Archívum - Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 131 (2601. - 2620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Hathúros Strat [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11495_1556715870_tunder_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784
2620. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-26 03:02:53
Üzenet elküldve: 2019-08-26 03:02:53
ÚJ
![>Hathúros Strat [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11495_1556715870_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászok gyülekezője//
//A csorda szelleme//
//Este//
//Prológus//
*Őszinte kedvességgel fogadja a nő véleményét a sátorral kapcsolatban.*
-Rendben van, hölgyem.
*A figyelmeztetésre egy másfajta mosoly ül ki a szájára, amolyan kacérabb féle. De azért tudja, hogy most nem azon a helyen vannak, és persze a lovag hölgy sem az a fajta, így ez csak egyszerűen feldobja a kedvét.*
-Csalódtam volna is, ha olyan fajta lány lennél.
*Majd az ő részéről el is engedi ezt a dolgot, ha csak Nixomia máshogy nem dönt. Egyébiránt a tűz szépen ropog, sikerül neki ez az apróbb feladat, és az ő fülét is megcsapja a halk dallam. Élvezettel hallgatja, hogyha előadja a tűznél ülve is, miközben a piacon vett vacsorát maszolja takarosan. Aztán, miután evett, és közben nem történt semmi, no meg persze a többieknek sincs ellenére, előveszi a kobozát, és egy pár egyszerűbb, de dallamos és hangulatos dalt játszik el a nagyérdeműnek, mielőtt a sátorba menne. Lefekszik, és nyugovóra hajtja fejét, nem próbálkozik semmi alattomossal Nixomiánál, inkább csak kihasználja, hogy régóta talán most először alhat nyugodtan, hisz ilyen sokan veszik körül, és nem csak a magány sötétje öleli keblére. Mielőtt elaludna, Vlendorhoz szól.*
-Ha lehet, kérlek engem kelts fel előbb. Nem alszom valami jól, magamtól is felébredek pár óra után.
//A csorda szelleme//
//Este//
//Prológus//
*Őszinte kedvességgel fogadja a nő véleményét a sátorral kapcsolatban.*
-Rendben van, hölgyem.
*A figyelmeztetésre egy másfajta mosoly ül ki a szájára, amolyan kacérabb féle. De azért tudja, hogy most nem azon a helyen vannak, és persze a lovag hölgy sem az a fajta, így ez csak egyszerűen feldobja a kedvét.*
-Csalódtam volna is, ha olyan fajta lány lennél.
*Majd az ő részéről el is engedi ezt a dolgot, ha csak Nixomia máshogy nem dönt. Egyébiránt a tűz szépen ropog, sikerül neki ez az apróbb feladat, és az ő fülét is megcsapja a halk dallam. Élvezettel hallgatja, hogyha előadja a tűznél ülve is, miközben a piacon vett vacsorát maszolja takarosan. Aztán, miután evett, és közben nem történt semmi, no meg persze a többieknek sincs ellenére, előveszi a kobozát, és egy pár egyszerűbb, de dallamos és hangulatos dalt játszik el a nagyérdeműnek, mielőtt a sátorba menne. Lefekszik, és nyugovóra hajtja fejét, nem próbálkozik semmi alattomossal Nixomiánál, inkább csak kihasználja, hogy régóta talán most először alhat nyugodtan, hisz ilyen sokan veszik körül, és nem csak a magány sötétje öleli keblére. Mielőtt elaludna, Vlendorhoz szól.*
-Ha lehet, kérlek engem kelts fel előbb. Nem alszom valami jól, magamtól is felébredek pár óra után.
2619. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-25 23:30:43
Üzenet elküldve: 2019-08-25 23:30:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászok gyülekezője//
//A csorda szelleme//
//Este//
//Prológus//
*A nő vidám nevetése bizonyítja, hogy valaki jól értette a nomád viccét annak ellenére is, hogy Vlendor nem túl jó a hangsúlyokban és mindig őszintének tűnik amit mondd. A táborállítás ötletével senkinek sincs gondja és neki is állnak. A kutya kérdésére bólint a tündérnek.*
-Valószínűleg hamarabb megérzi a bajt mint mi.
*Állapítja meg. A továbbiakba nem szól bele. Az nem fog gondot okozni, hogy ki alszik a sátorban és remélhetőleg az se, hogy mit csinálnak egymással. Ad annyi bizalmat a tündérnek, hogy megfogadja a tanácsot. A kiosztott feladatokkal elvégzésével sincs gond. Miközben a sátrat állítják a lány megkérdi mit dúdol a nomád mire Vlendor a maga mély hangján szokásos érzelemmentességével válaszol.*
-A törzsem dala. Vadászatkor énekeltük. A szellemek áldását kérjük a vadászatunkra. Ez az út sok dolgot előhoz amit rég elnyomtam magamba.
*Vallja be. Nem az a férfi aki kimutatná az érzelmeit, de a szavai őszinték. Neki ez most több mint egy sima vadászat. Ha végeztek és a tűz is ég akkor leülhetnek és elővehetik a városban vásárolt elemózsiát. Nem olyan mint amit a fogadóban ehettek, de várható volt. Vlendor panasz nélkül fogja enni. Ha szeretnék szívesen el is énekli közben azt a dalt. A tündér valószínűleg nem fogja megtanulni hisz a szöveg a nomád népének nyelvén van és Vlendor nem is az énektudására a legbüszkébb, de különleges lehet ott a pusztán, a tábortűz mellett hallani az idegen nyelv szavait ahogy a mély férfihang énekli őket egy idegen ritmusra. Ezek lehetnek azok az úgynevezett kalandozó pillanatok. Esetleg pár történetet is hajlandó mesélni vagy beszélgetni, de aztán a többiek mehetnek aludni. Ő egyedül marad. Nézi a tüzet és ha szükséges tesz rá, hogy ki ne aludjon. Eszébe jut, hogy ott a tisztáson szerezhetett volna magának egy jó faragni való fát. Itt a pusztán ritkán látni fákat. Mindenesetre ha most talál akkor előveszi a kis kését amit csak erre szokott használni és elkezd farigcsálni. Hogy mit farag a többiek nem tudhatnák, de bárki a törzséből hamar rájönne. Egy egyszerű formát. A vértjéhez hozzáméri párszor. Ez segít majd ahhoz, hogy ha sikerül a vadászatuk akkor a kikészített bőröket megfelelő alakúra vágja, ami kellhet majd a csizmájához vagy a vértjéhez ha sérülne. Ha nem talál fát akkor csak ücsörög és dúdol a tűzbe meredve. Felkészül a másnapi vadászatra. A városi forgással ellentétben itt a semmi közepén ezek a kis semmilyen elfoglaltságok is elegek lehetnek. Nincs választék, hogy melyik zenészhez van kedve az embernek vagy hol akarja meginni a sörét. Örülne ha volna söre és csak azokat a dalokat hallhatja amit magának dúdolgat. Ha úgy véli elég ideig őrködött már akkor felkel és bemegy a sátorba. Ha a lány még mindig páncélban van akkor őt kelti fel, de ha legalább alváshoz levette akkor a tündért. Az ok egyszerű. Vlendor is tudja, hogy kell idő arra, hogy menetre kész legyen egy harcos. Még ha neki egyszerűbb is a dolga a saját vértjével. Majd ő is nekivetkőzik. Leveszi a vértjét, a sisakját, lerúgja a csizmáját és ledől maga is aludni. A pusztai bogarak és állatok éneklik számára az altatódalt.*
//A csorda szelleme//
//Este//
//Prológus//
*A nő vidám nevetése bizonyítja, hogy valaki jól értette a nomád viccét annak ellenére is, hogy Vlendor nem túl jó a hangsúlyokban és mindig őszintének tűnik amit mondd. A táborállítás ötletével senkinek sincs gondja és neki is állnak. A kutya kérdésére bólint a tündérnek.*
-Valószínűleg hamarabb megérzi a bajt mint mi.
*Állapítja meg. A továbbiakba nem szól bele. Az nem fog gondot okozni, hogy ki alszik a sátorban és remélhetőleg az se, hogy mit csinálnak egymással. Ad annyi bizalmat a tündérnek, hogy megfogadja a tanácsot. A kiosztott feladatokkal elvégzésével sincs gond. Miközben a sátrat állítják a lány megkérdi mit dúdol a nomád mire Vlendor a maga mély hangján szokásos érzelemmentességével válaszol.*
-A törzsem dala. Vadászatkor énekeltük. A szellemek áldását kérjük a vadászatunkra. Ez az út sok dolgot előhoz amit rég elnyomtam magamba.
*Vallja be. Nem az a férfi aki kimutatná az érzelmeit, de a szavai őszinték. Neki ez most több mint egy sima vadászat. Ha végeztek és a tűz is ég akkor leülhetnek és elővehetik a városban vásárolt elemózsiát. Nem olyan mint amit a fogadóban ehettek, de várható volt. Vlendor panasz nélkül fogja enni. Ha szeretnék szívesen el is énekli közben azt a dalt. A tündér valószínűleg nem fogja megtanulni hisz a szöveg a nomád népének nyelvén van és Vlendor nem is az énektudására a legbüszkébb, de különleges lehet ott a pusztán, a tábortűz mellett hallani az idegen nyelv szavait ahogy a mély férfihang énekli őket egy idegen ritmusra. Ezek lehetnek azok az úgynevezett kalandozó pillanatok. Esetleg pár történetet is hajlandó mesélni vagy beszélgetni, de aztán a többiek mehetnek aludni. Ő egyedül marad. Nézi a tüzet és ha szükséges tesz rá, hogy ki ne aludjon. Eszébe jut, hogy ott a tisztáson szerezhetett volna magának egy jó faragni való fát. Itt a pusztán ritkán látni fákat. Mindenesetre ha most talál akkor előveszi a kis kését amit csak erre szokott használni és elkezd farigcsálni. Hogy mit farag a többiek nem tudhatnák, de bárki a törzséből hamar rájönne. Egy egyszerű formát. A vértjéhez hozzáméri párszor. Ez segít majd ahhoz, hogy ha sikerül a vadászatuk akkor a kikészített bőröket megfelelő alakúra vágja, ami kellhet majd a csizmájához vagy a vértjéhez ha sérülne. Ha nem talál fát akkor csak ücsörög és dúdol a tűzbe meredve. Felkészül a másnapi vadászatra. A városi forgással ellentétben itt a semmi közepén ezek a kis semmilyen elfoglaltságok is elegek lehetnek. Nincs választék, hogy melyik zenészhez van kedve az embernek vagy hol akarja meginni a sörét. Örülne ha volna söre és csak azokat a dalokat hallhatja amit magának dúdolgat. Ha úgy véli elég ideig őrködött már akkor felkel és bemegy a sátorba. Ha a lány még mindig páncélban van akkor őt kelti fel, de ha legalább alváshoz levette akkor a tündért. Az ok egyszerű. Vlendor is tudja, hogy kell idő arra, hogy menetre kész legyen egy harcos. Még ha neki egyszerűbb is a dolga a saját vértjével. Majd ő is nekivetkőzik. Leveszi a vértjét, a sisakját, lerúgja a csizmáját és ledől maga is aludni. A pusztai bogarak és állatok éneklik számára az altatódalt.*
2618. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-25 22:35:14
Üzenet elküldve: 2019-08-25 22:35:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Vadászok gyülekezője//
//A csorda szelleme//
//Este//
//Prológus//
*A nap lemenőben, álmosan pislog még egyet kettőt kikacsintva a horizont alól. Vlendor tekintete előtt elterül és elfekszik a táj, csak a fű lágy zsongása nem áll meg, dallamra ring a táj. A kedves egyeztetés időszaka ez, ki-ki a maga feladatával bajlódik, míg Astor békésen heverészik nem messze a társaságtól. Olykor kedve szottyan a magas fűben ugrálni bogarak után, de hűséges gazdájához, nem szalad messzire és mindig visszatér. Leszáll az est. Békés csend telepszik mindenre, csupán a tücskök halk ciripelése szolgáltat zenei aláfestést a nyugalomhoz. Strat, valóban könnyedén talál nyesedéket, még kisebb ágdarabokat is, remélhetőleg megfelelően előkészíti a tűzrakó helyet, hiszen itt a legkisebb szikra is lángra lobbantja az egészet, figyelni kell a részletekre. Nixomia segítségével a sátor is hamarosan elkészül, még épp időben, a nap utolsó sugarainak fényében az utolsó fapecket is a földhöz rögzítik. Hamarosan arcukat világítja meg a tűz, néha elpattan egy ág, s ropog a parázs, az olykor rá-rádobott maroknyi száraz fű, szisszenéssel gyullad meg, s elegendő fényt ád, hogy bevilágítsa a tábor környékét, esetleg a kisebb ragadozókat elriassza. Vlendor telivére békésen legelészik, kipányvázva, nem messze a barbártól. Olykor a levegőbe szimatol, tán elődei örökségét érzi, s szilaj vágtára emlékszik a pusztán, mikor a vadménesben száguldhatott. Strat akár Astor elfekvő hatalmas testén, akár a sátor enyhében tér nyugovóra, Nixomiával együtt, Vlendor végül egyedül marad a közelgő éjszakában. Az őrködés kezdete előtt van idő még kicsit beszélgetni, ha kívánják, hogy aztán Vlendor, az égen sorban kigyúló szikrázó csillagok alatt elmerülhessen hazája földjeiben. Persze pihenni is kell, hiszen másnap sűrű füves pusztaságban a nyomok keresése lesz a cél. Talán szerencséjük lesz és a folyton vándorló maihhin csorda rejtekére bukkannak, minden bizonnyal egy számukra kedves kaland során.*
//A csorda szelleme//
//Este//
//Prológus//
*A nap lemenőben, álmosan pislog még egyet kettőt kikacsintva a horizont alól. Vlendor tekintete előtt elterül és elfekszik a táj, csak a fű lágy zsongása nem áll meg, dallamra ring a táj. A kedves egyeztetés időszaka ez, ki-ki a maga feladatával bajlódik, míg Astor békésen heverészik nem messze a társaságtól. Olykor kedve szottyan a magas fűben ugrálni bogarak után, de hűséges gazdájához, nem szalad messzire és mindig visszatér. Leszáll az est. Békés csend telepszik mindenre, csupán a tücskök halk ciripelése szolgáltat zenei aláfestést a nyugalomhoz. Strat, valóban könnyedén talál nyesedéket, még kisebb ágdarabokat is, remélhetőleg megfelelően előkészíti a tűzrakó helyet, hiszen itt a legkisebb szikra is lángra lobbantja az egészet, figyelni kell a részletekre. Nixomia segítségével a sátor is hamarosan elkészül, még épp időben, a nap utolsó sugarainak fényében az utolsó fapecket is a földhöz rögzítik. Hamarosan arcukat világítja meg a tűz, néha elpattan egy ág, s ropog a parázs, az olykor rá-rádobott maroknyi száraz fű, szisszenéssel gyullad meg, s elegendő fényt ád, hogy bevilágítsa a tábor környékét, esetleg a kisebb ragadozókat elriassza. Vlendor telivére békésen legelészik, kipányvázva, nem messze a barbártól. Olykor a levegőbe szimatol, tán elődei örökségét érzi, s szilaj vágtára emlékszik a pusztán, mikor a vadménesben száguldhatott. Strat akár Astor elfekvő hatalmas testén, akár a sátor enyhében tér nyugovóra, Nixomiával együtt, Vlendor végül egyedül marad a közelgő éjszakában. Az őrködés kezdete előtt van idő még kicsit beszélgetni, ha kívánják, hogy aztán Vlendor, az égen sorban kigyúló szikrázó csillagok alatt elmerülhessen hazája földjeiben. Persze pihenni is kell, hiszen másnap sűrű füves pusztaságban a nyomok keresése lesz a cél. Talán szerencséjük lesz és a folyton vándorló maihhin csorda rejtekére bukkannak, minden bizonnyal egy számukra kedves kaland során.*
2617. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-25 21:28:55
Üzenet elküldve: 2019-08-25 21:28:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászok gyülekezője//
//A csorda szelleme//
//Estefelé//
//Prológus//
* Nézi ahogyan a barbár belemerül a tájba. Benne is felébred a honvágy a régi otthona után, de gyorsan elhessegeti a gondolatokat. Közeleg az este és már az éjszaki szállást tervezik. Strat összebújós ötlete nem okoz nagy sikert a barbárnál. A lány szeme előtt lejátszódik a jelenet, ahogyan a tündér és a barbár összebújva alszik. Nem is bírja ki nevetés nélkül a dolgot. Végül is az általa javasolt ötlet úgy néz ki, hogy elfogadásra kerül.*
– Ha lesz aki őrködik, akkor kényelmesen elfér két személy a sátorban.* A táborverésre egyetértően bólint, mert úgy látszik, hogy lassan besötétedik. A lány is kiköti a két jószágot. Közben Stratnak is válaszol a kedves gesztusára.*
– Kedves vagy, de elférünk ketten a sátorban, amíg Vlendor őrködik. Viszont előre figyelmeztetlek, hogy én nem az a fajta városi kislány vagyok, akit csak úgy tapogatni lehet a sötétben.* Figyelmezteti jó előre Stratott. Jól tudja, hogy a bárdok népszerűek és elnézőbbek velük szemben az ilyen esetekben is. Közben a barbár kiossza a feladatokat. A tündér elindul a tüzelőért, a lány meg itt marad a másikkal, hogy felállítsák a sátrat. Munka közben Nixomiának feltűnik, hogy Vlendor valamit dúdol. Ezek szerint jó kedve lehet neki.*
– Mit dúdolsz, ha szabad megkérdeznem?* Kérdez rá a dologra. Szeret megismerkedni más kultúrákkal. Lehet, hogy a bárdot is érdekelné a dolog. Végül is ha eltanulja, akár elő is tudná adni később. Akárhogy is, ha minden rendben halad, akkor nem sokára áll a sátor és pattog a tűz is. A lány pedig elkezd gondolkodni azon, hogy levegye a páncélját északára vagy sem. ~ Kényelmesebb lenne, de ha valami történik, akkor viszont nem lesz rá időm, hogy magamra öltsem.~ Nagy fejtörés okoz ez számára. Végül úgy határoz, hogy egyelőre még magán tartja.*
//A csorda szelleme//
//Estefelé//
//Prológus//
* Nézi ahogyan a barbár belemerül a tájba. Benne is felébred a honvágy a régi otthona után, de gyorsan elhessegeti a gondolatokat. Közeleg az este és már az éjszaki szállást tervezik. Strat összebújós ötlete nem okoz nagy sikert a barbárnál. A lány szeme előtt lejátszódik a jelenet, ahogyan a tündér és a barbár összebújva alszik. Nem is bírja ki nevetés nélkül a dolgot. Végül is az általa javasolt ötlet úgy néz ki, hogy elfogadásra kerül.*
– Ha lesz aki őrködik, akkor kényelmesen elfér két személy a sátorban.* A táborverésre egyetértően bólint, mert úgy látszik, hogy lassan besötétedik. A lány is kiköti a két jószágot. Közben Stratnak is válaszol a kedves gesztusára.*
– Kedves vagy, de elférünk ketten a sátorban, amíg Vlendor őrködik. Viszont előre figyelmeztetlek, hogy én nem az a fajta városi kislány vagyok, akit csak úgy tapogatni lehet a sötétben.* Figyelmezteti jó előre Stratott. Jól tudja, hogy a bárdok népszerűek és elnézőbbek velük szemben az ilyen esetekben is. Közben a barbár kiossza a feladatokat. A tündér elindul a tüzelőért, a lány meg itt marad a másikkal, hogy felállítsák a sátrat. Munka közben Nixomiának feltűnik, hogy Vlendor valamit dúdol. Ezek szerint jó kedve lehet neki.*
– Mit dúdolsz, ha szabad megkérdeznem?* Kérdez rá a dologra. Szeret megismerkedni más kultúrákkal. Lehet, hogy a bárdot is érdekelné a dolog. Végül is ha eltanulja, akár elő is tudná adni később. Akárhogy is, ha minden rendben halad, akkor nem sokára áll a sátor és pattog a tűz is. A lány pedig elkezd gondolkodni azon, hogy levegye a páncélját északára vagy sem. ~ Kényelmesebb lenne, de ha valami történik, akkor viszont nem lesz rá időm, hogy magamra öltsem.~ Nagy fejtörés okoz ez számára. Végül úgy határoz, hogy egyelőre még magán tartja.*
2616. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-25 20:39:00
Üzenet elküldve: 2019-08-25 20:39:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászok gyülekezője//
//A csorda szelleme//
//Estefelé//
//Prológus//
*Örül, hogy végre az egykedvű monoton menetelésnek valamelyest vége, hisz már azon a területen vannak, ahová igyekeztek. Igaz, valószínű, hogy még sok utat kell megtenniük, de mégis. Bár Stratnak sosem volt gondja a sok utazással, megszokta, hisz ebben nőtt fel. Mindig úton volt, mióta az eszét tudja. Sosem volt pár hétnél tovább egy helyen sem. Vlendor megjegyzésére csak mosolyog, nem veszi magára. Már valahol kezdi érteni a barbár stílusát, és humorát. Noha ezt lehet, hogy csak ő érzi így, és egyáltalán fogalma sincs róla. Ez majd idővel kiderül talán.*
-Pihenjünk hát itt.
*Teszi hozzá, mint egyetértő véleményt. Ő maga az ebet nem köti ki, nincs rá szükség, nem az a fajta állat, aki csak úgy elkóborolna, s ellopni sem igen hagyja magát.*
-Tudod, nekem jó a tűz mellett, a parázs melegít, és Astor vastag bundája nem hagy majd átfázni. Így kedves hölgyem, amíg nem lesz zordabb idő, tiéd a sátor.
*Semmi rossz szándék, vagy lenézés, netán engedékenység nincs a szavaiban, csak mert nő lenne, vagy ilyesmi, reméli is, hogy nem veszi sértésnek a dolgot. Ő maga jobb szeret a szabad ég alatt éjszakázni. Biztonságosabbnak érzi, és valahogy szabadabbnak.*
-Így legalább Astor is segít őrködni.
*Néz Vlendorra, bár nem tudja, hogy hogy áll a kutyákkal.*
-Bízd csak rám.
*Már indul is a tűz ügyben, ez még annyira sem idegen számára, hisz a karavánnál gyakran küldtél el tüzet rakni. Össze is szed pár szárazabb füvet, melyet jóllehet nem nehéz találni a pusztán, ezek tökéletesek gyújtósnak, utána pedig, ha alul jó a parázs, szinte bármi elég rajta. Leül, és elkezdi csinálni a dolgot, amíg a többiek a sátorral vannak elfoglalva.*
//A csorda szelleme//
//Estefelé//
//Prológus//
*Örül, hogy végre az egykedvű monoton menetelésnek valamelyest vége, hisz már azon a területen vannak, ahová igyekeztek. Igaz, valószínű, hogy még sok utat kell megtenniük, de mégis. Bár Stratnak sosem volt gondja a sok utazással, megszokta, hisz ebben nőtt fel. Mindig úton volt, mióta az eszét tudja. Sosem volt pár hétnél tovább egy helyen sem. Vlendor megjegyzésére csak mosolyog, nem veszi magára. Már valahol kezdi érteni a barbár stílusát, és humorát. Noha ezt lehet, hogy csak ő érzi így, és egyáltalán fogalma sincs róla. Ez majd idővel kiderül talán.*
-Pihenjünk hát itt.
*Teszi hozzá, mint egyetértő véleményt. Ő maga az ebet nem köti ki, nincs rá szükség, nem az a fajta állat, aki csak úgy elkóborolna, s ellopni sem igen hagyja magát.*
-Tudod, nekem jó a tűz mellett, a parázs melegít, és Astor vastag bundája nem hagy majd átfázni. Így kedves hölgyem, amíg nem lesz zordabb idő, tiéd a sátor.
*Semmi rossz szándék, vagy lenézés, netán engedékenység nincs a szavaiban, csak mert nő lenne, vagy ilyesmi, reméli is, hogy nem veszi sértésnek a dolgot. Ő maga jobb szeret a szabad ég alatt éjszakázni. Biztonságosabbnak érzi, és valahogy szabadabbnak.*
-Így legalább Astor is segít őrködni.
*Néz Vlendorra, bár nem tudja, hogy hogy áll a kutyákkal.*
-Bízd csak rám.
*Már indul is a tűz ügyben, ez még annyira sem idegen számára, hisz a karavánnál gyakran küldtél el tüzet rakni. Össze is szed pár szárazabb füvet, melyet jóllehet nem nehéz találni a pusztán, ezek tökéletesek gyújtósnak, utána pedig, ha alul jó a parázs, szinte bármi elég rajta. Leül, és elkezdi csinálni a dolgot, amíg a többiek a sátorral vannak elfoglalva.*
2615. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-25 12:41:47
Üzenet elküldve: 2019-08-25 12:41:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászok gyülekezője//
//A csorda szelleme//
//Estefelé//
//Prológus//
*Ahogy végignéz szülőföldjén szinte érzi ahogy megszólítja őt. Mintha régi ismerősként köszöntené és barátságos szavakkal köszönné meg aggódását és nyugtatná meg a nomádot, hogy nincs mitől félni. Ő nem változott. Vlendor ezt a madarak hangjában hallja és a pusztai szél érintésében érzi. Egy városi, azt mondaná, hogy csak képzeli, de ő tényleg hisz ebben. A szellemek szívesen látják egykori bukott harcosukat aki visszatért. A magasztos pillanatot végül a hétköznapibb dolgok megbeszélése szakítja félbe.*
-Eszedbe se jusson hozzám bújni mert kihajítalak a sátorból.
*Jegyzi meg a tündér ötletét hallva. Persze direkt értette félre annak szándékát. Azt, nem teszi hozzá, hogy ha úgy alakul a nő is meg tudja ezt tenni úgyhogy vigyázzon magára. Akinek ötletére bólint.*
-Igazad van. Ha a nektek jó én kezdem az őrséget.
*Ha nincs ellenvetés lassan kereshetnek is egy jó táborhelyet ahol Vlendor int a többieknek, hogy álljanak meg.*
-Már elég lesz. Itt megpihenhetünk. Kiköthetjük a lo...hátasainkat és felkészülhetünk. Verjünk tábort, együnk és pihenjünk le. Tündér a tábortüzet rád bízhatom ugye? Addig mi felállítjuk a sátrat.
*Nem csak beszélni tud. Ha nincs ellenvetés maga is úgy tesz ahogy mondja. Kiköti a remek hátasát akivel még mindig meg van elégedve úgy, hogy tudjon legelészni és nekiáll a segédkezésben. Ahogy sejthették róla mikor, azt mondta, hogy ők ketten állítják fel a sátrat akkor úgy értette, hogy ketten fognak vele dolgozni. Közben népe egyik vadásznótáját dudorásza magában. Csak ebből látszik, hogy jó kedve volna.*
//A csorda szelleme//
//Estefelé//
//Prológus//
*Ahogy végignéz szülőföldjén szinte érzi ahogy megszólítja őt. Mintha régi ismerősként köszöntené és barátságos szavakkal köszönné meg aggódását és nyugtatná meg a nomádot, hogy nincs mitől félni. Ő nem változott. Vlendor ezt a madarak hangjában hallja és a pusztai szél érintésében érzi. Egy városi, azt mondaná, hogy csak képzeli, de ő tényleg hisz ebben. A szellemek szívesen látják egykori bukott harcosukat aki visszatért. A magasztos pillanatot végül a hétköznapibb dolgok megbeszélése szakítja félbe.*
-Eszedbe se jusson hozzám bújni mert kihajítalak a sátorból.
*Jegyzi meg a tündér ötletét hallva. Persze direkt értette félre annak szándékát. Azt, nem teszi hozzá, hogy ha úgy alakul a nő is meg tudja ezt tenni úgyhogy vigyázzon magára. Akinek ötletére bólint.*
-Igazad van. Ha a nektek jó én kezdem az őrséget.
*Ha nincs ellenvetés lassan kereshetnek is egy jó táborhelyet ahol Vlendor int a többieknek, hogy álljanak meg.*
-Már elég lesz. Itt megpihenhetünk. Kiköthetjük a lo...hátasainkat és felkészülhetünk. Verjünk tábort, együnk és pihenjünk le. Tündér a tábortüzet rád bízhatom ugye? Addig mi felállítjuk a sátrat.
*Nem csak beszélni tud. Ha nincs ellenvetés maga is úgy tesz ahogy mondja. Kiköti a remek hátasát akivel még mindig meg van elégedve úgy, hogy tudjon legelészni és nekiáll a segédkezésben. Ahogy sejthették róla mikor, azt mondta, hogy ők ketten állítják fel a sátrat akkor úgy értette, hogy ketten fognak vele dolgozni. Közben népe egyik vadásznótáját dudorásza magában. Csak ebből látszik, hogy jó kedve volna.*
2614. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-25 07:42:06
Üzenet elküldve: 2019-08-25 07:42:06
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Vadászok gyülekezője//
//A csorda szelleme//
//Estefelé//
//Prológus//
*Hűvös szél szökik keresztül a tájon, a színek havának közeledteként. Nincs sok fa, főként hullámzó fűtenger borítja ezen vidéket, dús, még egyelőre zöldellő, húsos szálakkal, melyeket csak néha szakít meg egy-egy szárazabb és szalmaszín rész. Csendes hármas érkezik, kik méltósággal viseltetnek a természet iránt, lábuk alatt zizzen a sás, surran a fű, s hajukba kap a kószáló, nyugati, pusztán megtelepedett szél. Nehéz egy ilyen helyen táborozáshoz tiszta területet találni, alaposan meg kell vizsgálni mindent. A füves puszta, amilyen gyönyörű a maga végtelenségével épp oly veszélyes is, tapasztalat kell hozzá, bölcsesség, s szeretet, mellyel érintik. Csak úgy fogadja be a látogatót, mert önmagában ebbe a vad környezetbe csupán látogatóként érkezhetünk. A férfi cserzett, napbarnított bőre, napszítta szakálla idomul ehhez, dús szemöldöke alatti cikázó tekintetét a tájon jártatja, azonban céljukat egyelőre nem leli. Vlendor... úgy hívják. Ahogy ő köszönti újfent a pusztát, az is úgy köszönti vissza, csendesen, hullámozva, lábát cirógatva. Apró alak igyekszik áttúrni magát, a neki mindenféleképpen magasnak tetsző dzsungelen. Egy tündér az, ki vékonyka hangján válaszol a feltett morcos kérdésre. Nem a csapat szeme lesz, kivéve persze, ha tud repülni, mire vajmi kevés esély van, főleg, ha szárnyatlan, mint legtöbb társa. Kilóg a vad és zabolátlan környezet természetességétől, s mégis könnyeden képzelhető el, amint tábort verve, egy csendes éjszakán a tábortűz mellett halk és kedves ének száll Strat ajkáról a messzeségbe. Gondolatai társai, azon belül is elsősorban harmadik tagjuk körül forog. Zenére érzékeny fülei talán inkább, majd az észlelés kapcsán teszik hasznossá, míg egyéb rejtett képességei meg nem mutatkoznak.
Kósza tincsekbe kap a szél, s a lemenő nap fénye, vörösen izzik át rajtuk. A magas embernő is a tájon pihenteti tekintetét, míg a táborépítésről beszélhetnek, s Nixomia máris javaslattal él. Tán szerencsés döntés, tán felesleges, mindenesetre megfontolandó. Minden "nyugis", ha úgy tetszik. A hullámzó tájon szétfreccsenő naplemente festéke terít be mindent, azt a néhány bokrot, a füvet, s az egynémely szárazságot jól tűrő fát. A természet elégedetten sóhajt fel a forróságot követő enyhébb hőmérsékletre, de fog ez még lejjebb kúszni. Az est közeledtével ideje tábort verni, s megtelepedni. Nyugati szél fúj, egyelőre nem erős és nem hideg, a fű mindenhol zizeg és önálló életet él, apró és nagyobb állatok neszeznek benne. Egy vércse vijjog fel az égen, ráfekszik a szélre, hogy pihentesse szárnyait, mindent elborít a végeláthatatlan és csendes nyugalom.*
//A csorda szelleme//
//Estefelé//
//Prológus//
*Hűvös szél szökik keresztül a tájon, a színek havának közeledteként. Nincs sok fa, főként hullámzó fűtenger borítja ezen vidéket, dús, még egyelőre zöldellő, húsos szálakkal, melyeket csak néha szakít meg egy-egy szárazabb és szalmaszín rész. Csendes hármas érkezik, kik méltósággal viseltetnek a természet iránt, lábuk alatt zizzen a sás, surran a fű, s hajukba kap a kószáló, nyugati, pusztán megtelepedett szél. Nehéz egy ilyen helyen táborozáshoz tiszta területet találni, alaposan meg kell vizsgálni mindent. A füves puszta, amilyen gyönyörű a maga végtelenségével épp oly veszélyes is, tapasztalat kell hozzá, bölcsesség, s szeretet, mellyel érintik. Csak úgy fogadja be a látogatót, mert önmagában ebbe a vad környezetbe csupán látogatóként érkezhetünk. A férfi cserzett, napbarnított bőre, napszítta szakálla idomul ehhez, dús szemöldöke alatti cikázó tekintetét a tájon jártatja, azonban céljukat egyelőre nem leli. Vlendor... úgy hívják. Ahogy ő köszönti újfent a pusztát, az is úgy köszönti vissza, csendesen, hullámozva, lábát cirógatva. Apró alak igyekszik áttúrni magát, a neki mindenféleképpen magasnak tetsző dzsungelen. Egy tündér az, ki vékonyka hangján válaszol a feltett morcos kérdésre. Nem a csapat szeme lesz, kivéve persze, ha tud repülni, mire vajmi kevés esély van, főleg, ha szárnyatlan, mint legtöbb társa. Kilóg a vad és zabolátlan környezet természetességétől, s mégis könnyeden képzelhető el, amint tábort verve, egy csendes éjszakán a tábortűz mellett halk és kedves ének száll Strat ajkáról a messzeségbe. Gondolatai társai, azon belül is elsősorban harmadik tagjuk körül forog. Zenére érzékeny fülei talán inkább, majd az észlelés kapcsán teszik hasznossá, míg egyéb rejtett képességei meg nem mutatkoznak.
Kósza tincsekbe kap a szél, s a lemenő nap fénye, vörösen izzik át rajtuk. A magas embernő is a tájon pihenteti tekintetét, míg a táborépítésről beszélhetnek, s Nixomia máris javaslattal él. Tán szerencsés döntés, tán felesleges, mindenesetre megfontolandó. Minden "nyugis", ha úgy tetszik. A hullámzó tájon szétfreccsenő naplemente festéke terít be mindent, azt a néhány bokrot, a füvet, s az egynémely szárazságot jól tűrő fát. A természet elégedetten sóhajt fel a forróságot követő enyhébb hőmérsékletre, de fog ez még lejjebb kúszni. Az est közeledtével ideje tábort verni, s megtelepedni. Nyugati szél fúj, egyelőre nem erős és nem hideg, a fű mindenhol zizeg és önálló életet él, apró és nagyobb állatok neszeznek benne. Egy vércse vijjog fel az égen, ráfekszik a szélre, hogy pihentesse szárnyait, mindent elborít a végeláthatatlan és csendes nyugalom.*
2613. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-24 12:56:17
Üzenet elküldve: 2019-08-24 12:56:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászok gyülekezője//
* Kiderül, hogy az éjszakát már a pusztán töltik. Az alvásra vonatkozó kérdés meglepi, de Strat szerint hárman is elférnek a sátorban. Ez felvett egy újabb kérdést Nixomiánál.*
– Nem hoztam ilyesmit, de ha elférünk a sátorban, akkor nem lehet gond. Bár az, hogy hárman aludjunk benne nem hiszem, hogy jó ötlet lenne. Szerintem felváltva kéne őrködni, ha tényleg ilyen veszélyes a hely.* Mondja el a véleményét a többieknek. Közben az egyhangú tájat fürkészi. Egyedül nem is szívesen vágna neki. Néha hátra pillant, hogy megnézze a szamarat is. Eddig minden nyugis és a lány nagyon reméli, hogy ilyen is marad.*
* Kiderül, hogy az éjszakát már a pusztán töltik. Az alvásra vonatkozó kérdés meglepi, de Strat szerint hárman is elférnek a sátorban. Ez felvett egy újabb kérdést Nixomiánál.*
– Nem hoztam ilyesmit, de ha elférünk a sátorban, akkor nem lehet gond. Bár az, hogy hárman aludjunk benne nem hiszem, hogy jó ötlet lenne. Szerintem felváltva kéne őrködni, ha tényleg ilyen veszélyes a hely.* Mondja el a véleményét a többieknek. Közben az egyhangú tájat fürkészi. Egyedül nem is szívesen vágna neki. Néha hátra pillant, hogy megnézze a szamarat is. Eddig minden nyugis és a lány nagyon reméli, hogy ilyen is marad.*
2612. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-24 00:30:26
Üzenet elküldve: 2019-08-24 00:30:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászok Gyülekezője//
*Akárhogy is, de a füves pusztákra lépnek. ~Végre.~ Gondolja magában Strat. Előtte csak hallott erről a vidékről, részben Vlendortól, részben más kalandoroktól, kereskedőktől. ~Vlendor, tényleg. Ez most itt az ő hazája, ahol nem járt már kitudja mióta, ha igaz, amit mondott. Bár miért ne lenne igaz, nem olyan fajta embernek tűnik, aki hazudna ilyesmiről, vagy bármiről igazából.~ Néhány néma pillantást vet is rá, de nem akarja nyaggatni a fejében felmerülő kérdésekkel. Talán maguktól is megválaszolódnak. Viszont a feltett kérdésére máris választ kap.*
- Á értem. Nálam persze, elhoztam mindent. Talán hárman is elférünk benne, ha összebújunk.
*Egy kacér pillantást vet a nőre, hisz korábban nem is nagyon figyelte, de most valahogy nagyon is szemet szűr neki, hogy igazán vonzó teremtés. Furcsa, hogy ez eddig nem tűnt fel neki, talán más dolgokkal volt elfoglalva. Bár ezt nem mondja ki hangosan, vagy talán csak még nem mondja ki, de azért titkon örülne neki, ha egy helyen fekhetne ezzel a gyönyörű nővel.*
*Akárhogy is, de a füves pusztákra lépnek. ~Végre.~ Gondolja magában Strat. Előtte csak hallott erről a vidékről, részben Vlendortól, részben más kalandoroktól, kereskedőktől. ~Vlendor, tényleg. Ez most itt az ő hazája, ahol nem járt már kitudja mióta, ha igaz, amit mondott. Bár miért ne lenne igaz, nem olyan fajta embernek tűnik, aki hazudna ilyesmiről, vagy bármiről igazából.~ Néhány néma pillantást vet is rá, de nem akarja nyaggatni a fejében felmerülő kérdésekkel. Talán maguktól is megválaszolódnak. Viszont a feltett kérdésére máris választ kap.*
- Á értem. Nálam persze, elhoztam mindent. Talán hárman is elférünk benne, ha összebújunk.
*Egy kacér pillantást vet a nőre, hisz korábban nem is nagyon figyelte, de most valahogy nagyon is szemet szűr neki, hogy igazán vonzó teremtés. Furcsa, hogy ez eddig nem tűnt fel neki, talán más dolgokkal volt elfoglalva. Bár ezt nem mondja ki hangosan, vagy talán csak még nem mondja ki, de azért titkon örülne neki, ha egy helyen fekhetne ezzel a gyönyörű nővel.*
2611. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-23 09:16:16
Üzenet elküldve: 2019-08-23 09:16:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kajaszerző körúton, avagy jobb ma egy túzok...//
*Hálát ad az égnek, ahogy végleg elhagyja a mocsaras vidéket, még küld néhány csapást a homályba burkolódzó vidék utolsó próbálkozásinak, szárnyas vadállatainak, akik a vérére ácsingóznak, majd lassan elhal gyenge próbálkozásuk. ~Ezek a nyamvadt szúnyogok! Hogy csapna beléjük a villám! De egyenként! ~ Morgolódik magában, miközben halad a füves rengetegen keresztül, kezeivel a csípéseket vakargatva. Az sem segít a jelenlegi állapotán, hogy a hosszú növényszálak mindig meg- megcsiklandozzák a bőrét és, ha éppen jó helyen találják, akkor ismét irgalmatlanul viszketni kezd. Amint talál egy talpalatnyi, már valamiféle állat által jól körbe taposott részt, megáll, hogy még azt a fikarcnyi cipót megegye, amit még a táskája rejt. Ezt követően ismét útnak indul és meg sem áll, míg a tengerként hullámzó fűrengeteget fel nem váltja egy, már a szekerek által jól kijárt és elrendezett út.*
*Hálát ad az égnek, ahogy végleg elhagyja a mocsaras vidéket, még küld néhány csapást a homályba burkolódzó vidék utolsó próbálkozásinak, szárnyas vadállatainak, akik a vérére ácsingóznak, majd lassan elhal gyenge próbálkozásuk. ~Ezek a nyamvadt szúnyogok! Hogy csapna beléjük a villám! De egyenként! ~ Morgolódik magában, miközben halad a füves rengetegen keresztül, kezeivel a csípéseket vakargatva. Az sem segít a jelenlegi állapotán, hogy a hosszú növényszálak mindig meg- megcsiklandozzák a bőrét és, ha éppen jó helyen találják, akkor ismét irgalmatlanul viszketni kezd. Amint talál egy talpalatnyi, már valamiféle állat által jól körbe taposott részt, megáll, hogy még azt a fikarcnyi cipót megegye, amit még a táskája rejt. Ezt követően ismét útnak indul és meg sem áll, míg a tengerként hullámzó fűrengeteget fel nem váltja egy, már a szekerek által jól kijárt és elrendezett út.*
2610. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-19 19:14:38
Üzenet elküldve: 2019-08-19 19:14:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászok gyülekezője//
*Egykedvűen nézi a tájat mikor a csendet megtöri a tündér. Bár Vlendor az a fajta alak aki képes napokig némán vándorolni, de nem zavarja a beszéd. Csak röviden válaszol egy biccentés kíséretében.*
-El. Ott ér majd minket az éjszaka. A sátrat elhoztad? Neked van hol aludni?
*Fordul a nőhöz is. Nem úgy kérdi mint más asszonynépet kérdezné hanem mintha egy vadászcimbora lenne. Most a is. Fiatal még és bár a föld is kemény leginkább a hidegtől félti a másikat. Az kéne, hogy valami nyavalya elkapja. Közben szép lassan el is hagyják a város által felügyelt területet és oda érnek ami az ő népe és a városból idekeveredőknek a területe. Bár banditákat nem hinne, hogy már annyi járna errefelé. Nincs rá okuk hisz a karavánok és az utazók száma alaposan megcsappant. A táj mindenesetre olyan, ami a megérint valamit a nomád lelkében. Emlékek rohanják meg. Régi vadászatok és már azóta megöregedett vagy talán halott ismerősök arcai. A messzeségbe néz és nagyot sóhajt.*
~Szóval újra itt.~
*Egykedvűen nézi a tájat mikor a csendet megtöri a tündér. Bár Vlendor az a fajta alak aki képes napokig némán vándorolni, de nem zavarja a beszéd. Csak röviden válaszol egy biccentés kíséretében.*
-El. Ott ér majd minket az éjszaka. A sátrat elhoztad? Neked van hol aludni?
*Fordul a nőhöz is. Nem úgy kérdi mint más asszonynépet kérdezné hanem mintha egy vadászcimbora lenne. Most a is. Fiatal még és bár a föld is kemény leginkább a hidegtől félti a másikat. Az kéne, hogy valami nyavalya elkapja. Közben szép lassan el is hagyják a város által felügyelt területet és oda érnek ami az ő népe és a városból idekeveredőknek a területe. Bár banditákat nem hinne, hogy már annyi járna errefelé. Nincs rá okuk hisz a karavánok és az utazók száma alaposan megcsappant. A táj mindenesetre olyan, ami a megérint valamit a nomád lelkében. Emlékek rohanják meg. Régi vadászatok és már azóta megöregedett vagy talán halott ismerősök arcai. A messzeségbe néz és nagyot sóhajt.*
~Szóval újra itt.~
2609. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-17 16:05:52
Üzenet elküldve: 2019-08-17 16:05:52
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Az út a cél//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sokat látott kutyák ezek, acélos idegzettel és olyan fegyelemmel, amit bármelyik karhatalmi erő megirigyelne. Kívülről talán nem tűnnek egyébnek, mint veszetten csaholó falka, de egyáltalán nem azok, a falkában tökéletes a fegyelem, a parancs pedig szent és sérthetetlen.
Láttak már sokféle rabot, kicsit is és nagyot is, gyengét és erőset, előlük menekülőt, vagy éppen rájuk rontót. Nem akasztja meg őket a feléjük rohanó nő, a lendület miatt viszont pár kutya nekiszalad a nő testének, de egyből fel is állnak.
A vérrel kent bumeráng épp úgy nem hatja meg őket, mint ahogyan az sem, hogy a nő irányukba rohanva üvöltött. Ráadásul futás közben tőrrel bíbelődni veszélyes, így az mélyebbre szalad, mint a nő számított rá, a rögtön lebénul a megvágott kéz. A bumerángot már nincs mivel elkapnia, mert széttépik. Módszeresen szabadítják meg végtagjaitól és ontják ki beleit. A bumeráng a földre hull, Xelisabeth, a Bajkeverő meghalt.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.17 16:06:43
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sokat látott kutyák ezek, acélos idegzettel és olyan fegyelemmel, amit bármelyik karhatalmi erő megirigyelne. Kívülről talán nem tűnnek egyébnek, mint veszetten csaholó falka, de egyáltalán nem azok, a falkában tökéletes a fegyelem, a parancs pedig szent és sérthetetlen.
Láttak már sokféle rabot, kicsit is és nagyot is, gyengét és erőset, előlük menekülőt, vagy éppen rájuk rontót. Nem akasztja meg őket a feléjük rohanó nő, a lendület miatt viszont pár kutya nekiszalad a nő testének, de egyből fel is állnak.
A vérrel kent bumeráng épp úgy nem hatja meg őket, mint ahogyan az sem, hogy a nő irányukba rohanva üvöltött. Ráadásul futás közben tőrrel bíbelődni veszélyes, így az mélyebbre szalad, mint a nő számított rá, a rögtön lebénul a megvágott kéz. A bumerángot már nincs mivel elkapnia, mert széttépik. Módszeresen szabadítják meg végtagjaitól és ontják ki beleit. A bumeráng a földre hull, Xelisabeth, a Bajkeverő meghalt.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.17 16:06:43
2608. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-17 12:11:35
Üzenet elküldve: 2019-08-17 12:11:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Hogy nem téved el az embermagasságú fűtengerben, azt csak is annak köszönheti, hogy már járt itt. S nem egyszer, nem kétszer tette meg e utat. Az ember azonban nem lehet elég óvatos egy ilyen helyen, még akkor sem, ha a sötétség istene vigyáz rá.
Bárhogy is, követi a jól ismert ösvényt s nem tér le semerre sem, noha egyik-másik csalogatóan kanyarog helyesnek ígért irányba. Ő azonban elégszer megtapasztalta már élete során, az ösvényről sosem szabad letérni.*
-Meg fogom találni a módját s elhozom neked, amire vágysz.
*Suttogja, miközben tenyerébe veszi a nyakában lógó, fekete napmedált. Tudja, mit kell tennie, a cél pedig karnyújtásnyira csupán.*
Bárhogy is, követi a jól ismert ösvényt s nem tér le semerre sem, noha egyik-másik csalogatóan kanyarog helyesnek ígért irányba. Ő azonban elégszer megtapasztalta már élete során, az ösvényről sosem szabad letérni.*
-Meg fogom találni a módját s elhozom neked, amire vágysz.
*Suttogja, miközben tenyerébe veszi a nyakában lógó, fekete napmedált. Tudja, mit kell tennie, a cél pedig karnyújtásnyira csupán.*
2607. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-17 04:36:31
Üzenet elküldve: 2019-08-17 04:36:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az út a cél//
*Xeli, amikor meghallja a csaholó kutyák, és hajtóik hangját egy pillanatra megdermed.*
~ Ajvé! Jaj nekem! Hogy a macska rúgja meg! ~ *Minden szőrszál pihe égnek mered a nyakán.
Látja a közeledőket, majd hallja a kiadott ukázt is a vérebeknek. Az állatok acsarkodva rontanak felé és úgy tűnhet, hogy itt a vég, de a hadaktúját megjárt félvér mérlegel és ösztönösen dönt. Veszteni valója nincs, és nem hagyja, hogy csak úgy széttépje egy rakás eb. Szája elszánt mosolyra húzódik, mélykék szemei a kiutat keresik. Nincs ínyére dolgukat végző kutyákat kaszabolni, de ha kell, akkor úgy veszik oda, ahogy mindig is akart; harcban. Tudja, egy kutyatámadásnál ki kell zökkenteni az állatokat a vadászösztönükből.*
- GVÁÁÁÁÁÁ! – *Xelisabeth teli tüdőből ordít rá a vérebekre és rohan egyenesen feléjük, egy prédaállat sosem támadna vissza, ez némi megtorpanásra késztetheti a nekirontó kutyákat. Futás közben tőrt ránt és felvágja a tenyerét, előveszi a bumerángját és rákeni a vérét, majd cuppant és füttyent egyet a vérebeknek.*
- Hé! Kutyák! Ezt hozzátok vissza! – *Xeli felugrik az állatok előtt a magasba, és úgy dobja el a fejük felett a „szagosított” hajítófát. Amire, ha minden igaz, a jószágok felfigyelnek, és alighanem utána futnak, be a susnyásba, ahol talán szétmarcangolnak egy djh'ibout, mialatt a bumeráng visszaröppen hozzá és elkapja. Ha így történik. A közeledő hajtókra vet egy pillantást, elmosolyodva szemtelenül kacsint, aztán ha sikerül, a magas fűtengerből befut a közeli kukoricásba, át a Szántóföldekre. Zöld csuklyáját a fejére húzza, hogy világos haja ne rikítson ki a magas növényzetből és szalad Arthenior felé.*
*Xeli, amikor meghallja a csaholó kutyák, és hajtóik hangját egy pillanatra megdermed.*
~ Ajvé! Jaj nekem! Hogy a macska rúgja meg! ~ *Minden szőrszál pihe égnek mered a nyakán.
Látja a közeledőket, majd hallja a kiadott ukázt is a vérebeknek. Az állatok acsarkodva rontanak felé és úgy tűnhet, hogy itt a vég, de a hadaktúját megjárt félvér mérlegel és ösztönösen dönt. Veszteni valója nincs, és nem hagyja, hogy csak úgy széttépje egy rakás eb. Szája elszánt mosolyra húzódik, mélykék szemei a kiutat keresik. Nincs ínyére dolgukat végző kutyákat kaszabolni, de ha kell, akkor úgy veszik oda, ahogy mindig is akart; harcban. Tudja, egy kutyatámadásnál ki kell zökkenteni az állatokat a vadászösztönükből.*
- GVÁÁÁÁÁÁ! – *Xelisabeth teli tüdőből ordít rá a vérebekre és rohan egyenesen feléjük, egy prédaállat sosem támadna vissza, ez némi megtorpanásra késztetheti a nekirontó kutyákat. Futás közben tőrt ránt és felvágja a tenyerét, előveszi a bumerángját és rákeni a vérét, majd cuppant és füttyent egyet a vérebeknek.*
- Hé! Kutyák! Ezt hozzátok vissza! – *Xeli felugrik az állatok előtt a magasba, és úgy dobja el a fejük felett a „szagosított” hajítófát. Amire, ha minden igaz, a jószágok felfigyelnek, és alighanem utána futnak, be a susnyásba, ahol talán szétmarcangolnak egy djh'ibout, mialatt a bumeráng visszaröppen hozzá és elkapja. Ha így történik. A közeledő hajtókra vet egy pillantást, elmosolyodva szemtelenül kacsint, aztán ha sikerül, a magas fűtengerből befut a közeli kukoricásba, át a Szántóföldekre. Zöld csuklyáját a fejére húzza, hogy világos haja ne rikítson ki a magas növényzetből és szalad Arthenior felé.*
2606. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-16 09:28:11
Üzenet elküldve: 2019-08-16 09:28:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Úton, valami jobb hely felé//
*Miután megébred a pajta oldalának dőlve, a reggeli harmat még nem száradt fel róla, de már kezd melegedni a levegő, feltápászkodik és leporolja magát, egy kevés cipót letol, csak aztán vág neki ismét az útnak. Már csak megszokás, hogy üres gyomorral márpedig egy tapodtat sem megy, ha ezt az íratlan szabályt megszegné, valószínűleg a gyomra égtelen korgásával kellene szembenéznie. Alig sétál néhány órája és máris hatalmas fűrengeteg terül el előtte, néhány csomó talán megnőtt akkorára is, mint ő maga. Mielőtt nekivágna, felköt egy kendőt az arcára, nehogy a sok giz-gaz megvágja a bőrét. Látott ő már csúnya fertőzéseket, nem szeretné saját bőrén is megtapasztalni milyen lehet. A kulacsból még iszik néhány kortyot, aztán addig meg nem áll, míg ki nem ér a dzsumbujból. Halk léptekkel próbálja szelni a tengernyi füvet, még a sapkáját is a táskájába gyömöszöli, hogy az se árulja el, merre jár. Szerencsére a mezők hangos bogárzenekara egy pillanatra se lankad játszani, ezzel jelezve, hogy egyéb veszélyt ők sem érzékelnek a közelben. A hátizsák súlyát szerencsére már megszokta, így egészen tempósan halad a végtelennek tűnő gyomok között.*
*Miután megébred a pajta oldalának dőlve, a reggeli harmat még nem száradt fel róla, de már kezd melegedni a levegő, feltápászkodik és leporolja magát, egy kevés cipót letol, csak aztán vág neki ismét az útnak. Már csak megszokás, hogy üres gyomorral márpedig egy tapodtat sem megy, ha ezt az íratlan szabályt megszegné, valószínűleg a gyomra égtelen korgásával kellene szembenéznie. Alig sétál néhány órája és máris hatalmas fűrengeteg terül el előtte, néhány csomó talán megnőtt akkorára is, mint ő maga. Mielőtt nekivágna, felköt egy kendőt az arcára, nehogy a sok giz-gaz megvágja a bőrét. Látott ő már csúnya fertőzéseket, nem szeretné saját bőrén is megtapasztalni milyen lehet. A kulacsból még iszik néhány kortyot, aztán addig meg nem áll, míg ki nem ér a dzsumbujból. Halk léptekkel próbálja szelni a tengernyi füvet, még a sapkáját is a táskájába gyömöszöli, hogy az se árulja el, merre jár. Szerencsére a mezők hangos bogárzenekara egy pillanatra se lankad játszani, ezzel jelezve, hogy egyéb veszélyt ők sem érzékelnek a közelben. A hátizsák súlyát szerencsére már megszokta, így egészen tempósan halad a végtelennek tűnő gyomok között.*
2605. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-16 09:16:17
Üzenet elküldve: 2019-08-16 09:16:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Az út a cél//
*Van ami soha nem változik, a Krenkataur személyzete is ilyen. Egy részének ugyan fontos a hagymás babja, meg a krumplis hala, de a másik részének igenis fontos a meló és az, hogy minden szökevényt visszavigyenek. Ők nyilván a kegyetlenebb fajta. Őket az sem érdekli, ha a delikvens kicsit csonkolódik, vagy esetleg bele is hal a procedúrába. Csonkolódva dolgozni tud, ha meg meghal, akkor úgyis lesz másik a helyére. Jelen esetben a főkolomposok, akik futni hagyták.
Vérebeik vannak. Egy egész falkányi. Csaholásuk messziről hallatszik, hajtóik hangjával egyetemben. A hajtók hangosan ekézik a szökevényt, kifejtve, hogy már az első pillanattól látszódott, hogy bajkeverő.
Az elrepülő bumerángnál már amúgy is tudják, hogy jó nyomon járnak, nem kellenek ehhez kutyák sem. Viszont a vérebek teljesen begerjednek, őrjöngenek.*
- Tiétek. *Adja ki a parancsot nagylelkűen a bronzos bőrű, körszakállas, ősz hajú figura, mire az eddig fegyelmezetten haladó kutyák őrült vágtába kezdenek és hamar oda is érnek Bajkeverőhöz és a parancsnak megfelelően eljárva neki is ugranak. A nő ugyan védekezhet, pár kutyát talán megsebez és talán le is terít, de megakadályozni nem tudja, hogy széttépjék. A hajtók meg unott arccal, körmüket piszkálva szemlélik az eseményt, anélkül, hogy megakadályoznák az elkerülhetetlent.* - Ellenállt a szukafattya. *Vihognak.*
*Van ami soha nem változik, a Krenkataur személyzete is ilyen. Egy részének ugyan fontos a hagymás babja, meg a krumplis hala, de a másik részének igenis fontos a meló és az, hogy minden szökevényt visszavigyenek. Ők nyilván a kegyetlenebb fajta. Őket az sem érdekli, ha a delikvens kicsit csonkolódik, vagy esetleg bele is hal a procedúrába. Csonkolódva dolgozni tud, ha meg meghal, akkor úgyis lesz másik a helyére. Jelen esetben a főkolomposok, akik futni hagyták.
Vérebeik vannak. Egy egész falkányi. Csaholásuk messziről hallatszik, hajtóik hangjával egyetemben. A hajtók hangosan ekézik a szökevényt, kifejtve, hogy már az első pillanattól látszódott, hogy bajkeverő.
Az elrepülő bumerángnál már amúgy is tudják, hogy jó nyomon járnak, nem kellenek ehhez kutyák sem. Viszont a vérebek teljesen begerjednek, őrjöngenek.*
- Tiétek. *Adja ki a parancsot nagylelkűen a bronzos bőrű, körszakállas, ősz hajú figura, mire az eddig fegyelmezetten haladó kutyák őrült vágtába kezdenek és hamar oda is érnek Bajkeverőhöz és a parancsnak megfelelően eljárva neki is ugranak. A nő ugyan védekezhet, pár kutyát talán megsebez és talán le is terít, de megakadályozni nem tudja, hogy széttépjék. A hajtók meg unott arccal, körmüket piszkálva szemlélik az eseményt, anélkül, hogy megakadályoznák az elkerülhetetlent.* - Ellenállt a szukafattya. *Vihognak.*
2604. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-08-16 03:54:19
Üzenet elküldve: 2019-08-16 03:54:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az út a cél//
~ Futi-futi-futi-futi. ~
*Xelisabeth emígy srófolja magát fejben és rohan, mintha csak az életéért rohanna, ami jól lehet így is van, hiszen egy csapat fegyőr van a nyomában, mivel most szökött meg a Krenkataur barlangrendszer büntetőtelepéről. A fűtengerhez érvén beleveti magát a Füves pusztába, majd amikor úgy véli elég mélyen jár, leguggol és tőrével a kezében figyeli a közeledő csapatot.
Két lovon fel is tűnik a nagydarab bunkó és a szikár nyurga, majd utánuk még több lovas fegyőr.*
- Szerinted, erre jött? – *Kérdi a nyurga.*
- Tudja a rosseb, de a nyomai erre vezettek. – *Válaszolja váll vonva a nagydarab.* – Lehet a mocsárba menekült a sunyi cafka.
- Áh, dörzsöltebb ez annál, lehet a folyónál lerázott minket és a városban menekült. Vagy a parasztok bújtatják valahol egy tanyán. Mi legyen? – *Vélekedik az eshetőségekről és kérdi a szikár őr.*
- Hagyjuk a francba és menjünk vissza a munkatáborba, a tűzön vár a hagymás babom. – Feleli a bunkó.*
- De mit fogunk a jelentésbe írni? Hiszen eddig még senki nem szökött meg Krenkataurból? – *Veti közbe jogosan a felvetést a nyurga. Xeli csak a fejét rázza.*
~ Hihetetlen, hogy a nehézlovasságot is bevetették ellenem. Pedig, amit lopok azt a népnek adom! ~
- Eltusoljuk. Azt jelentjük majd, hogy egy bányaomlásban megpusztult. Azt, gyó van. – *Jegyzi meg váll vonva a nagydarab fegyőr, majd már fordítja is lovát és int fejével az indulásra. – Nosza, gyerünk! – *Elvágtatnak az őrök.*
~ Elmennek. Megszöktem. ~
- Sikerült. Háh! Szabad vagyok! – *Xeli elteszi a tőrt és helyből nyom három hátra szaltót örömében, majd talpra szökkenve áll meg.*
- Szabaaaad! – *A magasba ugrik és a levegőbe ökölpumpázik egyet, mintha csak a borongós felhőket akarná leütni az égről. Lejt még egy szaltót és hanyatt elterül az aranyló fűrengetegben. Egy fűangyalt formázva elnézi a felhők közül előtűnő kéklő eget. Aztán talpra ugrik és végignéz a végláthatatlan hullámzó fűtengeren. Olyan mintha a puszta élne és lélegezne. A végtelennek tűnő tájon föld s ég összeér.*
~ Gyönyörű! ~ *Gondolja elmosolyodva.
Surran a levegő és egy vörös tollas íjvessző fúródik mellé a talajba, rajta egy bőrzsineggel rákötözött levéllel.*
- Az anyja kiskésit! Ki…? – *Xelisabeth hátranéz, keresve, hogy kilőtt rá, de ahogy belőle nem látszik sok a magas fűben, úgy ő sem lát sokat a környezetéből. Fura madárfüttyögés hangzik a közelből. Kihúzza a nyilat a földből. Leoldja és kihajtja a lapot, melyen kissé dőlt betűkkel, szellős szó- és sorközökkel az alábbi szöveg van írva:
”Üdv Nővérem!
Ha te is tenni akarsz a romvárosban, a szegénynegyedben, az artheniori erdősségben élők nyomorúságos sorsa ellen, akkor az egykori gazdagnegyed sarkán, olyan nap közepén keresd Agrilpát – az összekötő neve kétszer alá van húzva –, de a környéken légy óvatos és körültekintő. Nem tudni lesznek-e ott többen. Forrásaink szerint, az informátor egy kurvára számít. Ne áruld el a nevedet, csak annyit mondj, hogy Natasa beteg lett és téged küldött! Ne zsebeld ki, de minél több információt szedj ki belőle! Lehet feladatot is kapsz.
Ui. : Jobbra a csapáson, olyan 20 lépésnyire, találsz egy kis földhalmot, amit ott találsz legyen a tiéd. Itt ki is próbálhatod.
Jószerencsét!
Alias
a
Vörös Veréb”
Xeli nagy levegőt vesz, összehajtva a levelet, elteszi a zsebébe. A vesszőt a csizmája szárába tűzi, majd elsétál a megadott irányba a földkupachoz. A tőrével ássa fel a halmot.* ~ Egy bumeráng. ~ *A kezével letisztogatja a cikk-cakkos faragású hajítófát. Xelisabeth meglengeti a bumerángot, majd elhajítja, ami pörögve lejt egy fél ellipszist, majd visszaröppen a kezébe.* ~ Ez tetszik. ~ *Elteszi a tőrt és a bumerángot is. Az égboltra pillant.* ~ Lassan delel a nap. Megyek, megkeresem ezt az informátort. ~
~ Futi-futi-futi-futi. ~
*Xelisabeth emígy srófolja magát fejben és rohan, mintha csak az életéért rohanna, ami jól lehet így is van, hiszen egy csapat fegyőr van a nyomában, mivel most szökött meg a Krenkataur barlangrendszer büntetőtelepéről. A fűtengerhez érvén beleveti magát a Füves pusztába, majd amikor úgy véli elég mélyen jár, leguggol és tőrével a kezében figyeli a közeledő csapatot.
Két lovon fel is tűnik a nagydarab bunkó és a szikár nyurga, majd utánuk még több lovas fegyőr.*
- Szerinted, erre jött? – *Kérdi a nyurga.*
- Tudja a rosseb, de a nyomai erre vezettek. – *Válaszolja váll vonva a nagydarab.* – Lehet a mocsárba menekült a sunyi cafka.
- Áh, dörzsöltebb ez annál, lehet a folyónál lerázott minket és a városban menekült. Vagy a parasztok bújtatják valahol egy tanyán. Mi legyen? – *Vélekedik az eshetőségekről és kérdi a szikár őr.*
- Hagyjuk a francba és menjünk vissza a munkatáborba, a tűzön vár a hagymás babom. – Feleli a bunkó.*
- De mit fogunk a jelentésbe írni? Hiszen eddig még senki nem szökött meg Krenkataurból? – *Veti közbe jogosan a felvetést a nyurga. Xeli csak a fejét rázza.*
~ Hihetetlen, hogy a nehézlovasságot is bevetették ellenem. Pedig, amit lopok azt a népnek adom! ~
- Eltusoljuk. Azt jelentjük majd, hogy egy bányaomlásban megpusztult. Azt, gyó van. – *Jegyzi meg váll vonva a nagydarab fegyőr, majd már fordítja is lovát és int fejével az indulásra. – Nosza, gyerünk! – *Elvágtatnak az őrök.*
~ Elmennek. Megszöktem. ~
- Sikerült. Háh! Szabad vagyok! – *Xeli elteszi a tőrt és helyből nyom három hátra szaltót örömében, majd talpra szökkenve áll meg.*
- Szabaaaad! – *A magasba ugrik és a levegőbe ökölpumpázik egyet, mintha csak a borongós felhőket akarná leütni az égről. Lejt még egy szaltót és hanyatt elterül az aranyló fűrengetegben. Egy fűangyalt formázva elnézi a felhők közül előtűnő kéklő eget. Aztán talpra ugrik és végignéz a végláthatatlan hullámzó fűtengeren. Olyan mintha a puszta élne és lélegezne. A végtelennek tűnő tájon föld s ég összeér.*
~ Gyönyörű! ~ *Gondolja elmosolyodva.
Surran a levegő és egy vörös tollas íjvessző fúródik mellé a talajba, rajta egy bőrzsineggel rákötözött levéllel.*
- Az anyja kiskésit! Ki…? – *Xelisabeth hátranéz, keresve, hogy kilőtt rá, de ahogy belőle nem látszik sok a magas fűben, úgy ő sem lát sokat a környezetéből. Fura madárfüttyögés hangzik a közelből. Kihúzza a nyilat a földből. Leoldja és kihajtja a lapot, melyen kissé dőlt betűkkel, szellős szó- és sorközökkel az alábbi szöveg van írva:
”Üdv Nővérem!
Ha te is tenni akarsz a romvárosban, a szegénynegyedben, az artheniori erdősségben élők nyomorúságos sorsa ellen, akkor az egykori gazdagnegyed sarkán, olyan nap közepén keresd Agrilpát – az összekötő neve kétszer alá van húzva –, de a környéken légy óvatos és körültekintő. Nem tudni lesznek-e ott többen. Forrásaink szerint, az informátor egy kurvára számít. Ne áruld el a nevedet, csak annyit mondj, hogy Natasa beteg lett és téged küldött! Ne zsebeld ki, de minél több információt szedj ki belőle! Lehet feladatot is kapsz.
Ui. : Jobbra a csapáson, olyan 20 lépésnyire, találsz egy kis földhalmot, amit ott találsz legyen a tiéd. Itt ki is próbálhatod.
Jószerencsét!
Alias
a
Vörös Veréb”
Xeli nagy levegőt vesz, összehajtva a levelet, elteszi a zsebébe. A vesszőt a csizmája szárába tűzi, majd elsétál a megadott irányba a földkupachoz. A tőrével ássa fel a halmot.* ~ Egy bumeráng. ~ *A kezével letisztogatja a cikk-cakkos faragású hajítófát. Xelisabeth meglengeti a bumerángot, majd elhajítja, ami pörögve lejt egy fél ellipszist, majd visszaröppen a kezébe.* ~ Ez tetszik. ~ *Elteszi a tőrt és a bumerángot is. Az égboltra pillant.* ~ Lassan delel a nap. Megyek, megkeresem ezt az informátort. ~
2603. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-07-31 21:09:33
Üzenet elküldve: 2019-07-31 21:09:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
- Áá, már nemsokára odaérek! *Dörzsöli össze két tenyerét jó dolgában, s örömmel furakszik immár a fűtenger közé. Még jó, hogy ne fél a csúszómászóktól, abból akad itt bőven, s kellő óvatossággal hajtja félre a szinte embermagas rengeteget. Előveszi kulacsát és jó alaposan meghúzza. Még jó, hogy a szökőkút vizéből teletöltötte, ugyan húzza le kissé az oldalát, de ebben a tikkasztó hőségben most jól jön, mert a nagy sietségben igencsak kiszáradt. Mikor szomját oltotta, a kulacsot bedugaszolja és ismét oldalára fűzi, jóval könnyebb lett, de nem számít. Hamarosan saját birtokának kútjából töltheti meg. Valahogy jó most vidéken. Élvezi az a városi élet sietős forgását, nyüzsgését, a piac hangjait, de most elegendő számára a madárdal és a sás zizegése. Tényleg olyan, mintha ezer éve nem árt volna már erre, de a szokott és látatlan utat még fejből tudja, úgy gondolja azt sohasem felejti el. Vagy ezerszer megjárta már, hát miért tenné? Visszafelé nem erre jönnek az biztos. Gizukát nem cipeli keresztül a füvön, a lápon, a földes úton, jóval egyszerűbb kerülővel, az erdőn keresztül a tisztáson át. Most is csak azért erre jött, hogy a kútnál kissé felfrissülhessen, s egy utolsó búcsút vegyen még a várostól. Már látja. Már ott van. Hatalmas táblák, hajladozó búzamezők, s takaros tanyák apránként sorakoznak a messzi távolban. Garrikh hazatért.*
2602. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-07-24 14:14:15
Üzenet elküldve: 2019-07-24 14:14:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
* Előtte egy nagy füves pusztaság terül el, ameddig a szem ellát. Körbefordul vagy kétszer, mire betájolja magát. Amarra feldereng a messzeségbe egy erdő körvonala. Arra veszi az irányt. Az eddigi párás közegből való váltás kissé megviseli. Itt pokolian tűz a nap. Nemsokára szörnyű szomjúság kezdi el gyötörni. Pont a legrosszabb pillanatot választotta az átkelésre. Egy örökké valóságnak tűnő menetelés után éri el a helyi szántóföldeket.*
2601. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-07-21 19:20:35
Üzenet elküldve: 2019-07-21 19:20:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Városfejlesztési osztály//
//Zárás//
*Az álom, vagy bármi is volt az, meglehetősen felzaklatta, még mindig érzi, hogy nedves a háta a verejtéktől. Feltehetően ennek köszönhető az is, hogy kissé kába, meg bizonyára annak is, hogy valamelyest lemaradt a körülötte zajló eseményekről. Kissé távolabb húzódik, miközben magában - csak gondolati síkon - morgolódik, hogy ez is egy nő miatt van.
~ Csak a bajt hozzák a fejemre. ~
Állapítja meg nagy bölcsen, és szárazan köhög párat. Bizalmatlan tekintete ide-oda jár, de úgy tűnik, hogy az érkező alakok barátságosnak tűnnek, még valamiféle ajándékot is hagynak nekik, meg egy jókívánságot. Ebből neki éppen ennyi elég is volt, és mindenféle udvariaskodó búcsúzkodást mellőzve zsebre vágja az aprócska tárgyat, és előre görnyedve nemes egyszerűséggel elsétált.
Semmi kedve tovább itt lenni, és ezen sem lombzabáló fajtársak, sem kellemes külsejű gnóm nők nem tudnak változtatni.*
//Zárás//
*Az álom, vagy bármi is volt az, meglehetősen felzaklatta, még mindig érzi, hogy nedves a háta a verejtéktől. Feltehetően ennek köszönhető az is, hogy kissé kába, meg bizonyára annak is, hogy valamelyest lemaradt a körülötte zajló eseményekről. Kissé távolabb húzódik, miközben magában - csak gondolati síkon - morgolódik, hogy ez is egy nő miatt van.
~ Csak a bajt hozzák a fejemre. ~
Állapítja meg nagy bölcsen, és szárazan köhög párat. Bizalmatlan tekintete ide-oda jár, de úgy tűnik, hogy az érkező alakok barátságosnak tűnnek, még valamiféle ajándékot is hagynak nekik, meg egy jókívánságot. Ebből neki éppen ennyi elég is volt, és mindenféle udvariaskodó búcsúzkodást mellőzve zsebre vágja az aprócska tárgyat, és előre görnyedve nemes egyszerűséggel elsétált.
Semmi kedve tovább itt lenni, és ezen sem lombzabáló fajtársak, sem kellemes külsejű gnóm nők nem tudnak változtatni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784