Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 18 (341. - 360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
360. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-08 21:06:05
Üzenet elküldve: 2013-10-08 21:06:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sem Skarten//
*Amint Sem benyit, megcsapja az áporodott levegő. Annyira nem bánja a metsző hideg után. A mén minden egyes hanyag trappolása szinte belehasít a csendbe. Nem attól fél, hogy a kovács esetleg idetéved, mert felverték, ugyanis egy figura a lovával nem nagy újdonság egy kovácsműhelyben, hanem sokkal inkább attól, hogy megcsapja a dögszag ami a ménből árad. És ki tudja mire következtethet, esetleg még meg is látja a zsákot, és talán azonnal rá is jön mindenre. Akkor aztán mindennek vége. Ha az anyja fülébe jut, márpedig hamar megtudná, rögtön elviteti, és lenyakazza. Vagy megkínozza, vagy még rosszabb. Lehet, hogy a kínzásba hal bele. Ki tudhatja mit művelne vele az a nőstény, azok után amiket tett. Na meg persze amúgy is el akarja tenni láb alól. Megdöbbenve veszi észre, hogy paranoiás. Pedig megölt már egy két gyilkost, aki az életére tört. Megúszta mindig egy rókával, és hamar ki is heverte a dolgot. De már kezd a fejére nőni. Nem lesz egy nyugodt éjszakája, mert mindenhonnan az ellenséget várja. Nem mintha most is olyan jó alvó lenne.*
~Begyújt? Remek lesz. Nem is moccanok majd a tűz mellől, ez is biztos.~
*Egy örökké valóságnak tűnt, mire kiértek a műhelyből.*
*Amint Sem benyit, megcsapja az áporodott levegő. Annyira nem bánja a metsző hideg után. A mén minden egyes hanyag trappolása szinte belehasít a csendbe. Nem attól fél, hogy a kovács esetleg idetéved, mert felverték, ugyanis egy figura a lovával nem nagy újdonság egy kovácsműhelyben, hanem sokkal inkább attól, hogy megcsapja a dögszag ami a ménből árad. És ki tudja mire következtethet, esetleg még meg is látja a zsákot, és talán azonnal rá is jön mindenre. Akkor aztán mindennek vége. Ha az anyja fülébe jut, márpedig hamar megtudná, rögtön elviteti, és lenyakazza. Vagy megkínozza, vagy még rosszabb. Lehet, hogy a kínzásba hal bele. Ki tudhatja mit művelne vele az a nőstény, azok után amiket tett. Na meg persze amúgy is el akarja tenni láb alól. Megdöbbenve veszi észre, hogy paranoiás. Pedig megölt már egy két gyilkost, aki az életére tört. Megúszta mindig egy rókával, és hamar ki is heverte a dolgot. De már kezd a fejére nőni. Nem lesz egy nyugodt éjszakája, mert mindenhonnan az ellenséget várja. Nem mintha most is olyan jó alvó lenne.*
~Begyújt? Remek lesz. Nem is moccanok majd a tűz mellől, ez is biztos.~
*Egy örökké valóságnak tűnt, mire kiértek a műhelyből.*
359. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-06 20:38:47
Üzenet elküldve: 2013-10-06 20:38:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, Világuralom és egyéb apróságok//
*A katona fegyverével egyedül marad, és hallhatja mi kint zajlik. Egyszer csak az inas rohan be, majd megáll egy pillanatra miközben odaszól Marinnak.*
-A mesterem hátul van, ott keresse, de valószínűleg mindjárt jön.*De ezt is csak elhadarja, és rohan is ki, hogy a piacon strázsáló őröket hívja. Marin így ismét egyedül marad kezében kardjával. Ha továbbra sem mozdul akkor pár perc után megérkezik az őrség, az inassal, és végig masíroznak az épületen, hogy kiderítsék mi történt, és ki a felelős azért ami történt.*
*A katona fegyverével egyedül marad, és hallhatja mi kint zajlik. Egyszer csak az inas rohan be, majd megáll egy pillanatra miközben odaszól Marinnak.*
-A mesterem hátul van, ott keresse, de valószínűleg mindjárt jön.*De ezt is csak elhadarja, és rohan is ki, hogy a piacon strázsáló őröket hívja. Marin így ismét egyedül marad kezében kardjával. Ha továbbra sem mozdul akkor pár perc után megérkezik az őrség, az inassal, és végig masíroznak az épületen, hogy kiderítsék mi történt, és ki a felelős azért ami történt.*
358. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-06 18:17:22
Üzenet elküldve: 2013-10-06 18:17:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Tudomány, Világuralom és egyéb apróságok//
*Lorthont kezdik feszélyezni a kovácsműhely vendégei. Sosem szerette a tömeget. Valami csíkos ruhás fickó elkezd egy kardot egyensúlyozni.*
~Nocsak egy konkurencia. Nem lehet nagy sikere ha ide kell jönnie az adományokért. Persze az is lehet hogy, csak egy bolond.~
*Lorthont már kezdik teljesen a falhoz nyomni mikor egy kiáltásra lesznek figyelmesek. A tömeg gyorsan kitódul az ajtón és csak Lorthon, valami nagydarab fickó egy karddal, egy ork és valami vörös hajú fickó maradnak ott. Lorthon eláll onnan ahova a furcsa fickó feldobta a kardját és nem törődik a vörössel. Kint kiáltoznak valamit amivel Lorthon nem törődik míg meg nem hallja a pénzjutalmat. Akkor az orkkal megindulnak kifele. Lorthon próbál gyorsabb lenni mint a másik de, ha ez nem sikerül akkor felugrik mögé a lóra ha elfér.*
*Lorthont kezdik feszélyezni a kovácsműhely vendégei. Sosem szerette a tömeget. Valami csíkos ruhás fickó elkezd egy kardot egyensúlyozni.*
~Nocsak egy konkurencia. Nem lehet nagy sikere ha ide kell jönnie az adományokért. Persze az is lehet hogy, csak egy bolond.~
*Lorthont már kezdik teljesen a falhoz nyomni mikor egy kiáltásra lesznek figyelmesek. A tömeg gyorsan kitódul az ajtón és csak Lorthon, valami nagydarab fickó egy karddal, egy ork és valami vörös hajú fickó maradnak ott. Lorthon eláll onnan ahova a furcsa fickó feldobta a kardját és nem törődik a vörössel. Kint kiáltoznak valamit amivel Lorthon nem törődik míg meg nem hallja a pénzjutalmat. Akkor az orkkal megindulnak kifele. Lorthon próbál gyorsabb lenni mint a másik de, ha ez nem sikerül akkor felugrik mögé a lóra ha elfér.*
357. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-04 21:51:17
Üzenet elküldve: 2013-10-04 21:51:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, Világuralom és egyéb apróságok//
*Színes tömeg ömlik be a piactérről, ami egyre inkább kezdi feszélyezni orkunkat. Közelebb passzírozza magát a pulthoz, hogy ne kelljen érintkeznie a tömeggel, de ahogy gyűlnek úgy fogy a hely is. Drága orkunknak nem szállt ugyan inába a bátorsága, de hangulata kezd morcosba fordulni. Csendben figyeli őket a pult mellől, valamiért az ilyen kis helyeken mindig üldözési mániája támad, s azt lesi, hogy ki próbál az életére törni. Már éppen gyanú ébred benne a csíkos ruhás fickóval szemben, mikor a tömeg hirtelen megindul a hátsó kijárat felé. Helmut elég kíváncsi szerzet így ólmos léptekkel utánuk ered, de valljuk be ekkora bendőt nem lehet gyorsan cipelni. Mire az udvarra ér, már többen lóra pattantak ismeretlen irányba vágtatva, ami nem is vetne fel sok érdeklődést orkunk borsónyi eszében. De ekkor bizony elhangzik a varázsszó, hősünk lelki szemei előtt pedig aranypénzek és zsíros cupákok kezdik kergetni egymást körbe-körbe-körbe-körbe.... Megrázza fejét, hisz mire feleszmél már majdhogynem világ végéig hajtották a lovakat, talán csak a bohóc végzi még a lovastornát maga szórakoztatására.*
- Helmut aszongya te leszállsz innen! Szép paci Helmutot pénzhez viszi!
*Megragadja a bohóc grabancát, s megpróbálja leemelni a nyeregből, ami így első ránézésre könnyedén fog menni. Az erőviszonyok talán az orknak kedveznek és Jesorattot az elf mellé hajítva megszerezheti a jószágot, amire ügyetlenkedve mászik fel. Ha az állat nem roskad össze alatta, akkor magához ragadja a gyeplőt és a többiek nyomába ered.*
- Helmut szereti a pacikát! Fussál gyorsan, fussál! Helmut ad majd neked répát!
*Színes tömeg ömlik be a piactérről, ami egyre inkább kezdi feszélyezni orkunkat. Közelebb passzírozza magát a pulthoz, hogy ne kelljen érintkeznie a tömeggel, de ahogy gyűlnek úgy fogy a hely is. Drága orkunknak nem szállt ugyan inába a bátorsága, de hangulata kezd morcosba fordulni. Csendben figyeli őket a pult mellől, valamiért az ilyen kis helyeken mindig üldözési mániája támad, s azt lesi, hogy ki próbál az életére törni. Már éppen gyanú ébred benne a csíkos ruhás fickóval szemben, mikor a tömeg hirtelen megindul a hátsó kijárat felé. Helmut elég kíváncsi szerzet így ólmos léptekkel utánuk ered, de valljuk be ekkora bendőt nem lehet gyorsan cipelni. Mire az udvarra ér, már többen lóra pattantak ismeretlen irányba vágtatva, ami nem is vetne fel sok érdeklődést orkunk borsónyi eszében. De ekkor bizony elhangzik a varázsszó, hősünk lelki szemei előtt pedig aranypénzek és zsíros cupákok kezdik kergetni egymást körbe-körbe-körbe-körbe.... Megrázza fejét, hisz mire feleszmél már majdhogynem világ végéig hajtották a lovakat, talán csak a bohóc végzi még a lovastornát maga szórakoztatására.*
- Helmut aszongya te leszállsz innen! Szép paci Helmutot pénzhez viszi!
*Megragadja a bohóc grabancát, s megpróbálja leemelni a nyeregből, ami így első ránézésre könnyedén fog menni. Az erőviszonyok talán az orknak kedveznek és Jesorattot az elf mellé hajítva megszerezheti a jószágot, amire ügyetlenkedve mászik fel. Ha az állat nem roskad össze alatta, akkor magához ragadja a gyeplőt és a többiek nyomába ered.*
- Helmut szereti a pacikát! Fussál gyorsan, fussál! Helmut ad majd neked répát!
356. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-03 10:51:15
Üzenet elküldve: 2013-10-03 10:51:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Tudomány, Világuralom és egyéb apróságok//
*Marin minduntalan egyre közelebb araszol a kovács pultjához, ahol is szó eshetne az üzletről. Fejében megannyi kép villan fel, hogy végre eszik egy kidósat az urával, hiszen most már tényleg megérdemlik. A szükség nagy úr, s bizony ha a pénzes szütyő egyre könnyebb lesz, a koszt látja kárát. Állandó zabkása és csontleves. Na persze nem egy napon, legföljebb csak bizonyos időközönként.
Marin szinte már kezében érzi az arany súlyát, s a szájában a sült hús ízét, mikor kiáltásokra lesz figyelmes. Való igaz, eddig csupán minimális figyelmet szentelt a műhely vendégeinek, de kissé furcsán hat számára, hogy kiáltás elég, hogy majdnem mindenki kitóduljon.
Kenyeret és cirkuszt, mondta egyszer valaki, de Marin igazán beérné a kenyérrel, eleget cirkuszolt ő már az élettel is.
A testőr nagy bánatára a kovács is elhagyja a műhelyt, így ha nem is egyedül, de igencsak magányosan marad a pultnál. Hallja a kiszűrődő hangokat, meg valamilyen pénzjutalmat is, de minek menjen bele kétes - és veszélyes - erőfeszítésekbe, hogyha itt van nála a kard, amit eladhat.*
*Marin minduntalan egyre közelebb araszol a kovács pultjához, ahol is szó eshetne az üzletről. Fejében megannyi kép villan fel, hogy végre eszik egy kidósat az urával, hiszen most már tényleg megérdemlik. A szükség nagy úr, s bizony ha a pénzes szütyő egyre könnyebb lesz, a koszt látja kárát. Állandó zabkása és csontleves. Na persze nem egy napon, legföljebb csak bizonyos időközönként.
Marin szinte már kezében érzi az arany súlyát, s a szájában a sült hús ízét, mikor kiáltásokra lesz figyelmes. Való igaz, eddig csupán minimális figyelmet szentelt a műhely vendégeinek, de kissé furcsán hat számára, hogy kiáltás elég, hogy majdnem mindenki kitóduljon.
Kenyeret és cirkuszt, mondta egyszer valaki, de Marin igazán beérné a kenyérrel, eleget cirkuszolt ő már az élettel is.
A testőr nagy bánatára a kovács is elhagyja a műhelyt, így ha nem is egyedül, de igencsak magányosan marad a pultnál. Hallja a kiszűrődő hangokat, meg valamilyen pénzjutalmat is, de minek menjen bele kétes - és veszélyes - erőfeszítésekbe, hogyha itt van nála a kard, amit eladhat.*
355. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 21:55:47
Üzenet elküldve: 2013-10-02 21:55:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, Világuralom és egyéb apróságok//
* Épp, hogy csak oda ér, mikor a lány szembe fordul vele és köszön Erothnak. Még ideje sincs vissza köszönnie amikor ordítások hallatszanak kívülről. A műhelyből mindenki fel riad hirtelen és a hátsó kijárat felé indulnak. Az előtte álló tündér lány is gondolkodás nélkül ki szalad a többiek után.*
~ Nah szép, végre találkozok egy tündér lánnyal és naná, hogy elszalad előlem.~ * Eroth még egy kicsit zsörtölődik orra alatt, majd ő is a kijárat felé indul. Mikor ki ér pár hulla fogadja őt a földön. ~ A fenébe, utálom a vér ontást~ * Körbe néz hát ha tud valakin még segíteni, de hiába. Az egyik sebesültetnek az inas próbál segíteni, de ahogy látja nem sok sikerrel. A kovács mester dühösen ordít, hogy jutalom jár annak aki vissza hozza a szekerét. Még be se fejezte mondani valóját, de a tömegből már páran fel pattantak azt ott maradt lovakra. Eroth meglátja, hogy a tündér lány is habozás nélkül lóra száll és a szekér után kezd el vágtázni.*
~ De, hogy hagyom egyedül.~ *Mondja magába, és gyorsan futni kezd a lány után. Kicsiny termetéhez képest gyorsan mozog, hiphop utol éri a lovat és felkapaszkodik rá.*
- Nem baj ha csatlakozok tündérkém?
* Épp, hogy csak oda ér, mikor a lány szembe fordul vele és köszön Erothnak. Még ideje sincs vissza köszönnie amikor ordítások hallatszanak kívülről. A műhelyből mindenki fel riad hirtelen és a hátsó kijárat felé indulnak. Az előtte álló tündér lány is gondolkodás nélkül ki szalad a többiek után.*
~ Nah szép, végre találkozok egy tündér lánnyal és naná, hogy elszalad előlem.~ * Eroth még egy kicsit zsörtölődik orra alatt, majd ő is a kijárat felé indul. Mikor ki ér pár hulla fogadja őt a földön. ~ A fenébe, utálom a vér ontást~ * Körbe néz hát ha tud valakin még segíteni, de hiába. Az egyik sebesültetnek az inas próbál segíteni, de ahogy látja nem sok sikerrel. A kovács mester dühösen ordít, hogy jutalom jár annak aki vissza hozza a szekerét. Még be se fejezte mondani valóját, de a tömegből már páran fel pattantak azt ott maradt lovakra. Eroth meglátja, hogy a tündér lány is habozás nélkül lóra száll és a szekér után kezd el vágtázni.*
~ De, hogy hagyom egyedül.~ *Mondja magába, és gyorsan futni kezd a lány után. Kicsiny termetéhez képest gyorsan mozog, hiphop utol éri a lovat és felkapaszkodik rá.*
- Nem baj ha csatlakozok tündérkém?
354. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 19:47:11
Üzenet elküldve: 2013-10-02 19:47:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tudomány, Világuralom és egyéb apróságok//
*A tolvaj csodálkozva nézi a sok-sok embert aki körülötte lézeng. Sokan vannak ma a kovácsnál.*
"Hejj barátocskám, ha mindennap ennyi vásárlód lenne már nem itt lennél az biztos. De hát nem mindenki szerencsés. Mi ketten vagyunk rá az élő példa. Az itt lévők közül senki nem vásárol. Engem meg nem fizettek ki a városőrök."
*Persze nem is sajnálja. Elege volt már a félszemű emberrabló vallatásából. Amikor kicsit körülnéz meglát egy bohócot amint egy kardot egyensúlyoz a tenyerén. Elismerően biccent, majd csak úgy magának megjegyzi.*
- Egész ügyes vagy.
*Nemsokára betoppan egy ork.*
"Már megint egy ork. Miért mindig az orkokkal akad nekem dolgom? Az két társam is ork volt."
*Amikor ordítás hallatszik, Deron nem is reagál azonnal. Csak akkor amikor a kard kihúzódik a plafonból és leesik az elf lábai elé. Ha pár centivel arrébb áll akkor most bizonyára ő maga is ordítana rendesen. Akinek egy kard fúródik a lábfejébe az nem nagyon szokott csendben lenni. Ha csak nem néma az illető. Deron Naharienről pedig sok minden elmondható csak az nem, hogy néma. Bár ez isteni csoda. Hányszor is akarták már kivágni a nyelvét? Most így hirtelen nem tudja de, hogy több mint húszszor az biztos. Úgy dönt, hogy ő is megnézi mi történik odakint. Elindul a kovácsműhely hátulja felé, majd amikor kilép, egy nagyon szép látvány tárul elé. Itt aztán meg is bizonyosodik róla, hogy a bohóc minden bizonnyal sült bolond. Majdnem mindenki felpattan egy lóra és a tolvajok után ered. Az elf inkább leül a földre és pipára gyújt. Ő nem üldözi azt aki ugyanabból él mint ő. Továbbá nem szándékozik meghalni, márpedig ha a rablók után megy, hát minden esélye megvan arra, hogy elbúcsúzzon nem túl hosszú életétől. Ehhez pedig semmi kedve nincsen. Öregen akar meghalni az ágyában, lehetőleg túl részegen ahhoz, hogy nagyon gyorsan meghaljon. Bár a halál annyira unalmas. És egyébként is? Mi lenne a világból Deron Naharien nélkül? Semmi. A világ nem létezhet nélküle. És mivel az elf egy nagyon jó tét lélek, megkíméli oly sok ember életét és elégedetten pipázva ül a földön*
*A tolvaj csodálkozva nézi a sok-sok embert aki körülötte lézeng. Sokan vannak ma a kovácsnál.*
"Hejj barátocskám, ha mindennap ennyi vásárlód lenne már nem itt lennél az biztos. De hát nem mindenki szerencsés. Mi ketten vagyunk rá az élő példa. Az itt lévők közül senki nem vásárol. Engem meg nem fizettek ki a városőrök."
*Persze nem is sajnálja. Elege volt már a félszemű emberrabló vallatásából. Amikor kicsit körülnéz meglát egy bohócot amint egy kardot egyensúlyoz a tenyerén. Elismerően biccent, majd csak úgy magának megjegyzi.*
- Egész ügyes vagy.
*Nemsokára betoppan egy ork.*
"Már megint egy ork. Miért mindig az orkokkal akad nekem dolgom? Az két társam is ork volt."
*Amikor ordítás hallatszik, Deron nem is reagál azonnal. Csak akkor amikor a kard kihúzódik a plafonból és leesik az elf lábai elé. Ha pár centivel arrébb áll akkor most bizonyára ő maga is ordítana rendesen. Akinek egy kard fúródik a lábfejébe az nem nagyon szokott csendben lenni. Ha csak nem néma az illető. Deron Naharienről pedig sok minden elmondható csak az nem, hogy néma. Bár ez isteni csoda. Hányszor is akarták már kivágni a nyelvét? Most így hirtelen nem tudja de, hogy több mint húszszor az biztos. Úgy dönt, hogy ő is megnézi mi történik odakint. Elindul a kovácsműhely hátulja felé, majd amikor kilép, egy nagyon szép látvány tárul elé. Itt aztán meg is bizonyosodik róla, hogy a bohóc minden bizonnyal sült bolond. Majdnem mindenki felpattan egy lóra és a tolvajok után ered. Az elf inkább leül a földre és pipára gyújt. Ő nem üldözi azt aki ugyanabból él mint ő. Továbbá nem szándékozik meghalni, márpedig ha a rablók után megy, hát minden esélye megvan arra, hogy elbúcsúzzon nem túl hosszú életétől. Ehhez pedig semmi kedve nincsen. Öregen akar meghalni az ágyában, lehetőleg túl részegen ahhoz, hogy nagyon gyorsan meghaljon. Bár a halál annyira unalmas. És egyébként is? Mi lenne a világból Deron Naharien nélkül? Semmi. A világ nem létezhet nélküle. És mivel az elf egy nagyon jó tét lélek, megkíméli oly sok ember életét és elégedetten pipázva ül a földön*
353. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 19:00:25
Üzenet elküldve: 2013-10-02 19:00:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, világuralom és egyéb apróságok//
*Mikor Ravock megszólal, hangjából rögtön rájön Chadur, hogy bizony itt valamit félre nézett mert a lovag nincs rosszul. Sőt még epésen vissza is vág neki. Ezt persze Chadur nem veszi zokon, mivel Ravock igazat szólt. Az igaz beszédet pedig Chadur sosem tagadta. Csak helyeslően bólint a lovag szavaira, ugyanis ha Chadurnak van rá lehetősége valóban leissza magát. Aztán nézi az orkot aki belép. Nem szimpatizált sosem ezekkel a szépségjegyekben hiányos alakokkal. Sokszor tűnődött el rajta Chadur, hogy vajon hogy a jó büdös életbe sikerült ilyen rusnya alakokat teremteni. És ki volt az aki ezt az egészet kitalálta? De sosem tudott magának választ adni a kérdéseire. Most is csak áll, nézi ezt a rusnya teremtést, talán még meg is csóválja a fejét, de ennek jelentését már nincs ideje kifejteni, ugyanis hallja ő is hogy valakinek nagyon ráléphettek a farkára. Elsuhan mellette a lovag, és Chadur is útnak ered át a raktáron, hiszen ő sem akar lemaradni semmiről. Mikor kiérnek megpillantja a földön fekvőt, és biztatásul csak annyit mond neki.*
-Ne aggódjál koma... majd elmúlik. Vagy nem....
*Majd ő is nekidurálja magát, elkapja a hozzá legközelebb álló lovat és miközben fellendül rá, megszólítja.*
-Chadur vagyok és ha összeszakadol alattam kinyirlak!
*Majd lábával jelzi a lónak hogy kezdődhet a vágta. A kovácsnak hátrafelé nevetve kiabál még pár szót.*
-Aztán ne tördelje lefele az ujjacskáit kovácsuram! Höhöhöhöhöhö.....
*Majd próbál együtt mozogni a lóval, hogy minél jobban segíthesse azt mert bizony egy ekkora mamlaszt nem lehet egyszerű cipelni.*
-Gyíí Pipacs!!! Gyííí Teee!!!!
*Mikor Ravock megszólal, hangjából rögtön rájön Chadur, hogy bizony itt valamit félre nézett mert a lovag nincs rosszul. Sőt még epésen vissza is vág neki. Ezt persze Chadur nem veszi zokon, mivel Ravock igazat szólt. Az igaz beszédet pedig Chadur sosem tagadta. Csak helyeslően bólint a lovag szavaira, ugyanis ha Chadurnak van rá lehetősége valóban leissza magát. Aztán nézi az orkot aki belép. Nem szimpatizált sosem ezekkel a szépségjegyekben hiányos alakokkal. Sokszor tűnődött el rajta Chadur, hogy vajon hogy a jó büdös életbe sikerült ilyen rusnya alakokat teremteni. És ki volt az aki ezt az egészet kitalálta? De sosem tudott magának választ adni a kérdéseire. Most is csak áll, nézi ezt a rusnya teremtést, talán még meg is csóválja a fejét, de ennek jelentését már nincs ideje kifejteni, ugyanis hallja ő is hogy valakinek nagyon ráléphettek a farkára. Elsuhan mellette a lovag, és Chadur is útnak ered át a raktáron, hiszen ő sem akar lemaradni semmiről. Mikor kiérnek megpillantja a földön fekvőt, és biztatásul csak annyit mond neki.*
-Ne aggódjál koma... majd elmúlik. Vagy nem....
*Majd ő is nekidurálja magát, elkapja a hozzá legközelebb álló lovat és miközben fellendül rá, megszólítja.*
-Chadur vagyok és ha összeszakadol alattam kinyirlak!
*Majd lábával jelzi a lónak hogy kezdődhet a vágta. A kovácsnak hátrafelé nevetve kiabál még pár szót.*
-Aztán ne tördelje lefele az ujjacskáit kovácsuram! Höhöhöhöhöhö.....
*Majd próbál együtt mozogni a lóval, hogy minél jobban segíthesse azt mert bizony egy ekkora mamlaszt nem lehet egyszerű cipelni.*
-Gyíí Pipacs!!! Gyííí Teee!!!!
352. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 18:58:19
Üzenet elküldve: 2013-10-02 18:58:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Tudomány, világuralom, és egyéb apróságok//
* Miközben nézelődik egyre nagyobb tömeg verődik össze a műhelyben. Lassan már lépni is alig tud a nélkül, hogy neki ne ütközne valakinek. Hamar megunja a fegyverek látványát és már épp indulna kifelé, mikor a tömegben egy ismerős arcot pillant meg.*
~ Ez nem lehet igaz.~
* Gondolja magában és gyorsan elfordítja a tekintetét a férfiról és elindul az ajtó felé, mikor egy éles kiáltás hasít a levegőbe. Felkapja a fejét és észreveszi, hogy egy nemrég érkezett ork, a kovács és inasa futva halad a hátsó ajtó felé. Egy pillanatig elgondolkodik. A józan ész és a kíváncsiság néma csatát vív benne. Végül az utóbbi kerekedik felül, így ő is követi a hármast néhány más látogató társaságában. Mikor kiér hamar felméri a helyzetet. Látja, hogy jó páran már lóra is pattantak és elindultak a távolodó szekér után, ezért ő is így tesz. Szerencséjére gyakorlott lovas, a szüleivel gyakran kilovagolt az erdőbe, ezért könnyed mozdulattal felül a még megmaradt lovak egyikére és elindul. Nem mintha nagy harcosnak képzelné magát, de vágyik már egy kis változatosságra.. *
A hozzászólás írója (Sayua Soter) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.02 19:00:46
* Miközben nézelődik egyre nagyobb tömeg verődik össze a műhelyben. Lassan már lépni is alig tud a nélkül, hogy neki ne ütközne valakinek. Hamar megunja a fegyverek látványát és már épp indulna kifelé, mikor a tömegben egy ismerős arcot pillant meg.*
~ Ez nem lehet igaz.~
* Gondolja magában és gyorsan elfordítja a tekintetét a férfiról és elindul az ajtó felé, mikor egy éles kiáltás hasít a levegőbe. Felkapja a fejét és észreveszi, hogy egy nemrég érkezett ork, a kovács és inasa futva halad a hátsó ajtó felé. Egy pillanatig elgondolkodik. A józan ész és a kíváncsiság néma csatát vív benne. Végül az utóbbi kerekedik felül, így ő is követi a hármast néhány más látogató társaságában. Mikor kiér hamar felméri a helyzetet. Látja, hogy jó páran már lóra is pattantak és elindultak a távolodó szekér után, ezért ő is így tesz. Szerencséjére gyakorlott lovas, a szüleivel gyakran kilovagolt az erdőbe, ezért könnyed mozdulattal felül a még megmaradt lovak egyikére és elindul. Nem mintha nagy harcosnak képzelné magát, de vágyik már egy kis változatosságra.. *
A hozzászólás írója (Sayua Soter) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.02 19:00:46
351. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 18:44:17
Üzenet elküldve: 2013-10-02 18:44:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, világuralom, és egyéb apróságok//
*Miután egyre többen jönnek be a boltba Senhy elgondolkodik:*
~Hm, nahát egyre nagyobb a tömeg. Pedig ez a műhely nem szokott ennyire forgalmas lenni. Mondjuk a piactér is elég zsúfolt volt ma. Lehet azért?~
*Tovább nézelődik mikor megint belép valaki a boltba. Nem látja ki az mivel látószögéből pont kitakarják az előtte állok az ajtót. Nem is nagyon foglalkozik ezzel tovább, vissza fordul és közelebbről is megvizsgál egy kisebb neki pont tökéletes íjat. Végül is úgy dönt hogy nem vásárol. Megfordul az ajtó felé és hirtelen egy másik tündérrel találja magát szemben, valószínűleg épp készült megszólítani Senhyt. A nagy meglepődöttségben csak ennyit tud
kinyögni:*
-Helló!
*Ekkor egy hangos ordítást hall és látja, hogy a kovács meg egy ork sietve kirohan és akarva akaratlan utánuk szalad, de látja nem csak ő tesz így. Kiérve nem túl kellemes látvány fogadja, azonnal erti a helyzetet. Látja hogy a ork és nem sokkal utána az egyik lovag azok közül akik bent voltak felpattan a lóra és utánuk vágtat. Senhy sem teketóriázik sokat kinéz ő is egy lovat felpattan rá utána indul a szekérnek. Közben hallja, hogy a kovács kissé ideges hangnemben jutalmat ígér annak aki vissza szerzi a szállítmányt.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.10.04 12:58:15, a következő indokkal:
Kérésre.
*Miután egyre többen jönnek be a boltba Senhy elgondolkodik:*
~Hm, nahát egyre nagyobb a tömeg. Pedig ez a műhely nem szokott ennyire forgalmas lenni. Mondjuk a piactér is elég zsúfolt volt ma. Lehet azért?~
*Tovább nézelődik mikor megint belép valaki a boltba. Nem látja ki az mivel látószögéből pont kitakarják az előtte állok az ajtót. Nem is nagyon foglalkozik ezzel tovább, vissza fordul és közelebbről is megvizsgál egy kisebb neki pont tökéletes íjat. Végül is úgy dönt hogy nem vásárol. Megfordul az ajtó felé és hirtelen egy másik tündérrel találja magát szemben, valószínűleg épp készült megszólítani Senhyt. A nagy meglepődöttségben csak ennyit tud
kinyögni:*
-Helló!
*Ekkor egy hangos ordítást hall és látja, hogy a kovács meg egy ork sietve kirohan és akarva akaratlan utánuk szalad, de látja nem csak ő tesz így. Kiérve nem túl kellemes látvány fogadja, azonnal erti a helyzetet. Látja hogy a ork és nem sokkal utána az egyik lovag azok közül akik bent voltak felpattan a lóra és utánuk vágtat. Senhy sem teketóriázik sokat kinéz ő is egy lovat felpattan rá utána indul a szekérnek. Közben hallja, hogy a kovács kissé ideges hangnemben jutalmat ígér annak aki vissza szerzi a szállítmányt.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.10.04 12:58:15, a következő indokkal:
Kérésre.
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 18:41:27
Üzenet elküldve: 2013-10-02 18:41:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, világuralom, és egyéb apróságok//
*A bohóc egy karcsúbb, könnyebb karddal egyensúlyoz, a kardgomb a tenyerén, penge a plafonnak meredve, egész ügyesen tartja, bár egyre többen özönlenek be a műhelybe, így csökkentve a mozgásterét. Szerencsére van egy jó alacsony gyerek... nem, szárnya is van, akkor tündér - vagy épp tündérgyerek - is bent, az ő feje fölött van elég hely a kék-zöld karnak, hogy arra mozdulhasson, amerre a kard dőlne. Elegen nem nézik jó szemmel, de már megszokta, őt sosem nézik úgy. Amúgyis kell a társadalomnak egy olyan tagja is, akire a nép nézhet nem jó szemmel.
A bejövő ork figyelmen kívül hagyja, egész addig, amíg odakint mozgolódás támad, meg elkezdenek a népek kifele tódulni, vagy ilyesmi. Ekkor ő teljes erőből felfele löki a kardot, és indul kifele ő is. A kard hegye beleáll a plafonba, és ott is marad. Több másodpercig is. Aztán persze leesik, mert hát súlya az van, de ekkor már a bohóc nincs alatta, ahol bántódása eshetne. Azt, hogy ez mindenki másra is igaz-e, már nem tudja, rég kint van.*
-Jó legyél ám!- Borzolja meg a földön fekvő sebesült haját, miközben az inas a sebeit próbálja ellátni annak. Mintha egy gyerek lenne az, nem egy haldokló zsoldos.
Mire eme tettét bárki kifogásolhatná, ő már egy lóra pattan fel, és...
Elkezd a nyeregben tornázni.*
*A bohóc egy karcsúbb, könnyebb karddal egyensúlyoz, a kardgomb a tenyerén, penge a plafonnak meredve, egész ügyesen tartja, bár egyre többen özönlenek be a műhelybe, így csökkentve a mozgásterét. Szerencsére van egy jó alacsony gyerek... nem, szárnya is van, akkor tündér - vagy épp tündérgyerek - is bent, az ő feje fölött van elég hely a kék-zöld karnak, hogy arra mozdulhasson, amerre a kard dőlne. Elegen nem nézik jó szemmel, de már megszokta, őt sosem nézik úgy. Amúgyis kell a társadalomnak egy olyan tagja is, akire a nép nézhet nem jó szemmel.
A bejövő ork figyelmen kívül hagyja, egész addig, amíg odakint mozgolódás támad, meg elkezdenek a népek kifele tódulni, vagy ilyesmi. Ekkor ő teljes erőből felfele löki a kardot, és indul kifele ő is. A kard hegye beleáll a plafonba, és ott is marad. Több másodpercig is. Aztán persze leesik, mert hát súlya az van, de ekkor már a bohóc nincs alatta, ahol bántódása eshetne. Azt, hogy ez mindenki másra is igaz-e, már nem tudja, rég kint van.*
-Jó legyél ám!- Borzolja meg a földön fekvő sebesült haját, miközben az inas a sebeit próbálja ellátni annak. Mintha egy gyerek lenne az, nem egy haldokló zsoldos.
Mire eme tettét bárki kifogásolhatná, ő már egy lóra pattan fel, és...
Elkezd a nyeregben tornázni.*
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 17:29:33
Üzenet elküldve: 2013-10-02 17:29:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, világuralom és egyéb apróságok//
*Remélte, hogy a rátörő jókedvet sikerül udvariasan palástolnia a kezével, de úgy tűnik nincs ekkora szerencséje. Látszólag nem mindenki van annyira elfoglalva a falra akasztott szépségekkel, mint azt elsőre leszűrte. Úgy tűnik az óriás legalább annyira szemmel tartotta a belépőket. Bár a megjegyzését hirtelen sértőnek találja, annyit azért sejt, hogy nem gondolja valami komolyan. Ezért hát hasonlóképpen reagál, vigyorral az arcán, jelezve, hogy ő sem érti úgy.*
- Nem szokásom, hogy a föld alá igyam magam. Ön biztosan tapasztalatból beszél.
*Nincs igazán kedve szópárbajba keveredni, nem is szereti és véleménye szerint nem is jó benne. Az érkező ork hangjára elkapja a tekintetét, talán a másik sem véli úgy, hogy folytassák a felesleges bájcsevejt. Már éppen úgy döntene, hogy felajánlja segítségét a kovácsnak, jobb dolga nem lévén, amikor az ordítás hallatszik. Teketóriázás nélkül ragadja meg baljával a kard markolatát és rohan ki, követve a mestert, az inast és az orkot, talán a bent lévők közül elsőként. Egyfajta ösztönös válaszreakció az egész, nem igazán mérlegeli, hogy mekkora bajba kerülhet, hogy mi várhat rá odakint, egyszerűen csak cselekszik. Kiérve aztán engedi is el a fegyverét. A szituáció elég egyszerűnek mutatkozik, így hát meg sem várva a kovács ajánlattételét keres szemével gyorsan a megmaradt öt ló közül egyet, amelyik ránézésre nincs túlságosan megrémülve. Azt nem szeretné ha az első pár méter után lehajítaná magáról a hátas. Ha szerencséje van, akkor a jószág nem fogja zokon venni, hogy nem a gazdája ül föl rá. Tapasztalt már egy s mást a lovakkal kapcsolatban, úgyhogy bízik annyira az ítélőképességében, hogy nem sikerül a legijedtebbet kiválasztania. Az áru kísérői érkeztek rajtuk, úgyhogy valószínűleg valamennyi fel is van szerelve. Ha sikerül felpattannia az egyikre, akkor a mesternek annyit még odavet:*
- Ne nézzen már közönséges zsoldosnak!
*Azzal választ nem várva indul meg az ork és így a szekér után is, természetesen igyekszik minél előbb beérni őket. Az inas már elkezdi ellátni az egyetlen túlélőt, akinek valószínűleg nagyobb baja is van, minthogy számon kérje a lovagon, amiért a fajtáját is becsmérelte a kifakadásával. Nem gondolja, hogy bármire is menne azzal, ha az inasnak segédkezne, a zsoldos lehet, hogy perceken belül már a túlvilágra kerül.*
A hozzászólás írója (Ravock Xorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.02 17:29:46
*Remélte, hogy a rátörő jókedvet sikerül udvariasan palástolnia a kezével, de úgy tűnik nincs ekkora szerencséje. Látszólag nem mindenki van annyira elfoglalva a falra akasztott szépségekkel, mint azt elsőre leszűrte. Úgy tűnik az óriás legalább annyira szemmel tartotta a belépőket. Bár a megjegyzését hirtelen sértőnek találja, annyit azért sejt, hogy nem gondolja valami komolyan. Ezért hát hasonlóképpen reagál, vigyorral az arcán, jelezve, hogy ő sem érti úgy.*
- Nem szokásom, hogy a föld alá igyam magam. Ön biztosan tapasztalatból beszél.
*Nincs igazán kedve szópárbajba keveredni, nem is szereti és véleménye szerint nem is jó benne. Az érkező ork hangjára elkapja a tekintetét, talán a másik sem véli úgy, hogy folytassák a felesleges bájcsevejt. Már éppen úgy döntene, hogy felajánlja segítségét a kovácsnak, jobb dolga nem lévén, amikor az ordítás hallatszik. Teketóriázás nélkül ragadja meg baljával a kard markolatát és rohan ki, követve a mestert, az inast és az orkot, talán a bent lévők közül elsőként. Egyfajta ösztönös válaszreakció az egész, nem igazán mérlegeli, hogy mekkora bajba kerülhet, hogy mi várhat rá odakint, egyszerűen csak cselekszik. Kiérve aztán engedi is el a fegyverét. A szituáció elég egyszerűnek mutatkozik, így hát meg sem várva a kovács ajánlattételét keres szemével gyorsan a megmaradt öt ló közül egyet, amelyik ránézésre nincs túlságosan megrémülve. Azt nem szeretné ha az első pár méter után lehajítaná magáról a hátas. Ha szerencséje van, akkor a jószág nem fogja zokon venni, hogy nem a gazdája ül föl rá. Tapasztalt már egy s mást a lovakkal kapcsolatban, úgyhogy bízik annyira az ítélőképességében, hogy nem sikerül a legijedtebbet kiválasztania. Az áru kísérői érkeztek rajtuk, úgyhogy valószínűleg valamennyi fel is van szerelve. Ha sikerül felpattannia az egyikre, akkor a mesternek annyit még odavet:*
- Ne nézzen már közönséges zsoldosnak!
*Azzal választ nem várva indul meg az ork és így a szekér után is, természetesen igyekszik minél előbb beérni őket. Az inas már elkezdi ellátni az egyetlen túlélőt, akinek valószínűleg nagyobb baja is van, minthogy számon kérje a lovagon, amiért a fajtáját is becsmérelte a kifakadásával. Nem gondolja, hogy bármire is menne azzal, ha az inasnak segédkezne, a zsoldos lehet, hogy perceken belül már a túlvilágra kerül.*
A hozzászólás írója (Ravock Xorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.02 17:29:46
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 16:41:36
Üzenet elküldve: 2013-10-02 16:41:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, világuralom és egyéb apróságok//
*A kovács meglepődve tapasztalja, milyen komoly népgyűlés jelent meg nála. Próbál minél jobban teljesíteni, hisz pontosan tudja, hogy minél jobb benyomást kelt, annál több embert tud magához csábítani. Némileg meglepődik, amikor egy hatalmas termetű, páncélos ork lép be a raktárból, és odatörtet hozzá.*
-Meghoztuk a három szekér vasat amit rendelt.*Mondja miközben pénzsóvár vigyor ül ki az arcára.*
-Gyorsak voltatok, megyek is, jobb minél hamarabb bepakolni a raktárba.*El is indul inasával együtt, amikor céljuk irányából ordítás hallatszik, ezután újabb és újabb, amik közé halálhörgés is vegyül. A kovács, az inasa és az ork futni kezdenek, keresztülvágnak a raktáron miközben lovak nyihogása hangzik föl amit szekerek elindulását jelző zaj követ. Ha a bentről jövők követik a kovácsot az alábbi szituáció tárul eléjük. A szekerek egyre gyorsulva távolodnak, és itt maradt hat ló és öt hulla, vagy inkább négy hulla, mert az egyik még halkan nyögdécsel. Az ork először körbenéz, majd odarohan az egyik lóhoz, mely egy kitűnő csatamén, és valószínűleg az ork tulajdona, majd megindul a szekerek után. A kovács ezt látva elkiáltja magát.*
-Aki visszahozza a szállítmányt az jutalmat kap.*Hangjából érezni, hogy végtelenül ideges. Az inasa teljesen ledöbbenve áll, majd odasiet a sebesülthöz, és lekapja az ingét, hogy azzal próbálja elállítani a vérzést, de a zsoldos csak halkan nyögdécsel, miközben hasából folyik a vér. A többieket mind szívbe, vagy fejbe kapták a nyilakat, melyek a szokásosnál jóval nagyobb sebet okoztak.*
*A kovács meglepődve tapasztalja, milyen komoly népgyűlés jelent meg nála. Próbál minél jobban teljesíteni, hisz pontosan tudja, hogy minél jobb benyomást kelt, annál több embert tud magához csábítani. Némileg meglepődik, amikor egy hatalmas termetű, páncélos ork lép be a raktárból, és odatörtet hozzá.*
-Meghoztuk a három szekér vasat amit rendelt.*Mondja miközben pénzsóvár vigyor ül ki az arcára.*
-Gyorsak voltatok, megyek is, jobb minél hamarabb bepakolni a raktárba.*El is indul inasával együtt, amikor céljuk irányából ordítás hallatszik, ezután újabb és újabb, amik közé halálhörgés is vegyül. A kovács, az inasa és az ork futni kezdenek, keresztülvágnak a raktáron miközben lovak nyihogása hangzik föl amit szekerek elindulását jelző zaj követ. Ha a bentről jövők követik a kovácsot az alábbi szituáció tárul eléjük. A szekerek egyre gyorsulva távolodnak, és itt maradt hat ló és öt hulla, vagy inkább négy hulla, mert az egyik még halkan nyögdécsel. Az ork először körbenéz, majd odarohan az egyik lóhoz, mely egy kitűnő csatamén, és valószínűleg az ork tulajdona, majd megindul a szekerek után. A kovács ezt látva elkiáltja magát.*
-Aki visszahozza a szállítmányt az jutalmat kap.*Hangjából érezni, hogy végtelenül ideges. Az inasa teljesen ledöbbenve áll, majd odasiet a sebesülthöz, és lekapja az ingét, hogy azzal próbálja elállítani a vérzést, de a zsoldos csak halkan nyögdécsel, miközben hasából folyik a vér. A többieket mind szívbe, vagy fejbe kapták a nyilakat, melyek a szokásosnál jóval nagyobb sebet okoztak.*
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 11:30:13
Üzenet elküldve: 2013-10-02 11:30:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* Eroth szép lassan kinyitja a kovácsműhely ajtaját, arcát a tűz melege és a megmunkált fémek szaga csapja meg. Kicsit meg rázza fejét, hogy észhez térjen majd belép a terembe. Körbe néz és látja, hogy a műhely szinte csurig van a vásárlóktól. *
- Üdv néktek!
* Szólal fel hangosan és vidáman. Hangos köszönése után körbe indul a teremben, hogy szemügyre vegye a különböző kardokat és egyéb fegyvereket. Nézelődés közben nem volt nehéz dolga észre venni egy hozzá képest hatalmas óriást a teremben. Ránéz és meg bólintja fejét tisztelet tudóan. Tudja jól Eroth, hogy az óriások nem a legokosabb népség de még is kiérdemlik a tiszteletet. Tovább indul, hogy megtekintsen pár kardot, egy kettőt még ki is próbál, de nem tetszik neki, nem az ő stílusa. Majd hirtelen meg lát egy tündér lányt a teremben. Színes ruháival és göndör szőke hajával, nah meg persze a szárnyaival, tűnik ki az emberek közül. *
- Nini, egy tündérke. * Motyogja halkan az orra alá. Majd a lány irányába kezd el lépkedni. *
A hozzászólás írója (Slarin Eroth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.02 11:32:04
- Üdv néktek!
* Szólal fel hangosan és vidáman. Hangos köszönése után körbe indul a teremben, hogy szemügyre vegye a különböző kardokat és egyéb fegyvereket. Nézelődés közben nem volt nehéz dolga észre venni egy hozzá képest hatalmas óriást a teremben. Ránéz és meg bólintja fejét tisztelet tudóan. Tudja jól Eroth, hogy az óriások nem a legokosabb népség de még is kiérdemlik a tiszteletet. Tovább indul, hogy megtekintsen pár kardot, egy kettőt még ki is próbál, de nem tetszik neki, nem az ő stílusa. Majd hirtelen meg lát egy tündér lányt a teremben. Színes ruháival és göndör szőke hajával, nah meg persze a szárnyaival, tűnik ki az emberek közül. *
- Nini, egy tündérke. * Motyogja halkan az orra alá. Majd a lány irányába kezd el lépkedni. *
A hozzászólás írója (Slarin Eroth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.02 11:32:04
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-02 08:36:29
Üzenet elküldve: 2013-10-02 08:36:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
*Chadur épp a fokosokat nézegeti, mikor belép egy tündérlány. Még nem igen látott ilyen kis termetű lényt így bizony meg is bámulja, de mivel zavarban van ezért próbálja minél jobban leplezni csodálatát.*
-Adjonazuristen!
*Köszön vissza a lánynak, majd visszatér tekintete ahhoz a fokoshoz amit a falon kiszúrt magának.*
~Ejj ez bizony szép darab. Ezzel ha sikerül eltalálni valakinek a kopoltyúját, az már húzza is hátul a pirosat...hehe..~
*Morfondírozik magában, majd gondolat menetéből a következő jövevény zökkenti ki, akit szintén még nem látott Chadur. Oda fordítja fejét és neki is biccent. Bár ő a legnagyobb odabenn, talán a legnagyobb szívű is, úgyhogy rögtön azon kezd el gondolkodni hogy ha így folytatják nem igen lesz hely mindannyiuknak.*
~Némmá... pont mostan akar mindenki kovácsoltatni magának valami piszkavasat mikor én itten vagyok haha... kicsit arráb köll menni mer itten fogjuk egymást bökdösni, az meg köll a fenének hogy itten valaki elkezdjen szájalni velem.~
*Nem keresi a bajt, inkább az a típus akinek rálépnek a lábára és ő kér elnézést, nem pedig aki vétett. Most is inkább finoman odébb megy, hogy mindannyian elférjenek. Aztán már épp a férfi ruháit nézné meg, mikor még valaki jön. Ám ez a valaki se nem köszön se semmi.*
~Az előző kettőhöz képest ez jóval gyengébb családbul származhat.~
*Állapítja meg magában Chadur, bár persze az első pillantásból nem lehet mindent leszűrni, de az első benyomás minden esetre nem a legjobb. Chadur most jár először a városban, figyeli az embereket, az itt lakókat, egyenlőre nem von le mélyre menő következtetéseket, de azért már látja, hogy ember és ember között is van különbség. A lovag a falnak dől, aztán kezét a szája elé téve próbálja elfojtani a nevetését, ám ezt Chadur kívülről teljesen másképp látja, így gyorsan szól a lovaghoz közelebb állóknak.*
-Gyüjjetek arrább mer ez a bugris mindjár ide hány! Nézzétek úgy tuszkója vissza magába... még ilyet... mennyé haza oszt fürödjé meg ha sokat ittá te emberfattya!
*Mondja Chadur és ő maga is arrébb áll, nehogy eltalálja Ravock gyomrának tartalma, bár persze szó sincs ilyesmiről. Jól lehet eddig próbálta szavait úgy kiejteni Chadur ahogyan az itt lakók teszik, meg tudja ő hogy borzalmas a tájszólása, de most már inkább felhagy az erőlködéssel, csak természetesen. Ez a lényeg.*
A hozzászólás írója (Chadur Sharadur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.02 08:40:53
-Adjonazuristen!
*Köszön vissza a lánynak, majd visszatér tekintete ahhoz a fokoshoz amit a falon kiszúrt magának.*
~Ejj ez bizony szép darab. Ezzel ha sikerül eltalálni valakinek a kopoltyúját, az már húzza is hátul a pirosat...hehe..~
*Morfondírozik magában, majd gondolat menetéből a következő jövevény zökkenti ki, akit szintén még nem látott Chadur. Oda fordítja fejét és neki is biccent. Bár ő a legnagyobb odabenn, talán a legnagyobb szívű is, úgyhogy rögtön azon kezd el gondolkodni hogy ha így folytatják nem igen lesz hely mindannyiuknak.*
~Némmá... pont mostan akar mindenki kovácsoltatni magának valami piszkavasat mikor én itten vagyok haha... kicsit arráb köll menni mer itten fogjuk egymást bökdösni, az meg köll a fenének hogy itten valaki elkezdjen szájalni velem.~
*Nem keresi a bajt, inkább az a típus akinek rálépnek a lábára és ő kér elnézést, nem pedig aki vétett. Most is inkább finoman odébb megy, hogy mindannyian elférjenek. Aztán már épp a férfi ruháit nézné meg, mikor még valaki jön. Ám ez a valaki se nem köszön se semmi.*
~Az előző kettőhöz képest ez jóval gyengébb családbul származhat.~
*Állapítja meg magában Chadur, bár persze az első pillantásból nem lehet mindent leszűrni, de az első benyomás minden esetre nem a legjobb. Chadur most jár először a városban, figyeli az embereket, az itt lakókat, egyenlőre nem von le mélyre menő következtetéseket, de azért már látja, hogy ember és ember között is van különbség. A lovag a falnak dől, aztán kezét a szája elé téve próbálja elfojtani a nevetését, ám ezt Chadur kívülről teljesen másképp látja, így gyorsan szól a lovaghoz közelebb állóknak.*
-Gyüjjetek arrább mer ez a bugris mindjár ide hány! Nézzétek úgy tuszkója vissza magába... még ilyet... mennyé haza oszt fürödjé meg ha sokat ittá te emberfattya!
*Mondja Chadur és ő maga is arrébb áll, nehogy eltalálja Ravock gyomrának tartalma, bár persze szó sincs ilyesmiről. Jól lehet eddig próbálta szavait úgy kiejteni Chadur ahogyan az itt lakók teszik, meg tudja ő hogy borzalmas a tájszólása, de most már inkább felhagy az erőlködéssel, csak természetesen. Ez a lényeg.*
A hozzászólás írója (Chadur Sharadur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.02 08:40:53
345. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-01 19:49:30
Üzenet elküldve: 2013-10-01 19:49:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
*A távolban feltűnő műhely láttán halvány mosoly jelenik meg az arcán. Gondolatban már el is kezdi felvázolni, ahogy leakasztja a díszgyűjteményből a legújabb darabokat. Addig még nem jutott el, hogy lecserélje azokat a kardokat, amikkel anno lovagként lépett ki szülővárosából. Az esztendők során erősen hozzájuk szokott és noha más pengéket is képes lenne valószínűleg hasonló szinten forgatni, nem könnyű megválni tőlük. A többi fegyvernemhez aztán meg nem is ért. Miután kitalálta egészen kicsiként, hogy a hagyományos utat fogja járni, a többiről legyen az dárda, dobókés, buzogány maximum annyit tanult, hogyan lehet ellenük védekezni. A harcmodorára az biztosan jó hatással volt, hogy egy-egy gyakorlat során nem mindegyik társa ugyanazt az eszközt forgatta a kezei között. Az ajtó előtt megtorpan egy pillanatra, kihúzza magát, nem szeretné megmutatni a mesternek, hogy mennyire unja az itteni munkáját. Bár legalább jól fizet. Belépéskor már éppen köszönésre nyitná száját, de meglátva a kisebb tömeget ami bent gyülekezik végül egy biccentéssel letudja a dolgot.*
~ Rosszkor jöttem volna? ~
*Eléggé szokatlannak találja, hogy ilyen sokan nézelődnek. Mintha a Pegazusban lenne. Egy pillanatra nemcsak az időn, hanem a megfelelő helyen is elgondolkozik. Ennél azért jobban kedveli azt, amikor a kovácsmester és az inas személye fogadja csak. Még furcsábbnak tűnik, hogy a jelenlévők feléből elég nehezen nézné ki, hogy konyít bármit a fegyverforgatáshoz. Nem akar a többiekkel együtt nézelődni, olyan ínyére való dolog volt eddig is, hogy nyugodtan, egyedül, egyfajta szertartásféleképpen vizsgálhatta meg a darabokat. Egyelőre csak félreáll, hátát a falnak támasztja.*
~ Várjunk csak…az egy…tündér? ~
*Kezét a szája elé téve próbálja elfojtani a rátörő nevetést. Szinte azonnal sikerült elképzelni ahogy a pöttöm lány egy pallost próbál meg felemelni a földről. Miután sikerült megnyugodni ismét felemeli tekintetét csak, hogy ezúttal szembesüljön, hogy a kínálatot vizsgálok között ott van Sayua is.*
~ Mi a fenét keresel te itt? ~
*Legszívesebben odamenne, hogy újra leckét adjon neki például arról, hogy az ilyen hely nem neki való. A legutóbbi azonban alighanem elég volt neki, meg a lovagnak is, felesleges osztani az atyai jó tanácsokat főleg, hogy nincs abban pozícióban és korban sem – ahogy lány sem. Inkább csak halk imákat mormol az orra alatt, hogy lehetőleg az ne vegye észre őt.*
~ Rosszkor jöttem volna? ~
*Eléggé szokatlannak találja, hogy ilyen sokan nézelődnek. Mintha a Pegazusban lenne. Egy pillanatra nemcsak az időn, hanem a megfelelő helyen is elgondolkozik. Ennél azért jobban kedveli azt, amikor a kovácsmester és az inas személye fogadja csak. Még furcsábbnak tűnik, hogy a jelenlévők feléből elég nehezen nézné ki, hogy konyít bármit a fegyverforgatáshoz. Nem akar a többiekkel együtt nézelődni, olyan ínyére való dolog volt eddig is, hogy nyugodtan, egyedül, egyfajta szertartásféleképpen vizsgálhatta meg a darabokat. Egyelőre csak félreáll, hátát a falnak támasztja.*
~ Várjunk csak…az egy…tündér? ~
*Kezét a szája elé téve próbálja elfojtani a rátörő nevetést. Szinte azonnal sikerült elképzelni ahogy a pöttöm lány egy pallost próbál meg felemelni a földről. Miután sikerült megnyugodni ismét felemeli tekintetét csak, hogy ezúttal szembesüljön, hogy a kínálatot vizsgálok között ott van Sayua is.*
~ Mi a fenét keresel te itt? ~
*Legszívesebben odamenne, hogy újra leckét adjon neki például arról, hogy az ilyen hely nem neki való. A legutóbbi azonban alighanem elég volt neki, meg a lovagnak is, felesleges osztani az atyai jó tanácsokat főleg, hogy nincs abban pozícióban és korban sem – ahogy lány sem. Inkább csak halk imákat mormol az orra alatt, hogy lehetőleg az ne vegye észre őt.*
344. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-10-01 11:06:06
Üzenet elküldve: 2013-10-01 11:06:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
*Marin nem vásárolni indult a műhelyben, pont, hogy ellenkezőleg, eladni. Szép és mutatós az artheniori mesterkard, s minden egyéb csecsebecséje, de egy földönfutó testőrnek minek ilyen cicoma?!
Hallotta innen-onnan, hogy a birtokában lévő kard bizony nem olcsó mulatság, s ha a kovács akár a feléért is visszavenné, máris lenne mit a tejbe aprítani.
Mikor Marin belép a kovácshoz, szinte letaglózza a meleg levegő. Szíve szerint inkább nyitva hagyná az ajtót is, mert a bent uralkodó levegőből még szippantani is nehéz - de lehet, hogy csak hozzászokott már a város állítólagos fenséges levegőjéhez.
Lát még pár alakot odabent, de nem igazán foglalkozik velük. Az alakok akikkel legutóbb találkozott - tényleg találkozott? - valószínűleg ugyanannyira érthetetlenül állnak a sárkányos álomhoz, mint ő. Bármi is volt abban a kútban - ami később már ott sem volt, de még korábban sem, ahogy azt Marin megtudta - biztos, hogy nem tesz jót az embernek. A testőrt legalábbis igazán megviselte.
Na de elég a merengésből, inkább beáll a sorba, hogy szóra bírja a kovácsot.*
Hallotta innen-onnan, hogy a birtokában lévő kard bizony nem olcsó mulatság, s ha a kovács akár a feléért is visszavenné, máris lenne mit a tejbe aprítani.
Mikor Marin belép a kovácshoz, szinte letaglózza a meleg levegő. Szíve szerint inkább nyitva hagyná az ajtót is, mert a bent uralkodó levegőből még szippantani is nehéz - de lehet, hogy csak hozzászokott már a város állítólagos fenséges levegőjéhez.
Lát még pár alakot odabent, de nem igazán foglalkozik velük. Az alakok akikkel legutóbb találkozott - tényleg találkozott? - valószínűleg ugyanannyira érthetetlenül állnak a sárkányos álomhoz, mint ő. Bármi is volt abban a kútban - ami később már ott sem volt, de még korábban sem, ahogy azt Marin megtudta - biztos, hogy nem tesz jót az embernek. A testőrt legalábbis igazán megviselte.
Na de elég a merengésből, inkább beáll a sorba, hogy szóra bírja a kovácsot.*
343. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-09-29 17:56:33
Üzenet elküldve: 2013-09-29 17:56:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, világuralom és egyéb apróságok//
*Belép az ajtón és köszön:*
- Jó napot!
*Majd beljebb megy és megnézi a fegyvereket. Céltudatosan lépked a falak mellet. Igazából csak a dobókések érdeklik azokkal tud igazán bánni, vagy esetleg egy jól megmunkált iker szabja ha egyáltalán árulnak itt ilyesmit. Végül megtalálja amit keresett és jól szemügyre veszi. ~ Hú ha ezek az árak. Mondjuk nem csodálom hisz gyönyörűen megmunkált darabok.~ Úgy dönt nézelődik még egy kicsit hátha talál még valami kedvére való fegyvert.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.09.29 18:18:18, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Belép az ajtón és köszön:*
- Jó napot!
*Majd beljebb megy és megnézi a fegyvereket. Céltudatosan lépked a falak mellet. Igazából csak a dobókések érdeklik azokkal tud igazán bánni, vagy esetleg egy jól megmunkált iker szabja ha egyáltalán árulnak itt ilyesmit. Végül megtalálja amit keresett és jól szemügyre veszi. ~ Hú ha ezek az árak. Mondjuk nem csodálom hisz gyönyörűen megmunkált darabok.~ Úgy dönt nézelődik még egy kicsit hátha talál még valami kedvére való fegyvert.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.09.29 18:18:18, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
342. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-09-29 15:20:04
Üzenet elküldve: 2013-09-29 15:20:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//Tudomány, világuralom és egyéb apróságok//
*Belép a kovácsműhely előterébe és udvariasan köszön.*
-Vér és bél!
*Köszönti az óriás a benn lévőket, majd körbe forog, megnézi a falra kiakasztott fegyvereket, de csak óvatosan hiszen így is alig fér el odabenn. Szint úgy mint a fogadóban, itt is a plafont súrolja feje. Meglát egy érdekes fokost a falon, leakasztja és megforgatja teste mellett. De aztán meglátja a kis pergament amire rá van írva mibe kerül, és azonnal vissza teszi a helyére.*
-Hu marhára le vagyok én maradva ezekhez az árakhoz én nekem még jó sokat kell dógoznom!
*Mondja vigyorogva, majd nézi mit ténykednek a kovács meg az inasa. Látja hogy vannak olcsóbb darabok is, szívesen venne valamit, de nem tudja hogy elég pénze van e. Számolgatni csak immel - ámmal tud, de annyit azért tud, hogy minél több számjegy követi egymást, annál drágább a dolog. Ő inkább ilyen kétjegyű számra gondolt, véletlenül se háromra. Elkezdi erőltetni magát hogy végig gondolja vajon mennyi pénz is lehet nála. Lenéz a földre maga elé, és ujjain kezd el számolgatni.*
*Belép a kovácsműhely előterébe és udvariasan köszön.*
-Vér és bél!
*Köszönti az óriás a benn lévőket, majd körbe forog, megnézi a falra kiakasztott fegyvereket, de csak óvatosan hiszen így is alig fér el odabenn. Szint úgy mint a fogadóban, itt is a plafont súrolja feje. Meglát egy érdekes fokost a falon, leakasztja és megforgatja teste mellett. De aztán meglátja a kis pergament amire rá van írva mibe kerül, és azonnal vissza teszi a helyére.*
-Hu marhára le vagyok én maradva ezekhez az árakhoz én nekem még jó sokat kell dógoznom!
*Mondja vigyorogva, majd nézi mit ténykednek a kovács meg az inasa. Látja hogy vannak olcsóbb darabok is, szívesen venne valamit, de nem tudja hogy elég pénze van e. Számolgatni csak immel - ámmal tud, de annyit azért tud, hogy minél több számjegy követi egymást, annál drágább a dolog. Ő inkább ilyen kétjegyű számra gondolt, véletlenül se háromra. Elkezdi erőltetni magát hogy végig gondolja vajon mennyi pénz is lehet nála. Lenéz a földre maga elé, és ujjain kezd el számolgatni.*
341. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2013-09-29 14:43:01
Üzenet elküldve: 2013-09-29 14:43:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
* Mikor a lány távozik eszébe jut, hogy körbe szeretett volna nézni a városban, csak az éhsége miatt visszatért a fogadóba.*
- Tudja mit, felejtse el az ételt. Már amúgy is mennem kell.
* Mondja a férfi felé pillantva és elindul a főtérre vezető ajtó felé. A térre kiérve körbepillant, de nem lát semmi érdekeset, ezért gyorsan indul is tovább. A szegénynegyeden és a piactéren át hamar megérkezik a kovácsműhely elé, ahol megtorpan, majd rövid hezitálás után kinyitja az ajtót és belép. Tudja, hogy nincs pénze, nem is vásárolni szeretne, csak körülnézni.*
- Tudja mit, felejtse el az ételt. Már amúgy is mennem kell.
* Mondja a férfi felé pillantva és elindul a főtérre vezető ajtó felé. A térre kiérve körbepillant, de nem lát semmi érdekeset, ezért gyorsan indul is tovább. A szegénynegyeden és a piactéren át hamar megérkezik a kovácsműhely elé, ahol megtorpan, majd rövid hezitálás után kinyitja az ajtót és belép. Tudja, hogy nincs pénze, nem is vásárolni szeretne, csak körülnézni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066