Archívum - Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 89 (1761. - 1780. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784
1780. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-30 15:47:32
Üzenet elküldve: 2017-03-30 15:47:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Khrosas nem olyan tapasztalt az aktusokban, mint a társa lehet. Habár készséges és odaadó, az teljességgel ösztönből és a növény hatásából ered. Átlagos állapotban nem próbálkozna ilyesmivel, magától biztosan nem és mire bárki is rávenné ilyesmire, már régen elmenne mindkettejük kedve a dologtól. A füvekkel ez máshogy van. Nem változtatják meg, csak kinyitják a kapukat, amiket bezárt.
Mindent kitárt szívvel fogad, amit a férfi adni tud. Amikor ő durvulni kezd Khrosas érzi, hogy elveszett. Ezek a pillanatok sokkal édesebbek, mint hihette volna, még egy kis falat és már nem sok remény marad számára. Izzadság csepp folyik végig tarkóján és dél felé vándorol. Úgy érzi, hogy lyuk nyílt a szívén és azon át vérzik, nincs kiút számára.
Sóhajok, nyögések és kuncogás egyvelegével fogad mindent, amit képes érezni. Az érzelmei hegyének a csúcsán elenged egy félig hangos kiáltást. Felérkezett és tudatnia kell a világgal, hogy ott van, mert az ösztönei ezt diktálják. Szinte zsibbadtan érzékeli az utolsó mozdulatokat, amivel a partnere is elvégzi a dolgát, aztán már csak liheg és természetesen nevetgél. Ezt Learon hosszú csókja szakítja meg, amit minden további hezitálás nélkül elfogad és viszonoz. Keze felsiklik a férfi arcára, másik karjával átöleli a nyakát.*
- Meg hiszem azt! *Mosolyog és hosszú lélegzetvételekkel igyekszik lassítani hevesen kalapáló szívét. Eztán hátradől fejét egy fűpárnán nyugtatja le.* Oh... oh... adok ajándékba a holmiból, ne féljél. *Nevet, amikor már rendesen kap levegőt. Felajánlja, hogy megosztja Learonnal az adagját, elvégre nem erkölcsös - most -, tudja, hogy más hölgyek is élnek a világon.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.04.03 17:56:47, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Khrosas nem olyan tapasztalt az aktusokban, mint a társa lehet. Habár készséges és odaadó, az teljességgel ösztönből és a növény hatásából ered. Átlagos állapotban nem próbálkozna ilyesmivel, magától biztosan nem és mire bárki is rávenné ilyesmire, már régen elmenne mindkettejük kedve a dologtól. A füvekkel ez máshogy van. Nem változtatják meg, csak kinyitják a kapukat, amiket bezárt.
Mindent kitárt szívvel fogad, amit a férfi adni tud. Amikor ő durvulni kezd Khrosas érzi, hogy elveszett. Ezek a pillanatok sokkal édesebbek, mint hihette volna, még egy kis falat és már nem sok remény marad számára. Izzadság csepp folyik végig tarkóján és dél felé vándorol. Úgy érzi, hogy lyuk nyílt a szívén és azon át vérzik, nincs kiút számára.
Sóhajok, nyögések és kuncogás egyvelegével fogad mindent, amit képes érezni. Az érzelmei hegyének a csúcsán elenged egy félig hangos kiáltást. Felérkezett és tudatnia kell a világgal, hogy ott van, mert az ösztönei ezt diktálják. Szinte zsibbadtan érzékeli az utolsó mozdulatokat, amivel a partnere is elvégzi a dolgát, aztán már csak liheg és természetesen nevetgél. Ezt Learon hosszú csókja szakítja meg, amit minden további hezitálás nélkül elfogad és viszonoz. Keze felsiklik a férfi arcára, másik karjával átöleli a nyakát.*
- Meg hiszem azt! *Mosolyog és hosszú lélegzetvételekkel igyekszik lassítani hevesen kalapáló szívét. Eztán hátradől fejét egy fűpárnán nyugtatja le.* Oh... oh... adok ajándékba a holmiból, ne féljél. *Nevet, amikor már rendesen kap levegőt. Felajánlja, hogy megosztja Learonnal az adagját, elvégre nem erkölcsös - most -, tudja, hogy más hölgyek is élnek a világon.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.04.03 17:56:47, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
1779. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-30 15:23:15
Üzenet elküldve: 2017-03-30 15:23:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az ördögvigyor és a lány kezessége tökéletes önbizalommal tölti el. Az élmény amit Khorsas teste okoz neki, többszörösének tűnik a férfi számára, mint egy átlagos aktus. Az izmai feszülnek, mintha el akarnának pattanni, és nyoma sincs annak a nyugodtságnak, ami általában átjárja a férfit. Jelen helyzetben úgy érzi, hogy ez a növény, amit szívtak megoldás mindenre. Amikor a lány lábai derekára fonódnak, a pásztor érezhetően bedurvul, és a ne kímélj után már teljes hévvel adja át magát az ösztöneinek. Amikor közelebb húzódik hozzá a nő, ő is átveszi a csókok osztogatását és a lány fülét, nyakát harapdálja finoman, valamint valami furcsa ösztöntől fogva, valószínűleg az ördögvigyor hatására végignyalja Khorsas arcát.*
-Mehe! *Próbál valami értelmeset kicsikarni magából, de annyira belelendül az élvezetekbe, hogy nem futja értelmes mondatra, csak összefüggéstelen nevetésre és néha nyögésekre. Valószínűleg kívülről elég mulatságosnak hathat ez, de szerencsére a kecskéken -úgy a földi, mint a felhőkecskék- kívül nem látja őket senki, még a kutya sem, mert azt leköti a jószágok vigyázása, míg gazdája mással törődik. Mikor látja, hogy partnere elért a csúcsra, ő is pár mozdulattal bevégzi a maga örömét, és egy hosszas nyögéssel ad ki magából mindent. Ezután egyszerűen magához húzza a lányt és átöleli, hogy megcsókolhassa. Hosszan, érzékien, ha az enged ilyesmit.*
-Hogy ez mennyire jó volt! Gyakrabban kéne szívni ezeket a növényeket! *Vigyorog Khorsasra, hálás tekintettel.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.04.03 17:57:06, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az ördögvigyor és a lány kezessége tökéletes önbizalommal tölti el. Az élmény amit Khorsas teste okoz neki, többszörösének tűnik a férfi számára, mint egy átlagos aktus. Az izmai feszülnek, mintha el akarnának pattanni, és nyoma sincs annak a nyugodtságnak, ami általában átjárja a férfit. Jelen helyzetben úgy érzi, hogy ez a növény, amit szívtak megoldás mindenre. Amikor a lány lábai derekára fonódnak, a pásztor érezhetően bedurvul, és a ne kímélj után már teljes hévvel adja át magát az ösztöneinek. Amikor közelebb húzódik hozzá a nő, ő is átveszi a csókok osztogatását és a lány fülét, nyakát harapdálja finoman, valamint valami furcsa ösztöntől fogva, valószínűleg az ördögvigyor hatására végignyalja Khorsas arcát.*
-Mehe! *Próbál valami értelmeset kicsikarni magából, de annyira belelendül az élvezetekbe, hogy nem futja értelmes mondatra, csak összefüggéstelen nevetésre és néha nyögésekre. Valószínűleg kívülről elég mulatságosnak hathat ez, de szerencsére a kecskéken -úgy a földi, mint a felhőkecskék- kívül nem látja őket senki, még a kutya sem, mert azt leköti a jószágok vigyázása, míg gazdája mással törődik. Mikor látja, hogy partnere elért a csúcsra, ő is pár mozdulattal bevégzi a maga örömét, és egy hosszas nyögéssel ad ki magából mindent. Ezután egyszerűen magához húzza a lányt és átöleli, hogy megcsókolhassa. Hosszan, érzékien, ha az enged ilyesmit.*
-Hogy ez mennyire jó volt! Gyakrabban kéne szívni ezeket a növényeket! *Vigyorog Khorsasra, hálás tekintettel.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.04.03 17:57:06, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
1778. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-29 15:20:40
Üzenet elküldve: 2017-03-29 15:20:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Nem tudja elérni agyának az a része, ami a döntéseket készíti, ami mérlegel és választ. Teljes mértékben maga alá kényszerítette az ösztöni rész, lenyomta és fojtogatja. Kiszabadulni már csak akkor fog, ha minden bódulat felszívódik. Akkor is meggyötörten és kifacsartan.
Eme ösztönével falja most a férfit fel. Minden mohósággal, minden szenvedéllyel. Nyál csordul a szájából, amikor fel kell kelnie. Hanyagul törli le szájáról kézfejével. Széles vigyorral a száján enged az erősebb akaratnak. Lábát úgy irányítja, hogy különösebb sérülés nélkül tudjon a hátára dőlni. Karját a férfi vállára teszi, lábait szélesre tárja, hogy ne legyen semmi akadálya a pásztor mozdulatainak. Sóhajokba fulladó kuncogással fogadja a kezeinek munkáját.
Gerince, derekának izmai megfeszülnek amikor az örömszerzés legmagasabb fokára hágnak. Mosollyal az arcán fogadja a gesztust, szemei vad, csapodár tábortűzként szikráznak a férfi felé. Feltett szándékuk elégetni mindent, ami az útjukba kerül. Nem akármilyen tűz lobog odabenn, nem földi eredetű.
Lábait a férfi derekára kulcsolva ösztönzi a mozgásra. Kezével a vállát szorítja. Nyögés, nevetés és sóhajok elegye váltakozik, ahogy átadja magát az élvezetnek.*
- Hehh... *Mosolyog, egy útszéli kurtizán tekintetével néz a férfira. Közelebb húzódik hozzá, arcával a nyakát célozza és millió csókkal illeti. Az arcára is szán egy párat, majd a füléhez hajol és rövid kuncogás után suttogni kezd.*
- Ne kímélj... *Eztán kicsit eltávolodik, csípőjével igyekszik felvenni a férfi ritmusát, hogy ne csak neki jusson ki a mozgásból.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Nem tudja elérni agyának az a része, ami a döntéseket készíti, ami mérlegel és választ. Teljes mértékben maga alá kényszerítette az ösztöni rész, lenyomta és fojtogatja. Kiszabadulni már csak akkor fog, ha minden bódulat felszívódik. Akkor is meggyötörten és kifacsartan.
Eme ösztönével falja most a férfit fel. Minden mohósággal, minden szenvedéllyel. Nyál csordul a szájából, amikor fel kell kelnie. Hanyagul törli le szájáról kézfejével. Széles vigyorral a száján enged az erősebb akaratnak. Lábát úgy irányítja, hogy különösebb sérülés nélkül tudjon a hátára dőlni. Karját a férfi vállára teszi, lábait szélesre tárja, hogy ne legyen semmi akadálya a pásztor mozdulatainak. Sóhajokba fulladó kuncogással fogadja a kezeinek munkáját.
Gerince, derekának izmai megfeszülnek amikor az örömszerzés legmagasabb fokára hágnak. Mosollyal az arcán fogadja a gesztust, szemei vad, csapodár tábortűzként szikráznak a férfi felé. Feltett szándékuk elégetni mindent, ami az útjukba kerül. Nem akármilyen tűz lobog odabenn, nem földi eredetű.
Lábait a férfi derekára kulcsolva ösztönzi a mozgásra. Kezével a vállát szorítja. Nyögés, nevetés és sóhajok elegye váltakozik, ahogy átadja magát az élvezetnek.*
- Hehh... *Mosolyog, egy útszéli kurtizán tekintetével néz a férfira. Közelebb húzódik hozzá, arcával a nyakát célozza és millió csókkal illeti. Az arcára is szán egy párat, majd a füléhez hajol és rövid kuncogás után suttogni kezd.*
- Ne kímélj... *Eztán kicsit eltávolodik, csípőjével igyekszik felvenni a férfi ritmusát, hogy ne csak neki jusson ki a mozgásból.*
1777. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-29 13:57:45
Üzenet elküldve: 2017-03-29 13:57:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Learon teste is ég, hiába a kinti hűvösség. Nem is érzi, noha már teljesen csupaszok mind a ketten. Hevíti a vágy kettejüket. Learon hagyja magát irányítani egy kicsit, élvezi ahogy a lány a saját kezébe és szájába vette a dolgokat. Most pillantása egyáltalán nem fordul máshova, csakis Khorsasra szegezi. Nem csak teste, hanem tekintete is lángol. Most már nem folyamatosan nevetés, hanem egy furcsa, megelégedettség vigyora ül arcán. A teljes boldogság ábrázata. Egy ponton már azt érzi, hogy itt a vége a játéknak, de ekkor lehúzza magáról a lányt, hogy kissé alábbhagyjon az érzés. Ujjai ráfonódnak a lány csuklójára, hogy egy határozott mozdulattal hanyatt dönthesse partnerét. Túlzottan jó érzés volt amit csinált, és a pásztor nem akar ilyen gyorsan véget vetni a pásztor órának. Amikor is újra végigbámulja, szinte felfalja tekintetével a nő testét, ujjai annak combjai közé furakodnak, majd pedig férfiassága kerül az ujjak helyére és először lassú, finom mozdulatokkal készíti fel a testüket, majd ha már érzi, hogy tempót válthat, begyorsul. Erre ment ki a dolog. Testét már feszítette szét a vágy és most végre kiadhatja magából a feszültséget, hála az ördögvigyornak és partnerének, aki olyan odaadóan vállalkozott erre a kölcsönös örömszerzésre. Mindkettejükre ráfért már egy kis kikapcsolódás.* ~Ilyet egy kecske sem tud!~ *Fordul meg fejébe, és szerencsére akármennyi fű meg növény meg ilyesmi van benne, ezt nem mondja ki hangosan. Azon sem gondolkodik, hogy miért is hasonlítja a lányt a jószágaihoz.*
-Piszok jó vagy! *Ez már azért kijön két mozdulat között.*
A hozzászólás írója (Learon Derin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.29 14:18:41
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Learon teste is ég, hiába a kinti hűvösség. Nem is érzi, noha már teljesen csupaszok mind a ketten. Hevíti a vágy kettejüket. Learon hagyja magát irányítani egy kicsit, élvezi ahogy a lány a saját kezébe és szájába vette a dolgokat. Most pillantása egyáltalán nem fordul máshova, csakis Khorsasra szegezi. Nem csak teste, hanem tekintete is lángol. Most már nem folyamatosan nevetés, hanem egy furcsa, megelégedettség vigyora ül arcán. A teljes boldogság ábrázata. Egy ponton már azt érzi, hogy itt a vége a játéknak, de ekkor lehúzza magáról a lányt, hogy kissé alábbhagyjon az érzés. Ujjai ráfonódnak a lány csuklójára, hogy egy határozott mozdulattal hanyatt dönthesse partnerét. Túlzottan jó érzés volt amit csinált, és a pásztor nem akar ilyen gyorsan véget vetni a pásztor órának. Amikor is újra végigbámulja, szinte felfalja tekintetével a nő testét, ujjai annak combjai közé furakodnak, majd pedig férfiassága kerül az ujjak helyére és először lassú, finom mozdulatokkal készíti fel a testüket, majd ha már érzi, hogy tempót válthat, begyorsul. Erre ment ki a dolog. Testét már feszítette szét a vágy és most végre kiadhatja magából a feszültséget, hála az ördögvigyornak és partnerének, aki olyan odaadóan vállalkozott erre a kölcsönös örömszerzésre. Mindkettejükre ráfért már egy kis kikapcsolódás.* ~Ilyet egy kecske sem tud!~ *Fordul meg fejébe, és szerencsére akármennyi fű meg növény meg ilyesmi van benne, ezt nem mondja ki hangosan. Azon sem gondolkodik, hogy miért is hasonlítja a lányt a jószágaihoz.*
-Piszok jó vagy! *Ez már azért kijön két mozdulat között.*
A hozzászólás írója (Learon Derin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.29 14:18:41
1776. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-29 07:43:37
Üzenet elküldve: 2017-03-29 07:43:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A látnok háza//
*Az történik amit Quantall szíve szerint elkerült volna. Az ellenfelét sikerül lefegyvereznie és a fajtárs ügyesen ki is gáncsolja viszont az felkiált. Quantall nem sokat gondolkozik. Megpróbálja a kardja gombjával kiütni a földön fekvőt, hogy több gondot már ne okozzon. Amennyiben ez sikerült két határozott kézjellel Marzain-t az ajtó mellé küldi, hogy ott várja meglepetésből az érkezőket. Ő pedig a remélhetőleg kábult test mellett áll és annak szegezi a fegyverét abban a reményben, hogy a társuk életét féltve nem próbál meg a többi idegen harcba bocsátkozni.*
~Csak ne számszeríjász érkezzen!~
*Amennyiben nem sikerül egyből kiütni a vak földön fekvőt Quantall párat még odaüt. Nem akarja megölni a fickót hisz azt sem tudja mit keres itt, de nem akar felesleges problémát.*
*Az történik amit Quantall szíve szerint elkerült volna. Az ellenfelét sikerül lefegyvereznie és a fajtárs ügyesen ki is gáncsolja viszont az felkiált. Quantall nem sokat gondolkozik. Megpróbálja a kardja gombjával kiütni a földön fekvőt, hogy több gondot már ne okozzon. Amennyiben ez sikerült két határozott kézjellel Marzain-t az ajtó mellé küldi, hogy ott várja meglepetésből az érkezőket. Ő pedig a remélhetőleg kábult test mellett áll és annak szegezi a fegyverét abban a reményben, hogy a társuk életét féltve nem próbál meg a többi idegen harcba bocsátkozni.*
~Csak ne számszeríjász érkezzen!~
*Amennyiben nem sikerül egyből kiütni a vak földön fekvőt Quantall párat még odaüt. Nem akarja megölni a fickót hisz azt sem tudja mit keres itt, de nem akar felesleges problémát.*
1775. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-28 09:05:57
Üzenet elküldve: 2017-03-28 09:05:57
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Úgy izzik fel az ő teste és agya is, mint a parázs a pipájában. Úgy érzi ő is hamuvá fog válni hamarosan, ha nem szűnik meg ez a forróság. A tűz, ami égeti a bőrét, le jut egészen a csontjáig, felperzseli a lelkét. Talán csak képzelődik, de mintha lélegzetével párát is felszabadítana a levegőben. Védekezésképpen kéri Learont, a helycserére. Nem akarja, hogy idő előtt véget érjen a mágia, ami magával ragadta. Élvezni akarja, mindkettejük utolsó cseppjéig.
Egyik kezével a földet támasztja, másikkal követi a férfi alakját, míg szájával feltérképezi annak minden pontját. Mikor leér a férfiasságáig, a simogató keze kicsit durvábban szorítja meg deréktájékon, szinte arcához húzva egy az egyben az egész embert. Nyelvével cirógatja, ajkaival kényezteti, mohón magáévá teszi, majd lassabb tempóra vált, hogy pihenjen a következő hullám előtt. Mosolya újra és újra megkísérti, nem hagyja, hogy tökéletes munkát végezzen, de nem bánja, ettől csak jobb lesz az élmény számára.
Kezével sem tétlenkedik, ott cirógatja ahol éri, míg mellével igyekszik közel húzódni, hogy melegen tartsa az alsóbb részeket is. Neki is jól esik, hogy Learon a haját cirógatja, s élvezi, hogy kitessékeli azt a képből. Tekintetével időnként fel-felnéz, hogy láthassa mennyire okoz örömet a férfinak játékával.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Úgy izzik fel az ő teste és agya is, mint a parázs a pipájában. Úgy érzi ő is hamuvá fog válni hamarosan, ha nem szűnik meg ez a forróság. A tűz, ami égeti a bőrét, le jut egészen a csontjáig, felperzseli a lelkét. Talán csak képzelődik, de mintha lélegzetével párát is felszabadítana a levegőben. Védekezésképpen kéri Learont, a helycserére. Nem akarja, hogy idő előtt véget érjen a mágia, ami magával ragadta. Élvezni akarja, mindkettejük utolsó cseppjéig.
Egyik kezével a földet támasztja, másikkal követi a férfi alakját, míg szájával feltérképezi annak minden pontját. Mikor leér a férfiasságáig, a simogató keze kicsit durvábban szorítja meg deréktájékon, szinte arcához húzva egy az egyben az egész embert. Nyelvével cirógatja, ajkaival kényezteti, mohón magáévá teszi, majd lassabb tempóra vált, hogy pihenjen a következő hullám előtt. Mosolya újra és újra megkísérti, nem hagyja, hogy tökéletes munkát végezzen, de nem bánja, ettől csak jobb lesz az élmény számára.
Kezével sem tétlenkedik, ott cirógatja ahol éri, míg mellével igyekszik közel húzódni, hogy melegen tartsa az alsóbb részeket is. Neki is jól esik, hogy Learon a haját cirógatja, s élvezi, hogy kitessékeli azt a képből. Tekintetével időnként fel-felnéz, hogy láthassa mennyire okoz örömet a férfinak játékával.*
1774. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-28 08:44:49
Üzenet elküldve: 2017-03-28 08:44:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Ő sem gondol másra, csak a lány finoman remegő testére, édes kacajára és ami a legjobb az egészben, az ízére, amit még ha véget ér ez az egész, akkor sem fog sosem elfelejteni. Ahogy az ujjak hajába túrnak, először magabiztosságot érez, majd később fel is néz és kis csalódással veszi tudomásul, hogy abba kell hagynia a számára oly szórakoztató játékot és helyet kell cserélniük. Egyébként nem ellenkezik, átadja magát az asszonyi akartnak, még ha elképzelésénél gyorsabban is lett vége a kényeztetésnek. Az ördögvigyor hatása miatt, nem olyan kimért szerető mint általában, hanem mohón, szinte fiatal suhancként éli meg a dolgokat, mikor Khorsas lefelé vándorol szájával. Ujjaival beletúr a lány hajába, először azért, hogy cirógassa azt, és kicsit simogassa, később pedig kezével gyorsan elrendezi, hogy ne legyen útban a hajzuhatag és rendesen láthassa azt amit kell neki. Meg kell hagyni, ezért érdemes volt elszívni azt a kis növényt. Hagyja a lányt, hadd csináljon azt amit szeretne, nem erőszakoskodik ő, majd váltanak amikor úgy gondolja, hogy elég volt a nyalakodásból. Meg amúgy is ilyen frenetikus érzés mellett nincs is gondolata arról, hogy tovább kéne jutniuk. Nevetése nem fejeződik b, de néhol, ha a lány éppen olyan ponton van, azért egy-egy furcsa nyögéshez hasonló hang is kiszakad belőle. Tény és való, hogy ilyen jó szájmunkában már rég volt része.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Ő sem gondol másra, csak a lány finoman remegő testére, édes kacajára és ami a legjobb az egészben, az ízére, amit még ha véget ér ez az egész, akkor sem fog sosem elfelejteni. Ahogy az ujjak hajába túrnak, először magabiztosságot érez, majd később fel is néz és kis csalódással veszi tudomásul, hogy abba kell hagynia a számára oly szórakoztató játékot és helyet kell cserélniük. Egyébként nem ellenkezik, átadja magát az asszonyi akartnak, még ha elképzelésénél gyorsabban is lett vége a kényeztetésnek. Az ördögvigyor hatása miatt, nem olyan kimért szerető mint általában, hanem mohón, szinte fiatal suhancként éli meg a dolgokat, mikor Khorsas lefelé vándorol szájával. Ujjaival beletúr a lány hajába, először azért, hogy cirógassa azt, és kicsit simogassa, később pedig kezével gyorsan elrendezi, hogy ne legyen útban a hajzuhatag és rendesen láthassa azt amit kell neki. Meg kell hagyni, ezért érdemes volt elszívni azt a kis növényt. Hagyja a lányt, hadd csináljon azt amit szeretne, nem erőszakoskodik ő, majd váltanak amikor úgy gondolja, hogy elég volt a nyalakodásból. Meg amúgy is ilyen frenetikus érzés mellett nincs is gondolata arról, hogy tovább kéne jutniuk. Nevetése nem fejeződik b, de néhol, ha a lány éppen olyan ponton van, azért egy-egy furcsa nyögéshez hasonló hang is kiszakad belőle. Tény és való, hogy ilyen jó szájmunkában már rég volt része.*
1773. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-28 08:25:51
Üzenet elküldve: 2017-03-28 08:25:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Eluralkodik rajta egyfajta ösztön, aminek hatására más sem vezeti mozdulatait, mint az érzelmek. Jót akar magának és jót akar a társának is. Jelen pillanatban nem él másért, csak hogy itt legyen és tegye a dolgát, amiért rendeltetett. Ez minden mást kiszorít a fejéből. Egyetlen gondolat foszlány, ami megragad egy pillanatra - de aztán tovaszáll az is -, az hogy többször kéne hódolnia ennek az ösztönének. Mert egyébként az élete szomorú és unalmas. Pláne kilátástalan.
A két nadrágtól megszabadulnak, s a lány heves nevetések sorozatával nyomakodik oda a férfi bőréhez, saját felforrósodott szövetével. A nevetgélések sorát gazdagítani kezdik élvezetet jelentő sóhajok, majd ahogy aférfi lejjebb vándorol rövid nyögések is elhagyják a száját. Az engedélykérő tekintet találkozik a lány lágy szemeivel. Mosolyogva adja tudtára, szavak nélkül, hogy nem kell visszafognia magát.
A következő pillanatot elképesztőnek éli meg. Alkarjaira támaszkodva fekszik, fejét hátrahajtja és visszafojtott kuncogása közben nyögéseket hallat, sóhajokkal kísérve. Mosollyal a száján élvezi a vele foglalkozást, egy idő után előre nyújtja a karját, hogy elérje a férfi fejét, megcirógatva annak haját. Ha eléri azt mozdulataival, hogy felnézzen a másik, akkor magához inti. Mosolya gyermeki, de szemei olyanok, mint a ragadozóé.
Ha a férfi nem tiltakozik, s a közelébe ér, akkor Khrosas ráteszi tenyerét a mellkasára, hogy finoman oldalra taszítsa, hogy most ő fogjon padlót. Eztán egyik térdét a férfi lábai közé teszi, szájával annak nyakát halmozza el apró csókokkal és halad egyre lejjebb, feltéve, ha hagyják. Mellkasát, hasát is elhagyva tér rá a lényegre, nyelvével felfedezve a legfinomabb, legkeményebb részeket.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Eluralkodik rajta egyfajta ösztön, aminek hatására más sem vezeti mozdulatait, mint az érzelmek. Jót akar magának és jót akar a társának is. Jelen pillanatban nem él másért, csak hogy itt legyen és tegye a dolgát, amiért rendeltetett. Ez minden mást kiszorít a fejéből. Egyetlen gondolat foszlány, ami megragad egy pillanatra - de aztán tovaszáll az is -, az hogy többször kéne hódolnia ennek az ösztönének. Mert egyébként az élete szomorú és unalmas. Pláne kilátástalan.
A két nadrágtól megszabadulnak, s a lány heves nevetések sorozatával nyomakodik oda a férfi bőréhez, saját felforrósodott szövetével. A nevetgélések sorát gazdagítani kezdik élvezetet jelentő sóhajok, majd ahogy aférfi lejjebb vándorol rövid nyögések is elhagyják a száját. Az engedélykérő tekintet találkozik a lány lágy szemeivel. Mosolyogva adja tudtára, szavak nélkül, hogy nem kell visszafognia magát.
A következő pillanatot elképesztőnek éli meg. Alkarjaira támaszkodva fekszik, fejét hátrahajtja és visszafojtott kuncogása közben nyögéseket hallat, sóhajokkal kísérve. Mosollyal a száján élvezi a vele foglalkozást, egy idő után előre nyújtja a karját, hogy elérje a férfi fejét, megcirógatva annak haját. Ha eléri azt mozdulataival, hogy felnézzen a másik, akkor magához inti. Mosolya gyermeki, de szemei olyanok, mint a ragadozóé.
Ha a férfi nem tiltakozik, s a közelébe ér, akkor Khrosas ráteszi tenyerét a mellkasára, hogy finoman oldalra taszítsa, hogy most ő fogjon padlót. Eztán egyik térdét a férfi lábai közé teszi, szájával annak nyakát halmozza el apró csókokkal és halad egyre lejjebb, feltéve, ha hagyják. Mellkasát, hasát is elhagyva tér rá a lényegre, nyelvével felfedezve a legfinomabb, legkeményebb részeket.*
1772. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-28 06:47:32
Üzenet elküldve: 2017-03-28 06:47:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Learon nagyon fogja sajnálni, ha ez a kis kaland elfelejtődik, mert ki tudja mennyi haszna származhatna belőle, ha mégis emlékeznek rá. Innentől rosszul már nem sülhet el a dolog, akármi történik. Az is eszébe jut, hogy kérhetne pár csomaggal ebből a szerből, mert azért lenne kedve még pár nővel ilyesmihez. Azonban mikor tekintete lejjebb vándorol Khorsas testén, megváltozik ez és csak a lány tölti meg gondolatait. Nem tud másra figyelni, amikor ilyen vonzó nő mozgolódik alatta. A nadrág olyan gyorsan kerül le mindkettejükről, hogy az szinte észrevehetetlen, csupán egyetlen röpke pillanatra kell megállniuk amikor Learon bénázik a bakancsával. Mikor aztán levette, újult erővel tér vissza oda, ahol előbb volt. Illetve egy kicsit lejjebb is, ha már ízlelgetésről és nyalakodásról volt szó. kezeit a lány két térdére teszi és mintegy engedélykérésként felnéz annak szemeibe, és ha nem látja az ellenkezésnek jelét akkor, megkóstolja a legfinomabb pontján is, hiszen végtére is erre ment ki az egész játék a kezdetektől fogva. Közben azért ujjai se tétlenkednek és simogatásokkal próbálják még jobban ellazítani a nőt. Furcsa képet festhet a néha feltörő kuncogással a combok között, de ezzel nem nagyon törődik.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat//
*Learon nagyon fogja sajnálni, ha ez a kis kaland elfelejtődik, mert ki tudja mennyi haszna származhatna belőle, ha mégis emlékeznek rá. Innentől rosszul már nem sülhet el a dolog, akármi történik. Az is eszébe jut, hogy kérhetne pár csomaggal ebből a szerből, mert azért lenne kedve még pár nővel ilyesmihez. Azonban mikor tekintete lejjebb vándorol Khorsas testén, megváltozik ez és csak a lány tölti meg gondolatait. Nem tud másra figyelni, amikor ilyen vonzó nő mozgolódik alatta. A nadrág olyan gyorsan kerül le mindkettejükről, hogy az szinte észrevehetetlen, csupán egyetlen röpke pillanatra kell megállniuk amikor Learon bénázik a bakancsával. Mikor aztán levette, újult erővel tér vissza oda, ahol előbb volt. Illetve egy kicsit lejjebb is, ha már ízlelgetésről és nyalakodásról volt szó. kezeit a lány két térdére teszi és mintegy engedélykérésként felnéz annak szemeibe, és ha nem látja az ellenkezésnek jelét akkor, megkóstolja a legfinomabb pontján is, hiszen végtére is erre ment ki az egész játék a kezdetektől fogva. Közben azért ujjai se tétlenkednek és simogatásokkal próbálják még jobban ellazítani a nőt. Furcsa képet festhet a néha feltörő kuncogással a combok között, de ezzel nem nagyon törődik.*
1771. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:28:29
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:28:29
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 319
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Szelíd
//A látnok háza//
-Mi nem találtunk mást azon meg a kutyán kívül. *Jegyzi meg, na de az az egy lény pont elég egy csapatra, mert annyira erős.*
-Mindenhol csináltunk fényt a kereséshez. *Válaszol a kérdése, majd nézi, hogy mit akar kezdeni a mélységi azzal a lámpással, nincs benne semmi különös. Lassan kapcsol csak, hogy sötét lett, ahol ő nem lát semmit, ezek meg ketten igen. Igyekszik felvenni a védekező pozíciót, de addigra már jobbjából kiüti Quantall a fegyvert, így marad a bal keze. Megtámadták azok a gonosz mélységiek, hát ezek szerint nem jött be a meséje. Fel is ordít, miközben kigáncsolják a lábát és hanyatt vágódik. Bal kezét használja tompítónak így abból is kiesik a fegyvere.*
-Segítség! Megtámadtak! *Ennyire futja ereje, a végét nem is lehet már annyira érteni sem. Marzain lépteket hall, valaki közelít, na de amíg sötétben vannak, náluk van minden előny.*
-Mi nem találtunk mást azon meg a kutyán kívül. *Jegyzi meg, na de az az egy lény pont elég egy csapatra, mert annyira erős.*
-Mindenhol csináltunk fényt a kereséshez. *Válaszol a kérdése, majd nézi, hogy mit akar kezdeni a mélységi azzal a lámpással, nincs benne semmi különös. Lassan kapcsol csak, hogy sötét lett, ahol ő nem lát semmit, ezek meg ketten igen. Igyekszik felvenni a védekező pozíciót, de addigra már jobbjából kiüti Quantall a fegyvert, így marad a bal keze. Megtámadták azok a gonosz mélységiek, hát ezek szerint nem jött be a meséje. Fel is ordít, miközben kigáncsolják a lábát és hanyatt vágódik. Bal kezét használja tompítónak így abból is kiesik a fegyvere.*
-Segítség! Megtámadtak! *Ennyire futja ereje, a végét nem is lehet már annyira érteni sem. Marzain lépteket hall, valaki közelít, na de amíg sötétben vannak, náluk van minden előny.*
1770. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:26:50
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:26:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha eltudná mondani, vagy visszatudna gondolni a bódulataira, úgy írná le, hogy nem teljesen önmaga, vagy önmaga éppen, csak egy feljavított változata saját énjének. De nem tud sokszor vissza emlékezni, legalábbis nem tisztán és pontosan. Ha próbál általában csak foszlányokat lát, a többire mintha köd borulna.
Khrosas ezek előtt szinte minden nap hódolt a keveréke bódulatának, az új hely miatt maradtak el nála ezek a kis szertartások. Ezek után viszont úgy fogja érezni vissza kell térnie rá, mert kell neki, szereti és kívánja, mint most a férfit. Ha nem találkoztak volna, akkor is előbb, utóbb a pipához fordult volna egy nagyon nehéz nap után a kovácsműhelyben. Ebben a pillanatban ő sem bánná, ha minden nap ketten költenének el egy fertályórát, osztozva az élvezeten.
Ezek után Khrosas nem sokat beszél és ha jól látja a férfi sem. Elvegyülnek egymás társaságában. A lány csak kuncog szinte mindég és helyenként fel is nevet. Ha csendben van akkor pedig a társát kóstolja minden ízében. Ezen felül sóhajtozik. Tekintetük találkozik egy rövid időre és szinte egyszerre kezdenek nevetgélni. Örömmel fogadja a csókját és hevesen viszonozza is. Karjait átveti Learon nyakán, szorítva magához a testét. Ágyékát a férfi férfias részeihez dörgöli, miközben az a nadrágjától fosztja meg. Ezen felbuzdulva maga sem tétlenkedik sokáig. Kezeit, cirógatva vezeti le a férfi hátán, oldalán egészen a fenekéig, onnan pedig vissza a hasára, hogy belekapaszkodhasson nadrágja korcába. Másik karját is levezeti, hogy miután őt megszabadították a ruhától és feneke a fűre érkezett, a férfiról is lehúzzhassa a nem odavaló ruhadarabot. Lejjebb igyekszik tolni, ha nem ütközik tiltakozásba, közben pedig bakancsából bújik ki egy ügyes lábmunkával.*
*Ha eltudná mondani, vagy visszatudna gondolni a bódulataira, úgy írná le, hogy nem teljesen önmaga, vagy önmaga éppen, csak egy feljavított változata saját énjének. De nem tud sokszor vissza emlékezni, legalábbis nem tisztán és pontosan. Ha próbál általában csak foszlányokat lát, a többire mintha köd borulna.
Khrosas ezek előtt szinte minden nap hódolt a keveréke bódulatának, az új hely miatt maradtak el nála ezek a kis szertartások. Ezek után viszont úgy fogja érezni vissza kell térnie rá, mert kell neki, szereti és kívánja, mint most a férfit. Ha nem találkoztak volna, akkor is előbb, utóbb a pipához fordult volna egy nagyon nehéz nap után a kovácsműhelyben. Ebben a pillanatban ő sem bánná, ha minden nap ketten költenének el egy fertályórát, osztozva az élvezeten.
Ezek után Khrosas nem sokat beszél és ha jól látja a férfi sem. Elvegyülnek egymás társaságában. A lány csak kuncog szinte mindég és helyenként fel is nevet. Ha csendben van akkor pedig a társát kóstolja minden ízében. Ezen felül sóhajtozik. Tekintetük találkozik egy rövid időre és szinte egyszerre kezdenek nevetgélni. Örömmel fogadja a csókját és hevesen viszonozza is. Karjait átveti Learon nyakán, szorítva magához a testét. Ágyékát a férfi férfias részeihez dörgöli, miközben az a nadrágjától fosztja meg. Ezen felbuzdulva maga sem tétlenkedik sokáig. Kezeit, cirógatva vezeti le a férfi hátán, oldalán egészen a fenekéig, onnan pedig vissza a hasára, hogy belekapaszkodhasson nadrágja korcába. Másik karját is levezeti, hogy miután őt megszabadították a ruhától és feneke a fűre érkezett, a férfiról is lehúzzhassa a nem odavaló ruhadarabot. Lejjebb igyekszik tolni, ha nem ütközik tiltakozásba, közben pedig bakancsából bújik ki egy ügyes lábmunkával.*
1769. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:05:56
Üzenet elküldve: 2017-03-27 21:05:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Reméltem is! *Kuncog vissza és azért minden füves bódulaton át értékeli a szép szavakat. Ahhoz képest, hogy a lány nem a aszavak embere, mindenhez volt egy kedves mondata. Azonban valószínűleg vissza fognak térni az izélgetéshez, ha kimegy az ördögvigyor. Lehetne minden napra egy pár órányi szünet amíg pipázgatnak és lazulnak. Learon támogatná az ötletet. Tetszik neki a simogatás a lány részéről. Csupán csak nm ilyen szeretőkhöz volt szokva. Ritka ha egy nő nem tétlenkedik, hanem kiveszi a maga részét a dolgokból. Legalábbis a pásztor előző partnerei ezt bizonyítják. Azonban lehet, hogy csak rosszakat fogott ki. Ugyan szereti ő a lányt nyalakodni, de azért meg is nézi magának, mielőtt birtokba venné, így egy kicsit feljebb emelkedik, hogy szemrevételezze Khorsast és meg kell hagyni tetszik neki a látvány. nevetgélése így azonban visszatér, tehát a legjobb megoldás betömni a száját a partnere nyelvével. Mivel még nincs olyan jó idő, ő is inkább simul a lányhoz, meg egyébként is kellemes a puha mellek érintése a bőrén. Ahogy érzékeli az emelkedő derekat, ki is használja az alkalmat, hogy lefejtse a nadrágot is, hogy a legkellemesebb részhez érkezzenek, ha már nyalakodásról van szó. Eközben finoman harapdálja azért a lány nyakát és csókolgatja mindenét, amit csak elér szájával.*
-Reméltem is! *Kuncog vissza és azért minden füves bódulaton át értékeli a szép szavakat. Ahhoz képest, hogy a lány nem a aszavak embere, mindenhez volt egy kedves mondata. Azonban valószínűleg vissza fognak térni az izélgetéshez, ha kimegy az ördögvigyor. Lehetne minden napra egy pár órányi szünet amíg pipázgatnak és lazulnak. Learon támogatná az ötletet. Tetszik neki a simogatás a lány részéről. Csupán csak nm ilyen szeretőkhöz volt szokva. Ritka ha egy nő nem tétlenkedik, hanem kiveszi a maga részét a dolgokból. Legalábbis a pásztor előző partnerei ezt bizonyítják. Azonban lehet, hogy csak rosszakat fogott ki. Ugyan szereti ő a lányt nyalakodni, de azért meg is nézi magának, mielőtt birtokba venné, így egy kicsit feljebb emelkedik, hogy szemrevételezze Khorsast és meg kell hagyni tetszik neki a látvány. nevetgélése így azonban visszatér, tehát a legjobb megoldás betömni a száját a partnere nyelvével. Mivel még nincs olyan jó idő, ő is inkább simul a lányhoz, meg egyébként is kellemes a puha mellek érintése a bőrén. Ahogy érzékeli az emelkedő derekat, ki is használja az alkalmat, hogy lefejtse a nadrágot is, hogy a legkellemesebb részhez érkezzenek, ha már nyalakodásról van szó. Eközben finoman harapdálja azért a lány nyakát és csókolgatja mindenét, amit csak elér szájával.*
1768. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 20:46:27
Üzenet elküldve: 2017-03-27 20:46:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Hagytam volna, hogy elkapj... *Kuncog, a kézfejével takargatva a száját. Úgy véli nem repült volna el még szárnyakkal sem egy ilyen férfitól. Mindent kimond, ami a beszélgetés során eszébe jut, csak a nevetést nyomja el helyenként, semmi mást. Az viszont igaz lehet, ha szárnya lenne, akkor eleve nem jött volna ide, mert nyílegyenest elrepül oda ahová akar és vissza a vashegyre. Milyen jó is, hogy nem tud szállni.
Nem tudja milyen lányokhoz volt eddig szokva Learon, de Khrosas igyekszik nem tétlenkedni. Ha meg valamikor valamelyik mozdulata nem tetszik neki, akkor rávezeti majd a jóra, ezen a lány nem aggódik, mint ahogy semmin sem aggódik. Csatjait kioldva igyekszik megemelkedni, hogy kitudja húzni karjait is a szorításból és a végén a ruhákat oldalra lökje. Az utolsó, ami a felsőtestét takarja egy törtfehér, ujjatlan, pamut felsőrész, hogy a vért ne legyen olyan kényelmetlen, de ettől megszabadulni már gyerekjáték. Egy gyors mozzanattal sikerül is kiszabadítaniuk a lányt. Eztán ha Learon is megszabadult saját ingétől, akkor Khrosas igyekszik hozzásimúlni, hogy mellkasa érintkezhessen a másikéval. Nem sokáig élvezheti ki a meleg bőr érintését a sajátján, mert pár pillanat múlva egy másik, kellemesebb érzés keríti hatalmába.
Derekát megemeli szinte ösztönszerűen az érintés hatására. Kuncogva fogadja az ízlelést részben érzékenysége miatt, részben a fű hatására. Karjaival nem győzi simogatni ott a férfit ahol éri, karján, hátán, tarkóján, haján.
Fejét hátravetve mosolyog a felhőkecskék boldogan repülő nyája felé.*
- Hagytam volna, hogy elkapj... *Kuncog, a kézfejével takargatva a száját. Úgy véli nem repült volna el még szárnyakkal sem egy ilyen férfitól. Mindent kimond, ami a beszélgetés során eszébe jut, csak a nevetést nyomja el helyenként, semmi mást. Az viszont igaz lehet, ha szárnya lenne, akkor eleve nem jött volna ide, mert nyílegyenest elrepül oda ahová akar és vissza a vashegyre. Milyen jó is, hogy nem tud szállni.
Nem tudja milyen lányokhoz volt eddig szokva Learon, de Khrosas igyekszik nem tétlenkedni. Ha meg valamikor valamelyik mozdulata nem tetszik neki, akkor rávezeti majd a jóra, ezen a lány nem aggódik, mint ahogy semmin sem aggódik. Csatjait kioldva igyekszik megemelkedni, hogy kitudja húzni karjait is a szorításból és a végén a ruhákat oldalra lökje. Az utolsó, ami a felsőtestét takarja egy törtfehér, ujjatlan, pamut felsőrész, hogy a vért ne legyen olyan kényelmetlen, de ettől megszabadulni már gyerekjáték. Egy gyors mozzanattal sikerül is kiszabadítaniuk a lányt. Eztán ha Learon is megszabadult saját ingétől, akkor Khrosas igyekszik hozzásimúlni, hogy mellkasa érintkezhessen a másikéval. Nem sokáig élvezheti ki a meleg bőr érintését a sajátján, mert pár pillanat múlva egy másik, kellemesebb érzés keríti hatalmába.
Derekát megemeli szinte ösztönszerűen az érintés hatására. Kuncogva fogadja az ízlelést részben érzékenysége miatt, részben a fű hatására. Karjaival nem győzi simogatni ott a férfit ahol éri, karján, hátán, tarkóján, haján.
Fejét hátravetve mosolyog a felhőkecskék boldogan repülő nyája felé.*
1767. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 20:26:17
Üzenet elküldve: 2017-03-27 20:26:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Learonnak nem lett volna ellenére más szer sem, ha végeredmény afféle, mint most. Bár, amilyen állapotban voltak már a beszélgetés elején is, lehet, hogy determinált volt, hogy ide lukadnak ki. Ezt a pásztor azonban cseppet sem bánja, sőt!*
-Meg ha szárnyad volna, talán el se tudlak kapni, és akkor most nem lennénk itt! *Vonja le a következtetést. Ez a felvázolt opció egyáltalán nem lett volna jó kimenetel. Khorsas elrepül, leadogatja a kecskéket az égről és megy tovább... Akkor már inkább a földön hempergést választja. Erre volt már szüksége nagyon rég óta egy kis gondtalan nyalakodás, meg ölelkezés egy viszonylag ismeretlen lánnyal, akiről már az is kiderült, hogy nincsen semmi nyavalyája. Enyhén megremeg amikor a lány elkezd rajta matatni. Ilyesmire nem igazán számított és nem is volt hozzászokva eddig, de olyannyira jó érzés, hogy egy kicsit furcsábban kezd el kuncogni tőle.*
-Akkor ha sikerül kiszabadítanunk, megkóstollak máshol is! *Nevetgél tovább, miközben kezei fürgén dolgoznak a lány kicsomagolásán. Úgy persze nehezebb mutatvány, hogy nem tudja nézni, hogy mit csinál, de az ördögvigyor remélhetőleg kitart még. Meg amúgy is jó így Khorsas szájában lenni neki. Van olyan kellemes, mintha nézné a partnerét, miközben vetkőzteti. Ha végre sikerül majd leszedni a ruhákat, akkor megpróbál egy gyors mozdulattal az ő felsőjétől is megszabadulni, és a lány szájáról átvándorolni úgy melltájékra, hogy ott is ízlelgesse.*
*Learonnak nem lett volna ellenére más szer sem, ha végeredmény afféle, mint most. Bár, amilyen állapotban voltak már a beszélgetés elején is, lehet, hogy determinált volt, hogy ide lukadnak ki. Ezt a pásztor azonban cseppet sem bánja, sőt!*
-Meg ha szárnyad volna, talán el se tudlak kapni, és akkor most nem lennénk itt! *Vonja le a következtetést. Ez a felvázolt opció egyáltalán nem lett volna jó kimenetel. Khorsas elrepül, leadogatja a kecskéket az égről és megy tovább... Akkor már inkább a földön hempergést választja. Erre volt már szüksége nagyon rég óta egy kis gondtalan nyalakodás, meg ölelkezés egy viszonylag ismeretlen lánnyal, akiről már az is kiderült, hogy nincsen semmi nyavalyája. Enyhén megremeg amikor a lány elkezd rajta matatni. Ilyesmire nem igazán számított és nem is volt hozzászokva eddig, de olyannyira jó érzés, hogy egy kicsit furcsábban kezd el kuncogni tőle.*
-Akkor ha sikerül kiszabadítanunk, megkóstollak máshol is! *Nevetgél tovább, miközben kezei fürgén dolgoznak a lány kicsomagolásán. Úgy persze nehezebb mutatvány, hogy nem tudja nézni, hogy mit csinál, de az ördögvigyor remélhetőleg kitart még. Meg amúgy is jó így Khorsas szájában lenni neki. Van olyan kellemes, mintha nézné a partnerét, miközben vetkőzteti. Ha végre sikerül majd leszedni a ruhákat, akkor megpróbál egy gyors mozdulattal az ő felsőjétől is megszabadulni, és a lány szájáról átvándorolni úgy melltájékra, hogy ott is ízlelgesse.*
1766. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 19:59:18
Üzenet elküldve: 2017-03-27 19:59:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az ösvény sajnos nem vált be. Lehet, hogy ahhoz erősebb szerekhez kellett volna folyamodni, hogy leterelhessék a csillagösvényről a felhőkecskéket. A nevetés most sem hagyja el egy percre sem, már egy-egy pillanatban szinte az egész testét rázza. Lábát feljebb húzva igyekszik megvetni a talpát a földön, hogy ne rázza halálra magát.*
- A legjobb helyre kerültem. *Helyesel a szép szavakra.* Az ösvények nem mindég megbíthatóak sajnos. *Kuncog folyvást.* Ezért kell a szárny, hogy legyen másik út is. *Vonja meg a vállát, mivel azzal sajnos nem tud mit tenni, hogy ezúttal nem hozta magával a szárnyait. Közben pedig, kuncogását zúdítja a társára.
Főleg akkor kezdi ismét rázni a testét a jókedv, amikor a pásztor jó ízűnek véli. Meg is nyalja az ajkát, hogy nedves csókot adjon vele a férfi arcára.
A kérdésére nem tud választ adni azonnal. Viszonozza a pásztor csókját, ahogy tudja, félig meddig mosolyával bajlódva. Mélyet kell sóhajtania, amikor érzi, hogy a tarkóján matat. Jóleső libabőr fut rajta végig. Ő sem hagyja nyugton a férfit, ott ahol éri végig simít rajta, ami egyik kezével a haja, másikkal pedig a hátának és oldalának a része. Eztán, ha tud válaszol az előző kérdésre, mert szeretne.*
- Nagyon jó! *Vihog tovább szakadatlan.* Nyalogatnálak egész nap! *Csillogó szemeit egynesen Learon tekintetébe irányítja. Közben segít megszabadulni a kényelmetlen kabátjától, majd a vértjének csatjait kezdi bontani egyik, majd a másik oldalon. Ahogy a férfi eléri egy-egy bizonyos részeit hevesebben kezd nevetni, a többinél csak úgy megszokottan.
Hogy legyen mivel elfdni a vihogás kényszerét újabb csókra csábítja a partnerét, közben az ingje alá próbál beférkőzni egyik kezével, hogy ujjaival végigszántson a bőrén.*
*Az ösvény sajnos nem vált be. Lehet, hogy ahhoz erősebb szerekhez kellett volna folyamodni, hogy leterelhessék a csillagösvényről a felhőkecskéket. A nevetés most sem hagyja el egy percre sem, már egy-egy pillanatban szinte az egész testét rázza. Lábát feljebb húzva igyekszik megvetni a talpát a földön, hogy ne rázza halálra magát.*
- A legjobb helyre kerültem. *Helyesel a szép szavakra.* Az ösvények nem mindég megbíthatóak sajnos. *Kuncog folyvást.* Ezért kell a szárny, hogy legyen másik út is. *Vonja meg a vállát, mivel azzal sajnos nem tud mit tenni, hogy ezúttal nem hozta magával a szárnyait. Közben pedig, kuncogását zúdítja a társára.
Főleg akkor kezdi ismét rázni a testét a jókedv, amikor a pásztor jó ízűnek véli. Meg is nyalja az ajkát, hogy nedves csókot adjon vele a férfi arcára.
A kérdésére nem tud választ adni azonnal. Viszonozza a pásztor csókját, ahogy tudja, félig meddig mosolyával bajlódva. Mélyet kell sóhajtania, amikor érzi, hogy a tarkóján matat. Jóleső libabőr fut rajta végig. Ő sem hagyja nyugton a férfit, ott ahol éri végig simít rajta, ami egyik kezével a haja, másikkal pedig a hátának és oldalának a része. Eztán, ha tud válaszol az előző kérdésre, mert szeretne.*
- Nagyon jó! *Vihog tovább szakadatlan.* Nyalogatnálak egész nap! *Csillogó szemeit egynesen Learon tekintetébe irányítja. Közben segít megszabadulni a kényelmetlen kabátjától, majd a vértjének csatjait kezdi bontani egyik, majd a másik oldalon. Ahogy a férfi eléri egy-egy bizonyos részeit hevesebben kezd nevetni, a többinél csak úgy megszokottan.
Hogy legyen mivel elfdni a vihogás kényszerét újabb csókra csábítja a partnerét, közben az ingje alá próbál beférkőzni egyik kezével, hogy ujjaival végigszántson a bőrén.*
1765. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 19:11:54
Üzenet elküldve: 2017-03-27 19:11:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A szárnyak dolgán, mint minden máson most is nevetgél. Egyszerűen nem tudja visszatartani. Más helyzetben meg sem esett volna vele ilyesmi, de úgy tűnik az ördögvigyor kifejtette jótékony hatását mindkettejükre. Minden könnyebb volna, ha az emberek csak nevetnének. Nem lennék háborúk, csak béke és szeretkezés.*
-Nem is kellett volna szárny, mert volt ösvényünk! *Mivel nem venné ki jól magát ez az egész a lány utóbbi szavai mellett, azért próbál szellemes maradni.*
-Lehet nem a te hibád volt. *Nevet.*
-Nem is akartam annyira feljutni oda! Jobb itt nekem a földön, neked meg alattam! *Vigyorog bolond módjára, miközben Khorsas fújkálja le magáról a fűszálakat. Ő nem bajlódik ilyesmivel, hiszen nemsokára valószínűleg újra teli lesznek vele. Majd a végén leszed mindent.*
-Pedig érdemes! Jó ízed van! *Ezután a csókolgatásra kuncogva válaszol.*
-Hát nekem jó ízem van? *De szinte választ sem hagyva próbálkozik be egy rövid, szájra nyomott csókkal, miután már elég ideig hagyta, hogy a lány a szakállával játszadozzon. Ezután baljával, ami eddig a lány tarkóján nyugodott, most annak hajába túr, hátulról a nyakánál és elkezdi simogatni a nő tarkóját. Balja pedig, ha tud, a lány ruhája alá nyúl, vagy ha a felsőrész nem enged ilyet, akkor elkezdi vakon kibogarászni, hogy hogyan is nyílik a ruhadarab, hogy kellemesebb részekhez fis hozzá férhessen.*
*A szárnyak dolgán, mint minden máson most is nevetgél. Egyszerűen nem tudja visszatartani. Más helyzetben meg sem esett volna vele ilyesmi, de úgy tűnik az ördögvigyor kifejtette jótékony hatását mindkettejükre. Minden könnyebb volna, ha az emberek csak nevetnének. Nem lennék háborúk, csak béke és szeretkezés.*
-Nem is kellett volna szárny, mert volt ösvényünk! *Mivel nem venné ki jól magát ez az egész a lány utóbbi szavai mellett, azért próbál szellemes maradni.*
-Lehet nem a te hibád volt. *Nevet.*
-Nem is akartam annyira feljutni oda! Jobb itt nekem a földön, neked meg alattam! *Vigyorog bolond módjára, miközben Khorsas fújkálja le magáról a fűszálakat. Ő nem bajlódik ilyesmivel, hiszen nemsokára valószínűleg újra teli lesznek vele. Majd a végén leszed mindent.*
-Pedig érdemes! Jó ízed van! *Ezután a csókolgatásra kuncogva válaszol.*
-Hát nekem jó ízem van? *De szinte választ sem hagyva próbálkozik be egy rövid, szájra nyomott csókkal, miután már elég ideig hagyta, hogy a lány a szakállával játszadozzon. Ezután baljával, ami eddig a lány tarkóján nyugodott, most annak hajába túr, hátulról a nyakánál és elkezdi simogatni a nő tarkóját. Balja pedig, ha tud, a lány ruhája alá nyúl, vagy ha a felsőrész nem enged ilyet, akkor elkezdi vakon kibogarászni, hogy hogyan is nyílik a ruhadarab, hogy kellemesebb részekhez fis hozzá férhessen.*
1764. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 18:54:17
Üzenet elküldve: 2017-03-27 18:54:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Khrosas közel hajol a férfihoz, ösztönösen védve fejét attól, hogy szét ne törjön valami keménynek, vagy élesnek a találkozásakor gurulás közben. Bele ebbe nem gondol, hiszen folyton csak nevetgél. Alig hagyja abba, hogy vegyen néhány nyelet levegőt. Amikor érzi, hogy megállnak leteszi a fejét a földre és úgy vigyorog felfelé először az egekig, aztán csak a kecskékig. Látja, hogy néhányuk méltatlankodik a zajos társaság miatt, ami újra nevetést csal ki belőle.*
- Sajnálom... *Nevet.* Sajnálom... *Közben levegőért sóhajtozik.* Otthon hagytam a szárnyaimat! *Böki ki végül. Persze azt hitte, hogy így is sikerülni fog, de sajnos a földön maradtak. A lány viszont nem úgy tűnik, mintha nagyon szánná a dolgot. Valójában nincs is miért szomorkodnia most az egyszer.*
- Naa... *Vihog, miközben a pásztor a fülét harapja. Nem csak az ördögvigyor, de a csiklandós része is felerősíti nevetését. Kezét a férfi tarkójára csúsztatja, majd onnan a hajába. Míg másik karja nem enged a hátának szorításából.*
- Igen, hazudtam, de nézd el, nem kóstolom magamat. *Kuncogja, miközben egy pár fűszál esik ki a ruhájukról, s azokat fújkálja ki arcából. A hátsóját ért fogáson is nevetnie kell, úgy látszik sokkal érzékenyebb a bőrét ért tapintásokra, még akkor is ha ruhán keresztül éri.*
- Vannak ötleteim, hogy egy csúcsot elérjünk. *Kuncog miközben közelebb hajol, s magához is húzza egyidőben a férfit a fejénél, de csak lágyan. Csókot nyom annak arcára a szakállának vonalán.* Lehet, hogy nem a csillagösvény, de legalább olyan jó. *Igyekszik fékezni a nevetését, mert nem akarja, hogy ilyen közel a pásztor arcához kirobbanjon belőle valami nyáltenger. Nehezen sikerül, de eltudja folytani halk kuncogásik. Közben lejjebb csúszik a keze Learon arcára, hogy a szakállából is kisöpörjön néhány fűszálat. Kicsit el is időznek itt vékony ujjai, szórakoztatónak találja az arcszörzetet simogatni.*
*Khrosas közel hajol a férfihoz, ösztönösen védve fejét attól, hogy szét ne törjön valami keménynek, vagy élesnek a találkozásakor gurulás közben. Bele ebbe nem gondol, hiszen folyton csak nevetgél. Alig hagyja abba, hogy vegyen néhány nyelet levegőt. Amikor érzi, hogy megállnak leteszi a fejét a földre és úgy vigyorog felfelé először az egekig, aztán csak a kecskékig. Látja, hogy néhányuk méltatlankodik a zajos társaság miatt, ami újra nevetést csal ki belőle.*
- Sajnálom... *Nevet.* Sajnálom... *Közben levegőért sóhajtozik.* Otthon hagytam a szárnyaimat! *Böki ki végül. Persze azt hitte, hogy így is sikerülni fog, de sajnos a földön maradtak. A lány viszont nem úgy tűnik, mintha nagyon szánná a dolgot. Valójában nincs is miért szomorkodnia most az egyszer.*
- Naa... *Vihog, miközben a pásztor a fülét harapja. Nem csak az ördögvigyor, de a csiklandós része is felerősíti nevetését. Kezét a férfi tarkójára csúsztatja, majd onnan a hajába. Míg másik karja nem enged a hátának szorításából.*
- Igen, hazudtam, de nézd el, nem kóstolom magamat. *Kuncogja, miközben egy pár fűszál esik ki a ruhájukról, s azokat fújkálja ki arcából. A hátsóját ért fogáson is nevetnie kell, úgy látszik sokkal érzékenyebb a bőrét ért tapintásokra, még akkor is ha ruhán keresztül éri.*
- Vannak ötleteim, hogy egy csúcsot elérjünk. *Kuncog miközben közelebb hajol, s magához is húzza egyidőben a férfit a fejénél, de csak lágyan. Csókot nyom annak arcára a szakállának vonalán.* Lehet, hogy nem a csillagösvény, de legalább olyan jó. *Igyekszik fékezni a nevetését, mert nem akarja, hogy ilyen közel a pásztor arcához kirobbanjon belőle valami nyáltenger. Nehezen sikerül, de eltudja folytani halk kuncogásik. Közben lejjebb csúszik a keze Learon arcára, hogy a szakállából is kisöpörjön néhány fűszálat. Kicsit el is időznek itt vékony ujjai, szórakoztatónak találja az arcszörzetet simogatni.*
1763. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 18:30:00
Üzenet elküldve: 2017-03-27 18:30:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Nem bántalak én! *Röhögi vissza.*
-Pedig azért megkóstolnálak! *Így, hogy most kölcsönösen ölelik egymást, tényleg nem tudnak elszakadni gurulás közben. Már csak akkor állnak meg, amikor Learon úgy véli, hogy ott vannak a csillagösvény tetején. Ez azt jelenti, hogy egy jó párat már gördülnek a fűben, majd mikor a pásztor úgy véli, hogy elérték azt a pontot, ahova jutniuk kellett, felpillant. Egészen meglepően visszagörögtek a kecskék közelébe. Nem ám a felhőkecskék, hanem a sima, földi mekegőkhöz.*
-Azt mondtad eljuttatsz a csúcsig! A felhőkecskékhez! *Noha nem teljesen így volt, azért a Sajt-mester így emlékszik.*
-Na megállj, most aztán, hogy se kecske, se felhő, eljátszok én veled! *Ezután, hogyha teljesen megálltak és már kap levegőt a folyamatos viháncolás mellett, finoman beleharap a lány fülébe, majd nemes egyszerűen végignyal a nyakán.*
-Hehe, megkóstoltalak! Nem is mondtál igazat, mert finom vagy! *Nevet tovább, miközben keze derékről lejjebb csúszik a lány fenekére.*
-Valami ötlet, hogy feljussunk a csillagösvényre? *Röhög tovább, de most már nem csak úgy a vakvilágba, hanem keresi Khorsas tekintetét.*
-Vagy kezdjünk bele másba és hagyjuk a felhőket? *kezének mozdulata a feszes tomporon egyértelműen mutatja mi is lenne az a más, amire célozgat éppen.*
-Választhatsz, hogy melyik csúcsig jussunk el! *Kacag a saját szellemességén, miközben nyelvével próbálja kipiszkálni a fűszálakat ami az iménti nyalakodással került bele a szájába. Mikor ennek vége, kínos pillanatokban lesz része, amíg fehér ruhájából valamint szakállából és hajából operálja majd ki a foltokat és füvet. Azonban ez most nem lényeges számára, csak a vidámság, és ez Khorsas, aki alatta fekszik.*
-Nem bántalak én! *Röhögi vissza.*
-Pedig azért megkóstolnálak! *Így, hogy most kölcsönösen ölelik egymást, tényleg nem tudnak elszakadni gurulás közben. Már csak akkor állnak meg, amikor Learon úgy véli, hogy ott vannak a csillagösvény tetején. Ez azt jelenti, hogy egy jó párat már gördülnek a fűben, majd mikor a pásztor úgy véli, hogy elérték azt a pontot, ahova jutniuk kellett, felpillant. Egészen meglepően visszagörögtek a kecskék közelébe. Nem ám a felhőkecskék, hanem a sima, földi mekegőkhöz.*
-Azt mondtad eljuttatsz a csúcsig! A felhőkecskékhez! *Noha nem teljesen így volt, azért a Sajt-mester így emlékszik.*
-Na megállj, most aztán, hogy se kecske, se felhő, eljátszok én veled! *Ezután, hogyha teljesen megálltak és már kap levegőt a folyamatos viháncolás mellett, finoman beleharap a lány fülébe, majd nemes egyszerűen végignyal a nyakán.*
-Hehe, megkóstoltalak! Nem is mondtál igazat, mert finom vagy! *Nevet tovább, miközben keze derékről lejjebb csúszik a lány fenekére.*
-Valami ötlet, hogy feljussunk a csillagösvényre? *Röhög tovább, de most már nem csak úgy a vakvilágba, hanem keresi Khorsas tekintetét.*
-Vagy kezdjünk bele másba és hagyjuk a felhőket? *kezének mozdulata a feszes tomporon egyértelműen mutatja mi is lenne az a más, amire célozgat éppen.*
-Választhatsz, hogy melyik csúcsig jussunk el! *Kacag a saját szellemességén, miközben nyelvével próbálja kipiszkálni a fűszálakat ami az iménti nyalakodással került bele a szájába. Mikor ennek vége, kínos pillanatokban lesz része, amíg fehér ruhájából valamint szakállából és hajából operálja majd ki a foltokat és füvet. Azonban ez most nem lényeges számára, csak a vidámság, és ez Khorsas, aki alatta fekszik.*
1762. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 18:13:32
Üzenet elküldve: 2017-03-27 18:13:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Khrosas is azt hinné, ha gondolkodna, hogy másnapra le fog szakadni a képe. Éppen úgy, mint egy jó edzés után a végtagjai szoktak. Legalább lesz, amitől visszaemlékszik a történtekre, még ha akkor nem is fog ennyit vigyorogni.*
- Ha lenne, csak rám kéne mutatnod és mennék. *Udvarol vissza a pásztornak, mondván ezzel, hogy őt nem kéne hajánál fogva cibálni. Persze mindég akad, akit igen.
Olyan önfeledten szórakozik a férfival, mint egy gyerek a pajtásával. Nevet és nevet, nem fertőzik meg a gondolatait olyan dolgok, hogy nem is ismeri, nem kéne ezt csinálnia, mert erkölcstelen, meg mit fognak gondolni mások, vagy éppen a kecskék. Ezek nem létező dolgok most. Ahogy a fáradtság, fájdalom vagy a kényelmetlen föld sem. Nincs más csak számára, csak Learon meg a boldogság, ami átjárja testét, lelkét.*
- Ne bánts... *Röhögi egyfolytában, kérlelést szimulálva, mert nem akarja, hogy megegyék.* Nem vagyok én finom. *Kuncogja el a szavakat, közben ajkába harap, hogy levezesse izgatottságát. A közeledést ő is viszonozza szinte azonnal. Leutánozza a pásztor mozdulatát. Egyik karját felülre, a másikat a dereka felé helyezi el és fogja erősen. Amikor a társa felszólítja rá, még jobban szorítja, mintha az élete múlna rajta. Közben pedig szinte szünet nélkül nevet vagy kuncog, esetleg levegő után sóhajt.*
- Ne félj, foglak! *Mondja csak nagyon erősen leküzdve, hogy ne csak érthetetlen vihogás hagyj a el a száját. Khrosasnak nagyon tetszik a játék, hevesen nevet, ahogy egyre csak váltják egymás helyét gurulás közben.*
- A csillagösvény tetejére! *Kiáltja el a férfi mellett, közben szorítja, hogy ne sodorja el tőle a lendület.*
*Khrosas is azt hinné, ha gondolkodna, hogy másnapra le fog szakadni a képe. Éppen úgy, mint egy jó edzés után a végtagjai szoktak. Legalább lesz, amitől visszaemlékszik a történtekre, még ha akkor nem is fog ennyit vigyorogni.*
- Ha lenne, csak rám kéne mutatnod és mennék. *Udvarol vissza a pásztornak, mondván ezzel, hogy őt nem kéne hajánál fogva cibálni. Persze mindég akad, akit igen.
Olyan önfeledten szórakozik a férfival, mint egy gyerek a pajtásával. Nevet és nevet, nem fertőzik meg a gondolatait olyan dolgok, hogy nem is ismeri, nem kéne ezt csinálnia, mert erkölcstelen, meg mit fognak gondolni mások, vagy éppen a kecskék. Ezek nem létező dolgok most. Ahogy a fáradtság, fájdalom vagy a kényelmetlen föld sem. Nincs más csak számára, csak Learon meg a boldogság, ami átjárja testét, lelkét.*
- Ne bánts... *Röhögi egyfolytában, kérlelést szimulálva, mert nem akarja, hogy megegyék.* Nem vagyok én finom. *Kuncogja el a szavakat, közben ajkába harap, hogy levezesse izgatottságát. A közeledést ő is viszonozza szinte azonnal. Leutánozza a pásztor mozdulatát. Egyik karját felülre, a másikat a dereka felé helyezi el és fogja erősen. Amikor a társa felszólítja rá, még jobban szorítja, mintha az élete múlna rajta. Közben pedig szinte szünet nélkül nevet vagy kuncog, esetleg levegő után sóhajt.*
- Ne félj, foglak! *Mondja csak nagyon erősen leküzdve, hogy ne csak érthetetlen vihogás hagyj a el a száját. Khrosasnak nagyon tetszik a játék, hevesen nevet, ahogy egyre csak váltják egymás helyét gurulás közben.*
- A csillagösvény tetejére! *Kiáltja el a férfi mellett, közben szorítja, hogy ne sodorja el tőle a lendület.*
1761. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2017-03-27 16:49:38
Üzenet elküldve: 2017-03-27 16:49:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Hát, én már csak ilyen vagyok! *Folyamatos nevetésben van. Már szinte ével óta nem nevetett ennyit egyhuzamban. Ilyenekre nem gondol, de az biztos, hogy mikor kimegy a növény hatása, nagyon fog fájni az arca. Zsibbadni fog minden egyes izom a képében. Mikor a lány már sokadjára utal arra, hogy ő bizony jól néz ki, Learon érzi, hogy nyert ügye van. Ez az ördögvigyor nagyon jó dolog ilyen szempontból. El se tudja képzelni miért csinál ilyesmit valaki egyedül, amikor többen többszörös mulatság.*
-Nagyon jól! Ha lenne barlangom! *Füttyent egyet miután visszautal az előző mondatára a lánynak.*
-A hajad viszont nem tépném, ha egy mód van rá, mert túl szép hozzá! *Eztán jön a futás, miközben a kecskék folyamatosan bámulják őket. Ha Learon józan lenne, most biztosan elszégyellné magát, hogy miket merészel tenni a jószágok előtt és mit fognak ezek gondolni róla, de az egyetlen gondolata először a csillagösvény, utána a föld, utána pedig Khorsas csillogó szemei amibe belenéz, meg a torka, aminek a mélyébe belelát közvetlen közelről. Ezek így szépen, egymás után egyenként az egyetlen gondolatai. Mikor átkarolják a lány kezei, az ő szorítása azért gyengül, mert nem tud annyi felé koncentrálni, és meglepi az ölelés.*
-Na ilyen gyönyörű kecském sem volt még! Egyelek meg! *Ekkor jó ötlete támad. Közelebb simul a lányhoz és karja a nyaka alá kerül, a másik pedig a derekára csusszan, itt a csillagösvény közepén. Akár így is mehetnének tovább fel az égbe!*
-Ne engedj el! *Suttogja bele a lány nyakába, közvetlen közelről egy pillanatra abbahagyva a röhögést.*
-Szoríts magadhoz! *Ezt már azonban újra röhögve, miközben lendít magukon egyet, hogy tudjanak oldalra gurulni.*
-Guruljunk fel együtt az ösvényen, úgy legalább nem tudunk jobban elesni! *Neveti ezt, mikor valószínűleg a lány fölött van az átlendüléssel, újra.*
-Hát, én már csak ilyen vagyok! *Folyamatos nevetésben van. Már szinte ével óta nem nevetett ennyit egyhuzamban. Ilyenekre nem gondol, de az biztos, hogy mikor kimegy a növény hatása, nagyon fog fájni az arca. Zsibbadni fog minden egyes izom a képében. Mikor a lány már sokadjára utal arra, hogy ő bizony jól néz ki, Learon érzi, hogy nyert ügye van. Ez az ördögvigyor nagyon jó dolog ilyen szempontból. El se tudja képzelni miért csinál ilyesmit valaki egyedül, amikor többen többszörös mulatság.*
-Nagyon jól! Ha lenne barlangom! *Füttyent egyet miután visszautal az előző mondatára a lánynak.*
-A hajad viszont nem tépném, ha egy mód van rá, mert túl szép hozzá! *Eztán jön a futás, miközben a kecskék folyamatosan bámulják őket. Ha Learon józan lenne, most biztosan elszégyellné magát, hogy miket merészel tenni a jószágok előtt és mit fognak ezek gondolni róla, de az egyetlen gondolata először a csillagösvény, utána a föld, utána pedig Khorsas csillogó szemei amibe belenéz, meg a torka, aminek a mélyébe belelát közvetlen közelről. Ezek így szépen, egymás után egyenként az egyetlen gondolatai. Mikor átkarolják a lány kezei, az ő szorítása azért gyengül, mert nem tud annyi felé koncentrálni, és meglepi az ölelés.*
-Na ilyen gyönyörű kecském sem volt még! Egyelek meg! *Ekkor jó ötlete támad. Közelebb simul a lányhoz és karja a nyaka alá kerül, a másik pedig a derekára csusszan, itt a csillagösvény közepén. Akár így is mehetnének tovább fel az égbe!*
-Ne engedj el! *Suttogja bele a lány nyakába, közvetlen közelről egy pillanatra abbahagyva a röhögést.*
-Szoríts magadhoz! *Ezt már azonban újra röhögve, miközben lendít magukon egyet, hogy tudjanak oldalra gurulni.*
-Guruljunk fel együtt az ösvényen, úgy legalább nem tudunk jobban elesni! *Neveti ezt, mikor valószínűleg a lány fölött van az átlendüléssel, újra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784