Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 21 (401. - 420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
420. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-21 22:16:34
Üzenet elküldve: 2023-01-21 22:16:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
* Hirtelen kinyitja arzénsárga szemeit és kifejezéstelenül belebámul az arcát nyomkodó kurtizán szemeibe. Megrántja a fél szemöldökét. *
- Praktikus. Szakmai ártalom. A te kedves mosolyod és puha kezeid mögött vajon milyen gondolatok rejtőzködhetnek?
* Gúnyos félmosolyra húzza a száját és ismételten lecsukja a szemhéjait. *
~ Unalom talán. ~
* Nincsenek olyasféle illúziói, hogy a pillangó élvezi a társaságát, de nem is érdekli túlzottan. Igaz, kissé megbillentette a lelki világát, így szokásosnál megközelíthetőbbnek tűnhet. Még kell egy kis idő, míg újraépíti az acélfalakat maga köré, addig is oda a megszokott undoksága és kegyetlensége.
Igazából egészen nyugodt most. Az előbb elhangzottak legalább bebizonyították, hogy még képes érezni valamit. Micsoda megkönnyebbülés. Azért a flaskát alaposan meghúzza. Majd félre is teszi, nem olyan környezetben van, ahol megengedhetné magának a tompulást. Mostanság nem gyakran van olyan helyen, így általában a saját társaságában issza le magát a sárga földig.
Vigyorogva figyeli a lány összeránduló arcát. Való igaz, nem a gyengébb italokból való. *
- Tudok róla. Találkoztunk… futólag.
* Pillant a lányra, de többet nem köt az orrára. Például, hogy a másik megkínálta őt egy kevésbé baráti összecsapással. Eddig nem úgy tűnt, mintha név szerint felismerte volna, és ez az állapot annál kellemesebb, minél tovább tart. De ha gyakran megfordul a Tavernában, csak idő kérdése hogy összeálljon a kép. *
- Miért is ne?
* Vonja meg a vállát és megpaskolja maga előtt a vizet, mielőtt visszatenné mindkét karját a kád peremére maga mellett. Ha a másik vetkőzni kezd, nyíltan bámulni kezdi. Ő sincsen fából, neki is adták a kurtizánt, mellesleg lenne egy egész sor elfelejtenivaló emléke is mára. *
* Hirtelen kinyitja arzénsárga szemeit és kifejezéstelenül belebámul az arcát nyomkodó kurtizán szemeibe. Megrántja a fél szemöldökét. *
- Praktikus. Szakmai ártalom. A te kedves mosolyod és puha kezeid mögött vajon milyen gondolatok rejtőzködhetnek?
* Gúnyos félmosolyra húzza a száját és ismételten lecsukja a szemhéjait. *
~ Unalom talán. ~
* Nincsenek olyasféle illúziói, hogy a pillangó élvezi a társaságát, de nem is érdekli túlzottan. Igaz, kissé megbillentette a lelki világát, így szokásosnál megközelíthetőbbnek tűnhet. Még kell egy kis idő, míg újraépíti az acélfalakat maga köré, addig is oda a megszokott undoksága és kegyetlensége.
Igazából egészen nyugodt most. Az előbb elhangzottak legalább bebizonyították, hogy még képes érezni valamit. Micsoda megkönnyebbülés. Azért a flaskát alaposan meghúzza. Majd félre is teszi, nem olyan környezetben van, ahol megengedhetné magának a tompulást. Mostanság nem gyakran van olyan helyen, így általában a saját társaságában issza le magát a sárga földig.
Vigyorogva figyeli a lány összeránduló arcát. Való igaz, nem a gyengébb italokból való. *
- Tudok róla. Találkoztunk… futólag.
* Pillant a lányra, de többet nem köt az orrára. Például, hogy a másik megkínálta őt egy kevésbé baráti összecsapással. Eddig nem úgy tűnt, mintha név szerint felismerte volna, és ez az állapot annál kellemesebb, minél tovább tart. De ha gyakran megfordul a Tavernában, csak idő kérdése hogy összeálljon a kép. *
- Miért is ne?
* Vonja meg a vállát és megpaskolja maga előtt a vizet, mielőtt visszatenné mindkét karját a kád peremére maga mellett. Ha a másik vetkőzni kezd, nyíltan bámulni kezdi. Ő sincsen fából, neki is adták a kurtizánt, mellesleg lenne egy egész sor elfelejtenivaló emléke is mára. *
419. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-21 21:24:01
Üzenet elküldve: 2023-01-21 21:24:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Leon, Strat, Näla, Agin //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sorelnek nem tetszik a helyzet alakulása. Nagyon nem. Még a végén ezek összebarátkoznak itt neki és akkor nem lesz, akin levezesse a haragját. Még a végén felrobban tőle. *
- Csak száradna.
* Sziszegi, félig megbántottan. Azért a hiúsága neki is érzékeny terület. Nőből van, vagy mi a szösz. Ujjai türelmetlenül rászorítanak a kés markolatára. Ellazítja, megszorítja, ellazítja, megszorítja. A türelem és a tiszta fej sosem volt az erőssége. Ráadásul borzasztóan irritálja, hogy szinte levegőnek nézik. Annyi esze még maradt, hogy felismerje, rohadtul nem neki kedvez a helyzet, ha ez a három férfi egy bandába tartozik. Gondolatban üvegrepesztő sikítást hallat és az összes tőrjét belehajigálja annak a baromnak az arcába. A valóságban ebből csak egy fogcsikorgatás látszódik. A szőke férfi, akit tévesen elfnek vélt, megszólítja. *
- Ha?
* Kérdez vissza roppant elmésen és nagy nehezen leválasztja a pillantását Leonról. Megremeg a térde. Na de, nem a sármos szőke férfi miatt, hanem mert már hosszú percek óta tartja a berogyasztott támadó pózt, és kezd elfáradni. A szöszi balra el, Leia ismételten letámadni készüli a kalózt. *
~ Bizonyára valami furcsa perverzió. ~
* Mivel kezdi idiótán érezni magát attól, hogy látszólag mindenki örök barátságot készül kötni a másikkal, erőt vesz magán és felegyenesedik csekélyke magasságával. Dühödten és kissé csalódottan fújtat egyet, miközben toppant a lábával.
Szép szabályosan, gondolkodás nélkül elhajítja az egyik tőrét, bemutatva Leiának a késdobás magasiskoláját. A bökő rezegve áll bele az épület fájába, éppen egy tenyérnyivel Leon bal füle mellett. Sorel hárpiaszerű vijjogást hallatva dühödten eltrappol, a Strat nevű fickóval megegyező irányba. Még azért hátrafelé felmutatja a középső ujját és félhangosan morogja közben. *
- Seggfej. Hogy akadna a torkodon minden amit megeszel.
A hozzászólás írója (Sorelvyth Salvas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.21 21:24:46
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sorelnek nem tetszik a helyzet alakulása. Nagyon nem. Még a végén ezek összebarátkoznak itt neki és akkor nem lesz, akin levezesse a haragját. Még a végén felrobban tőle. *
- Csak száradna.
* Sziszegi, félig megbántottan. Azért a hiúsága neki is érzékeny terület. Nőből van, vagy mi a szösz. Ujjai türelmetlenül rászorítanak a kés markolatára. Ellazítja, megszorítja, ellazítja, megszorítja. A türelem és a tiszta fej sosem volt az erőssége. Ráadásul borzasztóan irritálja, hogy szinte levegőnek nézik. Annyi esze még maradt, hogy felismerje, rohadtul nem neki kedvez a helyzet, ha ez a három férfi egy bandába tartozik. Gondolatban üvegrepesztő sikítást hallat és az összes tőrjét belehajigálja annak a baromnak az arcába. A valóságban ebből csak egy fogcsikorgatás látszódik. A szőke férfi, akit tévesen elfnek vélt, megszólítja. *
- Ha?
* Kérdez vissza roppant elmésen és nagy nehezen leválasztja a pillantását Leonról. Megremeg a térde. Na de, nem a sármos szőke férfi miatt, hanem mert már hosszú percek óta tartja a berogyasztott támadó pózt, és kezd elfáradni. A szöszi balra el, Leia ismételten letámadni készüli a kalózt. *
~ Bizonyára valami furcsa perverzió. ~
* Mivel kezdi idiótán érezni magát attól, hogy látszólag mindenki örök barátságot készül kötni a másikkal, erőt vesz magán és felegyenesedik csekélyke magasságával. Dühödten és kissé csalódottan fújtat egyet, miközben toppant a lábával.
Szép szabályosan, gondolkodás nélkül elhajítja az egyik tőrét, bemutatva Leiának a késdobás magasiskoláját. A bökő rezegve áll bele az épület fájába, éppen egy tenyérnyivel Leon bal füle mellett. Sorel hárpiaszerű vijjogást hallatva dühödten eltrappol, a Strat nevű fickóval megegyező irányba. Még azért hátrafelé felmutatja a középső ujját és félhangosan morogja közben. *
- Seggfej. Hogy akadna a torkodon minden amit megeszel.
A hozzászólás írója (Sorelvyth Salvas) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.21 21:24:46
418. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-21 17:17:10
Üzenet elküldve: 2023-01-21 17:17:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
*Míg várakozik, addig lassan körvonalazódik levele, ami a készletek feltöltésére irányul. Időnként megtorpan, átgondolja következő mondatát, vagy azt, hogy biztos egy tételt sem felejtett ki a listáról.
"Tisztelt Orthus uram,
Volt időm a megállapodásunkat érintő készleten töprengeni, s hálás lennék ha segítségemre lenne az alábbiak jutányos áron történő beszerzésében, illetve kiszállításában.
Szükségem volna sörre, világosra és barnára egyaránt. Egyelőre harminc-harminc literre gondoltam, hogy meglássam mekkora igény van rá. Tojásra is szükségem volna, abból is egy harminc darabra, de lehet negyven is, hátha gondatlanságból fakadóan eltörne pár darab. Elkélne még nagyjából egy vékányi liszt, és krumpli is.
Rendelésem csekély, de kérem nézze el nekem, még idő kell míg kitapasztalom a szükséges mennyiségeket.
Kérem erre becsüljön nekem egy árat, hogy biztosan megfelelő összeg legyen a szállítmány biztonságos megérkezését garantáló személyzetnél.
Az istenek óvják útján!
Relael Ellerin lae'Natar"
Párszor ráfúj a tintára, majd összehajtja a lapot.*
- Egy pecsétgyűrű sem volna haszontalan.
*Töpreng el ezen, miközben az egyik égő gyertyáról viaszt csöppent a levélre, ezzel biztosítva azt, hogy csak az olvassa el, akinek szánta.*
//Agin//
*Ekkortájt toppan be Agin is, aki őt keresi. Kissé szokatlan, hogy a fiú nem veszi észre őt a pultnál, de betudja mindezt a hosszú út fáradalmainak, és annak, hogy levele fölé görnyedve biztos nem ismerte fel őt.*
- Sem házas, sem pedig olyan öreg nem vagyok, hogy asszonynak nevez.
*Feleli szórakozottan, és kezével intve beljebb invitálja a fiút.*
- Örülök, hogy épségben visszatértél. Mindent sikerült elintézni? Remélem eseménytelen utad volt.
"Tisztelt Orthus uram,
Volt időm a megállapodásunkat érintő készleten töprengeni, s hálás lennék ha segítségemre lenne az alábbiak jutányos áron történő beszerzésében, illetve kiszállításában.
Szükségem volna sörre, világosra és barnára egyaránt. Egyelőre harminc-harminc literre gondoltam, hogy meglássam mekkora igény van rá. Tojásra is szükségem volna, abból is egy harminc darabra, de lehet negyven is, hátha gondatlanságból fakadóan eltörne pár darab. Elkélne még nagyjából egy vékányi liszt, és krumpli is.
Rendelésem csekély, de kérem nézze el nekem, még idő kell míg kitapasztalom a szükséges mennyiségeket.
Kérem erre becsüljön nekem egy árat, hogy biztosan megfelelő összeg legyen a szállítmány biztonságos megérkezését garantáló személyzetnél.
Az istenek óvják útján!
Relael Ellerin lae'Natar"
Párszor ráfúj a tintára, majd összehajtja a lapot.*
- Egy pecsétgyűrű sem volna haszontalan.
*Töpreng el ezen, miközben az egyik égő gyertyáról viaszt csöppent a levélre, ezzel biztosítva azt, hogy csak az olvassa el, akinek szánta.*
//Agin//
*Ekkortájt toppan be Agin is, aki őt keresi. Kissé szokatlan, hogy a fiú nem veszi észre őt a pultnál, de betudja mindezt a hosszú út fáradalmainak, és annak, hogy levele fölé görnyedve biztos nem ismerte fel őt.*
- Sem házas, sem pedig olyan öreg nem vagyok, hogy asszonynak nevez.
*Feleli szórakozottan, és kezével intve beljebb invitálja a fiút.*
- Örülök, hogy épségben visszatértél. Mindent sikerült elintézni? Remélem eseménytelen utad volt.
417. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-20 21:56:11
Üzenet elküldve: 2023-01-20 21:56:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Strat, Sorel, Dalthondan, Leon, Näla//
* Úgy tűnik, hogy a feketehajú nem akar megbocsátani a férfinek, amit Agin nem is csodál, tekintve hogy az elmondottakból ítélve mi minden történt itt. Valóban nehéz lehet a döntés, hogy kinek van igaza és ki a hibás? Mindenki a saját maga igazát vallja, így egy, az eseményekbe éppen csak becseppenő embernek nehéz dolga van a döntéshozatalban. De nem Aginnak. Neki ugyanis egyértelmű volt, hogy kinek vagy éppen kiknek az oldalára kell álljon. Két gyönyörű hölgyemény, vagy egy mogorva, duzzogó pofájú fickó? A válasz egyértelműnek tűnik, na meg az sem utolsó elhanyagolható tény, hogy a férfi a földre rúgta a vöröshajút. Ez szinte megbocsáthatatlan.
Az egyetlen mód, hogy meg tudják oldani a problémát vérontás nélkül az, hogy a két fél kibékül egymással, a férfi bocsánatot kér, és bent majd megkóstolják a finom bort. Ez viszont a sötéthajú tevénykedéseinek és férfi makacsságának hála messzi vágyálomnak tűnik. A fekete hajú nőt a férfivel vitatkozva őt is megemlíti, majd bocsánatot is kér. Agin erre csupán legyint egyet, jelezve hogy semmi gond, őt ez nem zavarja.
A férfi elkezdi sorolni a feltételeit ahhoz, hogy enni tudjanak. Agin gondolkozást színlel, majd ő is felsorolja a feltételeit. *
- Mi lenne, ha nem törnéd el a vörösnek az ujjait, én pedig nem ütöm be a fogaidat? Így áll az alku?
* Mikor a kalóz Agint figyelmezteti, a verekedésről, Agin bazsalyogni kezd, majd válaszol. *
- Ó, abban én is biztos vagyok.
* Közben a szőke hajú, aki eddig csak pöfékelt, odalép hozzájuk, hogy megismerjék egymást. *
~ Egy úrnőt szolgálunk? Szóval ők ketten is Relael asszonynak dolgoznak. ~
- Nagyszerű, a zene az mindig jó. * Strat felé fordul. * Én Agin Nardan vagyok, örvendek.
* Amikor Strat kijavítja a két férfit Learon nevével, Agin örömében Strat-ra emeli mutatóujját. *
- Az lesz az. Tudtam, hogy valami hasonló.
Strat cselekedni kezd, a sötéthajút hívja arrébb, ha pedig az beleegyezik, úgy hárman maradnak a Taverna előtt. Ezzel pedig nincsen baj, nem nézi ki a muzsikusból, hogy bármi rosszat tenne a nővel. Ha ketten arrébb állnak, akkor a férfire, és a vöröshajú lányra koncentrálhat. Mielőtt azonban Strat végleg elmenne, egyfajta tanácsot ad Agin-nak, aki erre bólint egyet, majd a többiekhez fordul. *
- Hallottátok a muzsikust, menjünk be, és igyunk egyet!
* Egy kis sunyi mosollyal a férfire néz. *
- Ahogy látom, elég nagy erőben vagy. Ha már nőket tudsz verni, mi lenne, ha bevinnéd ezt a boros hordót. Vigyázz el ne ejtsd, tudjuk, hogy milyen finom bor van benne.
* Sebtében körbenéz, majd egy vöröshajú elfen akad meg a szeme, akinek úgy tűnt, hogy semmi dolga nem akad, azon kívül, hogy bámészkodjon. Rá mutat.
- Te ott! Igen, hozzád beszélek. Légy szíves és gyere ide egy kicsit, hogy segíts ennek a férfinek a hordó becipelésében. Úgy mindenkinek könnyebb lesz.
* Előbb a férfira, majd az elf-re vigyorog rá, majd a lány felé fordul. *
- Hölgyem, csak ön után!
* Ő maga felmászik a szekérre, hogy a birkahússal megtöltött tálat vegye el, és azzal indul be a Taverna bejárata felé. Persze, az is megtörténhet, hogy senki sem segít, vagy hogy senki sem megy be, ebben az esetben, ő egyedül, a tállal a kezében lép be a Taverna ajtaján.
Közben egy kérdést dob fel a levegőbe: *
- És hol is van Relael asszony?
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.20 21:56:34
* Úgy tűnik, hogy a feketehajú nem akar megbocsátani a férfinek, amit Agin nem is csodál, tekintve hogy az elmondottakból ítélve mi minden történt itt. Valóban nehéz lehet a döntés, hogy kinek van igaza és ki a hibás? Mindenki a saját maga igazát vallja, így egy, az eseményekbe éppen csak becseppenő embernek nehéz dolga van a döntéshozatalban. De nem Aginnak. Neki ugyanis egyértelmű volt, hogy kinek vagy éppen kiknek az oldalára kell álljon. Két gyönyörű hölgyemény, vagy egy mogorva, duzzogó pofájú fickó? A válasz egyértelműnek tűnik, na meg az sem utolsó elhanyagolható tény, hogy a férfi a földre rúgta a vöröshajút. Ez szinte megbocsáthatatlan.
Az egyetlen mód, hogy meg tudják oldani a problémát vérontás nélkül az, hogy a két fél kibékül egymással, a férfi bocsánatot kér, és bent majd megkóstolják a finom bort. Ez viszont a sötéthajú tevénykedéseinek és férfi makacsságának hála messzi vágyálomnak tűnik. A fekete hajú nőt a férfivel vitatkozva őt is megemlíti, majd bocsánatot is kér. Agin erre csupán legyint egyet, jelezve hogy semmi gond, őt ez nem zavarja.
A férfi elkezdi sorolni a feltételeit ahhoz, hogy enni tudjanak. Agin gondolkozást színlel, majd ő is felsorolja a feltételeit. *
- Mi lenne, ha nem törnéd el a vörösnek az ujjait, én pedig nem ütöm be a fogaidat? Így áll az alku?
* Mikor a kalóz Agint figyelmezteti, a verekedésről, Agin bazsalyogni kezd, majd válaszol. *
- Ó, abban én is biztos vagyok.
* Közben a szőke hajú, aki eddig csak pöfékelt, odalép hozzájuk, hogy megismerjék egymást. *
~ Egy úrnőt szolgálunk? Szóval ők ketten is Relael asszonynak dolgoznak. ~
- Nagyszerű, a zene az mindig jó. * Strat felé fordul. * Én Agin Nardan vagyok, örvendek.
* Amikor Strat kijavítja a két férfit Learon nevével, Agin örömében Strat-ra emeli mutatóujját. *
- Az lesz az. Tudtam, hogy valami hasonló.
Strat cselekedni kezd, a sötéthajút hívja arrébb, ha pedig az beleegyezik, úgy hárman maradnak a Taverna előtt. Ezzel pedig nincsen baj, nem nézi ki a muzsikusból, hogy bármi rosszat tenne a nővel. Ha ketten arrébb állnak, akkor a férfire, és a vöröshajú lányra koncentrálhat. Mielőtt azonban Strat végleg elmenne, egyfajta tanácsot ad Agin-nak, aki erre bólint egyet, majd a többiekhez fordul. *
- Hallottátok a muzsikust, menjünk be, és igyunk egyet!
* Egy kis sunyi mosollyal a férfire néz. *
- Ahogy látom, elég nagy erőben vagy. Ha már nőket tudsz verni, mi lenne, ha bevinnéd ezt a boros hordót. Vigyázz el ne ejtsd, tudjuk, hogy milyen finom bor van benne.
* Sebtében körbenéz, majd egy vöröshajú elfen akad meg a szeme, akinek úgy tűnt, hogy semmi dolga nem akad, azon kívül, hogy bámészkodjon. Rá mutat.
- Te ott! Igen, hozzád beszélek. Légy szíves és gyere ide egy kicsit, hogy segíts ennek a férfinek a hordó becipelésében. Úgy mindenkinek könnyebb lesz.
* Előbb a férfira, majd az elf-re vigyorog rá, majd a lány felé fordul. *
- Hölgyem, csak ön után!
* Ő maga felmászik a szekérre, hogy a birkahússal megtöltött tálat vegye el, és azzal indul be a Taverna bejárata felé. Persze, az is megtörténhet, hogy senki sem segít, vagy hogy senki sem megy be, ebben az esetben, ő egyedül, a tállal a kezében lép be a Taverna ajtaján.
Közben egy kérdést dob fel a levegőbe: *
- És hol is van Relael asszony?
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.20 21:56:34
416. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-20 11:45:36
Üzenet elküldve: 2023-01-20 11:45:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adrastus//
*Valahol mókásnak tartja, hogy most fordított helyzetben van, s rajta van ruha, a férfi pedig meztelen. Elmélyülten munkálkodik, megfigyeli az apró ráncokat, egy-egy anyajegyet, ami érdekesebb, meg persze a sebhelyet. A rongyot leteszi, és a férfi arcának masszírozgatásába kezd, amik inkább simítások enyhe nyomásokkal kiegészítve.*
- Csendes és merev. Mint a maszk, amivel takarózol.
*Jegyzi meg pimasz módon. Kicsit bátrabb úgy, hogy a gőz és finom érintései valamelyest lelazították a férfit. Legalábbis úgy tűnik. Egészen emberinek tűnik úgy, ahogy apró kezei alatt gyanútlanul pihen. Ha nem lenne csúfos sebhelye, akkor lehet a róla szóló szörnyű történeteket is nehezebben hinné el.*
- Rendben.
*Már pattan is fel, hogy az említett rumért siessen. Engedelmesen átadja a flaskát a gazdájának, s titkon reménykedik, hogy ne kínálják meg. Elkerülhetetlen, hogy ez megtörténjen, igyekszik tartani mosolyát miközben elveszi az italt.*
- Érthetetlen mit szerettek ebben ti férfiak.
*Éppen csak belenyal az italba, az apró korty után rögtön össze is rándul arca. Fájdalommal vegyes undorba ugranak kellemes vonásai.*
- Az isteneknek hála, hogy nem kapni itt ilyet.
*Bírnia kellene az italt, gyakran kínálták meg, de sosem szeretett különösebben élni velük. Túlzottan elbágyasztja, azt a luxust pedig nem engedheti meg magának. Vissza adja az italt tulajdonosának, aki érezheti, hogy nem sokkal lett könnyebb az a flaska.*
- Képzeld, Denjaar Krultos is a fogadóban pihen.
*Jegyzi meg mellékesen, és a dézsához visszalépve szórakozottan beledugja ujjait a vízbe.*
- Ismerik egymást a kisasszonnyal valahonnan. Gondolom akkorról, amikor még az Őrség parancsnoka volt.
*Megtörli kézfejét ruhájában, és Adrastus szavait követően felegyenesedik.*
- Csatlakozzak esetleg?
*A dézsa felé pillant, de addig nem mozdul, míg választ nem kap.*
*Valahol mókásnak tartja, hogy most fordított helyzetben van, s rajta van ruha, a férfi pedig meztelen. Elmélyülten munkálkodik, megfigyeli az apró ráncokat, egy-egy anyajegyet, ami érdekesebb, meg persze a sebhelyet. A rongyot leteszi, és a férfi arcának masszírozgatásába kezd, amik inkább simítások enyhe nyomásokkal kiegészítve.*
- Csendes és merev. Mint a maszk, amivel takarózol.
*Jegyzi meg pimasz módon. Kicsit bátrabb úgy, hogy a gőz és finom érintései valamelyest lelazították a férfit. Legalábbis úgy tűnik. Egészen emberinek tűnik úgy, ahogy apró kezei alatt gyanútlanul pihen. Ha nem lenne csúfos sebhelye, akkor lehet a róla szóló szörnyű történeteket is nehezebben hinné el.*
- Rendben.
*Már pattan is fel, hogy az említett rumért siessen. Engedelmesen átadja a flaskát a gazdájának, s titkon reménykedik, hogy ne kínálják meg. Elkerülhetetlen, hogy ez megtörténjen, igyekszik tartani mosolyát miközben elveszi az italt.*
- Érthetetlen mit szerettek ebben ti férfiak.
*Éppen csak belenyal az italba, az apró korty után rögtön össze is rándul arca. Fájdalommal vegyes undorba ugranak kellemes vonásai.*
- Az isteneknek hála, hogy nem kapni itt ilyet.
*Bírnia kellene az italt, gyakran kínálták meg, de sosem szeretett különösebben élni velük. Túlzottan elbágyasztja, azt a luxust pedig nem engedheti meg magának. Vissza adja az italt tulajdonosának, aki érezheti, hogy nem sokkal lett könnyebb az a flaska.*
- Képzeld, Denjaar Krultos is a fogadóban pihen.
*Jegyzi meg mellékesen, és a dézsához visszalépve szórakozottan beledugja ujjait a vízbe.*
- Ismerik egymást a kisasszonnyal valahonnan. Gondolom akkorról, amikor még az Őrség parancsnoka volt.
*Megtörli kézfejét ruhájában, és Adrastus szavait követően felegyenesedik.*
- Csatlakozzak esetleg?
*A dézsa felé pillant, de addig nem mozdul, míg választ nem kap.*
415. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-20 10:54:00
Üzenet elküldve: 2023-01-20 10:54:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Fáradtan kinyitja a sárga szemeit a lány szavaira. Úgy tűnik igazi hivatásoshoz méltóan magára talált a kezdeti ijedtségből. *
- Miért.
* Kérdezi csendben, kíváncsian. A lány lágy érintései megteszik a hatásukat, és az amúgy is gyenge lábakon álló akaratereje omladozni látszik. Szeme sarka megrándul, felsóhajt és visszabillenti a fejét a peremhez. Hagyja, hogy a kurtizán semmitmondó fecsegése elmossa a gondolatait, a lekezelő, undok stílus szertefoszlik. *
- Túl... csendes. És merev.
* Válaszolja a plafont bámulva. Wegtorenben is megszokta hogy figyelik, de itt is, csak másképp. Mindig némi ítélkezést érez. Csak aztán leszarja. *
- Gyűlölöm a vizet.
* Vágja rá halántékát dörzsölgetve. *
- De jobb, mint a városban.
~ Ha ő is egy istenverte szigeten töltötte volna a nyomorúságos gyerekkorát, hasonlóan érezne. ~
* Értékeli a nő próbálkozásait, talán segítenek is rajta. *
- Valami erősebb. Jó ötlet. Csak ne abból a hányingerkeltő borból.
* Dünnyögi mély hangján. Továbbra is csukott szemmel a ruhái felé mutat. *
- A belső zsebben van egy laposüveg. Rum Wegtorenből.
* Ha már sikerül teljesen wegtoreni hangulatba süllyednie, legyen kerek az egész. Ha odaadja neki az üveget, alaposan meghúzza és a kurtizán felé kínálja. *
- Az emlékek kedvéért?
* Folytatja mélyen a szemébe nézve. A fejét rázza. *
- Ilyesmit itt nem kapni. A fogadókban is csak valami halvány utánzata van.
* Sok minden hiányzik neki Wegtorenből. Ha rajta múlott volna, ott is maradt volna örökre. De nem rajta múlott. És a korábbi szép emlékeit is bemocskolta pár rosszabb. Halkan, de csontig hatolóan elneveti magát és hangosan folytatja ki nem mondott gondolatait. *
- Ideje itt is néhány szép emléket szerezni.
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Fáradtan kinyitja a sárga szemeit a lány szavaira. Úgy tűnik igazi hivatásoshoz méltóan magára talált a kezdeti ijedtségből. *
- Miért.
* Kérdezi csendben, kíváncsian. A lány lágy érintései megteszik a hatásukat, és az amúgy is gyenge lábakon álló akaratereje omladozni látszik. Szeme sarka megrándul, felsóhajt és visszabillenti a fejét a peremhez. Hagyja, hogy a kurtizán semmitmondó fecsegése elmossa a gondolatait, a lekezelő, undok stílus szertefoszlik. *
- Túl... csendes. És merev.
* Válaszolja a plafont bámulva. Wegtorenben is megszokta hogy figyelik, de itt is, csak másképp. Mindig némi ítélkezést érez. Csak aztán leszarja. *
- Gyűlölöm a vizet.
* Vágja rá halántékát dörzsölgetve. *
- De jobb, mint a városban.
~ Ha ő is egy istenverte szigeten töltötte volna a nyomorúságos gyerekkorát, hasonlóan érezne. ~
* Értékeli a nő próbálkozásait, talán segítenek is rajta. *
- Valami erősebb. Jó ötlet. Csak ne abból a hányingerkeltő borból.
* Dünnyögi mély hangján. Továbbra is csukott szemmel a ruhái felé mutat. *
- A belső zsebben van egy laposüveg. Rum Wegtorenből.
* Ha már sikerül teljesen wegtoreni hangulatba süllyednie, legyen kerek az egész. Ha odaadja neki az üveget, alaposan meghúzza és a kurtizán felé kínálja. *
- Az emlékek kedvéért?
* Folytatja mélyen a szemébe nézve. A fejét rázza. *
- Ilyesmit itt nem kapni. A fogadókban is csak valami halvány utánzata van.
* Sok minden hiányzik neki Wegtorenből. Ha rajta múlott volna, ott is maradt volna örökre. De nem rajta múlott. És a korábbi szép emlékeit is bemocskolta pár rosszabb. Halkan, de csontig hatolóan elneveti magát és hangosan folytatja ki nem mondott gondolatait. *
- Ideje itt is néhány szép emléket szerezni.
414. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-20 09:43:53
Üzenet elküldve: 2023-01-20 09:43:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adrastus//
*Egy apróság, nincs komolyabb jelentősége, ezt közvetítik felé a wegtoreni szavai. Egy biccentéssel jelzi, hogy mindezt tudomásul vette. Tiszteletteljesen elrejti ruhájának egy picike belső zsebébe combtájékon, majd a fürdőhöz kezdenek elkészül. Alissäna nem siet, gyengéd és alapos. Láthatóan rutinos már ebben. A ruhadarabokat gondosan összehajtogatja, amíg Adrastus előkészíti magának a víz hőfokát. Már a vízbe merül el, amikor ő éppen felé fordul.
Megkeresi a szappant és a durvább felületű rongyot, majd a dézsához lép. Adrastus nagyon magába zárkózott, ami nincs ínyére, el is kezd töprengeni azon, hogy mivel zökkenthetné ki ebből.*
- Tudod miért tetszik jobban a kikötő?
*Búgja a férfi fülébe, és a vízbe mártja a rongyot, majd beszappanozza, hogy utána lassan végig simítson vele a férfi vállain, nyakszirtjén, majd felkarján. Persze csak akkor, ha partnere is nyitott a lány érintéseire.*
- Biztos lihanechi örökség, de kedvelem a vizet. Van benne valami, ami egészen… megbabonáz.
*Jellemzően keveset mesél magáról, foglalkozásából adódóan inkább érdeklődni szokott, de Adrastus kicsit másabb, mint amit megszokott, ezért félreteszi már bejáratot módszereit.*
- Hogy tetszik neked a levegő városa? Nekem túl egyhangú, főleg egy Wegtoren után.
*Nem hiába vállalja a kockázatot inkább a kikötővel, aminek ha nem is szimpatikus a jellege, de nem olyan színtelen mint Arthenior. Legalábbis az ő számára.
Komótosan munkálkodó kezecskéi most a férfi mellkasát tisztítgatják meg, ami miatt kénytelen előrébb hajolni. Kacérkodik a gondolattal, hogy ilyen közelségben pár csókkal pettyezze Adrastus nyakának vonalát, helyette inkább jókedvű dudorászásba kezd. Ugyanahhoz az ismerős wegtoreni dallamhoz nyúl, amit Denjaar esetében szólaltatott meg.*
- Szeretnéd, hogy hozzak valami erősebbet a bornál? Az segít a nyomott hangulaton.
*Vagy ráerősít, de erre az eshetőségre nem kíván gondolni.*
*Egy apróság, nincs komolyabb jelentősége, ezt közvetítik felé a wegtoreni szavai. Egy biccentéssel jelzi, hogy mindezt tudomásul vette. Tiszteletteljesen elrejti ruhájának egy picike belső zsebébe combtájékon, majd a fürdőhöz kezdenek elkészül. Alissäna nem siet, gyengéd és alapos. Láthatóan rutinos már ebben. A ruhadarabokat gondosan összehajtogatja, amíg Adrastus előkészíti magának a víz hőfokát. Már a vízbe merül el, amikor ő éppen felé fordul.
Megkeresi a szappant és a durvább felületű rongyot, majd a dézsához lép. Adrastus nagyon magába zárkózott, ami nincs ínyére, el is kezd töprengeni azon, hogy mivel zökkenthetné ki ebből.*
- Tudod miért tetszik jobban a kikötő?
*Búgja a férfi fülébe, és a vízbe mártja a rongyot, majd beszappanozza, hogy utána lassan végig simítson vele a férfi vállain, nyakszirtjén, majd felkarján. Persze csak akkor, ha partnere is nyitott a lány érintéseire.*
- Biztos lihanechi örökség, de kedvelem a vizet. Van benne valami, ami egészen… megbabonáz.
*Jellemzően keveset mesél magáról, foglalkozásából adódóan inkább érdeklődni szokott, de Adrastus kicsit másabb, mint amit megszokott, ezért félreteszi már bejáratot módszereit.*
- Hogy tetszik neked a levegő városa? Nekem túl egyhangú, főleg egy Wegtoren után.
*Nem hiába vállalja a kockázatot inkább a kikötővel, aminek ha nem is szimpatikus a jellege, de nem olyan színtelen mint Arthenior. Legalábbis az ő számára.
Komótosan munkálkodó kezecskéi most a férfi mellkasát tisztítgatják meg, ami miatt kénytelen előrébb hajolni. Kacérkodik a gondolattal, hogy ilyen közelségben pár csókkal pettyezze Adrastus nyakának vonalát, helyette inkább jókedvű dudorászásba kezd. Ugyanahhoz az ismerős wegtoreni dallamhoz nyúl, amit Denjaar esetében szólaltatott meg.*
- Szeretnéd, hogy hozzak valami erősebbet a bornál? Az segít a nyomott hangulaton.
*Vagy ráerősít, de erre az eshetőségre nem kíván gondolni.*
413. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-20 09:37:19
Üzenet elküldve: 2023-01-20 09:37:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Relael//
//Zárás//
*Megvárja Rel válaszát. A kérdés láthatólag meglepi a fajtársát. Nem mondható, hogy meglepi a nemleges válasz. Megvannak a maga előnyei és hátrányai is az ilyennek természetesen. Azért egy varjas tetoválást el tudna képzelni. Vagy még annál jobbat és egyszerűbbet egy varjú tollat. Lehetne díszként is használni vagy valahol jól elrejtve hordani, amihez párosulna egy jelmondat is amivel megbizonyosodhatnak arról, hogy ugyan abba a társaságba tartoznak és a toll lehetne a végső azonosítás.
~Na, de erről ennyit.~
Csitítja le magát.*
-Köszönöm. Önnek is további kellemes napot. Viszlát.
*Ő is mondaná, hogy vigyázzon magára. Még mielőtt feljöttek volna Alissänaval nem volt túl békés a helyzet, de valószínű mint főnök egyszerűen lecsitítaná őket. Láthatólag nem kell félteni. Megissza maradék borát és a pohárral a kezében ő is elhagyja az emeletet. Amint a pulthoz ér leteszi a poharat. Látja Relt, ahogy valamit felír egy papírra. Amennyiben tekintetük találkozik, búcsúzásként biccent fejével, máskülönben elköszön a pultnál dolgozóktól is.*
-Köszönöm a bort. Viszlát.
//Strat, Sorel, Agin, Leon, Näla//
*A fogadó belső tere csendes és békésnek tűnik, ahhoz képest, mint amikor jött. Amint kilép a taverna ajtaján a nem rég látott jelenet bontakozik ki vagy éppenséggel folytatódik. Ketten viszont csak kint csatlakozhattak a trióhoz, hisz ő maga még látta, hogy a hármas elhagyja a fogadót, ami utána történt, arról már sok fogalma nincs. Egy rövid időre megdermed és arcára meglepettség ül ki. Akik épp nem háttal állnak az ajtóval azokkal akár néhány pillanatra találkozhat tekintetük. Viszont nem akar belekeveredni a csetepatéba, így megpróbál minél észrevétlenebb lenni. Természetesen nem láthatatlan, így minden bizonnyal észreveszik, de reményei szerint nem kell belecsöppennie az eseményekbe, de ez nem rajta áll, hanem a többieken.*
//Zárás//
*Megvárja Rel válaszát. A kérdés láthatólag meglepi a fajtársát. Nem mondható, hogy meglepi a nemleges válasz. Megvannak a maga előnyei és hátrányai is az ilyennek természetesen. Azért egy varjas tetoválást el tudna képzelni. Vagy még annál jobbat és egyszerűbbet egy varjú tollat. Lehetne díszként is használni vagy valahol jól elrejtve hordani, amihez párosulna egy jelmondat is amivel megbizonyosodhatnak arról, hogy ugyan abba a társaságba tartoznak és a toll lehetne a végső azonosítás.
~Na, de erről ennyit.~
Csitítja le magát.*
-Köszönöm. Önnek is további kellemes napot. Viszlát.
*Ő is mondaná, hogy vigyázzon magára. Még mielőtt feljöttek volna Alissänaval nem volt túl békés a helyzet, de valószínű mint főnök egyszerűen lecsitítaná őket. Láthatólag nem kell félteni. Megissza maradék borát és a pohárral a kezében ő is elhagyja az emeletet. Amint a pulthoz ér leteszi a poharat. Látja Relt, ahogy valamit felír egy papírra. Amennyiben tekintetük találkozik, búcsúzásként biccent fejével, máskülönben elköszön a pultnál dolgozóktól is.*
-Köszönöm a bort. Viszlát.
//Strat, Sorel, Agin, Leon, Näla//
*A fogadó belső tere csendes és békésnek tűnik, ahhoz képest, mint amikor jött. Amint kilép a taverna ajtaján a nem rég látott jelenet bontakozik ki vagy éppenséggel folytatódik. Ketten viszont csak kint csatlakozhattak a trióhoz, hisz ő maga még látta, hogy a hármas elhagyja a fogadót, ami utána történt, arról már sok fogalma nincs. Egy rövid időre megdermed és arcára meglepettség ül ki. Akik épp nem háttal állnak az ajtóval azokkal akár néhány pillanatra találkozhat tekintetük. Viszont nem akar belekeveredni a csetepatéba, így megpróbál minél észrevétlenebb lenni. Természetesen nem láthatatlan, így minden bizonnyal észreveszik, de reményei szerint nem kell belecsöppennie az eseményekbe, de ez nem rajta áll, hanem a többieken.*
412. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-20 08:54:46
Üzenet elküldve: 2023-01-20 08:54:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna és Ezmeerhalda//
* Talán Aerith rá is játszott a háta mögött ezekre a mendemondákra, hogy ezzel is védje magát. Adrastust az sem lepné meg, ha ő maga indította volna el a pletykát a városban. *
~ Aerith és az ő játszmái. ~
* Elgondolkozik, vajon mennyire ésszerű viselkedés tőle, hogy újra önként teszi egy másik elf úrnő igájába a fejét. Még ha a mostani kevésbé is tűnik... őrültnek. De ami késik, nem múlik. *
- Mert így akarom.
* Dünnyögi a körmeit nézegetve. Nem különösebben érdekli, tetszik-e a lánynak. Felőle az első árokba is behajíthatja. Odaadta, mert. Talán a maga elcseszett módján, így akar enyhíteni a feszültségen. Nyilvánvalóan nem jön be a dolog.
Úgy gondolja, a lány csak a szokásos udvarias frázisokat szajkózza, így megvonja a vállát.
Felpillant a belépő óriásnőre, de nem mozdul. *
- Köszönjük.
* Lustán int az óriásnak. Megvárja, míg kifárad az ajtón. *
- Legyen akkor a fürdő.
* Szinte érzi a lány megkönnyebbülését a levegőben, hogy végre egy kis távolság kerül kettejük közé, még ha nem is szó szerint értendő. Megerőlteti magát és rámosolyog. Játssza az elkényeztetett úrifiút és hagyja, hogy a kurtizán lehámozza a ruháit. Közben a gondolatai messze járnak, arcvonásai megkeményednek.
Szinte szédül, szeme előtt összekeverednek Aerith aranyszőke tincsei Syllia borvörösével. Végül már csak a vérrel borított fakó krémszín bőr és a halott karamell szemek maradnak előtte. Szeméből süt a fájdalom. Már csak felejteni akar, kitörölni a gondolatait.
Ólomnehéz végtagokkal anyaszülten a kádhoz ballag egy kevés hideg vizet önt a forróhoz. El is felejti, hogy elvileg neki most kényeskedő úrként kellene hagynia, hogy cipekedjen a kurtizán. Beleereszkedik a vízbe, kissé megrándul az arca a forróságtól.
Hátradőlve nekitámasztja a fejét a kád peremének és lehunyja a szemét. *
* Talán Aerith rá is játszott a háta mögött ezekre a mendemondákra, hogy ezzel is védje magát. Adrastust az sem lepné meg, ha ő maga indította volna el a pletykát a városban. *
~ Aerith és az ő játszmái. ~
* Elgondolkozik, vajon mennyire ésszerű viselkedés tőle, hogy újra önként teszi egy másik elf úrnő igájába a fejét. Még ha a mostani kevésbé is tűnik... őrültnek. De ami késik, nem múlik. *
- Mert így akarom.
* Dünnyögi a körmeit nézegetve. Nem különösebben érdekli, tetszik-e a lánynak. Felőle az első árokba is behajíthatja. Odaadta, mert. Talán a maga elcseszett módján, így akar enyhíteni a feszültségen. Nyilvánvalóan nem jön be a dolog.
Úgy gondolja, a lány csak a szokásos udvarias frázisokat szajkózza, így megvonja a vállát.
Felpillant a belépő óriásnőre, de nem mozdul. *
- Köszönjük.
* Lustán int az óriásnak. Megvárja, míg kifárad az ajtón. *
- Legyen akkor a fürdő.
* Szinte érzi a lány megkönnyebbülését a levegőben, hogy végre egy kis távolság kerül kettejük közé, még ha nem is szó szerint értendő. Megerőlteti magát és rámosolyog. Játssza az elkényeztetett úrifiút és hagyja, hogy a kurtizán lehámozza a ruháit. Közben a gondolatai messze járnak, arcvonásai megkeményednek.
Szinte szédül, szeme előtt összekeverednek Aerith aranyszőke tincsei Syllia borvörösével. Végül már csak a vérrel borított fakó krémszín bőr és a halott karamell szemek maradnak előtte. Szeméből süt a fájdalom. Már csak felejteni akar, kitörölni a gondolatait.
Ólomnehéz végtagokkal anyaszülten a kádhoz ballag egy kevés hideg vizet önt a forróhoz. El is felejti, hogy elvileg neki most kényeskedő úrként kellene hagynia, hogy cipekedjen a kurtizán. Beleereszkedik a vízbe, kissé megrándul az arca a forróságtól.
Hátradőlve nekitámasztja a fejét a kád peremének és lehunyja a szemét. *
411. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-19 20:48:01
Üzenet elküldve: 2023-01-19 20:48:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adrastus//
- Barátok.
*Feleli mosolyogva, még egy biccentéssel is kiegészíti ezt a kijelentést. Persze jól tudja, hogy a "barát" jelzőt egyikük sem gondolja komolyan a másikra, ahogy azt sem veszi túlzottan szívére, hogy Adrastus csak úgy szórakozásból rémisztgeti és fenyegeti őt. Elég gyakran megesik vele ahhoz, hogy tudja ez nem a személye ellen szól.*
- Valóban. Egy nő, mint vezető? Ez még Wegtorenben sem mindennapos. Főleg ha a nő nincs igazán szem előtt. Nem megfogható, nem több egy históriánál.
*Megint csak megrántja vállait. Nem tiszte eldönteni, hogy ki is irányított igazából, ezek az információk legfeljebb annyira érdekelték, hogy tudja kit kell alaposan elkerülni. Jellemzően a lányok, akik ilyenekbe ütötték az orrukat gyorsan egy útszéli árokban rohadtak meg.
Érzékeli, hogy a szobában megváltozik a légkör, kicsit el is bizonytalanodik. Megverhetik úgyis, hogy nem haragszanak rá, csak felzaklatja a másik félt az, amit hall tőle. Akkor is ha ő kérdezte. A férfiakat nem érdekli, hogy jogosan osztják ki a pofont, vagy sem, a végén úgyis azt érzik, hogy megérdemelte.
Agya hevesen zakatol, izmai megfeszülnek. Megfordul fejében, hogy most kellene kereket oldania. Talán ha megtámadják le tudja szúrni a férfit, de nem lenne ínyére, hogy ilyen felesleges kockázatokat vállaljon. De nem mozdul, ugrásra kész, mégsem szalad, csak ellenőrzi, hogy tiszta az útvonal az ajtóig. Nem egészen érti, hogy mi zajlik Adrastusban. Az érzelmek világa olyan ingoványos terület, ahova ritkán merészkedik, jellemzően csak azért, mert aktuális vendége erre vágyik vagy mert a szükség úgy kívánja.
A wegtoreni végül megfordul, felé közeledik, láthatóan megrándul teste emiatt, de ajándékról esik szó, ezért némileg gyanakodva ugyan, de fenekén marad.*
- Ajándék? Miért?
*Az aprócska tárgyra pillant, óvatosan nyúl érte, még mindig valami trükköt sejtve. Kicsit forgatja, nézegeti, csodálja a fekete anyagot, amin sötétsége ellenére szépen csillan a fény. Láthatóan tetszik neki, bár joggal hihetné Adrastus azt, hogy a lány megjátssza magát, mint mindig.*
- Nagyon csinos darab, köszönöm. Vigyázni fogok rá.
*Ez sem hazugság, sokra tartja ezeket az apróságokat. Legtöbbjüknek ajándékozója már meg is halt idővel, így igazi ereklyék a számára. Vagy trófeák, mint Daoro úr esetében.
Felpillant a fölé magasodó férfira, aki most gyengéden nyúl hozzá, de a korábbiak miatt most érez ebben némi fenyegetést a leány.*
- Mihez lenne kedved?
*Kopogás. Egy leheletnyit megkönnyebbül.*
- Szabad.
*Az óriás asszony bukkan fel, Alissäna hálásan mosolyog rá, nem csak azért mert amaz a cipekedés mellett még a dézsa megtöltésére is időt szán, de a hozott törölközők sem kerülik el a lány figyelmét. Amint Ezmeerhalda távozik kacéran Adrastus felé pillant válla felett.*
- Esetleg egy fürdő?
*Ha megkapja az engedélyt, akkor készségesen a férfi elé toppan, hogy neki is kezdjen Adrastus ruhái óvatos lefejtéséhez, persze csak akkor, ha ez nincs a wegtoreni ellenére.*
- Barátok.
*Feleli mosolyogva, még egy biccentéssel is kiegészíti ezt a kijelentést. Persze jól tudja, hogy a "barát" jelzőt egyikük sem gondolja komolyan a másikra, ahogy azt sem veszi túlzottan szívére, hogy Adrastus csak úgy szórakozásból rémisztgeti és fenyegeti őt. Elég gyakran megesik vele ahhoz, hogy tudja ez nem a személye ellen szól.*
- Valóban. Egy nő, mint vezető? Ez még Wegtorenben sem mindennapos. Főleg ha a nő nincs igazán szem előtt. Nem megfogható, nem több egy históriánál.
*Megint csak megrántja vállait. Nem tiszte eldönteni, hogy ki is irányított igazából, ezek az információk legfeljebb annyira érdekelték, hogy tudja kit kell alaposan elkerülni. Jellemzően a lányok, akik ilyenekbe ütötték az orrukat gyorsan egy útszéli árokban rohadtak meg.
Érzékeli, hogy a szobában megváltozik a légkör, kicsit el is bizonytalanodik. Megverhetik úgyis, hogy nem haragszanak rá, csak felzaklatja a másik félt az, amit hall tőle. Akkor is ha ő kérdezte. A férfiakat nem érdekli, hogy jogosan osztják ki a pofont, vagy sem, a végén úgyis azt érzik, hogy megérdemelte.
Agya hevesen zakatol, izmai megfeszülnek. Megfordul fejében, hogy most kellene kereket oldania. Talán ha megtámadják le tudja szúrni a férfit, de nem lenne ínyére, hogy ilyen felesleges kockázatokat vállaljon. De nem mozdul, ugrásra kész, mégsem szalad, csak ellenőrzi, hogy tiszta az útvonal az ajtóig. Nem egészen érti, hogy mi zajlik Adrastusban. Az érzelmek világa olyan ingoványos terület, ahova ritkán merészkedik, jellemzően csak azért, mert aktuális vendége erre vágyik vagy mert a szükség úgy kívánja.
A wegtoreni végül megfordul, felé közeledik, láthatóan megrándul teste emiatt, de ajándékról esik szó, ezért némileg gyanakodva ugyan, de fenekén marad.*
- Ajándék? Miért?
*Az aprócska tárgyra pillant, óvatosan nyúl érte, még mindig valami trükköt sejtve. Kicsit forgatja, nézegeti, csodálja a fekete anyagot, amin sötétsége ellenére szépen csillan a fény. Láthatóan tetszik neki, bár joggal hihetné Adrastus azt, hogy a lány megjátssza magát, mint mindig.*
- Nagyon csinos darab, köszönöm. Vigyázni fogok rá.
*Ez sem hazugság, sokra tartja ezeket az apróságokat. Legtöbbjüknek ajándékozója már meg is halt idővel, így igazi ereklyék a számára. Vagy trófeák, mint Daoro úr esetében.
Felpillant a fölé magasodó férfira, aki most gyengéden nyúl hozzá, de a korábbiak miatt most érez ebben némi fenyegetést a leány.*
- Mihez lenne kedved?
*Kopogás. Egy leheletnyit megkönnyebbül.*
- Szabad.
*Az óriás asszony bukkan fel, Alissäna hálásan mosolyog rá, nem csak azért mert amaz a cipekedés mellett még a dézsa megtöltésére is időt szán, de a hozott törölközők sem kerülik el a lány figyelmét. Amint Ezmeerhalda távozik kacéran Adrastus felé pillant válla felett.*
- Esetleg egy fürdő?
*Ha megkapja az engedélyt, akkor készségesen a férfi elé toppan, hogy neki is kezdjen Adrastus ruhái óvatos lefejtéséhez, persze csak akkor, ha ez nincs a wegtoreni ellenére.*
410. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-19 20:02:07
Üzenet elküldve: 2023-01-19 20:02:07
ÚJ
![>Savanyú Ezmeerhalda [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12177_1654175132_orias_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Adrastus, Lisza//
*Gyorsan lekapja a vizet a tűzről, amikor az már lobogni látszik. A bevett módszerrel készíti oda magának, meg egy szappant, és pár rongyot, mert az elkényelmesedett pillangó mindent elfelejt. Például a koszos bögréjét is a pulton hagyta ott neki, lehet jutalmul egyszer a fejéhez vágja.
A törölközőket és mosakodó rongyokat vállára dobja, a szappant pedig a vízbe, így egyik kezébe a forró vizes üstöt veszi, a másikban pedig a hideg vizes vödröt. A súlyok most sem okoznak gondot neki, de annyi biztos, hogy ebben a munkában nem fog elhízni egyhamar.
Kényelmesen veszi egyik lépcsőfokot a másik után, majd belöki maga előtt a szobákhoz vezető ajtót. Nem nehéz kitalálnia, hogy hova kell vinnie, egyértelműen hallja a beszédet bentről. Leteszi a fürdővizet az ajtó elé, majd türelmetlenül kopog párat, gondolatban pedig megdicséri magát azért, hogy ez eszébe jutott.
~ Fejlődsz Ezmee, fejlődsz. Még a végén lesz is belőled valaki. ~
Büszkélkedésre viszont nincs sok idő, ha kinyílik az ajtó, akkor beviszi a nehéz rakományt, s mivel jól tudja, hogy a vézna karú pillangó teljesen haszontalan, ezért a dézsába bele is zúdítja a forró vizet. A hideggel bajlódjanak a vendégek maguk, így is többet tesz annál, mint amit szíve szerint tenne. Morcos ábrázata árulkodik véleményéről, de tartja a száját, majd előzékenységét jól felszámolja a kurtizánnak, ha végzett dolgával, amit igen rosszul művelhet, hiszen egyelőre mindenkin ruha van és senki nem térdel senki előtt.*
*Gyorsan lekapja a vizet a tűzről, amikor az már lobogni látszik. A bevett módszerrel készíti oda magának, meg egy szappant, és pár rongyot, mert az elkényelmesedett pillangó mindent elfelejt. Például a koszos bögréjét is a pulton hagyta ott neki, lehet jutalmul egyszer a fejéhez vágja.
A törölközőket és mosakodó rongyokat vállára dobja, a szappant pedig a vízbe, így egyik kezébe a forró vizes üstöt veszi, a másikban pedig a hideg vizes vödröt. A súlyok most sem okoznak gondot neki, de annyi biztos, hogy ebben a munkában nem fog elhízni egyhamar.
Kényelmesen veszi egyik lépcsőfokot a másik után, majd belöki maga előtt a szobákhoz vezető ajtót. Nem nehéz kitalálnia, hogy hova kell vinnie, egyértelműen hallja a beszédet bentről. Leteszi a fürdővizet az ajtó elé, majd türelmetlenül kopog párat, gondolatban pedig megdicséri magát azért, hogy ez eszébe jutott.
~ Fejlődsz Ezmee, fejlődsz. Még a végén lesz is belőled valaki. ~
Büszkélkedésre viszont nincs sok idő, ha kinyílik az ajtó, akkor beviszi a nehéz rakományt, s mivel jól tudja, hogy a vézna karú pillangó teljesen haszontalan, ezért a dézsába bele is zúdítja a forró vizet. A hideggel bajlódjanak a vendégek maguk, így is többet tesz annál, mint amit szíve szerint tenne. Morcos ábrázata árulkodik véleményéről, de tartja a száját, majd előzékenységét jól felszámolja a kurtizánnak, ha végzett dolgával, amit igen rosszul művelhet, hiszen egyelőre mindenkin ruha van és senki nem térdel senki előtt.*
409. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-19 18:20:58
Üzenet elküldve: 2023-01-19 18:20:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
- Úgy bizony. Én már beszéltem eleget, úgy lenne igazságos, ha te is elkezdenél.
* Mondja hanyagul. A türelme végéhez közeledik. Szerencsére a másik végre kötélnek áll. *
- Uram? Na de Alissä...
* Elvigyorodik, de a szeme komoly marad. *
- Azt hittem barátok vagyunk, kedvesem.
* Nagy figyelemmel hallgatja a lány mondanivalóját. *
- Valóban?
* Halkan kuncog, ami értelmezhető akárhogyan. Akár cáfolatként, akár jóváhagyásként is. *
~ Ha ezt Aerith tudta volna, hogy ilyeneket beszélnek egyesek, már nem lenne a fejem a nyakamon. ~
* Érdekes kapcsolat volt az övék. Syllia említésére elnéz Alissäna felett és a távolba réved. Nem igazán engedte meg magának eddig, hogy a nőre gondoljon. Ismerős sajgást érez ott, ahol a szívének kellene lennie. De lehet már csak egy darab követ találnának ott.
Már félig bánja, hogy rávette a kurtizánt, hogy beszéljen. Bármiről szívesebben hallana most, mint erről. Hogy milyen erőszakos és kegyetlen, miket tett másokkal, vagy bármi. A fejében visszhangzanak az emlékek, szikrázó szemmel feláll és járkál egy kicsit. A lány kérdésére visszafordul, minden mozdulata kifinomult, csak úgy sugárzik belőle a halálosan veszélyes erő. Ökölbe szorítja a kezét, hangja egyszerre érzéki és iszonyatosan dühös, ahogy megszólal. *
- Nem, nem ezért.
* Hangja kissé rekedtes a visszafojtott érzelmektől. Majd olyan gyorsan ahogy jött, elfordul, lazán, közömbösen.
Haragszik a lányra, amiért szóba hozta. Haragszik magára, amiért megkérdezte. Háttal a lánynak egy pillanatra szabad utat enged az érzéseinek, arcát eltorzítja a düh. *
~ Ott kellett volna megrohadnom nekem is. Helyette. ~
* Lassan visszafordul, úgy tesz, mint aki megzabolázza a haragját és csak nézi, nézi a lányt. Eleganciát sugárzó, macskaszerű léptekkel közeledik felé. Az ágyhoz érve megtorpan. *
- Tessék. Ajándék, amiért volt merszed megkérdezni.
* A tunikája zsebébe nyúl és előszed egy aprócska brosst. Nem különösebben értékes, félhold alakú ónix kitűző. Alig nagyobb egy fecsketojásnál, de egész csinos darab. Felemeli a kurtizán tenyerét és beleejti. *
- És? Most hogyan tovább?
* Felvonja sötét szemöldökét. Arcvonásai semmilyen érzelemről nem árulkodnak, sem a lány további sorsáról. Egy tincset elsöpör az elf arcából és gyengéden végigsimít az arcán. *
- Úgy bizony. Én már beszéltem eleget, úgy lenne igazságos, ha te is elkezdenél.
* Mondja hanyagul. A türelme végéhez közeledik. Szerencsére a másik végre kötélnek áll. *
- Uram? Na de Alissä...
* Elvigyorodik, de a szeme komoly marad. *
- Azt hittem barátok vagyunk, kedvesem.
* Nagy figyelemmel hallgatja a lány mondanivalóját. *
- Valóban?
* Halkan kuncog, ami értelmezhető akárhogyan. Akár cáfolatként, akár jóváhagyásként is. *
~ Ha ezt Aerith tudta volna, hogy ilyeneket beszélnek egyesek, már nem lenne a fejem a nyakamon. ~
* Érdekes kapcsolat volt az övék. Syllia említésére elnéz Alissäna felett és a távolba réved. Nem igazán engedte meg magának eddig, hogy a nőre gondoljon. Ismerős sajgást érez ott, ahol a szívének kellene lennie. De lehet már csak egy darab követ találnának ott.
Már félig bánja, hogy rávette a kurtizánt, hogy beszéljen. Bármiről szívesebben hallana most, mint erről. Hogy milyen erőszakos és kegyetlen, miket tett másokkal, vagy bármi. A fejében visszhangzanak az emlékek, szikrázó szemmel feláll és járkál egy kicsit. A lány kérdésére visszafordul, minden mozdulata kifinomult, csak úgy sugárzik belőle a halálosan veszélyes erő. Ökölbe szorítja a kezét, hangja egyszerre érzéki és iszonyatosan dühös, ahogy megszólal. *
- Nem, nem ezért.
* Hangja kissé rekedtes a visszafojtott érzelmektől. Majd olyan gyorsan ahogy jött, elfordul, lazán, közömbösen.
Haragszik a lányra, amiért szóba hozta. Haragszik magára, amiért megkérdezte. Háttal a lánynak egy pillanatra szabad utat enged az érzéseinek, arcát eltorzítja a düh. *
~ Ott kellett volna megrohadnom nekem is. Helyette. ~
* Lassan visszafordul, úgy tesz, mint aki megzabolázza a haragját és csak nézi, nézi a lányt. Eleganciát sugárzó, macskaszerű léptekkel közeledik felé. Az ágyhoz érve megtorpan. *
- Tessék. Ajándék, amiért volt merszed megkérdezni.
* A tunikája zsebébe nyúl és előszed egy aprócska brosst. Nem különösebben értékes, félhold alakú ónix kitűző. Alig nagyobb egy fecsketojásnál, de egész csinos darab. Felemeli a kurtizán tenyerét és beleejti. *
- És? Most hogyan tovább?
* Felvonja sötét szemöldökét. Arcvonásai semmilyen érzelemről nem árulkodnak, sem a lány további sorsáról. Egy tincset elsöpör az elf arcából és gyengéden végigsimít az arcán. *
408. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-19 17:28:53
Üzenet elküldve: 2023-01-19 17:28:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Dalthondan//
*Biccent. Ha most nem is kell szoba a férfinak, de azért félretesz majd neki egy kulcsot.
Láthatóan Dalthondan nem kíván tovább maradni, azért Relael mégis megpróbálja marasztalni kicsit.*
- Biztos hosszú, és kimerítő volt az út, nem pihensz meg inkább? Minden van, ami szem-szájnak ingere. Tehát ital és nők.
*De persze nem erőlteti ennél tovább, ha fajtársa továbbra is távozni szeretne. Ha pedig úgy alakult, hogy beszélgetésük ilyen rövid véget ért, akkor ő is lassan felkászálódik, mert vár még rá némi adminisztráció.
Megnyugtató, hogy Dalthondannak még nem akad konfliktusa a kikötői bandával, egy tolvaj esetében persze ezt sosem lehet biztosan tudni, bár az elf elmondása alapján nagyon más rétegekben mozog, ami jó eséllyel távolról sem érintheti a Patkányokat.*
- Mi?
*Meglepi a kérdés, főleg mert a tavernában tanyázókat talán most először azonosítják a "Varjak" megnevezéssel. Kissé szokatlan, bár Relaelnek el kell ismernie, hogy egészen hangzatos. Ezen eltöpreng, meg értelmezi a kérdést is, így csak rövid szünet után szólal meg.*
- Nem, nincsen semmi.
*Megvonja vállait.*
- Minek? Nos, akkor ha a távozás mellett döntesz, akkor kellemes utat, és csak óvatosan.
*Búcsúját egy biccentéssel toldja meg, majd lesétál a földszinti fogadótérbe, ami most az előbbiekhez képest igen kihaltnak tűnik. A korábban használt papírjáért megy, ahova az egyik szoba mellé felfirkantja Dalthondan nevét is.*
- Nem ártana egy iroda.
*Dünnyögi magában, miközben a pultra felkönyökölve elkezd egy levelet körmölni, amíg a többiek kint rendezik ügyeiket.*
*Biccent. Ha most nem is kell szoba a férfinak, de azért félretesz majd neki egy kulcsot.
Láthatóan Dalthondan nem kíván tovább maradni, azért Relael mégis megpróbálja marasztalni kicsit.*
- Biztos hosszú, és kimerítő volt az út, nem pihensz meg inkább? Minden van, ami szem-szájnak ingere. Tehát ital és nők.
*De persze nem erőlteti ennél tovább, ha fajtársa továbbra is távozni szeretne. Ha pedig úgy alakult, hogy beszélgetésük ilyen rövid véget ért, akkor ő is lassan felkászálódik, mert vár még rá némi adminisztráció.
Megnyugtató, hogy Dalthondannak még nem akad konfliktusa a kikötői bandával, egy tolvaj esetében persze ezt sosem lehet biztosan tudni, bár az elf elmondása alapján nagyon más rétegekben mozog, ami jó eséllyel távolról sem érintheti a Patkányokat.*
- Mi?
*Meglepi a kérdés, főleg mert a tavernában tanyázókat talán most először azonosítják a "Varjak" megnevezéssel. Kissé szokatlan, bár Relaelnek el kell ismernie, hogy egészen hangzatos. Ezen eltöpreng, meg értelmezi a kérdést is, így csak rövid szünet után szólal meg.*
- Nem, nincsen semmi.
*Megvonja vállait.*
- Minek? Nos, akkor ha a távozás mellett döntesz, akkor kellemes utat, és csak óvatosan.
*Búcsúját egy biccentéssel toldja meg, majd lesétál a földszinti fogadótérbe, ami most az előbbiekhez képest igen kihaltnak tűnik. A korábban használt papírjáért megy, ahova az egyik szoba mellé felfirkantja Dalthondan nevét is.*
- Nem ártana egy iroda.
*Dünnyögi magában, miközben a pultra felkönyökölve elkezd egy levelet körmölni, amíg a többiek kint rendezik ügyeiket.*
407. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-19 16:33:19
Üzenet elküldve: 2023-01-19 16:33:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Strat, Sorel, Agin, Leon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Leia már sokadjára lepődik meg a kalózpofa értelmi képességein. Először is nagyon poénosnak találja a beszólásait. Főleg az utolsó sivatagos hasonlaton szórakozik nagyon jól egészen addig, míg rá nem néz Sorelre, akinek mindezt címezték, és ezzel le is hervad arcáról a széles vigyor. Következő meglepődése, hogy amúgy milyen hülye ez az ember, hiszen már sokadjára adja tudtára Sorel, hogy ők nem kurvák. Leia egyáltalán nem is érti, hogy miből következtet a férfi ilyesmire. Végignéz magán: bő nadrág, derekán kendő, hogy ne csússzon le, zöld blúz, barna köpeny. Legalább ha valami kihívó lenne rajta, mint az a csinos kis zöld ruhája, amit annyira szeret, de nem, semmi ilyesmi nincs rajta. Még mindig utazóruhát visel. Úgy dönt, elengedi a kalóz értelmi képességeivel kapcsolatban megfogalmazott kritikáját, pedig nagyon kívánkozik. Ehelyett inkább közelebb lép a kalózhoz, aki nyilván magasabb, mint ő, s ha módjában áll, belekarol a nyakába, és kísérletet tesz arra, hogy adjon egy barackot a fejére. Senki ne kérdezze, honnan jutnak eszébe hasonló viselkedésformák, mert ő maga nem tudja, viszont ha valaki a dolgok mélyére néz, akkor ki tudja nyomozni; a régi társaságában ez a békülés jele volt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy itt hogy értelmezik.*
- Na de akkor innentől barátok vagyunk, nem? Ha már úgyis eldöntöttük, hogy senki nem akar bajt. Én pedig megígérem, hogy nem nyúlok a golyóidhoz, mert nem akarlak még jobban traumatizálni.
* Az utolsó szót még otthon hallotta gyerekkorában, amikor a szülei veszekedtek, vagyis inkább ordibáltak egymással. Azért inkább ordibáltak, mert nem nagyon reagálták le egymás megszólalásait, hanem egyszerűen elbeszéltek egymás mellett jó nagy hangerővel. Ezt még egy 14 éves kislány is hamar megállapíthatja. Ekkor az apja rendszeresen az anyja fejéhez vágta, hogy amaz "a szigorú szabályaival traumatizálja" az ő kicsi Nälahye-ját. A szó jelentésének természetesen hamar utána nézett a magánkönyvtárukban, és ennyi év távlatából is emlékezetes maradt számára. Időközben hirtelen eszébe jut, hogy még bemutatkozni is elfelejtett, micsoda faragatlanság ez részéről, pláne, hogy még valahogy vissza kellene szerezze a tőrét.*
- Amúgy Leia vagyok, benned kit tisztelhetek?
*Ha teheti, akkor megragadja kalózpofa kezét, és vehemensen rázni kezdi. Habár eddig a kék pezsgő hatása miatt viselkedett furcsán, sokszor nem szükséges számára ilyen vagy hasonló tudatmódosító szer, tud hülye lenni anélkül is. Már abban az esetben, ha nem érzi veszélyben magát.
Tekintetét hirtelen Sorelre fordítja, akit egyáltalán nem akar csak úgy, megköszönés és minden egyéb nélkül itt hagyni, viszont egyelőre úgy látja, a lány valószínűleg a Strat nevű fehér oszloppal tart, viszont Leiának muszáj lenne visszaszerezni a tőrt, mert most nem futja arra, hogy másikat vegyen, így nem mehet abba az irányba. Megvárja, míg Sorel társaságot választ magának. Ha a fehérrel megy, akkor itt most elválnak útjaik, de eldönti magában, hogy ha így alakulna, most csak megköszöni, de egyszer, mikor még találkoznak, valamilyen formában meghálálja, hogy életben tartotta. Nem emlékszik sokra, de valószínűsíti, hogy eddig kinyírták volna, ha Sorel nem lenne vele. Bár ha most szétválnak, még mindig megtörténhet, hogy addig produkálja magát természetéből adódóan, míg tényleg feldobja a talpát.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.01.19 18:20:47, a következő indokkal:
16+-os fejléc hiányzik. Reagokban igyekezzünk választékosabb megfogalmazást preferálni, a "pasi" pedig nem tartozik közéjük. Feltételes mód továbbra is hiányzik, amikor más karakterekkel interaktálsz.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Leia már sokadjára lepődik meg a kalózpofa értelmi képességein. Először is nagyon poénosnak találja a beszólásait. Főleg az utolsó sivatagos hasonlaton szórakozik nagyon jól egészen addig, míg rá nem néz Sorelre, akinek mindezt címezték, és ezzel le is hervad arcáról a széles vigyor. Következő meglepődése, hogy amúgy milyen hülye ez az ember, hiszen már sokadjára adja tudtára Sorel, hogy ők nem kurvák. Leia egyáltalán nem is érti, hogy miből következtet a férfi ilyesmire. Végignéz magán: bő nadrág, derekán kendő, hogy ne csússzon le, zöld blúz, barna köpeny. Legalább ha valami kihívó lenne rajta, mint az a csinos kis zöld ruhája, amit annyira szeret, de nem, semmi ilyesmi nincs rajta. Még mindig utazóruhát visel. Úgy dönt, elengedi a kalóz értelmi képességeivel kapcsolatban megfogalmazott kritikáját, pedig nagyon kívánkozik. Ehelyett inkább közelebb lép a kalózhoz, aki nyilván magasabb, mint ő, s ha módjában áll, belekarol a nyakába, és kísérletet tesz arra, hogy adjon egy barackot a fejére. Senki ne kérdezze, honnan jutnak eszébe hasonló viselkedésformák, mert ő maga nem tudja, viszont ha valaki a dolgok mélyére néz, akkor ki tudja nyomozni; a régi társaságában ez a békülés jele volt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy itt hogy értelmezik.*
- Na de akkor innentől barátok vagyunk, nem? Ha már úgyis eldöntöttük, hogy senki nem akar bajt. Én pedig megígérem, hogy nem nyúlok a golyóidhoz, mert nem akarlak még jobban traumatizálni.
* Az utolsó szót még otthon hallotta gyerekkorában, amikor a szülei veszekedtek, vagyis inkább ordibáltak egymással. Azért inkább ordibáltak, mert nem nagyon reagálták le egymás megszólalásait, hanem egyszerűen elbeszéltek egymás mellett jó nagy hangerővel. Ezt még egy 14 éves kislány is hamar megállapíthatja. Ekkor az apja rendszeresen az anyja fejéhez vágta, hogy amaz "a szigorú szabályaival traumatizálja" az ő kicsi Nälahye-ját. A szó jelentésének természetesen hamar utána nézett a magánkönyvtárukban, és ennyi év távlatából is emlékezetes maradt számára. Időközben hirtelen eszébe jut, hogy még bemutatkozni is elfelejtett, micsoda faragatlanság ez részéről, pláne, hogy még valahogy vissza kellene szerezze a tőrét.*
- Amúgy Leia vagyok, benned kit tisztelhetek?
*Ha teheti, akkor megragadja kalózpofa kezét, és vehemensen rázni kezdi. Habár eddig a kék pezsgő hatása miatt viselkedett furcsán, sokszor nem szükséges számára ilyen vagy hasonló tudatmódosító szer, tud hülye lenni anélkül is. Már abban az esetben, ha nem érzi veszélyben magát.
Tekintetét hirtelen Sorelre fordítja, akit egyáltalán nem akar csak úgy, megköszönés és minden egyéb nélkül itt hagyni, viszont egyelőre úgy látja, a lány valószínűleg a Strat nevű fehér oszloppal tart, viszont Leiának muszáj lenne visszaszerezni a tőrt, mert most nem futja arra, hogy másikat vegyen, így nem mehet abba az irányba. Megvárja, míg Sorel társaságot választ magának. Ha a fehérrel megy, akkor itt most elválnak útjaik, de eldönti magában, hogy ha így alakulna, most csak megköszöni, de egyszer, mikor még találkoznak, valamilyen formában meghálálja, hogy életben tartotta. Nem emlékszik sokra, de valószínűsíti, hogy eddig kinyírták volna, ha Sorel nem lenne vele. Bár ha most szétválnak, még mindig megtörténhet, hogy addig produkálja magát természetéből adódóan, míg tényleg feldobja a talpát.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.01.19 18:20:47, a következő indokkal:
16+-os fejléc hiányzik. Reagokban igyekezzünk választékosabb megfogalmazást preferálni, a "pasi" pedig nem tartozik közéjük. Feltételes mód továbbra is hiányzik, amikor más karakterekkel interaktálsz.
406. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-19 11:48:18
Üzenet elküldve: 2023-01-19 11:48:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adrastus//
~ Fenyegetés. Másképp nem is képesek érvényesülni a férfiak. ~
*Alissäna viszont valamelyest unja már azt, hogy minduntalan sakkban tartják. Nem vágyik hatalomra, nem irigyli sem a Tharg úrnő szerepét, sem bármelyik magas beosztású nőét, azt irigyli tőlük, hogy nem kell a férfiak éppen aktuális akaratának hajlaniuk. Ők tudják mi is a valódi szabadság, feltehetően a pillangó sosem fogja ezt igazán megtapasztalni. Ezen viszont nem kesereghet, a jelenre kell összpontosítania, és arra, hogy lerázza magáról a fojtogató érzést.
Szeretné Adrastus tudtára adni, hogy arra mond nemet, amire akar, ám ahhoz túl gyáva. Az itteniek aligha ismerik elég jól őt ahhoz, hogy bármit is tegyenek védelme érdekében, nem mintha bármit tehetnének akkor, ha Adrastus neki esik és a szoba magányában megfojtja őt. Itt kellene hagynia a férfit, egyszerűen sarkon fordulnia, talán a szobából még engedné is távozni. Már csak az a kérdés, hogyha kellőképpen felbosszantja lehet követné őt. Adrastusról elhiszi, hogy csupán szórakozásból is örömmel zaklatná őt, hogy jól móresre tanítsa.*
- Beszélgetünk.
*Erősíti meg, még egy biccentéssel is nyomatékosítja szavait. Ha beszél, akkor is lehet olyat mond, vagy úgy ítéli meg Adrastus, hogy túl sokat tud, s azzal sem lesz kijjebb a vízből.*
- Bizakodó vagyok. A korral jár.
*Feleli huncutul, mintha nem fogná fel a helyzet esetleges súlyát, pedig szíve igen hevesen dobog mellkasában. Adrastus érintésének jellege lekicsinylő, mintha gyermek volna, holott lehet idősebb is a férfinál, ha a látszat nem is ezt sugallja. Hivatalos hangnemet üt meg, mintha nem ismernék még egymást, hanem egy új vendége volna.*
- Hallottam, hogy uram milyen körökben mozog. Hogy jobb önnel vigyázni, mert ügyes és kegyetlen.
*Nem néz a másik szemeibe, helyette folytatja a lábszár simogatását, igyekszik azzal megnyugtatni magát.*
- Sokan azt mondták, hogy nem is a... *Keresi a megfelelő kifejezést, végül egy egyszerű és egyértelmű mellett dönt.* - nő volt a szervezet feje, hanem Maga, uram.
*Megvonja vállait. Ő nem gondolt semmi ilyet, csak meghallgatta a pletykákat.*
- Mesélték azt is, hogy volt egy hölgy, aki kedves volt a szívének. Ezen sokat csámcsogtak a lányok. Egy gyilkos, aki szeret…
*Ha ránéz a férfi rideg arcára neki is nehezére esik ezt elhinni.*
- Azt is mondták, hogy a leánynak baja esett, gondolom emiatt jött el Wegtorenből, igaz?
*A részleteket nem ismeri, nem is biztos, hogy szeretné. A tudás hatalom, és veszélyes is lehet arra nézve, aki a birtokában van.*
- Tudom, hogy kiterjedt csoportosulás volt. Sok lány fecsegett a tagoknak, vagy maguk is azok voltak. Azt is, hogy könnyen ki lehetett esni a kegyelt szerepből, egy óvatlan mondat is elegendő lehetett, annak pedig egy módja volt, jellemzően egy elvágott nyakkal végződött.
*Alissäna mindig igyekezett távol tartani magát a mocsok ilyen mélységeitől, de nem kizárt hogy volt hozzájuk köze, csak ő maga sem tudta.*
~ Fenyegetés. Másképp nem is képesek érvényesülni a férfiak. ~
*Alissäna viszont valamelyest unja már azt, hogy minduntalan sakkban tartják. Nem vágyik hatalomra, nem irigyli sem a Tharg úrnő szerepét, sem bármelyik magas beosztású nőét, azt irigyli tőlük, hogy nem kell a férfiak éppen aktuális akaratának hajlaniuk. Ők tudják mi is a valódi szabadság, feltehetően a pillangó sosem fogja ezt igazán megtapasztalni. Ezen viszont nem kesereghet, a jelenre kell összpontosítania, és arra, hogy lerázza magáról a fojtogató érzést.
Szeretné Adrastus tudtára adni, hogy arra mond nemet, amire akar, ám ahhoz túl gyáva. Az itteniek aligha ismerik elég jól őt ahhoz, hogy bármit is tegyenek védelme érdekében, nem mintha bármit tehetnének akkor, ha Adrastus neki esik és a szoba magányában megfojtja őt. Itt kellene hagynia a férfit, egyszerűen sarkon fordulnia, talán a szobából még engedné is távozni. Már csak az a kérdés, hogyha kellőképpen felbosszantja lehet követné őt. Adrastusról elhiszi, hogy csupán szórakozásból is örömmel zaklatná őt, hogy jól móresre tanítsa.*
- Beszélgetünk.
*Erősíti meg, még egy biccentéssel is nyomatékosítja szavait. Ha beszél, akkor is lehet olyat mond, vagy úgy ítéli meg Adrastus, hogy túl sokat tud, s azzal sem lesz kijjebb a vízből.*
- Bizakodó vagyok. A korral jár.
*Feleli huncutul, mintha nem fogná fel a helyzet esetleges súlyát, pedig szíve igen hevesen dobog mellkasában. Adrastus érintésének jellege lekicsinylő, mintha gyermek volna, holott lehet idősebb is a férfinál, ha a látszat nem is ezt sugallja. Hivatalos hangnemet üt meg, mintha nem ismernék még egymást, hanem egy új vendége volna.*
- Hallottam, hogy uram milyen körökben mozog. Hogy jobb önnel vigyázni, mert ügyes és kegyetlen.
*Nem néz a másik szemeibe, helyette folytatja a lábszár simogatását, igyekszik azzal megnyugtatni magát.*
- Sokan azt mondták, hogy nem is a... *Keresi a megfelelő kifejezést, végül egy egyszerű és egyértelmű mellett dönt.* - nő volt a szervezet feje, hanem Maga, uram.
*Megvonja vállait. Ő nem gondolt semmi ilyet, csak meghallgatta a pletykákat.*
- Mesélték azt is, hogy volt egy hölgy, aki kedves volt a szívének. Ezen sokat csámcsogtak a lányok. Egy gyilkos, aki szeret…
*Ha ránéz a férfi rideg arcára neki is nehezére esik ezt elhinni.*
- Azt is mondták, hogy a leánynak baja esett, gondolom emiatt jött el Wegtorenből, igaz?
*A részleteket nem ismeri, nem is biztos, hogy szeretné. A tudás hatalom, és veszélyes is lehet arra nézve, aki a birtokában van.*
- Tudom, hogy kiterjedt csoportosulás volt. Sok lány fecsegett a tagoknak, vagy maguk is azok voltak. Azt is, hogy könnyen ki lehetett esni a kegyelt szerepből, egy óvatlan mondat is elegendő lehetett, annak pedig egy módja volt, jellemzően egy elvágott nyakkal végződött.
*Alissäna mindig igyekezett távol tartani magát a mocsok ilyen mélységeitől, de nem kizárt hogy volt hozzájuk köze, csak ő maga sem tudta.*
405. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-19 10:32:21
Üzenet elküldve: 2023-01-19 10:32:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
- Az első lehetőség, hogy beszélsz. A másodikat csak egy ostoba választaná.
* Utolsó szavait olyan maró hidegséggel ejti ki, hogy a lány biztosan megértse. Adrastus tudni akarja, mit tud a lány. Lehet hogy semmit, vagy semmi lényegeset. De ezt is tudni akarja. És most akarja tudni. *
- Tik, tak, kedvesem.
* Sárga szeme csillog és halálos fenyegetést sugároz. Nem kellen talán ennyire megjesztenie a lányt, de úgy élvezi. *
~ De ha egyszer olyan jó vagyok ebben. ~
* Ha a kurtizán tudása veszélybe sodorja az itteni terveit, kis kutakodás után biztos talál valamit amivel zsarolhatja, hogy tartsa a száját. *
- Pontosan, kedvesem. Ez a Kikötő. Annak is elég szennyes része.
* Ha itt-ott eltűnik valaki, még csak fel sem kapja a fejét az ember errefelé. *
- Alissä, azt hiszem félreérted a helyzetedet. Mondhatsz nemet, ha a szogláltatásaidat akarom igénybe venni. De itt nem erről van szó.
* Hangja metsző, akár a borotva. *
- Nincs itt szó semmiféle durvaságról, kedvesem, csak beszélgetünk.
* Itt lenne egy megfelelő pillanat, hogy feltárja leendő úrnője ajánlatát, de még tartogatja. Tetszik neki a lány bátorsága. *
- Tényleg ennyire bízol a kegyelmemben vagy teljesen bolond vagy, te lányka?
* Könyned mozdulattal felül és a combjára könyököl. *
- Na, ezt már szeretem.
* Mosolyog, de a mosolya nem illik a tekintetéhez. Megcsipkedi a lány orrát. *
- Minden érdekel. Bármi. Kezdheted is.
* Amit hallot, akitől hallotta, akiről hallotta. Pletykák, tények, személyes tapasztalatok. A hátteréről, a munkájáról, az előző csapatáról. Az árulásról. A félresikerült akcióról. Ahol az ő hibájából elvesztették pár társukat. A vérdíjról.
Arzénsárga szemeiben szomorúság villan. *
- Az első lehetőség, hogy beszélsz. A másodikat csak egy ostoba választaná.
* Utolsó szavait olyan maró hidegséggel ejti ki, hogy a lány biztosan megértse. Adrastus tudni akarja, mit tud a lány. Lehet hogy semmit, vagy semmi lényegeset. De ezt is tudni akarja. És most akarja tudni. *
- Tik, tak, kedvesem.
* Sárga szeme csillog és halálos fenyegetést sugároz. Nem kellen talán ennyire megjesztenie a lányt, de úgy élvezi. *
~ De ha egyszer olyan jó vagyok ebben. ~
* Ha a kurtizán tudása veszélybe sodorja az itteni terveit, kis kutakodás után biztos talál valamit amivel zsarolhatja, hogy tartsa a száját. *
- Pontosan, kedvesem. Ez a Kikötő. Annak is elég szennyes része.
* Ha itt-ott eltűnik valaki, még csak fel sem kapja a fejét az ember errefelé. *
- Alissä, azt hiszem félreérted a helyzetedet. Mondhatsz nemet, ha a szogláltatásaidat akarom igénybe venni. De itt nem erről van szó.
* Hangja metsző, akár a borotva. *
- Nincs itt szó semmiféle durvaságról, kedvesem, csak beszélgetünk.
* Itt lenne egy megfelelő pillanat, hogy feltárja leendő úrnője ajánlatát, de még tartogatja. Tetszik neki a lány bátorsága. *
- Tényleg ennyire bízol a kegyelmemben vagy teljesen bolond vagy, te lányka?
* Könyned mozdulattal felül és a combjára könyököl. *
- Na, ezt már szeretem.
* Mosolyog, de a mosolya nem illik a tekintetéhez. Megcsipkedi a lány orrát. *
- Minden érdekel. Bármi. Kezdheted is.
* Amit hallot, akitől hallotta, akiről hallotta. Pletykák, tények, személyes tapasztalatok. A hátteréről, a munkájáról, az előző csapatáról. Az árulásról. A félresikerült akcióról. Ahol az ő hibájából elvesztették pár társukat. A vérdíjról.
Arzénsárga szemeiben szomorúság villan. *
404. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-18 17:39:15
Üzenet elküldve: 2023-01-18 17:39:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 78
Játékstílus: Vakmerő
//Näla, Sorel, Agin, Leon//
*A vöröshajú fattyú nő szavaira kissé elmosolyodik.*
-Ó hát ez remek hír hölgyem.
*Szavaiban nincs nyoma gúnynak, bár a gondolatai között megfordult ez-az. Szerencsére egy magafajtának nem okoz gondot mást mutatni, mit amit valójában érez. Aztán egy jó darabig csak hallgat és megfigyel. Szokásához híven szereti előbb megtudni hogy miről is van szó, mielőtt bármit is mondana vagy tenne. Még a végén neki esik baja, az meg végképp nem hiányzik a tündérnek. Nem olyan jószívű ő, hogy bárkiért is vásárra vigye a bőrét saját magán kívül. A helyzet igencsak szürreálisnak hat, a reakciók amiket lát, és a szavak amik kijönnek a résztvevők száján mind elképesztőek. A szemöldöke is megrándul itt ott. A boros alak summázása sokat segít a megértésen, aztán halkan kuncogni kezd mikor a másik férfi csak úgy rábólint és egyetért vele. Valószínűleg nem ő a legélesebb kés a fiókban, a két lány pedig akár még valóban lehet éjszakai pillangó is, a viselkedésük passzol a vádakhoz. De kár lenne messzemenő következtetéseket levonni. ~Ha csak a fele igaz itt bárminek is, akkor az a két alak is Relael úrnőhöz tartozhat? Lenne értelme hogy bort és húst hoz a házhoz az átlagos formának tűnő figura. A másik meg olyan ismerős, és nem hiszem hogy beblöffölné hogy odabent sok barátja van, főleg hogy az elf nő nevét is tudja.~ Némi vacilálás után újabb adag füstöt ereget a levegőbe majd kényelmesen közelebb lép párat a társasághoz.*
-Hathúros Strat vagyok, üdvözlet. Ha jól sejtem ugyanazt az úrnőt szolgáljuk. *Néz itt felváltva a két férfira.* A helyi muzsikus volnék. ~És egyéb más, de ez most nem tartozik rájuk.~ Egyébként a sajtmester neve Learon, tiszteljük meg ennyivel.
*Igyekszik a kedvesebbik arcát elővarázsolni, miközben mosolyog. Ezzel általában nem szokott gondja lenni, legendásan karizmatikus illető, gyakran elég könnyen tud hatni másokra.*
-Éppen sétálni indultam kicsit itt körbe, egy kis friss levegőt szívni, nem lenne kedve elkísérni kedvesem?
*Néz a feketehajú hölgyre, miközben párat még közelebb lép, csak hogy most már tisztes beszélgetőtávolságban legyen mindenkivel. Úgy véli hogy ő feldúltabb az események miatt, bárhogy is történtek azok, mintsem a rőthajú társa aki elsimítani igyekszik a dolgokat. Leon is mintha felindultabb lenne vele szemben, okos ötletnek tartja kivonni őt egy kicsit az egészből.*
-Aztán persze visszajöhet nyugodtan és igyon egyet az én nevemre.
*Újabb szívás, s közben Leon szavai is megütik a fülét. Jót vigyorog rajta, majd a mellényzsebében kezd túrkálni.*
-Persze cimbora, ne fáradj vele, egészségedre!
*És átnyújt neki egyet, hogy ő maga is nyugtathassa az idegeit.*
-Az árut pedig már biztosan várják bent, sok a szomjas vendég, jobb ha sietsz.
*Ezt pedig Aginnak mondja, a parancsolgatás legkisebb szikrája nélkül, inkább csak emlékeztetve a küldetése valószínűleges fontosságára.*
-Természetesen nem muszáj velem tartania, de van itt egy kis hideg víz is valamelyik hordóban, felfrissítheti magát.
*Azzal ő maga el is indul ha nem tartóztatják, lassú léptekkel, fülbemászó dallamot fütyörészve. Csak olyan tempóban lép, hogy yyugodtan csatlakozhasson hozzá Sorel ha úgy dönt, vagy igazából bárki más. Ha senki sem tart vele, akkor is kivonódik a helyzetből, hisz nem ér rá egész éjszaka itt ácsorogni csak úgy.*
*A vöröshajú fattyú nő szavaira kissé elmosolyodik.*
-Ó hát ez remek hír hölgyem.
*Szavaiban nincs nyoma gúnynak, bár a gondolatai között megfordult ez-az. Szerencsére egy magafajtának nem okoz gondot mást mutatni, mit amit valójában érez. Aztán egy jó darabig csak hallgat és megfigyel. Szokásához híven szereti előbb megtudni hogy miről is van szó, mielőtt bármit is mondana vagy tenne. Még a végén neki esik baja, az meg végképp nem hiányzik a tündérnek. Nem olyan jószívű ő, hogy bárkiért is vásárra vigye a bőrét saját magán kívül. A helyzet igencsak szürreálisnak hat, a reakciók amiket lát, és a szavak amik kijönnek a résztvevők száján mind elképesztőek. A szemöldöke is megrándul itt ott. A boros alak summázása sokat segít a megértésen, aztán halkan kuncogni kezd mikor a másik férfi csak úgy rábólint és egyetért vele. Valószínűleg nem ő a legélesebb kés a fiókban, a két lány pedig akár még valóban lehet éjszakai pillangó is, a viselkedésük passzol a vádakhoz. De kár lenne messzemenő következtetéseket levonni. ~Ha csak a fele igaz itt bárminek is, akkor az a két alak is Relael úrnőhöz tartozhat? Lenne értelme hogy bort és húst hoz a házhoz az átlagos formának tűnő figura. A másik meg olyan ismerős, és nem hiszem hogy beblöffölné hogy odabent sok barátja van, főleg hogy az elf nő nevét is tudja.~ Némi vacilálás után újabb adag füstöt ereget a levegőbe majd kényelmesen közelebb lép párat a társasághoz.*
-Hathúros Strat vagyok, üdvözlet. Ha jól sejtem ugyanazt az úrnőt szolgáljuk. *Néz itt felváltva a két férfira.* A helyi muzsikus volnék. ~És egyéb más, de ez most nem tartozik rájuk.~ Egyébként a sajtmester neve Learon, tiszteljük meg ennyivel.
*Igyekszik a kedvesebbik arcát elővarázsolni, miközben mosolyog. Ezzel általában nem szokott gondja lenni, legendásan karizmatikus illető, gyakran elég könnyen tud hatni másokra.*
-Éppen sétálni indultam kicsit itt körbe, egy kis friss levegőt szívni, nem lenne kedve elkísérni kedvesem?
*Néz a feketehajú hölgyre, miközben párat még közelebb lép, csak hogy most már tisztes beszélgetőtávolságban legyen mindenkivel. Úgy véli hogy ő feldúltabb az események miatt, bárhogy is történtek azok, mintsem a rőthajú társa aki elsimítani igyekszik a dolgokat. Leon is mintha felindultabb lenne vele szemben, okos ötletnek tartja kivonni őt egy kicsit az egészből.*
-Aztán persze visszajöhet nyugodtan és igyon egyet az én nevemre.
*Újabb szívás, s közben Leon szavai is megütik a fülét. Jót vigyorog rajta, majd a mellényzsebében kezd túrkálni.*
-Persze cimbora, ne fáradj vele, egészségedre!
*És átnyújt neki egyet, hogy ő maga is nyugtathassa az idegeit.*
-Az árut pedig már biztosan várják bent, sok a szomjas vendég, jobb ha sietsz.
*Ezt pedig Aginnak mondja, a parancsolgatás legkisebb szikrája nélkül, inkább csak emlékeztetve a küldetése valószínűleges fontosságára.*
-Természetesen nem muszáj velem tartania, de van itt egy kis hideg víz is valamelyik hordóban, felfrissítheti magát.
*Azzal ő maga el is indul ha nem tartóztatják, lassú léptekkel, fülbemászó dallamot fütyörészve. Csak olyan tempóban lép, hogy yyugodtan csatlakozhasson hozzá Sorel ha úgy dönt, vagy igazából bárki más. Ha senki sem tart vele, akkor is kivonódik a helyzetből, hisz nem ér rá egész éjszaka itt ácsorogni csak úgy.*
403. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-18 13:40:55
Üzenet elküldve: 2023-01-18 13:40:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Relael//
*Még ilyet nem csinált életében. Sok emberrel találkozott már élete során, de egyszer sem mondta el, hogy tolvaj. Általában csak az átlagos vagy az alatti zenei képességeit mutatta meg és szintén így is mutatkozott be másoknak. Valódi szenvedélyét nem osztotta meg soha senkivel. Csupasznak érzi magát és védtelennek. Persze erre most szükség volt, de lelkét ez nem igazán könnyíti meg. Tolvajként jobb ha nem is tudnak róla semmit az emberek. Félre kell, hogy tegye kényelmetlenségét és félre is teszi. Készséggel hallgatja Rel válaszát és bólintással jelzi, hogy tudomásuk veszi őket.*
-Szobára most nincs szükségem köszönöm, de amennyiben vissza jövök akkor igénybe venném. Nincs semmi különleges kívánságom a szobával kapcsolatban.
*Összeszedi magát, jobban helyre teszi ruháját és induláshoz készülődik. Nincs különösebb baja a kikötővel, de amennyiben lehetséges nem időzne tovább.*
-Artheniorban megtalál ha szüksége lenne a képességeimre.
*Még mielőtt felállna újdonsült főnöke feltesz neki egy kérdést.*
-Szerencsére még nem találkoztam velük és amit hallottam róluk nem is igazán szeretnék.
*Híreket természetesen hall az ember, de tényleg szerencsésnek mondhatja magát, hogy eddig nem kötött bele senki. Minél kevesebb feltűnéssel szeretett volna megérkezni és ez sikerült is neki. Már csak a távozást kell ugyanilyen szerencsésen megérnie. Viszont még mielőtt indulna eszébe ötlik egy kérdés.*
-Van valami ismertetőjele a Varjak tagjainál? Úgy értem valami amivel felismerhetjük egymást. Egy mondat vagy valamilyen tárgy?
*Még ilyet nem csinált életében. Sok emberrel találkozott már élete során, de egyszer sem mondta el, hogy tolvaj. Általában csak az átlagos vagy az alatti zenei képességeit mutatta meg és szintén így is mutatkozott be másoknak. Valódi szenvedélyét nem osztotta meg soha senkivel. Csupasznak érzi magát és védtelennek. Persze erre most szükség volt, de lelkét ez nem igazán könnyíti meg. Tolvajként jobb ha nem is tudnak róla semmit az emberek. Félre kell, hogy tegye kényelmetlenségét és félre is teszi. Készséggel hallgatja Rel válaszát és bólintással jelzi, hogy tudomásuk veszi őket.*
-Szobára most nincs szükségem köszönöm, de amennyiben vissza jövök akkor igénybe venném. Nincs semmi különleges kívánságom a szobával kapcsolatban.
*Összeszedi magát, jobban helyre teszi ruháját és induláshoz készülődik. Nincs különösebb baja a kikötővel, de amennyiben lehetséges nem időzne tovább.*
-Artheniorban megtalál ha szüksége lenne a képességeimre.
*Még mielőtt felállna újdonsült főnöke feltesz neki egy kérdést.*
-Szerencsére még nem találkoztam velük és amit hallottam róluk nem is igazán szeretnék.
*Híreket természetesen hall az ember, de tényleg szerencsésnek mondhatja magát, hogy eddig nem kötött bele senki. Minél kevesebb feltűnéssel szeretett volna megérkezni és ez sikerült is neki. Már csak a távozást kell ugyanilyen szerencsésen megérnie. Viszont még mielőtt indulna eszébe ötlik egy kérdés.*
-Van valami ismertetőjele a Varjak tagjainál? Úgy értem valami amivel felismerhetjük egymást. Egy mondat vagy valamilyen tárgy?
402. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-18 12:34:10
Üzenet elküldve: 2023-01-18 12:34:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adrastus//
*A férfi tényekkel áll elő, amiket aligha tudna meghazudtolni. Valóban Alissäna mindig nagyon figyelmes volt, az aranyhoz hasonlóan a tartalmas beszélgetéseket kedveli a legjobban, amikor érdemi információkkal gazdagodik. Így tehát bölcsen hallgat és töretlenül mosolyog.*
- Ugyan ugyan, nincs szó semmi ilyen turpisságról.
*Pedig de, az viszont kellemetlen, hogy Adrastus lépten-nyomon tetten éri, s lelkesen szembesíti is mulasztásaival.
Az ajtónak támaszkodás nem tetszik neki, azt is jól tudja, hogy tudatos lépés ez. Éreztetni akarják vele, hogy egyetlen menekülési útvonalától meg van fosztva. Alissäna igencsak kellemetlenül érzi ezektől magát.
Addig nem is mond semmit, amíg Adrastus az ágyhoz nem lépdel, csak ekkor mer beszélni. Talán botor dolog a cica bajszát húzogatni, ám a leány nem kedveli, hogy minduntalan sarokba akarják szorítani őt. Akkor is, ha jelentéktelen információkról van szó csupán.*
- Ejnye, csak finoman emlékeztetnélek, hogy már nem Wegtorenben vagyunk.
*Szavai édesen csengenek, hiszen jól tudja, hogy bájossága ellenére ki fogja húzni a gyufát, ezért jobb ha kíméletesen tépi fel az önérzetet érő sebeket.*
- Mondhatok nemet ha úgy érzem, hogy szükséges. Márpedig remélem megérted, vigyáznom kell magamra.
*Egy Alissänahoz hasonló leány pedig jogosan érezheti fenyegetőnek, hogy a “kedvesség” feltételekhez van kötve. Mindenesetre nem menekül, pedig talán jobb, ha megtenné, helyette ő is az ágyhoz sétál és leül a szélére.*
- A durvaság pedig feláras szolgáltatás.
*Jegyzi meg továbbra is kedvesen, miközben megsimogatja Adrastus lábszárát. Mindenesetre eltöpreng azon, hogy mit mondhatna, már amennyiben még mindig kíváncsiak mondanivalójára miután pimasz módon felvázolta, hogy némileg változtak az erőviszonyok közöttük.*
- Van bármi konkrét, ami érdekelne?
*A férfi tényekkel áll elő, amiket aligha tudna meghazudtolni. Valóban Alissäna mindig nagyon figyelmes volt, az aranyhoz hasonlóan a tartalmas beszélgetéseket kedveli a legjobban, amikor érdemi információkkal gazdagodik. Így tehát bölcsen hallgat és töretlenül mosolyog.*
- Ugyan ugyan, nincs szó semmi ilyen turpisságról.
*Pedig de, az viszont kellemetlen, hogy Adrastus lépten-nyomon tetten éri, s lelkesen szembesíti is mulasztásaival.
Az ajtónak támaszkodás nem tetszik neki, azt is jól tudja, hogy tudatos lépés ez. Éreztetni akarják vele, hogy egyetlen menekülési útvonalától meg van fosztva. Alissäna igencsak kellemetlenül érzi ezektől magát.
Addig nem is mond semmit, amíg Adrastus az ágyhoz nem lépdel, csak ekkor mer beszélni. Talán botor dolog a cica bajszát húzogatni, ám a leány nem kedveli, hogy minduntalan sarokba akarják szorítani őt. Akkor is, ha jelentéktelen információkról van szó csupán.*
- Ejnye, csak finoman emlékeztetnélek, hogy már nem Wegtorenben vagyunk.
*Szavai édesen csengenek, hiszen jól tudja, hogy bájossága ellenére ki fogja húzni a gyufát, ezért jobb ha kíméletesen tépi fel az önérzetet érő sebeket.*
- Mondhatok nemet ha úgy érzem, hogy szükséges. Márpedig remélem megérted, vigyáznom kell magamra.
*Egy Alissänahoz hasonló leány pedig jogosan érezheti fenyegetőnek, hogy a “kedvesség” feltételekhez van kötve. Mindenesetre nem menekül, pedig talán jobb, ha megtenné, helyette ő is az ágyhoz sétál és leül a szélére.*
- A durvaság pedig feláras szolgáltatás.
*Jegyzi meg továbbra is kedvesen, miközben megsimogatja Adrastus lábszárát. Mindenesetre eltöpreng azon, hogy mit mondhatna, már amennyiben még mindig kíváncsiak mondanivalójára miután pimasz módon felvázolta, hogy némileg változtak az erőviszonyok közöttük.*
- Van bármi konkrét, ami érdekelne?
401. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-01-18 10:30:38
Üzenet elküldve: 2023-01-18 10:30:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
- Egy egyszerű lányka, aki sok dolgot meghallhat, ha nyitva tartja a fülét. Főleg amilyen körökben forogsz, kedvesem.
* Alissä szemlátomást kissé megszeppen, de tartja magát. Ő csak nevet és feláll. *
- Jó kislány és most menj.
* Szólítja fel és csettint. Mégsem ő van egyelőre otthon, hagyja hogy vezesse. Finoman egy kézzel eltolja a lányt. *
- Érdekes szóhasználat.
* Vigyorog és követi az elfet. *
~ Ez vajon mit jelent? Halálos félelmet vagy indokolatlan bátorságot? Ügyes válasz. ~
* Még akkor is vigyorog Alissä válaszán, amikor a emeletre érnek. Becsukja az ajtót maguk mögött és a másik felé fordul, aki egy lábmasszázsban reménykedik. *
- Jaj, jaj, jaj jól gondolom hogy abban reménykedtél, hogy elkerülheted ezt a kellemes kis csevelyt velem?
* Szemének csillogása mindent elárul. Élvezi, hogy kicsit kínozhatja a lányt. Megvárja, míg néhány gyertyát meggyújt a kis szobában, addig szemmel követi a mozgását az ajtónak támaszkodva. *
- Gyors leszek megígérem.
* Sárga szeme parázslik a félhomályban. Az ajtóban állva ráérősen elmosolyodik. *
- Kössünk üzletet! Te elmondod, mit tudsz vagy hallottál rólam, én pedig cserébe nagyon kedves leszek hozzád, megígérem.
* A macskákra jellemző eleganciával közelebb jön és az ágyon elterülve felkönyököl. *
- Hallgatlak.
* Az ígéreteit igyekszik mindig betartani, így ha a nő őszintén elmesél neki minden regét, históriát, vagy kósza pletykát amit hallott róla, cserébe megmutatja milyen jó fiú is tud ő lenni. *
- Elfelejthetjük ezt a rövidke közjátékot, ami megzavarta az együttlétünket és folytathatjuk tovább a fesztelen csevegést. Semmi következménye nem lesz az őszinteségednek, csupán kíváncsi vagyok.
* Fuvolázza és végigméri Alissä-t. *
- Egy egyszerű lányka, aki sok dolgot meghallhat, ha nyitva tartja a fülét. Főleg amilyen körökben forogsz, kedvesem.
* Alissä szemlátomást kissé megszeppen, de tartja magát. Ő csak nevet és feláll. *
- Jó kislány és most menj.
* Szólítja fel és csettint. Mégsem ő van egyelőre otthon, hagyja hogy vezesse. Finoman egy kézzel eltolja a lányt. *
- Érdekes szóhasználat.
* Vigyorog és követi az elfet. *
~ Ez vajon mit jelent? Halálos félelmet vagy indokolatlan bátorságot? Ügyes válasz. ~
* Még akkor is vigyorog Alissä válaszán, amikor a emeletre érnek. Becsukja az ajtót maguk mögött és a másik felé fordul, aki egy lábmasszázsban reménykedik. *
- Jaj, jaj, jaj jól gondolom hogy abban reménykedtél, hogy elkerülheted ezt a kellemes kis csevelyt velem?
* Szemének csillogása mindent elárul. Élvezi, hogy kicsit kínozhatja a lányt. Megvárja, míg néhány gyertyát meggyújt a kis szobában, addig szemmel követi a mozgását az ajtónak támaszkodva. *
- Gyors leszek megígérem.
* Sárga szeme parázslik a félhomályban. Az ajtóban állva ráérősen elmosolyodik. *
- Kössünk üzletet! Te elmondod, mit tudsz vagy hallottál rólam, én pedig cserébe nagyon kedves leszek hozzád, megígérem.
* A macskákra jellemző eleganciával közelebb jön és az ágyon elterülve felkönyököl. *
- Hallgatlak.
* Az ígéreteit igyekszik mindig betartani, így ha a nő őszintén elmesél neki minden regét, históriát, vagy kósza pletykát amit hallott róla, cserébe megmutatja milyen jó fiú is tud ő lenni. *
- Elfelejthetjük ezt a rövidke közjátékot, ami megzavarta az együttlétünket és folytathatjuk tovább a fesztelen csevegést. Semmi következménye nem lesz az őszinteségednek, csupán kíváncsi vagyok.
* Fuvolázza és végigméri Alissä-t. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1097-1116