Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 107 (2121. - 2140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2140. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-17 15:18:02
Üzenet elküldve: 2020-12-17 15:18:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Őrségben //
*A forgalom és a nagy nyüzsgés alábbhagyni látszik. Talán a legtöbb vásárló már megbeszélte a legfontosabb részleteket és az utolsó egyeztetések vannak csak hátra. A kovácsok munkájának nézelődését félbe hagyja, mert mégsem ácsoroghat itt egész nap, pedig érdeklődik a kovácsolás mestersége iránt. Talán ha majd nyugalmasabb téli napok jönnek, akkor még ideje is lesz eltanulni egy-két kovács fogást. Amíg azonban vendégek adják egymásnak a kilincset, addig vigyáznia kell a rendre. Hátulról előre jön ismét, a vásárlói térbe. A pillanatnyi nyugodt állapotot kihasználja és egy nagy acélpajzs mellett állapodik meg, hogy szemügyre vegye a védelmi eszközt. Valami hasonlóra, ha nem pont ilyenre gondolt magának. A részletek terén még nem minden tisztázódott le benne, mindenesetre a pajzs szép munka, kiváló védmű lehet egy jó harcos kezében.*
*A forgalom és a nagy nyüzsgés alábbhagyni látszik. Talán a legtöbb vásárló már megbeszélte a legfontosabb részleteket és az utolsó egyeztetések vannak csak hátra. A kovácsok munkájának nézelődését félbe hagyja, mert mégsem ácsoroghat itt egész nap, pedig érdeklődik a kovácsolás mestersége iránt. Talán ha majd nyugalmasabb téli napok jönnek, akkor még ideje is lesz eltanulni egy-két kovács fogást. Amíg azonban vendégek adják egymásnak a kilincset, addig vigyáznia kell a rendre. Hátulról előre jön ismét, a vásárlói térbe. A pillanatnyi nyugodt állapotot kihasználja és egy nagy acélpajzs mellett állapodik meg, hogy szemügyre vegye a védelmi eszközt. Valami hasonlóra, ha nem pont ilyenre gondolt magának. A részletek terén még nem minden tisztázódott le benne, mindenesetre a pajzs szép munka, kiváló védmű lehet egy jó harcos kezében.*
2139. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-15 20:34:16
Üzenet elküldve: 2020-12-15 20:34:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvervásárlás//
*Nos olybá tűnik, hogy annyira mégsem értette félre a nőt. Érthető, talán teljesen más kultúrából származnak, s a nyelvezetük, kifejezésük sem lehet ugyanaz,ám egy jó kereskedőnek tudnia kell kezelni a helyzetet, legyen az számára bármilyen kusza is.*
-Világos, világos.
*Tanakodik, miközben tovább hallgatja a sötét szépséget.*
-Természetesen.
~Hát... hogy hogy mit jelent?~
-Pusztán csak azt, hogy többet ér, mint amennyibe kerül a rövidkard, amire szeretné becserélni. Nem érezném magam becsületesnek, ha szó nélkül elfogadnám az ajánlatot, miközben tudom, hogy az a tőr valamelyest drágább holmi. Érti így, hölgyem? Mivel alapvetően felvásárlással nem foglalkozunk, így aranyat nem tudok adni érte. Persze ha önnek ennek tudatában is megfelel, hogy becserélje, azt csakis csak önön múlik, és mi készségesen teljesítjük az akaratát.
*Tart egy kis szünetet, hisz végül is így is dönthet, nem Merchennek kell ezt megvitatnia magával.*
-Vagy esetleg felajánlhatok még mellé egy pár darab jó minőségű dobótört kegyednek? Annak biztosan hasznát venné, ha esetleg még nincs ilyesmi holmija. De még amit fel tudok ajánlani, hogy esetleg a jövőben a különbözet miatt kaphat kedvezményt arra, amit majd szeretne vásárolni. Mondjuk *Ő maga biztosan ezt választaná, ha tőle kérdeznék.* Akár innen, akár a piacról szeretne valamit, adhatok egy papirost, amivel 60 arany kedvezménye lehet, ha ezt szeretné.
*Nyomatésokítja a HA szócskát. Persze azt is megteheti, hogy a zsebéből kifizeti az árát, de Merchen szerint a tőrre nem lehet szüksége, ha eleve ezen jár az agya. MIndenesetre ezekre a gondolatokra csak Dhorisz adhat választ.*
*Nos olybá tűnik, hogy annyira mégsem értette félre a nőt. Érthető, talán teljesen más kultúrából származnak, s a nyelvezetük, kifejezésük sem lehet ugyanaz,ám egy jó kereskedőnek tudnia kell kezelni a helyzetet, legyen az számára bármilyen kusza is.*
-Világos, világos.
*Tanakodik, miközben tovább hallgatja a sötét szépséget.*
-Természetesen.
~Hát... hogy hogy mit jelent?~
-Pusztán csak azt, hogy többet ér, mint amennyibe kerül a rövidkard, amire szeretné becserélni. Nem érezném magam becsületesnek, ha szó nélkül elfogadnám az ajánlatot, miközben tudom, hogy az a tőr valamelyest drágább holmi. Érti így, hölgyem? Mivel alapvetően felvásárlással nem foglalkozunk, így aranyat nem tudok adni érte. Persze ha önnek ennek tudatában is megfelel, hogy becserélje, azt csakis csak önön múlik, és mi készségesen teljesítjük az akaratát.
*Tart egy kis szünetet, hisz végül is így is dönthet, nem Merchennek kell ezt megvitatnia magával.*
-Vagy esetleg felajánlhatok még mellé egy pár darab jó minőségű dobótört kegyednek? Annak biztosan hasznát venné, ha esetleg még nincs ilyesmi holmija. De még amit fel tudok ajánlani, hogy esetleg a jövőben a különbözet miatt kaphat kedvezményt arra, amit majd szeretne vásárolni. Mondjuk *Ő maga biztosan ezt választaná, ha tőle kérdeznék.* Akár innen, akár a piacról szeretne valamit, adhatok egy papirost, amivel 60 arany kedvezménye lehet, ha ezt szeretné.
*Nyomatésokítja a HA szócskát. Persze azt is megteheti, hogy a zsebéből kifizeti az árát, de Merchen szerint a tőrre nem lehet szüksége, ha eleve ezen jár az agya. MIndenesetre ezekre a gondolatokra csak Dhorisz adhat választ.*
2138. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-15 10:47:30
Üzenet elküldve: 2020-12-15 10:47:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Őrségben //
*A sötételf nősténnyel nem lesz különösebb gond, ezt már látja. A tündér kereskedő ügyesen kiszolgálja, bár, hogy pontosan mit vesz, azt nem hallja ilyen távolságból. Tovább nézelődve Aztyan-t veszi észre, amint a műhely részbe vonul el. A távolból szemmel követi az intézőt, aki valamit egyeztet a kovács segédekkel. A következő pillanatban arra lesz figyelmes, hogy Aztyan valami fémet kovácsol. Nem tudja, hogy abból fegyver vagy vértezet lesz, mindenesetre hozzáértően üti a vasat. Csak távolról nézi a férfit, amint az láthatóan élvezi ezt a tevékenységet. Nem gondolta volna, hogy munkaadóját komolyabban is érdekli a kovácsolás művészete, mert ezt valahol Darok annak tekinti. Az ereje bizonyára meglenne a kovácsmesterséghez, de ehhez érzék és jó technika is kell, nem csak nyers erő. Ettől függetlenül, talán majd eljön az ideje, amikor próbára teszi magát a kovácsolás terén. Csupán látótávolságból szemléli a férfi ténykedését a fémekkel, s egyre inkább azon gondolkodik, hogy a közeljövőben majd kérjen egy lehetőséget a kovácsolás alapjainak elsajátítására.*
*A sötételf nősténnyel nem lesz különösebb gond, ezt már látja. A tündér kereskedő ügyesen kiszolgálja, bár, hogy pontosan mit vesz, azt nem hallja ilyen távolságból. Tovább nézelődve Aztyan-t veszi észre, amint a műhely részbe vonul el. A távolból szemmel követi az intézőt, aki valamit egyeztet a kovács segédekkel. A következő pillanatban arra lesz figyelmes, hogy Aztyan valami fémet kovácsol. Nem tudja, hogy abból fegyver vagy vértezet lesz, mindenesetre hozzáértően üti a vasat. Csak távolról nézi a férfit, amint az láthatóan élvezi ezt a tevékenységet. Nem gondolta volna, hogy munkaadóját komolyabban is érdekli a kovácsolás művészete, mert ezt valahol Darok annak tekinti. Az ereje bizonyára meglenne a kovácsmesterséghez, de ehhez érzék és jó technika is kell, nem csak nyers erő. Ettől függetlenül, talán majd eljön az ideje, amikor próbára teszi magát a kovácsolás terén. Csupán látótávolságból szemléli a férfi ténykedését a fémekkel, s egyre inkább azon gondolkodik, hogy a közeljövőben majd kérjen egy lehetőséget a kovácsolás alapjainak elsajátítására.*
2137. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-14 13:48:47
Üzenet elküldve: 2020-12-14 13:48:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*A kovácsműhelybe visszaérve úgy dönt, kicsit lefoglalja magát, mielőtt a piacra menne, hogy a megrendelésekben foglalt árukat beszerezze. Akad bőven szerencsére, a kereskedők remekül végzik a munkájukat.
Míg van pár órája, addig hátramegy a kovácsműhelybe, hogy kikapcsolódásképp foglalkozzon kicsit a hobbijával, azaz a kovácsmesterséggel. A segédek most is, mint máskor szívesen állnak rendelkezésére, hisz olyan alapfeladatokat bízhatnak a heges arcúra, amelyeket unásig gyakoroltak már, de egy kezdő kovácsnak éppen megfelelő kihívást jelent.
Aztyan örömmel végez ilyesmit, mert ezek a munkafolyamatok alapozzák meg a későbbi fejlődést. Szeret mindenből jól felkészülni és ez nincs másképp a kovácsolással sem. Ez a munka viszont kikapcsolja és felüdíti az üzlet vezetésében megfáradt elméjét, a fizikai fáradtság pedig segít majd, hogy jól aludjon az éjjel.
Az üllő felett kalapáccsal a kezében a gondolatok messze szállnak, ahogy a gondok és a problémák is. Persze, mielőtt nekikezdene, felhajt egyet egy olyan bájitalból, ami majd segít neki, hogy fizikailag kevésbé vegye igénybe a feladat. Hisz lesz még dolga később is és nem szeretné elhanyagolni a hobbija miatt. Ha bárki keresi, akkor a műhelyben megtalálja és tud beszélni vele, de amíg teheti csendben, magában dolgozik, mint egy rendes kubikos.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az erőt a következő két körre.
Míg van pár órája, addig hátramegy a kovácsműhelybe, hogy kikapcsolódásképp foglalkozzon kicsit a hobbijával, azaz a kovácsmesterséggel. A segédek most is, mint máskor szívesen állnak rendelkezésére, hisz olyan alapfeladatokat bízhatnak a heges arcúra, amelyeket unásig gyakoroltak már, de egy kezdő kovácsnak éppen megfelelő kihívást jelent.
Aztyan örömmel végez ilyesmit, mert ezek a munkafolyamatok alapozzák meg a későbbi fejlődést. Szeret mindenből jól felkészülni és ez nincs másképp a kovácsolással sem. Ez a munka viszont kikapcsolja és felüdíti az üzlet vezetésében megfáradt elméjét, a fizikai fáradtság pedig segít majd, hogy jól aludjon az éjjel.
Az üllő felett kalapáccsal a kezében a gondolatok messze szállnak, ahogy a gondok és a problémák is. Persze, mielőtt nekikezdene, felhajt egyet egy olyan bájitalból, ami majd segít neki, hogy fizikailag kevésbé vegye igénybe a feladat. Hisz lesz még dolga később is és nem szeretné elhanyagolni a hobbija miatt. Ha bárki keresi, akkor a műhelyben megtalálja és tud beszélni vele, de amíg teheti csendben, magában dolgozik, mint egy rendes kubikos.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az erőt a következő két körre.
2136. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-13 21:31:49
Üzenet elküldve: 2020-12-13 21:31:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvervásárlás//
*Őszintén szólva nem kért véleményt az új fegyverrel kapcsolatban, de ha még jól is áll neki, akkor nincs hiba. Különben nem teszi szóvá a kéretlen véleményt, mindössze elmosolyodik. A lehetséges félreértések elkerülése végett készséggel választ ad a tündér kérdésére:*
- Így van, ezt a tőrt szeretném beadni.* Itt a saját, csontból készült tőrére mutat.*
- És ezt vásárolnám helyette, a jelenlegi kardom mellé.* Mutat most hosszú kardjának rövidített változatára. ~Hm, nem is drága. Többre számítottam.~ Érzelmeit nem lehet látni arcán, semleges vonásokkal palástolja meglepettségét. Nem mintha különösebb oka volna rá, csak úgy megszokta a kikötőben, amikor még adót szedett. A tárgyalás a fegyverek értékével folytatódik, amit Dhorisz igazából nem tud hova tenni. Nem teljesen világos, hogy ebben az esetben egészen pontosan mit jelent, hogy a tőr értékesebb, mint a kard. Minthogy új neki még ez a helyzet, eleddig nem volt rá példa, hogy fegyvert cseréljen, ezért nem rest a tündér kereskedőhöz fordulni, hogy némi magyarázatot adjon a dolgokról:*
- És azt meg tudná mondani, hogy jelen esetben mit jelent, hogy a tőr értékesebb?* Hangja tárgyilagosan cseng, ehhez a beszédstílushoz is már hozzászokott a kikötői meló idején. Magyarázatképpen még azért hozzáfűzi:*
- Tapasztalatlan vagyok ebben, még sosem cseréltem fegyvert.
*Őszintén szólva nem kért véleményt az új fegyverrel kapcsolatban, de ha még jól is áll neki, akkor nincs hiba. Különben nem teszi szóvá a kéretlen véleményt, mindössze elmosolyodik. A lehetséges félreértések elkerülése végett készséggel választ ad a tündér kérdésére:*
- Így van, ezt a tőrt szeretném beadni.* Itt a saját, csontból készült tőrére mutat.*
- És ezt vásárolnám helyette, a jelenlegi kardom mellé.* Mutat most hosszú kardjának rövidített változatára. ~Hm, nem is drága. Többre számítottam.~ Érzelmeit nem lehet látni arcán, semleges vonásokkal palástolja meglepettségét. Nem mintha különösebb oka volna rá, csak úgy megszokta a kikötőben, amikor még adót szedett. A tárgyalás a fegyverek értékével folytatódik, amit Dhorisz igazából nem tud hova tenni. Nem teljesen világos, hogy ebben az esetben egészen pontosan mit jelent, hogy a tőr értékesebb, mint a kard. Minthogy új neki még ez a helyzet, eleddig nem volt rá példa, hogy fegyvert cseréljen, ezért nem rest a tündér kereskedőhöz fordulni, hogy némi magyarázatot adjon a dolgokról:*
- És azt meg tudná mondani, hogy jelen esetben mit jelent, hogy a tőr értékesebb?* Hangja tárgyilagosan cseng, ehhez a beszédstílushoz is már hozzászokott a kikötői meló idején. Magyarázatképpen még azért hozzáfűzi:*
- Tapasztalatlan vagyok ebben, még sosem cseréltem fegyvert.
2135. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-13 17:52:28
Üzenet elküldve: 2020-12-13 17:52:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvervásárlás//
*Mily fájó pont, hogy a nevét sajnos nem tudja meg a másiknak, bár ha üzletre kerül a sor úgy is meg kell majd adni valamit, amit papírra véshet a tündér. Egye fene.*
-Remek választás, illik önhöz, ha mondhatom.
*Persze már rég végigpásztázta szemével a nőt, ezért mondhat hasonló dolgokat nyugodt szívvel.*
-Semmi akadálya, azonban engedjen meg egy kérdést, mert lehet, hogy félreértem. Tehát a csonttőrért cserébe szeretné azt a rövidkardot, vagy két különböző kardot szeretne?
*Egy pár lépést megenged magának, hogy rálessen az árlistájukra, majd ismét minden figyelme a vendégé.*
-Maga a rövidkard 42 aranyba kerül.
*Ezt hozzáteszi, mielőtt folytatná.*
-Viszont azt tudnia kell, hogy a tőr többet ér, mint a rövidkard, amit kinézett magának, persze csak abban az esetben, ha nem értettem félre.
*Mily fájó pont, hogy a nevét sajnos nem tudja meg a másiknak, bár ha üzletre kerül a sor úgy is meg kell majd adni valamit, amit papírra véshet a tündér. Egye fene.*
-Remek választás, illik önhöz, ha mondhatom.
*Persze már rég végigpásztázta szemével a nőt, ezért mondhat hasonló dolgokat nyugodt szívvel.*
-Semmi akadálya, azonban engedjen meg egy kérdést, mert lehet, hogy félreértem. Tehát a csonttőrért cserébe szeretné azt a rövidkardot, vagy két különböző kardot szeretne?
*Egy pár lépést megenged magának, hogy rálessen az árlistájukra, majd ismét minden figyelme a vendégé.*
-Maga a rövidkard 42 aranyba kerül.
*Ezt hozzáteszi, mielőtt folytatná.*
-Viszont azt tudnia kell, hogy a tőr többet ér, mint a rövidkard, amit kinézett magának, persze csak abban az esetben, ha nem értettem félre.
2134. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-11 15:14:19
Üzenet elküldve: 2020-12-11 15:14:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Új kezdet//
*Igazából maga sem tudja, mióta van meg benne ez a fajta magabiztosság, amellyel éli napjait. Úgy érzi, mindig megvolt benne, végül pedig ilyenné formálódott. Ettől függetlenül persze el tudja képzelni, hogy mennyire ijesztő az, amit nem ismerünk, így pedig Nisamie életének fordulata is hasonlóan hathat a lányra és édesapjára. Egy új élet kapujában állnak, csak Aztyan az ajtó belső oldalán, míg Nisamie egyelőre még kint. Reméli, idővel megnyugszik majd és elmúlik a kezdeti ijedelem. Úgy a munka is hatékonyabb, neki pedig, többek között ez a legfontosabb.
A "földlabda" kifejezésen féloldalasan elmosolyodik. El tudja képzelni, mire is gondol a lány, de egyelőre csak bólint a számára még idegen kifejezést hallva.*
- Nem untat, szívesen szélesítem magam is ismereteimet. Alkalomadtán majd úgyis elbeszélgetünk ezekről, hogy tudjam, mire van szükség az üvegház beültetéséhez. *Válaszol megnyugtató hangon. Ahogy választott hobbijáról, a kovácsolásról is szívesen beszélget a hozzáértőkkel, úgy ez a terület is igényt tart figyelmére.
A lekötelezésre csak hárítóan, visszafogottan legyint. Ilyesmit senkitől sem vár el, csak profi és hatékony munkát. Azzal tökéletesen megelégszik.*
- Kérlek, ha megengeded, akkor váltsunk közvetlenebb hangnemre. Ha már együtt fogunk dolgozni. *Ajánlja fel a lehetőséget Nisaminek. A vendégekkel és a vásárlókkal általában a kötöttebb formulát használja, de szívesen enyhít a szabályokon, ha olyan nexusba kerülnek. Ezzel talán a lány zavara is oldódik majd.*
- Semmi baj, nyugalom. Nem értettem félre. *Nevet halkan, amikor Nisamie belezavarodik abba a bizonyos mondatba.*
- Nyugodj meg, minden rendben lesz. A kordé, a ló és a segítség bármikor rendelkezésedre áll.*Egy pillanatra felötlik benne, hogy megsimítja a vállát, hogy megnyugtassa, de még csak a keze sem mozdul meg, hisz ez tőle merőben szokatlan viselkedés lenne. Azt sem tudja, hogyan jutott mindez az eszébe.
Aztán elköszönnek és a heges arcú visszatér a központba, hogy folytathassa munkáját, hisz az akad bőven.*
*Igazából maga sem tudja, mióta van meg benne ez a fajta magabiztosság, amellyel éli napjait. Úgy érzi, mindig megvolt benne, végül pedig ilyenné formálódott. Ettől függetlenül persze el tudja képzelni, hogy mennyire ijesztő az, amit nem ismerünk, így pedig Nisamie életének fordulata is hasonlóan hathat a lányra és édesapjára. Egy új élet kapujában állnak, csak Aztyan az ajtó belső oldalán, míg Nisamie egyelőre még kint. Reméli, idővel megnyugszik majd és elmúlik a kezdeti ijedelem. Úgy a munka is hatékonyabb, neki pedig, többek között ez a legfontosabb.
A "földlabda" kifejezésen féloldalasan elmosolyodik. El tudja képzelni, mire is gondol a lány, de egyelőre csak bólint a számára még idegen kifejezést hallva.*
- Nem untat, szívesen szélesítem magam is ismereteimet. Alkalomadtán majd úgyis elbeszélgetünk ezekről, hogy tudjam, mire van szükség az üvegház beültetéséhez. *Válaszol megnyugtató hangon. Ahogy választott hobbijáról, a kovácsolásról is szívesen beszélget a hozzáértőkkel, úgy ez a terület is igényt tart figyelmére.
A lekötelezésre csak hárítóan, visszafogottan legyint. Ilyesmit senkitől sem vár el, csak profi és hatékony munkát. Azzal tökéletesen megelégszik.*
- Kérlek, ha megengeded, akkor váltsunk közvetlenebb hangnemre. Ha már együtt fogunk dolgozni. *Ajánlja fel a lehetőséget Nisaminek. A vendégekkel és a vásárlókkal általában a kötöttebb formulát használja, de szívesen enyhít a szabályokon, ha olyan nexusba kerülnek. Ezzel talán a lány zavara is oldódik majd.*
- Semmi baj, nyugalom. Nem értettem félre. *Nevet halkan, amikor Nisamie belezavarodik abba a bizonyos mondatba.*
- Nyugodj meg, minden rendben lesz. A kordé, a ló és a segítség bármikor rendelkezésedre áll.*Egy pillanatra felötlik benne, hogy megsimítja a vállát, hogy megnyugtassa, de még csak a keze sem mozdul meg, hisz ez tőle merőben szokatlan viselkedés lenne. Azt sem tudja, hogyan jutott mindez az eszébe.
Aztán elköszönnek és a heges arcú visszatér a központba, hogy folytathassa munkáját, hisz az akad bőven.*
2133. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-11 08:34:17
Üzenet elküldve: 2020-12-11 08:34:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Őrségben //
*A vásárlók továbbra is szorgosan érkeznek, s innen már szinte bizonyos, hogy a munkája nem hiábavaló. A kereskedők is jönnek, mennek. Feltételezése szerint a piac a kiindulópont, majd vissza ide a vásárlóval vagy a nekik hozott áruval. Egy sötételf nőstény is belép a vásárlók közé. Nincsen különösebb baja velük, de azért fél szemmel odafigyel rá, mint ahogy minden bent lévőre, hiszen ezért fizetik. Eddig három elfoglalt kereskedőt fedezett fel. Aztyan-ról tudta, hiszen Ő vette fel ide biztonsági személyzetnek. A fiatal tündér fiú is szorgosan szolgálja ki a vendégeket, s nem utolsó sorban itt van Winyra is, aki szintén le van kötve a vásárlók kiszolgálásával. Magányos munka a Daroké, de legalább van ideje nézelődni, érdekes dolgokat hallani, akár az árakról, akár fegyverekről van szó. Az túlzás, hogy kitanulná a kereskedő szakmát, de mivel nap, mint nap látja őket dolgozni, ezért elcsíp egy-két fortélyt tőlük. Az eladóteret elhagyja egy kis időre, hogy szokásos őrjáratát végezze a hátsó, vásárlók elől elzárt részek felé. ellenőrzi, hogy a raktárnál is minden rendben van, majd lassú tempóban visszasétál az eladó térbe. Kezeit hátra teszi, testét kihúzza, lábait terpeszbe vágja, s egy kis időre szoborként figyeli a bent zajló eseményeket. Nem szeretne útban lenni így néha gyakorolhatja egykori katona feladatát, az egy helyben őrködést.*
*A vásárlók továbbra is szorgosan érkeznek, s innen már szinte bizonyos, hogy a munkája nem hiábavaló. A kereskedők is jönnek, mennek. Feltételezése szerint a piac a kiindulópont, majd vissza ide a vásárlóval vagy a nekik hozott áruval. Egy sötételf nőstény is belép a vásárlók közé. Nincsen különösebb baja velük, de azért fél szemmel odafigyel rá, mint ahogy minden bent lévőre, hiszen ezért fizetik. Eddig három elfoglalt kereskedőt fedezett fel. Aztyan-ról tudta, hiszen Ő vette fel ide biztonsági személyzetnek. A fiatal tündér fiú is szorgosan szolgálja ki a vendégeket, s nem utolsó sorban itt van Winyra is, aki szintén le van kötve a vásárlók kiszolgálásával. Magányos munka a Daroké, de legalább van ideje nézelődni, érdekes dolgokat hallani, akár az árakról, akár fegyverekről van szó. Az túlzás, hogy kitanulná a kereskedő szakmát, de mivel nap, mint nap látja őket dolgozni, ezért elcsíp egy-két fortélyt tőlük. Az eladóteret elhagyja egy kis időre, hogy szokásos őrjáratát végezze a hátsó, vásárlók elől elzárt részek felé. ellenőrzi, hogy a raktárnál is minden rendben van, majd lassú tempóban visszasétál az eladó térbe. Kezeit hátra teszi, testét kihúzza, lábait terpeszbe vágja, s egy kis időre szoborként figyeli a bent zajló eseményeket. Nem szeretne útban lenni így néha gyakorolhatja egykori katona feladatát, az egy helyben őrködést.*
2132. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-10 20:17:47
Üzenet elküldve: 2020-12-10 20:17:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új kezdet//
*Irigyli Aztyant azért a bizonyosságért, amivel szavait formálja. Jómaga már nagyon rég nem mer semmit kijelenteni, ami a jövőre vonatkozik, hisz általában a másnap is kérdéses. Ez most persze fordulni látszik, de még sokat kell munkálkodnia, hogy valóban változhassanak a dolgok. Mindenesetre nem rossz érzés, hogy egy majdhogynem idegennek is tekinthető ember ekkora bizalmat szavaz meg apjával alkotott furcsa párosuknak.*
- Leginkább a földlabdával együtt... *Mondja, miközben már tulajdonképpen megint csak az előtte álló feladatokon tűnődik. Az utóbbi években kénytelen volt igen sokat fejlődni a két- háromfelé figyelésben.* ... De igazán nem akarom ilyesmivel untatni önt. *Pillant az égszín szemekbe, futó mosollyal arcán. Nem akar udvariatlan lenni azzal az emberrel, akinek tulajdonképp mindent köszönhet, de az öt napos határidő egyre szoruló hurokként tekeredik a nyakára. *
- Ezzel azt hiszem, nehéz lenne vitatkozni... nem is tudom, mit mondjak, uram... vagyis Aztyan... Igazán lekötelez. *Hajtja meg a fejét kicsit mélyebben és hosszabban, mint az imént. Persze zavarát is igyekszik leplezni ezzel a mozdulattal, de érződik, hogy nem csak erről van szó. A férfi nagylelkűsége valóban megszédíti, de egyben arra is rámutat, mennyire gyenge és kiszolgáltatott jelenlegi helyzetében.
Ha a kordé és ló kölcsönzés részleteit is megbeszélik, természetesen mindenben egyetért a férfival.*
- Ó nem, egy pillanatig sem gondoltam, hogy önnek kellene... jó nekem bárki... vagyis... *Ekkor már persze érzi, hogy ebből a mondatból lehetetlen jól kijönni, így annak rendje és módja szerint el is kezd pirulni.* ... nyilván olyan, aki tud segíteni a költözésben. *Zárja végül rövidre, miközben a földre szegezi tekintetét, és reménykedik benne, hogy nem túl sok tűnik fel mindebből a másiknak.
Talán emiatt is válik hirtelenjében kissé sürgetőbbé az indulás. A válaszul kapott szép szavak jutalma pedig az a pillantás, amivel Nisamie szavak helyett elköszön. Kissé meghajol maga is, majd sietős léptekkel távozik, ha van módja, akkor az udvaron keresztül, ha nincs, akkor ugyanazon az úton, amin Aztyan idevezette.*
*Irigyli Aztyant azért a bizonyosságért, amivel szavait formálja. Jómaga már nagyon rég nem mer semmit kijelenteni, ami a jövőre vonatkozik, hisz általában a másnap is kérdéses. Ez most persze fordulni látszik, de még sokat kell munkálkodnia, hogy valóban változhassanak a dolgok. Mindenesetre nem rossz érzés, hogy egy majdhogynem idegennek is tekinthető ember ekkora bizalmat szavaz meg apjával alkotott furcsa párosuknak.*
- Leginkább a földlabdával együtt... *Mondja, miközben már tulajdonképpen megint csak az előtte álló feladatokon tűnődik. Az utóbbi években kénytelen volt igen sokat fejlődni a két- háromfelé figyelésben.* ... De igazán nem akarom ilyesmivel untatni önt. *Pillant az égszín szemekbe, futó mosollyal arcán. Nem akar udvariatlan lenni azzal az emberrel, akinek tulajdonképp mindent köszönhet, de az öt napos határidő egyre szoruló hurokként tekeredik a nyakára. *
- Ezzel azt hiszem, nehéz lenne vitatkozni... nem is tudom, mit mondjak, uram... vagyis Aztyan... Igazán lekötelez. *Hajtja meg a fejét kicsit mélyebben és hosszabban, mint az imént. Persze zavarát is igyekszik leplezni ezzel a mozdulattal, de érződik, hogy nem csak erről van szó. A férfi nagylelkűsége valóban megszédíti, de egyben arra is rámutat, mennyire gyenge és kiszolgáltatott jelenlegi helyzetében.
Ha a kordé és ló kölcsönzés részleteit is megbeszélik, természetesen mindenben egyetért a férfival.*
- Ó nem, egy pillanatig sem gondoltam, hogy önnek kellene... jó nekem bárki... vagyis... *Ekkor már persze érzi, hogy ebből a mondatból lehetetlen jól kijönni, így annak rendje és módja szerint el is kezd pirulni.* ... nyilván olyan, aki tud segíteni a költözésben. *Zárja végül rövidre, miközben a földre szegezi tekintetét, és reménykedik benne, hogy nem túl sok tűnik fel mindebből a másiknak.
Talán emiatt is válik hirtelenjében kissé sürgetőbbé az indulás. A válaszul kapott szép szavak jutalma pedig az a pillantás, amivel Nisamie szavak helyett elköszön. Kissé meghajol maga is, majd sietős léptekkel távozik, ha van módja, akkor az udvaron keresztül, ha nincs, akkor ugyanazon az úton, amin Aztyan idevezette.*
2131. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-09 21:26:21
Üzenet elküldve: 2020-12-09 21:26:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvervásárlás//
*Talán a nézelődés miatt telik gyorsan az idő. Talán csak úgy tűnik, mintha sietne. Mindegy is, Dhorisznak úgy tűnik, hogy rövid idővel belépése után szólítják meg. Hátat fordít a falon függő fegyvereknek, s hamar meglátja a tündért, aki megszólította. Az oldalán lógó kard megmosolyogtatja, hiszen ritka látvány, hogy tündér ilyesféle fegyvert hordjon magánál. Leginkább azért, mert a kard nem kimondottan tündéreknek készült fegyver, sem méretben, sem súlyban. De különben az ő dolga, s nem a mélységi hatáskörébe tartozik, hogy eldöntse, kihez milyen fegyver illik.*
- Üdvözlöm. Ezt a rövid kardot szeretném megvásárolni.* Itt háta mögé bök a kezével, s még utána is fordítja kissé a fejét, hogy biztosan jó legyen az irány.*
- Mennyit kér ezért a darabért? Azon kívül szeretném beadni a tőrömet az új kardért cserébe. Ennek pontosan mi a menete?* Érdeklődik egyúttal a beadásról is, s bár nem szokása érzelmileg kötődni a tárgyakhoz, mégis szerette a csontból kifaragott tőrt. De változnak az idők, most már jobbnak látja, ha két karddal jár-kel. Rablótámadásokhoz és hasonló dolgokhoz hatásosabb megjelenést biztosít, mint egy kard-tőr páros.*
*Talán a nézelődés miatt telik gyorsan az idő. Talán csak úgy tűnik, mintha sietne. Mindegy is, Dhorisznak úgy tűnik, hogy rövid idővel belépése után szólítják meg. Hátat fordít a falon függő fegyvereknek, s hamar meglátja a tündért, aki megszólította. Az oldalán lógó kard megmosolyogtatja, hiszen ritka látvány, hogy tündér ilyesféle fegyvert hordjon magánál. Leginkább azért, mert a kard nem kimondottan tündéreknek készült fegyver, sem méretben, sem súlyban. De különben az ő dolga, s nem a mélységi hatáskörébe tartozik, hogy eldöntse, kihez milyen fegyver illik.*
- Üdvözlöm. Ezt a rövid kardot szeretném megvásárolni.* Itt háta mögé bök a kezével, s még utána is fordítja kissé a fejét, hogy biztosan jó legyen az irány.*
- Mennyit kér ezért a darabért? Azon kívül szeretném beadni a tőrömet az új kardért cserébe. Ennek pontosan mi a menete?* Érdeklődik egyúttal a beadásról is, s bár nem szokása érzelmileg kötődni a tárgyakhoz, mégis szerette a csontból kifaragott tőrt. De változnak az idők, most már jobbnak látja, ha két karddal jár-kel. Rablótámadásokhoz és hasonló dolgokhoz hatásosabb megjelenést biztosít, mint egy kard-tőr páros.*
2130. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-08 17:45:23
Üzenet elküldve: 2020-12-08 17:45:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Új kezdet//
- Ez közös érdekünk és a Kereskedőház is csak jól jár önökkel. *Válaszol a köszönetre és maga is kissé meghajtja a fejét. Sosem éreztette senkivel, hogy ő felettük állnak, persze határozottsággal és megfelelő kiállással kommunikál mindig. Szerencsére még nem volt szüksége arra, hogy erélyesebben kelljen fellépnie bárki ellen. Nem is gondolja úgy, hogy Nisamie lenne majd az első, akivel szemben tekintélyét be kellene vetnie, olyan ártatlan és kedves teremtésnek tűnik. A heges arcú pedig kiváló emberismerő.*
- Mindenképpen szeretném, ha részt venne a beszerzésben. Egyrészt, mert tudja hol keressék a növényeket, másrészt pedig nem szeretném, ha nem a megfelelő állapotban érkeznének meg. Minden bizonnyal fontos, hogyan szedik le a növényeket. *Nem ért hozzá, de azt sejti, hogy nem lesz elég levágni a növényeket, mint a szénát.
Sejti, hogy Nisamienek még sok dolga lesz a költözéssel, hisz az nem megy egyik pillanatról a másikra.*
- Ha gondolja, akár segítséget is fel tudok ajánlani a költözéshez. Egy markos legény, egy kordé és igásló biztosan jól jönne. *Mosolyog féloldalasan a lányra. Bár ismeri a lány apjának állapotát, biztosan nagy segítséget jelentene, ha valaki segítene a költözésben.*
- Semmi probléma, épp ezért ajánlom fel a segítséget. Sajnos én magam nem tudom felajánlani szolgálataimat, de akadnak erre megfelelő források. *Mondja bocsánatkérő mosollyal. Sajnos egy intéző nem állhat be költöztetni, bár szívesen segítene maga is.*
- Menjen csak, kisasszony. A Kereskedőház ajtaja innentől nyitva áll önök előtt. Ha pedig segítségre van szüksége, szóljon bátran, önre mindig szakítok időt. *Válaszolj még újabb apró meghajlással. Egy pár szívdobbanásnyi idővel tovább fürkészi égszín tekintetét fürkésző kékeket. Ha pedig Nisamie elindult, akkor kis ideig még mosolyogva néz utána, majd csak azután indul a dolgára. Hisz az mindig akad számosan.*
- Ez közös érdekünk és a Kereskedőház is csak jól jár önökkel. *Válaszol a köszönetre és maga is kissé meghajtja a fejét. Sosem éreztette senkivel, hogy ő felettük állnak, persze határozottsággal és megfelelő kiállással kommunikál mindig. Szerencsére még nem volt szüksége arra, hogy erélyesebben kelljen fellépnie bárki ellen. Nem is gondolja úgy, hogy Nisamie lenne majd az első, akivel szemben tekintélyét be kellene vetnie, olyan ártatlan és kedves teremtésnek tűnik. A heges arcú pedig kiváló emberismerő.*
- Mindenképpen szeretném, ha részt venne a beszerzésben. Egyrészt, mert tudja hol keressék a növényeket, másrészt pedig nem szeretném, ha nem a megfelelő állapotban érkeznének meg. Minden bizonnyal fontos, hogyan szedik le a növényeket. *Nem ért hozzá, de azt sejti, hogy nem lesz elég levágni a növényeket, mint a szénát.
Sejti, hogy Nisamienek még sok dolga lesz a költözéssel, hisz az nem megy egyik pillanatról a másikra.*
- Ha gondolja, akár segítséget is fel tudok ajánlani a költözéshez. Egy markos legény, egy kordé és igásló biztosan jól jönne. *Mosolyog féloldalasan a lányra. Bár ismeri a lány apjának állapotát, biztosan nagy segítséget jelentene, ha valaki segítene a költözésben.*
- Semmi probléma, épp ezért ajánlom fel a segítséget. Sajnos én magam nem tudom felajánlani szolgálataimat, de akadnak erre megfelelő források. *Mondja bocsánatkérő mosollyal. Sajnos egy intéző nem állhat be költöztetni, bár szívesen segítene maga is.*
- Menjen csak, kisasszony. A Kereskedőház ajtaja innentől nyitva áll önök előtt. Ha pedig segítségre van szüksége, szóljon bátran, önre mindig szakítok időt. *Válaszolj még újabb apró meghajlással. Egy pár szívdobbanásnyi idővel tovább fürkészi égszín tekintetét fürkésző kékeket. Ha pedig Nisamie elindult, akkor kis ideig még mosolyogva néz utána, majd csak azután indul a dolgára. Hisz az mindig akad számosan.*
2129. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-07 19:13:12
Üzenet elküldve: 2020-12-07 19:13:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvervásárlás//
~Na ezzel is megvolnánk. Remélem akad majd egy kis pihenőidő elintézni egy-két személyes ügyet. Még a holmijaim nagyját sem tudtam kipakolni sajnos. De hát ez van, pörög az üzlet, ez csak jót jelent!~
*Újult erővel veselkedik neki a tennivalóknak, igaz az előző két ügyfél éppen távozott, nem sok idő kell, míg újabb nézelődő tér be a kereskedelmi központba. Nem rest azonnal hozzálépni, s a legkedvesebb mosolyát magára öltve üdvözli őt.*
-Szolgálatára, hölgyem!
*Meg is hajtja a fejét kissé, csak az illem kedvéért. Őt ugyan, nem úgy, mint sokakat itt Artheniorban, nem érdekli, hogy sötételf az illető, vagy ork, vagy bármilyen korcs fajta, amíg rendesen fizet nincsen probléma.*
-Miben segíthetek?
*Kérdez rá azért, hisz mégiscsak ezért fizetik, vagy mi. Ahogy látja a többiek sem unatkoznak, így későbbre kell, hogy halassza az egyéb dolgait. Bár egész izgalmasnak hat számára ez az új munkakör, úgyhogy igazán nincs ellenére a dolog.*
~Na ezzel is megvolnánk. Remélem akad majd egy kis pihenőidő elintézni egy-két személyes ügyet. Még a holmijaim nagyját sem tudtam kipakolni sajnos. De hát ez van, pörög az üzlet, ez csak jót jelent!~
*Újult erővel veselkedik neki a tennivalóknak, igaz az előző két ügyfél éppen távozott, nem sok idő kell, míg újabb nézelődő tér be a kereskedelmi központba. Nem rest azonnal hozzálépni, s a legkedvesebb mosolyát magára öltve üdvözli őt.*
-Szolgálatára, hölgyem!
*Meg is hajtja a fejét kissé, csak az illem kedvéért. Őt ugyan, nem úgy, mint sokakat itt Artheniorban, nem érdekli, hogy sötételf az illető, vagy ork, vagy bármilyen korcs fajta, amíg rendesen fizet nincsen probléma.*
-Miben segíthetek?
*Kérdez rá azért, hisz mégiscsak ezért fizetik, vagy mi. Ahogy látja a többiek sem unatkoznak, így későbbre kell, hogy halassza az egyéb dolgait. Bár egész izgalmasnak hat számára ez az új munkakör, úgyhogy igazán nincs ellenére a dolog.*
2128. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-06 18:36:48
Üzenet elküldve: 2020-12-06 18:36:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új kezdet//
- Igazán köszönöm! *Mondja őszintén, nem csak úgy félvállról véve. Még fejét is meghajtja kissé, jelezve, hogy nem feledkezett meg az alá-fölérendelt viszonyról sem. Pedig boldogan megtenné, legszívesebben kiáltozna örömében és szájon csókolná a férfit köszönetképp, de ehelyett csak leszegett fejjel pillog a földre, alig észrevehető mosollyal ajkai sarkában. Azért azon a csókon elmereng néhány pillanatra – hogyan is juthatott ilyesmi az eszébe? - de aztán újból kitölti elméjét a következő pár nap tervezése. Minden erejére szüksége lesz, hogy ezt adott időn belül megcsinálja.*
- A beszerzésben azt hiszem én is tudnék segíteni. Itt nőttem fel a városban, sok növényről tudom, hol érdemes keresni. *Pillant kissé félénken a kék szemekbe, de aztán hamar tovább is rebben tekintete, ahogy a férfi az üzlet rejtelmeit kezdi kifejteni. Persze ez nagyon fontos kérdés, de Nisamie előtt még áll egy pár akadály, amiken keresztül kell jutnia, hogy valóban foglalkozni tudjon vele.
Az üvegház megtervezése és a vízellátás biztosítása megint csak olyan dolgok, amik jelenleg túlságosan messzinek tűnnek ahhoz, hogy érdemben gondolkodni tudjon rajtuk. Neki még el kell költöztetnie több élet munkáját és fel kell gyújtania a kiüresített, omladozó házat, amit eddigi életében otthonának nevezett. Arról nem is beszélve, hogy apja ebből még semmit sem sejt. Éppen ezért tagadhatatlanul hálásan pillant újból az égszín szemekbe, amikor Aztyan elnapolja a közös tervezgetés időpontját.*
- Azt hiszem, holnap minden leszek, csak tiszta és pihent nem... *Mosolyodik el kicsit szégyellősen, miközben egy előrehulló hajtincset visszasimít a füle mögé.* - Néhány napra szükségünk lesz a költözéshez, de amint tudom, megkeresem Önt! *Még egyszer végigjártatja kékeszöld szemeit az udvaron, majd újból az égszín szemekbe pillant.*
- Ha megbocsát, el is indulnék azonnal. Még egyszer köszönök mindent! *Megint olyan csillogó szemekkel néz a férfira, ami biztosan nem intéző mivoltának szól.*
- Igazán köszönöm! *Mondja őszintén, nem csak úgy félvállról véve. Még fejét is meghajtja kissé, jelezve, hogy nem feledkezett meg az alá-fölérendelt viszonyról sem. Pedig boldogan megtenné, legszívesebben kiáltozna örömében és szájon csókolná a férfit köszönetképp, de ehelyett csak leszegett fejjel pillog a földre, alig észrevehető mosollyal ajkai sarkában. Azért azon a csókon elmereng néhány pillanatra – hogyan is juthatott ilyesmi az eszébe? - de aztán újból kitölti elméjét a következő pár nap tervezése. Minden erejére szüksége lesz, hogy ezt adott időn belül megcsinálja.*
- A beszerzésben azt hiszem én is tudnék segíteni. Itt nőttem fel a városban, sok növényről tudom, hol érdemes keresni. *Pillant kissé félénken a kék szemekbe, de aztán hamar tovább is rebben tekintete, ahogy a férfi az üzlet rejtelmeit kezdi kifejteni. Persze ez nagyon fontos kérdés, de Nisamie előtt még áll egy pár akadály, amiken keresztül kell jutnia, hogy valóban foglalkozni tudjon vele.
Az üvegház megtervezése és a vízellátás biztosítása megint csak olyan dolgok, amik jelenleg túlságosan messzinek tűnnek ahhoz, hogy érdemben gondolkodni tudjon rajtuk. Neki még el kell költöztetnie több élet munkáját és fel kell gyújtania a kiüresített, omladozó házat, amit eddigi életében otthonának nevezett. Arról nem is beszélve, hogy apja ebből még semmit sem sejt. Éppen ezért tagadhatatlanul hálásan pillant újból az égszín szemekbe, amikor Aztyan elnapolja a közös tervezgetés időpontját.*
- Azt hiszem, holnap minden leszek, csak tiszta és pihent nem... *Mosolyodik el kicsit szégyellősen, miközben egy előrehulló hajtincset visszasimít a füle mögé.* - Néhány napra szükségünk lesz a költözéshez, de amint tudom, megkeresem Önt! *Még egyszer végigjártatja kékeszöld szemeit az udvaron, majd újból az égszín szemekbe pillant.*
- Ha megbocsát, el is indulnék azonnal. Még egyszer köszönök mindent! *Megint olyan csillogó szemekkel néz a férfira, ami biztosan nem intéző mivoltának szól.*
2127. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-05 21:43:01
Üzenet elküldve: 2020-12-05 21:43:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Fegyvervásárlás//
*A tisztásról már pihenés nélkül, egyenesen a kovácshoz vezet az útja. Innen már tényleg csak egy köpés, ha úgy vesszük. Jól is néz ki az épület, ami egyébként elég feltűnő helyet foglal el a piactéren. Nem gondolta annak idején, hogy egyszer fegyvert jön ide kovácsoltatni. Vagyis inkább vásárolni, mert a kovácsoltatás hosszabb időbe kerül, ha pedig az idő alatt kap egy jó lehetőséget, akkor nem lesz időben fegyvere. Miközben a műhely irányába sétál, fejében már erősen körvonalazódik, hogy mit is vásárolna szívesen. Még egy kardot a jelenlegi mellé, csak épp a rövid változatát. Két kard alvilági élethez véleménye szerint elég jó párosítás. Ha nem ilyen személységű lenne, mint most, hanem mondjuk félénk, akkor ő bizony megijedne egy olyan alaktól, aki két kardot hord magánál. De hát a félelmet nem ismeri, sokkal keményebb fából faragták. Idő közben oda is ér az épülethez, s belépve az olvadt fém jellegzetes illata vágja arcul.*
- Üdvözletem.* Köszön jól hallhatóan, majd a falon lógó fegyvereket kezdi mustrálgatni addig, amíg valaki oda nem lép hozzá, hogy segítsen neki az üzlet lebonyolításában. Azt amúgy türelmesen kivárja. Legalább van ideje - még ha kicsi is - hogy kiszúrja a rövid párját a jelenlegi kardjának.*
*A tisztásról már pihenés nélkül, egyenesen a kovácshoz vezet az útja. Innen már tényleg csak egy köpés, ha úgy vesszük. Jól is néz ki az épület, ami egyébként elég feltűnő helyet foglal el a piactéren. Nem gondolta annak idején, hogy egyszer fegyvert jön ide kovácsoltatni. Vagyis inkább vásárolni, mert a kovácsoltatás hosszabb időbe kerül, ha pedig az idő alatt kap egy jó lehetőséget, akkor nem lesz időben fegyvere. Miközben a műhely irányába sétál, fejében már erősen körvonalazódik, hogy mit is vásárolna szívesen. Még egy kardot a jelenlegi mellé, csak épp a rövid változatát. Két kard alvilági élethez véleménye szerint elég jó párosítás. Ha nem ilyen személységű lenne, mint most, hanem mondjuk félénk, akkor ő bizony megijedne egy olyan alaktól, aki két kardot hord magánál. De hát a félelmet nem ismeri, sokkal keményebb fából faragták. Idő közben oda is ér az épülethez, s belépve az olvadt fém jellegzetes illata vágja arcul.*
- Üdvözletem.* Köszön jól hallhatóan, majd a falon lógó fegyvereket kezdi mustrálgatni addig, amíg valaki oda nem lép hozzá, hogy segítsen neki az üzlet lebonyolításában. Azt amúgy türelmesen kivárja. Legalább van ideje - még ha kicsi is - hogy kiszúrja a rövid párját a jelenlegi kardjának.*
2126. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-03 15:38:16
Üzenet elküldve: 2020-12-03 15:38:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
* Öltözés közben nem akadályozza Winy, sőt, néha megkéri, hogy egy-egy csatot húzzon meg, meg ilyesmik. Amikor végül tejesen felölti a páncélt rákérdez miképpen fest. Persze a kardot is megsuhogtatja párszor, csak úgy próba képen. Amikor látja, hogy a kék szemű hátra hőköl, akkor elmosolyodik, de ez nem látszik a sisak miatt. Kérdésére azt a választ kapja, amit hallani is akart.*
- Helyes.* Nevet fel, de így sisakon keresztül kissé öblösen és tompán hallatszik.*
- Úgy is érzem magam, mint egy amazon. Na, de pakoljam el, mert még ennek a páncélnak nem jött el az ideje.* Azzal el is kezdi lehámozni magáról a drága fémet. Miután levetkőzik együtt pakolják fel ezt is a lovacskára. Ekkor rukkolnak elő azzal a jó kis poénnal, amire nem tudja megállni, hogy ne kezdjen el nevetni.*
- Haj!* Csap a kufár vállára barátságosan.* Azzal a besavanyodott barbárral nem lehetett ilyen jókat nevetgélni. Jópofa csaj vagy te.* Jelenti ki, mert tényleg az. Na, de a ezután aztán rátérnek egy újabb üzleti ajánlatra. Lovat venne, mert a mostani nem éppen egy páncélos lovagra van méretezve.*
- Kemény kis állat ez a lovacska. Ha én nem ülök fel ki fogja bírni.* Ez az állat már bizonyított, mert megjárta vele pusztát. Amikor Win segítő kezet ajánl fel neki, akkor ad is oda két vascsizmát, hogy hozza. Ha végeznek itt mindennel, akkor akár indulhatnak is a piacra. Nixa szépen vezeti lovát maga után.*
* Öltözés közben nem akadályozza Winy, sőt, néha megkéri, hogy egy-egy csatot húzzon meg, meg ilyesmik. Amikor végül tejesen felölti a páncélt rákérdez miképpen fest. Persze a kardot is megsuhogtatja párszor, csak úgy próba képen. Amikor látja, hogy a kék szemű hátra hőköl, akkor elmosolyodik, de ez nem látszik a sisak miatt. Kérdésére azt a választ kapja, amit hallani is akart.*
- Helyes.* Nevet fel, de így sisakon keresztül kissé öblösen és tompán hallatszik.*
- Úgy is érzem magam, mint egy amazon. Na, de pakoljam el, mert még ennek a páncélnak nem jött el az ideje.* Azzal el is kezdi lehámozni magáról a drága fémet. Miután levetkőzik együtt pakolják fel ezt is a lovacskára. Ekkor rukkolnak elő azzal a jó kis poénnal, amire nem tudja megállni, hogy ne kezdjen el nevetni.*
- Haj!* Csap a kufár vállára barátságosan.* Azzal a besavanyodott barbárral nem lehetett ilyen jókat nevetgélni. Jópofa csaj vagy te.* Jelenti ki, mert tényleg az. Na, de a ezután aztán rátérnek egy újabb üzleti ajánlatra. Lovat venne, mert a mostani nem éppen egy páncélos lovagra van méretezve.*
- Kemény kis állat ez a lovacska. Ha én nem ülök fel ki fogja bírni.* Ez az állat már bizonyított, mert megjárta vele pusztát. Amikor Win segítő kezet ajánl fel neki, akkor ad is oda két vascsizmát, hogy hozza. Ha végeznek itt mindennel, akkor akár indulhatnak is a piacra. Nixa szépen vezeti lovát maga után.*
2125. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-03 09:29:21
Üzenet elküldve: 2020-12-03 09:29:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Őrségben //
// részben Aztyan és Winyra… //
*Reméli, hogy valamelyik kovács legény továbbadja a hírt Aztyannak, hogy Elgroon vásárló megkapta a rendelését. Ha másból nem, akkor a kordély és a ló vissza hozatala egy jelzés lehet, hogy elvégezte a rá bízott feladatot. Most Aztyant nem látja, de egy kovácslegényt csak elküld azzal a rövid üzenettel, hogy Elgroon-nak sikeresen átadta a rendelését, amivel megbízta az intéző. Így visszatér eredeti megbízatásához, ami nem más, mint a kereskedelmi központjuk biztosítása, erődemonstráció, ami élét veszi az esetleges lopásoknak, belső perpatvaroknak. Lassú köröket tesz az épület belsejében. Részben ismerkedik a hellyel, más részben hátul a raktárnál is történhet valami kellemetlen esemény, ami rá tartozhat. Így a vendégtér és a hátsó részek között járőrözik, úgy hogy ne zavarjon vele különösebben sem vásárlót, sem eladótársát. Járőrözés közben, ha tekintete összeakad Winyra-val, akkor egy huncut vigyort ejtve, biccent a nőstény felé, de mivel vásárlóval van, ezért nem zavarja tovább.*
// részben Aztyan és Winyra… //
*Reméli, hogy valamelyik kovács legény továbbadja a hírt Aztyannak, hogy Elgroon vásárló megkapta a rendelését. Ha másból nem, akkor a kordély és a ló vissza hozatala egy jelzés lehet, hogy elvégezte a rá bízott feladatot. Most Aztyant nem látja, de egy kovácslegényt csak elküld azzal a rövid üzenettel, hogy Elgroon-nak sikeresen átadta a rendelését, amivel megbízta az intéző. Így visszatér eredeti megbízatásához, ami nem más, mint a kereskedelmi központjuk biztosítása, erődemonstráció, ami élét veszi az esetleges lopásoknak, belső perpatvaroknak. Lassú köröket tesz az épület belsejében. Részben ismerkedik a hellyel, más részben hátul a raktárnál is történhet valami kellemetlen esemény, ami rá tartozhat. Így a vendégtér és a hátsó részek között járőrözik, úgy hogy ne zavarjon vele különösebben sem vásárlót, sem eladótársát. Járőrözés közben, ha tekintete összeakad Winyra-val, akkor egy huncut vigyort ejtve, biccent a nőstény felé, de mivel vásárlóval van, ezért nem zavarja tovább.*
2124. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-02 17:16:25
Üzenet elküldve: 2020-12-02 17:16:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
*A lovag lány lelkesedése bizony ragadós. Immár hátul, a raktárban, úgy figyeli Win a kicsomagolási műveletet, akár büszke anyuka, ki végre az áhított nyalánkságokat tudta prezentálni arra kiéhezett gyermeke számára. Annak ellenére is, hogy legalább másfél fejjel alacsonyabb a szőkénél, ha nem többel.
Mindenesetre igyekszik azért úgy nyomon követni az eseményeket, hogy közben ne legyen útban a nagy öltözködésnél, pláne nem a kardpróbálgatásnál.*
- Lenyűgözően! *Feleli őszinte elképedéssel, egy jókora nyelést követően Nixa érdeklődésére.* Akár egy amazon! *És valóban, termete, kiállása, a korábbi vadászat hagyta, kellemetlennek tűnő nyomok, mind kalmárunk ezen benyomását erősítik. Főleg, mikor pengéjével suhint a másik. Win hátrább is hőköl a számára váratlan, bár azért logikusan következő mozdulatra.*
- Örülök, hogy így tetszik! *Hamar összeszedi lélekjelenlétét a rövid ijedtségből, s újra széles mosollyal nyugtázza a kincsvadász tetszését. Első üzlete ennél jobban talán nem is sikerülhetett volna. Persze ezt jórészt a kovács gyors munkájának köszönheti, a babérok learatására mégis neki van lehetősége.
Ha pedig Nixa mindent visszacsomagolt a helyére, készségesen mozdul, hogy segítsen a pacira való felpakolásban. Szegény kis lovacskára, ki lehet el sem fog bírni ennyi terhet.*
- Na igen, a kovácsunknak gyorsan jár a keze! *Ejt meg egy apró tréfát, mihez még kacsintást is mellékel.* Persze, szerzek neked egy szép példányt, jutányos áron! *Továbbra is derűs ábrázattal nyugtatja a lányt, nincs semmi akadálya a piacozásnak.*
- Remélem addig azért kibírja szegény pára. Annyira nincs messze. *Igyekszik bizakodni az állat képességeivel kapcsolatban. Következő mozdulatával meg már hajol is le, hogy immár valóban nyújthassa azt a segédkezet.*
- Mit vihetek? Ha ketten megfogjuk, nem kell két kört fordulni. *Abban ugyanis egészen biztos, hogy bár viselve mindezeket elbírná a másik, így, kézben fogva nehezebb a dolga.*
*A lovag lány lelkesedése bizony ragadós. Immár hátul, a raktárban, úgy figyeli Win a kicsomagolási műveletet, akár büszke anyuka, ki végre az áhított nyalánkságokat tudta prezentálni arra kiéhezett gyermeke számára. Annak ellenére is, hogy legalább másfél fejjel alacsonyabb a szőkénél, ha nem többel.
Mindenesetre igyekszik azért úgy nyomon követni az eseményeket, hogy közben ne legyen útban a nagy öltözködésnél, pláne nem a kardpróbálgatásnál.*
- Lenyűgözően! *Feleli őszinte elképedéssel, egy jókora nyelést követően Nixa érdeklődésére.* Akár egy amazon! *És valóban, termete, kiállása, a korábbi vadászat hagyta, kellemetlennek tűnő nyomok, mind kalmárunk ezen benyomását erősítik. Főleg, mikor pengéjével suhint a másik. Win hátrább is hőköl a számára váratlan, bár azért logikusan következő mozdulatra.*
- Örülök, hogy így tetszik! *Hamar összeszedi lélekjelenlétét a rövid ijedtségből, s újra széles mosollyal nyugtázza a kincsvadász tetszését. Első üzlete ennél jobban talán nem is sikerülhetett volna. Persze ezt jórészt a kovács gyors munkájának köszönheti, a babérok learatására mégis neki van lehetősége.
Ha pedig Nixa mindent visszacsomagolt a helyére, készségesen mozdul, hogy segítsen a pacira való felpakolásban. Szegény kis lovacskára, ki lehet el sem fog bírni ennyi terhet.*
- Na igen, a kovácsunknak gyorsan jár a keze! *Ejt meg egy apró tréfát, mihez még kacsintást is mellékel.* Persze, szerzek neked egy szép példányt, jutányos áron! *Továbbra is derűs ábrázattal nyugtatja a lányt, nincs semmi akadálya a piacozásnak.*
- Remélem addig azért kibírja szegény pára. Annyira nincs messze. *Igyekszik bizakodni az állat képességeivel kapcsolatban. Következő mozdulatával meg már hajol is le, hogy immár valóban nyújthassa azt a segédkezet.*
- Mit vihetek? Ha ketten megfogjuk, nem kell két kört fordulni. *Abban ugyanis egészen biztos, hogy bár viselve mindezeket elbírná a másik, így, kézben fogva nehezebb a dolga.*
2123. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-12-01 16:10:17
Üzenet elküldve: 2020-12-01 16:10:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
* Még szép, hogy figyelte Winy ténykedését. Mást amúgy sem csinálhatott volna. A lelkesedése fellángol, amikor közlik vele, hogy elkészült mindene. Úgy tűnik ez ragadós, mert mintha a kétszeműre is átragadt volna valamennyi ebből a lelkesedésből. Nincs okuk itt álldogálni, így aztán gyorsan meg is indulnak hátra, a már jól ismert úton. Csodák csodájára a takaros kis csomag már oda is van készítve.*
- Még szép, hogy felpróbálom.* Veti magát rá boldogan. Az olajos bőrbe csavart darabokat egyesével veszi elő. Nagyon óvatosan bán vele, mintha csak egy hímes tojás volna. Arcán meg a végtelen boldogság mutatkozik. Sorra ölti fel a ragyogó páncél darabjait. Végül pedig a kardot is a kezébe veszi. A sisak most az arcát is takarja, így aki nem tudja, hogy ki ő nem is ismerné fel.*
- Na, hogy festek?* Kérdi, miközben pózol a másik nőnek. A mesterkarddal csap is egyet, hogy kipróbálja. Hihetetlenül gyors a penge és könnyű. Kiváló darab.*
- Nagyszerű! Tökéletes! Ezt rám öntötték.* Mozog benne és közben próbálgatja. Amikor aztán mindezzel megvan, akkor szépen elkezdi össze csomagolni.*
- Jaj nekem! Az egy dolog, hogy megvettem ezt a páncélt, de kicsit későbbre vártam. Kis lovacskám nem fog ennek örülni. Azt hiszem kéne vennem egy nagy csatamént. Esetleg, ha a piacon megyünk át nem tudnánk venni egyet?* Kérdezi meg, mert szegény kis paciját tényleg nem szívesen terhelné le. Már így is jócskán fel van pakolva. Csak remélni tudja, hogy ez még meg tudják oldani valahogy. Ha megegyeznek, akkor indulna is vele rögvest, amint felpakolt.*
* Még szép, hogy figyelte Winy ténykedését. Mást amúgy sem csinálhatott volna. A lelkesedése fellángol, amikor közlik vele, hogy elkészült mindene. Úgy tűnik ez ragadós, mert mintha a kétszeműre is átragadt volna valamennyi ebből a lelkesedésből. Nincs okuk itt álldogálni, így aztán gyorsan meg is indulnak hátra, a már jól ismert úton. Csodák csodájára a takaros kis csomag már oda is van készítve.*
- Még szép, hogy felpróbálom.* Veti magát rá boldogan. Az olajos bőrbe csavart darabokat egyesével veszi elő. Nagyon óvatosan bán vele, mintha csak egy hímes tojás volna. Arcán meg a végtelen boldogság mutatkozik. Sorra ölti fel a ragyogó páncél darabjait. Végül pedig a kardot is a kezébe veszi. A sisak most az arcát is takarja, így aki nem tudja, hogy ki ő nem is ismerné fel.*
- Na, hogy festek?* Kérdi, miközben pózol a másik nőnek. A mesterkarddal csap is egyet, hogy kipróbálja. Hihetetlenül gyors a penge és könnyű. Kiváló darab.*
- Nagyszerű! Tökéletes! Ezt rám öntötték.* Mozog benne és közben próbálgatja. Amikor aztán mindezzel megvan, akkor szépen elkezdi össze csomagolni.*
- Jaj nekem! Az egy dolog, hogy megvettem ezt a páncélt, de kicsit későbbre vártam. Kis lovacskám nem fog ennek örülni. Azt hiszem kéne vennem egy nagy csatamént. Esetleg, ha a piacon megyünk át nem tudnánk venni egyet?* Kérdezi meg, mert szegény kis paciját tényleg nem szívesen terhelné le. Már így is jócskán fel van pakolva. Csak remélni tudja, hogy ez még meg tudják oldani valahogy. Ha megegyeznek, akkor indulna is vele rögvest, amint felpakolt.*
2122. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-11-30 21:18:43
Üzenet elküldve: 2020-11-30 21:18:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nem elég levadászni...//
*Úgy tűnik, a lovag lány figyelemmel kísérte ténykedését, hiszen ahogy az éltes elfet útjára bocsájtja, már indul is elé, hogy félúton találkozva mindketten megspóroljanak maguknak pár lépést. Szerencsére neheztelést sem érez felőle, s bár valóban csupán néhány percnyi tétlenségre kárhoztatta megrendelőjét, azért megkönnyebbüléssel fogadja annak elnéző szavait. Volt már szerencséje türelmetlen ügyfélhez, igaz, mind elkényeztetett, pénzes hölgyike képében kellemetlenkedett.
Jó híreit is lelkesedés fogadja, a felcsillanó szempárra szélesedő, a másik izgatottságát tükröző mosollyal felel, s hálás biccentéssel fogadja kiszolgálásuk dicséretét. Egészen elkapta a kincsvadász hangulata, s bár nem kifejezetten érzett eddig rajongást az ilyesféle holmik irányába, most meglehetősen kíváncsivá vált.*
- Semmire! *Neveti válaszát a türelmetlenkedő kérdésre.* Gyere, ezek is a raktárban lesznek. *Inti rövid mozdulattal követésre Nixát. Korábban már bejárt útvonalukon vezeti hátra a szőkét, hol megrendelését egy takarosan összekészített pakként találják. Az azt igénylő darabok, ahogy az egy ilyen helyen elvárható, olajos bőrbe gondosan tekerve várják, hogy jövendő gazdájuk szemügyre vegye kitűnő kovácsolásukat.*
- Ez lenne az. *Tesz egy játékosan túlzó, teátrális gesztust baljával, akárha saját mesterművét prezentálná épp.* Egész nyugodtan vizsgáld át, sőt, fel is próbálhatod, ha szeretnéd! *Kezeit háta mögött összefonva helyezkedik el várakozó álláspontba. Ajka sarkaiban mosolyt bújtatva figyeli a lovag lány ténykedését, minden grimaszát és mozdulatát akkor is, ha csak röpke átvizsgálásra kerül sor, akkor meg főleg, ha még a próba is megtörténik.*
*Úgy tűnik, a lovag lány figyelemmel kísérte ténykedését, hiszen ahogy az éltes elfet útjára bocsájtja, már indul is elé, hogy félúton találkozva mindketten megspóroljanak maguknak pár lépést. Szerencsére neheztelést sem érez felőle, s bár valóban csupán néhány percnyi tétlenségre kárhoztatta megrendelőjét, azért megkönnyebbüléssel fogadja annak elnéző szavait. Volt már szerencséje türelmetlen ügyfélhez, igaz, mind elkényeztetett, pénzes hölgyike képében kellemetlenkedett.
Jó híreit is lelkesedés fogadja, a felcsillanó szempárra szélesedő, a másik izgatottságát tükröző mosollyal felel, s hálás biccentéssel fogadja kiszolgálásuk dicséretét. Egészen elkapta a kincsvadász hangulata, s bár nem kifejezetten érzett eddig rajongást az ilyesféle holmik irányába, most meglehetősen kíváncsivá vált.*
- Semmire! *Neveti válaszát a türelmetlenkedő kérdésre.* Gyere, ezek is a raktárban lesznek. *Inti rövid mozdulattal követésre Nixát. Korábban már bejárt útvonalukon vezeti hátra a szőkét, hol megrendelését egy takarosan összekészített pakként találják. Az azt igénylő darabok, ahogy az egy ilyen helyen elvárható, olajos bőrbe gondosan tekerve várják, hogy jövendő gazdájuk szemügyre vegye kitűnő kovácsolásukat.*
- Ez lenne az. *Tesz egy játékosan túlzó, teátrális gesztust baljával, akárha saját mesterművét prezentálná épp.* Egész nyugodtan vizsgáld át, sőt, fel is próbálhatod, ha szeretnéd! *Kezeit háta mögött összefonva helyezkedik el várakozó álláspontba. Ajka sarkaiban mosolyt bújtatva figyeli a lovag lány ténykedését, minden grimaszát és mozdulatát akkor is, ha csak röpke átvizsgálásra kerül sor, akkor meg főleg, ha még a próba is megtörténik.*
2121. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2020-11-30 17:30:46
Üzenet elküldve: 2020-11-30 17:30:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Új kezdet//
*A heges arcú, csúnyán mondva, hozzászokott már, hogy az, amit eltervez, az meg is valósul. Legyen szó egy egyszerű vásárlásról vagy egy új területre való átlépésre. A Kereskedőház sok lábon áll, rengeteg szolgáltatással foglalkoznak és bár az üvegházzal és az ezzel kapcsolatos további befektetésekkel együtt is tetemes összeget kívánnak beleölni, mégis biztos benne, hogy a befektetésük meg fog térülni. Ha nem volna biztos benne, talán bele sem kezdett volna. Persze Nisamienek és az édesapjának egészen másképp, az életüket gyökeresen megváltoztató lehetőséget jelent, számára csak egy újabb terület, amellyel megerősítheti a Kereskedőház reputációját.
A kérdés kissé váratlanul éri, nem tartalma miatt, inkább azért, mert gondolatai kissé elkalandoztak.*
- Öhm, persze egyáltalán nem probléma. *Válaszolja és még vonásait is sikerül valamennyire rendeznie. Mások gesztusaiból jól tud olvasni, így feltűnhet neki Nisamie kevésbé őszinte mosolya, de ahogy korábban eldöntötte, nem kíváncsiskodik. Láthatóan kellemetlen ez a téma a lánynak.
Amikor kicsit áttérnek a munkára, visszatér a saját területére, ahol otthonosabban és magabiztosabban mozog. A tervezés és a kivitelezés számára mindig kellemes út a megvalósításig.*
- Értem. *Reflektál az első mondatra, de maga is sejtette, hogy lesznek, amelyek beszerzése majd problémát okozhat.*
- A Kereskedőház rendelkezik olyan forrásokkal, amelyek megkönnyíthetik majd a beszerzést, de ez persze megfelelő szervezést igényel majd. *Mondja határozottan.*
- Ami ritkaság, az mindig kelendőbb és drágább, így mindenféleképp szeretném, ha ilyesmi is felkerülne a repertoárba. Természetesen, amennyiben a kockázat nem magasabb, mint a várt haszon. *Bújik ki belőle a kereskedő. Hisz akadnak olyan tételek, amelyek nem érik meg, hogy többet költsenek rá, mint amennyi hasznuk származhat belőle.*
- De egyelőre foglalkozzunk az első lépésekkel, az üvegház megtervezése és megépítése, a vízellátási problémák megoldása. *Tekint el a folyó felé, ahonnan tervei szerint majd egy kis csatornával idáig vezethezik a vizet.*
- De kérem, előbb válasszanak szobát, költözzenek be és holnap, tiszta, pihent fejjel rátérünk a tervezésre. *Mosolyodik el féloldalasan. Bármennyire szeretné minél hamarabb megvalósítani a terveit, mégis adnia kell időt arra, hogy Nisamie és édesapja beilleszkedhessenek.*
*A heges arcú, csúnyán mondva, hozzászokott már, hogy az, amit eltervez, az meg is valósul. Legyen szó egy egyszerű vásárlásról vagy egy új területre való átlépésre. A Kereskedőház sok lábon áll, rengeteg szolgáltatással foglalkoznak és bár az üvegházzal és az ezzel kapcsolatos további befektetésekkel együtt is tetemes összeget kívánnak beleölni, mégis biztos benne, hogy a befektetésük meg fog térülni. Ha nem volna biztos benne, talán bele sem kezdett volna. Persze Nisamienek és az édesapjának egészen másképp, az életüket gyökeresen megváltoztató lehetőséget jelent, számára csak egy újabb terület, amellyel megerősítheti a Kereskedőház reputációját.
A kérdés kissé váratlanul éri, nem tartalma miatt, inkább azért, mert gondolatai kissé elkalandoztak.*
- Öhm, persze egyáltalán nem probléma. *Válaszolja és még vonásait is sikerül valamennyire rendeznie. Mások gesztusaiból jól tud olvasni, így feltűnhet neki Nisamie kevésbé őszinte mosolya, de ahogy korábban eldöntötte, nem kíváncsiskodik. Láthatóan kellemetlen ez a téma a lánynak.
Amikor kicsit áttérnek a munkára, visszatér a saját területére, ahol otthonosabban és magabiztosabban mozog. A tervezés és a kivitelezés számára mindig kellemes út a megvalósításig.*
- Értem. *Reflektál az első mondatra, de maga is sejtette, hogy lesznek, amelyek beszerzése majd problémát okozhat.*
- A Kereskedőház rendelkezik olyan forrásokkal, amelyek megkönnyíthetik majd a beszerzést, de ez persze megfelelő szervezést igényel majd. *Mondja határozottan.*
- Ami ritkaság, az mindig kelendőbb és drágább, így mindenféleképp szeretném, ha ilyesmi is felkerülne a repertoárba. Természetesen, amennyiben a kockázat nem magasabb, mint a várt haszon. *Bújik ki belőle a kereskedő. Hisz akadnak olyan tételek, amelyek nem érik meg, hogy többet költsenek rá, mint amennyi hasznuk származhat belőle.*
- De egyelőre foglalkozzunk az első lépésekkel, az üvegház megtervezése és megépítése, a vízellátási problémák megoldása. *Tekint el a folyó felé, ahonnan tervei szerint majd egy kis csatornával idáig vezethezik a vizet.*
- De kérem, előbb válasszanak szobát, költözzenek be és holnap, tiszta, pihent fejjel rátérünk a tervezésre. *Mosolyodik el féloldalasan. Bármennyire szeretné minél hamarabb megvalósítani a terveit, mégis adnia kell időt arra, hogy Nisamie és édesapja beilleszkedhessenek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066