Archívum - Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 133 (2641. - 2660. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Hathúros Strat [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11495_1556715870_tunder_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784
2660. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-14 13:45:53
Üzenet elküldve: 2019-09-14 13:45:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
*Borzasztó büszke, és boldog, hogy sikerült abból az aprócska magból fát növesztenie. Még szerencse, hogy gyakran gyűjt mindenfélét a számtalan zsebeibe, szinte egyik sem üres. Valami lapul mindegyikben. Dudorászva halad át a füves puszta területére, melyre mindig is ámulattal bámult. Csak úgy elveszik benne a tekintete, ahogy a föld, s az ég egyszerűen összeér a messzi távolban. ~Valami gyönyörű.~ Gondolja magában, ahogy tovább lépdel a mágustorony irányába ezen az úton, melyet már oly sokszor megtett.*
2659. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-13 23:56:32
Üzenet elküldve: 2019-09-13 23:56:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme //
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos, délelőtt//
*A tündér kérdésére nem tud választ adni. Mondjuk az is jelent valamit, hogy ő nem ismeri miközben itt nőtt fel.*
-Nem tudom. Még nem láttam ilyet.
*A városban se. Érdekes az biztos. Ahogy a másik felmászik a fára nem tud mit mondani csak megmutatja merre látja, azt a porfelhőt amit ő homokviharnak nézett. Mikor lemászik megbeszélik a nyomokat. A tündér kérdését nem teljesen érti, hogy nem olyan mint az ő lovaik.*
-Ezek patkolatlan lovak ha arra gondolsz. Talán vadlovak.
*A másik észreveszi mire gondolt a nomád a súly alatt. Rá is kérdez amire Vlendor megfontoltan válaszol.*
-Nem tudom. Sok minden zavaros. A fák kérge, a vonszolásnyomok... Igen szerintem több lovas volt.
*Közli a nővel is aki kifejti, hogy ő továbbra is bízik a nomád útmutatásában. Ebből egy kis sürgetést is kiérez Vlendor és egyet is ért vele.*
-Szerintem kövessük a porfelhőt. Valamerre menni kell. Egy halott csikó meg nem éri meg a veszélyt.
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos, délelőtt//
*A tündér kérdésére nem tud választ adni. Mondjuk az is jelent valamit, hogy ő nem ismeri miközben itt nőtt fel.*
-Nem tudom. Még nem láttam ilyet.
*A városban se. Érdekes az biztos. Ahogy a másik felmászik a fára nem tud mit mondani csak megmutatja merre látja, azt a porfelhőt amit ő homokviharnak nézett. Mikor lemászik megbeszélik a nyomokat. A tündér kérdését nem teljesen érti, hogy nem olyan mint az ő lovaik.*
-Ezek patkolatlan lovak ha arra gondolsz. Talán vadlovak.
*A másik észreveszi mire gondolt a nomád a súly alatt. Rá is kérdez amire Vlendor megfontoltan válaszol.*
-Nem tudom. Sok minden zavaros. A fák kérge, a vonszolásnyomok... Igen szerintem több lovas volt.
*Közli a nővel is aki kifejti, hogy ő továbbra is bízik a nomád útmutatásában. Ebből egy kis sürgetést is kiérez Vlendor és egyet is ért vele.*
-Szerintem kövessük a porfelhőt. Valamerre menni kell. Egy halott csikó meg nem éri meg a veszélyt.
2658. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-13 22:11:57
Üzenet elküldve: 2019-09-13 22:11:57
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A csorda szelleme //
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos, délelőtt//
*Ott vannak hát, hol a part szakad, megannyi rejtélyes jel és nyom között, egy különleges fa terebélyes, magasba szökő lombja alatt. Lehet, hogy minden igaz, mit Vlendor korábban és most is gondol, de lehet, hogy semmi sem. Valami módon bizonyára a maihhinekhez kötődik, s a nagy mennyiségű vér, a vonszolásnyom egyértelműen arra enged következtetni, hogy egy ragadozó ejtett el egy nagy vadat, vagy legalábbis annak a kölykét. A hagyományos fák lehántolt kérge is azt mutatja, mit már megállapított. Maihhin csorda tanyázott erre, s valami, vagy valamik megzavarhatták őket. A jelek egyértelműen arra mutatnak, hogy ez nem biztos, hogy csak ragadozó horda volt, lehetett itt más is, mire talán helyesen következtet.
Strat segítséggel ugyan, de sikerrel mászik fel arra a különleges, ismeretlen fára, mit Nixomia népében csupán Rakataként emlegetnek. Ahogy a lába egyik oldalon a törzset éri, megsérti azt, s apró áttetsző csepp jelenik meg. Feljutva, a tájat fürkészi, de egy távoli porfelhőn kívül nem igazán lát meg mást, ámde beszélgetése közben mintha továbbgondolná Vlendor által felvázolt ötleteket. Mindenesetre a fa tetején már nincs több keresnivaló, ideje lemászni és továbbgondolni, hogy merre tovább.
Nixomia jócskán talál a gyümölcsből. Szedhet is belőle, s késével meg is szegheti az egyiket. Húsosnak, lédúsnak tűnik, viszont a külső, zöldes héjhoz képest a belseje meglehetősen rikító. Számos apró mag található benne, illata kissé citrusos, édeskés. A gyümölcsről más egyéb nem jut eszébe. Ahogy egy apró falatot megkóstol, semmilyen ízt nem érez, ami furcsa. Azt azonban érezheti, hogy éhségérzetét csillapítja, kérdés, hogy ez együtt jár-e valamivel, vagy sem, egyelőre semmilyen hatást nem észlel magán. A nyomolvasással, megfigyeléssel, egyeztetéssel szépen telik az idő, s a reggel immár átcsap délelőttbe.*
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos, délelőtt//
*Ott vannak hát, hol a part szakad, megannyi rejtélyes jel és nyom között, egy különleges fa terebélyes, magasba szökő lombja alatt. Lehet, hogy minden igaz, mit Vlendor korábban és most is gondol, de lehet, hogy semmi sem. Valami módon bizonyára a maihhinekhez kötődik, s a nagy mennyiségű vér, a vonszolásnyom egyértelműen arra enged következtetni, hogy egy ragadozó ejtett el egy nagy vadat, vagy legalábbis annak a kölykét. A hagyományos fák lehántolt kérge is azt mutatja, mit már megállapított. Maihhin csorda tanyázott erre, s valami, vagy valamik megzavarhatták őket. A jelek egyértelműen arra mutatnak, hogy ez nem biztos, hogy csak ragadozó horda volt, lehetett itt más is, mire talán helyesen következtet.
Strat segítséggel ugyan, de sikerrel mászik fel arra a különleges, ismeretlen fára, mit Nixomia népében csupán Rakataként emlegetnek. Ahogy a lába egyik oldalon a törzset éri, megsérti azt, s apró áttetsző csepp jelenik meg. Feljutva, a tájat fürkészi, de egy távoli porfelhőn kívül nem igazán lát meg mást, ámde beszélgetése közben mintha továbbgondolná Vlendor által felvázolt ötleteket. Mindenesetre a fa tetején már nincs több keresnivaló, ideje lemászni és továbbgondolni, hogy merre tovább.
Nixomia jócskán talál a gyümölcsből. Szedhet is belőle, s késével meg is szegheti az egyiket. Húsosnak, lédúsnak tűnik, viszont a külső, zöldes héjhoz képest a belseje meglehetősen rikító. Számos apró mag található benne, illata kissé citrusos, édeskés. A gyümölcsről más egyéb nem jut eszébe. Ahogy egy apró falatot megkóstol, semmilyen ízt nem érez, ami furcsa. Azt azonban érezheti, hogy éhségérzetét csillapítja, kérdés, hogy ez együtt jár-e valamivel, vagy sem, egyelőre semmilyen hatást nem észlel magán. A nyomolvasással, megfigyeléssel, egyeztetéssel szépen telik az idő, s a reggel immár átcsap délelőttbe.*
2657. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-13 17:53:43
Üzenet elküldve: 2019-09-13 17:53:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme //
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
* Megy a huzavona a nyomokkal kapcsolatban. Végül úgy áll a helyzet, hogy talán egy a hátán súlyt cipelő ló is járt a környéken. Ennek jobban örülne, mint a vadállatoknak. Az embereket könnyeben elbánik, mint a vadakkal. Az ötlete elfogadásra kerül és egy furcsa fára mászik fel a tündér. Érdekes egy fa azt meg kell hagyni. Így hogy látja maga előtt, mintha már hallott volna valami ilyesmiről. Gyakorta meg esett, hogy karaván kíséret közben csapódtak hozzájuk különféle utazók, vagy zsoldosok. Ilyenkor ment a mesélés egymásnak mindenféle valós és valótlan dolgokról. Egyszer, mintha lett volna szó erről a fajta fáról is. Egy ilyen sivatagi emberke mesélt róla, de még ő maga se látta, csak úgy az apja mesélt neki róla régen. Meg is nevezte ezt a fát, de most erősen kell gondolkodnia, hogy mit is mondott. ~ Áhhh! Pedig itt van a nyelvem hegyén. Rak valami volt. Rakata! Igen ez mintha ezt mondta volna. Mit is mondott róla. Valami gyümölcse van. Most azért mondta, hogy figyelmeztessen rá, hogy ehető és hasznos, vagy azért mert mérgező. Na ez már jó kérdés.~ Jobban kezdi el nézni a fa lombkoronáját és nehezen, de feltűnni látszik rajta a gyümölcs. Persze ha a tündér mászás közben levert egy párat belőle, akkor még néznie se kell nagyon. Ha lemászott a tündér és még nincs a földön a gyümölcsből, akkor megrázza a fát. Hátha lehullik néhány darab belőle. Ebben az esetben felszedne egy párat és megnézné magának. Egy késsel meg is vágna egyet. A gyümölcsökben van víz is, ami jelen helyzetükben nem lenne éppen rossz. Persze nem enné meg csak úgy, hogy kiderítse ehető. Talán csak egy falatott kapna, hogy ilyen íze van. Egyelőre megelégedne ennyivel is. Ha nem jó, akkor úgy is érezni fogja majd egy idő múlva. Ezért nem is eszik belőle sokat. Viszont ha ne lesz baja, akkor jól fog jönni a gyümölcs. Ezért is pakolna fel belőle a táskájába. Ezután a lónyomokat is megszemléli.*
– Lovas vagy lovasok? Akár egy ló is hagyhatott ennyi nyomot. Akár hogy is legyen menni kell valahova. Én továbbra is bízom Vlendor iránymutatásában az irány terén.* Válaszolja a könnyedén. *
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
* Megy a huzavona a nyomokkal kapcsolatban. Végül úgy áll a helyzet, hogy talán egy a hátán súlyt cipelő ló is járt a környéken. Ennek jobban örülne, mint a vadállatoknak. Az embereket könnyeben elbánik, mint a vadakkal. Az ötlete elfogadásra kerül és egy furcsa fára mászik fel a tündér. Érdekes egy fa azt meg kell hagyni. Így hogy látja maga előtt, mintha már hallott volna valami ilyesmiről. Gyakorta meg esett, hogy karaván kíséret közben csapódtak hozzájuk különféle utazók, vagy zsoldosok. Ilyenkor ment a mesélés egymásnak mindenféle valós és valótlan dolgokról. Egyszer, mintha lett volna szó erről a fajta fáról is. Egy ilyen sivatagi emberke mesélt róla, de még ő maga se látta, csak úgy az apja mesélt neki róla régen. Meg is nevezte ezt a fát, de most erősen kell gondolkodnia, hogy mit is mondott. ~ Áhhh! Pedig itt van a nyelvem hegyén. Rak valami volt. Rakata! Igen ez mintha ezt mondta volna. Mit is mondott róla. Valami gyümölcse van. Most azért mondta, hogy figyelmeztessen rá, hogy ehető és hasznos, vagy azért mert mérgező. Na ez már jó kérdés.~ Jobban kezdi el nézni a fa lombkoronáját és nehezen, de feltűnni látszik rajta a gyümölcs. Persze ha a tündér mászás közben levert egy párat belőle, akkor még néznie se kell nagyon. Ha lemászott a tündér és még nincs a földön a gyümölcsből, akkor megrázza a fát. Hátha lehullik néhány darab belőle. Ebben az esetben felszedne egy párat és megnézné magának. Egy késsel meg is vágna egyet. A gyümölcsökben van víz is, ami jelen helyzetükben nem lenne éppen rossz. Persze nem enné meg csak úgy, hogy kiderítse ehető. Talán csak egy falatott kapna, hogy ilyen íze van. Egyelőre megelégedne ennyivel is. Ha nem jó, akkor úgy is érezni fogja majd egy idő múlva. Ezért nem is eszik belőle sokat. Viszont ha ne lesz baja, akkor jól fog jönni a gyümölcs. Ezért is pakolna fel belőle a táskájába. Ezután a lónyomokat is megszemléli.*
– Lovas vagy lovasok? Akár egy ló is hagyhatott ennyi nyomot. Akár hogy is legyen menni kell valahova. Én továbbra is bízom Vlendor iránymutatásában az irány terén.* Válaszolja a könnyedén. *
2656. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-13 14:29:05
Üzenet elküldve: 2019-09-13 14:29:05
![>Hathúros Strat [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11495_1556715870_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme //
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
*Megcsodálja a fát alaposan, mielőtt Vlendor segítségével a tetejére érne. Alaposan meg is fogdossa, nagyon furcsának találja a fogását.*
-Eh. Tudod láttam már fákat, mint akármelyikünk szerintem. De ez mi a lótúró? Valami varázslat eredménye lenne?
*Mondja hitetlenkedve, majd egyre feljebb kúszik a fán, amennyire csak tud. Sasol, kémlel, mindenféle praktikát bevet, hogy lásson valamit, amit lentről nem. Nyújtja a nyakát, pipicskedik, de semmi.*
-Sajnos nem. Semmit!
*Kiáltja le.*
-Csak a porfelhőt látom arra ni.
*Mutatja ujjával, de ez talán lentről is látható. Lehuppan a fáról, jóval gyorsabban, mint ahogy felfelé ment. Egy kisebb ugrás is volt az akcióban. De lent van, és ez a lényeg. Vlendor nyomelemzése lenyűgözi Stratot. Nem tudja, hogy vajon egyedül hogy boldogulna egy ilyen helyzetben. Még jó, hogy ő velük van.*
-Szóval ezek lovak? De nem olyanok, mint a ti lovaitok, ugye?
*Mondja a két társának.*
-Azoknak nincsenek ilyen nyomai.
*Majd csak ekkor esik le neki, hogy mit is mond a nomád. ~Súlyt cipelve, talán lovast.~*
-Várj csak, szóval lovasok? Szerinted valami helyi törzsbe futottunk éppen bele?
*Nem szándékozik Nixomiát kihagyni a társalgásból, igyekszik úgy beszélni, mintha mindkettőjüknek mondaná egyszerre.*
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
*Megcsodálja a fát alaposan, mielőtt Vlendor segítségével a tetejére érne. Alaposan meg is fogdossa, nagyon furcsának találja a fogását.*
-Eh. Tudod láttam már fákat, mint akármelyikünk szerintem. De ez mi a lótúró? Valami varázslat eredménye lenne?
*Mondja hitetlenkedve, majd egyre feljebb kúszik a fán, amennyire csak tud. Sasol, kémlel, mindenféle praktikát bevet, hogy lásson valamit, amit lentről nem. Nyújtja a nyakát, pipicskedik, de semmi.*
-Sajnos nem. Semmit!
*Kiáltja le.*
-Csak a porfelhőt látom arra ni.
*Mutatja ujjával, de ez talán lentről is látható. Lehuppan a fáról, jóval gyorsabban, mint ahogy felfelé ment. Egy kisebb ugrás is volt az akcióban. De lent van, és ez a lényeg. Vlendor nyomelemzése lenyűgözi Stratot. Nem tudja, hogy vajon egyedül hogy boldogulna egy ilyen helyzetben. Még jó, hogy ő velük van.*
-Szóval ezek lovak? De nem olyanok, mint a ti lovaitok, ugye?
*Mondja a két társának.*
-Azoknak nincsenek ilyen nyomai.
*Majd csak ekkor esik le neki, hogy mit is mond a nomád. ~Súlyt cipelve, talán lovast.~*
-Várj csak, szóval lovasok? Szerinted valami helyi törzsbe futottunk éppen bele?
*Nem szándékozik Nixomiát kihagyni a társalgásból, igyekszik úgy beszélni, mintha mindkettőjüknek mondaná egyszerre.*
2655. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-13 07:58:31
Üzenet elküldve: 2019-09-13 07:58:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme //
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
*Koncentrál. Bár eddig is vadászgatott, de inkább az erdőben. A puszta homokján rég nem járt. Viszont szép lassan jönnek vissza a dolgok. Újabb megállapításokat tesz.*
-Mintha ezek mind lovak lennének. Csak azok sulyt cipelve. Akár egy lovast. De mi a vérnyom? Emberi nyomokat, pedig nem látok.
~Mint egy sikertelen rajtaütés? Vagy egy sikeres rajtaütés. A fák kérgét viszont nem értem.~
*Megnézi milyen fa az. Vannak olyanok amiket a törzse felhasznál a bőrök készítéséhez. Olyan cserfák ahogy a városiak hívják őket. Közben a csapat továbbra is szeretne utánajárni a dolgoknak. A tündér odalép valami fához amilyet Vlendor még nem látott itt a pusztán. Mielőtt felsegítené megvizsgálja és megállapítja.*
-Fura ez a fa. Nem idevaló.
*Ennek ellenére ha a tündér mászni akar akkor feltolja. A kis teste nem lehet akkora súly.*
-Látsz valamit?
*Kérdi mikor felért egy ágra ahonnan jól szétnézhet.*
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
*Koncentrál. Bár eddig is vadászgatott, de inkább az erdőben. A puszta homokján rég nem járt. Viszont szép lassan jönnek vissza a dolgok. Újabb megállapításokat tesz.*
-Mintha ezek mind lovak lennének. Csak azok sulyt cipelve. Akár egy lovast. De mi a vérnyom? Emberi nyomokat, pedig nem látok.
~Mint egy sikertelen rajtaütés? Vagy egy sikeres rajtaütés. A fák kérgét viszont nem értem.~
*Megnézi milyen fa az. Vannak olyanok amiket a törzse felhasznál a bőrök készítéséhez. Olyan cserfák ahogy a városiak hívják őket. Közben a csapat továbbra is szeretne utánajárni a dolgoknak. A tündér odalép valami fához amilyet Vlendor még nem látott itt a pusztán. Mielőtt felsegítené megvizsgálja és megállapítja.*
-Fura ez a fa. Nem idevaló.
*Ennek ellenére ha a tündér mászni akar akkor feltolja. A kis teste nem lehet akkora súly.*
-Látsz valamit?
*Kérdi mikor felért egy ágra ahonnan jól szétnézhet.*
2654. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-12 17:46:00
Üzenet elküldve: 2019-09-12 17:46:00
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A csorda szelleme //
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
*A nyomok átkutatása nem egyszerű dolog, s elkél a barbár éles szeme, tapasztalt látásmódja. Ilyenkor valahogy átszellemül, bizonyára ezt a többiek is láthatják, ahogyan közelebb hajolva, esetleg féltérdre ereszkedve, ujjait a nyomokba illesztve határozza meg azok mértékét és nagyságát. A következtetései helyesek. Mármint abból a szempontból, hogy többféle, fajta nyomot is láthatnak, helyesen következtet a lóra is, s ha egy kicsit jobban megfigyeli, azt is láthatja, hogy tulajdonképpen egyetlen állatról van szó, melynek patanyomai mélyebben süppednek a homokba, mint az jellemző lenne. Persze előfordulhat, hogy egy terjedelmes állatról beszélünk, de az is akár, hogy a hátán súlyt cipelt. Egyelőre a javaslatok szerint a csapat nem mozdul, megvizsgálja a körülményeket, Nixomia javaslatára, Vlendor egyetértésében Strat az egyik nem messze álló fa felé indul. Érdekes módon, a közelben csupán láthatóan egyetlen fajta fát lehet látni, azonban, függetlenül Vlendor helyismeretétől, az számára is ismeretlen. Törzse világosszürke, majdnem fehér, érintésre sima, s ha valaki ki akarja vágni, igencsak meg kell szenvednie vele, ugyanis borzasztó kemény, ez már elsőre látszik. Lombja kellően terebélyes, felfelé nyúló, azonban nagyon ritka, csekély árnyékot ad, levelei aszottak, világoszöldek és hosszúkás alakúak. Strat, ha közelebb ér, s elkezd felmászni, mást is tapasztalhat a ritkás levélzet között. Mintha wegtoreni gyümölcsre hasonlítana, gömbölyded, inkább kissé hosszúkás alakú terméseket, színük, majdnem a levélzetével megegyező, ezért nehezen észrevehető távolból. Nixomia, talán régi, regékből, mondákból halhatott is róla, mintha a távoli sivatag vándorai feljegyzései tartalmazták volna, e növényt, de csak egyetlen szó jut az eszébe: Rakata.
Vlendor segítségére szükség van, a fa törzse rendkívül sima, nehéz rajta fogást találni, azonban együttes erővel Strat feltornázhatja magát. Eleinte semmit nem lát, azonban, ha jó ideig figyel talán valamit megpillanthat egy, a távolban kígyózó homokfelhő előtt.*
//E. Sz. 6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
*A nyomok átkutatása nem egyszerű dolog, s elkél a barbár éles szeme, tapasztalt látásmódja. Ilyenkor valahogy átszellemül, bizonyára ezt a többiek is láthatják, ahogyan közelebb hajolva, esetleg féltérdre ereszkedve, ujjait a nyomokba illesztve határozza meg azok mértékét és nagyságát. A következtetései helyesek. Mármint abból a szempontból, hogy többféle, fajta nyomot is láthatnak, helyesen következtet a lóra is, s ha egy kicsit jobban megfigyeli, azt is láthatja, hogy tulajdonképpen egyetlen állatról van szó, melynek patanyomai mélyebben süppednek a homokba, mint az jellemző lenne. Persze előfordulhat, hogy egy terjedelmes állatról beszélünk, de az is akár, hogy a hátán súlyt cipelt. Egyelőre a javaslatok szerint a csapat nem mozdul, megvizsgálja a körülményeket, Nixomia javaslatára, Vlendor egyetértésében Strat az egyik nem messze álló fa felé indul. Érdekes módon, a közelben csupán láthatóan egyetlen fajta fát lehet látni, azonban, függetlenül Vlendor helyismeretétől, az számára is ismeretlen. Törzse világosszürke, majdnem fehér, érintésre sima, s ha valaki ki akarja vágni, igencsak meg kell szenvednie vele, ugyanis borzasztó kemény, ez már elsőre látszik. Lombja kellően terebélyes, felfelé nyúló, azonban nagyon ritka, csekély árnyékot ad, levelei aszottak, világoszöldek és hosszúkás alakúak. Strat, ha közelebb ér, s elkezd felmászni, mást is tapasztalhat a ritkás levélzet között. Mintha wegtoreni gyümölcsre hasonlítana, gömbölyded, inkább kissé hosszúkás alakú terméseket, színük, majdnem a levélzetével megegyező, ezért nehezen észrevehető távolból. Nixomia, talán régi, regékből, mondákból halhatott is róla, mintha a távoli sivatag vándorai feljegyzései tartalmazták volna, e növényt, de csak egyetlen szó jut az eszébe: Rakata.
Vlendor segítségére szükség van, a fa törzse rendkívül sima, nehéz rajta fogást találni, azonban együttes erővel Strat feltornázhatja magát. Eleinte semmit nem lát, azonban, ha jó ideig figyel talán valamit megpillanthat egy, a távolban kígyózó homokfelhő előtt.*
2653. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-11 16:14:57
Üzenet elküldve: 2019-09-11 16:14:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme //
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
* A nomád felfedez még pár kisebb nyomot is. Teóriák születnek a dolog kapcsán. Igazából Nixomia nem ért a vadászathoz nagyon. Főleg nem egy ilyen sík füves területen. Inkább támaszkodik ez ügyben Vlendorra. Jó maga elmondta az ötletét a dologgal kapcsolatban, de ennél többet egyelőre nem tesz. Akad éppen egy nagyobb fa a környéken és Strat is vállalkozna rá, hogy felkúszik rá. Nézi ahogyan a tökmag felmászik és kíváncsian várja, hogy mit lát meg fentről.*
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos reggel//
* A nomád felfedez még pár kisebb nyomot is. Teóriák születnek a dolog kapcsán. Igazából Nixomia nem ért a vadászathoz nagyon. Főleg nem egy ilyen sík füves területen. Inkább támaszkodik ez ügyben Vlendorra. Jó maga elmondta az ötletét a dologgal kapcsolatban, de ennél többet egyelőre nem tesz. Akad éppen egy nagyobb fa a környéken és Strat is vállalkozna rá, hogy felkúszik rá. Nézi ahogyan a tökmag felmászik és kíváncsian várja, hogy mit lát meg fentről.*
2652. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-11 14:51:23
Üzenet elküldve: 2019-09-11 14:51:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A teremtés előszobája//
*A jól eső séta után jól esik a hazatérés. Ahogy a kunyhójába toppan megérzi a természet hívását és ideje némi táplálékot magához vennie. A táskájához sétál és némi gyökeret, rovarokat vesz elő belőle, hogy a vitaminokban és ásványokban gazdag étket elfogyassza. Az egész művelet alig tart pár percig. Szigorú időbeosztása nem enged meg számára több felesleges időtöltést. A kellemes vacsora végeztével a döglött nyúlhoz sétál és elmélkedni kezd felette.
Gondolataiban próbálja átértékelni a történteket, amely nem olyan könnyű, hiszen alapvetően nem történt semmi különös. Van egy kő asztal vagyis oltár. Hever rajta egy tetem, amelyet talán sikerült volna feltámasztania, ha tudná miként történt volna a sikertelenség. Bízik önmagában és tudja, hogy mindent az előírásoknak megfelelően tett.
Inkább az istenségek fogyatékosságának tudja be a sikertelenséget. Mérhetetlen egója amúgy sem engedné, hogy magát tegye felelőssé a kudarc miatt. Felszívja magát és a kódexet kezdi szemlélni. Lapjai még mindig üresek, amely dühíti és nemtetszését váltja ki.
Elkapja szemeit a könyvről és inkább készülődni kezd az újabb kísérlethez. Ha esetleg ez sem sikerülne, akkor ideje lesz máshonnan megfognia a dolgot, vagy másik irányból elkezdeni a kutatást. Talán megvizsgálhatná a tetem utolsó pillanatait. Elméjébe hatolva gondolatait, érzéseit, valamint az élet és halál apró fonalát megragadva kiszívni az információk és tudás apró szilánkjait.
Az előkészületek és ráhangolódás után elmormol egy bonyolultabb igét és lehunyja szemeit. Kezét a tetem felé emeli és várja, hogy mi történik. Történik e végre valami. Az addigi tudást és bizonyosságot a reménykedés váltja fel és a szívébe valami sötét várakozás költözik. Teremteni akar bármi áron!*
Alludrin Svideran megpróbált varázsolni egy Nekromancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
*A jól eső séta után jól esik a hazatérés. Ahogy a kunyhójába toppan megérzi a természet hívását és ideje némi táplálékot magához vennie. A táskájához sétál és némi gyökeret, rovarokat vesz elő belőle, hogy a vitaminokban és ásványokban gazdag étket elfogyassza. Az egész művelet alig tart pár percig. Szigorú időbeosztása nem enged meg számára több felesleges időtöltést. A kellemes vacsora végeztével a döglött nyúlhoz sétál és elmélkedni kezd felette.
Gondolataiban próbálja átértékelni a történteket, amely nem olyan könnyű, hiszen alapvetően nem történt semmi különös. Van egy kő asztal vagyis oltár. Hever rajta egy tetem, amelyet talán sikerült volna feltámasztania, ha tudná miként történt volna a sikertelenség. Bízik önmagában és tudja, hogy mindent az előírásoknak megfelelően tett.
Inkább az istenségek fogyatékosságának tudja be a sikertelenséget. Mérhetetlen egója amúgy sem engedné, hogy magát tegye felelőssé a kudarc miatt. Felszívja magát és a kódexet kezdi szemlélni. Lapjai még mindig üresek, amely dühíti és nemtetszését váltja ki.
Elkapja szemeit a könyvről és inkább készülődni kezd az újabb kísérlethez. Ha esetleg ez sem sikerülne, akkor ideje lesz máshonnan megfognia a dolgot, vagy másik irányból elkezdeni a kutatást. Talán megvizsgálhatná a tetem utolsó pillanatait. Elméjébe hatolva gondolatait, érzéseit, valamint az élet és halál apró fonalát megragadva kiszívni az információk és tudás apró szilánkjait.
Az előkészületek és ráhangolódás után elmormol egy bonyolultabb igét és lehunyja szemeit. Kezét a tetem felé emeli és várja, hogy mi történik. Történik e végre valami. Az addigi tudást és bizonyosságot a reménykedés váltja fel és a szívébe valami sötét várakozás költözik. Teremteni akar bármi áron!*
Alludrin Svideran megpróbált varázsolni egy Nekromancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
2651. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-11 08:33:09
Üzenet elküldve: 2019-09-11 08:33:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme//
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*Strat bárhogy is nézi, igazából többet nem tud megállapítani, mint az imént. Azt ugyan látja, hogy többféle nyom is van, kisebbek, nagyobbak, de ezt is csak azután, hogy Vlendor felhívta rá a figyelmüket. Közben hallgatja, hogy miről is lehet itt szó, de mivel annyira nem ért hozzá, továbbá nem is idevalósi, mint a másik, így csak egyetértően bólogat. Valószínűleg ha teljes bolondságot mondana, akkor is csak bólogatna, hogy úgy van.*
-Bár tudom, hogy miért jöttünk ide, szerintem nem lehet nagy gond, ha utánanézünk annak, hogy mi történt itt. Sok időt nem vehet nagyon igénybe szerintem.
*Azzal ha a többiek nem bánják, úgy a fához lép. ~Mintha nem tudnék felmászni egy fára, úgy mondja.~ Ezt gondolja magában, de azért egy kezdőlökés nem árthat.*
-Megtennéd?
*Néz a nomádra, majd ha az segít neki, úgy felpattan a nem túl égbekiáltó fára, és onnan néz szét. Azt ugyan még nem tudja ő sem, hogy mit láthat majd, de kíváncsian les körbe, messzire és közelre, hogy mindent elmondhasson a többieknek. Már ha egyáltalán van ott bármi említésre méltó.*
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*Strat bárhogy is nézi, igazából többet nem tud megállapítani, mint az imént. Azt ugyan látja, hogy többféle nyom is van, kisebbek, nagyobbak, de ezt is csak azután, hogy Vlendor felhívta rá a figyelmüket. Közben hallgatja, hogy miről is lehet itt szó, de mivel annyira nem ért hozzá, továbbá nem is idevalósi, mint a másik, így csak egyetértően bólogat. Valószínűleg ha teljes bolondságot mondana, akkor is csak bólogatna, hogy úgy van.*
-Bár tudom, hogy miért jöttünk ide, szerintem nem lehet nagy gond, ha utánanézünk annak, hogy mi történt itt. Sok időt nem vehet nagyon igénybe szerintem.
*Azzal ha a többiek nem bánják, úgy a fához lép. ~Mintha nem tudnék felmászni egy fára, úgy mondja.~ Ezt gondolja magában, de azért egy kezdőlökés nem árthat.*
-Megtennéd?
*Néz a nomádra, majd ha az segít neki, úgy felpattan a nem túl égbekiáltó fára, és onnan néz szét. Azt ugyan még nem tudja ő sem, hogy mit láthat majd, de kíváncsian les körbe, messzire és közelre, hogy mindent elmondhasson a többieknek. Már ha egyáltalán van ott bármi említésre méltó.*
2650. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-11 07:54:07
Üzenet elküldve: 2019-09-11 07:54:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme//
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*A nomád a döntést átadja a többieknek. Ez nem olyasmi amit egyedül akar meghozni. Főleg mert érdekli is a többiek véleménye. A tündér kérdésére megrázza a fejét.*
-Vannak nagy állatok. Jak, vadló, de a maihhin a maga négy láb magasságával a legnagyobb. Viszont őket is le lehet vadászni természetesen. A lupus képes rá. Ha az volt az azért jó mert farkas akkor nincs a környéken. De lehetett farkas is vagy Djh'Ibou. Utóbbi úgy, hogy megmérgezte az állatot.
*Arra, hogy veszélyes lenne rájuk a lény, ami ezt tette megrázza a fejét.*
-Az biztos, hogy sikerült egy hatalmas zsákmányt elejtenie vagy elejteniük. Ha falka is, de ezzel sokáig ellesznek és nem kell vadászniuk. Nekünk nem ártanak. A csalitos meg jó rejtekhely a zsákmánynak. Nem biztos, hogy nagy ragadozó volt.
*A kisebb nyomokat észrevéve alaposabban megvizsgálja a helyet. Ez újabb gyanút kelt benne. Felmerül benne az is, hogy vadlovak lennének, de más is. A fák törzsei és ezek a nyomok maihhin-re utalnak. Meg is mutatja a többieknek mit talált.*
-Ezek kisebbek. Lehetnek kölykök is, de akár lovak is. Vagy vadlovak és a maihhin nyomok régebbiek vagy vadászok. De nem ez a módszerünk. Lovakkal egy csordára lecsapni botorság. A csapda vagy az emelkedőről leugratni, hogy nyakukat szegjék inkább illene hozzánk.
*Gondolkozik hangosan. Mindenesetre, hogy a tündér felmásszon egy fára az ellen neki nincs ellenvetése. Ha szeretne segít is neki. Szívesen feltolja.*
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*A nomád a döntést átadja a többieknek. Ez nem olyasmi amit egyedül akar meghozni. Főleg mert érdekli is a többiek véleménye. A tündér kérdésére megrázza a fejét.*
-Vannak nagy állatok. Jak, vadló, de a maihhin a maga négy láb magasságával a legnagyobb. Viszont őket is le lehet vadászni természetesen. A lupus képes rá. Ha az volt az azért jó mert farkas akkor nincs a környéken. De lehetett farkas is vagy Djh'Ibou. Utóbbi úgy, hogy megmérgezte az állatot.
*Arra, hogy veszélyes lenne rájuk a lény, ami ezt tette megrázza a fejét.*
-Az biztos, hogy sikerült egy hatalmas zsákmányt elejtenie vagy elejteniük. Ha falka is, de ezzel sokáig ellesznek és nem kell vadászniuk. Nekünk nem ártanak. A csalitos meg jó rejtekhely a zsákmánynak. Nem biztos, hogy nagy ragadozó volt.
*A kisebb nyomokat észrevéve alaposabban megvizsgálja a helyet. Ez újabb gyanút kelt benne. Felmerül benne az is, hogy vadlovak lennének, de más is. A fák törzsei és ezek a nyomok maihhin-re utalnak. Meg is mutatja a többieknek mit talált.*
-Ezek kisebbek. Lehetnek kölykök is, de akár lovak is. Vagy vadlovak és a maihhin nyomok régebbiek vagy vadászok. De nem ez a módszerünk. Lovakkal egy csordára lecsapni botorság. A csapda vagy az emelkedőről leugratni, hogy nyakukat szegjék inkább illene hozzánk.
*Gondolkozik hangosan. Mindenesetre, hogy a tündér felmásszon egy fára az ellen neki nincs ellenvetése. Ha szeretne segít is neki. Szívesen feltolja.*
2649. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-10 19:37:10
Üzenet elküldve: 2019-09-10 19:37:10
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A csorda szelleme//
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*A nyomok felett megállnak. Köröttük ritkásabb bozótos. Vlendor láthatja és megállapíthatja, hogy valószínűleg egy nagyobb csorda tanyázhatott itt, amit valami viszont megzavart. A hangok kilétére nem derül fény, lehet a távolság miatt nem hallottak semmit belőle, de az is lehet, hogy csupán szemük káprázhatott a távoli homokviharból, bár ez jórészt kizárt. Vlendor, ahogy a közelébe érő Strat is láthatja, hogy a nyomok közül egy nagyobb húzódik, a nem olyan távoli kissé sűrűbb bozótos felé, ahonnan talán némi morgást is hozhat a lágy, homokot kavargató pusztai szél. A szél a bozótos felől fúj, az ő irányukba. A csapat azt is láthatja, hogy a mélyebb nyomok melyek a bozótostól másik irányba, tömegesen vezetnek el, egymástól meglehetősen távol, bár sokan sokfelé indulhattak, mégis, mintha sebesen távoztak volna, futva. Ha a bozótos irányát nyugatra tesszük, akkor a tömeges nyomok bizony észak felé vezetnek, befelé a puszta mélyébe. Ha abba az irányba néznek, nem olyan sűrűn kavargó porfelhőt ugyan, de láthatnak némi felvert homokot a szélben játszani. Nixomia köbenézhet, a csapatot egyelőre nem éri meglepetés. Akad egy magasabb fa, keleti irányba. Nem épp hatalmas, égbe nyúló dologról van szó, ellenben a célnak akár megfelelhet a döntéshez. Miközben az értekezés zajlik, Vlendor mást is felfedezhet a sűrű, mély és kiterjedt lábnyomok között... kisebb, sűrűbb nyomok, mintha paták lennének. Lehet csupán egy csorda vadló tanyázhatott itt és maihhineknek közük sincs a porfelhőhöz?*
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*A nyomok felett megállnak. Köröttük ritkásabb bozótos. Vlendor láthatja és megállapíthatja, hogy valószínűleg egy nagyobb csorda tanyázhatott itt, amit valami viszont megzavart. A hangok kilétére nem derül fény, lehet a távolság miatt nem hallottak semmit belőle, de az is lehet, hogy csupán szemük káprázhatott a távoli homokviharból, bár ez jórészt kizárt. Vlendor, ahogy a közelébe érő Strat is láthatja, hogy a nyomok közül egy nagyobb húzódik, a nem olyan távoli kissé sűrűbb bozótos felé, ahonnan talán némi morgást is hozhat a lágy, homokot kavargató pusztai szél. A szél a bozótos felől fúj, az ő irányukba. A csapat azt is láthatja, hogy a mélyebb nyomok melyek a bozótostól másik irányba, tömegesen vezetnek el, egymástól meglehetősen távol, bár sokan sokfelé indulhattak, mégis, mintha sebesen távoztak volna, futva. Ha a bozótos irányát nyugatra tesszük, akkor a tömeges nyomok bizony észak felé vezetnek, befelé a puszta mélyébe. Ha abba az irányba néznek, nem olyan sűrűn kavargó porfelhőt ugyan, de láthatnak némi felvert homokot a szélben játszani. Nixomia köbenézhet, a csapatot egyelőre nem éri meglepetés. Akad egy magasabb fa, keleti irányba. Nem épp hatalmas, égbe nyúló dologról van szó, ellenben a célnak akár megfelelhet a döntéshez. Miközben az értekezés zajlik, Vlendor mást is felfedezhet a sűrű, mély és kiterjedt lábnyomok között... kisebb, sűrűbb nyomok, mintha paták lennének. Lehet csupán egy csorda vadló tanyázhatott itt és maihhineknek közük sincs a porfelhőhöz?*
2648. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-10 08:33:33
Üzenet elküldve: 2019-09-10 08:33:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Most jön az a rész, amit a legkevésbé kedvel: át kell vágnia a puszta szélén, hogy a szántóra jusson. Eddig csupán a sűrű fűtengerben megbújó rovarok és madarak hars hangját észleli, sem egy kígyó, sem egy lupus fulgur csusszanását, lépteit nem hallja. ~ Mondjuk ezek a ragadozók olyan ügyesek, hogyha itt lennének mellettem, akkor sem észlelném őket. ~ Állapítja meg. Halkan, óvatosan siet, tempósan halad, görnyedve, figyelve a környezetét. A holdak pedig haloványan világítanak felette, mintha ki akarnák szolgáltatni.*
2647. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-07 15:25:45
Üzenet elküldve: 2019-09-07 15:25:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme //
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos hajnala//
* Végre tovább indulnak. Egy jó kis lovaglás után elérik a homokvihar lehetséges helyét. Úgy néz ki, hogy nem vihar volt, hanem valószínűleg egy csorda járt erre. De még milyen csorda lehetett. Hatalmas lábnyomok vannak a földön. Aztán vért pillantanak meg és vonszolás nyomokat. Így már a lánynak van egy sejtése, hogy mi is történhetett itt. Vlendor megerősíti a sejtését és kíváncsi a véleményükre is. Strat kérdései jók, így ehhez nem is fűz hozzá semmit. A tündér a mellet van, hogy nézzenek utána a dolognak. Nixomia már egy picit óvatosabb lenne.*
– Egyetértek Strattal, de nem ártana mérlegelni a dolgokat előtte. Én arra tippelnék, hogy valami nagy ragadozó tette, mert ha falka lett volna, akkor itt helyben szétszedik és nem húzzák el. Szóval ha valami képes egy ilyen nagy jószággal végezni, akkor lehet, hogy velünk is könnyen elbánik. * Közben eszébe jut valami ami talán még működhet is.*
– Mi lenne ha Strat felmászna arra a fára és onnan körbe nézne? Azt a nagy testet, nem hiszem, hogy messzire húzta volna az a valami. A füvet is letaposta valószínűleg, ahogy azt a nagy testet húzta. Így még nagyon közel se kéne mennünk. Na mit szóltok hozzá?* Kérdezi meg a többieket. Szerinte jó ötletnek tűnik.*
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos hajnala//
* Végre tovább indulnak. Egy jó kis lovaglás után elérik a homokvihar lehetséges helyét. Úgy néz ki, hogy nem vihar volt, hanem valószínűleg egy csorda járt erre. De még milyen csorda lehetett. Hatalmas lábnyomok vannak a földön. Aztán vért pillantanak meg és vonszolás nyomokat. Így már a lánynak van egy sejtése, hogy mi is történhetett itt. Vlendor megerősíti a sejtését és kíváncsi a véleményükre is. Strat kérdései jók, így ehhez nem is fűz hozzá semmit. A tündér a mellet van, hogy nézzenek utána a dolognak. Nixomia már egy picit óvatosabb lenne.*
– Egyetértek Strattal, de nem ártana mérlegelni a dolgokat előtte. Én arra tippelnék, hogy valami nagy ragadozó tette, mert ha falka lett volna, akkor itt helyben szétszedik és nem húzzák el. Szóval ha valami képes egy ilyen nagy jószággal végezni, akkor lehet, hogy velünk is könnyen elbánik. * Közben eszébe jut valami ami talán még működhet is.*
– Mi lenne ha Strat felmászna arra a fára és onnan körbe nézne? Azt a nagy testet, nem hiszem, hogy messzire húzta volna az a valami. A füvet is letaposta valószínűleg, ahogy azt a nagy testet húzta. Így még nagyon közel se kéne mennünk. Na mit szóltok hozzá?* Kérdezi meg a többieket. Szerinte jó ötletnek tűnik.*
2646. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-06 22:30:55
Üzenet elküldve: 2019-09-06 22:30:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme//
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*Borzasztóan izgatott, hogy végre nekiindulnak, és nem egy hatalmas kérdőjel tetején csücsülnek. Persze tudja ő, hogy mit miért tesznek, és vannak dolgok, amiket ha nem is szeretne megtenni az ember, kénytelen, ha nem akar meghalni, de mégis. Amint odaérnek, ahol feltehetőleg az állatok voltak amik a porfelhőt kavarták, igazán meglepődik.*
-Ugyan láttam már pár nyomot, de ekkora állatokét sosem. Mondjuk nehéz lenne nem észrevenni, kiszúrja a szemem.
*Közben a fejét vakarja ahogy leszáll ebéről, de nem megy közelebb, nem szeretné, hogy bármiféle nyomot is tönkretegyen, már ha lehetséges ez egyáltalán. Talán Vlendor többet kiolvas belőlük, mint Strat, és azt meg végképp nem szeretné, ha a nomád haragja üldözné, mert belekontárkodott valami fontosba, hisz nem tudhatni, hogy mi fontos, és mi nem. Bár azért az elvonszolt, véres nyomot tényleg nehéz figyelmen kívül hagyni.*
-Két kérdésem lenne. Élnek más ilyen méretű állatok is errefelé? És mi az, ami a csordából el tudott ejteni egyet?
*Teszi fel a kérdést, de közben már azon gondolkozik, hogy mit is kellene tenniük.*
-Ha engem kérdeztek, szerintem nézzük meg. Hisz ha ilyen nyomokat hagynak az állatokat, és ha ezek nem is azok, a Maihinn ugye hangos, így nem hiszem, hogy nehéz lenne megtalálni őket, viszont ki tudja, hogy ezt itt mi, vagy éppen ki csinálta.
*Mutat a nyomra.*
-Te mit gondolsz, Nixomia?
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*Borzasztóan izgatott, hogy végre nekiindulnak, és nem egy hatalmas kérdőjel tetején csücsülnek. Persze tudja ő, hogy mit miért tesznek, és vannak dolgok, amiket ha nem is szeretne megtenni az ember, kénytelen, ha nem akar meghalni, de mégis. Amint odaérnek, ahol feltehetőleg az állatok voltak amik a porfelhőt kavarták, igazán meglepődik.*
-Ugyan láttam már pár nyomot, de ekkora állatokét sosem. Mondjuk nehéz lenne nem észrevenni, kiszúrja a szemem.
*Közben a fejét vakarja ahogy leszáll ebéről, de nem megy közelebb, nem szeretné, hogy bármiféle nyomot is tönkretegyen, már ha lehetséges ez egyáltalán. Talán Vlendor többet kiolvas belőlük, mint Strat, és azt meg végképp nem szeretné, ha a nomád haragja üldözné, mert belekontárkodott valami fontosba, hisz nem tudhatni, hogy mi fontos, és mi nem. Bár azért az elvonszolt, véres nyomot tényleg nehéz figyelmen kívül hagyni.*
-Két kérdésem lenne. Élnek más ilyen méretű állatok is errefelé? És mi az, ami a csordából el tudott ejteni egyet?
*Teszi fel a kérdést, de közben már azon gondolkozik, hogy mit is kellene tenniük.*
-Ha engem kérdeztek, szerintem nézzük meg. Hisz ha ilyen nyomokat hagynak az állatokat, és ha ezek nem is azok, a Maihinn ugye hangos, így nem hiszem, hogy nehéz lenne megtalálni őket, viszont ki tudja, hogy ezt itt mi, vagy éppen ki csinálta.
*Mutat a nyomra.*
-Te mit gondolsz, Nixomia?
2645. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-05 08:30:30
Üzenet elküldve: 2019-09-05 08:30:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Mégse búcsú//
*Learon ugyan nem tudja, de úgy tűnik nem csak ő, hanem Lyna is az istenek kegyeltje, ha ilyen lehetőségeket sodornak az útjába. Könnyen lehet, hogy később nagy mágussá válhat.*
-Már most összefolyt a nyál a számban! *neveti el magát a már sokszor említett pogácsára, hiszen annak mindig jobb íze van, ha asszonyok sütik, nem egy öreg, szakállas kecskepásztor magának.*
-Minden sorodat örömmel fogom olvasni és félreteszem a leveleidet! *A mágusnak akkor is jól esik ez a dolog, ha a valóságban talán nem is fog kapni levelet, hiszen ez azt jelenti, hogy a lányka később is gondolni fog rá, vagy legalábbis most úgy gondolja, hogy így lesz és ez nagy szó!*
-Siessünk akkor! *Persze nem olyan fürge, mint a fiatalok, de azért nem is olyan lassú, mint az ember a ráncokról gondolná, amik az arcán vannak. Alig ötven éves Learon és a sok munka frissen tartja a testét! Mióta itt van a thargoknál olyan erőnlétre tett szert, mint ami fiatal korában sem volt. Ő is szinte barbárrá vált. Legalábbis kinézetét illetően.*
-Oh egy teára? *Csillan fel a szeme.*
-Egy jó almateát nagyon szívesen innék! Otthon kezd kifogyni, úgyhogy csínján bánok vele! Nagyon jól fog esni! *Az ilyen apróságoknak tud a legjobban örülni egy ilyen egyszerű ember, mint Learon! Másoknak mindig nagy dolgok kellenek, de a parasztnak egy tál étel és egy jó tea a legfontosabb!*
-Ha az uraság megengedi, akkor maradni fogok mindenképpen! *Néz hálás tekintettel a kislányra, aki egészen a szívéhez nőtt ez alatt a nem egész másfél nap alatt, amit kettesben eltöltöttek.*
*Learon ugyan nem tudja, de úgy tűnik nem csak ő, hanem Lyna is az istenek kegyeltje, ha ilyen lehetőségeket sodornak az útjába. Könnyen lehet, hogy később nagy mágussá válhat.*
-Már most összefolyt a nyál a számban! *neveti el magát a már sokszor említett pogácsára, hiszen annak mindig jobb íze van, ha asszonyok sütik, nem egy öreg, szakállas kecskepásztor magának.*
-Minden sorodat örömmel fogom olvasni és félreteszem a leveleidet! *A mágusnak akkor is jól esik ez a dolog, ha a valóságban talán nem is fog kapni levelet, hiszen ez azt jelenti, hogy a lányka később is gondolni fog rá, vagy legalábbis most úgy gondolja, hogy így lesz és ez nagy szó!*
-Siessünk akkor! *Persze nem olyan fürge, mint a fiatalok, de azért nem is olyan lassú, mint az ember a ráncokról gondolná, amik az arcán vannak. Alig ötven éves Learon és a sok munka frissen tartja a testét! Mióta itt van a thargoknál olyan erőnlétre tett szert, mint ami fiatal korában sem volt. Ő is szinte barbárrá vált. Legalábbis kinézetét illetően.*
-Oh egy teára? *Csillan fel a szeme.*
-Egy jó almateát nagyon szívesen innék! Otthon kezd kifogyni, úgyhogy csínján bánok vele! Nagyon jól fog esni! *Az ilyen apróságoknak tud a legjobban örülni egy ilyen egyszerű ember, mint Learon! Másoknak mindig nagy dolgok kellenek, de a parasztnak egy tál étel és egy jó tea a legfontosabb!*
-Ha az uraság megengedi, akkor maradni fogok mindenképpen! *Néz hálás tekintettel a kislányra, aki egészen a szívéhez nőtt ez alatt a nem egész másfél nap alatt, amit kettesben eltöltöttek.*
2644. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-04 17:32:16
Üzenet elküldve: 2019-09-04 17:32:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A teremtés előszobája//
*A munka az mindig munka és ilyen formán soha nem lehet megállni vele. A jó doktor sem hagyja abba ameddig él. Ennek értelmében a reggeli ébredés után hamar összeszedi magát, hogy megnézhesse végre mivel szolgálnak neki a csapdákat. Éppen ezért eszik pár falatot és elindul. A szép napos délelőtt mindig kedvez a gyors haladásnak és a nyugodt éjszaka után remélheti, hogy a hurkokban végre fog majd valamilyen élőlényt. Természetesen nem ragaszkodik ahhoz, hogy élve legyenek, de ha még is akkor az sem jelent problémát hiszen az adott pillanatban elveszi majd tőle. Amúgy is mindig lelkesedett azért, hogy ha ő dönthet valaki halála felett.
Az öt csapda körül járása jó pár órát vesz igénybe és sajnálatára, csak az egyikben talál végül valakit. Egy jól megtermett nyúl az, aki szolgálatra jelentkezik nála. Az állat már halott, hiszen a hurok a nyakánál kapta el és az egész éjjeli vergődés utána, ha nem is a légszomjba, de a kimerültségbe hunyhatott el. A doktort mindez cseppet sem érdekli, csak az, hogy a test épségben maradjon. Szüksége van az állat minden izmára, csontjára és szervére. Meg akarja nézni mi hogyan működik és mi mire lesz majd jó.
Lassan és óvatosan húzza le a tetemről a hurkot és emeli ki a szőrös kis jószágot, hogy azt majd magával vihesse a barlangjába. Nem is történik másként az esemény és a doktor egy kis sétával még a déli napszak előtt visszaérkezik sötét kis zugába.
A tetemet az asztalra, amely oltárnak is szolgál már egy rövid idő óta, helyezi és leül mellé egy másik sziklára. Elgondolkodik. Még soha nem csinált ilyen műveletet és amikor az oltárt létrehozta, akkor sem érzett valami hatalmas felemelkedést, vagy a sötét isten befolyását. Pusztán megtörtént az egész és kész. Még abban sem bizonyos, hogy egyáltalán működik az a sötét erő, amelyet életre hívott. Mindenesetre nem fogja elkapkodni a cselekvést és mielőtt beletekintene a nyúl anatómiájába meg akarja nézni, hogy mi volt halálának utolsó momentuma.
Információra van szüksége. Az egész kutatása most ér a leg izgalmasabb szakaszba élet és halál mezsgyéjén halad, hogy megérthesse a teremtés csodálatos világát. Ehhez azonban értenie kell a halál és az élet apró váltásait. Az élet születését és annak elhagyását.
Ezen és hasonló gondolatok kavarognak az elméjében, de végül úgy dönt, hogy mágikus erejét inkább egy olyan dologra koncentrálja, amely jelen helyzetben többel szolgálhat neki, mint egyszerűen a halál utolsó pillanatai.
Feláll addigi ülőhelyéről és az egyik földből kialakított vájathoz sétál, hogy a polcszerű bemélyedésből egy hatalmas kódexet emeljen le. A könyvet az oltárhoz viszi és leteszi annak végébe úgy, hogy az előtte elterülő tetem jól látható legyen. Visszafordulva tintát és tollat is elhelyez a kőmonstrumra.
A pakolás végeztével nincs más hátra mint, hogy kinyissa a teljesen üres lapokat tartalmazó kódexet. Ez pillanatokon belül megtörténik és a tollat csontos újaival megragadva finoman a tintába mártja. A tinta hamar felszívódik a toll rostjai közé és a könyv címet kap magának.*
~A teremtés~ *Kerül fel a lap tetejére, majd a következő sorba.* ~Az élet és halál mezsgyéjén~ *Nem feltétlenül van megelégedve a címmel, de most nem tudná összefoglalni munkájának lényegét jobban, mint amire alapvetően vágyik. Végre elkezdődhet a kutatás.
Feláll addigi ülőhelyéről és a tetemhez sétál. Végig simítja az állat szőrét, amely még mindig puha. Rátekint és szemeit még csak be sem csukva elmormol egy bonyolultabb igét. Alig várja a varázslat hatását és, hogy megtekinthesse annak eredményét. Most minden ezen áll vagy bukik.*
Alludrin Svideran megpróbált varázsolni egy Nekromancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
*A munka az mindig munka és ilyen formán soha nem lehet megállni vele. A jó doktor sem hagyja abba ameddig él. Ennek értelmében a reggeli ébredés után hamar összeszedi magát, hogy megnézhesse végre mivel szolgálnak neki a csapdákat. Éppen ezért eszik pár falatot és elindul. A szép napos délelőtt mindig kedvez a gyors haladásnak és a nyugodt éjszaka után remélheti, hogy a hurkokban végre fog majd valamilyen élőlényt. Természetesen nem ragaszkodik ahhoz, hogy élve legyenek, de ha még is akkor az sem jelent problémát hiszen az adott pillanatban elveszi majd tőle. Amúgy is mindig lelkesedett azért, hogy ha ő dönthet valaki halála felett.
Az öt csapda körül járása jó pár órát vesz igénybe és sajnálatára, csak az egyikben talál végül valakit. Egy jól megtermett nyúl az, aki szolgálatra jelentkezik nála. Az állat már halott, hiszen a hurok a nyakánál kapta el és az egész éjjeli vergődés utána, ha nem is a légszomjba, de a kimerültségbe hunyhatott el. A doktort mindez cseppet sem érdekli, csak az, hogy a test épségben maradjon. Szüksége van az állat minden izmára, csontjára és szervére. Meg akarja nézni mi hogyan működik és mi mire lesz majd jó.
Lassan és óvatosan húzza le a tetemről a hurkot és emeli ki a szőrös kis jószágot, hogy azt majd magával vihesse a barlangjába. Nem is történik másként az esemény és a doktor egy kis sétával még a déli napszak előtt visszaérkezik sötét kis zugába.
A tetemet az asztalra, amely oltárnak is szolgál már egy rövid idő óta, helyezi és leül mellé egy másik sziklára. Elgondolkodik. Még soha nem csinált ilyen műveletet és amikor az oltárt létrehozta, akkor sem érzett valami hatalmas felemelkedést, vagy a sötét isten befolyását. Pusztán megtörtént az egész és kész. Még abban sem bizonyos, hogy egyáltalán működik az a sötét erő, amelyet életre hívott. Mindenesetre nem fogja elkapkodni a cselekvést és mielőtt beletekintene a nyúl anatómiájába meg akarja nézni, hogy mi volt halálának utolsó momentuma.
Információra van szüksége. Az egész kutatása most ér a leg izgalmasabb szakaszba élet és halál mezsgyéjén halad, hogy megérthesse a teremtés csodálatos világát. Ehhez azonban értenie kell a halál és az élet apró váltásait. Az élet születését és annak elhagyását.
Ezen és hasonló gondolatok kavarognak az elméjében, de végül úgy dönt, hogy mágikus erejét inkább egy olyan dologra koncentrálja, amely jelen helyzetben többel szolgálhat neki, mint egyszerűen a halál utolsó pillanatai.
Feláll addigi ülőhelyéről és az egyik földből kialakított vájathoz sétál, hogy a polcszerű bemélyedésből egy hatalmas kódexet emeljen le. A könyvet az oltárhoz viszi és leteszi annak végébe úgy, hogy az előtte elterülő tetem jól látható legyen. Visszafordulva tintát és tollat is elhelyez a kőmonstrumra.
A pakolás végeztével nincs más hátra mint, hogy kinyissa a teljesen üres lapokat tartalmazó kódexet. Ez pillanatokon belül megtörténik és a tollat csontos újaival megragadva finoman a tintába mártja. A tinta hamar felszívódik a toll rostjai közé és a könyv címet kap magának.*
~A teremtés~ *Kerül fel a lap tetejére, majd a következő sorba.* ~Az élet és halál mezsgyéjén~ *Nem feltétlenül van megelégedve a címmel, de most nem tudná összefoglalni munkájának lényegét jobban, mint amire alapvetően vágyik. Végre elkezdődhet a kutatás.
Feláll addigi ülőhelyéről és a tetemhez sétál. Végig simítja az állat szőrét, amely még mindig puha. Rátekint és szemeit még csak be sem csukva elmormol egy bonyolultabb igét. Alig várja a varázslat hatását és, hogy megtekinthesse annak eredményét. Most minden ezen áll vagy bukik.*
Alludrin Svideran megpróbált varázsolni egy Nekromancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
2643. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-03 22:36:24
Üzenet elküldve: 2019-09-03 22:36:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme//
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*Végül lóra vagy kutyára szállnak és elindulnak arra amerre a porfelhőt látták. A tündérnek tetszett a barbár megjegyzése. Út közben a puszta megmutatja nekik milyen változatos is tud lenni. A nyulak és pockok most megnyugodhatnak. A csapatnak nem ők a célpontjaik. Élelem is van még elég. A hangyabolyt se kívánják zargatni. Hadd éljék békességben az életüket. És másfél óra múlva meg is érkeznek. A nomád leszáll a lováról és a gyeplőt a tündérnek adja. Ha a többiek előre mennének akkor a kinyújtott kezével állítja meg őket. Látszik az arcán, hogy nagyon figyel. Alaposan szétnéz és a lépteire is figyel. Mintha tojásokon lépdelne. Hosszasan vizsgálja a terepet. Időközben a feltűnőbb dolgokra rámutat. A fák kérgére, néhány patanyomra. Előbbit alaposabban megvizsgálja, hogy friss-e. Végül egy véres vonszolásnyom fölött megáll.*
-Furcsa. A maihhin megtalálása könnyű dolog ha a közelben van. Mély bőgése van ami messzire elhallatszik. Szokásuk ilyen nyomot hagyni a fákon és a nyomok szerint nagy állatok voltak itt. De nem hallottuk őket. Mindenesetre egy csorda volt itt. Nagytestű állatok. Rájuk támadtak valamilyen ragadozók. Egyet el is ejtettek. Arrafelé vonszolták a testet. Utánanézzünk vagy kövessük a csorda nyomát?
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*Végül lóra vagy kutyára szállnak és elindulnak arra amerre a porfelhőt látták. A tündérnek tetszett a barbár megjegyzése. Út közben a puszta megmutatja nekik milyen változatos is tud lenni. A nyulak és pockok most megnyugodhatnak. A csapatnak nem ők a célpontjaik. Élelem is van még elég. A hangyabolyt se kívánják zargatni. Hadd éljék békességben az életüket. És másfél óra múlva meg is érkeznek. A nomád leszáll a lováról és a gyeplőt a tündérnek adja. Ha a többiek előre mennének akkor a kinyújtott kezével állítja meg őket. Látszik az arcán, hogy nagyon figyel. Alaposan szétnéz és a lépteire is figyel. Mintha tojásokon lépdelne. Hosszasan vizsgálja a terepet. Időközben a feltűnőbb dolgokra rámutat. A fák kérgére, néhány patanyomra. Előbbit alaposabban megvizsgálja, hogy friss-e. Végül egy véres vonszolásnyom fölött megáll.*
-Furcsa. A maihhin megtalálása könnyű dolog ha a közelben van. Mély bőgése van ami messzire elhallatszik. Szokásuk ilyen nyomot hagyni a fákon és a nyomok szerint nagy állatok voltak itt. De nem hallottuk őket. Mindenesetre egy csorda volt itt. Nagytestű állatok. Rájuk támadtak valamilyen ragadozók. Egyet el is ejtettek. Arrafelé vonszolták a testet. Utánanézzünk vagy kövessük a csorda nyomát?
2642. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-03 15:28:33
Üzenet elküldve: 2019-09-03 15:28:33
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A csorda szelleme//
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*Nem lehet tudni egyelőre, hogy Vlendor sejtései beigazolódnak-e, s csupán elkerülte őket az igencsak veszélyes időjárás jelenség, azonban, mihelyst azt észlelik, hogy a porfelleg lassan megszűnik, majd teljesen elhal, nem tétováznak a forró homokba ásva. A szükséges tanácsok elhangoznak, s a kényszerpihenőt követően, mely egyébiránt szükséges is volt a kimerítő munka után, a társaság mindegyik tagja egyetért az indulásban. A tábor megbontva, összekészítve, az állatok kipihenten, így nincs akadálya annak, hogy a pusztaság mélyébe induljanak. Vlendor iránynak a lehetséges homokvihart jelöli ki, bár a távolság csalóka, a pihent állatok hátán ezt a távot viszonylag hamar úgy másfél órán belül leküzdik. Jó ötlet volt hátasokat hozni. A pusztaság talaja ugyan szikkadt, olykor pedig a lovak marjáig ér a fű, mindenesetre sem futóhomok, sem pedig egyéb természetes akadály nem kerül útjukba. Szerencséjük van. A kora reggel hamarosan átvált immár délelőttbe, s a nap útját végigkísérve nézhetik, hogyan változik a táj, szinte mérföldről mérföldre. Hamarosan elérik a furcsa földsüvegeket is, s közelről már láthatják, hogy bizony bolyokról van szó, melynek oldalán hangyák tevékenykednek szorgosan. Nem veszélyesek, ha nem bolygatják őket. Látni több vadat is, főképpen a magas, kék égen keringő sasokat, sólymokat, de üregi nyúl, vagy egyéb apróvad mozgását is észlelhetik. A homokviharnak nyoma sincs, jóllehet már nagyjából elérnek arra a területre ahol észlelték azt. Körben néhány fa, melynek oldalain a kéreg lehántva, s a pusztaság talaján akárha táncmulatság megtartására került volna sor. Száz meg száz nyom, össze-vissza, egyikük mélyebb, másikuk sekélyebb, van, ahol a fű van kifeküdve, van, hol a kissé porhanyós talajban vontatott, elnyújtott nyomok láthatók, mintha hirtelen kellett volna az állatnak megugrania. Nagy teremtményekről beszélünk, nem apróvadakról, bizony így a nyomokból ítélve hatalmas állatokról lehet szó. Ha alaposabban körbenéznek, az egyik szikesebb, repedezettebb földterületen sötét foltot láthatnak, közelről nézve mélyvöröses színű. A folt környékén egy meghatározható irányba vonszolásnyomok, s a vöröses elmázolt folt, csíkban folytatódik be egy sűrűbb bozótosba.*
//Esz.6887. Perzselő homok, Borquos, reggel//
*Nem lehet tudni egyelőre, hogy Vlendor sejtései beigazolódnak-e, s csupán elkerülte őket az igencsak veszélyes időjárás jelenség, azonban, mihelyst azt észlelik, hogy a porfelleg lassan megszűnik, majd teljesen elhal, nem tétováznak a forró homokba ásva. A szükséges tanácsok elhangoznak, s a kényszerpihenőt követően, mely egyébiránt szükséges is volt a kimerítő munka után, a társaság mindegyik tagja egyetért az indulásban. A tábor megbontva, összekészítve, az állatok kipihenten, így nincs akadálya annak, hogy a pusztaság mélyébe induljanak. Vlendor iránynak a lehetséges homokvihart jelöli ki, bár a távolság csalóka, a pihent állatok hátán ezt a távot viszonylag hamar úgy másfél órán belül leküzdik. Jó ötlet volt hátasokat hozni. A pusztaság talaja ugyan szikkadt, olykor pedig a lovak marjáig ér a fű, mindenesetre sem futóhomok, sem pedig egyéb természetes akadály nem kerül útjukba. Szerencséjük van. A kora reggel hamarosan átvált immár délelőttbe, s a nap útját végigkísérve nézhetik, hogyan változik a táj, szinte mérföldről mérföldre. Hamarosan elérik a furcsa földsüvegeket is, s közelről már láthatják, hogy bizony bolyokról van szó, melynek oldalán hangyák tevékenykednek szorgosan. Nem veszélyesek, ha nem bolygatják őket. Látni több vadat is, főképpen a magas, kék égen keringő sasokat, sólymokat, de üregi nyúl, vagy egyéb apróvad mozgását is észlelhetik. A homokviharnak nyoma sincs, jóllehet már nagyjából elérnek arra a területre ahol észlelték azt. Körben néhány fa, melynek oldalain a kéreg lehántva, s a pusztaság talaján akárha táncmulatság megtartására került volna sor. Száz meg száz nyom, össze-vissza, egyikük mélyebb, másikuk sekélyebb, van, ahol a fű van kifeküdve, van, hol a kissé porhanyós talajban vontatott, elnyújtott nyomok láthatók, mintha hirtelen kellett volna az állatnak megugrania. Nagy teremtményekről beszélünk, nem apróvadakról, bizony így a nyomokból ítélve hatalmas állatokról lehet szó. Ha alaposabban körbenéznek, az egyik szikesebb, repedezettebb földterületen sötét foltot láthatnak, közelről nézve mélyvöröses színű. A folt környékén egy meghatározható irányba vonszolásnyomok, s a vöröses elmázolt folt, csíkban folytatódik be egy sűrűbb bozótosba.*
2641. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2019-09-02 21:09:23
Üzenet elküldve: 2019-09-02 21:09:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//A csorda szelleme //
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos, kora reggel//
* Nixomia el van a tábor lebontásával egy darabi. A többiek rendületlenül ásnak. Bár szerinte inkább a tündérnek kellet, volna a tábort bontani, de neki így is jó. El ugyan nem fárad, de a meleget ő is érzi. Muszáj inna a vizéből. A többiek rendesen kimelegednek a munkában. Mintha Straton ez jobba meg is látszana, mint a barbáron. Persze érthető a dolog. Ha megásták, akkor a lány úgy tesz, ahogy Vlendor tanácsolta. A jószágokat megpróbálja lefektetni majd kijelölt helyre. Aztán ő is bevonul a fedezékbe. Egy ideig ott várakoznak, de nem történik semmi. A porfelhő a távolban lassan eloszlik. A vezetőjük kiadja a menet utasítást és óvatosan megindulnak.*
//E.Sz.6887. Perzselő homok, Borquos, kora reggel//
* Nixomia el van a tábor lebontásával egy darabi. A többiek rendületlenül ásnak. Bár szerinte inkább a tündérnek kellet, volna a tábort bontani, de neki így is jó. El ugyan nem fárad, de a meleget ő is érzi. Muszáj inna a vizéből. A többiek rendesen kimelegednek a munkában. Mintha Straton ez jobba meg is látszana, mint a barbáron. Persze érthető a dolog. Ha megásták, akkor a lány úgy tesz, ahogy Vlendor tanácsolta. A jószágokat megpróbálja lefektetni majd kijelölt helyre. Aztán ő is bevonul a fedezékbe. Egy ideig ott várakoznak, de nem történik semmi. A porfelhő a távolban lassan eloszlik. A vezetőjük kiadja a menet utasítást és óvatosan megindulnak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784