Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-03 20:11:04
Üzenet elküldve: 2016-04-03 20:11:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Úttalan erdei utakon a város felé//
*Fogalma nincs, mitől támad köhögő rohama Larnnak. Ő csak egy ártatlan kérdést tett fel, és nem is gondolt semmi mást mögé. Azért kíváncsian pillant oldalról a másikra, már amennyit lát annak arcából. A válaszra kuncog egyet.*
-Szerintem kissé fura lenne a város utcáin lovagolni tanulni.
*Na tessék. Megint egy mondat, mely félreérthető, s talán lehetne is, ha valaki nem ismeri Nimuet. Ugyan igyekszik óvatos lenne, de még mindig naiv, és még mindig képtelen a mellébeszélésre. Talán, soha nem is lesz ez másként.
Lehunyja a szemét. Feje ott pihen Larn vállán, karjai ölelik a férfi derekát, a ló ringatja, és ő együtt mozdul vele, átvéve a ritmust. Csak pillái válnak valahogy furán nehézzé, de ezt cseppet sem bánja. Jól esik így ülni.*
-Lehet, majd egyszer veszek magamnak egy lovat, ha már jól tudok lovagolni.
*Mindezt csukott szemmel kezdi mondani, és a képzelt hátas meg is jelenik hunyt pillái mögött.*
-Egy hófehéret szeretnék, fekete csillaggal a homlokán. A sörénye és a farka is fehér legyen és hosszú. De legyen meleg barna szeme, mert az olyan szép.
*Felemeli a fejét, szemei felnyílnak, most ő vált tegezésre.*
-Mit gondolsz milyen lovat vegyek majd magamnak?
*Persze, nem a színre gondol, hanem főként a nemére. Nem ismeri annyira ezeket az állatokat, hogy dönteni tudjon ilyen fontos kérdésben. Pedig hát hol van az még? Egy saját hátas, nem is olyan olcsó dolog.*
*Fogalma nincs, mitől támad köhögő rohama Larnnak. Ő csak egy ártatlan kérdést tett fel, és nem is gondolt semmi mást mögé. Azért kíváncsian pillant oldalról a másikra, már amennyit lát annak arcából. A válaszra kuncog egyet.*
-Szerintem kissé fura lenne a város utcáin lovagolni tanulni.
*Na tessék. Megint egy mondat, mely félreérthető, s talán lehetne is, ha valaki nem ismeri Nimuet. Ugyan igyekszik óvatos lenne, de még mindig naiv, és még mindig képtelen a mellébeszélésre. Talán, soha nem is lesz ez másként.
Lehunyja a szemét. Feje ott pihen Larn vállán, karjai ölelik a férfi derekát, a ló ringatja, és ő együtt mozdul vele, átvéve a ritmust. Csak pillái válnak valahogy furán nehézzé, de ezt cseppet sem bánja. Jól esik így ülni.*
-Lehet, majd egyszer veszek magamnak egy lovat, ha már jól tudok lovagolni.
*Mindezt csukott szemmel kezdi mondani, és a képzelt hátas meg is jelenik hunyt pillái mögött.*
-Egy hófehéret szeretnék, fekete csillaggal a homlokán. A sörénye és a farka is fehér legyen és hosszú. De legyen meleg barna szeme, mert az olyan szép.
*Felemeli a fejét, szemei felnyílnak, most ő vált tegezésre.*
-Mit gondolsz milyen lovat vegyek majd magamnak?
*Persze, nem a színre gondol, hanem főként a nemére. Nem ismeri annyira ezeket az állatokat, hogy dönteni tudjon ilyen fontos kérdésben. Pedig hát hol van az még? Egy saját hátas, nem is olyan olcsó dolog.*
1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-03 14:14:25
Üzenet elküldve: 2016-04-03 14:14:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
* A kovácsműhelyen keresztül vezet útja. Most nem tér be, csak elhalad mellette. Megvan mindene, ami csak kellhet - arról nem is beszélve, hogy pénze sincs már. Tovább fütyörészik és mendegél, mint egy teljesen átlagos elf kölyök. Persze már rég nem kölyök, legfeljebb látszatra, azonban tudása még mindig nincs, vagy legalábbis sokkal kevesebb, mint ami kéne ahhoz, hogy felléphessen az élőholtak ellen. Azért megy a kikötőbe, hogy ennek véget vessen és mikor visszaérjen, addigra már szakállas vénember legyen és ismerjen minden varázslatot... Persze addigra meg nem lesz mit megvédeni, vagy csak nem lesz mi elől megvédeni (amíg nem jön még egy ilyen idióta, aki harcba hívja a halottakat). Lassan eléri időközben az erdőt. *
1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-02 23:21:07
Üzenet elküldve: 2016-04-02 23:21:07
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
-Az elfeken és embereken a fene se ismeri ki magát. Az emberek követhetetlenül sokfélék, az elfek meg mint egyformán selejtesek. *Jegyzi meg legutóbbi tapasztalatai alapján. Továbbra sem tudja kiverni a fejéből azt a szőke umblatot aki harc közben valami föld alatti üregben bujkált, bár az idő lassan ezeket az emlékeket is megszépíti, és ha úgy vesszük legalább nem robbantotta rájuk a karavánpihenőt.*
-Mondhatni. *A villámok kérdéséről ő sem akar többet szólni. Nyilván van valami idegesítő hatalom ami szintén nem kedveli az élőholtakat, de ő még kevesebbet beszélt feléjük mint a zombik vezére. Konkrétan egy szót se szólt. Gravak már tudja, hogy a szellemek sokszor nem viselkednek normálisan, és bizony néha rosszabbak tudnak lenni mint az összes gyenge faj együttvéve. Félig arról is meg van győződve, hogy a szellemek miatt tört ki az élőholtak háborúja, és mivel nem sámán ezért nem tudja megnyugtatni őket. Gworash talán ért hozzá, ám még ebben is kételkedik. Most sokkal fontosabb az ami vele történik, vagy pontosabban mondva ami apjával történik, hisz az öreg épp most rabolta ki a kovácsműhelyt. Na igaz csak egy vacak bőrvértről van szó, de ez akkor is lopás.*
-Nem csoda, hogy lecsukott az őrség. *Antéval már az elején is bajok voltak. Nyilván nem tudja úgy viselni magát az emberek között mint a fia, de még a vezér szintjét se éri el. Rajta kívül úgy látszik minden orkra rájön néha a lophatnék. Illetve néha rá is, csak ő ezt akkor csinálja amikor a legközelebbi városőr is legalább félnapi járóföldre van tőle, és nem akkor amikor öt perc alatt nyakába kaphat egy hadsereget.*
-Nem vagy te sötét umblat, hogy mindent csak zsebre vágj és eltűnj valami sikátorban. Akkora vagy mint ez az ökör itt előttem persze, hogy felismernek és elkapnak. *Igen az eddigiek alapján nem lepődne meg ha a városi őrség hamarosan a nyakukba ugrana. Ő még el is tudna menekülni, talán, de apját a bőrvértben könnyen hátba lőnék. A harc ilyen helyzetben illőbb dolog volna és orkhoz méltóbb, de ha megint jönnek, vagy húszan azzal az óriás vezérrel akkor még ő sem tud velük mit kezdeni. Ha a legjobb páncélt viseli és a legnagyobb harci erővel rendelkezik is akkor is megvannak a maga határai, amiket nem akar feszegetni. A törzsnek győzelmekre van szüksége és józan észre, nem pedig még több veszteségre, és erőtől duzzadó őrültekre. Az erőt megfelelően kell használni, és akkor minden ellenfél elesik előttük.*
-Mondhatni. *A villámok kérdéséről ő sem akar többet szólni. Nyilván van valami idegesítő hatalom ami szintén nem kedveli az élőholtakat, de ő még kevesebbet beszélt feléjük mint a zombik vezére. Konkrétan egy szót se szólt. Gravak már tudja, hogy a szellemek sokszor nem viselkednek normálisan, és bizony néha rosszabbak tudnak lenni mint az összes gyenge faj együttvéve. Félig arról is meg van győződve, hogy a szellemek miatt tört ki az élőholtak háborúja, és mivel nem sámán ezért nem tudja megnyugtatni őket. Gworash talán ért hozzá, ám még ebben is kételkedik. Most sokkal fontosabb az ami vele történik, vagy pontosabban mondva ami apjával történik, hisz az öreg épp most rabolta ki a kovácsműhelyt. Na igaz csak egy vacak bőrvértről van szó, de ez akkor is lopás.*
-Nem csoda, hogy lecsukott az őrség. *Antéval már az elején is bajok voltak. Nyilván nem tudja úgy viselni magát az emberek között mint a fia, de még a vezér szintjét se éri el. Rajta kívül úgy látszik minden orkra rájön néha a lophatnék. Illetve néha rá is, csak ő ezt akkor csinálja amikor a legközelebbi városőr is legalább félnapi járóföldre van tőle, és nem akkor amikor öt perc alatt nyakába kaphat egy hadsereget.*
-Nem vagy te sötét umblat, hogy mindent csak zsebre vágj és eltűnj valami sikátorban. Akkora vagy mint ez az ökör itt előttem persze, hogy felismernek és elkapnak. *Igen az eddigiek alapján nem lepődne meg ha a városi őrség hamarosan a nyakukba ugrana. Ő még el is tudna menekülni, talán, de apját a bőrvértben könnyen hátba lőnék. A harc ilyen helyzetben illőbb dolog volna és orkhoz méltóbb, de ha megint jönnek, vagy húszan azzal az óriás vezérrel akkor még ő sem tud velük mit kezdeni. Ha a legjobb páncélt viseli és a legnagyobb harci erővel rendelkezik is akkor is megvannak a maga határai, amiket nem akar feszegetni. A törzsnek győzelmekre van szüksége és józan észre, nem pedig még több veszteségre, és erőtől duzzadó őrültekre. Az erőt megfelelően kell használni, és akkor minden ellenfél elesik előttük.*
1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-02 19:31:18
Üzenet elküldve: 2016-04-02 19:31:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
* Nos, ami igaz, az igaz. Annak idején, mikor a város börtönében raboskodott, még örült is, hogy nem kellett az egész telet a szabadban tölteni, ugyanis a falaknak dőlve még egészen meleg volt olykor-olykor. A Tharg-rabság alatt azonban nem volt olyan jó dolga, ők már hasonítanak egy ork törzshöz; noha teljesen nem utánozhatják őket. Gravak gyors beszámolóján ámuldozik egy kicsit, de végül is valami hasonlóra számított a már ismert kulcsszavak tekintetében. *
- Hát én tutira nem csatlakoznék azokhoz a holtakhoz. Előbb a halál. * Mondja, mivel nem teljesen érti, hogy is van ez, hogy akit legyőznek, az csatakozik hozzájuk. *
- Az árulás a gyáva embereknek, elfeknek, és a többinek van. Azok a fajok, amik egy kicsit is összetartóak, nem szoktak áruláshoz folyamodni. Láttál má' áruló orkot, törpét, vagy óriást? Én nem sokat. Ha nem is a szívem csücskei mind, de legalább nem árulják el a fajtájukat! * Háborodik fel lassacskán már csak az árulás gondolatán is. Hogy nyomatékosítsa szavait, köp egy szép adagot oldalra. Szerencsére ekkor már éppen kiérnek a műhelyből, úgyhogy nem a kovács kárára megy a dolog. Nem úgy, mint a bőrvért, amit akkor próbált magára, mikor Gravak a kováccsal beszélgetett. Most meg elfelejtette visszaadni. *
- Azok a villámok... Kedvező időjárás volt, mi? * Kérdezi elvigyorodva. Ez is egy olyan dolog, amit nem ért túlzottan. Nem is akarja érteni. A villámok akkor jönnek, ha vihar van, őt tessék békén hagyni az emberek isteneivel, meg a varázslattal!
Mikor fia a kezét nyújtja, egy másodpercig eltöpreng, aztán inkább a kéz segítsége nélkül próbál feljutni a szekérre. Nem olyan öreg még ő, hogy ne tudjon magától mozogni, meg nem is fiatal kis ember-nőstény, hogy valaki más keze kelljen még egy szekérre való feljutáshoz is.
Épp csak feljut, már érkezik is egy kérdés a bőrvért felől. Nem a seggéből kotorta elő, az hétszentség, szóval majdnem egészen biztosan a műhelyből való. *
- Eh... * Felméri a szekér és a műhely közti távot, de inkább nem pazarol több időt. * - Majd, ha visszajövünk, kifizetem. A bárd most fontosabb... és drágább is. * Így hát egyelőre nem fordul vissza a bőrvérttel, felőle már indulhatnak is a tisztásra. *
- Hát én tutira nem csatlakoznék azokhoz a holtakhoz. Előbb a halál. * Mondja, mivel nem teljesen érti, hogy is van ez, hogy akit legyőznek, az csatakozik hozzájuk. *
- Az árulás a gyáva embereknek, elfeknek, és a többinek van. Azok a fajok, amik egy kicsit is összetartóak, nem szoktak áruláshoz folyamodni. Láttál má' áruló orkot, törpét, vagy óriást? Én nem sokat. Ha nem is a szívem csücskei mind, de legalább nem árulják el a fajtájukat! * Háborodik fel lassacskán már csak az árulás gondolatán is. Hogy nyomatékosítsa szavait, köp egy szép adagot oldalra. Szerencsére ekkor már éppen kiérnek a műhelyből, úgyhogy nem a kovács kárára megy a dolog. Nem úgy, mint a bőrvért, amit akkor próbált magára, mikor Gravak a kováccsal beszélgetett. Most meg elfelejtette visszaadni. *
- Azok a villámok... Kedvező időjárás volt, mi? * Kérdezi elvigyorodva. Ez is egy olyan dolog, amit nem ért túlzottan. Nem is akarja érteni. A villámok akkor jönnek, ha vihar van, őt tessék békén hagyni az emberek isteneivel, meg a varázslattal!
Mikor fia a kezét nyújtja, egy másodpercig eltöpreng, aztán inkább a kéz segítsége nélkül próbál feljutni a szekérre. Nem olyan öreg még ő, hogy ne tudjon magától mozogni, meg nem is fiatal kis ember-nőstény, hogy valaki más keze kelljen még egy szekérre való feljutáshoz is.
Épp csak feljut, már érkezik is egy kérdés a bőrvért felől. Nem a seggéből kotorta elő, az hétszentség, szóval majdnem egészen biztosan a műhelyből való. *
- Eh... * Felméri a szekér és a műhely közti távot, de inkább nem pazarol több időt. * - Majd, ha visszajövünk, kifizetem. A bárd most fontosabb... és drágább is. * Így hát egyelőre nem fordul vissza a bőrvérttel, felőle már indulhatnak is a tisztásra. *
1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-02 17:38:52
Üzenet elküldve: 2016-04-02 17:38:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Utazás a város felé//
*Kellemes társaságban kellemesen telik az idő, így gyorsan elérik a várost. Igazából jó pár óra eltelik, de számukra mindez észrevehetetlen.*
-Én amúgy sem bácsiznám, elvégre nem rokonom.
*Szúrja közbe, egyáltalán nem bántóan. Efamar kedves úr a számára, aki a mellette ülő ifjúnak rokona, de ettől ő még nem fogja bácsizni. Így ez végül is, nem jelent gondot. Biccent a másik szavaira mosolyogva, és máris léphetnek tovább.*
-Ejtsük akkor útba a piacteret, és szerezzük be gyorsan, amire szükség lehet egy kellemes vacsorához.
*Eldönti a kérdést. Tényleg későre jár, és sötétben piacra küldeni a lányt nem lenne túl biztonságos. Aztán meg addigra esetleg be is zárnak az árusok, elvégre ők sem állnak ott éjjel és nappal. Viszont így a többi program is kiesik mára, amit, ha belegondol, Giselli sem bán igazán. Kellemes, hangulatos vacsora a kandallóban lobogó lángok közelében, hosszú beszélgetés egy pohár bor mellett. Tökéletes időtöltésnek ígérkezik.
Közben elérik a várost, és elhaladhatnak a kovácsműhely mellett. A lány még kicsit vissza is fordul, hogy megnézze magának. Nem baj, ha tudja, merre található a kovácsműhely.
Ám tovább mennek, most már a piactér felé. Kissé közelebb húzódik Morganushoz, ez megnyugtatja. Nem is érti a nyugtalansága okát. Valamiért úgy van vele, hogy szeretne minél hamarabb haza érkezni.
A piactér közelében egy pont felé mutat.*
-Ott talán megállhatunk annyi időre, amíg beszerezzük a szükséges dolgokat.
*Kellemes társaságban kellemesen telik az idő, így gyorsan elérik a várost. Igazából jó pár óra eltelik, de számukra mindez észrevehetetlen.*
-Én amúgy sem bácsiznám, elvégre nem rokonom.
*Szúrja közbe, egyáltalán nem bántóan. Efamar kedves úr a számára, aki a mellette ülő ifjúnak rokona, de ettől ő még nem fogja bácsizni. Így ez végül is, nem jelent gondot. Biccent a másik szavaira mosolyogva, és máris léphetnek tovább.*
-Ejtsük akkor útba a piacteret, és szerezzük be gyorsan, amire szükség lehet egy kellemes vacsorához.
*Eldönti a kérdést. Tényleg későre jár, és sötétben piacra küldeni a lányt nem lenne túl biztonságos. Aztán meg addigra esetleg be is zárnak az árusok, elvégre ők sem állnak ott éjjel és nappal. Viszont így a többi program is kiesik mára, amit, ha belegondol, Giselli sem bán igazán. Kellemes, hangulatos vacsora a kandallóban lobogó lángok közelében, hosszú beszélgetés egy pohár bor mellett. Tökéletes időtöltésnek ígérkezik.
Közben elérik a várost, és elhaladhatnak a kovácsműhely mellett. A lány még kicsit vissza is fordul, hogy megnézze magának. Nem baj, ha tudja, merre található a kovácsműhely.
Ám tovább mennek, most már a piactér felé. Kissé közelebb húzódik Morganushoz, ez megnyugtatja. Nem is érti a nyugtalansága okát. Valamiért úgy van vele, hogy szeretne minél hamarabb haza érkezni.
A piactér közelében egy pont felé mutat.*
-Ott talán megállhatunk annyi időre, amíg beszerezzük a szükséges dolgokat.
1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-02 15:19:59
Üzenet elküldve: 2016-04-02 15:19:59
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz//
*Ante értetlenségén egy darabig pislog, aztán mikor apja felteszi azt a bizonyos kérdést hangosan elröhögi magát, hogy csak zeng belé a műhely.*
-Fene a jó dolgodat. *Mondja végül és nagy zöld öklével kitörli szeméből az örömkönnyet.* -Beülsz a börtönbe hűsölni, aztán elmész építőmunkásnak. És amíg neked a város meg a Thargok masszírozzák a lábadat, és nyalogatják az alfeledet én verekedjek az összes rusnya bestiával ami csak feltűnik a környéken. Na ne aggódj, mostantól te sem maradsz ki a jóból. *Persze nyilván egy városi fogda nem egy elsőosztályú szállás és az apjának se lehetett olyan kényelmes, ám ha összehasonlítja azzal mit kap egy fogoly akit az orkok ejtenének el, akkor máris röhejessé válik az egész. Az meg még inkább, hogy egy olyan ork kipróbált csirkefogó mint Ante ne hallott volna erről az egészről.*
-Fél éve valami agybeteg felzavarta a holtakat a csonttemetőben. A holtak kikeltek a sírból, démonok és gonosz szellemek járják a földeket, és mindenki akit megölnek csatlakozik a hülye rothadozó menetükhöz. Vannak tűzköpő kutyáik, élőholt hárpiáik és egy tetrilük, akkora mint ez a szoba. Megtámadták a karavánpihenőt, de én és a vezér szembeszálltunk velük és az emberek csőcselékének élére állva megtámadtuk a hordát. Én odalent, ő meg fönt a fal tetején. *Ekkor már kifelé tart a kovácstól hisz már megvan amiért jöttek, ha meg mégse volna meg akkor visszajöhetnek nyugodtan a tisztási kitérő után.*
-Hagrar nagy harcos. Megölt két hárpiát, elzavarta a tetrilt, én meg megrohantam lent a zombikat a kapu előtt. Törtük őket mint a fagyott szart, de az emberek szétvetették az alakzatot és megölették magukat. Nah ekkor jött valami villám és megsütötte a maradékot, a zombivezér meg elkotródott az anyjába. *Ez nagyjából fedi a valóságot, és másnak sem mesélné másként. A valóságban az egész egy kétségbeesett küzdelem volt, ahol semmi sem sikerült úgy ahogy akarták, és a nagy kavarodás miatt lehetetlen volt normális stratégiát, vagy megfelelő trükköket alkalmazni. Egy szörnyű kínokkal teli vergődés amiből aztán csak a mennyei fény és a mágikus villámok mentették ki őket.*
-Levágtam és felgyújtottam egy rakás zombit. Ha hazaérünk majd megmutatom a koponyákat, csak a vége előtt még az egyik kis rohadék eltörte a vállamat. Már begyógyult, és látod. *Ütögeti meg öklével az erős fémlemezeket.* -Tettem azért, hogy ez többé ne történhessen meg.
*Nagyon várja már a következő csatát amikor is próbára teheti az új vért hatékonyságát. Most próbálja meg valaki buzogánnyal csapkodni, olyat kap vissza, hogy a hegylánc adja a másikat. Közben lassan kiérnek a kovácsműhelyből és Gravak eloldozza igavonó állatait a fától amihez kikötözte őket.*
-Ha neked nem kell, majd elrakom én. *Mondja munka közben.*
-Majd felszerelem a kard hegyét a lándzsára. Az jobban vág mert fémből van, ez meg csak csont. *Mondja majd amikor készen áll az indulásra, (Mert ha már ennyit dolgozott ezzel a francos szekérrel nem fogja itt hagyni ebek harmincadjára.) akkor kezét nyújtja apjának, hogy ezúttal ő is szálljon fel nyugodtan. Kíváncsi, miként teljesítenek az állatok ha két ork van a masinán. Amúgy is kell mellé egy íjász ha háborúba megy.*
-Gyere, nem mászkálhatsz bárd nélkül. *Majd pár pillanattal később, még rákérdez valamire, ami bizony aggasztja kissé.*
-Te? Azt a vértet kifizetted? *Úgy emlékszik apja nem hordott efféle öltözéket mikor megtalálták egymást. Jól áll neki, nem azzal van a gond, azzal se ha valaki másról rángatta le, ám a kovács egy olyan valaki akit nem jó kirabolni, mert akkor nem csinál több árut, és a törzsben még nagyon sokan vannak akiknek kell a jobb fegyver.*
*Ante értetlenségén egy darabig pislog, aztán mikor apja felteszi azt a bizonyos kérdést hangosan elröhögi magát, hogy csak zeng belé a műhely.*
-Fene a jó dolgodat. *Mondja végül és nagy zöld öklével kitörli szeméből az örömkönnyet.* -Beülsz a börtönbe hűsölni, aztán elmész építőmunkásnak. És amíg neked a város meg a Thargok masszírozzák a lábadat, és nyalogatják az alfeledet én verekedjek az összes rusnya bestiával ami csak feltűnik a környéken. Na ne aggódj, mostantól te sem maradsz ki a jóból. *Persze nyilván egy városi fogda nem egy elsőosztályú szállás és az apjának se lehetett olyan kényelmes, ám ha összehasonlítja azzal mit kap egy fogoly akit az orkok ejtenének el, akkor máris röhejessé válik az egész. Az meg még inkább, hogy egy olyan ork kipróbált csirkefogó mint Ante ne hallott volna erről az egészről.*
-Fél éve valami agybeteg felzavarta a holtakat a csonttemetőben. A holtak kikeltek a sírból, démonok és gonosz szellemek járják a földeket, és mindenki akit megölnek csatlakozik a hülye rothadozó menetükhöz. Vannak tűzköpő kutyáik, élőholt hárpiáik és egy tetrilük, akkora mint ez a szoba. Megtámadták a karavánpihenőt, de én és a vezér szembeszálltunk velük és az emberek csőcselékének élére állva megtámadtuk a hordát. Én odalent, ő meg fönt a fal tetején. *Ekkor már kifelé tart a kovácstól hisz már megvan amiért jöttek, ha meg mégse volna meg akkor visszajöhetnek nyugodtan a tisztási kitérő után.*
-Hagrar nagy harcos. Megölt két hárpiát, elzavarta a tetrilt, én meg megrohantam lent a zombikat a kapu előtt. Törtük őket mint a fagyott szart, de az emberek szétvetették az alakzatot és megölették magukat. Nah ekkor jött valami villám és megsütötte a maradékot, a zombivezér meg elkotródott az anyjába. *Ez nagyjából fedi a valóságot, és másnak sem mesélné másként. A valóságban az egész egy kétségbeesett küzdelem volt, ahol semmi sem sikerült úgy ahogy akarták, és a nagy kavarodás miatt lehetetlen volt normális stratégiát, vagy megfelelő trükköket alkalmazni. Egy szörnyű kínokkal teli vergődés amiből aztán csak a mennyei fény és a mágikus villámok mentették ki őket.*
-Levágtam és felgyújtottam egy rakás zombit. Ha hazaérünk majd megmutatom a koponyákat, csak a vége előtt még az egyik kis rohadék eltörte a vállamat. Már begyógyult, és látod. *Ütögeti meg öklével az erős fémlemezeket.* -Tettem azért, hogy ez többé ne történhessen meg.
*Nagyon várja már a következő csatát amikor is próbára teheti az új vért hatékonyságát. Most próbálja meg valaki buzogánnyal csapkodni, olyat kap vissza, hogy a hegylánc adja a másikat. Közben lassan kiérnek a kovácsműhelyből és Gravak eloldozza igavonó állatait a fától amihez kikötözte őket.*
-Ha neked nem kell, majd elrakom én. *Mondja munka közben.*
-Majd felszerelem a kard hegyét a lándzsára. Az jobban vág mert fémből van, ez meg csak csont. *Mondja majd amikor készen áll az indulásra, (Mert ha már ennyit dolgozott ezzel a francos szekérrel nem fogja itt hagyni ebek harmincadjára.) akkor kezét nyújtja apjának, hogy ezúttal ő is szálljon fel nyugodtan. Kíváncsi, miként teljesítenek az állatok ha két ork van a masinán. Amúgy is kell mellé egy íjász ha háborúba megy.*
-Gyere, nem mászkálhatsz bárd nélkül. *Majd pár pillanattal később, még rákérdez valamire, ami bizony aggasztja kissé.*
-Te? Azt a vértet kifizetted? *Úgy emlékszik apja nem hordott efféle öltözéket mikor megtalálták egymást. Jól áll neki, nem azzal van a gond, azzal se ha valaki másról rángatta le, ám a kovács egy olyan valaki akit nem jó kirabolni, mert akkor nem csinál több árut, és a törzsben még nagyon sokan vannak akiknek kell a jobb fegyver.*
1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-02 13:28:04
Üzenet elküldve: 2016-04-02 13:28:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
~ Gyűjtögetett. Hmm... Egyszer nekem is kéne majd olyat. ~ * Az, hogy egy mélységi hölggyel és az élőholtakkal hogyan lehet pénzt keresni, egyelőre nem áll össze neki, de valamiféle személyes testőrségre tippel, esetleg orgyilkosságra. Noha, ahhoz ő nem használó élőhalottakat, szóval az mégis inkább csak zárójeles lehetőség.
Arról, hogy mi számít nagy csordának és mi nem, arról nincs túl sok ismerete. Ő azt tudja egyedül, hogy legalább egy bika és egy tehén kell ahhoz, hogy legyenek többen is. Persze emellett még jó, ha többen is vannak - legalább a tehenek -, mert biztosan az állatvilágban is vannak betegségek, balesetek, gyilkosságok és a többi. Mondjuk szerencsére a marhának nincsenek nagy ellenfelei a vadonban, így a gyilkosság még nem is visz el bizonyára sok életet (mivel griffek, sárkányok, vagy még nagyobb testű ragadozók nem nagyon járnak errefelé). Ami esetleg még szóba jöhet, az a lopás - aminek az emberek között az emberrablás lehet a megfelelője. Ha valakinek nincs mondjuk egy bikája, az meglop valakit, akinek van. ~ Eh, ez már túl bonyolult. ~ Ismeri be végül magának és csak bólint Gravaknak. Ha már így eldicsekszik velük, akkor minden bizonnyal a hat (vagy akár a nyolc) tényleg dicsőséges csorda lehet már. *
- No, igen. A háború... * Ismétli igen sokatmondóan, mintha tudná miről van szó. Valójában azonban csak azért ismétli el a "háború" szót, hátha beugrik róla valami, amit hallott mostanában. Ám a nemrég felépített váron kívül nem jut eszébe más. *
- Biztosan a háború miatt kellett a várat is építeni. * Jegyzi meg. Nem akar nagyon hülyének tűnni a világ eseményeit tekintve, ez a kérdés azonban nagyon foglalkoztatja, úgyhogy óvatosan felteszi a következő kérdést. *
- Egészen pontosan kik között is zajlik a háború? Mintha elcsíptem volna a Dombon is szót, ami a zombikról, meg a kastélyról szól, meg láttam valami furcsa fényt olykor-olykor. Most akkor mi van?! * Ezzel most aztán tényleg mindent elmond, ami csak szóba jöhet. Az ki van zárva, hogy ezeket a dolgokat egymaga összerakja, de aki több időt tölt szabadon, nem egy rohadt lyukban, szinte már rabszolgasorban; az remélhetőleg könnyebben összerakja ezeket az önmagukban nem túl sokatmondó szavakat. "Kastély, Furcsa fény, zombi".
A barlang hollétét egy bólintással nyugtázza. ~ Az valahol balra lehet. Vagy jobbra. ~ Ezzel nem is törődik túl sokat, Gravak bizonyára eltalál oda és Antét is el tudja juttatni. *
- Rendben. Menjünk. * Ám előtte még egy pár kérdést tesz fel fia a kovácsnak, azt még megvárja. Azután viszont, ha minden jól megy, gond nélkül indulhatnak el a tisztás felé, aztán meg majd megérkeznek. *
- Jobban belegondolva nem is kellenek annak az ürgének a cuccai. A kardját, ha jól láttam már eltörte az óriás, a többit meg úgyse tudom használni.
Arról, hogy mi számít nagy csordának és mi nem, arról nincs túl sok ismerete. Ő azt tudja egyedül, hogy legalább egy bika és egy tehén kell ahhoz, hogy legyenek többen is. Persze emellett még jó, ha többen is vannak - legalább a tehenek -, mert biztosan az állatvilágban is vannak betegségek, balesetek, gyilkosságok és a többi. Mondjuk szerencsére a marhának nincsenek nagy ellenfelei a vadonban, így a gyilkosság még nem is visz el bizonyára sok életet (mivel griffek, sárkányok, vagy még nagyobb testű ragadozók nem nagyon járnak errefelé). Ami esetleg még szóba jöhet, az a lopás - aminek az emberek között az emberrablás lehet a megfelelője. Ha valakinek nincs mondjuk egy bikája, az meglop valakit, akinek van. ~ Eh, ez már túl bonyolult. ~ Ismeri be végül magának és csak bólint Gravaknak. Ha már így eldicsekszik velük, akkor minden bizonnyal a hat (vagy akár a nyolc) tényleg dicsőséges csorda lehet már. *
- No, igen. A háború... * Ismétli igen sokatmondóan, mintha tudná miről van szó. Valójában azonban csak azért ismétli el a "háború" szót, hátha beugrik róla valami, amit hallott mostanában. Ám a nemrég felépített váron kívül nem jut eszébe más. *
- Biztosan a háború miatt kellett a várat is építeni. * Jegyzi meg. Nem akar nagyon hülyének tűnni a világ eseményeit tekintve, ez a kérdés azonban nagyon foglalkoztatja, úgyhogy óvatosan felteszi a következő kérdést. *
- Egészen pontosan kik között is zajlik a háború? Mintha elcsíptem volna a Dombon is szót, ami a zombikról, meg a kastélyról szól, meg láttam valami furcsa fényt olykor-olykor. Most akkor mi van?! * Ezzel most aztán tényleg mindent elmond, ami csak szóba jöhet. Az ki van zárva, hogy ezeket a dolgokat egymaga összerakja, de aki több időt tölt szabadon, nem egy rohadt lyukban, szinte már rabszolgasorban; az remélhetőleg könnyebben összerakja ezeket az önmagukban nem túl sokatmondó szavakat. "Kastély, Furcsa fény, zombi".
A barlang hollétét egy bólintással nyugtázza. ~ Az valahol balra lehet. Vagy jobbra. ~ Ezzel nem is törődik túl sokat, Gravak bizonyára eltalál oda és Antét is el tudja juttatni. *
- Rendben. Menjünk. * Ám előtte még egy pár kérdést tesz fel fia a kovácsnak, azt még megvárja. Azután viszont, ha minden jól megy, gond nélkül indulhatnak el a tisztás felé, aztán meg majd megérkeznek. *
- Jobban belegondolva nem is kellenek annak az ürgének a cuccai. A kardját, ha jól láttam már eltörte az óriás, a többit meg úgyse tudom használni.
1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-01 20:29:30
Üzenet elküldve: 2016-04-01 20:29:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Utazás a város felé//
* Hát még ha esős az idő?! Akkor aztán olyan gödrök és járatok vannak az úton, hogy akár be is ragadhatnának. De szerencsére most nem esett eső, és régen havazott már. *
- Eltévedni még én is el tudnék. De egy-egy útvonalat alaposan elmagyarázott Efamar bácsi. A bácsizást tegyük csak zárójelbe, mert nem kedveli, ha bácsizzuk. Szerinte így is eléggé öreg, nem kell még rá tenni. Pedig nem is olyan öreg.
* Mikor úgy látja, hogy egész jó az út egy darabon, kicsit jobban meghatja a lovát, mozogjon csak ez a szekér. *
- Szerintem ezzel a tempóval még sötétedés előtt a városba érünk. De hogy a "lányt" elküldeni a piacra, vagy a fogadóba? Nos. Az is idő. Vagy megállunk menet közben a piactéren és mi magunk szerezzük be, hogy otthon majd csak el kelljen annak a leánynak készíteni, vagy a fogadóba küldjük el ételért. Azt közelebb van ahhoz a részhez és biztonságosabb is még ilyenkor.
* Ő erre is, arra is vevő lenne és persze próbálja így látatlanban is óvni Giselli alkalmazottját. A fürdő sem lenne rossz ötlet, de ahhoz már késő lenne. Holnap is lesz nap, jobban rá fognak érni. Neki is kellemesebb lenne. No meg, egy ablakot még ki tud nyitni, hogy szellőztessen és elég nagy fiú már ahhoz, hogy megvesse az ágyat magának. Ilyen csip-csup dolgokon ő aztán nem akad fel. *
- Meg is érkezünk a városba, ott van a Kovácsműhely.
* Mutat el az épület irányába és látni is rajta, hogy mi is az a hely. Annyira még világos van, hogy kivehetőek legyenek a portékák és a tábla is. De nem áll meg, a Piactér felé fordul, ahol is kicsit lassabban fog hajtani, annyi bizonyos. Ha tömeg már nincs is ebben az órában, azért még lézengenek ott. *
* Hát még ha esős az idő?! Akkor aztán olyan gödrök és járatok vannak az úton, hogy akár be is ragadhatnának. De szerencsére most nem esett eső, és régen havazott már. *
- Eltévedni még én is el tudnék. De egy-egy útvonalat alaposan elmagyarázott Efamar bácsi. A bácsizást tegyük csak zárójelbe, mert nem kedveli, ha bácsizzuk. Szerinte így is eléggé öreg, nem kell még rá tenni. Pedig nem is olyan öreg.
* Mikor úgy látja, hogy egész jó az út egy darabon, kicsit jobban meghatja a lovát, mozogjon csak ez a szekér. *
- Szerintem ezzel a tempóval még sötétedés előtt a városba érünk. De hogy a "lányt" elküldeni a piacra, vagy a fogadóba? Nos. Az is idő. Vagy megállunk menet közben a piactéren és mi magunk szerezzük be, hogy otthon majd csak el kelljen annak a leánynak készíteni, vagy a fogadóba küldjük el ételért. Azt közelebb van ahhoz a részhez és biztonságosabb is még ilyenkor.
* Ő erre is, arra is vevő lenne és persze próbálja így látatlanban is óvni Giselli alkalmazottját. A fürdő sem lenne rossz ötlet, de ahhoz már késő lenne. Holnap is lesz nap, jobban rá fognak érni. Neki is kellemesebb lenne. No meg, egy ablakot még ki tud nyitni, hogy szellőztessen és elég nagy fiú már ahhoz, hogy megvesse az ágyat magának. Ilyen csip-csup dolgokon ő aztán nem akad fel. *
- Meg is érkezünk a városba, ott van a Kovácsműhely.
* Mutat el az épület irányába és látni is rajta, hogy mi is az a hely. Annyira még világos van, hogy kivehetőek legyenek a portékák és a tábla is. De nem áll meg, a Piactér felé fordul, ahol is kicsit lassabban fog hajtani, annyi bizonyos. Ha tömeg már nincs is ebben az órában, azért még lézengenek ott. *
1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-01 15:44:33
Üzenet elküldve: 2016-04-01 15:44:33
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
*Sok ideig tart felvenni a páncélt, mert az egész sok elemből áll. Nem egészen érti az emberek, hogyan bírják ezeket, tény az ő vértje jóval nehezebb mint az övék, egy ork nyilván többet bír mint bármely más lény ezen a földön, de az az idő amíg mindezt valaki felcsatolja meg lecsatolja piszok hosszú. Először a mellvért érkezik. Nagy és széles, pont mint az ork aki viselni szeretné, egy óriási kerek pajzs, vastagabb mint bármely emberi páncél. Igaz húzza is az ork vállát rendesen, de amint megkocogtatja a fémet máris érzi annak erejét, és ismét csak vigyorog mert tudja ezek után nem lesz baja a csatákban. Aztán szépen sorban jön a többi elem is. A széles váll lapok, a lábat és a felkart védő lemezek. Közben persze el elgondolkozik vajon hová a fenébe is keveredhetett az apja, mert bizony már egy ideje nem látta őt. Nem lenne meglepődve ha ismét eltűnt volna az erdőben, ám ha már egyszer belekezdtek az öltözködésbe nem akarja azt félbehagyni, és félig páncélozottan mint egy idióta kirohanni az erdőben egy hatalmas orkot keresgélni. A végén még ő is eltévedne, aztán jönnének a banyák, a szűz lányok meg az az istentelen köd. Így mire Ante körbe kocogja a várost és feltehetőleg felkavarja a gyomrát a futás mellé fogyasztott szalonnával már teljes hadi pompájában állhat az apja előtt. És a vértre aggatott díszagyarak, és szarvak közül nézhet vissza a belépőre.*
-Gyűjtögettem kicsit. *Mondja, ügyet se vetve arra mit gondol a kovács az emlegetett banyáról.*
-Például volt egy mélységi szuka, meg jó pár élőhalott. Marháim is lettek időközben. Két erős bika és négy tehén. *Jegyzi meg, hisz ha már nem is a marhatereléssel foglalkozik azért a tehenek száma még mindig a gazdagság szimbólumaként van jelen elméjében.*
-Ha most nem vettem volna meg ezt a vértet akkor lehetne még vagy nyolc. Az már szép csorda, de most fontosabb a háború. A bikák is ezért húzzák a szekeret a helyett, hogy a teheneket döngetnék otthon. *Meg ő is ezért van a kovácsnál a helyett, hogy valami ork nőstényt döngetne otthon, de ez már részletkérdés.*
-Kint vagyunk a pusztán. *Feleli apja kérdésére, miközben nyugtázza a bárd hiányát. Egyértelműen el akarja kísérni az öreget, legalább megjáratná ezt a páncélt, és kipróbálná milyen is benne a közlekedés, mennyire gyorsak a bikák ha ezzel együtt áll a szekérre, és mennyire bírja a szekér maga az egészet. Meg aztán nem feltétlen egy személyes az a szekér, kéne mellé valaki aki nyilakkal lövöldöz, vagy épp dárdákat hajigál.*
-Nah akkor menjünk azért a bárdért, meg a többiért. *Mondja majd egy pillanatra a kovácsmesterre néz, hisz nem szerencsés dolog, hogy Ante mindenféle hullákat emleget.*
-Jah igen, egy óriás kinyírt valami suhancot a tisztáson. Jobb lesz ha értesíti róla az őrséget. *Ha egyszer bejelenti a dolgot akkor legalább nem őt veszik elő érte. Bár amilyen banda ez itt, még ezen se lepődne meg.*
-Nah akkor majd még lesz pár kérésem magához. Lehet beruházok pár jobb fegyverre is. *Összességében még ezer aranyat kíván itt hagyni a kovácsnál, ez egy újabb ok amiért talán nem jelenti fel őt. Már a vértezettel is törzsvásárlóvá vált, ami ha jól összebarátkoznak akkor csak a jéghegy csúcsa, ha meg ellenségek lesznek akkor lehet rágyújtja ezt a csuda szép házikót éjszaka.*
-Még sose viseltem páncélt. Eltart egy ideig amíg hozzászokom.
-Gyűjtögettem kicsit. *Mondja, ügyet se vetve arra mit gondol a kovács az emlegetett banyáról.*
-Például volt egy mélységi szuka, meg jó pár élőhalott. Marháim is lettek időközben. Két erős bika és négy tehén. *Jegyzi meg, hisz ha már nem is a marhatereléssel foglalkozik azért a tehenek száma még mindig a gazdagság szimbólumaként van jelen elméjében.*
-Ha most nem vettem volna meg ezt a vértet akkor lehetne még vagy nyolc. Az már szép csorda, de most fontosabb a háború. A bikák is ezért húzzák a szekeret a helyett, hogy a teheneket döngetnék otthon. *Meg ő is ezért van a kovácsnál a helyett, hogy valami ork nőstényt döngetne otthon, de ez már részletkérdés.*
-Kint vagyunk a pusztán. *Feleli apja kérdésére, miközben nyugtázza a bárd hiányát. Egyértelműen el akarja kísérni az öreget, legalább megjáratná ezt a páncélt, és kipróbálná milyen is benne a közlekedés, mennyire gyorsak a bikák ha ezzel együtt áll a szekérre, és mennyire bírja a szekér maga az egészet. Meg aztán nem feltétlen egy személyes az a szekér, kéne mellé valaki aki nyilakkal lövöldöz, vagy épp dárdákat hajigál.*
-Nah akkor menjünk azért a bárdért, meg a többiért. *Mondja majd egy pillanatra a kovácsmesterre néz, hisz nem szerencsés dolog, hogy Ante mindenféle hullákat emleget.*
-Jah igen, egy óriás kinyírt valami suhancot a tisztáson. Jobb lesz ha értesíti róla az őrséget. *Ha egyszer bejelenti a dolgot akkor legalább nem őt veszik elő érte. Bár amilyen banda ez itt, még ezen se lepődne meg.*
-Nah akkor majd még lesz pár kérésem magához. Lehet beruházok pár jobb fegyverre is. *Összességében még ezer aranyat kíván itt hagyni a kovácsnál, ez egy újabb ok amiért talán nem jelenti fel őt. Már a vértezettel is törzsvásárlóvá vált, ami ha jól összebarátkoznak akkor csak a jéghegy csúcsa, ha meg ellenségek lesznek akkor lehet rágyújtja ezt a csuda szép házikót éjszaka.*
-Még sose viseltem páncélt. Eltart egy ideig amíg hozzászokom.
1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-01 15:05:13
Üzenet elküldve: 2016-04-01 15:05:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Miután visszaért a városba egyetlen dolga marad, amit feltétlen indulás előtt kell elintéznie, ez pedig a vértje.
Az erdő felől érkezik a kovácsműhelyhez, ahol a raktár felöli bejáraton lép be. Mint a legutóbbi látogatásakor, most is csupán biccent a pult mögötti férfinak.*
-Meg van a vértem? *Kérdezi türelmetlenül. Amennyiben az emlékezete nem csal, mostanára ígérték, ha meg mégis, el tud ő ütni néhány órát...
Ahogy az illetékes eltűnik valamerre, hogy előálljon a megrendeléssel, vagy annak elkészülésének pontos időpontjával, Krisa végigméri a fegyvereket és az írást a falon. Egyszer érdekelné, mit jelentenek azok a szavak.*
Az erdő felől érkezik a kovácsműhelyhez, ahol a raktár felöli bejáraton lép be. Mint a legutóbbi látogatásakor, most is csupán biccent a pult mögötti férfinak.*
-Meg van a vértem? *Kérdezi türelmetlenül. Amennyiben az emlékezete nem csal, mostanára ígérték, ha meg mégis, el tud ő ütni néhány órát...
Ahogy az illetékes eltűnik valamerre, hogy előálljon a megrendeléssel, vagy annak elkészülésének pontos időpontjával, Krisa végigméri a fegyvereket és az írást a falon. Egyszer érdekelné, mit jelentenek azok a szavak.*
1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-01 12:23:39
Üzenet elküldve: 2016-04-01 12:23:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
* A rövid kitérőt követően megérkezik a kovácsműhelyhez. Végig kocogott, ráadásul két adag sült szalonnával, két szelet kenyérrel és vagy egy liter vízzel a gyomrában, úgyhogy van miért kifújnia magát. Benyit a kovácsműhelybe, abban reménykedve, hogy Gravak ott van még. Ott is van. Hacsak időközben nem lett láthatatlan, vagy ilyesmi. *
- Nyeh. * Üdvözli a kovácsmestert, valamint Gravakot is. *
- Na, mit vettél itt? * Kérdi, ám mikor meglátja ő is a fémlemezeket, valószínűnek tartja, hogy az az. *
- Ejha, ennyi pénz volt a banya bőre alatt? * Ámuldozik, mert alighanem ez Gravak páncélzata lesz, nem csak tévedés. A kovács nem szokott tévedni, legfeljebb, amikor nemrégiben Ante akart venni egy bőrvértet, az meg kilenc és fél aranyat mondott neki előlegként. Na, az talán tévedés volt, de nem biztos. A fegyvereket bámulva, hirtelen eszébe jut valami. *
- Az artheniori szeletelt kenyér készítő vén banya rúgná telibe, hisz' én a tisztáson hagytam a bárdomat! ~ Szóval ezért volt végig hiányérzetem! A ló is rúgja már meg, ráadásul kétszer! ~
- Ehh, azért vissza kell mennem. * Pufog, de most nem indul el egyből. Részben azért, mert túl fáradt még egy futáshoz, másrészt azért, mert ha eddig nem vitték el, akkor ebben a percben sem fogják. Ha meg elvitték, akkor nem tökmindegy, hogy most, vagy egy perc múlva látja meg azt? Maximum a tolvaj után tudna rohanni, de az első pont ezt is kizárja. Harmadrészt meg épp csak megérkezett Gravakhoz, bizonyára ő is hülyének nézné, ha csak úgy elkezdene rohanni tovább. *
- Merre is van az az ork-barlang? * Kérdez, és a kijárat felé néz, azon töprengve, hogy mennyi idő lenne eljutni a tisztásra és vissza ismét. Ám előtte még pihenni szándékozik. *
- Meg, ha oda megyek, akkor már annak a hullának is el kéne vennem a még épségben maradt cuccait, nemde? Hiszen már senkinek nem kell.
- Nyeh. * Üdvözli a kovácsmestert, valamint Gravakot is. *
- Na, mit vettél itt? * Kérdi, ám mikor meglátja ő is a fémlemezeket, valószínűnek tartja, hogy az az. *
- Ejha, ennyi pénz volt a banya bőre alatt? * Ámuldozik, mert alighanem ez Gravak páncélzata lesz, nem csak tévedés. A kovács nem szokott tévedni, legfeljebb, amikor nemrégiben Ante akart venni egy bőrvértet, az meg kilenc és fél aranyat mondott neki előlegként. Na, az talán tévedés volt, de nem biztos. A fegyvereket bámulva, hirtelen eszébe jut valami. *
- Az artheniori szeletelt kenyér készítő vén banya rúgná telibe, hisz' én a tisztáson hagytam a bárdomat! ~ Szóval ezért volt végig hiányérzetem! A ló is rúgja már meg, ráadásul kétszer! ~
- Ehh, azért vissza kell mennem. * Pufog, de most nem indul el egyből. Részben azért, mert túl fáradt még egy futáshoz, másrészt azért, mert ha eddig nem vitték el, akkor ebben a percben sem fogják. Ha meg elvitték, akkor nem tökmindegy, hogy most, vagy egy perc múlva látja meg azt? Maximum a tolvaj után tudna rohanni, de az első pont ezt is kizárja. Harmadrészt meg épp csak megérkezett Gravakhoz, bizonyára ő is hülyének nézné, ha csak úgy elkezdene rohanni tovább. *
- Merre is van az az ork-barlang? * Kérdez, és a kijárat felé néz, azon töprengve, hogy mennyi idő lenne eljutni a tisztásra és vissza ismét. Ám előtte még pihenni szándékozik. *
- Meg, ha oda megyek, akkor már annak a hullának is el kéne vennem a még épségben maradt cuccait, nemde? Hiszen már senkinek nem kell.
1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-04-01 11:33:29
Üzenet elküldve: 2016-04-01 11:33:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
* Át az erdőn, követi fiát, mivel maga már túl régen járt errefelé ahhoz, hogy pontosabban meg tudja mondani, hogy merre van az az arra. Végül aztán szerencsére nem kell sokat menniük, hamar felbukkan előttük a kovácsműhely széle.
Gravak bemegy, Ante azonban megy tovább. *
- Akkor tovább a fogadóba. * Mondja magának, csak nehogy elfelejtse még a végén. Persze nehéz megfeledkezni az evésről egy hatnyi koplalás után, szóval ettől kell a legkevésbé félni. Megy tovább a piactéren át a fogadóba. Remélhetőleg senki nem pont az ő néhány aranyára pályázik a tolvajok közül, hogy semmit se tudjon venni. Az aztán nem lenne jó. *
Gravak bemegy, Ante azonban megy tovább. *
- Akkor tovább a fogadóba. * Mondja magának, csak nehogy elfelejtse még a végén. Persze nehéz megfeledkezni az evésről egy hatnyi koplalás után, szóval ettől kell a legkevésbé félni. Megy tovább a piactéren át a fogadóba. Remélhetőleg senki nem pont az ő néhány aranyára pályázik a tolvajok közül, hogy semmit se tudjon venni. Az aztán nem lenne jó. *
1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-31 22:33:38
Üzenet elküldve: 2016-03-31 22:33:38
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
*Igen ez az átokverte erdő nem is annyira bonyolult ha az ork már ismeri benne a járást. Tudja melyik bokornál kell jobbra, melyik fánál balra fordulni. Csak attól fél, hogy előbb utóbb kivágják az egyik fát, vagy kidönti azt valami vihar és akkor megint nem tud majd eltalálni a kovácsműhelyig, pedig még messze nem elégedett a felszerelésével, és persze a többi orknak is kell valami páncél meg rendes fegyverzet, és amíg nincs nekik saját kovácsuk, vagy nem ölnek meg elég katonát addig ez nehezen fog menni. Persze ő is jobban örülne, ha az embereket csak úgy lehetne irtogatni, de hát a csata nem csak annyiból áll, hogy felemeli a bárdját aztán lecsapja az ellenséget. Örülne ha így lenne, de sajnos nincs így, mert ha így lenne akkor ő mint legerősebb az orkok közül, minden csata királyává válna. Már azonban látja nem elég elég nagyokat ütni, az ellenfél ütését is állni kell valahogy, és hát épp ez az amiért itt van.
Bikáit kiköti a kovácsműhely mellett egy fához, jó erősen. Az isten irgalmazzon annak aki megpróbálja ellopni őket, az egyiknek még mindig véres a szarva és az elmúlt időben csak bosszantották egymást a közös járomban. Aztán ha meggyőződött a megfelelő rögzítésről fordul egyet és belép a kovácsműhelybe. Nyilván eltart egy darabig amíg apja utoléri a szekeret, addig meg talán nem ártana a felöltené a vértjét, és aztán majd együtt mehetnek tovább vissza az üregbe, már ha az öreg vele tart. Ha nem tart vele akkor lehet üti, mégiscsak az apja nem hagyhatja csak úgy szanaszét.*
-Üdvözlöm mester. *Köszön a kovácsnak. Kicsit irigyli ezt a fajta művészetet amit a férfi az acéllal művel. Ő is szeretne fegyvereket készíteni. Erős fegyvereket, amikkel az orkok majd küzdhetnek. Vagy legalább szerezhetne egy kovácsot a törzsbe.*
-Jöttem a vértért amit megrendeltem, és hoztam az árát is. *Vigyorog és letesz egy kisebb zsák aranyat az asztalra. Elég drága cucc ez a vért, és mivel még nem volt rajta ezért csak remélni tudja, hogy minden ráköltött aranyat megért. Ám amikor meglátja a vaskos fémlemezeket amit a mester elővesz, már egészen biztos benne.*
Bikáit kiköti a kovácsműhely mellett egy fához, jó erősen. Az isten irgalmazzon annak aki megpróbálja ellopni őket, az egyiknek még mindig véres a szarva és az elmúlt időben csak bosszantották egymást a közös járomban. Aztán ha meggyőződött a megfelelő rögzítésről fordul egyet és belép a kovácsműhelybe. Nyilván eltart egy darabig amíg apja utoléri a szekeret, addig meg talán nem ártana a felöltené a vértjét, és aztán majd együtt mehetnek tovább vissza az üregbe, már ha az öreg vele tart. Ha nem tart vele akkor lehet üti, mégiscsak az apja nem hagyhatja csak úgy szanaszét.*
-Üdvözlöm mester. *Köszön a kovácsnak. Kicsit irigyli ezt a fajta művészetet amit a férfi az acéllal művel. Ő is szeretne fegyvereket készíteni. Erős fegyvereket, amikkel az orkok majd küzdhetnek. Vagy legalább szerezhetne egy kovácsot a törzsbe.*
-Jöttem a vértért amit megrendeltem, és hoztam az árát is. *Vigyorog és letesz egy kisebb zsák aranyat az asztalra. Elég drága cucc ez a vért, és mivel még nem volt rajta ezért csak remélni tudja, hogy minden ráköltött aranyat megért. Ám amikor meglátja a vaskos fémlemezeket amit a mester elővesz, már egészen biztos benne.*
1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-31 21:07:37
Üzenet elküldve: 2016-03-31 21:07:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Úttalan erdei utakon a város felé//
* Némileg zavarban van, ezért tegezi le olykor a nőstényt. De Nimue nem teszi szóvá, ő meg hallgat erről. Ahogy elindulnak a város felé, úgy érzi hogy Nimue egész jól rákapott a lovaglás dolgára. Ettől megint zavarba jön, mert érzi a hátán a nőstény mozgását. ~A fene sem gondolta, hogy ez a napja ilyenre sikeredik.~ Nem is nagyon akaródzik ettől beszélnie, kicsit hülyén érzi magát. Nimue pedig nem könnyít a helyzetén. Sajnos. *
- Egészen nyugodt hátas, szerencsémre nehezen jön ki a sodrából.
* Különös érzés? Hát eléggé. Mázlijára eltakarja a fülét a hosszú haja. *
- Lovagló leckét? Végül is, szóval, lehet róla szó. De azt nem a városba, inkább itt valahol, ahol több a hely, meg minden.
* Nyel egy nagyot, amit köhögéssel próbál palástolni. Nem sietteti nagyon a lovát, de jó tempóban haladnak. S bár lova ismeri már a járást, azért némi segítség kell neki ebben. De majd Nimue is megtanulja ezeket szép lassan, ha egyszer eljutnak majd oda. Már ha addig nem esik le a lováról. Nimue szinte hozzá simul és fejét az ő vállára hajtja. Na, ilyen se gyakran történt vele. Úgy látszik, hogy öregszik. Máskor kapva kapna az alkalmon, de most valahogy, jó így. Zavaró és különös. Különösen kellemes.*
A hozzászólás írója (Larn Lowendor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.31 21:07:53
* Némileg zavarban van, ezért tegezi le olykor a nőstényt. De Nimue nem teszi szóvá, ő meg hallgat erről. Ahogy elindulnak a város felé, úgy érzi hogy Nimue egész jól rákapott a lovaglás dolgára. Ettől megint zavarba jön, mert érzi a hátán a nőstény mozgását. ~A fene sem gondolta, hogy ez a napja ilyenre sikeredik.~ Nem is nagyon akaródzik ettől beszélnie, kicsit hülyén érzi magát. Nimue pedig nem könnyít a helyzetén. Sajnos. *
- Egészen nyugodt hátas, szerencsémre nehezen jön ki a sodrából.
* Különös érzés? Hát eléggé. Mázlijára eltakarja a fülét a hosszú haja. *
- Lovagló leckét? Végül is, szóval, lehet róla szó. De azt nem a városba, inkább itt valahol, ahol több a hely, meg minden.
* Nyel egy nagyot, amit köhögéssel próbál palástolni. Nem sietteti nagyon a lovát, de jó tempóban haladnak. S bár lova ismeri már a járást, azért némi segítség kell neki ebben. De majd Nimue is megtanulja ezeket szép lassan, ha egyszer eljutnak majd oda. Már ha addig nem esik le a lováról. Nimue szinte hozzá simul és fejét az ő vállára hajtja. Na, ilyen se gyakran történt vele. Úgy látszik, hogy öregszik. Máskor kapva kapna az alkalmon, de most valahogy, jó így. Zavaró és különös. Különösen kellemes.*
A hozzászólás írója (Larn Lowendor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.31 21:07:53
1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-31 16:51:40
Üzenet elküldve: 2016-03-31 16:51:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Az edzés után a kovácshoz indul, mert van egy elképzelése arról, merre indul tovább, persze még mielőtt a füves puszta felé venné az irányt. Egyikhez sem ártana a páncél, vagy legalább valami vért és azzal az elhatározással érkezik meg a műhelybe, hogy ő most keres magának egy bőrvértet. Annyira nem lehet nehéz, hogy nem bírná el, és a ruháknál minden nagyobb védelmet ad.
Szidja magát, amiért nem gondolt a veszélyekre, amikkel szembenézhet, amikor elindult otthonról, de már késő ezen agyalni.
A hely sötétebb, mint az utca, még a két ablakkal is, amiért a mélységi hálás. Érezve a fém illatát, ami a falakba is beleivódhatott elégedetten elmosolyodik.
Biccent egyet a kovácsnak, vagy az alkalmazottjának, aki az eladással foglalkozik.*
-Egy bőrvértet keresnék vagy csináltatnék, ha nem akad nekem megfelelő. Tud segíteni? *Kérdezi viszonylag udvariasan. A pult mögött ácsorgó férfi int egyet, hogy nézzen körbe, nyugodtan, majd hozzáteszi, ha itt nem találna semmit, esetleg a hátsó raktárban is körül nézhet. Krisaga bólint egyet és nekilát, hogy végignézze az ajánlatot.*
Szidja magát, amiért nem gondolt a veszélyekre, amikkel szembenézhet, amikor elindult otthonról, de már késő ezen agyalni.
A hely sötétebb, mint az utca, még a két ablakkal is, amiért a mélységi hálás. Érezve a fém illatát, ami a falakba is beleivódhatott elégedetten elmosolyodik.
Biccent egyet a kovácsnak, vagy az alkalmazottjának, aki az eladással foglalkozik.*
-Egy bőrvértet keresnék vagy csináltatnék, ha nem akad nekem megfelelő. Tud segíteni? *Kérdezi viszonylag udvariasan. A pult mögött ácsorgó férfi int egyet, hogy nézzen körbe, nyugodtan, majd hozzáteszi, ha itt nem találna semmit, esetleg a hátsó raktárban is körül nézhet. Krisaga bólint egyet és nekilát, hogy végignézze az ajánlatot.*
1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-31 10:25:22
Üzenet elküldve: 2016-03-31 10:25:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Menetben//
* Könnyedén emelkedik a súlyos penge meg csillanva a benti fényviszonyokban. Rolfeuss úgy forgatja kezeiben, mintha abba kovácsolták volna. Úgy tűnik a jóemberhez illő. Yhart szelíd mosollyal szemléli a férfi bemutatóját, amit úgy rittyentett neki. Ahogy vége, önkéntelen is megtapsolja.*
~ Nekem vajon mi a fegyverem? Nekem nehéz a pallos és sohasem fogtam kezembe affélét. Fokos? Estlegesen jó lehet, d nem ismerem annyira mint az ostort. kardok? nem tudom. Hosszúak és miegymás. lehet ha energiát fektetnék bele és időt szakítanék rá, megtanulhatnám és akkor nem lennék védtelen. No de mégis! Azt nem lehet annyira elrejteni mint a késeket vagy tőröket.~
* Morfondírozik magában, meg vakarva orrnyergét. Lassan vissza keveredik a kipróbált darab eredendő helyére. Sőt, megtudja, hogy nem csak neki nem kellene sisak. Ez némileg érthető is. *
- No igen.
* Sandít a páncélzatok felé nagy bölcsen.*
- Porfogónak meg minek? Annak árából már vehetnék egy jobb hátast meg pár kést. Nekem fölösleges efféle úri dolog!
* Legyint kelletlenkedve. Nem finnyás, de nem neki való. Hol használhatná? Élet vitele nem teszi szükségessé a drága holmi megvételét. Még hencegni sem lenne érdemes vele.*
- Megmaradok a sima snassz ruházatnál. Noha nyáron szeretek naciban lófrálni és aludni. Meg hentes vagyok. Így is nehéz munka, nem kell súly hozzá pluszban!
* Újabb információval lesz gazdagabb, miszerint lehet az itt dolgozó mester ember nem is ember, hanem törpe. Yhart ehhez nem igazán tud mit hozzáfűzni mert sohasem találkozott az emlegetett alakokkal. Így inkább megvonja vállait. *
- Menjünk piacolni. Hátha én is látok valamit. ha meg te tudsz venni valamit, segítek cipekedni.
* Ajánlja fel segítségét.*
* Könnyedén emelkedik a súlyos penge meg csillanva a benti fényviszonyokban. Rolfeuss úgy forgatja kezeiben, mintha abba kovácsolták volna. Úgy tűnik a jóemberhez illő. Yhart szelíd mosollyal szemléli a férfi bemutatóját, amit úgy rittyentett neki. Ahogy vége, önkéntelen is megtapsolja.*
~ Nekem vajon mi a fegyverem? Nekem nehéz a pallos és sohasem fogtam kezembe affélét. Fokos? Estlegesen jó lehet, d nem ismerem annyira mint az ostort. kardok? nem tudom. Hosszúak és miegymás. lehet ha energiát fektetnék bele és időt szakítanék rá, megtanulhatnám és akkor nem lennék védtelen. No de mégis! Azt nem lehet annyira elrejteni mint a késeket vagy tőröket.~
* Morfondírozik magában, meg vakarva orrnyergét. Lassan vissza keveredik a kipróbált darab eredendő helyére. Sőt, megtudja, hogy nem csak neki nem kellene sisak. Ez némileg érthető is. *
- No igen.
* Sandít a páncélzatok felé nagy bölcsen.*
- Porfogónak meg minek? Annak árából már vehetnék egy jobb hátast meg pár kést. Nekem fölösleges efféle úri dolog!
* Legyint kelletlenkedve. Nem finnyás, de nem neki való. Hol használhatná? Élet vitele nem teszi szükségessé a drága holmi megvételét. Még hencegni sem lenne érdemes vele.*
- Megmaradok a sima snassz ruházatnál. Noha nyáron szeretek naciban lófrálni és aludni. Meg hentes vagyok. Így is nehéz munka, nem kell súly hozzá pluszban!
* Újabb információval lesz gazdagabb, miszerint lehet az itt dolgozó mester ember nem is ember, hanem törpe. Yhart ehhez nem igazán tud mit hozzáfűzni mert sohasem találkozott az emlegetett alakokkal. Így inkább megvonja vállait. *
- Menjünk piacolni. Hátha én is látok valamit. ha meg te tudsz venni valamit, segítek cipekedni.
* Ajánlja fel segítségét.*
1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 19:00:02
Üzenet elküldve: 2016-03-30 19:00:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Menetben//
-No lássuk a... medvét!
*Rolf vaskos kezébe veszi a nehéz pallost, és ujjai ráfonódnak a markolatra. Látszólag nem okoz gondot a kézben tartása, persze ez egy két kezes fegyver így értelemszerűen nem egy kézben lengeti.*
-Hú ezt nézd... hú, há, já! *tesz vele pár óvatos vágást és suhintást, nem szeretne sem leverni semmit, sem esetlegesen Yhartban kárt tenni.*
-No ez igen nem semmi. No talán majdan egyszer, de most nem köll még. Há az én fejemen is aztat láthatsz komám nem ilyen acélt. A vértet sem szeretném... hogyan kapálnék meg gyomlálnék benne nem e? Abba osztán nem hajlongasz az biztos, meg megfősz benne kint a napon. Esetleg ha megveszed osztán elpakolod valahova, ha meg köll akkor magadra öltöd mikor gyön az ellenség. No de olyan nagyon nehéz akkor se kéne, nem vagyok én lovasharcos.
*Úgy tűnik van itt minden mi szem szájnak ingere, csak az ember győzze megvenni, és nem utolsó sorban magával vinni ugye... mert a nehéz pallost nem olyan egyszerű ám még hordozni sem.*
-Van egy csomó jó cucc, a kovács jó mesterember az mán biztos. No má ha egyáltalán ember. Szerinted az vóna? No mer a törpék, tudod azok az apró cseppek is nagyon jókat kovácsolnak, lehet ez a műhely is a cseppeké. No de ha széjjeltekintettünk akkor szerintem ha nem rendelünk meg semmit gyerink tovább és lessünk széjjel a Piacon.
-No lássuk a... medvét!
*Rolf vaskos kezébe veszi a nehéz pallost, és ujjai ráfonódnak a markolatra. Látszólag nem okoz gondot a kézben tartása, persze ez egy két kezes fegyver így értelemszerűen nem egy kézben lengeti.*
-Hú ezt nézd... hú, há, já! *tesz vele pár óvatos vágást és suhintást, nem szeretne sem leverni semmit, sem esetlegesen Yhartban kárt tenni.*
-No ez igen nem semmi. No talán majdan egyszer, de most nem köll még. Há az én fejemen is aztat láthatsz komám nem ilyen acélt. A vértet sem szeretném... hogyan kapálnék meg gyomlálnék benne nem e? Abba osztán nem hajlongasz az biztos, meg megfősz benne kint a napon. Esetleg ha megveszed osztán elpakolod valahova, ha meg köll akkor magadra öltöd mikor gyön az ellenség. No de olyan nagyon nehéz akkor se kéne, nem vagyok én lovasharcos.
*Úgy tűnik van itt minden mi szem szájnak ingere, csak az ember győzze megvenni, és nem utolsó sorban magával vinni ugye... mert a nehéz pallost nem olyan egyszerű ám még hordozni sem.*
-Van egy csomó jó cucc, a kovács jó mesterember az mán biztos. No má ha egyáltalán ember. Szerinted az vóna? No mer a törpék, tudod azok az apró cseppek is nagyon jókat kovácsolnak, lehet ez a műhely is a cseppeké. No de ha széjjeltekintettünk akkor szerintem ha nem rendelünk meg semmit gyerink tovább és lessünk széjjel a Piacon.
1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-30 09:04:59
Üzenet elküldve: 2016-03-30 09:04:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Menetben//
* Ó igen! A lovagi vértek már magukban rendelkeznek egyfajta titokzatos kisugárzással, amitől sokan vágyakoznak arra, hogy viselhetnék pár percig. Yhart is szeretne valami effélét, de nem annyira csicsásat és nem szeretne nagy sújt magán tudni. Összefonja karjait miközben hallgatja úti társát.*
- Hm. nekem is van ostorom. Valóban? Nosza! Én nem bírnám el azt a kardot.
* Jegyzi meg s újra végigméri a sisakokat s megjegyzés áldozatává vált darabot jobban megnézve megvonja vállait.*
- Ha rajtam lenne biztos neki koccannék az első falnak vagy fának. Gondolom megszokhatják és alkalmazkodnak a szűkös kilátáshoz. No igaz, nem viselnél. Megszoktam azt, hogy nincs rajtam sisak... ha meg van is valami a hajamon, az inkább szalma kalap nagy hevű napokon.
* Taglalja megfontolva szavait. Ez az Ő véleménye amitől mások elgondolása eltérhet.*
- Az sem rossz! Micsoda buzogány. De az a tőr sem rossz.
* Mutat egy mandula hegyű darabra. markolata egyszerű, de könnyen lehet marokban tartani. *
* Ó igen! A lovagi vértek már magukban rendelkeznek egyfajta titokzatos kisugárzással, amitől sokan vágyakoznak arra, hogy viselhetnék pár percig. Yhart is szeretne valami effélét, de nem annyira csicsásat és nem szeretne nagy sújt magán tudni. Összefonja karjait miközben hallgatja úti társát.*
- Hm. nekem is van ostorom. Valóban? Nosza! Én nem bírnám el azt a kardot.
* Jegyzi meg s újra végigméri a sisakokat s megjegyzés áldozatává vált darabot jobban megnézve megvonja vállait.*
- Ha rajtam lenne biztos neki koccannék az első falnak vagy fának. Gondolom megszokhatják és alkalmazkodnak a szűkös kilátáshoz. No igaz, nem viselnél. Megszoktam azt, hogy nincs rajtam sisak... ha meg van is valami a hajamon, az inkább szalma kalap nagy hevű napokon.
* Taglalja megfontolva szavait. Ez az Ő véleménye amitől mások elgondolása eltérhet.*
- Az sem rossz! Micsoda buzogány. De az a tőr sem rossz.
* Mutat egy mandula hegyű darabra. markolata egyszerű, de könnyen lehet marokban tartani. *
1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 23:32:03
Üzenet elküldve: 2016-03-29 23:32:03
ÚJ
![>Shar' Khan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8769_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Majdnem felcser...//
* Hát ha egyszer eléri azt a kort, hogy már nem kisgyereknek titulálják, esetleg már korábban bebizonyítja, hogy kiérdemli azt a tiszteletet, amelyet a vezető nőstények is megkapnak, akkor talán Khan is el fogja ismerni. Addig viszont csak csipkelődni fog.
A vigyorgásra nem felel, csak morcosan elfordul tőle. Végül is, mire számított, ha eddig nem zavarta az, hogy nem egyszer egyértelműsítette, hogy idegesítő, akkor most változni fog a reakció?
Persze, valószínűleg a fogadó lesz az utolsó állomása közös "utazásuknak", hacsak valami természetfeletti közre nem játszik. Netalántán nincs több szabad szoba, vagy maximum csak egy van, bár ez utóbbinál sanszos, hogy a lány le lesz csapva és Khan sajátítja ki a szobát, míg előbbinél mindketten szarul járnak... Akkor bizony marad az a Vándor Veréb, vagy milyen kupleráj, amit a kovács javasolt.
Hát nem biztos, hogy ma ivászatra adja a fejét, inkább ledől aludni valahová.
Van igazság abban, amit a lány mond, mert hát saját magukon és a vékony kis bizalmi rétegen kívül ki az, aki meg tudná mondani, hogy most a valódi nevén mutatkozott be vagy sem. De ha orgyilkos az illető, akkor ezt belenevelik, hogy véletlenül se tudják név alapján beazonosítani. Nos, ez Khan esetében olyan mindegy, mert két szó alapján rá fognak mutatni; óriási mélységi. Ennyi bőven elég, hogy bárki Khanra asszociálhasson. *
- Akkor is!
* Annyira igaza van Aminének, hogy a fiú már visszavágni sem tud. Az kis komédia, melyet rendeznek biztosan vicces, mert egy alkoholtól bűzlő férfi hangosan felröhög, amint a közelükbe ér és rájuk mutatva valami különös, ismeretlen - valószínűleg részeg - nyelven szólal meg. Senki nem tudja, mi volt az a pár szó, amely elhagyta ajkait, de erősen gyanús, hogy ő maga sincs tisztában vele. *
- Takarodj innen, büdös!
* Morog rá a részegre, majd még mindig enyhén sértetten kezd el a tőle telhető leggyorsabban (ami a nőstényke átlagos sétasebessége lehet) Arthenior utcáinak labirintusában trappolni. *
* Hát ha egyszer eléri azt a kort, hogy már nem kisgyereknek titulálják, esetleg már korábban bebizonyítja, hogy kiérdemli azt a tiszteletet, amelyet a vezető nőstények is megkapnak, akkor talán Khan is el fogja ismerni. Addig viszont csak csipkelődni fog.
A vigyorgásra nem felel, csak morcosan elfordul tőle. Végül is, mire számított, ha eddig nem zavarta az, hogy nem egyszer egyértelműsítette, hogy idegesítő, akkor most változni fog a reakció?
Persze, valószínűleg a fogadó lesz az utolsó állomása közös "utazásuknak", hacsak valami természetfeletti közre nem játszik. Netalántán nincs több szabad szoba, vagy maximum csak egy van, bár ez utóbbinál sanszos, hogy a lány le lesz csapva és Khan sajátítja ki a szobát, míg előbbinél mindketten szarul járnak... Akkor bizony marad az a Vándor Veréb, vagy milyen kupleráj, amit a kovács javasolt.
Hát nem biztos, hogy ma ivászatra adja a fejét, inkább ledől aludni valahová.
Van igazság abban, amit a lány mond, mert hát saját magukon és a vékony kis bizalmi rétegen kívül ki az, aki meg tudná mondani, hogy most a valódi nevén mutatkozott be vagy sem. De ha orgyilkos az illető, akkor ezt belenevelik, hogy véletlenül se tudják név alapján beazonosítani. Nos, ez Khan esetében olyan mindegy, mert két szó alapján rá fognak mutatni; óriási mélységi. Ennyi bőven elég, hogy bárki Khanra asszociálhasson. *
- Akkor is!
* Annyira igaza van Aminének, hogy a fiú már visszavágni sem tud. Az kis komédia, melyet rendeznek biztosan vicces, mert egy alkoholtól bűzlő férfi hangosan felröhög, amint a közelükbe ér és rájuk mutatva valami különös, ismeretlen - valószínűleg részeg - nyelven szólal meg. Senki nem tudja, mi volt az a pár szó, amely elhagyta ajkait, de erősen gyanús, hogy ő maga sincs tisztában vele. *
- Takarodj innen, büdös!
* Morog rá a részegre, majd még mindig enyhén sértetten kezd el a tőle telhető leggyorsabban (ami a nőstényke átlagos sétasebessége lehet) Arthenior utcáinak labirintusában trappolni. *
1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:13:46
Üzenet elküldve: 2016-03-29 22:13:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Majdnem felcser…//
*Egyszer minden bizonnyal az lesz. Ha nem előbb, hát utóbb, de ez elől közülük senki sem menekülhet. A Khan, és hozzá hasonlóknak talán igen, de Amine nem akar túl sokáig itt maradni.
Nem válaszol a kérdésre, viszont fültől fülig húzódik a mosolya. Ezen nem javít az őt ért lesújtó pillantás. Inkább csak szélesíti a mosolyát, hogy már a nevetéssel dacol. Ez a tulajdonsága lesz az utolsó, ami zavarni fogja.
Eszébe se jut elgondolkozni olyan dolgokon, hogy miért is érdekli a hímet az, hogy hogy hívják, más foglalja le a gondolatait. Ő se vallana be hasonlót egykönnyen, ha valamiért megmakacsolja magát, de ha csak sejtené, hogy Khant nem is zavarja annyira a társasága, mint ahogy azt előadja... Ha már rájön, lényegtelen a szó, akkor a hím lebukott. De ez amúgy is lényegtelen, hisz a fogadóban már mindketten mennek a saját dolgukra. A hím valószínűleg rögtön szerez egy szobát magának, legfeljebb 1-2 pohár után, ő meg elmegy egy jót enni, aztán aludni a saját szobájába.
Hogy a keresztnevét elárulja-e, amiatt nem kimondottan szívbajos. Egyrészt még semmit sem csinált, ami olyan nagyon törvénybeütköző lenne, másrészt azt, hogy ez az igazi neve, azt csak ő tudja. Hogy a másik mit sejt, vagy mit gondol, az már az ő dolga. Ráadásul, akik főképp az alvilághoz tartoznak, természetükből adódóan gyanakvóbbak, így a bizonytalanság, hogy vajon valós, vagy kitalált név-e, mindig ott fog lebegni. Számára az a lényeg, hogy a családneve rejtve maradjon. Bár egyértelmű, hogy a hím még csak a mélység közelébe se járt, nemhogy a városuk közelébe, nem szívesen kürtölné ki a származását. Számára is aztán édes mindegy, hogy a hím valós, vagy álnevet használ-e. Legyen hogy megszólítania, ha éppen úgy hozza a helyzet, és neki megfelel.*
- Darc. *Ismétli a nevét egy bólintás kíséretében, hogy megjegyezte. Ez részben egy amolyan üdvözlésféleség is volt a részéről.*
- Na látod, én sem tehetek róla! És ezt inkább nekem kellene mondanom! *Mutat felé nyomatékosításképp. Gyakorlatilag a hím maga vág vissza arra a jelzőre, amivel az előbb ő maga illette a kis nősténykét. Ha valamit, hát a magasságot nem befolyásolhatják, hiába is akarnák. Hihetetlen módon most kivételesen nem húzza fel magát, nem kezd ő is puffogni, igaz most nincs is nagyon min, inkább a másik érez sértettségek, nem ő. Vagy azt sem tartja kizártnak, hogy kicsit sem érdekli az előbb tett megjegyzése, pusztán szeret mindenre ugrani, és mindent kikérni magának.*
*Egyszer minden bizonnyal az lesz. Ha nem előbb, hát utóbb, de ez elől közülük senki sem menekülhet. A Khan, és hozzá hasonlóknak talán igen, de Amine nem akar túl sokáig itt maradni.
Nem válaszol a kérdésre, viszont fültől fülig húzódik a mosolya. Ezen nem javít az őt ért lesújtó pillantás. Inkább csak szélesíti a mosolyát, hogy már a nevetéssel dacol. Ez a tulajdonsága lesz az utolsó, ami zavarni fogja.
Eszébe se jut elgondolkozni olyan dolgokon, hogy miért is érdekli a hímet az, hogy hogy hívják, más foglalja le a gondolatait. Ő se vallana be hasonlót egykönnyen, ha valamiért megmakacsolja magát, de ha csak sejtené, hogy Khant nem is zavarja annyira a társasága, mint ahogy azt előadja... Ha már rájön, lényegtelen a szó, akkor a hím lebukott. De ez amúgy is lényegtelen, hisz a fogadóban már mindketten mennek a saját dolgukra. A hím valószínűleg rögtön szerez egy szobát magának, legfeljebb 1-2 pohár után, ő meg elmegy egy jót enni, aztán aludni a saját szobájába.
Hogy a keresztnevét elárulja-e, amiatt nem kimondottan szívbajos. Egyrészt még semmit sem csinált, ami olyan nagyon törvénybeütköző lenne, másrészt azt, hogy ez az igazi neve, azt csak ő tudja. Hogy a másik mit sejt, vagy mit gondol, az már az ő dolga. Ráadásul, akik főképp az alvilághoz tartoznak, természetükből adódóan gyanakvóbbak, így a bizonytalanság, hogy vajon valós, vagy kitalált név-e, mindig ott fog lebegni. Számára az a lényeg, hogy a családneve rejtve maradjon. Bár egyértelmű, hogy a hím még csak a mélység közelébe se járt, nemhogy a városuk közelébe, nem szívesen kürtölné ki a származását. Számára is aztán édes mindegy, hogy a hím valós, vagy álnevet használ-e. Legyen hogy megszólítania, ha éppen úgy hozza a helyzet, és neki megfelel.*
- Darc. *Ismétli a nevét egy bólintás kíséretében, hogy megjegyezte. Ez részben egy amolyan üdvözlésféleség is volt a részéről.*
- Na látod, én sem tehetek róla! És ezt inkább nekem kellene mondanom! *Mutat felé nyomatékosításképp. Gyakorlatilag a hím maga vág vissza arra a jelzőre, amivel az előbb ő maga illette a kis nősténykét. Ha valamit, hát a magasságot nem befolyásolhatják, hiába is akarnák. Hihetetlen módon most kivételesen nem húzza fel magát, nem kezd ő is puffogni, igaz most nincs is nagyon min, inkább a másik érez sértettségek, nem ő. Vagy azt sem tartja kizártnak, hogy kicsit sem érdekli az előbb tett megjegyzése, pusztán szeret mindenre ugrani, és mindent kikérni magának.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066