Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 115 (2281. - 2300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2300. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-09 21:27:02
Üzenet elküldve: 2021-03-09 21:27:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Ritkán beszélget másokkal hosszan és mélyen, talán Mori volt az utolsó, akivel bensőségesebben el tudott társalogni. De mostanra a lány elhagyta a Kereskedőház kötelékét. Lám, egy régi barát kellett ahhoz, hogy most újra tudjon ilyen kötetlenül, könnyeden beszélgetni.
A jó üzlet alapja a kontroll és a pontos elszámolás, tartja a heges arcú és ebben nem tesz kivételt talán még saját magával szemben sem.
A rövid, személyes és némileg zsákutcába jutó, kitérő után a Kereskedőház tagjairól esik szó, Aztyan pedig megpróbál mindenkit felsorolni, akivel csak alkalma adódik most dolgozni. Bár sokukat nem ismeri közvetlen közelből, de a Kereskedőház könyvelése okán mindenki nevét és beosztását ismeri. Közöttük nincs olyan tag, aki ne végezné jól a dolgát vagy ne lenne hasznára a társaságnak. A felsorolás után csak szerénytelenül megvonja a vállát, mintha már a feltételezés is sértő volna, hogy a felhozatal "nem semmi".*
- Igyekszünk és mindig van merre fejlődni. *Válaszolja, de szavai között megbújik egy kihívó él, hogy a fejlődésből Rannd-nak is ki kell vennie a szerepét.
Amikor elfogy az első ital, tölt a kölyöknek is, de a második pohár már nem fogy el olyan gyorsan, mint az első. A beszélgetés pedig a fejlesztésekre terelődik.*
- Igen. Rengeteg új tervünk van. *Élénkül fel kissé a heges arcú hangja.*
- A legnagyobb egy üvegház, ide a Központ mellé. Egy kis csatornával a folyótól idáig a vízigényes növényeknek. *Kezd bele a felsorolásba.*
- Szeretnénk egy alkímiai labort is berendezni a felső szinten. *Folytatja és még volna mit mondania, de sietős léptek hangja zavarja meg a nyugodt beszélgetést. Aztyan ellöki magát a pulttól, bocsánatkérő pillantással fordulva Rannd felé, hogy megnézze, ki érkezik ilyen sietősen.
A bejáraton Nyikhaj siet be lóhalálában és kezd hadarós tájékoztatásba a Kalmárban történtekről. Az intéző arca úgy keményedik meg, ahogy a fogadó szakácsa egyre többet mond, végül a wegtoreni kölyök felé fordul.*
- Kölyök, nekem most el kell mennem. Kérlek, maradj itt és tartsd a frontot, neked nem lesz probléma. Csak okosan. Amint lehet, visszajövök. *Egy hajtásra kiissza a rumot és csapja le a poharat a pultra. Rannd-nak még van esélye pár szót mondani talán, de egy fél perc múlva Aztyan már Nyikhajjal, igencsak sietős léptekkel tart a Kalmár felé a piacon át.
Reméli, nem érkezik későn.*
A jó üzlet alapja a kontroll és a pontos elszámolás, tartja a heges arcú és ebben nem tesz kivételt talán még saját magával szemben sem.
A rövid, személyes és némileg zsákutcába jutó, kitérő után a Kereskedőház tagjairól esik szó, Aztyan pedig megpróbál mindenkit felsorolni, akivel csak alkalma adódik most dolgozni. Bár sokukat nem ismeri közvetlen közelből, de a Kereskedőház könyvelése okán mindenki nevét és beosztását ismeri. Közöttük nincs olyan tag, aki ne végezné jól a dolgát vagy ne lenne hasznára a társaságnak. A felsorolás után csak szerénytelenül megvonja a vállát, mintha már a feltételezés is sértő volna, hogy a felhozatal "nem semmi".*
- Igyekszünk és mindig van merre fejlődni. *Válaszolja, de szavai között megbújik egy kihívó él, hogy a fejlődésből Rannd-nak is ki kell vennie a szerepét.
Amikor elfogy az első ital, tölt a kölyöknek is, de a második pohár már nem fogy el olyan gyorsan, mint az első. A beszélgetés pedig a fejlesztésekre terelődik.*
- Igen. Rengeteg új tervünk van. *Élénkül fel kissé a heges arcú hangja.*
- A legnagyobb egy üvegház, ide a Központ mellé. Egy kis csatornával a folyótól idáig a vízigényes növényeknek. *Kezd bele a felsorolásba.*
- Szeretnénk egy alkímiai labort is berendezni a felső szinten. *Folytatja és még volna mit mondania, de sietős léptek hangja zavarja meg a nyugodt beszélgetést. Aztyan ellöki magát a pulttól, bocsánatkérő pillantással fordulva Rannd felé, hogy megnézze, ki érkezik ilyen sietősen.
A bejáraton Nyikhaj siet be lóhalálában és kezd hadarós tájékoztatásba a Kalmárban történtekről. Az intéző arca úgy keményedik meg, ahogy a fogadó szakácsa egyre többet mond, végül a wegtoreni kölyök felé fordul.*
- Kölyök, nekem most el kell mennem. Kérlek, maradj itt és tartsd a frontot, neked nem lesz probléma. Csak okosan. Amint lehet, visszajövök. *Egy hajtásra kiissza a rumot és csapja le a poharat a pultra. Rannd-nak még van esélye pár szót mondani talán, de egy fél perc múlva Aztyan már Nyikhajjal, igencsak sietős léptekkel tart a Kalmár felé a piacon át.
Reméli, nem érkezik későn.*
2299. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-09 18:39:36
Üzenet elküldve: 2021-03-09 18:39:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Egészen kellemes ez így, jól esik neki ez a kis lazítás a hosszú, utazással töltött napok után. Talán még most is sajog tompora, annyi időt töltött Pille nyergében. Ennek enyhítésére pedig mi sem szolgál jobban, mint egy, vagy pár pohárka hazai. Na meg egy jó kis beszélgetés egy régen látott barát társaságában.
A szőke jelentkezőn nem köszörülik hosszasan nyelvüket, mindketten elmondják, amit gondolnak az ügyben, Rannd pedig tiszteletben tartja, s természetesen nem vitatja az intéző meglátásait. Meglepődni pedig végképp nem lepődik meg azon, hogy saját személyére is kiterjed az az alapos ellenőrzés, hiszen teljesen megbízni, főleg az üzlet dolgában, csak saját magában bízhat az ember, álljon ismeretségük mögött bárhány év, vagy közös szülőföld.
Az italt kortyolgatva, néhány zavart pillanaton túlesve, egész kedélyessé kezd alakulni a csevej. Egy nyalatnyi rumot forgatva szájában hallgatja, ahogy a heges arcú szinte már büszke ábrázattal sorolja a kereskedőház alkalmazásában állók meglepően színes sokaságát, s minél többet hall, annál kíváncsibbá válik újdonsült munkatársaira.*
- Ezt már nevezem, nem semmi felhozatal! *Bólint elismerően, ahogy úgy tűnik, Aztyan a lista végére ér.*
- Fel kell kötnöm a gatyát, az biztos! *Helyesel nevetve, majd az utolsó cseppet is legurítja, s nyújtja az újratöltés felé poharát.*
- A bővítések, amiket említettél. *Kezd bele a témába, mi már körbevezetése óta foglalkoztatja. Beszédét pillanatra megszakítva iszik bele az újabb adag rumba, de csak egy egészen apró kortyot.* Lehet tudni konkrétumokat? Szívesen segítek bármiben, ha úgy érzed, hasznom tudnád venni a kereskedés mellett akármi másban is. *Ajánlkozik rögvest, kíváncsian várva azokat a részleteket, amiket az intéző tudomására hozna.*
A szőke jelentkezőn nem köszörülik hosszasan nyelvüket, mindketten elmondják, amit gondolnak az ügyben, Rannd pedig tiszteletben tartja, s természetesen nem vitatja az intéző meglátásait. Meglepődni pedig végképp nem lepődik meg azon, hogy saját személyére is kiterjed az az alapos ellenőrzés, hiszen teljesen megbízni, főleg az üzlet dolgában, csak saját magában bízhat az ember, álljon ismeretségük mögött bárhány év, vagy közös szülőföld.
Az italt kortyolgatva, néhány zavart pillanaton túlesve, egész kedélyessé kezd alakulni a csevej. Egy nyalatnyi rumot forgatva szájában hallgatja, ahogy a heges arcú szinte már büszke ábrázattal sorolja a kereskedőház alkalmazásában állók meglepően színes sokaságát, s minél többet hall, annál kíváncsibbá válik újdonsült munkatársaira.*
- Ezt már nevezem, nem semmi felhozatal! *Bólint elismerően, ahogy úgy tűnik, Aztyan a lista végére ér.*
- Fel kell kötnöm a gatyát, az biztos! *Helyesel nevetve, majd az utolsó cseppet is legurítja, s nyújtja az újratöltés felé poharát.*
- A bővítések, amiket említettél. *Kezd bele a témába, mi már körbevezetése óta foglalkoztatja. Beszédét pillanatra megszakítva iszik bele az újabb adag rumba, de csak egy egészen apró kortyot.* Lehet tudni konkrétumokat? Szívesen segítek bármiben, ha úgy érzed, hasznom tudnád venni a kereskedés mellett akármi másban is. *Ajánlkozik rögvest, kíváncsian várva azokat a részleteket, amiket az intéző tudomására hozna.*
2298. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-08 23:39:34
Üzenet elküldve: 2021-03-08 23:39:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Ritka pillanatok egyike, hogy a Központban nincs vásárló. Ahogy az is ritka alkalom, hogy a heges arcú itallal kínál valakit a munkahelyén. Bár Rannd nem ismeretlen vagy olyan ismerős, akit Artheniorban ismert meg, hanem egy valódi honfi, Wegtoren szülöttje.
Poharakba tölti a rumot, átadja a kölyöknek, miközben kitárgyalják a munkára jelentkező szőke habitusát. Kíváncsi rá, hogy a férfi vissza fog-e térni, hogy bebizonyítsa, valóban olyan képzett, mint amilyennek mondta magát. Rannd-tól nem is vár köntörfalazást, egyik témában sem. Legyen szó a Kereskedőház papírmunkájáról vagy a munkára jelentkező férfi megítéléséről.
Mondhatni, nem lepi meg, hogy Rannd-t nem éri váratlanul, hogy rajta fogja tartani a szemét. Aztyan hatékonysága a beosztottjai felett gyakorolt folyamatos kontrollon is alapszik. Ha mindenről tud, nem fogják meglepetések érni. Azaz kevesebb.
Valóban nincs összefüggés a tréfa és a kínálás között, talán csak nosztalgikus hangulata támadt a heges arcú intézőnek.*
- Hát persze. *Válaszol a munkavégi ital kérdéskörének körbejárására. Valóban nem sokszor történt ilyesmi, de most, úgy gondolja, megengedhetik maguknak ezt a kis luxust. A Szövetség szóba hozatala kicsit letöri az emelkedett hangulatot, mindketten sokat köszönhetnek a wegtoreni társaságnak, de egy idő után csak akadályt jelentettek a rangok és jogok szövevényes útvesztője. Mondhatni, Aztyannak is kapóra jött az artheniori út és a báró felajánlása. Nem mondaná persze, hogy Rannd is hasonló indíttatásból érkezett a hívására, de talán neki is fejlődést és előrelépést jelenthet, ha kicsit eltávolodik a Szövetségtől.
A bizalmasabb téma boncolgatása nem sikerül úgy, ahogy azt a kölyök tervezhette. De tudhatja Aztyanról, hogy a heges arcú mindig is kínosan ügyelt arra, hogy a magánéletét homály fedje. Ez most sincs másképp.*
- Azt sejtettem. *Válaszol félmosollyal a koccintás és a hancúrozás említése után. Majd fejcsóválva kóstol bele a karamellszín italba.
A csapatban lévők kérdésére újra iszik, megízlelve az erő szeszt, majd csak azután válaszol.*
- Hála Teysusnak sokan vagyunk. Több kereskedő, olyan, aki gyógynövényekkel, olyan, aki parfümökkel foglalkozik, de a többi is kivételes. Van, aki megvéd minket, mint Darok. *Utal az orkra, arra bökve poharával, amerre távozott.* Dolgoznak a Kalmár fogadóban is többen és akad olyan is, aki megtalál dolgokat. *Mosolyodik el végül. Most, hogy így elmondta, belegondol, hogy mennyi remek tagja van a Kereskedőháznak.*
- Úgyhogy bele kell húznod, ha ki akarsz tűnni. *Félmosolya kihívó és biztató, majd egy új korttyal kiissza a poharát és ha Rannd is így tesz, akkor tölt még neki egy pohárral és magának is.*
Poharakba tölti a rumot, átadja a kölyöknek, miközben kitárgyalják a munkára jelentkező szőke habitusát. Kíváncsi rá, hogy a férfi vissza fog-e térni, hogy bebizonyítsa, valóban olyan képzett, mint amilyennek mondta magát. Rannd-tól nem is vár köntörfalazást, egyik témában sem. Legyen szó a Kereskedőház papírmunkájáról vagy a munkára jelentkező férfi megítéléséről.
Mondhatni, nem lepi meg, hogy Rannd-t nem éri váratlanul, hogy rajta fogja tartani a szemét. Aztyan hatékonysága a beosztottjai felett gyakorolt folyamatos kontrollon is alapszik. Ha mindenről tud, nem fogják meglepetések érni. Azaz kevesebb.
Valóban nincs összefüggés a tréfa és a kínálás között, talán csak nosztalgikus hangulata támadt a heges arcú intézőnek.*
- Hát persze. *Válaszol a munkavégi ital kérdéskörének körbejárására. Valóban nem sokszor történt ilyesmi, de most, úgy gondolja, megengedhetik maguknak ezt a kis luxust. A Szövetség szóba hozatala kicsit letöri az emelkedett hangulatot, mindketten sokat köszönhetnek a wegtoreni társaságnak, de egy idő után csak akadályt jelentettek a rangok és jogok szövevényes útvesztője. Mondhatni, Aztyannak is kapóra jött az artheniori út és a báró felajánlása. Nem mondaná persze, hogy Rannd is hasonló indíttatásból érkezett a hívására, de talán neki is fejlődést és előrelépést jelenthet, ha kicsit eltávolodik a Szövetségtől.
A bizalmasabb téma boncolgatása nem sikerül úgy, ahogy azt a kölyök tervezhette. De tudhatja Aztyanról, hogy a heges arcú mindig is kínosan ügyelt arra, hogy a magánéletét homály fedje. Ez most sincs másképp.*
- Azt sejtettem. *Válaszol félmosollyal a koccintás és a hancúrozás említése után. Majd fejcsóválva kóstol bele a karamellszín italba.
A csapatban lévők kérdésére újra iszik, megízlelve az erő szeszt, majd csak azután válaszol.*
- Hála Teysusnak sokan vagyunk. Több kereskedő, olyan, aki gyógynövényekkel, olyan, aki parfümökkel foglalkozik, de a többi is kivételes. Van, aki megvéd minket, mint Darok. *Utal az orkra, arra bökve poharával, amerre távozott.* Dolgoznak a Kalmár fogadóban is többen és akad olyan is, aki megtalál dolgokat. *Mosolyodik el végül. Most, hogy így elmondta, belegondol, hogy mennyi remek tagja van a Kereskedőháznak.*
- Úgyhogy bele kell húznod, ha ki akarsz tűnni. *Félmosolya kihívó és biztató, majd egy új korttyal kiissza a poharát és ha Rannd is így tesz, akkor tölt még neki egy pohárral és magának is.*
2297. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-07 23:09:10
Üzenet elküldve: 2021-03-07 23:09:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A vásárlótér meglepően békéssé válik, ahogy a mai napra egyelőre utolsó betérő is távozik, remek terepet biztosítva ezzel két férfi nehéz napjának levezetéséhez.
Véleményét kérik, s bár csak rajta múlott, hogyan értelmezi a kérdést, Rannd nem is igazán látott bele más értelmet. Nem jut eszébe, hogy az intéző a kereskedőház papírmunkájával, vagy könyvelésével kapcsolatban várjon észrevételeket tőle. Így hamar érkeznek is talán túlságosan szigorúan szabott kritikái. Nem vádolhatja meg senki szégyenlősséggel, s bár az üzletben jó érzékkel igyekszik megválogatni, formálni szavait, bizalmasaival kendőzetlen őszinteség jellemzi. Aztyant pedig egyértelműen közülük valónak tartja.*
- Meg is lepődtem volna, ha nem. *Nyugtázza egy bólintással a heges arcú szemmel tartással kapcsolatban tett észrevételét. Persze valóban nem érte váratlanul a dolog, ismeri jól a wegtoreni munkamódszereit, s minden idegszálával azon fog igyekezni, hogy bizonyítson előtte.
A rövid intézkedés miatt beállt szünetet a kölyök egy rá jellemző, gyengécske tréfával töri meg, mit Aztyan láthatóan jól fogad, annyira, hogy még egy itallal is megkínálja. Bár nem esküdne meg, hogy a kettő között összefüggés húzódik, nem is gondolkodik ezen sokat, hamar ad igenlő választ a kérdésre.*
- Eszembe sem jutna. *Int nemet fejével, míg száján szokásos, hetyke mosolya terül el. Amíg pedig a beígért szeszre várakozik, az otthoni helyzetről regél röviden. Amennyire ő tudja, ahogy korábban a heges arcúét, úgy most az ő távozását sem nézte mindenki jó szemmel, így, ha vérbosszút nem is esküdtek ellenük, nem várnák őket tárt karokkal vissza. Elvégre sokat köszönhet a szövetségnek, az ő szemszögükből meg rútul cserbenhagyta őket. A viadal mindkettejüknek kedves téma lehet, mégsem ejtenek róla pár szónál, meg néhány réveteg sóhajnál többet. Mondjuk az igaz, hogy ezt szavakkal kifejezni nem is igazán lehet.
Közben a rum kitöltésre kerül, a két pohár pedig egymásnak koccan, ahogy arra emelik azokat. A kölyök meg megkockáztatja egy bizalmasabb téma megpedzését, mit Aztyan úgy tűnik nem ért. Vagy nem akar, ez nem derül ki az ifjonc számára. Zavartan kortyol a sötét italba, s szinte ízlelés nélkül küldi le az űrtartalom felét, majd megköszörüli torkát, kínos fintorba húzva száját, tekintetét a pult lapjára horgasztva. Végül halványan megrántja vállait, s ábrázata visszanyeri kedélyességét, mit újból az intéző felé emel.*
- Én mindig a hancúrozásra gondolok. *Neveti el végül a dolgot, jobbnak látva nem bolygatni az általa kerülgetni kezdett témát. Hiszen ki ő, hogy ilyen dolgokban számonkérje Aztyant? Még akkor is, ha csak jó szándék vezette.*
- És kik vannak még a csapatban? Az a böszme nagy ork, hát vigyázzba álltam, ahogy először közelített. Nem is kérdés, hogy rendtartónak tökéletes. *Nevet tovább halkan, ahogy egészen más irányba tereli beszélgetésüket. Italába újabbat kortyolva, ezúttal már megmozgatja szájában a rumot, kiélvezve ismerős aromáit.*
Véleményét kérik, s bár csak rajta múlott, hogyan értelmezi a kérdést, Rannd nem is igazán látott bele más értelmet. Nem jut eszébe, hogy az intéző a kereskedőház papírmunkájával, vagy könyvelésével kapcsolatban várjon észrevételeket tőle. Így hamar érkeznek is talán túlságosan szigorúan szabott kritikái. Nem vádolhatja meg senki szégyenlősséggel, s bár az üzletben jó érzékkel igyekszik megválogatni, formálni szavait, bizalmasaival kendőzetlen őszinteség jellemzi. Aztyant pedig egyértelműen közülük valónak tartja.*
- Meg is lepődtem volna, ha nem. *Nyugtázza egy bólintással a heges arcú szemmel tartással kapcsolatban tett észrevételét. Persze valóban nem érte váratlanul a dolog, ismeri jól a wegtoreni munkamódszereit, s minden idegszálával azon fog igyekezni, hogy bizonyítson előtte.
A rövid intézkedés miatt beállt szünetet a kölyök egy rá jellemző, gyengécske tréfával töri meg, mit Aztyan láthatóan jól fogad, annyira, hogy még egy itallal is megkínálja. Bár nem esküdne meg, hogy a kettő között összefüggés húzódik, nem is gondolkodik ezen sokat, hamar ad igenlő választ a kérdésre.*
- Eszembe sem jutna. *Int nemet fejével, míg száján szokásos, hetyke mosolya terül el. Amíg pedig a beígért szeszre várakozik, az otthoni helyzetről regél röviden. Amennyire ő tudja, ahogy korábban a heges arcúét, úgy most az ő távozását sem nézte mindenki jó szemmel, így, ha vérbosszút nem is esküdtek ellenük, nem várnák őket tárt karokkal vissza. Elvégre sokat köszönhet a szövetségnek, az ő szemszögükből meg rútul cserbenhagyta őket. A viadal mindkettejüknek kedves téma lehet, mégsem ejtenek róla pár szónál, meg néhány réveteg sóhajnál többet. Mondjuk az igaz, hogy ezt szavakkal kifejezni nem is igazán lehet.
Közben a rum kitöltésre kerül, a két pohár pedig egymásnak koccan, ahogy arra emelik azokat. A kölyök meg megkockáztatja egy bizalmasabb téma megpedzését, mit Aztyan úgy tűnik nem ért. Vagy nem akar, ez nem derül ki az ifjonc számára. Zavartan kortyol a sötét italba, s szinte ízlelés nélkül küldi le az űrtartalom felét, majd megköszörüli torkát, kínos fintorba húzva száját, tekintetét a pult lapjára horgasztva. Végül halványan megrántja vállait, s ábrázata visszanyeri kedélyességét, mit újból az intéző felé emel.*
- Én mindig a hancúrozásra gondolok. *Neveti el végül a dolgot, jobbnak látva nem bolygatni az általa kerülgetni kezdett témát. Hiszen ki ő, hogy ilyen dolgokban számonkérje Aztyant? Még akkor is, ha csak jó szándék vezette.*
- És kik vannak még a csapatban? Az a böszme nagy ork, hát vigyázzba álltam, ahogy először közelített. Nem is kérdés, hogy rendtartónak tökéletes. *Nevet tovább halkan, ahogy egészen más irányba tereli beszélgetésüket. Italába újabbat kortyolva, ezúttal már megmozgatja szájában a rumot, kiélvezve ismerős aromáit.*
2296. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-05 12:37:25
Üzenet elküldve: 2021-03-05 12:37:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Amikor aztán ketten maradnak Rannd-dal a vásárlótérben, a heges arcú is leengedhet kicsit. Halk sóhajjal tűnik el róla a távolságtartó, profizmusra törekedő kereskedő arcképe és adja át egy barátságosabb, közvetlenebb gesztusnak. Már amennyire közvetlennek lehet nevezni Aztyant.
A korábban feltett kérdésére pedig érkezik is a válasz a kölyöktől. Egyértelműen a nemrég távozó szőkét, nem pedig a Kereskedőház papírjait illetően.*
- A stílus nem minden. *Válaszol hanyag félmosollyal. A folytatásra kurtán, egyetértőn biccent. A magabiztossággal is egyetért, de úgy tűnt, valami mintha eltántorította volna a férfit a kezdeti lendülettől. A simliskedés és a felügyelet említésére felszökik a szemöldöke, de csak egy pillanatra, majd féloldalas mosollyal megrázza a fejét.*
- Én mindenkin rajta tartom a szemem. Még rajtad is. *Teszi hozzá, de Ranndt számára az ilyen nem lehet ismeretlen. Neki nem kell megrágnia semmit, a Kereskedőházhoz tartozni nem csak lehetőség, de egyfajta elismerés is. Nincs másik ilyen jó kapcsolatokkal és széles kínálattal rendelkező céh a városban, de a közelben sem. Ráadásul napról napra bővül és gazdagodik ez a kínálat.
A válasz meglepi kissé, de aztán leesik neki, hogy mire is akar kilyukadni Rannd. Mindig kedvelte a kölyök tréfáit, féloldalas, őszinte mosollyal fogadja most is.
Az üres vendégtér pedig lehetőséget ad egy italra, amit a kölyök el is fogad.*
- De ne szokj hozzá. *Mondja, ahogy a pult alól egy üveg wegtoreni rumot vesz elő és két poharat. Miközben tölt maguknak, Rannd is belekezd a wegtoreni hírekbe. Aztyan a töltés közben fel-felnéz rá, a "pirtianesi majmok" kijelentésnél pedig el is mosolyodik. A Szövetséget értintő megjegyzésnél azonban lehervad a mosolya. Sokan odahaza nem nézték jó szemmel, hogy tudását és tapasztalatait már Artheniorban, a báró szolgálatában kamatoztatja. Akadtak olyan pletykák is, miszerint áruló, ha a Szövetség helyett az igricet választotta. Persze egy törvények nélküli városban sok mindent beszélnek.
A viadal említésekor átadja a poharat az ujjnyi rummal. Nem azért, mert sajnálná, hanem mert ezt az italt nem arra készítették, hogy vedeljék. Ezt ízlelgetni, élvezni kell.*
- A viadal. *Sóhajtja nosztalgiával. Ám Rannd szerencsére témát vált és ezzel visszatér a valóságba.*
- Miért, mire gondolsz? *Emeli koccintásra a poharát értetlen mosollyal. Neki csak a munkával vannak dolgai, valóban nem világos számára, mire akar kilyukadni a kölyök. Ha koccintottak, megízleli az italt. Egy pillanatra lehunyja a szemét, ahogy az ital aromája átjárja a száját. Ám sajnos Rannd-nak csalódnia kell, ha válaszra számított. Szükség lesz némi pontosításra, ha kíváncsi arra, amit valóban kérdezett.*
A korábban feltett kérdésére pedig érkezik is a válasz a kölyöktől. Egyértelműen a nemrég távozó szőkét, nem pedig a Kereskedőház papírjait illetően.*
- A stílus nem minden. *Válaszol hanyag félmosollyal. A folytatásra kurtán, egyetértőn biccent. A magabiztossággal is egyetért, de úgy tűnt, valami mintha eltántorította volna a férfit a kezdeti lendülettől. A simliskedés és a felügyelet említésére felszökik a szemöldöke, de csak egy pillanatra, majd féloldalas mosollyal megrázza a fejét.*
- Én mindenkin rajta tartom a szemem. Még rajtad is. *Teszi hozzá, de Ranndt számára az ilyen nem lehet ismeretlen. Neki nem kell megrágnia semmit, a Kereskedőházhoz tartozni nem csak lehetőség, de egyfajta elismerés is. Nincs másik ilyen jó kapcsolatokkal és széles kínálattal rendelkező céh a városban, de a közelben sem. Ráadásul napról napra bővül és gazdagodik ez a kínálat.
A válasz meglepi kissé, de aztán leesik neki, hogy mire is akar kilyukadni Rannd. Mindig kedvelte a kölyök tréfáit, féloldalas, őszinte mosollyal fogadja most is.
Az üres vendégtér pedig lehetőséget ad egy italra, amit a kölyök el is fogad.*
- De ne szokj hozzá. *Mondja, ahogy a pult alól egy üveg wegtoreni rumot vesz elő és két poharat. Miközben tölt maguknak, Rannd is belekezd a wegtoreni hírekbe. Aztyan a töltés közben fel-felnéz rá, a "pirtianesi majmok" kijelentésnél pedig el is mosolyodik. A Szövetséget értintő megjegyzésnél azonban lehervad a mosolya. Sokan odahaza nem nézték jó szemmel, hogy tudását és tapasztalatait már Artheniorban, a báró szolgálatában kamatoztatja. Akadtak olyan pletykák is, miszerint áruló, ha a Szövetség helyett az igricet választotta. Persze egy törvények nélküli városban sok mindent beszélnek.
A viadal említésekor átadja a poharat az ujjnyi rummal. Nem azért, mert sajnálná, hanem mert ezt az italt nem arra készítették, hogy vedeljék. Ezt ízlelgetni, élvezni kell.*
- A viadal. *Sóhajtja nosztalgiával. Ám Rannd szerencsére témát vált és ezzel visszatér a valóságba.*
- Miért, mire gondolsz? *Emeli koccintásra a poharát értetlen mosollyal. Neki csak a munkával vannak dolgai, valóban nem világos számára, mire akar kilyukadni a kölyök. Ha koccintottak, megízleli az italt. Egy pillanatra lehunyja a szemét, ahogy az ital aromája átjárja a száját. Ám sajnos Rannd-nak csalódnia kell, ha válaszra számított. Szükség lesz némi pontosításra, ha kíváncsi arra, amit valóban kérdezett.*
2295. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-03 13:28:14
Üzenet elküldve: 2021-03-03 13:28:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Aztyan//
//érintőlegesen Szőke a műhelyben//
*Különösen alakul ez a felvételi elbeszélgetésféle, mit a háttérben olvasgatva van szerencséje meghallgatni. A szőke kezdeti törtető virtusát egy tartózkodó talán váltja fel, amit (Rannd számára legalábbis) váratlan elköszönés követ. A korábbiakból azt hitte, minimum is elfogadja a felkínált feltételeket. ~Úgy kéreti magát, mint egy szűzlány.~ Állapítja meg epésen és velősen, fejét az egyik megrendelő felett megcsóválva, mintha csak abban találna valami kifogásolhatót.
Persze Aztyannak mindez feltűnhetett, ha némi figyelmet fordított a kölyökre is, s talán így is történt, mivel rögvest véleményét kéri, ahogy a jelentkező elhagyja a központ területét. Mondjuk a kérdés nem kerül konkretizálásra, de Rannd alapvetésnek veszi, hogy az imént távozó fickóra vonatkozik.*
- Hát, van egy stílusa, azt meg kell hagyni. *Vigyorodik el, ahogy az eddig vizsgált papírkupacot a pultra helyezi.* Nem kell a szomszédba mennie magabiztosságért, talán túl sokkal is rendelkezik. *Folytatja tovább meglátásainak ismertetését, mert, ha már kikérték véleményét, hát nem fukarkodik vele.* Persze nem mondom, hogy ez rossz, de ahogy körbe udvarolta saját magát. *Nyitott ujjakkal túr barna kócába, mielőtt befejezné a gondolatot.* Én biztosan rövid pórázon fognám, az elején legalábbis. Nem lepődnék meg, ha simliskedni próbálna. *Mondja ki végül őszintén az első, nem éppen kedvező benyomást, amit a szőke hagyott benne. Ekkor érkezik a segéd, így, míg Aztyan vele foglalkozik, mindkettejüknek alkalma adódhat megrágni az elhangzottakat.*
- Mi, hogy most rögtön? *Fordul az intés nyomán az üres vásárlótér felé, majd vissza, a heges arcúhoz.* Már ne is haragudj, de ennyi vevővel nem bírok el! *Csibészes vigyor ül ki ábrázatára, ahogy a hirtelen egészen kihalttá váló műhelyre célozgat. De ami igaz, az igaz, lassan már záróra felé kanyarodnak.*
- Elfogadom. *Felel kedélyesen az ital kérdésére. Az intézőt ismerve egészen biztos benne, hogy nem bevett eljárás a munkaidőben való szeszfogyasztás, eszébe sem jut ilyet feltételezni. Ám így, nap végeztével mi sem esik jobban a kiszáradt toroknak.*
- Ehh, csak a szokásos. Pár pirtiánesi majmot leszámítva semmi izgalom. *Kezd bele kurtán, s ha már mindkettejük kezébe kitöltött ital kerül, koccintásra emeli sajátját.* Bár a szövetségben egész más a hangulat, mióta eljöttél. Gondolom engem sem látnának szívesen viszont. Vagy mégis, csak abban nem lenne köszönet. *Nevet röviden, felhajtva a pohara tartalmának felét.* Pedig milyen jó lenne legalább a következő nagy viadalra elnézni. *Révedezik egészen csevegő hangnemre váltva.* És itt? Hogy mennek a dolgaid? És most nem a munkára gondolok. *Hetyke mosolya halványodik valamelyest, ahogy az utolsó kitételt is kérdéséhez passzintja. Nem gondolja ugyan, hogy a heges arcú bármilyen hasonló problémával küzdene, mint annó, odahaza, mert akkor az üzletet sem tudná ilyen remekül kézben tartani, ám szívesen hallaná gondolatait erről, hiszen talán ezer év is eltelt, mióta utoljára személyesen beszélgettek.*
//érintőlegesen Szőke a műhelyben//
*Különösen alakul ez a felvételi elbeszélgetésféle, mit a háttérben olvasgatva van szerencséje meghallgatni. A szőke kezdeti törtető virtusát egy tartózkodó talán váltja fel, amit (Rannd számára legalábbis) váratlan elköszönés követ. A korábbiakból azt hitte, minimum is elfogadja a felkínált feltételeket. ~Úgy kéreti magát, mint egy szűzlány.~ Állapítja meg epésen és velősen, fejét az egyik megrendelő felett megcsóválva, mintha csak abban találna valami kifogásolhatót.
Persze Aztyannak mindez feltűnhetett, ha némi figyelmet fordított a kölyökre is, s talán így is történt, mivel rögvest véleményét kéri, ahogy a jelentkező elhagyja a központ területét. Mondjuk a kérdés nem kerül konkretizálásra, de Rannd alapvetésnek veszi, hogy az imént távozó fickóra vonatkozik.*
- Hát, van egy stílusa, azt meg kell hagyni. *Vigyorodik el, ahogy az eddig vizsgált papírkupacot a pultra helyezi.* Nem kell a szomszédba mennie magabiztosságért, talán túl sokkal is rendelkezik. *Folytatja tovább meglátásainak ismertetését, mert, ha már kikérték véleményét, hát nem fukarkodik vele.* Persze nem mondom, hogy ez rossz, de ahogy körbe udvarolta saját magát. *Nyitott ujjakkal túr barna kócába, mielőtt befejezné a gondolatot.* Én biztosan rövid pórázon fognám, az elején legalábbis. Nem lepődnék meg, ha simliskedni próbálna. *Mondja ki végül őszintén az első, nem éppen kedvező benyomást, amit a szőke hagyott benne. Ekkor érkezik a segéd, így, míg Aztyan vele foglalkozik, mindkettejüknek alkalma adódhat megrágni az elhangzottakat.*
- Mi, hogy most rögtön? *Fordul az intés nyomán az üres vásárlótér felé, majd vissza, a heges arcúhoz.* Már ne is haragudj, de ennyi vevővel nem bírok el! *Csibészes vigyor ül ki ábrázatára, ahogy a hirtelen egészen kihalttá váló műhelyre célozgat. De ami igaz, az igaz, lassan már záróra felé kanyarodnak.*
- Elfogadom. *Felel kedélyesen az ital kérdésére. Az intézőt ismerve egészen biztos benne, hogy nem bevett eljárás a munkaidőben való szeszfogyasztás, eszébe sem jut ilyet feltételezni. Ám így, nap végeztével mi sem esik jobban a kiszáradt toroknak.*
- Ehh, csak a szokásos. Pár pirtiánesi majmot leszámítva semmi izgalom. *Kezd bele kurtán, s ha már mindkettejük kezébe kitöltött ital kerül, koccintásra emeli sajátját.* Bár a szövetségben egész más a hangulat, mióta eljöttél. Gondolom engem sem látnának szívesen viszont. Vagy mégis, csak abban nem lenne köszönet. *Nevet röviden, felhajtva a pohara tartalmának felét.* Pedig milyen jó lenne legalább a következő nagy viadalra elnézni. *Révedezik egészen csevegő hangnemre váltva.* És itt? Hogy mennek a dolgaid? És most nem a munkára gondolok. *Hetyke mosolya halványodik valamelyest, ahogy az utolsó kitételt is kérdéséhez passzintja. Nem gondolja ugyan, hogy a heges arcú bármilyen hasonló problémával küzdene, mint annó, odahaza, mert akkor az üzletet sem tudná ilyen remekül kézben tartani, ám szívesen hallaná gondolatait erről, hiszen talán ezer év is eltelt, mióta utoljára személyesen beszélgettek.*
2294. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-03 10:59:29
Üzenet elküldve: 2021-03-03 10:59:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke a műhelyben//
//Rannd//
*Miközben a kölyök a pult mögötti paksamétát bújja, ismerkedve a Kereskedőház papírjaival és munkarendjével, Aztyan a szőke lihanechi férfivel tárgyal a munkáról. Lassan minden részletet tisztáznak, Mar'crus megismerheti a lehetőségeit és az elvárásokat is.
A szőke elgondolkodni látszik, amit a heges arcú türelmesen kivár, majd a válaszra egy kurta bólintással kísérve felel.*
- Értem. Ahogy gondolja. *Kezdetben a férfi magabiztosnak és lendületesnek tűnt, ám mostanra mintha valami megváltozott volna. Bár az is lehet, hogy valóban a hosszú út láttatja rajta a bizonytalanság jeleit. Nem erősíti meg, de nem is cáfolja Mar'crus feltételezését teendői számáról, de nem szalasztja el az alkalmat, hogy ajánljon a férfinek.*
- Ha gondolja, keresse fel a Wegoreni Kalmár fogadót, innen nem messze a piac túloldalán. A Kereskedőház kezében lévő létesítmény az is. Gondolkodásra és pihenésre is egyaránt kiváló konyha és szobák. *Mosolyodik el féloldalasan, de erről csak az arcának egyik felét átszelő heg tehet, nem érzései.*
- Teysus áldja, uram. *Köszön el a szőkétől és amikor az távozott, visszafordul Rannd felé.*
- Mi a véleményed? *Kérdése ugyanúgy vonatkozhat a Kereskdőház papírjaira, mint az imént távozó Mar'crusra is. A kölyöknek mindig jó szeme volt, érdekli a véleménye, akár mindkettőről is.
Közben talán megérkezik az egyik segéd is, jelezve, hogy a korábban rendelt lópáncél, amit Daroknak készíttetett, elkészült. Aztyan átadja a segédnek (Mesélő (Májmétely)) a páncélért járó 528 aranyat,
majd újra Ranndra fókuszál.*
- Úgy tűnik, itt maradtunk. Úgyhogy be is állhatsz munkába, ha nem probléma. *Mondja az üres vásárlótér felé intve. A báró időközben elment, ahogy Darok és Win is. Persze, lassan záróra és mindketten megtették, ami tőlük telik.*
- Kérsz egy italt? *Kérdi halk sóhajjal. Ritka az ilyen pillanat és ettől a kölyök se fogja gondolni, hogy náluk ez a divat, hogy isznak munka közben.*
- Mesélj, mi a helyzet otthon? *Kérdi és Rannd kiérezheti hangjábó, hogy számára az "otthon" bizony Wegtorent jelenti.*
//Rannd//
*Miközben a kölyök a pult mögötti paksamétát bújja, ismerkedve a Kereskedőház papírjaival és munkarendjével, Aztyan a szőke lihanechi férfivel tárgyal a munkáról. Lassan minden részletet tisztáznak, Mar'crus megismerheti a lehetőségeit és az elvárásokat is.
A szőke elgondolkodni látszik, amit a heges arcú türelmesen kivár, majd a válaszra egy kurta bólintással kísérve felel.*
- Értem. Ahogy gondolja. *Kezdetben a férfi magabiztosnak és lendületesnek tűnt, ám mostanra mintha valami megváltozott volna. Bár az is lehet, hogy valóban a hosszú út láttatja rajta a bizonytalanság jeleit. Nem erősíti meg, de nem is cáfolja Mar'crus feltételezését teendői számáról, de nem szalasztja el az alkalmat, hogy ajánljon a férfinek.*
- Ha gondolja, keresse fel a Wegoreni Kalmár fogadót, innen nem messze a piac túloldalán. A Kereskedőház kezében lévő létesítmény az is. Gondolkodásra és pihenésre is egyaránt kiváló konyha és szobák. *Mosolyodik el féloldalasan, de erről csak az arcának egyik felét átszelő heg tehet, nem érzései.*
- Teysus áldja, uram. *Köszön el a szőkétől és amikor az távozott, visszafordul Rannd felé.*
- Mi a véleményed? *Kérdése ugyanúgy vonatkozhat a Kereskdőház papírjaira, mint az imént távozó Mar'crusra is. A kölyöknek mindig jó szeme volt, érdekli a véleménye, akár mindkettőről is.
Közben talán megérkezik az egyik segéd is, jelezve, hogy a korábban rendelt lópáncél, amit Daroknak készíttetett, elkészült. Aztyan átadja a segédnek (Mesélő (Májmétely)) a páncélért járó 528 aranyat,
majd újra Ranndra fókuszál.*- Úgy tűnik, itt maradtunk. Úgyhogy be is állhatsz munkába, ha nem probléma. *Mondja az üres vásárlótér felé intve. A báró időközben elment, ahogy Darok és Win is. Persze, lassan záróra és mindketten megtették, ami tőlük telik.*
- Kérsz egy italt? *Kérdi halk sóhajjal. Ritka az ilyen pillanat és ettől a kölyök se fogja gondolni, hogy náluk ez a divat, hogy isznak munka közben.*
- Mesélj, mi a helyzet otthon? *Kérdi és Rannd kiérezheti hangjábó, hogy számára az "otthon" bizony Wegtorent jelenti.*
2293. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-03 10:29:06
Üzenet elküldve: 2021-03-03 10:29:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke a műhelyben//
*A helyi kereskedés vezetője kurtán felel a válaszaira, amiből értheti a lényegi dolgokat. Jól csengőek a Kereskedőház szolgáltatásai, amiket a tagoknak nyújtanak, ez nem vitás. A próbaidő is megemlítésre kerül amire bólogat. Lényegében minden szükséges információ a rendelkezésére áll, hogy dönthessen. Magában morfondírozik az ajánlaton, lehetőségeken.*
- Kedves Aztyan, köszönöm a széles körű tájékoztatását. Azt hiszem nem árt meg egyikünknek sem, ha egy napot alszunk rá. Addig kipihenem az út fáradalmait. Bizonyára önnek is van még ma teendője. Holnap visszatérek. Addig is minden jót! *Ha a sérült arcú férfi nem ágál ellene, akkor elbúcsúzik tőle. Nem szeret azonnal fejest ugrani semmibe, így mind a ketten töprenghetnek a döntésen. Most a szőke elhagyja a műhelyet és keres magának egy fogadót, ahol kedvére lakomázhat.*
*A helyi kereskedés vezetője kurtán felel a válaszaira, amiből értheti a lényegi dolgokat. Jól csengőek a Kereskedőház szolgáltatásai, amiket a tagoknak nyújtanak, ez nem vitás. A próbaidő is megemlítésre kerül amire bólogat. Lényegében minden szükséges információ a rendelkezésére áll, hogy dönthessen. Magában morfondírozik az ajánlaton, lehetőségeken.*
- Kedves Aztyan, köszönöm a széles körű tájékoztatását. Azt hiszem nem árt meg egyikünknek sem, ha egy napot alszunk rá. Addig kipihenem az út fáradalmait. Bizonyára önnek is van még ma teendője. Holnap visszatérek. Addig is minden jót! *Ha a sérült arcú férfi nem ágál ellene, akkor elbúcsúzik tőle. Nem szeret azonnal fejest ugrani semmibe, így mind a ketten töprenghetnek a döntésen. Most a szőke elhagyja a műhelyet és keres magának egy fogadót, ahol kedvére lakomázhat.*
2292. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-03 06:30:05
Üzenet elküldve: 2021-03-03 06:30:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra, CCC, Darok//
*Winyra rosszallóan csóválja a fejét, a hím főkereskedő meg bizonyosan megorrolt rá az előbbiekért. Nem a legfényesebb bemutatkozása volt, ráadásul még a parfümkereskedő lány rosszallását is sikerült kieszközölnie. Nagyokat szuszog a páncél alatt, miközben azt figyeli, hogy lassan mindenki megy a dolgára. A nap is eltelik lassan, így arra jut, hogy erre a napra inni kell, hogy felejtsen egy kicsit. Páncélban felmegy az emeletre, ahol leveszi lovagi vértezetét. Egyszerű, szürke vászonruhába öltözik át, s csak a kardját köti fel oldalára. Szobájából kilépve lemegy a lépcsőn és biccent Aztyan felé, hogy mára leteszi az őrködést, és kicsit elmegy valami hangulat javítóért. Útja a kalmár felé vezet, hogy egyen és igyon egy jót bánatára.*
*Winyra rosszallóan csóválja a fejét, a hím főkereskedő meg bizonyosan megorrolt rá az előbbiekért. Nem a legfényesebb bemutatkozása volt, ráadásul még a parfümkereskedő lány rosszallását is sikerült kieszközölnie. Nagyokat szuszog a páncél alatt, miközben azt figyeli, hogy lassan mindenki megy a dolgára. A nap is eltelik lassan, így arra jut, hogy erre a napra inni kell, hogy felejtsen egy kicsit. Páncélban felmegy az emeletre, ahol leveszi lovagi vértezetét. Egyszerű, szürke vászonruhába öltözik át, s csak a kardját köti fel oldalára. Szobájából kilépve lemegy a lépcsőn és biccent Aztyan felé, hogy mára leteszi az őrködést, és kicsit elmegy valami hangulat javítóért. Útja a kalmár felé vezet, hogy egyen és igyon egy jót bánatára.*
2291. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-03-01 12:45:26
Üzenet elküldve: 2021-03-01 12:45:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra, CCC, Darok//
*Az apró kis fiaskó nem jelent sokat az igric számára. Ez amolyan becsületbeli ügy, így kell viselkednie egy nemesnek, egy férfinek, ha körülötte egy hölgyet ilyen atrocitás ér.
Sikerül megállítania fogásával Darokot, aki érezhetően és várhatóan rosszul reagál a fizikai gesztusra. Ha ki is tudná rántani karját, ami kétséges, még akkor is, ha erősebb, mint a báró, mégis sikerül neki, mert az igric elengedi, amikor látja, hogy az ork nem lép el tőlük.
Tökéletesen tisztában van azzal, hogy ez Daroknak egy arcvesztés, hogy egy nálánál kisebb termetű ember férfi ilyenre "vetemedik" vele szemben, de hatalma és magabiztossága teljes tudatában cselekszik, amikor bocsánatkérésre szólítja fel Darokot. Mindent lehet, legfeljebb nem szabad vagy nem célszerű. De ez nem köti meg az igric kezeit és a morgás sem zavarja. Eleget élt orkok között, hogy tudja, ennél többre ne számítson.
Mindvégig szemkontaktust tart Darokkal. Ha az ork neveletlen gyerekként viselkedik, akkor úgy fog bánni vele. Ma Winnel, holnap egy fontos vásárlóval keveredik nézeteltérésbe, amiért a Kereskedőház elesik egy komoly üzlettől és akkor komolyabb következményekkel is szembe kell néznie Daroknak, mint a báró haragja.
Ha az erő és a hatalom nem, akkor vajon mi hathat egy orkra? Mert a józan ész biztosan nem. És ez a gondolatmenet és felelet nélküli kérdés feljogosítja az orkokat, hogy ilyen meggondolatlanul viselkedjenek? Mert ők orkok?
A végletekig lehetne ragozni ezt a kérdést, de az igric megelégszik most azzal, hogy Darok megteszi, amit kért és bocsánatot kér Wintől. A többit majd Aztyan megoldja.
Érzi Winen, hogy nem múlt el azonnal a kis incidens okozta határ, a mosolya sem olyan üde és kacér, mint addig, de az igricen szinte már semmi sem látszik. Mintha nem történt volna semmi.*
- Nagy öröm ez számomra. *Válaszol a pukedliző lánynak.*
- Indulok is, hogy összeszedjem magam. Találkozunk a lakosztályomban, a jelzett órában. Mondhatom, már alig várom a kettesben eltöltött üzleti megbeszélés izgalmas perceit. *Hajtja meg a fejét, szavai valódi őszinteséget és várakozást sugallnak.
Végül elköszönnek a lánnyal, aki el is indul. Az igric sem tétovázik sokáig, látván, hogy Aztyan épp vevővel tárgyal és mindenki végzi a dolgát, veszi a kesztyűjét-kalapját és fordul a kijárat felé. Darokról szinte tudomást sem vesz, hisz ő egy őr, egy kard a Kereskedőház, azaz a báró kezében. Jó kedvvel indul a Kalmár felé, hisz hamarosan a csinos parfümárus lánnyal vacsorázhat.*
*Az apró kis fiaskó nem jelent sokat az igric számára. Ez amolyan becsületbeli ügy, így kell viselkednie egy nemesnek, egy férfinek, ha körülötte egy hölgyet ilyen atrocitás ér.
Sikerül megállítania fogásával Darokot, aki érezhetően és várhatóan rosszul reagál a fizikai gesztusra. Ha ki is tudná rántani karját, ami kétséges, még akkor is, ha erősebb, mint a báró, mégis sikerül neki, mert az igric elengedi, amikor látja, hogy az ork nem lép el tőlük.
Tökéletesen tisztában van azzal, hogy ez Daroknak egy arcvesztés, hogy egy nálánál kisebb termetű ember férfi ilyenre "vetemedik" vele szemben, de hatalma és magabiztossága teljes tudatában cselekszik, amikor bocsánatkérésre szólítja fel Darokot. Mindent lehet, legfeljebb nem szabad vagy nem célszerű. De ez nem köti meg az igric kezeit és a morgás sem zavarja. Eleget élt orkok között, hogy tudja, ennél többre ne számítson.
Mindvégig szemkontaktust tart Darokkal. Ha az ork neveletlen gyerekként viselkedik, akkor úgy fog bánni vele. Ma Winnel, holnap egy fontos vásárlóval keveredik nézeteltérésbe, amiért a Kereskedőház elesik egy komoly üzlettől és akkor komolyabb következményekkel is szembe kell néznie Daroknak, mint a báró haragja.
Ha az erő és a hatalom nem, akkor vajon mi hathat egy orkra? Mert a józan ész biztosan nem. És ez a gondolatmenet és felelet nélküli kérdés feljogosítja az orkokat, hogy ilyen meggondolatlanul viselkedjenek? Mert ők orkok?
A végletekig lehetne ragozni ezt a kérdést, de az igric megelégszik most azzal, hogy Darok megteszi, amit kért és bocsánatot kér Wintől. A többit majd Aztyan megoldja.
Érzi Winen, hogy nem múlt el azonnal a kis incidens okozta határ, a mosolya sem olyan üde és kacér, mint addig, de az igricen szinte már semmi sem látszik. Mintha nem történt volna semmi.*
- Nagy öröm ez számomra. *Válaszol a pukedliző lánynak.*
- Indulok is, hogy összeszedjem magam. Találkozunk a lakosztályomban, a jelzett órában. Mondhatom, már alig várom a kettesben eltöltött üzleti megbeszélés izgalmas perceit. *Hajtja meg a fejét, szavai valódi őszinteséget és várakozást sugallnak.
Végül elköszönnek a lánnyal, aki el is indul. Az igric sem tétovázik sokáig, látván, hogy Aztyan épp vevővel tárgyal és mindenki végzi a dolgát, veszi a kesztyűjét-kalapját és fordul a kijárat felé. Darokról szinte tudomást sem vesz, hisz ő egy őr, egy kard a Kereskedőház, azaz a báró kezében. Jó kedvvel indul a Kalmár felé, hisz hamarosan a csinos parfümárus lánnyal vacsorázhat.*
2290. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-28 14:21:38
Üzenet elküldve: 2021-02-28 14:21:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A'cron Aztyan al'Areen//
//érintőlegesen Szőke a műhelyben//
~Nem semmi ez a szőke.~ *Tekintetét csak egy pillanatra szakítja el az éppen tanulmányozott megrendelőlaptoktól, hogy Aztyan reakcióját kutassa. Sajátjait jótékonyan rejtik a maga elé tartott papírosok, hiszen a kölyköt nem segíti ki egy bénult arcfél, ezek elfedésében. Na nem, mintha minden gondolata rögvest kiülne az ifjonti vonásokra, mindössze egy hetyke kis kunkor árulkodik róla, mennyire mulattatja a figyelemmel kísért párbeszéd.
Sok jót nem gondol a fickóról, leginkább azt, hogy mellénye nem csak díszes, de kellőképpen nagy is, a szó átvitt értelmében. Úgy dicséri magát, mintha legalábbis fizetnének érte, azon meg különösen jót mulat magában, mikor elhangzik, hogy Aztyanéhoz hasonló pozíciót töltött be saját köreiben. Nem igazán tudja mire vélni ennek megemlítését, a nemesebb szervek méregetésén kívül, amit viszont nem tart egy jó stratégiának, ha az ember éppen munka után házal. De az ő gondolatai itt keveset számítanak, nem is kíván egyebet elérni velük, mint saját maga szórakoztatása. Ebből a külső szemlélőknek pedig csupán annyi tűnhet fel, hogy néha, a számára véleményesnek tűnő részeknél, állán serkenő borostáját dörzsölgeti meg. Ez meg egyenesen betudható annak, mennyire gondosan igyekszik értelmezni és magába szívni a kereskedőház ügymenetét. Ehhez híven olvassa a megrendelők egymásutánját, kettéosztott figyelmével törekedve az összefüggések, s az egyediségek meglelésére, miknek mentén már kialakíthatja magában az elgondolást, amit később pontosíthat a heges arcúval, hogy minél hamarabb munkába is állhasson. Hiszen igazán nem lábat lógatni és vakarózni érkezett ide.*
//érintőlegesen Szőke a műhelyben//
~Nem semmi ez a szőke.~ *Tekintetét csak egy pillanatra szakítja el az éppen tanulmányozott megrendelőlaptoktól, hogy Aztyan reakcióját kutassa. Sajátjait jótékonyan rejtik a maga elé tartott papírosok, hiszen a kölyköt nem segíti ki egy bénult arcfél, ezek elfedésében. Na nem, mintha minden gondolata rögvest kiülne az ifjonti vonásokra, mindössze egy hetyke kis kunkor árulkodik róla, mennyire mulattatja a figyelemmel kísért párbeszéd.
Sok jót nem gondol a fickóról, leginkább azt, hogy mellénye nem csak díszes, de kellőképpen nagy is, a szó átvitt értelmében. Úgy dicséri magát, mintha legalábbis fizetnének érte, azon meg különösen jót mulat magában, mikor elhangzik, hogy Aztyanéhoz hasonló pozíciót töltött be saját köreiben. Nem igazán tudja mire vélni ennek megemlítését, a nemesebb szervek méregetésén kívül, amit viszont nem tart egy jó stratégiának, ha az ember éppen munka után házal. De az ő gondolatai itt keveset számítanak, nem is kíván egyebet elérni velük, mint saját maga szórakoztatása. Ebből a külső szemlélőknek pedig csupán annyi tűnhet fel, hogy néha, a számára véleményesnek tűnő részeknél, állán serkenő borostáját dörzsölgeti meg. Ez meg egyenesen betudható annak, mennyire gondosan igyekszik értelmezni és magába szívni a kereskedőház ügymenetét. Ehhez híven olvassa a megrendelők egymásutánját, kettéosztott figyelmével törekedve az összefüggések, s az egyediségek meglelésére, miknek mentén már kialakíthatja magában az elgondolást, amit később pontosíthat a heges arcúval, hogy minél hamarabb munkába is állhasson. Hiszen igazán nem lábat lógatni és vakarózni érkezett ide.*
2289. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-28 12:33:18
Üzenet elküldve: 2021-02-28 12:33:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra, CCC, Darok//
*Ritkán érzi magát kellemetlenül egy helyzetben, s még kevesebbszer fordul elő vele, hogy haragja elragadja. Azon a szúrós pillantáson, s rosszalló fejcsóváláson kívül, miket mind Daroknak címez, ennek több jelét most sem adja, már, ha nem számítjuk orcája kipirulását. Elsősorban magára mérges, amiért annyi információval látta el ork barátját, amik alapján ez a félreértett gondolat megszülethetett fejében. Hiszen, ha kevesebbet fecseg, talán eszébe sem ötlik a másiknak ilyesféle elképzelés. Másodsorban pedig csalódott a hímben, s úgy érzi, ha nem is szándékosan, de elárulta kettejük bizalmas viszonyát. Ám ezek kiteregetésére, megbeszélésére, a sérelmek felfedésére ez a mostani pillanat távolabb nem is állhatna a tökéletestől.
Ha kedves, sőt, nemes gesztusnak tartja is a báró megnyilvánulását, mellyel jó híre védelmezésére kel, ezt nem mutatja egyik fél felé sem. S bármennyire is őszintének szánta Darok a bocsánatkérést, egy halovány biccentésnél, s rezignált mosolynál többet nemigen tud kicsikarni a parfümkészítők gyöngyéből.
Néhány pillanatig még a távozó páncélos után néz, ezidő alatt pedig igyekszik visszanyerni korábbi, fesztelen hangulatát. Persze ez még neki sem megy varázsütésre, pedig igazán nem az a nekikeseredő fajta, az iménti incidens nem múlik el nyom nélkül kedélyén. Ettől függetlenül hangzik el a beleegyezésnek is tökéletesen beillő kérdés, mi Cha'yss értő füleire talál. Pajkos mosolya újból előkerül, ahogy a férfi végül helyszínválasztását is Win elé tárja.*
- Hogyne, már alig várom. *Pukedlizik, s ha a mozdulataiban tetten érhető játékosságtól nem is olyan kifogásolhatatlan a gesztus, azt azért még egy avatatlan szem is megállapíthatja, hogy megy ez neki tökéletes precizitással is.
Amint mindenben megállapodtak, már indulna is, hogy köpenyét és tarisznyáját magához véve, a tisztás irányába hagyja el az épületet. Hiszen a levegőben még tapintható a korábbi események szülte feszültség, na meg az a két óra is gyorsan el tud repülni, ha esetleg további vevők kiszolgálásába kezdene.*
*Ritkán érzi magát kellemetlenül egy helyzetben, s még kevesebbszer fordul elő vele, hogy haragja elragadja. Azon a szúrós pillantáson, s rosszalló fejcsóváláson kívül, miket mind Daroknak címez, ennek több jelét most sem adja, már, ha nem számítjuk orcája kipirulását. Elsősorban magára mérges, amiért annyi információval látta el ork barátját, amik alapján ez a félreértett gondolat megszülethetett fejében. Hiszen, ha kevesebbet fecseg, talán eszébe sem ötlik a másiknak ilyesféle elképzelés. Másodsorban pedig csalódott a hímben, s úgy érzi, ha nem is szándékosan, de elárulta kettejük bizalmas viszonyát. Ám ezek kiteregetésére, megbeszélésére, a sérelmek felfedésére ez a mostani pillanat távolabb nem is állhatna a tökéletestől.
Ha kedves, sőt, nemes gesztusnak tartja is a báró megnyilvánulását, mellyel jó híre védelmezésére kel, ezt nem mutatja egyik fél felé sem. S bármennyire is őszintének szánta Darok a bocsánatkérést, egy halovány biccentésnél, s rezignált mosolynál többet nemigen tud kicsikarni a parfümkészítők gyöngyéből.
Néhány pillanatig még a távozó páncélos után néz, ezidő alatt pedig igyekszik visszanyerni korábbi, fesztelen hangulatát. Persze ez még neki sem megy varázsütésre, pedig igazán nem az a nekikeseredő fajta, az iménti incidens nem múlik el nyom nélkül kedélyén. Ettől függetlenül hangzik el a beleegyezésnek is tökéletesen beillő kérdés, mi Cha'yss értő füleire talál. Pajkos mosolya újból előkerül, ahogy a férfi végül helyszínválasztását is Win elé tárja.*
- Hogyne, már alig várom. *Pukedlizik, s ha a mozdulataiban tetten érhető játékosságtól nem is olyan kifogásolhatatlan a gesztus, azt azért még egy avatatlan szem is megállapíthatja, hogy megy ez neki tökéletes precizitással is.
Amint mindenben megállapodtak, már indulna is, hogy köpenyét és tarisznyáját magához véve, a tisztás irányába hagyja el az épületet. Hiszen a levegőben még tapintható a korábbi események szülte feszültség, na meg az a két óra is gyorsan el tud repülni, ha esetleg további vevők kiszolgálásába kezdene.*
2288. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-26 15:10:22
Üzenet elküldve: 2021-02-26 15:10:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra, CCC, Darok//
*A kereskedőházra családként utal Cha'yss, aminek hangulatában nem is kételkedik a hím. Aztyan méltatása után pedig kezdődik a félreértett helyzet kezelése. Winyra rosszalló pillantásából világos neki, hogy elég kellemetlenül érintették szavai. Jobbjának megfogását nem sokáig tűri az ork, így egy morgás után erőnek erejével könnyen ki is rántja a nála gyengébb ember fogását. Nem megy el, mert nem végeztek még vele, viszont tudatja a Cha'yss-al, hogy egy orkot nem lehet csak úgy kézen fogni, s ezt jól szemléltetné vicsora, amit most a sisak takar. Az üzleti vacsora szón majdnem felhorkant. De attól, hogy mit gondol a dologról, attól még megbántotta Winyrat, s ez az egyetlen dolog, ami még itt tartja a hármas kötelékben. Felé fordulva eleget tesz a kérésnek.*
- Sajnálom kisasszony, ha megbántottalak. *Winyra számára őszinte a bocsánatkérése. Megteszi, amit a báró kér, de érzékelheti, hogy nem bánhat egy orkkal úgy mint egy neveletlen gyerekkel. Többet nem is kíván szólni a két félhez, csupán Cha'yss kap egy hosszabb pillantást, majd további magyarázkodás nélkül elviharzik az őrposztjára. Többet talán nem is várhatunk egy orktól. Megtette amire kérték, de semmi több. Erővel nem lehet hatni rá, ezt mindkét fél jól láthatja a kis perpatvarból.*
*A kereskedőházra családként utal Cha'yss, aminek hangulatában nem is kételkedik a hím. Aztyan méltatása után pedig kezdődik a félreértett helyzet kezelése. Winyra rosszalló pillantásából világos neki, hogy elég kellemetlenül érintették szavai. Jobbjának megfogását nem sokáig tűri az ork, így egy morgás után erőnek erejével könnyen ki is rántja a nála gyengébb ember fogását. Nem megy el, mert nem végeztek még vele, viszont tudatja a Cha'yss-al, hogy egy orkot nem lehet csak úgy kézen fogni, s ezt jól szemléltetné vicsora, amit most a sisak takar. Az üzleti vacsora szón majdnem felhorkant. De attól, hogy mit gondol a dologról, attól még megbántotta Winyrat, s ez az egyetlen dolog, ami még itt tartja a hármas kötelékben. Felé fordulva eleget tesz a kérésnek.*
- Sajnálom kisasszony, ha megbántottalak. *Winyra számára őszinte a bocsánatkérése. Megteszi, amit a báró kér, de érzékelheti, hogy nem bánhat egy orkkal úgy mint egy neveletlen gyerekkel. Többet nem is kíván szólni a két félhez, csupán Cha'yss kap egy hosszabb pillantást, majd további magyarázkodás nélkül elviharzik az őrposztjára. Többet talán nem is várhatunk egy orktól. Megtette amire kérték, de semmi több. Erővel nem lehet hatni rá, ezt mindkét fél jól láthatja a kis perpatvarból.*
2287. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-26 12:19:36
Üzenet elküldve: 2021-02-26 12:19:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke a műhelyben//
*Egy kereskedőnek másképp kell beszélnie egy vásárlóval és másképp egy olyan férfivel, aki munka miatt keresi fel őket. Nem kíván ezzel barátságtalanná válni, egyszerűen csak tudja, mit akar.
A válaszból kiderül, hogy Mar'crus és családja letelepedés céljából érkezett Artheniorba, így valószínűleg nem költöznek záros határidőn belül tovább.*
- Értem. *Felel kurtán. Ahogy jogos elvárásainak említését is hasonló gesztussal fogadja. Ha a szőke olyan beosztásban dolgozott, mint a heges arcú, úgy ismerős lehet számára a helyzet, hogy olyanokat keres maga mellé, akik hosszú távon a Kereskedőház segítségére vannak és munkálkodnak benne.
A készségek felsorolása után a javadalmazásra is rátér Mar'crus, az intéző pedig már válaszol is rögvest.*
- A minőségi munkáért a Kereskedőház a szállás és teljeskörű ellátás mellett természetesen munkát biztosít a velünk dolgozóknak a Kereskedelmi Központban és a vele kapcsolatban álló létesítményekben. A négy hatos próbaidő után már élvezheti a Kereskedőház nyújtotta előnyöket, mind a kedvezményes vásárlás, mind más területein. *Nem fejti ki, hogy a Kereskedőház milyen széles körű és mély hálózattal rendelkezik. Ha Mar'crus valóban utánanézett nekik, akkor tudnia kell.*
- A munka sokrétű lehet, nem csak itt, de más területen is előfordulhat, hogy el kell járni a Kereskedőház érdekében. Bizonyos megkötött üzlet után a kereskedő már osztalékot kap a maga által lebonyolított üzletből. Minél régebben dolgozik a Kereskedőháznál, annál magasabbat. Az a kereskedő pedig, aki ilyen sokáig tag, nagy összegű vásárlásaihoz már a Kereskedőház kincstárát is igénybe veheti. *Vázolja fel a szőkének a lehetőségeket, amelyeket a Kereskedőház ajánlani tud. Hallható, hogy milyen sok és értékes előnyhöz juthat, aki régi tagja a csapatnak.
Amikor befejezte, szótlanul várja, mit szól mindehhez Mar'crus.*
*Egy kereskedőnek másképp kell beszélnie egy vásárlóval és másképp egy olyan férfivel, aki munka miatt keresi fel őket. Nem kíván ezzel barátságtalanná válni, egyszerűen csak tudja, mit akar.
A válaszból kiderül, hogy Mar'crus és családja letelepedés céljából érkezett Artheniorba, így valószínűleg nem költöznek záros határidőn belül tovább.*
- Értem. *Felel kurtán. Ahogy jogos elvárásainak említését is hasonló gesztussal fogadja. Ha a szőke olyan beosztásban dolgozott, mint a heges arcú, úgy ismerős lehet számára a helyzet, hogy olyanokat keres maga mellé, akik hosszú távon a Kereskedőház segítségére vannak és munkálkodnak benne.
A készségek felsorolása után a javadalmazásra is rátér Mar'crus, az intéző pedig már válaszol is rögvest.*
- A minőségi munkáért a Kereskedőház a szállás és teljeskörű ellátás mellett természetesen munkát biztosít a velünk dolgozóknak a Kereskedelmi Központban és a vele kapcsolatban álló létesítményekben. A négy hatos próbaidő után már élvezheti a Kereskedőház nyújtotta előnyöket, mind a kedvezményes vásárlás, mind más területein. *Nem fejti ki, hogy a Kereskedőház milyen széles körű és mély hálózattal rendelkezik. Ha Mar'crus valóban utánanézett nekik, akkor tudnia kell.*
- A munka sokrétű lehet, nem csak itt, de más területen is előfordulhat, hogy el kell járni a Kereskedőház érdekében. Bizonyos megkötött üzlet után a kereskedő már osztalékot kap a maga által lebonyolított üzletből. Minél régebben dolgozik a Kereskedőháznál, annál magasabbat. Az a kereskedő pedig, aki ilyen sokáig tag, nagy összegű vásárlásaihoz már a Kereskedőház kincstárát is igénybe veheti. *Vázolja fel a szőkének a lehetőségeket, amelyeket a Kereskedőház ajánlani tud. Hallható, hogy milyen sok és értékes előnyhöz juthat, aki régi tagja a csapatnak.
Amikor befejezte, szótlanul várja, mit szól mindehhez Mar'crus.*
2286. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-26 11:30:04
Üzenet elküldve: 2021-02-26 11:30:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra, CCC, Darok//
*Az igric mindig könnyen szót értett az orkokkal, ha pedig fellépését, viselkedését barátságosnak gondolja Darok, az csak plusz. Bár sokan tartják nagyképűnek vagy lekezelőnek a stílusát, de a báró mindig úgy válogatja meg a stílusát, ahogyan hozzá viszonyulnak.*
- Mi nem csak egy Kereskedőház vagyunk, hanem család is. Legalábbis igyekszem úgy élni. *Válaszol az ork szavaira, miszerint más munkaadói nem éltek ilyen lehetőséggel irányába.
Aztyan említésére csak egyetértően tud bólintani, hisz tökéletesen tisztában van azzal, hogy mióta társa itt van, neki kevés dolga akad az üzletnek ezen részével.*
- Áldás az az ember, Teysus áldása. *Helyesel széles mosollyal.
Amikor aztán az ominózus félreértés megtörténik és Darok meghívatja magát a kizárólag Winnek szóló vacsorára és ezzel szembesíti az igric, a félreértések sorozatának hullámai további gyűrűket vetnek. A báró nem sértődik meg, hogy az ork azonnal szerelemre gondol, bár inkább Eeyrnek tulajdonítaná, mint az egyensúly istenének. Látván Win bosszús pillantását, az ő szakállas képére halovány, megbocsátó mosoly költözik és még mielőtt Darok távozhatna, megpróbálja jobbjával megfogni az ork páncélos felkarját, hogy visszatartsa. Hisz mégiscsak egy nő jóhíréről van szó, amit egy bárónak, mint nemesnek, védenie kell.*
- Mint mondottam, üzletről van szó. *Hangsúlyozza ki az "üzlet" szót, hogy egyértelmű legyen, ha sikerült visszatartani az orkot, ha nem. Sárga tekintete a sisakrács mögött a vörös pillantást keresi.*
- Kérlek, kérj bocsánatot, Winyra kisasszonytól, mert oktalan és megalapozatlan pletykák forrása is lehet a félreértés, amiben most leledzel. *A hangja most nem olyan barátságos, mint korábban volt, a tekintete sem kedélyes, mint eddig.*
- Nem kívánom, hogy rossz hírét keltsd az egyik kufáromnak, mert nem figyelmeztél eléggé szavaimra. *Most újra barátságosan mosolyog és ember vagy ork legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy őszinte vagy talmi a mosolya.
Mindez persze elodázhatja Win beleegyező szavait, de ha később, miután Darokkal elsimították az apró fiaskót, az igric újra töretlen kedvvel és mosollyal válaszol.*
- Ennek roppant örülök, hisz mindkettőnk érdeke, hogy együttműködésünk gyümölcsöző legyen. *Hajol meg kifogástalan etikettel a lány előtt.*
- Két óra múlva a lakosztályomban megfelel? *Kérdi, mert ha már idáig jutottak, akkor természetesen nem a fogadó vendégterében fogják elfogyasztani azt a bizonyos vacsorát. És két óra bőven elég lesz mindkettőjüknek, hogy megfelelően felkészüljenek az üzleti vacsorára.
De mindezek előtt még persze hátra van Darok félreértésének kezelése is.*
*Az igric mindig könnyen szót értett az orkokkal, ha pedig fellépését, viselkedését barátságosnak gondolja Darok, az csak plusz. Bár sokan tartják nagyképűnek vagy lekezelőnek a stílusát, de a báró mindig úgy válogatja meg a stílusát, ahogyan hozzá viszonyulnak.*
- Mi nem csak egy Kereskedőház vagyunk, hanem család is. Legalábbis igyekszem úgy élni. *Válaszol az ork szavaira, miszerint más munkaadói nem éltek ilyen lehetőséggel irányába.
Aztyan említésére csak egyetértően tud bólintani, hisz tökéletesen tisztában van azzal, hogy mióta társa itt van, neki kevés dolga akad az üzletnek ezen részével.*
- Áldás az az ember, Teysus áldása. *Helyesel széles mosollyal.
Amikor aztán az ominózus félreértés megtörténik és Darok meghívatja magát a kizárólag Winnek szóló vacsorára és ezzel szembesíti az igric, a félreértések sorozatának hullámai további gyűrűket vetnek. A báró nem sértődik meg, hogy az ork azonnal szerelemre gondol, bár inkább Eeyrnek tulajdonítaná, mint az egyensúly istenének. Látván Win bosszús pillantását, az ő szakállas képére halovány, megbocsátó mosoly költözik és még mielőtt Darok távozhatna, megpróbálja jobbjával megfogni az ork páncélos felkarját, hogy visszatartsa. Hisz mégiscsak egy nő jóhíréről van szó, amit egy bárónak, mint nemesnek, védenie kell.*
- Mint mondottam, üzletről van szó. *Hangsúlyozza ki az "üzlet" szót, hogy egyértelmű legyen, ha sikerült visszatartani az orkot, ha nem. Sárga tekintete a sisakrács mögött a vörös pillantást keresi.*
- Kérlek, kérj bocsánatot, Winyra kisasszonytól, mert oktalan és megalapozatlan pletykák forrása is lehet a félreértés, amiben most leledzel. *A hangja most nem olyan barátságos, mint korábban volt, a tekintete sem kedélyes, mint eddig.*
- Nem kívánom, hogy rossz hírét keltsd az egyik kufáromnak, mert nem figyelmeztél eléggé szavaimra. *Most újra barátságosan mosolyog és ember vagy ork legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy őszinte vagy talmi a mosolya.
Mindez persze elodázhatja Win beleegyező szavait, de ha később, miután Darokkal elsimították az apró fiaskót, az igric újra töretlen kedvvel és mosollyal válaszol.*
- Ennek roppant örülök, hisz mindkettőnk érdeke, hogy együttműködésünk gyümölcsöző legyen. *Hajol meg kifogástalan etikettel a lány előtt.*
- Két óra múlva a lakosztályomban megfelel? *Kérdi, mert ha már idáig jutottak, akkor természetesen nem a fogadó vendégterében fogják elfogyasztani azt a bizonyos vacsorát. És két óra bőven elég lesz mindkettőjüknek, hogy megfelelően felkészüljenek az üzleti vacsorára.
De mindezek előtt még persze hátra van Darok félreértésének kezelése is.*
2285. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-25 10:00:15
Üzenet elküldve: 2021-02-25 10:00:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke a műhelyben//
*A heges tekintetű férfi barátságosan fogadja, noha azt látja, hogy bemutatkozását nem fogadják makulátlanul. A családot érintő kérdésre ezúttal pontos választ ad.*
- Letelepedett. *Így már talán egyértelmű, hogy nem szándékozik ingázni két város között, ha nem muszáj. Megérti, hogy hosszú távra keresnek kereskedőt, erre bólint.*
- Azt hiszem ez jogos elvárás. *Ha saját kereskedőháza lenne szintén megbízható embereket keresne és nem széltolókat. Az is egyértelmű, hogy minőségi munkát várnak el. Nem is várt kevesebbet egy ilyen neves kereskedőháztól.*
- Megértettem. Az én kérdésem mg annyi lenne, hogy milyen fizetést, ellátást, juttatást kaphatnék, mint megbecsült kereskedő? *Nem szemérmes rákérdezni, hogy mi az, amit neki nyújtanának a minőségi munkáért. Így erre a választ most kíváncsian várja a bajszos férfitól.*
*A heges tekintetű férfi barátságosan fogadja, noha azt látja, hogy bemutatkozását nem fogadják makulátlanul. A családot érintő kérdésre ezúttal pontos választ ad.*
- Letelepedett. *Így már talán egyértelmű, hogy nem szándékozik ingázni két város között, ha nem muszáj. Megérti, hogy hosszú távra keresnek kereskedőt, erre bólint.*
- Azt hiszem ez jogos elvárás. *Ha saját kereskedőháza lenne szintén megbízható embereket keresne és nem széltolókat. Az is egyértelmű, hogy minőségi munkát várnak el. Nem is várt kevesebbet egy ilyen neves kereskedőháztól.*
- Megértettem. Az én kérdésem mg annyi lenne, hogy milyen fizetést, ellátást, juttatást kaphatnék, mint megbecsült kereskedő? *Nem szemérmes rákérdezni, hogy mi az, amit neki nyújtanának a minőségi munkáért. Így erre a választ most kíváncsian várja a bajszos férfitól.*
2284. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-24 13:47:53
Üzenet elküldve: 2021-02-24 13:47:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke a műhelyben//
//Rannd'lad Orthaddirr//
*A köszöntés után a szőke férfi a heges arcú felé fordulva viszonozza azt és mutatkozik be maga is az intézőnek. A felkínált jobbot elfogadja, azonnal sejtve a mozdulatból, hogy nem vásárlóval van dolga. Aki felszerelést vagy bármit vásárolni szeretne, nem nyújt kezet és ritkán mutatkozik be. Úgy tűnik, bejött korábbi sejtése.
Barátságos, enyhén kifejezéstelen arccal hallgatja a folytatást, köszönhetően az arca egyik felét érzéketlenné tevő hegnek, csak az égszín tekintet követi Mar'crus pillantását.
A "hasonló beosztás" említésére leheletnyit feljebb szalad az egyik szemöldöke, ennyi gesztust megengedhet magának a szőkével szemben. Aztyan ismeri a mondást: messziről jött ember azt mond, amit akar, így tartózkodik minden kiejtett szót elhinni. Nála amúgy is az a fontos, hogy a felvett kereskedő hogyan teljesít a munkában, nem pedig az, hogy mit sejtet magáról.
Elsőre megkérdezné, hogy miért hagyott ott Lihanechben egy olyan remek munkát, mint amilyen a heges arcúé is, de aztán rájön, hogy ő is otthagyta Wegtorent, amikor a báró ide hívta. Bár neki más motivációja volt, mint Mar'crusnek a család.*
- Köszönöm méltató szavait, igyekszünk megfelelni a hírünknek. *Kezd bele egy könnyed mondattal a beszélgetésbe.*
- A családja átutazóban van Artheniorban vagy letelepedett a Levegő Városában? *Ugyan a férfi úgy fogalmazott, "költözött", Aztyan mégis szeretné pontosabban megismerni ezt a részletet.*
- Mi hosszú távra keresünk kereskedőket, nem szeretnénk, ha a Kereskedőház átjáró lenne. *Őszintén, de érzelemmentes hangon beszél. Látja elsőre is, hogy a szőke nem képzetlen, de megjárták már korábban párszor a rövid ideig tagként működő kereskedőkkel és nem szeretné, ha folyamatosan pótolnia kellene őket. Mert munka akad, csak az elhivatott kereskedő a kevés. Ezért is hívta ide Wegtorenből Rannd-t. Az ilyen, rövid ideig munkálkodó kereskedők motiválására máris eszébe jutott egy új rendszer.
A wegtoreni kölyök, ahogy kérte tőle, a háttérben marad és a könyveléssel ismerkedik, be Aztyan biztos benne, hogy jól hall minden kiejtett szót. A druidák pedig úgy tűnik, mégsem vállalják a munkát, így velük nem is foglalkozna tovább az intéző. A idő arany, és neki nincs aranya ilyesmire.*
- Ha ön valóban olyan képzett, mint állítja és a szándékai őszinték, azaz hosszú időre tervez velünk, úgy semmi akadálya nincs a csatlakozásnak. Ám folyamatos és minőségi munkát várok el minden kereskedőtől, aki a Kereskedőház szolgálatába szegődik. *Folytatja kis szünet után Mar'crus felé és várja a választ.*
//Rannd'lad Orthaddirr//
*A köszöntés után a szőke férfi a heges arcú felé fordulva viszonozza azt és mutatkozik be maga is az intézőnek. A felkínált jobbot elfogadja, azonnal sejtve a mozdulatból, hogy nem vásárlóval van dolga. Aki felszerelést vagy bármit vásárolni szeretne, nem nyújt kezet és ritkán mutatkozik be. Úgy tűnik, bejött korábbi sejtése.
Barátságos, enyhén kifejezéstelen arccal hallgatja a folytatást, köszönhetően az arca egyik felét érzéketlenné tevő hegnek, csak az égszín tekintet követi Mar'crus pillantását.
A "hasonló beosztás" említésére leheletnyit feljebb szalad az egyik szemöldöke, ennyi gesztust megengedhet magának a szőkével szemben. Aztyan ismeri a mondást: messziről jött ember azt mond, amit akar, így tartózkodik minden kiejtett szót elhinni. Nála amúgy is az a fontos, hogy a felvett kereskedő hogyan teljesít a munkában, nem pedig az, hogy mit sejtet magáról.
Elsőre megkérdezné, hogy miért hagyott ott Lihanechben egy olyan remek munkát, mint amilyen a heges arcúé is, de aztán rájön, hogy ő is otthagyta Wegtorent, amikor a báró ide hívta. Bár neki más motivációja volt, mint Mar'crusnek a család.*
- Köszönöm méltató szavait, igyekszünk megfelelni a hírünknek. *Kezd bele egy könnyed mondattal a beszélgetésbe.*
- A családja átutazóban van Artheniorban vagy letelepedett a Levegő Városában? *Ugyan a férfi úgy fogalmazott, "költözött", Aztyan mégis szeretné pontosabban megismerni ezt a részletet.*
- Mi hosszú távra keresünk kereskedőket, nem szeretnénk, ha a Kereskedőház átjáró lenne. *Őszintén, de érzelemmentes hangon beszél. Látja elsőre is, hogy a szőke nem képzetlen, de megjárták már korábban párszor a rövid ideig tagként működő kereskedőkkel és nem szeretné, ha folyamatosan pótolnia kellene őket. Mert munka akad, csak az elhivatott kereskedő a kevés. Ezért is hívta ide Wegtorenből Rannd-t. Az ilyen, rövid ideig munkálkodó kereskedők motiválására máris eszébe jutott egy új rendszer.
A wegtoreni kölyök, ahogy kérte tőle, a háttérben marad és a könyveléssel ismerkedik, be Aztyan biztos benne, hogy jól hall minden kiejtett szót. A druidák pedig úgy tűnik, mégsem vállalják a munkát, így velük nem is foglalkozna tovább az intéző. A idő arany, és neki nincs aranya ilyesmire.*
- Ha ön valóban olyan képzett, mint állítja és a szándékai őszinték, azaz hosszú időre tervez velünk, úgy semmi akadálya nincs a csatlakozásnak. Ám folyamatos és minőségi munkát várok el minden kereskedőtől, aki a Kereskedőház szolgálatába szegődik. *Folytatja kis szünet után Mar'crus felé és várja a választ.*
2283. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-23 18:29:48
Üzenet elküldve: 2021-02-23 18:29:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//CCC, Darok//
*Jó hallgatóság hírében áll, amit bizonyít is, míg az a kettő rója kötelező, udvarias köreit. Repkednek a kedveskedő gesztusok, s az égbe magasztalások, amikkel persze nincs különösebb gondja, csupán magában mulat, milyen vázlatszerűvé kezd alakulni ez a diskurzus. Csak Darok hálája hatja meg néhány pillanat erejéig, mikor korábbi munkaadóira utal, hiszen ismeri jól a páncélos ork múltját. Már, amennyit az elárult belőle. Észrevehető némi együttérzés tekintetében, mit a vörös szempárnak intéz a bizonyos megjegyzést követően, ám ez sem tart tovább mint néhány lélegzetvétel. Nincs most itt az ideje ilyesféle gondolatoknak, helyette kíváncsian figyeli inkább, hogyan reagálja le Cha'yss a félreértett vacsorameghívást.
A Kereskedőház feje pedig olyan magabiztos ügyességgel bánik a szavakkal, hogy szinte kedve lenne elismerően csettinteni, ahogy az a fennálló szituáció kimerítő és vitathatatlan ismertetésével végez. Amiből kisül az is, hogy bizony parfümkészítőnk társaságára kizárólagosan tart igényt. Bár erre talán nagyobb összegeket is fel mert volna tenni, azért szája szegletében derengő mosollyal nyugtázza a fejleményt. Persze csettinteni igazából nem fog, reakciója kimerül egy, az elhangzottakat igazoló, s azokra helyeselő pillantásban, mit a sisak keretezte vörösöknek szán. Annak a fémfedte ábrázatnak, mi a ki tudja merre szárnyaló elmét foglalja magában. Mert, hogy a kifejtettek tartalmára nem figyelt a hím kielégítően, az Win számára egészen hamar válik egészen egyértelművé. Szemöldöke megrökönyödve emelkedik homlokába, ritkán látott ráncokat hívva elő az egyébként rendkívüli odafigyeléssel ápolt bőrön, ahogy a szerelem szó elhangzik, s mentegetőzésbe kezd strázsa barátja. A tőle megszokott kedves elnézőséget hirtelen jött indulat váltja fel, kissé meg is pirosítva orcáját. Nem is akar hinni a fülének, bár leginkább magára haragudott meg, úgy tűnik, Darok véleménye ellenére már így is túl sokat árult el magáról azon a rumáztatta estén. Leteremtés, vagy kiigazítás helyett mindössze egy helytelenítő fejcsóválás, mivel az újabb félreértésre reagál, na meg egy elhatározás, miszerint ezzel kapcsolatban mindenképpen beszélnie kell a hatalmas hím kemény fejével.
Rövid ideig még a szabadkozva távozó után néz, hogy egy mély, nyugtató sóhajt követően, immár derűssé formált ábrázatát mutathassa a bárónak. Persze nem múlt el benne nyom nélkül az iménti intermezzo, de bízik benne, hogy több szót nem szentelnek neki. Ennek megelőzése végett fel is veszi hamar az elhagyott fonalat.*
- Nos, ha ilyen fontos érdekek fűződnek hozzá, hogyan is háríthatnék egy ilyen, visszautasíthatatlan ajánlatot? *Kérdi újult pajkossággal. Kezei továbbra is maga előtt összefonva, bal szemöldökét kihívó ívben vonja fel, ahogy egyenesen a sárga tekintetnek intézi beleegyezésnek is kitűnő kérdését.*
*Jó hallgatóság hírében áll, amit bizonyít is, míg az a kettő rója kötelező, udvarias köreit. Repkednek a kedveskedő gesztusok, s az égbe magasztalások, amikkel persze nincs különösebb gondja, csupán magában mulat, milyen vázlatszerűvé kezd alakulni ez a diskurzus. Csak Darok hálája hatja meg néhány pillanat erejéig, mikor korábbi munkaadóira utal, hiszen ismeri jól a páncélos ork múltját. Már, amennyit az elárult belőle. Észrevehető némi együttérzés tekintetében, mit a vörös szempárnak intéz a bizonyos megjegyzést követően, ám ez sem tart tovább mint néhány lélegzetvétel. Nincs most itt az ideje ilyesféle gondolatoknak, helyette kíváncsian figyeli inkább, hogyan reagálja le Cha'yss a félreértett vacsorameghívást.
A Kereskedőház feje pedig olyan magabiztos ügyességgel bánik a szavakkal, hogy szinte kedve lenne elismerően csettinteni, ahogy az a fennálló szituáció kimerítő és vitathatatlan ismertetésével végez. Amiből kisül az is, hogy bizony parfümkészítőnk társaságára kizárólagosan tart igényt. Bár erre talán nagyobb összegeket is fel mert volna tenni, azért szája szegletében derengő mosollyal nyugtázza a fejleményt. Persze csettinteni igazából nem fog, reakciója kimerül egy, az elhangzottakat igazoló, s azokra helyeselő pillantásban, mit a sisak keretezte vörösöknek szán. Annak a fémfedte ábrázatnak, mi a ki tudja merre szárnyaló elmét foglalja magában. Mert, hogy a kifejtettek tartalmára nem figyelt a hím kielégítően, az Win számára egészen hamar válik egészen egyértelművé. Szemöldöke megrökönyödve emelkedik homlokába, ritkán látott ráncokat hívva elő az egyébként rendkívüli odafigyeléssel ápolt bőrön, ahogy a szerelem szó elhangzik, s mentegetőzésbe kezd strázsa barátja. A tőle megszokott kedves elnézőséget hirtelen jött indulat váltja fel, kissé meg is pirosítva orcáját. Nem is akar hinni a fülének, bár leginkább magára haragudott meg, úgy tűnik, Darok véleménye ellenére már így is túl sokat árult el magáról azon a rumáztatta estén. Leteremtés, vagy kiigazítás helyett mindössze egy helytelenítő fejcsóválás, mivel az újabb félreértésre reagál, na meg egy elhatározás, miszerint ezzel kapcsolatban mindenképpen beszélnie kell a hatalmas hím kemény fejével.
Rövid ideig még a szabadkozva távozó után néz, hogy egy mély, nyugtató sóhajt követően, immár derűssé formált ábrázatát mutathassa a bárónak. Persze nem múlt el benne nyom nélkül az iménti intermezzo, de bízik benne, hogy több szót nem szentelnek neki. Ennek megelőzése végett fel is veszi hamar az elhagyott fonalat.*
- Nos, ha ilyen fontos érdekek fűződnek hozzá, hogyan is háríthatnék egy ilyen, visszautasíthatatlan ajánlatot? *Kérdi újult pajkossággal. Kezei továbbra is maga előtt összefonva, bal szemöldökét kihívó ívben vonja fel, ahogy egyenesen a sárga tekintetnek intézi beleegyezésnek is kitűnő kérdését.*
2282. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-23 13:19:35
Üzenet elküldve: 2021-02-23 13:19:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra, CCC, Darok//
*Biccent az új névhasználatra, mert ez inkább a szájára jön, mint a Báró. A tegezés nagyon szimpatikussá teszi a magas férfit. Vezető posztja ellenére nem úgy néz ki, mint aki lenézi az egyszerű beosztottakat.*
- Köszönöm Cha'yss. Régen volt már, hogy a munkaadóm ilyesmit engedélyezett. *Ezen elvigyorodik, mert kevés olyan munkája volt, ahol eddig tegezhette a munkaadóját. Legtöbb esetben a valódi nevét sem tudta, csak beceneveket.*
- Aztyan a vállán viszi az itteni dolgokat. *Cha'yss is biztos kiteszi a maga részét, de abba Darok nem lát bele csak, amit Aztyan szervez. Valami érdekeset mondhatott, mert Winyra is furcsán néz és a férfi emberkalmár is. Próbál a két személy között ingázni szemével, de a választ végül a vezetőjétől kap. Kezdi érteni, hogy valamit nagyon félreértett. Ez egy kicsit zavarja is, de már késő, nem tudja visszaszívni a szavait.*
- Oh, hogy csak Winyranak szól? Mármint, hogy most ismerkedtek meg? *Most már egyértelmű, hogy a hármas meghívás nem neki szólt, hanem valami egészen másra gondolhattak. Azon meglepődik, hogy a báró ismerkedik Winyraval. Valahogy más férfit nézett volna ki mellé, de ha a lány őt választja, akkor ezt elfogadja.*
- Nem tudtam Cha'yss, hogy ismerkedtek. Eszem ágában sincs kettőtök közé állni. Teysus útjai kifürkészhetetlenek a szerelem dolgában. *Elképzelhető, hogy valamit ismét félreért, de ezért igazán nem okolható, hiszen az előbb Winyra, most pedig a báró használt az ork számára félre érthető kifejezéseket. Az, hogy a főnöke őt is meghívná majd máskor, csak kettesben, fegyverekről beszélgetni azt elég furcsán fogadja. Szerencsére nem látszik az arca a sisak miatt.*
- Köszönöm, majd biztosan élek a lehetőséggel, valamikor. Nem is zavarok. Elnézést! *Nagyon kellemetlen neki a helyzet, így a bocsánatkérés után gyorsan vissza is megy dübörgő léptekkel a helyére, mert a végén még vele és kizárólag vele akar majd ismerkedni a báró, ami nem biztos, hogy jó dolog az értelmezése szerint. Az is lehet persze, hogy errefelé nem olyanok az emberek… de ezt nem tudhatja, meg a bárót sem ismeri annyira.*
*Biccent az új névhasználatra, mert ez inkább a szájára jön, mint a Báró. A tegezés nagyon szimpatikussá teszi a magas férfit. Vezető posztja ellenére nem úgy néz ki, mint aki lenézi az egyszerű beosztottakat.*
- Köszönöm Cha'yss. Régen volt már, hogy a munkaadóm ilyesmit engedélyezett. *Ezen elvigyorodik, mert kevés olyan munkája volt, ahol eddig tegezhette a munkaadóját. Legtöbb esetben a valódi nevét sem tudta, csak beceneveket.*
- Aztyan a vállán viszi az itteni dolgokat. *Cha'yss is biztos kiteszi a maga részét, de abba Darok nem lát bele csak, amit Aztyan szervez. Valami érdekeset mondhatott, mert Winyra is furcsán néz és a férfi emberkalmár is. Próbál a két személy között ingázni szemével, de a választ végül a vezetőjétől kap. Kezdi érteni, hogy valamit nagyon félreértett. Ez egy kicsit zavarja is, de már késő, nem tudja visszaszívni a szavait.*
- Oh, hogy csak Winyranak szól? Mármint, hogy most ismerkedtek meg? *Most már egyértelmű, hogy a hármas meghívás nem neki szólt, hanem valami egészen másra gondolhattak. Azon meglepődik, hogy a báró ismerkedik Winyraval. Valahogy más férfit nézett volna ki mellé, de ha a lány őt választja, akkor ezt elfogadja.*
- Nem tudtam Cha'yss, hogy ismerkedtek. Eszem ágában sincs kettőtök közé állni. Teysus útjai kifürkészhetetlenek a szerelem dolgában. *Elképzelhető, hogy valamit ismét félreért, de ezért igazán nem okolható, hiszen az előbb Winyra, most pedig a báró használt az ork számára félre érthető kifejezéseket. Az, hogy a főnöke őt is meghívná majd máskor, csak kettesben, fegyverekről beszélgetni azt elég furcsán fogadja. Szerencsére nem látszik az arca a sisak miatt.*
- Köszönöm, majd biztosan élek a lehetőséggel, valamikor. Nem is zavarok. Elnézést! *Nagyon kellemetlen neki a helyzet, így a bocsánatkérés után gyorsan vissza is megy dübörgő léptekkel a helyére, mert a végén még vele és kizárólag vele akar majd ismerkedni a báró, ami nem biztos, hogy jó dolog az értelmezése szerint. Az is lehet persze, hogy errefelé nem olyanok az emberek… de ezt nem tudhatja, meg a bárót sem ismeri annyira.*
2281. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-02-22 21:29:56
Üzenet elküldve: 2021-02-22 21:29:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Winyra, Darok//
*Hogy mennyit hallhatott az ork a beszélgetésükből, nem tudhatja az igric, de valójában nem is érdekli igazán. Ahogy azt sem gondolja, hogy Darok bármiben is megzavarhatja őt Winnel kapcsolatban.*
- Szólíts Cha'yssnak, barátom. *Javítja ki kedélyesen az orkot. Wegtorenben sok névvel bírnak az emberek, így megérti, ha némi zavart kelt, hogy melyiken is szólítsák.*
- De kérlek, tegezz bátran, hisz egyszerű ember vagyok magam is, még akkor is, ha a Kereskedőház vezetője lennék. *Kéri barátságosan Darokot a közvetlenebb hangnemre. Akár szerénytelenségnek is lehetne nevezni szavait, de ami igaz, az igaz.
A sisak zavarja ugyan, mert nem látja az ork arcát, így nehezen tudna következtetni annak gondolataira, de nem teszi szóvá. Úgyis hamarosan mással lesz elfoglalva. Az Aztyant méltató szavakra a heges arcú felé tekint, aki egy ismerős forma kölyökkel és egy nemesnek tetsző alakkal tárgyal.*
- Nem panaszkodom, míg a kezében vannak a dolgok, *Utal az intézőre egyértelműen.* addig én máshol építhetem a Kereskedőház renoméját. *Újabb szerénytelen mosoly tőle. Látszik rajta, hogy elégedett a dolgok alakulásával.
A folytatás azonban egyáltalán nincs kedvére, hiszen Darok, bizonyosan valami félreértés okán, úgy gondolja, hogy az igric meghívta vacsorázni. Leplezetlen értetlenséggel vonja össze szemölökét, úgy, ahogy azt Win is teszi a pult másik oldalán.
A csinos kufárlánnyal egészen jól alakult a beszélgetés. Ügyesen kerülte ki a beugratós kérdést, ami láthatóan nem keltett visszatetszést Winben. Hogy mi lehetett a lány valódi célja a puhatolózó kérdéssel, nem tudja, de nem is kell most ezzel a problémával törődnie. Kihallja a formális szavak mögött megbújó pozitív kicsengést, de sajnos nincs ideje leszüretelni munkájának gyümölcsét, az igenlő választ, éppen Darok miatt.*
- Derék ork vagy, Darok, de azt hiszem, valamit félreérthettél. *Kezd bele a válaszba magabiztos mosollyal. Nem látszik rajta egy pillanatnál hosszabb ideig a meglepődés.*
- A vacsorameghívás csak Winyrának szólt és csak neki kizárólag. Mivel most ismerkedtünk meg és derült ki számomra, miféle árukkal foglalkozik és kufárkodik, így meginvitáltam magamhoz, ahol egy könnyed vacsora keretében beszélnénk át a lehetőségeket, amelyeket az általa előállított parfümök képviselhetnek. *A szavak úgy jönnek ajkára, mintha könyvből olvasná őket. Sárga tekintetét a sisak rácsán át az ork vörös pillantásán tartja, ajkán halovány mosoly.*
- Szívesen elbeszélgetek veled is egy alkalommal a fegyverekről vagy páncélzatokról, *Néz végig újra Darok fegyverarzénálján elismerően.* de most az üzleté a szerep. Aztyan remekül látja el a feladatát, de megértheted magad is, hogy ha szeretném ujjam a Kereskedőház lüktető vénáján tartani, csak úgy lehetséges, ha a kufárokkal személyesen tárgyalok a lehetőségekről. *Fejezi be ugyanolyan könnyed, társalgó hangon, ahogy elkezdte.
Nem kívánja a felelősséget Winre hárítani, hogy ő döntsön és félő, hogy a lány esetleg, pajkosságból meghívja mégis az orkot vacsorára. Az ilyesmit jobb szereti maga intézni. Addig pedig nem szeretne eljutni, hogy pozíciójával és hatalmával kelljen utasítani Darokot a vacsorameghívásról való lemondásra. Reméli, hogy ennyi érv elegendő lesz az orknak, hogy meghátráljon és ne haragítsa magára a bárót és esetleg Wint is.*
*Hogy mennyit hallhatott az ork a beszélgetésükből, nem tudhatja az igric, de valójában nem is érdekli igazán. Ahogy azt sem gondolja, hogy Darok bármiben is megzavarhatja őt Winnel kapcsolatban.*
- Szólíts Cha'yssnak, barátom. *Javítja ki kedélyesen az orkot. Wegtorenben sok névvel bírnak az emberek, így megérti, ha némi zavart kelt, hogy melyiken is szólítsák.*
- De kérlek, tegezz bátran, hisz egyszerű ember vagyok magam is, még akkor is, ha a Kereskedőház vezetője lennék. *Kéri barátságosan Darokot a közvetlenebb hangnemre. Akár szerénytelenségnek is lehetne nevezni szavait, de ami igaz, az igaz.
A sisak zavarja ugyan, mert nem látja az ork arcát, így nehezen tudna következtetni annak gondolataira, de nem teszi szóvá. Úgyis hamarosan mással lesz elfoglalva. Az Aztyant méltató szavakra a heges arcú felé tekint, aki egy ismerős forma kölyökkel és egy nemesnek tetsző alakkal tárgyal.*
- Nem panaszkodom, míg a kezében vannak a dolgok, *Utal az intézőre egyértelműen.* addig én máshol építhetem a Kereskedőház renoméját. *Újabb szerénytelen mosoly tőle. Látszik rajta, hogy elégedett a dolgok alakulásával.
A folytatás azonban egyáltalán nincs kedvére, hiszen Darok, bizonyosan valami félreértés okán, úgy gondolja, hogy az igric meghívta vacsorázni. Leplezetlen értetlenséggel vonja össze szemölökét, úgy, ahogy azt Win is teszi a pult másik oldalán.
A csinos kufárlánnyal egészen jól alakult a beszélgetés. Ügyesen kerülte ki a beugratós kérdést, ami láthatóan nem keltett visszatetszést Winben. Hogy mi lehetett a lány valódi célja a puhatolózó kérdéssel, nem tudja, de nem is kell most ezzel a problémával törődnie. Kihallja a formális szavak mögött megbújó pozitív kicsengést, de sajnos nincs ideje leszüretelni munkájának gyümölcsét, az igenlő választ, éppen Darok miatt.*
- Derék ork vagy, Darok, de azt hiszem, valamit félreérthettél. *Kezd bele a válaszba magabiztos mosollyal. Nem látszik rajta egy pillanatnál hosszabb ideig a meglepődés.*
- A vacsorameghívás csak Winyrának szólt és csak neki kizárólag. Mivel most ismerkedtünk meg és derült ki számomra, miféle árukkal foglalkozik és kufárkodik, így meginvitáltam magamhoz, ahol egy könnyed vacsora keretében beszélnénk át a lehetőségeket, amelyeket az általa előállított parfümök képviselhetnek. *A szavak úgy jönnek ajkára, mintha könyvből olvasná őket. Sárga tekintetét a sisak rácsán át az ork vörös pillantásán tartja, ajkán halovány mosoly.*
- Szívesen elbeszélgetek veled is egy alkalommal a fegyverekről vagy páncélzatokról, *Néz végig újra Darok fegyverarzénálján elismerően.* de most az üzleté a szerep. Aztyan remekül látja el a feladatát, de megértheted magad is, hogy ha szeretném ujjam a Kereskedőház lüktető vénáján tartani, csak úgy lehetséges, ha a kufárokkal személyesen tárgyalok a lehetőségekről. *Fejezi be ugyanolyan könnyed, társalgó hangon, ahogy elkezdte.
Nem kívánja a felelősséget Winre hárítani, hogy ő döntsön és félő, hogy a lány esetleg, pajkosságból meghívja mégis az orkot vacsorára. Az ilyesmit jobb szereti maga intézni. Addig pedig nem szeretne eljutni, hogy pozíciójával és hatalmával kelljen utasítani Darokot a vacsorameghívásról való lemondásra. Reméli, hogy ennyi érv elegendő lesz az orknak, hogy meghátráljon és ne haragítsa magára a bárót és esetleg Wint is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066