Arthenior - Kovácsműhely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 34 (661. - 680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
680. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-08 17:36:27
Üzenet elküldve: 2014-10-08 17:36:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Ízisz//
*Hősünk elképed. Valószínűleg, ha képes lenne rá, meg is foganna és elvetélne egy röpke pillanat alatt. Ehelyett inkább a bevált módszert alkalmazza: felkacag. Utána megtörli könnypárával lepett szemét, nagyot sóhajt, majd feltartott kezével gesztikulálva összegzi a hallottakat.*
- Jól értem én ezt, kovácsmester? Csinálni kell azt _is_? Azaz hagyjak itt egy kisebb vagyont, mert te azt _mondod_, hogy lesz? Egy nyílpuskáért meg egy marék vesszőért, plusz egy szép ígéretért kérsz kétezer aranyat? *Megrázza fejét, megköszörüli a torkát.* Komolyan ez a tényállás? Meséld már el nekem, kérlek, hogy mi a biztosítékom? Miért is érné ez meg nekem?
*Hősünk elképed. Valószínűleg, ha képes lenne rá, meg is foganna és elvetélne egy röpke pillanat alatt. Ehelyett inkább a bevált módszert alkalmazza: felkacag. Utána megtörli könnypárával lepett szemét, nagyot sóhajt, majd feltartott kezével gesztikulálva összegzi a hallottakat.*
- Jól értem én ezt, kovácsmester? Csinálni kell azt _is_? Azaz hagyjak itt egy kisebb vagyont, mert te azt _mondod_, hogy lesz? Egy nyílpuskáért meg egy marék vesszőért, plusz egy szép ígéretért kérsz kétezer aranyat? *Megrázza fejét, megköszörüli a torkát.* Komolyan ez a tényállás? Meséld már el nekem, kérlek, hogy mi a biztosítékom? Miért is érné ez meg nekem?
679. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-08 14:57:44
Üzenet elküldve: 2014-10-08 14:57:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Halax Lamans és Kaiyko Di'Arie//
*Ezerszer elmondhatja újra Halax, hogy mit szeretne, erre a kovács ezerszer elmondja, hogy mi az ára és nem jutnak semmire továbbra sem. Sóhajtozás ide-oda.*
-Nem tartok belőle a farzsebemben. El kell készítenem, megrendelésre.
Az első két tételt viheti azonnal. A kardért meg jöjjön vissza ha komolyan érdekli. Addig összeszedheti a rávalót.
~Még akár munkát is tudok ajánlani. Az asszony utál mosogatni...~
*Rándul félmosolyra a férfi szája tekintélyes bajusza alatt.
A kis leskelődővel nem foglalkozik. Nem olyan nyájas, mint a kovácsné, az meg most éppen dinnye méretűre nőtt vöröslő fejjel pampog valamit a ház másik felében.*
*Ezerszer elmondhatja újra Halax, hogy mit szeretne, erre a kovács ezerszer elmondja, hogy mi az ára és nem jutnak semmire továbbra sem. Sóhajtozás ide-oda.*
-Nem tartok belőle a farzsebemben. El kell készítenem, megrendelésre.
Az első két tételt viheti azonnal. A kardért meg jöjjön vissza ha komolyan érdekli. Addig összeszedheti a rávalót.
~Még akár munkát is tudok ajánlani. Az asszony utál mosogatni...~
*Rándul félmosolyra a férfi szája tekintélyes bajusza alatt.
A kis leskelődővel nem foglalkozik. Nem olyan nyájas, mint a kovácsné, az meg most éppen dinnye méretűre nőtt vöröslő fejjel pampog valamit a ház másik felében.*
678. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-10-01 21:54:47
Üzenet elküldve: 2014-10-01 21:54:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Reggel van. Tiban régen otthagyta erdőbéli táborhelyét, és most újra a városban jár. A reggeli harmattal kelt, és egy apró gyomorfájással. A sündisznó egy kicsit megfeküdte hasát, de legalább nem lett férges. (Legalábbis reméli, eléggé megsütötte azt a húst.) A mester már korán reggel munkálkodik a műhelyében, így Tibanra csak egy piilantást vet. A férfi biccentve köszön a kovácsnak, majd pár percnyi nézelődés után megszólítja.*
- Mennyire jók ezek a dobófegyverek? * kérdezi komoran, egy kést kezébe véve. * Nagyon kiegyensúlyozottnak érzem, azonban képes sérült is okozni?
- Ezek kiváló fegyverek. * Válaszol a kovács komoran, lassítva kalapács ütésein.* Az okozott sérülés pedig az eldobójától függ. Meg attól persze hogy milyen páncélt visel az ellenfél.
- Értem, persze. * Bólogat sokatmondóan Tiban. * Csak régen volt már a kezemben más fegyver mint a tőröm, tudja? * elenyedik párbeszédbe a kováccsal, mintha az régi ismerőse volna.* Viszont mióta a városban vagyok és minden második embernél kardokat meg íjjakat látok, valamiért úgy érzem hogy tovább kell képeznem magam. * Fél szemét becsuklya, és felemeli a fegyvert, mintha dobásra készülne. * Nem szeretném hogy itt szúrjanak le valamelyik sikátorban. Öregségben akarok eltávozni.
- Hogyha egy sikátorban támadják meg, nem sok hasznát fogja venni egy dobókésnek. Általában közelről szúrnak, tudja, hátba. * adja biztató tanácsát a kovács, kezével egy bökést mímelve.* Vagy hasba, előről. Az sem kellemes. Sokkal tovább tart mire az ember, tudja, meghal.
* Tiban leereszti a kést, majd száját elhúzva végig pillant az eladásra kínált fegyvereken.*
- A pajzsokhoz nem értek. Ahogy a vértekhez sem. * Jelenti ki bágyadtan.* Mit ajánlana?
- Magának? * Horkan fel a mester végigmérve a kalandort. * A futást.
- Mennyire jók ezek a dobófegyverek? * kérdezi komoran, egy kést kezébe véve. * Nagyon kiegyensúlyozottnak érzem, azonban képes sérült is okozni?
- Ezek kiváló fegyverek. * Válaszol a kovács komoran, lassítva kalapács ütésein.* Az okozott sérülés pedig az eldobójától függ. Meg attól persze hogy milyen páncélt visel az ellenfél.
- Értem, persze. * Bólogat sokatmondóan Tiban. * Csak régen volt már a kezemben más fegyver mint a tőröm, tudja? * elenyedik párbeszédbe a kováccsal, mintha az régi ismerőse volna.* Viszont mióta a városban vagyok és minden második embernél kardokat meg íjjakat látok, valamiért úgy érzem hogy tovább kell képeznem magam. * Fél szemét becsuklya, és felemeli a fegyvert, mintha dobásra készülne. * Nem szeretném hogy itt szúrjanak le valamelyik sikátorban. Öregségben akarok eltávozni.
- Hogyha egy sikátorban támadják meg, nem sok hasznát fogja venni egy dobókésnek. Általában közelről szúrnak, tudja, hátba. * adja biztató tanácsát a kovács, kezével egy bökést mímelve.* Vagy hasba, előről. Az sem kellemes. Sokkal tovább tart mire az ember, tudja, meghal.
* Tiban leereszti a kést, majd száját elhúzva végig pillant az eladásra kínált fegyvereken.*
- A pajzsokhoz nem értek. Ahogy a vértekhez sem. * Jelenti ki bágyadtan.* Mit ajánlana?
- Magának? * Horkan fel a mester végigmérve a kalandort. * A futást.
677. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-30 21:41:48
Üzenet elküldve: 2014-09-30 21:41:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
*Svir az erdőből érkezik vissza a kovácsműhelybe, na nem, nem közvetlen, nem áll hatalmában az erdőből csak úgy a műhelyben teremni, mert ugyebár az még a hozzá hasonló hősöktől sem épp megszokott. Mi több, még tőlük is egyenesen szokatlan. Svir ehelyett - a többi közönséges halandóhoz hasonlóan - a piac felől jön, méghozzá az ajtón keresztül, véletlenül sem azon átsétálva, mint valami szellem.*
- Látom készen van! *Szólítja meg a kovácsot, akinél néhány órája az új tegez nyílvesszőt megrendelte.*
- Köszönöm! *Mondja, mikor átveszi a csomagot, majd távozik, még mielőtt újabb költekezésre adná a fejét.*
- Látom készen van! *Szólítja meg a kovácsot, akinél néhány órája az új tegez nyílvesszőt megrendelte.*
- Köszönöm! *Mondja, mikor átveszi a csomagot, majd távozik, még mielőtt újabb költekezésre adná a fejét.*
676. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-30 17:41:29
Üzenet elküldve: 2014-09-30 17:41:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Meleg és füst. Ez a két dolog az, ami egyből eljut tudatáig ahogyan belép a műhelybe. Fintorogva elhúzza a száját, majd gallérját finoman megigazítva lassú lépésekbe kezd. A kiállított áru igazán lenyűgöző, minden egyes darab a mester hozzáértését bizonyítja. Láthatóan mindent nagy hozzáértéssel és odafigyeléssel készítették. Tiban kezét hát mögött tartja, eképpen hajol közelebb egy hosszú, falon lógó pengéhez.*
- Igazán szép, nagyon szép. * jegyzi meg elismerően a kovács felé pillantva.* Csak harci eszközöket készít? *kérdezi hirtelen a férfi felé fordulva, aki kissé értetlenül emeli fel tekintetét a munkából.*
- Nos, természetesen nem. * Válaszol komoran.* Patkókat, szögeket, szerszámokat is készítek, ha erre gondolt az uraság.
- Nem igazán ilyesmikre gondoltam, mester. * Lép közelebb halvány, ám kissé ijesztő mosollyal a pulthoz.* A városőrségnek is ön kovácsol?
- Hát... alkalmanként igen. * húzza össze a szemöldökét az alak. * Mire akar kilyukadni? Mit keres?
* Tiban megtorpan, majd kovács kezében lévő remekre pillant. A lándzsa manapság primitív fegyvernek minősül, azonban ez az ember még egy egyszerű acélhegyet is képes műremekké faragni. Kezeit mellkasa előtt összefonja, majd komoran felteszi a kérdést.*
- Bilincsek uram. Bilincsek és lánc. * Lélegzi ki a szavakat. * Készít eféléket?
* A mester halkan szusszan egyet, majd tovább folytatja a lándzsa megmunkálását. Pár pillanatig csend ül a szobára, csupán a tűz sercegését és a kalapács ütéseit lehet hallani.*
- Embernek vagy jószágnak? * Kérdez vissza a kovács keserűen.*
- Embernek, orknak, elfnek, satöbbi. Mindennek aminek keze van. * Folytatja komoran Tiban. Újabb csend, kalapálás, tűz.*
- Sokba kerül. * Csattan a rövid válasz két kalapálás között.*
- Még nem is kell egyelőre, viszont köszönöm az együttműködését. Mindenképpen felkeresem önt jövőben, mester. * Köszön el biccentéssel Tiban, majd átlépdel a műhelyen, egyenesen az erdő irányába.*
~Mindenképpen.~
- Igazán szép, nagyon szép. * jegyzi meg elismerően a kovács felé pillantva.* Csak harci eszközöket készít? *kérdezi hirtelen a férfi felé fordulva, aki kissé értetlenül emeli fel tekintetét a munkából.*
- Nos, természetesen nem. * Válaszol komoran.* Patkókat, szögeket, szerszámokat is készítek, ha erre gondolt az uraság.
- Nem igazán ilyesmikre gondoltam, mester. * Lép közelebb halvány, ám kissé ijesztő mosollyal a pulthoz.* A városőrségnek is ön kovácsol?
- Hát... alkalmanként igen. * húzza össze a szemöldökét az alak. * Mire akar kilyukadni? Mit keres?
* Tiban megtorpan, majd kovács kezében lévő remekre pillant. A lándzsa manapság primitív fegyvernek minősül, azonban ez az ember még egy egyszerű acélhegyet is képes műremekké faragni. Kezeit mellkasa előtt összefonja, majd komoran felteszi a kérdést.*
- Bilincsek uram. Bilincsek és lánc. * Lélegzi ki a szavakat. * Készít eféléket?
* A mester halkan szusszan egyet, majd tovább folytatja a lándzsa megmunkálását. Pár pillanatig csend ül a szobára, csupán a tűz sercegését és a kalapács ütéseit lehet hallani.*
- Embernek vagy jószágnak? * Kérdez vissza a kovács keserűen.*
- Embernek, orknak, elfnek, satöbbi. Mindennek aminek keze van. * Folytatja komoran Tiban. Újabb csend, kalapálás, tűz.*
- Sokba kerül. * Csattan a rövid válasz két kalapálás között.*
- Még nem is kell egyelőre, viszont köszönöm az együttműködését. Mindenképpen felkeresem önt jövőben, mester. * Köszön el biccentéssel Tiban, majd átlépdel a műhelyen, egyenesen az erdő irányába.*
~Mindenképpen.~
675. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-30 08:43:41
Üzenet elküldve: 2014-09-30 08:43:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* Rábukkan a kovács műhelyére. Már messziről lehet hallani az üllőnek csapódó kalapács csengését. Betér ide, hát, ha tud a kovács valamit kezdeni elnyűtt pajzsával. Ha nem lenne rá elég pénze, akkor megpróbál a kovács hasznára lenni valami munkában. Lehet, hogy adogathatja a szerszámokat, vagy lapátolhatja a szenet. Esetleg táplálhatja a tüzet. Mindegy neki mit kell tenni, de akkor is szerezni akar egy új pajzsot, bármi áron!*
674. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-29 22:11:57
Üzenet elküldve: 2014-09-29 22:11:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
*A férfi arra ébred, hogy a fogadós ütögeti a vállát.*
- Kelj fel, már lassan sötétedik!
*Mordokhai nehézkesen, rosszkedvűen, rossz szájízzel, fel tápászkodik a székéről, majd megveregeti az előtte álló vállát.*
- Hálás köszönetem, hogy nem dobtál ki.
- Egy-egy ilyet még el tudok viselni.
*A vándor biccent, majd úgy dönt, hogy éppen itt az ideje felkeresnie a kovácsot. Oda indult akkor is, amikor elrabolták, azóta nem volt a városban.
Nyújtózik egyet, majd kilép a súlyos, sokat látott faajtón a még estére is forgalmas főtérre. Bár lassan már kezdenek kiürülni az utcák - az emberek vagy haza, vagy a fogadóba mennek -, még mindig bele lehet futni tömegekbe.
Mordokhai elindul a Szegénynegyed felé. Nem áll szándékában bárhol is időzni. Elmegy a kovácshoz, megnézi a kínálatot, aztán visszatér a fogadóba, kivesz egy szobát és alszik egyet. Gyorsan vág át az utcákon, fél szemmel mindig az erszényét figyeli. Amikor a következő negyedbe ér, már nem ügyel ilyen szinten a pénzére, az itt élők vagy máshogy, vagy sehogy sem lopnak.
Ezután a piac következik. Mordokhai itt már tapasztalja, hogy jelentősen kevesebben vannak, mint nap közben. Habár még nincs sötét, a nap már lemenőben van, tehát jó lesz sietni, ha még időben vissza szeretne térni.
Pár perc után már meghallja a hangot. Kalapács találkozik a felhevült acéllal. Kisvártatva már a tulajdonosával elegyedik egy rövid szóváltásba, a műhelyben.*
- Miben segíthetek?
- Csak nézelődni jöttem, de lehet, hogy veszek valamit.
*A kovács biccent, a vándor pedig nekilát körbejárni a kovács műhelyét.*
- Kelj fel, már lassan sötétedik!
*Mordokhai nehézkesen, rosszkedvűen, rossz szájízzel, fel tápászkodik a székéről, majd megveregeti az előtte álló vállát.*
- Hálás köszönetem, hogy nem dobtál ki.
- Egy-egy ilyet még el tudok viselni.
*A vándor biccent, majd úgy dönt, hogy éppen itt az ideje felkeresnie a kovácsot. Oda indult akkor is, amikor elrabolták, azóta nem volt a városban.
Nyújtózik egyet, majd kilép a súlyos, sokat látott faajtón a még estére is forgalmas főtérre. Bár lassan már kezdenek kiürülni az utcák - az emberek vagy haza, vagy a fogadóba mennek -, még mindig bele lehet futni tömegekbe.
Mordokhai elindul a Szegénynegyed felé. Nem áll szándékában bárhol is időzni. Elmegy a kovácshoz, megnézi a kínálatot, aztán visszatér a fogadóba, kivesz egy szobát és alszik egyet. Gyorsan vág át az utcákon, fél szemmel mindig az erszényét figyeli. Amikor a következő negyedbe ér, már nem ügyel ilyen szinten a pénzére, az itt élők vagy máshogy, vagy sehogy sem lopnak.
Ezután a piac következik. Mordokhai itt már tapasztalja, hogy jelentősen kevesebben vannak, mint nap közben. Habár még nincs sötét, a nap már lemenőben van, tehát jó lesz sietni, ha még időben vissza szeretne térni.
Pár perc után már meghallja a hangot. Kalapács találkozik a felhevült acéllal. Kisvártatva már a tulajdonosával elegyedik egy rövid szóváltásba, a műhelyben.*
- Miben segíthetek?
- Csak nézelődni jöttem, de lehet, hogy veszek valamit.
*A kovács biccent, a vándor pedig nekilát körbejárni a kovács műhelyét.*
673. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-28 15:49:50
Üzenet elküldve: 2014-09-28 15:49:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 186
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Ízisz//
*Egy pillanatig emésztgeti a kovács szavait, végigpillant magán, megállapítja, hogy nem változott, aztán – mit tehet az ember hala ilyen helyzetben? – felkacag.*
- Nem ez lenne az első eset, kovácsmester! *Vállat von.* De sose zavart, hogy tévednek a népek. Az az ő bajuk, nem az enyém. *Összeüti tenyereit, ami tompa csattanást és visszafogott koccanást eredményez.* És én, mint már többször mondtam, kifejezetten ITT szeretnék vásárolni.
*Hangos sóhajt hallat, olyasfélét, amit azok a szülők szoktak, akik már vagy harminchatodjára mondják szeretett porontyuknak, hogy „meg ne húzd a tehén farkát”, és az a bitang kölök mégis a bocik körül kolbászol. Nem baj, lehetne rosszabb is. Rosszabb mindig lehetne, sajnos.*
- Kell, jóuram! Kard, nyílpuska, lőszer, világbéke, minutumra pontos homokóra, szarvas-szárnyas paripa, worg öleb, miegymás. De nem vagyok telhetetlen, megelégszek az első hárommal. Mutasd hát a mesterséged szimbólumának számító pengét! Ha valóban ér annyit, amennyire véded, hát tárgyalhatunk némi plusz pénzről… *Vállat von.* Legfeljebb pár hatig krumplin él a család. Nem olyan szörnyű az…
*Valóban, azt a híres-neves mesterkardot még nem is látta Halax, és ez gyanúra ad okot. Mint minden. Igazából nem kétli, hogy van raktáron a portékából, de jobb biztosra menni. És különben is! Ha minden kötél szakad, arra legalább jó lesz a termékbemutató, hogy meggyőződjön arról, hogy itt tartják a szajrét. Jaznek csak könnyebb dolga lesz, ha nem az egész várost kell átmolyolnia, csak ezt a pöpec kis házikót. Mit meg nem tesz a gyerekért, hihetetlen!
Viszont hősünk öregszik, így eshet meg az a szörnyűség, hogy nem veszi észre az ajtónál kibickedő perszónát. Bár, ha érzékelné is, az nem mutat hátbabökős hajlamokat, úgyhogy csak örömet okozna a Lamansnak. Elvégre ha kivágnák, mint macskát a dolgát végezni, legalább valami tompítaná az ajtó kilengését…*
*Egy pillanatig emésztgeti a kovács szavait, végigpillant magán, megállapítja, hogy nem változott, aztán – mit tehet az ember hala ilyen helyzetben? – felkacag.*
- Nem ez lenne az első eset, kovácsmester! *Vállat von.* De sose zavart, hogy tévednek a népek. Az az ő bajuk, nem az enyém. *Összeüti tenyereit, ami tompa csattanást és visszafogott koccanást eredményez.* És én, mint már többször mondtam, kifejezetten ITT szeretnék vásárolni.
*Hangos sóhajt hallat, olyasfélét, amit azok a szülők szoktak, akik már vagy harminchatodjára mondják szeretett porontyuknak, hogy „meg ne húzd a tehén farkát”, és az a bitang kölök mégis a bocik körül kolbászol. Nem baj, lehetne rosszabb is. Rosszabb mindig lehetne, sajnos.*
- Kell, jóuram! Kard, nyílpuska, lőszer, világbéke, minutumra pontos homokóra, szarvas-szárnyas paripa, worg öleb, miegymás. De nem vagyok telhetetlen, megelégszek az első hárommal. Mutasd hát a mesterséged szimbólumának számító pengét! Ha valóban ér annyit, amennyire véded, hát tárgyalhatunk némi plusz pénzről… *Vállat von.* Legfeljebb pár hatig krumplin él a család. Nem olyan szörnyű az…
*Valóban, azt a híres-neves mesterkardot még nem is látta Halax, és ez gyanúra ad okot. Mint minden. Igazából nem kétli, hogy van raktáron a portékából, de jobb biztosra menni. És különben is! Ha minden kötél szakad, arra legalább jó lesz a termékbemutató, hogy meggyőződjön arról, hogy itt tartják a szajrét. Jaznek csak könnyebb dolga lesz, ha nem az egész várost kell átmolyolnia, csak ezt a pöpec kis házikót. Mit meg nem tesz a gyerekért, hihetetlen!
Viszont hősünk öregszik, így eshet meg az a szörnyűség, hogy nem veszi észre az ajtónál kibickedő perszónát. Bár, ha érzékelné is, az nem mutat hátbabökős hajlamokat, úgyhogy csak örömet okozna a Lamansnak. Elvégre ha kivágnák, mint macskát a dolgát végezni, legalább valami tompítaná az ajtó kilengését…*
672. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-27 10:47:28
Üzenet elküldve: 2014-09-27 10:47:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
// Halax Lamans //
*Mintha egy idegen világba csöppent volna. A kapuk bezárulnak előtte, a szájak összeszorulnak, a segítőkészség pedig úgy illan el, mint pillangók a lovasroham elől. Kaiyko eddig se tobzódó önbizalma lassan már pakolja kevéske kis motyóját, hogy végleg odébbálljon. Sosem gondolta, hogy ilyen nehéz dolga lesz a városiakkal. Tüskés bokrokon (és egy hangyabolyon) átvergődni pár szem szamócáért, hát az sokkal hálásabb mutatványnak tűnik így visszagondolva, mint az itteniekből egy tisztességes választ kihúzni. Mi baja van ezeknek? Vagy vele nem stimmel valami? Nem fér a fejébe, miért rekesztik ki ilyen látványosan. Ahogy körülnéz, vannak itt nála sokkal furcsább szerzetek is. Sőt! Ahogy igaz körülnéz, kevés világi dolgot látott szeme egyre jobban kitágul a furcsaságok özönén. Még sosem látott azelőtt tündért vagy óriást. Volt idő, amikor azt hitte, ezek a lények csak bácsikája túlzó képzeletének szüleményei. Idővel persze rá kellett jönnie, hogy az öreg Narr-nak az igazmondás nagyon is határozott jellemvonása volt.
A kovácsműhely közelében megülő illat felrázza az emléket, amikor a kiszolgált zsoldos először adott kardot a kezébe. Azt mondta, az élre fent acél dolga, hogy megvédje forgatóját s mind, kik érdemesnek találtatnak rá. Hirtelen megelevenedtek Kaiyko előtt a könyvek hősies történetei lovagokról, harcosnőkről, bátor vitézekről, igaz ügyekről. De amit Narr bácsi ezután mesélt, hamar szertezavarta a történetírók ábrándos megfogalmazásait. „A kardot egyvalamire találták ki, arra, hogy vért fakasszon. Ha pengét rántasz, ez lebegjen a szemed előtt. Aki háborút visel vagy bérbe adja a kardját, ölésre esküszik fel, nem másra.”
Sokat mesélt a zsoldosévekről és ezeket a meséket sosem szőtte át a legendák pátosza. Mégis fontos dolgokat tanítottak a türelemről, az alázatosságról, a kötelességről, a becsületről és arról, hogy a bizalom milyen veszélyes, s épp ezért mennyire drága dolog.
Kaiyko még próbálkozik két kofánál, hogy útbaigazítást kérjen, a negyediktől már félúton elkanyarodik, mert az a szúrós tekintet, amivel az asszonyság fogadta, eleve nem ígért semmi jót. Így kavarodott a kovácsműhely elé. Talán legalább azt megtudhatja, hogy mi volt a kencében, amit a kovács annak a nyomorult kancának a fájós lábára adott.
Mivel nem tudja pontosan, szokás-e itt kopogtatni, a geszus is eléggé határozatlanra sikerül. De hiába ismétli meg már egy kicsit hangosabban, válasz nem érkezik. Valószínűleg azért, mert bentről harsány szóáradatot hall kiszűrődni. Végül aztán benyit, de elhatározása cserben hagyja, mikor az ajtó még csak egy arasznyira tárul. Odabent eléggé határozott beszélgetés folyik. Kaiyko nem biztos benne, hogy jó ötlet lenne-e üzletkötés alatt közbevágni. Ahogy hallja ráadásul súlyos pénzekről forog a szó. Megszeppenése észrevétlenül fordul át kíváncsiságba, s csakhamar azon kapja magát, hogy élénken figyeli, mint alakul a diskurzus. Illetve nem kapja magát semmin, hiszen ha észrevenné, mit csinál épp, elsüllyedne szégyenében.
Hallgatja a férfit, aki a mesterkard meg a nyílpuskák ügyében alkudozik. Megdöbben a történeten, amit amaz a vademberekről mond. Biztos világlátott ember lehet. Egész magával ragadó a lendület és az az átélés, amivel beszél. Kaiyko igyekszik belesni az ajtórésen, de csak részleteiben látja az idegent. Nem igazán tudja megítélni, miféle. Nemesember lehet? Vagy valami kóbor világfi? Kalóz? Még sosem látott kalózt vagy tengerjáró kereskedőt. Narr bácsi szerint ezt a kettőt egy hajszál választja el… vagy a széljárás vagy az se. A kovácsról azonban most se lett jobb véleménye. Rátarti alaknak tűnik. Lassan már az a gondolat is elkezd motoszkálni a fejében, hogy talán azért nem hat az a kence, mert az istállómester nem fizetett eleget.
Akárhogy is, szeretne mihamarabb megoldást találni a hátas ügyében. Most viszont kezd kételkedni benne, hogy ennek a megoldásnak a kovács lesz a kulcsa. De talán valaki más… *
*Mintha egy idegen világba csöppent volna. A kapuk bezárulnak előtte, a szájak összeszorulnak, a segítőkészség pedig úgy illan el, mint pillangók a lovasroham elől. Kaiyko eddig se tobzódó önbizalma lassan már pakolja kevéske kis motyóját, hogy végleg odébbálljon. Sosem gondolta, hogy ilyen nehéz dolga lesz a városiakkal. Tüskés bokrokon (és egy hangyabolyon) átvergődni pár szem szamócáért, hát az sokkal hálásabb mutatványnak tűnik így visszagondolva, mint az itteniekből egy tisztességes választ kihúzni. Mi baja van ezeknek? Vagy vele nem stimmel valami? Nem fér a fejébe, miért rekesztik ki ilyen látványosan. Ahogy körülnéz, vannak itt nála sokkal furcsább szerzetek is. Sőt! Ahogy igaz körülnéz, kevés világi dolgot látott szeme egyre jobban kitágul a furcsaságok özönén. Még sosem látott azelőtt tündért vagy óriást. Volt idő, amikor azt hitte, ezek a lények csak bácsikája túlzó képzeletének szüleményei. Idővel persze rá kellett jönnie, hogy az öreg Narr-nak az igazmondás nagyon is határozott jellemvonása volt.
A kovácsműhely közelében megülő illat felrázza az emléket, amikor a kiszolgált zsoldos először adott kardot a kezébe. Azt mondta, az élre fent acél dolga, hogy megvédje forgatóját s mind, kik érdemesnek találtatnak rá. Hirtelen megelevenedtek Kaiyko előtt a könyvek hősies történetei lovagokról, harcosnőkről, bátor vitézekről, igaz ügyekről. De amit Narr bácsi ezután mesélt, hamar szertezavarta a történetírók ábrándos megfogalmazásait. „A kardot egyvalamire találták ki, arra, hogy vért fakasszon. Ha pengét rántasz, ez lebegjen a szemed előtt. Aki háborút visel vagy bérbe adja a kardját, ölésre esküszik fel, nem másra.”
Sokat mesélt a zsoldosévekről és ezeket a meséket sosem szőtte át a legendák pátosza. Mégis fontos dolgokat tanítottak a türelemről, az alázatosságról, a kötelességről, a becsületről és arról, hogy a bizalom milyen veszélyes, s épp ezért mennyire drága dolog.
Kaiyko még próbálkozik két kofánál, hogy útbaigazítást kérjen, a negyediktől már félúton elkanyarodik, mert az a szúrós tekintet, amivel az asszonyság fogadta, eleve nem ígért semmi jót. Így kavarodott a kovácsműhely elé. Talán legalább azt megtudhatja, hogy mi volt a kencében, amit a kovács annak a nyomorult kancának a fájós lábára adott.
Mivel nem tudja pontosan, szokás-e itt kopogtatni, a geszus is eléggé határozatlanra sikerül. De hiába ismétli meg már egy kicsit hangosabban, válasz nem érkezik. Valószínűleg azért, mert bentről harsány szóáradatot hall kiszűrődni. Végül aztán benyit, de elhatározása cserben hagyja, mikor az ajtó még csak egy arasznyira tárul. Odabent eléggé határozott beszélgetés folyik. Kaiyko nem biztos benne, hogy jó ötlet lenne-e üzletkötés alatt közbevágni. Ahogy hallja ráadásul súlyos pénzekről forog a szó. Megszeppenése észrevétlenül fordul át kíváncsiságba, s csakhamar azon kapja magát, hogy élénken figyeli, mint alakul a diskurzus. Illetve nem kapja magát semmin, hiszen ha észrevenné, mit csinál épp, elsüllyedne szégyenében.
Hallgatja a férfit, aki a mesterkard meg a nyílpuskák ügyében alkudozik. Megdöbben a történeten, amit amaz a vademberekről mond. Biztos világlátott ember lehet. Egész magával ragadó a lendület és az az átélés, amivel beszél. Kaiyko igyekszik belesni az ajtórésen, de csak részleteiben látja az idegent. Nem igazán tudja megítélni, miféle. Nemesember lehet? Vagy valami kóbor világfi? Kalóz? Még sosem látott kalózt vagy tengerjáró kereskedőt. Narr bácsi szerint ezt a kettőt egy hajszál választja el… vagy a széljárás vagy az se. A kovácsról azonban most se lett jobb véleménye. Rátarti alaknak tűnik. Lassan már az a gondolat is elkezd motoszkálni a fejében, hogy talán azért nem hat az a kence, mert az istállómester nem fizetett eleget.
Akárhogy is, szeretne mihamarabb megoldást találni a hátas ügyében. Most viszont kezd kételkedni benne, hogy ennek a megoldásnak a kovács lesz a kulcsa. De talán valaki más… *
671. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 22:13:57
Üzenet elküldve: 2014-09-24 22:13:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara, Yerougha//
*Bólint, ha nem kér lehetetlent a lány, akkor tényleg semmiség. Ha lehetetlent kér, akkor majd talán, de csak talán beismerik, hogy ez nekik is megerőltető, de csak egészen kicsikét. A hősök nem fáradnak, mert nem is fáradhatnak el. Délidőben, ebéd előtt legalábbis nem, akkor inkább éhesek szoktak lenni. A választásért cserébe majd el is várja, hogy Elinara megcsillogtassa nekik főzőtudományát. Reméli, hogy a tündérek a sült almánál és a párolt gyökereknél ízletesebb vacsorákat is képesek elkészíteni. Majd kiderül ez is!*
- Azért a trollok barlangjába ne akarjon beséltálni. Persze nem kétséges, hogy képesek lennénk még velük is végezni, ha muszáj lenne. *Az rendben van, hogy hősök, de a halála előtt még szeretne megöregedni, meg ilyenek. Szerencsére Elinara nem úgy néz ki, mint aki direkt belesétálna egy sárkány szájába.*
- Menjünk. *Bólint, majd követi Elinarát.*
A hozzászólás írója (Svir Gia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 22:14:24
*Bólint, ha nem kér lehetetlent a lány, akkor tényleg semmiség. Ha lehetetlent kér, akkor majd talán, de csak talán beismerik, hogy ez nekik is megerőltető, de csak egészen kicsikét. A hősök nem fáradnak, mert nem is fáradhatnak el. Délidőben, ebéd előtt legalábbis nem, akkor inkább éhesek szoktak lenni. A választásért cserébe majd el is várja, hogy Elinara megcsillogtassa nekik főzőtudományát. Reméli, hogy a tündérek a sült almánál és a párolt gyökereknél ízletesebb vacsorákat is képesek elkészíteni. Majd kiderül ez is!*
- Azért a trollok barlangjába ne akarjon beséltálni. Persze nem kétséges, hogy képesek lennénk még velük is végezni, ha muszáj lenne. *Az rendben van, hogy hősök, de a halála előtt még szeretne megöregedni, meg ilyenek. Szerencsére Elinara nem úgy néz ki, mint aki direkt belesétálna egy sárkány szájába.*
- Menjünk. *Bólint, majd követi Elinarát.*
A hozzászólás írója (Svir Gia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 22:14:24
670. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 21:42:08
Üzenet elküldve: 2014-09-24 21:42:08
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara, Svir//
*Sejtelme sincs ugyan róla, hogy mi keresnivalója van a meglehetősen félénk Elinarának az erdőben, főként annak a szélén, mégis rábólint a tervre. Az elmúlt két napban amúgy is egyfajta Ismerd meg Artheniort kihívást játszottak, ebbe bőven belefér az erdő pereme, de még a mélye is. Azt azért még megvárja, hogy az íjász letárgyalja üzleti ügyeit a kováccsal.*
- Legyen! *summázza röviden a döntést, jelezve egyúttal azt is, hogy Elinara szabad kezet kap az odavezetésükre. Végtére is nem olyan nagy baj, hogy ha csak egy rövid időre is, de megszabadulnak a városi lét forgatagától és nyüzsgésétől. Követi hát a tündért. Visszatértükig majd elgondolkodik azon, érdemes-e a Csávát lecserélni bármire is, beleértve természetesen a kovácsműhely legkülönlegesebb kimunkálású darabjait is.*
*Sejtelme sincs ugyan róla, hogy mi keresnivalója van a meglehetősen félénk Elinarának az erdőben, főként annak a szélén, mégis rábólint a tervre. Az elmúlt két napban amúgy is egyfajta Ismerd meg Artheniort kihívást játszottak, ebbe bőven belefér az erdő pereme, de még a mélye is. Azt azért még megvárja, hogy az íjász letárgyalja üzleti ügyeit a kováccsal.*
- Legyen! *summázza röviden a döntést, jelezve egyúttal azt is, hogy Elinara szabad kezet kap az odavezetésükre. Végtére is nem olyan nagy baj, hogy ha csak egy rövid időre is, de megszabadulnak a városi lét forgatagától és nyüzsgésétől. Követi hát a tündért. Visszatértükig majd elgondolkodik azon, érdemes-e a Csávát lecserélni bármire is, beleértve természetesen a kovácsműhely legkülönlegesebb kimunkálású darabjait is.*
669. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:43:44
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:43:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svir, Yerougha//
*Itt a bizonyítéka annak, hogy Albun di Nomam mégis csak álruhás lovag, nemes szívűen rábízza a döntést és arra megy amerre csak szeretne! Most, hogy rábízta ő is a további útitervet azt sem bántja, hogy Svir eléggé zavarba hozta az előbb. Édes mosoly terül szét az arcán, amit csak kiemel örömtől csillogó szeme és még szárnyai is lelkesen libbenek. Nem sokkal ezelőtt, a piacon azon gondolkozott lázasan, hogy pótolhatná aranyait immár, üresen tátongó bőrszütyőjéből, de az egyetlen megoldás, ami eszébe jutott, hogy megkeresse az elég ritka Észak reménye nevű gyógyító hatású növényt, amiért a piacon biztosan kapna néhány aranyat, a gyógyfűárustól. Az Artheniori erdőbe, bemenni rejtőzködve óvatosan, az természetes, de keresgélni védtelenül és nyugtalanul az nem lenne túl jó móka, de két testőrrel teljesen más a helyzet. Hős védelmezőivel nyugodtan beléphet az erdő sűrű fái közé, nincs mitől tartani.*
-Ó... Köszönöm, igazán kedvesek, hogy rám bízzák, hogy merre tovább. Az igazság az, hogy én körül néznék az erdőben... persze nem túl messze az erdő szélétől, bár beljebb is mehetünk nyugodtan önökkel, ugye semmi félnivalóm nem lehet!
*A lelkesedés és a hála egyértelműen kiolvasható szavaiból és a szemeiből egyaránt. A két férfi ember kedvességét egyszerűen csodálatosnak tartja, nem is csoda hisz nemes hősök, a veszélyes erdő velük csak egy kellemes teadélután és semmi más.*
-Akár mehetünk is, nincs innen nagyon messze, így nem okoz, majd gondot visszajönni, ha elkészülnek a kért fegyverekkel.
*Vidáman kilibben az ajtón az erdő irányába, de azért megáll a bejáratnál, hogy biztosan maga mellet tudja két védelmező lovagját.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 20:47:32
*Itt a bizonyítéka annak, hogy Albun di Nomam mégis csak álruhás lovag, nemes szívűen rábízza a döntést és arra megy amerre csak szeretne! Most, hogy rábízta ő is a további útitervet azt sem bántja, hogy Svir eléggé zavarba hozta az előbb. Édes mosoly terül szét az arcán, amit csak kiemel örömtől csillogó szeme és még szárnyai is lelkesen libbenek. Nem sokkal ezelőtt, a piacon azon gondolkozott lázasan, hogy pótolhatná aranyait immár, üresen tátongó bőrszütyőjéből, de az egyetlen megoldás, ami eszébe jutott, hogy megkeresse az elég ritka Észak reménye nevű gyógyító hatású növényt, amiért a piacon biztosan kapna néhány aranyat, a gyógyfűárustól. Az Artheniori erdőbe, bemenni rejtőzködve óvatosan, az természetes, de keresgélni védtelenül és nyugtalanul az nem lenne túl jó móka, de két testőrrel teljesen más a helyzet. Hős védelmezőivel nyugodtan beléphet az erdő sűrű fái közé, nincs mitől tartani.*
-Ó... Köszönöm, igazán kedvesek, hogy rám bízzák, hogy merre tovább. Az igazság az, hogy én körül néznék az erdőben... persze nem túl messze az erdő szélétől, bár beljebb is mehetünk nyugodtan önökkel, ugye semmi félnivalóm nem lehet!
*A lelkesedés és a hála egyértelműen kiolvasható szavaiból és a szemeiből egyaránt. A két férfi ember kedvességét egyszerűen csodálatosnak tartja, nem is csoda hisz nemes hősök, a veszélyes erdő velük csak egy kellemes teadélután és semmi más.*
-Akár mehetünk is, nincs innen nagyon messze, így nem okoz, majd gondot visszajönni, ha elkészülnek a kért fegyverekkel.
*Vidáman kilibben az ajtón az erdő irányába, de azért megáll a bejáratnál, hogy biztosan maga mellet tudja két védelmező lovagját.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.09.24 20:47:32
668. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:35:54
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:35:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Szelíd
//Halax Lamans//
*A történetet elhallgatva az asszony egyébként is cipó képe péklapát méretűvé dagad és izzó vörössé válik, de a kovács mintha kezdene átlátni a szitán. Bizonyára sokszor próbáltak meg belőle hasonló mesékkel árengedményt kicsikarni. De azért végigvárja mit szeretne mondani Halax.*
-Akkor jobb ha nem látják errefelé a barátai, még a végén bugrisnak nézik! Menjen, vásároljon a vademberektől!
*A számszeríjakhoz és vesszőkhöz még nem is lenne lehetetlen hozzájutni, de a mesterkard már más tészta. Jelenleg annak az árát fedezi a felkínált összeg, így a teljes megrendelést egészen biztos nem fogja tudni megoldani ennyiből a férfi.*
-Na kell valami, vagy nem?
*Kérdezi a kovács határozottan. Ez amolyan fel is út, le is út helyzet.
A nő meg csak szívja a fogát vöröslő fejjel, de már nem szólal meg.*
*A történetet elhallgatva az asszony egyébként is cipó képe péklapát méretűvé dagad és izzó vörössé válik, de a kovács mintha kezdene átlátni a szitán. Bizonyára sokszor próbáltak meg belőle hasonló mesékkel árengedményt kicsikarni. De azért végigvárja mit szeretne mondani Halax.*
-Akkor jobb ha nem látják errefelé a barátai, még a végén bugrisnak nézik! Menjen, vásároljon a vademberektől!
*A számszeríjakhoz és vesszőkhöz még nem is lenne lehetetlen hozzájutni, de a mesterkard már más tészta. Jelenleg annak az árát fedezi a felkínált összeg, így a teljes megrendelést egészen biztos nem fogja tudni megoldani ennyiből a férfi.*
-Na kell valami, vagy nem?
*Kérdezi a kovács határozottan. Ez amolyan fel is út, le is út helyzet.
A nő meg csak szívja a fogát vöröslő fejjel, de már nem szólal meg.*
667. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:09:24
Üzenet elküldve: 2014-09-24 20:09:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara, Yerougha//
*Látja, hiszen ki ne látná, aki Elinara arcára néz, hogy sikerült a tündért mára éppen eléggé zavarba hoznia, ezért úgy dönt, hogy egyelőre megkíméli a pikáns ruhadarab további előnyeinek ecsetelésétől. Le merné fogadni, hogy páran örömmel belebújnának egy ilyen páncélba, de nem lehet mindenki egyforma, van, akinek több idő kell, hogy belássa, milyen remekül állna a női páncél.*
- Az a merész, aki a viselőjét megtámadja. *Ennyit azért még muszáj hozzátennie, aztán már tényleg hagyja, hogy Elinara pirosból nyugodtan fehérre váltson. Amíg ez megtörténik megtárgyalja a kováccsal, hogy mikorra lesz kész az a tegez nyíl, no meg a lényeg, a méreg. Mert ugyebár miért is lenne raktáron nyílvessző? Annyi baj legyen, majd beugrik még értük a nap folyamán, addig meg csak nem lesz szüksége az új nyilakra, halálosnak a régiekkel is halálos.*
- Igen. Amiért így zavarba hoztam én is átengedem kegyednek a döntést.*Ha pofonra most nem is, de arra azért felkészül, hogy akár még egy teadélután is szóba jöhet.*
*Látja, hiszen ki ne látná, aki Elinara arcára néz, hogy sikerült a tündért mára éppen eléggé zavarba hoznia, ezért úgy dönt, hogy egyelőre megkíméli a pikáns ruhadarab további előnyeinek ecsetelésétől. Le merné fogadni, hogy páran örömmel belebújnának egy ilyen páncélba, de nem lehet mindenki egyforma, van, akinek több idő kell, hogy belássa, milyen remekül állna a női páncél.*
- Az a merész, aki a viselőjét megtámadja. *Ennyit azért még muszáj hozzátennie, aztán már tényleg hagyja, hogy Elinara pirosból nyugodtan fehérre váltson. Amíg ez megtörténik megtárgyalja a kováccsal, hogy mikorra lesz kész az a tegez nyíl, no meg a lényeg, a méreg. Mert ugyebár miért is lenne raktáron nyílvessző? Annyi baj legyen, majd beugrik még értük a nap folyamán, addig meg csak nem lesz szüksége az új nyilakra, halálosnak a régiekkel is halálos.*
- Igen. Amiért így zavarba hoztam én is átengedem kegyednek a döntést.*Ha pofonra most nem is, de arra azért felkészül, hogy akár még egy teadélután is szóba jöhet.*
666. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 19:39:59
Üzenet elküldve: 2014-09-24 19:39:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara, Svir//
*Már csak egy ital kéne a kezébe, és teljes lenne a szórakozása. Tart tőle, hogy Elinara kénytelen lesz hozzászokni az efféle ugratásokhoz a társaságukban. Ha éppen nem tündéreket mentenek, akkor bizony minden igyekezetük mellett is férfiemberként fognak viselkedni; ez alatt persze nem azt értve, hogy folyton minél apróbb vérteket próbálnak meg útitársakra aggatni, hanem maga a humor kicsit nyersebb, mint amihez a lány hozzászokhatott az övéi körében. A kérdést veszi, hogyne venné. Akad még másfelé is dolguk, de a lábbal viszonylag hamar bejárható környéken túl, messzire mégsem menne, amíg Svir felszerelése el nem készül. Szóval egyelőre csak kisebb kiruccanásban gondolkodna. De nem teszi. Ezúttal Elinarán a sor.*
- Ezúttal Önre bíznám a döntést, hölgyem *vonja meg a vállát mosolyogva.* - Biztosan akad valami ötlete, amivel eltölthetnénk az időt, míg Svir barátom különleges fegyverei elkészülnek. *Kifejezetten kíváncsi rá, milyen a tündér, ha önálló.*
*Már csak egy ital kéne a kezébe, és teljes lenne a szórakozása. Tart tőle, hogy Elinara kénytelen lesz hozzászokni az efféle ugratásokhoz a társaságukban. Ha éppen nem tündéreket mentenek, akkor bizony minden igyekezetük mellett is férfiemberként fognak viselkedni; ez alatt persze nem azt értve, hogy folyton minél apróbb vérteket próbálnak meg útitársakra aggatni, hanem maga a humor kicsit nyersebb, mint amihez a lány hozzászokhatott az övéi körében. A kérdést veszi, hogyne venné. Akad még másfelé is dolguk, de a lábbal viszonylag hamar bejárható környéken túl, messzire mégsem menne, amíg Svir felszerelése el nem készül. Szóval egyelőre csak kisebb kiruccanásban gondolkodna. De nem teszi. Ezúttal Elinarán a sor.*
- Ezúttal Önre bíznám a döntést, hölgyem *vonja meg a vállát mosolyogva.* - Biztosan akad valami ötlete, amivel eltölthetnénk az időt, míg Svir barátom különleges fegyverei elkészülnek. *Kifejezetten kíváncsi rá, milyen a tündér, ha önálló.*
665. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 18:13:16
Üzenet elküldve: 2014-09-24 18:13:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Svir, Yerougha//
-Km... km... km... nos, én... én azért még is csak egy kicsit merész ötletnek gondolnám.
*Nyögi ki végre köhécselve Svir megjegyzésére és az arcszíne, ha lehet még jobban izzik a vöröstől, mint eddig. Inkább egy kicsit el is fordul, mintha valami nagyon izgalmas dolog lenne a falon logó sisak, amit a szemével célba vesz, hogy ne lássák a zavarát. Reméli, azért nem nagyon lesz szükségük a mérgezett nyilakra, amikből megmentője, olyan nagyon bevásárol. Mikor érzi, hogy arca már nem ég és a rózsaszínhez, mint a vöröshöz eshet közelebb a színe, lassan újra megfordul. Mielőtt eszébe jutna Svirnek megint a páncél, erényövnek való alkalmazásának előnyeit ecsetelni, úgy gondolja jobb lesz, ha valamivel eltereli a szót. Azért a biztonság kedvéért Albunhoz intézi a szavait.*
-Ha itt végeztünk, akkor merre megyünk tovább?
*Kérdezi ártatlanul pislogva. A kérdésbe a biztonság kedvéért rögzítve a tényt, hogy ő bizony nem szándékozik, még elhagyni a biztonságot nyújtó kellemes társaságot, még akkor sem, ha Svir mellett a vörös szín is állandó kísérője lesz az arcának.*
-Km... km... km... nos, én... én azért még is csak egy kicsit merész ötletnek gondolnám.
*Nyögi ki végre köhécselve Svir megjegyzésére és az arcszíne, ha lehet még jobban izzik a vöröstől, mint eddig. Inkább egy kicsit el is fordul, mintha valami nagyon izgalmas dolog lenne a falon logó sisak, amit a szemével célba vesz, hogy ne lássák a zavarát. Reméli, azért nem nagyon lesz szükségük a mérgezett nyilakra, amikből megmentője, olyan nagyon bevásárol. Mikor érzi, hogy arca már nem ég és a rózsaszínhez, mint a vöröshöz eshet közelebb a színe, lassan újra megfordul. Mielőtt eszébe jutna Svirnek megint a páncél, erényövnek való alkalmazásának előnyeit ecsetelni, úgy gondolja jobb lesz, ha valamivel eltereli a szót. Azért a biztonság kedvéért Albunhoz intézi a szavait.*
-Ha itt végeztünk, akkor merre megyünk tovább?
*Kérdezi ártatlanul pislogva. A kérdésbe a biztonság kedvéért rögzítve a tényt, hogy ő bizony nem szándékozik, még elhagyni a biztonságot nyújtó kellemes társaságot, még akkor sem, ha Svir mellett a vörös szín is állandó kísérője lesz az arcának.*
664. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 17:05:07
Üzenet elküldve: 2014-09-24 17:05:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara, Yerougha//
- Csakugyan? A kovácsoknak azért ne mondja meg, még megsértődnek és elhajtanak minket. *Mondja a kalapálás és egyéb zajok mellett viszonylag halkan, mintha máris attól félne, hogy meghallják, hogy egyesek többre tartanak holmi kalapos vándorokat egy jó páncélnál. Persze Svir is tudja az igazat, ami bizony tényleg megegyezik azzal, amit a most bőszen hallgató és nagyon piruló Elinara mondott. Örömmel látja, hogy szemérmesebb hölgyek is akadnak Artheniorban a tegnapi menyecskénél, akit végül Albun ijesztett el tőlük.*
- Azokból a nyilakból szeretnék egy tegezzel. Igen, abból. Természetesen vigyázok majd, hogy ne nyaljam meg, orknak néz talán? *Így adja le a rendelést egy tegeznyi mérgezett nyílvesszőre. Úgy látszik, hogy a műhelyben nem csak kovácsmunkákkal foglalkoznak, de mérget is kevernek. Svir nem bánja, legalább nem kell valami méregkeverő pincéjéig elmennie az ilyesmikért, nem szereti az ottani furcsaságokat.*
- Ennyire azért nem merész az ötlet kedves Elinara. A páncél alsó része pedig még hasonlítana is egy erényövre, úgyhogy igazán nem lenne miért pironkodnia. Kicsit hűvös viselet, az igaz, de a harc hevében hamar felmelegszik a viselő. *Ezekkel a szavakkal igyekszik megnyugtatni szárnyas védencüket. Mondandója befejeztével kíváncsian figyeli, hogy a tündér arcszíne felveszi-e a versenyt a közeli tűzben izzó vasakéval.*
- Csakugyan? A kovácsoknak azért ne mondja meg, még megsértődnek és elhajtanak minket. *Mondja a kalapálás és egyéb zajok mellett viszonylag halkan, mintha máris attól félne, hogy meghallják, hogy egyesek többre tartanak holmi kalapos vándorokat egy jó páncélnál. Persze Svir is tudja az igazat, ami bizony tényleg megegyezik azzal, amit a most bőszen hallgató és nagyon piruló Elinara mondott. Örömmel látja, hogy szemérmesebb hölgyek is akadnak Artheniorban a tegnapi menyecskénél, akit végül Albun ijesztett el tőlük.*
- Azokból a nyilakból szeretnék egy tegezzel. Igen, abból. Természetesen vigyázok majd, hogy ne nyaljam meg, orknak néz talán? *Így adja le a rendelést egy tegeznyi mérgezett nyílvesszőre. Úgy látszik, hogy a műhelyben nem csak kovácsmunkákkal foglalkoznak, de mérget is kevernek. Svir nem bánja, legalább nem kell valami méregkeverő pincéjéig elmennie az ilyesmikért, nem szereti az ottani furcsaságokat.*
- Ennyire azért nem merész az ötlet kedves Elinara. A páncél alsó része pedig még hasonlítana is egy erényövre, úgyhogy igazán nem lenne miért pironkodnia. Kicsit hűvös viselet, az igaz, de a harc hevében hamar felmelegszik a viselő. *Ezekkel a szavakkal igyekszik megnyugtatni szárnyas védencüket. Mondandója befejeztével kíváncsian figyeli, hogy a tündér arcszíne felveszi-e a versenyt a közeli tűzben izzó vasakéval.*
663. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-24 08:37:45
Üzenet elküldve: 2014-09-24 08:37:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Enneail//
*Igencsak meglepődik, mikor társa úgy lép ki az ajtón, mint valami zsémbes, havibajos emberasszony. Fel is vonja fél szemöldökét, hogy jelezze, nem érti a kifakadást. ~ Még a beszédstílusa is olyan. Micsoda hiszti? És természetesen ki nem mondaná, hogy most igazából mi a baja… ~ Lenne kérdése hirtelen elég sok, de a hisztikirálynő sarkon fordul és már megy is, így nincs lehetősége akár csak egyet is feltenni ezek közül. Egy ideig csak néz utána, még mindig azon pörgetve agyát, hogy mi a baja, de csak nem jön rá. Aztán mikor észbe kap, hogy társa elég jól előrehaladt, akkor nyakába veszi a lábát, és utána szalad. Így elég hamar beéri. Viszont ismét fel kell ismernie, hogy Enneail még mindig duzzogni látszik, azért is halad ilyen jó ütemben. Végül úgy dönt, hogy nem érdekli a hiszti tárgya. Ha nem képes elmondani, és csak pufog, mint egy kisgyerek, akkor nem tud vele mit kezdeni. Így inkább a nézelődésre fekteti a hangsúlyt, meg arra, hogy lépést tudjon tartani nem kicsivel magasabb társával. Egyre több a zaj, a szagok és illatok is keverednek, egyre több „ember” veszi őket körül. Ealiel is kezd egyre inkább izgatott lenni a dolog miatt. *
*Igencsak meglepődik, mikor társa úgy lép ki az ajtón, mint valami zsémbes, havibajos emberasszony. Fel is vonja fél szemöldökét, hogy jelezze, nem érti a kifakadást. ~ Még a beszédstílusa is olyan. Micsoda hiszti? És természetesen ki nem mondaná, hogy most igazából mi a baja… ~ Lenne kérdése hirtelen elég sok, de a hisztikirálynő sarkon fordul és már megy is, így nincs lehetősége akár csak egyet is feltenni ezek közül. Egy ideig csak néz utána, még mindig azon pörgetve agyát, hogy mi a baja, de csak nem jön rá. Aztán mikor észbe kap, hogy társa elég jól előrehaladt, akkor nyakába veszi a lábát, és utána szalad. Így elég hamar beéri. Viszont ismét fel kell ismernie, hogy Enneail még mindig duzzogni látszik, azért is halad ilyen jó ütemben. Végül úgy dönt, hogy nem érdekli a hiszti tárgya. Ha nem képes elmondani, és csak pufog, mint egy kisgyerek, akkor nem tud vele mit kezdeni. Így inkább a nézelődésre fekteti a hangsúlyt, meg arra, hogy lépést tudjon tartani nem kicsivel magasabb társával. Egyre több a zaj, a szagok és illatok is keverednek, egyre több „ember” veszi őket körül. Ealiel is kezd egyre inkább izgatott lenni a dolog miatt. *
662. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-23 22:22:01
Üzenet elküldve: 2014-09-23 22:22:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Elinara, Svir//
*Svir nagyjából kimondja azt, amire ő maga csak haloványan gondolt. Ez pont elegendő ahhoz, hogy Elinara színe vetekedni kezdjen egy pompás vörös rózsáéval. Olybá tűnik, hogy az artheniori páncélreform ötletére még nem mindenki készült fel egyformán. Már-már a nyelvén van, hogy a mellvért mellé még elsüssön némi szójátékot a begy-űr szavacskával, aztán végül letesz róla. A tündér már így is éppen eléggé zavarban van, inkább nem hajszolja tovább ezen az úton.
A fegyverek között egyelőre nem talál olyasmit, amire szívesen lecserélné a hosszúkardját. Mívesnek mívesek, talán a pengék edzettsége is jobb, mégis úgy érzi: nem adnak annyi többletet, ami miatt megérné leváltani a Csávát. Így csak figyeli, Svir mit vásárol. Ez alapján nem irigyli túlzottan azokat a fickókat, akik a későbbiekben esetleg rossz szándékkal az útjukba kerülnek. Kellemetlen napjuk lesz, az egyszer biztos.*
*Svir nagyjából kimondja azt, amire ő maga csak haloványan gondolt. Ez pont elegendő ahhoz, hogy Elinara színe vetekedni kezdjen egy pompás vörös rózsáéval. Olybá tűnik, hogy az artheniori páncélreform ötletére még nem mindenki készült fel egyformán. Már-már a nyelvén van, hogy a mellvért mellé még elsüssön némi szójátékot a begy-űr szavacskával, aztán végül letesz róla. A tündér már így is éppen eléggé zavarban van, inkább nem hajszolja tovább ezen az úton.
A fegyverek között egyelőre nem talál olyasmit, amire szívesen lecserélné a hosszúkardját. Mívesnek mívesek, talán a pengék edzettsége is jobb, mégis úgy érzi: nem adnak annyi többletet, ami miatt megérné leváltani a Csávát. Így csak figyeli, Svir mit vásárol. Ez alapján nem irigyli túlzottan azokat a fickókat, akik a későbbiekben esetleg rossz szándékkal az útjukba kerülnek. Kellemetlen napjuk lesz, az egyszer biztos.*
661. hozzászólás ezen a helyszínen: Kovácsműhely
Üzenet elküldve: 2014-09-23 21:33:44
Üzenet elküldve: 2014-09-23 21:33:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Eailel//
*A kovács mögött haladva megy vissza a folyósón, mivel társa nem követte, nem mehet ki egyből a piacra. ~A franc ebbe a lányba, fél belépni egy házba vagy mi?~ Az ajtó halk nyikorgással tárul fel előtte. Mikor kilép, Eailel ott várja.*
-Meg. De beleszakadt volna a lábad, ha bejössz velem mi? Áhh... hagyjuk, nem számít. Pár óra múlva vissza kell jönnöm, szóval addig egy kicsit körbejárhatjuk a piacot.
*Meg sem várja, míg társa válaszol, csak elindul az épület mellett a piac felé. Még nem látni, de már itt is hallani a zsongást. Gyomra enyhén görcsbe rándul a tudattól, hogy ekkora tömeg lesz körülötte. Persze ezt valamelyest ellensúlyozza az izgatottság is. Vagy csak ez is rátesz egy lapáttal a gyomorgörcse. Nem tudja igazán eldöntetni. A ház szélénél megáll. Megigazítja vállán keresztbe vetett lantját, leellenőrzi erszényét, hogy biztos nem hagyta a kovácsnál. Még jobban köpenye alá rejti, majd befordul a sarkon, és elindul, egyenesen a piacközepe felé.*
*A kovács mögött haladva megy vissza a folyósón, mivel társa nem követte, nem mehet ki egyből a piacra. ~A franc ebbe a lányba, fél belépni egy házba vagy mi?~ Az ajtó halk nyikorgással tárul fel előtte. Mikor kilép, Eailel ott várja.*
-Meg. De beleszakadt volna a lábad, ha bejössz velem mi? Áhh... hagyjuk, nem számít. Pár óra múlva vissza kell jönnöm, szóval addig egy kicsit körbejárhatjuk a piacot.
*Meg sem várja, míg társa válaszol, csak elindul az épület mellett a piac felé. Még nem látni, de már itt is hallani a zsongást. Gyomra enyhén görcsbe rándul a tudattól, hogy ekkora tömeg lesz körülötte. Persze ezt valamelyest ellensúlyozza az izgatottság is. Vagy csak ez is rátesz egy lapáttal a gyomorgörcse. Nem tudja igazán eldöntetni. A ház szélénél megáll. Megigazítja vállán keresztbe vetett lantját, leellenőrzi erszényét, hogy biztos nem hagyta a kovácsnál. Még jobban köpenye alá rejti, majd befordul a sarkon, és elindul, egyenesen a piacközepe felé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066