Arthenior - Kaszárnya
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 17 (321. - 340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
340. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-24 14:55:17
Üzenet elküldve: 2020-04-24 14:55:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pash//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Furcsa dolgokat tud kiváltani a gnómból a bezártság. Először csak elkezdesz figyelni valamire, vagy valamikre, az ürességben kongó hangokkal igyekezed elterelni a gondolataidat arról, hogy egy sötét, retkes és büdös helyre vagy bezárva, teljesen egyedül és mások döntenek afelől, mikor, hova, merre mész. Utrhin is ezt érzi, s a legrosszabb az egészben számára, hogy maga sem tudja, mikor fogják abba a friss, tiszta cellába átvinni. Ideig-óráig az is jobb lehet ennél, meg lát valamennyit, ha csak pillanatig is a külvilágból. Szökni nem akar, nem is tervezi, értelmetlen lenne. Két dolog véste be magát az elméjébe azóta, hogy elhallgatott a kurva csöpögés: mikor lesz a tárgyalása, s milyen halállal fog halni. Egy darabig még reménykedett benne, hogy meggyőzheti a parancsnokot, de mióta meglátogatta... Veszett ügy, érzéketlen, nyakas paraszt az, aki csak felhasználja az embereit a saját célja érdekében, taposva magának felfelé az utat, kegyetlenül - a gnóm szerint. Azonban sosincs csend, valahogyan mindig keletkezik zaj. Ha éppen nem a cella, akkor saját elméje szórakoztatja el a zilált kinézetű vöröst. Zúgnak a fülei, szúrós, vibráló sípolást hallatnak, elviselhetetlenül idegesítve ezzel a bukott írnokot. Bukott ő egyáltalán, vagy ezzel lett volna több? Ki tudja.
Az őrület szélén egyensúlyozva, egy fénycsóva rántja vissza, ami azonnal belehasít teljes sötétséghez szokott szemvilágába. A férfi az, megismeri a hangját, hozta az ételt. Meglepetten mered a nyílásra, kétszer sem kell mondani neki, mint egy állat, nem különbül kúszik oda, túrva a szaros mocskot lábával, kezével, hogy könnyebben odataláljon. Ha nincs a másik ellenére, talán még időben kikapja kezéből az alku tárgyát, s vadul kezdheti falni, nehogy a talajon landoljon.*
- Az új cella? Kaphatok akkor másikat? *Magyarázza, levegőt kapkodva, két falat között. Hangja reménykedő, rekedtes, de a keserűség is érződhet rajta.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Furcsa dolgokat tud kiváltani a gnómból a bezártság. Először csak elkezdesz figyelni valamire, vagy valamikre, az ürességben kongó hangokkal igyekezed elterelni a gondolataidat arról, hogy egy sötét, retkes és büdös helyre vagy bezárva, teljesen egyedül és mások döntenek afelől, mikor, hova, merre mész. Utrhin is ezt érzi, s a legrosszabb az egészben számára, hogy maga sem tudja, mikor fogják abba a friss, tiszta cellába átvinni. Ideig-óráig az is jobb lehet ennél, meg lát valamennyit, ha csak pillanatig is a külvilágból. Szökni nem akar, nem is tervezi, értelmetlen lenne. Két dolog véste be magát az elméjébe azóta, hogy elhallgatott a kurva csöpögés: mikor lesz a tárgyalása, s milyen halállal fog halni. Egy darabig még reménykedett benne, hogy meggyőzheti a parancsnokot, de mióta meglátogatta... Veszett ügy, érzéketlen, nyakas paraszt az, aki csak felhasználja az embereit a saját célja érdekében, taposva magának felfelé az utat, kegyetlenül - a gnóm szerint. Azonban sosincs csend, valahogyan mindig keletkezik zaj. Ha éppen nem a cella, akkor saját elméje szórakoztatja el a zilált kinézetű vöröst. Zúgnak a fülei, szúrós, vibráló sípolást hallatnak, elviselhetetlenül idegesítve ezzel a bukott írnokot. Bukott ő egyáltalán, vagy ezzel lett volna több? Ki tudja.
Az őrület szélén egyensúlyozva, egy fénycsóva rántja vissza, ami azonnal belehasít teljes sötétséghez szokott szemvilágába. A férfi az, megismeri a hangját, hozta az ételt. Meglepetten mered a nyílásra, kétszer sem kell mondani neki, mint egy állat, nem különbül kúszik oda, túrva a szaros mocskot lábával, kezével, hogy könnyebben odataláljon. Ha nincs a másik ellenére, talán még időben kikapja kezéből az alku tárgyát, s vadul kezdheti falni, nehogy a talajon landoljon.*
- Az új cella? Kaphatok akkor másikat? *Magyarázza, levegőt kapkodva, két falat között. Hangja reménykedő, rekedtes, de a keserűség is érződhet rajta.*
339. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-24 08:28:41
Üzenet elküldve: 2020-04-24 08:28:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Érintőlegesen Csillagom, Utrhin//
* Csillagom átadja az ásót, Pash pedig neki is lát a dolognak, de már nem kell túl mélyre menjen. Nem zavarja, hogy faképnél hagyják, ahogy nem is megy a másik után. Mivel se komoly barátnője, se lánya nem volt soha, így nem tudja, hogy hogyan kezelje a női hisztériát, azon kívül, hogy hagyja a fenébe. Inkább a munkával van elfoglalva, és nem is annyival később már a törpe testét húzza be a földbe. Nem hisz semmilyen felsőbb lényben, ahogy kegyeleti beszédet se mond, vagy bármi ilyesmit. Csak kimászik a lyukból, és elkezdi ráhúzni a földet. Némán dolgozik, továbbra is félmeztelen, és amikor végez, akkor az ásót a földbe állítva jelöli meg, hogy itt hantolta el a foglyot. Majd később kelleni fog valami komolyabb jelzés, hogy tudják, de egyelőre megteszi. Összeszedi a felszerelését, és izzadt testére fel is veszi azokat, nem zavartatja magát. Ezek után megy a konyhába, ahol nem találkozik a másikkal, inkább iszik, és újratölti a kulacsát. Neki áll feltakarítani maguk után, újra feltörli a földet, és ahogy végez, kenyeret és vizet vesz magához. Elindul lentre, és megkérdezi az őrt, hogy látta-e Csillagomat erre jönni. Mivel nemleges választ kap, a cellához sétál, és kihúzza az ajtón a kémlelőnyílást. Nem nyitja ki, ez elég ahhoz, hogy beadhassa az ételt. *
- Gyere ide, gnóm. Nem akarom a mocsokba dobni. * Nem kedves a hangja, de indulat sincs benne. Egyszerű, határozott utasítás, de érezhetően nem akar sokáig ácsorogni, és várni. Ha nem érkezik a másik, akkor lazán leejti a földre. Nem fog egész nap itt várni. *
* Csillagom átadja az ásót, Pash pedig neki is lát a dolognak, de már nem kell túl mélyre menjen. Nem zavarja, hogy faképnél hagyják, ahogy nem is megy a másik után. Mivel se komoly barátnője, se lánya nem volt soha, így nem tudja, hogy hogyan kezelje a női hisztériát, azon kívül, hogy hagyja a fenébe. Inkább a munkával van elfoglalva, és nem is annyival később már a törpe testét húzza be a földbe. Nem hisz semmilyen felsőbb lényben, ahogy kegyeleti beszédet se mond, vagy bármi ilyesmit. Csak kimászik a lyukból, és elkezdi ráhúzni a földet. Némán dolgozik, továbbra is félmeztelen, és amikor végez, akkor az ásót a földbe állítva jelöli meg, hogy itt hantolta el a foglyot. Majd később kelleni fog valami komolyabb jelzés, hogy tudják, de egyelőre megteszi. Összeszedi a felszerelését, és izzadt testére fel is veszi azokat, nem zavartatja magát. Ezek után megy a konyhába, ahol nem találkozik a másikkal, inkább iszik, és újratölti a kulacsát. Neki áll feltakarítani maguk után, újra feltörli a földet, és ahogy végez, kenyeret és vizet vesz magához. Elindul lentre, és megkérdezi az őrt, hogy látta-e Csillagomat erre jönni. Mivel nemleges választ kap, a cellához sétál, és kihúzza az ajtón a kémlelőnyílást. Nem nyitja ki, ez elég ahhoz, hogy beadhassa az ételt. *
- Gyere ide, gnóm. Nem akarom a mocsokba dobni. * Nem kedves a hangja, de indulat sincs benne. Egyszerű, határozott utasítás, de érezhetően nem akar sokáig ácsorogni, és várni. Ha nem érkezik a másik, akkor lazán leejti a földre. Nem fog egész nap itt várni. *
338. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-23 22:35:10
Üzenet elküldve: 2020-04-23 22:35:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
*Nagyon nagyon szeretné ha Pashthra végre befogná a száját, de nem teszi, csak tovább és tovább beszél. Az a bizonyos húr pedig még tovább feszül, végül feladja, érzi, hogy egyszerűen nem bírja tovább. Hanyagul odalöki Pashthrának az ásót, szenvedjen ő ha szeretne, majd kimászik a gödörből és se szó, se beszéd egyszerűen faképnél hagyja.
Bár céltudatosnak tűnik most is, valójában fogalma sincs, hogy hova menjen és most megint éppen mivel kösse le magát. Elsőként a konyhába indul, ahol elő is vesz egy poharat, amibe mer magának egy kis friss, hideg vizet. Nagyot sóhajtva teszi le, és rogy le egy székre, igyekszik nagy levegőt venni, mert valóban elkezd szorítani mellkasa. A pohárból önt remegő tenyereibe vizet, majd megtörölgeti vele felforrósodott arcát is. Jó pár perc telik el mire enyhül szapora légzése, és reszketése. Bizonytalanul feláll, és elgondolkodik, hogy vigyen végül kenyeret a rabnak, vagy mosson fel, végül úgy dönt, hogy nem teszi meg, mert semmi kedve most összefutni Pashthrával, ezért elindul az istállóba, és ha szerencséje van, akkor talán észrevétlenül jut is be oda.
Hogy a hermelin ott van e még, vagy sem, nem tudja. Ha igen, akkor leguggol hozzá, és kezét nyújtja, hátha bátorkodik közelebb menni hozzá, és talán megsimogathatja. Ha nem, neki úgy is jó. Saját lovához lép oda, és megpaskolgatja az állat fejét.*
- Tudom, hogy nem pihentél sokat, de mit szólnál egy rövid kis sétához?
*Nyilvánvalóan válasz nem érkezik, ezért minden további nélkül elkezdi felszerelni lovát.*
*Nagyon nagyon szeretné ha Pashthra végre befogná a száját, de nem teszi, csak tovább és tovább beszél. Az a bizonyos húr pedig még tovább feszül, végül feladja, érzi, hogy egyszerűen nem bírja tovább. Hanyagul odalöki Pashthrának az ásót, szenvedjen ő ha szeretne, majd kimászik a gödörből és se szó, se beszéd egyszerűen faképnél hagyja.
Bár céltudatosnak tűnik most is, valójában fogalma sincs, hogy hova menjen és most megint éppen mivel kösse le magát. Elsőként a konyhába indul, ahol elő is vesz egy poharat, amibe mer magának egy kis friss, hideg vizet. Nagyot sóhajtva teszi le, és rogy le egy székre, igyekszik nagy levegőt venni, mert valóban elkezd szorítani mellkasa. A pohárból önt remegő tenyereibe vizet, majd megtörölgeti vele felforrósodott arcát is. Jó pár perc telik el mire enyhül szapora légzése, és reszketése. Bizonytalanul feláll, és elgondolkodik, hogy vigyen végül kenyeret a rabnak, vagy mosson fel, végül úgy dönt, hogy nem teszi meg, mert semmi kedve most összefutni Pashthrával, ezért elindul az istállóba, és ha szerencséje van, akkor talán észrevétlenül jut is be oda.
Hogy a hermelin ott van e még, vagy sem, nem tudja. Ha igen, akkor leguggol hozzá, és kezét nyújtja, hátha bátorkodik közelebb menni hozzá, és talán megsimogathatja. Ha nem, neki úgy is jó. Saját lovához lép oda, és megpaskolgatja az állat fejét.*
- Tudom, hogy nem pihentél sokat, de mit szólnál egy rövid kis sétához?
*Nyilvánvalóan válasz nem érkezik, ezért minden további nélkül elkezdi felszerelni lovát.*
337. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-23 19:58:22
Üzenet elküldve: 2020-04-23 19:58:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Talán ha a harcos tudná, hogy Csillagomnak ki az apja, és milyen érzelmeket táplál irányába, akkor nem így viselkedne. Nem is mondana ilyeneket, sőt, meg is értené, hogy a másik miért lett ennyire feldúlt. De mivel mindez titok számára, ezért csak azt látja, hogy akivel eddig egész jól kijött egyszer csak egy kiállhatatlan, és szerfelett hisztis lánnyá változik egyik pillanatról a másikra. Ez pedig bosszantja, mert azt hitte, már valamiféle haverság kezd kialakulni kettejük között. És mivel ezen felhúzza magát, elő jön belőle egyfajta harctéri reflex, elkezdi kihasználni a másik indulatát, és tovább hergelni azt, hogy így kényszerítse hibákra, és zökkentse ki.*
- Ugyan az kért meg rá, akit téged, hogy kezdj gyerek hisztibe és csapkodásba. * Az egész mellé még egy pofátlan ásítás is társul, de még mindig teljesen nyugodt és higgadt a tartása, és hangja. Arcán se látszik, hogy felhúzta volna magát. *
- Olyan vagy, mint egy kölyök, akitől elvették a falepkéjét, mert nem takarított ki az állatok után a pajtában. Nem haragos vagy, hanem hisztis. A harag lehet veszélyes, és hasznos. A hiszti csak bosszantó. Add azt ide.
* Felkel a földről, és a lányhoz lép, megpróbálja elvenni tőle az ásót. Nem azért, mert nem gondolja, hogy a másik ne tudná elvégezni a munkát. De félti, hogy a féktelen haragban a saját lábába vágja, vagy valami balesetet szenved. *
- Ha nem bírsz a benned tomboló indulatokkal, akkor ha gondolod, megtanítalak hogyan add ki magadból a bábuknál. Hogyan használd. De annak semmi értelme, hogy levágd a lábujjad az ásóval.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Talán ha a harcos tudná, hogy Csillagomnak ki az apja, és milyen érzelmeket táplál irányába, akkor nem így viselkedne. Nem is mondana ilyeneket, sőt, meg is értené, hogy a másik miért lett ennyire feldúlt. De mivel mindez titok számára, ezért csak azt látja, hogy akivel eddig egész jól kijött egyszer csak egy kiállhatatlan, és szerfelett hisztis lánnyá változik egyik pillanatról a másikra. Ez pedig bosszantja, mert azt hitte, már valamiféle haverság kezd kialakulni kettejük között. És mivel ezen felhúzza magát, elő jön belőle egyfajta harctéri reflex, elkezdi kihasználni a másik indulatát, és tovább hergelni azt, hogy így kényszerítse hibákra, és zökkentse ki.*
- Ugyan az kért meg rá, akit téged, hogy kezdj gyerek hisztibe és csapkodásba. * Az egész mellé még egy pofátlan ásítás is társul, de még mindig teljesen nyugodt és higgadt a tartása, és hangja. Arcán se látszik, hogy felhúzta volna magát. *
- Olyan vagy, mint egy kölyök, akitől elvették a falepkéjét, mert nem takarított ki az állatok után a pajtában. Nem haragos vagy, hanem hisztis. A harag lehet veszélyes, és hasznos. A hiszti csak bosszantó. Add azt ide.
* Felkel a földről, és a lányhoz lép, megpróbálja elvenni tőle az ásót. Nem azért, mert nem gondolja, hogy a másik ne tudná elvégezni a munkát. De félti, hogy a féktelen haragban a saját lábába vágja, vagy valami balesetet szenved. *
- Ha nem bírsz a benned tomboló indulatokkal, akkor ha gondolod, megtanítalak hogyan add ki magadból a bábuknál. Hogyan használd. De annak semmi értelme, hogy levágd a lábujjad az ásóval.
336. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-23 11:02:06
Üzenet elküldve: 2020-04-23 11:02:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Jó nagyot köszön a kapunál strázsáló őröknek, és átadja fegyvereit, hogy beléphessen a gyakorló területre. Megnézi a fából készült fegyvereket, és kiválaszt egy kedvére valót, egy amolyan fokosra emlékeztetőt. Azzal csapkodni kezdi a szalma bábokat. Az elfnek már sok tapasztalata van a fegyverforgatásban, úgyhogy le teszi a gyakorlófegyvert, és puszta kézzel kezdi el ütni, amit eddig a fegyvernek látszó fa fegyverrel ütött. Elég sokáig csinálja ezt, és érzi, hogy karjai elfáradnak. Ekkor abbahagyja a gyakorlást, és elindul a kapu felé, hogy visszakérje fegyvereit. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.04.24 00:43:58, a következő indokkal:
Múlt idő használata.
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.04.24 00:43:58, a következő indokkal:
Múlt idő használata.
335. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-23 01:59:16
Üzenet elküldve: 2020-04-23 01:59:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jenari ugyan nevezhető komplex léleknek, de most igen egyszerűek a motivációi, és talán Pashthra számára is nyilvánvaló lehet, hogy csupán a féltékenység beszél a lányból. Irigy azokra, akiknek közös pillanatai lehettek Denjaarral, és sajnálja magát azért, mert neki esélye sem volt rá. Ami pedig igazán bántja az az, hogy valójában azt érzi édesapja nem is vágyott a jelenlétére, nem hiányzott neki társasága, tehát egy szemernyit sem érdekelte az, hogy mi zajlik éppen vele.
Ezek hosszú éveken át érlelődtek benne, és nőttek hatalmasra. Homlokán érzi ahogy egy ér lüktet, és annyira fáj is hirtelen, hogy meggyőződése menten elpattan, mint egy túlfeszített húr. Talán ez a legjobb hasonlat Jenarira, akit ez a sok elfojtott érzés addig gyötört, hogy már csak az elszakadás pillanata kétséges.*
- Szarok az illuzióra.
*Csattan fel hirtelen, és az ásót a földbe vágja, de a nyelénél továbbra is tartja, hogy ne dőljön el. Pashthra felé fordul, aki éppen a kioktatásába kezd.*
- Ki a faszom kérte, hogy elemezgess vagy véleményt mondj?
*Talán megfogadná őket, de mivel olyan mint a tűz, ami szeszélyes és ha hirtelen óvatlansággal közelítik meg, akkor megégeti azt akit éppen tud. De ha égetni nem is tud, tombolni igen, mintha olajat öntetének rá, ahelyett, hogy szelíd türelemmel lassan elfojtanák a lángokat. Természetesen a fiatal férfinek nem dolga ezekkel foglalkozni és hozzá alkalmazkodni, így viszont nem segít sem Jenarin, sem az éppen kialakuló vitás helyzeten sem.*
- Nem mondhatom el, és ami azt illeti, nem is akarom.
*Mondja újra megfeszülő állkapoccsal, és ismételten nekilát az ásásnak. Jelét sem mutatja annak, hogy bántani szeretné Pashthrát, legfeljebb szemei árulkodnak ilyen ártó gondolatokról.*
- Nem vagyok gyerekes, csak haragos.
*Szúrja még hozzá, és nem csak homlokán, de nyakán is megjelenik egy dudorodó ér a megfeszülő inak mellett. Valójában ő szeretné a legjobban, ha képes lenne kontrollálni gyűlöletét, hiszen a legjobban neki ártanak, és tudja, hogyha idővel nem csillapodik, akkor teljesen felégeti vele önmagát, amíg végleg kihuny a fénye.*
A hozzászólás írója (Jenari Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 02:01:44
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jenari ugyan nevezhető komplex léleknek, de most igen egyszerűek a motivációi, és talán Pashthra számára is nyilvánvaló lehet, hogy csupán a féltékenység beszél a lányból. Irigy azokra, akiknek közös pillanatai lehettek Denjaarral, és sajnálja magát azért, mert neki esélye sem volt rá. Ami pedig igazán bántja az az, hogy valójában azt érzi édesapja nem is vágyott a jelenlétére, nem hiányzott neki társasága, tehát egy szemernyit sem érdekelte az, hogy mi zajlik éppen vele.
Ezek hosszú éveken át érlelődtek benne, és nőttek hatalmasra. Homlokán érzi ahogy egy ér lüktet, és annyira fáj is hirtelen, hogy meggyőződése menten elpattan, mint egy túlfeszített húr. Talán ez a legjobb hasonlat Jenarira, akit ez a sok elfojtott érzés addig gyötört, hogy már csak az elszakadás pillanata kétséges.*
- Szarok az illuzióra.
*Csattan fel hirtelen, és az ásót a földbe vágja, de a nyelénél továbbra is tartja, hogy ne dőljön el. Pashthra felé fordul, aki éppen a kioktatásába kezd.*
- Ki a faszom kérte, hogy elemezgess vagy véleményt mondj?
*Talán megfogadná őket, de mivel olyan mint a tűz, ami szeszélyes és ha hirtelen óvatlansággal közelítik meg, akkor megégeti azt akit éppen tud. De ha égetni nem is tud, tombolni igen, mintha olajat öntetének rá, ahelyett, hogy szelíd türelemmel lassan elfojtanák a lángokat. Természetesen a fiatal férfinek nem dolga ezekkel foglalkozni és hozzá alkalmazkodni, így viszont nem segít sem Jenarin, sem az éppen kialakuló vitás helyzeten sem.*
- Nem mondhatom el, és ami azt illeti, nem is akarom.
*Mondja újra megfeszülő állkapoccsal, és ismételten nekilát az ásásnak. Jelét sem mutatja annak, hogy bántani szeretné Pashthrát, legfeljebb szemei árulkodnak ilyen ártó gondolatokról.*
- Nem vagyok gyerekes, csak haragos.
*Szúrja még hozzá, és nem csak homlokán, de nyakán is megjelenik egy dudorodó ér a megfeszülő inak mellett. Valójában ő szeretné a legjobban, ha képes lenne kontrollálni gyűlöletét, hiszen a legjobban neki ártanak, és tudja, hogyha idővel nem csillapodik, akkor teljesen felégeti vele önmagát, amíg végleg kihuny a fénye.*
A hozzászólás írója (Jenari Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 02:01:44
334. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 23:15:00
Üzenet elküldve: 2020-04-21 23:15:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
* Jenari kifakadása meglepi a harcost, aki résnyire kinyitja szemeit, és úgy pillant a másikra. Látványosan ásít egyet, és megvonja a vállát. *
- Talán igazad van. Néha tényleg jól esne, ha lenne valami apafélém. De Denjaar nem tűnik annak az atyáskodó típusnak. Amúgy meg, ha az is lenne, most már úgyse lesz az. A parancsnokként kell rá tekintetem. * Jegyzi meg egy lemondó sóhajjal, amivel önmagát is dorgálja. Fáj belenézni a tükörbe, főleg ha valaki ilyen erőszakosan tartja az ember elé, de élt már át ennél fájóbb dolgokat is. *
- Elmentem volna, de most már nem. * Jegyzi meg egyszerűen a vészjósló szavakra. * Tudod, ahhoz képest, hogy adod az erős csajt, ami tökre átjön, nagyon hirtelen be tudsz hisztizni, amivel mindent elrontasz. Teljesen lerombolod az egész illúziót, amit felépítettél, és utána már nem fogod tudni visszaépíteni. Ugyan olyan ez, mint a harcnál. Ha egyszer leengeded a pajzsod, és hagyod, hogy megvágjanak, akkor az a seb már ott marad, hiába emeled vissza. * Nem kioktatásnak szánja a szavakat, csak megjegyzi őket. Továbbra is a földön fekszik, nem látja okát annak, hogy közelebb kerüljön a felszereléséhez. Nem nézi ki Csillagomból, hogy neki ugrana egy ásóval, de ha mégis így tenne, akkor is ott az oldalán a fokos, amivel kiegyenlítheti a harcot. A szemét azért nem csukja vissza. *
- Szóval, min akadtál így ki? Elmondod, vagy még dúlsz fúlsz egy kicsit, mint egy gyerek?
* Jenari kifakadása meglepi a harcost, aki résnyire kinyitja szemeit, és úgy pillant a másikra. Látványosan ásít egyet, és megvonja a vállát. *
- Talán igazad van. Néha tényleg jól esne, ha lenne valami apafélém. De Denjaar nem tűnik annak az atyáskodó típusnak. Amúgy meg, ha az is lenne, most már úgyse lesz az. A parancsnokként kell rá tekintetem. * Jegyzi meg egy lemondó sóhajjal, amivel önmagát is dorgálja. Fáj belenézni a tükörbe, főleg ha valaki ilyen erőszakosan tartja az ember elé, de élt már át ennél fájóbb dolgokat is. *
- Elmentem volna, de most már nem. * Jegyzi meg egyszerűen a vészjósló szavakra. * Tudod, ahhoz képest, hogy adod az erős csajt, ami tökre átjön, nagyon hirtelen be tudsz hisztizni, amivel mindent elrontasz. Teljesen lerombolod az egész illúziót, amit felépítettél, és utána már nem fogod tudni visszaépíteni. Ugyan olyan ez, mint a harcnál. Ha egyszer leengeded a pajzsod, és hagyod, hogy megvágjanak, akkor az a seb már ott marad, hiába emeled vissza. * Nem kioktatásnak szánja a szavakat, csak megjegyzi őket. Továbbra is a földön fekszik, nem látja okát annak, hogy közelebb kerüljön a felszereléséhez. Nem nézi ki Csillagomból, hogy neki ugrana egy ásóval, de ha mégis így tenne, akkor is ott az oldalán a fokos, amivel kiegyenlítheti a harcot. A szemét azért nem csukja vissza. *
- Szóval, min akadtál így ki? Elmondod, vagy még dúlsz fúlsz egy kicsit, mint egy gyerek?
333. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 23:02:21
Üzenet elküldve: 2020-04-21 23:02:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Úgy beszélsz róla, mintha annyira nagyon jó pajtások lennétek.
*Fakad ki végül, és nagyot vág a talajba. Rátapos az ásóra, majd egy újabb adag földet hány ki a lyukból. Lehet csak ő látja bele, nyilván benne van a pakliban, Jenarinak viszont szent meggyőződése, hogy Pashthra az „öntelt fasz” apját próbálja pótolni az ő öntelt fasz apjával. Ez pedig nem tetszik neki.*
- Nem hallod ki a szavaidból a kisfiús rajongást? De tudod azért mert a saját apádban csalódtál ezt nem fogja tudni senki sem pótolni, hiába húzol rá bármiféle atyáskodó elképzelést.
*Szavai meglehetősen durvának hathatnak, pedig kivételesen szándékosan nem akar bántani velük senkit, egyszerűen csak kibuknak belőle. Ezt követően persze nem szívja vissza, hiszen legfeljebb azt bánta meg, hogy kimondta, vagy azt ahogyan kimondta, de úgy hiszi igaza van. Ha pedig Pashthrát nem bántja meg vele, akkor igazából semmit sem bánt meg.*
- Engem nem zavar, ha elmész a konyhába szusszanni kicsit, az pedig, hogy más mit gondol erről, meg végképp nem érdekel.
*Feleli, és nagyot sóhajt, majd megtörölgeti arcát, mert szemeibe csorgó sós izzadság miatt már alig lát valamit.*
- De akár hozhatsz nekem is, és akkor nem veszi ki rosszul magát, ha ez annyira zavarja a kicsi lelkedet.
*Végső soron neki aztán mindegy, hogy Pashthra hogy dönt, ő visszatér a lyuk kiásásához, nem kímélve sem a földet, sem magát. Még a vak is láthatja, hogy milyen indulatokkal végzi ezt az egyszerű tevékenységet is, mintha forrófejűsége eddig nem lett volna nyilvánvaló.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Úgy beszélsz róla, mintha annyira nagyon jó pajtások lennétek.
*Fakad ki végül, és nagyot vág a talajba. Rátapos az ásóra, majd egy újabb adag földet hány ki a lyukból. Lehet csak ő látja bele, nyilván benne van a pakliban, Jenarinak viszont szent meggyőződése, hogy Pashthra az „öntelt fasz” apját próbálja pótolni az ő öntelt fasz apjával. Ez pedig nem tetszik neki.*
- Nem hallod ki a szavaidból a kisfiús rajongást? De tudod azért mert a saját apádban csalódtál ezt nem fogja tudni senki sem pótolni, hiába húzol rá bármiféle atyáskodó elképzelést.
*Szavai meglehetősen durvának hathatnak, pedig kivételesen szándékosan nem akar bántani velük senkit, egyszerűen csak kibuknak belőle. Ezt követően persze nem szívja vissza, hiszen legfeljebb azt bánta meg, hogy kimondta, vagy azt ahogyan kimondta, de úgy hiszi igaza van. Ha pedig Pashthrát nem bántja meg vele, akkor igazából semmit sem bánt meg.*
- Engem nem zavar, ha elmész a konyhába szusszanni kicsit, az pedig, hogy más mit gondol erről, meg végképp nem érdekel.
*Feleli, és nagyot sóhajt, majd megtörölgeti arcát, mert szemeibe csorgó sós izzadság miatt már alig lát valamit.*
- De akár hozhatsz nekem is, és akkor nem veszi ki rosszul magát, ha ez annyira zavarja a kicsi lelkedet.
*Végső soron neki aztán mindegy, hogy Pashthra hogy dönt, ő visszatér a lyuk kiásásához, nem kímélve sem a földet, sem magát. Még a vak is láthatja, hogy milyen indulatokkal végzi ezt az egyszerű tevékenységet is, mintha forrófejűsége eddig nem lett volna nyilvánvaló.*
332. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 17:57:26
Üzenet elküldve: 2020-04-21 17:57:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
* Úgy tűnik lelkes hallgatóságra lelt a lány személyében, de Pasht az se érdekelné, ha a fal lenne az egyetlen társa ebben a munkában. Ettől függetlenül nem tagadja, hogy így azért valamivel kellemesebb. Csillagom kevés időhúzás után nekifog a munkának, a harcos pedig hanyatt dől a kemény földön, ami nem túl szerencsés döntés. Érzi, hogy izzadt háta csupa homok lesz, tapadni kezd az egész, és tudja, hogy ezt meg fogja bánni ha vissza kell öltözzön. Nem érti a felvetést, tagadóan meg is rázza a fejét, miközben lehunyja a szemét, hogy pihentesse egy kicsit. *
- Már miért lennék a kedvence? Csak egy harcos vagyok, akinek valamennyire ismeri a képességeit. Gondolom ezért mondta, hogy magával visz. Bár legutóbbi találkozásunk óta azért elég sokat fejlődtem, vagyis én azt hiszem. * Ad magyarázatot a dologra, és reméli, hogy ezzel sikerült is tisztázni. Nem akarja, hogy félreértések szülessenek. Az, hogy ő úgy érzi Denjaar a legközelebbi személy az apaképhez, az csak rá tartozik. Épp elég szánalmas úgy is, hogy csak a fiatal srác tud róla. *
- Hagyd, majd újratöltjük ha végeztünk itt kint. Úgyis kell majd vizet hozni, hogy felmossuk azt, amit a hulla után hagytunk. Meg hogy venné ki magát, ha itt hagynám az ásótársamat, és elmennék a hűvösbe pihenni? Nem vagyok én az a fajta, aki meglóg a munka elől. * Legyint egyet ráérősen, de igazából az az igazság, hogy semmi kedve felkelni, és bemenni. *
* Úgy tűnik lelkes hallgatóságra lelt a lány személyében, de Pasht az se érdekelné, ha a fal lenne az egyetlen társa ebben a munkában. Ettől függetlenül nem tagadja, hogy így azért valamivel kellemesebb. Csillagom kevés időhúzás után nekifog a munkának, a harcos pedig hanyatt dől a kemény földön, ami nem túl szerencsés döntés. Érzi, hogy izzadt háta csupa homok lesz, tapadni kezd az egész, és tudja, hogy ezt meg fogja bánni ha vissza kell öltözzön. Nem érti a felvetést, tagadóan meg is rázza a fejét, miközben lehunyja a szemét, hogy pihentesse egy kicsit. *
- Már miért lennék a kedvence? Csak egy harcos vagyok, akinek valamennyire ismeri a képességeit. Gondolom ezért mondta, hogy magával visz. Bár legutóbbi találkozásunk óta azért elég sokat fejlődtem, vagyis én azt hiszem. * Ad magyarázatot a dologra, és reméli, hogy ezzel sikerült is tisztázni. Nem akarja, hogy félreértések szülessenek. Az, hogy ő úgy érzi Denjaar a legközelebbi személy az apaképhez, az csak rá tartozik. Épp elég szánalmas úgy is, hogy csak a fiatal srác tud róla. *
- Hagyd, majd újratöltjük ha végeztünk itt kint. Úgyis kell majd vizet hozni, hogy felmossuk azt, amit a hulla után hagytunk. Meg hogy venné ki magát, ha itt hagynám az ásótársamat, és elmennék a hűvösbe pihenni? Nem vagyok én az a fajta, aki meglóg a munka elől. * Legyint egyet ráérősen, de igazából az az igazság, hogy semmi kedve felkelni, és bemenni. *
331. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 17:42:42
Üzenet elküldve: 2020-04-21 17:42:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
*Hevesen bólogat miközben Pashthra okfejtését hallgatja a zsoldos életről, ezekkel a gondolatokkal pedig nagyon tud azonosulni. Bízik benne, hogy nem egyedüli ez a Városi Őrségben, mert akkor még talán kedvelni is fogja az itt létet. Persze az sem biztos, hogy sokáig marasztalja majd édesapja.
Az ásót végre elveszi, és beugrik a lyukba. Vet egy kósza pillantást a fiúra, aki végre lepihen, ezt pedig örömmel látja. Mielőtt nekilát a munkának összefogott haját még szorosabbra köti, hogy biztos ne zavarja őt, ezt követően pedig neki veselkedik a feladatnak. Rövidesen verejtékcseppek jelennek meg homlokán, de sajnos ő nem igen tud bármit is ledobni magáról. Dühe viszont minden egyes ásó mozdulat után lassacskán apadni kezd. Ezért is kedveli a nehéz munkát, ezért is kutatja mindig a feladatokat, mert közel sem olyan kiegyensúlyozott, mint lehetne vagy szeretne lenni. Talán ez segít abban, hogy ne fojtsa meg Pashthrát azokért a dolgokért amit mondott.*
- Szóval a parancsnok kis kedvence vagy? Milyen aranyos.
*Nem állhatja meg, hogy egy gúnyos megjegyzést tegyen hozzá, és indulatosan kilendíti a kupac földet a lyukból. A kérdés hallatán a kulacsára pillant, ami porzik az ürességtől a hosszú út után.*
- Üres.
*Lecsatolja a kis tárgyat, és Pashthra felé dobja. Kicsit talán nagyobb lendülettel, mint az normális lenne, de talán még nem túl feltűnően ahhoz, hogy a fiatal férfi bármi jelentőséget tulajdonítson neki.*
- Ha szeretnéd a konyhában újratöltheted.
*Állkapcsa megfeszül, és ha nincs más egyéb, akkor vissza is tér a munkához, hogy továbbra is kicsit kiereszthesse a gőzt.*
*Hevesen bólogat miközben Pashthra okfejtését hallgatja a zsoldos életről, ezekkel a gondolatokkal pedig nagyon tud azonosulni. Bízik benne, hogy nem egyedüli ez a Városi Őrségben, mert akkor még talán kedvelni is fogja az itt létet. Persze az sem biztos, hogy sokáig marasztalja majd édesapja.
Az ásót végre elveszi, és beugrik a lyukba. Vet egy kósza pillantást a fiúra, aki végre lepihen, ezt pedig örömmel látja. Mielőtt nekilát a munkának összefogott haját még szorosabbra köti, hogy biztos ne zavarja őt, ezt követően pedig neki veselkedik a feladatnak. Rövidesen verejtékcseppek jelennek meg homlokán, de sajnos ő nem igen tud bármit is ledobni magáról. Dühe viszont minden egyes ásó mozdulat után lassacskán apadni kezd. Ezért is kedveli a nehéz munkát, ezért is kutatja mindig a feladatokat, mert közel sem olyan kiegyensúlyozott, mint lehetne vagy szeretne lenni. Talán ez segít abban, hogy ne fojtsa meg Pashthrát azokért a dolgokért amit mondott.*
- Szóval a parancsnok kis kedvence vagy? Milyen aranyos.
*Nem állhatja meg, hogy egy gúnyos megjegyzést tegyen hozzá, és indulatosan kilendíti a kupac földet a lyukból. A kérdés hallatán a kulacsára pillant, ami porzik az ürességtől a hosszú út után.*
- Üres.
*Lecsatolja a kis tárgyat, és Pashthra felé dobja. Kicsit talán nagyobb lendülettel, mint az normális lenne, de talán még nem túl feltűnően ahhoz, hogy a fiatal férfi bármi jelentőséget tulajdonítson neki.*
- Ha szeretnéd a konyhában újratöltheted.
*Állkapcsa megfeszül, és ha nincs más egyéb, akkor vissza is tér a munkához, hogy továbbra is kicsit kiereszthesse a gőzt.*
330. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 09:09:09
Üzenet elküldve: 2020-04-21 09:09:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
* Csillagom talán ennél is kevésbé zavartatná magát, ha tudná, hogy Pashtra számára a pénz nem hordoz túl nagy jelentőséget. Ha van az jó, ha nincs az kellemetlen, de ennél tovább nem megy a fiú gondolatmenete az anyagiakat tekintve. *
- Ah, igen. Rá gondoltam. * Bólint a fiú, de többet nem tud hozzá fűzni a dologhoz. Nem kapcsolja össze a kapcsolatot a lány, és az apja között, mert attól, hogy mindketten ugyan onnan jöttek, még nem kell egy háztartásból is származzanak. A kifejtett válaszára nem tudta, hogy milyen reakciót fog kapni, hogy untatja majd a lányt, vagy felkelti az érdeklődését. Nem volt célja, hogy tetszést váltson ki, csak őszintén elmondta a gondolatait, ahogy mindig. Meg is vonja a vállát a választ hallva. *
- Én sose áltatnék senkit azzal, hogy díszes erkölcsi iránytű vezeti az utamat. Egyszerű harcos vagyok, aki pénzért harcol, és ha jobb leszek, akkor továbbra is egy felbérelhető kard maradok. Nem az dönti el, hogy melyik oldalra állok, hogy kinek van igaza, vagy hogy ki a jó a történetben, hanem az, hogy ki fizet meg először. Egy válogatós zsoldos vagy éhen hal, vagy messze földön híres kell legyen. * Mondja a lánynak, majd amikor az felcsattan, akkor kilép a gödörből, és odaadja neki az eszközt. Igazából fel se tűnt neki, hogy a másik ásni szeretne, vagy ha igen, akkor is csak egy üres gesztusnak vette, hogy ne fáradjon el túlságosan. Nem zavartatja magát, hamar Csillagom kezébe kerül az ásója. Nem érzi magát attól kellemetlenül, hogy egy nő dolgozik helyette, ahogy az se zavarta volna, ha nem teszi. Pashtra egyszerű alak, aki ha munka van, akkor elvégzi azt. Inkább leül a földre, háta mögött karjaira támaszkodva tartja magát ülő pozícióban. *
- Igen, még régebbről. Nem ismerem túl jól az embereket, de talán még örült is neki, hogy felbukkantam. Mondott is valamit arról, hogy magával visz valahova, de úgy látom, hogy ez elmaradt. * Megvonja a vállát, nem zavarja a dolog. Ha itt nagyobb szükség van rá, hát akkor itt lesz. Egyébként, ahogy mondta, nem túl jó emberismerő, és fel se tűnik neki, hogy az ásóval foglalatoskodó felet mennyire zavarja ez a téma, de ha észrevenné, se értené, hogy miért. *
- Mondd, kérhetek egy korty vizet? * Mutat a lány oldalán lévő kulacsra, mert torka már szúr a szomjúságtól, ami az ásás közbeni izzadás eredménye. *
* Csillagom talán ennél is kevésbé zavartatná magát, ha tudná, hogy Pashtra számára a pénz nem hordoz túl nagy jelentőséget. Ha van az jó, ha nincs az kellemetlen, de ennél tovább nem megy a fiú gondolatmenete az anyagiakat tekintve. *
- Ah, igen. Rá gondoltam. * Bólint a fiú, de többet nem tud hozzá fűzni a dologhoz. Nem kapcsolja össze a kapcsolatot a lány, és az apja között, mert attól, hogy mindketten ugyan onnan jöttek, még nem kell egy háztartásból is származzanak. A kifejtett válaszára nem tudta, hogy milyen reakciót fog kapni, hogy untatja majd a lányt, vagy felkelti az érdeklődését. Nem volt célja, hogy tetszést váltson ki, csak őszintén elmondta a gondolatait, ahogy mindig. Meg is vonja a vállát a választ hallva. *
- Én sose áltatnék senkit azzal, hogy díszes erkölcsi iránytű vezeti az utamat. Egyszerű harcos vagyok, aki pénzért harcol, és ha jobb leszek, akkor továbbra is egy felbérelhető kard maradok. Nem az dönti el, hogy melyik oldalra állok, hogy kinek van igaza, vagy hogy ki a jó a történetben, hanem az, hogy ki fizet meg először. Egy válogatós zsoldos vagy éhen hal, vagy messze földön híres kell legyen. * Mondja a lánynak, majd amikor az felcsattan, akkor kilép a gödörből, és odaadja neki az eszközt. Igazából fel se tűnt neki, hogy a másik ásni szeretne, vagy ha igen, akkor is csak egy üres gesztusnak vette, hogy ne fáradjon el túlságosan. Nem zavartatja magát, hamar Csillagom kezébe kerül az ásója. Nem érzi magát attól kellemetlenül, hogy egy nő dolgozik helyette, ahogy az se zavarta volna, ha nem teszi. Pashtra egyszerű alak, aki ha munka van, akkor elvégzi azt. Inkább leül a földre, háta mögött karjaira támaszkodva tartja magát ülő pozícióban. *
- Igen, még régebbről. Nem ismerem túl jól az embereket, de talán még örült is neki, hogy felbukkantam. Mondott is valamit arról, hogy magával visz valahova, de úgy látom, hogy ez elmaradt. * Megvonja a vállát, nem zavarja a dolog. Ha itt nagyobb szükség van rá, hát akkor itt lesz. Egyébként, ahogy mondta, nem túl jó emberismerő, és fel se tűnik neki, hogy az ásóval foglalatoskodó felet mennyire zavarja ez a téma, de ha észrevenné, se értené, hogy miért. *
- Mondd, kérhetek egy korty vizet? * Mutat a lány oldalán lévő kulacsra, mert torka már szúr a szomjúságtól, ami az ásás közbeni izzadás eredménye. *
329. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 08:52:47
Üzenet elküldve: 2020-04-21 08:52:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
*Nem erőszak a disznótor elven nem erőlteti tovább az arany témáját, de annak kifejezetten örül, hogy Pashthra nem tart számára hosszú beszédet egy hulla vagyonától való megfosztása miatt erkölcstelenségről. Egy röpke pillanatra ugyan bűntudata lesz, hiszen a fiatal férfi már most háromszor annyit dolgozott a holttesttel mint ő, és mégis Jenari kívánja eltenni a „jutalmat”, de gyorsan más megállapításra jut ezzel kapcsolatosan.* ~ Remek főnök lennék. ~
- Denjaar is wegtoreni, talán rágondolsz.
*Szúrja csak úgy oda foghegyről, hiszen gőze sincs arról, hogy Pashthra milyen wegtoreni alakokat ismerhet még a parancsnokukon kívül.*
- Tetszik ez a válasz, eléggé emberi. Meglehetősen elegem van, és untatnak azok a fényes páncélos magukat lovagnak nevező álszent alakok, akik másról sem tudnak beszélni csak a becsületről, meg hasonlókról. Hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy mindig a legjobban cselekedjenek.
*Jenari adott esetben igencsak elnéző lenne azzal, aki otthon éhesen váró gyermekeinek lopja el a kenyeret.*
- Add már ide azt a vackot!
*Morran rá Pashthrára, aki rá sem hederít kinyújtott kezére. Jenari hamar rossz néven veszi az ehhez hasonló gesztusokat, és egyből arra gondol, hogy azért akarja a másik kímélni a munkától, mert nő. Márpedig ő sosem várt el másféle bánásmódot, ezért is igyekszik mellőzni azt, hogy elmondja ki fia borja, és nem azért, mert tartana Denjaar által emlegetett veszélytől.*
- Á, szóval már korábbról ismeritek egymást?
*Megint elönti az arcát a forróság, és állkapcsa megfeszül, ahogy az ingerültség miatt összeszorítja fogait. Igen, sajnálatosan a fiú nemes céljai közül ezen az apróságon akad fenn, és fogja el hirtelen az irigység amiért egy idegen tanítgatására akadt ideje édesapjának.*
*Nem erőszak a disznótor elven nem erőlteti tovább az arany témáját, de annak kifejezetten örül, hogy Pashthra nem tart számára hosszú beszédet egy hulla vagyonától való megfosztása miatt erkölcstelenségről. Egy röpke pillanatra ugyan bűntudata lesz, hiszen a fiatal férfi már most háromszor annyit dolgozott a holttesttel mint ő, és mégis Jenari kívánja eltenni a „jutalmat”, de gyorsan más megállapításra jut ezzel kapcsolatosan.* ~ Remek főnök lennék. ~
- Denjaar is wegtoreni, talán rágondolsz.
*Szúrja csak úgy oda foghegyről, hiszen gőze sincs arról, hogy Pashthra milyen wegtoreni alakokat ismerhet még a parancsnokukon kívül.*
- Tetszik ez a válasz, eléggé emberi. Meglehetősen elegem van, és untatnak azok a fényes páncélos magukat lovagnak nevező álszent alakok, akik másról sem tudnak beszélni csak a becsületről, meg hasonlókról. Hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy mindig a legjobban cselekedjenek.
*Jenari adott esetben igencsak elnéző lenne azzal, aki otthon éhesen váró gyermekeinek lopja el a kenyeret.*
- Add már ide azt a vackot!
*Morran rá Pashthrára, aki rá sem hederít kinyújtott kezére. Jenari hamar rossz néven veszi az ehhez hasonló gesztusokat, és egyből arra gondol, hogy azért akarja a másik kímélni a munkától, mert nő. Márpedig ő sosem várt el másféle bánásmódot, ezért is igyekszik mellőzni azt, hogy elmondja ki fia borja, és nem azért, mert tartana Denjaar által emlegetett veszélytől.*
- Á, szóval már korábbról ismeritek egymást?
*Megint elönti az arcát a forróság, és állkapcsa megfeszül, ahogy az ingerültség miatt összeszorítja fogait. Igen, sajnálatosan a fiú nemes céljai közül ezen az apróságon akad fenn, és fogja el hirtelen az irigység amiért egy idegen tanítgatására akadt ideje édesapjának.*
328. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 08:26:32
Üzenet elküldve: 2020-04-21 08:26:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
- Tényleg nem. * Vonja meg a vállát a fiú. * Amit találsz, felőlem a tiéd is lehet. ~ Bár szerintem a kasszárnya tulajdona, de úgyse látom, ha valamit elteszel. ~ * A morálisan megkérdőjelezhető erkölcsökkel megáldott harcos, ha kívülről nézné magát, talán elgondolkodna azon, hogy ilyen mentalitással milyen jövő áll előtte városőrként. De nem teszi, mert igazából csak azért van itt, hogy kardját kivételesen valami jó ügy érdekében forgassa. Nem áltatja magát illúziókkal. *
- Wegtorenből, mi? Rémlik, hogy ismertem valakit onnan, de már nem tudom, hogy kit. * Gondolkodik a fiú, próbál rájönni, hogy ki lehet az, de a világért se megy neki. Úgy gondolja, ez esetben biztos nem volt fontos az illető. *
- Őszintén? Semmi. * Vonja meg a vállát, mert ahogy Csillagom, úgy ő se szeret hazudni. * Erre tévedtem, volt rá időm és kedvem, meg épp elég ideig voltam egyszerű zsoldos, karaván őr, és a többi hasonló. Gondoltam itt talán jobb hasznát veszik a kardomnak. Vagy ha hasznát nem is, de legalább nem annyiból fog állni, hogy megmondják kit öljek meg. Legalábbis remélem, mert ha igen, akkor bizony azt csinálhatom több pénzért is. * Mondja őszintén, és nagyokat lélegezve pihen picit, majd ássa tovább azt a gödröt. Már térdig ér, úgy számol, hogy nem kell sokkal lentebb mennie egy törpe miatt. Legalábbis reméli, mert nem szívesen ásna hat láb mély gödröt, azt egy kicsit túlzónak érzi. *
- Meg itt talán fejlődhetek is. Az én pozíciómban ez fontosabb, mint a fizettség. Denjaarral már gyakoroltam egyszer, akkor mutatott néhány érdekes fogást, és sokszor kamatoztattam már. Újra összemérném vele a kardomat, hogy tudjam, tényleg annyit fejlődtem-e, amennyinek én azt érzem. Mert az egyszerű tolvajokkal, és pitiáner bűnözőkkel könnyű vívni, de olyan valakivel, aki ért is hozzá, aki tapasztalt, és nem lát át a könnyű cseleken, na velük viszont érdemes is.
- Tényleg nem. * Vonja meg a vállát a fiú. * Amit találsz, felőlem a tiéd is lehet. ~ Bár szerintem a kasszárnya tulajdona, de úgyse látom, ha valamit elteszel. ~ * A morálisan megkérdőjelezhető erkölcsökkel megáldott harcos, ha kívülről nézné magát, talán elgondolkodna azon, hogy ilyen mentalitással milyen jövő áll előtte városőrként. De nem teszi, mert igazából csak azért van itt, hogy kardját kivételesen valami jó ügy érdekében forgassa. Nem áltatja magát illúziókkal. *
- Wegtorenből, mi? Rémlik, hogy ismertem valakit onnan, de már nem tudom, hogy kit. * Gondolkodik a fiú, próbál rájönni, hogy ki lehet az, de a világért se megy neki. Úgy gondolja, ez esetben biztos nem volt fontos az illető. *
- Őszintén? Semmi. * Vonja meg a vállát, mert ahogy Csillagom, úgy ő se szeret hazudni. * Erre tévedtem, volt rá időm és kedvem, meg épp elég ideig voltam egyszerű zsoldos, karaván őr, és a többi hasonló. Gondoltam itt talán jobb hasznát veszik a kardomnak. Vagy ha hasznát nem is, de legalább nem annyiból fog állni, hogy megmondják kit öljek meg. Legalábbis remélem, mert ha igen, akkor bizony azt csinálhatom több pénzért is. * Mondja őszintén, és nagyokat lélegezve pihen picit, majd ássa tovább azt a gödröt. Már térdig ér, úgy számol, hogy nem kell sokkal lentebb mennie egy törpe miatt. Legalábbis reméli, mert nem szívesen ásna hat láb mély gödröt, azt egy kicsit túlzónak érzi. *
- Meg itt talán fejlődhetek is. Az én pozíciómban ez fontosabb, mint a fizettség. Denjaarral már gyakoroltam egyszer, akkor mutatott néhány érdekes fogást, és sokszor kamatoztattam már. Újra összemérném vele a kardomat, hogy tudjam, tényleg annyit fejlődtem-e, amennyinek én azt érzem. Mert az egyszerű tolvajokkal, és pitiáner bűnözőkkel könnyű vívni, de olyan valakivel, aki ért is hozzá, aki tapasztalt, és nem lát át a könnyű cseleken, na velük viszont érdemes is.
327. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 08:11:12
Üzenet elküldve: 2020-04-21 08:11:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
- Nem?
*Kérdez vissza komolyan, hiszen ha Pashthrát tényleg nem érdekli, akkor az esetlegesen talált aranyon sem fog vele osztozni, ennyi önzőséget megengedve magának.
Örül, hogy az apjára terelődő szót végül rövidesen lezárhatják, kicsit meg is könnyebbül, de ez sajnos nem maradhat így sokáig, hiszen a fiatal férfi akarva vagy akaratlanul kérdésével sikerül újra beletenyereljen az előbbi témába. Nagyot sóhajt, mert nem szeret hazudni, és emiatt nem is túl jó benne.*
- Wegtorenből jöttem, mert kerestem valakit. Sikeresen meg is találtam, de hosszú az út hazáig, és kevés dolog köt oda igazán az emlékeken kívül.
*Ugyan ez nem egészen válasz a kérdésre, de reméli, hogy szintúgy beéri ennyivel a fiú, és nem firtatja tovább kurta válaszát. Végül kezét nyújtja az ásóért, hogy kivehesse jussát a feladatból.*
- Na és te? Mi motivált ahhoz, hogy most is lelkesen gödröt áss az Őrség udvarán? A zsoldon kívül, persze.
*Mert akinek egy kis esze van, az nem vállal veszélyes, és a hálátlan munkát ha nem szükséges, utóbbira remek példa az oszló hulla temetése, és mások hanyag munkájának korrigálása. Legalábbis Jenari így gondolja, és ha nem apjáról lenne szó, akkor feltehetően ő maga is inkább zsoldosnak áll, ha már idáig ette a fene. Ott alkalma van nemet mondani, és aranyban is jobban fizet.*
- Nem?
*Kérdez vissza komolyan, hiszen ha Pashthrát tényleg nem érdekli, akkor az esetlegesen talált aranyon sem fog vele osztozni, ennyi önzőséget megengedve magának.
Örül, hogy az apjára terelődő szót végül rövidesen lezárhatják, kicsit meg is könnyebbül, de ez sajnos nem maradhat így sokáig, hiszen a fiatal férfi akarva vagy akaratlanul kérdésével sikerül újra beletenyereljen az előbbi témába. Nagyot sóhajt, mert nem szeret hazudni, és emiatt nem is túl jó benne.*
- Wegtorenből jöttem, mert kerestem valakit. Sikeresen meg is találtam, de hosszú az út hazáig, és kevés dolog köt oda igazán az emlékeken kívül.
*Ugyan ez nem egészen válasz a kérdésre, de reméli, hogy szintúgy beéri ennyivel a fiú, és nem firtatja tovább kurta válaszát. Végül kezét nyújtja az ásóért, hogy kivehesse jussát a feladatból.*
- Na és te? Mi motivált ahhoz, hogy most is lelkesen gödröt áss az Őrség udvarán? A zsoldon kívül, persze.
*Mert akinek egy kis esze van, az nem vállal veszélyes, és a hálátlan munkát ha nem szükséges, utóbbira remek példa az oszló hulla temetése, és mások hanyag munkájának korrigálása. Legalábbis Jenari így gondolja, és ha nem apjáról lenne szó, akkor feltehetően ő maga is inkább zsoldosnak áll, ha már idáig ette a fene. Ott alkalma van nemet mondani, és aranyban is jobban fizet.*
326. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 07:46:27
Üzenet elküldve: 2020-04-21 07:46:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kérdésre megcsóválja izzadtságtól ma már másodszor tocsogó haját. Nem jelentene problémát az ásás, és igazából most sem jelent, de a korábbi edzésnek is betudható, páncélban végzett takarítás azért megdolgozta az izmait. Most újból érzi, hogy fájnak, feszülnek, de feje egy távoli pontjába száműzi ezt az érzést. *
- Hát, nekem nem volt hozzá gusztusom. Nem is igazán érdekel, ha velem temetünk valamit. * Mondja őszintén, mert sok mindent lehet róla elmondani, de azt nem, hogy olyan hullát is kifosztana, aki nem általa végeztetett be. ~ Amit megölsz, az a tiéd. A másé meg sosem érdekelt. ~
Pihen egy kicsit, és az ásóra támaszkodva figyeli a kapunál zajló eseményeket, miközben Csillagom szavait hallgatja. Nagyon jól tudja, hogy milyen egy csalódást okozó apa, és azt is, hogy mennyire fájhat annak a hiánya. Hiszen Pashtrának is egy olyan személy áll legközelebb az apjához, aki egyszer rámosolygott, és megborzolta a haját. Még edzette is őt, amellett sem mehet el szó nélkül. A lezárás alapján úgy gondolja, hogy Csillagom azóta újra találkozott a férfival, de nem firtatja, hogy ki lehet az. A fájó sebeket nem szereti tapogatni. *
- Hát, nem tudom. Nem értek az ásáshoz igazából. * Vonja meg a vállát, és folytatja inkább a föld kiforgatását. Minél mélyebbre megy, annál keményebb, és annál nehezebb a dolog. Még az a szerencséje, hogy nem egy egész embert kell kiásson. *
- Na és te hogy kerültél ide? * Kérdezi, a kasszárnyára gondolva, miközben az izzadt testén megcsillan a nap fénye. Jól esne neki egy kancsó víz, de kulacsa már üres az oldalán, az ásás közben megiszogatott belőle mindent. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kérdésre megcsóválja izzadtságtól ma már másodszor tocsogó haját. Nem jelentene problémát az ásás, és igazából most sem jelent, de a korábbi edzésnek is betudható, páncélban végzett takarítás azért megdolgozta az izmait. Most újból érzi, hogy fájnak, feszülnek, de feje egy távoli pontjába száműzi ezt az érzést. *
- Hát, nekem nem volt hozzá gusztusom. Nem is igazán érdekel, ha velem temetünk valamit. * Mondja őszintén, mert sok mindent lehet róla elmondani, de azt nem, hogy olyan hullát is kifosztana, aki nem általa végeztetett be. ~ Amit megölsz, az a tiéd. A másé meg sosem érdekelt. ~
Pihen egy kicsit, és az ásóra támaszkodva figyeli a kapunál zajló eseményeket, miközben Csillagom szavait hallgatja. Nagyon jól tudja, hogy milyen egy csalódást okozó apa, és azt is, hogy mennyire fájhat annak a hiánya. Hiszen Pashtrának is egy olyan személy áll legközelebb az apjához, aki egyszer rámosolygott, és megborzolta a haját. Még edzette is őt, amellett sem mehet el szó nélkül. A lezárás alapján úgy gondolja, hogy Csillagom azóta újra találkozott a férfival, de nem firtatja, hogy ki lehet az. A fájó sebeket nem szereti tapogatni. *
- Hát, nem tudom. Nem értek az ásáshoz igazából. * Vonja meg a vállát, és folytatja inkább a föld kiforgatását. Minél mélyebbre megy, annál keményebb, és annál nehezebb a dolog. Még az a szerencséje, hogy nem egy egész embert kell kiásson. *
- Na és te hogy kerültél ide? * Kérdezi, a kasszárnyára gondolva, miközben az izzadt testén megcsillan a nap fénye. Jól esne neki egy kancsó víz, de kulacsa már üres az oldalán, az ásás közben megiszogatott belőle mindent. *
325. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-21 01:27:50
Üzenet elküldve: 2020-04-21 01:27:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Még egyelőre hagyja Pashthrát kiteljesedni feladatában, hiszen úgy hatékony a munka, ha sokáig nézi. Talán még kellene pár embert hívnia ide nézőközönségnek.*
- Átnézted amúgy a holmijait? Lehet akad köztük valami használható is.
*Jenari laza erkölcsei talán most mutatkoznak meg egy leheletnyit, hiszen szemrebbenés nélkül kezdi el a testet átkutatni. Illetve a szeme megrebben, de nem a morális kérdések, hanem az orrát megcsapó bűz miatt, amit kommentál is röviden.*
- Ó, baszdmeg!
*Fejét elfordítja miután köhög párat, és orrát vállába igyekszik temetni. Közben persze figyel Pashthra szavaira is.
Rövidesen felegyenesedik mocskos kezeit pedig egyébként is poros nadrágja szárába törli, amit majd később úgyis ki kell mosnia. Addig is eltereli figyelmét a kényes témáról, amit csakis magának köszönhet. Gondolatban el is hangzik pár szitokszó, melyben saját magát ostorozza apró botlásáért.*
- Nos, nem ismerem elég jól. Mondhatni semennyire, szinte csak és kizárólag anyám történeteiből tudom, milyen az apám.
*Meg persze abból a pár percből, amit beszélgetésnek csúfolt valamivel töltöttek, ami inkább volt kínos, mint megható, és ami egyben lehet az utolsó is volt. Dühös Denjaarra, de fáj a szíve, és máris aggódik apjáért, akiről ezidáig azt sem tudta, hogy él e még. Gombóc keletkezik torkában ahogy arra gondol, hogy igazából semmi másra nem vágyik, csak némi apai szeretetre, egy kis elismerésre, és kedvességre.*
- Így ránézésre jónak tűnik.
*Mondja, miután megköszörüli torkát, lenyeli érzéseit, és fejét forgatva méregetni kezdi a lyukat.*
- Idővel biztos összeesik majd, és akkor rákaparjuk.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Még egyelőre hagyja Pashthrát kiteljesedni feladatában, hiszen úgy hatékony a munka, ha sokáig nézi. Talán még kellene pár embert hívnia ide nézőközönségnek.*
- Átnézted amúgy a holmijait? Lehet akad köztük valami használható is.
*Jenari laza erkölcsei talán most mutatkoznak meg egy leheletnyit, hiszen szemrebbenés nélkül kezdi el a testet átkutatni. Illetve a szeme megrebben, de nem a morális kérdések, hanem az orrát megcsapó bűz miatt, amit kommentál is röviden.*
- Ó, baszdmeg!
*Fejét elfordítja miután köhög párat, és orrát vállába igyekszik temetni. Közben persze figyel Pashthra szavaira is.
Rövidesen felegyenesedik mocskos kezeit pedig egyébként is poros nadrágja szárába törli, amit majd később úgyis ki kell mosnia. Addig is eltereli figyelmét a kényes témáról, amit csakis magának köszönhet. Gondolatban el is hangzik pár szitokszó, melyben saját magát ostorozza apró botlásáért.*
- Nos, nem ismerem elég jól. Mondhatni semennyire, szinte csak és kizárólag anyám történeteiből tudom, milyen az apám.
*Meg persze abból a pár percből, amit beszélgetésnek csúfolt valamivel töltöttek, ami inkább volt kínos, mint megható, és ami egyben lehet az utolsó is volt. Dühös Denjaarra, de fáj a szíve, és máris aggódik apjáért, akiről ezidáig azt sem tudta, hogy él e még. Gombóc keletkezik torkában ahogy arra gondol, hogy igazából semmi másra nem vágyik, csak némi apai szeretetre, egy kis elismerésre, és kedvességre.*
- Így ránézésre jónak tűnik.
*Mondja, miután megköszörüli torkát, lenyeli érzéseit, és fejét forgatva méregetni kezdi a lyukat.*
- Idővel biztos összeesik majd, és akkor rákaparjuk.
324. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-20 23:13:48
Üzenet elküldve: 2020-04-20 23:13:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vasborda//
*Nem is bánja, hogy sikerül elszakadnia Denjaar parancsnok úr szúrós tekintetétől, csak egy kis békére vágyik, és hogy kapjon egy szabadnapot egyszer, hogy elmehessen jól lerészegedni. Örök jókedvvel és magára erőltetett derűvel ül vissza a kis lócájára, ahol folytatja a kis fabábú faragását, bár nem sokat kell vele bajlódnia, mert hamar újabb látogató érkezik. Nagy, szenvedős sóhajjal áll fel, s pár lépé után már a kapuban áll, két másik őr jelenlétében, kik hűen őrzik a posztjukat.*
-Adj'isten papa. Csak nem konyít a vajákoláshoz, vagy a sebek összefélceléséhez?
*Az, hogy milyen szörnyű dolgok történtek az öreggel, igazán nem hatja meg, volt itt mindenki, kinek leégett ez-az, meg aztán messziről jött ember azt mond, amit akar. Bár Helwrik nem az az észkombájn, de semmiképp sem akar leszidást kapni a feletteseitől, így muszáj néha odafigyelnie.*
-Egy szanitéc tényleg jól jönne. ~Meg egy serfőző is, és vagy 3 bögyös vörös.~ Dee honnan tudjam, hogy nem csak holmi iszákos öreg, aki nem is ért semmihez? Mondjon má' valami orvososat.
*Vigyorog, mint a tejbetök, és karba tett kézzel vár.*
-Mer' tudja az imént jött egy másik orvos vagy mi, én nem tudom mivan, máma mindenki orvos hehehe. De azért elkél az ügyes kéz, sok bakának sok sebe van.
A hozzászólás írója (Helwrik Miogdun [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.20 23:35:16
*Nem is bánja, hogy sikerül elszakadnia Denjaar parancsnok úr szúrós tekintetétől, csak egy kis békére vágyik, és hogy kapjon egy szabadnapot egyszer, hogy elmehessen jól lerészegedni. Örök jókedvvel és magára erőltetett derűvel ül vissza a kis lócájára, ahol folytatja a kis fabábú faragását, bár nem sokat kell vele bajlódnia, mert hamar újabb látogató érkezik. Nagy, szenvedős sóhajjal áll fel, s pár lépé után már a kapuban áll, két másik őr jelenlétében, kik hűen őrzik a posztjukat.*
-Adj'isten papa. Csak nem konyít a vajákoláshoz, vagy a sebek összefélceléséhez?
*Az, hogy milyen szörnyű dolgok történtek az öreggel, igazán nem hatja meg, volt itt mindenki, kinek leégett ez-az, meg aztán messziről jött ember azt mond, amit akar. Bár Helwrik nem az az észkombájn, de semmiképp sem akar leszidást kapni a feletteseitől, így muszáj néha odafigyelnie.*
-Egy szanitéc tényleg jól jönne. ~Meg egy serfőző is, és vagy 3 bögyös vörös.~ Dee honnan tudjam, hogy nem csak holmi iszákos öreg, aki nem is ért semmihez? Mondjon má' valami orvososat.
*Vigyorog, mint a tejbetök, és karba tett kézzel vár.*
-Mer' tudja az imént jött egy másik orvos vagy mi, én nem tudom mivan, máma mindenki orvos hehehe. De azért elkél az ügyes kéz, sok bakának sok sebe van.
A hozzászólás írója (Helwrik Miogdun [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.20 23:35:16
323. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-20 22:41:54
Üzenet elküldve: 2020-04-20 22:41:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
- Eeyr fénye világítson a fejetekre, kölykök! * Kiált be a a kaszárnya kapuján túlra, amikor elég közel ér. A Vaskorsóba is elért az új városi őrség híre, és mivel tudja, hogy még nem olyan rég alapultak, úgy dönt, tesz egy próbát, hátha sikerül normális munkát is szerezzen magának. Ha nem, hát legalább egy kis pénzt kikönyörög magának, és mehet is vissza a pegazusba. Ha újak a városban, akkor még biztos nem hallották a rossz hírét. És ha nem ismerik, akkor talán kölcsön is adnak neki. Na nem sokat, de mit jelenthet egy ilyen kaszárnyának pár száz arany. *
- Mondjátok gyermekeim, van már orvosotok? Ha van, akkor dobjátok ki a fenébe, itt a híres Rhalkumn bácsi! És most méltányos áron adom a szolgálataimat, miután messzi földön híres viskóm, amibe királyok jártak kezeltetni az üszkös lábukat, hát nem leégett a lázadásban? * Próbálja kicsit a szegény, és mindenét elvesztett öreg látszatát kelteni. *
- Mondjátok gyermekeim, van már orvosotok? Ha van, akkor dobjátok ki a fenébe, itt a híres Rhalkumn bácsi! És most méltányos áron adom a szolgálataimat, miután messzi földön híres viskóm, amibe királyok jártak kezeltetni az üszkös lábukat, hát nem leégett a lázadásban? * Próbálja kicsit a szegény, és mindenét elvesztett öreg látszatát kelteni. *
322. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 21:45:11
Üzenet elküldve: 2020-04-19 21:45:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 84
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
- Nekem úgy is jó. * Feleli a fiú, ahogy folytatja az ásást. Nem haragszik meg, ha elég eltemetnie a másikat, és kiásnia már nem kell. A kérdésre megvonja a vállát. *
- Nem mondtam, hogy csináljuk ezt. Csak belegondoltam, hogy erre is jó lehet. * Bár elég sok mindent látott és tapasztalt, a kellő hozzáértés és tudás nem minden esetben társul hozzá. * Amúgy ha Denjaarnak van esze, akkor szerez egy orvost. Jobb, ha helyben van, mintha mindig fizetni kellene egyet.
* Jót nevetnek munka közben a felvetésen, hogy a lánynak kérője akadna. Eleget töltött harcos, és harcosok kötelékében rohangáló lányok mellett, hogy tudja, kétféle fordul meg közülük ilyen helyeken. A tábori örömlány, és a férfias nő. Szerencséjére a vicc, amit felhozott, mindkét esetben működik. Még annak is örül, hogy a másik elszólja magát, és tesz egy megjegyzést az apjáról. Mivel úgy tűnik, hogy a férfi nem örülne neki, ha csipkében látná, a férfias nő marad. *
- Milyen ember az apád? * Teszi fel a kérdést, hiszen ő már mesélt a sajátjáról, úgy illik, hogy most a nő is így tegyen. Na persze ha nem akar beszélni róla, úgy nem fogja erőltetni.
A föld teteje könnyen megy, úgyhogy úgy dönt, hogy azzal kezdi, és kiás egy ásónyi mély, nagyjából másfélszer egy méteres részt, ami embernek ugyan kevés lenne, de egy törpe jobban teszi, ha belefér majd, amikor elég mély lesz hozzá. *
- Ez így jó lesz, nem? Mármint szélességre, és hosszra. Mert akkor elkezdek leásni. * Teszi fel a kérdést, mellette már egy elég szép halom földkupac kezd felgyűlni, és vakarja is a fejét. * Több földet fogunk kiásni, mint amennyit vissza tudunk temetni. Valamit azzal is ki kellene találni.
- Nekem úgy is jó. * Feleli a fiú, ahogy folytatja az ásást. Nem haragszik meg, ha elég eltemetnie a másikat, és kiásnia már nem kell. A kérdésre megvonja a vállát. *
- Nem mondtam, hogy csináljuk ezt. Csak belegondoltam, hogy erre is jó lehet. * Bár elég sok mindent látott és tapasztalt, a kellő hozzáértés és tudás nem minden esetben társul hozzá. * Amúgy ha Denjaarnak van esze, akkor szerez egy orvost. Jobb, ha helyben van, mintha mindig fizetni kellene egyet.
* Jót nevetnek munka közben a felvetésen, hogy a lánynak kérője akadna. Eleget töltött harcos, és harcosok kötelékében rohangáló lányok mellett, hogy tudja, kétféle fordul meg közülük ilyen helyeken. A tábori örömlány, és a férfias nő. Szerencséjére a vicc, amit felhozott, mindkét esetben működik. Még annak is örül, hogy a másik elszólja magát, és tesz egy megjegyzést az apjáról. Mivel úgy tűnik, hogy a férfi nem örülne neki, ha csipkében látná, a férfias nő marad. *
- Milyen ember az apád? * Teszi fel a kérdést, hiszen ő már mesélt a sajátjáról, úgy illik, hogy most a nő is így tegyen. Na persze ha nem akar beszélni róla, úgy nem fogja erőltetni.
A föld teteje könnyen megy, úgyhogy úgy dönt, hogy azzal kezdi, és kiás egy ásónyi mély, nagyjából másfélszer egy méteres részt, ami embernek ugyan kevés lenne, de egy törpe jobban teszi, ha belefér majd, amikor elég mély lesz hozzá. *
- Ez így jó lesz, nem? Mármint szélességre, és hosszra. Mert akkor elkezdek leásni. * Teszi fel a kérdést, mellette már egy elég szép halom földkupac kezd felgyűlni, és vakarja is a fejét. * Több földet fogunk kiásni, mint amennyit vissza tudunk temetni. Valamit azzal is ki kellene találni.
321. hozzászólás ezen a helyszínen: Kaszárnya
Üzenet elküldve: 2020-04-19 21:27:55
Üzenet elküldve: 2020-04-19 21:27:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 181
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csillagom, Pash//
- Ha valakinek nem tetszik, akkor ő fogja kiásni.
*Jegyzi meg, és nagyot ásít, főleg mert egy hosszú beszéd következik a gyógynövények számos jótékony és elengedhetetlen hatásáról.*
- Ez mind szép és jó, de hány embert látsz most itt rajtunk kívül? És hány olyat, aki bármennyit is konyít a gyógynövényekhez és azok gondozásához?
*Persze egyikük sem ismeri igazán az Őrséget, és Jenari esetében még a várost sem, így ez is meglehetősen meggondolatlan kijelentés, de szeret úgy csinálni, mintha mindent tökéletesen értene.*
- Ez az udvar egyébként is gyakorlásra van használva, nem hiszem, hogy ez lenne alkalmas környezet bármiféle kényes növény nevelgetésére.
*Teljes közönnyel követi nyomon a vetkőzést. Nem fordítja el zavartan tekintetét, de nem is legelteti szemeit Pashthra testén a szükségesnél tovább. Akár tűnhet úgyis, hogy nem találja őt vonzónak, valójában szó sincs erről, szemének kellemes a látvány, de nem mutat olyan jellegű érdeklődést most senki iránt. Szerencsére bővérűséggel sosem akadt gondja, éppen elég lobbanékony természetét visszafognia.*
- Udvarolni? Nekem?
*Szemöldökei kérdőn megemelkednek, közvetlenül utána pedig újra felnevet. Sokkal önfeledtebben, mint eddigi ismeretségük alatt valaha. Pashthra tetézi még a viccet, és ha éppen nem nagyban szorgoskodna, akkor szívesen öklözne bele annak felkarjába.*
- Elképzelni is szörnyű. Fodros meg csipkés ruha? Most komolyan? Apám fogná csak igazán a fejét, ha úgy látna.
*Fel sem fogja az óvatlan mondatot ami elhagyja ajkait, de még utána sem igazán, de valójában lehet jelentősége sincs egy ilyen aprócska botlásnak.*
- Ha valakinek nem tetszik, akkor ő fogja kiásni.
*Jegyzi meg, és nagyot ásít, főleg mert egy hosszú beszéd következik a gyógynövények számos jótékony és elengedhetetlen hatásáról.*
- Ez mind szép és jó, de hány embert látsz most itt rajtunk kívül? És hány olyat, aki bármennyit is konyít a gyógynövényekhez és azok gondozásához?
*Persze egyikük sem ismeri igazán az Őrséget, és Jenari esetében még a várost sem, így ez is meglehetősen meggondolatlan kijelentés, de szeret úgy csinálni, mintha mindent tökéletesen értene.*
- Ez az udvar egyébként is gyakorlásra van használva, nem hiszem, hogy ez lenne alkalmas környezet bármiféle kényes növény nevelgetésére.
*Teljes közönnyel követi nyomon a vetkőzést. Nem fordítja el zavartan tekintetét, de nem is legelteti szemeit Pashthra testén a szükségesnél tovább. Akár tűnhet úgyis, hogy nem találja őt vonzónak, valójában szó sincs erről, szemének kellemes a látvány, de nem mutat olyan jellegű érdeklődést most senki iránt. Szerencsére bővérűséggel sosem akadt gondja, éppen elég lobbanékony természetét visszafognia.*
- Udvarolni? Nekem?
*Szemöldökei kérdőn megemelkednek, közvetlenül utána pedig újra felnevet. Sokkal önfeledtebben, mint eddigi ismeretségük alatt valaha. Pashthra tetézi még a viccet, és ha éppen nem nagyban szorgoskodna, akkor szívesen öklözne bele annak felkarjába.*
- Elképzelni is szörnyű. Fodros meg csipkés ruha? Most komolyan? Apám fogná csak igazán a fejét, ha úgy látna.
*Fel sem fogja az óvatlan mondatot ami elhagyja ajkait, de még utána sem igazán, de valójában lehet jelentősége sincs egy ilyen aprócska botlásnak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1248-1267