Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 126 (2501. - 2520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2520. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-12 08:38:05
Üzenet elküldve: 2021-09-12 08:38:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterem parancsa, előleg //
// Érintőlegesen:A kovácshoz //
// Érintőlegesen: Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
* A félarcú megszólítása után szimplán könnyed léptekkel a két férfi társalgásához közel lép. Előtte a lovag szerű teremtményt végig vizslatja. ~ Valami nemes szerű. ~ Az intézőt nem hagyja figyelmen kívül, mindig is szerette az egyedi kinézetű férfiakat. Az egyéniség kifejezésének az egyik módja az egyedi kinézet vagy éppen a személyiség kimutatása a világ felé. Nem foglalkozott soha ténylegesen sokat másokkal, az ő hivatásába ez nem éppen szükséges. *
- Jó napot * Biccent a fejével és kezét a maszkjához emeli mintha tisztelegne. * Ha majd befejezi a lovag úrral a megbeszélést akkor szeretnék külön vonulni önnel ha ez lehetséges. * Egy kisebb szünetet hagyva szavai között egy mély levegővel kíséri tovább, hogy érezhetővé váljon a komolysága az ügynek ami által megjelent itt. De ezzel természetesen nem őt helyezi a világon mindenki elé, szimplán a céltudatossága vezérli, hogy társainak vagy éppen magának is megfeleljék. * - Szükség szerűen egy kis időre el kellene rabolnom önt, ha ez természetesen csak aktuális lesz.
* Megvárja a válaszát, de utána néhány lépést hátrál tisztelet tudóan, hogy a férfiak ügyeibe ne avatkozzon bele. Az érdekes szélső társaság felé pedig egy szimplát biccent, hogy semmiképp ne tűnjön udvariatlannak, még a maszkjába is. Ha ez felkerül csapongó életmódja teljesen megszűnik és a hivatásának él ameddig a szükség kívánja. Ez egy olyan sajátosság amivel a munkát és az ő kicsapongó életvitelét külön tudja szedni. Amikor már nincs ténylegesen a két férfi útjába elkezd ismét a pulton lévő tárgyakkal játszadozni míg a két arcú jelenség nem szólítja. *
// Érintőlegesen:A kovácshoz //
// Érintőlegesen: Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
* A félarcú megszólítása után szimplán könnyed léptekkel a két férfi társalgásához közel lép. Előtte a lovag szerű teremtményt végig vizslatja. ~ Valami nemes szerű. ~ Az intézőt nem hagyja figyelmen kívül, mindig is szerette az egyedi kinézetű férfiakat. Az egyéniség kifejezésének az egyik módja az egyedi kinézet vagy éppen a személyiség kimutatása a világ felé. Nem foglalkozott soha ténylegesen sokat másokkal, az ő hivatásába ez nem éppen szükséges. *
- Jó napot * Biccent a fejével és kezét a maszkjához emeli mintha tisztelegne. * Ha majd befejezi a lovag úrral a megbeszélést akkor szeretnék külön vonulni önnel ha ez lehetséges. * Egy kisebb szünetet hagyva szavai között egy mély levegővel kíséri tovább, hogy érezhetővé váljon a komolysága az ügynek ami által megjelent itt. De ezzel természetesen nem őt helyezi a világon mindenki elé, szimplán a céltudatossága vezérli, hogy társainak vagy éppen magának is megfeleljék. * - Szükség szerűen egy kis időre el kellene rabolnom önt, ha ez természetesen csak aktuális lesz.
* Megvárja a válaszát, de utána néhány lépést hátrál tisztelet tudóan, hogy a férfiak ügyeibe ne avatkozzon bele. Az érdekes szélső társaság felé pedig egy szimplát biccent, hogy semmiképp ne tűnjön udvariatlannak, még a maszkjába is. Ha ez felkerül csapongó életmódja teljesen megszűnik és a hivatásának él ameddig a szükség kívánja. Ez egy olyan sajátosság amivel a munkát és az ő kicsapongó életvitelét külön tudja szedni. Amikor már nincs ténylegesen a két férfi útjába elkezd ismét a pulton lévő tárgyakkal játszadozni míg a két arcú jelenség nem szólítja. *
2519. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-12 07:59:57
Üzenet elküldve: 2021-09-12 07:59:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
//Érintőlegesen: Mesterem parancsa, előleg//
*A hóhajú vitézt alighanem sikerült gondolkodóba ejtenie a zöld varázsitallal, vagy talán tényleg azon töri a fejét, hogy vesz még néhány dolgot. Az élet azonban közben sem áll meg: Aztyan visszatér a parancsnokkal, meg egy különös, álarcos idegennel, Nimeril pedig elunja a várakozást, és érdeklődik, menjen-e vagy maradjon. Nawanthiri előbb a havashegyire, majd a koponyamaszkot viselő vevőre pillant, utóbbin el is időz a tekintete néhány szívdobbanásig.*
- Maradj még inkább. Szeretnék kérdezni valamit. *fordul vissza a barátnőjéhez, miután gyors helyzetelemzéssel arra jut, hogy az álarcos is Aztyanhoz jött* Van a Kalmárban egy kisfiú, Jejjan, aki elkeveredett a szüleitől. Két-hároméves lehet, és olyan a ruhája, mint egy kis hercegnek. Nem tudtam kiszedni belőle, hogy hívják a mamáját, de azt igen, hogy a szerelmét Vannának, ez a Vanna pedig *itt elmosolyodik* még repülni is tud. Együtt él egy Lau nevű valakivel, egy doktorbácsival, és *jobboldalt füle mögé simítja a sörényét* a szarvasokkal. Nem tudod, hol van ez a hely? Nincs sok orvos a környéken, talán ismered is... *amíg beszél, fél szemét Aztyanon és a maszkos vevőn tartja, hátha tud nekik segíteni valamiben. Ha pedig a heges arcú Kaazemot keresné, megmondja neki, hogy az óriás a Kaszárnyába vitt ki egy elkészült megrendelést.*
//Érintőlegesen: Mesterem parancsa, előleg//
*A hóhajú vitézt alighanem sikerült gondolkodóba ejtenie a zöld varázsitallal, vagy talán tényleg azon töri a fejét, hogy vesz még néhány dolgot. Az élet azonban közben sem áll meg: Aztyan visszatér a parancsnokkal, meg egy különös, álarcos idegennel, Nimeril pedig elunja a várakozást, és érdeklődik, menjen-e vagy maradjon. Nawanthiri előbb a havashegyire, majd a koponyamaszkot viselő vevőre pillant, utóbbin el is időz a tekintete néhány szívdobbanásig.*
- Maradj még inkább. Szeretnék kérdezni valamit. *fordul vissza a barátnőjéhez, miután gyors helyzetelemzéssel arra jut, hogy az álarcos is Aztyanhoz jött* Van a Kalmárban egy kisfiú, Jejjan, aki elkeveredett a szüleitől. Két-hároméves lehet, és olyan a ruhája, mint egy kis hercegnek. Nem tudtam kiszedni belőle, hogy hívják a mamáját, de azt igen, hogy a szerelmét Vannának, ez a Vanna pedig *itt elmosolyodik* még repülni is tud. Együtt él egy Lau nevű valakivel, egy doktorbácsival, és *jobboldalt füle mögé simítja a sörényét* a szarvasokkal. Nem tudod, hol van ez a hely? Nincs sok orvos a környéken, talán ismered is... *amíg beszél, fél szemét Aztyanon és a maszkos vevőn tartja, hátha tud nekik segíteni valamiben. Ha pedig a heges arcú Kaazemot keresné, megmondja neki, hogy az óriás a Kaszárnyába vitt ki egy elkészült megrendelést.*
2518. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-11 17:51:53
Üzenet elküldve: 2021-09-11 17:51:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
* Nimeril áll egy darabig, de csak elunja a várakozást, mert hát jó meg minden, de neki csak unalmas itt ácsorogni meg nézni, ahogy Nawanthiri üzletel. Ráadásul a hegyi barbár nem éppen egy gyors reagálású egyén. Ezért is lép oda hát barátosnéjához.*
- Nem akarnék zavarni, ha ilyen sok a dolgod. Jöjjek vissza esetleg később?* Nem lép csak le úgy, de azt bárki átérezheti, hogy egész nap nem ücsöröghet itt csak úgy. A rendelését leadta, szóval itt elvégezte a dolgát.*
* Nimeril áll egy darabig, de csak elunja a várakozást, mert hát jó meg minden, de neki csak unalmas itt ácsorogni meg nézni, ahogy Nawanthiri üzletel. Ráadásul a hegyi barbár nem éppen egy gyors reagálású egyén. Ezért is lép oda hát barátosnéjához.*
- Nem akarnék zavarni, ha ilyen sok a dolgod. Jöjjek vissza esetleg később?* Nem lép csak le úgy, de azt bárki átérezheti, hogy egész nap nem ücsöröghet itt csak úgy. A rendelését leadta, szóval itt elvégezte a dolgát.*
2517. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-10 16:36:25
Üzenet elküldve: 2021-09-10 16:36:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A kovácshoz//
//Mesterem parancsa, előleg//
*Az intézőt teljesen másféleképp érdeklik a fegyverek, mint az ébenbőrű kovácsmestert vagy a parancsnokot. Aztyan üzelti szempontokon át tekint a fegyverekere és páncélokra, eladhatóságuk és áruk szerint mutat érdeklődést. De mivel volt alkalma kissé belekóstolni a munkába, így már nem csak eladható árukat lát bennük.
Amikor Bredoc félreértést említ, a heges arcú felé fordítja égszín tekintetét. Amint mond, sajnos nem érdeklés kérdése. Ha tud egy forrásról, onnan az már nem képvisel olyan értéket, mintha arról csak a Kereskedőház tudna. Persze ezt így nem fogja soha tálalni a férfinek, de együtt mosolyog Bredoccal.
A szög pedig ki is lyukad a zsákból, amikor folytatja. Valamiért a parancsnok azt gondolja, hogy majd Aztyan fog elmenni a lándzsa markolatául szolgáló alapanyagért.*
- Én magam nem veszek részt a beszerzésben, a Kereskedőháznak megvannak a forrásai az ilyen alapanyagok beszerzésére. Olyanok, akik tudnak vigyázni magukra. *Mosolyog féloldalasan a parancsnokra, hogy tisztázza a félreértést. Nem fejti ki, hogy ha nem Bredocról lenne szó, akkor is elküldene valakit vagy valakiket a szóban forgó alapanyagért. Ők ezért kapják a fizetségüket a Kereskedőháztól. Hisz, ahogy mondta, ők is ezért kapják az aranyakat, hogy az ilyesmit elintézzék a megrendelő helyett.
A varázslat kérdésére a kovácsnak nincs ötlete, de az intéző felajánl pár lehetőséget, amit Bredoc elutasít. Aztyan csak egy kurta biccentéssel veszi tudomásul és nem erőlteti tovább.
A kovácsmesternek igazából már nincs mondanivalója, a lényegi dolgokat elrendezték vele és nagyon úgy tűnik, hogy már menne vissza dolgozni.*
- Köszönjük mester. *Mondja főhajtással a heges arcú, majd könnyed gesztussal invitálni vissza a vásárlótérbe a parancsnokot, hogy ott folytathassák az érdemi tárgyalást.
Ha beértek, akkor megáll a pult mögött és úgy kezd el beszélni.*
- Ha önnek megfelel, akkor hamarosan megszervezem az alapanyag beszerzésének menetét. Pontos időintervallumot nem tudok mondani, hisz olykor a pusztai mester kér egy-egy apró szívességet az alapanyagért cserébe, de addig a mester elkészíti önnek a lándzsa pengéjét. Az ár körülbelül ezer arany körül lesz, a beszerzés bonyolultságától függően. Ne aggódjon, a legjobb embereink fognak elindulni, nem eshet bajuk. *Biztosítja a parancsnokot a beszerzés biztonságáról.*
- Igyekezni fogunk a lehető legrövidebb időre szűkíteni a fegyver elkészítését. *Mondja végül, várva, hogy Bredoc szeretne-e még hozzáfűzni valamit a hallottakhoz.
Miközben a parancsnokkal tárgyal, egy új vásárló lép a Központba. Ez nem volna meglepő, hisz a Központ népszerű helynek számít, ám az érkező látványos maszkkal takarja arcát. A csőrös maszk elég feltűnő, de bármilyen környezetben az volna, ám ez még nem ok arra, hogy problémát jelentsen. Az intéző sok fura alakkal találkozott már élete során.
Első ránézésre nőnek nézné, de semmi sem lehet biztos, így még Bredoc válaszára vár, odaköszön az érkezőnek.*
- Üdvözlöm a Wegtoren Aranya Kereskedőház Kereskedelmi Központjában. Azonnal rendelkezésére állunk. *Mosolyog féloldalasan a maszkosra, majd visszafordul a parancsnok felé teljes figyelmével.*
//Mesterem parancsa, előleg//
*Az intézőt teljesen másféleképp érdeklik a fegyverek, mint az ébenbőrű kovácsmestert vagy a parancsnokot. Aztyan üzelti szempontokon át tekint a fegyverekere és páncélokra, eladhatóságuk és áruk szerint mutat érdeklődést. De mivel volt alkalma kissé belekóstolni a munkába, így már nem csak eladható árukat lát bennük.
Amikor Bredoc félreértést említ, a heges arcú felé fordítja égszín tekintetét. Amint mond, sajnos nem érdeklés kérdése. Ha tud egy forrásról, onnan az már nem képvisel olyan értéket, mintha arról csak a Kereskedőház tudna. Persze ezt így nem fogja soha tálalni a férfinek, de együtt mosolyog Bredoccal.
A szög pedig ki is lyukad a zsákból, amikor folytatja. Valamiért a parancsnok azt gondolja, hogy majd Aztyan fog elmenni a lándzsa markolatául szolgáló alapanyagért.*
- Én magam nem veszek részt a beszerzésben, a Kereskedőháznak megvannak a forrásai az ilyen alapanyagok beszerzésére. Olyanok, akik tudnak vigyázni magukra. *Mosolyog féloldalasan a parancsnokra, hogy tisztázza a félreértést. Nem fejti ki, hogy ha nem Bredocról lenne szó, akkor is elküldene valakit vagy valakiket a szóban forgó alapanyagért. Ők ezért kapják a fizetségüket a Kereskedőháztól. Hisz, ahogy mondta, ők is ezért kapják az aranyakat, hogy az ilyesmit elintézzék a megrendelő helyett.
A varázslat kérdésére a kovácsnak nincs ötlete, de az intéző felajánl pár lehetőséget, amit Bredoc elutasít. Aztyan csak egy kurta biccentéssel veszi tudomásul és nem erőlteti tovább.
A kovácsmesternek igazából már nincs mondanivalója, a lényegi dolgokat elrendezték vele és nagyon úgy tűnik, hogy már menne vissza dolgozni.*
- Köszönjük mester. *Mondja főhajtással a heges arcú, majd könnyed gesztussal invitálni vissza a vásárlótérbe a parancsnokot, hogy ott folytathassák az érdemi tárgyalást.
Ha beértek, akkor megáll a pult mögött és úgy kezd el beszélni.*
- Ha önnek megfelel, akkor hamarosan megszervezem az alapanyag beszerzésének menetét. Pontos időintervallumot nem tudok mondani, hisz olykor a pusztai mester kér egy-egy apró szívességet az alapanyagért cserébe, de addig a mester elkészíti önnek a lándzsa pengéjét. Az ár körülbelül ezer arany körül lesz, a beszerzés bonyolultságától függően. Ne aggódjon, a legjobb embereink fognak elindulni, nem eshet bajuk. *Biztosítja a parancsnokot a beszerzés biztonságáról.*
- Igyekezni fogunk a lehető legrövidebb időre szűkíteni a fegyver elkészítését. *Mondja végül, várva, hogy Bredoc szeretne-e még hozzáfűzni valamit a hallottakhoz.
Miközben a parancsnokkal tárgyal, egy új vásárló lép a Központba. Ez nem volna meglepő, hisz a Központ népszerű helynek számít, ám az érkező látványos maszkkal takarja arcát. A csőrös maszk elég feltűnő, de bármilyen környezetben az volna, ám ez még nem ok arra, hogy problémát jelentsen. Az intéző sok fura alakkal találkozott már élete során.
Első ránézésre nőnek nézné, de semmi sem lehet biztos, így még Bredoc válaszára vár, odaköszön az érkezőnek.*
- Üdvözlöm a Wegtoren Aranya Kereskedőház Kereskedelmi Központjában. Azonnal rendelkezésére állunk. *Mosolyog féloldalasan a maszkosra, majd visszafordul a parancsnok felé teljes figyelmével.*
2516. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-10 12:41:08
Üzenet elküldve: 2021-09-10 12:41:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//A kovácshoz//
*A kovács jókedvű fickó, megmosolyogtatja a szituáció, mindazonáltal ő maga csak a fémhez ért, az üzlet Aztyan asztala.*
- Hát...
*Vakarja meg a fejét Bredoc szavaira, majd Aztyanra sandít. Ez a kettejük meccse, ő igazán nem akar beleavatkozni.*
- Rendezzétek el. Ha pedig rám nincs szükség, mert nincs egyéb metallurgiai kérdésetek, akkor vissza is térnék a munkához.
*Aztyan meg majd úgyis értesíteni fogja a tárgyalás fejleményeiről, amit egyébként valahol máshol is befejezhetnének, mert a műhelyben nagyon zavaró a jelenlétük, ha csak úgy ácsorognak. Különben finoman terelgeti is kifelé a tárgyaló feleket, hol is érdekli őt, hogy Aztyan hogy szerzi meg a nyélnek való fát, vagy az, hogy Bredoc mennyire aggódik az ázsiója miatt?*
*A kovács jókedvű fickó, megmosolyogtatja a szituáció, mindazonáltal ő maga csak a fémhez ért, az üzlet Aztyan asztala.*
- Hát...
*Vakarja meg a fejét Bredoc szavaira, majd Aztyanra sandít. Ez a kettejük meccse, ő igazán nem akar beleavatkozni.*
- Rendezzétek el. Ha pedig rám nincs szükség, mert nincs egyéb metallurgiai kérdésetek, akkor vissza is térnék a munkához.
*Aztyan meg majd úgyis értesíteni fogja a tárgyalás fejleményeiről, amit egyébként valahol máshol is befejezhetnének, mert a műhelyben nagyon zavaró a jelenlétük, ha csak úgy ácsorognak. Különben finoman terelgeti is kifelé a tárgyaló feleket, hol is érdekli őt, hogy Aztyan hogy szerzi meg a nyélnek való fát, vagy az, hogy Bredoc mennyire aggódik az ázsiója miatt?*
2515. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-05 19:57:05
Üzenet elküldve: 2021-09-05 19:57:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
* Még, ha csak egy sima ruhapróba volna, de itt a műhely belső terében ez kész műsornak is megfelel. Igyekszik mondjuk nem feltűnően bámulni, de ennyit csak megengedhet magának.*
~ Tényleg nem rossz testük van ezeknek a vadembereknek. Nagy kár, hogy a legtöbb műveletlen ostoba. ~* Sajnos ilyennek ismeri őket, de azt nem tagadja, hogy a sámánjaik meg varázslóik tudása az aranyat ér. Elvégre a füveket, gombákat meg egyéb gyógymódokat ismerik. Kicsit talán el is bambul, ahogy ezen jár az agya, de szeme közben azért a férfit fürkészi. A végére persze megszemléli az eredményt, amire már joggal mondhatja, hogy megjárja. Ezután megint nem sok dolga akad, mivel az anyagiak kerülnek megvitatásra, amihez neki semmi köze. Ezért marad ott a kis félreeső zugában és vár türelemmel.*
* Még, ha csak egy sima ruhapróba volna, de itt a műhely belső terében ez kész műsornak is megfelel. Igyekszik mondjuk nem feltűnően bámulni, de ennyit csak megengedhet magának.*
~ Tényleg nem rossz testük van ezeknek a vadembereknek. Nagy kár, hogy a legtöbb műveletlen ostoba. ~* Sajnos ilyennek ismeri őket, de azt nem tagadja, hogy a sámánjaik meg varázslóik tudása az aranyat ér. Elvégre a füveket, gombákat meg egyéb gyógymódokat ismerik. Kicsit talán el is bambul, ahogy ezen jár az agya, de szeme közben azért a férfit fürkészi. A végére persze megszemléli az eredményt, amire már joggal mondhatja, hogy megjárja. Ezután megint nem sok dolga akad, mivel az anyagiak kerülnek megvitatásra, amihez neki semmi köze. Ezért marad ott a kis félreeső zugában és vár türelemmel.*
2514. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-05 18:00:10
Üzenet elküldve: 2021-09-05 18:00:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
*Szótlanul figyeli, ahogy Nodric a ruhákat vizsgálgatja. A furcsálló tekintetét, ami valamiért megenyhül a csizmától. Ez a lábbeli alighanem nagyon rendben lehet, mert rögtön fel is húzza, és többé meg nem válik tőle. Még a két nadrágot is átráncigálja rajta.
Mikor a férfi felöltözködött az új ruhába, Nawanthiri megkéri, hogy álljon meg egy kicsit, mert hát Nimerillel csak meg kell vizsgálják az összképet. Nem tenne jót a Kereskedőház renoméjának, ha az első havashegyi vásárlót szedett-vedetten bocsátanák útjára! A félelf lány végül áldását adja az összképre, Nawanthiri pedig egyetértően bólogat, hogy bizony, így már akár úri társaságban is bátran meg lehet jelenni.
A ruhapróba alatt a szerzetes ha diszkréten is, de igyekszik Nodric segítségére lenni. Elveszi tőle a levetett dolgokat, aztán mikor fegyverkezik, segít neki belebújni a sodronyingbe - hacsak el nem hessegetik - meg a többi vasat is odaadogatja. Közben oda-odapillant Nimerilre is. Szeretne még kérdezni tőle pár magántermészetű dolgot, ha a kiszolgálással végzett.
Mikor a harcos mindent magára aggatott, félredöntött fejjel még egyszer végigméri. Az arca furcsán kifejezéstelen. Elgondolkodva néz pult mögé: tekintete átfut a gondolataiba merült Diynomiton, aztán az írószereken állapodik meg egy szívdobbanás erejéig. Végül mintha meggondolná magát, visszafordul Nodric Kronbolthoz, és odaadja neki az erszényét, benne 33 arannyal.
*
- Arany elég. *bólint, aztán a másik tarisznyányi zsebéből előhalász egy világoszöld varázsitalt.*
- Gyógyital. Sebre. *itt végighúzza a hüvelykujját a saját hasán, nagyjából ott, ahol a férfit megvágták* Majd vegyél. Nálunk van. *mutat körbe az eladótéren, elrakja az üvegcsét, és kedvesen elmosolyodik* Más? *majd kérdőn széttárja a kezét.*
*Szótlanul figyeli, ahogy Nodric a ruhákat vizsgálgatja. A furcsálló tekintetét, ami valamiért megenyhül a csizmától. Ez a lábbeli alighanem nagyon rendben lehet, mert rögtön fel is húzza, és többé meg nem válik tőle. Még a két nadrágot is átráncigálja rajta.
Mikor a férfi felöltözködött az új ruhába, Nawanthiri megkéri, hogy álljon meg egy kicsit, mert hát Nimerillel csak meg kell vizsgálják az összképet. Nem tenne jót a Kereskedőház renoméjának, ha az első havashegyi vásárlót szedett-vedetten bocsátanák útjára! A félelf lány végül áldását adja az összképre, Nawanthiri pedig egyetértően bólogat, hogy bizony, így már akár úri társaságban is bátran meg lehet jelenni.
A ruhapróba alatt a szerzetes ha diszkréten is, de igyekszik Nodric segítségére lenni. Elveszi tőle a levetett dolgokat, aztán mikor fegyverkezik, segít neki belebújni a sodronyingbe - hacsak el nem hessegetik - meg a többi vasat is odaadogatja. Közben oda-odapillant Nimerilre is. Szeretne még kérdezni tőle pár magántermészetű dolgot, ha a kiszolgálással végzett.
Mikor a harcos mindent magára aggatott, félredöntött fejjel még egyszer végigméri. Az arca furcsán kifejezéstelen. Elgondolkodva néz pult mögé: tekintete átfut a gondolataiba merült Diynomiton, aztán az írószereken állapodik meg egy szívdobbanás erejéig. Végül mintha meggondolná magát, visszafordul Nodric Kronbolthoz, és odaadja neki az erszényét, benne 33 arannyal.
*- Arany elég. *bólint, aztán a másik tarisznyányi zsebéből előhalász egy világoszöld varázsitalt.*
- Gyógyital. Sebre. *itt végighúzza a hüvelykujját a saját hasán, nagyjából ott, ahol a férfit megvágták* Majd vegyél. Nálunk van. *mutat körbe az eladótéren, elrakja az üvegcsét, és kedvesen elmosolyodik* Más? *majd kérdőn széttárja a kezét.*
2513. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-05 12:23:23
Üzenet elküldve: 2021-09-05 12:23:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerzőkörút//
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
*Beletelik némi időbe, amíg megérkezik a széles vállú lány és a vörös hajú, akinek Kǫttr van a tulajdonában. Az intésre felfigyel és odamegy megnézni, hogy mit szereztek be neki. Furcsa anyagú ruhákat lát elővenni, amiket eddig csak vándorokon látott. Először a szövet anyagú ruhákat fogja meg, s kezével dörzsölgetni kezdi, mintha az anyaga ismeretlen lenne számára. Először furcsán méregeti, de aztán beletörődik, mivel jobbat errefelé most nem tud szerezni. ~A csizma legalább bőr.~ A csizmát már elégedetten veszi kézbe és a földre ülve fel is húzza lábaira. A csizma után leveszi magáról a vértezetet, majd a feszülő felsőt, ami levételkor a hátán szét is reccsen. Ezután a rövid szabású nadrágtól szabadul meg és a csizmán átbújtatva felveszi magára. Visszaveszi a vértezetet és a fegyvereit. Egy fényes páncél tükrében megnézi magát, hogy áll. ~Úgy nézek ki mint egy Brufjorti bohóc.~ Beletörődő tekintettel méregeti magát a páncélban mielőtt visszafordul Nawhan-trhiri felé.*
- Rhuha jó. *Nem túl meggyőző, de most az előzőnél inkább elfogadható itt a zöldvölgyieknél. Nincsen hozzászokva az itteni lenge öltözékekhez. A fagyos északon, a hegyekben csak a szőrbe és bőr ruházatok jelentenek védelmet az irtózatos fagy világában. A vége az öltözködésnek az, hogy többé kevésbé elégedett vele. Majd ha jobban kiismeri magát a városban, akkor megpróbál valami bőrből készült ruházatot vásárolni, addig pedig ez is megteszi.*
- Arany elégh? *Az erőteljes lányt kérdezi, hogy szüksége van még pénzre, vagy kitelt abból amit adott.*
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
*Beletelik némi időbe, amíg megérkezik a széles vállú lány és a vörös hajú, akinek Kǫttr van a tulajdonában. Az intésre felfigyel és odamegy megnézni, hogy mit szereztek be neki. Furcsa anyagú ruhákat lát elővenni, amiket eddig csak vándorokon látott. Először a szövet anyagú ruhákat fogja meg, s kezével dörzsölgetni kezdi, mintha az anyaga ismeretlen lenne számára. Először furcsán méregeti, de aztán beletörődik, mivel jobbat errefelé most nem tud szerezni. ~A csizma legalább bőr.~ A csizmát már elégedetten veszi kézbe és a földre ülve fel is húzza lábaira. A csizma után leveszi magáról a vértezetet, majd a feszülő felsőt, ami levételkor a hátán szét is reccsen. Ezután a rövid szabású nadrágtól szabadul meg és a csizmán átbújtatva felveszi magára. Visszaveszi a vértezetet és a fegyvereit. Egy fényes páncél tükrében megnézi magát, hogy áll. ~Úgy nézek ki mint egy Brufjorti bohóc.~ Beletörődő tekintettel méregeti magát a páncélban mielőtt visszafordul Nawhan-trhiri felé.*
- Rhuha jó. *Nem túl meggyőző, de most az előzőnél inkább elfogadható itt a zöldvölgyieknél. Nincsen hozzászokva az itteni lenge öltözékekhez. A fagyos északon, a hegyekben csak a szőrbe és bőr ruházatok jelentenek védelmet az irtózatos fagy világában. A vége az öltözködésnek az, hogy többé kevésbé elégedett vele. Majd ha jobban kiismeri magát a városban, akkor megpróbál valami bőrből készült ruházatot vásárolni, addig pedig ez is megteszi.*
- Arany elégh? *Az erőteljes lányt kérdezi, hogy szüksége van még pénzre, vagy kitelt abból amit adott.*
2512. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-05 10:16:45
Üzenet elküldve: 2021-09-05 10:16:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Mesterem parancsa, előleg //
* Az úton mosolytól telítve a kovács műhely hangjait követve halad, míg el nem éri azt a területet ahol már a fém megmunkálásának a szaga meg üti az orrát. ~ Már csak a vér hiányzik a receptből. ~ Nyalja meg a szája szélét a lány már a képzeletében lejátszódó képek láttán is. Ahogy a bejárathoz ér maszkját a táskáról le veszi, majd megfelelően a fejére igazítja és a csatokkal fel fogja a fejére. A maszk alapból nem a megszokott stílussal van el látva, hisz sokkal rövidebb csőre azt mutatja, hogy még nem olyan rég szerezte meg az érdemet arra, hogy hordhassa ezt a maszkot. Ki is nyitja az ajtót és a szeme előtt egy középmagas komor tekintetű férfi és egy látványosan fél arcára megbénult, eléggé különleges haj viseletű embert pillant meg.
Ahogy halad a kirakott szerszámok között kesztyűvel takart kezével a pulton végig húzza a kezét és egyenként érinti a fegyvereket és türelmesen nézelődik míg a lovaggal nem végez a speciális küllemű férfi. Alkalmanként rájuk néz és ezzel jelezve, hogy örömmel venné ha megszólítaná őt. *
* Az úton mosolytól telítve a kovács műhely hangjait követve halad, míg el nem éri azt a területet ahol már a fém megmunkálásának a szaga meg üti az orrát. ~ Már csak a vér hiányzik a receptből. ~ Nyalja meg a szája szélét a lány már a képzeletében lejátszódó képek láttán is. Ahogy a bejárathoz ér maszkját a táskáról le veszi, majd megfelelően a fejére igazítja és a csatokkal fel fogja a fejére. A maszk alapból nem a megszokott stílussal van el látva, hisz sokkal rövidebb csőre azt mutatja, hogy még nem olyan rég szerezte meg az érdemet arra, hogy hordhassa ezt a maszkot. Ki is nyitja az ajtót és a szeme előtt egy középmagas komor tekintetű férfi és egy látványosan fél arcára megbénult, eléggé különleges haj viseletű embert pillant meg.
Ahogy halad a kirakott szerszámok között kesztyűvel takart kezével a pulton végig húzza a kezét és egyenként érinti a fegyvereket és türelmesen nézelődik míg a lovaggal nem végez a speciális küllemű férfi. Alkalmanként rájuk néz és ezzel jelezve, hogy örömmel venné ha megszólítaná őt. *
2511. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-05 02:25:02
Üzenet elküldve: 2021-09-05 02:25:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
//A kovácshoz//
*Azért kicsit megkönnyebbül, hogy nincs egyedül a fegyverekhez, és azok mindenféle felhasználási módjaihoz való már-már indokolatlan vonzalommal, talán ez valahol el is várható egy igazi mesterkovácstól. Már aki szereti a munkáját, természetesen. Ahogy tovább halad a beszélgetés, nem is igen szólal meg egy darabig, csak hallgatja a kovács és Aztyan hozzá intézett szavait, miközben ő a pipáját tömi meg, s meg is gyújtja azt, majd egy nagyot sóhajtva fújja ki az első füstöt.*
-Én..
*Kezdene bele, de újabb sóhajra kényszerül, hogy aztán el is mosolyodjon a tréfán, mielőtt folytatná.*
-Kérem, félreértenek az urak.
*Azért hallatszik, hogy az urak szó kiejtésénél valami kedves hangvétel bújik meg, mintha csak kezdődő cimborák lennének, és már-már lehetne egymást ugratni némileg.*
-Engem nem érdekel az üzlet, meg a források, aztán meg nem is tudom mit kezdenék vele, ha tudnám, hogy a hat és fél láb magas tűlevelűnek az alsó harmada kell egy olyan fegyverhez, amit közel és távol is csak ez a mester tud elkészíteni.
*S ő maga, ha más nem is, kellemesen felkacag a dolgon, mert az ő nézőpontjából semmi ilyesmi szándék nem áll fenn, mint amit szinte rögtön a fejéhez vágnak. Persze ez is érthető, kereskedők, ebből élnek.*
-No meg aztán nem vetne jó fényt sem az alakulatomra, sem rám, ha valakinek baja esne, miközben személyesen nekem igyekezett beszerezni valamit, szóval ha az én segítségem túl terhes, akkor legalább kérem vigyázzon magára az embere. ~Vagy emberei.~
*Ezt is, mint korábban, inkább jószándékkal köti Aztyan orrára, mint egy aggódó apa, aki játszani küldi gyermekét az erdőn túlra. Az intéző gondolatmenete tetszik neki, éppen ő is hasonló dologra gondolt, sajnos a kovácsmester nem ismer ilyesmit, de nem keseríti el Bredocot túlságosan, így csak tiszta a lelkiismerete, hogy feltette a kérdést.*
-Mm, nem szükséges.
*Kezével is int a levegőben, majd gyorsan folytatja.*
-Talán előbb a könyvtárban nézek szét, hátha találok valami írást, de köszönöm a felajánlást.
*Azért kicsit megkönnyebbül, hogy nincs egyedül a fegyverekhez, és azok mindenféle felhasználási módjaihoz való már-már indokolatlan vonzalommal, talán ez valahol el is várható egy igazi mesterkovácstól. Már aki szereti a munkáját, természetesen. Ahogy tovább halad a beszélgetés, nem is igen szólal meg egy darabig, csak hallgatja a kovács és Aztyan hozzá intézett szavait, miközben ő a pipáját tömi meg, s meg is gyújtja azt, majd egy nagyot sóhajtva fújja ki az első füstöt.*
-Én..
*Kezdene bele, de újabb sóhajra kényszerül, hogy aztán el is mosolyodjon a tréfán, mielőtt folytatná.*
-Kérem, félreértenek az urak.
*Azért hallatszik, hogy az urak szó kiejtésénél valami kedves hangvétel bújik meg, mintha csak kezdődő cimborák lennének, és már-már lehetne egymást ugratni némileg.*
-Engem nem érdekel az üzlet, meg a források, aztán meg nem is tudom mit kezdenék vele, ha tudnám, hogy a hat és fél láb magas tűlevelűnek az alsó harmada kell egy olyan fegyverhez, amit közel és távol is csak ez a mester tud elkészíteni.
*S ő maga, ha más nem is, kellemesen felkacag a dolgon, mert az ő nézőpontjából semmi ilyesmi szándék nem áll fenn, mint amit szinte rögtön a fejéhez vágnak. Persze ez is érthető, kereskedők, ebből élnek.*
-No meg aztán nem vetne jó fényt sem az alakulatomra, sem rám, ha valakinek baja esne, miközben személyesen nekem igyekezett beszerezni valamit, szóval ha az én segítségem túl terhes, akkor legalább kérem vigyázzon magára az embere. ~Vagy emberei.~
*Ezt is, mint korábban, inkább jószándékkal köti Aztyan orrára, mint egy aggódó apa, aki játszani küldi gyermekét az erdőn túlra. Az intéző gondolatmenete tetszik neki, éppen ő is hasonló dologra gondolt, sajnos a kovácsmester nem ismer ilyesmit, de nem keseríti el Bredocot túlságosan, így csak tiszta a lelkiismerete, hogy feltette a kérdést.*
-Mm, nem szükséges.
*Kezével is int a levegőben, majd gyorsan folytatja.*
-Talán előbb a könyvtárban nézek szét, hátha találok valami írást, de köszönöm a felajánlást.
2510. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-03 16:59:37
Üzenet elküldve: 2021-09-03 16:59:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A kovácshoz//
*A beszélgetésből is kiérződik, hogy Bredoc nem mindennapi fegyverforgató, de ezt az intéző is látta rajta első pillantásra. Nem hiába került olyan pozícióba, mint amilyenben most van. Ijesztő elképzelni egy nehéz harci lovon vágtázó, páncélost, aki egy ilyen mesterlándzsával harcol.
Miközben a parancsnok az ébenbőrű mestert a lándzsa markolatáról kérdi, a heges arcú is figyel, hisz ez egy olyan tétel, amit esetlegesen nekik kell majd beszerezni. Ám a kovácsmester jól vizsgázik lojalitásból és üzleti részre tereli a szót.
A tréfa még, a heringgel kivágott fáról, ül, azon Aztyan is visszafogottan mosolyog, ám a következőkben már újra az intéző fordul Bredoc felé.*
- Természetesen megvannak a forrásaink, hogy beszerezzük a kérdéses alapanyagot, de tisztelettel elutasítanám a segítséget. Az út ugyan nem veszélyek nélkül való, de épp ezért kapjuk a fizetségünk és remélem, megérti, de a forrásaink nem publikusak. *Mosolyodik el féloldalasan, bocsánatkérő gesztussal. Ha mindenki ismerné a helyet, akkor nem keresnék fel őket és nem rendelnék meg tőlük a nyersanyagot. Arról nem is beszélve, hogy így a beszerzés veszélyeit, kockázatát a Kereskedőház állja, nem pedig az ügyfél.
A második kérdésen az intéző is elgondolkodik. Hasonlóan a mesterhez, maga sem hallott ilyesmiről.*
- Elküldhetek egy embert a Varázslótoronyba, hogy kérdezzen utána ennek. Pontosan miféle mágiák gyengítéséről van szó? A fizikai behatások bizonyosan gyengíthetők varázslattal, ha ilyesmire gondol.
*Mindenki hallott már amulettekről és varázslatos fegyverekről, amelyekbe egy mágiát zártak és azok képesek voltak végrehajtani sikeres támadáskor azt. Talán ez páncéllal és védővarázslattal is működik. Ez a megoldás meglehet, hogy tetszik majd Bredocnak.*
*A beszélgetésből is kiérződik, hogy Bredoc nem mindennapi fegyverforgató, de ezt az intéző is látta rajta első pillantásra. Nem hiába került olyan pozícióba, mint amilyenben most van. Ijesztő elképzelni egy nehéz harci lovon vágtázó, páncélost, aki egy ilyen mesterlándzsával harcol.
Miközben a parancsnok az ébenbőrű mestert a lándzsa markolatáról kérdi, a heges arcú is figyel, hisz ez egy olyan tétel, amit esetlegesen nekik kell majd beszerezni. Ám a kovácsmester jól vizsgázik lojalitásból és üzleti részre tereli a szót.
A tréfa még, a heringgel kivágott fáról, ül, azon Aztyan is visszafogottan mosolyog, ám a következőkben már újra az intéző fordul Bredoc felé.*
- Természetesen megvannak a forrásaink, hogy beszerezzük a kérdéses alapanyagot, de tisztelettel elutasítanám a segítséget. Az út ugyan nem veszélyek nélkül való, de épp ezért kapjuk a fizetségünk és remélem, megérti, de a forrásaink nem publikusak. *Mosolyodik el féloldalasan, bocsánatkérő gesztussal. Ha mindenki ismerné a helyet, akkor nem keresnék fel őket és nem rendelnék meg tőlük a nyersanyagot. Arról nem is beszélve, hogy így a beszerzés veszélyeit, kockázatát a Kereskedőház állja, nem pedig az ügyfél.
A második kérdésen az intéző is elgondolkodik. Hasonlóan a mesterhez, maga sem hallott ilyesmiről.*
- Elküldhetek egy embert a Varázslótoronyba, hogy kérdezzen utána ennek. Pontosan miféle mágiák gyengítéséről van szó? A fizikai behatások bizonyosan gyengíthetők varázslattal, ha ilyesmire gondol.
*Mindenki hallott már amulettekről és varázslatos fegyverekről, amelyekbe egy mágiát zártak és azok képesek voltak végrehajtani sikeres támadáskor azt. Talán ez páncéllal és védővarázslattal is működik. Ez a megoldás meglehet, hogy tetszik majd Bredocnak.*
2509. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-03 16:38:44
Üzenet elküldve: 2021-09-03 16:38:44
ÚJ
![>Kaazem Kabhal K'harim [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12067_1628061169_orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapácsos - Zárás//
//Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril//
*Alapvetően az az elv, hogy semmire sem mondanak nemet, ám vannak olyan kivételek, amelyek nemhogy erősítik a Kereskedőházat, hanem egyenesen gyengítik. Ilyen a felesleges, eladhatatlan fegyverek és áruk felhalmozása vagy a kovácsműhely hasznos területének csökkentése, túlzsúfolása. Sajnos a törpe mindkét kérését el kellett utasítani, de ha egy üzlet előnytelen, úgy nem szabad befektetni.
A megelőzést nemigen érti, de a törpe amúgy is fura szavakat használ, viszont megértik egymást. A szólás dolgára csak bólint, de nem tartja túl reálisnak, hogy majd ők szalajtsanak bárkit is egy segédjelölt után.
A kézfogást kissé furcsállja, de viszonozza. Nem szoktak a vásárlók így parolázni a kereskedőkkel, legfeljebb a sikeres üzlet megpecsételéseképpen ráznak kezet egymással. Más városok, más szokások. A megrendelésre sem kerül sor végül, de ez nem lepi meg, a törpe annyi akadályba ütközött ezúttal. Elköszön a törpétől és visszatér a munkájához.
Közben visszatér a széles vállú szerzeteslány, aki nemrég a piacra tér ki valamiért.
Más dolga nem lévén a meglévő rendelések között néz szét, ahol talál egy kiszállításra várót. Épp a kaszárnyába kell elvinni pár fegyvert és felszerelést. Hátul összekészítteti a segédekkel egy csomagba kötve és ha nem marasztalják, akkor el is indul azokkal a megrendelésben leírt helyszínre.*
- Elviszem ezeket a megrendelőhöz, igyekszem vissza. *Ezt már Nawanthirinek mondja elvonva kicsit a figyelmét a vásárlóktól diszkréten, halkan.
Ha pedig nem marasztalják, akkor el is indul vállára véve az olajos bőrbe csavart csomagot és elhagyja a Központot. A megrendelőlapon minden kellő információt megtalál és Aztyan még úgyis ellesz egy ideig a katonával. Ne álljon ott tétlenül.*
//Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril//
*Alapvetően az az elv, hogy semmire sem mondanak nemet, ám vannak olyan kivételek, amelyek nemhogy erősítik a Kereskedőházat, hanem egyenesen gyengítik. Ilyen a felesleges, eladhatatlan fegyverek és áruk felhalmozása vagy a kovácsműhely hasznos területének csökkentése, túlzsúfolása. Sajnos a törpe mindkét kérését el kellett utasítani, de ha egy üzlet előnytelen, úgy nem szabad befektetni.
A megelőzést nemigen érti, de a törpe amúgy is fura szavakat használ, viszont megértik egymást. A szólás dolgára csak bólint, de nem tartja túl reálisnak, hogy majd ők szalajtsanak bárkit is egy segédjelölt után.
A kézfogást kissé furcsállja, de viszonozza. Nem szoktak a vásárlók így parolázni a kereskedőkkel, legfeljebb a sikeres üzlet megpecsételéseképpen ráznak kezet egymással. Más városok, más szokások. A megrendelésre sem kerül sor végül, de ez nem lepi meg, a törpe annyi akadályba ütközött ezúttal. Elköszön a törpétől és visszatér a munkájához.
Közben visszatér a széles vállú szerzeteslány, aki nemrég a piacra tér ki valamiért.
Más dolga nem lévén a meglévő rendelések között néz szét, ahol talál egy kiszállításra várót. Épp a kaszárnyába kell elvinni pár fegyvert és felszerelést. Hátul összekészítteti a segédekkel egy csomagba kötve és ha nem marasztalják, akkor el is indul azokkal a megrendelésben leírt helyszínre.*
- Elviszem ezeket a megrendelőhöz, igyekszem vissza. *Ezt már Nawanthirinek mondja elvonva kicsit a figyelmét a vásárlóktól diszkréten, halkan.
Ha pedig nem marasztalják, akkor el is indul vállára véve az olajos bőrbe csavart csomagot és elhagyja a Központot. A megrendelőlapon minden kellő információt megtalál és Aztyan még úgyis ellesz egy ideig a katonával. Ne álljon ott tétlenül.*
2508. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-03 16:25:46
Üzenet elküldve: 2021-09-03 16:25:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Beszerzőkörút//
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
- A régi Sayqueves Rezidencián lakom jelenleg, és tervezek a továbbiakban is ott maradni. Az esetek túlnyomó részében ott biztosan megtalálsz.* Válaszol neki készségesen, elvégre, ha tanulni szeretne, akkor tudnia kell, hogy merre az arra. A nagy csevegésbe annyira belemerülnek, hogy hamarosan már pikánsabb témákat is érintenek, amiből az egyik a szerzetesi önmegtartóztatás.*
- Akkor ez egy jó kis rend lehet.* Kacsint rá cinkosan, de tovább nem firtatja a dolgot, mert ő maga sem szereti ezt a témát boncolgatni. Ha már boncolgatás, akkor pedig az orvoslásig jutnak el.*
- Való igaz, hogy akad néhány eset, amihez tényleges orvosi tudás szükségeltetik, ahogy említetted. Sajnos viszont az elveszített végtagok már a mágia határait súrolják, vagy talán az alkímia mélységes mélyét. Szívesen megnézném ezt az urat magamnak, de előtte még fel kell állítanom a laborom. Utána kezdem el a gyakorlati munkát.* Ez valószínűleg alá is támasztja a mai érkezésének okát, hiszen pont a labort rendelte meg. Most, hogy érintették a munkát, kicsit visszakanyarodhatnak a világi dolgok felé, ami hamar a különös névben teljesedik ki. Okoz is fejtörést ez Nimerilnek, de van érzéke a visszaemlékezésekhez, így ezt az akadályt könnyedén veszi. Ezzel nem kis meglepetést okoz barátnéjának.*
- Ha annak az Aztyannak vagy kinek megy, akkor nekem is menne. Amúgy is tudom, hogy sokat jelent neked ez a név dolog.* Meg őszintén szólva rátapintottak egy kicsit a hiúságára is.*
- Viszont, ha baj van, akkor meg kell elégedned egy Nawával, mert mire kimondom a hosszú neved már meg is történt a baj.* Állítja fel saját kikötését a névvel kapcsolatban. Mire elérik a műhelyt, már odáig fajulnak a dolgok, hogy az is kiderül, hogy kölcsönösen taníthatnák egymást.*
- Remek! Néhány fogás teljesen jó lesz kezdésnek. Ráadásul a nagy mentális munka után jól fog mindenkinek esni egy kis kikapcsolódás.* Két legyet ütöttek egyetlen csapásra. Na meg így nem fog senki adósa maradni senkinek. Ez tényleg végszóra történik meg, mert máris megérkeztek. Az idő csak úgy repült.*
- Na mozogj egy kicsit te, te égetnivaló lustaság!* Teszi le a földre a lusta macskát, aki álmosan pislogva fejezi ki nemtetszését eziránt. Mélyet ásítva nyújtózik majd indul el mászkálni, elvégre itt sok új szagot lehet találni. Főleg a bőrök vonzzák érzékeny kis orrát. A jelenetet, ami időközben előtte zajlik le szótlanul szemléli. Nem kotyog közbe, elvégre dolgozik most Nawanthiri. Viszont az összképet meg kell, hogy szemlélje és meg is teszi.*
- Jól áll. ~ Nagyon is jól. ~* Ha kicsit merészebb volna, akkor tenne biztosan egy kissé pajzánabb megjegyzést is, elvégre elég mutatós egy hegyi medve ez Nodric. Viszont Nimeril inkább a kis visszahúzódó fajta, csak hát Nawathiri mellet hamar feloldódik. Most is az egyik félreeső helyen várakozik, hogy még véletlenül se legyen senki útjában. Aldeisre is odafigyel fél szemmel, hogy ne okozzon senkinek kárt, de egyelőre az állat egy bőrdarabbal játszik, ami valószínűleg egy viseletesebb, javításra hozott páncél része lehetett.*
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
- A régi Sayqueves Rezidencián lakom jelenleg, és tervezek a továbbiakban is ott maradni. Az esetek túlnyomó részében ott biztosan megtalálsz.* Válaszol neki készségesen, elvégre, ha tanulni szeretne, akkor tudnia kell, hogy merre az arra. A nagy csevegésbe annyira belemerülnek, hogy hamarosan már pikánsabb témákat is érintenek, amiből az egyik a szerzetesi önmegtartóztatás.*
- Akkor ez egy jó kis rend lehet.* Kacsint rá cinkosan, de tovább nem firtatja a dolgot, mert ő maga sem szereti ezt a témát boncolgatni. Ha már boncolgatás, akkor pedig az orvoslásig jutnak el.*
- Való igaz, hogy akad néhány eset, amihez tényleges orvosi tudás szükségeltetik, ahogy említetted. Sajnos viszont az elveszített végtagok már a mágia határait súrolják, vagy talán az alkímia mélységes mélyét. Szívesen megnézném ezt az urat magamnak, de előtte még fel kell állítanom a laborom. Utána kezdem el a gyakorlati munkát.* Ez valószínűleg alá is támasztja a mai érkezésének okát, hiszen pont a labort rendelte meg. Most, hogy érintették a munkát, kicsit visszakanyarodhatnak a világi dolgok felé, ami hamar a különös névben teljesedik ki. Okoz is fejtörést ez Nimerilnek, de van érzéke a visszaemlékezésekhez, így ezt az akadályt könnyedén veszi. Ezzel nem kis meglepetést okoz barátnéjának.*
- Ha annak az Aztyannak vagy kinek megy, akkor nekem is menne. Amúgy is tudom, hogy sokat jelent neked ez a név dolog.* Meg őszintén szólva rátapintottak egy kicsit a hiúságára is.*
- Viszont, ha baj van, akkor meg kell elégedned egy Nawával, mert mire kimondom a hosszú neved már meg is történt a baj.* Állítja fel saját kikötését a névvel kapcsolatban. Mire elérik a műhelyt, már odáig fajulnak a dolgok, hogy az is kiderül, hogy kölcsönösen taníthatnák egymást.*
- Remek! Néhány fogás teljesen jó lesz kezdésnek. Ráadásul a nagy mentális munka után jól fog mindenkinek esni egy kis kikapcsolódás.* Két legyet ütöttek egyetlen csapásra. Na meg így nem fog senki adósa maradni senkinek. Ez tényleg végszóra történik meg, mert máris megérkeztek. Az idő csak úgy repült.*
- Na mozogj egy kicsit te, te égetnivaló lustaság!* Teszi le a földre a lusta macskát, aki álmosan pislogva fejezi ki nemtetszését eziránt. Mélyet ásítva nyújtózik majd indul el mászkálni, elvégre itt sok új szagot lehet találni. Főleg a bőrök vonzzák érzékeny kis orrát. A jelenetet, ami időközben előtte zajlik le szótlanul szemléli. Nem kotyog közbe, elvégre dolgozik most Nawanthiri. Viszont az összképet meg kell, hogy szemlélje és meg is teszi.*
- Jól áll. ~ Nagyon is jól. ~* Ha kicsit merészebb volna, akkor tenne biztosan egy kissé pajzánabb megjegyzést is, elvégre elég mutatós egy hegyi medve ez Nodric. Viszont Nimeril inkább a kis visszahúzódó fajta, csak hát Nawathiri mellet hamar feloldódik. Most is az egyik félreeső helyen várakozik, hogy még véletlenül se legyen senki útjában. Aldeisre is odafigyel fél szemmel, hogy ne okozzon senkinek kárt, de egyelőre az állat egy bőrdarabbal játszik, ami valószínűleg egy viseletesebb, javításra hozott páncél része lehetett.*
2507. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-03 09:41:23
Üzenet elküldve: 2021-09-03 09:41:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerzőkörút//
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
*Bizony, így van ez: nem minden szerzetes literátus is egyben. Nawanthiri nem magyarázza az okait, csak ajkát beharapva megvonja a két széles vállát. A tanulási lehetőséget viszont köszönettel elfogadja, mert ez a mostani állapot tarthatatlan.*
- Merre laksz? *Erről az apróságról sajnos lemaradt, mikor a félelf Kaazemmal egyeztetett. Azt meg nem érezné helyesnek, hogy Nimeril még házhoz is jön, hogy szívességet tegyen neki.
Szó szót követ. Rágörcsölés így, kőkemény thargok... khm... úgy, aztán ha már témánál vannak, a vörös felteszi a tízaranyas kérdést: tilos-e kufircolni egy Nawanthiri-féle szerzetesnek. Mandulaszem erre felveszi a lehető legudvariasabb mosolyát, és csak annyit mond, hogy:*
- Nem. *Ennél többet azonban harapófogóval sem lehetne kihúzni belőle.
Az alkímia meg az orvoslás viszonya elgondolkodtatja. Pont a mostani vevő, Nodric a legjobb példa rá, mennyit számít egy-két gyógyital: ha csak úgy összefércelik a havashegyit, amikor behozták a Kalmárba, talán már nem is élne. Elviszi a sebláz, vagy valamilyen belső vérzés, ki tudja. A varázsitalok mégsem jók ugyanakkor mindenre.*
- Találkoztam egy kiszolgált katonával. A jobb keze könyökből hiányzik, sántít, és nagy fájdalmai vannak. Rajta azt hiszem, csak orvos segíthet. Ha kipróbálnád magad, lehet befeküdne a késed alá...
*A névtémával alighanem sikerül Nimeril hiúságát felpiszkálnia, majdnem el is neveti magát a barátnője hirtelen felhorgadó önérzetén. De csak majdnem!*
- Tényleg emlékszel! És hívnál is így? Mindig, mint Aztyan? *Mert hát ez az igazi kihívás. Persze Nawanthiri is tisztában van ezzel, és a hangján érezni, hogy játszik - nem várja el, csak jólesne neki.*
- Majd akkor az olvasóleckék után megmasszírozlak! *ajánlja fel nagy vidáman, mégis jobb, ha nem ingyen kell a vörösnek foglalkozni vele* Fogásokat is tudok mutatni. Ha az úgy érdekel... *teszi hozzá kicsit bizonytalanul, mert hát egyetemi szintű oktatással nem tud szolgálni.*
- Hahó, megjöttünk! *Ezzel már a Kovácsműhelyben levőket üdvözli. Körbepillant, merre találja Nodricot, aztán int neki, hogy jöhet ruhát próbálni. A lány a pulthoz érve kibontja a nála levő batyut: egy olyasmi lenvászon ing van benne, amilyet ő is visel, egy hosszúszárú, rozsdabarna vászonnadrág (természetesen két zsebbel és övtartó ringlikkel), valamint egy pár fekete, térd alá érő gyalogcsizma, aminek meg van patkolva a sarka. Sorban megmutogatja őket a hóhajú vitéznek, aztán ha magától esetleg húzódozna, int neki, hogy bátran vegye fel mindet. A vásárláskor az volt az ötlet, hogy ami Nawanthirire jó, az a Nodricra is jó lesz, de azért jobb mindjárt meg is győződni róla. Ha a férfi felöltözködött, a szerzetes karba tett kézzel, kicsit hátra dőlve megtekinti az összhatást, aztán kérdőn Nimerilre pillant, hogy mi a szakmai véleménye.*
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
*Bizony, így van ez: nem minden szerzetes literátus is egyben. Nawanthiri nem magyarázza az okait, csak ajkát beharapva megvonja a két széles vállát. A tanulási lehetőséget viszont köszönettel elfogadja, mert ez a mostani állapot tarthatatlan.*
- Merre laksz? *Erről az apróságról sajnos lemaradt, mikor a félelf Kaazemmal egyeztetett. Azt meg nem érezné helyesnek, hogy Nimeril még házhoz is jön, hogy szívességet tegyen neki.
Szó szót követ. Rágörcsölés így, kőkemény thargok... khm... úgy, aztán ha már témánál vannak, a vörös felteszi a tízaranyas kérdést: tilos-e kufircolni egy Nawanthiri-féle szerzetesnek. Mandulaszem erre felveszi a lehető legudvariasabb mosolyát, és csak annyit mond, hogy:*
- Nem. *Ennél többet azonban harapófogóval sem lehetne kihúzni belőle.
Az alkímia meg az orvoslás viszonya elgondolkodtatja. Pont a mostani vevő, Nodric a legjobb példa rá, mennyit számít egy-két gyógyital: ha csak úgy összefércelik a havashegyit, amikor behozták a Kalmárba, talán már nem is élne. Elviszi a sebláz, vagy valamilyen belső vérzés, ki tudja. A varázsitalok mégsem jók ugyanakkor mindenre.*
- Találkoztam egy kiszolgált katonával. A jobb keze könyökből hiányzik, sántít, és nagy fájdalmai vannak. Rajta azt hiszem, csak orvos segíthet. Ha kipróbálnád magad, lehet befeküdne a késed alá...
*A névtémával alighanem sikerül Nimeril hiúságát felpiszkálnia, majdnem el is neveti magát a barátnője hirtelen felhorgadó önérzetén. De csak majdnem!*
- Tényleg emlékszel! És hívnál is így? Mindig, mint Aztyan? *Mert hát ez az igazi kihívás. Persze Nawanthiri is tisztában van ezzel, és a hangján érezni, hogy játszik - nem várja el, csak jólesne neki.*
- Majd akkor az olvasóleckék után megmasszírozlak! *ajánlja fel nagy vidáman, mégis jobb, ha nem ingyen kell a vörösnek foglalkozni vele* Fogásokat is tudok mutatni. Ha az úgy érdekel... *teszi hozzá kicsit bizonytalanul, mert hát egyetemi szintű oktatással nem tud szolgálni.*
- Hahó, megjöttünk! *Ezzel már a Kovácsműhelyben levőket üdvözli. Körbepillant, merre találja Nodricot, aztán int neki, hogy jöhet ruhát próbálni. A lány a pulthoz érve kibontja a nála levő batyut: egy olyasmi lenvászon ing van benne, amilyet ő is visel, egy hosszúszárú, rozsdabarna vászonnadrág (természetesen két zsebbel és övtartó ringlikkel), valamint egy pár fekete, térd alá érő gyalogcsizma, aminek meg van patkolva a sarka. Sorban megmutogatja őket a hóhajú vitéznek, aztán ha magától esetleg húzódozna, int neki, hogy bátran vegye fel mindet. A vásárláskor az volt az ötlet, hogy ami Nawanthirire jó, az a Nodricra is jó lesz, de azért jobb mindjárt meg is győződni róla. Ha a férfi felöltözködött, a szerzetes karba tett kézzel, kicsit hátra dőlve megtekinti az összhatást, aztán kérdőn Nimerilre pillant, hogy mi a szakmai véleménye.*
2506. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-03 08:43:47
Üzenet elküldve: 2021-09-03 08:43:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kalapácsos//
*Az óriással végül rávetemednek a témára, hogy bizony a nemes törpe harcos csak egy kalapácsot venne.*
- Nem számítanak be? Na sebbaj. Könnyű liba.
*Egy jókora lendülettel visszaveszi a bárdot magához ha már úgy se fog elkelni.*
- Nofejen? Ezek szerint megelőztek.
*Morgolódik magában törpe harcosunk, hogy minden ülőt elfoglaltak előle.*
- Azért ha felszabadulna egy majd szóljanak. A pegában leszek.
- Ne pazarolja komám a megrendelőt. Ha nincs kéznél akkor a drága papír ne menjen kárba. A viszony látásra!
*Kezet ráz az óriással és ballag kifelé a nemes törpe. Kettőből sikerül nullát összehoznia. Majd csak a piacon talál valakit aki megveszi.*
*Az óriással végül rávetemednek a témára, hogy bizony a nemes törpe harcos csak egy kalapácsot venne.*
- Nem számítanak be? Na sebbaj. Könnyű liba.
*Egy jókora lendülettel visszaveszi a bárdot magához ha már úgy se fog elkelni.*
- Nofejen? Ezek szerint megelőztek.
*Morgolódik magában törpe harcosunk, hogy minden ülőt elfoglaltak előle.*
- Azért ha felszabadulna egy majd szóljanak. A pegában leszek.
- Ne pazarolja komám a megrendelőt. Ha nincs kéznél akkor a drága papír ne menjen kárba. A viszony látásra!
*Kezet ráz az óriással és ballag kifelé a nemes törpe. Kettőből sikerül nullát összehoznia. Majd csak a piacon talál valakit aki megveszi.*
2505. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-02 17:31:45
Üzenet elküldve: 2021-09-02 17:31:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//A kovácshoz//
*Az ébenbőrű izomkolosszus bólogat a lóra, a sebességére meg a súlyára. Egy rugóra jár az agyuk Bredockal, szereti az ilyesmit. Aztán vigyorogva széttárja a karját.*
- Gondolom, hogy megérted barátom, de ez szakmai titok.
*Meg is paskolja Bredoc vállát, ami alapvetően egy baráti gesztus, de kovácsunk nem szokott a finomkodáshoz, így a paskolás inkább egy lazább, de már kissé rosszul eső, ütleg.*
- Sőt üzleti!
*Kacsint Aztyanra, akivel egy rugóra jár az agyuk ezzel kapcsolatban, mert kovácsunk már csak ilyen lojális fickó, és a Wegtoren Aranya Kereskedőház volt az, ami lehetőséget adott neki arra, hogy itt megvesse a lábát, még jó, hogy az ő érdekeiket tartja szem előtt, ezzel együtt a sajátjait.*
- Hogy szükség van-e a felajánlásodra, arról Aztyan barátom dönt.
*A WAK-nak megvannak a maguk emberei mindenre, erre is, de hogy szükség van-e Bredoc segítségére, arról az intéző dönt.*
- Egyébként a feladat egyszerű, megkeresed az erdő leghatalmasabb fáját és kivágod egy... kis heringgel.
*Öblös nevetéséből egyértelmű, hogy csak viccel, a humora meg furcsa. Pedig a rekettyést még nem is említette, illetve a két rekettyést, amik között a szintkülönbséget leejtős ösvénnyel kéne áthidalni.*
- Hát barátom, ilyen anyagról én nem tudok, vagy ebben a formájában nem ismeretes előttem.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.02 17:33:28
*Az ébenbőrű izomkolosszus bólogat a lóra, a sebességére meg a súlyára. Egy rugóra jár az agyuk Bredockal, szereti az ilyesmit. Aztán vigyorogva széttárja a karját.*
- Gondolom, hogy megérted barátom, de ez szakmai titok.
*Meg is paskolja Bredoc vállát, ami alapvetően egy baráti gesztus, de kovácsunk nem szokott a finomkodáshoz, így a paskolás inkább egy lazább, de már kissé rosszul eső, ütleg.*
- Sőt üzleti!
*Kacsint Aztyanra, akivel egy rugóra jár az agyuk ezzel kapcsolatban, mert kovácsunk már csak ilyen lojális fickó, és a Wegtoren Aranya Kereskedőház volt az, ami lehetőséget adott neki arra, hogy itt megvesse a lábát, még jó, hogy az ő érdekeiket tartja szem előtt, ezzel együtt a sajátjait.*
- Hogy szükség van-e a felajánlásodra, arról Aztyan barátom dönt.
*A WAK-nak megvannak a maguk emberei mindenre, erre is, de hogy szükség van-e Bredoc segítségére, arról az intéző dönt.*
- Egyébként a feladat egyszerű, megkeresed az erdő leghatalmasabb fáját és kivágod egy... kis heringgel.
*Öblös nevetéséből egyértelmű, hogy csak viccel, a humora meg furcsa. Pedig a rekettyést még nem is említette, illetve a két rekettyést, amik között a szintkülönbséget leejtős ösvénnyel kéne áthidalni.*
- Hát barátom, ilyen anyagról én nem tudok, vagy ebben a formájában nem ismeretes előttem.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.09.02 17:33:28
2504. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-09-01 20:49:50
Üzenet elküldve: 2021-09-01 20:49:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapácsos//
*Hogy kinek mi a cifra, az részletkérdés, de ez esetben ez elhanyagolható részlet. Bemutatkoztak, most már rátérhetnek a célokra, amit Kaazem kissé félreért. Legalábbis a válaszból ez derül ki.*
- Értem, tehát venne egy kalapácsot. *Veszi tudomásul a megrendelést.*
- El kell keserítenem, de nem számítunk be ilyen fegyvert. Csak különleges vagy értékes fegyvert. *Válaszolja bocsánatkérő arckifejezéssel. Wegtorenben is elterjedt az a módszer, hogy beszámíttatták a megunt vagy egyszerű fegyvereket a vásárlók és végül a raktár tele lett minden kacattal, amit már nem lehetett továbbadni. Ha viszont értékes vagy különleges fegyver került terítékre, azt szívesen beváltották. Most is eszerint cselekszik a jámbor óriás.*
- Attól tartok ezt a kérést sem tudjuk teljesíteni. *Folytatja a szomorú hírek sorát.*
- A műhelyben komoly kovácsmunka folyik, a mesternek minden segédre és üllőre szüksége van, hogy a keresletet kielégítsük. *Valószínűleg nem kell magyaráznia a törpének, de a műhely nem múzeum vagy átjáróház, hogy bárkit beengedjenek egy kicsit kovácsolni. Ha ilyesmit szeretne a törpe, akkor máshol kell kopogtatnia.*
- A kovácskalapácsról írhatok megrendelőlapot? *Kérdi készségesen, már ha az eddig rossz hírek nem vették el a férfi kedvét a megrendeléstől.*
*Hogy kinek mi a cifra, az részletkérdés, de ez esetben ez elhanyagolható részlet. Bemutatkoztak, most már rátérhetnek a célokra, amit Kaazem kissé félreért. Legalábbis a válaszból ez derül ki.*
- Értem, tehát venne egy kalapácsot. *Veszi tudomásul a megrendelést.*
- El kell keserítenem, de nem számítunk be ilyen fegyvert. Csak különleges vagy értékes fegyvert. *Válaszolja bocsánatkérő arckifejezéssel. Wegtorenben is elterjedt az a módszer, hogy beszámíttatták a megunt vagy egyszerű fegyvereket a vásárlók és végül a raktár tele lett minden kacattal, amit már nem lehetett továbbadni. Ha viszont értékes vagy különleges fegyver került terítékre, azt szívesen beváltották. Most is eszerint cselekszik a jámbor óriás.*
- Attól tartok ezt a kérést sem tudjuk teljesíteni. *Folytatja a szomorú hírek sorát.*
- A műhelyben komoly kovácsmunka folyik, a mesternek minden segédre és üllőre szüksége van, hogy a keresletet kielégítsük. *Valószínűleg nem kell magyaráznia a törpének, de a műhely nem múzeum vagy átjáróház, hogy bárkit beengedjenek egy kicsit kovácsolni. Ha ilyesmit szeretne a törpe, akkor máshol kell kopogtatnia.*
- A kovácskalapácsról írhatok megrendelőlapot? *Kérdi készségesen, már ha az eddig rossz hírek nem vették el a férfi kedvét a megrendeléstől.*
2503. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-08-31 17:46:53
Üzenet elküldve: 2021-08-31 17:46:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 500
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
// Érintőleg: Diynomit, Kaazem és Krigrags //
*Mikor megkapja az erszényt, gyorsan átszámolja, mennyi pénz van benne (egy nagytucat, négy tucat és nyolc arany, nem kevesebb!), aztán a zsebébe süllyeszti.*
- Köszönöm, Nodric jól bíz! *hajol meg szemlesütve a havashegyi vitéznek egy halvány mosoly kíséretében. Arra viszont, hogy megbetegedne ettől a kis bicebóca kǫttrtől, csak kételkedve ráncolja a homlokát. A rend kedvéért odasandít az érintettre is, de a cukiságán kívül nem lát rajta semmi fertőzőt. Nimeril végül megelőzi a válasszal, és úgy látszik, előbbre jár nála egy lépéssel, mert valami járványt emleget. Nawanthirishardipandra macskajárványról nem hallott még, hát még olyanról, ami attól lesz, hogy nem fürödnek az emberek, de annyi csuda van a világon, miért ne lehetne ilyen is?*
- Ő orvos. *mutat bizakodva a félelf barátnőjére, hátha ezzel megnyugtatja Nodricot* Ha baj van, tudja.
*Akárhogyan is, van egy hóhajú vevője, akinek ruhát kell szerezzen. Mielőtt elindulna kifelé, megkéri Diynomitot, hogy kezelje a kasszát, amíg odavan, Kaazemnak pedig szól, hogy kiment a piacra, mindjárt jön, csak addig a gnómnál lehet fizetni. Ezt követően magával invitálja Nimerilt meg Aldeis uraságot, majd elhagyják a műhelyt.*
// Érintőleg: Diynomit, Kaazem és Krigrags //
*Mikor megkapja az erszényt, gyorsan átszámolja, mennyi pénz van benne (egy nagytucat, négy tucat és nyolc arany, nem kevesebb!), aztán a zsebébe süllyeszti.*
- Köszönöm, Nodric jól bíz! *hajol meg szemlesütve a havashegyi vitéznek egy halvány mosoly kíséretében. Arra viszont, hogy megbetegedne ettől a kis bicebóca kǫttrtől, csak kételkedve ráncolja a homlokát. A rend kedvéért odasandít az érintettre is, de a cukiságán kívül nem lát rajta semmi fertőzőt. Nimeril végül megelőzi a válasszal, és úgy látszik, előbbre jár nála egy lépéssel, mert valami járványt emleget. Nawanthirishardipandra macskajárványról nem hallott még, hát még olyanról, ami attól lesz, hogy nem fürödnek az emberek, de annyi csuda van a világon, miért ne lehetne ilyen is?*
- Ő orvos. *mutat bizakodva a félelf barátnőjére, hátha ezzel megnyugtatja Nodricot* Ha baj van, tudja.
*Akárhogyan is, van egy hóhajú vevője, akinek ruhát kell szerezzen. Mielőtt elindulna kifelé, megkéri Diynomitot, hogy kezelje a kasszát, amíg odavan, Kaazemnak pedig szól, hogy kiment a piacra, mindjárt jön, csak addig a gnómnál lehet fizetni. Ezt követően magával invitálja Nimerilt meg Aldeis uraságot, majd elhagyják a műhelyt.*
2502. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-08-31 14:19:29
Üzenet elküldve: 2021-08-31 14:19:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
* Az események zavartalanul folynak Nimeril jelenlétének ellenére is, ami jó, mert hamarabb tudhatják le a vevőt, akit ő addig alaposan áttanulmányoz. A nyelvezetéről lassan mindent megtud, amit csak megtudhat, mert saját nyelvén nem szólal meg igazából. Vagyis eddig nem szólalt meg, mert most megteszi, amikor Aldeis felköveteli magát a lány karjaiba.*
- Kǫttr?* Kérdez vissza a tanonc egy kis torokköszörülés után, hogy a lehető legjobban tudja visszaadni a kiejtett szó hangzását. Azt rögtön levágja, hogy ez macskát jelenthet azon a barbár nyelven, mert még rá is mutat ez az alak szegény Aldeisre. Ha csak átlagos polgári szinten űzné a nyelvek ismeretét, akkor valószínűleg arra gondolna, hogy elsőnek, hogy a macskája beteg és talán az fog meghalni, de két szó egymás után használva neki mást mond. Inkább utalásnak tűnik.*
- Igen sánta szegény egy kicsit, de ezen már nem igen tudnék segíteni, csak egy nagyon fájdalmas beavatkozással.* Orvos részben, szóval rögtön meg is indokolja, hogy miért sánta egy orvos macskája. Viszont eközben újabb információk ütik meg a fülét a karmosról és az ő átkáról.*
- Nawanthirinek egy pillanatig sem kell félnie ettől a macskától, mert nem lesz beteg.* Kezdi már összerakni magában, hogy mi lehet a helyzet.* Mosdani kell jóember és, akkor nincs járvány.* Oktatja ki, mert tudja, hogy nem feltétlen higiéniásak ezek az erdei törzsek, mondjuk akadnak ott is olyanok, akik fürdenek meg minden.*
~ Kíváncsi lennék, hogy mit terjesztettek ezek a hegyi macskák, ami halált vitt. ~* Tud ő maga is nem is egy betegséget, amit állatok terjesztenek, de bármiféle korai következtetést levonni hiba volna. Mivel pedig kiirtották azokat az állatokat, ezért kutatási alanyt sem fog már használni.*
- Persze szívesen kimegyek veled a piacra, talán még magamnak is találok valamit, ami érdekelhet.* Válaszol Nawanthirinek.*
* Az események zavartalanul folynak Nimeril jelenlétének ellenére is, ami jó, mert hamarabb tudhatják le a vevőt, akit ő addig alaposan áttanulmányoz. A nyelvezetéről lassan mindent megtud, amit csak megtudhat, mert saját nyelvén nem szólal meg igazából. Vagyis eddig nem szólalt meg, mert most megteszi, amikor Aldeis felköveteli magát a lány karjaiba.*
- Kǫttr?* Kérdez vissza a tanonc egy kis torokköszörülés után, hogy a lehető legjobban tudja visszaadni a kiejtett szó hangzását. Azt rögtön levágja, hogy ez macskát jelenthet azon a barbár nyelven, mert még rá is mutat ez az alak szegény Aldeisre. Ha csak átlagos polgári szinten űzné a nyelvek ismeretét, akkor valószínűleg arra gondolna, hogy elsőnek, hogy a macskája beteg és talán az fog meghalni, de két szó egymás után használva neki mást mond. Inkább utalásnak tűnik.*
- Igen sánta szegény egy kicsit, de ezen már nem igen tudnék segíteni, csak egy nagyon fájdalmas beavatkozással.* Orvos részben, szóval rögtön meg is indokolja, hogy miért sánta egy orvos macskája. Viszont eközben újabb információk ütik meg a fülét a karmosról és az ő átkáról.*
- Nawanthirinek egy pillanatig sem kell félnie ettől a macskától, mert nem lesz beteg.* Kezdi már összerakni magában, hogy mi lehet a helyzet.* Mosdani kell jóember és, akkor nincs járvány.* Oktatja ki, mert tudja, hogy nem feltétlen higiéniásak ezek az erdei törzsek, mondjuk akadnak ott is olyanok, akik fürdenek meg minden.*
~ Kíváncsi lennék, hogy mit terjesztettek ezek a hegyi macskák, ami halált vitt. ~* Tud ő maga is nem is egy betegséget, amit állatok terjesztenek, de bármiféle korai következtetést levonni hiba volna. Mivel pedig kiirtották azokat az állatokat, ezért kutatási alanyt sem fog már használni.*
- Persze szívesen kimegyek veled a piacra, talán még magamnak is találok valamit, ami érdekelhet.* Válaszol Nawanthirinek.*
2501. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-08-31 13:58:30
Üzenet elküldve: 2021-08-31 13:58:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Nodric és Nawanthiri, na meg Nimeril //
*A kicsi ember az asztalnál nem sokat szól közbe. Valamit rajzolt még az előbb, most pedig valahol máshol járhat az esze. Ez nem tántorítja el Nodric-ot, mivel Nawan-thiri egyedül is a segítségére van. Sikerül megértetni magát, hogy elég lesz most egy utazóknak való ruha csomag is. Nem tudja, hogy milyen összegbe kerül az ilyesmi, de a zöldvölgyi lány aranyat kér. A pénzes zacskót átadja a széles vállú lánynak. A bőrzacskó Nawanthiri Shardipandra számára 200 aranyat tartalmaz. *
- Te ismer hely. Nodric bíz. *A macskára továbbra is kelletlen szemeket villant, de mivel nem a hazájában van, ezért el kell tűrnie a kǫttr jelenlétét. Nawan-thiri magával akarja vinni az állatot, aminek Nodric most kivételesen örül. Szereti az állatokat, de ez a kivétel.*
- Kǫttr csinnhál betheg. Nawhan-trhiri lessz beteg. *Figyelmezteti a lányt, jó szándéka jeléül, de többet nem tehet az ügyben. Amíg a lány elmegy ruháért, addig a kardokat veszi alaposabban szemügyre, amik ki vannak téve mustrálásra.*
*A kicsi ember az asztalnál nem sokat szól közbe. Valamit rajzolt még az előbb, most pedig valahol máshol járhat az esze. Ez nem tántorítja el Nodric-ot, mivel Nawan-thiri egyedül is a segítségére van. Sikerül megértetni magát, hogy elég lesz most egy utazóknak való ruha csomag is. Nem tudja, hogy milyen összegbe kerül az ilyesmi, de a zöldvölgyi lány aranyat kér. A pénzes zacskót átadja a széles vállú lánynak. A bőrzacskó Nawanthiri Shardipandra számára 200 aranyat tartalmaz.
*- Te ismer hely. Nodric bíz. *A macskára továbbra is kelletlen szemeket villant, de mivel nem a hazájában van, ezért el kell tűrnie a kǫttr jelenlétét. Nawan-thiri magával akarja vinni az állatot, aminek Nodric most kivételesen örül. Szereti az állatokat, de ez a kivétel.*
- Kǫttr csinnhál betheg. Nawhan-trhiri lessz beteg. *Figyelmezteti a lányt, jó szándéka jeléül, de többet nem tehet az ügyben. Amíg a lány elmegy ruháért, addig a kardokat veszi alaposabban szemügyre, amik ki vannak téve mustrálásra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066