Archívum - Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 51 (1001. - 1020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784
1020. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-23 23:23:07
Üzenet elküldve: 2015-11-23 23:23:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dwartak, Dorder, Turwal//
*Pakolás közben figyelmesen hallgatja fivérét és az elfet. Ő maga sem igazán foglalkozik utakkal és útitervekkel. Nem a tervezések "embere", de most a fehérhajú törékeny nő képe lebeg lelki szemei előtt, és még mindig azon mélázik, hogy miféle szerepet szán Krolm ennek a nőnek dicső terveinek. Ellenőrzi lovát, utánfutóját és új kincseit, a vértet és a fegyvereket. Bevárja, hogy Dorder mit tesz, velük marad-e vagy sem. Majd lóra lendül, és lassan elindulnak céljuk felé a messzi délen. *
-Te is láttad az álmot, testvér? * kérdi, mert ismeri fivére arckifejezését anyira, hgoy ne csak tipplejen. *Te mit láttál? Hátha kettőnk álma együtt tisztább képet fest. -
*Pakolás közben figyelmesen hallgatja fivérét és az elfet. Ő maga sem igazán foglalkozik utakkal és útitervekkel. Nem a tervezések "embere", de most a fehérhajú törékeny nő képe lebeg lelki szemei előtt, és még mindig azon mélázik, hogy miféle szerepet szán Krolm ennek a nőnek dicső terveinek. Ellenőrzi lovát, utánfutóját és új kincseit, a vértet és a fegyvereket. Bevárja, hogy Dorder mit tesz, velük marad-e vagy sem. Majd lóra lendül, és lassan elindulnak céljuk felé a messzi délen. *
-Te is láttad az álmot, testvér? * kérdi, mert ismeri fivére arckifejezését anyira, hgoy ne csak tipplejen. *Te mit láttál? Hátha kettőnk álma együtt tisztább képet fest. -
1019. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-19 09:44:05
Üzenet elküldve: 2015-11-19 09:44:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
-Bah.
*Morog egy sort. Bár igaza van Gravaknak, nem akarja elfogadni a tényt. Fáradtak, pihenésre van szükségük. Mikor választania kell Gravak felvetésére elfintorodik. Nézi ahogy a felhők húzódnak el, és úgy érzi lemarad a szerencséjükről. Fegyverét elteszi, lelkesedése alább csitul. Jó hogy ilyen ork van mellette mint Gravak. Ha kell megállítja, ha kell inspirálja. Ilyen egy igazi bajtárs.*
-Az emberekhez megyünk! És megmutatjuk milyenek is a valódi harcosok! Remélem felismernek téged és oszthatunk pár pofont a riadt őrségnek.
* Csak remélni tudja, hogy az emberek választ tudnak adni arra hogy miféle jelenség is ez. Lehet hogy ők szabadították a világra. Ki tudja manapság elég sok az eszeveszett mágus, vagy a nekromanta. Quaro'th is megnyugodni látszik, ahogy a jelenség megy délnek.*
-Bah.
*Morog egy sort. Bár igaza van Gravaknak, nem akarja elfogadni a tényt. Fáradtak, pihenésre van szükségük. Mikor választania kell Gravak felvetésére elfintorodik. Nézi ahogy a felhők húzódnak el, és úgy érzi lemarad a szerencséjükről. Fegyverét elteszi, lelkesedése alább csitul. Jó hogy ilyen ork van mellette mint Gravak. Ha kell megállítja, ha kell inspirálja. Ilyen egy igazi bajtárs.*
-Az emberekhez megyünk! És megmutatjuk milyenek is a valódi harcosok! Remélem felismernek téged és oszthatunk pár pofont a riadt őrségnek.
* Csak remélni tudja, hogy az emberek választ tudnak adni arra hogy miféle jelenség is ez. Lehet hogy ők szabadították a világra. Ki tudja manapság elég sok az eszeveszett mágus, vagy a nekromanta. Quaro'th is megnyugodni látszik, ahogy a jelenség megy délnek.*
1018. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-19 08:41:23
Üzenet elküldve: 2015-11-19 08:41:23
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
-A büdös életbe nem érnénk utol. *Mondja határozottan, miközben egy mozdulattal mindkét ebét egy-egy hóna alá kapja, ahol azok végre megnyugszanak. Baljóslatúak azok a fények, és egyre haladnak dél felé, le vissza a szántók és a kikötő irányába. Ha így folytatja ki tudja hova lyukad ki, csak annyi biztos, hogy még messze van és mivel egész este nem aludtak talán nem ártana pihenniük valahol mielőtt idegen entitások után szaladgálnak. Gravak jóval nyugodtabb mint hév fűtötte társa, talán megfontoltabb is, ám nehezebben is cselekszik.*
-Fáradt, vagy Hagrar. A kutyák megőrültek, lassan pirkad. Az az izé lehet gyengébb nálunk, de biztosan gyorsabb. Nincs erőnk utánafutni. *Így közli türelmesen, hogy ha menni akar akkor menjen egyedül. Itt és most nem küzdhetnek meg semmivel mert egyszerűen itt és most nincs semmi ami hajlandó lenne kiállni ellenük.*
-Választanod kell. Vagy követjük a nyomait, vagy elmegyünk ember "barátainkhoz" és megkérdezzük miféle jószágot sikerült így elhagyniuk. *A barát szót olyan hangsúllyal ejti ki ahogy arra csak egy ork képes. Ennyi gúnyt, undort és gyűlöletet más faj képviselői nem képesek egybegyúrni. Abban biztos, hogy azt a valamit látták a karavánpihenőben is. Mivel északról jött ezért nyilván jól megalázta már az ottani őröket, és ha másért nem is legalább azért oda kéne menniük, hogy ezen röhögjenek. Ugyanakkor az őrségnek lehet valami fogalma arról mi is közlekedett ilyen feltűnő módon a pusztán amíg ők csak találgatni tudnak, és azzal már most tisztában van, hogy bizony nem fogják kitalálni, és ha a pásztorokat, gazdákat kérdeznék akik mellett elhaladt, azok se mondanának többet annál amit most ők láttak. Ki tudja? Talán hasznuk származik belőle talán nem, neki mindenesetre rossz érzése van az eseményekkel kapcsolatban.*
-A büdös életbe nem érnénk utol. *Mondja határozottan, miközben egy mozdulattal mindkét ebét egy-egy hóna alá kapja, ahol azok végre megnyugszanak. Baljóslatúak azok a fények, és egyre haladnak dél felé, le vissza a szántók és a kikötő irányába. Ha így folytatja ki tudja hova lyukad ki, csak annyi biztos, hogy még messze van és mivel egész este nem aludtak talán nem ártana pihenniük valahol mielőtt idegen entitások után szaladgálnak. Gravak jóval nyugodtabb mint hév fűtötte társa, talán megfontoltabb is, ám nehezebben is cselekszik.*
-Fáradt, vagy Hagrar. A kutyák megőrültek, lassan pirkad. Az az izé lehet gyengébb nálunk, de biztosan gyorsabb. Nincs erőnk utánafutni. *Így közli türelmesen, hogy ha menni akar akkor menjen egyedül. Itt és most nem küzdhetnek meg semmivel mert egyszerűen itt és most nincs semmi ami hajlandó lenne kiállni ellenük.*
-Választanod kell. Vagy követjük a nyomait, vagy elmegyünk ember "barátainkhoz" és megkérdezzük miféle jószágot sikerült így elhagyniuk. *A barát szót olyan hangsúllyal ejti ki ahogy arra csak egy ork képes. Ennyi gúnyt, undort és gyűlöletet más faj képviselői nem képesek egybegyúrni. Abban biztos, hogy azt a valamit látták a karavánpihenőben is. Mivel északról jött ezért nyilván jól megalázta már az ottani őröket, és ha másért nem is legalább azért oda kéne menniük, hogy ezen röhögjenek. Ugyanakkor az őrségnek lehet valami fogalma arról mi is közlekedett ilyen feltűnő módon a pusztán amíg ők csak találgatni tudnak, és azzal már most tisztában van, hogy bizony nem fogják kitalálni, és ha a pásztorokat, gazdákat kérdeznék akik mellett elhaladt, azok se mondanának többet annál amit most ők láttak. Ki tudja? Talán hasznuk származik belőle talán nem, neki mindenesetre rossz érzése van az eseményekkel kapcsolatban.*
1017. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-19 07:02:21
Üzenet elküldve: 2015-11-19 07:02:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
-Hmmm. A legjobb lenne további harcosokat találnunk.
-Bárcsak olyan könnyű lenne bátrakat találni, mint embereket. Azok mindig mindenütt ott vannak. Nem úgy mint a testvérek.
-Úgy vélem nem ártana lerombolni majd azt a tornyot! És akkor végleg elfoglalni a vidéket. Ez ez messze van még. nagyon messze.
-Még hogy a nőstény fizet. Hah! Amekkorát odacsaptál, lehet fel sem ébredt!
*Már épp folytatná mondókáját mikor Quaro'th hirtelen megáll és nekiáll tutulni. Értelmetlenül figyeli Hagrar mi lehet a baj, hisz kevés dolog az amitől társa ténylegesen fél.*
-Goriak Trug'darr. Kelworga'sh Utur!
*Próbálja nyugtatgatni az állatot de mikor a kérdés érkezik Gravak felől felfigyel ő is a jelenségre. Teljesen megvilágosodik számára az eddigi helyzet. Kihúzza magát, és Gravak mellé áll.*
-Ásmino'Thár! Gravak Kwor'ash Wóriák! A szellemek üzentek nekünk. Itt az idő, indulnunk kell! Igen jel! Méghozzá baljós. A szellemek segítségünket kérik.
*Veszi elő fejszéjét, mintha már az ellenség a közelben lenne.*
-Tudnod kell valamit! Félre kell tenned a gyűlöleted! Ez nem ez a perc. A szellemek kértek minket arra hogy oda menjünk. Találkozni fogunk biztosan Undarokkal, és Ublathokkal. Arra koncentráljunk amire a szellemek kértek. Harcolunk! De nem az ublathok és az undarok ellen. Ez más. Valami nem ide való. Érzem!
*Kitört belőle a bölcs vezér. És valami oknál fogva tudja, hogy bármi legyen is ott neki oda kell mennie. S most már Quaro'thot is megérti mi a baj, mi az amitől fél. Végig simítja az állatot vasmarkával, és próbálja nyugtatni. *
-Ne félj drága barátom, használd fel!
A hozzászólás írója (Hagrar Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.19 07:03:34
-Hmmm. A legjobb lenne további harcosokat találnunk.
-Bárcsak olyan könnyű lenne bátrakat találni, mint embereket. Azok mindig mindenütt ott vannak. Nem úgy mint a testvérek.
-Úgy vélem nem ártana lerombolni majd azt a tornyot! És akkor végleg elfoglalni a vidéket. Ez ez messze van még. nagyon messze.
-Még hogy a nőstény fizet. Hah! Amekkorát odacsaptál, lehet fel sem ébredt!
*Már épp folytatná mondókáját mikor Quaro'th hirtelen megáll és nekiáll tutulni. Értelmetlenül figyeli Hagrar mi lehet a baj, hisz kevés dolog az amitől társa ténylegesen fél.*
-Goriak Trug'darr. Kelworga'sh Utur!
*Próbálja nyugtatgatni az állatot de mikor a kérdés érkezik Gravak felől felfigyel ő is a jelenségre. Teljesen megvilágosodik számára az eddigi helyzet. Kihúzza magát, és Gravak mellé áll.*
-Ásmino'Thár! Gravak Kwor'ash Wóriák! A szellemek üzentek nekünk. Itt az idő, indulnunk kell! Igen jel! Méghozzá baljós. A szellemek segítségünket kérik.
*Veszi elő fejszéjét, mintha már az ellenség a közelben lenne.*
-Tudnod kell valamit! Félre kell tenned a gyűlöleted! Ez nem ez a perc. A szellemek kértek minket arra hogy oda menjünk. Találkozni fogunk biztosan Undarokkal, és Ublathokkal. Arra koncentráljunk amire a szellemek kértek. Harcolunk! De nem az ublathok és az undarok ellen. Ez más. Valami nem ide való. Érzem!
*Kitört belőle a bölcs vezér. És valami oknál fogva tudja, hogy bármi legyen is ott neki oda kell mennie. S most már Quaro'thot is megérti mi a baj, mi az amitől fél. Végig simítja az állatot vasmarkával, és próbálja nyugtatni. *
-Ne félj drága barátom, használd fel!
A hozzászólás írója (Hagrar Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.19 07:03:34
1016. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-18 14:39:36
Üzenet elküldve: 2015-11-18 14:39:36
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
*A kérdés jogos, és persze a válasz is érkezik hamar.*
-Elég ritkán. Banditák, pásztorok és nomádok mindenfelé. A karavánok nyugatra a nagy karavánúton járnak északra és délre. A banditák keletről rájuk rontanak, majd menekülnek vissza a pusztai rejtekeikbe. *Azt mondjuk nem tudja vajon a régi kis barlangját befoglalta már e valamiféle banda, de ha igen már akkor se maradhatnak ott sokáig. Az utalást persze érti, így hozzá kell tenni a dologhoz eddigi tapasztalatait. Mint a puszta egykori lakója természetesen tisztában van a karavánfosztogatás metodikájával.*
-A karavánpihenőben van egy nagy őrtorony. Magas és erős, és az őrök sok mindent látnak belőle. Régen tele volt a puszta banditákkal és rabló törzsekkel. Aztán megépült a torony, és a városőrök megláthatták a táboraikat. Lovasokat küldtek rájuk és szétverték a banditákat. Azóta megváltoztak a szabályok. A banditák az üregekbe bújtak, és ha karavánt akarnak rabolni akkor gyorsnak kell lenniük.
*Magyarul ha ők is hasonló dolgot terveznek akkor jó lovakra lesz szükségük, erőshátúakra, és gyors lábúakra, amik elviszik hátukon az orkokat. És kellenek erős harcosok is akik a karaván őreit képesek lesznek agyonverni. Egy ork persze elverhet kettőt is a gyengébb zsoldosok közül, de ketten még így is kevesen lennének hozzá.
A kapott pénzre csak elmosolyodik, nem látja szükségét. Barátként hívta meg őt, de értékeli a gesztust. A pénzt egyelőre elfogadja, ám majd előbb utóbb keres valami ürügyet a visszaadásra.*
-Megmondtam testvér, hogy a hölgy fizet. *Utal itt vissza a mélységi kancától kapott százhatvan aranyra.
Lassan kiérnek a pusztára, a házak és búzatáblák sora ismét kietlen semmivé válik, ám ekkor ismét történik valami. Gravak ebei egyre nyugtalanabbak lesznek, talán Quaro'th is csaholni kezd ám a zöldbőrű egyelőre a saját ebeivel van elfoglalva, hogy varkocson ragadva magánál tartja őket.*
-Hé, hát nektek meg mi bajotok?
*Nem érti mi van már megint, ám amint feltekint rögtön látja, hogy miről is van szó. A pusztán lassan dél felé haladó túlvilági felhők melyet az égen lát, rögtön elállítja a szavait. És sokáig nem tud mást csak bámulni, a messzeségben úszó fényjátékra.*
-Ez jel volna testvér?
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.18 14:40:45
*A kérdés jogos, és persze a válasz is érkezik hamar.*
-Elég ritkán. Banditák, pásztorok és nomádok mindenfelé. A karavánok nyugatra a nagy karavánúton járnak északra és délre. A banditák keletről rájuk rontanak, majd menekülnek vissza a pusztai rejtekeikbe. *Azt mondjuk nem tudja vajon a régi kis barlangját befoglalta már e valamiféle banda, de ha igen már akkor se maradhatnak ott sokáig. Az utalást persze érti, így hozzá kell tenni a dologhoz eddigi tapasztalatait. Mint a puszta egykori lakója természetesen tisztában van a karavánfosztogatás metodikájával.*
-A karavánpihenőben van egy nagy őrtorony. Magas és erős, és az őrök sok mindent látnak belőle. Régen tele volt a puszta banditákkal és rabló törzsekkel. Aztán megépült a torony, és a városőrök megláthatták a táboraikat. Lovasokat küldtek rájuk és szétverték a banditákat. Azóta megváltoztak a szabályok. A banditák az üregekbe bújtak, és ha karavánt akarnak rabolni akkor gyorsnak kell lenniük.
*Magyarul ha ők is hasonló dolgot terveznek akkor jó lovakra lesz szükségük, erőshátúakra, és gyors lábúakra, amik elviszik hátukon az orkokat. És kellenek erős harcosok is akik a karaván őreit képesek lesznek agyonverni. Egy ork persze elverhet kettőt is a gyengébb zsoldosok közül, de ketten még így is kevesen lennének hozzá.
A kapott pénzre csak elmosolyodik, nem látja szükségét. Barátként hívta meg őt, de értékeli a gesztust. A pénzt egyelőre elfogadja, ám majd előbb utóbb keres valami ürügyet a visszaadásra.*
-Megmondtam testvér, hogy a hölgy fizet. *Utal itt vissza a mélységi kancától kapott százhatvan aranyra.
Lassan kiérnek a pusztára, a házak és búzatáblák sora ismét kietlen semmivé válik, ám ekkor ismét történik valami. Gravak ebei egyre nyugtalanabbak lesznek, talán Quaro'th is csaholni kezd ám a zöldbőrű egyelőre a saját ebeivel van elfoglalva, hogy varkocson ragadva magánál tartja őket.*
-Hé, hát nektek meg mi bajotok?
*Nem érti mi van már megint, ám amint feltekint rögtön látja, hogy miről is van szó. A pusztán lassan dél felé haladó túlvilági felhők melyet az égen lát, rögtön elállítja a szavait. És sokáig nem tud mást csak bámulni, a messzeségben úszó fényjátékra.*
-Ez jel volna testvér?
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.18 14:40:45
1015. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-14 21:38:52
Üzenet elküldve: 2015-11-14 21:38:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* A karavánok nyomait és a nap állását követve próbál jó irányba haladni, hiszen térképe nincs és senkivel nem találkozik, aki megmondhatná merre kell mennie. A kerék- és patanyomok azonban egy idő után elkezdenek szétágazni, melyik erre, melyik arra tart. Loka tanácstalanul próbál rájönni, merre van a helyes irány Arthenior, vagy hogyishívják város felé. Nem bánja a magányt, s hogy senki nem próbál az agyára menni, viszont a gyaloglásból kezd elege lenni. Talál egy kis ért, melyben feltölti a vizes palackot. Élelme már erősen fogy. Azonban nem állhat meg, itt nem. Sehol egy menedéket nyújtó domb, kő, vagy szikla, mindenhol csak a végtelen fűrengeteg, és homok. Fát is csak órákkal ezelőtt látott. Talán vissza kellene térnie a folyóhoz, amit látott, de azzal azt kockáztatja, hogy csak ennél jobban eltéved.
Nagyot sóhajt és tovább indul.
Így telik kettő, vagy még több nap is, az estéket a hideg földön a széltől átfújva, a nappalokat menetelve s élelem és víz után keresgélve töltvén.*
Nagyot sóhajt és tovább indul.
Így telik kettő, vagy még több nap is, az estéket a hideg földön a széltől átfújva, a nappalokat menetelve s élelem és víz után keresgélve töltvén.*
1014. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-12 21:47:29
Üzenet elküldve: 2015-11-12 21:47:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Lassú léptekkel közeledik egy elf, hosszú vörös haját csak úgy dobálja a szél. Mosolya az arcáról szinte letörölhetetlen, de számára ez teljesen átlagos. Minap hagyta ott szülőházát, és indult új kaland után, amolyan világlátó típusba lehetne most sorolni. Bőre hófehér, kék szemei csak rikítanak piroskás arcából. Határozott léptekkel halad a város felé.*
1013. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-12 21:20:56
Üzenet elküldve: 2015-11-12 21:20:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
*Ezen a nyomorult tisztaságon nincs más nyom, csupán csak az, amit Aletai lova hagy abban az átkozottul szúrós homokban. Az éjszaka egyébként kellemesen telt, ami körülbelül ki is merül annyiban, hogy a szél nem bontotta az orgyilkos nyakába az ideiglenes sátrát, valamint hogy nem támadták meg banditák. Az, hogy jól aludt, az erősen túlzás, volt talán két óra is, amikor nem hallotta a mélyről süvítő szelet a kemény talajon. Hiába szokott ő egy kicsit a vándorló léthez, a thargok túlságosan kényelmessé tették ahhoz, hogy pusztai nomádként jól érezze magát.
Talán félnapi lovaglóföld van még az előtt, hogy elérje a szántóföldön elterülő első birtokokat, azaz, hogy beérjen az általa szolgált birodalom területére. Talán vételezik ott majd ellátmányt az egyik földművestől, mielőtt továbbindul majd Kalácsfalva felé.*
Talán félnapi lovaglóföld van még az előtt, hogy elérje a szántóföldön elterülő első birtokokat, azaz, hogy beérjen az általa szolgált birodalom területére. Talán vételezik ott majd ellátmányt az egyik földművestől, mielőtt továbbindul majd Kalácsfalva felé.*
1012. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-10 13:25:56
Üzenet elküldve: 2015-11-10 13:25:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
* Az úton sok minden hangzik el, és Hagrar csupán a lényeget jegyzi meg. A lehetőségeiket mérelegeli, hisz ha rossz döntést hoznak hamar véget ér a szövetség. A Thargokkal úgy tűnik lesz még nézeteltérésük. Hiába vannak kevesen, de mégis nagy port kavartak itt ezen a vidéken. Ès nekik is ez a tervünk, de minél csendesebben kell eljárniuk. Legyenek olyanok mint a homokvihar. Ha jön, ne legyen idő felkészülni. A nomád népeket is meg kell látogatni, de ahhoz olyan tárgyat kell keresni amivel lehet cserélni. Bunda, bőr vagy érzékesebb.*
-Jó hírek testvér! Azokkal a thargokkal még lesz dolgunk, nem is kevés. A nomádok maradékát fel kell kutatni, és még több testvért kell találnunk köztük, hogy tudják hol a helyük. Ismerjék meg a nevünk, akkor majd ők keresnek minket! A banditák még a hasznunkra válhatnak, egy esetleges csatában. De most a Grombar kastélyba megyünk. Bármi is vár ott ránk, ne engedd hogy a félelem eluralkodjon rajtad. Légy higgadt, és bízd magad a szellemekre.
* Hosszú még az út, de nem hátrálnak hisz egy nép jövője itt a kérdés.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.11.10 17:35:11, a következő indokkal:
E/1 helyett E/3.
* Az úton sok minden hangzik el, és Hagrar csupán a lényeget jegyzi meg. A lehetőségeiket mérelegeli, hisz ha rossz döntést hoznak hamar véget ér a szövetség. A Thargokkal úgy tűnik lesz még nézeteltérésük. Hiába vannak kevesen, de mégis nagy port kavartak itt ezen a vidéken. Ès nekik is ez a tervünk, de minél csendesebben kell eljárniuk. Legyenek olyanok mint a homokvihar. Ha jön, ne legyen idő felkészülni. A nomád népeket is meg kell látogatni, de ahhoz olyan tárgyat kell keresni amivel lehet cserélni. Bunda, bőr vagy érzékesebb.*
-Jó hírek testvér! Azokkal a thargokkal még lesz dolgunk, nem is kevés. A nomádok maradékát fel kell kutatni, és még több testvért kell találnunk köztük, hogy tudják hol a helyük. Ismerjék meg a nevünk, akkor majd ők keresnek minket! A banditák még a hasznunkra válhatnak, egy esetleges csatában. De most a Grombar kastélyba megyünk. Bármi is vár ott ránk, ne engedd hogy a félelem eluralkodjon rajtad. Légy higgadt, és bízd magad a szellemekre.
* Hosszú még az út, de nem hátrálnak hisz egy nép jövője itt a kérdés.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.11.10 17:35:11, a következő indokkal:
E/1 helyett E/3.
1011. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-11-09 19:34:43
Üzenet elküldve: 2015-11-09 19:34:43
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
*A Grombar kastély. Emberemlékezetek ótá áll üresen, és talán a félsz, talán valami sokkal veszélyesebb okán, de még soha senkinek nem sikerült belaknia azt és benne új uradalmat alapítania. Számtalan kísértethistóriát és lehetetlen történetet hallott már róla, és valószínűleg hallana még többet ha most ismét beülne a Zöldsárkányhoz címzett ivóba. Az ilyenekből sosem fogynak ki. Bizony ha más kérte volna meg erre a vállalkozásra, avagy máskor kérték volna meg, úgy küldi el az illetőt a jó édes anyjába, hogy a kocsmáros káromkodja a másikat. Ám jelen helyzetében még javasolná is a látogatást. Bármi is van ott, két ork szövetségét csak nem utasíthatja vissza. És ha hárpiák és wargok lepték is le azt a helyet, akkor hát hárpiákkal és wargokkal kell hordát alakítani. Még azokkal is jobb mint emberekkel élni együtt.*
-Thargok. *Köp egyet, hogy a kérdésre válaszoljon. Igazából az útjuk elég hosszú szóval bőven van ideje megbeszélni szinte bármit, amíg ki nem száradnak.*
-Azt mondják veszélyes népség. Eljöttek északról és habár nincsenek sokan, mégis elismertették magukat Artheniorral. Uradalmat alapítottak a déli erdőkben és hűbéreseikké tették a falvak egy részét. Képzelheted mennyi ereje nincs a városnak ha egyszer pár messziről jött férfi és nő csak így képes volt kiharapni egy darabot a területeikből, azok meg inkább végignyalták a cipőjüket minthogy harcolni kelljen.
*Ilyenre is csak az emberek képesek. Ha egy ork földjét akarnák elvenni abból háború lenne. Méghozzá olyan véres és olyan kegyetlen amennyire az ellenfelek makacssága engedi.*
-A pusztai nomádokkal kevesebb a gond. Sok közülük kedveli a fajtánkat, míg mások azonnal nekünk rontatnának ha meglátnának. Páran talán még harcolnának is az oldalunkon. Régebben kereskedtem párral. Jó lovaik vannak és sok állatuk. Sajnos úgy hallottam az utolsó tél jórészt elsöpörte őket a földről.
*Ez egy homályos pont a számára. Talán hálát is kéne adnia az égnek, amiért még azelőtt lopták el a gulyáját, hogy meg kellett volna látnia amint az utolsó tél sorra elviszi őket a föld színéről, és talán Gravakot is megölte volna az a fagy. Sokan azt mondják Arthenior mágusai torolták meg a régi sérelmeket a puszta népein. Egy biztos, idekint sokan meghaltak, amíg odabent a házak közt forralt bort ittak és hógolyócsatát játszottak.*
-A "civilizált népekkel" már nehezebb a dolog. *Rettentő undorral mondja ki ezt a két szót. "Civilizált".* ~Gyenge, erőtlen, tolvaj, hátba támadó, undorító bagázs.~
*Barbárokban legalább lát valami tartást. Azok harcosok. De ezek?*
-Artheniorban félnek és megvetnek minket. A karavánpihenőnél nem idegenkednek tőlünk, de ott nem is csecsszopók őrzik a kapukat. Nagy falakat építettek oda, erős kőből és magas tornyokat, mert félnek a nomádoktól és a banditáktól. A banditák meg bevackolták magukat az északi romok közé, túl a csontok labirintusán. Oda bárki elmehet akinek van valami a füle mögött. Ők nem akarnak mást mint elfoglalni a Karavánpihenőt.
*Nagyjából ennyi lenne a dolgok összefoglalása. Délen persze még van jónéhány csoport. A martalócok, a wegtoreni bandák, a tenger szörnyetegei a Talmidok. De azok már aligha számítanak, nekik. Ez a sok érdek és erő amúgy is nyugalomban volt sokáig, és hiába az ő előrejelzése. Ha sikerülne is elszaggatniuk a nagy erők láncait akkor sem lehetne tudni melyik csapat melyik irányba repül majd.*
*A Grombar kastély. Emberemlékezetek ótá áll üresen, és talán a félsz, talán valami sokkal veszélyesebb okán, de még soha senkinek nem sikerült belaknia azt és benne új uradalmat alapítania. Számtalan kísértethistóriát és lehetetlen történetet hallott már róla, és valószínűleg hallana még többet ha most ismét beülne a Zöldsárkányhoz címzett ivóba. Az ilyenekből sosem fogynak ki. Bizony ha más kérte volna meg erre a vállalkozásra, avagy máskor kérték volna meg, úgy küldi el az illetőt a jó édes anyjába, hogy a kocsmáros káromkodja a másikat. Ám jelen helyzetében még javasolná is a látogatást. Bármi is van ott, két ork szövetségét csak nem utasíthatja vissza. És ha hárpiák és wargok lepték is le azt a helyet, akkor hát hárpiákkal és wargokkal kell hordát alakítani. Még azokkal is jobb mint emberekkel élni együtt.*
-Thargok. *Köp egyet, hogy a kérdésre válaszoljon. Igazából az útjuk elég hosszú szóval bőven van ideje megbeszélni szinte bármit, amíg ki nem száradnak.*
-Azt mondják veszélyes népség. Eljöttek északról és habár nincsenek sokan, mégis elismertették magukat Artheniorral. Uradalmat alapítottak a déli erdőkben és hűbéreseikké tették a falvak egy részét. Képzelheted mennyi ereje nincs a városnak ha egyszer pár messziről jött férfi és nő csak így képes volt kiharapni egy darabot a területeikből, azok meg inkább végignyalták a cipőjüket minthogy harcolni kelljen.
*Ilyenre is csak az emberek képesek. Ha egy ork földjét akarnák elvenni abból háború lenne. Méghozzá olyan véres és olyan kegyetlen amennyire az ellenfelek makacssága engedi.*
-A pusztai nomádokkal kevesebb a gond. Sok közülük kedveli a fajtánkat, míg mások azonnal nekünk rontatnának ha meglátnának. Páran talán még harcolnának is az oldalunkon. Régebben kereskedtem párral. Jó lovaik vannak és sok állatuk. Sajnos úgy hallottam az utolsó tél jórészt elsöpörte őket a földről.
*Ez egy homályos pont a számára. Talán hálát is kéne adnia az égnek, amiért még azelőtt lopták el a gulyáját, hogy meg kellett volna látnia amint az utolsó tél sorra elviszi őket a föld színéről, és talán Gravakot is megölte volna az a fagy. Sokan azt mondják Arthenior mágusai torolták meg a régi sérelmeket a puszta népein. Egy biztos, idekint sokan meghaltak, amíg odabent a házak közt forralt bort ittak és hógolyócsatát játszottak.*
-A "civilizált népekkel" már nehezebb a dolog. *Rettentő undorral mondja ki ezt a két szót. "Civilizált".* ~Gyenge, erőtlen, tolvaj, hátba támadó, undorító bagázs.~
*Barbárokban legalább lát valami tartást. Azok harcosok. De ezek?*
-Artheniorban félnek és megvetnek minket. A karavánpihenőnél nem idegenkednek tőlünk, de ott nem is csecsszopók őrzik a kapukat. Nagy falakat építettek oda, erős kőből és magas tornyokat, mert félnek a nomádoktól és a banditáktól. A banditák meg bevackolták magukat az északi romok közé, túl a csontok labirintusán. Oda bárki elmehet akinek van valami a füle mögött. Ők nem akarnak mást mint elfoglalni a Karavánpihenőt.
*Nagyjából ennyi lenne a dolgok összefoglalása. Délen persze még van jónéhány csoport. A martalócok, a wegtoreni bandák, a tenger szörnyetegei a Talmidok. De azok már aligha számítanak, nekik. Ez a sok érdek és erő amúgy is nyugalomban volt sokáig, és hiába az ő előrejelzése. Ha sikerülne is elszaggatniuk a nagy erők láncait akkor sem lehetne tudni melyik csapat melyik irányba repül majd.*
1010. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-10-17 21:20:25
Üzenet elküldve: 2015-10-17 21:20:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
* Amint Ynnolinna felkaptat a kis emelkedőn, rögtön megcsapja arcát a hideg szél, amely a füves puszta oly jellemző sajátossága. Ez a hidegség olyannyira más, mint a csonttemető fojtott, csontig hatoló hűvöse, hogy a sötételf szinte megörül neki. Két éjszakán át tartó gyaloglás után most végre nem kell már minden lépésre figyelnie, végre nem ropognak folyamatosan a lába alatt a rég elfeledettek csontjai minden egyes lépésénél.*
~ Mindjárt pirkad, ideje pihenőhely után néznem. Ezen a sík vidéken nem haladhatok nappal, túl feltűnő lennék ~ * és már ki is néz magának egy pár száz méterre előtte lévő nagyobb bokrot, amely alatt nappali pihenőjét tölteni fogja, mielőtt továbbindul.*
~ Mindjárt pirkad, ideje pihenőhely után néznem. Ezen a sík vidéken nem haladhatok nappal, túl feltűnő lennék ~ * és már ki is néz magának egy pár száz méterre előtte lévő nagyobb bokrot, amely alatt nappali pihenőjét tölteni fogja, mielőtt továbbindul.*
1009. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-10-16 19:03:15
Üzenet elküldve: 2015-10-16 19:03:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Egy kissé észhez tér, mikor a Füves puszta közelébe ér. Addigra már jó pár napja csak megy és kezdi érezni, hogy sok lesz már ebből. Az egészségét nem tenné kockára, azzal, hogy a Füves pusztának élelem nélkül vág neki. Úgy dönt régi jól ismert foglalkozásához tér vissza és sötét színű kendőjét arca elé kötve vár egy utazóra, akit kirabolhat. Sokat vár, mert a pusztának ritkán vág neki magányos utazó, de a szerencse a kezére játszik ezúttal. Az ember akit kirabol valami idősebb úrnak látszik az ellátmánya igen csak pazar. Számtalan vizes tömlő és egy hátra vehető táska, benne elég élelem. Mikor magára aggatja csodálkozik kicsit, hogy bírta el az öreg. Nem bántja csak a csizmájával löki a vissza irányba. Kivételesen talán még jót is tett. A puszta vidéke nem való idős embernek, akik magukban vágnának neki. A kalapját is elveszi tőle. A fekete széles karimájú darab nem lesz a kedvence, de a hosszú úton jó hasznát veszi. El is rejti némiképp a szemek elől. Mire idáig elért a szakálla is kiserkent nem borotválta meg, azóta, hogy a kikötőből elindult az álcája így több, mint tökéletes mostanra. Érzi jó lenne már igazán megpihenni valahol. A pusztán nem, de az ellátmánnyal egész jól elboldogul, bár nem veszélytelen hely. A gondolatai még mindig csak előre hajtják, de kezd már másra is gondolni, mint a szabadságra és az elvesztett kedvencre.*
1008. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-09-09 16:10:35
Üzenet elküldve: 2015-09-09 16:10:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*~Vakmerő egy asszony.~
Magában még zsörtölődik egy kicsit a lány önfejűségén, miképp nem jön vele, de mit lehet tenni? Ez itt nem a Nagy Hegység, hogy csak úgy felkapja a vállára a lányt, aztán úgy elbicegjen vele akármeddig. Mindazonáltal nagy eséllyel el sem bírná, nézve a jelenlegi állapotát. Attól eltekintve, hogy akaratlanul is segített rajta, nem tudta túlontúl kihozni a szenvedésből Rodimot, de legalább az életveszélyen túl van. Díjazta volna, ha vele tart, hiszen az a majdnem elcsattanó csók valaminek a kezdetét jelentette. Igaz, szokatlan volt a lány füle, de nagy baja biztos nincs. Lehet, hogy a lentiek közt akadnak ilyenek. Amilyen sok furcsa dolgot látott már, elképzelhető akármi. Orkokat látott már, azok gyakran zargatták a törzset, amíg nem állítottak csatabárdot a fejükbe, meg gyermekkorában a földrengések után sötét bőrű népségek másztak ki a barlangokból, és futottak, merre láttak. Ha már itt tartunk... Azoknak a szerzeteknek is hasonlóképp hegyes volt a fülük. Na meg a törpék, meg óriások. Ők régi jó barátok, a Mjölnnar fiak közül is akadt egy-egy. Rodim az emberek közt óriásnak számít, az óriások közt pedig törpének. De azért mindkét klikkben megállta valahogy a helyét.
Fél napi vándorlás után, mikor a nap már lemenőben van, mintegy áldásként, előtűnik előtte egy hosszú vályoglak, egy parasztház, harsány tehenekkel, szilaj lovakkal. no meg az elengedhetetlen aranyos kis röfögő malacokkal. Nincs már más hátra, csak aranyosan bekéredzkedni, megmutatni a sok-sok csúnya sebét, és a gazdasszonynak hátha megesik rajta a szíve, és marasztalja pár napra.
A szerencse kegyeltje ez a férfi. Minden úgy történik, ahogy az meg van írva. Sebeit ellátják, kisebb munkákért cserébe pedig napi háromszor ehet, többnyire ízletes zsíros malacot, de az utolsó napokban terítékre kerül marhahús is. Ő pedig erősödik, s erősödik, miközben visszanyeri régi testsúlyát, és habár izomereje még nem a régi, kis gyakorlással az is visszatérhet.
A távozása napján, a harmadik hata végén már családtagként menesztik el, normális ruházatban, egy jókora medve prémjébe bugyolálva, egy erős lóval feneke alatt.
Megfogadta, hogy megjegyzi eme helyet, és ha elég erős lesz visszatér ide, hogy akármivel, de meghálálja azt a sok dolgot, amit e család tett vele. Ez az eset világította rá arra, hogy a Lenti Vidéken nem csak szívtelen, gonosz emberek élnek, halnem elvétve találni itt azért olyanokat is, akik nem restek segíteni a bajbajutottakon.
Prémes csizmájával a ló oldalába rúg -persze szelíden-, majd egy utolsó pillantást vet a házra, és ellovagol ismeretlen földek irányába.*
Magában még zsörtölődik egy kicsit a lány önfejűségén, miképp nem jön vele, de mit lehet tenni? Ez itt nem a Nagy Hegység, hogy csak úgy felkapja a vállára a lányt, aztán úgy elbicegjen vele akármeddig. Mindazonáltal nagy eséllyel el sem bírná, nézve a jelenlegi állapotát. Attól eltekintve, hogy akaratlanul is segített rajta, nem tudta túlontúl kihozni a szenvedésből Rodimot, de legalább az életveszélyen túl van. Díjazta volna, ha vele tart, hiszen az a majdnem elcsattanó csók valaminek a kezdetét jelentette. Igaz, szokatlan volt a lány füle, de nagy baja biztos nincs. Lehet, hogy a lentiek közt akadnak ilyenek. Amilyen sok furcsa dolgot látott már, elképzelhető akármi. Orkokat látott már, azok gyakran zargatták a törzset, amíg nem állítottak csatabárdot a fejükbe, meg gyermekkorában a földrengések után sötét bőrű népségek másztak ki a barlangokból, és futottak, merre láttak. Ha már itt tartunk... Azoknak a szerzeteknek is hasonlóképp hegyes volt a fülük. Na meg a törpék, meg óriások. Ők régi jó barátok, a Mjölnnar fiak közül is akadt egy-egy. Rodim az emberek közt óriásnak számít, az óriások közt pedig törpének. De azért mindkét klikkben megállta valahogy a helyét.
Fél napi vándorlás után, mikor a nap már lemenőben van, mintegy áldásként, előtűnik előtte egy hosszú vályoglak, egy parasztház, harsány tehenekkel, szilaj lovakkal. no meg az elengedhetetlen aranyos kis röfögő malacokkal. Nincs már más hátra, csak aranyosan bekéredzkedni, megmutatni a sok-sok csúnya sebét, és a gazdasszonynak hátha megesik rajta a szíve, és marasztalja pár napra.
A szerencse kegyeltje ez a férfi. Minden úgy történik, ahogy az meg van írva. Sebeit ellátják, kisebb munkákért cserébe pedig napi háromszor ehet, többnyire ízletes zsíros malacot, de az utolsó napokban terítékre kerül marhahús is. Ő pedig erősödik, s erősödik, miközben visszanyeri régi testsúlyát, és habár izomereje még nem a régi, kis gyakorlással az is visszatérhet.
A távozása napján, a harmadik hata végén már családtagként menesztik el, normális ruházatban, egy jókora medve prémjébe bugyolálva, egy erős lóval feneke alatt.
Megfogadta, hogy megjegyzi eme helyet, és ha elég erős lesz visszatér ide, hogy akármivel, de meghálálja azt a sok dolgot, amit e család tett vele. Ez az eset világította rá arra, hogy a Lenti Vidéken nem csak szívtelen, gonosz emberek élnek, halnem elvétve találni itt azért olyanokat is, akik nem restek segíteni a bajbajutottakon.
Prémes csizmájával a ló oldalába rúg -persze szelíden-, majd egy utolsó pillantást vet a házra, és ellovagol ismeretlen földek irányába.*
1007. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-08-31 10:48:26
Üzenet elküldve: 2015-08-31 10:48:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Belép a a füves puszta területére. Nagyon tetszik neki ez a hely, viszont nincs sok ideje, hogy csodálja eme helyet. Így hát egyenesen tart a célja, Amon Ruadh felé. Tudja, hogy miért siet ennyire, így nem is esik nehezére semmi mással nem foglalkozni, mint a sebességével. Kilép a füves puszta területéről. *
A hozzászólás írója (Josdrec Yuzumi Cragspine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.31 10:48:36
A hozzászólás írója (Josdrec Yuzumi Cragspine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.31 10:48:36
1006. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-08-24 19:58:18
Üzenet elküldve: 2015-08-24 19:58:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//M&M's//
*A füves puszta. Járt már erre, és akkor sem volt odáig érte, korántsem. Fanyalogva néz szerte-széjjel, de csak egy darabig, mert egy idő után az is unalmassá válik ezen a vidéken.*
- Alföldiek. *mormogja, mikor lát egy-egy laposföldi parasztot, aki láthatóan nem érzi magát rosszul ezen a tájon. Pedig még csak egy rendesebb sivatagjuk sincs.*
*A visszakérdezés meglepi, mert hát végül is nem mondhatja meg szemtől szemben, miért is kérdezi - a végén még a barbárok táboráig be lesz varrva a szája és le lesz fagyasztva a töke.*
- Há' csak úgy. Ismerkedés, meg ilyenek. *húzogatja meg a vállát.*
- T'od, hosszú még az út. Unalmas is, meg minden. Valamit csinálni kell, hogy az ember ne unatkozzon. Vagy a fél-elf, ha már itt tartunk. *neki például seregnyi ötlete lenne, mit lehetne csinálni, de a beszélgetés jó ötlet.*
- Meg hát egy ilyen jó bukszának biztos van egy vagy több bakja, csak gondoltam megkérdezem, mert mit lehet tudni, nem igaz? Talán nincs is. *mondjuk ekkora szerencséje nincs és nem is lesz, de egy próbát megér.*
- Merre megyünk tovább?
*A füves puszta. Járt már erre, és akkor sem volt odáig érte, korántsem. Fanyalogva néz szerte-széjjel, de csak egy darabig, mert egy idő után az is unalmassá válik ezen a vidéken.*
- Alföldiek. *mormogja, mikor lát egy-egy laposföldi parasztot, aki láthatóan nem érzi magát rosszul ezen a tájon. Pedig még csak egy rendesebb sivatagjuk sincs.*
*A visszakérdezés meglepi, mert hát végül is nem mondhatja meg szemtől szemben, miért is kérdezi - a végén még a barbárok táboráig be lesz varrva a szája és le lesz fagyasztva a töke.*
- Há' csak úgy. Ismerkedés, meg ilyenek. *húzogatja meg a vállát.*
- T'od, hosszú még az út. Unalmas is, meg minden. Valamit csinálni kell, hogy az ember ne unatkozzon. Vagy a fél-elf, ha már itt tartunk. *neki például seregnyi ötlete lenne, mit lehetne csinálni, de a beszélgetés jó ötlet.*
- Meg hát egy ilyen jó bukszának biztos van egy vagy több bakja, csak gondoltam megkérdezem, mert mit lehet tudni, nem igaz? Talán nincs is. *mondjuk ekkora szerencséje nincs és nem is lesz, de egy próbát megér.*
- Merre megyünk tovább?
1005. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-08-24 19:50:09
Üzenet elküldve: 2015-08-24 19:50:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//M&M's//
*Elbúcsúztatják Taitost aztán szedik tovább lábaikat és patáikat. Az erdőben lassan lehet haladni ezért Isurii a füves puszták felé veszi az irányt. Neki mindegy hány órát késik Taitos, egy napnál ne rúgjon nagyobbra a késlekedés, ennyi.
Eltelik egy kis idő ismét mire Kriyon megszólal. Isuriinak ugyan nem volt baja a csenddel, de már épp kiérnek az erdőből mire beszélgethetnékje támad a fiúnak, így ez bocsánatos bűn.
Amint meglátja a maga előtt elterülő pusztaságot ő is heves álmodozásba kezd. Régi szép időkről, vad vágtáról, hajába tépő szélről, meg ilyen lányos dolgokról.
Meglepettségét nem tudja leplezni egykönnyen, de eldönteni se tudja hogy sírjon, vagy nevessen-e most.*
-Miért érdekel?
*Kérdez inkább vissza és közben lovát picivel gyorsabb tempóra ösztönzi. Az állatok is fáradtak, kell nekik a nógatás már.*
*Elbúcsúztatják Taitost aztán szedik tovább lábaikat és patáikat. Az erdőben lassan lehet haladni ezért Isurii a füves puszták felé veszi az irányt. Neki mindegy hány órát késik Taitos, egy napnál ne rúgjon nagyobbra a késlekedés, ennyi.
Eltelik egy kis idő ismét mire Kriyon megszólal. Isuriinak ugyan nem volt baja a csenddel, de már épp kiérnek az erdőből mire beszélgethetnékje támad a fiúnak, így ez bocsánatos bűn.
Amint meglátja a maga előtt elterülő pusztaságot ő is heves álmodozásba kezd. Régi szép időkről, vad vágtáról, hajába tépő szélről, meg ilyen lányos dolgokról.
Meglepettségét nem tudja leplezni egykönnyen, de eldönteni se tudja hogy sírjon, vagy nevessen-e most.*
-Miért érdekel?
*Kérdez inkább vissza és közben lovát picivel gyorsabb tempóra ösztönzi. Az állatok is fáradtak, kell nekik a nógatás már.*
1004. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-08-16 22:41:49
Üzenet elküldve: 2015-08-16 22:41:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Kezdetét veszi egy új nap, s egy új menetelés. Kriag viszonylag kipihenten ébred, ezért úgy gondolja, ma jó ütemben haladhat. Az előző éjszaka nyomasztó hangulata után kiérni a senki földjére valóban üdítőleg hat a fiatal vadászra. Kemény, elszánt léptekkel halad előre, hiszen az, hogy itt pusztuljon el nem kedvezne senkinek. *
~ Fiam. Mióta az eszemet tudom, ez a tőrzs mindig elküldte néhány fiát a nagy kőrengetegbe, ahol a levegő szellemei tanyáznak, hogy segítsék az itthonmaradottakat. Tehetséges vagy, s megvan benned a lehetőség. Visszavárlak, Kriag. ~
* Idézi fel az ősöreg sámán szavait sétálás közben. *
- Én pedig visszatérek, ha visszatérek. -
* Morogja magában a férfi, s dacolva az időjárással és a távolsággal, futni kezd. *
~ Fiam. Mióta az eszemet tudom, ez a tőrzs mindig elküldte néhány fiát a nagy kőrengetegbe, ahol a levegő szellemei tanyáznak, hogy segítsék az itthonmaradottakat. Tehetséges vagy, s megvan benned a lehetőség. Visszavárlak, Kriag. ~
* Idézi fel az ősöreg sámán szavait sétálás közben. *
- Én pedig visszatérek, ha visszatérek. -
* Morogja magában a férfi, s dacolva az időjárással és a távolsággal, futni kezd. *
1003. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-08-11 13:53:35
Üzenet elküldve: 2015-08-11 13:53:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vér nem válik vízzé//
*Ahogy kiérnek a pusztába, lova prüszköl egyet, habár egészen más okokból, mint amiért Quiri szinte szűköl egyet. Nagyon kevés ideje van még a felszínen, talán ha fél év eltelt, mióta elhagyta a mélységet, így szeme szinte egyáltalán nem szokta még meg a kíméletlen, vakító világosságot. Olyan reflexszerűen húzza arcába a csuklyát, mintha világ életében csak takargatni akarta volna magát, vagy, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb cselekedete. Ezt követően követi Idhreniel példáját, s ül fel saját pej kancájára, mely megrázza fejét, s várakozón legyezgeti saját farát.*
~Sötételfeknél nem szokatlan, hogy megölje anyját... de kiirtani családját? És miért kék szem?... Mondta, az előbb mondta.~
*Igyekszik felidézni, azonban kissé zavaros a kép. A nőstény, ki kék szemű, gyilkol, aztán vörössé válik? Talán elsiklott egy rész felett, mely megválaszolná neki ezt az ostobaságnak tűnő dolgot, azonban szeretne minden részlettel tisztában lenni. A gyűrűt is jól megbámulva, magába szívva a látványt. Egy hatalmas skorpió, egy Nassiky az, mely a gyűrűről mered a szemlélőre, hátborzongató pontossággal, vérvörös mezőben.*
~Egy családi jelkép.~
*Saját családjának egykori szimbólumát már nem képes felidézni, talán olyan kevésszer látta, hogy akkor sem tudná megmondani, hogy az családjáé, ha egyszer előtte virítana. Aztán elkövetkezik Idhreniel kérdése, melyre nyilvánvalóan választ vár, s Quirinek van is valamiféle válasza.*
- Magad mellé fogadtál, tanítványodnak... Utat mutattál a felszíni mocsokban, s most célodat célommá kívánod emelni. Nem is jutna eszembe nemet mondani...
*Búgja szokásos halk, gyenge hangján, mely a végtelen csendre való tekintettel ezúttal még valamelyest erősnek is tűnik.*
- Csak mondd az irányt, s követlek, míg másképp nem döntesz.
*Talán sötételfekhez nem is illő ez a viselkedés, ez a már-már hűségnek nevezhető jelenség, azonban bizonyos szempontból a gyenge és megtört Nedquirinek a nőstény a védangyala. Ha elindulnak, s a másiknak nincsenek további kérdései, akkor felteszi a sajátját, megtörve a pillanatnyilag beállt csendet.*
- Miért lett vörös a szeme? A nősténynek...
*Ahogy kiérnek a pusztába, lova prüszköl egyet, habár egészen más okokból, mint amiért Quiri szinte szűköl egyet. Nagyon kevés ideje van még a felszínen, talán ha fél év eltelt, mióta elhagyta a mélységet, így szeme szinte egyáltalán nem szokta még meg a kíméletlen, vakító világosságot. Olyan reflexszerűen húzza arcába a csuklyát, mintha világ életében csak takargatni akarta volna magát, vagy, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb cselekedete. Ezt követően követi Idhreniel példáját, s ül fel saját pej kancájára, mely megrázza fejét, s várakozón legyezgeti saját farát.*
~Sötételfeknél nem szokatlan, hogy megölje anyját... de kiirtani családját? És miért kék szem?... Mondta, az előbb mondta.~
*Igyekszik felidézni, azonban kissé zavaros a kép. A nőstény, ki kék szemű, gyilkol, aztán vörössé válik? Talán elsiklott egy rész felett, mely megválaszolná neki ezt az ostobaságnak tűnő dolgot, azonban szeretne minden részlettel tisztában lenni. A gyűrűt is jól megbámulva, magába szívva a látványt. Egy hatalmas skorpió, egy Nassiky az, mely a gyűrűről mered a szemlélőre, hátborzongató pontossággal, vérvörös mezőben.*
~Egy családi jelkép.~
*Saját családjának egykori szimbólumát már nem képes felidézni, talán olyan kevésszer látta, hogy akkor sem tudná megmondani, hogy az családjáé, ha egyszer előtte virítana. Aztán elkövetkezik Idhreniel kérdése, melyre nyilvánvalóan választ vár, s Quirinek van is valamiféle válasza.*
- Magad mellé fogadtál, tanítványodnak... Utat mutattál a felszíni mocsokban, s most célodat célommá kívánod emelni. Nem is jutna eszembe nemet mondani...
*Búgja szokásos halk, gyenge hangján, mely a végtelen csendre való tekintettel ezúttal még valamelyest erősnek is tűnik.*
- Csak mondd az irányt, s követlek, míg másképp nem döntesz.
*Talán sötételfekhez nem is illő ez a viselkedés, ez a már-már hűségnek nevezhető jelenség, azonban bizonyos szempontból a gyenge és megtört Nedquirinek a nőstény a védangyala. Ha elindulnak, s a másiknak nincsenek további kérdései, akkor felteszi a sajátját, megtörve a pillanatnyilag beállt csendet.*
- Miért lett vörös a szeme? A nősténynek...
1002. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-08-11 12:30:54
Üzenet elküldve: 2015-08-11 12:30:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Vér nem válik vízzé//
* Tisztulni kezd az ég, s az eső is eláll. Pirkad, vörösen izzik az ég alja, ahogy a nap a horizont felé kúszik. Bántó világosság, fejére hajtja csuklyáját, s mélyen húzza arcába. Újabb kopár pusztaság, mely elterül előttük, bár korántsem, olyan vészjósló, mint azt, amit a hátuk mögött hagytak. Megáll, majd felül lovára, eddig csak azért nem tette, mert félt, hogy a sáros talajon a végeláthatatlan sötétben, a lovak megbotlanak, s csúszós talajon.
Bólint minden szóra, ahogy visszahallja saját szavait Quirit ajkairól. *
- Álmaimban megmutatta magát.
* Nagyot sóhajt, s bár a másik nem láthatja, de behunyja szemeit, hogy felidézze magában az arcot. Mely a hónapok alatt részletről részletre vésett emlékeibe. Száz közül megismerné, s valahogy az idő folyamán fura kötődést is felépített hozzá. Holott más gyűlölné, amiért kiirtotta családját. *
- Sosem találkoztam vele, de bármikor felismerném. Sose beszéltem vele, mégis mindent tudok róla. Ismerem a múltját.
* Tart néhány percnyi szünetet. *
- Tudod, sose ismertem anyám, se apám. Még csecsen ülő voltam, mikor elhoztak a házból a Nővérek. Köztük a nevem is más volt. Nekem ők voltak a családom. Mégis emlékszem néhány képre, helyre, ódon falakra, illatokra, de arcokra egyre sem. Kutattam az emlékek között, melyek mélyen ülnek bennem. Emlékszem egy jelre, mely dicsőn hirdette a Matróna Házának hírét. Hamar megtudtam, honnan ered a kék szemű démon. S megtudtam a történetét is. Módszeresen irtotta ki a családot. Ölte meg előbb fivérét, majd apját s végül anyját. Ám, később ezt kaptam… az egyik nővértől.
* Húz, elő egy gyűrűt mely egy apró ezüstláncon lóg a nyakában. *
- Ezt a jelet láttam álmomban is és erre emlékeztem. Akit keresünk a nővérem.
* Süllyeszti vissza a láncot ruhája rejtekébe. *
- Nem, én nem ítélkezem, ahogy az Anyja sem. Rajta fog múlni, fel tudja-e építeni, mely már a fejében motoszkál. Meg találja-e a barátot, s mer bízni azokban, akik körülötte van. Mer-e neki vágni és később erős kézzel megszilárdítani hatalmat. Én mellette leszek, hogy segítsem. Kérdés, te segíteni fogod-e?
A hozzászólás írója (Idhreniel Aleani) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.11 12:31:33
* Tisztulni kezd az ég, s az eső is eláll. Pirkad, vörösen izzik az ég alja, ahogy a nap a horizont felé kúszik. Bántó világosság, fejére hajtja csuklyáját, s mélyen húzza arcába. Újabb kopár pusztaság, mely elterül előttük, bár korántsem, olyan vészjósló, mint azt, amit a hátuk mögött hagytak. Megáll, majd felül lovára, eddig csak azért nem tette, mert félt, hogy a sáros talajon a végeláthatatlan sötétben, a lovak megbotlanak, s csúszós talajon.
Bólint minden szóra, ahogy visszahallja saját szavait Quirit ajkairól. *
- Álmaimban megmutatta magát.
* Nagyot sóhajt, s bár a másik nem láthatja, de behunyja szemeit, hogy felidézze magában az arcot. Mely a hónapok alatt részletről részletre vésett emlékeibe. Száz közül megismerné, s valahogy az idő folyamán fura kötődést is felépített hozzá. Holott más gyűlölné, amiért kiirtotta családját. *
- Sosem találkoztam vele, de bármikor felismerném. Sose beszéltem vele, mégis mindent tudok róla. Ismerem a múltját.
* Tart néhány percnyi szünetet. *
- Tudod, sose ismertem anyám, se apám. Még csecsen ülő voltam, mikor elhoztak a házból a Nővérek. Köztük a nevem is más volt. Nekem ők voltak a családom. Mégis emlékszem néhány képre, helyre, ódon falakra, illatokra, de arcokra egyre sem. Kutattam az emlékek között, melyek mélyen ülnek bennem. Emlékszem egy jelre, mely dicsőn hirdette a Matróna Házának hírét. Hamar megtudtam, honnan ered a kék szemű démon. S megtudtam a történetét is. Módszeresen irtotta ki a családot. Ölte meg előbb fivérét, majd apját s végül anyját. Ám, később ezt kaptam… az egyik nővértől.
* Húz, elő egy gyűrűt mely egy apró ezüstláncon lóg a nyakában. *
- Ezt a jelet láttam álmomban is és erre emlékeztem. Akit keresünk a nővérem.
* Süllyeszti vissza a láncot ruhája rejtekébe. *
- Nem, én nem ítélkezem, ahogy az Anyja sem. Rajta fog múlni, fel tudja-e építeni, mely már a fejében motoszkál. Meg találja-e a barátot, s mer bízni azokban, akik körülötte van. Mer-e neki vágni és később erős kézzel megszilárdítani hatalmat. Én mellette leszek, hogy segítsem. Kérdés, te segíteni fogod-e?
A hozzászólás írója (Idhreniel Aleani) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.11 12:31:33
1001. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2015-08-09 17:19:19
Üzenet elküldve: 2015-08-09 17:19:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Volt szerencséje, vagy csak a magasságbéliek tudják miként is rangsorolható az esemény, de sikeresen verődött, ezúttal nem össze, csak egy négy szekérből álló, utazócsapathoz. Naná, hogy egy ifjú, szépséges leány sincs köztük, de ez a legkevesebb. Már ha hinni lehet a marcona, kétes céllal utazgató csapatnak, akkor a következő fogadóban ledér hölgyek várják őket készségesen. Addig is Jaz marad a kevés szavú, serény kis legényke álcájánál, ki szó nélkül pattan ellátni a szekérvonókat, kondért sikálni, első őrséget bevállalni, és még veszít is rendre az esti kockázások közben, helyet sem kér egyetlen kocsin sem, csak bandukol mellettük némán, pusztán némi ivóvizet, élelmet remélve cserébe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784