Arthenior - Kaszárnya
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 56 (1101. - 1120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1120. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-26 14:41:27
Üzenet elküldve: 2022-05-26 14:41:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Rendhagyó gyakorlat//
*Gaerralos habár tényleg megragadja a botját, szándékosan nem támaszkodik rá, a vállán fekszik a bot egy laza tartásban. Nincs szüksége a segítségre a járáshoz, és minél hamarabb el akarja tüntetni azt az apró féloldalasságot mozdulataiban, ami még mindig észrevehetővé teszi egykori sérülését. Ám jóval kellemetlenebb helyzetet jelentene, ha odakint lesérülne, és a bot hiányában esetleg Garsinnak kéne hazatámogatnia.
Garsin gyakorlatozását nézve érezhető a kihagyás... bizony az ilyen alaplépések olyan dolgok, amiken mindig lehet fejleszteni, és egy harcot gyakran nem az nyer meg, hogy valaki ismer egy speciális, fejlett technikát, hanem az alapok ösztönszerű ismerete. Ezen tervez is dolgozni a mai gyakorlat során... ám természetesen más tervei is vannak.
Indulási szándékára a lány engedelmes módon reagál, és bár nem mond el mindent, ami releváns, annyit megosztott Garsinnal, amennyit feltétlenül szükséges. Nem veszi észre annak kérdezési szándékát, habár ha olvasna a lány gondolataiban, akkor talán eszébe jutna, hogy jó ötlet lehet tájékoztatni tanítványát a katonai protokollok és kommunikáció menetéről.
Ahogy indulnának is, Bredoc hangja vág át a gyakorlótéren, Gaerralost megszólítván rangbeli címén keresztül.*
-Parancsnok.
*Fordul azonnal a hang forrása felé, már csak ösztönből is tiszteleg felettese felé - habár mind a bot a kezében, mind a szituáció miatt nem egy formális szalutációról van szó, hanem csak egy félmozdulatról, mely olyan szituációkban megszokott, ahol annyira nem számít a tiszteletadás. Már a mozdulat közepén van, mikor észreveszi, hogy Bredoc is hasonlóan cselekszik.
Nem vág közbe, hagyja, Bredoc elmagyarázza a helyzetet, valamint ittléte hogyanját is. Mikor az aggasztó hírekről beszél, észrevehető, ahogy kíváncsian megemeli az egyik szemöldökét, ám az 'ez ráér' megjegyzés egyértelmű jelzése annak, hogy egyelőre még nem téma az ügy. Ehelyett egy papirost nyújt felé, melyet csak azután tud átvenni, hogy egy gyors mozdulattal maga mellé helyezi a botját.
Ahogy a Parancsnok beszél, ő gyorsan átfutja a papírt, melyen sok meglepetést nem talál. Három hati zsoldnak felel meg a támogatás, melyet neki ítéltek meg, és ennek megfelelően értékeli is a dolgot. Az eddigi megtakarításaival kombinálva bizony ez jelentősen meg fogja lódítani tanulmányait, és persze Garsinét is, aki épp a belé fektetett bizalmat köszöni meg.*
-Igyekezni fogunk, hogy megtérüljön ez a befektetés.
*Biccent Bredocnak, és a maga részéről hálálkodásnak ez elég is - elvégre praktikus emberként ismeri a Parancsnokot, és gyanítja, hogy annak tényleg többet számít, hogy mágusokat tudhasson maga mellett, mint Gaerralos személyes érzései.*
-Én nemrég tértem vissza a műtétről - egyelőre minden jel afelé mutat, hogy az orvosok teljes sikerrel jártak, habár eltart még egy rövid ideig, amíg a lábaim terén teljes kapacitást tudok majd felmutatni. Ezen felül a Templomban találkoztam egy tharg kötődésű mágusnővel, aki megosztotta velem a jegyzetei egy részét, mely alapján alapszintű földmágiatudásra tettem szert.
Beszélgetésünk során alkalmam volt kideríteni a láthatatlan mágus személyazonosságát is. A nő Taitos mesterként nevezte meg, és megerősítette, hogy valóban birtokol egy wargot. Egy Synmira nevezetű, feltételezhetőleg a tharg érdekszférába tartozó mágusközösség tagja, mestermágus. Ha a Mágustoronyban járok, akkor terveim között van név szerint is utánakérdezni. Garsinnal innen három napra tervezünk elindulni.
*Itt elhallgat, nincs egyéb jelentenivalója, és így átengedi a szót tanítványának. Garsinnak is van mondanivalója, Gaerralos főképp az italokról szóló részt találja fontosnak belőle. Ahogy leadta a jelentést, még nem kezdi el siettetni az indulást, hiszen Bredoc nyilvánvalóan reagálni akar majd minderre - ezt még kivárja.*
*Gaerralos habár tényleg megragadja a botját, szándékosan nem támaszkodik rá, a vállán fekszik a bot egy laza tartásban. Nincs szüksége a segítségre a járáshoz, és minél hamarabb el akarja tüntetni azt az apró féloldalasságot mozdulataiban, ami még mindig észrevehetővé teszi egykori sérülését. Ám jóval kellemetlenebb helyzetet jelentene, ha odakint lesérülne, és a bot hiányában esetleg Garsinnak kéne hazatámogatnia.
Garsin gyakorlatozását nézve érezhető a kihagyás... bizony az ilyen alaplépések olyan dolgok, amiken mindig lehet fejleszteni, és egy harcot gyakran nem az nyer meg, hogy valaki ismer egy speciális, fejlett technikát, hanem az alapok ösztönszerű ismerete. Ezen tervez is dolgozni a mai gyakorlat során... ám természetesen más tervei is vannak.
Indulási szándékára a lány engedelmes módon reagál, és bár nem mond el mindent, ami releváns, annyit megosztott Garsinnal, amennyit feltétlenül szükséges. Nem veszi észre annak kérdezési szándékát, habár ha olvasna a lány gondolataiban, akkor talán eszébe jutna, hogy jó ötlet lehet tájékoztatni tanítványát a katonai protokollok és kommunikáció menetéről.
Ahogy indulnának is, Bredoc hangja vág át a gyakorlótéren, Gaerralost megszólítván rangbeli címén keresztül.*
-Parancsnok.
*Fordul azonnal a hang forrása felé, már csak ösztönből is tiszteleg felettese felé - habár mind a bot a kezében, mind a szituáció miatt nem egy formális szalutációról van szó, hanem csak egy félmozdulatról, mely olyan szituációkban megszokott, ahol annyira nem számít a tiszteletadás. Már a mozdulat közepén van, mikor észreveszi, hogy Bredoc is hasonlóan cselekszik.
Nem vág közbe, hagyja, Bredoc elmagyarázza a helyzetet, valamint ittléte hogyanját is. Mikor az aggasztó hírekről beszél, észrevehető, ahogy kíváncsian megemeli az egyik szemöldökét, ám az 'ez ráér' megjegyzés egyértelmű jelzése annak, hogy egyelőre még nem téma az ügy. Ehelyett egy papirost nyújt felé, melyet csak azután tud átvenni, hogy egy gyors mozdulattal maga mellé helyezi a botját.
Ahogy a Parancsnok beszél, ő gyorsan átfutja a papírt, melyen sok meglepetést nem talál. Három hati zsoldnak felel meg a támogatás, melyet neki ítéltek meg, és ennek megfelelően értékeli is a dolgot. Az eddigi megtakarításaival kombinálva bizony ez jelentősen meg fogja lódítani tanulmányait, és persze Garsinét is, aki épp a belé fektetett bizalmat köszöni meg.*
-Igyekezni fogunk, hogy megtérüljön ez a befektetés.
*Biccent Bredocnak, és a maga részéről hálálkodásnak ez elég is - elvégre praktikus emberként ismeri a Parancsnokot, és gyanítja, hogy annak tényleg többet számít, hogy mágusokat tudhasson maga mellett, mint Gaerralos személyes érzései.*
-Én nemrég tértem vissza a műtétről - egyelőre minden jel afelé mutat, hogy az orvosok teljes sikerrel jártak, habár eltart még egy rövid ideig, amíg a lábaim terén teljes kapacitást tudok majd felmutatni. Ezen felül a Templomban találkoztam egy tharg kötődésű mágusnővel, aki megosztotta velem a jegyzetei egy részét, mely alapján alapszintű földmágiatudásra tettem szert.
Beszélgetésünk során alkalmam volt kideríteni a láthatatlan mágus személyazonosságát is. A nő Taitos mesterként nevezte meg, és megerősítette, hogy valóban birtokol egy wargot. Egy Synmira nevezetű, feltételezhetőleg a tharg érdekszférába tartozó mágusközösség tagja, mestermágus. Ha a Mágustoronyban járok, akkor terveim között van név szerint is utánakérdezni. Garsinnal innen három napra tervezünk elindulni.
*Itt elhallgat, nincs egyéb jelentenivalója, és így átengedi a szót tanítványának. Garsinnak is van mondanivalója, Gaerralos főképp az italokról szóló részt találja fontosnak belőle. Ahogy leadta a jelentést, még nem kezdi el siettetni az indulást, hiszen Bredoc nyilvánvalóan reagálni akar majd minderre - ezt még kivárja.*
1119. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-26 13:43:05
Üzenet elküldve: 2022-05-26 13:43:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szegény Rírion csak sodródik az árral és igyekszik nem elmerülni az események hullámaiban. Az erdőmélyi elf hallja őt és nagyon hálás valahol belül neki, amiért igyekszik segíteni, de a jelen helyzetben a közbenjárása aligha hatásos. Jórészt köszönhető ez a páncélos próféta agresszív közbelépésének. Azzal egyelőre nem törődik, hogy ha Niev nem kerül ilyen slamasztikába, most épp az ebédjét fogyasztanák a Kalmárban és arról beszélnének, hogy mikor vegyenek lovat a lánynak. De ehelyett a kaszárnya gyakorlóterén állnak, körbevéve féltucat városőrrel.
Az erdőmélyi elf nem is csodálkozik a reakción, hogy meztelen pengék kerülnek elő a kardhüvelyekből.*
- Eszembe sem jutott. *Válaszolja a disznóképűnek a jogos kioktatásra. Abban biztos, hogy addig nem fognak rárontani, amíg a rangidős parancsot nem ad erre, így kaptak némi haladékot a tárgyalásra. Magabiztosságával igyekszik hatni a körülöttük állókra és valójában nem is érzi veszélyben magát tőlük. Bár túlerőben vannak, a csuhátlan csuhásnak olyan képességek vannak a birtokában, amelyek kiegyenlíthetik ezt az erőfölényt. És nincs is egyedül.
A disznófejű nagyvonalúan ad egy lehetőséget, hogy elrendezzék a dolgokat. Több aranyat kér és a botütést az erdőmélyi elfre mérné ki. Megállja, hogy elmosolyodjon az ütlegek hallatán. A fájdalmat olyan szinten tőri, hogy valószínűleg meg sem érezné a pálca ütéseit.
A katonák és közé álló Nievre nem figyel, érezze csak a tettei a súlyát, hogy egy rossz döntésből milyen következmények születhetnek. Valószínűleg egy életre megtanulja, hogy mindennek ára van. És ha a botütéseket az apja kapja, akkor azt is, hogy olykor nem magunk bűnhődünk a hibáinkért. Ennél jobban maga sem taníthatta volna meg a leckére.
Amikor pedig felszólal az ellen, hogy az erdőmélyi elf magára vonja a rangidős haragját, akkor sárga ragadozótekintete felé villan.*
- Csend legyen! Eleget tettél már. *Kurta, rövid rendreutasítás, ami nem tűr ellenkezést. Ha Niev mondana még valamit, akkor a legjobb alkalom, hogy befogja a száját.
Sajnos az eddig csendben figyelő extaréj úgy dönt, hogy fel kell szólalnia a hallható megkülönböztetés ellen. A csuhátlan csuhás odafordul felé amikor a lány felpattan a deresről, hogy a maga vulgáris módján kikérje magának az események alakulását.*
- Bassza meg. *Sziszegi szinte hang nélkül beletörődve, hogy taréj nélkül nem tudja megoldani a helyzetet.*
- Figyelj, adok ezer aranyat mindkettőjükért és eltekintünk a botozástól. *Ajánlja a disznóarcúnak és hogy megadása nyilvánvaló legyen, kezeit is felemeli kissé maga mellé.*
- De egy esetben kisegítelek benneteket, ha küldetsz értem. *Teszi hozzá és bár nagyon nem akarta megtenni, bemutatkozik.*
- A nevem Pycta del Ventus, Arenih atya, Eeyr papja igazolja kilétem és hogy mit tettem Artheniorért. Nem vitatom, hogy a lányom... és ez a másik, bűnösök, de a Fákban Lakóra esküszöm, hogy nem lesz több probléma egyikkel sem ezután.
*Nem kíván kárt tenni a város nemes őreiben, ezért harcolni sem akar velük, mert akkor félő, nem úsznák meg egy botozással, valószínűleg a városba se tehetnék be a lábukat többet.*
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szegény Rírion csak sodródik az árral és igyekszik nem elmerülni az események hullámaiban. Az erdőmélyi elf hallja őt és nagyon hálás valahol belül neki, amiért igyekszik segíteni, de a jelen helyzetben a közbenjárása aligha hatásos. Jórészt köszönhető ez a páncélos próféta agresszív közbelépésének. Azzal egyelőre nem törődik, hogy ha Niev nem kerül ilyen slamasztikába, most épp az ebédjét fogyasztanák a Kalmárban és arról beszélnének, hogy mikor vegyenek lovat a lánynak. De ehelyett a kaszárnya gyakorlóterén állnak, körbevéve féltucat városőrrel.
Az erdőmélyi elf nem is csodálkozik a reakción, hogy meztelen pengék kerülnek elő a kardhüvelyekből.*
- Eszembe sem jutott. *Válaszolja a disznóképűnek a jogos kioktatásra. Abban biztos, hogy addig nem fognak rárontani, amíg a rangidős parancsot nem ad erre, így kaptak némi haladékot a tárgyalásra. Magabiztosságával igyekszik hatni a körülöttük állókra és valójában nem is érzi veszélyben magát tőlük. Bár túlerőben vannak, a csuhátlan csuhásnak olyan képességek vannak a birtokában, amelyek kiegyenlíthetik ezt az erőfölényt. És nincs is egyedül.
A disznófejű nagyvonalúan ad egy lehetőséget, hogy elrendezzék a dolgokat. Több aranyat kér és a botütést az erdőmélyi elfre mérné ki. Megállja, hogy elmosolyodjon az ütlegek hallatán. A fájdalmat olyan szinten tőri, hogy valószínűleg meg sem érezné a pálca ütéseit.
A katonák és közé álló Nievre nem figyel, érezze csak a tettei a súlyát, hogy egy rossz döntésből milyen következmények születhetnek. Valószínűleg egy életre megtanulja, hogy mindennek ára van. És ha a botütéseket az apja kapja, akkor azt is, hogy olykor nem magunk bűnhődünk a hibáinkért. Ennél jobban maga sem taníthatta volna meg a leckére.
Amikor pedig felszólal az ellen, hogy az erdőmélyi elf magára vonja a rangidős haragját, akkor sárga ragadozótekintete felé villan.*
- Csend legyen! Eleget tettél már. *Kurta, rövid rendreutasítás, ami nem tűr ellenkezést. Ha Niev mondana még valamit, akkor a legjobb alkalom, hogy befogja a száját.
Sajnos az eddig csendben figyelő extaréj úgy dönt, hogy fel kell szólalnia a hallható megkülönböztetés ellen. A csuhátlan csuhás odafordul felé amikor a lány felpattan a deresről, hogy a maga vulgáris módján kikérje magának az események alakulását.*
- Bassza meg. *Sziszegi szinte hang nélkül beletörődve, hogy taréj nélkül nem tudja megoldani a helyzetet.*
- Figyelj, adok ezer aranyat mindkettőjükért és eltekintünk a botozástól. *Ajánlja a disznóarcúnak és hogy megadása nyilvánvaló legyen, kezeit is felemeli kissé maga mellé.*
- De egy esetben kisegítelek benneteket, ha küldetsz értem. *Teszi hozzá és bár nagyon nem akarta megtenni, bemutatkozik.*
- A nevem Pycta del Ventus, Arenih atya, Eeyr papja igazolja kilétem és hogy mit tettem Artheniorért. Nem vitatom, hogy a lányom... és ez a másik, bűnösök, de a Fákban Lakóra esküszöm, hogy nem lesz több probléma egyikkel sem ezután.
*Nem kíván kárt tenni a város nemes őreiben, ezért harcolni sem akar velük, mert akkor félő, nem úsznák meg egy botozással, valószínűleg a városba se tehetnék be a lábukat többet.*
1118. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 22:32:55
Üzenet elküldve: 2022-05-25 22:32:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Rendhagyó gyakorlat//
*A bemelegítés részeként a harcállásokat és -váltásokat gyakorolja. Mikor észreveszi Gaerralost, nem hagyja félbe, mert látja, hogy a férfi még másfelé tart. Pillantásával azért követi őt, majd mikor mestere már hozzá közeledik, fölfedezi kezében a botot. Magában elgondolkodik rajta, hogy talán mégis megerőltethette magát és most fáj a lába, vagy esetleg épphogy kímélni igyekszik magát, s azért veszi igénybe ismét a botot a rájuk váró sétához?
Túl sok ügyet ugyan nem szentel neki, s nem is bámul feltűnően. Még befejezi a mozdulatsort, amit elkezdett, majd egy lazább alapállásban áll meg a férfi előtt, s úgy hallgatja őt végig.
Gyakorlófegyverek közül a már megszokott hosszúkarddal szerelte föl magát, mivel mással még nincs tapasztalata, így nem is igazán tudta, mi mást választhatna.*
- Máris! - *Bólint szolgálatkészen, majd kézbe veszi a szükséges holmikat, hogy indulhassanak. A férfi ugyan nyíltan közölte a terveket, de benne maradtak még kérdések. Viszont nem tudja, szabad-e feltennie őket, vagy inkább egyszerű engedelmességet várnak tőle, úgyhogy egyelőre marad csöndben. Annál is inkább, hogy ideje sincs összeszednie a gondolatait, mert egy ismerős hangú kiáltás érkezik mögülük.
Meglepetten fordul oda, mert meggyőződése volt, hogy a parancsnok küldetésen van. Tiszteleg, s persze azonnal készül is rá, hogy miután Brox elmondta, amit szeretne, engedélyt kérjen, hogy jelenthessen...
Ám ez végül szükségtelennek bizonyul. Nem csak az derül ki, hogy a parancsnok mégsem ment el a tervek szerint, hanem az is, hogy már tud a Tanácsházában megbeszéltekről, avagy járhatott már Wulfrixennél. Sőt, már a listát is elkészítette és kettejüknek ítélte oda az összeget.
Garsin nem ujjong ugyan, mert az távolabb áll a természetétől, de arcán lehet látni a hálás örömöt, amiért megkapja ezt a lehetőséget és tanulhat tovább.*
- Köszönöm, parancsnok! - *Mondja, magát kihúzva, hivatalosra véve a hangnemet.*
- És a bizalmat is! Elszántan fogok tanulni, hogy így legyen! - *Teszi hozzá, olyan átéléssel, hogy kétségbevonhatatlan, hogy nem csak ígérget, hanem igyekezete teljesen őszinte. Azért mikor ellazul, egy kis mosolyt is megenged magának a férfi felé.
A kérdésre aztán átengedi az elsőbbséget Gaerralosnak, majd ha a férfi végzett, vagy nincs mondandója, akkor ő szólal meg.*
- Nem tudom, Walfaccon úr erről is beszámolt-e... Az italokról nem tudott az, aki segített nekem. Azt mondta, Letur úr ezt nem említette a levelében, így lehetséges, hogy ezt is ugyanebből az összegből kellene megvenni. Mondtam neki, hogy nem vagyok benne biztos, hogy ezt is Letur úr ígérte. Megkértem, hogy nézzen utána. Ígérte, hogy így tesz majd... Hogy volt ez pontosan? Erről nincs véletlenül valami írása? - *Számol be, majd kérdez. Lehetségesnek tartja, hogy emiatt még egyszer be kell majd menniük.*
- Soreyl hadnagy megsérült, ezért a reggeli gyakorlat félbemaradt. De nem volt súlyos a sérülése, a kezét vágta meg. - *Jelenti később ezt is, mert talán Brox még nem tud róla és akár fontos is lehet. Több mondandója nincs. Kérdése talán volna, főleg azokról az "aggasztó hírekről", de megértette, hogy ez most nem a megfelelő alkalom erre, amennyiben a parancsnok maga nem határoz úgy, hogy mégis most osztja meg velük.*
*A bemelegítés részeként a harcállásokat és -váltásokat gyakorolja. Mikor észreveszi Gaerralost, nem hagyja félbe, mert látja, hogy a férfi még másfelé tart. Pillantásával azért követi őt, majd mikor mestere már hozzá közeledik, fölfedezi kezében a botot. Magában elgondolkodik rajta, hogy talán mégis megerőltethette magát és most fáj a lába, vagy esetleg épphogy kímélni igyekszik magát, s azért veszi igénybe ismét a botot a rájuk váró sétához?
Túl sok ügyet ugyan nem szentel neki, s nem is bámul feltűnően. Még befejezi a mozdulatsort, amit elkezdett, majd egy lazább alapállásban áll meg a férfi előtt, s úgy hallgatja őt végig.
Gyakorlófegyverek közül a már megszokott hosszúkarddal szerelte föl magát, mivel mással még nincs tapasztalata, így nem is igazán tudta, mi mást választhatna.*
- Máris! - *Bólint szolgálatkészen, majd kézbe veszi a szükséges holmikat, hogy indulhassanak. A férfi ugyan nyíltan közölte a terveket, de benne maradtak még kérdések. Viszont nem tudja, szabad-e feltennie őket, vagy inkább egyszerű engedelmességet várnak tőle, úgyhogy egyelőre marad csöndben. Annál is inkább, hogy ideje sincs összeszednie a gondolatait, mert egy ismerős hangú kiáltás érkezik mögülük.
Meglepetten fordul oda, mert meggyőződése volt, hogy a parancsnok küldetésen van. Tiszteleg, s persze azonnal készül is rá, hogy miután Brox elmondta, amit szeretne, engedélyt kérjen, hogy jelenthessen...
Ám ez végül szükségtelennek bizonyul. Nem csak az derül ki, hogy a parancsnok mégsem ment el a tervek szerint, hanem az is, hogy már tud a Tanácsházában megbeszéltekről, avagy járhatott már Wulfrixennél. Sőt, már a listát is elkészítette és kettejüknek ítélte oda az összeget.
Garsin nem ujjong ugyan, mert az távolabb áll a természetétől, de arcán lehet látni a hálás örömöt, amiért megkapja ezt a lehetőséget és tanulhat tovább.*
- Köszönöm, parancsnok! - *Mondja, magát kihúzva, hivatalosra véve a hangnemet.*
- És a bizalmat is! Elszántan fogok tanulni, hogy így legyen! - *Teszi hozzá, olyan átéléssel, hogy kétségbevonhatatlan, hogy nem csak ígérget, hanem igyekezete teljesen őszinte. Azért mikor ellazul, egy kis mosolyt is megenged magának a férfi felé.
A kérdésre aztán átengedi az elsőbbséget Gaerralosnak, majd ha a férfi végzett, vagy nincs mondandója, akkor ő szólal meg.*
- Nem tudom, Walfaccon úr erről is beszámolt-e... Az italokról nem tudott az, aki segített nekem. Azt mondta, Letur úr ezt nem említette a levelében, így lehetséges, hogy ezt is ugyanebből az összegből kellene megvenni. Mondtam neki, hogy nem vagyok benne biztos, hogy ezt is Letur úr ígérte. Megkértem, hogy nézzen utána. Ígérte, hogy így tesz majd... Hogy volt ez pontosan? Erről nincs véletlenül valami írása? - *Számol be, majd kérdez. Lehetségesnek tartja, hogy emiatt még egyszer be kell majd menniük.*
- Soreyl hadnagy megsérült, ezért a reggeli gyakorlat félbemaradt. De nem volt súlyos a sérülése, a kezét vágta meg. - *Jelenti később ezt is, mert talán Brox még nem tud róla és akár fontos is lehet. Több mondandója nincs. Kérdése talán volna, főleg azokról az "aggasztó hírekről", de megértette, hogy ez most nem a megfelelő alkalom erre, amennyiben a parancsnok maga nem határoz úgy, hogy mégis most osztja meg velük.*
1117. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 22:00:39
Üzenet elküldve: 2022-05-25 22:00:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
*A találat kissé meglepi, úgy tűnik vannak titkok a maszat alatt még bőven. Izgalmas harc lesz, azt meg kell hagynia. A vállába ütő fegyver kipördíti, így ismét gyakorlótársa felé néz. * ~Gyorsabb vagy te ennél.~ *Pallérozza magát, gondolataival. Megveti lábát a homokban, hogy lendületet tudjon venni a következő mozdulathoz. Fogást vált a fegyverén, Ismét támadásba lendül, meg próbálja megelőzni a célpontját, újabb támadást próbál intézni az elf irányába, gondolja ha sikerül talán maradni fog ideje egy újabb sújtásra is. *
*A találat kissé meglepi, úgy tűnik vannak titkok a maszat alatt még bőven. Izgalmas harc lesz, azt meg kell hagynia. A vállába ütő fegyver kipördíti, így ismét gyakorlótársa felé néz. * ~Gyorsabb vagy te ennél.~ *Pallérozza magát, gondolataival. Megveti lábát a homokban, hogy lendületet tudjon venni a következő mozdulathoz. Fogást vált a fegyverén, Ismét támadásba lendül, meg próbálja megelőzni a célpontját, újabb támadást próbál intézni az elf irányába, gondolja ha sikerül talán maradni fog ideje egy újabb sújtásra is. *
1116. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 21:23:04
Üzenet elküldve: 2022-05-25 21:23:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
// Rendhagyó gyakorlat //
*Papírossal a kezében lép ki az odú ajtaján, s abban bízik hogy esetleg a gyakorlótéren megtalálja valamelyiküket, mert bent nem voltak. Ha itt sem járna sikerrel, akkor pedig egy futárlegényt igyekezne keresni, hogy azzal kerestesse meg őket. De erre szerencsére nincs szükség, hála Eeyrnek mindkettőt kiszúrja éles szeme, bár egyiket hamarabb mint a másikat.*
-Őrmester!
*Szól oda tisztes távolból, ahogy öles léptekkel közelít a férfi felé. Rövid tisztelgés, majd rögtön bele is vág.*
-Ne olyan sietősen.
*Mosolyodik el, főleg ha a lány is ott lesz végül.*
-Mégsem kellett arra a küldetésre mennem, de az akkori dolgok attól még élnek, nem ülhetek örökké az irodában, lassan berozsdásodik a kardom. Aggasztó híreket kaptam, de ez ráér.
*Mondja, majd a papírost nyújtja Gaerralosnak.*
-Ez a lista, benne ti ketten megjelölve jogosultként a mágiatanítás adományra . Osszátok el egyenlően amit kaptok és szeretném ha el is költenétek, minél hamarabb szeretnék képzett mágusokat magam mellett tudni.
*Érezhető, hogy a parancsnok a szavait bátorításnak szánja.*
-Szép munka Garsin!
*Biccent is a lánynak, hisz valahol az ő érdeme, hogy szépen kijárta ezt nekik. De legalábbis letisztázta.*
-Valami jelentenivaló? Minden rendben?
*Igyekszik mindkettejükre pillantani, mert érdekli őt hogy mi a helyzet az embereivel, meg egyébként is jó hallani néha ezt-azt.*
A hozzászólás írója (Bredoc Droyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.05.25 21:23:54
*Papírossal a kezében lép ki az odú ajtaján, s abban bízik hogy esetleg a gyakorlótéren megtalálja valamelyiküket, mert bent nem voltak. Ha itt sem járna sikerrel, akkor pedig egy futárlegényt igyekezne keresni, hogy azzal kerestesse meg őket. De erre szerencsére nincs szükség, hála Eeyrnek mindkettőt kiszúrja éles szeme, bár egyiket hamarabb mint a másikat.*
-Őrmester!
*Szól oda tisztes távolból, ahogy öles léptekkel közelít a férfi felé. Rövid tisztelgés, majd rögtön bele is vág.*
-Ne olyan sietősen.
*Mosolyodik el, főleg ha a lány is ott lesz végül.*
-Mégsem kellett arra a küldetésre mennem, de az akkori dolgok attól még élnek, nem ülhetek örökké az irodában, lassan berozsdásodik a kardom. Aggasztó híreket kaptam, de ez ráér.
*Mondja, majd a papírost nyújtja Gaerralosnak.*
-Ez a lista, benne ti ketten megjelölve jogosultként a mágiatanítás adományra . Osszátok el egyenlően amit kaptok és szeretném ha el is költenétek, minél hamarabb szeretnék képzett mágusokat magam mellett tudni.
*Érezhető, hogy a parancsnok a szavait bátorításnak szánja.*
-Szép munka Garsin!
*Biccent is a lánynak, hisz valahol az ő érdeme, hogy szépen kijárta ezt nekik. De legalábbis letisztázta.*
-Valami jelentenivaló? Minden rendben?
*Igyekszik mindkettejükre pillantani, mert érdekli őt hogy mi a helyzet az embereivel, meg egyébként is jó hallani néha ezt-azt.*
A hozzászólás írója (Bredoc Droyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.05.25 21:23:54
1115. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 20:56:04
Üzenet elküldve: 2022-05-25 20:56:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Míg ez a nyálas dráma kibontakozik, Bris nagyot sóhajtva könyököl fel a deresen és unott pofával kezdi el rágni a körmét. A darabkákat természetesen szét is köpködi, a lábát pedig úgy himbálja közben, mint az élénk, sárga szirmú libadöglesztőtővel pettyezett réten heverésző bojtárlegények.
Néha forgatja a szemét a gyomorkavaróan túllihegett apa-lánya szerepeken. Ha őt kérdeznék, azon a szöszin már rég elfért volna néhány nevelő célzatú suhintás. Az este rendesen kibújt a szög a zsákból, de már a pia meg az ördögvigyor előtt is beszólogatós kis gyökér volt. És tuti nem a legélesebb kés a fiókban odahaza. Fogadni merne, hogy talán már a huszonötről harmincra srófolt botütési tételt is elfelejtette. Bár apu szereplését elnézve, azért elég kemény a mezőny. A végén még kiderül, hogy a nyurga pitypangzabálónak mégis csupán a koponyáján kívül van a kóc. Kussol és fal fehér, ahogy olyan helyzetekben illik, ha a kaszárnya közepén egy rakás dühös városőr feléd mereszti a kardját.
Az elf által szabott röhejes feltételre azért csak felhorkan. ~Persze! Majd apuci finoman meglegyezgeti harmincszor a szöszi hátsóját valami zsenge páfránylevéllel, aztán ad rá puszikát is, nehogy kipirosodjon. Hát hogyne!~
Aztán hamar rátérnek a pénzre meg az elsimítós különutakra. Meglepő fordulat! (Nem.)
~Oda ne rohanjak, hogy féltik a hercegnőcske makulátlan kis popóját!~
Mintha legalábbis kézlevágásról lenne szó. Nagyon reméli, hogy nem kumott be, míg valami tényfeltáró esemény ilyesmire súlyosbította az ítéletet. Nem úgy tűnik. De úgy se tűnik, hogy ez az egész nem kanyarodik valami pofátlan visszaélésbe!*
- Azt! A nagy büdös lófaszt! *pattan fel most már ő is.* - És hágja meg a nádinyekec a nagy szívét a jómunkásember-fővezér uramnak! Hát nézz már rá, basszus! *mutat végig a hepciáskodó elfen.* - A pucikának akkor se rándulna egy ín se a képén, ha 400 botütést és 50 aranyat húznál le róla! *Ahogy az a fickó néz a fura szemével, feltételezi, hogy talán akkor se, ha 50 arannyi felületen konkrétan a bőrét húznák le.*
- Ha én szerzek magamnak egy nyomoroncot, aki bevállalja helyettem a botozást, az enyémet is el lehet sikálni? He? Ha megmasszírozzuk egy kis lóvéval, a szabályok mindjárt bepuccsítanak, mi? Mint a régi szép időkben, ugyebár.
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Míg ez a nyálas dráma kibontakozik, Bris nagyot sóhajtva könyököl fel a deresen és unott pofával kezdi el rágni a körmét. A darabkákat természetesen szét is köpködi, a lábát pedig úgy himbálja közben, mint az élénk, sárga szirmú libadöglesztőtővel pettyezett réten heverésző bojtárlegények.
Néha forgatja a szemét a gyomorkavaróan túllihegett apa-lánya szerepeken. Ha őt kérdeznék, azon a szöszin már rég elfért volna néhány nevelő célzatú suhintás. Az este rendesen kibújt a szög a zsákból, de már a pia meg az ördögvigyor előtt is beszólogatós kis gyökér volt. És tuti nem a legélesebb kés a fiókban odahaza. Fogadni merne, hogy talán már a huszonötről harmincra srófolt botütési tételt is elfelejtette. Bár apu szereplését elnézve, azért elég kemény a mezőny. A végén még kiderül, hogy a nyurga pitypangzabálónak mégis csupán a koponyáján kívül van a kóc. Kussol és fal fehér, ahogy olyan helyzetekben illik, ha a kaszárnya közepén egy rakás dühös városőr feléd mereszti a kardját.
Az elf által szabott röhejes feltételre azért csak felhorkan. ~Persze! Majd apuci finoman meglegyezgeti harmincszor a szöszi hátsóját valami zsenge páfránylevéllel, aztán ad rá puszikát is, nehogy kipirosodjon. Hát hogyne!~
Aztán hamar rátérnek a pénzre meg az elsimítós különutakra. Meglepő fordulat! (Nem.)
~Oda ne rohanjak, hogy féltik a hercegnőcske makulátlan kis popóját!~
Mintha legalábbis kézlevágásról lenne szó. Nagyon reméli, hogy nem kumott be, míg valami tényfeltáró esemény ilyesmire súlyosbította az ítéletet. Nem úgy tűnik. De úgy se tűnik, hogy ez az egész nem kanyarodik valami pofátlan visszaélésbe!*
- Azt! A nagy büdös lófaszt! *pattan fel most már ő is.* - És hágja meg a nádinyekec a nagy szívét a jómunkásember-fővezér uramnak! Hát nézz már rá, basszus! *mutat végig a hepciáskodó elfen.* - A pucikának akkor se rándulna egy ín se a képén, ha 400 botütést és 50 aranyat húznál le róla! *Ahogy az a fickó néz a fura szemével, feltételezi, hogy talán akkor se, ha 50 arannyi felületen konkrétan a bőrét húznák le.*
- Ha én szerzek magamnak egy nyomoroncot, aki bevállalja helyettem a botozást, az enyémet is el lehet sikálni? He? Ha megmasszírozzuk egy kis lóvéval, a szabályok mindjárt bepuccsítanak, mi? Mint a régi szép időkben, ugyebár.
1114. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 16:45:02
Üzenet elküldve: 2022-05-25 16:45:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
- Hátjó. *Sóhajtja beletörődve Sheni, de megfogadja, hogy akkor se fogja más, kevésbé jól csengő neveken hívni Gradot. Neki most már Grad marad és kész.*
- Inkább csináljuk öt találatig. Ha ezekkel valakin vért fakasztunk, annak csontja törik. *Vigyorog felemelve az életlen gyakorlókardot. Azokkal a fegyverekkel tényleg csak akkor folyna vér, ha eltörnék egymás orrát.*
- Ennél készebben nem is állhatnék. *Válaszolja széles mosollyal. Látja, hogy Grad bemelegít, de az irbisz sem melegít be, mielőtt elkapja az őzet, így Sheninek sincs szüksége ilyesmire. Legalábbis szerinte. Reményei szerint egy rossz mozdulatnál nem fog meghúzódni a tricepsze.
Támadni igyekszik és Grad meg is lódul felé, láthatóan valami cseles céllal, de nem sikerül hárítania Sheni szúrásra indított rövidkardját, így a fegyver hegye eléri a fickó bal felkarját.*
- Egy ide! *Kiált fel derűsen, némi diadallal a hangjában a hegyesfülű, de nem lazít a tartásán, mert Grad biztosan egyenlíteni kívánja az állást. Készen áll a támadásra és persze mindezek másodpercek alatt játszódnak le a gyakorlótér homokja felett.*
- Hátjó. *Sóhajtja beletörődve Sheni, de megfogadja, hogy akkor se fogja más, kevésbé jól csengő neveken hívni Gradot. Neki most már Grad marad és kész.*
- Inkább csináljuk öt találatig. Ha ezekkel valakin vért fakasztunk, annak csontja törik. *Vigyorog felemelve az életlen gyakorlókardot. Azokkal a fegyverekkel tényleg csak akkor folyna vér, ha eltörnék egymás orrát.*
- Ennél készebben nem is állhatnék. *Válaszolja széles mosollyal. Látja, hogy Grad bemelegít, de az irbisz sem melegít be, mielőtt elkapja az őzet, így Sheninek sincs szüksége ilyesmire. Legalábbis szerinte. Reményei szerint egy rossz mozdulatnál nem fog meghúzódni a tricepsze.
Támadni igyekszik és Grad meg is lódul felé, láthatóan valami cseles céllal, de nem sikerül hárítania Sheni szúrásra indított rövidkardját, így a fegyver hegye eléri a fickó bal felkarját.*
- Egy ide! *Kiált fel derűsen, némi diadallal a hangjában a hegyesfülű, de nem lazít a tartásán, mert Grad biztosan egyenlíteni kívánja az állást. Készen áll a támadásra és persze mindezek másodpercek alatt játszódnak le a gyakorlótér homokja felett.*
1113. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 16:02:02
Üzenet elküldve: 2022-05-25 16:02:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
-Ismét mondom, úgy nevezel ahogy tetszik. Hallgatni fogok rá.
*Próbál néhány suhintást a fegyverrel, hogy szokja a súlyát, és hosszát.
Megfelelőnek ítéli a gyakorláshoz. Megmozgatja vállait is kissé, nehogy még a végén valami rakoncátlan múlni nem akaró alattomos húzódás áldozatává váljon. *
-Készen állsz? *Kérdezi a másiktól. *
-Az első vér megfelelően hangzik. *El vigyorogja magát, kíváncsi rá mit is tud a csavargó. A közeledő szúrásra készülő kard felé veti magát, hogy egy alulról keresztbe irányuló csapással próbálja meg a testétől eltéríteni a kard hegyét, hogy ha sikerrel jár, máris alaposan hátba vághassa az elfet. A gyorsaságára próbál hagyatkozni, talán az elf lassabb nála és meglepheti. *
-Ismét mondom, úgy nevezel ahogy tetszik. Hallgatni fogok rá.
*Próbál néhány suhintást a fegyverrel, hogy szokja a súlyát, és hosszát.
Megfelelőnek ítéli a gyakorláshoz. Megmozgatja vállait is kissé, nehogy még a végén valami rakoncátlan múlni nem akaró alattomos húzódás áldozatává váljon. *
-Készen állsz? *Kérdezi a másiktól. *
-Az első vér megfelelően hangzik. *El vigyorogja magát, kíváncsi rá mit is tud a csavargó. A közeledő szúrásra készülő kard felé veti magát, hogy egy alulról keresztbe irányuló csapással próbálja meg a testétől eltéríteni a kard hegyét, hogy ha sikerrel jár, máris alaposan hátba vághassa az elfet. A gyorsaságára próbál hagyatkozni, talán az elf lassabb nála és meglepheti. *
1112. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 15:09:41
Üzenet elküldve: 2022-05-25 15:09:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
- Ugyanannyi, mint megbízni bennem. *Mutat rá meglepő komolysággal Sheni a válasz másik oldalára. Hisz alig ismerik egymást, kéregetett és Gradeirer felkarolta. Persze ez feltételez némi kölcsönös bizalmat és az is, amit a fickó elmond, amire a hegyesfülű bólogat is. Igaz, ami igaz.*
- Jó, ebben van valami. *Hagyja annyiban a magyarázatot. Csak furcsa. Kevesen bíztak benne korábban is, link, szétszórt elfnek tartották világ életében és valahol az is volt, de soha senkit sem hagyott cserben. Legfeljebb saját magát.
Út közben valódi idegenvezetőként viselkedik, mesél a város történetéről és a polgárnegyed kialakulásáról. A kaszárnya elé érve pedig újra biztosítják a bizalomról.*
- Rendben, Gradeier, elhiszem neked. *Mosolyog maszatos képpel.*
- Nem hívhatlak Gradnak inkább, az rövidebb, lényegretörőbb? *Kérdi ahogy belépnek a gyakorlótér felé vezető kapun. A tréfán jót derül és csak némán végigmutat magán. Ha valakire, akkor Shenire ráférne egy alapos csutakolás.*
- A Pegazus mellett van egy fürdő, ha meghívsz, elmegyek veled megtisztálkodni. *Ajánlja fel a lehetőséget. Ha már ilyen nagyvonalú patrónusra tett szert, akkor kihasználja a segítőkészséget.*
- Oh, szóval így? *Kérdi nevetve a rendes bemutatkozás említésére. Hisz mi lehet férfiak között rendesebb, mint egy alapos bunyó.
Grad máris választ magának egy gyakorlókardot és hasonlóan tesz Sheni is. Alaposan átnézi az életlen fegyvereket mielőtt választana, majd amikor választott, ledobja köpenyét és az ujjatlan felsőben, bőrvértben sétál fel a homokra.
Annyira van jó megfigyelő, hogy lássa, Grad átlagosnál nem jobb kardforgató, pusztakezes harcban le is nyomná, de karddal a kezében Sheni se jobb nála. Kiegyenlített harc lesz.*
- Meddig nyomjuk? Első vérig? *Kérdi vigyorogva, ahogy egy-két suhintással ellenőrzi a fegyver súlypontját. Gyakorlófegyver, nem vár tőle sokat.
Grad tettrekészen várja, de nem kíván rárontani, hanem maga elé tartott karddal óvatosan közeledik, hogy egy egyenes szúrással próbálkozzon a férfinál. Amolyan puhatolzó jelleggel.*
- Ugyanannyi, mint megbízni bennem. *Mutat rá meglepő komolysággal Sheni a válasz másik oldalára. Hisz alig ismerik egymást, kéregetett és Gradeirer felkarolta. Persze ez feltételez némi kölcsönös bizalmat és az is, amit a fickó elmond, amire a hegyesfülű bólogat is. Igaz, ami igaz.*
- Jó, ebben van valami. *Hagyja annyiban a magyarázatot. Csak furcsa. Kevesen bíztak benne korábban is, link, szétszórt elfnek tartották világ életében és valahol az is volt, de soha senkit sem hagyott cserben. Legfeljebb saját magát.
Út közben valódi idegenvezetőként viselkedik, mesél a város történetéről és a polgárnegyed kialakulásáról. A kaszárnya elé érve pedig újra biztosítják a bizalomról.*
- Rendben, Gradeier, elhiszem neked. *Mosolyog maszatos képpel.*
- Nem hívhatlak Gradnak inkább, az rövidebb, lényegretörőbb? *Kérdi ahogy belépnek a gyakorlótér felé vezető kapun. A tréfán jót derül és csak némán végigmutat magán. Ha valakire, akkor Shenire ráférne egy alapos csutakolás.*
- A Pegazus mellett van egy fürdő, ha meghívsz, elmegyek veled megtisztálkodni. *Ajánlja fel a lehetőséget. Ha már ilyen nagyvonalú patrónusra tett szert, akkor kihasználja a segítőkészséget.*
- Oh, szóval így? *Kérdi nevetve a rendes bemutatkozás említésére. Hisz mi lehet férfiak között rendesebb, mint egy alapos bunyó.
Grad máris választ magának egy gyakorlókardot és hasonlóan tesz Sheni is. Alaposan átnézi az életlen fegyvereket mielőtt választana, majd amikor választott, ledobja köpenyét és az ujjatlan felsőben, bőrvértben sétál fel a homokra.
Annyira van jó megfigyelő, hogy lássa, Grad átlagosnál nem jobb kardforgató, pusztakezes harcban le is nyomná, de karddal a kezében Sheni se jobb nála. Kiegyenlített harc lesz.*
- Meddig nyomjuk? Első vérig? *Kérdi vigyorogva, ahogy egy-két suhintással ellenőrzi a fegyver súlypontját. Gyakorlófegyver, nem vár tőle sokat.
Grad tettrekészen várja, de nem kíván rárontani, hanem maga elé tartott karddal óvatosan közeledik, hogy egy egyenes szúrással próbálkozzon a férfinál. Amolyan puhatolzó jelleggel.*
1111. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 11:49:08
Üzenet elküldve: 2022-05-25 11:49:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Rendhagyó gyakorlat//
*Az Odú ajtaján teljes páncélban, jobb kezét fegyverövébe akasztva lép ki, és rögtön körülnéz, felmérve a gyakorlóteret. Látja, hogy Garsin szokásához híven hamar érkezett, és buzgó módon bemelegít. Biccent neki, ám szeme megakad botján, melyet még érkezésekor hagyott ott egy falnak támasztva, és rövid elmélázás után tesz egy rövid kitérőt felé. Késő délután van, és már viszonylag kevesen lézengenek a gyakorlótéren, így hát nem kell nagyon kerülgetnie a bakákat.
Hamarosan végül tanítványa mellett köt ki, ahol meg is áll, és szemügyre veszi a Garsin által választott gyakorlófegyvereket.*
-Látom, összegyűjtöttél mindent, amit kértem. Nem megyünk nagyon messze Artheniortól, egy ide viszonylag közeli, tőlünk északra levő dombon gondolkoztam lefolytatni a ma esti gyakorlatozást.
*Ilyen téren nem nagyon tartogat meglepetést. Ő maga még nem kezd bemelegítésbe, hiszen azért Arthenior nem kisváros, és még a viszonylag közeli dombot is egy kiadós séta lesz elérni. Úgy van vele, hogy ráér ott bemelegíteni.*
-Ha úgy érzed, készen állsz, akkor indulhatunk is.
*Az Odú ajtaján teljes páncélban, jobb kezét fegyverövébe akasztva lép ki, és rögtön körülnéz, felmérve a gyakorlóteret. Látja, hogy Garsin szokásához híven hamar érkezett, és buzgó módon bemelegít. Biccent neki, ám szeme megakad botján, melyet még érkezésekor hagyott ott egy falnak támasztva, és rövid elmélázás után tesz egy rövid kitérőt felé. Késő délután van, és már viszonylag kevesen lézengenek a gyakorlótéren, így hát nem kell nagyon kerülgetnie a bakákat.
Hamarosan végül tanítványa mellett köt ki, ahol meg is áll, és szemügyre veszi a Garsin által választott gyakorlófegyvereket.*
-Látom, összegyűjtöttél mindent, amit kértem. Nem megyünk nagyon messze Artheniortól, egy ide viszonylag közeli, tőlünk északra levő dombon gondolkoztam lefolytatni a ma esti gyakorlatozást.
*Ilyen téren nem nagyon tartogat meglepetést. Ő maga még nem kezd bemelegítésbe, hiszen azért Arthenior nem kisváros, és még a viszonylag közeli dombot is egy kiadós séta lesz elérni. Úgy van vele, hogy ráér ott bemelegíteni.*
-Ha úgy érzed, készen állsz, akkor indulhatunk is.
1110. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 11:48:04
Üzenet elküldve: 2022-05-25 11:48:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Niev, leszámítva az éjjeli kicsapongását, valóban jó gyerek. Jó és okos is. Könnyű ugyan felcukkolni olyanokkal, hogy “úgysem mered”, de ez életkori sajátosság, a legtöbb kamasz átmegy ezen. Másnapos agya is felfogta, hogy az éjjel minden bizonnyal elvetették egy picikét a sulykot. Nem ok nélkül kerültek a fogdára, a körülmények ugyan teljesen zavarosak, de Niev fenntartások nélkül elhiszi, hogy elkövették a felsorolt bűnöket. Ha pedig olyan ostobák voltak, hogy hagyták magukat elkapni - ennek körülményei sem tisztázottak, leszámítva a fickó törött orrát -, akkor vezekelniük kell a bűneikért. A penitenciát pedig kirótták, pénzbüntetés, közmunka és botütés. Niev készségesen elfogadja ezt is. Már rég beletörődött abba, hogy deresre húzzák és rámérik a kiszabott huszonöt botütést. De az események mégis más fordulatot vesznek azzal, hogy berobban Pycta. Niev ugyan csitítaná a felhevült kedélyeket, de ezen a ponton már az ő beletörődő nyugalma is szertefoszlik. Pycta még sosem szól hozzá ilyen hangon, szájának remegő sarka elárulja, hogy mennyire megrémül, nem a kilátásba helyezett büntetéstől, hanem a számára ismeretlen viselkedéstől és attól, hogy az elf rá sem néz. Szégyellte magát eddig is, de most aztán szeretne a föld alá bújni, vagy még annál is mélyebbre. Gyakorlatilag az összes vére az arcába fut, de érzi, hogy még a füle hegye is vörösen ég, leszegi fejét, de topázsárga tekintete Pyctán függ, légzése egészen felületes. Valahogy sokkal vonzóbbnak tűnik a számára a városőrség büntetése, mint Pyctáé, jobb lett volna azelőtt túlesni rajta, hogy apja megérkezik. Arca vonaglik, közben azt skandálja magában: ne sírj! Valószínűleg ha nem futna ki az alkudozás oda, ahova végül kifut, akkor el is bőgné magát, de így csak meglepően fürgén megpördül a sarka körül - közben úgy érzi, hogy agya minden irányból nekicsapódik a koponyájának - és a Disznóra néz.*
- MÍÍÍÍ?! Dehogyis lesz ilyen!
*Széttárt karokkal áll Pycta előtt, de neki háttal, mintha csak a saját testével akarná megvédeni, már egyáltalán a gondolattól is, hogy helyette elszenvedhessen bármiféle büntetést. Hogy jut a Disznónak ilyen az eszébe?! Nievben egyből felbuzog a vére.*
- Lófaszt!
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Niev, leszámítva az éjjeli kicsapongását, valóban jó gyerek. Jó és okos is. Könnyű ugyan felcukkolni olyanokkal, hogy “úgysem mered”, de ez életkori sajátosság, a legtöbb kamasz átmegy ezen. Másnapos agya is felfogta, hogy az éjjel minden bizonnyal elvetették egy picikét a sulykot. Nem ok nélkül kerültek a fogdára, a körülmények ugyan teljesen zavarosak, de Niev fenntartások nélkül elhiszi, hogy elkövették a felsorolt bűnöket. Ha pedig olyan ostobák voltak, hogy hagyták magukat elkapni - ennek körülményei sem tisztázottak, leszámítva a fickó törött orrát -, akkor vezekelniük kell a bűneikért. A penitenciát pedig kirótták, pénzbüntetés, közmunka és botütés. Niev készségesen elfogadja ezt is. Már rég beletörődött abba, hogy deresre húzzák és rámérik a kiszabott huszonöt botütést. De az események mégis más fordulatot vesznek azzal, hogy berobban Pycta. Niev ugyan csitítaná a felhevült kedélyeket, de ezen a ponton már az ő beletörődő nyugalma is szertefoszlik. Pycta még sosem szól hozzá ilyen hangon, szájának remegő sarka elárulja, hogy mennyire megrémül, nem a kilátásba helyezett büntetéstől, hanem a számára ismeretlen viselkedéstől és attól, hogy az elf rá sem néz. Szégyellte magát eddig is, de most aztán szeretne a föld alá bújni, vagy még annál is mélyebbre. Gyakorlatilag az összes vére az arcába fut, de érzi, hogy még a füle hegye is vörösen ég, leszegi fejét, de topázsárga tekintete Pyctán függ, légzése egészen felületes. Valahogy sokkal vonzóbbnak tűnik a számára a városőrség büntetése, mint Pyctáé, jobb lett volna azelőtt túlesni rajta, hogy apja megérkezik. Arca vonaglik, közben azt skandálja magában: ne sírj! Valószínűleg ha nem futna ki az alkudozás oda, ahova végül kifut, akkor el is bőgné magát, de így csak meglepően fürgén megpördül a sarka körül - közben úgy érzi, hogy agya minden irányból nekicsapódik a koponyájának - és a Disznóra néz.*
- MÍÍÍÍ?! Dehogyis lesz ilyen!
*Széttárt karokkal áll Pycta előtt, de neki háttal, mintha csak a saját testével akarná megvédeni, már egyáltalán a gondolattól is, hogy helyette elszenvedhessen bármiféle büntetést. Hogy jut a Disznónak ilyen az eszébe?! Nievben egyből felbuzog a vére.*
- Lófaszt!
1109. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-25 09:39:26
Üzenet elküldve: 2022-05-25 09:39:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pycta érkezése jócskán megkavarja az eseményeket, mivel tettlegességig fajulnak az események. Nem is kell csodálkozni azon, hogy rögtön mindenki fegyvert ránt. Ettől minden katonában lehet egy csöppnyi bizonytalanság is, hiszen helyzetéhez képest a férfi elég fenyegető, pedig még csak fegyver sincs nála. Az eddig oly elven szőke ábrázata rögtön lefagy, de bátorkodik az események sűrűjébe vetni magát. Kisebb családi drámának lehetünk szem, illetve fültanúi, de ez még önmagában nem fog senkit meghatni. Pont, ahogy Pycta egyezkedése sem kellően tetszetős.*
- A törvény az törvény! Korábban kellett volna megnevelnie, még azelőtt, hogy ezt a tenger sok vétséget elkövette volna.* Visítja a pohos parancsnok, azon a kellemes fülsértő hangján.*
- Maga pedig, nehogy azt higgye, hogy ezek után csak úgy elsétál majd a lánnyal, mintha mi sem történt volna.* Pipa ezt nem rejti véka alá, mivel egy ilyen csorba még a hírnevét is kikezdi. Ismerni, meg ugyebár nem ismeri ezt az alakot, legyen az akármilyen hős, vagy éppen exhős. Viszont ostoba embernek sem mondható, akármilyen méretes is. Élni fog a zsarolással, mint lehetőséggel, mivel mégiscsak ő van itt nyeregben.*
- De, hogy mindenki lássa jóságos szívemet, ezért adok neked egyetlen alternatívát. Kerek 400 arany bírság és pontosan 50 botütés, de nem a lánynak, hanem neked, ha már képtelen voltál megnevelni. Lehet választani, hogy ez, vagy megrohadsz a Krenkában.* Nem röhög, pedig kedve volna hozzá éppen, de most még kénytelen befeszülve várni a választ, mert ha bekattan a szerzetes, akkor vér fog folyni, és az az ő felelőssége lesz. Történjék bármi, ez nem fogja vigasztalni szerencsétlen taréja veszett másikat. Talán csak a káröröm lehet némi kárpótlás számára.*
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pycta érkezése jócskán megkavarja az eseményeket, mivel tettlegességig fajulnak az események. Nem is kell csodálkozni azon, hogy rögtön mindenki fegyvert ránt. Ettől minden katonában lehet egy csöppnyi bizonytalanság is, hiszen helyzetéhez képest a férfi elég fenyegető, pedig még csak fegyver sincs nála. Az eddig oly elven szőke ábrázata rögtön lefagy, de bátorkodik az események sűrűjébe vetni magát. Kisebb családi drámának lehetünk szem, illetve fültanúi, de ez még önmagában nem fog senkit meghatni. Pont, ahogy Pycta egyezkedése sem kellően tetszetős.*
- A törvény az törvény! Korábban kellett volna megnevelnie, még azelőtt, hogy ezt a tenger sok vétséget elkövette volna.* Visítja a pohos parancsnok, azon a kellemes fülsértő hangján.*
- Maga pedig, nehogy azt higgye, hogy ezek után csak úgy elsétál majd a lánnyal, mintha mi sem történt volna.* Pipa ezt nem rejti véka alá, mivel egy ilyen csorba még a hírnevét is kikezdi. Ismerni, meg ugyebár nem ismeri ezt az alakot, legyen az akármilyen hős, vagy éppen exhős. Viszont ostoba embernek sem mondható, akármilyen méretes is. Élni fog a zsarolással, mint lehetőséggel, mivel mégiscsak ő van itt nyeregben.*
- De, hogy mindenki lássa jóságos szívemet, ezért adok neked egyetlen alternatívát. Kerek 400 arany bírság és pontosan 50 botütés, de nem a lánynak, hanem neked, ha már képtelen voltál megnevelni. Lehet választani, hogy ez, vagy megrohadsz a Krenkában.* Nem röhög, pedig kedve volna hozzá éppen, de most még kénytelen befeszülve várni a választ, mert ha bekattan a szerzetes, akkor vér fog folyni, és az az ő felelőssége lesz. Történjék bármi, ez nem fogja vigasztalni szerencsétlen taréja veszett másikat. Talán csak a káröröm lehet némi kárpótlás számára.*
1108. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-24 17:30:58
Üzenet elküldve: 2022-05-24 17:30:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
*Sodródik az árral a kócos elf és nem képes befolyásolni az irányát. Egymást követik a meglepőbbnél meglepőbb dolgok. Túl azon, hogy egyáltalán itt vannak, Niev bevallja bűnösségét. ~Ne már, most tényleg? ~ Értetlenkedik magában, miközben szemöldöke felszalad. Niev vállalná a büntetést. Egyelőre úgy sejlik, döntésébe nem enged beleszólást az elfeknek, ahogy akkor sem kérdezte őket mikor kimászott a Kalmárból. De mégis, a verés Rírion szerint túlzás, mert hát annyira csak nem lehetett szörnyű az a tett? Pycta még próbál egyezkedni, lehet több sikerrel, mint a kócos elf. Nem fekszik azonnal a földre, így még Rírion sem áll félre. Reméli, lesz pozitív hatása Pycta szavainak, mert ennyi karddal szembenézni fegyvertelenül nem a legjobb helyzet. Az ifjú íjász vonásai ugyan rezzenéstelenek, de arcbőre falfehérre sápad. Ez az egyetlen jele erős, és véleménye szerint jogos félelmének. Nem merné állítani, hogy Erdőmélyén rosszabb volt. Ott legalább Eeyr maga adott fegyvert a kezébe és egyértelmű volt a helyzet. Itt ezer a kérdés, de egy a legfontosabb: Mégis mi a franc történt az éjszaka? Szívesebben kérdezné egyenesen Nievtől egy sör mellett, de most inkább csendben marad.*
//Fogda, másnap reggel//
*Sodródik az árral a kócos elf és nem képes befolyásolni az irányát. Egymást követik a meglepőbbnél meglepőbb dolgok. Túl azon, hogy egyáltalán itt vannak, Niev bevallja bűnösségét. ~Ne már, most tényleg? ~ Értetlenkedik magában, miközben szemöldöke felszalad. Niev vállalná a büntetést. Egyelőre úgy sejlik, döntésébe nem enged beleszólást az elfeknek, ahogy akkor sem kérdezte őket mikor kimászott a Kalmárból. De mégis, a verés Rírion szerint túlzás, mert hát annyira csak nem lehetett szörnyű az a tett? Pycta még próbál egyezkedni, lehet több sikerrel, mint a kócos elf. Nem fekszik azonnal a földre, így még Rírion sem áll félre. Reméli, lesz pozitív hatása Pycta szavainak, mert ennyi karddal szembenézni fegyvertelenül nem a legjobb helyzet. Az ifjú íjász vonásai ugyan rezzenéstelenek, de arcbőre falfehérre sápad. Ez az egyetlen jele erős, és véleménye szerint jogos félelmének. Nem merné állítani, hogy Erdőmélyén rosszabb volt. Ott legalább Eeyr maga adott fegyvert a kezébe és egyértelmű volt a helyzet. Itt ezer a kérdés, de egy a legfontosabb: Mégis mi a franc történt az éjszaka? Szívesebben kérdezné egyenesen Nievtől egy sör mellett, de most inkább csendben marad.*
1107. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-24 16:20:27
Üzenet elküldve: 2022-05-24 16:20:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
-Ugyan miért ne tenném? Lenne rá okom, hogy ne bízzak benned?
*Kérdezi a ledöbbent arctól. *
-Segítesz, megmutatsz ezt azt, még fegyvert is adtál, ráadásul magadtól. Ezt bizalommal, és hát a megbeszéltek alapján, étellel és itallal tudom honorálni.
*Ahogy elhaladnak a meredély mellett, hallgatja a mendemondákat amiket az elf mesél arról, hogy mi is állt itt korábban, és hogy mi is történt ezen a helyen. Elképzeli lelki szemei előtt, milyen élmény lehet amikor megnyílik a föld és elnyel egy komplett városrészt. Kicsit még meg is borzong a gondolatától. Elámul a házak láttán, hogy mennyire jól élhetnek itt egyesek. Meg is szólal a kisördög a fejében, és próbálja memorizálni az utcákat, az ablakok, ajtók helyeit. Bár fáradt, élvezetesnek találja a körutat. Rengeteg remek lehetőséget figyel meg, amikkel majd elkezdheti a helyi munkásságát. De előbb munkáltatót kell találnia, nem kezdhet csak úgy egy idegen helyen dolgozni, még a végén beleköp valaki levesébe. Azt pedig se ő sem a leendő munkaadója nem szeretné. *
-Valóban bájos környék, az mi ott előttünk? *Kérdezi az idegenvezetőt, és mutat az előttük magasodó épületre ami felé tartanak. *
-A kaszárnya? Az imént mondtam, hogy bízom benned ugye emlékszel? *Mondja vigyorogva, a maszatos kompániára tekintve. *
-Vaj az nincs, de egy jó fürdés rám férne hamarosan. *Viszonozza az elf tréfáját. Amint odaérnek, az elfet követve, átadja újdonsült fegyvereit az előttük álló őrnek. Némi ellenérzéssel lép be a kapun. Kissé elmeredt a nézelődésben, az elf hangja zökkenti vissza a valóságba. Oda fordul a gyakorló tér felé ahova a cimborája invitálta. *
-Miért is ne, legalább rendesen betudunk mutatkozni egymásnak! *A fáradtság egy pillanat alatt elillan belőle, magához vesz egyet a gyakorlófegyverek közül, és besétál a homokkal szórt térre. Megejt egy sanda vigyort, és várja az elf lépését. * ~jó kis edzés lesz.~
A hozzászólás írója (Graderier Owyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.05.24 16:41:00
-Ugyan miért ne tenném? Lenne rá okom, hogy ne bízzak benned?
*Kérdezi a ledöbbent arctól. *
-Segítesz, megmutatsz ezt azt, még fegyvert is adtál, ráadásul magadtól. Ezt bizalommal, és hát a megbeszéltek alapján, étellel és itallal tudom honorálni.
*Ahogy elhaladnak a meredély mellett, hallgatja a mendemondákat amiket az elf mesél arról, hogy mi is állt itt korábban, és hogy mi is történt ezen a helyen. Elképzeli lelki szemei előtt, milyen élmény lehet amikor megnyílik a föld és elnyel egy komplett városrészt. Kicsit még meg is borzong a gondolatától. Elámul a házak láttán, hogy mennyire jól élhetnek itt egyesek. Meg is szólal a kisördög a fejében, és próbálja memorizálni az utcákat, az ablakok, ajtók helyeit. Bár fáradt, élvezetesnek találja a körutat. Rengeteg remek lehetőséget figyel meg, amikkel majd elkezdheti a helyi munkásságát. De előbb munkáltatót kell találnia, nem kezdhet csak úgy egy idegen helyen dolgozni, még a végén beleköp valaki levesébe. Azt pedig se ő sem a leendő munkaadója nem szeretné. *
-Valóban bájos környék, az mi ott előttünk? *Kérdezi az idegenvezetőt, és mutat az előttük magasodó épületre ami felé tartanak. *
-A kaszárnya? Az imént mondtam, hogy bízom benned ugye emlékszel? *Mondja vigyorogva, a maszatos kompániára tekintve. *
-Vaj az nincs, de egy jó fürdés rám férne hamarosan. *Viszonozza az elf tréfáját. Amint odaérnek, az elfet követve, átadja újdonsült fegyvereit az előttük álló őrnek. Némi ellenérzéssel lép be a kapun. Kissé elmeredt a nézelődésben, az elf hangja zökkenti vissza a valóságba. Oda fordul a gyakorló tér felé ahova a cimborája invitálta. *
-Miért is ne, legalább rendesen betudunk mutatkozni egymásnak! *A fáradtság egy pillanat alatt elillan belőle, magához vesz egyet a gyakorlófegyverek közül, és besétál a homokkal szórt térre. Megejt egy sanda vigyort, és várja az elf lépését. * ~jó kis edzés lesz.~
A hozzászólás írója (Graderier Owyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.05.24 16:41:00
1106. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-24 12:15:28
Üzenet elküldve: 2022-05-24 12:15:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
*Hogy az elmúlt idők eseményei, az átélt kalandok, az, hogy idősebbé vált vagy hogy bárki is kezet mert emelni egy szem lányára, tették türelmetlenné az erdőmélyi elfet, most már felesleges kérdés. Valóban dúvad módjára robbant be a büntetésvégrehajtás közepébe és intézte el kíméletlen a városőrt, aki Nievesha felett állt, hogy rámérje a botütéseket.
Rírion pár lépéssel lemaradva követi és csatlakozik hozzá a gyakorlótér közepén, a katonák gyűrűjében. Szavai bár jót akarnak, úgy tűnik, hatástalanok.
A páncélos próféta nem mondaná "hősiesnek" a belépőjét. Viharos? Igen. Vakmerő? Talán. Meggondolatlan? Mindenképpen. Meztelen pengék villannak a kezekben, tucatnyi is lehet, talán több. A sárga ragadozótekintet körbefordul és az erdőmélyi elf kostatálja, hogy nem a legdiplomatikusabb megoldást választotta. Ám az hajítsa rá az első követ, aki a lánya miatt nem tette volna meg.
A visítós hangú, disznóképű alak a másik deresnél az egykor tarajos lány felett szólal meg, talán ő a rangidős. A fenyegetése úgy hullik a semmibe, mint a Meredélybe hajított kő, a csuhátlan csuháson nem igazán látszik, hogy meghatották volna a szavak, de kihall kompromisszumkészséget az elhangzottakból, mert a fickó "tévedésről" beszél.
Amikor a disznóarcú felszólítja, hogy feküldjön a földre, teljes testtel feléfordul.*
- Ő a lányom és bármit is tett, nem hagyom, hogy bárki kezet emeljen rá. *Egyenes háttal áll, valószínűleg magasabb is, mint a városőr, kezeit maga mellett tartja, tartásában nincs semmi agresszív.
Ez idő alatt Nievesha is feleszmél és közé és a városőrök közé áll, miközben büntetést emleget. Az erdőmélyi elf nem tudja elképzelni, mi lehetett az, ami miatt ide került vagy kerültek és amiért derest érdemelt, de olyan Eeyr nincs, hogy innen bárki megbotozza a lányát.*
- Ha valaki megbüntet, az én leszek. *Mondja kifejezéstelen hideg hangon, de nem veszi le sárga tekintetét a disznóképűről.*
- Kifizetem a büntetést, többet is, ha arról van szó, de nem engedem, hogy bárki *Néz körbe villanó ragadozótekintettel, felemelt hanggal.* megüsse a lányom.
- Biztosan van rá mód, hogy ezt elintézzük. Nem okozunk több gondot, ígérem. *Nincs nála fegyver, de ettől még nem tűnik kevésbé veszélyesnek, ám a hangja már lágyabb, barátságosabb.
Azzal nem akar kibúvót keresni, hogy a lázadás idején konkrétan megmentették a várost, talán már nem is emlékeznek rá. A békés időkben a hősökre kevés figyelem jut. Akkortájt kiköltöztek a városból Mil'Ochassba és mindmáig vissza sem tért és ez a belépő sem sikerült túl jóra. Ha a testét borító rajzolatokat fel is ismernék, azokat most páncél fedi, ám az erdőmélyi elf nem is olyan, aki korábbi tetteiért cserébe most feloldozást kérne.*
- Nos? Megegyezhetünk? *Kérdi a disznóképűt, ahogy visszafordul felé.
A kopaszra nyírt taréjról nem szól a fáma, szinte észre sem veszi, hogy ő ott van és a Fákban Lakó látja lelkét, érte egy petákot sem adna. Ha ő volt az, aki belerángatta mindebbe Nieveshát, akkor pedig megérdemli a büntetést. Ő csak Niev miatt van itt és őt nem engedi bántani.*
//Fogda, másnap reggel//
*Hogy az elmúlt idők eseményei, az átélt kalandok, az, hogy idősebbé vált vagy hogy bárki is kezet mert emelni egy szem lányára, tették türelmetlenné az erdőmélyi elfet, most már felesleges kérdés. Valóban dúvad módjára robbant be a büntetésvégrehajtás közepébe és intézte el kíméletlen a városőrt, aki Nievesha felett állt, hogy rámérje a botütéseket.
Rírion pár lépéssel lemaradva követi és csatlakozik hozzá a gyakorlótér közepén, a katonák gyűrűjében. Szavai bár jót akarnak, úgy tűnik, hatástalanok.
A páncélos próféta nem mondaná "hősiesnek" a belépőjét. Viharos? Igen. Vakmerő? Talán. Meggondolatlan? Mindenképpen. Meztelen pengék villannak a kezekben, tucatnyi is lehet, talán több. A sárga ragadozótekintet körbefordul és az erdőmélyi elf kostatálja, hogy nem a legdiplomatikusabb megoldást választotta. Ám az hajítsa rá az első követ, aki a lánya miatt nem tette volna meg.
A visítós hangú, disznóképű alak a másik deresnél az egykor tarajos lány felett szólal meg, talán ő a rangidős. A fenyegetése úgy hullik a semmibe, mint a Meredélybe hajított kő, a csuhátlan csuháson nem igazán látszik, hogy meghatották volna a szavak, de kihall kompromisszumkészséget az elhangzottakból, mert a fickó "tévedésről" beszél.
Amikor a disznóarcú felszólítja, hogy feküldjön a földre, teljes testtel feléfordul.*
- Ő a lányom és bármit is tett, nem hagyom, hogy bárki kezet emeljen rá. *Egyenes háttal áll, valószínűleg magasabb is, mint a városőr, kezeit maga mellett tartja, tartásában nincs semmi agresszív.
Ez idő alatt Nievesha is feleszmél és közé és a városőrök közé áll, miközben büntetést emleget. Az erdőmélyi elf nem tudja elképzelni, mi lehetett az, ami miatt ide került vagy kerültek és amiért derest érdemelt, de olyan Eeyr nincs, hogy innen bárki megbotozza a lányát.*
- Ha valaki megbüntet, az én leszek. *Mondja kifejezéstelen hideg hangon, de nem veszi le sárga tekintetét a disznóképűről.*
- Kifizetem a büntetést, többet is, ha arról van szó, de nem engedem, hogy bárki *Néz körbe villanó ragadozótekintettel, felemelt hanggal.* megüsse a lányom.
- Biztosan van rá mód, hogy ezt elintézzük. Nem okozunk több gondot, ígérem. *Nincs nála fegyver, de ettől még nem tűnik kevésbé veszélyesnek, ám a hangja már lágyabb, barátságosabb.
Azzal nem akar kibúvót keresni, hogy a lázadás idején konkrétan megmentették a várost, talán már nem is emlékeznek rá. A békés időkben a hősökre kevés figyelem jut. Akkortájt kiköltöztek a városból Mil'Ochassba és mindmáig vissza sem tért és ez a belépő sem sikerült túl jóra. Ha a testét borító rajzolatokat fel is ismernék, azokat most páncél fedi, ám az erdőmélyi elf nem is olyan, aki korábbi tetteiért cserébe most feloldozást kérne.*
- Nos? Megegyezhetünk? *Kérdi a disznóképűt, ahogy visszafordul felé.
A kopaszra nyírt taréjról nem szól a fáma, szinte észre sem veszi, hogy ő ott van és a Fákban Lakó látja lelkét, érte egy petákot sem adna. Ha ő volt az, aki belerángatta mindebbe Nieveshát, akkor pedig megérdemli a büntetést. Ő csak Niev miatt van itt és őt nem engedi bántani.*
1105. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-23 21:31:38
Üzenet elküldve: 2022-05-23 21:31:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hát legalább leválasztják a szösziről. Igaz, a csinos kis bizsu rajtuk marad, csak éppen fele-fele arányban elosztva. Bár mintha a pisi-kaki kisasszonynak pár láncszemmel több jutott volna. Éppen csak kis híja van, hogy szóvá tegye a pofátlan részrehajlást, amikor megszólal benne a hang, hogy mondjuk valahol itt kéne meghúzni az egyenlőség és igazságosság határait.
A tortúra épp elkezdődne, amikor valami elborult agyú ámokfutó becsörtet a végrehajtás díszes megnyitójára és, hát... teljes mellbedobással igyekszik magára vonni a törvény szigorát.
Való igaz, remek alkalom lenne ez a megpattanáshoz, ha Bris a nagyon másnaposok tompa reakcióidejével nem csak pislogna, mint pocok a lisztben. Meg aztán ez itt a Kaszárnya. A náspáng egy dolog, de véletlenül se szeretne egy nyílvesszőt a hátába, mint szökevény.
Mindenki apucit nézi, akinek majd' elposszannak az idegtől az erek a halántékán. (Néhányan a nyurga kócoskát is, de valószínűleg csak azért, mert épp kitakarja apucit.) Meztelen pengék markolatán szorulnak meg a városőr markok. Elszántság villan a szemekben. Szinte megfagy a levegő ebben a pattanásig húzott feszültségben.*
- _höki_
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hát legalább leválasztják a szösziről. Igaz, a csinos kis bizsu rajtuk marad, csak éppen fele-fele arányban elosztva. Bár mintha a pisi-kaki kisasszonynak pár láncszemmel több jutott volna. Éppen csak kis híja van, hogy szóvá tegye a pofátlan részrehajlást, amikor megszólal benne a hang, hogy mondjuk valahol itt kéne meghúzni az egyenlőség és igazságosság határait.
A tortúra épp elkezdődne, amikor valami elborult agyú ámokfutó becsörtet a végrehajtás díszes megnyitójára és, hát... teljes mellbedobással igyekszik magára vonni a törvény szigorát.
Való igaz, remek alkalom lenne ez a megpattanáshoz, ha Bris a nagyon másnaposok tompa reakcióidejével nem csak pislogna, mint pocok a lisztben. Meg aztán ez itt a Kaszárnya. A náspáng egy dolog, de véletlenül se szeretne egy nyílvesszőt a hátába, mint szökevény.
Mindenki apucit nézi, akinek majd' elposszannak az idegtől az erek a halántékán. (Néhányan a nyurga kócoskát is, de valószínűleg csak azért, mert épp kitakarja apucit.) Meztelen pengék markolatán szorulnak meg a városőr markok. Elszántság villan a szemekben. Szinte megfagy a levegő ebben a pattanásig húzott feszültségben.*
- _höki_
1104. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-23 13:15:36
Üzenet elküldve: 2022-05-23 13:15:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Új a városban//
- Jahogyahaaa... *Álmékodik Sheni a fickó válaszán. Hogy benne megbízzon valaki? Ez olyan, mint a nyári hó, vagy a fehér holló, vagy a karón varjú... bár az elég gyakori. A lényeg, hogy a hegyesfülűn látszik, hogy mélységesen meglepte Gradeier válasza. A bizalom sosem volt Shen kitüntetése, bár igaz, hogy sokszor nem is tett érte sokat. De senkit sem hagyott cserben soha és nem árult el. Egy szó mint száz, Gradeier gesztusától teljesen ledöbben.*
- Mi? Bennem? *Kérdez és még szét is néz, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a fickó hozzá és róla beszél.*
- Hú, kösz. *Mondja elmosolyodva és valahol a sok maszat és gubancos haj alatt megvillan Shen'erien valódi arca, az aki egykor volt, az, aki lehetne még.*
- Ugyan, csak húzzák a hátam és csörögnek. *Vonja meg a vállát, amikor a férfi átveszi tőle a fegyvereket. Neki tényleg nem kellenek, jó megszabadulni a tehertől és legalább Gradeiernek is van mivel megvédeni magát.*
- Én a békés megoldások híve vagyok. *Emeli fel védekezőn a kezeit, láthatóan nem kíván bajba kerülni.
A Kalmárból kilépve a polgárnegyed felé kezdi vezetni derűs léptekkel újdonsült barátját.*
- Gyere, megmutatom neked, hol lehet gyakorolni, ha arra támad kedved. *Hívja magával a negyeden át Gradeiert. A házak között elmeséli, hogy egykor itt a szegénynegyed állt és ahol most a meredély tátong, ott volt az egykori gazdagnegyed a régi kaszárnyával, ami a lázadás idejében nyílt meg a föld a lázongók alatt, mintha maguk az istenek elégelték volna meg a káoszt. A negyed nagyon kikupálódott, szép házak, szép lakók, nyoma sincs már az akkori nyomornak.
Az épületek közül viszont kiemelkedik a kaszárnya, ahol a gyakorlótér is van, oda tart éppen Sheni a kíséretében álló Gradeierrel.*
- Ha nincs vaj a füled mögött, akkor ide simán bejöhetsz. Tudom, hogy mi vagy te, de ne aggódj, nem vernek egyből láncra és legalább te is szét tudsz nézni, érted, idegenben. *Jót göcög saját viccén. Van abban valami tréfás, hogy a magát tolvajnak valló férfit épp a kaszárnyára viszi, ám most tényleg nincs miért aggódniuk. Hisz csak nézelődnek és semmi rosszat nem tettek.
Sheni megáll a kapuőrnél és minden fegyverét átadja, ami így egyben a rongyokba csomagolt felszerelése és megvárja, míg Gradeier is hasonlóan tesz.*
- Nyugi, innen sose tűnt még el semmi, rendes srácok ezek. *Mondja megnyugtatásképp a férfinek. Ha pedig beértek, akkor végigmutat a homokkal szórt gyakorlótéren és az oldalt álló bábukon.*
- Van kedved mozogni egy kicsit? *Kérdi a gyakorlókardok felé intve.*
- Jahogyahaaa... *Álmékodik Sheni a fickó válaszán. Hogy benne megbízzon valaki? Ez olyan, mint a nyári hó, vagy a fehér holló, vagy a karón varjú... bár az elég gyakori. A lényeg, hogy a hegyesfülűn látszik, hogy mélységesen meglepte Gradeier válasza. A bizalom sosem volt Shen kitüntetése, bár igaz, hogy sokszor nem is tett érte sokat. De senkit sem hagyott cserben soha és nem árult el. Egy szó mint száz, Gradeier gesztusától teljesen ledöbben.*
- Mi? Bennem? *Kérdez és még szét is néz, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a fickó hozzá és róla beszél.*
- Hú, kösz. *Mondja elmosolyodva és valahol a sok maszat és gubancos haj alatt megvillan Shen'erien valódi arca, az aki egykor volt, az, aki lehetne még.*
- Ugyan, csak húzzák a hátam és csörögnek. *Vonja meg a vállát, amikor a férfi átveszi tőle a fegyvereket. Neki tényleg nem kellenek, jó megszabadulni a tehertől és legalább Gradeiernek is van mivel megvédeni magát.*
- Én a békés megoldások híve vagyok. *Emeli fel védekezőn a kezeit, láthatóan nem kíván bajba kerülni.
A Kalmárból kilépve a polgárnegyed felé kezdi vezetni derűs léptekkel újdonsült barátját.*
- Gyere, megmutatom neked, hol lehet gyakorolni, ha arra támad kedved. *Hívja magával a negyeden át Gradeiert. A házak között elmeséli, hogy egykor itt a szegénynegyed állt és ahol most a meredély tátong, ott volt az egykori gazdagnegyed a régi kaszárnyával, ami a lázadás idejében nyílt meg a föld a lázongók alatt, mintha maguk az istenek elégelték volna meg a káoszt. A negyed nagyon kikupálódott, szép házak, szép lakók, nyoma sincs már az akkori nyomornak.
Az épületek közül viszont kiemelkedik a kaszárnya, ahol a gyakorlótér is van, oda tart éppen Sheni a kíséretében álló Gradeierrel.*
- Ha nincs vaj a füled mögött, akkor ide simán bejöhetsz. Tudom, hogy mi vagy te, de ne aggódj, nem vernek egyből láncra és legalább te is szét tudsz nézni, érted, idegenben. *Jót göcög saját viccén. Van abban valami tréfás, hogy a magát tolvajnak valló férfit épp a kaszárnyára viszi, ám most tényleg nincs miért aggódniuk. Hisz csak nézelődnek és semmi rosszat nem tettek.
Sheni megáll a kapuőrnél és minden fegyverét átadja, ami így egyben a rongyokba csomagolt felszerelése és megvárja, míg Gradeier is hasonlóan tesz.*
- Nyugi, innen sose tűnt még el semmi, rendes srácok ezek. *Mondja megnyugtatásképp a férfinek. Ha pedig beértek, akkor végigmutat a homokkal szórt gyakorlótéren és az oldalt álló bábukon.*
- Van kedved mozogni egy kicsit? *Kérdi a gyakorlókardok felé intve.*
1103. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-23 13:03:22
Üzenet elküldve: 2022-05-23 13:03:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nem erősséged a hála, igaz?
*Kérdi halkan Taréjtól, aki nyilvánvalóan tiltakozik, bár azért annyira nem, hogy egyértelműen visszautasítsa a felajánlását, vagy kikérje magának és a zsandár végül rá is bólint, úgyhogy nincs visszaút. A figyelmeztetésre csak flegmán megvonja a vállát., tudja nagyon jól, hogy ez rossz döntés, de azt is tudja, hogy ez a helyes, már csupán a saját igazságérzete miatt is.
A továbbiakban nem törődik Leokádiával, sem pedig azzal, hogy amaz mennyire fázik a rájuk loccsantott hideg víztől. Ő is fázik, de valahogy mégis megpróbál egy erkölcsi magaslatra emelkedik azzal, hogy próbál nem tudomást venni arról, mennyire fázik. Maga alá húzott lábakkal, lehunyt szemmel próbál meg meditálni, vagy valami olyasmi művelni, ami kívülről annak látszik. Belülről inkább fejfájós-hányingeres-szédülős szenvedés.
Niev már beletörődött a sorsába, így valóban nem tanúsít ellenállást, de még verbálisat sem. Szórakozottan fogadásokat köt magában, hogy vajon hány ütés után fog zokogni a fájdalomtól? Valószínűleg kettő-három ütésnél nem kell több ehhez, ha szerencséje van, akkor hét-nyolcnál már elveszíti az eszméletét, úgy meg kibírható, mármint a botozás maga, de azt Taréj intése nélkül is tudja - tudja, csak nem sejti -, hogy utána milyen rossz lesz. A szavakra csak a szemét forgatja.*
- Persze, ha végeztem a Krenkában, akkor újra a szökőkútba fogok csurgatni és a templom elé kakálni.
*Mindehhez tenyérbe mászó bájvigyort villant. Egyértelműen szarkasztikus megjegyzés, bár ilyenekkel talán nem pont itt kéne viccelődnie, mert még a végén ráhúznak még valamit. A kézfogásból nem igazán kér, a kétszerkét fogdmegtől valószínűleg kivitelezni sem lenne könnyű.
A következő események olyan gyorsan zajlanak le, hogy Nievnek gyakorlatilag felfogni sincsen ideje, de Pycta mint valami szélvész úgy száguld be, a betört orrú a földön, a pálca összetörve. A lány szája elnyílik, de hang nem jön ki rajta, a következő pillanatban ő már felugrik - hisz lekötözni nem volt idejük - és valahol Pycta és a városőrök között helyezkedik el, vagy legalábbis törekszik erre.*
- Apa nyilván félreértette.
*Elég hangosan szól és ettől eléggé szaggat a feje, de mennyire szaggatna attól, ha a Disznó és a kondája beváltanák a fenyegetést és csakugyan kiontanák Pycta belét? Ráadásul az ő hibájából. Szégyen, hatalmas szégyen, de ezért a helyzetért csak ő felelős.*
- Büntetést fogok kapni, mert megérdemlem.
*Ezt már kicsit halkabban mondja, de az orgánuma miatt mindenki meghallhatja. Lehet rá azt mondani, hogy ostoba, hogy bevallja ezt és nem bújik egyből Pycta mögé. De ugye az a fránya igazságérzet, meg becsület, meg egyéb hangzatos lózungok, amikben Niev véletlenül hisz, mikor épp teljesen józan.*
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nem erősséged a hála, igaz?
*Kérdi halkan Taréjtól, aki nyilvánvalóan tiltakozik, bár azért annyira nem, hogy egyértelműen visszautasítsa a felajánlását, vagy kikérje magának és a zsandár végül rá is bólint, úgyhogy nincs visszaút. A figyelmeztetésre csak flegmán megvonja a vállát., tudja nagyon jól, hogy ez rossz döntés, de azt is tudja, hogy ez a helyes, már csupán a saját igazságérzete miatt is.
A továbbiakban nem törődik Leokádiával, sem pedig azzal, hogy amaz mennyire fázik a rájuk loccsantott hideg víztől. Ő is fázik, de valahogy mégis megpróbál egy erkölcsi magaslatra emelkedik azzal, hogy próbál nem tudomást venni arról, mennyire fázik. Maga alá húzott lábakkal, lehunyt szemmel próbál meg meditálni, vagy valami olyasmi művelni, ami kívülről annak látszik. Belülről inkább fejfájós-hányingeres-szédülős szenvedés.
Niev már beletörődött a sorsába, így valóban nem tanúsít ellenállást, de még verbálisat sem. Szórakozottan fogadásokat köt magában, hogy vajon hány ütés után fog zokogni a fájdalomtól? Valószínűleg kettő-három ütésnél nem kell több ehhez, ha szerencséje van, akkor hét-nyolcnál már elveszíti az eszméletét, úgy meg kibírható, mármint a botozás maga, de azt Taréj intése nélkül is tudja - tudja, csak nem sejti -, hogy utána milyen rossz lesz. A szavakra csak a szemét forgatja.*
- Persze, ha végeztem a Krenkában, akkor újra a szökőkútba fogok csurgatni és a templom elé kakálni.
*Mindehhez tenyérbe mászó bájvigyort villant. Egyértelműen szarkasztikus megjegyzés, bár ilyenekkel talán nem pont itt kéne viccelődnie, mert még a végén ráhúznak még valamit. A kézfogásból nem igazán kér, a kétszerkét fogdmegtől valószínűleg kivitelezni sem lenne könnyű.
A következő események olyan gyorsan zajlanak le, hogy Nievnek gyakorlatilag felfogni sincsen ideje, de Pycta mint valami szélvész úgy száguld be, a betört orrú a földön, a pálca összetörve. A lány szája elnyílik, de hang nem jön ki rajta, a következő pillanatban ő már felugrik - hisz lekötözni nem volt idejük - és valahol Pycta és a városőrök között helyezkedik el, vagy legalábbis törekszik erre.*
- Apa nyilván félreértette.
*Elég hangosan szól és ettől eléggé szaggat a feje, de mennyire szaggatna attól, ha a Disznó és a kondája beváltanák a fenyegetést és csakugyan kiontanák Pycta belét? Ráadásul az ő hibájából. Szégyen, hatalmas szégyen, de ezért a helyzetért csak ő felelős.*
- Büntetést fogok kapni, mert megérdemlem.
*Ezt már kicsit halkabban mondja, de az orgánuma miatt mindenki meghallhatja. Lehet rá azt mondani, hogy ostoba, hogy bevallja ezt és nem bújik egyből Pycta mögé. De ugye az a fránya igazságérzet, meg becsület, meg egyéb hangzatos lózungok, amikben Niev véletlenül hisz, mikor épp teljesen józan.*
1102. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-23 10:58:22
Üzenet elküldve: 2022-05-23 10:58:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Érdekesen alakulnak a dolgok. A szőke fruska úgy döntött, hogy kiváltja társát, ami igazán meglepi a bent tartózkodókat. Hát még az, hogy kéri a másiknak kijáró botozást is. Erre több se kell a másik is kikéri magának, de ez már nem érdekli a őröket.*
- Most úgy gondolod, hogy ez bölcs döntés volt, de garantálom, hogy ezt a jövőben még megbánod. Legyen hát. Kopasz, te már csak a botozással meg a közmunkával tartozol. Te pedig készülj fel néhány igenhosszú hatra.* Röhög fel, mert már most tudja, hogy milyen megtörten fog visszatérni a lány. Itt is hagyják a kettőt, hogy józanodjanak. Ha pedig ez idő alatt összeverik egymást, hát az már az ő dolguk. Idővel visszatérnek. Mind a két nőre jut egy két városőr, meg még ketten kísérik a Disznót. Abból az egyiknek elég csúnyán néz ki az orra. Valószínűleg az övét tette helyre Bris.*
- Na lyányok, itt az idő, hogy megpuhítsuk a húsotokat.* Feléjük bök, mire az őrök megragadják őket. Nievesha nem jelent problémát ennek a kettőnek. Főleg úgy, hogy szinte semmi ellenállást nem tanúsít. Az a kevés pedig két markos férfinak nem jelent problémát. Bristől több ellenállásra számíthattak, mert őt aztán két igazán nagydarab fogja közre.*
- Mozogj ribanc!* Lódít rajta a jobb szélső, amikor az elkezd szájalni, de a megtorpanásra mind megtorpannak. Másra számítottak, ami a reakciójukon is látszik, mert rögtön keményebb fogásra váltanak.*
- Amit most kapsz az nem fog egy darabig. Na lódulj!* Löknek megint egyet a kopasz nőn. Egyébként szabadon szemétkedhet ezek után a szöszivel, mert egyelőre vele bajlódnak. Az egyik nagydarab egy jó nagyfejű vésővel, meg egy kalapáccsal igyekszik leválasztani a láncról. Kell néhány határozott csapás, mire a láncszem megadja magát. Egyelőre ennyi megteszi, így már fel tud feküdni majd a deresre a szőke is. A többit, meg majdcsak lefejtik valamikor róla.*
- Nagy szád, de majd fogsz te még visítani. Az már nem lesz közel sem olyan vicces. Neked legalábbis.* Röhög fel, majd ezt követően újfent biccentéssel jelez, hogy kezdődhet a móka. Nem meglepő módon a betört képűnél van az a szép szál vessző, amivel végre fogják hajtani a büntetést. Ekkortájt érkezik meg Pycta a hősies belépőjével. Lépes kihasználni a meglepetést, elvégre ki várná azt, hogy egyáltalán bárki itt kezet próbáljon emelni egy városőrre. Szegény pára, csak úgy nyekken a földön, a pálca pedig egy határozott reccsenéssel törik ketté a férfi combján. A hősies belépő egy pillanatra mindenkit megbénít, de utána a várható forgatókönyv lép életbe, ami nem más, mint hogy az összes jelenlévő majdnem egyszerre ránt kardot. Kivételt képez ez alól a Disznó, mivel az ő oldalán még most is a szögekkel kivert népnevelő van, de az is legalább olyan veszélyes tud lenni, mint a kard. Szerencséje van Pyctának, mert ha ez nem itt történik, ilyen nyilvános helyen, akkor meglehet, hogy rögtön az életére törnek, de így a szabályos eljárást követik. A kis nyikhaj elf is belép a buliba, mivel beáll középre.*
- Megállni! Még egy rossz mozdulat és kiontjuk a beleiteket! Itt csak egy tévedés történt, hogy kezet mertetek emelni egy városőrre. Jobb, ha félreállsz, mielőtt még nem késő!* Nyilván üvöltve beszél visítós hangján a Disznó. A szegény szerencsétlen betört képű, pedig eközben igyekszik erőt venni magán, hogy felkecmeregjen a földről. Már megint ő húzta a rövidebbet, amiért később biztosan jól ki fogják röhögni, de ennek még nem érkezett el az ideje.*
- Te ott!* Ez már Pyctának szól.* Le a földre, most!* Most minden szempár a szerzetesre szegeződik, meg a másikra, ha az nem állt el az útból. A két lány most éppenséggel szabad, ami csupán annyit jelent, hogy egy városőr sem figyel rájuk. Ettől még a menekülés bajos lenne, de nem lehetetlen. Bármiben is törik a fejüket, azzal érdemes sietni, mert egy ilyen helyen hamar érkezik a segítség. Katonák, civilek és hivatalnokok egyaránt mászkálnak itt. Az ordítozás hangja meg elég gyorsan terjed.*
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.05.23 18:24:08, a következő indokkal:
kérésre
//Fogda, másnap reggel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Érdekesen alakulnak a dolgok. A szőke fruska úgy döntött, hogy kiváltja társát, ami igazán meglepi a bent tartózkodókat. Hát még az, hogy kéri a másiknak kijáró botozást is. Erre több se kell a másik is kikéri magának, de ez már nem érdekli a őröket.*
- Most úgy gondolod, hogy ez bölcs döntés volt, de garantálom, hogy ezt a jövőben még megbánod. Legyen hát. Kopasz, te már csak a botozással meg a közmunkával tartozol. Te pedig készülj fel néhány igenhosszú hatra.* Röhög fel, mert már most tudja, hogy milyen megtörten fog visszatérni a lány. Itt is hagyják a kettőt, hogy józanodjanak. Ha pedig ez idő alatt összeverik egymást, hát az már az ő dolguk. Idővel visszatérnek. Mind a két nőre jut egy két városőr, meg még ketten kísérik a Disznót. Abból az egyiknek elég csúnyán néz ki az orra. Valószínűleg az övét tette helyre Bris.*
- Na lyányok, itt az idő, hogy megpuhítsuk a húsotokat.* Feléjük bök, mire az őrök megragadják őket. Nievesha nem jelent problémát ennek a kettőnek. Főleg úgy, hogy szinte semmi ellenállást nem tanúsít. Az a kevés pedig két markos férfinak nem jelent problémát. Bristől több ellenállásra számíthattak, mert őt aztán két igazán nagydarab fogja közre.*
- Mozogj ribanc!* Lódít rajta a jobb szélső, amikor az elkezd szájalni, de a megtorpanásra mind megtorpannak. Másra számítottak, ami a reakciójukon is látszik, mert rögtön keményebb fogásra váltanak.*
- Amit most kapsz az nem fog egy darabig. Na lódulj!* Löknek megint egyet a kopasz nőn. Egyébként szabadon szemétkedhet ezek után a szöszivel, mert egyelőre vele bajlódnak. Az egyik nagydarab egy jó nagyfejű vésővel, meg egy kalapáccsal igyekszik leválasztani a láncról. Kell néhány határozott csapás, mire a láncszem megadja magát. Egyelőre ennyi megteszi, így már fel tud feküdni majd a deresre a szőke is. A többit, meg majdcsak lefejtik valamikor róla.*
- Nagy szád, de majd fogsz te még visítani. Az már nem lesz közel sem olyan vicces. Neked legalábbis.* Röhög fel, majd ezt követően újfent biccentéssel jelez, hogy kezdődhet a móka. Nem meglepő módon a betört képűnél van az a szép szál vessző, amivel végre fogják hajtani a büntetést. Ekkortájt érkezik meg Pycta a hősies belépőjével. Lépes kihasználni a meglepetést, elvégre ki várná azt, hogy egyáltalán bárki itt kezet próbáljon emelni egy városőrre. Szegény pára, csak úgy nyekken a földön, a pálca pedig egy határozott reccsenéssel törik ketté a férfi combján. A hősies belépő egy pillanatra mindenkit megbénít, de utána a várható forgatókönyv lép életbe, ami nem más, mint hogy az összes jelenlévő majdnem egyszerre ránt kardot. Kivételt képez ez alól a Disznó, mivel az ő oldalán még most is a szögekkel kivert népnevelő van, de az is legalább olyan veszélyes tud lenni, mint a kard. Szerencséje van Pyctának, mert ha ez nem itt történik, ilyen nyilvános helyen, akkor meglehet, hogy rögtön az életére törnek, de így a szabályos eljárást követik. A kis nyikhaj elf is belép a buliba, mivel beáll középre.*
- Megállni! Még egy rossz mozdulat és kiontjuk a beleiteket! Itt csak egy tévedés történt, hogy kezet mertetek emelni egy városőrre. Jobb, ha félreállsz, mielőtt még nem késő!* Nyilván üvöltve beszél visítós hangján a Disznó. A szegény szerencsétlen betört képű, pedig eközben igyekszik erőt venni magán, hogy felkecmeregjen a földről. Már megint ő húzta a rövidebbet, amiért később biztosan jól ki fogják röhögni, de ennek még nem érkezett el az ideje.*
- Te ott!* Ez már Pyctának szól.* Le a földre, most!* Most minden szempár a szerzetesre szegeződik, meg a másikra, ha az nem állt el az útból. A két lány most éppenséggel szabad, ami csupán annyit jelent, hogy egy városőr sem figyel rájuk. Ettől még a menekülés bajos lenne, de nem lehetetlen. Bármiben is törik a fejüket, azzal érdemes sietni, mert egy ilyen helyen hamar érkezik a segítség. Katonák, civilek és hivatalnokok egyaránt mászkálnak itt. Az ordítozás hangja meg elég gyorsan terjed.*
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.05.23 18:24:08, a következő indokkal:
kérésre
1101. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2022-05-23 08:27:32
Üzenet elküldve: 2022-05-23 08:27:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//exTaréj és Apu Kicsi Kincse//
//Fogda, másnap reggel//
*Fegyvereitől maga is megvált mielőtt loholt volna tovább. Hamar elirányítják őket, és bár a tisztes vandáloknak nevezi a két lányt, Rírion lelki szemei előtt nem jelenik meg, amit nem sokára valóságosan látni fog. Azt gondolja, tévedtek, két idegent fognak látni és menniük kell tovább. Ledöbben, mikor tényleg Nievet és a megkopasztott másikat látja, meg a verésre készülő város őrt.*
- Mi a jó...? *Szalad ki, de Pycta már cselekszik és ő sem marad tétlen. A többivel szembe fordulva fedezné az idősebbet, hogy neki csak azzal kelljen törődnie, aki a lányát bántani készül. Azonban sokan vannak ott azokból, akiket fel kéne tartania és ez kevésbé biztató.*
- Tévedés történt, Nievesha a légynek nem ártana! *Állítja határozottan, mintha ezer éve ismerné a lányt. Naivitásért neki sem kell a szomszédba menni, holott saját példáján tudhatná a zsugás elf, hogy a hit Eeyrben önmagától nem tesz makulátlanul jóvá senkit. Nievesháról mégis nehezen tudná elhinni a rosszat. Reméli, hogy képes párbeszédet kezdeményezni, mert ha ki kell verekedniük magukat a fegyvereik nélkül az nehezebb lesz.*
//Fogda, másnap reggel//
*Fegyvereitől maga is megvált mielőtt loholt volna tovább. Hamar elirányítják őket, és bár a tisztes vandáloknak nevezi a két lányt, Rírion lelki szemei előtt nem jelenik meg, amit nem sokára valóságosan látni fog. Azt gondolja, tévedtek, két idegent fognak látni és menniük kell tovább. Ledöbben, mikor tényleg Nievet és a megkopasztott másikat látja, meg a verésre készülő város őrt.*
- Mi a jó...? *Szalad ki, de Pycta már cselekszik és ő sem marad tétlen. A többivel szembe fordulva fedezné az idősebbet, hogy neki csak azzal kelljen törődnie, aki a lányát bántani készül. Azonban sokan vannak ott azokból, akiket fel kéne tartania és ez kevésbé biztató.*
- Tévedés történt, Nievesha a légynek nem ártana! *Állítja határozottan, mintha ezer éve ismerné a lányt. Naivitásért neki sem kell a szomszédba menni, holott saját példáján tudhatná a zsugás elf, hogy a hit Eeyrben önmagától nem tesz makulátlanul jóvá senkit. Nievesháról mégis nehezen tudná elhinni a rosszat. Reméli, hogy képes párbeszédet kezdeményezni, mert ha ki kell verekedniük magukat a fegyvereik nélkül az nehezebb lesz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1250-1269