Arthenior - Kaszárnya
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 9 (161. - 180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
180. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-11 13:28:02
Üzenet elküldve: 2020-02-11 13:28:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha a gnóm el is hagyja a szobát, a törpe kiabálására visszatér és ezzel a kiabálás sajnos nem ér véget, mert Utrhin is rázendít. Az igric hol a gnómra, hol azokra néz, akikkel kiabál. Gimeronra, majd Helwrikre siklik sárga tekintete és szakállas képén tökéletes értetlenség látszik. Olyan, mintha nem tudnák eldönteni, hogy mi is legyen velük. Maradjanak, menjenek vagy zárják el őket. Nagyon úgy tűnik, hogy Denjaar nélkül nem folynak a dolgok a medrükben.
Uthrin mondja magát rangidősnek, pedig csak egy írnok, nem katona, ám ettől még meglehet, hogy a kapitány távollétében ő dirigál. Előbb Aenaetől kér bocsánatot, aztán pedig az igric felé fordul. Nem igazán érti, mit akar ezzel a főszereplős dologgal, de igyekszik értelmes képet vágni hozzá.
A szavak záporoznak a gnóm ajkáról, de ezzel csak azt éri el, hogy a wegtoreni egyre inkább elkeseredik, mert minden szó csak megerősíti abban, hogy dilettánsokkal van körülvéve.*
- Itt mindenkiben el fog pattanni egy ér. *Sóhajtja Aenae szavaira.*
- Lassan bennem is. *Teszi hozzá beletörődő hangon, fejcsóválva. Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, de vannak a szobában olyanok, akik pofátlanul visszaélnek ezzel a lehetőséggel.
Amikor a lány közelebb lép hozzá és a teljes apparátus előtt megöleli, természetesen hagyja magát és visszaölel. Neki is ugyanúgy szüksége van a közelségére, mint Aenaenak rá. A lány szavaira halkan sóhajt, az utolsó, csak számára hallható szót halovány mosollyal fogadja. Csak a szemével válaszol. Szinte sajnálja, hogy hazudott neki. Az a legfontosabb, hogy neki ne essen baja és ezért még hazudni is hajlandó a lánynak.
A sárga szempár és Helwrik tekintete találkozhat. Az igric alig látható, talán csak a katona számára látható biccentéssel ért egyet a meglátásaival. A gnóm keresztbe húzta a számításait azzal, hogy elengedné Aenaet. Persze, amit akart, hogy valaki végre szóljon Denjaarnak, nem kerül sor. Istentelen balfaszok.
Amikor viszont Helwrik a levelet említi, megfogan egy gondolat az igricben. Egy veszélyes és roppant vakmerő gondolat. Tekintete az Aenae ökölbe szorított kezében rejlő papírosra siklik, amikor a korábbi kézbesítő zsoldos megjelenik újra az ajtóban. A szavak nem neki szólnak és látszólag rájuk nem is koncentrál a zsoldos, hisz éppen a gnómnak hajbókol irritálóan.
Gimeron elhatározása és korábbi vehemenssége úgy tűnik, elvásik a rá zúduló ellenérzések alatt. Bár Aenae nem jelentené a kapitánynak a sértést, mégis láthatóan a távozás mellett döntene, újra ellentmondva Utrhinnak, amivel várhatóan újabb ordibálás-hullámot váltva ki.
De elég volt a hülyékből. A törpe távozása, ahogy mögötte akarna kislisszolni, talán elvonja a gnóm parancsát váró zsoldos figyelmét. Az igric némán szánja cselekvésre magát. Közben csak magában imádkozik minden istenhez, hogy jól gondolja és úgy rakta össze a képet magában, hogy az fedje a valóságot.
Köpenye hangtalan siklik félre Kathlyn elől, ahogy célra emeli a korábban tűzkész állapotba hozott fegyvert. A zsoldos a célpont, azon belül is a feje, hisz a testét páncél fedi és gyors halált tervez a fenyegetővel minden bizonnyal összedolgozó fickónak. Remélhetően a figyelme még mindig a mögötte távozni készülő törpe és a gnóm között oszlik meg. Így a lövés meglepetésként érheti.
Rövid célzás után húzza el a ravaszt, hogy Kathlyn útjára indítsa a tollatlan acélvesszőt a zsoldos pofátlan pofája felé. Ha akkora feje lenne, amekkora pofája van, akkor száz lépésről is eltalálná.
Ha az istenek úgy akarják, talál és öl is a fegyver. Aztán majd magyarázkodik, de addig még történhetnek dolgok.*
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha a gnóm el is hagyja a szobát, a törpe kiabálására visszatér és ezzel a kiabálás sajnos nem ér véget, mert Utrhin is rázendít. Az igric hol a gnómra, hol azokra néz, akikkel kiabál. Gimeronra, majd Helwrikre siklik sárga tekintete és szakállas képén tökéletes értetlenség látszik. Olyan, mintha nem tudnák eldönteni, hogy mi is legyen velük. Maradjanak, menjenek vagy zárják el őket. Nagyon úgy tűnik, hogy Denjaar nélkül nem folynak a dolgok a medrükben.
Uthrin mondja magát rangidősnek, pedig csak egy írnok, nem katona, ám ettől még meglehet, hogy a kapitány távollétében ő dirigál. Előbb Aenaetől kér bocsánatot, aztán pedig az igric felé fordul. Nem igazán érti, mit akar ezzel a főszereplős dologgal, de igyekszik értelmes képet vágni hozzá.
A szavak záporoznak a gnóm ajkáról, de ezzel csak azt éri el, hogy a wegtoreni egyre inkább elkeseredik, mert minden szó csak megerősíti abban, hogy dilettánsokkal van körülvéve.*
- Itt mindenkiben el fog pattanni egy ér. *Sóhajtja Aenae szavaira.*
- Lassan bennem is. *Teszi hozzá beletörődő hangon, fejcsóválva. Mindenkinek jogában áll hülyének lenni, de vannak a szobában olyanok, akik pofátlanul visszaélnek ezzel a lehetőséggel.
Amikor a lány közelebb lép hozzá és a teljes apparátus előtt megöleli, természetesen hagyja magát és visszaölel. Neki is ugyanúgy szüksége van a közelségére, mint Aenaenak rá. A lány szavaira halkan sóhajt, az utolsó, csak számára hallható szót halovány mosollyal fogadja. Csak a szemével válaszol. Szinte sajnálja, hogy hazudott neki. Az a legfontosabb, hogy neki ne essen baja és ezért még hazudni is hajlandó a lánynak.
A sárga szempár és Helwrik tekintete találkozhat. Az igric alig látható, talán csak a katona számára látható biccentéssel ért egyet a meglátásaival. A gnóm keresztbe húzta a számításait azzal, hogy elengedné Aenaet. Persze, amit akart, hogy valaki végre szóljon Denjaarnak, nem kerül sor. Istentelen balfaszok.
Amikor viszont Helwrik a levelet említi, megfogan egy gondolat az igricben. Egy veszélyes és roppant vakmerő gondolat. Tekintete az Aenae ökölbe szorított kezében rejlő papírosra siklik, amikor a korábbi kézbesítő zsoldos megjelenik újra az ajtóban. A szavak nem neki szólnak és látszólag rájuk nem is koncentrál a zsoldos, hisz éppen a gnómnak hajbókol irritálóan.
Gimeron elhatározása és korábbi vehemenssége úgy tűnik, elvásik a rá zúduló ellenérzések alatt. Bár Aenae nem jelentené a kapitánynak a sértést, mégis láthatóan a távozás mellett döntene, újra ellentmondva Utrhinnak, amivel várhatóan újabb ordibálás-hullámot váltva ki.
De elég volt a hülyékből. A törpe távozása, ahogy mögötte akarna kislisszolni, talán elvonja a gnóm parancsát váró zsoldos figyelmét. Az igric némán szánja cselekvésre magát. Közben csak magában imádkozik minden istenhez, hogy jól gondolja és úgy rakta össze a képet magában, hogy az fedje a valóságot.
Köpenye hangtalan siklik félre Kathlyn elől, ahogy célra emeli a korábban tűzkész állapotba hozott fegyvert. A zsoldos a célpont, azon belül is a feje, hisz a testét páncél fedi és gyors halált tervez a fenyegetővel minden bizonnyal összedolgozó fickónak. Remélhetően a figyelme még mindig a mögötte távozni készülő törpe és a gnóm között oszlik meg. Így a lövés meglepetésként érheti.
Rövid célzás után húzza el a ravaszt, hogy Kathlyn útjára indítsa a tollatlan acélvesszőt a zsoldos pofátlan pofája felé. Ha akkora feje lenne, amekkora pofája van, akkor száz lépésről is eltalálná.
Ha az istenek úgy akarják, talál és öl is a fegyver. Aztán majd magyarázkodik, de addig még történhetnek dolgok.*
179. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-10 23:21:28
Üzenet elküldve: 2020-02-10 23:21:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
* A törpe haragja olyan volt, mint egy nyári vihar. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik is. Ez leginkább a bárónak köszönhető, aki mintegy beleegyezve a törpe szavaiba szintén arra kéri a kisasszonyt, hogy várják meg a parancsnokot. Őszintén megvallva a törpe meg is lepődött ezen, hisz sokkal nagyobb ellenállásra számított a részükről. Talán éppen ez a feltételezett ellenszegülés váltotta ki belőle ezt a nagy indulatot, ami most egy pillanatra úgy tűnt, hogy használt. A törpe feszült tartása enyhülni kezd. A fejmagasságban, két kézzel tartott csatabárdot is már csak derékmagasságban tartja a törpe, ami sokkal kevésbé hat fenyegetően. Már arcára is visszatért a nyugalom, az iménti indulatnak nyoma sincs...
De ez az állapot valóban, csak egy pillanatig tart. Mert Gimeron nem számolt azzal, hogy éppen közülük lesz valaki, aki a páros távozása mellett tör majd lándzsát. A törpe és Helwrik ellenében éppen Utrhin őrmester lép fel, nem kevésbé nagy vehemenciával, mint Gimeron néhány másodperce. Gimeron teljesen értetlenül néz az írnokra. Nem érti, hogy, hogyan engedheti most el ezeket, mikor láthatóan életveszélyben vannak, arról nem is beszélve, hogy a város nyugalma sem egy utolsó szempont. Az írnok meg, csak úgy hagyja kisétálni őket, ráadásul akkor, mikor már ők maguk is rábeszélhetőnek tűntek a maradásra. Az írnok, úgy látszik nem néz előre és nem számol azzal, hogy az úrnő esetleges halála mekkora bonyodalomhoz vezetne. Valószínűleg sokkal nagyobbhoz, mint az, ahogyan Gimeron beszélt vele az imént…
Miközben a törpe az írnokot hallgatja letaglózottság árad szét a testén. Már nem tartja két kézzel csatabárdját, hanem maga mellett lógatja. Szája résnyire tátva, szemei, pedig elkerekedve. Már épp közbeszólna, mikor Utrhin a bíróság elé állítást említi. Na ez a szó villámcsapásként hasít Gimeron agyába. Csatabárdja, szinte magától lendül vissza eredeti pozíciójába, a törpe arcizmai megrándulnak, szeme összeszűkül, teste pedig ismét feszes lesz.
~ Bíróság, bíróság? Bíróság! ~ Ízlelgeti magában a szót. Az írnok nem megrovást helyezett kilátásba, még csak nem is elzárást, hanem bíróságot! Gimeron, pedig jól tudja mit jelent a hadbíróság. Ha éppen rossz napja van a bírónak az rögtön plusz öt év, úgy, hogy még azt sem tudja mi a vád. Ha meg esetleg nem tetszik a bírónak Gimeron képe, esetleg a törpe valami rosszat szól, ami, valljuk be őszintén, könnyen megeshet, az még öt. És így tovább. Egy hadbíróság úgy osztja az éveket, mint kocsmai verekedésben szokás a pofonokat. És bár Gimeron törpe révén szereti a hűvös helyeket, kiváltképp a föld alatti bányákat és barlangokat. Ahol a nyár kellemesen hűvös a tél pedig langyos. Most éppen nem szeretne oda jutni, pláne nem láncra verve.
Ezek után, már csak egyetlen gondolat motoszkál a törpe fejében. ~ Mihamarább lelépni innét. ~
Csak az alkalmas pillanatot lesi, hogy távozhasson. Amit az alkalmatlankodó Kerkiad és az éppen belépő zsoldos tálcán kínál.
Gimeron, mint a huzat, úgy távozna a helyiségből a zsoldos háta mögött. Ha esetleg valaki firtatná, hogy hová megy. Csak annyit mond.*
-Ki kell szellőztetnem a fejem, meg az árnyékszék is megér egy látogatást.
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.11 08:13:07, a következő indokkal:
Játéktéri szabályok és etikett: 2., 4. Hagyj lehetőséget reagálni a többieknek, ne építs egy sor cselekvést egy reakciójuktól függő szituációra!
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
* A törpe haragja olyan volt, mint egy nyári vihar. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik is. Ez leginkább a bárónak köszönhető, aki mintegy beleegyezve a törpe szavaiba szintén arra kéri a kisasszonyt, hogy várják meg a parancsnokot. Őszintén megvallva a törpe meg is lepődött ezen, hisz sokkal nagyobb ellenállásra számított a részükről. Talán éppen ez a feltételezett ellenszegülés váltotta ki belőle ezt a nagy indulatot, ami most egy pillanatra úgy tűnt, hogy használt. A törpe feszült tartása enyhülni kezd. A fejmagasságban, két kézzel tartott csatabárdot is már csak derékmagasságban tartja a törpe, ami sokkal kevésbé hat fenyegetően. Már arcára is visszatért a nyugalom, az iménti indulatnak nyoma sincs...
De ez az állapot valóban, csak egy pillanatig tart. Mert Gimeron nem számolt azzal, hogy éppen közülük lesz valaki, aki a páros távozása mellett tör majd lándzsát. A törpe és Helwrik ellenében éppen Utrhin őrmester lép fel, nem kevésbé nagy vehemenciával, mint Gimeron néhány másodperce. Gimeron teljesen értetlenül néz az írnokra. Nem érti, hogy, hogyan engedheti most el ezeket, mikor láthatóan életveszélyben vannak, arról nem is beszélve, hogy a város nyugalma sem egy utolsó szempont. Az írnok meg, csak úgy hagyja kisétálni őket, ráadásul akkor, mikor már ők maguk is rábeszélhetőnek tűntek a maradásra. Az írnok, úgy látszik nem néz előre és nem számol azzal, hogy az úrnő esetleges halála mekkora bonyodalomhoz vezetne. Valószínűleg sokkal nagyobbhoz, mint az, ahogyan Gimeron beszélt vele az imént…
Miközben a törpe az írnokot hallgatja letaglózottság árad szét a testén. Már nem tartja két kézzel csatabárdját, hanem maga mellett lógatja. Szája résnyire tátva, szemei, pedig elkerekedve. Már épp közbeszólna, mikor Utrhin a bíróság elé állítást említi. Na ez a szó villámcsapásként hasít Gimeron agyába. Csatabárdja, szinte magától lendül vissza eredeti pozíciójába, a törpe arcizmai megrándulnak, szeme összeszűkül, teste pedig ismét feszes lesz.
~ Bíróság, bíróság? Bíróság! ~ Ízlelgeti magában a szót. Az írnok nem megrovást helyezett kilátásba, még csak nem is elzárást, hanem bíróságot! Gimeron, pedig jól tudja mit jelent a hadbíróság. Ha éppen rossz napja van a bírónak az rögtön plusz öt év, úgy, hogy még azt sem tudja mi a vád. Ha meg esetleg nem tetszik a bírónak Gimeron képe, esetleg a törpe valami rosszat szól, ami, valljuk be őszintén, könnyen megeshet, az még öt. És így tovább. Egy hadbíróság úgy osztja az éveket, mint kocsmai verekedésben szokás a pofonokat. És bár Gimeron törpe révén szereti a hűvös helyeket, kiváltképp a föld alatti bányákat és barlangokat. Ahol a nyár kellemesen hűvös a tél pedig langyos. Most éppen nem szeretne oda jutni, pláne nem láncra verve.
Ezek után, már csak egyetlen gondolat motoszkál a törpe fejében. ~ Mihamarább lelépni innét. ~
Csak az alkalmas pillanatot lesi, hogy távozhasson. Amit az alkalmatlankodó Kerkiad és az éppen belépő zsoldos tálcán kínál.
Gimeron, mint a huzat, úgy távozna a helyiségből a zsoldos háta mögött. Ha esetleg valaki firtatná, hogy hová megy. Csak annyit mond.*
-Ki kell szellőztetnem a fejem, meg az árnyékszék is megér egy látogatást.
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.11 08:13:07, a következő indokkal:
Játéktéri szabályok és etikett: 2., 4. Hagyj lehetőséget reagálni a többieknek, ne építs egy sor cselekvést egy reakciójuktól függő szituációra!
178. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-10 18:34:42
Üzenet elküldve: 2020-02-10 18:34:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Sokan oly könnyedén söprik félre mások karizmatikusnak mondható jellemét, mint a vadul tomboló orkán a rögzítetlen szalmaboglyát. Bár Chayss és Kagaenae mögött is több év van, mellyel gyakorolhatták meggyőzőképességüket, hasztalannak bizonyulnak az érvek, s a szavak, a külső szemlélő szempontjából pedig nem érdek eldönteni ki befolyásol valójában kit, azt az életnek kell megmutatnia. A törpe ki eddig higgadt szemlélője, s udvarias pohárnoka volt az összegyűlt csapatnak, most hirtelen hatalmas forduláson esik át, s kikel magából, úgy, hogy az ablaktáblákat is megrezegteti. A háztetőről néhány riadt varjú indul meg károgva, hogy világgá kiáltsák fájdalmukat, míg az irodában aztán beáll a csend egy rövid időre. Halk motyogás hallik. Szegény Kerkiad, nem elég, hogy belépésekor már rögtön leteremtik, most kénytelen szemellenzőt húzni a fröcsögő nyállal és az artikulálatlan üvöltés kipattanó légnyomásával szemben. Kérdésére azonban hamarosan választ kap, Uthrin személyétől, aki hasonló határozottsággal lép fel, mint imént a törpe, magával hívva az inkább menekülni vágyó Kerkiadot. Uthrin korábbi nyájassága ismét a múlté, s ezúttal díszes csapatvezető képében tetszeleg. A korábbi kijelentés, miszerint egyes szerzetek hasonlóan viselkednek, mik színüket környezetükhöz hasonlóan változtatják... nos... talán a természet eme, talán évmilliók alatt kialakult evolúciós csodái messze alulmúlják, azt, amit a gnóm véghez visz, ebben az elmúlt, talán jó, ha tíz percben. Ismét beáll a csend, s szinte látni, ahogy láthatatlan kezek, láthatatlan halántékokat törölnek meg, hogy láthatatlan tüdőből, láthatatlan sóhaj szakad fel, hogy láthatatlan szemek fordulnak meg szemhéjuk mögött, olykor-olykor a plafonra szegeződve. Chayss és Kagaenae, okos enged alapon reagálnak. Talán úgy gondolják, kár kiáltásra kiáltással felelni, hiszen az inkább felel meg káráló tyúkok, tökmag csipegető, kapirgáló diskurzusának, mint valódi disputának, ne adja ég, esetleg beszélgetésnek. Az is lehet, hogy a kevesebb néha több elvén, tartózkodnak a teátrális és sokszor színpadi komédiának beillő gesztikulatív légykergetéstől. Higgadtnak mondható kérések hangzanak el, s bár a lant húrja megfeszül, akár a felajzott íj, ezúttal mégsem engedi útjára, halált hozó vesszejét, inkább marad a tegezben, higgadt magányában, mozdulatlanul. Ígéretek is elhangoznak, hogy foganatjuk lesz-e vagy sem, az a jövő zenéje. Talán Helwrik az, ki közkatona léte ellenére megpróbál kedvezőbb hangot megütni már a kezdetek óta, nem csoda hát, hogy Chayss hozzá fordul. Csendes szavai ugyan lehet, nem találnak kedvező fogadtatásra, de talán ez nem is derül ki, ugyanis az ajtó, mit az imént talán becsuktak, ismét kinyílik, s a korábbi zsoldos lép be rajta, ezúttal kezében fegyver nem látszik.*
- Most akkor nem megyünk járőrözni? Fenséges uram. *Szól a természetes színét lassan visszanyerő gnóm felé, s hajol meg zord arccal, szinte olyan mélyen, hogy feje a földet söpri, de dereka nem reccsen, ugyan hajlik lefelé, de nincs hajlott korban, bírja a többszörösen előírt illemet.*
- Denjaar kapitány utóbbi utasítása, mintha az lett volna, hogy párban járőrözzünk, de akkor mégsem megyünk?
*Ismétli meg a kérdést, hiszen ott állt a kapuban, nem messze Denjaartól, mikor elhangzott a parancs, de vélhetően a most kint is, az udvaron zengedező ordibálásból nem azt a következtetést vonta le, hogy épp a járőrözés beosztását készítenék. Bár ki tudja? Ezt a városőrséget egyébként is, láthatóan furcsának találja, csupán a gúnyolódásért nem fizet senki, hát miért mondja meg véleményét?*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.10 18:37:27
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Sokan oly könnyedén söprik félre mások karizmatikusnak mondható jellemét, mint a vadul tomboló orkán a rögzítetlen szalmaboglyát. Bár Chayss és Kagaenae mögött is több év van, mellyel gyakorolhatták meggyőzőképességüket, hasztalannak bizonyulnak az érvek, s a szavak, a külső szemlélő szempontjából pedig nem érdek eldönteni ki befolyásol valójában kit, azt az életnek kell megmutatnia. A törpe ki eddig higgadt szemlélője, s udvarias pohárnoka volt az összegyűlt csapatnak, most hirtelen hatalmas forduláson esik át, s kikel magából, úgy, hogy az ablaktáblákat is megrezegteti. A háztetőről néhány riadt varjú indul meg károgva, hogy világgá kiáltsák fájdalmukat, míg az irodában aztán beáll a csend egy rövid időre. Halk motyogás hallik. Szegény Kerkiad, nem elég, hogy belépésekor már rögtön leteremtik, most kénytelen szemellenzőt húzni a fröcsögő nyállal és az artikulálatlan üvöltés kipattanó légnyomásával szemben. Kérdésére azonban hamarosan választ kap, Uthrin személyétől, aki hasonló határozottsággal lép fel, mint imént a törpe, magával hívva az inkább menekülni vágyó Kerkiadot. Uthrin korábbi nyájassága ismét a múlté, s ezúttal díszes csapatvezető képében tetszeleg. A korábbi kijelentés, miszerint egyes szerzetek hasonlóan viselkednek, mik színüket környezetükhöz hasonlóan változtatják... nos... talán a természet eme, talán évmilliók alatt kialakult evolúciós csodái messze alulmúlják, azt, amit a gnóm véghez visz, ebben az elmúlt, talán jó, ha tíz percben. Ismét beáll a csend, s szinte látni, ahogy láthatatlan kezek, láthatatlan halántékokat törölnek meg, hogy láthatatlan tüdőből, láthatatlan sóhaj szakad fel, hogy láthatatlan szemek fordulnak meg szemhéjuk mögött, olykor-olykor a plafonra szegeződve. Chayss és Kagaenae, okos enged alapon reagálnak. Talán úgy gondolják, kár kiáltásra kiáltással felelni, hiszen az inkább felel meg káráló tyúkok, tökmag csipegető, kapirgáló diskurzusának, mint valódi disputának, ne adja ég, esetleg beszélgetésnek. Az is lehet, hogy a kevesebb néha több elvén, tartózkodnak a teátrális és sokszor színpadi komédiának beillő gesztikulatív légykergetéstől. Higgadtnak mondható kérések hangzanak el, s bár a lant húrja megfeszül, akár a felajzott íj, ezúttal mégsem engedi útjára, halált hozó vesszejét, inkább marad a tegezben, higgadt magányában, mozdulatlanul. Ígéretek is elhangoznak, hogy foganatjuk lesz-e vagy sem, az a jövő zenéje. Talán Helwrik az, ki közkatona léte ellenére megpróbál kedvezőbb hangot megütni már a kezdetek óta, nem csoda hát, hogy Chayss hozzá fordul. Csendes szavai ugyan lehet, nem találnak kedvező fogadtatásra, de talán ez nem is derül ki, ugyanis az ajtó, mit az imént talán becsuktak, ismét kinyílik, s a korábbi zsoldos lép be rajta, ezúttal kezében fegyver nem látszik.*
- Most akkor nem megyünk járőrözni? Fenséges uram. *Szól a természetes színét lassan visszanyerő gnóm felé, s hajol meg zord arccal, szinte olyan mélyen, hogy feje a földet söpri, de dereka nem reccsen, ugyan hajlik lefelé, de nincs hajlott korban, bírja a többszörösen előírt illemet.*
- Denjaar kapitány utóbbi utasítása, mintha az lett volna, hogy párban járőrözzünk, de akkor mégsem megyünk?
*Ismétli meg a kérdést, hiszen ott állt a kapuban, nem messze Denjaartól, mikor elhangzott a parancs, de vélhetően a most kint is, az udvaron zengedező ordibálásból nem azt a következtetést vonta le, hogy épp a járőrözés beosztását készítenék. Bár ki tudja? Ezt a városőrséget egyébként is, láthatóan furcsának találja, csupán a gúnyolódásért nem fizet senki, hát miért mondja meg véleményét?*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.10 18:37:27
177. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-09 20:38:48
Üzenet elküldve: 2020-02-09 20:38:48
ÚJ
![>Helwrik Miogdun [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Rezignált ábrázattal hallgatja végig a törpe utasításait, s noha szívesen közbeszólna, de végső soron egy követ fújnak. Nem úgy az írnok, aki bizony nem rest parancsot adni.*
-Uram, én nem hiszem, hogy ez jó ötlet.
*Kénytelen-kelletlen odébb áll, de tekintetével igyekszik elkapni az igricét. Hallja a gnóm parancsát, azonban igyekszik elódázni a dolgot, már amennyire ez tőle telik.*
-Itt vannak a legnagyobb biztonságban. Ha hozzám küldték Önöket, azt csak is azért tehették, hogy megvédjem Önöket. Azonban ha elmennek...
*Aggodalmas arckifejezést ölt, s bár keze még mindig a kard markolatán pihen, immáron nem állja el az utat.*
-Gondolom a kisasszonyra pályáznak. Bármi áll is a levélben, csak is hazugság lehet. Tőrbe akarják csalni.
*Egy bólintással toldja meg igazát, s noha sokat nem konyít a kelepcékhez, ha a levél arra ösztözni Kagaenaet, hogy elhagyja a Kaszárnyát, csak is az lehet.*
A hozzászólás írója (Helwrik Miogdun [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.09 20:39:21
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Rezignált ábrázattal hallgatja végig a törpe utasításait, s noha szívesen közbeszólna, de végső soron egy követ fújnak. Nem úgy az írnok, aki bizony nem rest parancsot adni.*
-Uram, én nem hiszem, hogy ez jó ötlet.
*Kénytelen-kelletlen odébb áll, de tekintetével igyekszik elkapni az igricét. Hallja a gnóm parancsát, azonban igyekszik elódázni a dolgot, már amennyire ez tőle telik.*
-Itt vannak a legnagyobb biztonságban. Ha hozzám küldték Önöket, azt csak is azért tehették, hogy megvédjem Önöket. Azonban ha elmennek...
*Aggodalmas arckifejezést ölt, s bár keze még mindig a kard markolatán pihen, immáron nem állja el az utat.*
-Gondolom a kisasszonyra pályáznak. Bármi áll is a levélben, csak is hazugság lehet. Tőrbe akarják csalni.
*Egy bólintással toldja meg igazát, s noha sokat nem konyít a kelepcékhez, ha a levél arra ösztözni Kagaenaet, hogy elhagyja a Kaszárnyát, csak is az lehet.*
A hozzászólás írója (Helwrik Miogdun [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.09 20:39:21
176. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-09 08:56:55
Üzenet elküldve: 2020-02-09 08:56:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
// A jelenet 16+ elemeket is tartalmaz.//
*Az az igazság, hogy Aenae nem is lepődik meg azon, hogy nem engedik, hogy távozzon. De vitatkozni nincsen sem kedve, sem energiája, sőt meggyőződése, hogy csak rontana a helyzeten. Kicsit sajnálja, hogy a tőrét csak arra tudja használni, hogy megvajazza vele a kenyerét. Meg azt is, hogy nem rendelkezik olyan tekintélyes fizikai megjelenéssel mint az apja, Kagan Thargodar. Mindenesetre Helwrik nem tűnik túl vérmesnek és a fellépése sem olyan, hogy Aenae tikkelni kezdjen tőle. Fáradt sóhajjal reagál csak.
Hallja Cha'yss szavait, érveit. Hogy a háttérben a törpe ordibál?*
- El fog pattanni egy ér itt!
*Emeli topázsárga tekintetét a törpére, közben pedig a tulajdon halántékát kocogtatja, hogy megmutassa, hogy pontosan hol is okozhat gondot ez az ordibálás. A szavaiból és a gesztusból kitűnik, hogy mennyire veszi komolyan Gimeront: semennyire. Arra sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarazza neki a magánlevelezés mibenlétét. Vagy akár a parancsét. Hiszen Aenae száját egy darab parancs, vagy ahhoz hasonló nem hagyta el. No meg arról sem tud, hogy őrizetben lenne, szóval miért kéne helyben maradnia? Azt meg pláne nem érzi szükségesnek, hogy beszéljen az esetleges diplomáciai "baki" hosszútávú hatásairól. Ha Aenaevel itt lenne a kancellár most, akkor Habrertus biztosan kiverné a balhét a bánásmód és a hangnem miatt, Aenaet viszont tényleg nem érdekli. Szabadulni akar innen, de azzal nem fog tudni, ha leáll vitatkozni meg ordibálni.
Úgy tűnik, hogy a városőrség mit sem változott Creton óta, csak a székhelyét tette át ebbe a putriba. Bár akkoriban a korrupció volt a nagy probléma, most meg az idiotizmus. Egy lépéssel közelebb lép Cha'ysshoz és ha a férfi hagyja, akkor megöleli a köpeny alatt, fejét pedig a mellkasára hajtja. Közel s távol az egyetlen épeszű lény, muszáj a közelében maradni, mert különben a Gimeron-félék lehúzzák a szintjükre. Sóhajjal engedi azután el a férfit, hogy az szólhasson a városőrökkel. Aenae nem szól közbe, mellkasa előtt összefont karokkal áll, arcán látszik, hogy mennyire feldúlt. Markában még mindig ott a levél, aminek tartalmát már csak dacból sem akarja megosztani senkivel, maximum Denjaarral. Remélhetőleg gyorsan előkerítik.
Az ordibálásnak viszont sajnos nincsen még vége, mert a gnóm is rákezdi. Aenae a gnómhoz közelebb eső fülét kezdi most babrálni, nem szereti a kiabálást maga körül.*
- A magam részéről nem kívánom jelenteni a parancsnok úrnak az itt történteket.
*Mondja végül nyugodt hangjon, mikor Utrhin kilátásba helyezi a törpe megbüntetését. Szerinte inkább kezeltetni kellene a dühkezelési problémáit, mert a végén tényleg megpattan egy ér az agyában. Mindenesetre a gnóm igyekszik jobb belátásra bírni mindenkit aki közte és Effy megmentése között áll és emiatt valahol, az agya egy hátsó szegletében hálás is neki. Viszont Cha'yssnak hálásabb, mikor azt mondja, hogy hajlandó kimaradni ebből az ügyből, szinte hallani a robajt, ahogyan legördül a kő Aenae szívéről.*
- Köszönöm Cha'yss. Szeretlek.
*Az utolsó szót már némán, tátogva teszi csak hozzá. Sokkal szívesebben honorálná csókkal az ígéretet, mint szavakkal...*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.09 08:59:00
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
// A jelenet 16+ elemeket is tartalmaz.//
*Az az igazság, hogy Aenae nem is lepődik meg azon, hogy nem engedik, hogy távozzon. De vitatkozni nincsen sem kedve, sem energiája, sőt meggyőződése, hogy csak rontana a helyzeten. Kicsit sajnálja, hogy a tőrét csak arra tudja használni, hogy megvajazza vele a kenyerét. Meg azt is, hogy nem rendelkezik olyan tekintélyes fizikai megjelenéssel mint az apja, Kagan Thargodar. Mindenesetre Helwrik nem tűnik túl vérmesnek és a fellépése sem olyan, hogy Aenae tikkelni kezdjen tőle. Fáradt sóhajjal reagál csak.
Hallja Cha'yss szavait, érveit. Hogy a háttérben a törpe ordibál?*
- El fog pattanni egy ér itt!
*Emeli topázsárga tekintetét a törpére, közben pedig a tulajdon halántékát kocogtatja, hogy megmutassa, hogy pontosan hol is okozhat gondot ez az ordibálás. A szavaiból és a gesztusból kitűnik, hogy mennyire veszi komolyan Gimeront: semennyire. Arra sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarazza neki a magánlevelezés mibenlétét. Vagy akár a parancsét. Hiszen Aenae száját egy darab parancs, vagy ahhoz hasonló nem hagyta el. No meg arról sem tud, hogy őrizetben lenne, szóval miért kéne helyben maradnia? Azt meg pláne nem érzi szükségesnek, hogy beszéljen az esetleges diplomáciai "baki" hosszútávú hatásairól. Ha Aenaevel itt lenne a kancellár most, akkor Habrertus biztosan kiverné a balhét a bánásmód és a hangnem miatt, Aenaet viszont tényleg nem érdekli. Szabadulni akar innen, de azzal nem fog tudni, ha leáll vitatkozni meg ordibálni.
Úgy tűnik, hogy a városőrség mit sem változott Creton óta, csak a székhelyét tette át ebbe a putriba. Bár akkoriban a korrupció volt a nagy probléma, most meg az idiotizmus. Egy lépéssel közelebb lép Cha'ysshoz és ha a férfi hagyja, akkor megöleli a köpeny alatt, fejét pedig a mellkasára hajtja. Közel s távol az egyetlen épeszű lény, muszáj a közelében maradni, mert különben a Gimeron-félék lehúzzák a szintjükre. Sóhajjal engedi azután el a férfit, hogy az szólhasson a városőrökkel. Aenae nem szól közbe, mellkasa előtt összefont karokkal áll, arcán látszik, hogy mennyire feldúlt. Markában még mindig ott a levél, aminek tartalmát már csak dacból sem akarja megosztani senkivel, maximum Denjaarral. Remélhetőleg gyorsan előkerítik.
Az ordibálásnak viszont sajnos nincsen még vége, mert a gnóm is rákezdi. Aenae a gnómhoz közelebb eső fülét kezdi most babrálni, nem szereti a kiabálást maga körül.*
- A magam részéről nem kívánom jelenteni a parancsnok úrnak az itt történteket.
*Mondja végül nyugodt hangjon, mikor Utrhin kilátásba helyezi a törpe megbüntetését. Szerinte inkább kezeltetni kellene a dühkezelési problémáit, mert a végén tényleg megpattan egy ér az agyában. Mindenesetre a gnóm igyekszik jobb belátásra bírni mindenkit aki közte és Effy megmentése között áll és emiatt valahol, az agya egy hátsó szegletében hálás is neki. Viszont Cha'yssnak hálásabb, mikor azt mondja, hogy hajlandó kimaradni ebből az ügyből, szinte hallani a robajt, ahogyan legördül a kő Aenae szívéről.*
- Köszönöm Cha'yss. Szeretlek.
*Az utolsó szót már némán, tátogva teszi csak hozzá. Sokkal szívesebben honorálná csókkal az ígéretet, mint szavakkal...*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.09 08:59:00
175. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-08 16:29:23
Üzenet elküldve: 2020-02-08 16:29:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
// A jelenet 16+ elemeket is tartalmaz.//
*Úgy néz ki, minden sikerül. A gnóm kimenne, körülnézne, majd várná a többieket, de valami olyasmi történik, amit nem hagyhat annyiban. Gimeron visszataszító hangnemet üt meg, ahogyan az utat is eltorlaszolja, valamint Helwrik is akadályozza a lányt, aki - akárhogy is nézi - nem artheniori polgár, márpedig ezen felfogás szerint nem tehet semmit, vagyis felette nem lehetne hatalmuk. A kétszínű Utrhinban most dilemma áll fent: köpjön bele mindenki levesébe, avagy vizébe, ezzel hagyva elharapózni a dolgokat, vagy cselekedjen érzelmei szerint, amik abban teljesednek ki, hogy véget vet ennek a mérhetetlen pofátlanságnak. Nem kell sokat gondolkozni azon, melyiket választja. Nagyot sóhajt, forgatja a szemeit, majd kivonja odlaláról tőrét, hogy szavainak súlyt is adhasson, azzal visszafordul, természetesen ordítva.*
-Mi folyik itt? *Majd a továbbiak visszafojtott dühvel, valamint árgus tekintettel kerülnek tálalásra.*
-Hogy merészel így beszélni a VASHEGY ÚRNŐJÉVEL ÉS EGY BÁRÓVAL? Miként? És maga? *Fordul Helwrik felé.* Ezt mégis mire véljem? Akadályozás? FENYEGETÉS? *Utolsó kérdésénél megint a törpére néz.* Rendben, ha maguk így, én is így, hiszen vagyunk vagy tízen, de képtelenek rendes katonaként viselkedni. Gimeron, azonnali hatállyal bocsánatot kér, és kiáll az útból. A maga ügyét jelenteni fogom a kapitánynak és legtiszteletlenebb sérelmezésért, két nemes ellen, később bírói asztal előtt fog állni. Ez _parancs_. *Jól tudja a gnóm, miket tehet meg, ha nem nyugszik le a törpe. Amilyen vehemenciával és utálattal beszél az aprónép felé, olyan higgadtan és megértően fordul a feltehetően jobb belátásra bírható Helwrikhez, egy sóhajtás után.*
-Kérem, engedje őket. Itt én vagyok a rangidős, meg a rangosabb is, a katonának meg engedelmeskedni kötelessége. Tudom, hogy jót akar, Helwrik, de mi ehhez nem kaptunk felhatalmazást. *Legalábbis a Laenrick nem tud róla. Az írnok zárásával a két védendő felé fordul, először Aenaehez. Most talán nem annyira visszataszító, hiszen őszinte oldala előtört, hála az engedetlen városőröknek.*
-Igazán sajnálom, mélységes bocsánatomat fogadja kollégáim mérhetetlen tiszteletlensége miatt. *Aztán jöhet Cha'yss, aki előtt még sóhajt egyet, hogy keserédes mosollyal arcán beszélhessen.*
-Tudja, egy becsülendő személy nekem egyszer azt mondta, hogy legyek én mindig a főszereplő. Kagaenae kisasszonyt nem tarthatom itt, hiszen nem artheniori. Maga viszont eldöntheti, hogy vele tart e, de ez a maguk dolga már. Kérem mindkettejüket, azért vigyázzanak magukra. *Azzal újra vehemensebb hangot enged meg magának, egyértelműen a kollégáknak címezve.*
-És remélem mindenki _helyesen_ fog dönteni, mert ezeknek _következményei_ lehetnek. Oszolj! Gimeron, Kerkiad, az alírnoki irodába, most! Helwrik, a kapuhoz! *Nos, ebben az esetben megvárja, még mindenki elhagyja az irodát, természetesen Caldorcort és Kagaenaet kivéve. Persze ha nem ilyen leányregénybe illően alakulnak a dolgok, nem lesz más választása, muszáj alkalmazkodnia a történésekhez, melyek szerinte a düröhamos törpén múlhatnak leginkább, akit legszívesebben helyben kibeleztetne, ha a szarrágókon kívül lenne itt egy normális városőr is, de úgy néz ki, most ezzel kell beérnie. Azt persze önámítás lenne letagadni, hogy Utrhin fél, legalább annyira, mint a kintieknek áldozatul esett szegényeknek a hozzátartozóik.*
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
// A jelenet 16+ elemeket is tartalmaz.//
*Úgy néz ki, minden sikerül. A gnóm kimenne, körülnézne, majd várná a többieket, de valami olyasmi történik, amit nem hagyhat annyiban. Gimeron visszataszító hangnemet üt meg, ahogyan az utat is eltorlaszolja, valamint Helwrik is akadályozza a lányt, aki - akárhogy is nézi - nem artheniori polgár, márpedig ezen felfogás szerint nem tehet semmit, vagyis felette nem lehetne hatalmuk. A kétszínű Utrhinban most dilemma áll fent: köpjön bele mindenki levesébe, avagy vizébe, ezzel hagyva elharapózni a dolgokat, vagy cselekedjen érzelmei szerint, amik abban teljesednek ki, hogy véget vet ennek a mérhetetlen pofátlanságnak. Nem kell sokat gondolkozni azon, melyiket választja. Nagyot sóhajt, forgatja a szemeit, majd kivonja odlaláról tőrét, hogy szavainak súlyt is adhasson, azzal visszafordul, természetesen ordítva.*
-Mi folyik itt? *Majd a továbbiak visszafojtott dühvel, valamint árgus tekintettel kerülnek tálalásra.*
-Hogy merészel így beszélni a VASHEGY ÚRNŐJÉVEL ÉS EGY BÁRÓVAL? Miként? És maga? *Fordul Helwrik felé.* Ezt mégis mire véljem? Akadályozás? FENYEGETÉS? *Utolsó kérdésénél megint a törpére néz.* Rendben, ha maguk így, én is így, hiszen vagyunk vagy tízen, de képtelenek rendes katonaként viselkedni. Gimeron, azonnali hatállyal bocsánatot kér, és kiáll az útból. A maga ügyét jelenteni fogom a kapitánynak és legtiszteletlenebb sérelmezésért, két nemes ellen, később bírói asztal előtt fog állni. Ez _parancs_. *Jól tudja a gnóm, miket tehet meg, ha nem nyugszik le a törpe. Amilyen vehemenciával és utálattal beszél az aprónép felé, olyan higgadtan és megértően fordul a feltehetően jobb belátásra bírható Helwrikhez, egy sóhajtás után.*
-Kérem, engedje őket. Itt én vagyok a rangidős, meg a rangosabb is, a katonának meg engedelmeskedni kötelessége. Tudom, hogy jót akar, Helwrik, de mi ehhez nem kaptunk felhatalmazást. *Legalábbis a Laenrick nem tud róla. Az írnok zárásával a két védendő felé fordul, először Aenaehez. Most talán nem annyira visszataszító, hiszen őszinte oldala előtört, hála az engedetlen városőröknek.*
-Igazán sajnálom, mélységes bocsánatomat fogadja kollégáim mérhetetlen tiszteletlensége miatt. *Aztán jöhet Cha'yss, aki előtt még sóhajt egyet, hogy keserédes mosollyal arcán beszélhessen.*
-Tudja, egy becsülendő személy nekem egyszer azt mondta, hogy legyek én mindig a főszereplő. Kagaenae kisasszonyt nem tarthatom itt, hiszen nem artheniori. Maga viszont eldöntheti, hogy vele tart e, de ez a maguk dolga már. Kérem mindkettejüket, azért vigyázzanak magukra. *Azzal újra vehemensebb hangot enged meg magának, egyértelműen a kollégáknak címezve.*
-És remélem mindenki _helyesen_ fog dönteni, mert ezeknek _következményei_ lehetnek. Oszolj! Gimeron, Kerkiad, az alírnoki irodába, most! Helwrik, a kapuhoz! *Nos, ebben az esetben megvárja, még mindenki elhagyja az irodát, természetesen Caldorcort és Kagaenaet kivéve. Persze ha nem ilyen leányregénybe illően alakulnak a dolgok, nem lesz más választása, muszáj alkalmazkodnia a történésekhez, melyek szerinte a düröhamos törpén múlhatnak leginkább, akit legszívesebben helyben kibeleztetne, ha a szarrágókon kívül lenne itt egy normális városőr is, de úgy néz ki, most ezzel kell beérnie. Azt persze önámítás lenne letagadni, hogy Utrhin fél, legalább annyira, mint a kintieknek áldozatul esett szegényeknek a hozzátartozóik.*
174. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-08 15:22:49
Üzenet elküldve: 2020-02-08 15:22:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*A levél tartalma és a piac történései járnak a fejében, amikor újabb városőr érkezik. Az igric nem törődik vele, a kérdését sem veszi magára, ezért nem is válaszol. Bár a véleménye megvan, viszont kezdi átlátni a kaszárnyában folyó eseményeket és nagyon sajnálja Denjaart.
Állja a vörös gnóm pillantását, ajkai úgy húzódnak halovány mosolyra, mintha mindent tudna és ismerne minden választ. Az ajtó becsukódik és újabb kellemetlen szituációnak lesznek fültanúi. Egy olyan monológnak, amely egyáltalán nem tartozik rájuk. Utrhin megfeddi az érkező "alírnokot". Az egésztől ráncba szalad a szemöldöke, ahogy nézi a groteszk jelenetet, amelynek végén a gnóm kimegy a helyiségből. De kérdés, hogy a többiek követik-e.
A levél elolvasása után Aenaeben elszakad valami. Indulatos szavaira a wegtoreni felé kapja a tekintetét, sárga tekintete a pírt fürkészi az arcán. A legrosszabbtól tart.
Amikor beszélni kezd aztán a lány, beletörődve sorsába és sejtelmei beigazolódásába, egy-két pillanatra lehunyja a szemét. Aenae feláll a székről, eszébe sem jut elhúzni a kezét a bizalmasnak tetsző érintés elől. Szembefordul a lánnyal, úgy néz egyik szeméből a másikba.
Tökéletesen érti, miről beszél. Pontosan tudja, hogy most mit vár el tőle és egy egészen rendben is volna, hisz az igric életének egyik alapelve, hogy nem keveri magát olyan helyzetbe, amely a vesztét okozhatja. Aenae ismeri a heget a szíve felett, s bár a történetét nem, azt igen, hogy csaknem belehalt abba a sérülésbe. És azóta megfogadta, hogy sosem viszi vásárra a bőrét.
Szárazat nyel, reméli, az istenek adnak nekik elég időt az Aenae szavaitól meglóduló világban, hogy ezt tisztázhassák.
Az egyetlen ember a helyiségben, akiben bízhat Helwrik, de az ifjú városőr kötelességtudata tántoríthatatlannak látszik. Elállja a kijáratot, egyértelművé téve, hogy míg Denjaar vissza nem tér, nem mehetnek el. És ahogy a dolgokat nézi, nem is fognak.
A levél világosan fogalmazott, az igric ösztönei vészriadót fújnak. Aenae pedig egy bolond, makacs álmodozó, aki azt hiszi, egyedül bármit is elérhet azon kívül, hogy rabságba taszítják, vagy ami rosszabb, megölik.
A törpe városőr ordibálása már meg sem lepi. Fáradt pillantással fordul az arca felé, ha teheti, mindkét keze Aenae kezeit fogja, vele szemben állna és nem is mozdul onnan. Gimeron saját fontosságának hitében és semmit érő pozíciójával felvértezve, magából kikelve ordít torkaszakadtából, mintha nem lenne holnap. Ha így folytatják, nem is lesz. Ő már biztosan nem fogja követni Utrhint, ez biztos.*
- Aenae, most nem tudunk, mit tenni. Kérlek, hagyd, hogy legalább segítsek és akkor ígérem, kimaradok belőle. *Néz mélyen az előtte álló lány szemébe, miután Gimeron kiordította tüdejéből a szuszt. Viselkedése, nyugodt szavai és az, hogy tökéletesen kizárja a törpét, jelzi, hogy mennyire tartja dilettánsnak azt, ami most a kaszárnyán folyik.*
- Ezek a városőrök nem fognak segíteni és el sem fognak engedni minket, míg Denjaar vissza nem tér. A legrosszabb, hogy kényszerítenek, hogy itt maradjunk és azok odakint, nyugodtan néznék végig. *A lány tudja, hogy kikről is beszél és minden bizonnyal azt is sejti, hogy az egyikük a szobában ugyanúgy a fenyegetőkkel van. Bár ezt az igric elveti.*
- Denjaar, ő az egyetlen esélyünk most, hogy elhagyhassuk ezt a helyet. Kérlek, adj egy kis időt. Könyörgöm neked. *Kérleli nyugodt hangon Aenaet. Félő, hogy mindez kevés lesz, de meg kell próbálnia. Reméli, hogy az, ami köztük történt, az amelyet a lány tapasztalt, míg mellette volt, meggyőzik, hogy hallgasson rá.
Bárhogyan is történjen, a wegtoreni a jelenlévők felé fordul.*
- Ki a rangidős önök között? *Kérdi kifejezéstelen hangon, sárga tekintetét végigfuttatja a jelenlévőkön. Ha kiderül, melyikük az, hozzá intézi a szavait.*
- Kérem, azonnal induljon el valaki Denjaar kapitány úr után és kérje meg, hogy azonnali hatállyal térjen vissza a kaszárnyába. Információink vannak az elkövetőkről és egyéb eseményekről, amelyet kizárólag vele vagyunk hajlandóak megosztani. Amennyiben ezt nem teszik meg, úgy kénytelenek leszünk engedetlenséget tanúsítani és saját kezünkbe venni a kezdeményezést. *Hangja határozott, szavai erősek, tartása arisztokratikus. Minden karizmáját, emberismeretét, tapasztalatát latba veti, hogy meggyőzze a jelenlévőket. Nem fenyeget, tényeket közöl, ám ettől bárki bármilyen módon értelmezheti szavait.
Az igrictől senki sem vette el a fegyvert, Kathlyn még most is tűzkészen pihen a hevederen a vállán, a köpeny alatt. A kardja is nála van, s bár nehezen bánna el ennyi katonával, mégis megtenné Aenaeért.*
- Kérem. *Fordul sárga tekintete Helwrik felé. Ő az egyetlen értelmes katona a helyiségben, vele talán meg tudja értetni, hogy sokkal több forog itt kockán, mint pár frissen beavatott városőr sértett önérzete.*
- Kérlek, hagyd, hogy segítsek, ígérem, kimaradok ebből. *Fordul végül vissza halk szavakkal Aenae felé. Hazudik. Mint a vízfolyás. Mert nem fogja hagyni, hogy a lány egyedül menjen oda. Ám ezt ő nem tudja és mivel az igric mestere a szavaknak, remélhetően elhiszi ezt neki. Reméli, hogy a beleegyezés felett érzett megkönnyebbülése elnyomja benne, hogy kétkedni kezdjen szavaiban.*
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*A levél tartalma és a piac történései járnak a fejében, amikor újabb városőr érkezik. Az igric nem törődik vele, a kérdését sem veszi magára, ezért nem is válaszol. Bár a véleménye megvan, viszont kezdi átlátni a kaszárnyában folyó eseményeket és nagyon sajnálja Denjaart.
Állja a vörös gnóm pillantását, ajkai úgy húzódnak halovány mosolyra, mintha mindent tudna és ismerne minden választ. Az ajtó becsukódik és újabb kellemetlen szituációnak lesznek fültanúi. Egy olyan monológnak, amely egyáltalán nem tartozik rájuk. Utrhin megfeddi az érkező "alírnokot". Az egésztől ráncba szalad a szemöldöke, ahogy nézi a groteszk jelenetet, amelynek végén a gnóm kimegy a helyiségből. De kérdés, hogy a többiek követik-e.
A levél elolvasása után Aenaeben elszakad valami. Indulatos szavaira a wegtoreni felé kapja a tekintetét, sárga tekintete a pírt fürkészi az arcán. A legrosszabbtól tart.
Amikor beszélni kezd aztán a lány, beletörődve sorsába és sejtelmei beigazolódásába, egy-két pillanatra lehunyja a szemét. Aenae feláll a székről, eszébe sem jut elhúzni a kezét a bizalmasnak tetsző érintés elől. Szembefordul a lánnyal, úgy néz egyik szeméből a másikba.
Tökéletesen érti, miről beszél. Pontosan tudja, hogy most mit vár el tőle és egy egészen rendben is volna, hisz az igric életének egyik alapelve, hogy nem keveri magát olyan helyzetbe, amely a vesztét okozhatja. Aenae ismeri a heget a szíve felett, s bár a történetét nem, azt igen, hogy csaknem belehalt abba a sérülésbe. És azóta megfogadta, hogy sosem viszi vásárra a bőrét.
Szárazat nyel, reméli, az istenek adnak nekik elég időt az Aenae szavaitól meglóduló világban, hogy ezt tisztázhassák.
Az egyetlen ember a helyiségben, akiben bízhat Helwrik, de az ifjú városőr kötelességtudata tántoríthatatlannak látszik. Elállja a kijáratot, egyértelművé téve, hogy míg Denjaar vissza nem tér, nem mehetnek el. És ahogy a dolgokat nézi, nem is fognak.
A levél világosan fogalmazott, az igric ösztönei vészriadót fújnak. Aenae pedig egy bolond, makacs álmodozó, aki azt hiszi, egyedül bármit is elérhet azon kívül, hogy rabságba taszítják, vagy ami rosszabb, megölik.
A törpe városőr ordibálása már meg sem lepi. Fáradt pillantással fordul az arca felé, ha teheti, mindkét keze Aenae kezeit fogja, vele szemben állna és nem is mozdul onnan. Gimeron saját fontosságának hitében és semmit érő pozíciójával felvértezve, magából kikelve ordít torkaszakadtából, mintha nem lenne holnap. Ha így folytatják, nem is lesz. Ő már biztosan nem fogja követni Utrhint, ez biztos.*
- Aenae, most nem tudunk, mit tenni. Kérlek, hagyd, hogy legalább segítsek és akkor ígérem, kimaradok belőle. *Néz mélyen az előtte álló lány szemébe, miután Gimeron kiordította tüdejéből a szuszt. Viselkedése, nyugodt szavai és az, hogy tökéletesen kizárja a törpét, jelzi, hogy mennyire tartja dilettánsnak azt, ami most a kaszárnyán folyik.*
- Ezek a városőrök nem fognak segíteni és el sem fognak engedni minket, míg Denjaar vissza nem tér. A legrosszabb, hogy kényszerítenek, hogy itt maradjunk és azok odakint, nyugodtan néznék végig. *A lány tudja, hogy kikről is beszél és minden bizonnyal azt is sejti, hogy az egyikük a szobában ugyanúgy a fenyegetőkkel van. Bár ezt az igric elveti.*
- Denjaar, ő az egyetlen esélyünk most, hogy elhagyhassuk ezt a helyet. Kérlek, adj egy kis időt. Könyörgöm neked. *Kérleli nyugodt hangon Aenaet. Félő, hogy mindez kevés lesz, de meg kell próbálnia. Reméli, hogy az, ami köztük történt, az amelyet a lány tapasztalt, míg mellette volt, meggyőzik, hogy hallgasson rá.
Bárhogyan is történjen, a wegtoreni a jelenlévők felé fordul.*
- Ki a rangidős önök között? *Kérdi kifejezéstelen hangon, sárga tekintetét végigfuttatja a jelenlévőkön. Ha kiderül, melyikük az, hozzá intézi a szavait.*
- Kérem, azonnal induljon el valaki Denjaar kapitány úr után és kérje meg, hogy azonnali hatállyal térjen vissza a kaszárnyába. Információink vannak az elkövetőkről és egyéb eseményekről, amelyet kizárólag vele vagyunk hajlandóak megosztani. Amennyiben ezt nem teszik meg, úgy kénytelenek leszünk engedetlenséget tanúsítani és saját kezünkbe venni a kezdeményezést. *Hangja határozott, szavai erősek, tartása arisztokratikus. Minden karizmáját, emberismeretét, tapasztalatát latba veti, hogy meggyőzze a jelenlévőket. Nem fenyeget, tényeket közöl, ám ettől bárki bármilyen módon értelmezheti szavait.
Az igrictől senki sem vette el a fegyvert, Kathlyn még most is tűzkészen pihen a hevederen a vállán, a köpeny alatt. A kardja is nála van, s bár nehezen bánna el ennyi katonával, mégis megtenné Aenaeért.*
- Kérem. *Fordul sárga tekintete Helwrik felé. Ő az egyetlen értelmes katona a helyiségben, vele talán meg tudja értetni, hogy sokkal több forog itt kockán, mint pár frissen beavatott városőr sértett önérzete.*
- Kérlek, hagyd, hogy segítsek, ígérem, kimaradok ebből. *Fordul végül vissza halk szavakkal Aenae felé. Hazudik. Mint a vízfolyás. Mert nem fogja hagyni, hogy a lány egyedül menjen oda. Ám ezt ő nem tudja és mivel az igric mestere a szavaknak, remélhetően elhiszi ezt neki. Reméli, hogy a beleegyezés felett érzett megkönnyebbülése elnyomja benne, hogy kétkedni kezdjen szavaiban.*
173. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-08 15:05:39
Üzenet elküldve: 2020-02-08 15:05:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Kerkiad rájön, hogy nem a legjobbkor időzítette segítség nyújtását. Uthrin kicsit lehordja, de pont olyan semleges viselkedik, mint szokott. Semmilyen érzést nem mutatkozik arcán, legfeljebb a fáradtság tünetei. Érzi azért volt hibája abban, hogy nem jelent meg amikor kellett. de neki fontosabb volt kicsit gyakorolja a harcolást. Nincs kedve semmilyen mondatot mondani a szobában tartózkodóknak, így is mindenki egyre agresszívabb a helyiségben inkább megpróbál eleget tenni Utrhin mondatának és próbálja elhagyni a helységet. Egy bökkenő van kivitelezésben: a két őr társa aki az ajtó előtt állnak és nem áll szándékukban bárkit is ki engedni az ajtón. Kerkiad egy nagyot nyel majd normál hangerővel szól őr társaihoz, hátha ki mehet az ajtón.*
- Uraim kiengednének ajtón?
* Mondata szerinte kellően udvarias és reméli hogy válaszul nem egy kard vágást kap az arcába. *
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.02.11 17:54:52, a következő indokkal:
központozás!!!!! Így > hosszú í
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Kerkiad rájön, hogy nem a legjobbkor időzítette segítség nyújtását. Uthrin kicsit lehordja, de pont olyan semleges viselkedik, mint szokott. Semmilyen érzést nem mutatkozik arcán, legfeljebb a fáradtság tünetei. Érzi azért volt hibája abban, hogy nem jelent meg amikor kellett. de neki fontosabb volt kicsit gyakorolja a harcolást. Nincs kedve semmilyen mondatot mondani a szobában tartózkodóknak, így is mindenki egyre agresszívabb a helyiségben inkább megpróbál eleget tenni Utrhin mondatának és próbálja elhagyni a helységet. Egy bökkenő van kivitelezésben: a két őr társa aki az ajtó előtt állnak és nem áll szándékukban bárkit is ki engedni az ajtón. Kerkiad egy nagyot nyel majd normál hangerővel szól őr társaihoz, hátha ki mehet az ajtón.*
- Uraim kiengednének ajtón?
* Mondata szerinte kellően udvarias és reméli hogy válaszul nem egy kard vágást kap az arcába. *
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.02.11 17:54:52, a következő indokkal:
központozás!!!!! Így > hosszú í
172. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-08 14:26:44
Üzenet elküldve: 2020-02-08 14:26:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
// A jelenet 16+ elemeket is tartalmaz.//
* Az amúgy, eddig türelmesnek és semlegesnek tűnő Gimeron arca egyre komorabbá válik, ahogy és amilyen lekezelő stílusban az úrnő visszaszól. A szemei egyre szűkebbek lesznek, arcán pedig kezdenek megfeszülni az izmok. A törpe úgy néz ki, mint aki minden erejével azon van, hogy ne nyíljon ki a szája és azt ne hagyhassa el egyetlen szó sem. De nem bírja soká. Az utolsó csepp, pedig az, amikor a kisasszony jelzi a távozási szándékát. Ekkor már nem tudja tovább türtőztetni magát a törpe. Az indulatait, pedig szavakba öntve zúdítja a kisasszonyra… *
- Mi az, hogy a magánlevelezése? Mi az, hogy menni akar? Mi az, hogy nem válaszol, ha kérdezem, mi történt? Én leszarom, hogy ki maga, megértette!? Itt maga nem parancsol! Mit képzel, mi a mi városunk és mi a laktanya, galambház? Berepülök, teleszarom, kirepülök? A társaink kilovagoltak az életüket kockáztatva, maguk miatt, hogy megkeressék a bűnösöket. A városban káoszt és nyugtalanságot okoztak, most, meg csak úgy elsétálna, mint, aki jól végezte a dolgát? Aztán ha történne magával valami, akkor a mi nyakunkba varrják, hogy a városőrség nem volt a helyzet magaslatán!?
* Gimeron, szinte torka szakadtából ordít, miközben az ajtó felé hátrál, csatabárdját egyre szorosabban markolva, hogy elállja az utat. A kisasszonyra néz, de a bárót sem hagyja elveszni a látómezejéből. *
-Itt maradnak, megértették!? Addig innét senki nem megy sehová, míg a kapitány vissza nem ér, hogy tisztázza a helyzetet. A kaszárnyában az ő szava az úr, itt maguk senkik! Tehát, kisasszony, üljön le a valagára, míg szépen van! Ez magára is vonatkozik báró úr!
* Gimeronnak a dühtől vörösen izzik az arca, amelyet még hangsúlyosabbá tesz fehér szakálla. Ezek után, persze, magától értetődik, hogy nem hagyja el az irodát Utrhin kérésére sem… *
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
// A jelenet 16+ elemeket is tartalmaz.//
* Az amúgy, eddig türelmesnek és semlegesnek tűnő Gimeron arca egyre komorabbá válik, ahogy és amilyen lekezelő stílusban az úrnő visszaszól. A szemei egyre szűkebbek lesznek, arcán pedig kezdenek megfeszülni az izmok. A törpe úgy néz ki, mint aki minden erejével azon van, hogy ne nyíljon ki a szája és azt ne hagyhassa el egyetlen szó sem. De nem bírja soká. Az utolsó csepp, pedig az, amikor a kisasszony jelzi a távozási szándékát. Ekkor már nem tudja tovább türtőztetni magát a törpe. Az indulatait, pedig szavakba öntve zúdítja a kisasszonyra… *
- Mi az, hogy a magánlevelezése? Mi az, hogy menni akar? Mi az, hogy nem válaszol, ha kérdezem, mi történt? Én leszarom, hogy ki maga, megértette!? Itt maga nem parancsol! Mit képzel, mi a mi városunk és mi a laktanya, galambház? Berepülök, teleszarom, kirepülök? A társaink kilovagoltak az életüket kockáztatva, maguk miatt, hogy megkeressék a bűnösöket. A városban káoszt és nyugtalanságot okoztak, most, meg csak úgy elsétálna, mint, aki jól végezte a dolgát? Aztán ha történne magával valami, akkor a mi nyakunkba varrják, hogy a városőrség nem volt a helyzet magaslatán!?
* Gimeron, szinte torka szakadtából ordít, miközben az ajtó felé hátrál, csatabárdját egyre szorosabban markolva, hogy elállja az utat. A kisasszonyra néz, de a bárót sem hagyja elveszni a látómezejéből. *
-Itt maradnak, megértették!? Addig innét senki nem megy sehová, míg a kapitány vissza nem ér, hogy tisztázza a helyzetet. A kaszárnyában az ő szava az úr, itt maguk senkik! Tehát, kisasszony, üljön le a valagára, míg szépen van! Ez magára is vonatkozik báró úr!
* Gimeronnak a dühtől vörösen izzik az arca, amelyet még hangsúlyosabbá tesz fehér szakálla. Ezek után, persze, magától értetődik, hogy nem hagyja el az irodát Utrhin kérésére sem… *
171. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-07 19:47:50
Üzenet elküldve: 2020-02-07 19:47:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Szó, szót követ, s mint az várható, többeknek nem tetszik az idegen zsoldos viselkedése. A társaságból, tán csak Chayssnak jut eszébe utána járni, hogy kihez tartozhat, bár tény, hogy sokan láthatták is a csapattal, amikor hátravonult az istállóhoz, tekintve, hogy Denjaar nem választotta ki, a piactéri portya kivitelezéséhez. Amint Chayss kinéz, a korábbi megszokott látványban lehet része. Még látja, amint a katona visszatér társaihoz, s amint leül, kezébe vesz egy nyílvesszőt, miközben társai felé, tagadólag rázza meg fejét. A hangjukat nem hallani, vita sem látszik, s nem is mindenki foglalkozik a visszatérő zsoldossal, talán, ha még két fő, a többi dolgát végzi, pihen, vagy éppen fegyverét élezi elmélyülten. A zsoldos tőre tokjában pihen meg némi játszadozás után, s nem néz vissza az irodára, ahonnan az imént érkezett. Látszólag minden nyugodt és természetes, talán feltűnően is az. Amint Chayss, helyére visszatér, az ajtó is becsukódik, s újabb víz érkezik, ezúttal már tisztán és hűvösen.
Várható volt. Szó, szót követ. A levél tartalmára egyesek kíváncsiságból, míg mások biztonsági szempontból kíváncsiak, s körülbelül ezekben a pillanatokban érkezhet egy újabb városőr, Kerkiad személyében. A férfi már sem a zsoldossal nem találkozik, s Chayss is helyére lép, Kagaenae mellé. Ellenben Uthrin azonnal magával hívná. Hogy ez így történik, vagy sem, nem lehet tudni, mindenesetre Uthrin, vagy harmad magával, vagy kettesben, esetleg egyedül, de elhagyhatja az irodáját.
Kagaenae hárít, s valami oknál fogva, mit talán a levél tartalma okoz, a heves indulatokat hirtelen sokkal inkább aggodalomra változtatja át hű kísérőjével szemben. A levél magánjellegű, ez kiderül, s, hogy a sorsa a továbbiakban mi lesz, majd még eldől, azonban mindenekelőtt még a városőrök becsületével is küzdeni szükséges, kik a lányt maradásra bírnák, akár talán erőszakkal is, hisz a parancs, az parancs.
Egy azonban biztos: Chayss és Kagaenae meggyőzőképességével, talán a jelenleg még bent lévő összes személy sem bír fel, indokaikkal, s lendületükkel oly könnyedén söprik félre az ellenvéleményeket, ahogyan tulajdonképpen csak akarják. Ebben segíti őket emberismeretük is, hiszen mindketten rendkívül sokat mozogtak társaságban, parancsokat adtak ki, volt idejük, hogy eme készségüket gyakorolhassák, Kagaenae talán még a tükör előtt is, Chayssra ezt persze nem állítanánk.
Chayss és Kagaenae vitája... azonban már más kérdés. Két erős jellem, melyet igaz, tán csak egyikük tudja magáról, azonban az akaratok érvényesítése, egymással szemben, esetükben talán csak próba-szerencse alapon, s megegyezés alapján dőlhet el. Jelenleg úgy néz ki van idejük... pontosabban... Kagaenae tudja, hogy igazán mennyi lehet még hátra.*
//Gimeron, Chayss, Kerkiad, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Szó, szót követ, s mint az várható, többeknek nem tetszik az idegen zsoldos viselkedése. A társaságból, tán csak Chayssnak jut eszébe utána járni, hogy kihez tartozhat, bár tény, hogy sokan láthatták is a csapattal, amikor hátravonult az istállóhoz, tekintve, hogy Denjaar nem választotta ki, a piactéri portya kivitelezéséhez. Amint Chayss kinéz, a korábbi megszokott látványban lehet része. Még látja, amint a katona visszatér társaihoz, s amint leül, kezébe vesz egy nyílvesszőt, miközben társai felé, tagadólag rázza meg fejét. A hangjukat nem hallani, vita sem látszik, s nem is mindenki foglalkozik a visszatérő zsoldossal, talán, ha még két fő, a többi dolgát végzi, pihen, vagy éppen fegyverét élezi elmélyülten. A zsoldos tőre tokjában pihen meg némi játszadozás után, s nem néz vissza az irodára, ahonnan az imént érkezett. Látszólag minden nyugodt és természetes, talán feltűnően is az. Amint Chayss, helyére visszatér, az ajtó is becsukódik, s újabb víz érkezik, ezúttal már tisztán és hűvösen.
Várható volt. Szó, szót követ. A levél tartalmára egyesek kíváncsiságból, míg mások biztonsági szempontból kíváncsiak, s körülbelül ezekben a pillanatokban érkezhet egy újabb városőr, Kerkiad személyében. A férfi már sem a zsoldossal nem találkozik, s Chayss is helyére lép, Kagaenae mellé. Ellenben Uthrin azonnal magával hívná. Hogy ez így történik, vagy sem, nem lehet tudni, mindenesetre Uthrin, vagy harmad magával, vagy kettesben, esetleg egyedül, de elhagyhatja az irodáját.
Kagaenae hárít, s valami oknál fogva, mit talán a levél tartalma okoz, a heves indulatokat hirtelen sokkal inkább aggodalomra változtatja át hű kísérőjével szemben. A levél magánjellegű, ez kiderül, s, hogy a sorsa a továbbiakban mi lesz, majd még eldől, azonban mindenekelőtt még a városőrök becsületével is küzdeni szükséges, kik a lányt maradásra bírnák, akár talán erőszakkal is, hisz a parancs, az parancs.
Egy azonban biztos: Chayss és Kagaenae meggyőzőképességével, talán a jelenleg még bent lévő összes személy sem bír fel, indokaikkal, s lendületükkel oly könnyedén söprik félre az ellenvéleményeket, ahogyan tulajdonképpen csak akarják. Ebben segíti őket emberismeretük is, hiszen mindketten rendkívül sokat mozogtak társaságban, parancsokat adtak ki, volt idejük, hogy eme készségüket gyakorolhassák, Kagaenae talán még a tükör előtt is, Chayssra ezt persze nem állítanánk.
Chayss és Kagaenae vitája... azonban már más kérdés. Két erős jellem, melyet igaz, tán csak egyikük tudja magáról, azonban az akaratok érvényesítése, egymással szemben, esetükben talán csak próba-szerencse alapon, s megegyezés alapján dőlhet el. Jelenleg úgy néz ki van idejük... pontosabban... Kagaenae tudja, hogy igazán mennyi lehet még hátra.*
170. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-06 22:10:19
Üzenet elküldve: 2020-02-06 22:10:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*A tőle mostanra már megszokott, nyugodt csendben kíséri szemmel a történéseket. Nem moccan a fal mellől, parancsot teljesít, s míg ez ily könnyen megy, addig örül a szíve. Nem több jelenleg egy bútordarabnál a helyiségben és ő ezzel a szereppel meg is békél. Egy dolga van, vigyázni az úrnőre. Ez a feladat pedig igazán jól is megy, míg a lány fel nem áll ültéből.*
-Nem. *Mozdul el a faltól, majd szép komótosan az ajtó elé áll. Az utasítás világos volt, vigyáznia kell az úrnőre. Egy dolgot pedig tud, itt van a legnagyobb biztonságban.*
-Itt maradnak, míg a kapitány vissza nem tér. Sajnálom.
*Bólint nagyot, megerősítésképpen pedig az igricre pillant. Ő hozta ide a thargok úrnőjét, bizonyára egyetért a törekvéseivel. Amennyiben viszont nem így lenne, ő úgy is állja a sarat. Igyekszik nagyon komoly arcot vágni, s többé kevésbé sikerül is. Jobbját a kard markolatán nyugtatja, csak a miheztartás végett. Noha használni nem kívánja, mindenképp jelzésértékű lehet.*
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*A tőle mostanra már megszokott, nyugodt csendben kíséri szemmel a történéseket. Nem moccan a fal mellől, parancsot teljesít, s míg ez ily könnyen megy, addig örül a szíve. Nem több jelenleg egy bútordarabnál a helyiségben és ő ezzel a szereppel meg is békél. Egy dolga van, vigyázni az úrnőre. Ez a feladat pedig igazán jól is megy, míg a lány fel nem áll ültéből.*
-Nem. *Mozdul el a faltól, majd szép komótosan az ajtó elé áll. Az utasítás világos volt, vigyáznia kell az úrnőre. Egy dolgot pedig tud, itt van a legnagyobb biztonságban.*
-Itt maradnak, míg a kapitány vissza nem tér. Sajnálom.
*Bólint nagyot, megerősítésképpen pedig az igricre pillant. Ő hozta ide a thargok úrnőjét, bizonyára egyetért a törekvéseivel. Amennyiben viszont nem így lenne, ő úgy is állja a sarat. Igyekszik nagyon komoly arcot vágni, s többé kevésbé sikerül is. Jobbját a kard markolatán nyugtatja, csak a miheztartás végett. Noha használni nem kívánja, mindenképp jelzésértékű lehet.*
169. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-06 21:02:19
Üzenet elküldve: 2020-02-06 21:02:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Valahogy csak eljut hozzá a levél - biccentéssel köszöni meg -, ő pedig szépen elolvassa. Arcán megannyi érzelem tükröződik, meglódul a szívverése is, ezáltal teljesen vörös lesz a feje, de ezúttal nem a szokásos zavarától. Harag. Leginkább haragot érez.*
- A teremburáját már!
*Mások valószínűleg cifrábban káromkodnának, de őrá nem jellemző az ilyesmi, ennél cifrább most sem hagyja el a száját. Viszont méregetni kezdi a helyiségben lévőket. Úgy gyanakvóan. A levelet hozó zsoldosról egyértelmű, hogy benne van, de a többiekről nem tudhatja biztosan. Egy pillanatra még Cha'yssban is elbizonytalanodik, de ezt a gondolatot nagyon hamar elengedi, mert abban egészen biztos, hogy Cha'yss nem lehet benne. Hisz egy megbízó sem szereti, ha a megbízottjai összetaperolják az árut. Miután ezt kiötölte magában, oda is nyújtja a levelet a férfinek. A városőrség tagjait nem tervezi beavatni az iromány tartalmába.
A tálcával visszatérő törpe modora pont olyan, mint amilyennek egy törpe modorát gondolja az ember. Aenae bólint, hogy jelezze azt, hogy tudomásul vette, hogy magát kell kiszolgálnia a vízból. Persze nem mozdul, megkapta a kis rumját, úgyhogy a vízből már nem kér. Vagy legalábbis egyelőre nem kér. Önkénytelenül is felnyög arra, hogy a törpe rögtön a történtekről tudakozódik. Ettől még nem válik kevésbé gyanússá. A sebkötözést Cha'yss elhárítja, így neki már nem kell, de ahogy a levélre kérdez, attól Aenaeben felbuzog a thargvér.*
- Egyébként a magánlevelezésem.
*Csattan fel, hangneme kissé még ellenséges is. Őt ugyan senki ne kérje számon, hogy milyen levelezést intéz. Az irományt egyébként dühös mozdulattal gombóccá gyűri. Tekintete a törpéről a friss betoppanóra siklik.*
- NEM.
*Újabb felcsattanás az érkező újabb városőr kérdésére. A lány nagyon kifutott a türelemből és ehhez nagyban hozzájárul a galacsinná gyűrt levél is. Kimért mozdulattal áll fel.*
- Nem maradhatok itt. Nincs időm megvárni a kapitányt.
*Cseppet sem érdekli, hogy a gnóm milyen módon utasítja rendre az újonnan érkezőt, sőt az sem érdekli, hogy a városőr kompánia végül kisorjázik-e a helyiségből. Velük ugyanis nincsen dolga. Neki a levél írójával van dolga. Mindenesetre nem érdekli, hogy hallják-e a szavait, ahogyan az sem, hogy esetleg látják a bizalmas mozdulatot, amivel megfogja Cha'yss kezét.*
- Ki kell maradnod ebből.
*Néz Cha'yssra kérlelőn. Ez pont az a helyzet, amire azt mondják "nem babra megy a játék". Effy már benne van nyakig és ő rángatta bele. Több embert nem akarna belerángatni.*
- Veled nincs dolga, csak velem. Rendben vagyunk?
*Tesz fel a végére egy nagyon suta kérdést. Mindenesetre abban teljesen bizonyos, hogy mennie kell.*
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Valahogy csak eljut hozzá a levél - biccentéssel köszöni meg -, ő pedig szépen elolvassa. Arcán megannyi érzelem tükröződik, meglódul a szívverése is, ezáltal teljesen vörös lesz a feje, de ezúttal nem a szokásos zavarától. Harag. Leginkább haragot érez.*
- A teremburáját már!
*Mások valószínűleg cifrábban káromkodnának, de őrá nem jellemző az ilyesmi, ennél cifrább most sem hagyja el a száját. Viszont méregetni kezdi a helyiségben lévőket. Úgy gyanakvóan. A levelet hozó zsoldosról egyértelmű, hogy benne van, de a többiekről nem tudhatja biztosan. Egy pillanatra még Cha'yssban is elbizonytalanodik, de ezt a gondolatot nagyon hamar elengedi, mert abban egészen biztos, hogy Cha'yss nem lehet benne. Hisz egy megbízó sem szereti, ha a megbízottjai összetaperolják az árut. Miután ezt kiötölte magában, oda is nyújtja a levelet a férfinek. A városőrség tagjait nem tervezi beavatni az iromány tartalmába.
A tálcával visszatérő törpe modora pont olyan, mint amilyennek egy törpe modorát gondolja az ember. Aenae bólint, hogy jelezze azt, hogy tudomásul vette, hogy magát kell kiszolgálnia a vízból. Persze nem mozdul, megkapta a kis rumját, úgyhogy a vízből már nem kér. Vagy legalábbis egyelőre nem kér. Önkénytelenül is felnyög arra, hogy a törpe rögtön a történtekről tudakozódik. Ettől még nem válik kevésbé gyanússá. A sebkötözést Cha'yss elhárítja, így neki már nem kell, de ahogy a levélre kérdez, attól Aenaeben felbuzog a thargvér.*
- Egyébként a magánlevelezésem.
*Csattan fel, hangneme kissé még ellenséges is. Őt ugyan senki ne kérje számon, hogy milyen levelezést intéz. Az irományt egyébként dühös mozdulattal gombóccá gyűri. Tekintete a törpéről a friss betoppanóra siklik.*
- NEM.
*Újabb felcsattanás az érkező újabb városőr kérdésére. A lány nagyon kifutott a türelemből és ehhez nagyban hozzájárul a galacsinná gyűrt levél is. Kimért mozdulattal áll fel.*
- Nem maradhatok itt. Nincs időm megvárni a kapitányt.
*Cseppet sem érdekli, hogy a gnóm milyen módon utasítja rendre az újonnan érkezőt, sőt az sem érdekli, hogy a városőr kompánia végül kisorjázik-e a helyiségből. Velük ugyanis nincsen dolga. Neki a levél írójával van dolga. Mindenesetre nem érdekli, hogy hallják-e a szavait, ahogyan az sem, hogy esetleg látják a bizalmas mozdulatot, amivel megfogja Cha'yss kezét.*
- Ki kell maradnod ebből.
*Néz Cha'yssra kérlelőn. Ez pont az a helyzet, amire azt mondják "nem babra megy a játék". Effy már benne van nyakig és ő rángatta bele. Több embert nem akarna belerángatni.*
- Veled nincs dolga, csak velem. Rendben vagyunk?
*Tesz fel a végére egy nagyon suta kérdést. Mindenesetre abban teljesen bizonyos, hogy mennie kell.*
168. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-06 20:08:04
Üzenet elküldve: 2020-02-06 20:08:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Az igric szavaira még száját sem húzza Utrhin, tudomásul vette ezt. Csak magában zsörtölődik tovább, viszont azt nagyon hosszasan teszi, lényege azonban ugyanaz. ~ Én is be tudok mindenről számolni ám, báró úr. ~ Az persze még előtte is titok, hogy mi is az, amiről számot tudna adni a wegtorenivel kapcsolatban. Egyáltalán nincs olyan, de ki láthat bele Utrhin fejébe! Mindent folytatna annak rendjében, amikor váratlan látogató érkezik, melynek hatására a gnóm arcának színe harmonizálni kezd hajáéval. ~ Hogy merészeli! ~ A legkevésbé sem kívánja leplezni haragját, csupán fojtott hangon szólal meg.*
-Még be se mutazkozik? Hogy van bőr... *Cha'yss azonban megkéri valamire, aminek természetesen eleget tesz az írnok. A nyájas álarc ebben a pillanatban tört meg, s pergett le. Engedi, hogy a kereskedő kitekintsen ott, de miután ez megvolt, kifejezetten a férfi, meg a tharg úrnő felé fordítja tekintetét.*
-Uram, hölgyem, szükség van még rám, feltétlenül? Ezt azért kérdezem, mert Kerkiad "alírnok úrral" sürgősen el kéne beszélgetnem arról, mit is jelent városőrnek lenni. Tudják, ez az első napja, s úgy gondolta, hogy egy parancs ellenére, feladatait mellőzve, inkább szabadnappal indít, s még a parancsnok úr előtt sem jelenik meg. *Ezt mindenki jól hallhatja, nem kíván suttogni, sőt, utolsó mondatát inkább mintha az érintett, félnótás ember felé intézné, mintsem az igrichez, vagy a sárgaszemű hölgyhöz. Ezután pedig a törpére néz.*
-Kérem, Gimeron uram, velem tartana Ön is? *Amennyiben megengedik neki, mélyen meghajol, majd hozzáfűzi.*
-Ajánlom magamat, itt leszek végig az ajtó előtt, ha mégis kell valami. *S ha ezt megteheti, int szemével a két érintett felé, majd ha kiértek és becsukta az ajtót, kezdődhet a dráma, két felvonásban.*
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Az igric szavaira még száját sem húzza Utrhin, tudomásul vette ezt. Csak magában zsörtölődik tovább, viszont azt nagyon hosszasan teszi, lényege azonban ugyanaz. ~ Én is be tudok mindenről számolni ám, báró úr. ~ Az persze még előtte is titok, hogy mi is az, amiről számot tudna adni a wegtorenivel kapcsolatban. Egyáltalán nincs olyan, de ki láthat bele Utrhin fejébe! Mindent folytatna annak rendjében, amikor váratlan látogató érkezik, melynek hatására a gnóm arcának színe harmonizálni kezd hajáéval. ~ Hogy merészeli! ~ A legkevésbé sem kívánja leplezni haragját, csupán fojtott hangon szólal meg.*
-Még be se mutazkozik? Hogy van bőr... *Cha'yss azonban megkéri valamire, aminek természetesen eleget tesz az írnok. A nyájas álarc ebben a pillanatban tört meg, s pergett le. Engedi, hogy a kereskedő kitekintsen ott, de miután ez megvolt, kifejezetten a férfi, meg a tharg úrnő felé fordítja tekintetét.*
-Uram, hölgyem, szükség van még rám, feltétlenül? Ezt azért kérdezem, mert Kerkiad "alírnok úrral" sürgősen el kéne beszélgetnem arról, mit is jelent városőrnek lenni. Tudják, ez az első napja, s úgy gondolta, hogy egy parancs ellenére, feladatait mellőzve, inkább szabadnappal indít, s még a parancsnok úr előtt sem jelenik meg. *Ezt mindenki jól hallhatja, nem kíván suttogni, sőt, utolsó mondatát inkább mintha az érintett, félnótás ember felé intézné, mintsem az igrichez, vagy a sárgaszemű hölgyhöz. Ezután pedig a törpére néz.*
-Kérem, Gimeron uram, velem tartana Ön is? *Amennyiben megengedik neki, mélyen meghajol, majd hozzáfűzi.*
-Ajánlom magamat, itt leszek végig az ajtó előtt, ha mégis kell valami. *S ha ezt megteheti, int szemével a két érintett felé, majd ha kiértek és becsukta az ajtót, kezdődhet a dráma, két felvonásban.*
167. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-06 12:52:44
Üzenet elküldve: 2020-02-06 12:52:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Az Aenaenek szánt, oda nem illő összetevőt tartalmazó, víz végül a padlón végzi, de úgy tűnik, az igricnek sikerült megpillantania benne valamit, ami kétségekre adhat okot. Sárga tekintete fürkészőn néz végig a gnóm katonán, aki láthatóan nem egy őrposzton szokott strázsálni, ahogy korábban említette a bemutatkozáskor, írnok vagy ügyintéző lehet. A báró nem ismeri túl jól a különféle szerzeteket, de a nonverbális jelekből, mimikákból és mozdulatokból elég jól tud következtetni.
A gnóm nyájassága még neki is émelyítőnek hat, így igyekszik közé és Aenae közé állni, hogy a hajbóklással megízesített szavaknak elejét vegye.*
- Nem, köszönjük. *Válaszolja kimérten.*
- A kapitány bizonyosan elégedett lesz, amikor _mindenről_ beszámolok neki. *A szavai köszönetképp hangzanak, de abban a "minden"-ben van valami oda nem illő, ahogy a pillantásában is, ahogy Utrhinre néz. Ám mindezt megzavarja az érkező zsoldos és a produkciója a levéllel.
Érdekes módon éppen a gnóm áll ki az etikett mellőzése, így az igric mellett, ami újabb érdekes darabkával egészíti ki a róla alkotott képet.
Aenae vállára teszi a kezét, amikor a lány azt suttogja, nem kellett volna felkelniük és a dolgok alakulása miatt neki is egyre inkább ez kezd szimpatikussá válni.
A lány elfogadja a rumot és kétszer meg is húzza a laposüveget. A báró aggódó pillantással, de ajkán halovány mosollyal nézi végig a jelenetet, majd elteszi újra belső zsebébe a szíve fölött a flaskát.
Úgy tűnik, csak Aenaet nem bántja a zsoldos alak stílusa, Cha'yss sóhajtva veszi tudomásul, de nem mozdul el lány mellől, az állig fegyverzett férfiről viszont egy pillanatra sem veszi le sárga szemeit. Valami nagyon nem tetszik neki.
Az egyetlen, aki megbízhatónak tűnik a laktanyában az Helwrik, úgy tűnik, észnél van és reálisan is gondolkodik. Ha a levelet kézbesítő zsoldos átadja neki a levelet, majd azt Aenaenek, akkor követi az irományt a szemével, de végül visszafordul a figyelme a kézbesítő felé. A fickón látszik, hogy nem a helyi erőkhöz tartozik. A tartása, a mozgása és a hegek az arcán tapasztalt, képzett kardforgatónak mutatják. Az ilyesmit nem nagyon lehet tettetni. Az egész megjelenésében, a mozgásában van valami, amit az igric nem tud meghatározni. A levél átadása után a hangosan csattanó csizmasarok hangjára összeszűkül sárga pillantása. Nem kerülheti el így talán figyelmét a halvány, cinikus mosolyféleség. Ahogy a nyitott ajtón át azt is láthatja, ahogy a tőrével kezd el játszadozni.
Valószínűleg Aenaenek van ideje elolvasni a levelet, amit kapott és talán még az igricnek is, aki a kezét nyújtja a papírért és futja át gyorsan, még mielőtt a tálcával a kezében visszatérő törpe megakadályozhatná azt.*
- Utrhin írnok úr, lenne kedves becsukni az ajtót? *Kéri kedvesen a gnómot, de mielőtt az ajtó becsukódik, előre lép, mintha Aenae arcát szeretné megnézni, de közben még kipillant az épület előtti térre, mit csinálnak éppen az ott maradt zsoldosok, már ha látja őket.
A seb ellátására tett megjegyzést elvetné, nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb hely az ellátásra és a rumot sem pazarolná el sebfertőtlenítésre.*
- Köszönjük az aggodalmát, de talán még akad bájital a sebre. *Hárít el mindenféle beavatkozást és néz a lányra.
Ha sikerült elolvasnia a levelet Aenaenek és azután az igricnek, akkor lassan megpróbálja összerakni magában a képet.*
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Az Aenaenek szánt, oda nem illő összetevőt tartalmazó, víz végül a padlón végzi, de úgy tűnik, az igricnek sikerült megpillantania benne valamit, ami kétségekre adhat okot. Sárga tekintete fürkészőn néz végig a gnóm katonán, aki láthatóan nem egy őrposzton szokott strázsálni, ahogy korábban említette a bemutatkozáskor, írnok vagy ügyintéző lehet. A báró nem ismeri túl jól a különféle szerzeteket, de a nonverbális jelekből, mimikákból és mozdulatokból elég jól tud következtetni.
A gnóm nyájassága még neki is émelyítőnek hat, így igyekszik közé és Aenae közé állni, hogy a hajbóklással megízesített szavaknak elejét vegye.*
- Nem, köszönjük. *Válaszolja kimérten.*
- A kapitány bizonyosan elégedett lesz, amikor _mindenről_ beszámolok neki. *A szavai köszönetképp hangzanak, de abban a "minden"-ben van valami oda nem illő, ahogy a pillantásában is, ahogy Utrhinre néz. Ám mindezt megzavarja az érkező zsoldos és a produkciója a levéllel.
Érdekes módon éppen a gnóm áll ki az etikett mellőzése, így az igric mellett, ami újabb érdekes darabkával egészíti ki a róla alkotott képet.
Aenae vállára teszi a kezét, amikor a lány azt suttogja, nem kellett volna felkelniük és a dolgok alakulása miatt neki is egyre inkább ez kezd szimpatikussá válni.
A lány elfogadja a rumot és kétszer meg is húzza a laposüveget. A báró aggódó pillantással, de ajkán halovány mosollyal nézi végig a jelenetet, majd elteszi újra belső zsebébe a szíve fölött a flaskát.
Úgy tűnik, csak Aenaet nem bántja a zsoldos alak stílusa, Cha'yss sóhajtva veszi tudomásul, de nem mozdul el lány mellől, az állig fegyverzett férfiről viszont egy pillanatra sem veszi le sárga szemeit. Valami nagyon nem tetszik neki.
Az egyetlen, aki megbízhatónak tűnik a laktanyában az Helwrik, úgy tűnik, észnél van és reálisan is gondolkodik. Ha a levelet kézbesítő zsoldos átadja neki a levelet, majd azt Aenaenek, akkor követi az irományt a szemével, de végül visszafordul a figyelme a kézbesítő felé. A fickón látszik, hogy nem a helyi erőkhöz tartozik. A tartása, a mozgása és a hegek az arcán tapasztalt, képzett kardforgatónak mutatják. Az ilyesmit nem nagyon lehet tettetni. Az egész megjelenésében, a mozgásában van valami, amit az igric nem tud meghatározni. A levél átadása után a hangosan csattanó csizmasarok hangjára összeszűkül sárga pillantása. Nem kerülheti el így talán figyelmét a halvány, cinikus mosolyféleség. Ahogy a nyitott ajtón át azt is láthatja, ahogy a tőrével kezd el játszadozni.
Valószínűleg Aenaenek van ideje elolvasni a levelet, amit kapott és talán még az igricnek is, aki a kezét nyújtja a papírért és futja át gyorsan, még mielőtt a tálcával a kezében visszatérő törpe megakadályozhatná azt.*
- Utrhin írnok úr, lenne kedves becsukni az ajtót? *Kéri kedvesen a gnómot, de mielőtt az ajtó becsukódik, előre lép, mintha Aenae arcát szeretné megnézni, de közben még kipillant az épület előtti térre, mit csinálnak éppen az ott maradt zsoldosok, már ha látja őket.
A seb ellátására tett megjegyzést elvetné, nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb hely az ellátásra és a rumot sem pazarolná el sebfertőtlenítésre.*
- Köszönjük az aggodalmát, de talán még akad bájital a sebre. *Hárít el mindenféle beavatkozást és néz a lányra.
Ha sikerült elolvasnia a levelet Aenaenek és azután az igricnek, akkor lassan megpróbálja összerakni magában a képet.*
166. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-05 22:34:34
Üzenet elküldve: 2020-02-05 22:34:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
* Gimeron végül is megtalálja a konyhát, levesz az egyik polcról egy kancsót, majd a vizes dézsából tele meríti. Ezután fog egy tálcát, ráteszi a kancsó vizet és még öt poharat, így indul vissza az irodába. Hogy esetleg, ha más is megszomjazna, akkor ne kelljen állandóan vízért szaladgálni.
Gyorsan halad a sötét folyosón az iroda felé, hiszen hajtja a kíváncsiság. Nagyon érdekelné, hogy mi volt ez a felfordulás a városban és végül is ki az okozója. Hiszen ezekről a dolgokról fogalma sincs a törpének. Csak annyit tud, hogy valami zavargás történt. Mikor odaér az ajtót nyitva találja. Még jó, mivel a két kezével a tálcát tartja. Szótlanul belép, az asztalhoz megy, leteszi a tálcát, csak ez után szólal meg. *
- Itt a víz, kínálgatni nem fogok, akinek kell, szolgálja ki magát nyugodtan!
* Hangja nem sértő, sem tiszteletlen. Miután ezt elmondta saját magának tölt is egy pohárral és belekortyol, ezután a báró felé fordul, akinek kezében ekkor még valószínűleg ott a rumosüveg. *
- Nos báró úr. Ha megkérem elmeséli nekünk, hogy mi fene folyik itt? Mi történt egyáltalán?
És legfőképpen az érdekelne, hogy miért, mi volt a kiváltó ok?
* Miután feltette kérdéseit az úrnőre pillant, aki, valamiféle levéllel van elfoglalva. A sebesülését is észreveszi a törpe, ezért hogyléte felől érdeklődik. *
- Hogy érzi magát asszonyom? El kellene látni a sebet, még, ha apróság is! Elfertőződhet! Úgy látom a báró úrnál van tömény szeszes ital, az pont jó lenne a sebre.
Különben miféle levél van magánál?
* A törpe nem emlékszik rá, hogy levél lett volna a hölgynél mielőtt kiment vízért. Ha azt a választ kapja, hogy az imént jött és a báró is ad valamiféle felvilágosítást a helyzetről, továbbá amennyiben a hölgy még nem nyitotta volna ki a levelet, úgy a törpe semmiképpen sem fogja hagyni, hogy az úrnő nyissa fel a azt, biztonsági okokra hivatkozva. Hátha valamiféle átkot, vagy rontást tartalmaz, esetleg más veszélyt rejt. *
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
* Gimeron végül is megtalálja a konyhát, levesz az egyik polcról egy kancsót, majd a vizes dézsából tele meríti. Ezután fog egy tálcát, ráteszi a kancsó vizet és még öt poharat, így indul vissza az irodába. Hogy esetleg, ha más is megszomjazna, akkor ne kelljen állandóan vízért szaladgálni.
Gyorsan halad a sötét folyosón az iroda felé, hiszen hajtja a kíváncsiság. Nagyon érdekelné, hogy mi volt ez a felfordulás a városban és végül is ki az okozója. Hiszen ezekről a dolgokról fogalma sincs a törpének. Csak annyit tud, hogy valami zavargás történt. Mikor odaér az ajtót nyitva találja. Még jó, mivel a két kezével a tálcát tartja. Szótlanul belép, az asztalhoz megy, leteszi a tálcát, csak ez után szólal meg. *
- Itt a víz, kínálgatni nem fogok, akinek kell, szolgálja ki magát nyugodtan!
* Hangja nem sértő, sem tiszteletlen. Miután ezt elmondta saját magának tölt is egy pohárral és belekortyol, ezután a báró felé fordul, akinek kezében ekkor még valószínűleg ott a rumosüveg. *
- Nos báró úr. Ha megkérem elmeséli nekünk, hogy mi fene folyik itt? Mi történt egyáltalán?
És legfőképpen az érdekelne, hogy miért, mi volt a kiváltó ok?
* Miután feltette kérdéseit az úrnőre pillant, aki, valamiféle levéllel van elfoglalva. A sebesülését is észreveszi a törpe, ezért hogyléte felől érdeklődik. *
- Hogy érzi magát asszonyom? El kellene látni a sebet, még, ha apróság is! Elfertőződhet! Úgy látom a báró úrnál van tömény szeszes ital, az pont jó lenne a sebre.
Különben miféle levél van magánál?
* A törpe nem emlékszik rá, hogy levél lett volna a hölgynél mielőtt kiment vízért. Ha azt a választ kapja, hogy az imént jött és a báró is ad valamiféle felvilágosítást a helyzetről, továbbá amennyiben a hölgy még nem nyitotta volna ki a levelet, úgy a törpe semmiképpen sem fogja hagyni, hogy az úrnő nyissa fel a azt, biztonsági okokra hivatkozva. Hátha valamiféle átkot, vagy rontást tartalmaz, esetleg más veszélyt rejt. *
165. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-05 20:27:20
Üzenet elküldve: 2020-02-05 20:27:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Gimeron szavai végeredményben nyugtatólag hagynak, s mi korábban szipogás, vagy reménytelenségbe fúló könyörgés volt, az mostanra már elszállt. Az utolsó ember is hamarosan elhagyja a kaszárnya környékét, s az előtte terülő tér lassan kiürül, ismét megnyugszik. Gond nélkül visszatérhet a kaszárnyába, abból, hogy az ominózus üzenet hogyan és miként érkezik a kaszárnyába, semmit nem vesz észre, vagy legalábbis nem akkor érkezik, mikor még az iroda felé halad. Ahogy belép, a már említett környezettel és állapotokkal találkozhat. Valóban érződik még az apró kellemetlenség utóhatása, annak jelei és ugyan szerényen, de a szag is. A rövid bemutatkozással talán egy időben, Uthrin is megérkezik a vízzel. Sajnos, a nyál egy bizonyos tulajdonsága alapján, könnyebbsége és állaga miatt, meglepően jól úszik, ellentétben egy páncélozott lovaggal, mely inkább süllyed, mint a kő. Chayssnak így módjában áll egy pillanatra megfigyelni, s ha nem is biztosan tudja megállapítani a csúfságot, gyanakvására mindenféleképpen okot ad. A pillanat oka, a törpindulattól fűtött Gimeron, aki kiüti a poharat a gnóm kezéből. A rövid párbeszédek gyorsan váltják egymást, s a törpe is elmehet italért, vagy italokért, időközben a múló rosszullét is átcsap inkább csak gyengeséggé, erőtlenséggé Kagaenae kapcsán, ezen talán a jó korty rum is segít, melyet a rendelkezésére bocsátanak.
A zsoldos ekkor érkezik. Testtartásán látszik, hogy nem artheniori, nem városőr, nem társa itt senkinek és semminek, majd közli mondandóját, mely nem meglepő módon hatást vált ki másokból. Tán szándékosan tette, tán nem, talán kíváncsi volt a társaságból ki, mily módon reagál, vagy hogyan nem. Mindenesetre Chayss heves felcsattanása, valamint Uthrin cikornyás megjegyzése sem vált ki különösebb hatást belőle. Szótlan, egyenes háttal várakozik, csupán az éppen hozzászólón pihenteti meg mélyen ülő, sötétlő, ráncokkal barázdált környezetű tekintetét kifejezéstelenül, akárha csak megfigyelne, s nem szóltak volna hozzá. Arca sem rezdül, csak mintha sóhajtana egy aprót, s elraktározná a hozzászólók nevét és stílusát. Kagaenae felszólalására hozzáfordul, s csupán ekkor látszik valami halvány és cinikus mosolyféleség átsuhanás az ajkain. Helwriknek biccent, s átadja számára a levelet, de még megvárja, hogy az kézbesítésre is kerüljön, ha véletlenül Helwrik kezdené tanulmányozni, természetesen azonnal közbelép, ez látszik rajta. Amint az átadás megtörténik, gyanúsan hangosan csattanva veri össze sarkait Chayssra, majd Uthrinra meredve, aztán slendrián mozdulattal megfordulva neves egyszerűséggel, némaságba burkolózva távozik az irodából, még az ajtót is nyitva hagyja. Távozásakor még éppen láthatja, ki az ajtó felé néz, hogy egyik tőrét előkapva, laza mozdulatokkal, csuklóból játszadozik el vele, jó párszor megforgatva azt a levegőben.*
//Gimeron, Chayss, Uthrin, Kagaenae, Helwrik//
*Gimeron szavai végeredményben nyugtatólag hagynak, s mi korábban szipogás, vagy reménytelenségbe fúló könyörgés volt, az mostanra már elszállt. Az utolsó ember is hamarosan elhagyja a kaszárnya környékét, s az előtte terülő tér lassan kiürül, ismét megnyugszik. Gond nélkül visszatérhet a kaszárnyába, abból, hogy az ominózus üzenet hogyan és miként érkezik a kaszárnyába, semmit nem vesz észre, vagy legalábbis nem akkor érkezik, mikor még az iroda felé halad. Ahogy belép, a már említett környezettel és állapotokkal találkozhat. Valóban érződik még az apró kellemetlenség utóhatása, annak jelei és ugyan szerényen, de a szag is. A rövid bemutatkozással talán egy időben, Uthrin is megérkezik a vízzel. Sajnos, a nyál egy bizonyos tulajdonsága alapján, könnyebbsége és állaga miatt, meglepően jól úszik, ellentétben egy páncélozott lovaggal, mely inkább süllyed, mint a kő. Chayssnak így módjában áll egy pillanatra megfigyelni, s ha nem is biztosan tudja megállapítani a csúfságot, gyanakvására mindenféleképpen okot ad. A pillanat oka, a törpindulattól fűtött Gimeron, aki kiüti a poharat a gnóm kezéből. A rövid párbeszédek gyorsan váltják egymást, s a törpe is elmehet italért, vagy italokért, időközben a múló rosszullét is átcsap inkább csak gyengeséggé, erőtlenséggé Kagaenae kapcsán, ezen talán a jó korty rum is segít, melyet a rendelkezésére bocsátanak.
A zsoldos ekkor érkezik. Testtartásán látszik, hogy nem artheniori, nem városőr, nem társa itt senkinek és semminek, majd közli mondandóját, mely nem meglepő módon hatást vált ki másokból. Tán szándékosan tette, tán nem, talán kíváncsi volt a társaságból ki, mily módon reagál, vagy hogyan nem. Mindenesetre Chayss heves felcsattanása, valamint Uthrin cikornyás megjegyzése sem vált ki különösebb hatást belőle. Szótlan, egyenes háttal várakozik, csupán az éppen hozzászólón pihenteti meg mélyen ülő, sötétlő, ráncokkal barázdált környezetű tekintetét kifejezéstelenül, akárha csak megfigyelne, s nem szóltak volna hozzá. Arca sem rezdül, csak mintha sóhajtana egy aprót, s elraktározná a hozzászólók nevét és stílusát. Kagaenae felszólalására hozzáfordul, s csupán ekkor látszik valami halvány és cinikus mosolyféleség átsuhanás az ajkain. Helwriknek biccent, s átadja számára a levelet, de még megvárja, hogy az kézbesítésre is kerüljön, ha véletlenül Helwrik kezdené tanulmányozni, természetesen azonnal közbelép, ez látszik rajta. Amint az átadás megtörténik, gyanúsan hangosan csattanva veri össze sarkait Chayssra, majd Uthrinra meredve, aztán slendrián mozdulattal megfordulva neves egyszerűséggel, némaságba burkolózva távozik az irodából, még az ajtót is nyitva hagyja. Távozásakor még éppen láthatja, ki az ajtó felé néz, hogy egyik tőrét előkapva, laza mozdulatokkal, csuklóból játszadozik el vele, jó párszor megforgatva azt a levegőben.*
164. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-04 21:30:09
Üzenet elküldve: 2020-02-04 21:30:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
*Kerkiad elköszön Arelowtól majd visszaindul a kaszárnyába. Szépen lassan besötétedett. Nyomornegyed utcái sötétben sokkal rosszabb látvány, mint nappal. Kerkiad nem törődik ezzel inkább siet a kaszárnyába, hátha nem maradt le semmiről, de ő is tudja ennek kicsi az esélye. Kaszárnya kapujába érve egyből be is lép. Miután belép kapun szétnéz, de nem lát semmi fontosat.*
~Este van már, holnap biztos lesz itt valami feladatom a kaszárnyában, inkább megyek és leülök az irodámba. ~
*Kerkiad elindul irodája felé. Miután odaér irodájához, belép oda. Az látvány fogadja ahogy hagyta, ennek Kerkiad kicsit örül, majd leül székébe.*
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.02.11 18:10:14, a következő indokkal:
központozás! igekötők nem megfelelő használata: https://hu.wikipedia.org/wiki/Igek%C3%B6t%C5%91 ba/be > a tárgy/helység/stb belseje felé irányul (bemegy a szobáBA), ban/ben > nem irányt jelöl, hanem a helyet jelöli (bent a szobáBAN)
~Este van már, holnap biztos lesz itt valami feladatom a kaszárnyában, inkább megyek és leülök az irodámba. ~
*Kerkiad elindul irodája felé. Miután odaér irodájához, belép oda. Az látvány fogadja ahogy hagyta, ennek Kerkiad kicsit örül, majd leül székébe.*
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.02.11 18:10:14, a következő indokkal:
központozás! igekötők nem megfelelő használata: https://hu.wikipedia.org/wiki/Igek%C3%B6t%C5%91 ba/be > a tárgy/helység/stb belseje felé irányul (bemegy a szobáBA), ban/ben > nem irányt jelöl, hanem a helyet jelöli (bent a szobáBAN)
163. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-03 20:48:12
Üzenet elküldve: 2020-02-03 20:48:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*Miután szolgálatai mellőzésre kerülnek, bárgyú nézelődésbe kezd. Nem szokta e nemeshölgyek és urak társaságát, nem kíván beszédbe sem elegyedni velük. Félő, hogy valami ostobaságot mond. Bárhogy is, a törpe betoppanására csak vállat vonva reagál.*
-Parancsot kaptam. Vannak elegen a kapunál, mit aggódik annyit. A fél banda ki van küldve, a másik még itt van.
*Elhúzza a száját, ma már vagy a századik utasítás csattan a kobakján. A testes fickó betoppanására azonban összerezzen. Egy pillanatra kardjáért nyúl, de megáll a mozdulatban, mikor felismeri a fajankót. Az egyik zsoldos az, ki nem is oly rég érkezett. Máshogy nem is juthatott volna be ide. Bárhogy is, nem túl bizalomgerjesztő a képe.*
-Majd én átveszem.
*Jelenti ki szolgálatkészen, miközben elindul a katona felé, kezét nyújtva a pergamen után. Ha amaz átadja, úgy átnyújtja az úrnő felé, majd egy lépést hátrál és ismét a falnak támaszkodva folytatja eddigi tevékenységét.*
*Miután szolgálatai mellőzésre kerülnek, bárgyú nézelődésbe kezd. Nem szokta e nemeshölgyek és urak társaságát, nem kíván beszédbe sem elegyedni velük. Félő, hogy valami ostobaságot mond. Bárhogy is, a törpe betoppanására csak vállat vonva reagál.*
-Parancsot kaptam. Vannak elegen a kapunál, mit aggódik annyit. A fél banda ki van küldve, a másik még itt van.
*Elhúzza a száját, ma már vagy a századik utasítás csattan a kobakján. A testes fickó betoppanására azonban összerezzen. Egy pillanatra kardjáért nyúl, de megáll a mozdulatban, mikor felismeri a fajankót. Az egyik zsoldos az, ki nem is oly rég érkezett. Máshogy nem is juthatott volna be ide. Bárhogy is, nem túl bizalomgerjesztő a képe.*
-Majd én átveszem.
*Jelenti ki szolgálatkészen, miközben elindul a katona felé, kezét nyújtva a pergamen után. Ha amaz átadja, úgy átnyújtja az úrnő felé, majd egy lépést hátrál és ismét a falnak támaszkodva folytatja eddigi tevékenységét.*
162. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-03 17:39:05
Üzenet elküldve: 2020-02-03 17:39:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Utrhin, Kagaenae, Helwrik//
*Aenae gyengének érzi magát, ezért aztán jól jön Cha'yss támogatása. Magában mosolyog azon, hogy valahogy rendre Cha'yss karjaiban köt ki, hiszen első találkozásukkor is valami ilyesmiben volt része, amikor az elf kapuőr kicsapta Habrertus asztalára a feketéllő ivarszervét. Mindenesetre a befelé történő mosolygás után a következő gondolata az, hogy össze kéne szednie magát és nem folyton Cha'yss karjaiba szédelegni. Illetve nem ilyen helyzetekben, merthogy egy sor, ennél sokkal kellemesebb helyzetben szívesen venné, ha a férfi az ölébe kapná. Nagy sóhajjal engedi el a gondolatot, de azért egy hosszú pillanatig tanulmányozza Cha'yss arcát, nem is figyelve a körülöttük lévőkre.*
- Nem kellett volna felkelni.
*Tátogja némán Cha'yssnak, még a férfi kezét is megszorítja egy pillanatra. Kagan kunyhója mennyivel jobb volt! Ott nem voltak fehérkesztyűsök, sem furcsa városőrök és főleg nem volt mészárlás. Elhúzza a száját, aztán pedig kényszeríti magát arra, hogy a környezetükre figyeljen. Irritálja, hogy Cha'yss megint leúrnőzi, de ezúttal figyel az arcvonásaira. Biccent a törpének, ha már így megesett a bemutatkozás. Viszont aztán újra elhúzza a száját arra, hogy nincsen pálinka.*
- Nem is kell nyakló nélkül vedelni. Kis mennyiségben orvosság. Háborgó gyomorra, ilyesmi.
*Újra elhúzza a száját arra a körülményre, hogy nincsen pálinka. Kicsit arra is, hogy a neki hozott víz végül, a törpének hála, kiborul. Aenae csak pislog egyébként, hogy a törpe mennyire ledorongolja csóri Helwriket, akihez egyébként pont a kapitány küldte őket. Cha'yss persze tisztázza a helyzetet. A törpe meg amúgy is elviharzik, szóval Aenae már nem veszi a fáradtságot, hogy kinyissa a száját ebben az ügyben.*
- Nem, köszönöm semmit nem kérek a piacról. Egy korty pálinka pont elég lenne.
*Úgy tűnik, hogy itt egyedül Cha'yssra lehet számítani, mert a férfi mellényzsebéből előkerül laposüveg. Aenae egyébként nem egy nagy ivó, pálinkát ivott sem még soha, rumot sem. Csak annyit tud biztosan, hogy kell valami erős íz, ami elveszi a szája rossz ízét.*
- Rum...
*Ismétli Cha'ysst, aztán pillantását a férfin tartva meghúzza az üveget. Első kalandja a rummal ambivalens érzéseket hagy maga után. Furcsán finom és pocsék egyszerre. A szeme természetesen bekönnyezik, de legalább a rossz szájízt rögtön elveszi. Bár nem tervezett csókolózni mostanság. A második kortynál kifejezetten finomnak találja és a háborgó gyomrát is egyből lenyugtatja. Visszanyújtja Cha'yssznak, féloldalasan rámosolyog. Csak azért nem kezdi el újra a vonásait tanulmányozni, mert újabb városőr(?) érkezik közéjük, egy pillanattal később pedig Aenaenek már a fülén ömlik ki a tesztoszteron, ahogy Cha'yss rendre utasítja az állig felfegyverzett fickót. Fárasztja ez a dolog.*
- Na mondjad. Ez itt, meghallgat.
*Forgatja a szemét, neki ugyan nincsen szándékában senkit jómodorra tanítani és tulajdonképpen őt cseppet sem sértette az, ami ellen mind Cha'yss, mind a gnóm felszólalt. Attól viszont még mindig a röhögőgörcs kerülgeti, hogy "a Vashegy úrnője". Ujjai végeivel megdörgöli a szemeit. A gnómot a maga részéről fejrázással engedné útjára, neki aztán nincs rá szüksége. Figyelme a modortalan katonáé, aki bizonyára Denjaar kedvességét és szívéjes üdvözletét akarja tolmácsolni azután, hogy a kapuban leostobázta.*
//Gimeron, Chayss, Utrhin, Kagaenae, Helwrik//
*Aenae gyengének érzi magát, ezért aztán jól jön Cha'yss támogatása. Magában mosolyog azon, hogy valahogy rendre Cha'yss karjaiban köt ki, hiszen első találkozásukkor is valami ilyesmiben volt része, amikor az elf kapuőr kicsapta Habrertus asztalára a feketéllő ivarszervét. Mindenesetre a befelé történő mosolygás után a következő gondolata az, hogy össze kéne szednie magát és nem folyton Cha'yss karjaiba szédelegni. Illetve nem ilyen helyzetekben, merthogy egy sor, ennél sokkal kellemesebb helyzetben szívesen venné, ha a férfi az ölébe kapná. Nagy sóhajjal engedi el a gondolatot, de azért egy hosszú pillanatig tanulmányozza Cha'yss arcát, nem is figyelve a körülöttük lévőkre.*
- Nem kellett volna felkelni.
*Tátogja némán Cha'yssnak, még a férfi kezét is megszorítja egy pillanatra. Kagan kunyhója mennyivel jobb volt! Ott nem voltak fehérkesztyűsök, sem furcsa városőrök és főleg nem volt mészárlás. Elhúzza a száját, aztán pedig kényszeríti magát arra, hogy a környezetükre figyeljen. Irritálja, hogy Cha'yss megint leúrnőzi, de ezúttal figyel az arcvonásaira. Biccent a törpének, ha már így megesett a bemutatkozás. Viszont aztán újra elhúzza a száját arra, hogy nincsen pálinka.*
- Nem is kell nyakló nélkül vedelni. Kis mennyiségben orvosság. Háborgó gyomorra, ilyesmi.
*Újra elhúzza a száját arra a körülményre, hogy nincsen pálinka. Kicsit arra is, hogy a neki hozott víz végül, a törpének hála, kiborul. Aenae csak pislog egyébként, hogy a törpe mennyire ledorongolja csóri Helwriket, akihez egyébként pont a kapitány küldte őket. Cha'yss persze tisztázza a helyzetet. A törpe meg amúgy is elviharzik, szóval Aenae már nem veszi a fáradtságot, hogy kinyissa a száját ebben az ügyben.*
- Nem, köszönöm semmit nem kérek a piacról. Egy korty pálinka pont elég lenne.
*Úgy tűnik, hogy itt egyedül Cha'yssra lehet számítani, mert a férfi mellényzsebéből előkerül laposüveg. Aenae egyébként nem egy nagy ivó, pálinkát ivott sem még soha, rumot sem. Csak annyit tud biztosan, hogy kell valami erős íz, ami elveszi a szája rossz ízét.*
- Rum...
*Ismétli Cha'ysst, aztán pillantását a férfin tartva meghúzza az üveget. Első kalandja a rummal ambivalens érzéseket hagy maga után. Furcsán finom és pocsék egyszerre. A szeme természetesen bekönnyezik, de legalább a rossz szájízt rögtön elveszi. Bár nem tervezett csókolózni mostanság. A második kortynál kifejezetten finomnak találja és a háborgó gyomrát is egyből lenyugtatja. Visszanyújtja Cha'yssznak, féloldalasan rámosolyog. Csak azért nem kezdi el újra a vonásait tanulmányozni, mert újabb városőr(?) érkezik közéjük, egy pillanattal később pedig Aenaenek már a fülén ömlik ki a tesztoszteron, ahogy Cha'yss rendre utasítja az állig felfegyverzett fickót. Fárasztja ez a dolog.*
- Na mondjad. Ez itt, meghallgat.
*Forgatja a szemét, neki ugyan nincsen szándékában senkit jómodorra tanítani és tulajdonképpen őt cseppet sem sértette az, ami ellen mind Cha'yss, mind a gnóm felszólalt. Attól viszont még mindig a röhögőgörcs kerülgeti, hogy "a Vashegy úrnője". Ujjai végeivel megdörgöli a szemeit. A gnómot a maga részéről fejrázással engedné útjára, neki aztán nincs rá szüksége. Figyelme a modortalan katonáé, aki bizonyára Denjaar kedvességét és szívéjes üdvözletét akarja tolmácsolni azután, hogy a kapuban leostobázta.*
161. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-02-03 16:31:46
Üzenet elküldve: 2020-02-03 16:31:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Gimeron, Chayss, Utrhin, Kagaenae, Helwrik//
*Az aljas gnóm, egyedi recept alapján készített vizével, elindul újra az irodájába. Semmi különöset nem talál útközben, s érdekes beszélgetést sem hall kibontakozni, így belép az ajtón. Az egyetlen érdekes, ami fogadja, az Gimeron, s mivel ő vette fel végső soron a városi őrségbe, felismeri a törpét. Szemei azonban elkerekednek, s elfojtott dühöt szórnak a szürke szakállúra, mikor az sikeresen kiborítja kezéből a vizet, hiszen a félméretű írnok egyáltalán nem számított ilyesmire, így nem volt rá felkészülve.*
-Ezt mégis mire véljem? *Kérdezi, olyan higgadtan, amennyire csak annak maradni tud, vagy látszik. Feltehetően nem túl sikeresen. Mivel az italosztás meneteléről lemaradt, viszont valóban nem rendelkeznek alkohollal a Kaszárnyán belül, legalábbis ő nem tud ilyenről, legnyájasabb megnyilvánulásával kérdezi Aenaetől.*
-Esetleg menjek el kegyednek venni valamilyen gyógyító italt a piacra, hölgyem? *Ha teheti, közben kicsit meg is hajol, mondandója végére szemeit a földre szegezve, hiszen az még jobban dukál egy ilyen jelenethez, szerinte. Igen ám, de az egyik modortalan zsoldos betoppan, aminek Utrhin a legkevésbé sem örül, homlokát ráncolja is, de hallva a báró szavait, kivárva annak a végét, ő is hozzáfűz pár sort az eseményhez.*
-Tudja, uram, Artheniorba nem tűrjük az etikett mellőzését. Vigyázzon rá, mit mond, nehogy legközelebb egy pellengéren beszéljen a csőcselékhez. *Ezt a zsoldoshoz intézi, nem Cha'ysshoz. Elege van a kollégákból, de a vendégekből még nem annyira - legfeljebb a hányós nőszemélyből.*
-Esetleg szolgálhatok még valamivel méltóságotoknak? *Ha igen a válasz, ha nem, azt tudomásul veszi, alázatosan meghajol, majd dolgára megy, az elkövetkezőek függvényében.*
//Gimeron, Chayss, Utrhin, Kagaenae, Helwrik//
*Az aljas gnóm, egyedi recept alapján készített vizével, elindul újra az irodájába. Semmi különöset nem talál útközben, s érdekes beszélgetést sem hall kibontakozni, így belép az ajtón. Az egyetlen érdekes, ami fogadja, az Gimeron, s mivel ő vette fel végső soron a városi őrségbe, felismeri a törpét. Szemei azonban elkerekednek, s elfojtott dühöt szórnak a szürke szakállúra, mikor az sikeresen kiborítja kezéből a vizet, hiszen a félméretű írnok egyáltalán nem számított ilyesmire, így nem volt rá felkészülve.*
-Ezt mégis mire véljem? *Kérdezi, olyan higgadtan, amennyire csak annak maradni tud, vagy látszik. Feltehetően nem túl sikeresen. Mivel az italosztás meneteléről lemaradt, viszont valóban nem rendelkeznek alkohollal a Kaszárnyán belül, legalábbis ő nem tud ilyenről, legnyájasabb megnyilvánulásával kérdezi Aenaetől.*
-Esetleg menjek el kegyednek venni valamilyen gyógyító italt a piacra, hölgyem? *Ha teheti, közben kicsit meg is hajol, mondandója végére szemeit a földre szegezve, hiszen az még jobban dukál egy ilyen jelenethez, szerinte. Igen ám, de az egyik modortalan zsoldos betoppan, aminek Utrhin a legkevésbé sem örül, homlokát ráncolja is, de hallva a báró szavait, kivárva annak a végét, ő is hozzáfűz pár sort az eseményhez.*
-Tudja, uram, Artheniorba nem tűrjük az etikett mellőzését. Vigyázzon rá, mit mond, nehogy legközelebb egy pellengéren beszéljen a csőcselékhez. *Ezt a zsoldoshoz intézi, nem Cha'ysshoz. Elege van a kollégákból, de a vendégekből még nem annyira - legfeljebb a hányós nőszemélyből.*
-Esetleg szolgálhatok még valamivel méltóságotoknak? *Ha igen a válasz, ha nem, azt tudomásul veszi, alázatosan meghajol, majd dolgára megy, az elkövetkezőek függvényében.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1250-1269