Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 117 (2321. - 2340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2340. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-04 13:26:57
Üzenet elküldve: 2021-06-04 13:26:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Újra munkában//
*A Darok által a raktárban megtalált harci kalapács is, mint minden fegyver és páncél, ami kikerül a Kovácsműhelyből, tökéletes és kifogástalan. Az ork boldog lehet vele. Visszatérve látható, hogy már a magáévá is tette a fegyvert.*
- Csodás. *Pillant fel a könyvből, mielőtt még becsukná maga előtt.*
- Igen, nyugodtan. *Ad engedélyt a lópáncél eltulajdonítására is, majd minden figyelmét Xavy felé fordítja már. A gnóm lány még mindig zavartnak tűnik, ami tőle elég szokatlan viselkedés.*
- Minden bizonnyal. *Válaszol arra a lehetőségre, hogy talán elkerülték egymást a Kalmárban. Türelmesen nézi végig, ahogy a gnóm lány táskájából előkerül egy papírba csomagolt pohár és egy kulacs, benne sörrel első látásra. A mutatványra összeszalad az intéző szemöldöke, láthatóan nem érti, mire megy ki a játék.*
- Kóstolót? *Kérdi meglepődve.*
- Nem tudtam, hogy a sörfőzéshez is értesz. *Nyugodtan nyúl a pohár után, hogy beleszagoljon a sörbe. Nem mondaná, hogy annyira ért hozzá, de azért fogalmai vannak azután, hogy Sergetorral olyan sokat beszélgettek a sörfőzés rejtelmeiről.
Amikor Xavy arról beszél, milyen figyelmes vele, felpillant a sörből és haloványan elmosolyodik.*
- Ugyan, mindenkivel igyekszem rendes lenni. Persze nem mindig sikerül. *Sóhajtva felkel a székből és megfordulva keresni kezd valamit, majd amikor visszatér a gnóm lányhoz, egy másik pohár van a kezében.*
- Nem zavarsz, jól fog esni egy korty, de ahogy mondják, az ökör iszik magában. Úgyhogy innod kell velem egy pohárral. *Ül vissza mosolyogva a székébe és Xavy elé tolja az üres poharat, jelezve, hogy töltsön magának is.*
- Persze, mondd csak, de remélem, nincs semmi baj. *Pillant a gnóm lányra újra aggódva. A pohárba még mindig nem ivott bele, láthatóan azt várja, hogy koccinthassanak a frissen főzött sörrel.*
- Milyen arányban keverted a malátát és a komlót? *Kérdi újra beleszimatolva az italba és megvizsgálva a színét. A törpe sörfőzővel jókat társalogtak annak idején és élvezte is azokat a beszélgetéseket, jó kicsit újra visszatérni a sörfőzés rejtelemire.*
*A Darok által a raktárban megtalált harci kalapács is, mint minden fegyver és páncél, ami kikerül a Kovácsműhelyből, tökéletes és kifogástalan. Az ork boldog lehet vele. Visszatérve látható, hogy már a magáévá is tette a fegyvert.*
- Csodás. *Pillant fel a könyvből, mielőtt még becsukná maga előtt.*
- Igen, nyugodtan. *Ad engedélyt a lópáncél eltulajdonítására is, majd minden figyelmét Xavy felé fordítja már. A gnóm lány még mindig zavartnak tűnik, ami tőle elég szokatlan viselkedés.*
- Minden bizonnyal. *Válaszol arra a lehetőségre, hogy talán elkerülték egymást a Kalmárban. Türelmesen nézi végig, ahogy a gnóm lány táskájából előkerül egy papírba csomagolt pohár és egy kulacs, benne sörrel első látásra. A mutatványra összeszalad az intéző szemöldöke, láthatóan nem érti, mire megy ki a játék.*
- Kóstolót? *Kérdi meglepődve.*
- Nem tudtam, hogy a sörfőzéshez is értesz. *Nyugodtan nyúl a pohár után, hogy beleszagoljon a sörbe. Nem mondaná, hogy annyira ért hozzá, de azért fogalmai vannak azután, hogy Sergetorral olyan sokat beszélgettek a sörfőzés rejtelmeiről.
Amikor Xavy arról beszél, milyen figyelmes vele, felpillant a sörből és haloványan elmosolyodik.*
- Ugyan, mindenkivel igyekszem rendes lenni. Persze nem mindig sikerül. *Sóhajtva felkel a székből és megfordulva keresni kezd valamit, majd amikor visszatér a gnóm lányhoz, egy másik pohár van a kezében.*
- Nem zavarsz, jól fog esni egy korty, de ahogy mondják, az ökör iszik magában. Úgyhogy innod kell velem egy pohárral. *Ül vissza mosolyogva a székébe és Xavy elé tolja az üres poharat, jelezve, hogy töltsön magának is.*
- Persze, mondd csak, de remélem, nincs semmi baj. *Pillant a gnóm lányra újra aggódva. A pohárba még mindig nem ivott bele, láthatóan azt várja, hogy koccinthassanak a frissen főzött sörrel.*
- Milyen arányban keverted a malátát és a komlót? *Kérdi újra beleszimatolva az italba és megvizsgálva a színét. A törpe sörfőzővel jókat társalogtak annak idején és élvezte is azokat a beszélgetéseket, jó kicsit újra visszatérni a sörfőzés rejtelemire.*
2339. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-04 12:51:21
Üzenet elküldve: 2021-06-04 12:51:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Újra munkában//
*Maguk mögött hagyják a Kalmárban lévő felfordulást, amit azóta már szerencsére elcsendesedett. Nem is baj, hogy véget ért, mert már az idegein táncolt, hogy mikor csapja le valamelyik sivatagit az alabárddal, de aztán senkit se kellett. A maradékot meg a pincéből a többiek majd jó ügyesen eltakarítják. Megérkezve, Aztyan hátra küldi Drik-et, aki el is megy, hogy ott pakoljon egy kicsit. A harci kalapács úgy tűnik közben, hogy hamarabb lesz, mint gondolta. Vigyorogva indul meg az említett polc felé, közben hálásan biccent az intézőnek. Kisebb keresgélés után meg is találja a tisztes méretű acél harcikalapácsot. A levegőbe suhint vele párat és meg kell állapítsa, hogy tökéletes zúzófegyver.*
- Ez pont kézre esik. Nagyobbra is tervezték az átlagnál, biztos valami szívós harcosnak, de így pont megteszi. Köszönöm! *A hátára is akasztja újdonsült fegyverét. Eközben a kis gnóm lány is megérkezik, akit talán csak látásból ismer. Biccent neki, mert tovább nem akarna maradni, mert a lánykának valami beszéde van Aztyannal. Mielőtt kimenne egy rövid gondolatot még intéz Aztyannak.*
- Ha jól láttam egy lópáncél is hever hátul. Ha ez az lenne, amit még régen rendeltem, akkor nagy örömmel felpróbálnám Kolossz hátára. *Jókedvűen kérdezi az intézőt, és ha igenlő választ kap, akkor nem is zavarja a másik kettőt, hanem elindul a páncélt a lovára próbálni.*
*Maguk mögött hagyják a Kalmárban lévő felfordulást, amit azóta már szerencsére elcsendesedett. Nem is baj, hogy véget ért, mert már az idegein táncolt, hogy mikor csapja le valamelyik sivatagit az alabárddal, de aztán senkit se kellett. A maradékot meg a pincéből a többiek majd jó ügyesen eltakarítják. Megérkezve, Aztyan hátra küldi Drik-et, aki el is megy, hogy ott pakoljon egy kicsit. A harci kalapács úgy tűnik közben, hogy hamarabb lesz, mint gondolta. Vigyorogva indul meg az említett polc felé, közben hálásan biccent az intézőnek. Kisebb keresgélés után meg is találja a tisztes méretű acél harcikalapácsot. A levegőbe suhint vele párat és meg kell állapítsa, hogy tökéletes zúzófegyver.*
- Ez pont kézre esik. Nagyobbra is tervezték az átlagnál, biztos valami szívós harcosnak, de így pont megteszi. Köszönöm! *A hátára is akasztja újdonsült fegyverét. Eközben a kis gnóm lány is megérkezik, akit talán csak látásból ismer. Biccent neki, mert tovább nem akarna maradni, mert a lánykának valami beszéde van Aztyannal. Mielőtt kimenne egy rövid gondolatot még intéz Aztyannak.*
- Ha jól láttam egy lópáncél is hever hátul. Ha ez az lenne, amit még régen rendeltem, akkor nagy örömmel felpróbálnám Kolossz hátára. *Jókedvűen kérdezi az intézőt, és ha igenlő választ kap, akkor nem is zavarja a másik kettőt, hanem elindul a páncélt a lovára próbálni.*
2338. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-02 14:51:33
Üzenet elküldve: 2021-06-02 14:51:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Újra munkában//
*Mikor odaér a pulthoz és beköszön, csak egy formális választ kap. Fontos megfigyelnie a normál reakciókat is, hogy majd legyen valami összehasonlítási alapja. Különösképpen nem neheztel az intézőre, bár az emlékeiben inkább egy mogorvább nagybácsiként jelenik meg, akinek rendszeresen eltüntetik az alsógatyáját, hogy ráhúzzák egy madárijesztő fejére. Pont ezért tökéletes alany. Majd érkezik az első buktató, amikor az intéző közli, hogy ő bizony most volt a Kalmárban. *
-Biztos elkerültük egymást. *Teszi csak hozzá, hiszen az természetes, ha a pultos éppen a konyhában van vagy éppen a sarokban lévő asztalról szedi be a mosatlant. Egyelőre nem kap sok figyelmet, úgy fest, vagy sok a munkája vagy próbálja tettetni, hogy sok, hogy minél hamarabb véget vessen magától ennek a kényelmetlen szituációnak. Miután makog néhány sort érzi, hogy kezdi megkapni azt a figyelmet, amiért egyelőre nagyon kapálóznia kell, a munkát félbe hagyva, talán kissé aggódó hangon is érdeklődik felőle a férfi.*
-Hát… rendben van… azt hiszem. *Makog tovább, majd kinyitja a táskáját és előkerül belőle egy papírba csomagolt pohár meg egy kulacs, amiből sör habzik elő, miközben a pohárba folyatja.*
-Gondoltam olyan sok a dolgod, hogy hozok át kóstolót.~Fiiinom sörike. Mosolyogj, de ne told túl, csak ártatlanul. Csak ártatlanul. ~ *Nyújtaná át a poharat a férfinek nagy szemeket meresztve rá.*
-Most bontottam a hordót, még friss. Bár a többiek talán nem tudják milyen sokat teszel értünk, de ezzel is szeretném megköszönni. ~Fenékig! Ezt mert visszautasítani… akkor majd elsírom magam. ~ *Néha a mondandója közben félrepillant, bár azt be lehet tudni a zavarnak is, ami már egy ideje körbe lengi. Azért érződik, hogy ezt már jól átgondolta néhányszor, az kéne még, hogy kárba vesszen a főzet.*
-Mindig olyan figyelmes vagy velem. Persze nem szeretnék zavarni nagyon. *Teszi hozzá, csakis a szerénység hamis megnyilvánulása végett.*
-De van itt még valami, amit… hát… elmondanék, ha nem baj… *Kezd bele és próbál teljesen ártatlan képet vágni, nehogy lebuktassa a pohár tartalmát. A szert már korábban belekeverte a kulacsba és az ital szerencsére átlátszó, sörrel keverve szinte még az a halvány rózsaszín fény is láthatatlan, ha az ember nem azt figyeli.*
*Mikor odaér a pulthoz és beköszön, csak egy formális választ kap. Fontos megfigyelnie a normál reakciókat is, hogy majd legyen valami összehasonlítási alapja. Különösképpen nem neheztel az intézőre, bár az emlékeiben inkább egy mogorvább nagybácsiként jelenik meg, akinek rendszeresen eltüntetik az alsógatyáját, hogy ráhúzzák egy madárijesztő fejére. Pont ezért tökéletes alany. Majd érkezik az első buktató, amikor az intéző közli, hogy ő bizony most volt a Kalmárban. *
-Biztos elkerültük egymást. *Teszi csak hozzá, hiszen az természetes, ha a pultos éppen a konyhában van vagy éppen a sarokban lévő asztalról szedi be a mosatlant. Egyelőre nem kap sok figyelmet, úgy fest, vagy sok a munkája vagy próbálja tettetni, hogy sok, hogy minél hamarabb véget vessen magától ennek a kényelmetlen szituációnak. Miután makog néhány sort érzi, hogy kezdi megkapni azt a figyelmet, amiért egyelőre nagyon kapálóznia kell, a munkát félbe hagyva, talán kissé aggódó hangon is érdeklődik felőle a férfi.*
-Hát… rendben van… azt hiszem. *Makog tovább, majd kinyitja a táskáját és előkerül belőle egy papírba csomagolt pohár meg egy kulacs, amiből sör habzik elő, miközben a pohárba folyatja.*
-Gondoltam olyan sok a dolgod, hogy hozok át kóstolót.~Fiiinom sörike. Mosolyogj, de ne told túl, csak ártatlanul. Csak ártatlanul. ~ *Nyújtaná át a poharat a férfinek nagy szemeket meresztve rá.*
-Most bontottam a hordót, még friss. Bár a többiek talán nem tudják milyen sokat teszel értünk, de ezzel is szeretném megköszönni. ~Fenékig! Ezt mert visszautasítani… akkor majd elsírom magam. ~ *Néha a mondandója közben félrepillant, bár azt be lehet tudni a zavarnak is, ami már egy ideje körbe lengi. Azért érződik, hogy ezt már jól átgondolta néhányszor, az kéne még, hogy kárba vesszen a főzet.*
-Mindig olyan figyelmes vagy velem. Persze nem szeretnék zavarni nagyon. *Teszi hozzá, csakis a szerénység hamis megnyilvánulása végett.*
-De van itt még valami, amit… hát… elmondanék, ha nem baj… *Kezd bele és próbál teljesen ártatlan képet vágni, nehogy lebuktassa a pohár tartalmát. A szert már korábban belekeverte a kulacsba és az ital szerencsére átlátszó, sörrel keverve szinte még az a halvány rózsaszín fény is láthatatlan, ha az ember nem azt figyeli.*
2337. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-02 14:23:54
Üzenet elküldve: 2021-06-02 14:23:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Újra munkában//
*A Kalmárban történt konfliktus után a Központ békéje olyan, mint a nyugalom szigete. A hátsó udvar felől hallatszik az üllőn csattanó kalapács kedves hangja és csak a penna sercegése a főkönyv lapján, hisz a heges arcú intéző leült a saját asztalához a pult végében, hogy végre könyveljen kicsit. Vannak bizony elmaradásai.
A belépő Xavy is így találhatja meg, ahogy a megrendelőlapokról másolja át a tételeket a rézcsatos könyvbe. Felpillant, hisz vevő is érkezhetett, de konstatálja, hogy a gnóm lány az. Égszín pillantása végigköveti a lányt ahogy elér hozzá és megáll előtte. Azelőtt sosem látta még a Központban a gnómot, aki inkább a Kalmár pultja mögött serénykedik inkább több-kevesebb sikerrel, de a stabilitását nem érheti kétség.*
- Szervusz, Xavy. *Köszön vissza kurtán. Ugyan korábban voltak nézeteltéréseik, de azokat talán már sikerült rendezni a múltban, így türelmesen várja, hogy miért is érkezett a lány.*
- Most értem vissza a Kalmárból. *Válaszol az elhangzottakra. Ugyan valóban kevésszer látni mostanában a fogadóban, de tényleg csak nemrég ért vissza onnan, ahol nem látta Xavyt. Bár lehet, hogy csak elkerülte a figyelmét, hisz oly sok másra kellett koncentrálnia.*
- Akkor mit szeretnél? *Kérdi visszapillantva a főkönyvre, hogy befejezzen egy sort még.
Xavy nem szokott ilyen bizonytalan és néma lenni, így hamar felkelti az intéző figyelmét, hogy valami nincs rendben. Leteszi a tollat, lezárja a tintatartó fedelét és becsukja a könyvet maga előtt.*
- Minden rendben, Xavy? Segíthetek valamiben? *Kérdi őszinte érdeklődéssel a hangjában. Legyen bárkivel bármilyen kapcsolata is a Kereskedőházban, az övéiért bármit megtenne és ez a gnóm lánnyal kapcsolatban is így van.*
*A Kalmárban történt konfliktus után a Központ békéje olyan, mint a nyugalom szigete. A hátsó udvar felől hallatszik az üllőn csattanó kalapács kedves hangja és csak a penna sercegése a főkönyv lapján, hisz a heges arcú intéző leült a saját asztalához a pult végében, hogy végre könyveljen kicsit. Vannak bizony elmaradásai.
A belépő Xavy is így találhatja meg, ahogy a megrendelőlapokról másolja át a tételeket a rézcsatos könyvbe. Felpillant, hisz vevő is érkezhetett, de konstatálja, hogy a gnóm lány az. Égszín pillantása végigköveti a lányt ahogy elér hozzá és megáll előtte. Azelőtt sosem látta még a Központban a gnómot, aki inkább a Kalmár pultja mögött serénykedik inkább több-kevesebb sikerrel, de a stabilitását nem érheti kétség.*
- Szervusz, Xavy. *Köszön vissza kurtán. Ugyan korábban voltak nézeteltéréseik, de azokat talán már sikerült rendezni a múltban, így türelmesen várja, hogy miért is érkezett a lány.*
- Most értem vissza a Kalmárból. *Válaszol az elhangzottakra. Ugyan valóban kevésszer látni mostanában a fogadóban, de tényleg csak nemrég ért vissza onnan, ahol nem látta Xavyt. Bár lehet, hogy csak elkerülte a figyelmét, hisz oly sok másra kellett koncentrálnia.*
- Akkor mit szeretnél? *Kérdi visszapillantva a főkönyvre, hogy befejezzen egy sort még.
Xavy nem szokott ilyen bizonytalan és néma lenni, így hamar felkelti az intéző figyelmét, hogy valami nincs rendben. Leteszi a tollat, lezárja a tintatartó fedelét és becsukja a könyvet maga előtt.*
- Minden rendben, Xavy? Segíthetek valamiben? *Kérdi őszinte érdeklődéssel a hangjában. Legyen bárkivel bármilyen kapcsolata is a Kereskedőházban, az övéiért bármit megtenne és ez a gnóm lánnyal kapcsolatban is így van.*
2336. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-02 11:11:28
Üzenet elküldve: 2021-06-02 11:11:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Újra munkában//
*Egy pillanatra megtorpan az ajtóban, mert azért annyira nem magabiztos, hogy kétely ne motoszkálna ott benne. ~Én bizony semmilyen szobába nem megyek be vele kettesben… az ki van csukva! ~ Megköszörüli a torkát és még magában kétszer elmondja, hogy ezt bizony ő így meg tudja csinálni és minden úgy fog menni, ahogy azt elképzelte, majd egy ártatlan ábrázatot húz az arcára és benyit. Odabent mindjárt megcsapja az orrát a kovácsműhelyre jellemző szagkavalkád, szinte alig bírja megállni, hogy a képe ne fancsalodjon ezzel együtt. Néhányan vannak benn, talán nézelődők és szerencséjére az intéző éppen a pult mögött ácsorog, mintha csak őt várná. ~Naccerű! ~ Szélesedik egy pillanatra ki a vigyor, miközben a szemeit is megforgatja a helyén, mint egy gonosz törpe, de gyorsan visszarendezi az ábrázatát. Mikor odalép a pult mellé már sokkal inkább egy kicsit kétségbeesett, kicsit sírásba forduló tekintet fogadja a másikat. ~Döglött egyszarvú, döglött egyszarvú, döglött egyszarvúúú…~*
-Szia… Csak… gondoltam… … *Tekintetét levezeti és az egyik csizmája orrával egy félkört rajzol a padlón.*
-Benézek… mert… olyan ritkán jársz felénk. ~Nem mintha dolgoztam volna mostanában a pultnál.~ De nem akarok nagyon zavarni… *Motyog, néha lefelé nézve, mert hát valljuk be, ezt a szomorú nézést neki nehéz tartani, ha meg a padlót bámulja, akkor mindegy is. Közben fél füllel hallgatja, hogyan reagál a férfi a megjelenésére és erre a tőle szokatlan viselkedésre, ha közben megjelenik valaki, csak felpillant. A viselkedéséből pedig, bármennyire is mesterkélt azért látszik a feszengés és a kényelmetlen toporgás nyomán az, hogy valamit bizony akar.*
*Egy pillanatra megtorpan az ajtóban, mert azért annyira nem magabiztos, hogy kétely ne motoszkálna ott benne. ~Én bizony semmilyen szobába nem megyek be vele kettesben… az ki van csukva! ~ Megköszörüli a torkát és még magában kétszer elmondja, hogy ezt bizony ő így meg tudja csinálni és minden úgy fog menni, ahogy azt elképzelte, majd egy ártatlan ábrázatot húz az arcára és benyit. Odabent mindjárt megcsapja az orrát a kovácsműhelyre jellemző szagkavalkád, szinte alig bírja megállni, hogy a képe ne fancsalodjon ezzel együtt. Néhányan vannak benn, talán nézelődők és szerencséjére az intéző éppen a pult mögött ácsorog, mintha csak őt várná. ~Naccerű! ~ Szélesedik egy pillanatra ki a vigyor, miközben a szemeit is megforgatja a helyén, mint egy gonosz törpe, de gyorsan visszarendezi az ábrázatát. Mikor odalép a pult mellé már sokkal inkább egy kicsit kétségbeesett, kicsit sírásba forduló tekintet fogadja a másikat. ~Döglött egyszarvú, döglött egyszarvú, döglött egyszarvúúú…~*
-Szia… Csak… gondoltam… … *Tekintetét levezeti és az egyik csizmája orrával egy félkört rajzol a padlón.*
-Benézek… mert… olyan ritkán jársz felénk. ~Nem mintha dolgoztam volna mostanában a pultnál.~ De nem akarok nagyon zavarni… *Motyog, néha lefelé nézve, mert hát valljuk be, ezt a szomorú nézést neki nehéz tartani, ha meg a padlót bámulja, akkor mindegy is. Közben fél füllel hallgatja, hogyan reagál a férfi a megjelenésére és erre a tőle szokatlan viselkedésre, ha közben megjelenik valaki, csak felpillant. A viselkedéséből pedig, bármennyire is mesterkélt azért látszik a feszengés és a kényelmetlen toporgás nyomán az, hogy valamit bizony akar.*
2335. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-06-02 10:20:10
Üzenet elküldve: 2021-06-02 10:20:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Újra munkában//
*A Központba visszatérve megszállja a nyugalom és a béke. Ez az a hely, ahol igazán otthon érzi magát. A fegyverek olajillata, a rend és kiszámítható események otthona. Jólesőn lép a pult mögé, égszín tekintete Rannd-t keresi, de egyelőre nem látja sehol. De biztosan ott van a kölyök valahol.*
- Pakolj le kérlek hátul. *Utasítja Darokot kurtán, majd leül az asztala mögé és kinyitja a leltárkönyvet és dolgozni kezd. Kissé elmaradt mostanában a kimutatásokkal és a számításokkal. Lassan neki kell kezdeni az új munkáknak, az üvegház még sehol sem tart és a tisztáson átvezető csatorna megtervezését sem kezdte el. Mindkettőre szükségük lesz megfelelő munkaerőre és szakemberekre, akik jól végzik a munkájukat.
Munka közben nem felejti el leadni a rendelést a harci kalapácsra, de a leltárból kiderül, hogy van is egy raktáron.*
- Darok! *Szólítja magához az orkot.*
- Úgy látom, nem is kell várnod a kalapácsra, mert van egy raktáron. Hátul, a tízes sor harmadik polcán kell lennie. *Keresi ki a könyvből a raktárban található fegyver helyét.*
- Nézd meg, hogy jó lesz-e. *Pillant fel az orkra és ha a férfi elindul, bizonyosan megtalálja az elmondott helyen a fegyvert, akár ki is próbálhatja.
Míg Darok a kalapáccsal foglalatoskodik, addig Aztyan a könyvelést folytatja és várja, hogy Rannd visszatérjen.*
*A Központba visszatérve megszállja a nyugalom és a béke. Ez az a hely, ahol igazán otthon érzi magát. A fegyverek olajillata, a rend és kiszámítható események otthona. Jólesőn lép a pult mögé, égszín tekintete Rannd-t keresi, de egyelőre nem látja sehol. De biztosan ott van a kölyök valahol.*
- Pakolj le kérlek hátul. *Utasítja Darokot kurtán, majd leül az asztala mögé és kinyitja a leltárkönyvet és dolgozni kezd. Kissé elmaradt mostanában a kimutatásokkal és a számításokkal. Lassan neki kell kezdeni az új munkáknak, az üvegház még sehol sem tart és a tisztáson átvezető csatorna megtervezését sem kezdte el. Mindkettőre szükségük lesz megfelelő munkaerőre és szakemberekre, akik jól végzik a munkájukat.
Munka közben nem felejti el leadni a rendelést a harci kalapácsra, de a leltárból kiderül, hogy van is egy raktáron.*
- Darok! *Szólítja magához az orkot.*
- Úgy látom, nem is kell várnod a kalapácsra, mert van egy raktáron. Hátul, a tízes sor harmadik polcán kell lennie. *Keresi ki a könyvből a raktárban található fegyver helyét.*
- Nézd meg, hogy jó lesz-e. *Pillant fel az orkra és ha a férfi elindul, bizonyosan megtalálja az elmondott helyen a fegyvert, akár ki is próbálhatja.
Míg Darok a kalapáccsal foglalatoskodik, addig Aztyan a könyvelést folytatja és várja, hogy Rannd visszatérjen.*
2334. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-05-18 08:40:47
Üzenet elküldve: 2021-05-18 08:40:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A jól öltözött kalapos gnóm a díszes, faragott sétabotjával a kezében érkezik a kovácsműhelyhez, vagy, ahogy mostanában hallotta a Kereskedelmi Központhoz. Diynomit Dedhor N'athor megtorpan a bejáratnál, olyannyira váratlanul, hogy a sétapálcája fém vége koppan is a bejárati ajtón. Eszébe jut, hogy mielőtt ide betérne, azelőtt egy fontos dolog lenne, amiről megfeledkezett. Sarkon is fordul, majd elindul a piac felé, ahol már bizonyára várják a megbeszélt időpontban. Kétségtelen, hogy Diynomit Dedhor N'athor memóriája kitűnő állapotban van, de még a nagy elmékkel is megesik, hogy a sok terv, gondolat közben elsiklanak valami fölött. Nem szeret késni, így gyors léptekkel hagyja el a Kereskedelmi Központ területét, hogy aztán a piactér felé vehesse az irányt.*
2333. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-05-08 18:05:50
Üzenet elküldve: 2021-05-08 18:05:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dvorn Had'rauder//
*A sikertelen üzlet, amilyen hamar a lényegre tértek, olyan hamar zárul le. Ami nem is csoda, két, látszólag tapasztalt kereskedő között zajlott le az alkudozás, így kertelésnek helye nem igazán maradt, csak a puszta, némiképp száraz tényeknek. A wegtoreni kölyök mégsem búcsúzik rossz szájízzel a magasabbra cseperedett gnómtól, udvariasan és barátságosan mond búcsút, ajkán oly sokszor terpeszkedő, hetyke mosolyával. Sőt, őszintén reméli, hogy nagyobb summát tud leakasztani a fickó kint a piacon, mint amivel a Kereskedőház égisze alatt szerény személye gazdagítani tudta volna.
Eztán nem kell sokat magányosan ácsorognia a pultban, papírokat rendezgetve esetleges unalmában. Bár nem mondhatni, hogy a kilincset váltotta volna, azért nem sokkal Ganer után érkezik következő vevője, már, ha ezúttal tényleg erről van szó. Abból, hogy a férfi egy rövid biccentést leszámítva nagyobb figyelmet szentel a kiállított fegyvereknek és miegymásnak, mint neki, márpedig arra következtet, hogy erről van szó.
A köszöntést illendően viszonozza, s úgy tesz, mintha nagyon nagyon olvasná az éppen keze ügyébe akadt, kitöltött pergament. Eközben fél szemét persze a nézelődőn tartja, egyrészről, mert Darok távollétében jobban oda kell figyelnie a rendre, másrészről pedig igyekszik felkészülni arra, ha esetleg szót kívánnak váltani vele. Figyelemmel kíséri, miket tanulmányoz hosszabban a férfi, s miket csak érintőlegesen, esetleg mi hagyja teljesen hidegen érdeklődését. Jó az ilyet előre kifigyelni, hiszen, a készletet fejben felidézve könnyebben tud majd lehetőségeket felsorakoztatni, ha ismerni véli a másik érdeklődését.
Megszólítani azonban egyelőre nem fogja. Szokása pedig segítségének tukmálása, most mégsem látja úgy a fickón, hogy erre igénye lenne, avagy pozitívan fogadná. Ha azonban ő fordul hozzá, s szólítja meg, azon nyomban a rendelkezésére áll majd.*
*A sikertelen üzlet, amilyen hamar a lényegre tértek, olyan hamar zárul le. Ami nem is csoda, két, látszólag tapasztalt kereskedő között zajlott le az alkudozás, így kertelésnek helye nem igazán maradt, csak a puszta, némiképp száraz tényeknek. A wegtoreni kölyök mégsem búcsúzik rossz szájízzel a magasabbra cseperedett gnómtól, udvariasan és barátságosan mond búcsút, ajkán oly sokszor terpeszkedő, hetyke mosolyával. Sőt, őszintén reméli, hogy nagyobb summát tud leakasztani a fickó kint a piacon, mint amivel a Kereskedőház égisze alatt szerény személye gazdagítani tudta volna.
Eztán nem kell sokat magányosan ácsorognia a pultban, papírokat rendezgetve esetleges unalmában. Bár nem mondhatni, hogy a kilincset váltotta volna, azért nem sokkal Ganer után érkezik következő vevője, már, ha ezúttal tényleg erről van szó. Abból, hogy a férfi egy rövid biccentést leszámítva nagyobb figyelmet szentel a kiállított fegyvereknek és miegymásnak, mint neki, márpedig arra következtet, hogy erről van szó.
A köszöntést illendően viszonozza, s úgy tesz, mintha nagyon nagyon olvasná az éppen keze ügyébe akadt, kitöltött pergament. Eközben fél szemét persze a nézelődőn tartja, egyrészről, mert Darok távollétében jobban oda kell figyelnie a rendre, másrészről pedig igyekszik felkészülni arra, ha esetleg szót kívánnak váltani vele. Figyelemmel kíséri, miket tanulmányoz hosszabban a férfi, s miket csak érintőlegesen, esetleg mi hagyja teljesen hidegen érdeklődését. Jó az ilyet előre kifigyelni, hiszen, a készletet fejben felidézve könnyebben tud majd lehetőségeket felsorakoztatni, ha ismerni véli a másik érdeklődését.
Megszólítani azonban egyelőre nem fogja. Szokása pedig segítségének tukmálása, most mégsem látja úgy a fickón, hogy erre igénye lenne, avagy pozitívan fogadná. Ha azonban ő fordul hozzá, s szólítja meg, azon nyomban a rendelkezésére áll majd.*
2332. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-05-01 20:31:47
Üzenet elküldve: 2021-05-01 20:31:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Hosszú idő után dönt úgy, hogy visszatér a városba. Bő egy éve hagyta hátra a levegő városát és most újra erre tereli a sors. Gyalogosan érkezik, fekete bőrruházatban. Most is, mint mindig megtalálható nála kétfajta íja és a hátán egy tegez hagyományos nyílvessző. Elhatározása szerint felújítaná a fegyvertárát, amit már tervez egy ideje. Az ajtón belépve megáll egy rövid időre, hogy szemével felmérje a terepet. Ha bent valamennyire is félhomály uralkodik, akkor hasznát veszi a sötétséghez szokott ősei vérének. Szépen elhelyezett fegyverek, vértek és egyéb kiegészítőket lát meg, amiknek a látványa felkelti az érdeklődését. Becsukja maga mögött az ajtót és nyomban az íjász fegyverekhez megy oda, hogy szemügyre vegye őket. Remekművek sorakoznak a falon, amikre szívesen lecsapna. A fegyverek nézelődése közben egy pultot figyel ki, ami legutóbb még nem volt itt, amikor erre járt. Láthatóan sokat fejlődött a hely, amióta elhagyta a várost. Egy ifjú legény pásztorkodik a széles skálájú arzenálon. Biccent a férfinek, de egyelőre nem megy oda hozzá. Még maga sem tudja igazán, hogy mit szeretne, így ihletet keres azáltal, hogy jól megles magának minden szemre való harci eszközt.*
2331. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-27 08:55:14
Üzenet elküldve: 2021-04-27 08:55:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
*A felvont szemöldök árulkodó jele azt sugallja, hogy a mai napon nem fognak tudni megegyezni. A kaján félmosoly a másik arcán nem vet vigyort a sajátjára. A sajnálkozó mosoly az ajánlat visszautasításakor egyértelművé teszi, hogy tárgyalásuk zátonyra futott. Ezzel semmi gond sincsen, hiszen a kereskedőháznak joga van nem megvenni valamit. Ez esetben a láda minden egyes darabja visszakerül a helyére, majd a láda fedele is lecsukódik, majd kattan rajta egy lakat.*
- Természetesen. Talán majd legközelebb. Viszont látásra! *Felveszi a kereskedőmosolyt, majd a ládájával együtt távozik a kovácsműhelyből. Nincs benne rossz szájíz, de mivel láthatóan képtelenek voltak megegyezni így nem erőlteti tovább a dolgot. Útja ezután a piactér felé vezet.*
*A felvont szemöldök árulkodó jele azt sugallja, hogy a mai napon nem fognak tudni megegyezni. A kaján félmosoly a másik arcán nem vet vigyort a sajátjára. A sajnálkozó mosoly az ajánlat visszautasításakor egyértelművé teszi, hogy tárgyalásuk zátonyra futott. Ezzel semmi gond sincsen, hiszen a kereskedőháznak joga van nem megvenni valamit. Ez esetben a láda minden egyes darabja visszakerül a helyére, majd a láda fedele is lecsukódik, majd kattan rajta egy lakat.*
- Természetesen. Talán majd legközelebb. Viszont látásra! *Felveszi a kereskedőmosolyt, majd a ládájával együtt távozik a kovácsműhelyből. Nincs benne rossz szájíz, de mivel láthatóan képtelenek voltak megegyezni így nem erőlteti tovább a dolgot. Útja ezután a piactér felé vezet.*
2330. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-26 18:23:42
Üzenet elküldve: 2021-04-26 18:23:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ganer//
~Nevetségesen alacsony?~ *Visszhangzik fejében a megállapítás, mi ajánlatát jellemzi, mivel alkupozícióját alapozta meg. Hiszen a tegnap kezdő kufár is ismeri a mondást, miszerint "Mennyit engedsz a feléből?". Magában csóválja meg csupán fejét az éles kritikára, ám Ganer csupán egy felvont jobb szemöldököt kap reakció gyanánt. Bár az előadásmód nyugodt, mégis érez az egész mögött egyfajta sértettséget, mintha személyesebb lenne az ügy, mint egy egyszerű befektetés. De, minthogy az ilyen fejtegetések nem lendítik előrébb dolgában, ezért rövid úton berekeszti néma találgatását, hogy helyette visszatérjen a kommunikáció mezsgyéjére.*
- Ez esetben örülök, hogy megnevettettem. *Feleli összegzésként ajánlatának fogadtatására, kaján félmosollyal szája szegletében. Ez pedig tanyát is ver ábrázatán, s nem lankad akkor sem, mikor végül is megérkezik az ellenajánlat. Az ellenajánlat, mi jóval kevesebb mozgástérrel rendelkezik, mint az a kölyöknek kedvére való lenne, s mi megfontolásra ösztökélné a wegtoreni ifjoncot. Főleg, hogy Ganer kijelentése szerint, ennél lejjebb nem igen fog ereszkedni. Lassan, vontatottan csóválja meg fejét, pillanatra elszakítva tekintetét a másiktól, hogy röviden szemlélje meg ismét a készletet, majd megszólalva már ismét keresse a szemkontaktust.*
- Igazán nem szeretném megfosztani a haszontól, mit a piactéren felhajthatna. A kereskedőházat pedig attól a cirka kétezerötszáz aranytól, ami az ajánlatuk különbözete. *Mosolyodik ezúttal sajnálkozással gazdagítva a görbületet.*
- Őszintén örülök, hogy ránk gondolt, és remélem, hogy ez a továbbiakban is így lesz, de ezt a lehetőséget ki kell hagynom. *Fejezi be végül kettejük rövid életű üzletelését egy elutasítással. S, bár most még nem tudja, bukott-e döntésén a Kereskedőház, avagy jól súgtak ösztönei, nem is aggódik ezen. Mindig, minden ajánlatnál létezik jobb, csak kitartóan kell kutatni, ezt már régen megtanulta.*
//Ganer//
~Nevetségesen alacsony?~ *Visszhangzik fejében a megállapítás, mi ajánlatát jellemzi, mivel alkupozícióját alapozta meg. Hiszen a tegnap kezdő kufár is ismeri a mondást, miszerint "Mennyit engedsz a feléből?". Magában csóválja meg csupán fejét az éles kritikára, ám Ganer csupán egy felvont jobb szemöldököt kap reakció gyanánt. Bár az előadásmód nyugodt, mégis érez az egész mögött egyfajta sértettséget, mintha személyesebb lenne az ügy, mint egy egyszerű befektetés. De, minthogy az ilyen fejtegetések nem lendítik előrébb dolgában, ezért rövid úton berekeszti néma találgatását, hogy helyette visszatérjen a kommunikáció mezsgyéjére.*
- Ez esetben örülök, hogy megnevettettem. *Feleli összegzésként ajánlatának fogadtatására, kaján félmosollyal szája szegletében. Ez pedig tanyát is ver ábrázatán, s nem lankad akkor sem, mikor végül is megérkezik az ellenajánlat. Az ellenajánlat, mi jóval kevesebb mozgástérrel rendelkezik, mint az a kölyöknek kedvére való lenne, s mi megfontolásra ösztökélné a wegtoreni ifjoncot. Főleg, hogy Ganer kijelentése szerint, ennél lejjebb nem igen fog ereszkedni. Lassan, vontatottan csóválja meg fejét, pillanatra elszakítva tekintetét a másiktól, hogy röviden szemlélje meg ismét a készletet, majd megszólalva már ismét keresse a szemkontaktust.*
- Igazán nem szeretném megfosztani a haszontól, mit a piactéren felhajthatna. A kereskedőházat pedig attól a cirka kétezerötszáz aranytól, ami az ajánlatuk különbözete. *Mosolyodik ezúttal sajnálkozással gazdagítva a görbületet.*
- Őszintén örülök, hogy ránk gondolt, és remélem, hogy ez a továbbiakban is így lesz, de ezt a lehetőséget ki kell hagynom. *Fejezi be végül kettejük rövid életű üzletelését egy elutasítással. S, bár most még nem tudja, bukott-e döntésén a Kereskedőház, avagy jól súgtak ösztönei, nem is aggódik ezen. Mindig, minden ajánlatnál létezik jobb, csak kitartóan kell kutatni, ezt már régen megtanulta.*
2329. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-22 10:22:08
Üzenet elküldve: 2021-04-22 10:22:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
*A fiatal kereskedő gyakori hümmögése nem jelent túl sok jót az ár tekintetében. A komolynak tűnő ajánlatot, amit Ganer kap, azt összehúzott szemöldökkel fogadja. A másik komoly arcot vág, de a felkínált vételi ár az szinte nevetségesen alacsony. Határozottan tiltakozik kezével az összeg hallatán.*
- Nem, nem, nem, nem. Bizonyára jó üzlet lenne maguknak, de ez az ár nevetségesen alacsony. Inkább cipelem magammal és a piacon eladogatom lassanként. Vinnék ilyen áron, mint a cukrot. Sőt, akár negyven aranyért is megvennék darabját, hiszen ennyire jó áron csak egy kereskedő tudná beszerezni. Így elesnének a készlettől és persze a haszontól is. *Nagyon határozottan ugyanakkor nyugodt tekintettel utasítja el a tíz aranyas ajánlatot. Fejben számolni kezd elég komplex összegekkel, majd pár pillanat múlva kedélyesebb tekintettel és hangnemben szól a fiatalemberhez.*
- De, hogy lássa a tárgyalási készségem, az utolsó ajánlatom harminc arany darabjáért. Ennél olcsóbban nem tudom adni. Ez több mint hatszáz arany kedvezmény az amúgy is nagyvonalú ajánlatomhoz képpest. *Láthatja a fiatal kereskedő, hogy tíz aranyért biztosan nem fogja eladni. Mindenesetre a jó szándéka jeléül enged az árból. Határozott arccal várja a választ, s azt is érezheti a másik, hogy az ár nem fog lentebb menni, s ha ennyiért nem fogadják el, akkor tényleg a piacra megy eladni a készletet, csak akkor a Kereskedőház elesik egy jó üzlettől.*
*A fiatal kereskedő gyakori hümmögése nem jelent túl sok jót az ár tekintetében. A komolynak tűnő ajánlatot, amit Ganer kap, azt összehúzott szemöldökkel fogadja. A másik komoly arcot vág, de a felkínált vételi ár az szinte nevetségesen alacsony. Határozottan tiltakozik kezével az összeg hallatán.*
- Nem, nem, nem, nem. Bizonyára jó üzlet lenne maguknak, de ez az ár nevetségesen alacsony. Inkább cipelem magammal és a piacon eladogatom lassanként. Vinnék ilyen áron, mint a cukrot. Sőt, akár negyven aranyért is megvennék darabját, hiszen ennyire jó áron csak egy kereskedő tudná beszerezni. Így elesnének a készlettől és persze a haszontól is. *Nagyon határozottan ugyanakkor nyugodt tekintettel utasítja el a tíz aranyas ajánlatot. Fejben számolni kezd elég komplex összegekkel, majd pár pillanat múlva kedélyesebb tekintettel és hangnemben szól a fiatalemberhez.*
- De, hogy lássa a tárgyalási készségem, az utolsó ajánlatom harminc arany darabjáért. Ennél olcsóbban nem tudom adni. Ez több mint hatszáz arany kedvezmény az amúgy is nagyvonalú ajánlatomhoz képpest. *Láthatja a fiatal kereskedő, hogy tíz aranyért biztosan nem fogja eladni. Mindenesetre a jó szándéka jeléül enged az árból. Határozott arccal várja a választ, s azt is érezheti a másik, hogy az ár nem fog lentebb menni, s ha ennyiért nem fogadják el, akkor tényleg a piacra megy eladni a készletet, csak akkor a Kereskedőház elesik egy jó üzlettől.*
2328. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-21 20:37:18
Üzenet elküldve: 2021-04-21 20:37:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Ganer//
//Aktív képesség: Ertékbecslés//
*A délceg gnómmal hamar a lényegre térnek, de nincs is ezen mit csodálkozni, ha két kereskedő áll egymással szemben, megszokott menet a mellébeszélés hiánya. Sok szó nem is hagyja el töprengő ajkait, annál inkább hümmögés, míg magában forgatja a kínált árat, s az eladás kitudakolt indokát. Na persze nem állíthatja, hogy nem hiszi el a hallottakat, s nem is az ő tisztje a valótlanságok felfedése, ezen a gondolatmeneten nem is indul el igazán, csupán egy bólintással nyugtázza az elhangzottakat. Helyette a mondandó második felére koncentrál, miszerint ezekben áll a pénze, ebből a kifejezésből pedig kénytelen arra következtetni, hogy minél hamarabb megválna készletétől gazdája. A készlettől, mi valóban tetemes, ám a különlegességet nélkülözi. Az alkímia mesterségében ugyan nem jártas, de mindig is jó szeme volt hozzá, hogy meglássa valamiben az egyedit, az értéket, mit ebben a bizonyos ládikában nem talál.
Ezen két gondolatmenet szerelemgyermekeként születik meg kölyökképű kufárunkban a merész alkudozás gondolata. Ezt pedig még néhány hümmentés és szemlélődés után meg is osztja üzletfelével.*
- Ha nagyon jó áron sikerült hozzájutnia, talán a Központnak is tudná sokkal kedvezőbben kínálni. *Mosolyodik merész kihívással, mit a barna szempár ugyan tompít valamelyest, mégis érezhető, hogy nem ugratni készül a másikat, teljesen komolyan gondolja ajánlatát.*
- Tíz aranyért átveszem darabját. Magának nem kell tovább cipelnie ezt a sok üvegcsét, nekünk pedig nem kell kitennünk a lábunkat se. Ezt nevezem én jó üzletnek! *Hogy a központnak az lenne, az kétségtelen, ahogy az is, hogy milyen merészet lépett. Ám arcizma sem rándul, hiszen nagyot nem veszíthet a dolgon, maximum egy kicsit több erőfeszítést kell belefektetnie, hogy hasonló üzletre leljen.*
//Ganer//
//Aktív képesség: Ertékbecslés//
*A délceg gnómmal hamar a lényegre térnek, de nincs is ezen mit csodálkozni, ha két kereskedő áll egymással szemben, megszokott menet a mellébeszélés hiánya. Sok szó nem is hagyja el töprengő ajkait, annál inkább hümmögés, míg magában forgatja a kínált árat, s az eladás kitudakolt indokát. Na persze nem állíthatja, hogy nem hiszi el a hallottakat, s nem is az ő tisztje a valótlanságok felfedése, ezen a gondolatmeneten nem is indul el igazán, csupán egy bólintással nyugtázza az elhangzottakat. Helyette a mondandó második felére koncentrál, miszerint ezekben áll a pénze, ebből a kifejezésből pedig kénytelen arra következtetni, hogy minél hamarabb megválna készletétől gazdája. A készlettől, mi valóban tetemes, ám a különlegességet nélkülözi. Az alkímia mesterségében ugyan nem jártas, de mindig is jó szeme volt hozzá, hogy meglássa valamiben az egyedit, az értéket, mit ebben a bizonyos ládikában nem talál.
Ezen két gondolatmenet szerelemgyermekeként születik meg kölyökképű kufárunkban a merész alkudozás gondolata. Ezt pedig még néhány hümmentés és szemlélődés után meg is osztja üzletfelével.*
- Ha nagyon jó áron sikerült hozzájutnia, talán a Központnak is tudná sokkal kedvezőbben kínálni. *Mosolyodik merész kihívással, mit a barna szempár ugyan tompít valamelyest, mégis érezhető, hogy nem ugratni készül a másikat, teljesen komolyan gondolja ajánlatát.*
- Tíz aranyért átveszem darabját. Magának nem kell tovább cipelnie ezt a sok üvegcsét, nekünk pedig nem kell kitennünk a lábunkat se. Ezt nevezem én jó üzletnek! *Hogy a központnak az lenne, az kétségtelen, ahogy az is, hogy milyen merészet lépett. Ám arcizma sem rándul, hiszen nagyot nem veszíthet a dolgon, maximum egy kicsit több erőfeszítést kell belefektetnie, hogy hasonló üzletre leljen.*
2327. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-21 13:28:41
Üzenet elküldve: 2021-04-21 13:28:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
*A magas ügyfelek napján érkezik, s ennek megfelelően vagy e nélkül is, de kedves fogadtatásban részesül az ifjú kereskedő részéről, aki a pult túl oldaláról üdvözöli a gnómot. Kölcsönös bemutatkozásuk után hamar rátérnek a lényegre. Ganer sem szereti feleslegesen húzni az időt, mint ahogy bizonyára a Kereskedőház is szeretne haladni az ügyeivel. A kereskedő állát dörzsöli a ládán illetve annak tartalmát látva. Nem vitatja a másik sem, hogy a harmincöt arany bájitalonként az egy nagyon jó ár a ládában található mennyiséggel együtt. A mosolygó kereskedő alaposan, egyesével átnézi a fiolákat, nyilván a tartalmuk és az esetleges sérülékenységük miatt. Ezt minden gond nélkül hagyja neki Ganer, hiszen az üvegcsék tökéletes egészségnek örvendenek a tartalmukkal egyetemben. Az indíttatás kérdésén megértő mosoly kúszik arcára. Az ár túl jó, így maga is hasonlóan tudakozódna az eladás okán.*
- Teljesen jogos a kérdése. Én magam is kereskedő vagyok és nemrég sikerült nagyon jó áron hozzájutnom ezekhez a bájitalokhoz. Mivel én nem vagyok alkimista, így raktárkészletre nem tárolnám őket. Jelenleg ezekben áll a pénzem, így kereskedő lévén bizonyára megérti, hogy visszaforgatnám egy újabb szerencsés üzletbe. *Őszintén és nyugodtan mondja el az igazságot. Nem köntörfalaz, és nem takargat semmit sem. Nyilvánvaló, hogy olyan áron szerezte be, hogy annak jelenlegi árfolyamú eladásával is egy kis hasznot termel magának. Így mindketten jól járhatnak, mivel egy ekkora készletet magánszemély nem vásárolna meg. Az apródonként eladással pedig nincs ideje kínlódni.*
*A magas ügyfelek napján érkezik, s ennek megfelelően vagy e nélkül is, de kedves fogadtatásban részesül az ifjú kereskedő részéről, aki a pult túl oldaláról üdvözöli a gnómot. Kölcsönös bemutatkozásuk után hamar rátérnek a lényegre. Ganer sem szereti feleslegesen húzni az időt, mint ahogy bizonyára a Kereskedőház is szeretne haladni az ügyeivel. A kereskedő állát dörzsöli a ládán illetve annak tartalmát látva. Nem vitatja a másik sem, hogy a harmincöt arany bájitalonként az egy nagyon jó ár a ládában található mennyiséggel együtt. A mosolygó kereskedő alaposan, egyesével átnézi a fiolákat, nyilván a tartalmuk és az esetleges sérülékenységük miatt. Ezt minden gond nélkül hagyja neki Ganer, hiszen az üvegcsék tökéletes egészségnek örvendenek a tartalmukkal egyetemben. Az indíttatás kérdésén megértő mosoly kúszik arcára. Az ár túl jó, így maga is hasonlóan tudakozódna az eladás okán.*
- Teljesen jogos a kérdése. Én magam is kereskedő vagyok és nemrég sikerült nagyon jó áron hozzájutnom ezekhez a bájitalokhoz. Mivel én nem vagyok alkimista, így raktárkészletre nem tárolnám őket. Jelenleg ezekben áll a pénzem, így kereskedő lévén bizonyára megérti, hogy visszaforgatnám egy újabb szerencsés üzletbe. *Őszintén és nyugodtan mondja el az igazságot. Nem köntörfalaz, és nem takargat semmit sem. Nyilvánvaló, hogy olyan áron szerezte be, hogy annak jelenlegi árfolyamú eladásával is egy kis hasznot termel magának. Így mindketten jól járhatnak, mivel egy ekkora készletet magánszemély nem vásárolna meg. Az apródonként eladással pedig nincs ideje kínlódni.*
2326. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-20 21:09:29
Üzenet elküldve: 2021-04-20 21:09:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Nixomia, majd Ganer//
*Az udvariatlankodás feletti bosszankodás fonalát szerencsére elvágja azzal, hogy a tőle telhető legdiszkrétebb egyetértéssel reagált a történtekre. Innentől kezdve pedig gördülékenyen halad tovább az üzletelés folyama. A már korábban megrendelt hátast nyugtázzák, az újonnan beszerzendő áruk lajstromát is viszonylag zökkenőmentesen átrágják. A fizetés is teljesen problémamentes, sőt, a daliás magassággal megáldott hölgy nagylelkűen adja át a feltehetően teljes megrendelés ellenértékét fedező erszényt. Jobb szemöldökét felhúzva, hetyke félmosollyal veszi át az aranyakat, s már rejti is bőr mellénykéjének egyik belső zsebébe a szütyőt.*
- Megtisztel a bizalmával kisasszony. Igyekszem rászolgálni. *Vigyorodik végül teljes szélességgel, miközben az anyagiak tényét is feljegyzi a megrendelőlapra, mit aztán egy leviatános pecséttel viaszoz meg, a hitelesség kedvéért. Összehajtva nyújtja át a papírost, mi később igazolja majd mind a vásárlás, mind a fizetés tényét, s kedélyes mozdulattal nyújtja át a lánynak. Ezzel együtt már köszönne is el, mikor egy apró kiegészítés még csak előkerül.*
- Két szappant, hogyne. *Az átnyújtás mozdulatát megakasztja, s visszahajtja a megrendelőt, hogy az utolsó tételt is feljegyezze. Elvégre a precizitás a sikeres üzlet titka, Rannd legalábbis régóta ezt vallja, s a legjobbtól tanulta. Ha pedig ezzel is megvan, immár valóban átadásra kerülhet a jegyzet.*
- Minden itt fogja várni, mire megérkezik. Legyen kellemes napja addig is! *Köszön a sietősen távozó szőkeség után, kit pillantásával egészen a bejárat záródásáig kísér. Persze Wegtorenben sok az óriás, meg az ork is, kiknek nőstényeivel ritkán vetekedhetett magasságban, ám saját fajának női egyedei között nem volt még szerencséje ilyen szép szál teremtéshez. Röviden mosolyodva saját elmélkedésén fordul oda következő ügyfeléhez, ki szintén kitűnik magasságban fajtársai közül. Úgy tűnik, ez egy ilyen nap.*
- Üdvözlöm a Kereskedelmi Központban, Rannd'lad Orthaddirr vagyok, szolgálatára. *Hajtja meg magát kurtán, de illendőn, barna tekintete pedig már a kitárt ládikó tartalmát fúrja. Bemutatás nélkül is jól tudja, mit lát, s azt is, mennyi az értéke. Ennek ismeretében pedig a 35 arany kétségkívül jutányos ajánlatnak tűnik. Aztyan pedig mintha valami alkimista műhelyet emlegetett volna korábban.*
- Hmm, igen, igen. *Jegyzi meg ékesszólón, miközben alig serkent borostáját dörzsölgeti bal kezével. A ládából röviden a gnóm férfire pillant, majd vissza, folytatva a vizsgálódást, vagy bármi is legyen az, amit éppen csinál.*
- Nem rossz ár, ezt nem vitathatom el. *Mosolyodik végül, miután egyesével nézett meg minden darab üvegcsét.* Szabad tudnom, milyen indíttatásból válna meg tőlük? Már persze, ha nem vagyok túl kotnyeles. *Kérdi végül, halvány mosollyal szája szegletében. Nem mondhatná, hogy nem kapott kedvet a vásárláshoz, mégis kíváncsi a miértre, túl jó ugyanis ez az ár ahhoz, hogy ne piszkálja fel érdeklődését.*
//Nixomia, majd Ganer//
*Az udvariatlankodás feletti bosszankodás fonalát szerencsére elvágja azzal, hogy a tőle telhető legdiszkrétebb egyetértéssel reagált a történtekre. Innentől kezdve pedig gördülékenyen halad tovább az üzletelés folyama. A már korábban megrendelt hátast nyugtázzák, az újonnan beszerzendő áruk lajstromát is viszonylag zökkenőmentesen átrágják. A fizetés is teljesen problémamentes, sőt, a daliás magassággal megáldott hölgy nagylelkűen adja át a feltehetően teljes megrendelés ellenértékét fedező erszényt. Jobb szemöldökét felhúzva, hetyke félmosollyal veszi át az aranyakat, s már rejti is bőr mellénykéjének egyik belső zsebébe a szütyőt.*
- Megtisztel a bizalmával kisasszony. Igyekszem rászolgálni. *Vigyorodik végül teljes szélességgel, miközben az anyagiak tényét is feljegyzi a megrendelőlapra, mit aztán egy leviatános pecséttel viaszoz meg, a hitelesség kedvéért. Összehajtva nyújtja át a papírost, mi később igazolja majd mind a vásárlás, mind a fizetés tényét, s kedélyes mozdulattal nyújtja át a lánynak. Ezzel együtt már köszönne is el, mikor egy apró kiegészítés még csak előkerül.*
- Két szappant, hogyne. *Az átnyújtás mozdulatát megakasztja, s visszahajtja a megrendelőt, hogy az utolsó tételt is feljegyezze. Elvégre a precizitás a sikeres üzlet titka, Rannd legalábbis régóta ezt vallja, s a legjobbtól tanulta. Ha pedig ezzel is megvan, immár valóban átadásra kerülhet a jegyzet.*
- Minden itt fogja várni, mire megérkezik. Legyen kellemes napja addig is! *Köszön a sietősen távozó szőkeség után, kit pillantásával egészen a bejárat záródásáig kísér. Persze Wegtorenben sok az óriás, meg az ork is, kiknek nőstényeivel ritkán vetekedhetett magasságban, ám saját fajának női egyedei között nem volt még szerencséje ilyen szép szál teremtéshez. Röviden mosolyodva saját elmélkedésén fordul oda következő ügyfeléhez, ki szintén kitűnik magasságban fajtársai közül. Úgy tűnik, ez egy ilyen nap.*
- Üdvözlöm a Kereskedelmi Központban, Rannd'lad Orthaddirr vagyok, szolgálatára. *Hajtja meg magát kurtán, de illendőn, barna tekintete pedig már a kitárt ládikó tartalmát fúrja. Bemutatás nélkül is jól tudja, mit lát, s azt is, mennyi az értéke. Ennek ismeretében pedig a 35 arany kétségkívül jutányos ajánlatnak tűnik. Aztyan pedig mintha valami alkimista műhelyet emlegetett volna korábban.*
- Hmm, igen, igen. *Jegyzi meg ékesszólón, miközben alig serkent borostáját dörzsölgeti bal kezével. A ládából röviden a gnóm férfire pillant, majd vissza, folytatva a vizsgálódást, vagy bármi is legyen az, amit éppen csinál.*
- Nem rossz ár, ezt nem vitathatom el. *Mosolyodik végül, miután egyesével nézett meg minden darab üvegcsét.* Szabad tudnom, milyen indíttatásból válna meg tőlük? Már persze, ha nem vagyok túl kotnyeles. *Kérdi végül, halvány mosollyal szája szegletében. Nem mondhatná, hogy nem kapott kedvet a vásárláshoz, mégis kíváncsi a miértre, túl jó ugyanis ez az ár ahhoz, hogy ne piszkálja fel érdeklődését.*
2325. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-19 10:32:02
Üzenet elküldve: 2021-04-19 10:32:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
*Türelmesen várakozik ládáját az oldalához fogva. Az előtte lévő szőke hajú nő egy hosszú, részletes listát ad le a vásárlandó dolgokról. A kereskedő fiú a pult mögött szorgosan papírra veti a tételeket. A magas harcos elégedett a kiszolgálással, árakkal és a rendelésére kapott válaszokkal is. Fizet is, majd elköszön és távozik az épületből. Immár a Ganer következik, így a ládájával előre lép közvetlenül a pulthoz. Óvatosan leteszi a ládát a pultra és felnyitja a fedelét. Ha Rannd'lad belenéz, akkor egy nagyobb mennyiségű bájitalkészletet figyelhet meg. A fiolák a ládában ügyesen vannak elhelyezve. Mindennek előtte azonban bemutatkozik.*
Üdvözlöm! Ganer Worcryn vagyok, s amint látja, én most eladni szeretnék a Kereskedőházuknak. Valamennyi alap bájitalból található a ládában, melyeket nagyon jó árban adnék át. Ez az ár harmincöt arany lenne. Ilyen áron úgy hiszem, a legjobb kereskedőjük sem tudná beszerezni. Ez mennyiségi kedvezmény. *Röviden, lényegre törően mondja el jövetelének a célját, s kíváncsian várja, hogy a fiatal kereskedő mit szól az ajánlathoz.*
*Türelmesen várakozik ládáját az oldalához fogva. Az előtte lévő szőke hajú nő egy hosszú, részletes listát ad le a vásárlandó dolgokról. A kereskedő fiú a pult mögött szorgosan papírra veti a tételeket. A magas harcos elégedett a kiszolgálással, árakkal és a rendelésére kapott válaszokkal is. Fizet is, majd elköszön és távozik az épületből. Immár a Ganer következik, így a ládájával előre lép közvetlenül a pulthoz. Óvatosan leteszi a ládát a pultra és felnyitja a fedelét. Ha Rannd'lad belenéz, akkor egy nagyobb mennyiségű bájitalkészletet figyelhet meg. A fiolák a ládában ügyesen vannak elhelyezve. Mindennek előtte azonban bemutatkozik.*
Üdvözlöm! Ganer Worcryn vagyok, s amint látja, én most eladni szeretnék a Kereskedőházuknak. Valamennyi alap bájitalból található a ládában, melyeket nagyon jó árban adnék át. Ez az ár harmincöt arany lenne. Ilyen áron úgy hiszem, a legjobb kereskedőjük sem tudná beszerezni. Ez mennyiségi kedvezmény. *Röviden, lényegre törően mondja el jövetelének a célját, s kíváncsian várja, hogy a fiatal kereskedő mit szól az ajánlathoz.*
2324. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-17 15:42:00
Üzenet elküldve: 2021-04-17 15:42:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
* Ezt a sértést nem fogja megbocsájtani, de most már nincs értelme tovább vergődnie. A kiszolgáló fiú igyekszik is elsimítani a nézeteltérést. Neki még azért elsorolja sérelmeit. Az meg együtt érzően mosolyog rá. Tudja a szőke, hogy nem foglalhat álláspontot nagyon a fiú. Lényegtelen. Elsőnek az új lovára kérdez rá. A kapott válasz elégedettséggel tölti el, ami egy kis mosolyban mutatkozik meg.*
- Nagyon jó, nagyon jó! Na akkor ez is rendben van.* Következik a mostani rendelése, ami saját véleménye szerint se vészes. Talán csak pár tétel lehet az. Ezt szépen lejegyzeteli Ran szóra szóra. Kell egy kis idő mire kikalkulálják neki az árat, de ezt már boldogan kivárja.*
- Helyes!* Nyugtázza a beígért igyekvést. Szereti, ha gördülékenyen mennek a dolgok. A kikalkulált ár nem vészes, pedig hiányzik belőle még pár dolog. Véleménye szerint az sem lesz egy eget rengetően nagy összeg.*
- Az ár rendben van. Most fogom fizetni az egészet egyben. A többit meg majd fizetem, ha már megnézted.* Tudja, hogy érdekes rendelés, mert neki is érdekes volt összeírnia ezeket. Szóval már nyúl is egyik erszényérét, amiben 200arany lapul Rannd'lad Orthaddirr részére
.*
- Ez majd fedezi a többit is, ha meg kevés kipótolom.* Ezzel ő be is fejezte maga részéről és már indulna is. Csakhogy még egy valami eszébe jut hirtelen, ami kifelejtett.*
Két szappant is legyen szíves még hozzáírni a listámhoz. Köszönöm! A lovat majd viszem, ha megvan minden. Egy óra múlva visszatérek. Addigra remélem beszerzik nekem ezeket az apróságokat. A viszont látásra!* Azzal sarkon fordul és távozik az épületből, mint a ki jól végezte dolgát.*
* Ezt a sértést nem fogja megbocsájtani, de most már nincs értelme tovább vergődnie. A kiszolgáló fiú igyekszik is elsimítani a nézeteltérést. Neki még azért elsorolja sérelmeit. Az meg együtt érzően mosolyog rá. Tudja a szőke, hogy nem foglalhat álláspontot nagyon a fiú. Lényegtelen. Elsőnek az új lovára kérdez rá. A kapott válasz elégedettséggel tölti el, ami egy kis mosolyban mutatkozik meg.*
- Nagyon jó, nagyon jó! Na akkor ez is rendben van.* Következik a mostani rendelése, ami saját véleménye szerint se vészes. Talán csak pár tétel lehet az. Ezt szépen lejegyzeteli Ran szóra szóra. Kell egy kis idő mire kikalkulálják neki az árat, de ezt már boldogan kivárja.*
- Helyes!* Nyugtázza a beígért igyekvést. Szereti, ha gördülékenyen mennek a dolgok. A kikalkulált ár nem vészes, pedig hiányzik belőle még pár dolog. Véleménye szerint az sem lesz egy eget rengetően nagy összeg.*
- Az ár rendben van. Most fogom fizetni az egészet egyben. A többit meg majd fizetem, ha már megnézted.* Tudja, hogy érdekes rendelés, mert neki is érdekes volt összeírnia ezeket. Szóval már nyúl is egyik erszényérét, amiben 200arany lapul Rannd'lad Orthaddirr részére
.*- Ez majd fedezi a többit is, ha meg kevés kipótolom.* Ezzel ő be is fejezte maga részéről és már indulna is. Csakhogy még egy valami eszébe jut hirtelen, ami kifelejtett.*
Két szappant is legyen szíves még hozzáírni a listámhoz. Köszönöm! A lovat majd viszem, ha megvan minden. Egy óra múlva visszatérek. Addigra remélem beszerzik nekem ezeket az apróságokat. A viszont látásra!* Azzal sarkon fordul és távozik az épületből, mint a ki jól végezte dolgát.*
2323. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-14 21:52:08
Üzenet elküldve: 2021-04-14 21:52:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Nixomia//
//Érintőlegesen Hesgrim, Diynomit, Ganer//
*Neki nem tisztje vitás ügyekben igazságot szolgáltatni, kinek-kinek az igazságérzetét pátyolgatni, hölgyek becsületét védelmezni. Igaz, utóbbit saját szakállára olykor műveli, de az már egy másik kérdés. Jelenleg csak az érdekli, hogy ne kerekedjen nagyobb perpatvar a szőke felháborodásából, s az éltes törpe vélt, vagy valós udvariatlanságából. Na meg az, hogy bevételt hozzon a Kereskedőháznak. Mindezek szolgálatában igyekszik elsimítani a szerencsére csak egyoldalúan fellángolt indulatot, így Nixomia következő hozzászólását már kommentár nélkül hagyja. Csupán egy bocsánatkérő mosoly, s halványan egyetértő bólintás az, mi jelezheti a lány felé, hogy a kölyök igazat ad neki a dologban.
Félretéve a sérelmeket szerencsére a magas teremtés ittlétének céljait is megtudja szép sorjában. A nevet hallva már túr is a megrendelők közé, hogy gyors, de nem felületes átlapozgatás után, már elő is kerítse azt a bizonyos darabot, amin valóban megolvasható a kifizetett csatamén tényállása.*
- Igen, igen, ez meg is van. Minden bizonnyal hátul várja kegyedet az istállóban. *Erősíti meg az első kérdésben megrendelőjét, mielőtt az új listának új pergament kerítene. Kezei gyorsan mozognak, így hamar jegyzetelés képes állapotba keveredik, barna tekintetét a lány zöld szemeibe függeszti egy pillanatra, jelezve, hogy ő készen áll. Amint pedig elkezdődik a felsorolás, már minden figyelme a felrováson van. Nem rövid a lista, de nem is a leghosszabb, mihez eddig szerencséje volt, bár tarkítják érdekes elemek, azt meg kell hagynia. Gyors kalkulációt végez fejben, miután az árszabást már korábban magáévá tette, s rövid állvakargatás után fordul ismét a lány felé.*
- Értettem, igyekezni fogunk. *Mosolyodik a sürgősség kihangsúlyozására, még bólint is egyet délcegen.*
- Amire most tudok árat mondani, az összesen százhatvanegy arany. Előlegként elég, ha a felét itt hagyja. Ami kimaradt, az a timsó ~vagymi~, meg a szesz. Ezek árazásának még utána kell mennem. *A különösféle só megemlítésénél röviden köszörül egyet a torkán, remélve jól jegyezte meg a dolgot. Míg a lány reakciójára vár, lopva körbe tekint a vásárlótéren, hol egyik délceg gnóm adja a másiknak a kilincset. Alkalomadtán félmosollyal díjazza a különös véletlent, s amint Nixomia kiszolgálásával végzett, az újabb érkezőt fogja sorra keríteni. Addigis illendően biccent köszönésére, ahogy azt tette a távozó felé is korábban.*
//Nixomia//
//Érintőlegesen Hesgrim, Diynomit, Ganer//
*Neki nem tisztje vitás ügyekben igazságot szolgáltatni, kinek-kinek az igazságérzetét pátyolgatni, hölgyek becsületét védelmezni. Igaz, utóbbit saját szakállára olykor műveli, de az már egy másik kérdés. Jelenleg csak az érdekli, hogy ne kerekedjen nagyobb perpatvar a szőke felháborodásából, s az éltes törpe vélt, vagy valós udvariatlanságából. Na meg az, hogy bevételt hozzon a Kereskedőháznak. Mindezek szolgálatában igyekszik elsimítani a szerencsére csak egyoldalúan fellángolt indulatot, így Nixomia következő hozzászólását már kommentár nélkül hagyja. Csupán egy bocsánatkérő mosoly, s halványan egyetértő bólintás az, mi jelezheti a lány felé, hogy a kölyök igazat ad neki a dologban.
Félretéve a sérelmeket szerencsére a magas teremtés ittlétének céljait is megtudja szép sorjában. A nevet hallva már túr is a megrendelők közé, hogy gyors, de nem felületes átlapozgatás után, már elő is kerítse azt a bizonyos darabot, amin valóban megolvasható a kifizetett csatamén tényállása.*
- Igen, igen, ez meg is van. Minden bizonnyal hátul várja kegyedet az istállóban. *Erősíti meg az első kérdésben megrendelőjét, mielőtt az új listának új pergament kerítene. Kezei gyorsan mozognak, így hamar jegyzetelés képes állapotba keveredik, barna tekintetét a lány zöld szemeibe függeszti egy pillanatra, jelezve, hogy ő készen áll. Amint pedig elkezdődik a felsorolás, már minden figyelme a felrováson van. Nem rövid a lista, de nem is a leghosszabb, mihez eddig szerencséje volt, bár tarkítják érdekes elemek, azt meg kell hagynia. Gyors kalkulációt végez fejben, miután az árszabást már korábban magáévá tette, s rövid állvakargatás után fordul ismét a lány felé.*
- Értettem, igyekezni fogunk. *Mosolyodik a sürgősség kihangsúlyozására, még bólint is egyet délcegen.*
- Amire most tudok árat mondani, az összesen százhatvanegy arany. Előlegként elég, ha a felét itt hagyja. Ami kimaradt, az a timsó ~vagymi~, meg a szesz. Ezek árazásának még utána kell mennem. *A különösféle só megemlítésénél röviden köszörül egyet a torkán, remélve jól jegyezte meg a dolgot. Míg a lány reakciójára vár, lopva körbe tekint a vásárlótéren, hol egyik délceg gnóm adja a másiknak a kilincset. Alkalomadtán félmosollyal díjazza a különös véletlent, s amint Nixomia kiszolgálásával végzett, az újabb érkezőt fogja sorra keríteni. Addigis illendően biccent köszönésére, ahogy azt tette a távozó felé is korábban.*
2322. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-13 07:34:39
Üzenet elküldve: 2021-04-13 07:34:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Az árukészlet //
*Fekete telivér hátán érkezik egy magas termetű gnóm. Lováról leszállva elhelyezi a kovácsműhely melletti istállóban, vagy ha az nincs, akkor ahhoz közel megköti egy biztonságos helyen. Egy ládát akaszt le a ló hátsó málhájáról, s ezzel a ládikával nyit be a kovácsműhelybe. A tartalmára egyelőre nem lehet következtetni, s odabent is a pult közelébe lép, de nem nyitja ki. Látja, hogy vannak előtte, így megáll a nála magasabb ember nő mögött.*
- Szép napot! *Köszönti a pult mögötti kereskedő fiút és az előtte álló vásárlót is, de csupán annyi időre zavarja őket, míg illemből odaköszön. Ezután a ládával a kezében várja, hogy sorra kerüljön.*
*Fekete telivér hátán érkezik egy magas termetű gnóm. Lováról leszállva elhelyezi a kovácsműhely melletti istállóban, vagy ha az nincs, akkor ahhoz közel megköti egy biztonságos helyen. Egy ládát akaszt le a ló hátsó málhájáról, s ezzel a ládikával nyit be a kovácsműhelybe. A tartalmára egyelőre nem lehet következtetni, s odabent is a pult közelébe lép, de nem nyitja ki. Látja, hogy vannak előtte, így megáll a nála magasabb ember nő mögött.*
- Szép napot! *Köszönti a pult mögötti kereskedő fiút és az előtte álló vásárlót is, de csupán annyi időre zavarja őket, míg illemből odaköszön. Ezután a ládával a kezében várja, hogy sorra kerüljön.*
2321. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2021-04-12 09:42:49
Üzenet elküldve: 2021-04-12 09:42:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Elmaradtságok//
*Szerencsére a kellemetlen helyzet nem fajul el a törpe úr és a szőke hajú hölgy között, így beszélgetésüket nyugodt mederben tudják folytatni. Egyetértésre jutnak abban, hogy mit szeretne egészen pontosan Hesgrim. A lehető legerősebb kikeverhető gyógyító ital. Az ár hallatán talán meglepődik a törpe úr, s még a szemei is árulkodón jeleznek meglepettségéről. Rövid monológ után a másik úgy értékeli, hogy az ár nem sok az élethez képest. Három üvegre le is adja a rendelést, amivel kifejezi, hogy tudomásul veszi a költségeket. Megerősíti szavait az idős törpe, miszerint három ilyen italt kíván rendelni. Előlegbe oda is ad ezerkilencszáz aranyat. Ezen kissé meglepődik Diynomit, de megbízható személyként állni fogja a szavát. A fenyegetőzésre a városőrséggel csupán helyeslőn mosolyog.*
- Természetes, hogy a megbeszéltek szerint elkészítem Önnek a bájitalokat, a megbeszélt időre. A városban maradok, így nem kell tartania attól, hogy eltűnök a pénzével. Szeretnék ezen a területen dolgozni és egy jó hírnevet, ismertséget kialakítani, amit kerékbe törne az első aljas húzásom. Így nyugodt lehet, hogy minden a megbeszéltek szerint lesz. *Igyekszik megnyugtatni a törpe urat, hogy aggodalomra semmi szükség. Ha már megvan az előleg, akkor szabad idejében el is kezdheti az italok kikeverését. Ezt meg is osztja a másikkal.*
- Most épen van egy kis időm. Az intézni valóm itt nem sürgős. Azt hiszem, máris hozzálátok az előkészületeknek Hesgrim úr. *Enyhén meghajtja magát a törpe uraság felé, majd a kereskedő fiú felé is, elköszönésként.*
- További szép napot Önöknek! *Kalapját felvéve, sétapálcáját a földre támasztva elhagyja a kovács műhelyet, s legújabb megbízatásának ügyében elkezdi a szükséges lépések megtételét.*
*Szerencsére a kellemetlen helyzet nem fajul el a törpe úr és a szőke hajú hölgy között, így beszélgetésüket nyugodt mederben tudják folytatni. Egyetértésre jutnak abban, hogy mit szeretne egészen pontosan Hesgrim. A lehető legerősebb kikeverhető gyógyító ital. Az ár hallatán talán meglepődik a törpe úr, s még a szemei is árulkodón jeleznek meglepettségéről. Rövid monológ után a másik úgy értékeli, hogy az ár nem sok az élethez képest. Három üvegre le is adja a rendelést, amivel kifejezi, hogy tudomásul veszi a költségeket. Megerősíti szavait az idős törpe, miszerint három ilyen italt kíván rendelni. Előlegbe oda is ad ezerkilencszáz aranyat. Ezen kissé meglepődik Diynomit, de megbízható személyként állni fogja a szavát. A fenyegetőzésre a városőrséggel csupán helyeslőn mosolyog.*
- Természetes, hogy a megbeszéltek szerint elkészítem Önnek a bájitalokat, a megbeszélt időre. A városban maradok, így nem kell tartania attól, hogy eltűnök a pénzével. Szeretnék ezen a területen dolgozni és egy jó hírnevet, ismertséget kialakítani, amit kerékbe törne az első aljas húzásom. Így nyugodt lehet, hogy minden a megbeszéltek szerint lesz. *Igyekszik megnyugtatni a törpe urat, hogy aggodalomra semmi szükség. Ha már megvan az előleg, akkor szabad idejében el is kezdheti az italok kikeverését. Ezt meg is osztja a másikkal.*
- Most épen van egy kis időm. Az intézni valóm itt nem sürgős. Azt hiszem, máris hozzálátok az előkészületeknek Hesgrim úr. *Enyhén meghajtja magát a törpe uraság felé, majd a kereskedő fiú felé is, elköszönésként.*
- További szép napot Önöknek! *Kalapját felvéve, sétapálcáját a földre támasztva elhagyja a kovács műhelyet, s legújabb megbízatásának ügyében elkezdi a szükséges lépések megtételét.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066