Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 52 (1021. - 1040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1040. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 19:02:37
Üzenet elküldve: 2016-03-29 19:02:37
ÚJ
![>Shar' Khan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8769_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Majdnem felcser…//
* Na igen, és ezek a tapasztaltabb nőstények a matriarchák, nem a mitugrász kislánykák. Bár meg kell hagyni, hogy aranyos, ahogy puffog. De talán még nincs minden veszve, talán még lehet belőle egy kegyetlen, nagyratörő gyilkos. Ha ilyen képzési célzattal fordulna Khan felé, nos… bizonyos „ellenszolgáltatásokért” cserébe ugyan, de segítene is neki. A lánnyal ellentétben ő közel sem a legokosabb kormos, akit a szél Artheniorba sodorhat, de az intelligencia helyett olyan harci képességekre tett szert, melyekkel könnyűszerrel kiiktathat bárkit. Nos… majdnem bárkit, és leginkább az árnyékra korlátozódnak ezek a páratlan képességek. De nem lehet mindenki az a hős, akit követ a nép, mindig is voltak ezek a hősök mögött olyanok, kiknek nem volt lobogója, s ezek után is lesznek még.
Az teljesen mindegy, hogy hol, egy valamirevaló mélységi, legyen szó nőről, férfiról, gyerekről vagy öregről, megölhetné őt ezért. Sőt, akár még kevesebbért is. Megtehetné anélkül, hogy Khan neheztelne rájuk, elvégre ha megölik, az azt jelenti, hogy gyenge, s a gyengéknek nincs joguk szabadon élni. A világ kegyetlen és csak az erőseket tűri meg a hátán. Nem hogy egy harcos halála, még egy nevesebb sötételfé sem érdekelne senkit. Ha gyenge ahhoz, hogy az életét megvédje, hát haljon meg, lesz bőven, aki a helyébe léphet. És ez a nőstényeknél sincs másképp, habár a nőstények ezt általában egymás közt rendezik le, férfi jelenlét nélkül. *
- Mondtam már, hogy idegesítő vagy?
* Jutalmazza a félvállról hányt mondatot egy lesújtó pillantással, bár a szavak mögött sokkal inkább a kihívás érződik, mintsem a tényleges idegesség.
Végül is jobb későn, mint soha, bár ha Khant annyira nem érdekelné, akkor képes lenne heteken át „hé, te ott!” –al szólítani bárkit. Talán ez is bizonyítja azt, hogy a jeges (no, meg véres) páncél alatt annyira nem is bánja a társaságot. Persze ezt semmi pénzért nem vallaná be (tehát ezer aranyért már megtenné). Nyugtázza magában a kapott nevet. Először eszébe jut, hogy ez biztosan egy kamunév, de szinte azonnal el is veti a gondolatot, amint végigpillant a nősténykén. Tényleg van benne valami… „Aminés”… Neki persze esze ágában sincs a valódi nevét megmondani, ezért egyik kedvencével rukkol elő. *
- Darc.
* Ha jól emlékszik ezt adta meg a Városi Őrségnek is, mikor rács mögé zárták a semmiért, bár már nem merne rá fogadni. *
- Darc vagyok, és NEM TEHETEK RÓLA, HOGY EKKORÁRA SIKEREDTEM!
* Most úgy tűnik, rajta a sor, hogy hisztizzen egy sort, mielőtt torkát megköszörülve folytassa útját a fogadó felé. *
* Na igen, és ezek a tapasztaltabb nőstények a matriarchák, nem a mitugrász kislánykák. Bár meg kell hagyni, hogy aranyos, ahogy puffog. De talán még nincs minden veszve, talán még lehet belőle egy kegyetlen, nagyratörő gyilkos. Ha ilyen képzési célzattal fordulna Khan felé, nos… bizonyos „ellenszolgáltatásokért” cserébe ugyan, de segítene is neki. A lánnyal ellentétben ő közel sem a legokosabb kormos, akit a szél Artheniorba sodorhat, de az intelligencia helyett olyan harci képességekre tett szert, melyekkel könnyűszerrel kiiktathat bárkit. Nos… majdnem bárkit, és leginkább az árnyékra korlátozódnak ezek a páratlan képességek. De nem lehet mindenki az a hős, akit követ a nép, mindig is voltak ezek a hősök mögött olyanok, kiknek nem volt lobogója, s ezek után is lesznek még.
Az teljesen mindegy, hogy hol, egy valamirevaló mélységi, legyen szó nőről, férfiról, gyerekről vagy öregről, megölhetné őt ezért. Sőt, akár még kevesebbért is. Megtehetné anélkül, hogy Khan neheztelne rájuk, elvégre ha megölik, az azt jelenti, hogy gyenge, s a gyengéknek nincs joguk szabadon élni. A világ kegyetlen és csak az erőseket tűri meg a hátán. Nem hogy egy harcos halála, még egy nevesebb sötételfé sem érdekelne senkit. Ha gyenge ahhoz, hogy az életét megvédje, hát haljon meg, lesz bőven, aki a helyébe léphet. És ez a nőstényeknél sincs másképp, habár a nőstények ezt általában egymás közt rendezik le, férfi jelenlét nélkül. *
- Mondtam már, hogy idegesítő vagy?
* Jutalmazza a félvállról hányt mondatot egy lesújtó pillantással, bár a szavak mögött sokkal inkább a kihívás érződik, mintsem a tényleges idegesség.
Végül is jobb későn, mint soha, bár ha Khant annyira nem érdekelné, akkor képes lenne heteken át „hé, te ott!” –al szólítani bárkit. Talán ez is bizonyítja azt, hogy a jeges (no, meg véres) páncél alatt annyira nem is bánja a társaságot. Persze ezt semmi pénzért nem vallaná be (tehát ezer aranyért már megtenné). Nyugtázza magában a kapott nevet. Először eszébe jut, hogy ez biztosan egy kamunév, de szinte azonnal el is veti a gondolatot, amint végigpillant a nősténykén. Tényleg van benne valami… „Aminés”… Neki persze esze ágában sincs a valódi nevét megmondani, ezért egyik kedvencével rukkol elő. *
- Darc.
* Ha jól emlékszik ezt adta meg a Városi Őrségnek is, mikor rács mögé zárták a semmiért, bár már nem merne rá fogadni. *
- Darc vagyok, és NEM TEHETEK RÓLA, HOGY EKKORÁRA SIKEREDTEM!
* Most úgy tűnik, rajta a sor, hogy hisztizzen egy sort, mielőtt torkát megköszörülve folytassa útját a fogadó felé. *
1039. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 17:25:41
Üzenet elküldve: 2016-03-29 17:25:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Menetben//
-Há igen te hentes vagy, te szakszemmel nézed.
*A kések végképp nem az ő világa, persze használni használja mint eszközt, de nem az ő asztala.
A fegyverek helyett a vértekre siklik a tekintete, legfőképpen a lovagi vértezetre. Na nem mintha kellene neki ilyesmi, de nagyon pofásan néz ki, ugyanis valamiféle címer is látható rajta... mintha farkasos motívumokat ábrázolna.*
-Nézzed csak komám minő fájin! *mutat rá a lovagi vértezetre.* -Szerintem eztet nemrégiben kovácsolták. Biztos valaki rendelte. Mer rendelni köll meg előleget is tenni köll le.
*Tényleg viszonylag tűrhetőek az árak, ami inkább borsosabb az az alabárd meg a buzogányok... ellenben nagyon jól néznek ki.*
-Avval a buzogánnyal e ha fejbe kólintanának széjjelszakadna az egész koponyám... pfú de fájna héj. Viszont nézzed csak az ostorokat. Még az is akad. De nem valami szépek, ennél különbet fonok én... az enyimet is magam fontam. Elég nehéz munka meg köll hozzá szakértelem dögivel, de attó meg többet ér mint itten árulják. Nincs valami nagy ára néki.
*Ezután jönnek a sisakok. A melák olyan mint a gyerek aki betévedt az édességboltba, mindent szemügyre vesz.*
-Hehe minő jó sisakok. Abba meg ugyan hogy lehet látni rendesen? *mutat az egyik orrvédősre.*
-Hogy melyik a kedvencem? Hú biza komám ez jó kérdés... há nem is tudom melyiket mondanám. A fokosok jók nékem is olyan van. De ha mégis mondanom kéne valamit, no az az vóna. *mutat a pallosra, méghozzá a nehéz pallosra.* -No ez mán elég tekintélyes darab mi? Mingyá mefforgatom lehet.
-Há igen te hentes vagy, te szakszemmel nézed.
*A kések végképp nem az ő világa, persze használni használja mint eszközt, de nem az ő asztala.
A fegyverek helyett a vértekre siklik a tekintete, legfőképpen a lovagi vértezetre. Na nem mintha kellene neki ilyesmi, de nagyon pofásan néz ki, ugyanis valamiféle címer is látható rajta... mintha farkasos motívumokat ábrázolna.*
-Nézzed csak komám minő fájin! *mutat rá a lovagi vértezetre.* -Szerintem eztet nemrégiben kovácsolták. Biztos valaki rendelte. Mer rendelni köll meg előleget is tenni köll le.
*Tényleg viszonylag tűrhetőek az árak, ami inkább borsosabb az az alabárd meg a buzogányok... ellenben nagyon jól néznek ki.*
-Avval a buzogánnyal e ha fejbe kólintanának széjjelszakadna az egész koponyám... pfú de fájna héj. Viszont nézzed csak az ostorokat. Még az is akad. De nem valami szépek, ennél különbet fonok én... az enyimet is magam fontam. Elég nehéz munka meg köll hozzá szakértelem dögivel, de attó meg többet ér mint itten árulják. Nincs valami nagy ára néki.
*Ezután jönnek a sisakok. A melák olyan mint a gyerek aki betévedt az édességboltba, mindent szemügyre vesz.*
-Hehe minő jó sisakok. Abba meg ugyan hogy lehet látni rendesen? *mutat az egyik orrvédősre.*
-Hogy melyik a kedvencem? Hú biza komám ez jó kérdés... há nem is tudom melyiket mondanám. A fokosok jók nékem is olyan van. De ha mégis mondanom kéne valamit, no az az vóna. *mutat a pallosra, méghozzá a nehéz pallosra.* -No ez mán elég tekintélyes darab mi? Mingyá mefforgatom lehet.
1038. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 13:50:56
Üzenet elküldve: 2016-03-29 13:50:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Menetben//
* Jó kis edzést tudhat háta mögött s ennek kapcsán kellemes kis fáradtság telepszik rá. Ez azonban nem akadálya annak, hogy gondolkozhasson.
Rolfeuss egyből elcsodálkozik a fegyverek láttán, melyek a falakra fel erősített állványokon nyugszanak. Tény és való, hogy vannak itt szebbnél szebb harcászati eszközök, de ami pontosan a félvérnek kellene, az eléggé sokba kerülne. Egy - egy darabot még esetleg meg tudna venni, de az összeset együttesen már nem. *
- Hát... látok pár jófajta nyúzó kést. Azok is tetszetősek.
* Szalajtja végig tekintetét a felhozatalon újfent. Jó dolog a nehéz fegyver, de nem az Ő világa.*
- Hm. Az a pallos sem rossz, egészen jó a markolata és az él dőlése is pont jó.
* Mutat egy közelebbi darabra, de nemsokkal ezután a nyúzó késeket szemléli újfent. Nem mer hozzá nyúlni. Nem az övé, így csak távlatból tudja saccolni az élezését. Nagyon fontos lenne jó pár kést beszereznie, meg fenő köveket. A munkához elengedhetetlenek a jó szerszámok, mert ha nyúzáskor belehasít a húsba, nem lesz szép s kevesebbet kaphat majd érte. Na igen. Oda kell figyelnie arra milyen munkát végez.*
- Neked melyik tetszik?
* Érdeklődik kíváncsian surranva Rolfeuss mellé.*
* Jó kis edzést tudhat háta mögött s ennek kapcsán kellemes kis fáradtság telepszik rá. Ez azonban nem akadálya annak, hogy gondolkozhasson.
Rolfeuss egyből elcsodálkozik a fegyverek láttán, melyek a falakra fel erősített állványokon nyugszanak. Tény és való, hogy vannak itt szebbnél szebb harcászati eszközök, de ami pontosan a félvérnek kellene, az eléggé sokba kerülne. Egy - egy darabot még esetleg meg tudna venni, de az összeset együttesen már nem. *
- Hát... látok pár jófajta nyúzó kést. Azok is tetszetősek.
* Szalajtja végig tekintetét a felhozatalon újfent. Jó dolog a nehéz fegyver, de nem az Ő világa.*
- Hm. Az a pallos sem rossz, egészen jó a markolata és az él dőlése is pont jó.
* Mutat egy közelebbi darabra, de nemsokkal ezután a nyúzó késeket szemléli újfent. Nem mer hozzá nyúlni. Nem az övé, így csak távlatból tudja saccolni az élezését. Nagyon fontos lenne jó pár kést beszereznie, meg fenő köveket. A munkához elengedhetetlenek a jó szerszámok, mert ha nyúzáskor belehasít a húsba, nem lesz szép s kevesebbet kaphat majd érte. Na igen. Oda kell figyelnie arra milyen munkát végez.*
- Neked melyik tetszik?
* Érdeklődik kíváncsian surranva Rolfeuss mellé.*
1037. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 13:21:10
Üzenet elküldve: 2016-03-29 13:21:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Majdnem felcser…//
*A harciasságot valóban nem, de a mellé párosuló gyerekes viselkedést és némi szelídséget már annál inkább. Meg persze egy tapasztaltabb komolyabb nőstény egy hideg maszk mögé tud rejteni minden érzelmi kilengést. Rajtuk csak nagyon végső esetben lehet csak látni, ha éppen fel akarnak robbanni a dühtől, ő viszont van, hogy képes úgy kapálózni a kezeivel, mint egy ötéves. Persze valójában értelmesebb, mint bárki az ő korában, hisz olyan leckéket kellett mások kárán és a saját bőrén is megtanulnia, olyan dolgokat látnia és tennie, amitől egy itteni kölyök zokogva szaladna vissza anyucihoz. A gyerekes viselkedés pusztán csak annak az eredménye, hogy sok mindent ráhagytak, és megszokta, hogy nem hivatalos közegben, fürkésző szemektől távol úgy viselkedhet, ahogyan csak akar.
Tudják ők jól, hogy milyen a fajtájuk, de egy dolog a valódi személyiség, valódi gondolatok, és megint teljesen más az, amit mutat a sötételf. Nagyon is elképzelhető, hogy idegen hímektől Amine még sosem látott hasonló agresszív megnyilvánulást az irányába, hiszen a mélységi városokban a hierarchia az egyik legfőbb összetartója a társadalmuknak. Egy egyszerű hím, hogyan is emelhetne kezet egy nőstényre, főleg ha az esetleg még magasabb házból is származik. Egy ilyen ütésért egy önérzetesebb nőstény már simán leszúrta volna az otthonukban, arra hivatkozva, hogy az megtámadta, és talán meg is akarta ölni. Senkit sem érdekelne egy egyszerű harcos halála.
Tisztában van vele, hogy az előbb sikerrel követte, ráadásul teljesen feleslegesen. Nem csoda, hogy most megint úgy tűnik, hogy ugyanazt csinálja. Hogy kutya, vagy szolgálni akarná, jó hogy nem hangzanak el hangosan ezek a teóriák. Nonszensz, hogy egy nőstény szolgáljon egy hímet.
Ő sem firtatja tovább a kérdést, megelégszik a válaszára kapott reakcióval. Még csak az kellene, hogy az tovább próbáljon puhatolózni ebbe az irányba.*
- Ha tudsz másik fogadót a városban mutasd, merre van, és ezer örömmel megyek másik irányba. *Veti oda félvállról, a hitetlen hangnemre reagálva. Ennél jobban nem tudja érzékeltetni, miért is megy ugyanabba az irányba, mint Khan. Neki is aludnia kell valahol, és ennyi idő után már igazán leeshetett volna a másiknak, hogy ha ennyire nem ismeri a várost, valószínűleg nem itt lakik, tehát nincs saját háza.
Ismét meglepetten pislog fel egy hümmentés kíséretében. A felfedezés váratlanul éri, hisz valóban, a név egy fontos kérdés, és még ő se vette észre a hiányát ennek tisztázására. Talán csak azért nem, mert folyton azt hiszi, hogy egy percen belül már mindketten mennek is más irányba, így meg semmi értelme nem lett volna a nevekkel foglalkozni.*
- Nem én vagyok a törpe, te nőttél elfnagyságúra! *Ezt muszáj volt még a bemutatkozás előtt. Elvégre ő még nőhet, a gond csak az, hogy első ránézésre a hím is. Ő viszont már normális magasságú, Khan meg, mintha a felszíni hegyes fülűekkel kezdett volna versenyezni. Vagy csak a napfény hatására a teste megzavarodott, és elfnek képzeli magát.*
- Amine. *Válaszolja végül kurtán, majd a hímet kezdi fürkészni.* És te?
*A harciasságot valóban nem, de a mellé párosuló gyerekes viselkedést és némi szelídséget már annál inkább. Meg persze egy tapasztaltabb komolyabb nőstény egy hideg maszk mögé tud rejteni minden érzelmi kilengést. Rajtuk csak nagyon végső esetben lehet csak látni, ha éppen fel akarnak robbanni a dühtől, ő viszont van, hogy képes úgy kapálózni a kezeivel, mint egy ötéves. Persze valójában értelmesebb, mint bárki az ő korában, hisz olyan leckéket kellett mások kárán és a saját bőrén is megtanulnia, olyan dolgokat látnia és tennie, amitől egy itteni kölyök zokogva szaladna vissza anyucihoz. A gyerekes viselkedés pusztán csak annak az eredménye, hogy sok mindent ráhagytak, és megszokta, hogy nem hivatalos közegben, fürkésző szemektől távol úgy viselkedhet, ahogyan csak akar.
Tudják ők jól, hogy milyen a fajtájuk, de egy dolog a valódi személyiség, valódi gondolatok, és megint teljesen más az, amit mutat a sötételf. Nagyon is elképzelhető, hogy idegen hímektől Amine még sosem látott hasonló agresszív megnyilvánulást az irányába, hiszen a mélységi városokban a hierarchia az egyik legfőbb összetartója a társadalmuknak. Egy egyszerű hím, hogyan is emelhetne kezet egy nőstényre, főleg ha az esetleg még magasabb házból is származik. Egy ilyen ütésért egy önérzetesebb nőstény már simán leszúrta volna az otthonukban, arra hivatkozva, hogy az megtámadta, és talán meg is akarta ölni. Senkit sem érdekelne egy egyszerű harcos halála.
Tisztában van vele, hogy az előbb sikerrel követte, ráadásul teljesen feleslegesen. Nem csoda, hogy most megint úgy tűnik, hogy ugyanazt csinálja. Hogy kutya, vagy szolgálni akarná, jó hogy nem hangzanak el hangosan ezek a teóriák. Nonszensz, hogy egy nőstény szolgáljon egy hímet.
Ő sem firtatja tovább a kérdést, megelégszik a válaszára kapott reakcióval. Még csak az kellene, hogy az tovább próbáljon puhatolózni ebbe az irányba.*
- Ha tudsz másik fogadót a városban mutasd, merre van, és ezer örömmel megyek másik irányba. *Veti oda félvállról, a hitetlen hangnemre reagálva. Ennél jobban nem tudja érzékeltetni, miért is megy ugyanabba az irányba, mint Khan. Neki is aludnia kell valahol, és ennyi idő után már igazán leeshetett volna a másiknak, hogy ha ennyire nem ismeri a várost, valószínűleg nem itt lakik, tehát nincs saját háza.
Ismét meglepetten pislog fel egy hümmentés kíséretében. A felfedezés váratlanul éri, hisz valóban, a név egy fontos kérdés, és még ő se vette észre a hiányát ennek tisztázására. Talán csak azért nem, mert folyton azt hiszi, hogy egy percen belül már mindketten mennek is más irányba, így meg semmi értelme nem lett volna a nevekkel foglalkozni.*
- Nem én vagyok a törpe, te nőttél elfnagyságúra! *Ezt muszáj volt még a bemutatkozás előtt. Elvégre ő még nőhet, a gond csak az, hogy első ránézésre a hím is. Ő viszont már normális magasságú, Khan meg, mintha a felszíni hegyes fülűekkel kezdett volna versenyezni. Vagy csak a napfény hatására a teste megzavarodott, és elfnek képzeli magát.*
- Amine. *Válaszolja végül kurtán, majd a hímet kezdi fürkészni.* És te?
1036. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-29 12:43:37
Üzenet elküldve: 2016-03-29 12:43:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Menetben//
*A melák lép be először a kovácsműhelybe, és beleszagol a levegőbe.*
-No koma... itt biza dógoznak keményen.
*Ha a levegőben terjedő olvadt fém illata nem nyomatékosítaná ezt, akkor elég csak a falon csüngő fegyvereket megnézni, amik csak arra várnak, hogy erős kezek forgassák őket.*
-Nézzed mán mennyi fegyver. Tyűha. *füttyent.* -No itten oszt van választék. Lessük meg.
*Tetszenek neki a zúzófegyverek, lévén ő is ilyet használ, még ha a fokos nem is tartozik a legkeményebbek közé, de mégis akad itt abból is. Rolf nem fogdossa meg a fegyvereket, előbb csak nézegeti, vizsgálgatja mint aki ért hozzá, majd ha megtetszik valamelyik akkor talán suhint is vele pára a levegőbe.*
-Van amelyik drága, de annyira nem is vészesek.
*Látni lehet itt kérem gyönyörű számszeríjakat is meg egyszerűbb nyilakat is, az egyikre rámutat.*
-No olyan böhöm nagy deg van mindég Vylkera kezibe is... olyan számszeríj. Hogy a csudába bírja el eztet egy nő? *csóválja értetlenül fejét.* -Há nem az én világom de jó néz ki. Neked mi tetszik? *kérdezi Yharttól, hátha kiszúr valami olyat ami a melák figyelmét elkerüli.*
*A melák lép be először a kovácsműhelybe, és beleszagol a levegőbe.*
-No koma... itt biza dógoznak keményen.
*Ha a levegőben terjedő olvadt fém illata nem nyomatékosítaná ezt, akkor elég csak a falon csüngő fegyvereket megnézni, amik csak arra várnak, hogy erős kezek forgassák őket.*
-Nézzed mán mennyi fegyver. Tyűha. *füttyent.* -No itten oszt van választék. Lessük meg.
*Tetszenek neki a zúzófegyverek, lévén ő is ilyet használ, még ha a fokos nem is tartozik a legkeményebbek közé, de mégis akad itt abból is. Rolf nem fogdossa meg a fegyvereket, előbb csak nézegeti, vizsgálgatja mint aki ért hozzá, majd ha megtetszik valamelyik akkor talán suhint is vele pára a levegőbe.*
-Van amelyik drága, de annyira nem is vészesek.
*Látni lehet itt kérem gyönyörű számszeríjakat is meg egyszerűbb nyilakat is, az egyikre rámutat.*
-No olyan böhöm nagy deg van mindég Vylkera kezibe is... olyan számszeríj. Hogy a csudába bírja el eztet egy nő? *csóválja értetlenül fejét.* -Há nem az én világom de jó néz ki. Neked mi tetszik? *kérdezi Yharttól, hátha kiszúr valami olyat ami a melák figyelmét elkerüli.*
1035. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:05:46
Üzenet elküldve: 2016-03-27 22:05:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Azt a mindenit neki! Bámulatos! Elképesztő! Megérkezett! Igen, ő! Svir! Kalapban, mint mindig, de ló nélkül. Gondolhatja ezt mind, és még sok mást is mindenki, aki már hetek, sőt hónapok óta rajongva várta őt vissza ide a műhelybe. Hogy ilyen nincs? Annyira nem lombozza le ez sem, nem rajongókkal csevegni jött ide, nem is pikáns páncélhacukáért, hanem valami sokkal férfiasabb dologért. Igen, pontosan egy olyan kardot szeretne, amit ha meglátnak nála csak annyit gondolnak: milyen kicsi lehet neki, ha ilyen nagy és díszes kard kell mellé. Ha végzett, természetesen távozik. Amíg viszont nem végzett, addig nem távozik.*
1034. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-25 11:10:40
Üzenet elküldve: 2016-03-25 11:10:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A kovácsműhelyen megy keresztül, hogy visszaérjen a városba. Nem tudja megállni, hogy ne bámulja meg az előtérben a falra akasztott fegyvereket, kíváncsi szemekkel. Szívesen foglalkozna fegyverekhez kapcsolódó mágiával, ha csak azért is, hogy kipróbálhassa. Bár, amíg nem tud átvágni a kikötőn, addig minden varázslattanulás csak szép álom marad.*
-Szép napot! *Köszön a kovácsnak, ahogy az ajtóhoz sétál. Még gyorsan körbenéz, nem lát-e valamit, amire szüksége volna, de megnyugszik és békésen, bár az erdőben elkezdett dúdolást abbahagyva, kilép a piactérre.*
*A kovácsműhelyen megy keresztül, hogy visszaérjen a városba. Nem tudja megállni, hogy ne bámulja meg az előtérben a falra akasztott fegyvereket, kíváncsi szemekkel. Szívesen foglalkozna fegyverekhez kapcsolódó mágiával, ha csak azért is, hogy kipróbálhassa. Bár, amíg nem tud átvágni a kikötőn, addig minden varázslattanulás csak szép álom marad.*
-Szép napot! *Köszön a kovácsnak, ahogy az ajtóhoz sétál. Még gyorsan körbenéz, nem lát-e valamit, amire szüksége volna, de megnyugszik és békésen, bár az erdőben elkezdett dúdolást abbahagyva, kilép a piactérre.*
1033. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-24 15:50:47
Üzenet elküldve: 2016-03-24 15:50:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Az erdő felől érkezik, a sas még fölötte köröz, s követi, hátha megkaphatja az utolsó darab egeret is. Valószínűleg ez az egyetlen oka, amiért még együtt van a páros. Ahogy a műhelybe lép, hogy azon tovább haladhasson, a fegyvereket látja meg a falon, és a tárhelyeken. Otrombának gondolja őket, mivel fémből készült fegyverek, és oly nehezek, olyan ridegek számára. Neki az egyszerű íj, és a lándzsa hajlékonysága való, a bámulatosan szép és jól kialakított mozdulatsorok.
Szemével savazza a fegyvereket, mígnem egy íjhoz ér. Csoda a földi valóságban számára. Az íve elképesztő, s saját kis eszköze irigyen bújhat meg mellette. Lenyűgözi, de a sas nem várhat, szóval ahogy kilép a műhelyből, jelzi az épület felett repkedő madárnak, hogy merre van, és hogy merre indul. Valószínűleg ez a piactér lesz.*
Szemével savazza a fegyvereket, mígnem egy íjhoz ér. Csoda a földi valóságban számára. Az íve elképesztő, s saját kis eszköze irigyen bújhat meg mellette. Lenyűgözi, de a sas nem várhat, szóval ahogy kilép a műhelyből, jelzi az épület felett repkedő madárnak, hogy merre van, és hogy merre indul. Valószínűleg ez a piactér lesz.*
1032. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-24 13:09:19
Üzenet elküldve: 2016-03-24 13:09:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Majdnem felcser…//
* A harciasságot ugyan ki nem növi, ha valódi kormos nőstény, esetleg mélyre temeti, hogy a megfelelő személynek tartogassa, de megszabadulni nem fog tőle. A méreteiről pedig végképp nem ő dönt, hacsak nincs rá valami mágia vagy varázsital, ami ezt megváltoztatná. Amíg nem talál rá, addig viszont megmarad mélységi tökmagnak.
Nem, korhoz valóban nem, de nincs az a sötételf, aki ne röhögne ki egy parancsolgató, puffogó nősténykét. Khan sem kivétel ez alól, nem csoda, hogy nem tudja teljesen komolyan venni és lenézi őt. Ha pedig már így rátapintott lényükre, akkor nem is kéne csodálkoznia a hím nyersességén, pofátlanságán. Eléggé elképzelhetetlennek hangzik az, hogy még nem találkozott Shar’Khanhoz hasonló alakkal.
A viselkedésében bekövetkező változást szinte bármi megmagyarázhatja; fáradtság, zavartság, a nem olyan vészes vérveszteség, a beletörődés, az, hogy fejben már a megfelelő utat keresi és egyáltalán nem a környezetével törődik, meg még vagy kismillió dologra rá lehet fogni. ó, igen. Az ismeretlentől bizony jobban retteg a halandó, mint bármely vicsorgó, de beazonosítható rémtől. jelen esetben pedig az ok - amely még maga, Khan előtt sem tiszta (már ha egyáltalán foglalkozik az okokkal) – az, ami az ismeretlenje a viselkedésében bekövetkezett változásoknak.
~ Mégis itt vagy. ~
Gondolatát nem osztja meg a nősténykével, mert minek? Valószínűleg ő is tudja, hogy ezt vonja le. Az, hogy szándékában áll-e követni őt, avagy sem azt nem tudhatja, csupán azt látja, hogy még mindig a sarkában lohol, mint valami szolgáló vagy kutya.
~ Arra vágyik, hogy szolgáljon vagy mi a tököm? ~
A grimaszt egy apró dicséretként könyveli el. *
- Helyes.
*Zárja is le a témát. Ha már így kijelentette, hogy nem a pénzére fáj a foga, akkor már sokkal kevesebb lehetséges dolog maradt, amiért követni akarja. Vagyis nem követi, hát persze, hogy nem. *
- Hát persze, hogy nem.
* „Erősíti meg” a lányt, habár a kétkedő hangnem nem biztos, hogy a megfelelő eszköz erre a célra. *
- Van neved is, törpe?
* Ugrik be valami fontos, amelyet nem árt tisztázni, ha esetleg elunná a „hé, te ott!” megszólítást. *
* A harciasságot ugyan ki nem növi, ha valódi kormos nőstény, esetleg mélyre temeti, hogy a megfelelő személynek tartogassa, de megszabadulni nem fog tőle. A méreteiről pedig végképp nem ő dönt, hacsak nincs rá valami mágia vagy varázsital, ami ezt megváltoztatná. Amíg nem talál rá, addig viszont megmarad mélységi tökmagnak.
Nem, korhoz valóban nem, de nincs az a sötételf, aki ne röhögne ki egy parancsolgató, puffogó nősténykét. Khan sem kivétel ez alól, nem csoda, hogy nem tudja teljesen komolyan venni és lenézi őt. Ha pedig már így rátapintott lényükre, akkor nem is kéne csodálkoznia a hím nyersességén, pofátlanságán. Eléggé elképzelhetetlennek hangzik az, hogy még nem találkozott Shar’Khanhoz hasonló alakkal.
A viselkedésében bekövetkező változást szinte bármi megmagyarázhatja; fáradtság, zavartság, a nem olyan vészes vérveszteség, a beletörődés, az, hogy fejben már a megfelelő utat keresi és egyáltalán nem a környezetével törődik, meg még vagy kismillió dologra rá lehet fogni. ó, igen. Az ismeretlentől bizony jobban retteg a halandó, mint bármely vicsorgó, de beazonosítható rémtől. jelen esetben pedig az ok - amely még maga, Khan előtt sem tiszta (már ha egyáltalán foglalkozik az okokkal) – az, ami az ismeretlenje a viselkedésében bekövetkezett változásoknak.
~ Mégis itt vagy. ~
Gondolatát nem osztja meg a nősténykével, mert minek? Valószínűleg ő is tudja, hogy ezt vonja le. Az, hogy szándékában áll-e követni őt, avagy sem azt nem tudhatja, csupán azt látja, hogy még mindig a sarkában lohol, mint valami szolgáló vagy kutya.
~ Arra vágyik, hogy szolgáljon vagy mi a tököm? ~
A grimaszt egy apró dicséretként könyveli el. *
- Helyes.
*Zárja is le a témát. Ha már így kijelentette, hogy nem a pénzére fáj a foga, akkor már sokkal kevesebb lehetséges dolog maradt, amiért követni akarja. Vagyis nem követi, hát persze, hogy nem. *
- Hát persze, hogy nem.
* „Erősíti meg” a lányt, habár a kétkedő hangnem nem biztos, hogy a megfelelő eszköz erre a célra. *
- Van neved is, törpe?
* Ugrik be valami fontos, amelyet nem árt tisztázni, ha esetleg elunná a „hé, te ott!” megszólítást. *
1031. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-23 22:45:36
Üzenet elküldve: 2016-03-23 22:45:36
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kelser//
-Egy orktól nem várható el az a fajta katonai fegyelem mint a más fajúaktól. Ugyanakkor én örülnék a legjobban ha egyszer csak a kezeim közé akadna a kivétel. Ám sajnos a legtöbb ork nem a városi őrségnél akarja megtalálni a számítását. Ahogy a többi fegyverforgató között sem népszerű ez az állás. *De erről már beszéltek, így több magyarázatot nem is fűz a dologhoz.*
-Emellett a rendes fegyverforgatás megtanulásához is szükséges némi fegyelem, meg ugyebár némi pénz, a rendes oktatók számára. És mint tudjuk a zöldbőrűek nem dúskálnak az aranyban. Persze megtanulhatják az alapokat néhány kiégett veterántól, de az messze nem elég. Főleg akkor nem ha csatarendben akarnak küzdeni és nem őrjöngő bolond hordaként.
*A férfi ért a lándzsához, kardhoz, buzogányhoz és persze a kedvenc alabárdjával végrehajtható bonyolult technikákhoz. Tud lovagolni lőni, az utóbbi időkben pedig egy kisebb csapat irányításába is belekóstolhatott. Emellett ért a fegyverei és vértjei karbantartásához, és viszonylagos pontossággal fel tudja mérni bármelyik ellenfelének, vagy harcostársának képességeit. Tehát, bár ennek itt és most (ellenfél nélkül ugyebár) nem tudja jelét adni, Aoneer egy felső kategóriás fegyverforgató. És ezt a tudást nem kocsmai pofozkodásokban szerezte.*
-Mit gondolsz miért a főnemesi családokból kerülnek ki a legjobb mágusok? Azért mert egy mágus kiképzése egy nagyobb vagyont emészt fel, de legtöbbször semmi hasznot nem hoz. Így van ez a harcosokkal is. Lehet, hogy a barbárok erősebbek, vagy több tapasztalattal bírnak, de a barbarizmus soha, semmiben nem érhet fel Arthenior színvonalára. *Egy nap a katona még csúnyán vissza fogja szívni ezeket a szavakat. Ám az sem holnap lesz.*
-Ami azt illeti jóban vagyok a szakácsnőnkkel. *Húzódik mosolyra az arca még utoljára, aztán elköszön és kilép az ajtón.*
//Kelser//
-Egy orktól nem várható el az a fajta katonai fegyelem mint a más fajúaktól. Ugyanakkor én örülnék a legjobban ha egyszer csak a kezeim közé akadna a kivétel. Ám sajnos a legtöbb ork nem a városi őrségnél akarja megtalálni a számítását. Ahogy a többi fegyverforgató között sem népszerű ez az állás. *De erről már beszéltek, így több magyarázatot nem is fűz a dologhoz.*
-Emellett a rendes fegyverforgatás megtanulásához is szükséges némi fegyelem, meg ugyebár némi pénz, a rendes oktatók számára. És mint tudjuk a zöldbőrűek nem dúskálnak az aranyban. Persze megtanulhatják az alapokat néhány kiégett veterántól, de az messze nem elég. Főleg akkor nem ha csatarendben akarnak küzdeni és nem őrjöngő bolond hordaként.
*A férfi ért a lándzsához, kardhoz, buzogányhoz és persze a kedvenc alabárdjával végrehajtható bonyolult technikákhoz. Tud lovagolni lőni, az utóbbi időkben pedig egy kisebb csapat irányításába is belekóstolhatott. Emellett ért a fegyverei és vértjei karbantartásához, és viszonylagos pontossággal fel tudja mérni bármelyik ellenfelének, vagy harcostársának képességeit. Tehát, bár ennek itt és most (ellenfél nélkül ugyebár) nem tudja jelét adni, Aoneer egy felső kategóriás fegyverforgató. És ezt a tudást nem kocsmai pofozkodásokban szerezte.*
-Mit gondolsz miért a főnemesi családokból kerülnek ki a legjobb mágusok? Azért mert egy mágus kiképzése egy nagyobb vagyont emészt fel, de legtöbbször semmi hasznot nem hoz. Így van ez a harcosokkal is. Lehet, hogy a barbárok erősebbek, vagy több tapasztalattal bírnak, de a barbarizmus soha, semmiben nem érhet fel Arthenior színvonalára. *Egy nap a katona még csúnyán vissza fogja szívni ezeket a szavakat. Ám az sem holnap lesz.*
-Ami azt illeti jóban vagyok a szakácsnőnkkel. *Húzódik mosolyra az arca még utoljára, aztán elköszön és kilép az ajtón.*
1030. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-23 22:26:42
Üzenet elküldve: 2016-03-23 22:26:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Majdnem felcser...//
*Tökmag vagy sem, vérbeli mélységi és így nagyon kis harcias tud lenni, ha akar. Érdekes kettősség, de ez csak addig áll még fent, amíg gyerek, utána majd szépen kinevelik belőle, vagy lehet magától kinövi. Az a tény viszont, hogy a sötételfeknél a felszíni népekkel ellentétben a nőstények a dominánsok, nem korhoz köthető. Még ha tökmag is, ki fog állni a saját igazáért, és ha kezet emelnek rá, felelni fog a kihívásra. Lehet rosszul teszi, de ők már csak ilyenek. Előbb cselekszenek, és csak aztán gondolkoznak. Ha feldühítik őket, biztosan.*
- Mert azt hitte egy pár vagyunk. *Mutat abba az irányba, amerre a kovács távozott, majd megvonja a vállát.* Nem tudom, nem is akarom megérteni az embereket. *Még a fejét is megrázza nyomatékosításképp. A kérdésére sem kap választ. Úgy tűnik a hím nem vette komoly megválaszolandó kérdésnek az előbbit, de legalább úgy tűnik ő megértette miről is lehet szó. Mindegy is, van egy olyan érzése, hogy amúgy sem értené meg, így inkább nem is akarja firtatni ezt a témát.
Fura, most mintha sokkal normálisabban viselkedne a hím. Ennyire nem döbbenthette meg az előbbi csörömpölése, az meg, hogy esetleg átgondolta volna a dolgot, erősen kétli. Olyan keményfejű, hogy a halál árnyékában sem biztos, hogy beismerné, a hibáit.
Hitetlenül pislogva hallgatja a helyes következtetéseket. Mivel nem tudja az okát, így most mintha még ijesztőbb lenne, mint amikor vicsorogva morgott minden élőre maga körül több méteres sugarú körben.*
- Huh? *Kapja fel a fejét, meglepetten pislogva.* Eddig se… akartalak követni. *Az úgy nem lenne igaz, hogy nem követte, így gyorsan korrigál, de az viszont igaz, hogy nem szándékosan tette. Mire ő maga is ráeszmélt, már itt voltak a kovácsnál. Ettől függetlenül megindul utána kifelé. Nem akarja követni, egyszerűen már eredetileg is a fogadóba akart volna menni, de ha tudná, hogy már vagy 2-3 alkalommal sikerült elkeverednie ebben a még csak nem is nagy városban… Most tényleg bölcsebb a hallgatás.*
- Emiatt ne aggódj! *Fordul egy enyhe grimasszal Khan felé.* Ha ez lenne a célom, biztosan nem veled próbálkoznék. *Nem mintha csinált volna már ilyet, de biztosan nem egy ilyen makacs alakot választana a cél érdekében. Jobban meg kellene ahhoz dolgoznia a vacsoráért, mintha valóban dolgozna. De persze erre semmi szüksége, konkrétat viszont esze ágában se lenne mondani. Még a végén fordított helyzet állna fenn.*
- És nem követlek. *Teszi még hozzá ismét pusztán dacból, némi gyerekes durcával. Végső soron nem tud ellene mit tenni, egyszerűen ő is el akar jutni a fogadóig. És az is tény, hogy más irányba se szeretne fordulni. Így sokkal egyszerűbb.
A sötétség miatt ő nem aggódna, mélységi, nekik a rossz fényviszonyok sokkal kedvezőbbek. Számára mindenképp. Gyűlöli az erős napfényt, és a sötétséghez szokott hozzá. Amennyit kell, annyit biztosan látna.*
*Tökmag vagy sem, vérbeli mélységi és így nagyon kis harcias tud lenni, ha akar. Érdekes kettősség, de ez csak addig áll még fent, amíg gyerek, utána majd szépen kinevelik belőle, vagy lehet magától kinövi. Az a tény viszont, hogy a sötételfeknél a felszíni népekkel ellentétben a nőstények a dominánsok, nem korhoz köthető. Még ha tökmag is, ki fog állni a saját igazáért, és ha kezet emelnek rá, felelni fog a kihívásra. Lehet rosszul teszi, de ők már csak ilyenek. Előbb cselekszenek, és csak aztán gondolkoznak. Ha feldühítik őket, biztosan.*
- Mert azt hitte egy pár vagyunk. *Mutat abba az irányba, amerre a kovács távozott, majd megvonja a vállát.* Nem tudom, nem is akarom megérteni az embereket. *Még a fejét is megrázza nyomatékosításképp. A kérdésére sem kap választ. Úgy tűnik a hím nem vette komoly megválaszolandó kérdésnek az előbbit, de legalább úgy tűnik ő megértette miről is lehet szó. Mindegy is, van egy olyan érzése, hogy amúgy sem értené meg, így inkább nem is akarja firtatni ezt a témát.
Fura, most mintha sokkal normálisabban viselkedne a hím. Ennyire nem döbbenthette meg az előbbi csörömpölése, az meg, hogy esetleg átgondolta volna a dolgot, erősen kétli. Olyan keményfejű, hogy a halál árnyékában sem biztos, hogy beismerné, a hibáit.
Hitetlenül pislogva hallgatja a helyes következtetéseket. Mivel nem tudja az okát, így most mintha még ijesztőbb lenne, mint amikor vicsorogva morgott minden élőre maga körül több méteres sugarú körben.*
- Huh? *Kapja fel a fejét, meglepetten pislogva.* Eddig se… akartalak követni. *Az úgy nem lenne igaz, hogy nem követte, így gyorsan korrigál, de az viszont igaz, hogy nem szándékosan tette. Mire ő maga is ráeszmélt, már itt voltak a kovácsnál. Ettől függetlenül megindul utána kifelé. Nem akarja követni, egyszerűen már eredetileg is a fogadóba akart volna menni, de ha tudná, hogy már vagy 2-3 alkalommal sikerült elkeverednie ebben a még csak nem is nagy városban… Most tényleg bölcsebb a hallgatás.*
- Emiatt ne aggódj! *Fordul egy enyhe grimasszal Khan felé.* Ha ez lenne a célom, biztosan nem veled próbálkoznék. *Nem mintha csinált volna már ilyet, de biztosan nem egy ilyen makacs alakot választana a cél érdekében. Jobban meg kellene ahhoz dolgoznia a vacsoráért, mintha valóban dolgozna. De persze erre semmi szüksége, konkrétat viszont esze ágában se lenne mondani. Még a végén fordított helyzet állna fenn.*
- És nem követlek. *Teszi még hozzá ismét pusztán dacból, némi gyerekes durcával. Végső soron nem tud ellene mit tenni, egyszerűen ő is el akar jutni a fogadóig. És az is tény, hogy más irányba se szeretne fordulni. Így sokkal egyszerűbb.
A sötétség miatt ő nem aggódna, mélységi, nekik a rossz fényviszonyok sokkal kedvezőbbek. Számára mindenképp. Gyűlöli az erős napfényt, és a sötétséghez szokott hozzá. Amennyit kell, annyit biztosan látna.*
1029. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-23 17:54:23
Üzenet elküldve: 2016-03-23 17:54:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aoneer//
-Akkor tehát ha valaki orknak születik, annak nem adatik meg a lehetőség hogy hivatásos katona legyen ha az akar lenni?
*Körülbelül ezt érti, és habár ezzel senkit nem akar bántani, valahol diszkriminációt érez. Mert minden kardforgató tanul valakitől, de Aoneer elbeszélésében a "nem lehet kontároktól tanulni" azt jelenti Kelser számára hogy az orkok nem tanulhatnak azoktól akiktől például a férfi. Miért?
Nem lepődik meg a szabad a gazdán, vannak akik az első néhány tipp után feladják. Ő maga még nem találkozott olyannal aki kitalálta volna, kivéve magát. De az is csak egy fél napnyi tippelgetés után sikerült, úgy hogy gyakorlatilag ráhibázott. Ez van, a legtöbben nem foglalkoznak vele eleget. A választ esze ágában sincs megmondani, ami valóban igen egyszerű: mert meghalt.*
-Mit tudsz ezzel csinálni a barakkban? Ott meg tudod sütni?
*Egész eddig úgy hitte hogy a barakkban csak néhány bábú, próbafegyver, de most megfordult a fejében hogy talán szálláaként is szolgálhat...
Na jah, itt marad egyedül, néhány fegyver társaságában, amiknek nem ért még, de célja ezeket megismerni. Ha kell, akkor egyedül.*
-Hát, akkor viszlát. Remélem még találkozunk.
//Aoneer//
-Akkor tehát ha valaki orknak születik, annak nem adatik meg a lehetőség hogy hivatásos katona legyen ha az akar lenni?
*Körülbelül ezt érti, és habár ezzel senkit nem akar bántani, valahol diszkriminációt érez. Mert minden kardforgató tanul valakitől, de Aoneer elbeszélésében a "nem lehet kontároktól tanulni" azt jelenti Kelser számára hogy az orkok nem tanulhatnak azoktól akiktől például a férfi. Miért?
Nem lepődik meg a szabad a gazdán, vannak akik az első néhány tipp után feladják. Ő maga még nem találkozott olyannal aki kitalálta volna, kivéve magát. De az is csak egy fél napnyi tippelgetés után sikerült, úgy hogy gyakorlatilag ráhibázott. Ez van, a legtöbben nem foglalkoznak vele eleget. A választ esze ágában sincs megmondani, ami valóban igen egyszerű: mert meghalt.*
-Mit tudsz ezzel csinálni a barakkban? Ott meg tudod sütni?
*Egész eddig úgy hitte hogy a barakkban csak néhány bábú, próbafegyver, de most megfordult a fejében hogy talán szálláaként is szolgálhat...
Na jah, itt marad egyedül, néhány fegyver társaságában, amiknek nem ért még, de célja ezeket megismerni. Ha kell, akkor egyedül.*
-Hát, akkor viszlát. Remélem még találkozunk.
1028. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-23 16:34:45
Üzenet elküldve: 2016-03-23 16:34:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kelser//
-Ha vannak is, mostanra messze nincs jelentőségük. A fegyverforgatást nem lehet kontároktól tanulni, és megfelelő háttér nélkül nem lehet sereget szervezni. *Ha Arthernior is alig képes összetoborozni és fenntartani azt a bizonyos háromszáz katonát akkor elég nagy szégyen lenne ha valami ork haduracska csak úgy összetrombitálna maga mellé akár húsz fegyverforgatót. Szerinte nem véletlen, hogy nem sok orkot látni a környéken, a börtönök és a bányák pedig elnyelik a "túlszaporulatot". A világnak nincs rájuk szüksége, ahogy nincs szüksége az élőholtakra sem, ezért fog előbb, vagy utóbb mindkét faj eltakarodni Lanavin földjeiről.
A gyerek megjegyzésére csak sóhajt egyet. Elvégre épp ő volt az aki valami különlegességet keresett, és a fegyver valóban nem nevezhető átlagosnak. Ám ha így hát így nem fog egy tökmaggal leállni vitatkozni, sőt ami azt illeti, talán épp ideje lenne bedobni némi alkoholt erre a kis társalgásra, és megsüttetni a kacsát a pegazus szakácsával. Mielőtt elkezdenek rágyűlni a legyek.*
-Akkor szabad a gazda. A fene fogja ilyesmivel idegesíteni magát. *Von vállat. Persze jár még a fejében néhány gyengébb megfejtés, de azokkal már nem akar megpróbálkozni főleg, hogy maga a fiú nevezte ezt egy "idegesítő" fejtörőnek. Sosem szerette a kicsavart logikát, a valóságban kialakuló rejtélyekkel, bűnügyekkel valahogy mindig sokkalta jobban boldogult mint az efféle dolgokkal.*
-Hát én lassan mennék vissza a barakkhoz. Ha még sokáig húzom az időt akkor szégyen szemre rám rohad ez a madár. *Mondja és várja a fiú reakcióját. A találós kérdés még érdekli valamennyire, de más már nem igazán. A fiú jó helyen van. Egy rakás pengeéles fegyver, és furmányos harci szerszám közelében semmi baja nem eshet. Kivéve persze ha született idióta, ám ennek még nem adta jelét.*
//Kelser//
-Ha vannak is, mostanra messze nincs jelentőségük. A fegyverforgatást nem lehet kontároktól tanulni, és megfelelő háttér nélkül nem lehet sereget szervezni. *Ha Arthernior is alig képes összetoborozni és fenntartani azt a bizonyos háromszáz katonát akkor elég nagy szégyen lenne ha valami ork haduracska csak úgy összetrombitálna maga mellé akár húsz fegyverforgatót. Szerinte nem véletlen, hogy nem sok orkot látni a környéken, a börtönök és a bányák pedig elnyelik a "túlszaporulatot". A világnak nincs rájuk szüksége, ahogy nincs szüksége az élőholtakra sem, ezért fog előbb, vagy utóbb mindkét faj eltakarodni Lanavin földjeiről.
A gyerek megjegyzésére csak sóhajt egyet. Elvégre épp ő volt az aki valami különlegességet keresett, és a fegyver valóban nem nevezhető átlagosnak. Ám ha így hát így nem fog egy tökmaggal leállni vitatkozni, sőt ami azt illeti, talán épp ideje lenne bedobni némi alkoholt erre a kis társalgásra, és megsüttetni a kacsát a pegazus szakácsával. Mielőtt elkezdenek rágyűlni a legyek.*
-Akkor szabad a gazda. A fene fogja ilyesmivel idegesíteni magát. *Von vállat. Persze jár még a fejében néhány gyengébb megfejtés, de azokkal már nem akar megpróbálkozni főleg, hogy maga a fiú nevezte ezt egy "idegesítő" fejtörőnek. Sosem szerette a kicsavart logikát, a valóságban kialakuló rejtélyekkel, bűnügyekkel valahogy mindig sokkalta jobban boldogult mint az efféle dolgokkal.*
-Hát én lassan mennék vissza a barakkhoz. Ha még sokáig húzom az időt akkor szégyen szemre rám rohad ez a madár. *Mondja és várja a fiú reakcióját. A találós kérdés még érdekli valamennyire, de más már nem igazán. A fiú jó helyen van. Egy rakás pengeéles fegyver, és furmányos harci szerszám közelében semmi baja nem eshet. Kivéve persze ha született idióta, ám ennek még nem adta jelét.*
1027. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-23 00:04:45
Üzenet elküldve: 2016-03-23 00:04:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Majdnem felcser...//
* Nevezzük inkább heti vagy havi érdekességnek, de talán még az évi sem túlzás, ha Khan és a kérlek szó kapcsolatáról beszélünk.
Abból mindketten csak nyerhetnek, ha egyikük sincs nagyon beszédes kedvében, ami a hímnél valamilyen szinten érthető. Jelenleg éppen emészti a gondolatot, hogy egy tökmag vette át a vezetői szerepet, ami érezhetően nem tetszik neki. Kinek is tetszene? Teljesen természetes, hogy cirkábbnál cirkább szitkok és átkozódások futnak át elméjén, és habár nagy késztetést érez rá, hogy mindet a lány fejéhez vágja, még azokat is, melyek teljesen máshonnan származnak, illetve az akciója óta felgyülemlett feszültséget is mind rá zúdítsa, mégis türtőzteti magát. Ha ezt a lány tudná, igazán szerencsésnek érezhetné magát.
Lehet, hogy most perpillanat nem tudná megnevezni azt a bizonyos személyt, de nem kételkedik abban, hogy igenis volt olyan, akihez kedves volt. Vagyis... Khan-mércével "kedves".
Amíg magyarázatot nem kap Amine hahotázására, addig kérdőn pislog csak. *
- Miért lennél féltékeny?
* Ráncolja össze a szemöldökét, mielőtt a további részét hallaná a mondandónak. *
- Ja, értem.
* Könyveli el ennyire egyszerűen a dolgot. Ehhez már nincs is igazából hozzáfűznivalója, sokkal inkább a szállás és pihenés kérdéskörre fókuszál. *
- Oké, értem én, nem ártana minél előbb ágyat tudni magam alatt, szóval lassan...
* Tekintete az ajtóra vándorol, majd vissza a nőstényre. *
- ... ha követni akarsz, akkor menjünk?
* Igazából még azt sem érti teljesen, hogy miért tart még most is vele a lány, azok után, amiket mondott, ahogy viselkedett.
~ Lehet, hogy le van égve és azt hiszi, hogy majd én fizetek neki kaját meg szobát? ~
A gondolat villámcsapásként hasít belé, s még ezt tartja a legvalószínűbbnek az mellett, hogy talán meg akarja ölni és elvenni mindenét. Mindkettő elég logikus, szóval jobb lesz még most tisztázni a dolgot, mielőtt kellemetlen szituációba kerülnének a fogadóban. *
- Ugye nem azért követsz, mert nincs pénzed?
* Talán ez a legjobb módja a rákérdezésnek, és így nem kell azonnal megtagadnia tőle az étel és szállás ígéretét.
Lényegtelen, mert ha felülről akarna belesni, akkor nagy valószínűséggel nem sok mindent látna, mivel hogy az egyre inkább alábukó fényforrásuk sugarait is kitakarná, szóval addig mindenképp várnia kell, amíg el nem érnek valamelyik fogadóba. Már ha ott még hajlandó lesz egy kontrollt tartani. *
* Nevezzük inkább heti vagy havi érdekességnek, de talán még az évi sem túlzás, ha Khan és a kérlek szó kapcsolatáról beszélünk.
Abból mindketten csak nyerhetnek, ha egyikük sincs nagyon beszédes kedvében, ami a hímnél valamilyen szinten érthető. Jelenleg éppen emészti a gondolatot, hogy egy tökmag vette át a vezetői szerepet, ami érezhetően nem tetszik neki. Kinek is tetszene? Teljesen természetes, hogy cirkábbnál cirkább szitkok és átkozódások futnak át elméjén, és habár nagy késztetést érez rá, hogy mindet a lány fejéhez vágja, még azokat is, melyek teljesen máshonnan származnak, illetve az akciója óta felgyülemlett feszültséget is mind rá zúdítsa, mégis türtőzteti magát. Ha ezt a lány tudná, igazán szerencsésnek érezhetné magát.
Lehet, hogy most perpillanat nem tudná megnevezni azt a bizonyos személyt, de nem kételkedik abban, hogy igenis volt olyan, akihez kedves volt. Vagyis... Khan-mércével "kedves".
Amíg magyarázatot nem kap Amine hahotázására, addig kérdőn pislog csak. *
- Miért lennél féltékeny?
* Ráncolja össze a szemöldökét, mielőtt a további részét hallaná a mondandónak. *
- Ja, értem.
* Könyveli el ennyire egyszerűen a dolgot. Ehhez már nincs is igazából hozzáfűznivalója, sokkal inkább a szállás és pihenés kérdéskörre fókuszál. *
- Oké, értem én, nem ártana minél előbb ágyat tudni magam alatt, szóval lassan...
* Tekintete az ajtóra vándorol, majd vissza a nőstényre. *
- ... ha követni akarsz, akkor menjünk?
* Igazából még azt sem érti teljesen, hogy miért tart még most is vele a lány, azok után, amiket mondott, ahogy viselkedett.
~ Lehet, hogy le van égve és azt hiszi, hogy majd én fizetek neki kaját meg szobát? ~
A gondolat villámcsapásként hasít belé, s még ezt tartja a legvalószínűbbnek az mellett, hogy talán meg akarja ölni és elvenni mindenét. Mindkettő elég logikus, szóval jobb lesz még most tisztázni a dolgot, mielőtt kellemetlen szituációba kerülnének a fogadóban. *
- Ugye nem azért követsz, mert nincs pénzed?
* Talán ez a legjobb módja a rákérdezésnek, és így nem kell azonnal megtagadnia tőle az étel és szállás ígéretét.
Lényegtelen, mert ha felülről akarna belesni, akkor nagy valószínűséggel nem sok mindent látna, mivel hogy az egyre inkább alábukó fényforrásuk sugarait is kitakarná, szóval addig mindenképp várnia kell, amíg el nem érnek valamelyik fogadóba. Már ha ott még hajlandó lesz egy kontrollt tartani. *
1026. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-22 19:41:37
Üzenet elküldve: 2016-03-22 19:41:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Majdnem felcser...//
*Megjegyezni mindenképpen megjegyzi. Napi érdekességek, és bár nem számított rá, némiképp elégedettséggel tölti el. Talán azért mert ezzel most ő győzött. Nem annyira naiv, mint amennyire talán látszik, sejti ő maga is, hogy ezt a meglepő szóhasználatot pusztán a szorult helyzet váltotta ki a másiknál.
Legalább az út további szakasza csöndesen telik. Ő sem keresi a hím tekintetét, így a szándékos ignorálás nem túlzottan zavarja. Tudja milyen, ha Khan kinyitja a száját, így sokkal jobb a mostani felállás. El tudja képzelni, milyen rondábbnál rondább, primitívebbnél primitívebb szitkok követhetik egymást a fejében, csak azok most őrá, és nem pedig arra a felszíni nőstényre irányulnak. De addig jó, míg azok megmaradnak csak gondolatoknak. Épp elég, hogy tud róluk, vagyis sejti, hogy vannak, nem kell, hogy még hallja is őket.
A tömör választ csak egy hümmentéssel annyiban hagyja. Lenne hozzáfűznivalója inkább az ezzel kapcsolatos hitetlenségét fejezve ki ezzel, de még mindig nem jött meg a beszélőkéje, hogy egy esetleges újabb vitát indítson.
Érdeklődve szemléli az új fegyvert, amit a hím csináltatott, közben kényelmesen elnyújtózkodva egy széken. Legalábbis addig, míg fel nem dönti a falhoz állított árukat, és a kovács teljesen le nem sokkolja őket az azt követő „felfedezésével”. Gyakorlatilag mindketten tátott szájjal pislognak, míg az távozik. A kis nőstényke valamivel gyorsabban nyeri vissza a lélekjelenlétét, hogy nevetésben törjön ki, de Khan úgy tűnik képtelen megemészteni a hallottakat.
A zavart kérdésre csak mosolyogva megrázza a fejét.*
- Azt hiszem kicsit elvetettem a sulykot, és azt hitte, hogy féltékeny vagyok, vagy mi. *Nem biztos az igazában, de jobb ötlete nincs. Mármint a szokásos magyarázaton kívül: Két ellentétes nemű ében bőrű egy helyen, egyenlő egy pár. De, hogy hogy lyukadnak ki ilyen légből kapott baromságoknál, fel nem tudja fogni.* Mi ez a szerelemhülyeség az embereknél? *A legnagyobb rejtély a számára, még mindig az úgynevezett szerelem dolog. Talán a hím többet tud ezekről a felszíni dolgokról, hogy honnan a fenéből kotornak elő hasonló túlbonyolított esti meséket.
A kérdése szerencsére visszarántja a valóságba. Kissé váratlanul is éri.*
- De nem tudjuk, hogy adnak-e szobát, nekem meg fogalmam sincs merre van. Nem akarok feleslegesen kavarogni, amikor a Pegazusban tudom, hogy biztosan adnak szállást, és lehet enni meg inni. *Akár négyszer is elmehetnek a fogadó előtt, mire rátalálnának a Pintyre. Ennek egyáltalán nem látja értelmét, ráadásul már két napja nem evett, és már nagyon korog a hasa. A hím meg csak ő tudja magáról, hogy mennyire van ereje meg lehetősége új helyeket keresgélni.
Ahhoz képest, hogy nem engedi a másik, hogy túlórázzon, mint akarata ellenére kijelölt gyógyító, még egész normálisan utasítja vissza. Nem is erősködik tovább. Ha nem egy karót nyelt két lábon járó dühöngő tűzhányó lenne, talán még meg is próbálna valahogy legalább a felső nyakán keresztül belekukkantani, hogy láthassa a kötést, de ez itt most halott ügy. A fogadótól amúgy is a hímre fog maradni. Onnantól teljes mértékben az ő problémája, és már nem fogja tudni a nőstényke nyakába varrni.*
*Megjegyezni mindenképpen megjegyzi. Napi érdekességek, és bár nem számított rá, némiképp elégedettséggel tölti el. Talán azért mert ezzel most ő győzött. Nem annyira naiv, mint amennyire talán látszik, sejti ő maga is, hogy ezt a meglepő szóhasználatot pusztán a szorult helyzet váltotta ki a másiknál.
Legalább az út további szakasza csöndesen telik. Ő sem keresi a hím tekintetét, így a szándékos ignorálás nem túlzottan zavarja. Tudja milyen, ha Khan kinyitja a száját, így sokkal jobb a mostani felállás. El tudja képzelni, milyen rondábbnál rondább, primitívebbnél primitívebb szitkok követhetik egymást a fejében, csak azok most őrá, és nem pedig arra a felszíni nőstényre irányulnak. De addig jó, míg azok megmaradnak csak gondolatoknak. Épp elég, hogy tud róluk, vagyis sejti, hogy vannak, nem kell, hogy még hallja is őket.
A tömör választ csak egy hümmentéssel annyiban hagyja. Lenne hozzáfűznivalója inkább az ezzel kapcsolatos hitetlenségét fejezve ki ezzel, de még mindig nem jött meg a beszélőkéje, hogy egy esetleges újabb vitát indítson.
Érdeklődve szemléli az új fegyvert, amit a hím csináltatott, közben kényelmesen elnyújtózkodva egy széken. Legalábbis addig, míg fel nem dönti a falhoz állított árukat, és a kovács teljesen le nem sokkolja őket az azt követő „felfedezésével”. Gyakorlatilag mindketten tátott szájjal pislognak, míg az távozik. A kis nőstényke valamivel gyorsabban nyeri vissza a lélekjelenlétét, hogy nevetésben törjön ki, de Khan úgy tűnik képtelen megemészteni a hallottakat.
A zavart kérdésre csak mosolyogva megrázza a fejét.*
- Azt hiszem kicsit elvetettem a sulykot, és azt hitte, hogy féltékeny vagyok, vagy mi. *Nem biztos az igazában, de jobb ötlete nincs. Mármint a szokásos magyarázaton kívül: Két ellentétes nemű ében bőrű egy helyen, egyenlő egy pár. De, hogy hogy lyukadnak ki ilyen légből kapott baromságoknál, fel nem tudja fogni.* Mi ez a szerelemhülyeség az embereknél? *A legnagyobb rejtély a számára, még mindig az úgynevezett szerelem dolog. Talán a hím többet tud ezekről a felszíni dolgokról, hogy honnan a fenéből kotornak elő hasonló túlbonyolított esti meséket.
A kérdése szerencsére visszarántja a valóságba. Kissé váratlanul is éri.*
- De nem tudjuk, hogy adnak-e szobát, nekem meg fogalmam sincs merre van. Nem akarok feleslegesen kavarogni, amikor a Pegazusban tudom, hogy biztosan adnak szállást, és lehet enni meg inni. *Akár négyszer is elmehetnek a fogadó előtt, mire rátalálnának a Pintyre. Ennek egyáltalán nem látja értelmét, ráadásul már két napja nem evett, és már nagyon korog a hasa. A hím meg csak ő tudja magáról, hogy mennyire van ereje meg lehetősége új helyeket keresgélni.
Ahhoz képest, hogy nem engedi a másik, hogy túlórázzon, mint akarata ellenére kijelölt gyógyító, még egész normálisan utasítja vissza. Nem is erősködik tovább. Ha nem egy karót nyelt két lábon járó dühöngő tűzhányó lenne, talán még meg is próbálna valahogy legalább a felső nyakán keresztül belekukkantani, hogy láthassa a kötést, de ez itt most halott ügy. A fogadótól amúgy is a hímre fog maradni. Onnantól teljes mértékben az ő problémája, és már nem fogja tudni a nőstényke nyakába varrni.*
1025. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-22 14:12:57
Üzenet elküldve: 2016-03-22 14:12:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Majdnem felcser...//
* Ami azt illeti, nem feltétlenül így történt volna, mert egy érett példányhoz teljesen máshogy állna hozzá. Ha mondjuk egy Iluse talált volna rá, szinte biztos, hogy visszább fogta volna magát. Ami mondjuk önmagában nem jelenti azt, hogy segítettek volna neki, szóval kétségtelen, hogy a lány fiatalságának és naivságának köszönheti az életét. (Már ha egyáltalán belehalt volna a sebébe, mert az is tény, hogy a hímek előszeretettel csinálnak elefántot a bolhából).
Jegyezze csak meg, többször nem valószínű, hogy hallani fogja ezt Khan szájából. Valójában a kényszer miatt mondja, amit, s utólag az is kiderül, hogy beválnak az ilyen szavak. Sajnos ez azt is jelenti, hogy Amine a "falkavezér" mindaddig, amíg a hím rendbe nem jön. Azután úgyis móresre tanítja.
A dorgáló ütéseket nem tudja hova tenni, mert általában, mikor őt megdorgálták az vagy bottal, vagy ököllel, egyáltalán nem visszafogott ütésekkel történt. Talán ezért is lett olyan, amilyen. Jelen helyzetben az egyetlen dolog, amiért hálás, az az, hogy a mellkasa felszabadul az őrületes nyomás alól. Így levegőhöz is jut végre, melyből mélyeket szippant. Miközben feltápászkodik, s az odavezető úton is, kerüli a nőstényke tekintetét. Leginkább azért, mert szégyenteljesnek érzi, hogy egy hozzá hasonló hagyta helyben. A mai nap során már másodszorra átkozza a gyengébbik nemet. *
- Volt.
* Ennél többet nem nagyon hajlandó beszélni, amíg magához nem veszi az új fegyverét, melyre szükség sem lenne, ha az a nyavalyás szerzetes nem lopta volna el tőle.
~ A rohadt életbe... ~
De ha nem lopta volna el, akkor most nem lehetne itt, a nap egyetlen fénypontjánál, mikor is egy minőségi fegyvert vesz magához.
A kovács minden bizonnyal hozzászokott már az ilyen jelenetekhez, szóval ezért is lehet, hogy nem dobta ki őket egyből. Mindenesetre Khan álla a földet veri a feltételezéstől és felváltva pislog Aminére és a fickóra.
~ He? ~
Miután a kovácsuraság távozik, gyógyítója-hóhérja kapja a zavart pillantásokat. *
- Mi van?!
* valóban azon gondolkozott, hogy a Pintyben keres szállást, de a végén még kést kapna a hátába, amint kilép az utcára, ezért inkább letagadja még a gondolatot is. *
- Izé, hát... neked meg mi bajod van vele, ha szállást kaphatunk ott?
* Arra pedig ne is számítson a nőcske, hogy gond nélkül elnavigálnak a Pegazus fogadóig. Legalábbis ha Khanon múlik, akkor nem lesz egy zökkenőmentes út.
A kérdés meglepi, először nem is tudja, mit feleljen rá. *
- Jól vagyok. Amúgy sem az utcán akarok levetkőzni.
* Összébb húzza magán a kabátját. A ruhái alatt pedig egyikük sem láthatja a kötésen átütő, vörös foltot. *
* Ami azt illeti, nem feltétlenül így történt volna, mert egy érett példányhoz teljesen máshogy állna hozzá. Ha mondjuk egy Iluse talált volna rá, szinte biztos, hogy visszább fogta volna magát. Ami mondjuk önmagában nem jelenti azt, hogy segítettek volna neki, szóval kétségtelen, hogy a lány fiatalságának és naivságának köszönheti az életét. (Már ha egyáltalán belehalt volna a sebébe, mert az is tény, hogy a hímek előszeretettel csinálnak elefántot a bolhából).
Jegyezze csak meg, többször nem valószínű, hogy hallani fogja ezt Khan szájából. Valójában a kényszer miatt mondja, amit, s utólag az is kiderül, hogy beválnak az ilyen szavak. Sajnos ez azt is jelenti, hogy Amine a "falkavezér" mindaddig, amíg a hím rendbe nem jön. Azután úgyis móresre tanítja.
A dorgáló ütéseket nem tudja hova tenni, mert általában, mikor őt megdorgálták az vagy bottal, vagy ököllel, egyáltalán nem visszafogott ütésekkel történt. Talán ezért is lett olyan, amilyen. Jelen helyzetben az egyetlen dolog, amiért hálás, az az, hogy a mellkasa felszabadul az őrületes nyomás alól. Így levegőhöz is jut végre, melyből mélyeket szippant. Miközben feltápászkodik, s az odavezető úton is, kerüli a nőstényke tekintetét. Leginkább azért, mert szégyenteljesnek érzi, hogy egy hozzá hasonló hagyta helyben. A mai nap során már másodszorra átkozza a gyengébbik nemet. *
- Volt.
* Ennél többet nem nagyon hajlandó beszélni, amíg magához nem veszi az új fegyverét, melyre szükség sem lenne, ha az a nyavalyás szerzetes nem lopta volna el tőle.
~ A rohadt életbe... ~
De ha nem lopta volna el, akkor most nem lehetne itt, a nap egyetlen fénypontjánál, mikor is egy minőségi fegyvert vesz magához.
A kovács minden bizonnyal hozzászokott már az ilyen jelenetekhez, szóval ezért is lehet, hogy nem dobta ki őket egyből. Mindenesetre Khan álla a földet veri a feltételezéstől és felváltva pislog Aminére és a fickóra.
~ He? ~
Miután a kovácsuraság távozik, gyógyítója-hóhérja kapja a zavart pillantásokat. *
- Mi van?!
* valóban azon gondolkozott, hogy a Pintyben keres szállást, de a végén még kést kapna a hátába, amint kilép az utcára, ezért inkább letagadja még a gondolatot is. *
- Izé, hát... neked meg mi bajod van vele, ha szállást kaphatunk ott?
* Arra pedig ne is számítson a nőcske, hogy gond nélkül elnavigálnak a Pegazus fogadóig. Legalábbis ha Khanon múlik, akkor nem lesz egy zökkenőmentes út.
A kérdés meglepi, először nem is tudja, mit feleljen rá. *
- Jól vagyok. Amúgy sem az utcán akarok levetkőzni.
* Összébb húzza magán a kabátját. A ruhái alatt pedig egyikük sem láthatja a kötésen átütő, vörös foltot. *
1024. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-21 22:33:00
Üzenet elküldve: 2016-03-21 22:33:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Majdnem felcser…//
*Lehet, hogy valóban fiatalka még, talán pont ezért nem tudja, hogyan kezelje a hasonló helyzeteket. Egy érettebb nőstény talán már rég ignorálta volna a hímet, esetleg már az elején a gyomrába térdelt volna, vagy hagyta volna az épülethez dőlve kilehelnie a lelkét. Igen, valószínű a legutóbbi eset igazolódott volna be az esetek többségében, tekintve, hogy akkor már kinyitotta a száját. Ő viszont inkább hadakozik vele, minthogy a sorsára hagyja. Lehet, sőt, biztos, hogy rosszul teszi és helytelenül döntött, sajnos még mindig az a helyzet áll fent, hogy vagy ez, vagy továbbra is az unalom.
Ugyanaz a szituáció, amire rájöhetett volna magától is a hím. A kis nőstényke pont azzal a célzattal ütötte pofon, hogy végre magába szálljon, és befogja a száját. Miből gondolta a másik, hogy ha nála nem vált be, majd a kis mélységinél működni fog? Van olyan makacs, mint a hím, és még egy jó adag büszkeség is szorult a kis teremtésbe, így ő lenne az utolsó, aki szó nélkül elviselne hasonlót. Talán ha a hím nem tiszta erővel akarna nevelőszándékú nyakleveseket osztogatni, hanem csak csuklóból egy kis ütésféleséget fejre, vagy hasonlót, mint amit ő a hím mellkasára adott, talán nem lenne az a vége, hogy Amine szó szerint nekiugrik.
Ahogy sejtette, az ehhez hasonló meglepetés támadásokat jobb napján is nehezen hárítaná, ha nincs erős lélekjelenléte és veti meg időben a lábát. A haját nem tépi kimondottan, pusztán belemarkol. A káromkodást tiszta sor, hogy miért kapja, de azért szabad kezével gyorsan egy finomat csap a homlokán. Nem fájdalmasat, alig érezhetőt csak ismét dorgáló jelleggel, aztán már kapja is el a kezét, hogy a másikét ragadhassa meg, mielőtt sikerül lesöpörnie magáról. Lassan már gyenge birkózásba megy át ez a kis közjátékuk. Közben a lábát ismét lejjebb csúsztatja, hogy ne nyomja tovább a sebét a kelleténél több ideig. Fel már nem is tudná, meg nem is nagyon akarná halászni a földről, ha itt elveszítené neki az eszméletét.
A leszállással még vár pár pillanatot, de a fájdalmas kérlek szót hallva a vak dühből némi meglepettség lesz. Nem felejti el, nem is elégszik meg ennyivel, de amúgy sincs több ötlete, hogy mit kezdjen most, így a leszállás mellett dönt.*
- Volt már, hogy legalább egyszer normálisan viselkedtél valakivel? *Leguggol mellé amint leszállt róla, most már teljesen normális hangnemben, nyugodtan szólva hozzá. Semmi szemrehányás, semmi undok stílus, pusztán kíváncsian figyeli, ahogy a hím feltápászkodik. Még mindig nem fordul meg a fejében utólagos bosszú, vagy hasonló, amit esetleg a hím tervezhet, de szerencséjére írható, hogy a bizalmat és ahhoz hasonló dolgokat sohasem tanították meg neki, így a kellő óvatosság remélhetőleg mindig adott lesz.
A kovács reakciójára ő is csak pislogni tud. A bocsánatkérésre, meg ami azt követi, konkrétan tátva marad a szája, úgy figyeli a távozását. Csak ezután kap a szájához, ahogy nevetésben tör ki. Nem tudja, miből szűrte le ezt a következtetést, de viccesnek vicces.*
- Egész nyugodtan kezelte. *Tanulhatna tőle a hím némi türelmet, de ezt már nem teszi hozzá. Talán nem kellett volna felrúgnia a készletét, de a kívánt hatást elérte. Biztos látott már ennél sokkal rosszabbakat is a kovács, nem csoda, hogy ezt már ennyire rugalmasan kezeli.*
- Az „akkor a pinty”-ből azt szűrtem le. *Mondjuk a Pegazusnak is csak az útvonalát tudja, az odatalálás már bonyolultabb, ha a hím annyira ismeri a várost, amennyire ő. Ha mázlija van, most talán minden különösebb probléma nélkül oda tudnak találni.
Amint kilépnek a kovácstól, egy pillanatra megállítja a hímet.*
- Mutasd! Nem véreztettem be? *Mutat az oldalára. Csak pillanatnyi kíváncsiság, és ha a másik elhajtja, hát egy pillanatig sem fog tovább erősködni.*
*Lehet, hogy valóban fiatalka még, talán pont ezért nem tudja, hogyan kezelje a hasonló helyzeteket. Egy érettebb nőstény talán már rég ignorálta volna a hímet, esetleg már az elején a gyomrába térdelt volna, vagy hagyta volna az épülethez dőlve kilehelnie a lelkét. Igen, valószínű a legutóbbi eset igazolódott volna be az esetek többségében, tekintve, hogy akkor már kinyitotta a száját. Ő viszont inkább hadakozik vele, minthogy a sorsára hagyja. Lehet, sőt, biztos, hogy rosszul teszi és helytelenül döntött, sajnos még mindig az a helyzet áll fent, hogy vagy ez, vagy továbbra is az unalom.
Ugyanaz a szituáció, amire rájöhetett volna magától is a hím. A kis nőstényke pont azzal a célzattal ütötte pofon, hogy végre magába szálljon, és befogja a száját. Miből gondolta a másik, hogy ha nála nem vált be, majd a kis mélységinél működni fog? Van olyan makacs, mint a hím, és még egy jó adag büszkeség is szorult a kis teremtésbe, így ő lenne az utolsó, aki szó nélkül elviselne hasonlót. Talán ha a hím nem tiszta erővel akarna nevelőszándékú nyakleveseket osztogatni, hanem csak csuklóból egy kis ütésféleséget fejre, vagy hasonlót, mint amit ő a hím mellkasára adott, talán nem lenne az a vége, hogy Amine szó szerint nekiugrik.
Ahogy sejtette, az ehhez hasonló meglepetés támadásokat jobb napján is nehezen hárítaná, ha nincs erős lélekjelenléte és veti meg időben a lábát. A haját nem tépi kimondottan, pusztán belemarkol. A káromkodást tiszta sor, hogy miért kapja, de azért szabad kezével gyorsan egy finomat csap a homlokán. Nem fájdalmasat, alig érezhetőt csak ismét dorgáló jelleggel, aztán már kapja is el a kezét, hogy a másikét ragadhassa meg, mielőtt sikerül lesöpörnie magáról. Lassan már gyenge birkózásba megy át ez a kis közjátékuk. Közben a lábát ismét lejjebb csúsztatja, hogy ne nyomja tovább a sebét a kelleténél több ideig. Fel már nem is tudná, meg nem is nagyon akarná halászni a földről, ha itt elveszítené neki az eszméletét.
A leszállással még vár pár pillanatot, de a fájdalmas kérlek szót hallva a vak dühből némi meglepettség lesz. Nem felejti el, nem is elégszik meg ennyivel, de amúgy sincs több ötlete, hogy mit kezdjen most, így a leszállás mellett dönt.*
- Volt már, hogy legalább egyszer normálisan viselkedtél valakivel? *Leguggol mellé amint leszállt róla, most már teljesen normális hangnemben, nyugodtan szólva hozzá. Semmi szemrehányás, semmi undok stílus, pusztán kíváncsian figyeli, ahogy a hím feltápászkodik. Még mindig nem fordul meg a fejében utólagos bosszú, vagy hasonló, amit esetleg a hím tervezhet, de szerencséjére írható, hogy a bizalmat és ahhoz hasonló dolgokat sohasem tanították meg neki, így a kellő óvatosság remélhetőleg mindig adott lesz.
A kovács reakciójára ő is csak pislogni tud. A bocsánatkérésre, meg ami azt követi, konkrétan tátva marad a szája, úgy figyeli a távozását. Csak ezután kap a szájához, ahogy nevetésben tör ki. Nem tudja, miből szűrte le ezt a következtetést, de viccesnek vicces.*
- Egész nyugodtan kezelte. *Tanulhatna tőle a hím némi türelmet, de ezt már nem teszi hozzá. Talán nem kellett volna felrúgnia a készletét, de a kívánt hatást elérte. Biztos látott már ennél sokkal rosszabbakat is a kovács, nem csoda, hogy ezt már ennyire rugalmasan kezeli.*
- Az „akkor a pinty”-ből azt szűrtem le. *Mondjuk a Pegazusnak is csak az útvonalát tudja, az odatalálás már bonyolultabb, ha a hím annyira ismeri a várost, amennyire ő. Ha mázlija van, most talán minden különösebb probléma nélkül oda tudnak találni.
Amint kilépnek a kovácstól, egy pillanatra megállítja a hímet.*
- Mutasd! Nem véreztettem be? *Mutat az oldalára. Csak pillanatnyi kíváncsiság, és ha a másik elhajtja, hát egy pillanatig sem fog tovább erősködni.*
1023. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-21 21:42:44
Üzenet elküldve: 2016-03-21 21:42:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aoneer//
-Tehát azt mondod most nincsenek ork fegyverforgatók?
*Habár nem veti meg, a történelemmel jóval kevesebbet foglalkozott mint például a botanikával. Ami valójában ugyancsak nem érdekli, azon kívül hogy szeret elemezni. Amire a legjobb célpontok a növények. Viszont most jelenleg fegyverek vannak előtte, mint potenciális célpontok.*
-És ebben mi az ami miatt érdekesebb mint az, amit először a kezembe vettem? Egyébként nem gondoltam volna hogy az íjrészét kell eltolni. Habár így valóban nagyobb az a rész amit meg lehet ragadni, és tolni. Jó ötlet.
*De azért ki van akadva hogy kereste a furfangot ott ahol nem volt. De nem baj. Itt jön az ő ideje.*
-Tévedtél, ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó. Egyébként nem vagyok biztos benne hogy valóban létezett, ez sokkal inkább egy idegesítő "fejtörő", már amennyiben foglalkoznak vele.
*Hát, valóban igaz, ha nem foglalkoznak vele, elveszti a varázsát. Kelser személy szerint egy fél napig gondolkodott rajta, amíg sikerült felhúznia magát. És mint kiderült az első feldühödött válasza volt a nyerő.*
-Viszont engem egy csőrlős szerkezet jobban érdekelne, mint például ez.
*A figyelmét egy másik darabnak szentelve oda sem néz a rövidke bemutatóra, ha valóban van céltábla akkor a lövés után fölpillant, majd egy "gratulálok" után újra visszafordul.*
//Aoneer//
-Tehát azt mondod most nincsenek ork fegyverforgatók?
*Habár nem veti meg, a történelemmel jóval kevesebbet foglalkozott mint például a botanikával. Ami valójában ugyancsak nem érdekli, azon kívül hogy szeret elemezni. Amire a legjobb célpontok a növények. Viszont most jelenleg fegyverek vannak előtte, mint potenciális célpontok.*
-És ebben mi az ami miatt érdekesebb mint az, amit először a kezembe vettem? Egyébként nem gondoltam volna hogy az íjrészét kell eltolni. Habár így valóban nagyobb az a rész amit meg lehet ragadni, és tolni. Jó ötlet.
*De azért ki van akadva hogy kereste a furfangot ott ahol nem volt. De nem baj. Itt jön az ő ideje.*
-Tévedtél, ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó. Egyébként nem vagyok biztos benne hogy valóban létezett, ez sokkal inkább egy idegesítő "fejtörő", már amennyiben foglalkoznak vele.
*Hát, valóban igaz, ha nem foglalkoznak vele, elveszti a varázsát. Kelser személy szerint egy fél napig gondolkodott rajta, amíg sikerült felhúznia magát. És mint kiderült az első feldühödött válasza volt a nyerő.*
-Viszont engem egy csőrlős szerkezet jobban érdekelne, mint például ez.
*A figyelmét egy másik darabnak szentelve oda sem néz a rövidke bemutatóra, ha valóban van céltábla akkor a lövés után fölpillant, majd egy "gratulálok" után újra visszafordul.*
1022. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-21 20:45:18
Üzenet elküldve: 2016-03-21 20:45:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kelser//
-Szerinted ki a fene akarna vacakolni egy ork kiképzésével, csak azért, hogy én verekedhessek vele? *A gnóm teljes jobbal gondolja azt amit gondol és a kérdése is jogos, csak éppen ha valaki ennyire biztos a maga igazában azt általában nem olyan egyszerű kizökkenteni belőle.*
-Ha minden igaz régen se voltak valami képzettek, és amennyire a gyakorlótéren láttam, azóta se tanultak semmit. *Kotorék zöldbőrűek. Persze kitilthatnák őket a városból, de az igazat megvallva mindig is volt ennél nagyobb bajuk. Artheniorban a szegénység őrült mértékeket öltött már a háború előtt is, a bandák úgy járkálnak a szegénynegyedben mintha az ő területük volna. Igen az orkok néha veszélyesek lehetnek, de olyan elhanyagolható mind a számuk mind a harcban képviselt erejük, hogy mára már annak a bizonyos listának a legvégére kerültek.*
-Art Thenior, és a segítői. *Válaszolja úgy mintha ez természetes lenne. Sőt ez olyasmi amit szerinte még egy kölyöknek is tudnia kéne. Őt legalábbis ezekkel a történetekkel altatták gyerekkorában.*
-Annak az Amos Theniornak az őse aki most a város első embere. De ha többet akarsz tudni akkor inkább keresd fel a könyvtárat. *Válaszolja, hisz ezek a történetek, krónikák, néphagyományok, már most annyi félék, és olyan érthetetlenek, hogy ő maga se nagyon tud kiigazodni rajtuk. Egyesek beszélnek valami mágikus segítségről, mások az évszámokat keverik, megint mások pedig a saját szájízük szerint torzítják a valóság rég elkotródott árnyékképeit.
Közben úgy látszik legalább egyszer ő is kifogott a fiún. Amitől máris jobban érzi magát. Persze elég alpári dolog annak örülni, hogy egy korban és termetben kisebb ellenfelet győzött le, pedig egyáltalán nem állt szándékában.*
-Ez egyszerű. *Válaszolja a koporsós kérdésre. Az íjpuska módszerét, úgy dönt inkább megmutatja. Az agy íves végét a hasához illeszti, míg a fegyver végét a földre támasztja ő pedig szép lassan előredől.*
-Ezzel fejezik ki, hogy az uralkodó mindenkit legyőzött, és uralta az adott föld minden javát. *Közben a férfi súlya alatt az íj mozogni kezd. A két félrész lassan elcsúszik egymáson. Az íjrész lassan előre csúszik, a húr pedig közben helyben marad, miközben a fogasléc újra és újra kattan alatta. A szerkezet pedig hamarosan egy egyszerű íjpuskává áll össze.*
-Az arany jelölte a napot, az ezüst a holdat, a fa az erdőket, a fém a hegyeket. *Persze ez az ő magyarázata, vagyis inkább az ahogy a maga fajták magyarázzák a dolgokat. És természetesen más megfejtést is el tud képzelni.*
-Ezt pedig hasíjnak nevezik. És azért különleges, mert a használója a saját testsúlyával tudja felhúzni. Ezért erősebb a legtöbb fegyvernél. *Mondja miközben egy nyílvesszőt illeszt az idegre és karjával becélozza a műhely céltábláját ahol a fegyvereket lehet kipróbálni, persze ha nincs ilyen akkor eláll a bemutatótól.* -Ügyes kis szerkezet, de ennek is megvannak a maga visszásságai.
//Kelser//
-Szerinted ki a fene akarna vacakolni egy ork kiképzésével, csak azért, hogy én verekedhessek vele? *A gnóm teljes jobbal gondolja azt amit gondol és a kérdése is jogos, csak éppen ha valaki ennyire biztos a maga igazában azt általában nem olyan egyszerű kizökkenteni belőle.*
-Ha minden igaz régen se voltak valami képzettek, és amennyire a gyakorlótéren láttam, azóta se tanultak semmit. *Kotorék zöldbőrűek. Persze kitilthatnák őket a városból, de az igazat megvallva mindig is volt ennél nagyobb bajuk. Artheniorban a szegénység őrült mértékeket öltött már a háború előtt is, a bandák úgy járkálnak a szegénynegyedben mintha az ő területük volna. Igen az orkok néha veszélyesek lehetnek, de olyan elhanyagolható mind a számuk mind a harcban képviselt erejük, hogy mára már annak a bizonyos listának a legvégére kerültek.*
-Art Thenior, és a segítői. *Válaszolja úgy mintha ez természetes lenne. Sőt ez olyasmi amit szerinte még egy kölyöknek is tudnia kéne. Őt legalábbis ezekkel a történetekkel altatták gyerekkorában.*
-Annak az Amos Theniornak az őse aki most a város első embere. De ha többet akarsz tudni akkor inkább keresd fel a könyvtárat. *Válaszolja, hisz ezek a történetek, krónikák, néphagyományok, már most annyi félék, és olyan érthetetlenek, hogy ő maga se nagyon tud kiigazodni rajtuk. Egyesek beszélnek valami mágikus segítségről, mások az évszámokat keverik, megint mások pedig a saját szájízük szerint torzítják a valóság rég elkotródott árnyékképeit.
Közben úgy látszik legalább egyszer ő is kifogott a fiún. Amitől máris jobban érzi magát. Persze elég alpári dolog annak örülni, hogy egy korban és termetben kisebb ellenfelet győzött le, pedig egyáltalán nem állt szándékában.*
-Ez egyszerű. *Válaszolja a koporsós kérdésre. Az íjpuska módszerét, úgy dönt inkább megmutatja. Az agy íves végét a hasához illeszti, míg a fegyver végét a földre támasztja ő pedig szép lassan előredől.*
-Ezzel fejezik ki, hogy az uralkodó mindenkit legyőzött, és uralta az adott föld minden javát. *Közben a férfi súlya alatt az íj mozogni kezd. A két félrész lassan elcsúszik egymáson. Az íjrész lassan előre csúszik, a húr pedig közben helyben marad, miközben a fogasléc újra és újra kattan alatta. A szerkezet pedig hamarosan egy egyszerű íjpuskává áll össze.*
-Az arany jelölte a napot, az ezüst a holdat, a fa az erdőket, a fém a hegyeket. *Persze ez az ő magyarázata, vagyis inkább az ahogy a maga fajták magyarázzák a dolgokat. És természetesen más megfejtést is el tud képzelni.*
-Ezt pedig hasíjnak nevezik. És azért különleges, mert a használója a saját testsúlyával tudja felhúzni. Ezért erősebb a legtöbb fegyvernél. *Mondja miközben egy nyílvesszőt illeszt az idegre és karjával becélozza a műhely céltábláját ahol a fegyvereket lehet kipróbálni, persze ha nincs ilyen akkor eláll a bemutatótól.* -Ügyes kis szerkezet, de ennek is megvannak a maga visszásságai.
1021. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2016-03-20 22:50:28
Üzenet elküldve: 2016-03-20 22:50:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Majdnem felcser…//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Valahol, valamilyen szinten átérezhető lenne Amine helyzete, ha a hím éppen azzal lenne elfoglalva, hogy azt elemezgesse. A nőstényke még túl fiatal, ezért hiába képviseli a mélységiek dominánsabb nemét, még meg sem közelíti egy matriarcha tekintélyét, ezért nem csoda, hogy nem kap többet, mint egy mezei parasztasszony, vagy akármelyik felszíni söpredék.
Lehet, hogy ő maga nem a legmélyebb veremből származik, de azért az is túlzásnak tűnik, hogy a felszínről. Ugyan nem kizárólag sötételfek közt nevelkedett, de ahonnan ő jön, az messze nem a fényes oldala a világnak. Ami valahol meg is magyarázza a modorát és a hozzáállását.
Ha jobb állapotban lenne, akkor aranyosnak tartaná a lányt és annak ingerült reakcióját, s talán szó nélkül hagyná, sőt talán élvezné is, hogy pulikutyaként követi, amolyan "zseb-boxzsák" szerepben, de most nincs abban a passzban, hogy kiélvezhesse a másik feszültségét.
Arra számít, hogy Amine az ütésének hatására végre lenyugszik, de sajnálatos módon pont az ellenkező reakciót váltja ki a nősténykéből.
Egy pillanatra olyan érzése támad, mintha egy szekérrel mennének át rajta, s ez nem a lány testtömege miatt van, csupán a hirtelen támadás és ahogy a földnek csapódik, kiszorít belőle minden szuszt. Az pedig csak ront a helyzeten, hogy a lány rátérdel, amit egy kevésbé fájdalmas szituációban biztosan élvezne, de jelen helyzetben tudata a fejébe, hátába és oldalába hasító fájdalomra koncentrál. *
- Ááá! Azt a nyögve szaró nénikéd, ne tépj már!
* Kezével próbálja levakarni magáról a lányt és valahogy megszabadulni annak kezétől is. Ez a két mutatvány nem túl hatékony, ha csak egyik kezünket tudjuk használni. Ez a kormosra is ugyanúgy érvényes, ezért szó szerint ki van szolgáltatva Aminének. A fájdalomtól könnyek gyűlnek a szemébe, persze ez nem a sírás jele, csupán egy természetes reakció a lány térdének felhúzására. Ha ez így folytatódik, szinte biztos, hogy eszméletét veszti a szűnni nem akaró nyomás miatt.
Az, hogy Ami helybenhagyja, valójában pozitívan hat a tekintélyére. Mármint a kis nőstényére. Ez nem azt jelenti ugyan, hogy Khan nem fog többet erőszakoskodni, beszólogatni, sőt, szinte biztos, hogy később még meg is fogja majd verni (vagyis ezt tervezi), de egyelőre, amíg jobban nem lesz, de Niiso erejét el kell ismernie. Vagy legalábbis úgy kell tennie, ha azt akarja, hogy legyen még később. *
- Szállj le rólam!
* A szavak csak lassan, fájdalmas hörgéssel kísérve hangzanak el, s ami ezeket követi, talán a nap legmeglepőbb megnyilvánulása lehet: *
- Kérlek...
* Nagy nehezen azért képes szótlanul tűrni a seggbe rúgást, és bemenni az épületbe. Ez nem azt jelenti, hogy nem írta fel a "miért verjük agyon őt" listára, melyet fel tervez olvasni neki egy jobb napján.
A hirtelen reakcióra sem a kovács, sem ő nem tud mit felelni, s habár a felsőbbrendű mélységi fajhoz tartozik, mégsem a fiú az, aki előbb magához tér. *
- Fehérnépek, ehh?
* Veregeti vállon az ember Khant, mielőtt halkan folytatná. *
- Nagyon hamar elsárkányosodnak, ha túl jól vannak tartva.
* Lehet, hogy a fickó nem kedveli a mélységieket, de mint az erősebbik nem tagjai, vannak bizonyos témák ahol egész jól megértik egymást. Jelen esetben a nők.
A fiatal nőstényhez bocsánatkérőn fordul. *
- Bocsánat hölgyem, nem tudtam, hogy önök egy pár.
* Azzal egy intés kíséretében el is tűnik a színről. Az itt maradt hím nem tud mit kezdeni sem a férfi szavaival sem a kialakult helyzettel. Igazából nem lenne rossz ötlet a kupleráj sem, de nem érzi úgy, hogy most élvezni tudna akármit is. Egy kiadós alvást leszámítva. *
- Jól van, na! Egy szóval sem mondtam, hogy oda megyek!
* Emeli fel kezeit védekezőn maga elé, mielőtt még ismét a földön találná magát. A lány dühét látva igazából túlságosan is meglepett, hogy akármi mást is reagáljon. Vagy hogy belegondoljon abba, hogy őt mégis hol érdekli, hogy az hova megy. *
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
* Valahol, valamilyen szinten átérezhető lenne Amine helyzete, ha a hím éppen azzal lenne elfoglalva, hogy azt elemezgesse. A nőstényke még túl fiatal, ezért hiába képviseli a mélységiek dominánsabb nemét, még meg sem közelíti egy matriarcha tekintélyét, ezért nem csoda, hogy nem kap többet, mint egy mezei parasztasszony, vagy akármelyik felszíni söpredék.
Lehet, hogy ő maga nem a legmélyebb veremből származik, de azért az is túlzásnak tűnik, hogy a felszínről. Ugyan nem kizárólag sötételfek közt nevelkedett, de ahonnan ő jön, az messze nem a fényes oldala a világnak. Ami valahol meg is magyarázza a modorát és a hozzáállását.
Ha jobb állapotban lenne, akkor aranyosnak tartaná a lányt és annak ingerült reakcióját, s talán szó nélkül hagyná, sőt talán élvezné is, hogy pulikutyaként követi, amolyan "zseb-boxzsák" szerepben, de most nincs abban a passzban, hogy kiélvezhesse a másik feszültségét.
Arra számít, hogy Amine az ütésének hatására végre lenyugszik, de sajnálatos módon pont az ellenkező reakciót váltja ki a nősténykéből.
Egy pillanatra olyan érzése támad, mintha egy szekérrel mennének át rajta, s ez nem a lány testtömege miatt van, csupán a hirtelen támadás és ahogy a földnek csapódik, kiszorít belőle minden szuszt. Az pedig csak ront a helyzeten, hogy a lány rátérdel, amit egy kevésbé fájdalmas szituációban biztosan élvezne, de jelen helyzetben tudata a fejébe, hátába és oldalába hasító fájdalomra koncentrál. *
- Ááá! Azt a nyögve szaró nénikéd, ne tépj már!
* Kezével próbálja levakarni magáról a lányt és valahogy megszabadulni annak kezétől is. Ez a két mutatvány nem túl hatékony, ha csak egyik kezünket tudjuk használni. Ez a kormosra is ugyanúgy érvényes, ezért szó szerint ki van szolgáltatva Aminének. A fájdalomtól könnyek gyűlnek a szemébe, persze ez nem a sírás jele, csupán egy természetes reakció a lány térdének felhúzására. Ha ez így folytatódik, szinte biztos, hogy eszméletét veszti a szűnni nem akaró nyomás miatt.
Az, hogy Ami helybenhagyja, valójában pozitívan hat a tekintélyére. Mármint a kis nőstényére. Ez nem azt jelenti ugyan, hogy Khan nem fog többet erőszakoskodni, beszólogatni, sőt, szinte biztos, hogy később még meg is fogja majd verni (vagyis ezt tervezi), de egyelőre, amíg jobban nem lesz, de Niiso erejét el kell ismernie. Vagy legalábbis úgy kell tennie, ha azt akarja, hogy legyen még később. *
- Szállj le rólam!
* A szavak csak lassan, fájdalmas hörgéssel kísérve hangzanak el, s ami ezeket követi, talán a nap legmeglepőbb megnyilvánulása lehet: *
- Kérlek...
* Nagy nehezen azért képes szótlanul tűrni a seggbe rúgást, és bemenni az épületbe. Ez nem azt jelenti, hogy nem írta fel a "miért verjük agyon őt" listára, melyet fel tervez olvasni neki egy jobb napján.
A hirtelen reakcióra sem a kovács, sem ő nem tud mit felelni, s habár a felsőbbrendű mélységi fajhoz tartozik, mégsem a fiú az, aki előbb magához tér. *
- Fehérnépek, ehh?
* Veregeti vállon az ember Khant, mielőtt halkan folytatná. *
- Nagyon hamar elsárkányosodnak, ha túl jól vannak tartva.
* Lehet, hogy a fickó nem kedveli a mélységieket, de mint az erősebbik nem tagjai, vannak bizonyos témák ahol egész jól megértik egymást. Jelen esetben a nők.
A fiatal nőstényhez bocsánatkérőn fordul. *
- Bocsánat hölgyem, nem tudtam, hogy önök egy pár.
* Azzal egy intés kíséretében el is tűnik a színről. Az itt maradt hím nem tud mit kezdeni sem a férfi szavaival sem a kialakult helyzettel. Igazából nem lenne rossz ötlet a kupleráj sem, de nem érzi úgy, hogy most élvezni tudna akármit is. Egy kiadós alvást leszámítva. *
- Jól van, na! Egy szóval sem mondtam, hogy oda megyek!
* Emeli fel kezeit védekezőn maga elé, mielőtt még ismét a földön találná magát. A lány dühét látva igazából túlságosan is meglepett, hogy akármi mást is reagáljon. Vagy hogy belegondoljon abba, hogy őt mégis hol érdekli, hogy az hova megy. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066