Arthenior - Kaszárnya
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
520. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 20:23:00
Üzenet elküldve: 2021-01-24 20:23:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A konyhában//
*Szépen lassan épül a bizalma és az életkedve, ahogy az ő sötét világába apró kis fények pislákolnak be és hitetik el vele, hogy az élet nem csak a túlélésről szól. Mint például most a férfi mosolya, amivel fogadja őt... *
- Igen. Bocsánat. Mindjárt jövök... - *Feleli zavartan és kapkodva. És tényleg siet... Magára ölti a köpenyét, aztán elvonul elintézni a szükséges reggeli teendői javát. Egy kis időbe azért beletelik, de még langyos lesz az étel, mire visszaér.
Leül a parancsnokhelyettes mellé a korábban mutatott helyre és kikövetkezteti, hogy az oda rakott étel neki lett készítve. Ami számára egyszerre zavaró és... megható?*
- Köszönöm. - *Mondja, annak kifejtése nélkül, hogy mit is köszön. Majd elveszi a kanalat és az illatoknak is hála nagyon jó étvággyal lát neki a férfi remekbe szabott reggelijének.
A kérdésre csak bólint, mert épp tele van a szája. Ezzel füllent, mivel annyira jól azért nem aludt, de alighanem a másik is sejtheti, hogy olyan események után, amiken együtt átmentek, s amikről a lány még beszámolt az ő korábbi életéből... nos, hogy ezek után egy darabig nem lehet nyugodt az ember álma. Persze meglehet, hogy ezt is embere válogatja... A lényeg, hogy Garsin nem terhelné ilyesmikkel a parancsnokhelyettest, annak kedvessége ellenére sem, úgyhogy tartogatja csak magában.*
- És maga? - *Kérdez azért vissza, mikor lenyelte a falatot. Sejti a választ. Elképzelése szerint a férfit már annyira nem viseli meg az ilyesmi. Látta őt harcolni, biztos benne, hogy sokat tapasztalt már...
A belépőre odapillant ő is. Mintha tegnap látta volna az udvaron, mikor bejöttek. Vagyis volt ott egy hasonló, páncélos alak... de lehet más volt az.*
- Jó reggelt! - *Köszön maga is Bredoc után. Mikor a férfi barátságosan maguk közé invitálja az idegent, kicsit összébb húzza magát. Nem mintha ne férnének el, csak a félénkség vesz rajta erőt. Pedig mindenképpen jobb az, ha így, "segítséggel" ismerhet meg egy másik városőrt és nem magának kell kezdeményeznie.
Garsin egyébként egyszerű ruhákat visel, inget és nadrágot. Egy csöppet lógnak rajta, mert le van soványodva, de mivel magas, mégis egész jól fölveszi termete az anyagot. Vállán a régi városi őrség vörös köpenye pihen, széthúzva, mert annyira hideg azért nincs idebenn, de kellett a melege.*
*Szépen lassan épül a bizalma és az életkedve, ahogy az ő sötét világába apró kis fények pislákolnak be és hitetik el vele, hogy az élet nem csak a túlélésről szól. Mint például most a férfi mosolya, amivel fogadja őt... *
- Igen. Bocsánat. Mindjárt jövök... - *Feleli zavartan és kapkodva. És tényleg siet... Magára ölti a köpenyét, aztán elvonul elintézni a szükséges reggeli teendői javát. Egy kis időbe azért beletelik, de még langyos lesz az étel, mire visszaér.
Leül a parancsnokhelyettes mellé a korábban mutatott helyre és kikövetkezteti, hogy az oda rakott étel neki lett készítve. Ami számára egyszerre zavaró és... megható?*
- Köszönöm. - *Mondja, annak kifejtése nélkül, hogy mit is köszön. Majd elveszi a kanalat és az illatoknak is hála nagyon jó étvággyal lát neki a férfi remekbe szabott reggelijének.
A kérdésre csak bólint, mert épp tele van a szája. Ezzel füllent, mivel annyira jól azért nem aludt, de alighanem a másik is sejtheti, hogy olyan események után, amiken együtt átmentek, s amikről a lány még beszámolt az ő korábbi életéből... nos, hogy ezek után egy darabig nem lehet nyugodt az ember álma. Persze meglehet, hogy ezt is embere válogatja... A lényeg, hogy Garsin nem terhelné ilyesmikkel a parancsnokhelyettest, annak kedvessége ellenére sem, úgyhogy tartogatja csak magában.*
- És maga? - *Kérdez azért vissza, mikor lenyelte a falatot. Sejti a választ. Elképzelése szerint a férfit már annyira nem viseli meg az ilyesmi. Látta őt harcolni, biztos benne, hogy sokat tapasztalt már...
A belépőre odapillant ő is. Mintha tegnap látta volna az udvaron, mikor bejöttek. Vagyis volt ott egy hasonló, páncélos alak... de lehet más volt az.*
- Jó reggelt! - *Köszön maga is Bredoc után. Mikor a férfi barátságosan maguk közé invitálja az idegent, kicsit összébb húzza magát. Nem mintha ne férnének el, csak a félénkség vesz rajta erőt. Pedig mindenképpen jobb az, ha így, "segítséggel" ismerhet meg egy másik városőrt és nem magának kell kezdeményeznie.
Garsin egyébként egyszerű ruhákat visel, inget és nadrágot. Egy csöppet lógnak rajta, mert le van soványodva, de mivel magas, mégis egész jól fölveszi termete az anyagot. Vállán a régi városi őrség vörös köpenye pihen, széthúzva, mert annyira hideg azért nincs idebenn, de kellett a melege.*
519. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 19:34:16
Üzenet elküldve: 2021-01-24 19:34:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//A konyhában//
*Már éppen készülődik a reggeli, s ahogy mocorgást hall, csak remélni tudja, hogy Garsin az, hisz mégiscsak melegen finom a sült tojás.*
-Jó reggelt!
*Köszön vissza, s önkéntelenül is mosoly ül szája szélére a lányt látva. Kicsit kisimultabbnak látszik, mint korábban, és igazán jó ezt észrevenni rajta.*
-Ülj csak le, éhes vagy?
*Mutat egy helyre Bredoc, közben pedig fatálakat vesz elő, hogy szétszedhesse az ételt.*
-Tudtál aludni?
*Kérdezi, és nem csak formaiságból. Tényleg kíváncsi rá, hogy mennyire érzi magát kellemetlenül Garsin. Nem telik el sok idő, mikor egy férfi lép be a konyhába, s köszön oda nekik.*
-'reggelt!
*Köszönti viszont, ahogy azt illik. Meg is nézi magának, korábban még nem találkozhattak, úgy emlékezne rá, de semmi ilyesmi nem ugrik be neki. A férfi egészen felfegyverkezve érkezik, s Bredoc könnyűszerrel látja rajta, hogy igazán harcedzett legény lehet. Talán ha jó tíz évvel fiatalabb lenne a parancsnokhelyettes, talán még párbajozna is vele, de most elképzelhető, hogy nem szívesen állna ki ellene csak úgy, virtusból. Mindenesetre örül, hogy nem az ellenség soraiban kell látnia, hanem a (egyébként borzalmas) városi őrség köpenyében.*
-Pajtás ha gondolod, akad itt még kész reggeli, egy kis tojás és szalonna. Gyere, tisztelj meg minket!
*Mondja egész barátságos hangnemben, már amennyire tőle telik. Garsin most láthatja csak igazán, hogy mennyivel másabbul fest Bredoc a sajátjai közt, mint korábban, az ellenség karmai között. Rajta egyébként csak egy ing van, és a nadrágja, no meg egy csizma, a fegyvereit és páncélját még nem öltötte magára, az az ágyán pihen, a köpenyével együtt.*
*Már éppen készülődik a reggeli, s ahogy mocorgást hall, csak remélni tudja, hogy Garsin az, hisz mégiscsak melegen finom a sült tojás.*
-Jó reggelt!
*Köszön vissza, s önkéntelenül is mosoly ül szája szélére a lányt látva. Kicsit kisimultabbnak látszik, mint korábban, és igazán jó ezt észrevenni rajta.*
-Ülj csak le, éhes vagy?
*Mutat egy helyre Bredoc, közben pedig fatálakat vesz elő, hogy szétszedhesse az ételt.*
-Tudtál aludni?
*Kérdezi, és nem csak formaiságból. Tényleg kíváncsi rá, hogy mennyire érzi magát kellemetlenül Garsin. Nem telik el sok idő, mikor egy férfi lép be a konyhába, s köszön oda nekik.*
-'reggelt!
*Köszönti viszont, ahogy azt illik. Meg is nézi magának, korábban még nem találkozhattak, úgy emlékezne rá, de semmi ilyesmi nem ugrik be neki. A férfi egészen felfegyverkezve érkezik, s Bredoc könnyűszerrel látja rajta, hogy igazán harcedzett legény lehet. Talán ha jó tíz évvel fiatalabb lenne a parancsnokhelyettes, talán még párbajozna is vele, de most elképzelhető, hogy nem szívesen állna ki ellene csak úgy, virtusból. Mindenesetre örül, hogy nem az ellenség soraiban kell látnia, hanem a (egyébként borzalmas) városi őrség köpenyében.*
-Pajtás ha gondolod, akad itt még kész reggeli, egy kis tojás és szalonna. Gyere, tisztelj meg minket!
*Mondja egész barátságos hangnemben, már amennyire tőle telik. Garsin most láthatja csak igazán, hogy mennyivel másabbul fest Bredoc a sajátjai közt, mint korábban, az ellenség karmai között. Rajta egyébként csak egy ing van, és a nadrágja, no meg egy csizma, a fegyvereit és páncélját még nem öltötte magára, az az ágyán pihen, a köpenyével együtt.*
518. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 18:36:57
Üzenet elküldve: 2021-01-24 18:36:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
* Miután úgy tűnik, hogy a futárok végeznek, Pash biccent a mellette elhaladó ismeretlen férfinak, és a kölyöknek, aki mellette lépdel. Láthatóan nincs túl jó állapotban, talán utcai tolvaj, akit rajta kapott az egyik őr a csíntevésen. Nem az ő dolga, úgyhogy nem is foglalkozik vele. Befejezi inkább a gyakorlatozást, mielőtt vacsorázni térne. Este fáradtan, de mégis feszülten bújik az ágyba. A semmittevéstől legszívesebben a falat kaparná. *
//Napváltás//
* Reggel a szokásos rutinnal ébred. Az ágyból kikelve rögtön átmozgatja végtagjait, végez néhány nyújtást és egyszerű erőnléti gyakorlatot, hogy hamar észhez térjen, majd korgó gyomorral kezdi magára szedegetni a felszerelését. Ezúttal nem a nehéz páncélt, hanem a láncinget kanyarítja a posztóra, és mélyeket sóhajtva teszi fel a városőrök köpenyét. Még mindig utálja ezt a kiegészítőt, és feleslegesnek tartja, de a parancs az parancs, ha viselni kell, hát viseli. Pallosát itt hagyja, és a hosszúkardot csatolja az oldalára, így tesz a fokossal is. A pajzs a hátán végzi, máshol nem is tudná hordani, és ezek után megindul az étkezőbe, hiszen egyre inkább sürgeti őt a szervezete, egyre morcosabb hangokkal. *
- Üdv! * Köszön a többieknek, ahogy leérkezik, és nem zavartatva magát kezdi el a saját ételét elkészíteni. Kicsit zavarja, hogy ilyen korán ébredt, és még nincs kész a szakács által készített reggeli förmedvény, de talán jobb is így, mert így legalább biztosra veheti, hogy nem hányás ízű zabkását kap. *
//Napváltás//
* Reggel a szokásos rutinnal ébred. Az ágyból kikelve rögtön átmozgatja végtagjait, végez néhány nyújtást és egyszerű erőnléti gyakorlatot, hogy hamar észhez térjen, majd korgó gyomorral kezdi magára szedegetni a felszerelését. Ezúttal nem a nehéz páncélt, hanem a láncinget kanyarítja a posztóra, és mélyeket sóhajtva teszi fel a városőrök köpenyét. Még mindig utálja ezt a kiegészítőt, és feleslegesnek tartja, de a parancs az parancs, ha viselni kell, hát viseli. Pallosát itt hagyja, és a hosszúkardot csatolja az oldalára, így tesz a fokossal is. A pajzs a hátán végzi, máshol nem is tudná hordani, és ezek után megindul az étkezőbe, hiszen egyre inkább sürgeti őt a szervezete, egyre morcosabb hangokkal. *
- Üdv! * Köszön a többieknek, ahogy leérkezik, és nem zavartatva magát kezdi el a saját ételét elkészíteni. Kicsit zavarja, hogy ilyen korán ébredt, és még nincs kész a szakács által készített reggeli förmedvény, de talán jobb is így, mert így legalább biztosra veheti, hogy nem hányás ízű zabkását kap. *
517. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 16:59:05
Üzenet elküldve: 2021-01-24 16:59:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Többször is fölriadt az éjszaka, talán ezért is alszik kicsit tovább a szokásosnál: reggel pótolja a kiesett alvásidőt.
A konyhai motoszkálásra, tűz pattogására, zsír sercegésére ébred... Illetve természetesen a reggeli finom illatára.
Kinyitja a szemét, majd miután fölfogta, hogy hol is van, rögtön a parancsnokhelyettes ágya felé fordul. Üresen találja, ami kellemetlenül érinti, de valóban nincs benne olyan elvárás, hogy a férfi ezentúl őt pátyolgassa.
Ideje összeszednie magát és megtalálnia a saját boldogulását. Talán ha itt sikerül hasznossá tennie magát, akkor tartósan is lesz megélhetése és ezzel egyúttal az őrségnek is segíthet.
Vesz egy mély levegőt, a bátorságát gyűjtve. Arra számít ugyanis, hogy már csak idegenek lesznek körülötte és máris el kell kezdenie a beilleszkedést.
Felül aztán, de hátra még nem néz. Lábait fölhúzva kihasználja a takaró melegét, míg rendbe szedi úgy-ahogy a haját. Gyorsan átfésüli az ujjaival, majd hátra igazítja és megköti.
Aztán cipőt húz és búcsúzik már az ágytól. Épp föláll, hogy a köpenyéért menjen, mert túl hűvös a levegő, hogy csak egy ingben mászkáljon, míg előkészül a napra... Így pedig a konyha felé fordul és meglátja, ki is szorgoskodik ott valójában.*
- Jó reggelt! - *Köszön oda. Egy kicsit elszégyelli magát, hogy ilyen sokáig aludt, de a tény, hogy a férfi nem rázta föl és küldte a konyhába, megnyugtatja a parancsnokhelyettes türelme felől. Pedig véleménye szerint azt a reggelit neki kellett volna készítenie, ha már ezért van itt.
Mindenesetre örül, hogy Bredoc még itt van, így valamivel könnyebben indul a napja.*
*Többször is fölriadt az éjszaka, talán ezért is alszik kicsit tovább a szokásosnál: reggel pótolja a kiesett alvásidőt.
A konyhai motoszkálásra, tűz pattogására, zsír sercegésére ébred... Illetve természetesen a reggeli finom illatára.
Kinyitja a szemét, majd miután fölfogta, hogy hol is van, rögtön a parancsnokhelyettes ágya felé fordul. Üresen találja, ami kellemetlenül érinti, de valóban nincs benne olyan elvárás, hogy a férfi ezentúl őt pátyolgassa.
Ideje összeszednie magát és megtalálnia a saját boldogulását. Talán ha itt sikerül hasznossá tennie magát, akkor tartósan is lesz megélhetése és ezzel egyúttal az őrségnek is segíthet.
Vesz egy mély levegőt, a bátorságát gyűjtve. Arra számít ugyanis, hogy már csak idegenek lesznek körülötte és máris el kell kezdenie a beilleszkedést.
Felül aztán, de hátra még nem néz. Lábait fölhúzva kihasználja a takaró melegét, míg rendbe szedi úgy-ahogy a haját. Gyorsan átfésüli az ujjaival, majd hátra igazítja és megköti.
Aztán cipőt húz és búcsúzik már az ágytól. Épp föláll, hogy a köpenyéért menjen, mert túl hűvös a levegő, hogy csak egy ingben mászkáljon, míg előkészül a napra... Így pedig a konyha felé fordul és meglátja, ki is szorgoskodik ott valójában.*
- Jó reggelt! - *Köszön oda. Egy kicsit elszégyelli magát, hogy ilyen sokáig aludt, de a tény, hogy a férfi nem rázta föl és küldte a konyhába, megnyugtatja a parancsnokhelyettes türelme felől. Pedig véleménye szerint azt a reggelit neki kellett volna készítenie, ha már ezért van itt.
Mindenesetre örül, hogy Bredoc még itt van, így valamivel könnyebben indul a napja.*
516. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 16:42:00
Üzenet elküldve: 2021-01-24 16:42:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 656
OOC üzenetek: 453
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 656
OOC üzenetek: 453
Játékstílus: Megfontolt
//A büdös és a bunkó//
* Nem tud mit kezdeni a férfi ábrázatával. Azon kívül, hogy csak a szemöldökét emelgeti. Pedig ő aztán próbálkozik keményen. Nyalizik is neki, hátha jobb kedvre derülne. Amikor a fegyverhasználatról kérdezik, ő büszkén meséli, hogy elbánt azzal a nyúllal, de hamar lelombozzák. Arcán is látszik ez a csalódottság. Viszont igaza van az uraságnak, mert egy nyúl tényleg nem vág vissza, de egy ember az már igen. Most mintha lelkesebb is lenne már, hogy a harcról beszélnek. Ezt próbálja meg Nimeril kihasználni, ha már adott a lehetőség. Megkérdezik tőle, hogy lenne kedve kardozni. Természetesen nem, de ezt nem vágja csak úgy oda.*
- Legyen? Ha az uraság gondolja...* Hagyja levegőben a felajánlást. Nincs mit tenni ez van. Csak nem fog belehalni, ha mégis kardozásra kerül a sor, bár inkább nem szeretné. Viszont nem vághatják a fejéhez, hogy nem nyújt semmit a férfi pénzéért.*
* Nem tud mit kezdeni a férfi ábrázatával. Azon kívül, hogy csak a szemöldökét emelgeti. Pedig ő aztán próbálkozik keményen. Nyalizik is neki, hátha jobb kedvre derülne. Amikor a fegyverhasználatról kérdezik, ő büszkén meséli, hogy elbánt azzal a nyúllal, de hamar lelombozzák. Arcán is látszik ez a csalódottság. Viszont igaza van az uraságnak, mert egy nyúl tényleg nem vág vissza, de egy ember az már igen. Most mintha lelkesebb is lenne már, hogy a harcról beszélnek. Ezt próbálja meg Nimeril kihasználni, ha már adott a lehetőség. Megkérdezik tőle, hogy lenne kedve kardozni. Természetesen nem, de ezt nem vágja csak úgy oda.*
- Legyen? Ha az uraság gondolja...* Hagyja levegőben a felajánlást. Nincs mit tenni ez van. Csak nem fog belehalni, ha mégis kardozásra kerül a sor, bár inkább nem szeretné. Viszont nem vághatják a fejéhez, hogy nem nyújt semmit a férfi pénzéért.*
515. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 16:16:57
Üzenet elküldve: 2021-01-24 16:16:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
-Ez a legkevesebb.
*Mondja és őszintén ezt is gondolja. Szeretné, ha többet tehetne a lányért, s hogy kicsit is jobb legyen az élete. A páncél kérdésére bólint, s apró utasításokkal látja el, és így könnyebben lekerül a páncél róla, majd mintha megivott volna egy hordó sört, úgy dől ki. ~Remélem azért jobban érzi itt magát.~*
//Napváltás//
*Korán ébred fel, mint ahogy általában szokott. Mintha mindig valami fontos dolga lenne éppen akkor is, amikor egyébként semmi teendője nem akad. Talán a szokás hatalma, és a korral jár. Garsin, ha jól látja még alszik. ~Nem is baj, had pihenje ki magát.~ Tudja ő azt nagyon jól, hogy nem lehet egyszerű hirtelen egy teljesen idegen városba keveredni, aztán egy idegen helyen aludni, megannyi kérdés keringhet benne, és megannyi gondolat kavaroghat a fejében. A férfi, amint kicsit összébb szedi magát, s megmossa arcát egy tál vízben a konyhába indul. Sosem rest készíteni egy kis reggelit, bár ő maga ritkán eszik ilyen korán, gyakran csak későbbre éhezik meg, de most nem csak magára kell gondolnia. Apróbb tüzet rak, s mikor már jó parazsas akkor teszi oda a vas serpenyőt, hogy forrósodjon. Előkeres egy pár tojást, meg szalonnát és perce cipót. A zöldség túl nagy luxus, meg egyébként sincs oda érte annyira, hogy külön járjon érte, így marad a szalonnás rántotta, bőséges adaggal, hogy jusson kettejüknek, de még akár többeknek is elég lehetne. Ilyenkor mindig arra gondol, hogy talán majd jó lesz az későbbre. A nap is kezd már erőteljesebben besütni az ablakokon, nem olyan szürkületes, mint amikor megébredt, ez még inkább az új nap erejét pezsdíti ereiben.*
-Ez a legkevesebb.
*Mondja és őszintén ezt is gondolja. Szeretné, ha többet tehetne a lányért, s hogy kicsit is jobb legyen az élete. A páncél kérdésére bólint, s apró utasításokkal látja el, és így könnyebben lekerül a páncél róla, majd mintha megivott volna egy hordó sört, úgy dől ki. ~Remélem azért jobban érzi itt magát.~*
//Napváltás//
*Korán ébred fel, mint ahogy általában szokott. Mintha mindig valami fontos dolga lenne éppen akkor is, amikor egyébként semmi teendője nem akad. Talán a szokás hatalma, és a korral jár. Garsin, ha jól látja még alszik. ~Nem is baj, had pihenje ki magát.~ Tudja ő azt nagyon jól, hogy nem lehet egyszerű hirtelen egy teljesen idegen városba keveredni, aztán egy idegen helyen aludni, megannyi kérdés keringhet benne, és megannyi gondolat kavaroghat a fejében. A férfi, amint kicsit összébb szedi magát, s megmossa arcát egy tál vízben a konyhába indul. Sosem rest készíteni egy kis reggelit, bár ő maga ritkán eszik ilyen korán, gyakran csak későbbre éhezik meg, de most nem csak magára kell gondolnia. Apróbb tüzet rak, s mikor már jó parazsas akkor teszi oda a vas serpenyőt, hogy forrósodjon. Előkeres egy pár tojást, meg szalonnát és perce cipót. A zöldség túl nagy luxus, meg egyébként sincs oda érte annyira, hogy külön járjon érte, így marad a szalonnás rántotta, bőséges adaggal, hogy jusson kettejüknek, de még akár többeknek is elég lehetne. Ilyenkor mindig arra gondol, hogy talán majd jó lesz az későbbre. A nap is kezd már erőteljesebben besütni az ablakokon, nem olyan szürkületes, mint amikor megébredt, ez még inkább az új nap erejét pezsdíti ereiben.*
514. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 15:57:42
Üzenet elküldve: 2021-01-24 15:57:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 656
OOC üzenetek: 453
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 656
OOC üzenetek: 453
Játékstílus: Megfontolt
//A büdös és a bunkó//
* Nem tud mit kezdeni a férfi ábrázatával. Azon kívül, hogy csak a szemöldökét emelgeti. Pedig ő aztán próbálkozik keményen. Nyalizik is neki, hátha jobb kedvre derülne. Amikor a fegyverhasználatról kérdezik, ő büszkén meséli, hogy elbánt azzal a nyúllal, de hamar lelombozzák. Arcán is látszik ez a csalódottság. Viszont igaza van az uraságnak, mert egy nyúl tényleg nem vág vissza, de egy ember az már igen. Most mintha lelkesebb is lenne már, hogy a harcról beszélnek. Ezt próbálja meg Nimeril kihasználni, ha már adott a lehetőség. Megkérdezik tőle, hogy lenne kedve kardozni. Természetesen nem, de ezt nem vágja csak úgy oda.*
- Legyen? Ha az uraság gondolja...* Hagyja levegőben a felajánlást. Nincs mit tenni ez van. Csak nem fog belehalni, ha mégis kardozásra kerül a sor, bár inkább nem szeretné. Viszont nem vághatják a fejéhez, hogy nem nyújt semmit a férfi pénzéért.*
* Nem tud mit kezdeni a férfi ábrázatával. Azon kívül, hogy csak a szemöldökét emelgeti. Pedig ő aztán próbálkozik keményen. Nyalizik is neki, hátha jobb kedvre derülne. Amikor a fegyverhasználatról kérdezik, ő büszkén meséli, hogy elbánt azzal a nyúllal, de hamar lelombozzák. Arcán is látszik ez a csalódottság. Viszont igaza van az uraságnak, mert egy nyúl tényleg nem vág vissza, de egy ember az már igen. Most mintha lelkesebb is lenne már, hogy a harcról beszélnek. Ezt próbálja meg Nimeril kihasználni, ha már adott a lehetőség. Megkérdezik tőle, hogy lenne kedve kardozni. Természetesen nem, de ezt nem vágja csak úgy oda.*
- Legyen? Ha az uraság gondolja...* Hagyja levegőben a felajánlást. Nincs mit tenni ez van. Csak nem fog belehalni, ha mégis kardozásra kerül a sor, bár inkább nem szeretné. Viszont nem vághatják a fejéhez, hogy nem nyújt semmit a férfi pénzéért.*
513. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 14:45:49
Üzenet elküldve: 2021-01-24 14:45:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pash és Nae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A fiú kérdésére elmosolyodik. Tapasztalatlannak tűnik még az ivás terén, elvégre, ha nem így lenne, bizonyára már ő maga is megélte volna azt a borzalmas pillanatot, mikor az ember úgy érzi, ha most nem könyörög az isteneknek, menten megdöglik. Persze nem kívánja neki, hogy egyszer annyira irtózatosan leigya magát, hogy valós halálfélelme legyen, de ha valaki elindul a szesszel való kísérletezés útján, előbb-utóbb maga is kénytelen találkozni az érzéssel.*
-Jobb az, ha sose tudod meg Kölyök!
*A szájából viszonylag gyakran elhangzó becenevet a legkevésbé sem fölényeskedve, vagy lenézően ejti ki. Hetven nyarat látott már, jóformán minden emberfiú számára csak gyerek, elvégre ha fajtájuk béli volna, már a nagyanyja is lehetne akár.*
-A Kikötő már úgy marad. Csak arra kell figyelmünk, hogy ne szemtelenedjenek el annyira az ottaniak, hogy célba vegyék a várost.
*Nae legalább is úgy van vele, amíg a város nem avatkozik a csőcselék belügyeibe és fordítva, addig nem lesz gond.*
-Ebben egyetértünk. Az a hely egy bűzlő kelés a város testén, amit, ha nem kezelünk, egész Arthenior rohadni fog.
*Szól fintorogva, bár igazság szerint még eddig egyetlenegyszer sem járt személyesen odaát, de már a meredélynél érezni lehet a szar és a bűn szagát.*
-Nem tudom, hogy a Tanács mer-e majd lépni ez ügyben, azt hallottam az egyik tag odavalósi.
*Naet régebben sohasem érdekelte a politika, ám azóta, mióta a hadnaggyal azt tették, amit, igyekszik nyitva tartani a szemét.
Tekintetét hosszan a korsóra szegezi, figyeli a sárgás folyadékot majd hirtelen ötlettől vezérelve szólal meg.*
-Asszondom, menjen fenékig!
*Persze a gondolat neki sem annyira szimpatikus, viszont, ha tisztesen be akarnak rúgni, bizony komoly áldozatokat kell hozni.*
//Pash és Nae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A fiú kérdésére elmosolyodik. Tapasztalatlannak tűnik még az ivás terén, elvégre, ha nem így lenne, bizonyára már ő maga is megélte volna azt a borzalmas pillanatot, mikor az ember úgy érzi, ha most nem könyörög az isteneknek, menten megdöglik. Persze nem kívánja neki, hogy egyszer annyira irtózatosan leigya magát, hogy valós halálfélelme legyen, de ha valaki elindul a szesszel való kísérletezés útján, előbb-utóbb maga is kénytelen találkozni az érzéssel.*
-Jobb az, ha sose tudod meg Kölyök!
*A szájából viszonylag gyakran elhangzó becenevet a legkevésbé sem fölényeskedve, vagy lenézően ejti ki. Hetven nyarat látott már, jóformán minden emberfiú számára csak gyerek, elvégre ha fajtájuk béli volna, már a nagyanyja is lehetne akár.*
-A Kikötő már úgy marad. Csak arra kell figyelmünk, hogy ne szemtelenedjenek el annyira az ottaniak, hogy célba vegyék a várost.
*Nae legalább is úgy van vele, amíg a város nem avatkozik a csőcselék belügyeibe és fordítva, addig nem lesz gond.*
-Ebben egyetértünk. Az a hely egy bűzlő kelés a város testén, amit, ha nem kezelünk, egész Arthenior rohadni fog.
*Szól fintorogva, bár igazság szerint még eddig egyetlenegyszer sem járt személyesen odaát, de már a meredélynél érezni lehet a szar és a bűn szagát.*
-Nem tudom, hogy a Tanács mer-e majd lépni ez ügyben, azt hallottam az egyik tag odavalósi.
*Naet régebben sohasem érdekelte a politika, ám azóta, mióta a hadnaggyal azt tették, amit, igyekszik nyitva tartani a szemét.
Tekintetét hosszan a korsóra szegezi, figyeli a sárgás folyadékot majd hirtelen ötlettől vezérelve szólal meg.*
-Asszondom, menjen fenékig!
*Persze a gondolat neki sem annyira szimpatikus, viszont, ha tisztesen be akarnak rúgni, bizony komoly áldozatokat kell hozni.*
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 11:59:20
Üzenet elküldve: 2021-01-24 11:59:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Részleteket nem kap, de egyelőre ennyi is elég: hogy jó hírek érkeztek.
Bólint, majd engedelmesen követi a férfit az istállóba.
Ott elálldogálna várakozva, mikor egy kíváncsibb ló felé dugja a fejét, tapintatlanul az "arcába mászva". Ijedten húzódik hátra. Aztán... visszanéz az állatra, aki még mindig nyújtogatja felé a nyakát, de el nem tudja őt érni... Egy kicsit megsajnálja, úgyhogy bátortalanul felé nyújtja a kezét, s mikor a hatalmas fej nem akarja leharapni az ujjait, csak kicsit megkóstolgatja, szaglássza, akkor közelebb mer lépni hozzá.
Az állat folytatja a kíváncsiskodást, még a csuklyáját is sikerül levernie, amitől Garsint egy régen érzett csiklandós érzés fogja el: a nevetés. Ki nem buggyan belőle, de még csak mosoly formában sem jut el az arcáig, mindössze a lelke mélyén sziporkázik fel ez a kis szikra.
Vállát fölhúzza, mikor a ló oldalt a nyakát piszkálná, helyette ő simogatja meg ugyanott az állatot.
Aztán látja a szeme sarkából, hogy a parancsnokhelyettes végzett. Nem szeretné váratni őt, úgyhogy még egy simítással elbúcsúzik a kíváncsi jószágtól és megy a férfi után, amerre amaz vezeti őt.
Ha bárkivel találkoznak, félénken biccent üdvözlés gyanánt, egyébként leginkább Bredoc hátát figyeli, vagy az ajtókat, amik mellett elhaladnak. Talán nem valami érdekesek, de ha itt fog dolgozni, jó lesz, ha hamar megtanul tájékozódni. Persze, ez nem most fog megtörténni, mert meg sem állnak a folyosó végéig.
Garsin számára nem idegen ez a látvány, mert sem otthon, sem a mosodában nem aludtak másképp, ahogy a bánya is leginkább ilyen tömegszállásokból állt. A tömlöc az kényelmetlen volt, ahol még ágy és takaró sem jutott. Ez a szálláshely itt viszont egészen barátságos az ő szemében.
Egyből fölfedezi a konyhát is a terem végében és távolról igyekszik is fölmérni, mi minden lehet benne... De azért közben megy Bredoc után, aki egy szekrényhez lép és válogat benne.*
- Köszönöm, u... Brox. - *Veszi át hálásan a ruhákat, egy kicsit eltartva magától, hogy nedves köpenyétől ne ázzanak át ezek is.*
- Segítsek a páncéljával? - *Kérdi, mikor a férfi szorgalmazza, hogy térjenek nyugovóra.
Ha Bredoc elfogadja a segítségét, akkor a lány figyel az utasításaira, ha nem, úgy megy a maga dolgára.
Önállósítja már magát, bár elég bizonytalanul mozog az új helyen.
Tűz közelébe teríti a köpenyét, aztán ha van hely valahol vízzel és mosdótállal, akkor azt keresi fel, illetve átöltözik. Félrevonul, és be is húzódik valahova, ha tud, de nem szégyenlősködik különösebben. A túlzott szemérmességre sosem volt lehetősége, hisz sosem volt akkora személyes tere, mindig másokkal kellett osztoznia, míg férjhez nem ment. A bányára pedig ez hatványozottan igaz volt. Jóllehet, ott nem is az öltözködés volt a legnagyobb gondja, hisz ilyesmire lehetősége sem volt, de azért akadt, amit inkább csinált volna egyedül, félrevonulva. Ám az ember alkalmazkodik, ha muszáj...
Miután a ruháit is kiterítette valahova, megnézi, hol alszik a parancsnokhelyettes.
Nem akar nyíltan a nyakán lógni és a terhére lenni, ezért nem közvetlenül mellette, de azért a közelében keres szabad helyet magának. Bebújik a takaró alá, de sokáig nem jön még álom a szemére, ahhoz túlságosan izgatott.
Az idegen hely zajait figyeli, arra gondol, mi vár majd rá holnap, aztán a múlt is visszatér őt kísérteni... képek villannak be régről és a közelmúltból.
Hiányolja Soreylt. A lovag ilyenkor már ölelte és melegítette őt az elmúlt hatokban, most viszont nincs itt.
Szorosabbra húzza maga körül a takarót és próbál inkább arra gondolni, hogy most legalább már biztonságban vannak.*
Bólint, majd engedelmesen követi a férfit az istállóba.
Ott elálldogálna várakozva, mikor egy kíváncsibb ló felé dugja a fejét, tapintatlanul az "arcába mászva". Ijedten húzódik hátra. Aztán... visszanéz az állatra, aki még mindig nyújtogatja felé a nyakát, de el nem tudja őt érni... Egy kicsit megsajnálja, úgyhogy bátortalanul felé nyújtja a kezét, s mikor a hatalmas fej nem akarja leharapni az ujjait, csak kicsit megkóstolgatja, szaglássza, akkor közelebb mer lépni hozzá.
Az állat folytatja a kíváncsiskodást, még a csuklyáját is sikerül levernie, amitől Garsint egy régen érzett csiklandós érzés fogja el: a nevetés. Ki nem buggyan belőle, de még csak mosoly formában sem jut el az arcáig, mindössze a lelke mélyén sziporkázik fel ez a kis szikra.
Vállát fölhúzza, mikor a ló oldalt a nyakát piszkálná, helyette ő simogatja meg ugyanott az állatot.
Aztán látja a szeme sarkából, hogy a parancsnokhelyettes végzett. Nem szeretné váratni őt, úgyhogy még egy simítással elbúcsúzik a kíváncsi jószágtól és megy a férfi után, amerre amaz vezeti őt.
Ha bárkivel találkoznak, félénken biccent üdvözlés gyanánt, egyébként leginkább Bredoc hátát figyeli, vagy az ajtókat, amik mellett elhaladnak. Talán nem valami érdekesek, de ha itt fog dolgozni, jó lesz, ha hamar megtanul tájékozódni. Persze, ez nem most fog megtörténni, mert meg sem állnak a folyosó végéig.
Garsin számára nem idegen ez a látvány, mert sem otthon, sem a mosodában nem aludtak másképp, ahogy a bánya is leginkább ilyen tömegszállásokból állt. A tömlöc az kényelmetlen volt, ahol még ágy és takaró sem jutott. Ez a szálláshely itt viszont egészen barátságos az ő szemében.
Egyből fölfedezi a konyhát is a terem végében és távolról igyekszik is fölmérni, mi minden lehet benne... De azért közben megy Bredoc után, aki egy szekrényhez lép és válogat benne.*
- Köszönöm, u... Brox. - *Veszi át hálásan a ruhákat, egy kicsit eltartva magától, hogy nedves köpenyétől ne ázzanak át ezek is.*
- Segítsek a páncéljával? - *Kérdi, mikor a férfi szorgalmazza, hogy térjenek nyugovóra.
Ha Bredoc elfogadja a segítségét, akkor a lány figyel az utasításaira, ha nem, úgy megy a maga dolgára.
Önállósítja már magát, bár elég bizonytalanul mozog az új helyen.
Tűz közelébe teríti a köpenyét, aztán ha van hely valahol vízzel és mosdótállal, akkor azt keresi fel, illetve átöltözik. Félrevonul, és be is húzódik valahova, ha tud, de nem szégyenlősködik különösebben. A túlzott szemérmességre sosem volt lehetősége, hisz sosem volt akkora személyes tere, mindig másokkal kellett osztoznia, míg férjhez nem ment. A bányára pedig ez hatványozottan igaz volt. Jóllehet, ott nem is az öltözködés volt a legnagyobb gondja, hisz ilyesmire lehetősége sem volt, de azért akadt, amit inkább csinált volna egyedül, félrevonulva. Ám az ember alkalmazkodik, ha muszáj...
Miután a ruháit is kiterítette valahova, megnézi, hol alszik a parancsnokhelyettes.
Nem akar nyíltan a nyakán lógni és a terhére lenni, ezért nem közvetlenül mellette, de azért a közelében keres szabad helyet magának. Bebújik a takaró alá, de sokáig nem jön még álom a szemére, ahhoz túlságosan izgatott.
Az idegen hely zajait figyeli, arra gondol, mi vár majd rá holnap, aztán a múlt is visszatér őt kísérteni... képek villannak be régről és a közelmúltból.
Hiányolja Soreylt. A lovag ilyenkor már ölelte és melegítette őt az elmúlt hatokban, most viszont nincs itt.
Szorosabbra húzza maga körül a takarót és próbál inkább arra gondolni, hogy most legalább már biztonságban vannak.*
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-24 10:39:21
Üzenet elküldve: 2021-01-24 10:39:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Garsin//
*Ő maga is biccent az alaknak, hálája jeléül, s bárhogy is kicsit tiszteli ezeket a kopaszokat, hisz tréfát nem ismerve végzik a feladataikat, valószínűleg a közjó érdekében.*
-Úgy is mondhatjuk. Kicsit örülök neki valamilyen szinten.
*Válaszolja Garsinnak, s nem is menne tovább bele a dologba, hisz áztak már eleget. *
-Majd elmesélem, de most menjünk beljebb, nehogy megfázzunk.
*Mondja kedvesen, majd elkezdi vezetni a lovat, s reméli, hogy a lány is követi majd. Gyorsan megköti az istállóban, s már mehetnek is beljebb. Az őrök egy rövid párbeszéd után készségesen engedik tovább mindkettejüket, s ha ugyan személyesen nem is ismerik a férfit, a nevét hallhatták már. A papírost szükségtelen elővennie, a lányért pedig ő maga felel természetesen. Ahogy beérnek láthatja Garsin a megannyi folyosót és ajtók sokaságát, mint egy kis labirintus. Szerencsére Bredocnak volt ideje kiismerni a helyet, mielőtt elindult volna.*
-Erre megyünk, a folyosón végig.
*Mondja, s vezeti a lányt, nem túl gyorsan persze, hogy nyugodtan tudjon nézelődni, bár sok érdekes nemigen lehet itt, raktárak, alakuló termek és hasonlók. A kitaruló nagy térben pedig a pihenőhely van, bár közel sem olyan mint egy jó fogadóé, a bakáknak éppen megfelel. Tiszta, meleg ágy és ropogó tűz néhány helyen. Egy szekrényben kezd turkálni, majd átnyújt a lánynak egy adagnyi száraz ruhát, s valami törölköző félét. *
-Forró fürdőt sajnos nem tudok csinálni, de itt van egy kis száraz ruha, biztos nem méret, és nem is valami csinos, de amíg esetleg megszáradnak a tieid jó lesz. Nyugodtan foglalj el egy helyet, nem fog senki zavarni hidd el, aztán tegyük el magunkat holnapra, én azt mondom.
*Mondja, és igazából sajnálja hogy csak ennyivel tud szolgálni, de sem ereje sem lehetősége nincs nagyon másra jelenleg. Elfáradt, és talán majd az új nap új erőt ad neki is. *
A hozzászólás írója (Bredoc Droyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.24 10:50:38
*Ő maga is biccent az alaknak, hálája jeléül, s bárhogy is kicsit tiszteli ezeket a kopaszokat, hisz tréfát nem ismerve végzik a feladataikat, valószínűleg a közjó érdekében.*
-Úgy is mondhatjuk. Kicsit örülök neki valamilyen szinten.
*Válaszolja Garsinnak, s nem is menne tovább bele a dologba, hisz áztak már eleget. *
-Majd elmesélem, de most menjünk beljebb, nehogy megfázzunk.
*Mondja kedvesen, majd elkezdi vezetni a lovat, s reméli, hogy a lány is követi majd. Gyorsan megköti az istállóban, s már mehetnek is beljebb. Az őrök egy rövid párbeszéd után készségesen engedik tovább mindkettejüket, s ha ugyan személyesen nem is ismerik a férfit, a nevét hallhatták már. A papírost szükségtelen elővennie, a lányért pedig ő maga felel természetesen. Ahogy beérnek láthatja Garsin a megannyi folyosót és ajtók sokaságát, mint egy kis labirintus. Szerencsére Bredocnak volt ideje kiismerni a helyet, mielőtt elindult volna.*
-Erre megyünk, a folyosón végig.
*Mondja, s vezeti a lányt, nem túl gyorsan persze, hogy nyugodtan tudjon nézelődni, bár sok érdekes nemigen lehet itt, raktárak, alakuló termek és hasonlók. A kitaruló nagy térben pedig a pihenőhely van, bár közel sem olyan mint egy jó fogadóé, a bakáknak éppen megfelel. Tiszta, meleg ágy és ropogó tűz néhány helyen. Egy szekrényben kezd turkálni, majd átnyújt a lánynak egy adagnyi száraz ruhát, s valami törölköző félét. *
-Forró fürdőt sajnos nem tudok csinálni, de itt van egy kis száraz ruha, biztos nem méret, és nem is valami csinos, de amíg esetleg megszáradnak a tieid jó lesz. Nyugodtan foglalj el egy helyet, nem fog senki zavarni hidd el, aztán tegyük el magunkat holnapra, én azt mondom.
*Mondja, és igazából sajnálja hogy csak ennyivel tud szolgálni, de sem ereje sem lehetősége nincs nagyon másra jelenleg. Elfáradt, és talán majd az új nap új erőt ad neki is. *
A hozzászólás írója (Bredoc Droyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.24 10:50:38
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-23 19:30:07
Üzenet elküldve: 2021-01-23 19:30:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pash és Nae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pash nagyot nyel, ahogy belegondol, hogy milyen lehet az a helyzet, amikor könyörögne azért, hogy hányhasson. *
- Már miért ne tudnék magamtól hányni, miért kellene ahhoz az istenek segítsége? * Teszi fel a kérdést, hiszen sose volt még annyira részeg, amilyen úgy tűnik, hogy az este folyamán még lesz. Remek partnert talált, aki átvezeti az alkoholizmushoz vezető út kapuján. Láthatóan, és hallhatóan sokat tapasztalt, és edzett májú elfről van szó, aki, ahogy mondta, még a haját is fogná, ha szüksége lenne rá. Na persze Pash azóta se tudja, hogy miért kellene fogni a haját hányás közben. Csak remélni tudja, hogy erre nem kerül majd sor. De ezek nem tántorítják el attól, hogy ismét a szájához emelje a korsót. *
- Nem kellett volna hagyni, hogy idáig jusson a kikötő. * Sóhajt a fiú nagyot, belátva, hogy nem lenne könnyű visszaszerezni azt. * De amíg ott nincs rend, addig itt se lesz az igazán. De persze most jobb lenne előbb azt a tüzet eloltani, ami már a tetőt égeti.
* Látja be a tévedését, még ha ködösek is a gondolatai. Hamar megmagyarázza azt is, hogy milyen tűzre gondol. *
- Jó lenne rendet rakni Sárvárosban, mielőtt Arthenior lesz a második kikötő. * Mondja ki végül, hogy mire gondol. *
//Pash és Nae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Pash nagyot nyel, ahogy belegondol, hogy milyen lehet az a helyzet, amikor könyörögne azért, hogy hányhasson. *
- Már miért ne tudnék magamtól hányni, miért kellene ahhoz az istenek segítsége? * Teszi fel a kérdést, hiszen sose volt még annyira részeg, amilyen úgy tűnik, hogy az este folyamán még lesz. Remek partnert talált, aki átvezeti az alkoholizmushoz vezető út kapuján. Láthatóan, és hallhatóan sokat tapasztalt, és edzett májú elfről van szó, aki, ahogy mondta, még a haját is fogná, ha szüksége lenne rá. Na persze Pash azóta se tudja, hogy miért kellene fogni a haját hányás közben. Csak remélni tudja, hogy erre nem kerül majd sor. De ezek nem tántorítják el attól, hogy ismét a szájához emelje a korsót. *
- Nem kellett volna hagyni, hogy idáig jusson a kikötő. * Sóhajt a fiú nagyot, belátva, hogy nem lenne könnyű visszaszerezni azt. * De amíg ott nincs rend, addig itt se lesz az igazán. De persze most jobb lenne előbb azt a tüzet eloltani, ami már a tetőt égeti.
* Látja be a tévedését, még ha ködösek is a gondolatai. Hamar megmagyarázza azt is, hogy milyen tűzre gondol. *
- Jó lenne rendet rakni Sárvárosban, mielőtt Arthenior lesz a második kikötő. * Mondja ki végül, hogy mire gondol. *
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-23 17:00:28
Üzenet elküldve: 2021-01-23 17:00:28
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet fentről//
*A hivatalnok komoran biccent. Még egy feladat neki, de ez már meg sem lepi. Beletörődött abba, hogy őt folyamatosan utasítják, ez pedig a jellemet olyan módon formálja, hogy most minden ellenérzés nélkül tud felkászálódni a szekérre és búcsút inteni.*
-Viszlát!
*Köszön kurtán és dideregve húz magára egy esőköpönyeget. A szólnak a kocsisnak, váltanak néhány sutymorgó kurta szót, aztán csattan az ostor, a csatakos szamarak pedig megindulnak az estében.
Bredoc pedig így kézbesítette a levelet, melyen talán az egész munkatábor sorsa múlik.*
*A hivatalnok komoran biccent. Még egy feladat neki, de ez már meg sem lepi. Beletörődött abba, hogy őt folyamatosan utasítják, ez pedig a jellemet olyan módon formálja, hogy most minden ellenérzés nélkül tud felkászálódni a szekérre és búcsút inteni.*
-Viszlát!
*Köszön kurtán és dideregve húz magára egy esőköpönyeget. A szólnak a kocsisnak, váltanak néhány sutymorgó kurta szót, aztán csattan az ostor, a csatakos szamarak pedig megindulnak az estében.
Bredoc pedig így kézbesítette a levelet, melyen talán az egész munkatábor sorsa múlik.*
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-23 16:53:08
Üzenet elküldve: 2021-01-23 16:53:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A büdös és a bunkó//
*Az ostoba szabadkozást mindössze szemöldöke megemelésével ajándékozza. Hihetetlen, hogy az ember ilyen önzetlenül ad, s cserébe mégis ily durva szavakat kap viszonzásul. Még az sem tudja szórakoztatni igazán, hogy a vörös hamisan bókol, pedig eddig rendkívül jót mulatott azon, milyen rettenetesen hazudik, mennyire nehezen ejti ki a dicsérő szavakat - ettől volt az egész érdekes. Pontosan ezért nem tetszettek neki az őszinte szavak, elvégre nem azt kapta, amiért oly nagylelkűen fizet.*
-Áh, egy nyulat semmiség elejteni.
*Legyint nagyképűen, s közben lassan elérik a Kaszárnya bejáratát.*
-Egy fegyveres emberrel szembe szállni... nos, az egészen más.
*Hangján hallatszik mennyivel lelkesebben beszél, mikor harcra terelődik a téma, ám több gondolatot ezzel kapcsolatban nem oszt meg a leánnyal, úgy érzi úgyse értené.
Ahogy az őrökhöz érnek, akaratlanul is eszébe jut az a morcos lány, akit pár hata épp ide, a Kaszárnyába kísért. A nevére már nem emlékszik, csupán arra, hogy a parancsnok leánya, kíváncsi rá, viszontlátja-e esetleg a gyakorlótéren, egészen kedve lenne megvívni vele. Még köszönésképp biccent az őröknek, illetve lepakolja fegyvereit, ha kérik, majd int Nimerilnek, hogy kövesse.*
-Gondolom nincs kedved gyakorlókardot forgatni.
*Pillant a másikra, amint a térre érnek, s válogatni kezd a fafegyverek között.*
*Az ostoba szabadkozást mindössze szemöldöke megemelésével ajándékozza. Hihetetlen, hogy az ember ilyen önzetlenül ad, s cserébe mégis ily durva szavakat kap viszonzásul. Még az sem tudja szórakoztatni igazán, hogy a vörös hamisan bókol, pedig eddig rendkívül jót mulatott azon, milyen rettenetesen hazudik, mennyire nehezen ejti ki a dicsérő szavakat - ettől volt az egész érdekes. Pontosan ezért nem tetszettek neki az őszinte szavak, elvégre nem azt kapta, amiért oly nagylelkűen fizet.*
-Áh, egy nyulat semmiség elejteni.
*Legyint nagyképűen, s közben lassan elérik a Kaszárnya bejáratát.*
-Egy fegyveres emberrel szembe szállni... nos, az egészen más.
*Hangján hallatszik mennyivel lelkesebben beszél, mikor harcra terelődik a téma, ám több gondolatot ezzel kapcsolatban nem oszt meg a leánnyal, úgy érzi úgyse értené.
Ahogy az őrökhöz érnek, akaratlanul is eszébe jut az a morcos lány, akit pár hata épp ide, a Kaszárnyába kísért. A nevére már nem emlékszik, csupán arra, hogy a parancsnok leánya, kíváncsi rá, viszontlátja-e esetleg a gyakorlótéren, egészen kedve lenne megvívni vele. Még köszönésképp biccent az őröknek, illetve lepakolja fegyvereit, ha kérik, majd int Nimerilnek, hogy kövesse.*
-Gondolom nincs kedved gyakorlókardot forgatni.
*Pillant a másikra, amint a térre érnek, s válogatni kezd a fafegyverek között.*
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-23 14:09:07
Üzenet elküldve: 2021-01-23 14:09:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet fentről//
*A lezajló párbeszéd java Garsin számára továbbra is magas, tele ismeretlen kifejezésekkel. De azért hellyel-közzel figyel, mert akad benne kíváncsiság, csak épp egy kicsit butának érzi magát, hogy nem ért meg mindent.
Mikor érzi, hogy már kezd átnedvesedni a haja, ahogy fölfelé néz és csorog hátra homlokáról az eső, akkor felhagy ezzel a tevékenységgel és visszahajtja a fejét. A köpeny szerencsére elég jól bírja, még nem ázott át, ami örvendetes, tekintve, hogy híján van a váltásruhának. Azért jó lesz lassan fedél alá menni...
Ha az intézők elszánják magukat a távozásra, biccent feléjük. Bár sok ügyet nem vetettek rá, így vélhetően erre sem figyelnek igazán, azért illendőnek tartja elköszönni.*
- Hírek? Az őrségről? - *Érdeklődik, mikor Bredoc kedélyesen hozzá fordul, valamiféle újdonságokról beszélve.
Aztán kicsit meg is bánja a kíváncsiskodását, de már nem visszakozik, csak várja a következményt, vagy jobb esetben a választ.
Majd kíváncsi várakozással fordul a kapu felé, míg a férfi érezhetően fellelkesült, s ez Garsinra is jó hatással van, mert így megül benne a hit, hogy talán minden rendben lesz.
De majd, ha bementek, akkor fogják bizonyára látni, hogy mi a helyzet, van-e itt még valaki.
Nem válaszol semmit a parancsnokhelyettesnek, mert nem is tudja, mit mondhatna, vagy mit kellene mondania. Nincs hozzászokva, hogy bárkit is érdekelne a mondandója, hacsak nem kimondottan kérdezik valamiről...*
A hozzászólás írója (Garsin Elthur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.23 14:10:35
*A lezajló párbeszéd java Garsin számára továbbra is magas, tele ismeretlen kifejezésekkel. De azért hellyel-közzel figyel, mert akad benne kíváncsiság, csak épp egy kicsit butának érzi magát, hogy nem ért meg mindent.
Mikor érzi, hogy már kezd átnedvesedni a haja, ahogy fölfelé néz és csorog hátra homlokáról az eső, akkor felhagy ezzel a tevékenységgel és visszahajtja a fejét. A köpeny szerencsére elég jól bírja, még nem ázott át, ami örvendetes, tekintve, hogy híján van a váltásruhának. Azért jó lesz lassan fedél alá menni...
Ha az intézők elszánják magukat a távozásra, biccent feléjük. Bár sok ügyet nem vetettek rá, így vélhetően erre sem figyelnek igazán, azért illendőnek tartja elköszönni.*
- Hírek? Az őrségről? - *Érdeklődik, mikor Bredoc kedélyesen hozzá fordul, valamiféle újdonságokról beszélve.
Aztán kicsit meg is bánja a kíváncsiskodását, de már nem visszakozik, csak várja a következményt, vagy jobb esetben a választ.
Majd kíváncsi várakozással fordul a kapu felé, míg a férfi érezhetően fellelkesült, s ez Garsinra is jó hatással van, mert így megül benne a hit, hogy talán minden rendben lesz.
De majd, ha bementek, akkor fogják bizonyára látni, hogy mi a helyzet, van-e itt még valaki.
Nem válaszol semmit a parancsnokhelyettesnek, mert nem is tudja, mit mondhatna, vagy mit kellene mondania. Nincs hozzászokva, hogy bárkit is érdekelne a mondandója, hacsak nem kimondottan kérdezik valamiről...*
A hozzászólás írója (Garsin Elthur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.23 14:10:35
506. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-23 13:32:20
Üzenet elküldve: 2021-01-23 13:32:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet fentről//
*Nem is vár mást a kopasztól, a tréfát valószínűleg csak hírből ismerhetik, vagy legalábbis olyan szinten űzhetik ezt a sportot, ahová az egyszerű Bredocokoknak nincsen bejárása. Elfogadja a saját maga által kreált tényt, és tovább is lép rajta.*
-Természetesen, tökéletes.
*Feleli, s valóban, annyira azért csak nem lehet sürgős, végtére is a helyzet urainak tűntek, mikor eljöttek onnan Garsinnal. Mielőtt továbbállnának a további kézbesítési és egyéb feladataikat ellátni a köz szolgái, van a parancsnokhelyettesben annyi becsület és tisztesség, hogy ne hagyja ennyiben a dolgot.*
-Köszönöm!
*Mondja, s érezni lehet, hogy a szavának súlya van. Ha nincs más egyéb teendő, vagy mondanivaló, úgy Garsinhoz fordul.*
-Mik nem vannak, látod itt csak úgy folyik az élet, mint egy hatalmas folyó. Mindig jön valami új és új.
*Mosolyog, majd felnéz az esőbe.*
-Keresünk itt neked is valami helyet, rendben? Aztán itt biztonságban aludhatunk. Egészen üdítő lesz.
*Próbál tréfálkozni vele, s ő maga egészen megkönnyebbül, hogy épségben sikerült visszatérniük, és hiába a megannyi rá váró feladat, a vállán nehezedő súlyról nem is beszélve, mégsem szegi kedvét sem az eső, sem semmi más. Ereje teljében érzi magát, és csak úgy buzog benne a tenni akarás.*
-A falak még állnak, és ahogy láttuk a város sem áll lángokban, akkora baj csak nem lehet.
*Nem is vár mást a kopasztól, a tréfát valószínűleg csak hírből ismerhetik, vagy legalábbis olyan szinten űzhetik ezt a sportot, ahová az egyszerű Bredocokoknak nincsen bejárása. Elfogadja a saját maga által kreált tényt, és tovább is lép rajta.*
-Természetesen, tökéletes.
*Feleli, s valóban, annyira azért csak nem lehet sürgős, végtére is a helyzet urainak tűntek, mikor eljöttek onnan Garsinnal. Mielőtt továbbállnának a további kézbesítési és egyéb feladataikat ellátni a köz szolgái, van a parancsnokhelyettesben annyi becsület és tisztesség, hogy ne hagyja ennyiben a dolgot.*
-Köszönöm!
*Mondja, s érezni lehet, hogy a szavának súlya van. Ha nincs más egyéb teendő, vagy mondanivaló, úgy Garsinhoz fordul.*
-Mik nem vannak, látod itt csak úgy folyik az élet, mint egy hatalmas folyó. Mindig jön valami új és új.
*Mosolyog, majd felnéz az esőbe.*
-Keresünk itt neked is valami helyet, rendben? Aztán itt biztonságban aludhatunk. Egészen üdítő lesz.
*Próbál tréfálkozni vele, s ő maga egészen megkönnyebbül, hogy épségben sikerült visszatérniük, és hiába a megannyi rá váró feladat, a vállán nehezedő súlyról nem is beszélve, mégsem szegi kedvét sem az eső, sem semmi más. Ereje teljében érzi magát, és csak úgy buzog benne a tenni akarás.*
-A falak még állnak, és ahogy láttuk a város sem áll lángokban, akkora baj csak nem lehet.
505. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-22 23:23:40
Üzenet elküldve: 2021-01-22 23:23:40
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet fentről//
*A kopasz helyben várja ki Bredoc megvilágosodását, majd átveszi a levelet és megszemléli.*
-Nem, nem szükséges.
*A kocsira pillant, ahol társai már felvették a csuklyát, ő pedig még mindig csak ázik.*
-Estére a Védelmi Ülnök asztalán lesz, az megfelel?
*Kérdezi kurtán, és kitöröl egy koponyájáról leszaladt esőcseppet szeme mellől. Eddigre orra is egy csöpögő jégcsapra emlékeztet már. Ma nem sajnálják odafent az öntözést.*
-Ha sürgősebb, sajnos nekem továbbra is kézbesítenem kell, jobb, ha maga megy. Döntsön!
*Motyogja maga elé a magyarázatot, és szürke szemeivel Bredoc arcát kémleli szinte már atyai szigorral, sőt, talán sürgetően is. Egy hivatalnoknak mindig van dolga, az pedig, hogy a dokumentumok csak itt ázzanak az esőben, az egyenesen hajmeresztő gondolat számukra.*
*A kopasz helyben várja ki Bredoc megvilágosodását, majd átveszi a levelet és megszemléli.*
-Nem, nem szükséges.
*A kocsira pillant, ahol társai már felvették a csuklyát, ő pedig még mindig csak ázik.*
-Estére a Védelmi Ülnök asztalán lesz, az megfelel?
*Kérdezi kurtán, és kitöröl egy koponyájáról leszaladt esőcseppet szeme mellől. Eddigre orra is egy csöpögő jégcsapra emlékeztet már. Ma nem sajnálják odafent az öntözést.*
-Ha sürgősebb, sajnos nekem továbbra is kézbesítenem kell, jobb, ha maga megy. Döntsön!
*Motyogja maga elé a magyarázatot, és szürke szemeivel Bredoc arcát kémleli szinte már atyai szigorral, sőt, talán sürgetően is. Egy hivatalnoknak mindig van dolga, az pedig, hogy a dokumentumok csak itt ázzanak az esőben, az egyenesen hajmeresztő gondolat számukra.*
504. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-22 22:44:36
Üzenet elküldve: 2021-01-22 22:44:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 537
OOC üzenetek: 150
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet fentről//
*Bredoc megértően bólogat, s a bajsza alatt azért mégiscsak mosolyog a rendkívül rendkövető alakokon. A levél tartalma felettébb meglepi, még így is, hogy már átfut rajta egy párszor szemével, néhány rész igencsak ködös számára, s a leginkább arra kíváncsi, hogy mit fog dönteni a nagy tanács az egészről. Több civil besorozása a nagyobb és kiterjesztettebb őrség érdekében remek ötlet, ő maga is felvethette már korábban, bár egyéb teendői elszólították innen a városból. Nem csoda, hogy most elég sok minden új neki, s a hírek is gyakran érik őt. Bele is feledkezik a gondolataiba. ~Vajon kik vannak még itt? S ki lenne elég méltó, hogy egy külön alakulatban szolgáljon? Egyáltalán akad bárki, aki szeretne? ~ S amit még magának sem mer feltenni, vajon neki kellene vezetnie mindezt? Az alak hangja rántja vissza a valóságba, a kaszárnya kapuja elé.*
-Hogy?
*Kérdez vissza, s egy pár másodpercig szinte csak a másik szemét kémleli értetlenül, mire leesik neki, hogy miről is van szó, ahogy mutatja neki a levélben azt a bizonyos részt.*
-Á. Igen, igen. Persze.
*S úgy tesz, mintha nem is számítana, hogy mi áll ott, számára fontosabb dolgokon kattog.*
-Mához két hatra. Értem.
*Zúgja, s gyorsan kapcsol, és folytatja is.*
-Ami azt illeti, járatosak az illetések körökben, gondolom. Nekem is lenne egy kézbesíteni valóm. Nagyon sürgős, emberéletek múlnak rajta.
*Azzal előtúrja a levelet, amit a Krenkataurban kapott az ottani parancsnoktól, s az alak felé nyújtja.*
-Szükséges felolvasnom?
*Kérdi kissé félrefordított fejjel, talán Eeyr fintora lehet ez a számára tréfás helyzet.*
*Bredoc megértően bólogat, s a bajsza alatt azért mégiscsak mosolyog a rendkívül rendkövető alakokon. A levél tartalma felettébb meglepi, még így is, hogy már átfut rajta egy párszor szemével, néhány rész igencsak ködös számára, s a leginkább arra kíváncsi, hogy mit fog dönteni a nagy tanács az egészről. Több civil besorozása a nagyobb és kiterjesztettebb őrség érdekében remek ötlet, ő maga is felvethette már korábban, bár egyéb teendői elszólították innen a városból. Nem csoda, hogy most elég sok minden új neki, s a hírek is gyakran érik őt. Bele is feledkezik a gondolataiba. ~Vajon kik vannak még itt? S ki lenne elég méltó, hogy egy külön alakulatban szolgáljon? Egyáltalán akad bárki, aki szeretne? ~ S amit még magának sem mer feltenni, vajon neki kellene vezetnie mindezt? Az alak hangja rántja vissza a valóságba, a kaszárnya kapuja elé.*
-Hogy?
*Kérdez vissza, s egy pár másodpercig szinte csak a másik szemét kémleli értetlenül, mire leesik neki, hogy miről is van szó, ahogy mutatja neki a levélben azt a bizonyos részt.*
-Á. Igen, igen. Persze.
*S úgy tesz, mintha nem is számítana, hogy mi áll ott, számára fontosabb dolgokon kattog.*
-Mához két hatra. Értem.
*Zúgja, s gyorsan kapcsol, és folytatja is.*
-Ami azt illeti, járatosak az illetések körökben, gondolom. Nekem is lenne egy kézbesíteni valóm. Nagyon sürgős, emberéletek múlnak rajta.
*Azzal előtúrja a levelet, amit a Krenkataurban kapott az ottani parancsnoktól, s az alak felé nyújtja.*
-Szükséges felolvasnom?
*Kérdi kissé félrefordított fejjel, talán Eeyr fintora lehet ez a számára tréfás helyzet.*
503. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-22 14:47:41
Üzenet elküldve: 2021-01-22 14:47:41
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzenet Fentről//
*A kopasz sóhajt Bredoc megjegyzésére, már arra, ami a felolvasás szabályzatba foglalására vonatkozik.*
-A Hivatal munkaszabályzata nem tér ki erre, azonban meg kell bizonyosodjak róla, hogy a kettő pont negyvenhét "A" jelű bekezdése teljesül, miszerint Ön tud tájékozódni a levél tartalmát illetően, és nem kívánja segítségemet kérni.
*Darálja szinte hangsúlyok nélkül. Aztán visszakászálódik a kocsira miközben Bredoc önállóan olvas. A levél tartalma a következő:
"
Arthenior Város Polgári Őrségének Parancsnoka, helyettese, vagy annak írnoka kezibe!
Arthenior Népének választott képviselői majd' egyöntetűen egyetértenek abban, hogy Városunk őrségére nagyobb, kiterjedtebb, hivatalosabb szervezetet kell létrehoznunk. Ezért hát jelen év elején a polgári nép vágyakozó tagjainak nagyszabású kiképzése és alkalmazása kezdődik meg, kik a mindennapi szervezési és védelmi feladatok ellátására képesek, ellátásuk a Nép akaratából biztosított.
Ugyanakkor ne csüggedjék az őrség jelenlegi tagsága sem. A gondok és hiányok ellenére a Népek Tanácsa egyértelműen kijelenti, hogy Önök a polgári társadalom hű őrzői és hatköznapi hősei. Ezáltal, elfogadta az indítványt, miszerint önök a bővített őrség különleges ügyekért felelős altestületét fogják alkotni. Közvetlenül az Elnöknek és a Védelmi Ülnöknek felelnek csupán, megbízásaikat tőlük kapják.
A szervezés bőségesebb megvitatása érdekében a télvíz idején esedékes zárt körű védelmi ülésre Önt az Ülnökség meghívja. Továbbá kéreti azon személyek listáját összeiratni, kik eddig szolgáltak már Artheniorért. Ezen felül pediglen, a különleges ügyek megoldását segítendő, az Ülnökség a harcosokon kívül engedélyezi és bátorítja orvoslásra, mágiai hadászatra, illetve éjszakai és alvilági felderítésre alkalmas személyek felvételét, amennyiben azok megbízhatóak és munkára foghatók. Ezek felvételének ügyében a Parancsnok szabad kezet kap.
A Nép nevében,
Sfarim Brock
"
A tavasz említésére az írnok felvonja szemöldökét.*
-Elnézését kell kérjem, de tudtommal az ülés, melyre beidézték télvíz idején lesz, jómagam is dolgozom az előkészületeken.
*Nyögve újra letámolyog a kocsiról.*
-Megengedi? Lehet, hogy sajtóhiba.
*Kérdezi szárazon, és a levél mögé igyekszik nyúlni, hogy rábökhessen a "télvíz" szóra, már ha Bredoc is úgy akarja.*
-Egyébként mához két hatra esedékes alkonyat előtt két órával.
*Jegyzi meg, hiszen úgy tűnik, hogy erről elfelejtettek felettesei a levélben értekezni. Még jó, hogy ő itt van.*
-Esetleg más kérdésében állhatunk rendelkezésére a Hivatal nevében?
*Enged meg a kopasz gnóm egy kérdést, mielőtt ismételten potyára mászna fel a kocsira.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.22 15:16:06
*A kopasz sóhajt Bredoc megjegyzésére, már arra, ami a felolvasás szabályzatba foglalására vonatkozik.*
-A Hivatal munkaszabályzata nem tér ki erre, azonban meg kell bizonyosodjak róla, hogy a kettő pont negyvenhét "A" jelű bekezdése teljesül, miszerint Ön tud tájékozódni a levél tartalmát illetően, és nem kívánja segítségemet kérni.
*Darálja szinte hangsúlyok nélkül. Aztán visszakászálódik a kocsira miközben Bredoc önállóan olvas. A levél tartalma a következő:
"
Arthenior Város Polgári Őrségének Parancsnoka, helyettese, vagy annak írnoka kezibe!
Arthenior Népének választott képviselői majd' egyöntetűen egyetértenek abban, hogy Városunk őrségére nagyobb, kiterjedtebb, hivatalosabb szervezetet kell létrehoznunk. Ezért hát jelen év elején a polgári nép vágyakozó tagjainak nagyszabású kiképzése és alkalmazása kezdődik meg, kik a mindennapi szervezési és védelmi feladatok ellátására képesek, ellátásuk a Nép akaratából biztosított.
Ugyanakkor ne csüggedjék az őrség jelenlegi tagsága sem. A gondok és hiányok ellenére a Népek Tanácsa egyértelműen kijelenti, hogy Önök a polgári társadalom hű őrzői és hatköznapi hősei. Ezáltal, elfogadta az indítványt, miszerint önök a bővített őrség különleges ügyekért felelős altestületét fogják alkotni. Közvetlenül az Elnöknek és a Védelmi Ülnöknek felelnek csupán, megbízásaikat tőlük kapják.
A szervezés bőségesebb megvitatása érdekében a télvíz idején esedékes zárt körű védelmi ülésre Önt az Ülnökség meghívja. Továbbá kéreti azon személyek listáját összeiratni, kik eddig szolgáltak már Artheniorért. Ezen felül pediglen, a különleges ügyek megoldását segítendő, az Ülnökség a harcosokon kívül engedélyezi és bátorítja orvoslásra, mágiai hadászatra, illetve éjszakai és alvilági felderítésre alkalmas személyek felvételét, amennyiben azok megbízhatóak és munkára foghatók. Ezek felvételének ügyében a Parancsnok szabad kezet kap.
A Nép nevében,
Sfarim Brock
"
A tavasz említésére az írnok felvonja szemöldökét.*
-Elnézését kell kérjem, de tudtommal az ülés, melyre beidézték télvíz idején lesz, jómagam is dolgozom az előkészületeken.
*Nyögve újra letámolyog a kocsiról.*
-Megengedi? Lehet, hogy sajtóhiba.
*Kérdezi szárazon, és a levél mögé igyekszik nyúlni, hogy rábökhessen a "télvíz" szóra, már ha Bredoc is úgy akarja.*
-Egyébként mához két hatra esedékes alkonyat előtt két órával.
*Jegyzi meg, hiszen úgy tűnik, hogy erről elfelejtettek felettesei a levélben értekezni. Még jó, hogy ő itt van.*
-Esetleg más kérdésében állhatunk rendelkezésére a Hivatal nevében?
*Enged meg a kopasz gnóm egy kérdést, mielőtt ismételten potyára mászna fel a kocsira.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.22 15:16:06
502. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-22 13:59:36
Üzenet elküldve: 2021-01-22 13:59:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pash és Nae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Most, hogy így már érzi kicsit a pisasör hatását, egy pillanatra úrrá lesz rajta egyfajta halovány szomorúság. Persze képén nem látszik, mindössze elbambulva mered az asztallapra ezalatt, még csak sóhaj sem szakad fel belőle, pedig érez rá némi ingert. Egykori társaira gondol, velük meglehetősen sokat ivott itt, a városban majd később a majorban. Szeretné tudni mi van velük, ha talán hollétükre fény nem is derülne, legalább csak annyit, életben vannak-e még. Természetesen nem hagyja, hogy keserű gondolatok telepedjenek rá, egy korty sörrel el is tünteti az összeset hamar.*
-Majd, ha az isteneknek könyörögsz segítségért, hogy tudj okádni, akkor is ezt mondd.
*Nevetgél, mert már bizony látott hasonló jelenetet, bár igaz, nem itt, s ennél jóval nagyobb mennyiségű itóka után.*
-Az volt.
*Ismeri el, mert hát végül is igaz, folyamatosan követték egymást a furcsábbnál furcsább történések. Mondjuk ott, abban a pillanatban, mikor kénytelen volt átélni ezeket, nem mondhatni, hogy élvezte, utólag már kevésbé kellemetlen visszagondolni rájuk.*
-A holtak után is nagy volt a felfordulás, a lázadásról meg ne is beszéljünk.
*Gondol vissza legyintve, de máris sajogni kezd a bokája. Kezdi azt hinni ez az időszakos fájdalom már sohasem fog elmúlni.
A Kikötő dolgára csak megrázza a fejét.*
-Talán egy kisebb sereg is kevés lenne a visszaszerzéséhez.
*Szeretné, ha a fiú is tisztán látná, nem olyan egyszerű a helyzet délen, mint azt az ember elsőre gondolná.*
-Abban sem lennék biztos, hogy az ott élők vágynak Arthenior segítségére, a legtöbben inkább a helyi bűnszövetkezetekhez hűek. Azok legalább segítettek rajtuk, mikor szükség volt rá.
//Pash és Nae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Most, hogy így már érzi kicsit a pisasör hatását, egy pillanatra úrrá lesz rajta egyfajta halovány szomorúság. Persze képén nem látszik, mindössze elbambulva mered az asztallapra ezalatt, még csak sóhaj sem szakad fel belőle, pedig érez rá némi ingert. Egykori társaira gondol, velük meglehetősen sokat ivott itt, a városban majd később a majorban. Szeretné tudni mi van velük, ha talán hollétükre fény nem is derülne, legalább csak annyit, életben vannak-e még. Természetesen nem hagyja, hogy keserű gondolatok telepedjenek rá, egy korty sörrel el is tünteti az összeset hamar.*
-Majd, ha az isteneknek könyörögsz segítségért, hogy tudj okádni, akkor is ezt mondd.
*Nevetgél, mert már bizony látott hasonló jelenetet, bár igaz, nem itt, s ennél jóval nagyobb mennyiségű itóka után.*
-Az volt.
*Ismeri el, mert hát végül is igaz, folyamatosan követték egymást a furcsábbnál furcsább történések. Mondjuk ott, abban a pillanatban, mikor kénytelen volt átélni ezeket, nem mondhatni, hogy élvezte, utólag már kevésbé kellemetlen visszagondolni rájuk.*
-A holtak után is nagy volt a felfordulás, a lázadásról meg ne is beszéljünk.
*Gondol vissza legyintve, de máris sajogni kezd a bokája. Kezdi azt hinni ez az időszakos fájdalom már sohasem fog elmúlni.
A Kikötő dolgára csak megrázza a fejét.*
-Talán egy kisebb sereg is kevés lenne a visszaszerzéséhez.
*Szeretné, ha a fiú is tisztán látná, nem olyan egyszerű a helyzet délen, mint azt az ember elsőre gondolná.*
-Abban sem lennék biztos, hogy az ott élők vágynak Arthenior segítségére, a legtöbben inkább a helyi bűnszövetkezetekhez hűek. Azok legalább segítettek rajtuk, mikor szükség volt rá.
501. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-01-22 00:04:39
Üzenet elküldve: 2021-01-22 00:04:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Üzenet Fentről//
*Garsin elég butácskán és értetlenül álldogál. Az egészből nagyjából annyit fog fel, hogy az őrség parancsnoka nincs itt, ezért Bredoc kapja kézhez a levelet...
A számokkal még elboldogul, de hogy miért sorolják itt őket, az teljesen ködös a számára. Ahogy az elnök szót sem érti. A Tanácsról is csak kitalálta, hogy az valamiféle vezető réteg lehet itt, ebben a városban. A képzeletében idős vagy bölcs emberek csoportosulásaként jelent meg, akikhez tanácsért mehetnek az emberek.
Sajnálatos módon a parancsnokhelyettes tréfáját még ő sem értékeli, mert annyira leterheli a sok ismeretlen kifejezés, hogy ilyesmikre nem figyel.
Ellenben kíváncsian fürkészi Bredoc arcát, mikor a férfi elmerül az olvasásban, hátha abból következtethet a levél tartalmára, vagy legalábbis arra, hogy jó, vagy rossz hírek állnak benne...
Egyébként még egy kicsit nő szemében a parancsnokhelyettes, hogy még olvasni is tud!
A szemöldökráncolásról nem tudja eldönteni, hogy elgondolkodottságból, vagy aggodalomból fakad-e. De végül a férfi végez az olvasással, és egy kérdéssel fordul a kopaszok felé.
Garsin már a kérdést sem igazán érti, ám nincs is sok köze az egészhez. Nagyjából megnyugodott már, hogy a különös fickók nem veszélyesek, csak levelet hoztak, így míg várakozik, ismét az ég felé fordítja az arcát. Azzal köti le magát, hogy ázik, egy-egy pillanatra lehunyva a szemét, de mindig körülnéz, hogy figyelik-e, mert nem szeretné, ha furcsának tűnne.
Egyébként meg élvezi a természet városias szabadságát, az eső csepergő hangját. A bányában is voltak ilyen zajok, de az eső egy kicsit más.*
*Garsin elég butácskán és értetlenül álldogál. Az egészből nagyjából annyit fog fel, hogy az őrség parancsnoka nincs itt, ezért Bredoc kapja kézhez a levelet...
A számokkal még elboldogul, de hogy miért sorolják itt őket, az teljesen ködös a számára. Ahogy az elnök szót sem érti. A Tanácsról is csak kitalálta, hogy az valamiféle vezető réteg lehet itt, ebben a városban. A képzeletében idős vagy bölcs emberek csoportosulásaként jelent meg, akikhez tanácsért mehetnek az emberek.
Sajnálatos módon a parancsnokhelyettes tréfáját még ő sem értékeli, mert annyira leterheli a sok ismeretlen kifejezés, hogy ilyesmikre nem figyel.
Ellenben kíváncsian fürkészi Bredoc arcát, mikor a férfi elmerül az olvasásban, hátha abból következtethet a levél tartalmára, vagy legalábbis arra, hogy jó, vagy rossz hírek állnak benne...
Egyébként még egy kicsit nő szemében a parancsnokhelyettes, hogy még olvasni is tud!
A szemöldökráncolásról nem tudja eldönteni, hogy elgondolkodottságból, vagy aggodalomból fakad-e. De végül a férfi végez az olvasással, és egy kérdéssel fordul a kopaszok felé.
Garsin már a kérdést sem igazán érti, ám nincs is sok köze az egészhez. Nagyjából megnyugodott már, hogy a különös fickók nem veszélyesek, csak levelet hoztak, így míg várakozik, ismét az ég felé fordítja az arcát. Azzal köti le magát, hogy ázik, egy-egy pillanatra lehunyva a szemét, de mindig körülnéz, hogy figyelik-e, mert nem szeretné, ha furcsának tűnne.
Egyébként meg élvezi a természet városias szabadságát, az eső csepergő hangját. A bányában is voltak ilyen zajok, de az eső egy kicsit más.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1327-1346