Arthenior - Kaszárnya
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 38 (741. - 760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
760. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 13:57:04
Üzenet elküldve: 2021-08-10 13:57:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A félhomályban arckifejezéseket nehéz pontosan megfigyelni, de Garsin hozzá tudja képzelni a férfi hangjához a rajta átfutó érzelmeket. Meglehet ugyan, hogy a képzelet még rosszabbul is festi le a helyzetet a valóságnál.
A férfi hanghordozása ugyanis jobbára közömbös, de szavainak tartalma alapján még Garsin maga színezi ki azt és társít a hanghordozás mögé hangulatot.
Így persze meg is illetődik rögtön, amint Gaer saját magára értelmezi az ő helyzetleírását, de szégyenkezés helyett inkább közbe kívánna szólni, hogy tisztázza a - véleménye szerint - félreértést.
A férfi azonban nem hagyja szóhoz jutni, s végül pontosan arról beszél, amit ő is el akart mondani a másiknak: hogy Gaerralosnak nyilvánvalóan vannak egyéb értékei, hasznos valami másban. Ezt magáról már kevésbé tudja elmondani, de éppen azon dolgozik, hogy a megelőlegezett bizalmat kiérdemelje és egyszer megfeleljen annak a képnek, amit a parancsnok róla alkotott.
A kis szünetben aztán akadna ideje, hogy ő is beszéljen, de nehezen rakja össze a gondolatait és a katona végül hamarabb folytatja, közbeszúrva egy újabb megjegyzést.
Amit Garsinnak talán értenie kellene, de épp a harcban való járatlansága miatt inkább félreérti. Fogalma sincs róla, hogy amit csinál, az rossz és inkább haszontalan, mint hasznos, mert ugyan a harci mozdulatok helyes elsajátítása nem egyszerű, de még mindig könnyebb, mint "átírni" a rossz beidegződéseket, amiknek berögzülésén ő éppen nagy erőkkel munkálkodik. Neki meggyőződése, hogy jót tesz ezzel és éppenhogy felkészül arra, hogy egyszer rendes képzést kaphasson.
Így hát a férfi szavait a rossz szokásokról inkább jellembeli gyengeségeire érti, talán mert ő maga gondolja úgy mostanában, hogy ezekért ő a felelős, ő "sajátította el kemény munkával". Egyértelműnek véli, hogy a férfi már ezen "rajtakapás" és beszélgetés alapján gyávának ítélte.
Kis időre magába száll, tekintete a kard homokba dugott hegyénél jár. Aztán fölpillant.*
- Mit javasol? Mit kellene tennem? - *Hangjából őszinte érdeklődés, tanácsra szomjazás érződhet. Bármennyire is lekicsinyli magát, az kétségtelen, hogy fejlődni vágyik. Jellemében és testi erejében is. A férfi pedig tapasztalt katona benyomását kelti, így úgy véli, tőle igazi útmutatást kaphat, hogyan válhatna jobbá.*
*A félhomályban arckifejezéseket nehéz pontosan megfigyelni, de Garsin hozzá tudja képzelni a férfi hangjához a rajta átfutó érzelmeket. Meglehet ugyan, hogy a képzelet még rosszabbul is festi le a helyzetet a valóságnál.
A férfi hanghordozása ugyanis jobbára közömbös, de szavainak tartalma alapján még Garsin maga színezi ki azt és társít a hanghordozás mögé hangulatot.
Így persze meg is illetődik rögtön, amint Gaer saját magára értelmezi az ő helyzetleírását, de szégyenkezés helyett inkább közbe kívánna szólni, hogy tisztázza a - véleménye szerint - félreértést.
A férfi azonban nem hagyja szóhoz jutni, s végül pontosan arról beszél, amit ő is el akart mondani a másiknak: hogy Gaerralosnak nyilvánvalóan vannak egyéb értékei, hasznos valami másban. Ezt magáról már kevésbé tudja elmondani, de éppen azon dolgozik, hogy a megelőlegezett bizalmat kiérdemelje és egyszer megfeleljen annak a képnek, amit a parancsnok róla alkotott.
A kis szünetben aztán akadna ideje, hogy ő is beszéljen, de nehezen rakja össze a gondolatait és a katona végül hamarabb folytatja, közbeszúrva egy újabb megjegyzést.
Amit Garsinnak talán értenie kellene, de épp a harcban való járatlansága miatt inkább félreérti. Fogalma sincs róla, hogy amit csinál, az rossz és inkább haszontalan, mint hasznos, mert ugyan a harci mozdulatok helyes elsajátítása nem egyszerű, de még mindig könnyebb, mint "átírni" a rossz beidegződéseket, amiknek berögzülésén ő éppen nagy erőkkel munkálkodik. Neki meggyőződése, hogy jót tesz ezzel és éppenhogy felkészül arra, hogy egyszer rendes képzést kaphasson.
Így hát a férfi szavait a rossz szokásokról inkább jellembeli gyengeségeire érti, talán mert ő maga gondolja úgy mostanában, hogy ezekért ő a felelős, ő "sajátította el kemény munkával". Egyértelműnek véli, hogy a férfi már ezen "rajtakapás" és beszélgetés alapján gyávának ítélte.
Kis időre magába száll, tekintete a kard homokba dugott hegyénél jár. Aztán fölpillant.*
- Mit javasol? Mit kellene tennem? - *Hangjából őszinte érdeklődés, tanácsra szomjazás érződhet. Bármennyire is lekicsinyli magát, az kétségtelen, hogy fejlődni vágyik. Jellemében és testi erejében is. A férfi pedig tapasztalt katona benyomását kelti, így úgy véli, tőle igazi útmutatást kaphat, hogyan válhatna jobbá.*
759. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 13:50:07
Üzenet elküldve: 2021-08-10 13:50:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Törpe-Ork gyakorlóharc//
*A törpe harcos a népére jellemző hevességgel és büszkeséggel fogadja el a kihívást. Nem telik neki sok időbe, hogy egy gyakorló csatabárdot kerítsen, ami sok esetben népének kedvenc fegyverei közé tartoznak, csakúgy, mint a harci kalapácsok. Megvan a kellő erejük az ilyen kétkezes fegyverek forgatásához. Még apró gúnyolódást is megenged magának az ősz szakállú törpe, amire Wog csak vigyorog. A kezdés jogát is megkapja a másiktól, így a gyakorlókarddal indít egy lentről felfelé ívelő vágást, mindezt lendületből. Kezdésnek ez is épp elég lesz arra, hogy felmérje a törpe harcos erejét. Nem becsüli le a nála jóval alacsonyabbat, hiszen pont ezért okozhat még neki meglepetéseket a gyakorlóharc alkalmával.*
*A törpe harcos a népére jellemző hevességgel és büszkeséggel fogadja el a kihívást. Nem telik neki sok időbe, hogy egy gyakorló csatabárdot kerítsen, ami sok esetben népének kedvenc fegyverei közé tartoznak, csakúgy, mint a harci kalapácsok. Megvan a kellő erejük az ilyen kétkezes fegyverek forgatásához. Még apró gúnyolódást is megenged magának az ősz szakállú törpe, amire Wog csak vigyorog. A kezdés jogát is megkapja a másiktól, így a gyakorlókarddal indít egy lentről felfelé ívelő vágást, mindezt lendületből. Kezdésnek ez is épp elég lesz arra, hogy felmérje a törpe harcos erejét. Nem becsüli le a nála jóval alacsonyabbat, hiszen pont ezért okozhat még neki meglepetéseket a gyakorlóharc alkalmával.*
758. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 13:19:30
Üzenet elküldve: 2021-08-10 13:19:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Gaerralosnak semmiképp sem új élmény az, hogy valaki felettesként kezeli, bár sokat változott, mióta legutóbb része volt ebben. Talán bizonyos szempontból még mindig tekintélyt parancsol, de valószínűbb, hogy a lány önbizalma a fő oka a dolognak. Amíg amaz nem kezd el szalutálni és uramozni, addig semmiképp sem fogja szóvá tenni a dolgot, hiszen a kor és a tapasztalat is jár bizonyos előjogokkal, melyek elfogadhatóvá teszik ezt a viselkedést.
A kurta válaszra csak bólint, ő is így gondolja. Tekintete ezután várakozó, felhúzza a szemöldökét, a másik számára egyértelmű lehet, hogy Gaerralos azt várja, hogy folytassa. Hiszen ha tisztában van a problémával, akkor biztos van oka is rá, hogy mégis így csinálja.
Hagyja, hogy kiüljön az arcára elégedetlensége. Nem tetszik neki a lány logikája, és ezzel kevésbé tud mit kezdeni mint a híres-hírhedt sötételf arroganciával, amihez már hozzászokott. Mégis...*
-Tényleg? És ezt pont nekem mondod?
*A hatás kedvéért felemeli jobb karjának csonkját, és a botjával is koppant egyet.*
-Akkor vegyem úgy, hogy én is szégyent hozok az alakulatra a jelenlétemmel?
*Nem hagy a másiknak pár rövid másodpercnél több időt annál, hogy elszégyellje magát, hanem folytatja.*
-Nehezen hinném, hogy Bredoc a fegyveres harci tudásod miatt vett fel, ahogy engem sem. Nem az a dolgod, hogy jól nézz ki, hanem az, hogy hatékony legyél. A kiképzőmesternek pedig ne féltsd az idejét.
*Kis szünetet tart, majd megvonja a vállát.*
-Egyébként a te problémád nem az izomerő hiánya, hanem a rossz szokások, amiket kemény munkával elsajátítottál.
*Jegyzi meg csak úgy mellékesen. Nem célja kerülgetni a forró kását, és azt tudja, hogy ha a másik így folytatja, akkor annak a bizonyos kiképzőmesternek még több időbe fog kerülni, hogy felhozza egy rendes szintre a képességeit.*
*Gaerralosnak semmiképp sem új élmény az, hogy valaki felettesként kezeli, bár sokat változott, mióta legutóbb része volt ebben. Talán bizonyos szempontból még mindig tekintélyt parancsol, de valószínűbb, hogy a lány önbizalma a fő oka a dolognak. Amíg amaz nem kezd el szalutálni és uramozni, addig semmiképp sem fogja szóvá tenni a dolgot, hiszen a kor és a tapasztalat is jár bizonyos előjogokkal, melyek elfogadhatóvá teszik ezt a viselkedést.
A kurta válaszra csak bólint, ő is így gondolja. Tekintete ezután várakozó, felhúzza a szemöldökét, a másik számára egyértelmű lehet, hogy Gaerralos azt várja, hogy folytassa. Hiszen ha tisztában van a problémával, akkor biztos van oka is rá, hogy mégis így csinálja.
Hagyja, hogy kiüljön az arcára elégedetlensége. Nem tetszik neki a lány logikája, és ezzel kevésbé tud mit kezdeni mint a híres-hírhedt sötételf arroganciával, amihez már hozzászokott. Mégis...*
-Tényleg? És ezt pont nekem mondod?
*A hatás kedvéért felemeli jobb karjának csonkját, és a botjával is koppant egyet.*
-Akkor vegyem úgy, hogy én is szégyent hozok az alakulatra a jelenlétemmel?
*Nem hagy a másiknak pár rövid másodpercnél több időt annál, hogy elszégyellje magát, hanem folytatja.*
-Nehezen hinném, hogy Bredoc a fegyveres harci tudásod miatt vett fel, ahogy engem sem. Nem az a dolgod, hogy jól nézz ki, hanem az, hogy hatékony legyél. A kiképzőmesternek pedig ne féltsd az idejét.
*Kis szünetet tart, majd megvonja a vállát.*
-Egyébként a te problémád nem az izomerő hiánya, hanem a rossz szokások, amiket kemény munkával elsajátítottál.
*Jegyzi meg csak úgy mellékesen. Nem célja kerülgetni a forró kását, és azt tudja, hogy ha a másik így folytatja, akkor annak a bizonyos kiképzőmesternek még több időbe fog kerülni, hogy felhozza egy rendes szintre a képességeit.*
757. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 12:41:34
Üzenet elküldve: 2021-08-10 12:41:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//ork//
*A nemes törpe úr bőszen pusztítja a bábun a kitalált banditákat. Képzeletben vagy hússzal is végzett és még csak el se fáradt. Ráadásul mindezt fél kézzel. A másik keze még teljesen kipihent. Azzal legalább még vagy húsz képzelet ellenfelet legyőzne. Így negyven haramiát küldene a föld alá persze mindezt elképzelt banditákkal. Sajnálatos törpefeletti hatalma nincsen a nemes törpénknek. Így kénytelen az izmait feszegetni, hogy egyszer meséljenek róla.*
- Nem olyan szép az ha orkba vágódik a törpe. No gyere én aztán nem futok el.
*Egy böszme nagy ork hívja ki aminek nem tud ellenállni. Előkotor egy kétélű csatabárdot. Vagyis annak egy fa mását. Jó lesz az megaprítani az orkot.*
- Gyere támadj akkor ha már ide toltad magad!
*A nemes törpe úr bőszen pusztítja a bábun a kitalált banditákat. Képzeletben vagy hússzal is végzett és még csak el se fáradt. Ráadásul mindezt fél kézzel. A másik keze még teljesen kipihent. Azzal legalább még vagy húsz képzelet ellenfelet legyőzne. Így negyven haramiát küldene a föld alá persze mindezt elképzelt banditákkal. Sajnálatos törpefeletti hatalma nincsen a nemes törpénknek. Így kénytelen az izmait feszegetni, hogy egyszer meséljenek róla.*
- Nem olyan szép az ha orkba vágódik a törpe. No gyere én aztán nem futok el.
*Egy böszme nagy ork hívja ki aminek nem tud ellenállni. Előkotor egy kétélű csatabárdot. Vagyis annak egy fa mását. Jó lesz az megaprítani az orkot.*
- Gyere támadj akkor ha már ide toltad magad!
756. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 12:33:56
Üzenet elküldve: 2021-08-10 12:33:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Amennyire Garsin látja, itt nagyjából mindenki a "felettese", mindenkinek több helye van itt, mint neki. Harchoz nem ért, gyenge is és a házimunkát leszámítva semmi egyébben nem jeleskedik. A parancsnok állítja, hogy közéjük tartozik és a jelvények viselésére is kötelezte, de hogyan is állhatna meg a többiek előtt és tekinthetné magát velük egyenrangúnak?
Meg aztán egyébként is gondjai vannak az ilyesmivel. Engedelmességre rendezkedett be és arra, hogy meghúzza magát. Akár ha az egyik újonc róná meg valamiért is szívére venné és keresné a módot, hogy hibáját jóvá tegye.
Az, hogy Gaerralos férfi, ráadásul ilyen kiállással, persze még többet vet a latba, tekintélyt parancsol.
Esetlenül szorongatja a gyakorlófegyver markolatát, miközben a férfi újabb kérdést intéz felé.
Tétovázik, mert nem biztos benne, hogy mire utal a másik. A legészszerűbb az volna, hogy a késői időpontról, vagy a magányos gyakorlásról beszél. Azzal pedig Garsin is egyetért, hogy nem ez a legjobb módja ennek, de megvannak a maga indokai, hogy miért így csinálja.
A férfi végül kifejti, hogy mi az, amit butaságnak talál és a lány el is szégyenli magát.*
- Nem. - *Vágja rá. Aztán egy darabig hallgat és erős benne a késztetés, hogy csöndben is maradjon, mert vélhetően úgysem kíváncsiak a bővebb válaszára, vagy a magyarázkodására. De ha a férfi nem hagyja faképnél, akkor összeszedi magát. Ő is az alakulat tagja, városőr! Nem elég, ha folyton csak hallgat, küzdenie kell, magáért is kiállni, mert nem maradhat ilyen szánalmas.*
- Egyszer szeretném, ha valaki tanítana. De míg gyengék a karjaim, hogy a kardot megtartsák, csak az idejét lopnám egy mesternek. - *Szólal meg, végül egészen összeszedetten.*
- És az alakulatra is szégyent hoznék, ha így állnék be a kiképzésre. - *Nem fejti ki, úgy hiszi, a férfi magától is érti, hogy véleménye szerint milyen kellemetlen benyomást kelthetne, ha ő, aki elvileg az elitek tagja, csetlene-botlana nyílt színen a gyakorlótéren.*
*Amennyire Garsin látja, itt nagyjából mindenki a "felettese", mindenkinek több helye van itt, mint neki. Harchoz nem ért, gyenge is és a házimunkát leszámítva semmi egyébben nem jeleskedik. A parancsnok állítja, hogy közéjük tartozik és a jelvények viselésére is kötelezte, de hogyan is állhatna meg a többiek előtt és tekinthetné magát velük egyenrangúnak?
Meg aztán egyébként is gondjai vannak az ilyesmivel. Engedelmességre rendezkedett be és arra, hogy meghúzza magát. Akár ha az egyik újonc róná meg valamiért is szívére venné és keresné a módot, hogy hibáját jóvá tegye.
Az, hogy Gaerralos férfi, ráadásul ilyen kiállással, persze még többet vet a latba, tekintélyt parancsol.
Esetlenül szorongatja a gyakorlófegyver markolatát, miközben a férfi újabb kérdést intéz felé.
Tétovázik, mert nem biztos benne, hogy mire utal a másik. A legészszerűbb az volna, hogy a késői időpontról, vagy a magányos gyakorlásról beszél. Azzal pedig Garsin is egyetért, hogy nem ez a legjobb módja ennek, de megvannak a maga indokai, hogy miért így csinálja.
A férfi végül kifejti, hogy mi az, amit butaságnak talál és a lány el is szégyenli magát.*
- Nem. - *Vágja rá. Aztán egy darabig hallgat és erős benne a késztetés, hogy csöndben is maradjon, mert vélhetően úgysem kíváncsiak a bővebb válaszára, vagy a magyarázkodására. De ha a férfi nem hagyja faképnél, akkor összeszedi magát. Ő is az alakulat tagja, városőr! Nem elég, ha folyton csak hallgat, küzdenie kell, magáért is kiállni, mert nem maradhat ilyen szánalmas.*
- Egyszer szeretném, ha valaki tanítana. De míg gyengék a karjaim, hogy a kardot megtartsák, csak az idejét lopnám egy mesternek. - *Szólal meg, végül egészen összeszedetten.*
- És az alakulatra is szégyent hoznék, ha így állnék be a kiképzésre. - *Nem fejti ki, úgy hiszi, a férfi magától is érti, hogy véleménye szerint milyen kellemetlen benyomást kelthetne, ha ő, aki elvileg az elitek tagja, csetlene-botlana nyílt színen a gyakorlótéren.*
755. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 11:46:02
Üzenet elküldve: 2021-08-10 11:46:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Látszik, hogy a másik picit tart tőle. Talán a kora miatt lehet, talán a páncél az oka, hiszen valójában Gaerralos nem a felettese, így még ha valami rosszat is csinálna, akkor sem a veterán lenne az, aki bármiféle büntetést is kiszabna.
Biccent, ahogy az felveszi a pengét, majd válaszol a feltett kérdésre.*
-Tudtommal szabad, de biztos vagy benne, hogy ez a legjobb módja?
*Továbbra sem szigorú a hangja, de ki lehet venni belőle, hogy látta a lány eddigi ügyetlenkedését. A kérdés költői, nem vár rá választ, hanem alig tartva szünetet folytatja.*
-Azt várod, hogy attól, hogy éjszaka kijössz ide egyedül, és egy darabig püfölöd azt a szalmabábut, majd valami csoda folytán olyan jó leszel, mint valaki, akivel külön kiképzőmester foglalkozik?
*Érdeklődik. Picit őt is zavarja a hűvös hőmérséklet, de nincs leizzadva, mint a másik, és páncél borítja, így Garsinnal ellentétben nem kezd dideregni. Csak nyugodtan áll, botjára támaszkodva, szemeivel a lányt fürkészve.*
*Látszik, hogy a másik picit tart tőle. Talán a kora miatt lehet, talán a páncél az oka, hiszen valójában Gaerralos nem a felettese, így még ha valami rosszat is csinálna, akkor sem a veterán lenne az, aki bármiféle büntetést is kiszabna.
Biccent, ahogy az felveszi a pengét, majd válaszol a feltett kérdésre.*
-Tudtommal szabad, de biztos vagy benne, hogy ez a legjobb módja?
*Továbbra sem szigorú a hangja, de ki lehet venni belőle, hogy látta a lány eddigi ügyetlenkedését. A kérdés költői, nem vár rá választ, hanem alig tartva szünetet folytatja.*
-Azt várod, hogy attól, hogy éjszaka kijössz ide egyedül, és egy darabig püfölöd azt a szalmabábut, majd valami csoda folytán olyan jó leszel, mint valaki, akivel külön kiképzőmester foglalkozik?
*Érdeklődik. Picit őt is zavarja a hűvös hőmérséklet, de nincs leizzadva, mint a másik, és páncél borítja, így Garsinnal ellentétben nem kezd dideregni. Csak nyugodtan áll, botjára támaszkodva, szemeivel a lányt fürkészve.*
754. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 11:15:47
Üzenet elküldve: 2021-08-10 11:15:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*"Mi jár a fejedben?"... Egyszerű kérdés volna? Garsin nem tudja, mit feleljen.
Egy pillanatra meg is hökken, mikor látja, hogy a férfi megindul felé és tartani kezd tőle, hogy valami rosszat csinált, amit nem szabadott volna. Talán az a baj, hogy ilyen későn itt mászkál? Vagy az, hogy kérés nélkül elvett egy gyakorlófegyvert? Vagy maga az, hogy a fegyveres harcot próbálja elsajátítani?*
- Csak... erősebb akarok lenni. - *Feleli végül magyarázkodva, majd kissé még darabos mozgással, de kapkodva nyúl az elejtett gyakorlókardért, mintha abból is baj lehetne, hogy csak úgy hagyja heverni ott a földön és rendetlenséget csinál.*
- Nem szabadott volna? - *Kérdőn emeli a kardot, pengéjét lefelé tartva, bár igazából csak szeretné megtudni, hogy a férfi mit gondol, vagy mit akar tőle. Szidást kap valamiért?*
*"Mi jár a fejedben?"... Egyszerű kérdés volna? Garsin nem tudja, mit feleljen.
Egy pillanatra meg is hökken, mikor látja, hogy a férfi megindul felé és tartani kezd tőle, hogy valami rosszat csinált, amit nem szabadott volna. Talán az a baj, hogy ilyen későn itt mászkál? Vagy az, hogy kérés nélkül elvett egy gyakorlófegyvert? Vagy maga az, hogy a fegyveres harcot próbálja elsajátítani?*
- Csak... erősebb akarok lenni. - *Feleli végül magyarázkodva, majd kissé még darabos mozgással, de kapkodva nyúl az elejtett gyakorlókardért, mintha abból is baj lehetne, hogy csak úgy hagyja heverni ott a földön és rendetlenséget csinál.*
- Nem szabadott volna? - *Kérdőn emeli a kardot, pengéjét lefelé tartva, bár igazából csak szeretné megtudni, hogy a férfi mit gondol, vagy mit akar tőle. Szidást kap valamiért?*
753. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 10:54:24
Üzenet elküldve: 2021-08-10 10:54:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Krigrags//
*Némi gyaloglás után a Kaszárnyához ér. Különös módon most nincsen mit leadnia, így jelez a kezeivel is az őröknek, hogy semmi sincsen nála, ami fegyvernek minősül, az agyarát leszámítva, de ezt odaadni nem tudja, és általában nem is gondolják veszélyesnek. Pedig volt már olyan alkalom, ahol ezekkel az éles agyarokkal oltotta ki valakinek az életét. De ez már egy régi történet és nem is szívesen emlékezik rá. Inkább besétál a gyakorlótérre és keres egy kardot magának, amivel edzhet. Egy szakállas törpét pillant meg, aki szintén egy fakarddal gyakorlatozik, csap épp egy bábun.*
- Szép napot törpe uram! Lenne kedve a bábu helyett egy orkkal gyakorolnia? *Vigyorogva kérdezi a törpét, aki elég erőtejesnek tűnik az ezüst haja ellenére.*
*Némi gyaloglás után a Kaszárnyához ér. Különös módon most nincsen mit leadnia, így jelez a kezeivel is az őröknek, hogy semmi sincsen nála, ami fegyvernek minősül, az agyarát leszámítva, de ezt odaadni nem tudja, és általában nem is gondolják veszélyesnek. Pedig volt már olyan alkalom, ahol ezekkel az éles agyarokkal oltotta ki valakinek az életét. De ez már egy régi történet és nem is szívesen emlékezik rá. Inkább besétál a gyakorlótérre és keres egy kardot magának, amivel edzhet. Egy szakállas törpét pillant meg, aki szintén egy fakarddal gyakorlatozik, csap épp egy bábun.*
- Szép napot törpe uram! Lenne kedve a bábu helyett egy orkkal gyakorolnia? *Vigyorogva kérdezi a törpét, aki elég erőtejesnek tűnik az ezüst haja ellenére.*
752. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 09:24:52
Üzenet elküldve: 2021-08-10 09:24:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ahogy figyeli a másikat, nem csak 'szakmai' szemszögből elemzi ki annak mozdulatait és tartását. Garsin hibáin túl ki tudja venni valamennyire annak testbeszédét is, ami kifejezetten sokat árul el. Látszik rajta a fáradtság, a keserűség, és ez nem csoda, az eredménytelen erőfeszítések könnyen ilyen érzést kelthetnek az emberben.*
~Én már csak tudom.~
*Hiszen végül is valami hasonlót él át ő is mindig, amikor sérült térdével és ügyetlenebbik kezével gyakorlatozik, tudván, hogy sosem lesz olyan jó, mint egykor, és a gyakorlatai is csak arra lesznek elegek, hogy hozzászokjon a fájdalomhoz, de ettől még ott fog maradni.*
~Szerencséd van, hogy te jobb helyzetben vagy.~
*Nem mintha az kihasználná ezt. Le tud szűrni pár dolgot a lány korábbi viselkedéséből, valamint abból, hogy a rendes órák helyett ilyenkor, egyedül püföli a szalmabábut. Mintha valami nagy szégyen lenne a segítségkérésben.
Valahol eddig jut a gondolataiban, mikor amaz észreveszi. A hirtelen tartásváltozás csak tovább erősíti meg korábbi gyanújában. Rövid szünet... majd egy biccentés. Gaerralos viszonozza, majd megindul a másik felé, hogy normális beszélgetéshez illő távolságba érjen. Botja szokás szerint nagy segítséget nyújt a sétálásban, és lassan a páncélzatához is kezd ismét hozzászokni, így sántítása még mindig könnyen észrevehető, de most épp egy kis erőlködés árán legalább nem feltűnő.*
-Mi jár a fejedben?
*Tesz fel egy egyszerű kérdést. Hangja szokás szerint közömbös, arca sem árul el semmit arról, hogy gondol-e bármit a másik eddigi teljesítményéről.*
*Ahogy figyeli a másikat, nem csak 'szakmai' szemszögből elemzi ki annak mozdulatait és tartását. Garsin hibáin túl ki tudja venni valamennyire annak testbeszédét is, ami kifejezetten sokat árul el. Látszik rajta a fáradtság, a keserűség, és ez nem csoda, az eredménytelen erőfeszítések könnyen ilyen érzést kelthetnek az emberben.*
~Én már csak tudom.~
*Hiszen végül is valami hasonlót él át ő is mindig, amikor sérült térdével és ügyetlenebbik kezével gyakorlatozik, tudván, hogy sosem lesz olyan jó, mint egykor, és a gyakorlatai is csak arra lesznek elegek, hogy hozzászokjon a fájdalomhoz, de ettől még ott fog maradni.*
~Szerencséd van, hogy te jobb helyzetben vagy.~
*Nem mintha az kihasználná ezt. Le tud szűrni pár dolgot a lány korábbi viselkedéséből, valamint abból, hogy a rendes órák helyett ilyenkor, egyedül püföli a szalmabábut. Mintha valami nagy szégyen lenne a segítségkérésben.
Valahol eddig jut a gondolataiban, mikor amaz észreveszi. A hirtelen tartásváltozás csak tovább erősíti meg korábbi gyanújában. Rövid szünet... majd egy biccentés. Gaerralos viszonozza, majd megindul a másik felé, hogy normális beszélgetéshez illő távolságba érjen. Botja szokás szerint nagy segítséget nyújt a sétálásban, és lassan a páncélzatához is kezd ismét hozzászokni, így sántítása még mindig könnyen észrevehető, de most épp egy kis erőlködés árán legalább nem feltűnő.*
-Mi jár a fejedben?
*Tesz fel egy egyszerű kérdést. Hangja szokás szerint közömbös, arca sem árul el semmit arról, hogy gondol-e bármit a másik eddigi teljesítményéről.*
751. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 07:33:45
Üzenet elküldve: 2021-08-10 07:33:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Tanulópénz //
* Az első sikeresség még nem garancia a bakák elleni sikerre, ezért csak jobban próbál koncentrálni és hidegvérét megtartani az elkövetkező párbajokra..
~ Ettől most csak még jobban sikerülhetett őket feltüzelni. ~
Egy nagyobb mély levegőt vesz a férfi és ismételten vissza áll a küzdő kőr egyik végébe. *
- A düh és a harag, csak az ösztönöket gyengíti, tűzre van szükség. De mellette a higgadtságra figyeljetek. Mit akarhat kihozni az ellenfél a mozdulatából. A legtöbb esetbe nem az elsődleges mozdulat a legfontosabb hanem a második. Lehet, hogy drága barátunk meghalt. De következőleg már többet fog tudni le tenni az asztalra. Azért vagytok itt, hogy tanuljatok. Bármennyire is haragszotok most rám, azért vagyok itt, hogy segítsek. Nem az ellenségetek vagyok, figyeljetek szavaimra, és akkor ki vehettek belőle talán valamit.
* A határozott és rideg szavak csak úgy áramlanak a lovagból. Miközben feláll a kör szélére vesz néhány nagyobb mély levegőt, hogy ki tisztítsa a fejét. Megmozgatja pajzsát, hogy felmérje a súlyát pontosan.
Az egyik magasabb férfi be áll a kőrbe és ő is elkezd felkészülni. Végig méri Nilevard, hosszú vörös haj, vörös rövid szakáll. Enyhén ápolt a férfi, de azért nem viszi túlzásba. Itt inkább a gyorsaságra kellene menni, de sajnos nem ebből jeleskedik a lovag.
Felemeli maga elé a pajzsot majd vissza teszi a lába mellé. Komoly vérfagyasztó tekintetet vesz fel a férfi.
A másik férfival szembe állva tiszteletét adja meghajlással Nilevard és megvárja míg a másik fél is így tesz, ha akarja.
Ahogy ez megtörtént, a pajzsát felhúzza maga elé és szapora erős léptekkel elindul a magas felé. Kardját a pajzs mellett szúrásokra felkészülve halad. Lábait megerősíti és behajlítja.
~ Az előttem levő katona, gyorsabb mint én nagy valószínűséggel. Azt használom ki ellene ami az ilyeneknek a gyengesége. Ha ő talán sejti, hogy gyorsabb az nem elég. Hamar elkalandoznak az ilyen emberek és a kombinált támadást nem annyira védik ki, mert bíznak a kitérésbe. ~
Nilevard a pajzsot erősen tartva maga előtt a kardjával 2 gyors szúrást csinál a férfi bal oldalára, hogy a pajzsát át húzza arra az oldalra. Ahogyan ezt megteszi a férfi azonnal pajzsát teljes erejéből elkezdi nyomni és a lábával rúgni egyet a földbe, hogy ki billenthesse a férfit, majd a jobb lábát emelve amilyen erősen tudja oldalba rúgni a férfit. Ha ezek sikerülnek, akkor néhány lépést hátrál a tolásból és le sújt a kardjával a jobb kezére, hogy le vágja azt ami természetesen ilyen fegyverekkel nem lehetséges, de pontot tehet a harc további részére.
Kiegyensúlyozott levegő vételekkel vissza áll védekező állásba a cselekedetei után és a pajzsot maga elé húzza, hogy csökkentse az esetleges sérülések lehetőségét. A bal lábát enyhén hátra helyezi, hogy ha érkezne csapás előre készülhessen és ne veszítse el egyensúlyát. Ha pedig a férfi támad, akkor ő azonnal vissza csap a kardjával, ha teheti ismételten a nyakára.
Határozott rideg mosoly ül végig a férfi arcán, hogy ezzel is ha teheti megrémissze az ellenfelet, hisz nem csak a kard az ő fegyvere, hanem esze is és a mosolya. pszichológia is egyfajta stratégia. *
* Az első sikeresség még nem garancia a bakák elleni sikerre, ezért csak jobban próbál koncentrálni és hidegvérét megtartani az elkövetkező párbajokra..
~ Ettől most csak még jobban sikerülhetett őket feltüzelni. ~
Egy nagyobb mély levegőt vesz a férfi és ismételten vissza áll a küzdő kőr egyik végébe. *
- A düh és a harag, csak az ösztönöket gyengíti, tűzre van szükség. De mellette a higgadtságra figyeljetek. Mit akarhat kihozni az ellenfél a mozdulatából. A legtöbb esetbe nem az elsődleges mozdulat a legfontosabb hanem a második. Lehet, hogy drága barátunk meghalt. De következőleg már többet fog tudni le tenni az asztalra. Azért vagytok itt, hogy tanuljatok. Bármennyire is haragszotok most rám, azért vagyok itt, hogy segítsek. Nem az ellenségetek vagyok, figyeljetek szavaimra, és akkor ki vehettek belőle talán valamit.
* A határozott és rideg szavak csak úgy áramlanak a lovagból. Miközben feláll a kör szélére vesz néhány nagyobb mély levegőt, hogy ki tisztítsa a fejét. Megmozgatja pajzsát, hogy felmérje a súlyát pontosan.
Az egyik magasabb férfi be áll a kőrbe és ő is elkezd felkészülni. Végig méri Nilevard, hosszú vörös haj, vörös rövid szakáll. Enyhén ápolt a férfi, de azért nem viszi túlzásba. Itt inkább a gyorsaságra kellene menni, de sajnos nem ebből jeleskedik a lovag.
Felemeli maga elé a pajzsot majd vissza teszi a lába mellé. Komoly vérfagyasztó tekintetet vesz fel a férfi.
A másik férfival szembe állva tiszteletét adja meghajlással Nilevard és megvárja míg a másik fél is így tesz, ha akarja.
Ahogy ez megtörtént, a pajzsát felhúzza maga elé és szapora erős léptekkel elindul a magas felé. Kardját a pajzs mellett szúrásokra felkészülve halad. Lábait megerősíti és behajlítja.
~ Az előttem levő katona, gyorsabb mint én nagy valószínűséggel. Azt használom ki ellene ami az ilyeneknek a gyengesége. Ha ő talán sejti, hogy gyorsabb az nem elég. Hamar elkalandoznak az ilyen emberek és a kombinált támadást nem annyira védik ki, mert bíznak a kitérésbe. ~
Nilevard a pajzsot erősen tartva maga előtt a kardjával 2 gyors szúrást csinál a férfi bal oldalára, hogy a pajzsát át húzza arra az oldalra. Ahogyan ezt megteszi a férfi azonnal pajzsát teljes erejéből elkezdi nyomni és a lábával rúgni egyet a földbe, hogy ki billenthesse a férfit, majd a jobb lábát emelve amilyen erősen tudja oldalba rúgni a férfit. Ha ezek sikerülnek, akkor néhány lépést hátrál a tolásból és le sújt a kardjával a jobb kezére, hogy le vágja azt ami természetesen ilyen fegyverekkel nem lehetséges, de pontot tehet a harc további részére.
Kiegyensúlyozott levegő vételekkel vissza áll védekező állásba a cselekedetei után és a pajzsot maga elé húzza, hogy csökkentse az esetleges sérülések lehetőségét. A bal lábát enyhén hátra helyezi, hogy ha érkezne csapás előre készülhessen és ne veszítse el egyensúlyát. Ha pedig a férfi támad, akkor ő azonnal vissza csap a kardjával, ha teheti ismételten a nyakára.
Határozott rideg mosoly ül végig a férfi arcán, hogy ezzel is ha teheti megrémissze az ellenfelet, hisz nem csak a kard az ő fegyvere, hanem esze is és a mosolya. pszichológia is egyfajta stratégia. *
750. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-10 00:22:11
Üzenet elküldve: 2021-08-10 00:22:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Már égnek a karjai és háta, meg úgy nagyjából minden izma, és a levegőből is kezd kifogyni, de erőlteti még, feszegeti tovább a határait. Nem csak becsülendő kitartás van ebben, hanem türelmetlenség és csalódottság is. Még mindig nehéz pusztán megtartania is a fegyvert, nem hogy pontos mozdulatokban irányítsa. Bár napról napra többet bír, innen nézve reménytelennek látja, hogy valaha is szégyenkezés nélkül, mások szeme láttára beállhasson gyakorolni, anélkül, hogy kinevetnék, hogy a különleges alakulat tagja, közben meg bármelyik újonc városőr könnyűszerrel lekörözné...
Az utolsó mozdulataiban aztán már több a dühös erőlködés, mint az odafigyelés, míg végül karjai lehanyatlanak és a kard hegyével szintén megpihen a homokban. Aztán el is engedi, mint aki föladta és a fegyver halkan puffan a puha talajon.
Lihegve, grimaszolva forgatja karjait, húzza föl vállait, majd nyújtózkodni próbál, de rögtön össze is kapódik, mert a jobb karja begörcsöl. Lassan igyekszik kiegyenesíteni, az öklét meg összezárja-nyitogatja. Veszettül fájnak az izmai. De tudja, hogy átmegy majd. Bár volt már egy pár napos kiesése, mikor túlfeszítette a húrt és megkínozta az izomláz, azóta csak enyhébb változatait élte át ennek.
Pihenője közben lassan bekúszik a tarkója mögé az érzés, hogy figyelik. A fájdalom és fáradtság kellően lekötik, hogy ne törődjön ezzel a megérzéssel, de később csak vet egy pillantást hátrafelé.
Aztán meg is lepődik, hogy tényleg áll ott valaki.
Egyből elönti a szégyen, aztán meg igyekszik kihúzni magát, bár az is megfordul a fejében, hogy mozdulatlan maradjon, hátha nem is őt nézik.
Hunyorog az alak felé, végül arra jut, hogy szinte kétségen kívül való, hogy a másik őt figyeli.
Majd föl is ismeri a férfit, mint az alakulat tagját. Neki is hasonló kérdései vannak a fél karú, katonás tartású emberrel kapcsolatban, mint amannak vele kapcsolatban... Vajon ki lehet ő és mit keres az alakulatban? Nem tartja valószínűnek, hogy egy nyomorék túl hasznos volna a harcban. Talán más hasznos képességei vannak... Még olyan feltételezései is születtek, hogy talán ő az egyik mágus, akire a parancsnok utalt. Találkozott vele párszor a könyvtárban is, amiről úgy gondolja, szintén a sejtését igazolja.
Most viszont nem tudja, mit gondoljon vagy tegyen... Vajon a férfi mióta nézi őt? Csak kíváncsivá vált, hogy ki mozgolódik itt ilyenkor, azért nézett erre? Vagy helyteleníti, amit látott?...
Végül csak biccent a férfi felé, jóllehet ezt talán nem is látja a másik.
A karja közben kezd fölengedni, de azért fogja még a másikkal a fájdalom helyénél és kicsit dideregni is kezd, bár ezt nagy zavarában észre sem veszi.*
*Már égnek a karjai és háta, meg úgy nagyjából minden izma, és a levegőből is kezd kifogyni, de erőlteti még, feszegeti tovább a határait. Nem csak becsülendő kitartás van ebben, hanem türelmetlenség és csalódottság is. Még mindig nehéz pusztán megtartania is a fegyvert, nem hogy pontos mozdulatokban irányítsa. Bár napról napra többet bír, innen nézve reménytelennek látja, hogy valaha is szégyenkezés nélkül, mások szeme láttára beállhasson gyakorolni, anélkül, hogy kinevetnék, hogy a különleges alakulat tagja, közben meg bármelyik újonc városőr könnyűszerrel lekörözné...
Az utolsó mozdulataiban aztán már több a dühös erőlködés, mint az odafigyelés, míg végül karjai lehanyatlanak és a kard hegyével szintén megpihen a homokban. Aztán el is engedi, mint aki föladta és a fegyver halkan puffan a puha talajon.
Lihegve, grimaszolva forgatja karjait, húzza föl vállait, majd nyújtózkodni próbál, de rögtön össze is kapódik, mert a jobb karja begörcsöl. Lassan igyekszik kiegyenesíteni, az öklét meg összezárja-nyitogatja. Veszettül fájnak az izmai. De tudja, hogy átmegy majd. Bár volt már egy pár napos kiesése, mikor túlfeszítette a húrt és megkínozta az izomláz, azóta csak enyhébb változatait élte át ennek.
Pihenője közben lassan bekúszik a tarkója mögé az érzés, hogy figyelik. A fájdalom és fáradtság kellően lekötik, hogy ne törődjön ezzel a megérzéssel, de később csak vet egy pillantást hátrafelé.
Aztán meg is lepődik, hogy tényleg áll ott valaki.
Egyből elönti a szégyen, aztán meg igyekszik kihúzni magát, bár az is megfordul a fejében, hogy mozdulatlan maradjon, hátha nem is őt nézik.
Hunyorog az alak felé, végül arra jut, hogy szinte kétségen kívül való, hogy a másik őt figyeli.
Majd föl is ismeri a férfit, mint az alakulat tagját. Neki is hasonló kérdései vannak a fél karú, katonás tartású emberrel kapcsolatban, mint amannak vele kapcsolatban... Vajon ki lehet ő és mit keres az alakulatban? Nem tartja valószínűnek, hogy egy nyomorék túl hasznos volna a harcban. Talán más hasznos képességei vannak... Még olyan feltételezései is születtek, hogy talán ő az egyik mágus, akire a parancsnok utalt. Találkozott vele párszor a könyvtárban is, amiről úgy gondolja, szintén a sejtését igazolja.
Most viszont nem tudja, mit gondoljon vagy tegyen... Vajon a férfi mióta nézi őt? Csak kíváncsivá vált, hogy ki mozgolódik itt ilyenkor, azért nézett erre? Vagy helyteleníti, amit látott?...
Végül csak biccent a férfi felé, jóllehet ezt talán nem is látja a másik.
A karja közben kezd fölengedni, de azért fogja még a másikkal a fájdalom helyénél és kicsit dideregni is kezd, bár ezt nagy zavarában észre sem veszi.*
749. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-09 23:30:36
Üzenet elküldve: 2021-08-09 23:30:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Gaerralos napi rutinja változott valamennyit azóta, hogy hivatalosan is felvették az alakulatba. Habár továbbra is sok időt tölt gyakorlatozással, most már nagyobb fókuszt helyez a tanulásra, és a várost magát is többet látogatja.
Mai napja is hasonlóképp telik. Edzés, tanulás a templomban, majd egy látogatás pár helyre Arthenioron belül. A Tisztás, a Meredély, a temető, és pár kevésbé forgalmas utca... ilyen helyeken tanulmányozza jegyzeteit, majd elkezdi megfigyelni környezetét, megpróbálva kivenni, azonosítani, felismerni a különféle passzív mágikus energiákat.
Sötétedés után szokása szerint visszatér a Kaszárnyába. Terve, miszerint ellátogat a konyhába egy késői vacsoráért, majd visszavonul, egészen addig tart, amíg be nem jut a Kaszárnya külső kapuján. A belső udvaron ugyanis van már valaki, aki...*
~Érdekes.~
*Vajon gyakorlás az, amikor az illető nagy erőkkel igyekszik elsajátitani egy több ponton hibás technikát? A szándék persze meglátszik, ahogy az is, hogy volt kitől ellesni a mozdulatsort, de ez a két dolog édeskevés.
Még viszonylag korán, a homokkal szórt terület előtt megállt, így megvan az esélye, hogy amaz nem vette észre érkeztét. Ha ez így van, egy jó darabig megfigyeli a másikat kritikus szemmel, magában listázva, hogy az hol megy félre.*
~Rossz tartás, hibásan fogja a fegyvert, rossz helyről viszi bele az energiát a csapásba, túlsuhint, majd túlkompenzál...~
*Mellékesen azt is tudatosítja magában, hogy találkozott már a lánnyal. Habár elviekben ugyanannak az alakulatnak a tagjai, és kis erőlködéssel a nevét is fel tudja idézni magában, a specialitását nem tudja. A Temlomban összefutott már vele, valamint tanúja volt annak is, mikor amaz a Warg Odúban végzett házimunkát.*
~Kutatott?~
*Valami olyasminek tűnt. Talán információszerzésben segédkezhet az alakulatnak, bár a kora és kinézete alapján továbbra sem nagyon tudja, hogy egy ilyen fiatal lány mit keres a Városőrség elit osztagjában... és miért nem kezdték el formálisan is harcra képezni az első naptól fogva.*
*Gaerralos napi rutinja változott valamennyit azóta, hogy hivatalosan is felvették az alakulatba. Habár továbbra is sok időt tölt gyakorlatozással, most már nagyobb fókuszt helyez a tanulásra, és a várost magát is többet látogatja.
Mai napja is hasonlóképp telik. Edzés, tanulás a templomban, majd egy látogatás pár helyre Arthenioron belül. A Tisztás, a Meredély, a temető, és pár kevésbé forgalmas utca... ilyen helyeken tanulmányozza jegyzeteit, majd elkezdi megfigyelni környezetét, megpróbálva kivenni, azonosítani, felismerni a különféle passzív mágikus energiákat.
Sötétedés után szokása szerint visszatér a Kaszárnyába. Terve, miszerint ellátogat a konyhába egy késői vacsoráért, majd visszavonul, egészen addig tart, amíg be nem jut a Kaszárnya külső kapuján. A belső udvaron ugyanis van már valaki, aki...*
~Érdekes.~
*Vajon gyakorlás az, amikor az illető nagy erőkkel igyekszik elsajátitani egy több ponton hibás technikát? A szándék persze meglátszik, ahogy az is, hogy volt kitől ellesni a mozdulatsort, de ez a két dolog édeskevés.
Még viszonylag korán, a homokkal szórt terület előtt megállt, így megvan az esélye, hogy amaz nem vette észre érkeztét. Ha ez így van, egy jó darabig megfigyeli a másikat kritikus szemmel, magában listázva, hogy az hol megy félre.*
~Rossz tartás, hibásan fogja a fegyvert, rossz helyről viszi bele az energiát a csapásba, túlsuhint, majd túlkompenzál...~
*Mellékesen azt is tudatosítja magában, hogy találkozott már a lánnyal. Habár elviekben ugyanannak az alakulatnak a tagjai, és kis erőlködéssel a nevét is fel tudja idézni magában, a specialitását nem tudja. A Temlomban összefutott már vele, valamint tanúja volt annak is, mikor amaz a Warg Odúban végzett házimunkát.*
~Kutatott?~
*Valami olyasminek tűnt. Talán információszerzésben segédkezhet az alakulatnak, bár a kora és kinézete alapján továbbra sem nagyon tudja, hogy egy ilyen fiatal lány mit keres a Városőrség elit osztagjában... és miért nem kezdték el formálisan is harcra képezni az első naptól fogva.*
748. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-09 23:05:09
Üzenet elküldve: 2021-08-09 23:05:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tanulópénz//
*A kacagás feltüzeli a bakák harci kedvét, nem szívlelik, ha valaki kineveti őket és Nilevard, jóllehet nem rajtuk nevet, mégsem velük.*
- Aszontad, parasztok vagyunk, ha egyszerre neked állunk. Így má', hogy levetted a páncélt, egyenként kiállunk. *Mondja a magas, vékonyabbik, míg a széles vállú, izmosabb, felkészül, hogy elsőként álljon "pástra".
Mire Nilevard pajzsot vesz, ők is felvesznek egyet-egyet, hogy egyenlővé tegyék esélyeiket.*
- Úgy lesz. *Mondja az erősebb alkatú a tisztelet dolgára. Bár parasztok voltak, most már katonák és nem viselkedhetnek akárhogyan, hisz szégyent hoznának a városőrségre.
A meghajlást ügyetlenül viszonozza Nilevard első ellenfele, kissé zavartan pillant ki társaira, akik biztatóan mosolyognak vissza rá. Ránézésre a baka valóban izmosabb, mint ellenfele, de koránt sem elhízott, a gyakorlóvért alatt izmos kar és mellkas lapulhat, talán a posztóvért mutatja hízottabbnak. A terv mindazonáltal akár még működhet is, a testesebb embereknek gyakran rossz a térdük, bár ez a baka fiatal és életerős.
Nilevard megindul előre, elnyerve a kezdeményezés és így az első csapás jogát. A támadás ellenfele, a baka válla és nyaka közti részt célozza.
A csapás betalál, de épp elkerüli a védekezésre emelt fegyvert, ám a termetes baka felmorran fájdalmában. A gyakorlókard nem okoz nagy sérülést, inkább csak kellemetlen kék foltokat hagy majd maga után. Más kérdés, hogy rendes kard esetén a baka már nem tudná mozgatni azt a karját és iszonyatos kínokat állna ki.
A sikeres támadás eléggé megzavarja a leendő városőrt, hogy Nilevard megpróbálkozhasson a rúgással. Ám a rúgás, a sikeres támadást belevéve sem sikerül, a baka ellép előle, így nem sikerül ledönteni őt a lábáról.
A nagydarab baka hátralép és támadásba lendülne, de ekkor egy erőteljes, határozott hang töri meg a csendet Nilevard mögül.*
- Meghaltál, fiam. Állj ki, lássuk a következőt. *Az egyik kiképző az azok közül, akikkel a páncélos korábban beszélt. Szigorú tekintete alatt a nagydarab szinte összemegy és kikullog a gyakorlókörből, átadva helyét a magasabbiknak. Az első összecsapást Nilevard nyerte.*
*A kacagás feltüzeli a bakák harci kedvét, nem szívlelik, ha valaki kineveti őket és Nilevard, jóllehet nem rajtuk nevet, mégsem velük.*
- Aszontad, parasztok vagyunk, ha egyszerre neked állunk. Így má', hogy levetted a páncélt, egyenként kiállunk. *Mondja a magas, vékonyabbik, míg a széles vállú, izmosabb, felkészül, hogy elsőként álljon "pástra".
Mire Nilevard pajzsot vesz, ők is felvesznek egyet-egyet, hogy egyenlővé tegyék esélyeiket.*
- Úgy lesz. *Mondja az erősebb alkatú a tisztelet dolgára. Bár parasztok voltak, most már katonák és nem viselkedhetnek akárhogyan, hisz szégyent hoznának a városőrségre.
A meghajlást ügyetlenül viszonozza Nilevard első ellenfele, kissé zavartan pillant ki társaira, akik biztatóan mosolyognak vissza rá. Ránézésre a baka valóban izmosabb, mint ellenfele, de koránt sem elhízott, a gyakorlóvért alatt izmos kar és mellkas lapulhat, talán a posztóvért mutatja hízottabbnak. A terv mindazonáltal akár még működhet is, a testesebb embereknek gyakran rossz a térdük, bár ez a baka fiatal és életerős.
Nilevard megindul előre, elnyerve a kezdeményezés és így az első csapás jogát. A támadás ellenfele, a baka válla és nyaka közti részt célozza.
A csapás betalál, de épp elkerüli a védekezésre emelt fegyvert, ám a termetes baka felmorran fájdalmában. A gyakorlókard nem okoz nagy sérülést, inkább csak kellemetlen kék foltokat hagy majd maga után. Más kérdés, hogy rendes kard esetén a baka már nem tudná mozgatni azt a karját és iszonyatos kínokat állna ki.
A sikeres támadás eléggé megzavarja a leendő városőrt, hogy Nilevard megpróbálkozhasson a rúgással. Ám a rúgás, a sikeres támadást belevéve sem sikerül, a baka ellép előle, így nem sikerül ledönteni őt a lábáról.
A nagydarab baka hátralép és támadásba lendülne, de ekkor egy erőteljes, határozott hang töri meg a csendet Nilevard mögül.*
- Meghaltál, fiam. Állj ki, lássuk a következőt. *Az egyik kiképző az azok közül, akikkel a páncélos korábban beszélt. Szigorú tekintete alatt a nagydarab szinte összemegy és kikullog a gyakorlókörből, átadva helyét a magasabbiknak. Az első összecsapást Nilevard nyerte.*
747. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-09 22:33:14
Üzenet elküldve: 2021-08-09 22:33:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A nappal nyüzsgő és zajos gyakorlótér ilyenkor csendes és elhagyatott, mint a város legtöbb zuga. A késő esti sötétséget néhány lámpás, vagy fáklya fénye enyhíti, melyeknek világa besejlik az udvarra a kerítés fölött is az utcákról, ablakokból; de akad azért fényforrás a kaszárnyán belül is. Néhány őr bizonyosan ébren van még, vagy készültségben... Ám a gyakorlótér most üres. Majdnem.
Egy nyurga alak motoszkál a szalmabábuk között az erős félhomályban. Különösebb zajt nem csap, csak úgy a levegőbe "hadonászik" egy hosszúkarddal. Vagyis annak gyakorlásra szánt változatával, de ez messziről nem látszik.
Csapásokat, vágásokat mímel a képzeletbeli ellenfél ellen. Mozdulatai gyakorlatlanok, de nem teljesen légből kapottak: látszik, hogy legalábbis már látta, hogy mások hogyan csinálják ezt, még ha nem is sikerült egészen helyesen megfigyelnie a technikát. A szándék is megmutatkozik, hogy erőt vigyen a csapásokba, de a fáradása is szembetűnő lehet.
Az alak nem is valami széles vállú, megtermett katonát sejtet, inkább egy újonc suhancot, aki olyan túlbuzgó, hogy még késő este is képzi magát.
Persze, akinek ismerős a látványa, talán a rossz látási viszonyok mellett is fölismeri Garsint. A tabardot most nem viseli, csak egyszerű nadrágját és ingét a mellénnyel. Ruháját átizzadta, ahogy rövid haja is csapzottan tapad homlokára. Bizonyára fázna is, ha abbahagyná a mozgást, mert a levegő egészen hűvös lett így estére.*
*A nappal nyüzsgő és zajos gyakorlótér ilyenkor csendes és elhagyatott, mint a város legtöbb zuga. A késő esti sötétséget néhány lámpás, vagy fáklya fénye enyhíti, melyeknek világa besejlik az udvarra a kerítés fölött is az utcákról, ablakokból; de akad azért fényforrás a kaszárnyán belül is. Néhány őr bizonyosan ébren van még, vagy készültségben... Ám a gyakorlótér most üres. Majdnem.
Egy nyurga alak motoszkál a szalmabábuk között az erős félhomályban. Különösebb zajt nem csap, csak úgy a levegőbe "hadonászik" egy hosszúkarddal. Vagyis annak gyakorlásra szánt változatával, de ez messziről nem látszik.
Csapásokat, vágásokat mímel a képzeletbeli ellenfél ellen. Mozdulatai gyakorlatlanok, de nem teljesen légből kapottak: látszik, hogy legalábbis már látta, hogy mások hogyan csinálják ezt, még ha nem is sikerült egészen helyesen megfigyelnie a technikát. A szándék is megmutatkozik, hogy erőt vigyen a csapásokba, de a fáradása is szembetűnő lehet.
Az alak nem is valami széles vállú, megtermett katonát sejtet, inkább egy újonc suhancot, aki olyan túlbuzgó, hogy még késő este is képzi magát.
Persze, akinek ismerős a látványa, talán a rossz látási viszonyok mellett is fölismeri Garsint. A tabardot most nem viseli, csak egyszerű nadrágját és ingét a mellénnyel. Ruháját átizzadta, ahogy rövid haja is csapzottan tapad homlokára. Bizonyára fázna is, ha abbahagyná a mozgást, mert a levegő egészen hűvös lett így estére.*
746. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-04 20:35:48
Üzenet elküldve: 2021-08-04 20:35:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulópénz//
* Hangosan felkacag ismételten a keménykedés láttán. *
- Tűz és lelkesedés mindig is kell egy megfelelő párviadalhoz! Anélkül olyan mintha ököllel próbálnák megállítani a kardot. De majd uraim meglátjuk uraim. Minden lehetőségük megvan arra, hogy rendbe szedjenek engem. Hisz négyen vannak ellenem, azért ez már ad maguknak előnyt nem de?
* Vérfagyasztó mosolyra vált a férfi, az eddigi nyugodt és vidám arca teljesen eltűnt mi közbe a gyakorló vértet magára öltötte. Az egyik nagyjából kiegyensúlyozott kardot megfogja és egy nehéz fa pajzsot magához vesz. Rá mutat a magas colos férfira. És mutatja, hogy hova álljon, hogy elkezdhessék a párviadalt. *
- Bármennyire is haragszanak rám, adják meg a tiszteletet és én is megadom maguknak a harcba.
* Ezeket a szavakat már teljes hidegvérrel mondta a férfiak előtt, az arca ki ismerhetetlenné válik miközben védelmi állást vesz fel a nagy darab férfivel szembe 2 méterre.
Udvariasan meghajol, rideg zárkózott tekintettel. Megvárja míg a férfi is megteszi ha akarja.
Végig méri a férfit mielőtt neki indulna a harcnak. Magas, nagydarab, de inkább elhízott mint izmos. Az ilyen férfiakat a lábuknál könnyű kizökkenteni. Ha sikerül neki megtennie akkor a többieket elijeszti a harctól. De ahhoz az első 2 csapással kell győznie. Kard tudásába bízik teljes szívből, de mozgékonysága még mindig nem a legjobb. Inkább a kardvívásra képezték ki. Alapból hátrányból indul mert mindig nehéz vértet viselt életbe a harcoknál vagy a párbajoknál. Mély levegőt vesz a lovag és vissza emlékezik apjának a tanításaira.
~ Minél nagyobb valaki, annál nagyobbat esik. ~
A nagy darab férfi a jobb lábára nehezedik ami megkönnyítheti a helyzetet.
Neki is indul a férfinek, amilyen gyorsan csak tud rá rohan és erős kard csapást csinál jobb oldalra a nyaka és a válla közé, ha betalál.
Támadása közbe a jobb lábával a térd kalácsába rúg amilyen erősen csak tud, hogy felborítsa.
Ha ez sikerül azonnal a kardot a torkához szegezi és a győzelem máris az övé lesz. Ha pedig nem akkor védelmi állásba helyezi magát és megpróbál távolodni ameddig nem látja mi lehet a férfinak a gyenge pontja.
Testi ereje a férfinak erősen túlmutathat rajta, de ha kardjára figyel és arra koncentrál akkor a borulás könnyedén bekövetkezett. *
* Hangosan felkacag ismételten a keménykedés láttán. *
- Tűz és lelkesedés mindig is kell egy megfelelő párviadalhoz! Anélkül olyan mintha ököllel próbálnák megállítani a kardot. De majd uraim meglátjuk uraim. Minden lehetőségük megvan arra, hogy rendbe szedjenek engem. Hisz négyen vannak ellenem, azért ez már ad maguknak előnyt nem de?
* Vérfagyasztó mosolyra vált a férfi, az eddigi nyugodt és vidám arca teljesen eltűnt mi közbe a gyakorló vértet magára öltötte. Az egyik nagyjából kiegyensúlyozott kardot megfogja és egy nehéz fa pajzsot magához vesz. Rá mutat a magas colos férfira. És mutatja, hogy hova álljon, hogy elkezdhessék a párviadalt. *
- Bármennyire is haragszanak rám, adják meg a tiszteletet és én is megadom maguknak a harcba.
* Ezeket a szavakat már teljes hidegvérrel mondta a férfiak előtt, az arca ki ismerhetetlenné válik miközben védelmi állást vesz fel a nagy darab férfivel szembe 2 méterre.
Udvariasan meghajol, rideg zárkózott tekintettel. Megvárja míg a férfi is megteszi ha akarja.
Végig méri a férfit mielőtt neki indulna a harcnak. Magas, nagydarab, de inkább elhízott mint izmos. Az ilyen férfiakat a lábuknál könnyű kizökkenteni. Ha sikerül neki megtennie akkor a többieket elijeszti a harctól. De ahhoz az első 2 csapással kell győznie. Kard tudásába bízik teljes szívből, de mozgékonysága még mindig nem a legjobb. Inkább a kardvívásra képezték ki. Alapból hátrányból indul mert mindig nehéz vértet viselt életbe a harcoknál vagy a párbajoknál. Mély levegőt vesz a lovag és vissza emlékezik apjának a tanításaira.
~ Minél nagyobb valaki, annál nagyobbat esik. ~
A nagy darab férfi a jobb lábára nehezedik ami megkönnyítheti a helyzetet.
Neki is indul a férfinek, amilyen gyorsan csak tud rá rohan és erős kard csapást csinál jobb oldalra a nyaka és a válla közé, ha betalál.
Támadása közbe a jobb lábával a térd kalácsába rúg amilyen erősen csak tud, hogy felborítsa.
Ha ez sikerül azonnal a kardot a torkához szegezi és a győzelem máris az övé lesz. Ha pedig nem akkor védelmi állásba helyezi magát és megpróbál távolodni ameddig nem látja mi lehet a férfinak a gyenge pontja.
Testi ereje a férfinak erősen túlmutathat rajta, de ha kardjára figyel és arra koncentrál akkor a borulás könnyedén bekövetkezett. *
745. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-04 07:45:02
Üzenet elküldve: 2021-08-04 07:45:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tanulópénz//
*A gyakorlatozók némán kísérik figyelemmel, ahogy a páncélos megszabadul a felszereléseitől. Egy-egy pillantással elkapják a másikét, van, aki mosolyog, talán abban bízva, így móresre taníthatják a nagyszájú fickót, de van közöttük olyan is, aki komolyan fürkészi a magabiztosnak tűnő Nilevardot. Meglehet, hogy a férfi valóban olyan jó kardforgató, hogy még így is elbánik velük. Egyelőre erre a kérdésre még nem kaphatnak választ.*
- Nem vagyunk mi barátok. Azután főleg nem, hogy leparasztoztál bennünket. *Válaszol a széles vállú baka és megsuhintja gyakorlókardját.
A magasabbik szótlan mutat a gyakorlótér szélén álló szalmabálákra pakolt felszerelésekre, ahol Nilevard találhat magának nem kevésbé megviselt fegyverkabátot. A szíjakat meghúzva nem akadályozza a mozgásban, de érezhetően nem egy rendes vért. A tompa élű kardok ütését viszont elnyelheti valamelyest.*
- Oszt' mihöz kéne nekünk tűz? *Kérdi egy másik baka értetlen képpel. Úgy tűnhet, ez a jópofizás nem annyira jön be az önérzetükben sértett leendő városőröknek.*
- Sok beszéd semmié'! Kardozni is tud, vagy csak a pofája nagy? *Elégeli meg a szócséplést a termetes legény és megindul Nilevard felé, igyekszik megszerezni a kezdeményezés és az első támadás jogát, de lomhán mozdul, a szőke férfi még megelőzheti, tekintve, hogy szándékában áll és nem kívánja átadni az első ütés jogát a bakának.*
*A gyakorlatozók némán kísérik figyelemmel, ahogy a páncélos megszabadul a felszereléseitől. Egy-egy pillantással elkapják a másikét, van, aki mosolyog, talán abban bízva, így móresre taníthatják a nagyszájú fickót, de van közöttük olyan is, aki komolyan fürkészi a magabiztosnak tűnő Nilevardot. Meglehet, hogy a férfi valóban olyan jó kardforgató, hogy még így is elbánik velük. Egyelőre erre a kérdésre még nem kaphatnak választ.*
- Nem vagyunk mi barátok. Azután főleg nem, hogy leparasztoztál bennünket. *Válaszol a széles vállú baka és megsuhintja gyakorlókardját.
A magasabbik szótlan mutat a gyakorlótér szélén álló szalmabálákra pakolt felszerelésekre, ahol Nilevard találhat magának nem kevésbé megviselt fegyverkabátot. A szíjakat meghúzva nem akadályozza a mozgásban, de érezhetően nem egy rendes vért. A tompa élű kardok ütését viszont elnyelheti valamelyest.*
- Oszt' mihöz kéne nekünk tűz? *Kérdi egy másik baka értetlen képpel. Úgy tűnhet, ez a jópofizás nem annyira jön be az önérzetükben sértett leendő városőröknek.*
- Sok beszéd semmié'! Kardozni is tud, vagy csak a pofája nagy? *Elégeli meg a szócséplést a termetes legény és megindul Nilevard felé, igyekszik megszerezni a kezdeményezés és az első támadás jogát, de lomhán mozdul, a szőke férfi még megelőzheti, tekintve, hogy szándékában áll és nem kívánja átadni az első ütés jogát a bakának.*
744. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-03 15:39:02
Üzenet elküldve: 2021-08-03 15:39:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A kaszárnyához egy derék és nemes törpe úr gyalogol oda. A gyakorlótér lenne a célja.*
- Szép napot az uraknak! Még most is le kell adni ugye?
*Igenlő választ kap. A törpe urunk ezennel rövid időre leadja a fegyvereit ahogy annak van a rendje és módja. Van is szép számmal mit leadni. Ezt elveszik tőle és félre teszik.*
- Aztán meglegyen mire jövők.
*Cinkosan humorizál az őrökkel. A fegyvereit leaggatva megindul, hogy edzésben tartsa magát. Gyakorló kardot keres ami vagy fából vagy van tompa életlen fém. Valami tömörebb fa kardot talál és ezzel támad egy bábura. A bábu jól védekezik. Most páncélos lovagot alakít a törpe uraságunk előtt. Heves támadások sorozatát zúdítja a bábura fa karddal.*
- Szép napot az uraknak! Még most is le kell adni ugye?
*Igenlő választ kap. A törpe urunk ezennel rövid időre leadja a fegyvereit ahogy annak van a rendje és módja. Van is szép számmal mit leadni. Ezt elveszik tőle és félre teszik.*
- Aztán meglegyen mire jövők.
*Cinkosan humorizál az őrökkel. A fegyvereit leaggatva megindul, hogy edzésben tartsa magát. Gyakorló kardot keres ami vagy fából vagy van tompa életlen fém. Valami tömörebb fa kardot talál és ezzel támad egy bábura. A bábu jól védekezik. Most páncélos lovagot alakít a törpe uraságunk előtt. Heves támadások sorozatát zúdítja a bábura fa karddal.*
743. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-02 15:14:10
Üzenet elküldve: 2021-08-02 15:14:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*A kaszárnya előtt sétál el az ork, sántítva, viszonylag lassú tempóban. Sok gondolat van, ami most a fejében kavarog, de igazán nem tudja, hogy merre vegye az irányt. Sokat kell még gyakorolnia, hogy a tudása kimagasló lehessen a fegyverek használatában, de a mostani sebesülésének gyógyulnia kell. Így csak kintről, távolról les be a gyakorlatozók felé. Nagyot sóhajt, majd a Kaszárnyát övező térről elindul egy nyugodtabb helyre, ahol egy kicsit összeszedheti magát. A piac felé veszi az irányt, hogy a sebére valami gyógyírt vehessen. Valami gyorsat, valami hatásosat.*
742. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-08-01 08:31:03
Üzenet elküldve: 2021-08-01 08:31:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulópénz//
* Harsányan felnevet a fiatal lovag.
Elindul az egyik szabad asztalhoz majd rá helyezi nehéz fa pajzsát és kardját.
Sisakját lecsatolja és óvatosan vértjét eltávolítja. Közbe a katonákhoz szól *
- Teljesen igazatok van barátaim, teljesen!
* A szőkeségnek szakadatlan a mosoly az arcán, és a katonák felé indul a felszerelése nélkül.
Megáll a nagyobbikkal szembe és belenéz mosolyogva a szemébe. *
- Ez amit már látok tetszik! Nagyon tetszik! Látjátok urak! Van magukba tűz! És ezt ki is használjuk! Dobjanak nekem egy gyakorló vértet és egy kardot!
* A lovag megáll a katonákkal szembe arca csillogó mosolyt mutat. *
- Lehet, hogy úgy érzik, hogy sértegetni akarom önöket, de ez nem így van. Tüzet akarok adni! Szenvedélyt! Minden katonának úgy kell bánnia a kardjával, hogy minden alkalom mikor használja lehet az utolsó. Ezért is oda kell tenniük magukat az elején, hogy lássák mi az amire képesek, és mi az amit már nem tudnak megtenni. A harc heve pedig ad egy plusz lelkesítést.
* A katonák felé kacsint, a mosolya még mindig változatlan.
Nem szándékozik semelyiknek sem ártani de felkészült arra is ha valamelyik csak csalinak használná ezt és megtámadná még mielőtt felvenné a gyakorló felszereléseket. *
- Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy az életét megváltoztassa. Ti pedig most fogjátok ezt megérezni! Van választásuk mindig! Gyakoroljuk át amit szükséges és figyeljenek a mozdulataikra! És egy nagyon hasznos tanács csak maguknak! Nem minden esetbe a kardjuk az egyetlen eszközük a kezükbe! Ne a kardal foglalkozzanak mindig! Magának van egy hatalmas nagy keze! És egy termetes lába! Arról bizton állíthatom, hogy ha ezzel valakit seggbe rúg az keményen megérzi!
* Kacag fel saját humorán. *
* Harsányan felnevet a fiatal lovag.
Elindul az egyik szabad asztalhoz majd rá helyezi nehéz fa pajzsát és kardját.
Sisakját lecsatolja és óvatosan vértjét eltávolítja. Közbe a katonákhoz szól *
- Teljesen igazatok van barátaim, teljesen!
* A szőkeségnek szakadatlan a mosoly az arcán, és a katonák felé indul a felszerelése nélkül.
Megáll a nagyobbikkal szembe és belenéz mosolyogva a szemébe. *
- Ez amit már látok tetszik! Nagyon tetszik! Látjátok urak! Van magukba tűz! És ezt ki is használjuk! Dobjanak nekem egy gyakorló vértet és egy kardot!
* A lovag megáll a katonákkal szembe arca csillogó mosolyt mutat. *
- Lehet, hogy úgy érzik, hogy sértegetni akarom önöket, de ez nem így van. Tüzet akarok adni! Szenvedélyt! Minden katonának úgy kell bánnia a kardjával, hogy minden alkalom mikor használja lehet az utolsó. Ezért is oda kell tenniük magukat az elején, hogy lássák mi az amire képesek, és mi az amit már nem tudnak megtenni. A harc heve pedig ad egy plusz lelkesítést.
* A katonák felé kacsint, a mosolya még mindig változatlan.
Nem szándékozik semelyiknek sem ártani de felkészült arra is ha valamelyik csak csalinak használná ezt és megtámadná még mielőtt felvenné a gyakorló felszereléseket. *
- Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy az életét megváltoztassa. Ti pedig most fogjátok ezt megérezni! Van választásuk mindig! Gyakoroljuk át amit szükséges és figyeljenek a mozdulataikra! És egy nagyon hasznos tanács csak maguknak! Nem minden esetbe a kardjuk az egyetlen eszközük a kezükbe! Ne a kardal foglalkozzanak mindig! Magának van egy hatalmas nagy keze! És egy termetes lába! Arról bizton állíthatom, hogy ha ezzel valakit seggbe rúg az keményen megérzi!
* Kacag fel saját humorán. *
741. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2021-07-31 17:31:42
Üzenet elküldve: 2021-07-31 17:31:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Tanulópénz//
*A magabiztos mosolytól a kiképzésre készülő fiatal bakák kissé zavarba jönnek, de nehogy már egy jött-ment fickó csak úgy beszóljon nekik, gúnyolódva rajtuk. A kiképzésre jelentkező jelöltek nagy része valóban rossz sorból érkezett, sokuknak ez az egyetlen esélye, hogy elérjenek valamit és kiemelkedjenek, így igencsak komolyan veszik a katonásdit. A négyes egymásra néz, de egyikük, egy nagyobb darab, széles vállú legény, szószólóvá válik, ahogy látja, hogy Nilevard lehajtja rostélyát és védekező állásba állva intézi szavait a jelenlévőkhöz.*
- Kegyelmeden sisak, vért és jó fegyverek, nekünk mög csak ezek a vackök vannak. *Csapja meg mellén a fegyverkabátot, amin igencsak látszik, hogy nem a legény az első gazdája. Toldozott-foltozott és elég leharcolt. A kezében lévő életlen karddal a páncélosra mutat.*
- Ha maga meg valóban olyan jó fegyverforgató, mint amilyennek mondja magát, akkor leveszi a páncélt, leteszi a pajzsot és egy ilyen botot vesz a kezibe, mint mink. Úgy kiállunk magával. *Dobja vissza a lehetőséget és a többiek helyeslően bólogatnak.*
- Lehet, hogy parasztok vagyunk, de nem hülyék. *Teszi hozzá egy másik, magas, vékony kölyök, akinek az orra alatt még csak pár szőrszál jelzi, hogy férfikorba lépett nemrég.
A választás joga Nilevard kezében van, ha el is érte célját, kénytelen lesz leredukálni saját felszerelését, ha valóban össze kíván csapni a bakákkal. A négyes, gyakorlófegyverekkel a kezében várja a választ, nem tágítanak, de készek rá, hogy kiálljanak az ismeretlen fegyverforgatóval, ha bevállalja az egyenrangú feltételeket.*
*A magabiztos mosolytól a kiképzésre készülő fiatal bakák kissé zavarba jönnek, de nehogy már egy jött-ment fickó csak úgy beszóljon nekik, gúnyolódva rajtuk. A kiképzésre jelentkező jelöltek nagy része valóban rossz sorból érkezett, sokuknak ez az egyetlen esélye, hogy elérjenek valamit és kiemelkedjenek, így igencsak komolyan veszik a katonásdit. A négyes egymásra néz, de egyikük, egy nagyobb darab, széles vállú legény, szószólóvá válik, ahogy látja, hogy Nilevard lehajtja rostélyát és védekező állásba állva intézi szavait a jelenlévőkhöz.*
- Kegyelmeden sisak, vért és jó fegyverek, nekünk mög csak ezek a vackök vannak. *Csapja meg mellén a fegyverkabátot, amin igencsak látszik, hogy nem a legény az első gazdája. Toldozott-foltozott és elég leharcolt. A kezében lévő életlen karddal a páncélosra mutat.*
- Ha maga meg valóban olyan jó fegyverforgató, mint amilyennek mondja magát, akkor leveszi a páncélt, leteszi a pajzsot és egy ilyen botot vesz a kezibe, mint mink. Úgy kiállunk magával. *Dobja vissza a lehetőséget és a többiek helyeslően bólogatnak.*
- Lehet, hogy parasztok vagyunk, de nem hülyék. *Teszi hozzá egy másik, magas, vékony kölyök, akinek az orra alatt még csak pár szőrszál jelzi, hogy férfikorba lépett nemrég.
A választás joga Nilevard kezében van, ha el is érte célját, kénytelen lesz leredukálni saját felszerelését, ha valóban össze kíván csapni a bakákkal. A négyes, gyakorlófegyverekkel a kezében várja a választ, nem tágítanak, de készek rá, hogy kiálljanak az ismeretlen fegyverforgatóval, ha bevállalja az egyenrangú feltételeket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1250-1269