Arthenior - Kaszárnya
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 16 (301. - 320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
320. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 21:18:45
Üzenet elküldve: 2020-04-19 21:18:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Helwrik//
*Látszólag a gnóm felkeltette a falon őrködő fiatalember figyelmét, azzal, hogy orvosnak kíván jelentkezni. A kapu hamar kinyílik az addigra már a talajon álló őr jóvoltából, így az öreg könnyedén be tud menni a laktanya területére. Fogadója hamar elmondja, hogy nincs tiszt jelenleg a kaszárnya területén, de a véleménye szerint Klednek hasznát vennék, aminek a gnóm örül, mert ingyen szállás, étel, ital és még zsold is jár neki, majd a szolgálataiért.*
-Köszönöm barátom.
*Feleli az embernek.*
-A becsületes nevem Kledinosz Klodertort, de nyugodtan hívhat Klednek.
*Válaszol a kérdésre.*
-És téged, hogy hívhatlak?
*Teszi fel kérdését, hogy egy támaszpontja legyen, legalább egy név amire hivatkozhat ittléte kapcsán. Ezután a fiatal őr eligazítja, hogy hova is menjen, így a gnóm meg is indul a mutatott irányba. Amint megérkezik kiválaszt számára egy üresnek tűnő ágyat és lecuccol. Lehelyezi táskáját, leveti barna köpenyét és ráfekszik az ágyra, remélve, hogy hamar el tud aludni és majd legközelebb amikor felkeltik vagy enni, vagy a parancsnoknál jelentkezni tud majd.*
*Látszólag a gnóm felkeltette a falon őrködő fiatalember figyelmét, azzal, hogy orvosnak kíván jelentkezni. A kapu hamar kinyílik az addigra már a talajon álló őr jóvoltából, így az öreg könnyedén be tud menni a laktanya területére. Fogadója hamar elmondja, hogy nincs tiszt jelenleg a kaszárnya területén, de a véleménye szerint Klednek hasznát vennék, aminek a gnóm örül, mert ingyen szállás, étel, ital és még zsold is jár neki, majd a szolgálataiért.*
-Köszönöm barátom.
*Feleli az embernek.*
-A becsületes nevem Kledinosz Klodertort, de nyugodtan hívhat Klednek.
*Válaszol a kérdésre.*
-És téged, hogy hívhatlak?
*Teszi fel kérdését, hogy egy támaszpontja legyen, legalább egy név amire hivatkozhat ittléte kapcsán. Ezután a fiatal őr eligazítja, hogy hova is menjen, így a gnóm meg is indul a mutatott irányba. Amint megérkezik kiválaszt számára egy üresnek tűnő ágyat és lecuccol. Lehelyezi táskáját, leveti barna köpenyét és ráfekszik az ágyra, remélve, hogy hamar el tud aludni és majd legközelebb amikor felkeltik vagy enni, vagy a parancsnoknál jelentkezni tud majd.*
319. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 20:40:03
Üzenet elküldve: 2020-04-19 20:40:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A lány felvetése kételyeket szül Pashtrában, de hamar elveti ezeket a bizonytalanságot szülő gondolatokat. *
- Ha nem tetszik neki, akkor kiásom, ezen ne múljon. De biztos, hogy a piacig se jutnánk egy ilyen tetemmel. * Rúg bele érzéketlen módon a halott törpe lábába, majd sóhajt egyet lemondóan. Bárhogy nézi, nem lát jobb ötletet, mint az, hogy itt helyben elkaparják. A nevetés nem lepi meg, és nem is érinti rosszul, bármennyire is gúnyos. Tárgyilagos hangot, a vállát megvonva válaszol. *
- Muskátlit? Nem. Gyógynövényt, vagy valamit, ami hasznos, és jól jön, ha frissen van kéznél? Annál inkább. Egy kaszárnyában gyakoriak a balesetek, és ha legyengül egy őr, akkor nem biztos, hogy van kéznél bájital, ami orvosolja a helyzetet. Egy orvos, a neki megfelelő botanikus kerttel viszont hasznos, és kiegészíti a mindennapokat. Ha lázadásra kerül sor, ha ostrom alá veszik a kasszárnyát, és betegség kezd eluralkodni a bennlévőkön, akkor nem biztos, hogy ki lehet szaladni egy alkimistáért, miközben egy kósza bokor megmentheti mindenki életét. * Magyarázza el, hogy miért gondolt növénytermesztésre, nem pedig virággondozásra. Az ásóval felszerelkezve aztán mennek is, a Csillagom által kinézett hely felé. Pashtra nem tiltakozik ellene, neki aztán mindegy, hogy hol kezd neki az ásásnak. *
- Na, akkor kezdjünk neki. * Mondja, ahogy odaérnek, és elkezdi leszedni a felesleges holmit magáról. Hamarosan előbukkan kidolgozott, izmos felsőteste, ami meglepően fehér, miután deréktól felfelé minden ruhadarabja a pallos, és a pajzs mellett landol. A fokos azért az oldalán marad, az nem zavarja a munkában. Még jól is jöhet, hogyha valami nagyobb, rücskösebb darabot kell fellazítani. *
- Nem tudom, hogy mennyire örülnének egy rózsás kertnek. * Folytatja a beszélgetést, miközben az ásó hegyét a földre illeszti, és lábának súlyával lenyomja a földbe, hogy aztán kifordítson egy jó adagot. *
- De ha jönnek neked udvarolni, akkor ott fogadhatod majd őket. * Teszi hozzá nevetve, hogy ne csak fogadó fél legyen kettejük élcelődésében. * Már látom is magam előtt, ahogy szép fodros, csipkés ruhácskában kortyolod a fehér porcelánból a teát, miközben egymás sarkát tapossák a nemesek, hogy leülhessenek veled ismerkedni.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A lány felvetése kételyeket szül Pashtrában, de hamar elveti ezeket a bizonytalanságot szülő gondolatokat. *
- Ha nem tetszik neki, akkor kiásom, ezen ne múljon. De biztos, hogy a piacig se jutnánk egy ilyen tetemmel. * Rúg bele érzéketlen módon a halott törpe lábába, majd sóhajt egyet lemondóan. Bárhogy nézi, nem lát jobb ötletet, mint az, hogy itt helyben elkaparják. A nevetés nem lepi meg, és nem is érinti rosszul, bármennyire is gúnyos. Tárgyilagos hangot, a vállát megvonva válaszol. *
- Muskátlit? Nem. Gyógynövényt, vagy valamit, ami hasznos, és jól jön, ha frissen van kéznél? Annál inkább. Egy kaszárnyában gyakoriak a balesetek, és ha legyengül egy őr, akkor nem biztos, hogy van kéznél bájital, ami orvosolja a helyzetet. Egy orvos, a neki megfelelő botanikus kerttel viszont hasznos, és kiegészíti a mindennapokat. Ha lázadásra kerül sor, ha ostrom alá veszik a kasszárnyát, és betegség kezd eluralkodni a bennlévőkön, akkor nem biztos, hogy ki lehet szaladni egy alkimistáért, miközben egy kósza bokor megmentheti mindenki életét. * Magyarázza el, hogy miért gondolt növénytermesztésre, nem pedig virággondozásra. Az ásóval felszerelkezve aztán mennek is, a Csillagom által kinézett hely felé. Pashtra nem tiltakozik ellene, neki aztán mindegy, hogy hol kezd neki az ásásnak. *
- Na, akkor kezdjünk neki. * Mondja, ahogy odaérnek, és elkezdi leszedni a felesleges holmit magáról. Hamarosan előbukkan kidolgozott, izmos felsőteste, ami meglepően fehér, miután deréktól felfelé minden ruhadarabja a pallos, és a pajzs mellett landol. A fokos azért az oldalán marad, az nem zavarja a munkában. Még jól is jöhet, hogyha valami nagyobb, rücskösebb darabot kell fellazítani. *
- Nem tudom, hogy mennyire örülnének egy rózsás kertnek. * Folytatja a beszélgetést, miközben az ásó hegyét a földre illeszti, és lábának súlyával lenyomja a földbe, hogy aztán kifordítson egy jó adagot. *
- De ha jönnek neked udvarolni, akkor ott fogadhatod majd őket. * Teszi hozzá nevetve, hogy ne csak fogadó fél legyen kettejük élcelődésében. * Már látom is magam előtt, ahogy szép fodros, csipkés ruhácskában kortyolod a fehér porcelánból a teát, miközben egymás sarkát tapossák a nemesek, hogy leülhessenek veled ismerkedni.
318. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 20:29:15
Üzenet elküldve: 2020-04-19 20:29:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Itt?
*Kérdez vissza meglepetten, és végignéz az udvaron. Lábával a homokba rúg.*
- Hát, nem biztos, hogy a parancsnok örülne neki, de amit nem tud az nem fáj neki. Még mindig jobb lenne, mint a városon átcipelni. Még a végén meglincselnének.
*A tárgya felvetését nem is érti, röviden fel is nevet a növénytermesztés ötletét hallva.*
- Szeretnél szabadidőben muskátlikat gondozni? Mert nem hiszem, hogy itt bárki ezzel töltené el az idejét.
*De nincs ellenére maga az elképzelés, továbbra is talán ez tűnik a lehető legjobb és leggyorsabb megoldásnak.*
- Jól van, tőlem csináljuk. De segítek én is. Váltásban ássunk.
*El is indul az ásóért, amire Pashthra hívta figyelmét, majd visszaérve átnyújtja a fiúnak, aki elkezdi ecsetelni, hogy miként kotort el valami útszéli söpredéket télen.*
- Igazán szívderítő történet. De szerencsére most nincs tél, szóval igen, ássuk el annak rendje és módja szerint. Hogy hova? Háááát
*Megvakarja fejét, és az udvaron végigfuttatja tekintetét, lehetőleg olyan pontot keresve, hol ritkán kerül majd gyakorlásra sor, elvégre az udvar elviekben főleg ezt a szerepet töltené be.*
- Valahol ott, azon a félreesőbb részen szerintem.
*Mutat ujjával egy olyan területre ami vagy az épület tövében vagy a fal közelében van, és jellemzően nem ott fognak elsétálni a katonák.*
- Aztán ültethetünk majd oda rózsát, meg pár széket vihetünk oda reggeliző saroknak. Meghitt lenne.
*Teszi hozzá vigyorogva, és ha sikerül kompromisszumot kötniük a helyet illetően, akkor kíváncsian várja, hogy Pashthra húzza tovább a holttestet, vagy ezúttal cserélnek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Itt?
*Kérdez vissza meglepetten, és végignéz az udvaron. Lábával a homokba rúg.*
- Hát, nem biztos, hogy a parancsnok örülne neki, de amit nem tud az nem fáj neki. Még mindig jobb lenne, mint a városon átcipelni. Még a végén meglincselnének.
*A tárgya felvetését nem is érti, röviden fel is nevet a növénytermesztés ötletét hallva.*
- Szeretnél szabadidőben muskátlikat gondozni? Mert nem hiszem, hogy itt bárki ezzel töltené el az idejét.
*De nincs ellenére maga az elképzelés, továbbra is talán ez tűnik a lehető legjobb és leggyorsabb megoldásnak.*
- Jól van, tőlem csináljuk. De segítek én is. Váltásban ássunk.
*El is indul az ásóért, amire Pashthra hívta figyelmét, majd visszaérve átnyújtja a fiúnak, aki elkezdi ecsetelni, hogy miként kotort el valami útszéli söpredéket télen.*
- Igazán szívderítő történet. De szerencsére most nincs tél, szóval igen, ássuk el annak rendje és módja szerint. Hogy hova? Háááát
*Megvakarja fejét, és az udvaron végigfuttatja tekintetét, lehetőleg olyan pontot keresve, hol ritkán kerül majd gyakorlásra sor, elvégre az udvar elviekben főleg ezt a szerepet töltené be.*
- Valahol ott, azon a félreesőbb részen szerintem.
*Mutat ujjával egy olyan területre ami vagy az épület tövében vagy a fal közelében van, és jellemzően nem ott fognak elsétálni a katonák.*
- Aztán ültethetünk majd oda rózsát, meg pár széket vihetünk oda reggeliző saroknak. Meghitt lenne.
*Teszi hozzá vigyorogva, és ha sikerül kompromisszumot kötniük a helyet illetően, akkor kíváncsian várja, hogy Pashthra húzza tovább a holttestet, vagy ezúttal cserélnek.*
317. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 20:09:17
Üzenet elküldve: 2020-04-19 20:09:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy kiérnek, Csillagom egyszerű ötletét hallva Pashtrának is támad egy ragyogó gondolata. Elveti először, de ahogy a lány ecseteli a lehetőségeiket, egyre inkább kedve támad hozzá. *
- És mi lenne, ha itt ásnánk el? * Teszi fel a kérdést, és a lábával a földre dobbant párat, hogy érzékeltesse, az udvarra gondol. * Mármint nem itt helyben, de valahol egy árnyékosabb részen. Szépen lebomlik, és lesz belőle trágya, amit akár még növénytermesztéshez is fel lehet használni. Nekem se kell áthúzni a fél városon. A városból kihúzni meg főleg semmi értelme. Nézd csak, ott van egy ásó is! * Mutat a fal tövében lévő szerszámra, amit mintha csak nekik hagytak volna ott egykor. *
- A fal tövében ások neki egy gödröt, belegurítjuk, és betemetjük. Senkit nem fog zavarni. Amúgy is érdekelt, hogy milyen nem a jeges földet kaparni, és próbálni meg elásni egy félóriást. * Gondol vissza első gyilkosságára, amikor a hóban kellett elásniuk a kötekedő fickót. Azóta is az ő felszerelését használja a harcos. *
- Mondjuk akkor nem ástuk túl mélyre, mert tél volt, a fickó pedig böhömnagy. Sötét is volt, meg hideg. Ezt azért ássuk el tisztességesen. Bár nem ismertem, azért ennyit megérdemel. Meg mi is. * Veti fel az ötletet, és kíváncsian várja, hogy a másik hogyan reagál. Ha beleegyezik, akkor meg is indul, vonszolja magával tovább az élettelen testet, csak akkor áll meg, amikor az ásót veszi magához. *
- Szerinted hol kaparjuk el?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy kiérnek, Csillagom egyszerű ötletét hallva Pashtrának is támad egy ragyogó gondolata. Elveti először, de ahogy a lány ecseteli a lehetőségeiket, egyre inkább kedve támad hozzá. *
- És mi lenne, ha itt ásnánk el? * Teszi fel a kérdést, és a lábával a földre dobbant párat, hogy érzékeltesse, az udvarra gondol. * Mármint nem itt helyben, de valahol egy árnyékosabb részen. Szépen lebomlik, és lesz belőle trágya, amit akár még növénytermesztéshez is fel lehet használni. Nekem se kell áthúzni a fél városon. A városból kihúzni meg főleg semmi értelme. Nézd csak, ott van egy ásó is! * Mutat a fal tövében lévő szerszámra, amit mintha csak nekik hagytak volna ott egykor. *
- A fal tövében ások neki egy gödröt, belegurítjuk, és betemetjük. Senkit nem fog zavarni. Amúgy is érdekelt, hogy milyen nem a jeges földet kaparni, és próbálni meg elásni egy félóriást. * Gondol vissza első gyilkosságára, amikor a hóban kellett elásniuk a kötekedő fickót. Azóta is az ő felszerelését használja a harcos. *
- Mondjuk akkor nem ástuk túl mélyre, mert tél volt, a fickó pedig böhömnagy. Sötét is volt, meg hideg. Ezt azért ássuk el tisztességesen. Bár nem ismertem, azért ennyit megérdemel. Meg mi is. * Veti fel az ötletet, és kíváncsian várja, hogy a másik hogyan reagál. Ha beleegyezik, akkor meg is indul, vonszolja magával tovább az élettelen testet, csak akkor áll meg, amikor az ásót veszi magához. *
- Szerinted hol kaparjuk el?
316. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 20:06:12
Üzenet elküldve: 2020-04-19 20:06:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kledinosz//
-Orvos?! *Kiáltja le, mint aki rosszul hallotta, de válaszra nem vár. Lecsúszik a létrán, s már a kapuban is terem, hogy kitárja az öreg férfi előtt.*
-Hát, tisztnek híján vagyunk, de mivel felcserre amúgy is igen nagy szükség lenne itt... Nem hinném, hogy gondot okozna bárkinek, ha itt várná meg a kapitányt. Szóval fel van véve, öö... Mit is mondott, hogyan hívják?
*Vigyorog a gnómra, majd a laktanya irányába mutat.*
-Ott le tud cuccolni, ágyat is talál magának. Rendezkedjen be... Ha gondot okozna bárkinek ez, csak szóljon nekem, elviszem a balhét. No! Itt megtalál, ha bármi van!
*Azzal már nyúl is a létra után, hogy visszamáshasson a posztjára.*
-Orvos?! *Kiáltja le, mint aki rosszul hallotta, de válaszra nem vár. Lecsúszik a létrán, s már a kapuban is terem, hogy kitárja az öreg férfi előtt.*
-Hát, tisztnek híján vagyunk, de mivel felcserre amúgy is igen nagy szükség lenne itt... Nem hinném, hogy gondot okozna bárkinek, ha itt várná meg a kapitányt. Szóval fel van véve, öö... Mit is mondott, hogyan hívják?
*Vigyorog a gnómra, majd a laktanya irányába mutat.*
-Ott le tud cuccolni, ágyat is talál magának. Rendezkedjen be... Ha gondot okozna bárkinek ez, csak szóljon nekem, elviszem a balhét. No! Itt megtalál, ha bármi van!
*Azzal már nyúl is a létra után, hogy visszamáshasson a posztjára.*
315. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 19:55:21
Üzenet elküldve: 2020-04-19 19:55:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ühüm. Elég körülményesnek hangzik, persze nyilván valamit valamiért.
*Jenari sosem rajongott a páncélokért, de a súlyos fegyverekért sem, pedig még gyengének sem lehet nevezni, egyszerűen csak más harcstílust képvisel, ha egyáltalán stílusnak nevezhető az, amit pár hasonszőrű zsoldosnak csúfolt utcakölyöktől tanult.*
- Vagy egyszerűbb lenne, ha itt hagynánk, és nem vesződnél addig sem vele. Nem, egyébként nincs ötletem mit csinálhatnánk vele. Itt a Kaszárnyában nem maradhat, de gondolom a városban akad valami temető, szóval végső esetben elvihetjük oda is.
*Bár semmi kedve sírásót vagy papot keresni, és az ismeretlen törpének tetemével többet bajlódni a kelleténél. Az is lehet a sírhelyért komoly összeget kellene kifizetniük, amivel jelenleg nem rendelkezik.*
- De kérdezzük meg inkább a Vigyorit, neki biztos van valami elképzelése.
*Elvégre Jenari még csak nem is ismeri igazán a várost, meg magát az őrséget sem, nem tudja mi a szokás, vagy a bevett eljárás.*
- De nem vagyok az ellen sem, hogy kotorjuk el valahol nem messze a várostól. Én nem fogok könnyeket hullatni amiatt, ha nem lesz szépen faragott fejfája. Talán családja sincs, vagy barátai, könnyen lehet senki sem fogja hiányolni.
*Megrántja vállait. Részéről ezzel az opcióval szimpatizál leginkább, de kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy Pashthra meggyőzhesse az ellenkezőjéről, amennyiben ő helyesebbnek vélné a Temetőben való elbúcsúztatást. Jenarinak majdnem mindegy, csak végezzenek napnyugtáig vele.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ühüm. Elég körülményesnek hangzik, persze nyilván valamit valamiért.
*Jenari sosem rajongott a páncélokért, de a súlyos fegyverekért sem, pedig még gyengének sem lehet nevezni, egyszerűen csak más harcstílust képvisel, ha egyáltalán stílusnak nevezhető az, amit pár hasonszőrű zsoldosnak csúfolt utcakölyöktől tanult.*
- Vagy egyszerűbb lenne, ha itt hagynánk, és nem vesződnél addig sem vele. Nem, egyébként nincs ötletem mit csinálhatnánk vele. Itt a Kaszárnyában nem maradhat, de gondolom a városban akad valami temető, szóval végső esetben elvihetjük oda is.
*Bár semmi kedve sírásót vagy papot keresni, és az ismeretlen törpének tetemével többet bajlódni a kelleténél. Az is lehet a sírhelyért komoly összeget kellene kifizetniük, amivel jelenleg nem rendelkezik.*
- De kérdezzük meg inkább a Vigyorit, neki biztos van valami elképzelése.
*Elvégre Jenari még csak nem is ismeri igazán a várost, meg magát az őrséget sem, nem tudja mi a szokás, vagy a bevett eljárás.*
- De nem vagyok az ellen sem, hogy kotorjuk el valahol nem messze a várostól. Én nem fogok könnyeket hullatni amiatt, ha nem lesz szépen faragott fejfája. Talán családja sincs, vagy barátai, könnyen lehet senki sem fogja hiányolni.
*Megrántja vállait. Részéről ezzel az opcióval szimpatizál leginkább, de kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy Pashthra meggyőzhesse az ellenkezőjéről, amennyiben ő helyesebbnek vélné a Temetőben való elbúcsúztatást. Jenarinak majdnem mindegy, csak végezzenek napnyugtáig vele.*
314. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 19:24:22
Üzenet elküldve: 2020-04-19 19:24:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Magányos gondolatok//
//Említés szintjén Pash, Csillagom//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Cseppek kopognak a nyirkos falon, újból, a sötétség pedig lassan felkúszik a falra, egyre nagyobb szeletet követelve magának a fénytől, konokul és falánkan emésztve el a cellát és a gnóm elméjét is. Ha valaki börtönbe kerül, nem a tetteinek a súlyossága nyomasztja a legjobban, mint ahogyan azt sokan gondolják. Ők azok, akiknek fogalma sincs, valójában milyen érzés is ez, csak jártatják az üres szájukat, amikor éppen nem segget csinálnak belőle. A magány az, a csendes gyilkos, ami lassan felőrli a foglyot. Mikor nincs körülötted senki és semmi, sőt, még annyi se: csak Te és azok a szörnyű gondolatok. Utrhin ezzel csak egy darabig küszködött, miután a férfi és az alaktalan női hang távoztak. Utóbbit nem szívlelte, miatta nem kapja meg a húst, azt, ami járna neki, s amit kiérdemelt azzal, hogy megmutatta, nem rejteget - kívülről - semmit. Ez mind régen történt, azóta sok idő telt el, ő nem tudja, mennyi, s hogy jól érzékeli e. Az igazat megvallva, nem is érdekli, megint két dolog között őrlődik: most éppen az került terítékre, hogy a férfinek, vagy a hangnak van igaza.*
~ Nem, a ribanc tehet mindenről, miatta nem kapok húst, miatta lesz csak előttem kenyér! ~
*A cseppek tovább peregnek a nyirkos falon, de immár az sem érdekli.*
~ De a kenyér is valami már, meg lehet, új cellát is kapok. Nem ribanc, jól gondolkodott, igaza van, az fontosabb most nekem. ~
*A kezei változatlanul, görcsösen szorongatják a szobrot, ami mintha kissé mocskosabb lenne. Így pont olyan az arca, mintha szomorú lenne - vagy undorodna, ez nézőpont kérdése.*
~ A férfi megmondta, neki volt igaza, a cella úgyis teleszart lesz egy idő után, étel nélkül meg nem élem túl. ~
*Lassan jut el odáig, hogy nem veszi észre, saját magával vitázik már. Kívülről persze csak az látszik, hogy ül egy apró, mocskos, beesett arcú gnóm a sarokban, opálos tekintettel, kezei között egy fabábut markolászva, néha fel-felpillantva, mintha a törpe hulláját keresné fátyolos szemeivel. Ilyenkor érzi csak igazán a hiányát, az ha büdös is volt, de társaságot biztosított neki, hol a patkányok, hol a legyek, hol csak a néha felpukkanó gázok személyében, egy apró szigetet hozva, egy támaszpontot a változatlan és monoton sötétségben. Egyszer kicsit tovább mered a helyére, de nem gondol semmire, kezdi feladni, hogy gondolkozzon, megint. Csak az a csepp hullik még mindig, változatlanul.
És megint, aztán megint. Maga se tudja, miért, de hirtelen már nem "elkezdi felbaszni", hanem tényleg felbassza. A hang olyan, mintha nem lenne iránya, meg nem is lát valami jól, keresgélni nem akar, nehogy aztán arccal a szaros mocsokba bukjon.
Megint koppan egy csepp, akár Utrhinban is. Vadul felordít, torka szakadtából, s mintha ebben minden benne lenne, aminek lennie kell, ami megtalálható most a gnómban.*
- HALLGASS MÁR EL! *Kezeivel nem mer kapálózni, pedig szívesen megtenné, félő, hogy kiesne közülük a szobor. De már azt se tudja, miért olyan fontos neki az a kis faragvány. A cellában pedig nőttön nő a homály, kúszik ki a sarokból, hogy eluralkodhasson mind a négy falon.*
//Említés szintjén Pash, Csillagom//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Cseppek kopognak a nyirkos falon, újból, a sötétség pedig lassan felkúszik a falra, egyre nagyobb szeletet követelve magának a fénytől, konokul és falánkan emésztve el a cellát és a gnóm elméjét is. Ha valaki börtönbe kerül, nem a tetteinek a súlyossága nyomasztja a legjobban, mint ahogyan azt sokan gondolják. Ők azok, akiknek fogalma sincs, valójában milyen érzés is ez, csak jártatják az üres szájukat, amikor éppen nem segget csinálnak belőle. A magány az, a csendes gyilkos, ami lassan felőrli a foglyot. Mikor nincs körülötted senki és semmi, sőt, még annyi se: csak Te és azok a szörnyű gondolatok. Utrhin ezzel csak egy darabig küszködött, miután a férfi és az alaktalan női hang távoztak. Utóbbit nem szívlelte, miatta nem kapja meg a húst, azt, ami járna neki, s amit kiérdemelt azzal, hogy megmutatta, nem rejteget - kívülről - semmit. Ez mind régen történt, azóta sok idő telt el, ő nem tudja, mennyi, s hogy jól érzékeli e. Az igazat megvallva, nem is érdekli, megint két dolog között őrlődik: most éppen az került terítékre, hogy a férfinek, vagy a hangnak van igaza.*
~ Nem, a ribanc tehet mindenről, miatta nem kapok húst, miatta lesz csak előttem kenyér! ~
*A cseppek tovább peregnek a nyirkos falon, de immár az sem érdekli.*
~ De a kenyér is valami már, meg lehet, új cellát is kapok. Nem ribanc, jól gondolkodott, igaza van, az fontosabb most nekem. ~
*A kezei változatlanul, görcsösen szorongatják a szobrot, ami mintha kissé mocskosabb lenne. Így pont olyan az arca, mintha szomorú lenne - vagy undorodna, ez nézőpont kérdése.*
~ A férfi megmondta, neki volt igaza, a cella úgyis teleszart lesz egy idő után, étel nélkül meg nem élem túl. ~
*Lassan jut el odáig, hogy nem veszi észre, saját magával vitázik már. Kívülről persze csak az látszik, hogy ül egy apró, mocskos, beesett arcú gnóm a sarokban, opálos tekintettel, kezei között egy fabábut markolászva, néha fel-felpillantva, mintha a törpe hulláját keresné fátyolos szemeivel. Ilyenkor érzi csak igazán a hiányát, az ha büdös is volt, de társaságot biztosított neki, hol a patkányok, hol a legyek, hol csak a néha felpukkanó gázok személyében, egy apró szigetet hozva, egy támaszpontot a változatlan és monoton sötétségben. Egyszer kicsit tovább mered a helyére, de nem gondol semmire, kezdi feladni, hogy gondolkozzon, megint. Csak az a csepp hullik még mindig, változatlanul.
És megint, aztán megint. Maga se tudja, miért, de hirtelen már nem "elkezdi felbaszni", hanem tényleg felbassza. A hang olyan, mintha nem lenne iránya, meg nem is lát valami jól, keresgélni nem akar, nehogy aztán arccal a szaros mocsokba bukjon.
Megint koppan egy csepp, akár Utrhinban is. Vadul felordít, torka szakadtából, s mintha ebben minden benne lenne, aminek lennie kell, ami megtalálható most a gnómban.*
- HALLGASS MÁR EL! *Kezeivel nem mer kapálózni, pedig szívesen megtenné, félő, hogy kiesne közülük a szobor. De már azt se tudja, miért olyan fontos neki az a kis faragvány. A cellában pedig nőttön nő a homály, kúszik ki a sarokból, hogy eluralkodhasson mind a négy falon.*
313. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 13:56:38
Üzenet elküldve: 2020-04-19 13:56:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A lány kezei egész ügyesek, a kezdeti nehézségek hamar megszabadítják a fiút a felesleges felszereléstől, persze ehhez jól jön a folyamatos útmutatás. A vállveregetés mondjuk nem esik jól neki, de csak azért, mert pont azon a ponton történik, ami a ruha és a páncéling alatt még mindig véres, és sebes a korábbi utazástól. Felszisszen, de más nyomát nem adja a dolognak, ilyen kevés fájdalmat igazán el tud viselni. *
- Egyébként nem annyira nehéz, mint amilyennek tűnik. Inkább az a megterhelő, hogy természetes ellenes helyzetbe tud kényszeríteni. Például amikor guggoltam lent, alapesetben az izmaim megszokták, hogy milyen módon kell tartani a testemet, viszont a páncéllal teljesen más a súlyelosztásom, és sokkal jobban feszülnek olyan pontokon is, ahol amúgy nem kellene.
* Ahogy megragadja a hullát, a kérdésre megrázza a fejét. *
- Ha csak öntudatlan test, vagy friss halott lenne, akkor felkapnám a vállamra, és úgy sétálnék vele, de mivel ki tudja, hogy mennyi ideje volt a mocsokban, és amúgy is már kezd bomlásnak indulni, inkább nem kenném össze vele magamat. Inkább mosom fel azt, ahol végighúztam, mint hogy azt a ruhát mossam, amit utána vissza kell vegyek. Ki tudja, hogy milyen fertőzéseket szedhetnék össze. * Magyarázza a másiknak, hogy miért tesz úgy, ahogy. Közben megy is kifelé, és éppen arról beszélgetnek, akitől útbaigazítást akar majd kérni. *
- Te tudod, hogy mihez kezdjünk ezzel? * Int a fejével korábbi beszélgetésük tárgya felé, és ha nemleges választ kap, akkor sóhajtva engedi el a törpe lábát, és néz a lányra. *
- Mert ha nem, akkor attól félek a Vigyoritól kell segítséget kérnünk. És mivel nem tűnik túl beszámíthatónak, nem biztos, hogy a legjobb tanácsot fogja adni.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A lány kezei egész ügyesek, a kezdeti nehézségek hamar megszabadítják a fiút a felesleges felszereléstől, persze ehhez jól jön a folyamatos útmutatás. A vállveregetés mondjuk nem esik jól neki, de csak azért, mert pont azon a ponton történik, ami a ruha és a páncéling alatt még mindig véres, és sebes a korábbi utazástól. Felszisszen, de más nyomát nem adja a dolognak, ilyen kevés fájdalmat igazán el tud viselni. *
- Egyébként nem annyira nehéz, mint amilyennek tűnik. Inkább az a megterhelő, hogy természetes ellenes helyzetbe tud kényszeríteni. Például amikor guggoltam lent, alapesetben az izmaim megszokták, hogy milyen módon kell tartani a testemet, viszont a páncéllal teljesen más a súlyelosztásom, és sokkal jobban feszülnek olyan pontokon is, ahol amúgy nem kellene.
* Ahogy megragadja a hullát, a kérdésre megrázza a fejét. *
- Ha csak öntudatlan test, vagy friss halott lenne, akkor felkapnám a vállamra, és úgy sétálnék vele, de mivel ki tudja, hogy mennyi ideje volt a mocsokban, és amúgy is már kezd bomlásnak indulni, inkább nem kenném össze vele magamat. Inkább mosom fel azt, ahol végighúztam, mint hogy azt a ruhát mossam, amit utána vissza kell vegyek. Ki tudja, hogy milyen fertőzéseket szedhetnék össze. * Magyarázza a másiknak, hogy miért tesz úgy, ahogy. Közben megy is kifelé, és éppen arról beszélgetnek, akitől útbaigazítást akar majd kérni. *
- Te tudod, hogy mihez kezdjünk ezzel? * Int a fejével korábbi beszélgetésük tárgya felé, és ha nemleges választ kap, akkor sóhajtva engedi el a törpe lábát, és néz a lányra. *
- Mert ha nem, akkor attól félek a Vigyoritól kell segítséget kérnünk. És mivel nem tűnik túl beszámíthatónak, nem biztos, hogy a legjobb tanácsot fogja adni.
312. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 03:43:45
Üzenet elküldve: 2020-04-19 03:43:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Megkönnyebbülést jelent számára, hogy Pashthra nem az a fajta becsületes fickó, aki nem tud nyugodtan magához sem nyúlni esténként, ha nem minden helyzetben úgy járt el, ahogy azt megígérte. Jenari természetesen szintén a gerincesség híve, nem hiába szeretné helyét megtalálni a Városi Őrségben amellett, hogy édesapja jelenléte is ide vonzotta, ugyanakkor Wegtoren szegényebb rétege némi rugalmasságot kölcsönzött jellemébe ha elvekről esik szó. Számára a cél igenis szentesíti az eszközt, de nem mindenáron.
A vért levételére igen hamar sor kerül, kissé váratlanul is éri, ezért meglepetten pislog párat mielőtt megszólal.*
- Nem igazán volt még szerencsém hozzá.
*Hazudhatná, hogy igen, de valójában sem ő, sem pedig környezete nem kifejezetten páncélt viselő. Végső soron nem is bánja, hogy sor kerül erre és bővítheti ismereteit ilyen téren.
Közelebb lép és az említett szíjakat keresi. Elsőre kicsit nehezen áll rá a keze, ügyetlenkedik, de hamarosan ráérez és emiatt a munkafolyamat is felgyorsul. Mindent engedelmesen úgy csinál, ahogy Pashthra javasolja, így hamarosan egy szabadabb ember lehet. Látni is véli rajta, hogy megkönnyebbült.*
- Máris jobb rád nézni. Már attól elfáradtam, ahogy figyeltelek.
*Megveregeti a fiatal férfi vállát, ezzel amolyan néma „szívesent” közölve vele, amit éppen olyan nehezére esik kimondania, mint a köszönömöt.*
- Nem egyszerűbb lenne, ha nem kennénk vele össze az egész kaszárnyát, mint valami gusztustalan döglött csigával?
*Kérdezi miután Pashthra újból az oszló tetem vontatásába kezd.*
- Hüm, mondasz valamit. Hasonlóan viselkedtem a wegtoreni hőségben ittasan.
*Emlékszik vissza, és kezdi el igen hamar hiányolni kedves szülővárosát, amiben sokkal felszabadultabb volt, mint itt, bár Pashthra egész jó társaságnak bizonyult eddig a számára, vele egészen jól érzi magát a többiekhez vagy általános hangulatához viszonyítva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Megkönnyebbülést jelent számára, hogy Pashthra nem az a fajta becsületes fickó, aki nem tud nyugodtan magához sem nyúlni esténként, ha nem minden helyzetben úgy járt el, ahogy azt megígérte. Jenari természetesen szintén a gerincesség híve, nem hiába szeretné helyét megtalálni a Városi Őrségben amellett, hogy édesapja jelenléte is ide vonzotta, ugyanakkor Wegtoren szegényebb rétege némi rugalmasságot kölcsönzött jellemébe ha elvekről esik szó. Számára a cél igenis szentesíti az eszközt, de nem mindenáron.
A vért levételére igen hamar sor kerül, kissé váratlanul is éri, ezért meglepetten pislog párat mielőtt megszólal.*
- Nem igazán volt még szerencsém hozzá.
*Hazudhatná, hogy igen, de valójában sem ő, sem pedig környezete nem kifejezetten páncélt viselő. Végső soron nem is bánja, hogy sor kerül erre és bővítheti ismereteit ilyen téren.
Közelebb lép és az említett szíjakat keresi. Elsőre kicsit nehezen áll rá a keze, ügyetlenkedik, de hamarosan ráérez és emiatt a munkafolyamat is felgyorsul. Mindent engedelmesen úgy csinál, ahogy Pashthra javasolja, így hamarosan egy szabadabb ember lehet. Látni is véli rajta, hogy megkönnyebbült.*
- Máris jobb rád nézni. Már attól elfáradtam, ahogy figyeltelek.
*Megveregeti a fiatal férfi vállát, ezzel amolyan néma „szívesent” közölve vele, amit éppen olyan nehezére esik kimondania, mint a köszönömöt.*
- Nem egyszerűbb lenne, ha nem kennénk vele össze az egész kaszárnyát, mint valami gusztustalan döglött csigával?
*Kérdezi miután Pashthra újból az oszló tetem vontatásába kezd.*
- Hüm, mondasz valamit. Hasonlóan viselkedtem a wegtoreni hőségben ittasan.
*Emlékszik vissza, és kezdi el igen hamar hiányolni kedves szülővárosát, amiben sokkal felszabadultabb volt, mint itt, bár Pashthra egész jó társaságnak bizonyult eddig a számára, vele egészen jól érzi magát a többiekhez vagy általános hangulatához viszonyítva.*
311. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 00:54:00
Üzenet elküldve: 2020-04-19 00:54:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy nyugodtnak indult nap//
*Grüknek nincs mit tennie, mivel már megmosakodott, evett és ivott is egy keveset egyből a felkelése után, ami egyelőre elég volt a számára, így ő azonnal a kapuhoz megy. Ott megvárják meg Raeneroldot, amíg a közlegény átöltözik egy fokkal díszesebb öltözékbe aminek hátára egy szép kis egyedi címer van hímezve. Amint Rae is odaér, Bredoc elmondja a célhelyszínt. A kalmár az, ahol őrséggel kapcsolatos ügyben fordult már meg néhányszor, de civilben még nem volt alkalma meglátogatni. Mivel mindig amikor ott járt éppen szolgálatban volt, így nem igazán ért rá rendelni bármit is, ezért nem tud mit nyilatkozni a Brox által említett feketelevesről, ahogy a következő témába sem nagyon tud beleszólni a kutyával kapcsolatban, ennek okán csak némán áll és várja az indulást, hogy a szegénynegyed utcáin át a célul kijelölt Wegtoreni Kalmárba érjenek.*
//Egy nyugodtnak indult nap//
*Grüknek nincs mit tennie, mivel már megmosakodott, evett és ivott is egy keveset egyből a felkelése után, ami egyelőre elég volt a számára, így ő azonnal a kapuhoz megy. Ott megvárják meg Raeneroldot, amíg a közlegény átöltözik egy fokkal díszesebb öltözékbe aminek hátára egy szép kis egyedi címer van hímezve. Amint Rae is odaér, Bredoc elmondja a célhelyszínt. A kalmár az, ahol őrséggel kapcsolatos ügyben fordult már meg néhányszor, de civilben még nem volt alkalma meglátogatni. Mivel mindig amikor ott járt éppen szolgálatban volt, így nem igazán ért rá rendelni bármit is, ezért nem tud mit nyilatkozni a Brox által említett feketelevesről, ahogy a következő témába sem nagyon tud beleszólni a kutyával kapcsolatban, ennek okán csak némán áll és várja az indulást, hogy a szegénynegyed utcáin át a célul kijelölt Wegtoreni Kalmárba érjenek.*
310. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-18 22:45:00
Üzenet elküldve: 2020-04-18 22:45:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy nyugodtnak indult nap//
*A kócos hajú elf éppen hogy belecseppent a Kaszárnya életébe, mikor már mennie kellett. Denjaar is megmondta neki az első napján, itt ne számítson pihenésre, de ő vállalta. Nem a hosszú élet, a nyugodt, vidéki birtok, vagy egy takaros feleség gondolata vonzza, de még nem is a pénz, vagy a hatalom. Az, hogy segíthet, hogy ezzel megtisztulhat a lelke. Sok mindent elkövetett otthon, amit szán, s amit igyekszik nem elmondani az ittenieknek. Sokan hiszik azt, hogy egyszerű lélek, csupa naivitással és őszinteséggel, de legtöbbször csak nevet magában rajtuk - mintha nem lenne igazuk. Rae szándékosan formálta magát ilyenné, akár egy vázát az agyagos, finom, kecses nyakkal, durva, vastag bőrrel, nehogy újra leégjen az arca. Vétek lenne tagadnia, hogy Bredoc nem lepte meg, szemöldökei kissé fel is kúsznak homlokán, ami még Fogót is meglepi, de nem szól egy rossz szót se, csak nyugtázza magában, hogy jól választott hát hangnemet.*
- Raenerold Fandaron Lachornus közlegény, részemről a szerencse, uram! *Ő is belecsap mosolyogva, érezhető, hogy az alparancsnok szorítása az erősebb. A felvázolt ötlet, úgy néz ki, értelmét veszti a többiek szemében, szomorúan, de beletörődik, miközben a vízkék kabátot aggatja magára. Megfigyelheti a két társa, hogy a hátán van valami annak: egy csillagok alatt, hold előtt, fenyőgallyon üldögélő fürj, saját címer, lihanechi pajzsra hímezve. Hozzáértőknek sok mindent elárul magáról. A szürke sál is felkerül, ki nem maradhat, a ficsúr pedig epekedve hallgatja Bredoc szavait. ~ Szóval bordély. ~ Sóhaj hagyja el ajkait, akaratlanul. Régen érintett úgy nőt, őt is régen érintették, kár lenne tagadni, azonban a mostani terv sem hangzik rosszul.*
- Igen, az, de még nincs teljesen mindenre betanítva. A helyben maradással akadnak problémái. *Sandít a kutyára, aki szokásos, bűnbánó mamlasz képét vágja, mintha semmiről se tehetne. Képtelen megállni a gazda, hogy ne adjon neki fülvakarást, kedves jószág az, csak fiatal még, akárcsak ő. Majd ő is bölcs, vén eb lesz itt, ha megéri.*
//Egy nyugodtnak indult nap//
*A kócos hajú elf éppen hogy belecseppent a Kaszárnya életébe, mikor már mennie kellett. Denjaar is megmondta neki az első napján, itt ne számítson pihenésre, de ő vállalta. Nem a hosszú élet, a nyugodt, vidéki birtok, vagy egy takaros feleség gondolata vonzza, de még nem is a pénz, vagy a hatalom. Az, hogy segíthet, hogy ezzel megtisztulhat a lelke. Sok mindent elkövetett otthon, amit szán, s amit igyekszik nem elmondani az ittenieknek. Sokan hiszik azt, hogy egyszerű lélek, csupa naivitással és őszinteséggel, de legtöbbször csak nevet magában rajtuk - mintha nem lenne igazuk. Rae szándékosan formálta magát ilyenné, akár egy vázát az agyagos, finom, kecses nyakkal, durva, vastag bőrrel, nehogy újra leégjen az arca. Vétek lenne tagadnia, hogy Bredoc nem lepte meg, szemöldökei kissé fel is kúsznak homlokán, ami még Fogót is meglepi, de nem szól egy rossz szót se, csak nyugtázza magában, hogy jól választott hát hangnemet.*
- Raenerold Fandaron Lachornus közlegény, részemről a szerencse, uram! *Ő is belecsap mosolyogva, érezhető, hogy az alparancsnok szorítása az erősebb. A felvázolt ötlet, úgy néz ki, értelmét veszti a többiek szemében, szomorúan, de beletörődik, miközben a vízkék kabátot aggatja magára. Megfigyelheti a két társa, hogy a hátán van valami annak: egy csillagok alatt, hold előtt, fenyőgallyon üldögélő fürj, saját címer, lihanechi pajzsra hímezve. Hozzáértőknek sok mindent elárul magáról. A szürke sál is felkerül, ki nem maradhat, a ficsúr pedig epekedve hallgatja Bredoc szavait. ~ Szóval bordély. ~ Sóhaj hagyja el ajkait, akaratlanul. Régen érintett úgy nőt, őt is régen érintették, kár lenne tagadni, azonban a mostani terv sem hangzik rosszul.*
- Igen, az, de még nincs teljesen mindenre betanítva. A helyben maradással akadnak problémái. *Sandít a kutyára, aki szokásos, bűnbánó mamlasz képét vágja, mintha semmiről se tehetne. Képtelen megállni a gazda, hogy ne adjon neki fülvakarást, kedves jószág az, csak fiatal még, akárcsak ő. Majd ő is bölcs, vén eb lesz itt, ha megéri.*
309. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-18 21:58:16
Üzenet elküldve: 2020-04-18 21:58:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy nyugodtnak indult nap//
*Bár nem kereste sosem a hatalmat, sem a rangokat, a sors, vagy Eeyr mégis úgy hozta, hogy rá esett a választás. Még nem volt ideje az őrségnek igazán kialakulnia, és tényleg szükség lenne valami jelzésre, hogy tudják az emberek, hogy ki kicsoda, legalábbis hogy milyen rangban vannak. ~Talán a köpenyen lehetne valami jelzés. Majd fel is vetem valami hozzáértőnek, hogy kezdjen ezekkel valamit.~ Persze nem olvas más fejében, így nem tudhatja, hogy Rae talán pont ezen agyal.*
-Téged még nem is láttalak itt, igaz?
*Fordul a férfihez, hisz az őrmestert már ismeri egy ideje.*
-Bredoc Droyn vagyok, parancsnokhelyettes.
*Mondja, s kezét nyújtja a másiknak, aki ha nem rest belepacsni, egy erős, határozott férfias kézfogást találhat magának, és egy kedves mosolyt.*
-A Sellőház?
*Kacag fel, s a füst csak úgy burjánzik ki a szájából, ahogy nevet.*
-A kikötőben. Kedves hölgyek társaságáért járnak oda, hogy szépen fogalmazzak.
*Bár ő maga sem mostanában járt ott, talán ideje lenne oda is ellátogatnia, de előbb fontosabb dolgok vannak terítéken.*
-Sokat kell még tanulnod, fiam.
*Mondja kedvesen csóválva a fejét. A ruha és ételosztás remek ötlet, ha éppen van mit osztogatni, de jelen helyzetben nem úgy áll még a város, hogy erre sort lehessen keríteni. A megmaradt nemesek és gazdagabb polgárok nehezen nyerik vissza bizalmukat a szegényebbekkel szemben, és ez fordítva is igaz. Bár az őrség talán egy jó kikötőpont, hogy egy stabil és független hidat képezzen a két réteg között, és idővel enyhíthessen a sebeken.*
-Talán idővel majd ez is eljöhet. Bízni kell benne. Az ötletek jók, kedves Grük. Semmiképp se felejtsd őket. Sort kerítünk rá még ma. Most menjetek, a kapunál találkozunk.
*Azzal útjukra engedi a kettőst, ha esetleg megmosakodnának, vagy bármi egyebet akarnának tenni. Ha a kapuban mindketten ott vannak, biccent nekik.*
-Akkor irány a Kalmár. Egyébként is van ott egy kis dolgom. Kellene némi felszerelés, és nem bánnám, ha nem súlyos összegekért kellene beszereznünk, ott pedig, ha minden igaz akadnak okos kereskedők is. És finom a feketelevesük.
*Majd éppen kilépne a kapun, hogy indulhassanak, mikor eszébe jut.*
-Á, igen. Láttam azt az ebet korábban, a tiéd?
*Kérdezi Rae-től.*
-Szép jószág. Szót is fogad?
*Kérdése érdeklődő, és egyben dicsérő is, rég látott hűséges jószágot.*
//Egy nyugodtnak indult nap//
*Bár nem kereste sosem a hatalmat, sem a rangokat, a sors, vagy Eeyr mégis úgy hozta, hogy rá esett a választás. Még nem volt ideje az őrségnek igazán kialakulnia, és tényleg szükség lenne valami jelzésre, hogy tudják az emberek, hogy ki kicsoda, legalábbis hogy milyen rangban vannak. ~Talán a köpenyen lehetne valami jelzés. Majd fel is vetem valami hozzáértőnek, hogy kezdjen ezekkel valamit.~ Persze nem olvas más fejében, így nem tudhatja, hogy Rae talán pont ezen agyal.*
-Téged még nem is láttalak itt, igaz?
*Fordul a férfihez, hisz az őrmestert már ismeri egy ideje.*
-Bredoc Droyn vagyok, parancsnokhelyettes.
*Mondja, s kezét nyújtja a másiknak, aki ha nem rest belepacsni, egy erős, határozott férfias kézfogást találhat magának, és egy kedves mosolyt.*
-A Sellőház?
*Kacag fel, s a füst csak úgy burjánzik ki a szájából, ahogy nevet.*
-A kikötőben. Kedves hölgyek társaságáért járnak oda, hogy szépen fogalmazzak.
*Bár ő maga sem mostanában járt ott, talán ideje lenne oda is ellátogatnia, de előbb fontosabb dolgok vannak terítéken.*
-Sokat kell még tanulnod, fiam.
*Mondja kedvesen csóválva a fejét. A ruha és ételosztás remek ötlet, ha éppen van mit osztogatni, de jelen helyzetben nem úgy áll még a város, hogy erre sort lehessen keríteni. A megmaradt nemesek és gazdagabb polgárok nehezen nyerik vissza bizalmukat a szegényebbekkel szemben, és ez fordítva is igaz. Bár az őrség talán egy jó kikötőpont, hogy egy stabil és független hidat képezzen a két réteg között, és idővel enyhíthessen a sebeken.*
-Talán idővel majd ez is eljöhet. Bízni kell benne. Az ötletek jók, kedves Grük. Semmiképp se felejtsd őket. Sort kerítünk rá még ma. Most menjetek, a kapunál találkozunk.
*Azzal útjukra engedi a kettőst, ha esetleg megmosakodnának, vagy bármi egyebet akarnának tenni. Ha a kapuban mindketten ott vannak, biccent nekik.*
-Akkor irány a Kalmár. Egyébként is van ott egy kis dolgom. Kellene némi felszerelés, és nem bánnám, ha nem súlyos összegekért kellene beszereznünk, ott pedig, ha minden igaz akadnak okos kereskedők is. És finom a feketelevesük.
*Majd éppen kilépne a kapun, hogy indulhassanak, mikor eszébe jut.*
-Á, igen. Láttam azt az ebet korábban, a tiéd?
*Kérdezi Rae-től.*
-Szép jószág. Szót is fogad?
*Kérdése érdeklődő, és egyben dicsérő is, rég látott hűséges jószágot.*
308. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-18 00:13:55
Üzenet elküldve: 2020-04-18 00:13:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash, Utrhin//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jól van, megbeszéltük. * Zárja le a témát, cseppet sem zavarja, hogy a rab mégse azt kapja meg, amit ígértek neki. Koldus ne válogasson, tartja a mondás, és ez többszörösen igaz cellába zárt foglyokra. Ahogy felérnek a lakrészre, ahol már sokkal kellemesebb a levegő, Csillagom biztosítja a harcost arról, hogy számíthat rá a vért levételében. Ennek örömére Pashtra bólint is, és az egyik látszólag nem használt priccshez lép, amit egyúttal ki is sajátít magának. Ledobja rá a felszerelését, meg azt a zsákot, amit egész eddig a hátán hordott, ha valaki nem látta, hát biztos nem nézte meg eléggé, vagy a szemébe sütött a nap. *
- Tudod, hogy hogyan kell levenni az ilyet? * Kérdezi Csillagomat, miközben megszabadul a másik kesztyűjétől is, amit egyszerűen a földre dob. Ha azt látja, hogy a másik nem túl magabiztos, akkor magyarázni kezd. *
- Roppant egyszerű a dolog, csak az a lényeg, hogy jó sorrendben kell haladni. Gyere ide kérlek. * Hívja közelebb magához, és felemeli a karjait a feje felé. *
- Az oldalamon, ahogy látod, van három-három csatt. Azokat kellene először kilazítsd, hogy levehesd a hátsó páncélt. * Ha Csillagom megvizsgálja, valóban találhat három csatot mindkét oldalon, és ha ezeket lazítani kezdi, akkor megfigyelheti, hogy a lemez, ami Pash hátulját védi, kezd egyre lentebb csúszni. *
- Kérlek fogd meg a kezeddel, hogy ne essen le. Hiába kemény és védi az embert, azért nem tesz jót neki, ha támasz nélkül csak úgy a földre esik. Kellemetlen lenne újat csináltatni. * Magyaráz tovább, és megvárja, hogy a hátsó páncélrész lekerüljön róla. Ha ez megvan, akkor láthatóvá válik, hogy a páncél alatt újabb bőrszíjak futnak, ezek tartják az elülső részt a férfin. *
- Na most a hátam lévőket kellene kioldani, és akkor meg is vagyunk az elülső lappal is. * Teszi hozzá teljesen feleslegesen, ezt már Pash tudja tartani, és így is tesz. Ezek után a nő felé fordul, ha még nem hagyta itt unalmában, és a két karját nyújtja felé, kifordítva. *
- Ezek a szíjak jönnének most. Alulról felfelé haladj kérlek. * Teszi még hozzá, és ha lekerül ez is róla, akkor már sokkal nyugodtabban mozog. Már egyedül is képes kibújni a láncingből, és egy széket találva megszabadul a lábpáncél többi részétől, ezt már egyedül is könnyedén megoldja. Ahogy megvannak, hálásan bólint. *
- Köszönöm a segítséget. * Ha Csillagom nem tiltakozik ellene, akkor a láncing marad rajta, nem csak azért, mert már jól beizzadt alá, de anélkül túl csupasznak, és védtelennek érezné magát. *
- Köszönöm a segítséget, így már sokkal jobb. * Jegyzi meg, és köröz is néhányat a vállával, elégedetten érezve, hogy mennyivel könnyebb a mozgás. Gyorsan össze is pakolja a páncélt, majd visszaveszi a kardot, a pajzsot, és a fokost is. Ezek után lép vissza a hullához, hogy húzza magával kifelé. *
- Egyébként nem tudom, hogy mi baja az őrnek. Én arra gyanakszom, hogy a nap sütötte meg a fejét szegénynek. * Teszi hozzá, a rég megkezdett beszélgetésre válaszolva, és még egy barátságos mosoly, meg egy kedves kacsintás is társul hozzá a részéről. A páncél nélkül sokkal vidámabbnak, és szabadabbnak tűnhet. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Jól van, megbeszéltük. * Zárja le a témát, cseppet sem zavarja, hogy a rab mégse azt kapja meg, amit ígértek neki. Koldus ne válogasson, tartja a mondás, és ez többszörösen igaz cellába zárt foglyokra. Ahogy felérnek a lakrészre, ahol már sokkal kellemesebb a levegő, Csillagom biztosítja a harcost arról, hogy számíthat rá a vért levételében. Ennek örömére Pashtra bólint is, és az egyik látszólag nem használt priccshez lép, amit egyúttal ki is sajátít magának. Ledobja rá a felszerelését, meg azt a zsákot, amit egész eddig a hátán hordott, ha valaki nem látta, hát biztos nem nézte meg eléggé, vagy a szemébe sütött a nap. *
- Tudod, hogy hogyan kell levenni az ilyet? * Kérdezi Csillagomat, miközben megszabadul a másik kesztyűjétől is, amit egyszerűen a földre dob. Ha azt látja, hogy a másik nem túl magabiztos, akkor magyarázni kezd. *
- Roppant egyszerű a dolog, csak az a lényeg, hogy jó sorrendben kell haladni. Gyere ide kérlek. * Hívja közelebb magához, és felemeli a karjait a feje felé. *
- Az oldalamon, ahogy látod, van három-három csatt. Azokat kellene először kilazítsd, hogy levehesd a hátsó páncélt. * Ha Csillagom megvizsgálja, valóban találhat három csatot mindkét oldalon, és ha ezeket lazítani kezdi, akkor megfigyelheti, hogy a lemez, ami Pash hátulját védi, kezd egyre lentebb csúszni. *
- Kérlek fogd meg a kezeddel, hogy ne essen le. Hiába kemény és védi az embert, azért nem tesz jót neki, ha támasz nélkül csak úgy a földre esik. Kellemetlen lenne újat csináltatni. * Magyaráz tovább, és megvárja, hogy a hátsó páncélrész lekerüljön róla. Ha ez megvan, akkor láthatóvá válik, hogy a páncél alatt újabb bőrszíjak futnak, ezek tartják az elülső részt a férfin. *
- Na most a hátam lévőket kellene kioldani, és akkor meg is vagyunk az elülső lappal is. * Teszi hozzá teljesen feleslegesen, ezt már Pash tudja tartani, és így is tesz. Ezek után a nő felé fordul, ha még nem hagyta itt unalmában, és a két karját nyújtja felé, kifordítva. *
- Ezek a szíjak jönnének most. Alulról felfelé haladj kérlek. * Teszi még hozzá, és ha lekerül ez is róla, akkor már sokkal nyugodtabban mozog. Már egyedül is képes kibújni a láncingből, és egy széket találva megszabadul a lábpáncél többi részétől, ezt már egyedül is könnyedén megoldja. Ahogy megvannak, hálásan bólint. *
- Köszönöm a segítséget. * Ha Csillagom nem tiltakozik ellene, akkor a láncing marad rajta, nem csak azért, mert már jól beizzadt alá, de anélkül túl csupasznak, és védtelennek érezné magát. *
- Köszönöm a segítséget, így már sokkal jobb. * Jegyzi meg, és köröz is néhányat a vállával, elégedetten érezve, hogy mennyivel könnyebb a mozgás. Gyorsan össze is pakolja a páncélt, majd visszaveszi a kardot, a pajzsot, és a fokost is. Ezek után lép vissza a hullához, hogy húzza magával kifelé. *
- Egyébként nem tudom, hogy mi baja az őrnek. Én arra gyanakszom, hogy a nap sütötte meg a fejét szegénynek. * Teszi hozzá, a rég megkezdett beszélgetésre válaszolva, és még egy barátságos mosoly, meg egy kedves kacsintás is társul hozzá a részéről. A páncél nélkül sokkal vidámabbnak, és szabadabbnak tűnhet. *
307. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-17 23:12:17
Üzenet elküldve: 2020-04-17 23:12:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash, Utrhin//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Azt mondom. Egyébként sem tudjuk pontosan miért van ott, még a végén a Parancsnok ki kell a fejéből, hogy túl megengedőek voltunk vele.
*Neki nem okoz lelkifurdalást, hogy ő legyen a szigorú a csapatban. Sőt, talán még szeret is rosszfiút játszani, ami talán annak is köszönhető, hogy többnyire fiúk vették körbe gyermekkorában.
Időnként egyensúlyozni is kell, hogy a pajzsra pakolt fegyverek ne csússzanak le, ez pedig úgy érzi kellőképpen megmozgatja izmait, és az edzés után így különösen fájni fognak majd izmai holnap. Alig várja, hogy ledobhassa őket valahova, a fegyverraktárba nyilván nem fogja koszosan bevinni, így azzal még külön lesz egy köre.*
- Tőlem aztán... Segítek ha kell.
*Cseppet sem zavartatja magát a tényen, hogy Pashthra arra kérte fel, hogy segítsen neki vetkőzni. Mint fentebb említésre került, részben azért, mert megszokta a fiúk jelenlétét, és elég jól ismeri azok gesztusait is. Az ifjú katonának pedig sem a hangjában, sem mimikájában nem rejtőzik bármi kifogásolható. Ha pedig mégis, ez a gyakorlatban hamar ki fog derülni, akkor pedig nem lesz rest megfejelni Pashthra lányos arcát.*
- Szerinted a vigyori használ valamit, vagy csak alapból olyan, mint akit a fejére ejtettek?
*Teszi meg első és egyben nem utolsó gonosz megjegyzését, hogy addig is elüssék az időt, mintha egyébként nem kötné le kellőképpen őket az, hogy hullát és elkobzott fegyvereket cipelnek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Azt mondom. Egyébként sem tudjuk pontosan miért van ott, még a végén a Parancsnok ki kell a fejéből, hogy túl megengedőek voltunk vele.
*Neki nem okoz lelkifurdalást, hogy ő legyen a szigorú a csapatban. Sőt, talán még szeret is rosszfiút játszani, ami talán annak is köszönhető, hogy többnyire fiúk vették körbe gyermekkorában.
Időnként egyensúlyozni is kell, hogy a pajzsra pakolt fegyverek ne csússzanak le, ez pedig úgy érzi kellőképpen megmozgatja izmait, és az edzés után így különösen fájni fognak majd izmai holnap. Alig várja, hogy ledobhassa őket valahova, a fegyverraktárba nyilván nem fogja koszosan bevinni, így azzal még külön lesz egy köre.*
- Tőlem aztán... Segítek ha kell.
*Cseppet sem zavartatja magát a tényen, hogy Pashthra arra kérte fel, hogy segítsen neki vetkőzni. Mint fentebb említésre került, részben azért, mert megszokta a fiúk jelenlétét, és elég jól ismeri azok gesztusait is. Az ifjú katonának pedig sem a hangjában, sem mimikájában nem rejtőzik bármi kifogásolható. Ha pedig mégis, ez a gyakorlatban hamar ki fog derülni, akkor pedig nem lesz rest megfejelni Pashthra lányos arcát.*
- Szerinted a vigyori használ valamit, vagy csak alapból olyan, mint akit a fejére ejtettek?
*Teszi meg első és egyben nem utolsó gonosz megjegyzését, hogy addig is elüssék az időt, mintha egyébként nem kötné le kellőképpen őket az, hogy hullát és elkobzott fegyvereket cipelnek.*
306. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-17 21:23:10
Üzenet elküldve: 2020-04-17 21:23:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash, Utrhin//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ha a lány számára az ajtó mellett álldogálás nem túl szórakoztató, akkor mit mondjon a harcos, aki most nézett végig egy sebtiben összerakott, szerencsére nem túl erotikus, de mégis kellemetlen és túl sokáig tartó gnóm vetkőző előadást. Az biztos, hogy nem túl boldog, de legalábbis nem kellemes emlékekkel gazdagodva hagyja el a cellát, és kezdi el húzni a hullát. Szerencsére Csillagom van olyan figyelmes, hogy bezárja mögötte az ajtót, viszont egyértelművé teszi, hogy nem tartja jó ötletnek a húst. Vissza néz az ajtó felé, és megcsóválja a fejét. *
- A büdös az csak simán büdös, és az új cellája is hamar tiszta mocsok lesz. Semmi értelme áthelyezni. A hús viszont hús, minden férfinak szüksége van rá a túléléshez. De ha azt mondod, hogy ne adjunk neki, meghozhatod ezt a döntést. Ez esetben csak másik kenyeret kap. * Vonja meg a vállát, végül is őt csak most engedték be ide, semmi joga felülbírálni másik döntéseit. Meg amúgy is, így nem az ő lelkiismeretét piszkálja a dolog, mert nem ő hozta meg a döntést. ~ Könnyű a zsoldosnak lelke, mert nem ő dönt, hogy hova sújt le a kard. ~ Apja szavait mintha csak tegnap hallotta volna utoljára. Közben elindulnak felfelé, és Csillagom felteszi azt a kérdést, ami már a fehér hajú fejében is megfordult. *
- Egyszerű a válasz, azért, mert egyedül nem tudom levenni. * Mondja, és ujjával a csattokra mutat, amikhez nem fér hozzá. * Minimum egy segítőre van szükségem hozzá, aki hajlandó levetkőztetni. A felvétele ugyan ilyen macera. Amúgy meg erősíti a testet és a lelket, megspórolok vele néhány óra erősítő gyakorlatot. De már kezd kellemetlen lenni. Ha segítesz levenni, azt megköszönöm. * Ami feltűnhet Csillagomnak, hogy látszólag semmi közeledő, vagy hívogató nincs a szavaiban, teljesen tárgyilagos, és kifejezéstelen arccal beszél a páncélról, mint aki bele se gondol, hogy nem túl udvarias egy nőt arra kérni, hogy vetkőztesse le. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ha a lány számára az ajtó mellett álldogálás nem túl szórakoztató, akkor mit mondjon a harcos, aki most nézett végig egy sebtiben összerakott, szerencsére nem túl erotikus, de mégis kellemetlen és túl sokáig tartó gnóm vetkőző előadást. Az biztos, hogy nem túl boldog, de legalábbis nem kellemes emlékekkel gazdagodva hagyja el a cellát, és kezdi el húzni a hullát. Szerencsére Csillagom van olyan figyelmes, hogy bezárja mögötte az ajtót, viszont egyértelművé teszi, hogy nem tartja jó ötletnek a húst. Vissza néz az ajtó felé, és megcsóválja a fejét. *
- A büdös az csak simán büdös, és az új cellája is hamar tiszta mocsok lesz. Semmi értelme áthelyezni. A hús viszont hús, minden férfinak szüksége van rá a túléléshez. De ha azt mondod, hogy ne adjunk neki, meghozhatod ezt a döntést. Ez esetben csak másik kenyeret kap. * Vonja meg a vállát, végül is őt csak most engedték be ide, semmi joga felülbírálni másik döntéseit. Meg amúgy is, így nem az ő lelkiismeretét piszkálja a dolog, mert nem ő hozta meg a döntést. ~ Könnyű a zsoldosnak lelke, mert nem ő dönt, hogy hova sújt le a kard. ~ Apja szavait mintha csak tegnap hallotta volna utoljára. Közben elindulnak felfelé, és Csillagom felteszi azt a kérdést, ami már a fehér hajú fejében is megfordult. *
- Egyszerű a válasz, azért, mert egyedül nem tudom levenni. * Mondja, és ujjával a csattokra mutat, amikhez nem fér hozzá. * Minimum egy segítőre van szükségem hozzá, aki hajlandó levetkőztetni. A felvétele ugyan ilyen macera. Amúgy meg erősíti a testet és a lelket, megspórolok vele néhány óra erősítő gyakorlatot. De már kezd kellemetlen lenni. Ha segítesz levenni, azt megköszönöm. * Ami feltűnhet Csillagomnak, hogy látszólag semmi közeledő, vagy hívogató nincs a szavaiban, teljesen tárgyilagos, és kifejezéstelen arccal beszél a páncélról, mint aki bele se gondol, hogy nem túl udvarias egy nőt arra kérni, hogy vetkőztesse le. *
305. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-17 21:01:54
Üzenet elküldve: 2020-04-17 21:01:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash, Utrhin//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem túl szórakoztató számára az ajtó mellett állni, de a munka nem mindig szórakozás. Addig is a derengő fényben kényelmesen számolgatja a látható pókokat, amikor Pashthra jelez számára. Kinyitja az ajtót, és ahogy kéri tőle a fiatal férfi odaadja neki a vizet.
Ezután újra csak vár, közben könyörtelenül eltapos egy csótányt is.
~ Kilenc. ~
Nyugtázza számolása eredményét, és undorodva koptatja csizmája sarkát a kövön, hogy megszabaduljon a lédús maradványoktól.
Ha nem csalja meg füle, akkor a beszélgetés úgy tűnik, hogy a vége felé közeledik a két férfi között. Az mondjuk nem tetszik neki, hogy Pashthra még húst is kíván adni a rabnak, ennek gyorsan hangot is ad.*
- Még a végén nagyon elkapatod. Ha már ennyire kedveskedni akarsz, akkor talán egy másik, tiszta cellával jobban járna.
*Közben eláll Pashthra útjából, hogy ezzel se okozzon gondot a holttest elcipelésében, ha már segítni nem tud, legfeljebb csak útban lenne. Közben lehajol a pajzsért, meg a fegyverekért, és igyekszik úgy egymásra pakolni őket, hogy egy körben letudhassa a cipelésüket, ha már össze kell mocskolnia a kezét miatta.
Ám a gnóm kérdez, és nem tudja, hogy akar e neki válaszolni. Közben belöki az ajtót, és kulcsra zárja azt, ezután pedig lehajol és felszedi amit tud.*
- Nem tudunk semmit, nincs közünk az ügyhöz.
*Feleli kurtán, azt gondosan kihagyva, hogy Denjaar már nincs is a ház tájékán, mert egyrészt nem tartozik ez a rabra, másfelől nem akarja, hogy ezen felbátorodva bármit is trükközzön.*
- Te, Shungo'rol ! Minek nem veszed már le azokat a vasakat? Nem elég azt ott cipelni?
*Fejével a holttest felé bök, amit feltehetően a másik nem lát, mert nem éppen őt fürkészi, de még így is sejthető szavaiból, hogy mire utal pontosan.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem túl szórakoztató számára az ajtó mellett állni, de a munka nem mindig szórakozás. Addig is a derengő fényben kényelmesen számolgatja a látható pókokat, amikor Pashthra jelez számára. Kinyitja az ajtót, és ahogy kéri tőle a fiatal férfi odaadja neki a vizet.
Ezután újra csak vár, közben könyörtelenül eltapos egy csótányt is.
~ Kilenc. ~
Nyugtázza számolása eredményét, és undorodva koptatja csizmája sarkát a kövön, hogy megszabaduljon a lédús maradványoktól.
Ha nem csalja meg füle, akkor a beszélgetés úgy tűnik, hogy a vége felé közeledik a két férfi között. Az mondjuk nem tetszik neki, hogy Pashthra még húst is kíván adni a rabnak, ennek gyorsan hangot is ad.*
- Még a végén nagyon elkapatod. Ha már ennyire kedveskedni akarsz, akkor talán egy másik, tiszta cellával jobban járna.
*Közben eláll Pashthra útjából, hogy ezzel se okozzon gondot a holttest elcipelésében, ha már segítni nem tud, legfeljebb csak útban lenne. Közben lehajol a pajzsért, meg a fegyverekért, és igyekszik úgy egymásra pakolni őket, hogy egy körben letudhassa a cipelésüket, ha már össze kell mocskolnia a kezét miatta.
Ám a gnóm kérdez, és nem tudja, hogy akar e neki válaszolni. Közben belöki az ajtót, és kulcsra zárja azt, ezután pedig lehajol és felszedi amit tud.*
- Nem tudunk semmit, nincs közünk az ügyhöz.
*Feleli kurtán, azt gondosan kihagyva, hogy Denjaar már nincs is a ház tájékán, mert egyrészt nem tartozik ez a rabra, másfelől nem akarja, hogy ezen felbátorodva bármit is trükközzön.*
- Te, Shungo'rol ! Minek nem veszed már le azokat a vasakat? Nem elég azt ott cipelni?
*Fejével a holttest felé bök, amit feltehetően a másik nem lát, mert nem éppen őt fürkészi, de még így is sejthető szavaiból, hogy mire utal pontosan.*
304. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-17 18:57:44
Üzenet elküldve: 2020-04-17 18:57:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy nyugodtnak indult nap//
-Még addig nem jutottam el a mai nap, hogy eltervezzem azt, hogy mit csináljak, csak a délutáni programom van meg.
*Feleli a felettese feltételezésére.*
-Bár, hogy így mondja...
*Teszi hozzá a vicc kedvéért és el is mosolyodik mellé.
Szépen végighallgatja a többieket és amint Brox kérdez a kisebb rangú tiszt nem válaszol azonnal, hanem megvárja, amíg a felettese ezt egy kicsit jobban kifejti.*
-Vannak ötleteim.
*Jelzi ezzel a mondattal hajlandóságát a terv felé, de nem azonnal fejti ki gondolatát, ezzel előbb megvárja, hogy elérjenek oda, ahova Bredoc vezeti őket. A közlegény kissé naivságára csak elmosolyodik, ugyan nincs az ötlet ellen, de ő nem úgy ismeri a jómódú, tehetős polgárokat, hogy azok egy számukra vadidegen rászorulón segítsenek valaki kérésére, nem hogy még jó szívvel. Biztos van olyan is a városban, aki cáfolni tudná Grük eme elgondolását, de a férfinak először saját szemével kellene látnia, hogy elhiggye.*
//Egy nyugodtnak indult nap//
-Még addig nem jutottam el a mai nap, hogy eltervezzem azt, hogy mit csináljak, csak a délutáni programom van meg.
*Feleli a felettese feltételezésére.*
-Bár, hogy így mondja...
*Teszi hozzá a vicc kedvéért és el is mosolyodik mellé.
Szépen végighallgatja a többieket és amint Brox kérdez a kisebb rangú tiszt nem válaszol azonnal, hanem megvárja, amíg a felettese ezt egy kicsit jobban kifejti.*
-Vannak ötleteim.
*Jelzi ezzel a mondattal hajlandóságát a terv felé, de nem azonnal fejti ki gondolatát, ezzel előbb megvárja, hogy elérjenek oda, ahova Bredoc vezeti őket. A közlegény kissé naivságára csak elmosolyodik, ugyan nincs az ötlet ellen, de ő nem úgy ismeri a jómódú, tehetős polgárokat, hogy azok egy számukra vadidegen rászorulón segítsenek valaki kérésére, nem hogy még jó szívvel. Biztos van olyan is a városban, aki cáfolni tudná Grük eme elgondolását, de a férfinak először saját szemével kellene látnia, hogy elhiggye.*
303. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-17 16:30:59
Üzenet elküldve: 2020-04-17 16:30:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy nyugodtnak indult nap//
*Egy apró mosoly, kivillantva a fehér fogakat, semmi több a reakciója Bredocra. Nem ismeri, de valami veteránnak merné megtippelni, amolyan apának, számukra. Fogót visszahívja, a kutya vakkantva jön is, viszont nehézkesebben marad már ott, legszívesebben leteperné az alparancsnokot, szagmintáért. Később aztán Grük is csatlakozik hozzájuk, Raenerold magát kihúzva köszönti az íjászt.*
- Önnek is, uram! *Azzal tekintetét újra Bredocra szegezi, akinek először nem is érti a szavait.*
- Bocsásson meg, de hol is van az a Sellőház? Csak nemrégiben érkeztem ide, nem igazán hallottam még efféléről. *Vagy csak nem jártas a városban. Arról meg fogalma sincs, hogy a hely egy bordély, ahol végre kiszórakozhatná magát, de talán jobb is így. Egy hasonló, vöröslámpás házikó miatt vesztette el a munkalehetőségét és a familiaritását Lihanechben, nem kívánná újra átélni ezt, főként, mivel csak Pirtianes maradna neki, mint lehetséges opció. ~ Vagy Learonék földje, de nem hiszem, hogy boldogan fogadna, ha ilyen indokkal látogatnám meg. ~ Igazán meglepődik azon, amit hall. Legutoljára télen kapott szabadnapot, akkor is vásárolni ment, meg ételt osztott Effivel. Ami pedig utána történt... arra nem szívesen akar, még emlékezni sem.*
- Esetleg étel- és ruhaosztás? Rengeteg szegénynek van most ezekre szüksége, a tehetősebbek biztosan jó szívvel adakoznának. *Vagy csak ő gondol még mindig túl optimistán és jószívűen az emberekre, no meg az otthoni szokások is dolgoznak benne. A kimenőn azonban meglepődik, bár ez elárulja neki, hogy fejessel van dolga.*
- Köszönjük, uram! *Szemeiben fiatalos izgatottság dereng, miközben füttyent a kutyának, hogy kövesse. Bemegy a lakrészhez, sietős léptekkel, átveszi izzadt felsőjét, megmosakszik, s pár percen belül kint is van, egy szép, kék ingben és vízszín kabátban, oldalán a Télpengével és Fogóval.*
//Egy nyugodtnak indult nap//
*Egy apró mosoly, kivillantva a fehér fogakat, semmi több a reakciója Bredocra. Nem ismeri, de valami veteránnak merné megtippelni, amolyan apának, számukra. Fogót visszahívja, a kutya vakkantva jön is, viszont nehézkesebben marad már ott, legszívesebben leteperné az alparancsnokot, szagmintáért. Később aztán Grük is csatlakozik hozzájuk, Raenerold magát kihúzva köszönti az íjászt.*
- Önnek is, uram! *Azzal tekintetét újra Bredocra szegezi, akinek először nem is érti a szavait.*
- Bocsásson meg, de hol is van az a Sellőház? Csak nemrégiben érkeztem ide, nem igazán hallottam még efféléről. *Vagy csak nem jártas a városban. Arról meg fogalma sincs, hogy a hely egy bordély, ahol végre kiszórakozhatná magát, de talán jobb is így. Egy hasonló, vöröslámpás házikó miatt vesztette el a munkalehetőségét és a familiaritását Lihanechben, nem kívánná újra átélni ezt, főként, mivel csak Pirtianes maradna neki, mint lehetséges opció. ~ Vagy Learonék földje, de nem hiszem, hogy boldogan fogadna, ha ilyen indokkal látogatnám meg. ~ Igazán meglepődik azon, amit hall. Legutoljára télen kapott szabadnapot, akkor is vásárolni ment, meg ételt osztott Effivel. Ami pedig utána történt... arra nem szívesen akar, még emlékezni sem.*
- Esetleg étel- és ruhaosztás? Rengeteg szegénynek van most ezekre szüksége, a tehetősebbek biztosan jó szívvel adakoznának. *Vagy csak ő gondol még mindig túl optimistán és jószívűen az emberekre, no meg az otthoni szokások is dolgoznak benne. A kimenőn azonban meglepődik, bár ez elárulja neki, hogy fejessel van dolga.*
- Köszönjük, uram! *Szemeiben fiatalos izgatottság dereng, miközben füttyent a kutyának, hogy kövesse. Bemegy a lakrészhez, sietős léptekkel, átveszi izzadt felsőjét, megmosakszik, s pár percen belül kint is van, egy szép, kék ingben és vízszín kabátban, oldalán a Télpengével és Fogóval.*
302. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-17 16:18:08
Üzenet elküldve: 2020-04-17 16:18:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Csillagom, Pash, Utrhin //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Érzi a hideget, a nyirkos, pállott levegőt a bőrén, mikor lekerül róla a ruha. Szomorú azt látnia, hogy néhol, foltokban, még a bőréig is eljutott a mocsok. Ezzel nem akart szembesülni, nem akarta látni. Utrhin ódzkodott világéletében a meztelenkedéstől, mielőtt még idekerült, társadalmi faszságok miatt, mikor pedig a Kaszárnyában dolgozott, akkor azért, mert szégyellte a nyeszlett testét a többiek mellett. Mindig kiábrándító azt látni, ha mindenki izmos és ereje teljében van körülötted, te pedig egy rőt, alacsony kis senki vagy a szemükben, ráadásul köpnek a rangodra. Hát úgy csodálkozott a drága parancsnok is, hogy elárulta őket? Ez magától értetődött, ők kötöttek egy szerződést, mindketten ígértek dolgokat a másiknak, bízott is bennük, de feleslegesen.
És ezek a gondolatok újra felütik magukat a koponyájában. Nem is tudja, mikor vált meg tőlük, mikor érte el a benne lappangó keserűség és önmarcangolás azt, hogy felejtsen inkább. Maradt neki a csepp a falon, ami még mindig csöppen, de már nem hallja, vannak, akik elterelik róla most a figyelmét. Odarúgja, amit kell, együttműködik azért a kenyérért. Amikor és amilyen nehezen lehajol a páncélos, egy pillanat erejéig furcsa gondolat szökik elméjébe. ~ El kellene dönteni, egy rúgással még menne is, nem tudna feltápászkodni, és elfuthatnék. ~ Ostoba terv, mert vannak az ajtó előtt, csak úgy megfeledkezett már róla. Nehéz észben tartani mindent, hiszen olyan kevés dolog történik itt, örül, ha a mély hangúra tud koncentrálni. ~ Érdemelni azok szoktak, akik akarják. ~ Kesereg magában, miközben undorodó fintorral lehajol a ruháiért, hogy magára öltse őket sorrendben. Mikor ezzel végez, még mindig meztelennek érzi magát a kihűlt rongydarabok alatt - mert igazi gúnyának már nehezen lehetne nevezni azokat a holmikat, amiket így megrágott a börtön.
Egy pillanatra azonban mintha megváltozna. Meglepődik, ezt jól lehet rajta látni, még hideg ajkait is összeszorítja, hogy ne lehessen látni azt a finom, maró érzést, amit az éhes ember érez, mikor hosszú idő után ételhez juthat. ~ Csak játszana az eszemmel? ~ Nem igazán tudja felfogni, mit is kap majd. Hús, de rég evett ő már ilyet! Nem tudná megmondani, mennyire, téveszti már a percet is idebent. Amikor azonban meghallja azt a baromságot, amit a férfi mond, elkuncogja magát.*
- Húst? Hogy a te adagodból? Barátom, kenyeret és vizet kap, aki ide belép, nem húst. *Lehet, hogy téved, de ezt ő így tudja. Vagy az is lehet, hogy zsoldosok ők, csak városőrnek adják ki magukat. Vagy egyik sem, valami teljesen más miatt vannak itt. Nem akarja beleártani magát, nem is érdekli, nem is tudja. Egy dolog van még, egy dolog zavarja, szúrja az oldalát, amit szeretne még tudni, hiszen fontos számára, most mindennél jobban. Lekuporodi ka sarokba, szinte változatlanul, mint előtte, s első dolgai között van az, hogy újra megnézze a szobrot, görcsösen tudhassa magáénak, birtokolja, s megállapítsa, minden rendben van vele. Ami mocsok érte, igyekszik letörölni a szaros sarat róla, azzal kifelé, a fény irányába néz opálos tekintetével, arca mint egy bemocskolt szobor.*
- Azt tudjátok, hogyan fogok meghalni? Volt már tárgyalás? *Nincs ingerültség és zavartság ezekben a szavakban, csak lemondó közöny. Mégis, most ez a legfontosabb.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Érzi a hideget, a nyirkos, pállott levegőt a bőrén, mikor lekerül róla a ruha. Szomorú azt látnia, hogy néhol, foltokban, még a bőréig is eljutott a mocsok. Ezzel nem akart szembesülni, nem akarta látni. Utrhin ódzkodott világéletében a meztelenkedéstől, mielőtt még idekerült, társadalmi faszságok miatt, mikor pedig a Kaszárnyában dolgozott, akkor azért, mert szégyellte a nyeszlett testét a többiek mellett. Mindig kiábrándító azt látni, ha mindenki izmos és ereje teljében van körülötted, te pedig egy rőt, alacsony kis senki vagy a szemükben, ráadásul köpnek a rangodra. Hát úgy csodálkozott a drága parancsnok is, hogy elárulta őket? Ez magától értetődött, ők kötöttek egy szerződést, mindketten ígértek dolgokat a másiknak, bízott is bennük, de feleslegesen.
És ezek a gondolatok újra felütik magukat a koponyájában. Nem is tudja, mikor vált meg tőlük, mikor érte el a benne lappangó keserűség és önmarcangolás azt, hogy felejtsen inkább. Maradt neki a csepp a falon, ami még mindig csöppen, de már nem hallja, vannak, akik elterelik róla most a figyelmét. Odarúgja, amit kell, együttműködik azért a kenyérért. Amikor és amilyen nehezen lehajol a páncélos, egy pillanat erejéig furcsa gondolat szökik elméjébe. ~ El kellene dönteni, egy rúgással még menne is, nem tudna feltápászkodni, és elfuthatnék. ~ Ostoba terv, mert vannak az ajtó előtt, csak úgy megfeledkezett már róla. Nehéz észben tartani mindent, hiszen olyan kevés dolog történik itt, örül, ha a mély hangúra tud koncentrálni. ~ Érdemelni azok szoktak, akik akarják. ~ Kesereg magában, miközben undorodó fintorral lehajol a ruháiért, hogy magára öltse őket sorrendben. Mikor ezzel végez, még mindig meztelennek érzi magát a kihűlt rongydarabok alatt - mert igazi gúnyának már nehezen lehetne nevezni azokat a holmikat, amiket így megrágott a börtön.
Egy pillanatra azonban mintha megváltozna. Meglepődik, ezt jól lehet rajta látni, még hideg ajkait is összeszorítja, hogy ne lehessen látni azt a finom, maró érzést, amit az éhes ember érez, mikor hosszú idő után ételhez juthat. ~ Csak játszana az eszemmel? ~ Nem igazán tudja felfogni, mit is kap majd. Hús, de rég evett ő már ilyet! Nem tudná megmondani, mennyire, téveszti már a percet is idebent. Amikor azonban meghallja azt a baromságot, amit a férfi mond, elkuncogja magát.*
- Húst? Hogy a te adagodból? Barátom, kenyeret és vizet kap, aki ide belép, nem húst. *Lehet, hogy téved, de ezt ő így tudja. Vagy az is lehet, hogy zsoldosok ők, csak városőrnek adják ki magukat. Vagy egyik sem, valami teljesen más miatt vannak itt. Nem akarja beleártani magát, nem is érdekli, nem is tudja. Egy dolog van még, egy dolog zavarja, szúrja az oldalát, amit szeretne még tudni, hiszen fontos számára, most mindennél jobban. Lekuporodi ka sarokba, szinte változatlanul, mint előtte, s első dolgai között van az, hogy újra megnézze a szobrot, görcsösen tudhassa magáénak, birtokolja, s megállapítsa, minden rendben van vele. Ami mocsok érte, igyekszik letörölni a szaros sarat róla, azzal kifelé, a fény irányába néz opálos tekintetével, arca mint egy bemocskolt szobor.*
- Azt tudjátok, hogyan fogok meghalni? Volt már tárgyalás? *Nincs ingerültség és zavartság ezekben a szavakban, csak lemondó közöny. Mégis, most ez a legfontosabb.*
301. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-17 15:57:43
Üzenet elküldve: 2020-04-17 15:57:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 502
OOC üzenetek: 148
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy nyugodtnak indult nap//
*Ahogy ott álldogál, egyéb tennivaló hiányában, valami zajra lesz figyelmes.*
-He?
*Szinte csak magának szól, s ráncolja szemöldökét, ahogy megfordul, majd két bajtársára lesz figyelmes.*
-Áá. Jó reggelt, fiúk. Ti sem tudtok aludni? Olyan furcsa ez a nap.. Érzem a térdemben.
*Csapkodja meg a bal lábát, mutatva a fájós térdéd. ~Régi sebesülés, mindig megmondja, ha valami baj van.~*
-Vagy csak ki akartok settenkedni a Sellőházba szórakozni kicsit?
*Harap rá a pipájára, s röffen fel egy apró nevetés. Nem furcsa dolog ez, sokan csinálják, kell is némi kikapcsolódás az embernek néha, hosszú itt összezárva a sok férfivel.*
-De ha nem, akkor talán kezdhetnénk valami másképpen hasznos dolgot is ma, mit szóltok?
*Teszi fel a kérdést, nem szeret utasítgatni, bár néha elkerülhetetlen, de azt az oldalát jobb, ha nem látják, amíg nem szükséges. Bár ez a szabadnapja, egy Sellőházi kiruccanáson kívül ő sem tud jobbat hirtelen kora reggel. Se család, se cimborák a közelben jelenleg. Már önmagában ez is elég szomorú, de mit van mit tenni. Kicsit közelebb lép a kettőshöz.*
-Bőven van mit javítani, és jobbá tenni itt, a kaszárnyán belül is. Szívesen meghallgatnám a véleményeteket. De nem itt. A szabadnapomon nem fogunk itt lebzselni. Kellene egy fekete tea, vagy valami erősebb. Irány a legközelebbi lebuj! Mára ti is kimenőt kaptok tőlem.
*Még furcsa is lehet ez a fajta ötletelés a felettesüktől, de Bredocnak ez teljesen természetes. Talán azok tudják a legjobban min kéne változtatni, akik a ranglétra alján élik meg a mindennapokat, bár nem mintha a parancsnokhelyettes dolgai annyival másabbak lennének, sőt. Csak több felelősség ugyanannyi zsoldért. ~Minek vállaltam el...~*
//Egy nyugodtnak indult nap//
*Ahogy ott álldogál, egyéb tennivaló hiányában, valami zajra lesz figyelmes.*
-He?
*Szinte csak magának szól, s ráncolja szemöldökét, ahogy megfordul, majd két bajtársára lesz figyelmes.*
-Áá. Jó reggelt, fiúk. Ti sem tudtok aludni? Olyan furcsa ez a nap.. Érzem a térdemben.
*Csapkodja meg a bal lábát, mutatva a fájós térdéd. ~Régi sebesülés, mindig megmondja, ha valami baj van.~*
-Vagy csak ki akartok settenkedni a Sellőházba szórakozni kicsit?
*Harap rá a pipájára, s röffen fel egy apró nevetés. Nem furcsa dolog ez, sokan csinálják, kell is némi kikapcsolódás az embernek néha, hosszú itt összezárva a sok férfivel.*
-De ha nem, akkor talán kezdhetnénk valami másképpen hasznos dolgot is ma, mit szóltok?
*Teszi fel a kérdést, nem szeret utasítgatni, bár néha elkerülhetetlen, de azt az oldalát jobb, ha nem látják, amíg nem szükséges. Bár ez a szabadnapja, egy Sellőházi kiruccanáson kívül ő sem tud jobbat hirtelen kora reggel. Se család, se cimborák a közelben jelenleg. Már önmagában ez is elég szomorú, de mit van mit tenni. Kicsit közelebb lép a kettőshöz.*
-Bőven van mit javítani, és jobbá tenni itt, a kaszárnyán belül is. Szívesen meghallgatnám a véleményeteket. De nem itt. A szabadnapomon nem fogunk itt lebzselni. Kellene egy fekete tea, vagy valami erősebb. Irány a legközelebbi lebuj! Mára ti is kimenőt kaptok tőlem.
*Még furcsa is lehet ez a fajta ötletelés a felettesüktől, de Bredocnak ez teljesen természetes. Talán azok tudják a legjobban min kéne változtatni, akik a ranglétra alján élik meg a mindennapokat, bár nem mintha a parancsnokhelyettes dolgai annyival másabbak lennének, sőt. Csak több felelősség ugyanannyi zsoldért. ~Minek vállaltam el...~*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1250-1269