Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 152 (3021. - 3040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3040. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-09-23 17:29:05
Üzenet elküldve: 2023-09-23 17:29:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
*Bár külső külső környezetből hallhatólag igen csöndesen, belül átkokat és sértéseket szitkozódva lép be a vendégtérbe, a fal mellett osonva, hogy ne legyen nagy alkatával útban. Volt is oka magában fortyogni: itt hagyott egy fegyvert. Ez magában nem lenne világromboló, sőt, mivel az épületet birtokló cégnek dolgozik, akár kifejezetten problémás sem, csak az ork vétette itt a hibát, ráadásul még egy, sokkalta különösebb hibát. Büszkesége és önérzete nyílt sebből is vérzik még most is. Valamilyen oknál fogva nem egy, hanem kettő kardot hordozott magánál, és pislogott is, mikor a mai nap reggelén az egyiket a másik után húzta ki ládájából a Pegazusban, miután gyanakodni kezdett, miért találja még mindig nehéznek személyes tárolóját. Egy szép napon elveszettnek vélte vélni fegyverét, és kovácsoltatott a Kereskedőházzal egy másikat, hogy utána másnap a ládájában hagyja új pallosát, elfeledve, hogy ott van, a nap folyamán rátaláljon régi pallosárra, azt hívén, hogy az lenne az új, csak valamikor félrerakta. Ki tudja mennyi nap után érkezett csak a realizáció, és a lelki összeomlás. Nem tartja magát idősnek, de úgy néz ki, az idő vasfoga szépen lassan kezdi kirágni éles eszét képességei közül. Ráadásul a lándzsáját is itt hagyta valamikor, nem is kereste azóta sem.
Így vöröslő fejjel, lesült szemekkel vált egy pár szóval óriás kollégájával, eltűnik egy időre a pult mögötti ajtón túlra, hogy aztán egy pár perc múlva egy lecserélt fegyverrel jöjjön elő, és hagyja el a műhelyt olyan gyorsan, amilyen gyorsan jött.*
Így vöröslő fejjel, lesült szemekkel vált egy pár szóval óriás kollégájával, eltűnik egy időre a pult mögötti ajtón túlra, hogy aztán egy pár perc múlva egy lecserélt fegyverrel jöjjön elő, és hagyja el a műhelyt olyan gyorsan, amilyen gyorsan jött.*
3039. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-08-14 19:05:02
Üzenet elküldve: 2023-08-14 19:05:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//habzóborért - a Kereskedelmi Központ hátsó ajtaja felől//
- Aztyan! Aztyan? *dugja be rőt üstökét a lehangolóan üres helyiségbe.* - Megjöttek. A Báró és az Úrnő. És... ~megvan a Váltóm~ *fejezi be csak magában. A szobában csupán egy sóhaj zárja a mondatot, elvégre most már nyilvánvaló, senki nincs, akinek szóljon.
Hátramegy, hogy kikutassa a sok pincéből deportált holmi közül azt az átkozott palackot, amit a Báró Úr ünnepi kedve kíván. Meglepően sok láda van girbegurba tornyokba halmozva. Egy részükről nem is igazán feltételezi, hogy a Kalmárhoz tartozik. Vagy Aztyan kezdett különc passzióból pikáns limlomokat összevásárolni, vagy talán még az épület előző fénykorából letűnt dekoráció porosodott a pince valamely eldugott sarkában.
Szerencsére azért nem kell mindent áttúrnia. Oldalt az egyik szekció üvegcsörrenéssel válaszol a bolygatásra. Némi kutakodás után pedig elő is kerül az ominózus palack. Yeza magához veszi és már indul is. Nem pakolt annyira szét, hogy úgy érezze, rumlit hagy maga után; bár Yeza jelenlétében a rend általában nagyon hamar oldódásnak indul.
Mielőtt távozna, még hagy a kovácslegényeknél egy üzenetet az intézőnek. Bár furcsállná, ha még nem tudna róla, de azért tájékoztatja, hogy a Báró visszatért a nászútjáról, továbbá, hogy ha tudna rá szánni egy kis időt, Yezának is lenne egy kérése a hegesarcú felé.
Mióta Caldorcor elment, Aztyannak se nagyon látta színét. Talán leltározott, vagy a fene tudja, talán ő is valami ügyben járt el másutt. Sose kötötte az orrára a dolgait. Most viszont jól jönne a segítsége valamiben, így csak remélni meri, hogy hamarosan ő is előkerül.
A hóna alá csapja az üveget, visszazárja az ajtót, és sietős léptekkel indul is vissza a Kalmárba.*
- Aztyan! Aztyan? *dugja be rőt üstökét a lehangolóan üres helyiségbe.* - Megjöttek. A Báró és az Úrnő. És... ~megvan a Váltóm~ *fejezi be csak magában. A szobában csupán egy sóhaj zárja a mondatot, elvégre most már nyilvánvaló, senki nincs, akinek szóljon.
Hátramegy, hogy kikutassa a sok pincéből deportált holmi közül azt az átkozott palackot, amit a Báró Úr ünnepi kedve kíván. Meglepően sok láda van girbegurba tornyokba halmozva. Egy részükről nem is igazán feltételezi, hogy a Kalmárhoz tartozik. Vagy Aztyan kezdett különc passzióból pikáns limlomokat összevásárolni, vagy talán még az épület előző fénykorából letűnt dekoráció porosodott a pince valamely eldugott sarkában.
Szerencsére azért nem kell mindent áttúrnia. Oldalt az egyik szekció üvegcsörrenéssel válaszol a bolygatásra. Némi kutakodás után pedig elő is kerül az ominózus palack. Yeza magához veszi és már indul is. Nem pakolt annyira szét, hogy úgy érezze, rumlit hagy maga után; bár Yeza jelenlétében a rend általában nagyon hamar oldódásnak indul.
Mielőtt távozna, még hagy a kovácslegényeknél egy üzenetet az intézőnek. Bár furcsállná, ha még nem tudna róla, de azért tájékoztatja, hogy a Báró visszatért a nászútjáról, továbbá, hogy ha tudna rá szánni egy kis időt, Yezának is lenne egy kérése a hegesarcú felé.
Mióta Caldorcor elment, Aztyannak se nagyon látta színét. Talán leltározott, vagy a fene tudja, talán ő is valami ügyben járt el másutt. Sose kötötte az orrára a dolgait. Most viszont jól jönne a segítsége valamiben, így csak remélni meri, hogy hamarosan ő is előkerül.
A hóna alá csapja az üveget, visszazárja az ajtót, és sietős léptekkel indul is vissza a Kalmárba.*
3038. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-06-28 14:17:36
Üzenet elküldve: 2023-06-28 14:17:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Szürke Arja //
* Várakozóan csillogó szemmel lép be az ajtón, maga elé engedve a lányt. Meg sem közelíti a falusi kovácsok apró műhelyét az itteni. Azonnal hat rá a légkör. A parázs pattogása, a fém súrlódásának és a kovácsmester kalapácsának neszei mind egybeolvadnak és zeneként töltik be a hallójáratait.
Rajtuk kívül nincs itt senki, amit megnyugtatónak talál a fiú. Nem túl jártas az efféle dolgokban egyelőre, nem szeretné ha valaki, például egy tiszteletreméltó lovag végighallgatná az ügyetlenkedését. Még nem szeretné zavarni a kovácsot, csak körülnézne.
Zsebre teszi a kezét, nehogy véletlenül is megtapogasson valami értékes fegyvert vagy páncélt. Elsétál a falra aggatott pengék sora előtt. Megtorpan egy csodás mesterkardnál, és nem bírja megállni, hogy óvatosan, egy ujjának hegyével végig ne simítsa a markolatot. Szinte áhitatos csendben tanulmányozza a fegyvert. Aztán a melléfirkantott cédulára téved a tekintete, mire jól hallhatóan nyel egyet.
Gyorsan továbbáll és a páncélokat veszi szemügyre. Tarkóját vakargatva próbálja felmérni azok előnyeit és hátrányait. Szinte meg is feledkezik Arjaról, meg a kovácsmesterről, tevékenységük, mozgásuk neszei háttérzajjá halkulnak a számára. *
- Elnézést.
* Lép közelebb a mesterhez. Halkan, de sebesen pergő beszéddel előadja neki a kívánalmait, kikérve annak tanácsát a választással kapcsolatban. Hosszasan beszélnek, talán egy bő fél órán át is. Végül elgondolkozva bicceget, majd határozottan bólint. Kis főhajtással megköszöni a tanácsokat, majd egy utolsó vágyakozó pillantást vetve a mesterkard irányába, a lányhoz lép. Bizonyára már unatkozik. *
- Gyere, menjünk!
A hozzászólás írója (Ris Daghaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.28 14:34:05
* Várakozóan csillogó szemmel lép be az ajtón, maga elé engedve a lányt. Meg sem közelíti a falusi kovácsok apró műhelyét az itteni. Azonnal hat rá a légkör. A parázs pattogása, a fém súrlódásának és a kovácsmester kalapácsának neszei mind egybeolvadnak és zeneként töltik be a hallójáratait.
Rajtuk kívül nincs itt senki, amit megnyugtatónak talál a fiú. Nem túl jártas az efféle dolgokban egyelőre, nem szeretné ha valaki, például egy tiszteletreméltó lovag végighallgatná az ügyetlenkedését. Még nem szeretné zavarni a kovácsot, csak körülnézne.
Zsebre teszi a kezét, nehogy véletlenül is megtapogasson valami értékes fegyvert vagy páncélt. Elsétál a falra aggatott pengék sora előtt. Megtorpan egy csodás mesterkardnál, és nem bírja megállni, hogy óvatosan, egy ujjának hegyével végig ne simítsa a markolatot. Szinte áhitatos csendben tanulmányozza a fegyvert. Aztán a melléfirkantott cédulára téved a tekintete, mire jól hallhatóan nyel egyet.
Gyorsan továbbáll és a páncélokat veszi szemügyre. Tarkóját vakargatva próbálja felmérni azok előnyeit és hátrányait. Szinte meg is feledkezik Arjaról, meg a kovácsmesterről, tevékenységük, mozgásuk neszei háttérzajjá halkulnak a számára. *
- Elnézést.
* Lép közelebb a mesterhez. Halkan, de sebesen pergő beszéddel előadja neki a kívánalmait, kikérve annak tanácsát a választással kapcsolatban. Hosszasan beszélnek, talán egy bő fél órán át is. Végül elgondolkozva bicceget, majd határozottan bólint. Kis főhajtással megköszöni a tanácsokat, majd egy utolsó vágyakozó pillantást vetve a mesterkard irányába, a lányhoz lép. Bizonyára már unatkozik. *
- Gyere, menjünk!
A hozzászólás írója (Ris Daghaal) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.28 14:34:05
3037. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-06-27 16:47:33
Üzenet elküldve: 2023-06-27 16:47:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Ris Daghaal//
*Ris nem akar venni semmit a piacon, egyből a Kovácsműhelybe menne, és ezzel Arja is így van (merthogy pénze sincs arra, hogy vásárolgasson).
Így hát Ris válaszára a Kereskedőház és Kovácsműhely felé veszi az irányt.
Arja idejében a Kereskedőházból is mindig volt itt valaki, aki meghallgatta a betérő ügyfelek megrendelését, és megalkudott velük a keresett holmira.
Belépve Arja körülnéz, de most nem lát senkit, csak a kovácsmester dolgozik elmélyülten valamin. ~Talán egy hatalmas termetű emberre készülő lovagi vért lehet.~ véli Arja, ahogy a jobb oldali váll lemezt illeszti épp a kovács a domború előmellvérthez.
Tovább bámészkodik, de nem lát egyetlen ismerős arcot sem.*
- Nos, itt vagyunk. *pillant Risre várakozón, és teljesen feleslegesen, már ha a fiú is belépett mögötte, hiszen ezt nyilván ő is látja.
Arja egy kicsit arrébb lép, hogy nyugodtan nézelődhessen a fegyverek között, na meg hogy Ris beszédbe elegyedhessen a kováccsal, és véletlenül se zavarja őket.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.27 16:49:16
*Ris nem akar venni semmit a piacon, egyből a Kovácsműhelybe menne, és ezzel Arja is így van (merthogy pénze sincs arra, hogy vásárolgasson).
Így hát Ris válaszára a Kereskedőház és Kovácsműhely felé veszi az irányt.
Arja idejében a Kereskedőházból is mindig volt itt valaki, aki meghallgatta a betérő ügyfelek megrendelését, és megalkudott velük a keresett holmira.
Belépve Arja körülnéz, de most nem lát senkit, csak a kovácsmester dolgozik elmélyülten valamin. ~Talán egy hatalmas termetű emberre készülő lovagi vért lehet.~ véli Arja, ahogy a jobb oldali váll lemezt illeszti épp a kovács a domború előmellvérthez.
Tovább bámészkodik, de nem lát egyetlen ismerős arcot sem.*
- Nos, itt vagyunk. *pillant Risre várakozón, és teljesen feleslegesen, már ha a fiú is belépett mögötte, hiszen ezt nyilván ő is látja.
Arja egy kicsit arrébb lép, hogy nyugodtan nézelődhessen a fegyverek között, na meg hogy Ris beszédbe elegyedhessen a kováccsal, és véletlenül se zavarja őket.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.27 16:49:16
3036. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-03-22 17:10:55
Üzenet elküldve: 2023-03-22 17:10:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer fuvarozás//
*Ütemesen zajlik a két körpajzs átalakítása a Morthimer ház címerévé.
A fafelületre először a fehér festékréteg került fel, majd a lakkréteg, amely segít majd megóvni az időjárás viszontagságaitól. Mindez még könnyű munka, ezt követi az igazi kovács-feladat: mindenek előtt, amíg a festés és lakkozás szárad, Orthus megtervezteti a mesterrel az M-betűt, aminek szárai befele állnak. Nagyon könnyen elkészül, de Orthus kínosan ügyel arra, hogy a megfelelő minőség legyen, a megfelelő méretben.
Amikor a lakkréteg megszáradt, kovácsoltvas szegélyt kap mind a két körpajzs, fekete keretbe vonva a fehér teret.
Ezt követi az M-betűk beszegecselése a fehér kör közepére, majd pedig az elkészült címerek felerősítése a szekér oldalára, kétoldalt, nagyjából közép-tájon.
Végső simításként az M-betűk szegecsei kapnak még egy fekete festékréteget, így nem látszanak már a betűn.
Miután mindezzel elkészültek, Orthus alaposan és kritikus szemmel megvizsgálja a végeredményt. Meg kell állapítania, hogy az teljesen hibátlan. Elégedetten fordul hát a mester felé.
100 arany, így szólt közöttük a megállapodás, ám ebből Orthus már korábban kifizetett 26 aranyat az első körpajzsért. Már csak annyi dolga van, hogy kiszámolja a többit, ez által a kovácsmester (Mesélő (Atlasz)) kisvártatva gazdagabb lesz 74 arannyal.
Miután az üzlet megköttetett, Orthus szívélyes búcsút vesz a mestertől, majd visszaül echós-szekere bakjára, amely immáron magán viseli a Morthimer ház címerét (na nem a család cirádás címerét, hanem a kereskedőház jóval egyszerűbb szimbólumát).
A szekérrel pedig elhajt, egyelőre a polgárnegyedbe, családi házához, ahol biztonsággal le tudja tenni a járművet és az igavonókat.*
*Ütemesen zajlik a két körpajzs átalakítása a Morthimer ház címerévé.
A fafelületre először a fehér festékréteg került fel, majd a lakkréteg, amely segít majd megóvni az időjárás viszontagságaitól. Mindez még könnyű munka, ezt követi az igazi kovács-feladat: mindenek előtt, amíg a festés és lakkozás szárad, Orthus megtervezteti a mesterrel az M-betűt, aminek szárai befele állnak. Nagyon könnyen elkészül, de Orthus kínosan ügyel arra, hogy a megfelelő minőség legyen, a megfelelő méretben.
Amikor a lakkréteg megszáradt, kovácsoltvas szegélyt kap mind a két körpajzs, fekete keretbe vonva a fehér teret.
Ezt követi az M-betűk beszegecselése a fehér kör közepére, majd pedig az elkészült címerek felerősítése a szekér oldalára, kétoldalt, nagyjából közép-tájon.
Végső simításként az M-betűk szegecsei kapnak még egy fekete festékréteget, így nem látszanak már a betűn.
Miután mindezzel elkészültek, Orthus alaposan és kritikus szemmel megvizsgálja a végeredményt. Meg kell állapítania, hogy az teljesen hibátlan. Elégedetten fordul hát a mester felé.
100 arany, így szólt közöttük a megállapodás, ám ebből Orthus már korábban kifizetett 26 aranyat az első körpajzsért. Már csak annyi dolga van, hogy kiszámolja a többit, ez által a kovácsmester (Mesélő (Atlasz)) kisvártatva gazdagabb lesz 74 arannyal.
Miután az üzlet megköttetett, Orthus szívélyes búcsút vesz a mestertől, majd visszaül echós-szekere bakjára, amely immáron magán viseli a Morthimer ház címerét (na nem a család cirádás címerét, hanem a kereskedőház jóval egyszerűbb szimbólumát).
A szekérrel pedig elhajt, egyelőre a polgárnegyedbe, családi házához, ahol biztonsággal le tudja tenni a járművet és az igavonókat.*
3035. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-03-20 18:00:02
Üzenet elküldve: 2023-03-20 18:00:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer fuvarozás//
*Ahogy azon gondolkozik, hogy miként is tudná megfelelően feltüntetni családja címerét - vagy legalább annak egyszerűbb, jól felismerhető változatát - a szekerén, megakad a tekintete egy fa körpajzson. Pontosabban: több, egyforma fa körpajzson, amik egyelőre még díszítetlenül, fogók és bármilyen megerősítés nélkül sorakoznak arra várva, hogy igény szerint kialakítsák őket. Voltaképpen ezzel az erővel asztallap is lehetne, mondjuk egy igen kicsi asztalhoz. De a méret pont tökéletes, hogy felkerüljön a szekér oldalára.
Orthus fejében pedig testet ölt az elképzelés, amelyet mindjárt meg is oszt a kovácsmesterrel: kettő darab ilyenre lenne szüksége, mind a kettőt fehérre kellene festeni és belakkozni, aztán a szegélyét fekete, kovácsoltvas pántba fogni. Végül, a pajzs közepére fekete kovácsoltvas vonalakból felszegecselni egy M betűt, aminek a szárai nem kifelé, hanem befelé kunkorodnak.
S ha mindez elkészült, a címerpajzsokat felerősíteni a szekér két oldalára.
Amit kér nem bonyolult, s habár egyedi munka, de nagyon könnyen megvalósítható. Olyannyira, hogy gyorsan el is tudnának készülni vele. Némi alkudozást követően a mester elfogadja a megbízást, Orthus pedig felügyelni kezdi a munkát, hogy biztosan azt kapja a pénzéért, amit látni akar.*
*Ahogy azon gondolkozik, hogy miként is tudná megfelelően feltüntetni családja címerét - vagy legalább annak egyszerűbb, jól felismerhető változatát - a szekerén, megakad a tekintete egy fa körpajzson. Pontosabban: több, egyforma fa körpajzson, amik egyelőre még díszítetlenül, fogók és bármilyen megerősítés nélkül sorakoznak arra várva, hogy igény szerint kialakítsák őket. Voltaképpen ezzel az erővel asztallap is lehetne, mondjuk egy igen kicsi asztalhoz. De a méret pont tökéletes, hogy felkerüljön a szekér oldalára.
Orthus fejében pedig testet ölt az elképzelés, amelyet mindjárt meg is oszt a kovácsmesterrel: kettő darab ilyenre lenne szüksége, mind a kettőt fehérre kellene festeni és belakkozni, aztán a szegélyét fekete, kovácsoltvas pántba fogni. Végül, a pajzs közepére fekete kovácsoltvas vonalakból felszegecselni egy M betűt, aminek a szárai nem kifelé, hanem befelé kunkorodnak.
S ha mindez elkészült, a címerpajzsokat felerősíteni a szekér két oldalára.
Amit kér nem bonyolult, s habár egyedi munka, de nagyon könnyen megvalósítható. Olyannyira, hogy gyorsan el is tudnának készülni vele. Némi alkudozást követően a mester elfogadja a megbízást, Orthus pedig felügyelni kezdi a munkát, hogy biztosan azt kapja a pénzéért, amit látni akar.*
3034. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-03-19 17:22:07
Üzenet elküldve: 2023-03-19 17:22:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer fuvarozás//
*Egy nagy echós szekér gördül a kovácsműhely elé. Lerí róla, hogy vadonatúj, a fa festésétől a vászon épségén és a lószerszám friss barnaságán át a kovácsoltvas elemek feketeségéig.
Orthus Morthimer hajtja, habár feltett szándéka, hogy a jövőben kerít egy megbízható kocsist, aki majd intézi ezt helyette, főleg akkor, ha bérbe lesz adva a jármű másoknak.
Azonban egy dolog még hiányzik a szekérről, legalábbis Orthus szemében: a Morthimer ház címere. Nem azért vett a nyakába egy ennyire költséges beruházást, hogy aztán ne is tudassa mindenkivel, hogy ez bizony az övé. Annál is inkább, mert azt akarja, hogy mások is használják, és vigyék magukkal a Morthimer ház hírét.
Azt viszont még nem döntötte el, hogy milyen formában fog felkerülni a címer a kocsira. Több eshetőség is szóba jöhet: felfestheti a vászonponyvára, vagy a kocsi oldalára, készíttethet pajzscímert, de akár kovácsoltvas patkolással is felvésheti a címert, hiszen az meglehetősen puritán: egy folyásírással írott, nagy M betű, aminek mindössze annyi különlegessége van, hogy az M szárai befelé hajlanak. Ezt könnyen megjegyzi bárki, és épp csak annyi a szokatlan benne, hogy egyértelműen a Morthimer névhez köthessék. Főleg, ha az idővel közismertebbé válik, amin Orthus elszántan dolgozik.
Mivel azonban egyelőre még nem döntött, hogy milyen megoldást is válasszon, most csak nézelődik és mérlegel.*
*Egy nagy echós szekér gördül a kovácsműhely elé. Lerí róla, hogy vadonatúj, a fa festésétől a vászon épségén és a lószerszám friss barnaságán át a kovácsoltvas elemek feketeségéig.
Orthus Morthimer hajtja, habár feltett szándéka, hogy a jövőben kerít egy megbízható kocsist, aki majd intézi ezt helyette, főleg akkor, ha bérbe lesz adva a jármű másoknak.
Azonban egy dolog még hiányzik a szekérről, legalábbis Orthus szemében: a Morthimer ház címere. Nem azért vett a nyakába egy ennyire költséges beruházást, hogy aztán ne is tudassa mindenkivel, hogy ez bizony az övé. Annál is inkább, mert azt akarja, hogy mások is használják, és vigyék magukkal a Morthimer ház hírét.
Azt viszont még nem döntötte el, hogy milyen formában fog felkerülni a címer a kocsira. Több eshetőség is szóba jöhet: felfestheti a vászonponyvára, vagy a kocsi oldalára, készíttethet pajzscímert, de akár kovácsoltvas patkolással is felvésheti a címert, hiszen az meglehetősen puritán: egy folyásírással írott, nagy M betű, aminek mindössze annyi különlegessége van, hogy az M szárai befelé hajlanak. Ezt könnyen megjegyzi bárki, és épp csak annyi a szokatlan benne, hogy egyértelműen a Morthimer névhez köthessék. Főleg, ha az idővel közismertebbé válik, amin Orthus elszántan dolgozik.
Mivel azonban egyelőre még nem döntött, hogy milyen megoldást is válasszon, most csak nézelődik és mérlegel.*
3033. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-15 16:51:46
Üzenet elküldve: 2023-02-15 16:51:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
* Ahogy végigtapogatja a zsebeit, úgy még nagyjából 100 arany összejön, ez is odaadja Pycta del Ventusnak. Amúgy is húzza a zsebét és amúgy is azért kapta, hogy a szobákat és a vacsorát kifizesse. Bár valószínűleg ráment pár arany a Taréjjal való dorbézolásra is, jobb nem is belegondolni, hogy mennyit költhetett, de főleg abba, hogy mire költötte azt. Jó, egy kicsit talán mégis szeretne rágondolni, valószínűleg ha tartották volna a mértéket, akkor nem ért volna csúnya véget az este és akkor lehet, hogy élvezetüket is lelték volna benne, nemcsak másnapi fejfájás formájában.*
- A thargokhoz? Minek?
*A kérdése éles, annyira hirtelennek érzi, mintha Pycta csak most döntötte volna el. Hiszen most döntötte el! Biztosan az este, meg a Sárvárosban történtek miatt. Morózusan vonja össze szemöldökeit, tudja, hogy nincs apelláta, akkor sem, ha ő cseppet sem örül a döntésnek.*
- Jó.
*Mivel meggyőződése, hogy az egész arról szól, hogy Pycta őt elvigye innen, ezért némiképp megsértődik. Vállrándítás.*
- Jó.
*Akar a fene bárhová is menni, pláne hajnalban - a dorbézolás óta még mindig alvási deficitben van. Újabb vállrándítás.*
- Jól.
*És egy újabb vállrándítás.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
* Ahogy végigtapogatja a zsebeit, úgy még nagyjából 100 arany összejön, ez is odaadja Pycta del Ventusnak.
Amúgy is húzza a zsebét és amúgy is azért kapta, hogy a szobákat és a vacsorát kifizesse. Bár valószínűleg ráment pár arany a Taréjjal való dorbézolásra is, jobb nem is belegondolni, hogy mennyit költhetett, de főleg abba, hogy mire költötte azt. Jó, egy kicsit talán mégis szeretne rágondolni, valószínűleg ha tartották volna a mértéket, akkor nem ért volna csúnya véget az este és akkor lehet, hogy élvezetüket is lelték volna benne, nemcsak másnapi fejfájás formájában.*- A thargokhoz? Minek?
*A kérdése éles, annyira hirtelennek érzi, mintha Pycta csak most döntötte volna el. Hiszen most döntötte el! Biztosan az este, meg a Sárvárosban történtek miatt. Morózusan vonja össze szemöldökeit, tudja, hogy nincs apelláta, akkor sem, ha ő cseppet sem örül a döntésnek.*
- Jó.
*Mivel meggyőződése, hogy az egész arról szól, hogy Pycta őt elvigye innen, ezért némiképp megsértődik. Vállrándítás.*
- Jó.
*Akar a fene bárhová is menni, pláne hajnalban - a dorbézolás óta még mindig alvási deficitben van. Újabb vállrándítás.*
- Jól.
*És egy újabb vállrándítás.*
3032. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-15 15:28:28
Üzenet elküldve: 2023-02-15 15:28:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*A csuhátlan csuhás nem vágyja a hírnevet, azt meg végképp nem, hogy felismerjék. Az igaz, hogy sokat tett a városért, de nem a város miatt. A Fákban Lakó katonájaként kötelessége volt megtisztítani a templomot Sa'Tereth mocskától. Valójában választása sem volt, patrónusa súlyosan büntette minden tétlenül eltöltött percéért. A templom megtisztult, hősnek kiáltották ki és ez ellen sem tehetett semmit. Sem elismerést, sem fizetséget vagy különleges bánásmódot nem várt el érte. A legutóbb is csak akkor kellett lelepleznie magát, amikor Nievesha rácsok mögé került.
Már meg sem lepődik azon, hogy Nievet mennyire nem érdekli, amit a páncélokról mond, pedig sokat tanulhatna belőle. A hallottakat nem csak a maga javára, de mások ellen is felhasználhatná. Végül aztán választ egyet és a páncélos próféta nem fűz kommentárt hozzá, majd magától rájön, milyen is páncélt hordani. Az erdőmélyi elf fajtársaitól eltérően erős testalkatú, már-már robusztus, amihez kiemelkedő ügyesség és gyorsaság társul. Ráadásul már jó ideje nyomja a vállát a különleges, csak számára készített páncél.
Büszkén figyeli, ahogy Nievesha felszerelkezik, minden aranyat megér és legalább valamennyire védve lesz harc közben. Amikor aztán végeznek, mindent kifizet és szükség is van a lánytól kapott aranyakra is, mert drága dolog a páncél, ha az ember nem ért az alkudozáshoz. Valójában legatyásodnak. Ha mindent lerendeznek, akkor elköszön és maga előtt hajtva Nievet elindul kifelér a kovácsműhelyből.*
- Elmegyünk a thargokhoz. *Nem kérdez, közöl. Valamikor kapott egy levelet Leandana Kagantaltól, a híres Kagan Thargodar asszonyától - a férfi mellesleg Aenae apja, Nievesha anyja -, hogy látogassa meg otthonában. Talán tud elfoglaltságot adni nekik és ezzel aranyhoz juthatnak. Nem szívesen viszi hozzájuk Nievet, de majd valahogy megoldja, hogy Aenae és lánya nem találkozzanak. Még maga sem tudja, hogyan. A legutóbbiak után nem szívesen hagyja magára a lányt, hisz ki tudja, mibe keveredik és milyen csávából kell majd kihúznia.*
- De előbb összeszedjük Xauzurt. *Teszi hozzá, kilépve a műhely elé. Míg Artheniorban tiltják a vadállatokat, addig a thargoknál - tudtával - nincs ilyen szabály és az irbisz már így is hiányzik neki. Bár a nagymacska biztosan jól érzi magát szabadon, mégis itt az ideje, hogy újra találkozzanak.*
- Az út hosszú, szerzünk élelmet és vizet. Hajnalban indulunk. *Mondja még, ahogy végignéz a piac sorain. Nem maradt sok aranyuk, de az útra kell étel, bár az is lehet, hogy majd Xauzurral fogat valamit, amit megehetnek.*
- Hogy van a hátad? *Kérdi, mert eddig nem foglalkoztak vele, bár Nievesha a páncél felpróbálása közben sem mutatta ki fájdalmát. Fura is kicsit, de elismeréssel gondol lánya fájdalomtűrésére.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*A csuhátlan csuhás nem vágyja a hírnevet, azt meg végképp nem, hogy felismerjék. Az igaz, hogy sokat tett a városért, de nem a város miatt. A Fákban Lakó katonájaként kötelessége volt megtisztítani a templomot Sa'Tereth mocskától. Valójában választása sem volt, patrónusa súlyosan büntette minden tétlenül eltöltött percéért. A templom megtisztult, hősnek kiáltották ki és ez ellen sem tehetett semmit. Sem elismerést, sem fizetséget vagy különleges bánásmódot nem várt el érte. A legutóbb is csak akkor kellett lelepleznie magát, amikor Nievesha rácsok mögé került.
Már meg sem lepődik azon, hogy Nievet mennyire nem érdekli, amit a páncélokról mond, pedig sokat tanulhatna belőle. A hallottakat nem csak a maga javára, de mások ellen is felhasználhatná. Végül aztán választ egyet és a páncélos próféta nem fűz kommentárt hozzá, majd magától rájön, milyen is páncélt hordani. Az erdőmélyi elf fajtársaitól eltérően erős testalkatú, már-már robusztus, amihez kiemelkedő ügyesség és gyorsaság társul. Ráadásul már jó ideje nyomja a vállát a különleges, csak számára készített páncél.
Büszkén figyeli, ahogy Nievesha felszerelkezik, minden aranyat megér és legalább valamennyire védve lesz harc közben. Amikor aztán végeznek, mindent kifizet és szükség is van a lánytól kapott aranyakra is, mert drága dolog a páncél, ha az ember nem ért az alkudozáshoz. Valójában legatyásodnak. Ha mindent lerendeznek, akkor elköszön és maga előtt hajtva Nievet elindul kifelér a kovácsműhelyből.*
- Elmegyünk a thargokhoz. *Nem kérdez, közöl. Valamikor kapott egy levelet Leandana Kagantaltól, a híres Kagan Thargodar asszonyától - a férfi mellesleg Aenae apja, Nievesha anyja -, hogy látogassa meg otthonában. Talán tud elfoglaltságot adni nekik és ezzel aranyhoz juthatnak. Nem szívesen viszi hozzájuk Nievet, de majd valahogy megoldja, hogy Aenae és lánya nem találkozzanak. Még maga sem tudja, hogyan. A legutóbbiak után nem szívesen hagyja magára a lányt, hisz ki tudja, mibe keveredik és milyen csávából kell majd kihúznia.*
- De előbb összeszedjük Xauzurt. *Teszi hozzá, kilépve a műhely elé. Míg Artheniorban tiltják a vadállatokat, addig a thargoknál - tudtával - nincs ilyen szabály és az irbisz már így is hiányzik neki. Bár a nagymacska biztosan jól érzi magát szabadon, mégis itt az ideje, hogy újra találkozzanak.*
- Az út hosszú, szerzünk élelmet és vizet. Hajnalban indulunk. *Mondja még, ahogy végignéz a piac sorain. Nem maradt sok aranyuk, de az útra kell étel, bár az is lehet, hogy majd Xauzurral fogat valamit, amit megehetnek.*
- Hogy van a hátad? *Kérdi, mert eddig nem foglalkoztak vele, bár Nievesha a páncél felpróbálása közben sem mutatta ki fájdalmát. Fura is kicsit, de elismeréssel gondol lánya fájdalomtűrésére.*
3031. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-15 14:43:51
Üzenet elküldve: 2023-02-15 14:43:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Niev forgatja a szemét. Sokszor teszi ezt, most épp azért, mert Pycta újra rászól. Pedig semmi olyat nem mondott, ami ne lenne igaz és nem is azért mondta, mert minden lány úgy gondolja, hogy az apja egy hős. Ő nemcsak gondolja, hanem tudja, hogy az. És bárkit megtépne, aki ellenvéleményen van.
Pycta ezután hosszas előadást tart a páncélokról, Niev meg kicsit bánja, hogy nem maga bökött rá egyre. Végül választ és nem feltétlenül a hallott szempontok figyelembe vételével. A továbbiakban felpróbálhatja, ahol kell igazítanak rajta. Nagyon büszke magára, hogy egyszer sem szisszen fel fájdalmában, azért egy olyan pillanatban, mikor biztos benne, hogy senki sem foglalkozik vele, vagy pillant rá - de még el is fordul -, akkor felhajt egy varázsitalt. Egyből jobban érzi magát, viszont rögtön mehetnékje támad, mindegy is, hogy hova, csak menjen valahova. Ebben csak egy pillanatig torpan meg, mikor választ egy pár alkarvédőt is, “miért is ne?” alapon, meg egy sor dobótőrt “jó lesz ez is valamire” címszóval. A Pycta del Ventustól kapott 200 aranyat most visszaadja apjának, akinek biztos ki is kell egészítenie még, hogy mindent megkapjon, amit összeválogatott.
Részéről aztán menjenek is. Mivel úgy gondolja, hogy Pycta hangulata most nem a legrózsásabb, így nem veti fel, hogy ideje lenne betartania a régi ígéretét és venni neki egy aranyszínű lovat.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Niev forgatja a szemét. Sokszor teszi ezt, most épp azért, mert Pycta újra rászól. Pedig semmi olyat nem mondott, ami ne lenne igaz és nem is azért mondta, mert minden lány úgy gondolja, hogy az apja egy hős. Ő nemcsak gondolja, hanem tudja, hogy az. És bárkit megtépne, aki ellenvéleményen van.
Pycta ezután hosszas előadást tart a páncélokról, Niev meg kicsit bánja, hogy nem maga bökött rá egyre. Végül választ és nem feltétlenül a hallott szempontok figyelembe vételével. A továbbiakban felpróbálhatja, ahol kell igazítanak rajta. Nagyon büszke magára, hogy egyszer sem szisszen fel fájdalmában, azért egy olyan pillanatban, mikor biztos benne, hogy senki sem foglalkozik vele, vagy pillant rá - de még el is fordul -, akkor felhajt egy varázsitalt. Egyből jobban érzi magát, viszont rögtön mehetnékje támad, mindegy is, hogy hova, csak menjen valahova. Ebben csak egy pillanatig torpan meg, mikor választ egy pár alkarvédőt is, “miért is ne?” alapon, meg egy sor dobótőrt “jó lesz ez is valamire” címszóval. A Pycta del Ventustól kapott 200 aranyat most visszaadja apjának, akinek biztos ki is kell egészítenie még, hogy mindent megkapjon, amit összeválogatott.
Részéről aztán menjenek is. Mivel úgy gondolja, hogy Pycta hangulata most nem a legrózsásabb, így nem veti fel, hogy ideje lenne betartania a régi ígéretét és venni neki egy aranyszínű lovat.*
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik és negyedik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán eggyel növeli az állóképességet a következő két körre.
3030. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-14 10:22:57
Üzenet elküldve: 2023-02-14 10:22:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Nyugodtan viszonozza a pipáló másik szúrós pillantását, kevés olyan dolog maradt már, amitől kibillen a nyugalmából - mint például Nievesha legújabb tetoválás-ötlete - és ez a pillanat sincs közöttük. Elképzelhető, hogy a szakállas férfi ismeri őt, hallomásból vagy látta valahol. De az erdőmélyi elf biztos benne, hogy ő még nem találkozott vele.*
- Köszönjük. Viszlát. *Válaszol és köszön el a kettőstől. Évekkel ezelőtt még lehet, hogy örömmel mutatkozott volna be és hajolt volna meg a tekintélyes külsejű fickó előtt, de mostanra megkérgesedett a lelke, így marad a sárga szemek kifejezéstelen pillantása a távozó kettős után.
A Nievesha felé hajbókoló fiatalabbik zavart mozdulatára felszalad a szemöldöke, de annyiban hagyja a dolgot és a megszólaló lány felé fordul. Úgysem érti a fiatalok metakommunikációját, amit leművelnek.*
- Niev. *Szisszen rá visszafogott hangon. Reméli, hogy a kettős így sem firtatja tovább az ismeretség kérdését. Persze, minden lány úgy gondolja, hogy az apja egy hős.*
- A páncél? *Kérdi szúrósan, azt hitte, hogy Nieveshának mindenben kész elképzelései vannak, hogy mindent tud, így a páncéllal is kiforrott gondolatokkal bír.*
- A bőr könnyű, nem gátol a mozgásban nagyon, viszont kevesebbet véd. Inkább csak biztonságérzetet ad. *Mutat az egyi kiállított darab felé.*
- A keményített bőr vagy a nomád páncél már jobban véd, de lassít, nehezebb benne mozogni. *Fordul egy másik, robusztusabb darab felé az egyik álványon.*
- Fémet nem adnék rád, ugyan kiváló védelmet ad, de nehéz, talán a sodrony még jó lehet, de hatokig szenvednél benne, mire megszokod a súlyát. *Áll meg sárga ragadozótekintete egy tekintélyes acélpáncélom.*
- Nos? *Kérdi végül, ezúttal már Nievesha felé tekintve.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Nyugodtan viszonozza a pipáló másik szúrós pillantását, kevés olyan dolog maradt már, amitől kibillen a nyugalmából - mint például Nievesha legújabb tetoválás-ötlete - és ez a pillanat sincs közöttük. Elképzelhető, hogy a szakállas férfi ismeri őt, hallomásból vagy látta valahol. De az erdőmélyi elf biztos benne, hogy ő még nem találkozott vele.*
- Köszönjük. Viszlát. *Válaszol és köszön el a kettőstől. Évekkel ezelőtt még lehet, hogy örömmel mutatkozott volna be és hajolt volna meg a tekintélyes külsejű fickó előtt, de mostanra megkérgesedett a lelke, így marad a sárga szemek kifejezéstelen pillantása a távozó kettős után.
A Nievesha felé hajbókoló fiatalabbik zavart mozdulatára felszalad a szemöldöke, de annyiban hagyja a dolgot és a megszólaló lány felé fordul. Úgysem érti a fiatalok metakommunikációját, amit leművelnek.*
- Niev. *Szisszen rá visszafogott hangon. Reméli, hogy a kettős így sem firtatja tovább az ismeretség kérdését. Persze, minden lány úgy gondolja, hogy az apja egy hős.*
- A páncél? *Kérdi szúrósan, azt hitte, hogy Nieveshának mindenben kész elképzelései vannak, hogy mindent tud, így a páncéllal is kiforrott gondolatokkal bír.*
- A bőr könnyű, nem gátol a mozgásban nagyon, viszont kevesebbet véd. Inkább csak biztonságérzetet ad. *Mutat az egyi kiállított darab felé.*
- A keményített bőr vagy a nomád páncél már jobban véd, de lassít, nehezebb benne mozogni. *Fordul egy másik, robusztusabb darab felé az egyik álványon.*
- Fémet nem adnék rád, ugyan kiváló védelmet ad, de nehéz, talán a sodrony még jó lehet, de hatokig szenvednél benne, mire megszokod a súlyát. *Áll meg sárga ragadozótekintete egy tekintélyes acélpáncélom.*
- Nos? *Kérdi végül, ezúttal már Nievesha felé tekintve.*
3029. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-13 09:53:04
Üzenet elküldve: 2023-02-13 09:53:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Niev egyfelől teljesen átlagos kamaszlány és mint olyan, szeretne mindent máshogy csinálni, mint azt a felmenői elképzelik. Pycta lakonikus hümmentéséből és felszaladó szemöldökéből tudja, hogy a tetoválás - logikusan nem a páncél - említése kibillenti kicsit Pyctát a nyugalából. No azért olyan vészesen nem, de Niev arcára azért odaköltözik egy csibészes mosoly - persze csak akkor, mikor Pyctának háttal áll.*
- Én válasszak?! Aszittem, hogy te mondod meg, hogy milyen legyen…
*Hangja ugyan kicsit pikírt, már-már a szemtelenség határát súrolja, de kicsit értetlen is, végtére is, ő csak azt tudja, hogy páncélt akar és, hogy bőrpáncélt, de abból is van több fajta, mi alapján kellene választani?! Bosszúsan fúj egyet, majd visszafordul a pajzsok felé. Pajzs ugyan biztosan nem kéne neki, de megnézni csak meg lehet… Aztán már a pajzs helyett a beszélgetésre figyel, legalábbis a fülével, mert a szemei ugye szúrósan méregetik a fiatalabbik fickót. A piszok meg visszabámul rá. Talán néznének egymásra szúrósan napestig, ha nem szólna Pycta rá. Ekkor már Niev visszafordul a portékák felé, de fordultában még jobb mutató- és középső ujjával a maga szemeire mutat, majd a majd a mutatóval a fiatalabbik fickóra bök. Ez a “figyellek!” egyezményes jele ugyebár. Különben háttal állva jobban, szabadabban forgathatja a szemeit. Például amiatt, hogy még mindig nem tudja, hogy milyen páncélt válasszon és azon, hogy Pycta miért hárítja el azt, hogy az öreg fószer ismeri. Nyilvánvaló, hogy ismeri. A válla fölött a távozni készülő Bredocra pillant.*
- Apám csak túl szerény. Ismered, mindenki ismeri.
*Nem mondja túl hangosan, de orgánumából adódik, hogy azt is meghallják, ha suttog, így a két fickó fülébe is eljuthatnak a szavai, az más kérdés, hogy kezdenek-e vele valamit, mert nagyon búcsúzkodnak. A fiatalabb még meg is hajol felé, ettől Niev kicsit zavarba jön és válaszul rögtön újra bemutatja a “figyellek!” egyezményes jelét.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Niev egyfelől teljesen átlagos kamaszlány és mint olyan, szeretne mindent máshogy csinálni, mint azt a felmenői elképzelik. Pycta lakonikus hümmentéséből és felszaladó szemöldökéből tudja, hogy a tetoválás - logikusan nem a páncél - említése kibillenti kicsit Pyctát a nyugalából. No azért olyan vészesen nem, de Niev arcára azért odaköltözik egy csibészes mosoly - persze csak akkor, mikor Pyctának háttal áll.*
- Én válasszak?! Aszittem, hogy te mondod meg, hogy milyen legyen…
*Hangja ugyan kicsit pikírt, már-már a szemtelenség határát súrolja, de kicsit értetlen is, végtére is, ő csak azt tudja, hogy páncélt akar és, hogy bőrpáncélt, de abból is van több fajta, mi alapján kellene választani?! Bosszúsan fúj egyet, majd visszafordul a pajzsok felé. Pajzs ugyan biztosan nem kéne neki, de megnézni csak meg lehet… Aztán már a pajzs helyett a beszélgetésre figyel, legalábbis a fülével, mert a szemei ugye szúrósan méregetik a fiatalabbik fickót. A piszok meg visszabámul rá. Talán néznének egymásra szúrósan napestig, ha nem szólna Pycta rá. Ekkor már Niev visszafordul a portékák felé, de fordultában még jobb mutató- és középső ujjával a maga szemeire mutat, majd a majd a mutatóval a fiatalabbik fickóra bök. Ez a “figyellek!” egyezményes jele ugyebár. Különben háttal állva jobban, szabadabban forgathatja a szemeit. Például amiatt, hogy még mindig nem tudja, hogy milyen páncélt válasszon és azon, hogy Pycta miért hárítja el azt, hogy az öreg fószer ismeri. Nyilvánvaló, hogy ismeri. A válla fölött a távozni készülő Bredocra pillant.*
- Apám csak túl szerény. Ismered, mindenki ismeri.
*Nem mondja túl hangosan, de orgánumából adódik, hogy azt is meghallják, ha suttog, így a két fickó fülébe is eljuthatnak a szavai, az más kérdés, hogy kezdenek-e vele valamit, mert nagyon búcsúzkodnak. A fiatalabb még meg is hajol felé, ettől Niev kicsit zavarba jön és válaszul rögtön újra bemutatja a “figyellek!” egyezményes jelét.*
3028. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-13 04:31:06
Üzenet elküldve: 2023-02-13 04:31:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*A parancsnok kérdésére nem rögtön válaszol a másik. Jól észrevehetően fürkészi végig mindkettőjüket. Ez rá is igaz. Ő maga is fürkésző tekintettel pásztázza a másik kettőt, bár számára nem ismerős az arcuk. A válasz is megérkezik Bredoc felé. Mint kiderül lehetséges, hogy a parancsnok csak összetévesztette valakivel. Bár el tudja képzelni, hogy ismerik egymást és csak úgy tesznek mintha nem. Lehet egyfajta titkos kommunikáció, amit csak az érintettek értenek. Vagy tényleg egyszerűen csak összetévesztette mással. Az előző viszont érdekesebbnek hangzik. De amíg a két idősebb lefolytatja rövid beszélgetését addig ő sem marad ki semmiből. Bár közvetlenül nem szólnak hozzá feltűnik neki, hogy a nő bámulja. A tekintete nem ijeszti meg, bár ránézésre látható, hogy a másik sokkal képzettebb nála vagy legalább is sokkal többet látott mint ő. Tekintetük még találkozik is és tartja a szemkontaktust. A nő sárga szemei már-már hívogatóan csábítók. Az egész kiállásában van valami ami felkelti az érdeklődését. Még köszönne is neki és pár szót váltana is vele, de ahogy megindulna a parancsnok már a el is köszön a másiktól. Hirtelen kizökken és leveszi tekintetét a nőről és Bredocra szegezi, ahogy az hozzá intézi szavait.*
-Rendben.
*Mondja. Követi a parancsnokot a kijárat felé, de azért a másik kettőtől elbúcsúzik.*
-További szép napot önöknek. Hölgyem. *Biccent feléjük. A nő felé még egy enyhe meghajlást is intéz, amiből ahogy felkel rögtön követi a főnökét. Nem teljesen érti miért hajolt meg, de megtette. Azt viszont sajnálja, hogy a nevüket nem kérdezte meg. Mondjuk az öregé nem nagyon érdekelte bár biztos hasznos lett volna, de a nő nevére lett volna kíváncsi. Csak remélni tudja, hogy még találkoznak majd.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*A parancsnok kérdésére nem rögtön válaszol a másik. Jól észrevehetően fürkészi végig mindkettőjüket. Ez rá is igaz. Ő maga is fürkésző tekintettel pásztázza a másik kettőt, bár számára nem ismerős az arcuk. A válasz is megérkezik Bredoc felé. Mint kiderül lehetséges, hogy a parancsnok csak összetévesztette valakivel. Bár el tudja képzelni, hogy ismerik egymást és csak úgy tesznek mintha nem. Lehet egyfajta titkos kommunikáció, amit csak az érintettek értenek. Vagy tényleg egyszerűen csak összetévesztette mással. Az előző viszont érdekesebbnek hangzik. De amíg a két idősebb lefolytatja rövid beszélgetését addig ő sem marad ki semmiből. Bár közvetlenül nem szólnak hozzá feltűnik neki, hogy a nő bámulja. A tekintete nem ijeszti meg, bár ránézésre látható, hogy a másik sokkal képzettebb nála vagy legalább is sokkal többet látott mint ő. Tekintetük még találkozik is és tartja a szemkontaktust. A nő sárga szemei már-már hívogatóan csábítók. Az egész kiállásában van valami ami felkelti az érdeklődését. Még köszönne is neki és pár szót váltana is vele, de ahogy megindulna a parancsnok már a el is köszön a másiktól. Hirtelen kizökken és leveszi tekintetét a nőről és Bredocra szegezi, ahogy az hozzá intézi szavait.*
-Rendben.
*Mondja. Követi a parancsnokot a kijárat felé, de azért a másik kettőtől elbúcsúzik.*
-További szép napot önöknek. Hölgyem. *Biccent feléjük. A nő felé még egy enyhe meghajlást is intéz, amiből ahogy felkel rögtön követi a főnökét. Nem teljesen érti miért hajolt meg, de megtette. Azt viszont sajnálja, hogy a nevüket nem kérdezte meg. Mondjuk az öregé nem nagyon érdekelte bár biztos hasznos lett volna, de a nő nevére lett volna kíváncsi. Csak remélni tudja, hogy még találkoznak majd.*
3027. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-11 20:49:15
Üzenet elküldve: 2023-02-11 20:49:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*A Seph által hozott hírek lassacskán beivódnak a kérges kobakjába, és egyre inkább felfogja azt. Bár az üzenet mibenlétét még ő maga sem tudja, talán jobb lesz ennek utánajárni. A két érkező zavarja meg némileg a gondolatmenetet, az idősebbik fickó valamit felborzol az öreg hátán, de úgy látszik amaz nem osztozik az esetleges ismeretség kényes fényében. Egy darabig nem is felel, csak szúrósan végigméri még egyszer a kettőst, majd nagyot pöffent a pipájával és kedves mosolyra húzza a száját.*
-Igazad van cimbora.
*Majd egy újabb szívás.*
-Az könnyen lehet.
*Még egy pillanatot szentel a kettősnek, majd elköszön.*
-No további szép napot, jó páncélvásárlást.
*Fel is emeli azt a kezét, amivel a füstölőjét fogja, amolyan elköszönésként.*
-Menjünk.
*Néz az újonccára.*
-Ne fecséreljünk több időt, kíváncsi vagyok arra az üzenetre.
*Barátiasan megveregeti a vállát ha el nem húzódik tőle, azzal a maga részéről kifelé veszi az irányt a kovácsműhelyből. Tényleg van valami a kettősben, amit egyelőre nem tud hová tenni, de egyértelműen a bájcsevegés egyiküknek sem a terepe. A pipát is elteszi, hisz már jó ideje ég az a dohány, ezt sem lehet örökké csinálni sajnos. ~Vajon mikor térnek vissza a kikötőből a többiek? Kezdek aggódni miattuk. Soreyl is előkerülhetne, az a kurafi biztos azt a nőt hajkurássza a kikötőben azóta is.~ *
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*A Seph által hozott hírek lassacskán beivódnak a kérges kobakjába, és egyre inkább felfogja azt. Bár az üzenet mibenlétét még ő maga sem tudja, talán jobb lesz ennek utánajárni. A két érkező zavarja meg némileg a gondolatmenetet, az idősebbik fickó valamit felborzol az öreg hátán, de úgy látszik amaz nem osztozik az esetleges ismeretség kényes fényében. Egy darabig nem is felel, csak szúrósan végigméri még egyszer a kettőst, majd nagyot pöffent a pipájával és kedves mosolyra húzza a száját.*
-Igazad van cimbora.
*Majd egy újabb szívás.*
-Az könnyen lehet.
*Még egy pillanatot szentel a kettősnek, majd elköszön.*
-No további szép napot, jó páncélvásárlást.
*Fel is emeli azt a kezét, amivel a füstölőjét fogja, amolyan elköszönésként.*
-Menjünk.
*Néz az újonccára.*
-Ne fecséreljünk több időt, kíváncsi vagyok arra az üzenetre.
*Barátiasan megveregeti a vállát ha el nem húzódik tőle, azzal a maga részéről kifelé veszi az irányt a kovácsműhelyből. Tényleg van valami a kettősben, amit egyelőre nem tud hová tenni, de egyértelműen a bájcsevegés egyiküknek sem a terepe. A pipát is elteszi, hisz már jó ideje ég az a dohány, ezt sem lehet örökké csinálni sajnos. ~Vajon mikor térnek vissza a kikötőből a többiek? Kezdek aggódni miattuk. Soreyl is előkerülhetne, az a kurafi biztos azt a nőt hajkurássza a kikötőben azóta is.~ *
3026. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-02 23:29:52
Üzenet elküldve: 2023-02-02 23:29:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Nievesha mostanában többet morog, mint beszél. Lehet, hogy az erdőmélyi elfnek fürdőbe kellene vinnie. A kutyák is a bolhák miatt morognak állítólag. Csúnya pillantás ide vagy oda, de Niev nem volt elég jó, hogy elbánjon az ellenfelével, sőt, láthatóan az ellenfele bánt el vele. Azt sem firtatja a csuhátlan csuhás, hogy általában menekülés közben szerez az ember a hátára sebet.
Kardbafont kézzel áll a fal mellett, míg a kócos lány szemezget a fegyverek és páncélok között, csak akkor szalad fel az egyik szemöldöke, amikor Nieveshatól válaszként páncélt és tetoválást kap.*
- Hmm. *Kommentálja a feleletet. Páncélt még csak-csak, láthatóan szüksége van rá a lánynak és amúgy is, elég idős már, hogy legyen vértje. A tetoválást pedig szóra sem érdemesnek találja. Bár neki is van "tetoválása", de ő fekete vonalait a Fákban Lakónak köszönheti, nem holmi kamaszos hóbortnak. Bár tart tőle, hogy ha akarná sem tarthatná vissza a lányt terve megvalósításától. Makacs, mint az anyja, az ellenállás csak megkétszerezné erőfeszítéseit. Ha pedig egyszer tetoválást akar, akkor az legyen legalább valódi művészi alkotás, ne egy sárvárosi tűszúró mázolmánya, ami egy hat után hólyagosan gennyedzik. Mire meglelik a megfelelő mestert, talán Nievesha is meggondolja magát.*
- Válassz páncélt. *Válaszolja rezignáltan. Egyszerre egy dologgal kíván törődni.
Akkor érkeztek, amikor már volt bent két másik alak, kettejük közül az egyik, a szakállas fickó megszólítja. Kivár a válasszal pár szívdobbanásnyi időt, addig van lehetősége megnézni magának a másikat. Jó erőben lévő férfinak tűnik, aki nálánál arasznyival jobban ért a fegyverforgatáshoz, megnyerő fickó, ahogy a másik mögötte áll, valamiféle vezető lehet.*
- Ezt neked kellene tudnod. *Válaszolja közvetlenebb stílusban, sárga ragadozótekintete a férfi jégkék szemeit fürkészik.*
- Biztosan összetéveszt valakivel. *Teszi hozzá. Sosem kérkedett a tetteivel, sem azzal, hogy milyen feladatot kapott az Erdő Szívétől. Legutóbb ez a tett húzta ki őt, Nieveshát és a tarajos lányt a csávából, de nem kíván hasonló helyzetbe kerülni egy jó ideig.
Ha az őszes halántékú férfi kíváncsi lesz a nevére, úgyis megkérdi és akkor kiderül, hogy valóban ismeri-e, de abban az erdőmélyi elf biztos, hogy sosem találkozott vele korábban.*
- Nievesha. *Szól rá atyaian a szakállassal lévő másik fickót szúrós tekintettel bámuló lányra.*
- Válassz páncélt. *Bök karba font kezének jobb mutatóujjával a kiállított vértek felé.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Nievesha mostanában többet morog, mint beszél. Lehet, hogy az erdőmélyi elfnek fürdőbe kellene vinnie. A kutyák is a bolhák miatt morognak állítólag. Csúnya pillantás ide vagy oda, de Niev nem volt elég jó, hogy elbánjon az ellenfelével, sőt, láthatóan az ellenfele bánt el vele. Azt sem firtatja a csuhátlan csuhás, hogy általában menekülés közben szerez az ember a hátára sebet.
Kardbafont kézzel áll a fal mellett, míg a kócos lány szemezget a fegyverek és páncélok között, csak akkor szalad fel az egyik szemöldöke, amikor Nieveshatól válaszként páncélt és tetoválást kap.*
- Hmm. *Kommentálja a feleletet. Páncélt még csak-csak, láthatóan szüksége van rá a lánynak és amúgy is, elég idős már, hogy legyen vértje. A tetoválást pedig szóra sem érdemesnek találja. Bár neki is van "tetoválása", de ő fekete vonalait a Fákban Lakónak köszönheti, nem holmi kamaszos hóbortnak. Bár tart tőle, hogy ha akarná sem tarthatná vissza a lányt terve megvalósításától. Makacs, mint az anyja, az ellenállás csak megkétszerezné erőfeszítéseit. Ha pedig egyszer tetoválást akar, akkor az legyen legalább valódi művészi alkotás, ne egy sárvárosi tűszúró mázolmánya, ami egy hat után hólyagosan gennyedzik. Mire meglelik a megfelelő mestert, talán Nievesha is meggondolja magát.*
- Válassz páncélt. *Válaszolja rezignáltan. Egyszerre egy dologgal kíván törődni.
Akkor érkeztek, amikor már volt bent két másik alak, kettejük közül az egyik, a szakállas fickó megszólítja. Kivár a válasszal pár szívdobbanásnyi időt, addig van lehetősége megnézni magának a másikat. Jó erőben lévő férfinak tűnik, aki nálánál arasznyival jobban ért a fegyverforgatáshoz, megnyerő fickó, ahogy a másik mögötte áll, valamiféle vezető lehet.*
- Ezt neked kellene tudnod. *Válaszolja közvetlenebb stílusban, sárga ragadozótekintete a férfi jégkék szemeit fürkészik.*
- Biztosan összetéveszt valakivel. *Teszi hozzá. Sosem kérkedett a tetteivel, sem azzal, hogy milyen feladatot kapott az Erdő Szívétől. Legutóbb ez a tett húzta ki őt, Nieveshát és a tarajos lányt a csávából, de nem kíván hasonló helyzetbe kerülni egy jó ideig.
Ha az őszes halántékú férfi kíváncsi lesz a nevére, úgyis megkérdi és akkor kiderül, hogy valóban ismeri-e, de abban az erdőmélyi elf biztos, hogy sosem találkozott vele korábban.*
- Nievesha. *Szól rá atyaian a szakállassal lévő másik fickót szúrós tekintettel bámuló lányra.*
- Válassz páncélt. *Bök karba font kezének jobb mutatóujjával a kiállított vértek felé.*
3025. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-02 09:43:36
Üzenet elküldve: 2023-02-02 09:43:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Morog, nyilvánvalóan ezt teszi. De még egy csúnya pillantás is kijár Pyctának, mikor azt mondja, hogy nem volt elég jó. Nyilvánvalóan nem volt az, hiszen csak annyit mondhat el magáról, hogy túlélte. De hát ezt a királyt elnézve, már ennek is örülhet. Egészen olcsón meg is úszta, kicsit fáj most, valószínűleg megmarad majd a nyoma, de például mi lenne, ha egy csinos tetoválás alá rejtené? Nem mintha bárki - önmagát is beleértve - látná a hátát.
A műhelyben nézelődik, nagyjából úgy, mint egy átlagos nő nézelődne egy kelmeárusnál. Csak Nievet a kelmék kevéssé nyűgözik le, szemben a különböző páncélokkal és fegyverekkel. Kicsit a haragjáról is megfelejtkezik, így kivételesen nem morgás a válasz Pycta kérdésére.*
- Páncélt. Meg tetoválást.
*Félrebiccentett fejjel méreget egy bőrpáncélt, az ilyesmit el tudja képzelni önmagán, mert kellő mozgásszabadságot ad, meg tán valami védelmet is nyújtana, ha megint valami király-féle alakkal állna neki szájalni. Bár Niev okos, nyilván megtanulta a leckét, de Sa'Tereth nem alszik.
Egy dobókés élét próbálgatja éppen hüvelykujjával, mikor az idősebbik fószer megszólítja Pyctát. Erre már nyilván Niev is odafigyel. Fél szemöldöke a homloka közepére kúszik. Természetesen nagyon jól tudja, hogy Pycta nem csak egy elf a sok közül, hanem egy igazi hős, de azt gondolja, hogy hősöket sem szokás csak úgy leszólítani. Még jó, hogy nem kér tőle aláírást vagy megkéri arra, hogy közösen álljanak modellt egy festményhez - amit utána Pycta nyilván szintén alá is írna.
A fiatalabbik fickó csak néz ki a fejéből, Niev meg úgy dönt, hogy őt fogja méregetni. Persze a szúrósabb tekintetével.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Morog, nyilvánvalóan ezt teszi. De még egy csúnya pillantás is kijár Pyctának, mikor azt mondja, hogy nem volt elég jó. Nyilvánvalóan nem volt az, hiszen csak annyit mondhat el magáról, hogy túlélte. De hát ezt a királyt elnézve, már ennek is örülhet. Egészen olcsón meg is úszta, kicsit fáj most, valószínűleg megmarad majd a nyoma, de például mi lenne, ha egy csinos tetoválás alá rejtené? Nem mintha bárki - önmagát is beleértve - látná a hátát.
A műhelyben nézelődik, nagyjából úgy, mint egy átlagos nő nézelődne egy kelmeárusnál. Csak Nievet a kelmék kevéssé nyűgözik le, szemben a különböző páncélokkal és fegyverekkel. Kicsit a haragjáról is megfelejtkezik, így kivételesen nem morgás a válasz Pycta kérdésére.*
- Páncélt. Meg tetoválást.
*Félrebiccentett fejjel méreget egy bőrpáncélt, az ilyesmit el tudja képzelni önmagán, mert kellő mozgásszabadságot ad, meg tán valami védelmet is nyújtana, ha megint valami király-féle alakkal állna neki szájalni. Bár Niev okos, nyilván megtanulta a leckét, de Sa'Tereth nem alszik.
Egy dobókés élét próbálgatja éppen hüvelykujjával, mikor az idősebbik fószer megszólítja Pyctát. Erre már nyilván Niev is odafigyel. Fél szemöldöke a homloka közepére kúszik. Természetesen nagyon jól tudja, hogy Pycta nem csak egy elf a sok közül, hanem egy igazi hős, de azt gondolja, hogy hősöket sem szokás csak úgy leszólítani. Még jó, hogy nem kér tőle aláírást vagy megkéri arra, hogy közösen álljanak modellt egy festményhez - amit utána Pycta nyilván szintén alá is írna.
A fiatalabbik fickó csak néz ki a fejéből, Niev meg úgy dönt, hogy őt fogja méregetni. Persze a szúrósabb tekintetével.*
3024. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-02 04:27:02
Üzenet elküldve: 2023-02-02 04:27:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Kifújja magát, ha már a parancsnok is hasonlóra ösztönzi. Nem indul el Bredoc nélkül, hisz épp érte jött és mást nem is nagyon tudna csinálni. Az intéző valószínű még a Tanácsházán lehet, bár lehetséges, hogy visszatért már onnan. Visszajelzést nem kért, hogy megerősítse, hogy biztosan szólt a parancsnoknak. Így inkább újdonsült főnökével marad. Nem mint testőr, hisz már csak ránézésre elbújhatna Bredoc mögött. Még ha nemesi öltözetben lenne és a parancsnokot sem ismernék, azt lehetne mondani hogy Bredoc a testőre, de fordítva aligha. Az üzenetet nem ismerve kíváncsi lenne rá, hogy vajon mi történt, de mivel Bredoc a főnöke, azért nem fogja siettetni és türelmetlenség sem tükröződik rajta. Örömmel konstatálja, hogy a parancsnok indulásra kész, már kíváncsi a részletekre, már ha megosztják majd vele. Még új a wargok körében, nem biztos, hogy elmondanák neki, csak ha már nagyon nagy a baj, de hátha már ő volt a hírvivő, talán idő előtt beavatják. A távozásuk végül még nem történik meg, mert két új személy jelenik meg. Az első látomásra fiatalabbik nem foglalkozik velük és a később csatlakozó idősebbik sem. A parancsnok viszont megszólítja az idősebbiket. Neki egyikük sem ismerős, még nem találkozott velük, úgyhogy ez jó alkalom lehet új ismeretségek szerzésére. Bredocot viszont nem zavarja meg és inkább csak figyel. Ha kérdeznek tőle valamit, természetesen válaszol.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Kifújja magát, ha már a parancsnok is hasonlóra ösztönzi. Nem indul el Bredoc nélkül, hisz épp érte jött és mást nem is nagyon tudna csinálni. Az intéző valószínű még a Tanácsházán lehet, bár lehetséges, hogy visszatért már onnan. Visszajelzést nem kért, hogy megerősítse, hogy biztosan szólt a parancsnoknak. Így inkább újdonsült főnökével marad. Nem mint testőr, hisz már csak ránézésre elbújhatna Bredoc mögött. Még ha nemesi öltözetben lenne és a parancsnokot sem ismernék, azt lehetne mondani hogy Bredoc a testőre, de fordítva aligha. Az üzenetet nem ismerve kíváncsi lenne rá, hogy vajon mi történt, de mivel Bredoc a főnöke, azért nem fogja siettetni és türelmetlenség sem tükröződik rajta. Örömmel konstatálja, hogy a parancsnok indulásra kész, már kíváncsi a részletekre, már ha megosztják majd vele. Még új a wargok körében, nem biztos, hogy elmondanák neki, csak ha már nagyon nagy a baj, de hátha már ő volt a hírvivő, talán idő előtt beavatják. A távozásuk végül még nem történik meg, mert két új személy jelenik meg. Az első látomásra fiatalabbik nem foglalkozik velük és a később csatlakozó idősebbik sem. A parancsnok viszont megszólítja az idősebbiket. Neki egyikük sem ismerős, még nem találkozott velük, úgyhogy ez jó alkalom lehet új ismeretségek szerzésére. Bredocot viszont nem zavarja meg és inkább csak figyel. Ha kérdeznek tőle valamit, természetesen válaszol.*
3023. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-02-01 12:26:51
Üzenet elküldve: 2023-02-01 12:26:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Megbízott rendelés//
//Zárás//
*Az intéző egészen rugalmasnak tűnik, legalábbis így első benyomás után. ~Ha eleget fizetek neki, talán hallgat Aztyan előtt a nem hétköznapi medálról.~ Úgy tűnik, a lópáncél ellen sincs kifogása a másiknak. Ekkor azonban új és csodálkozó kérdést kap. Nem érti az intéző, hogy mire gondol elf rúnák alatt. Na igen, Syndra azt nem magyarázta el világosan, hogy miféle rúnákra gondol. Khrys megkérdezhette volna, de nem tette, hisz arra számított, hogy Syndra majd bővebben kifejti a pontos elképzelését. ~Ha én azt tudnám, hogy milyen rúnák kellenek!~ Tanácstalanul veszi kezébe pennáját, majd a papírra írja:
"Ne haragudjon, nem kaptam pontos és részletes tájékoztatást a rúnák milyenségéről. *Többet nem fűz hozzá, de úgy sejti, hogy ezzel így nem fog sokra menni. ~Syndra, vigyen el az ördög, hogy teljesítsek megbízást, ha csak fél információkat mondasz el?~ Sajnálatos módon, a sejtése beigazolódni látszik, itt a műhelyben nem fognak tudni rúnákat vésni a páncélba. ~Miért nem elég neked egy normális páncél? Miért kell rúnákat is csináltatni rá?~ Khrys kezdi megelégelni, hogy akaratán kívül rángatták bele a megrendelésbe. Ami korábban még jó ötletnek tűnt: csatlakozni Syndráékhoz, az most már nem annyira kecsegtető.*
"Értem, nagyon szépen köszönöm a szolgáltkész segítségét." Ezeket írja a papírra, ami esetleg szarkasztikus megjegyzésnek is tűnhet, de Khrys nem igazán annak szánja. Más kérdés, hogy az intéző félreértheti, de ezzel a félvér nem törődik. ~Tudod mit, Syndra, oldd meg magad a dolgot. Keress valaki mást, akit kényedre ugráltathatsz. Többet rám ne számíts.~ Ezek a gondolatok fogalmazódnak meg benne, amíg elhatározássá nem erősödnek. Lanawin elég nagy, bárhol eltűnhet, hogy Syndra véletlenül se találjon rá.*
"Tudja mit, mégsem szeretnék kovácsoltatni." Írja a papírra. Az intéző talán úgy érezheti, hogy Khrys megsértődött, netán dacból most már csak azért sem bíz munkát a wegtoreniakra, de valójában erről szó sincs. Pusztán a Syndra iránt érzett haragja ölthetett alakot a festékkel írott betűk formájában.*
"Elnézést kérek a zavarásért, további szép napot!" Fűzi még hozzá néhány ecsetvonással, és ezzel távozni is készül. Ebbéli szándéka természetesen abban is megmutatkozik, hogy a dolgait összeszedve mindent újra a táskájába süllyeszt. Hacsak nem tartják vissza, egy búcsúzásnak szánt biccentés kíséretében elindul kifelé a műhelyből.*
//Zárás//
*Az intéző egészen rugalmasnak tűnik, legalábbis így első benyomás után. ~Ha eleget fizetek neki, talán hallgat Aztyan előtt a nem hétköznapi medálról.~ Úgy tűnik, a lópáncél ellen sincs kifogása a másiknak. Ekkor azonban új és csodálkozó kérdést kap. Nem érti az intéző, hogy mire gondol elf rúnák alatt. Na igen, Syndra azt nem magyarázta el világosan, hogy miféle rúnákra gondol. Khrys megkérdezhette volna, de nem tette, hisz arra számított, hogy Syndra majd bővebben kifejti a pontos elképzelését. ~Ha én azt tudnám, hogy milyen rúnák kellenek!~ Tanácstalanul veszi kezébe pennáját, majd a papírra írja:
"Ne haragudjon, nem kaptam pontos és részletes tájékoztatást a rúnák milyenségéről. *Többet nem fűz hozzá, de úgy sejti, hogy ezzel így nem fog sokra menni. ~Syndra, vigyen el az ördög, hogy teljesítsek megbízást, ha csak fél információkat mondasz el?~ Sajnálatos módon, a sejtése beigazolódni látszik, itt a műhelyben nem fognak tudni rúnákat vésni a páncélba. ~Miért nem elég neked egy normális páncél? Miért kell rúnákat is csináltatni rá?~ Khrys kezdi megelégelni, hogy akaratán kívül rángatták bele a megrendelésbe. Ami korábban még jó ötletnek tűnt: csatlakozni Syndráékhoz, az most már nem annyira kecsegtető.*
"Értem, nagyon szépen köszönöm a szolgáltkész segítségét." Ezeket írja a papírra, ami esetleg szarkasztikus megjegyzésnek is tűnhet, de Khrys nem igazán annak szánja. Más kérdés, hogy az intéző félreértheti, de ezzel a félvér nem törődik. ~Tudod mit, Syndra, oldd meg magad a dolgot. Keress valaki mást, akit kényedre ugráltathatsz. Többet rám ne számíts.~ Ezek a gondolatok fogalmazódnak meg benne, amíg elhatározássá nem erősödnek. Lanawin elég nagy, bárhol eltűnhet, hogy Syndra véletlenül se találjon rá.*
"Tudja mit, mégsem szeretnék kovácsoltatni." Írja a papírra. Az intéző talán úgy érezheti, hogy Khrys megsértődött, netán dacból most már csak azért sem bíz munkát a wegtoreniakra, de valójában erről szó sincs. Pusztán a Syndra iránt érzett haragja ölthetett alakot a festékkel írott betűk formájában.*
"Elnézést kérek a zavarásért, további szép napot!" Fűzi még hozzá néhány ecsetvonással, és ezzel távozni is készül. Ebbéli szándéka természetesen abban is megmutatkozik, hogy a dolgait összeszedve mindent újra a táskájába süllyeszt. Hacsak nem tartják vissza, egy búcsúzásnak szánt biccentés kíséretében elindul kifelé a műhelyből.*
3022. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-01-31 18:13:42
Üzenet elküldve: 2023-01-31 18:13:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
//Apuci pici hercegnője//
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Az új játékszeréhez minden elkészül, úgyhogy afelől már nem igen lesz gondja. ~A vörös azt mondta holnap értesít, akkor azt hiszem kár volna itt téblábolni. Azért ezt a pipát még csak elszívom, a baj úgyis megvár.~ Folytatja le a magvas beszélgetést saját magával, mikor is valóban váratlan fordulat történik. Az ifjú lép be az ajtón, akivel nemrég találkozott. Sőt, jóformán csak egy kicsit hagyta kettesben az intézővel. Úgyhogy a meglepettség kiül az arcára.*
-Seph?
*Kérdezi, de amaz nagy szuszogva mondja el amit el kell mondania, úgyhogy azt természetesen megvárja.*
-Hóó. Pihenj, fiam.
*Egy nagyobbat szív a kezében pihenő pipába. Nem is nagyon venné magára a dolgot, hisz mindig keresi őt mindenki valami fontossal. Egészen megszokta már ezt. De valami azért felborzolja.*
-Wulfrixen nem szokott feszültnek tűnni, sőt feszült sem szokott lenni. Hacsak nem indokolt. Hmm.
*Hümment egy nagyot, mikor az érkező páros töri meg a beszédét. Végigméri őket, igazán furcsa szerzetnek tűnik mind a kettő.*
-Eeyr áldja.
*Feleli, csak úgy általánosságban mindkettejüknek, s meg is hajtja finoman a fejét, ahogy azt illik. Főleg a hosszúéletűt nézi meg magának egyébként, különlegesnek tűnik. a fajtájából még nem is látott hasonlót sem. Pedig Bredoc mindenfélét lát állandóan.*
-Elnézést de nem ismerem én valahonnan?
*Teszi fel a kérdést, de különösen odafigyelve arra, hogy nem a tipikus kocsmai verekedéseket indító hangsúllyal tegye fel a kérdést. A lányról egyelőre nem sokat gondol, csak annyit hogy nem kedveli. Valahogy látja rajta, hogy jó érzéke lehet a mágiához, tipikusan nagyon eszes ábrázata van. És azt a parancsnok nagyon nem szívleli.*
//A király visszatér//
//Meg még aki...//
*Az új játékszeréhez minden elkészül, úgyhogy afelől már nem igen lesz gondja. ~A vörös azt mondta holnap értesít, akkor azt hiszem kár volna itt téblábolni. Azért ezt a pipát még csak elszívom, a baj úgyis megvár.~ Folytatja le a magvas beszélgetést saját magával, mikor is valóban váratlan fordulat történik. Az ifjú lép be az ajtón, akivel nemrég találkozott. Sőt, jóformán csak egy kicsit hagyta kettesben az intézővel. Úgyhogy a meglepettség kiül az arcára.*
-Seph?
*Kérdezi, de amaz nagy szuszogva mondja el amit el kell mondania, úgyhogy azt természetesen megvárja.*
-Hóó. Pihenj, fiam.
*Egy nagyobbat szív a kezében pihenő pipába. Nem is nagyon venné magára a dolgot, hisz mindig keresi őt mindenki valami fontossal. Egészen megszokta már ezt. De valami azért felborzolja.*
-Wulfrixen nem szokott feszültnek tűnni, sőt feszült sem szokott lenni. Hacsak nem indokolt. Hmm.
*Hümment egy nagyot, mikor az érkező páros töri meg a beszédét. Végigméri őket, igazán furcsa szerzetnek tűnik mind a kettő.*
-Eeyr áldja.
*Feleli, csak úgy általánosságban mindkettejüknek, s meg is hajtja finoman a fejét, ahogy azt illik. Főleg a hosszúéletűt nézi meg magának egyébként, különlegesnek tűnik. a fajtájából még nem is látott hasonlót sem. Pedig Bredoc mindenfélét lát állandóan.*
-Elnézést de nem ismerem én valahonnan?
*Teszi fel a kérdést, de különösen odafigyelve arra, hogy nem a tipikus kocsmai verekedéseket indító hangsúllyal tegye fel a kérdést. A lányról egyelőre nem sokat gondol, csak annyit hogy nem kedveli. Valahogy látja rajta, hogy jó érzéke lehet a mágiához, tipikusan nagyon eszes ábrázata van. És azt a parancsnok nagyon nem szívleli.*
3021. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2023-01-31 06:53:32
Üzenet elküldve: 2023-01-31 06:53:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Valahol azért elégedettséggel tölti el, hogy itt kutakodhat. Viszonylag hamar megtalálja a Parancsnok megrendelésére vonatkozó feljegyzést a "FONTOS" felirattal, de ott hagyja a kupacban és átnézi a többi iratot is. Kihúzza a fiókokat, beleles a könyvekbe. Hát... akkora izgalmakra azért nem számít, mint amibe Nawa futott bele a Kancellár naplójában, de azért hátha lesz valami érdekes apróság.
Annyira sokáig nem marad, hogy a szerencséjét kísértse. Aztyan megbeszélése se tarthat örökké, és bár van indoka, az intéző gyanakvó és szemfüles ember. Nem szívesen futna most bele.
Az eredeti feljegyzést csak lemásolja. Pontosn. Inkább nem viszi el, nehogy azzal okozzon galibát. Mikor végzett, a másolatot szépen összehajtja és elrakja, az eredetit pedig visszacsúsztatja a helyére.
Közben a műhelybe újabb vevők érkeznek, úgyhogy inkább az udvar felé távozik. Hirtelen zárt be a Kereskedelmi Központ, de most inkább nem venné a nyakába újabb megrendelés vagy újranyitás iránt érdeklődő ügyfél gondját. Sose lehet tudni.
Bezárja maga mögött az ajtót és indul is vissza a Kalmárba.*
Annyira sokáig nem marad, hogy a szerencséjét kísértse. Aztyan megbeszélése se tarthat örökké, és bár van indoka, az intéző gyanakvó és szemfüles ember. Nem szívesen futna most bele.
Az eredeti feljegyzést csak lemásolja. Pontosn. Inkább nem viszi el, nehogy azzal okozzon galibát. Mikor végzett, a másolatot szépen összehajtja és elrakja, az eredetit pedig visszacsúsztatja a helyére.
Közben a műhelybe újabb vevők érkeznek, úgyhogy inkább az udvar felé távozik. Hirtelen zárt be a Kereskedelmi Központ, de most inkább nem venné a nyakába újabb megrendelés vagy újranyitás iránt érdeklődő ügyfél gondját. Sose lehet tudni.
Bezárja maga mögött az ajtót és indul is vissza a Kalmárba.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066