Archívum - Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 60 (1181. - 1200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784
1200. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-26 12:30:57
Üzenet elküldve: 2016-02-26 12:30:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
*csapdák, mekkora oltári nagy baromság ez, nem is érti, hogy ez mit gondol. Sokkal több értelme lenne körben falat emelni a barlang szája köré. Több értelme lenne, mint sunyi módon csapdákat telepíteni.*
- Falra nem gondoltál? Van mindenáron aljasul csapdákkal dolgoznál?
*Nulgha számára az ilyesmi inkább tűnik gyáva dolognak, még akkor is, ha valamelyest érti a hím célját. A falat persze nem úgy képzeli, hogy majd palánkból, vagy kőből megépítik azt, inkább valami méretes földhányásra gondolt (ha már ásni kell, akkor értelme is legyen), aminek aztán lehet a külső oldalára karókat rakni, ha a hím ragaszkodik az ilyenekhez.*
- És mi a helyzet a hisztis hímekkel? Ők, hogy gyógyulnak ki a hisztériából?
*ami azt illeti élete során több sértődékeny, hisztis hímmel találkozott, mint ahány nősténnyel. A hímek hisztiznek azért, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy azt ők elképzelik, megsértődnek ha másnak van igaza, és napestig lehetne sorolni, hogy mi mindenért is képesek felhúzni az orrukat. A nőstények kicsit megtépik egymást aztán szent a béke.
Ellenben a hím szavait nem igazán érti azzal kapcsolatban, hogy előző nap nem kellett senkinek. Merthogy nem emlékszik arra, hogy bárkit is keresett volna arra, hogy megpöcörögtesse. Aztán leesik neki elég gyorsan. A viccről van szó, amit a minap röhögve elsütött azzal kapcsolatban, hogy a hím nem a zsánere. Tehát nem elég, hogy morcos, de még a viccet sem érti. Ez valahol eléggé sajnálatos.*
- Tudod már majdnem megsajnáltalak és felhúztam a szoknyám.
*végül felröhög, arra, hogy amaz ilyen bénán próbálja sértegetni(?).*
*csapdák, mekkora oltári nagy baromság ez, nem is érti, hogy ez mit gondol. Sokkal több értelme lenne körben falat emelni a barlang szája köré. Több értelme lenne, mint sunyi módon csapdákat telepíteni.*
- Falra nem gondoltál? Van mindenáron aljasul csapdákkal dolgoznál?
*Nulgha számára az ilyesmi inkább tűnik gyáva dolognak, még akkor is, ha valamelyest érti a hím célját. A falat persze nem úgy képzeli, hogy majd palánkból, vagy kőből megépítik azt, inkább valami méretes földhányásra gondolt (ha már ásni kell, akkor értelme is legyen), aminek aztán lehet a külső oldalára karókat rakni, ha a hím ragaszkodik az ilyenekhez.*
- És mi a helyzet a hisztis hímekkel? Ők, hogy gyógyulnak ki a hisztériából?
*ami azt illeti élete során több sértődékeny, hisztis hímmel találkozott, mint ahány nősténnyel. A hímek hisztiznek azért, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy azt ők elképzelik, megsértődnek ha másnak van igaza, és napestig lehetne sorolni, hogy mi mindenért is képesek felhúzni az orrukat. A nőstények kicsit megtépik egymást aztán szent a béke.
Ellenben a hím szavait nem igazán érti azzal kapcsolatban, hogy előző nap nem kellett senkinek. Merthogy nem emlékszik arra, hogy bárkit is keresett volna arra, hogy megpöcörögtesse. Aztán leesik neki elég gyorsan. A viccről van szó, amit a minap röhögve elsütött azzal kapcsolatban, hogy a hím nem a zsánere. Tehát nem elég, hogy morcos, de még a viccet sem érti. Ez valahol eléggé sajnálatos.*
- Tudod már majdnem megsajnáltalak és felhúztam a szoknyám.
*végül felröhög, arra, hogy amaz ilyen bénán próbálja sértegetni(?).*
1199. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-26 12:07:44
Üzenet elküldve: 2016-02-26 12:07:44
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Láthatóan nem akar segíteni, ami ha dühvel nem is tölti le, de némileg csalódik, legalábbis az elején. A csapat többi tagja nagyon készséges volt, ám lehet ezúttal másképp lesz. Az ork népnek mindig is részei voltak a felforgatók. Worgh is hasonló de ez harci tudása miatt legalábbis megbocsátható, szemben a mostani esettel, mikor a nősténynek még fegyvere sincs. A törzs pedig nem tűri meg a haszontalan alakokat, szemben az emberek és elfek népével, ahol szinte az egész fajt semmirekellők alkotják. Aki meg épp nem az abból népi hőst faragnak.*
-Csapdák kellenek, hogy távol tartsuk a tolvajokat és a betolakodókat. Sok. *A vég még nagyon messze van. Hiába ásott már meg számos lyukat a földben, ha a barlangot nem védik minden irányból akkor nem sok értelme van. Ásóját újra a földbe mélyeszti, nem akar leállni mert akkor már ketten nem dolgoznának. Többet már tényleg nem akar magyarázni, az eddigi is sok volt.
Kissé furcsa amikor ismét a nők kerülnek szóba. Hagrar ugyanezt ajánlotta neki, bár nem hiszi, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz.*
-Azt mondják a házsártos asszonyokat jól hanyatt kell vágni és akkor kigyógyulnak belőle. Bár sokak szerint kézimunka és egy vödör hideg víz is megteszi. *Válaszolja a burkolt sértésre. Majd egy pillanatra megáll a munkában és agyarait kivillantva végigméri a mellette álló teremtést.*
-De tegnap se kellettél senkinek, szóval én a vödörre szavazok. *Mondja majd visszatér a munkájához.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.02.27 14:34:17, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Láthatóan nem akar segíteni, ami ha dühvel nem is tölti le, de némileg csalódik, legalábbis az elején. A csapat többi tagja nagyon készséges volt, ám lehet ezúttal másképp lesz. Az ork népnek mindig is részei voltak a felforgatók. Worgh is hasonló de ez harci tudása miatt legalábbis megbocsátható, szemben a mostani esettel, mikor a nősténynek még fegyvere sincs. A törzs pedig nem tűri meg a haszontalan alakokat, szemben az emberek és elfek népével, ahol szinte az egész fajt semmirekellők alkotják. Aki meg épp nem az abból népi hőst faragnak.*
-Csapdák kellenek, hogy távol tartsuk a tolvajokat és a betolakodókat. Sok. *A vég még nagyon messze van. Hiába ásott már meg számos lyukat a földben, ha a barlangot nem védik minden irányból akkor nem sok értelme van. Ásóját újra a földbe mélyeszti, nem akar leállni mert akkor már ketten nem dolgoznának. Többet már tényleg nem akar magyarázni, az eddigi is sok volt.
Kissé furcsa amikor ismét a nők kerülnek szóba. Hagrar ugyanezt ajánlotta neki, bár nem hiszi, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz.*
-Azt mondják a házsártos asszonyokat jól hanyatt kell vágni és akkor kigyógyulnak belőle. Bár sokak szerint kézimunka és egy vödör hideg víz is megteszi. *Válaszolja a burkolt sértésre. Majd egy pillanatra megáll a munkában és agyarait kivillantva végigméri a mellette álló teremtést.*
-De tegnap se kellettél senkinek, szóval én a vödörre szavazok. *Mondja majd visszatér a munkájához.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.02.27 14:34:17, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
1198. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-26 11:33:45
Üzenet elküldve: 2016-02-26 11:33:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
*Hát orkoktól fura taktika a gödörásás, ezt inkább más fajok preferálják. Nulgha igazából nem is érti, hogy mi az értelme.*
- Aztán mi értelme ennyi veteményesnek?
*emlékszik még az előző napi beszélgetésre, ezért szánt szándékkal használja a veteményes szót. A krumplik alatt nyilván a kihegyezett karókat kell érteni.*
- Csak magunk fogunk beleesni. Ez már nem is föld, hanem szita.
*még mindig nem kezd bele az ásásba, csak támaszkodik az ásó nyelén. Mert továbbra sem érti, hogy ez mire jó, ennek mi értelme van. Ha valaki rajta akar ütni a barlangon, akkor nyilván nem megy majd fejjel a falnak, és felderíti a terepet előre, aztán ügyesen kikerüli az összes csapdát. Nulgha szerint ez csak időpocsékolás.*
- Az ásástól felemás lesz az izmod, ettől nem lesz szép a tested.
*jelzi ezzel is azt, hogy őt aztán különösen nem hatja meg az, hogy azzal, hogy esetleg elfogyna attól, hogy kihagyja ezt a fajta testmozgást. Izomerősítésre, és izomtömeg növelésre egészen másfajta gyakorlatok vannak, olyanok, amik még csak nem is hasonlítanak erre.*
- Nem lehet, hogy neked egy nőstény kéne inkább? Akkor nem csinálnál ilyen céltalan dolgokat.
*Hát orkoktól fura taktika a gödörásás, ezt inkább más fajok preferálják. Nulgha igazából nem is érti, hogy mi az értelme.*
- Aztán mi értelme ennyi veteményesnek?
*emlékszik még az előző napi beszélgetésre, ezért szánt szándékkal használja a veteményes szót. A krumplik alatt nyilván a kihegyezett karókat kell érteni.*
- Csak magunk fogunk beleesni. Ez már nem is föld, hanem szita.
*még mindig nem kezd bele az ásásba, csak támaszkodik az ásó nyelén. Mert továbbra sem érti, hogy ez mire jó, ennek mi értelme van. Ha valaki rajta akar ütni a barlangon, akkor nyilván nem megy majd fejjel a falnak, és felderíti a terepet előre, aztán ügyesen kikerüli az összes csapdát. Nulgha szerint ez csak időpocsékolás.*
- Az ásástól felemás lesz az izmod, ettől nem lesz szép a tested.
*jelzi ezzel is azt, hogy őt aztán különösen nem hatja meg az, hogy azzal, hogy esetleg elfogyna attól, hogy kihagyja ezt a fajta testmozgást. Izomerősítésre, és izomtömeg növelésre egészen másfajta gyakorlatok vannak, olyanok, amik még csak nem is hasonlítanak erre.*
- Nem lehet, hogy neked egy nőstény kéne inkább? Akkor nem csinálnál ilyen céltalan dolgokat.
1197. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-26 11:09:10
Üzenet elküldve: 2016-02-26 11:09:10
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Gravak törött vállával, és a szervezetében lévő kevés alkohollal nem épp egy romantikus alkat, de mivel a nőstény már megtalálta az ételt, az italt, és az őrség tagjait is ezért úgy érzi meg tudja oldani a dolgot, főleg, hogy a kijelentésére több hím is felkapja a fejét. A hadvezér szavait meg elvonják a vándor és Hagrar ügyei, míg másnap reggel újra össze nem fut a nővel. Pontosabban nem is lehetne összefutásnak nevezni elvégre amaz nem fut inkább csak áll, és láthatóan nagy érdeklődéssel figyeli a másik munkáját. Ha meg már ennyire érdekli a dolog akkor akár adhatna is neki pár feladatot.*
-Jól telt az éjszaka? *Kérdezi, majd ismét földbe vágja a nagy lapátot. Nem sokat foglalkozna az újonnan érkezővel, ha az épp a barlang mélyén enne, vagy durmolna, de most épp nem odabent van, hanem idekint, így pedig, ha már semmi dolga nincs, sőt a munka illúziója is csak nagyon messze kering körülötte, akkor akár dolgozhatna is. Hisz kár azokért a szépen kidomborított izmokért.*
-Nah, ha már itt vagy kérlek fogj egy lapátot és áss egy vermet oda a cserjés mellé. *Az ekkor következő észérvet természetesen elfogadja, hiszen maga sem egészen érti mi az amit csinál, de ő legalább lelkes. És ha csak ennyi a nő problémája akkor azon könnyedén lehet segíteni.*
-Elkezdesz ásni. Földet szedsz ki a talajból, és majd szólok amikor elég. Ha nem csinálsz semmit a végén olyan sovány leszel mint valami őzike. Vagy talán attól erősödtél így meg, hogy nézted amint mások dolgoznak?
*Mert ha ez működik akkor lehet ő is kipróbálja. Sokkal pihentetőbb lenne valaki mással ásatni ezt a sok gödröt, ő meg csak áll és nézi, miközben még jobban dagadnak rajta az izmok.*
*Gravak törött vállával, és a szervezetében lévő kevés alkohollal nem épp egy romantikus alkat, de mivel a nőstény már megtalálta az ételt, az italt, és az őrség tagjait is ezért úgy érzi meg tudja oldani a dolgot, főleg, hogy a kijelentésére több hím is felkapja a fejét. A hadvezér szavait meg elvonják a vándor és Hagrar ügyei, míg másnap reggel újra össze nem fut a nővel. Pontosabban nem is lehetne összefutásnak nevezni elvégre amaz nem fut inkább csak áll, és láthatóan nagy érdeklődéssel figyeli a másik munkáját. Ha meg már ennyire érdekli a dolog akkor akár adhatna is neki pár feladatot.*
-Jól telt az éjszaka? *Kérdezi, majd ismét földbe vágja a nagy lapátot. Nem sokat foglalkozna az újonnan érkezővel, ha az épp a barlang mélyén enne, vagy durmolna, de most épp nem odabent van, hanem idekint, így pedig, ha már semmi dolga nincs, sőt a munka illúziója is csak nagyon messze kering körülötte, akkor akár dolgozhatna is. Hisz kár azokért a szépen kidomborított izmokért.*
-Nah, ha már itt vagy kérlek fogj egy lapátot és áss egy vermet oda a cserjés mellé. *Az ekkor következő észérvet természetesen elfogadja, hiszen maga sem egészen érti mi az amit csinál, de ő legalább lelkes. És ha csak ennyi a nő problémája akkor azon könnyedén lehet segíteni.*
-Elkezdesz ásni. Földet szedsz ki a talajból, és majd szólok amikor elég. Ha nem csinálsz semmit a végén olyan sovány leszel mint valami őzike. Vagy talán attól erősödtél így meg, hogy nézted amint mások dolgoznak?
*Mert ha ez működik akkor lehet ő is kipróbálja. Sokkal pihentetőbb lenne valaki mással ásatni ezt a sok gödröt, ő meg csak áll és nézi, miközben még jobban dagadnak rajta az izmok.*
1196. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-26 10:34:18
Üzenet elküldve: 2016-02-26 10:34:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
*Hamarjában arra jut, hogy a hím gyakran hallhat ilyesmit, és azért nem sértődik meg cseppet sem. Vagy legalábbis nem adja ennek jelét, ami egyébként nem is nagyon baj, mert ha itt nekilódulna, és megcsapkodná Nulghát a sértett férfiúi büszkesége miatt, akkor valószínűleg csúnya vége lenne a nősténynek, és hát ezzel ő maga is tisztában van. Csak ugye az a nagy pofája. Az lesz a veszte is egyszer, mert ugye nem egy nagy harcos.
Mindenesetre a hím megmutatja neki, hogy mit hol talál, hol tud tisztálkodni, meg hasonlók. Meg kell magában állapítsa, hogy igencsak összkomfortos egy barlang ez. Sosem látott még olyat, amiben ilyen infrastruktúra lenne, sőt ami azt illeti soha nem is aludt még barlangban, vagy legalábbis olyanban nem, amiről ne derült volna ki, hogy egy nálánál nagyobb vadállat az eredeti lakója.
A körülményekhez képest meglepően jól alszik, és kellően kipihenten ébred és magától. Még a bendőjét is megtömheti, ami duplán jó. Kicsit szemügyre veheti az itt élő népeket is míg tömi a pofáját. Különben nem szól senkihez, mivel nem ismer senkit. Viszont emlékszik arra, hogy előző este még melóra akarták befogni, így aztán idejét érzi annak, hogy legalább mímelje a munkát. Ami nagyjából abból áll, hogy kellő távolságból nézi, hogy mit is ügyködik Gravak. Aztán ha amaz esetleg számon kéri rajta azt, hogy mit is nézelődik, akkor majd szépen kifejti, hogy nem érti még a másik koncepcióját és csak azért nézi, hogy amaz mit melózik. Mert ugye a melóhoz úgy kell hozzáállni, hogy más is odaférjen.*
*Hamarjában arra jut, hogy a hím gyakran hallhat ilyesmit, és azért nem sértődik meg cseppet sem. Vagy legalábbis nem adja ennek jelét, ami egyébként nem is nagyon baj, mert ha itt nekilódulna, és megcsapkodná Nulghát a sértett férfiúi büszkesége miatt, akkor valószínűleg csúnya vége lenne a nősténynek, és hát ezzel ő maga is tisztában van. Csak ugye az a nagy pofája. Az lesz a veszte is egyszer, mert ugye nem egy nagy harcos.
Mindenesetre a hím megmutatja neki, hogy mit hol talál, hol tud tisztálkodni, meg hasonlók. Meg kell magában állapítsa, hogy igencsak összkomfortos egy barlang ez. Sosem látott még olyat, amiben ilyen infrastruktúra lenne, sőt ami azt illeti soha nem is aludt még barlangban, vagy legalábbis olyanban nem, amiről ne derült volna ki, hogy egy nálánál nagyobb vadállat az eredeti lakója.
A körülményekhez képest meglepően jól alszik, és kellően kipihenten ébred és magától. Még a bendőjét is megtömheti, ami duplán jó. Kicsit szemügyre veheti az itt élő népeket is míg tömi a pofáját. Különben nem szól senkihez, mivel nem ismer senkit. Viszont emlékszik arra, hogy előző este még melóra akarták befogni, így aztán idejét érzi annak, hogy legalább mímelje a munkát. Ami nagyjából abból áll, hogy kellő távolságból nézi, hogy mit is ügyködik Gravak. Aztán ha amaz esetleg számon kéri rajta azt, hogy mit is nézelődik, akkor majd szépen kifejti, hogy nem érti még a másik koncepcióját és csak azért nézi, hogy amaz mit melózik. Mert ugye a melóhoz úgy kell hozzáállni, hogy más is odaférjen.*
1195. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 22:36:44
Üzenet elküldve: 2016-02-25 22:36:44
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Váratlan idegen//
*Az idegen válasza nem hatja meg, ahogy a kölyök, az anya, és a vezér reakciói sem. Majdnem egész ide úton aludt a szekér platóján épp ideje lenne munkához látnia. Legalábbis szerinte, ám ez nem megy annyira könnyen, pontosabban, nehezen kapja meg rá a szükséges engedélyt. A lovat még megérti, és persze nem árt az orkok erejét is összehangolni, egy bizonyos rendszerbe, minthogy ismét tízen tizenegyfelé tartva szétszóródjanak a pusztaságban. Így ha nem is túlságosan jó kedvvel, de végül kötélnek áll, és elfogadja, hogy ha nem is túl sokáig, de aludni fog.*
-Legyen. *Pöffenti, majd visszaejti a bárdot és a lapátot a szekér tetejére.* -Szobák arra, a raktárak mellett fürdő mögöttük.
*Mutatja be a barlang berendezését. Igen szép otthon ez az üreg, büszke is rá, noha neki semmi köze nincs sem a megtalálásához, sem a berendezéséhez.*
-Ne állítsunk egy őrt a szobája elé is? *Kérdezi a vezért mert bízik e a vándorban, vagy sem egy embert akit még egy napja sem ismer, nem szívesen hagyna szabadon mászkálni az orkok otthonában.*
-Vagy, ha őt nem legalább a fegyvertárat zárjuk le éjszakára. *Legszívesebben saját kutyáit állítaná az ajtaja elé, ám azok még a vezérnél és a lónál is fáradtabbak, és nyilván egy időre elegük van a gazda parancsaiból. Ha Hagrar dönt ő nem fog tiltakozni ellene, ezután pedig megy és leheveredik a jó illatú pusztai füvekre, melyek ágyát képezik. És pár órára elszundikál, fejében már egy tevékenyebb nap ígéretével, és izgatott tervezgetéssel.*
//Napváltás//
*Gravak kora hajnalban hagyja el a barlangot, röviden érdeklődik az őröktől a fogoly, illetve a vendég állapota felől. Jól aludt e? járkált e éjszaka? Társalgott e holdfényben gyanús külsejű démonokkal? De igazából már ezt a formalitást is fölöslegesnek érzi. Aztán ha nem érkezik semmi különös hír, akkor fogja a fegyverét, a lapátot, és elindul, hogy meglepje vezérét egy kis hajnali testmozgással. Ötven hosszú lépést tesz abba az irányba amerről tegnap a vándor érkezett, és megkezdi a munkálatokat. Az ork ereje és a lapát méretei okán nem tart soká a munka, a föld szinte száll a zöldbőrű kezei alatt. Belevágja a puha talajába és kifordít belőle egy embersiheder méretű rögöt. Aztán ismét és ismét, és öt lapátlendítés múlva már kész is a gödör, melybe egy emberi láb pont jól belefér, sőt saját lábával is lepróbálja vajon beleillik e a frissen kiásott lyukba, és a föld el is nyeli félúton a bokája és a térde között, és agyarai felett elmosolyodik elvégre ez volt az amit elalvás előtt izgatottan tervezgetett. Ha nem is tudnak óriási vermeket kiásni, legalább elveszik a támadók kedvét a barlang jobb megközelítésétől, és harcképtelenné teszik a szerencsétlent. Ami azt illeti nem is orkhoz méltó dolog ilyen alattomos módon végezni az ellenféllel, de úgy érzi a csonkolás még belefér. Így mire a vezér kiér már több tucat kisebb gödör mélyed a puszta földjébe. Persze, ha lesznek fák, karók kötelek, akkor még nagyon sok szép nyalánkságot építhetnek bele a pusztába, melyekben minden ork a legkisebbtől a legnagyobbig kiélheti alkotói vágyait és saját brutalitását. Így mire Hagrar kiér hozzá már több tucatnyi kisebb gödör mélyed szép sorjában, a barlangtól észak felé.*
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.25 22:39:53
*Az idegen válasza nem hatja meg, ahogy a kölyök, az anya, és a vezér reakciói sem. Majdnem egész ide úton aludt a szekér platóján épp ideje lenne munkához látnia. Legalábbis szerinte, ám ez nem megy annyira könnyen, pontosabban, nehezen kapja meg rá a szükséges engedélyt. A lovat még megérti, és persze nem árt az orkok erejét is összehangolni, egy bizonyos rendszerbe, minthogy ismét tízen tizenegyfelé tartva szétszóródjanak a pusztaságban. Így ha nem is túlságosan jó kedvvel, de végül kötélnek áll, és elfogadja, hogy ha nem is túl sokáig, de aludni fog.*
-Legyen. *Pöffenti, majd visszaejti a bárdot és a lapátot a szekér tetejére.* -Szobák arra, a raktárak mellett fürdő mögöttük.
*Mutatja be a barlang berendezését. Igen szép otthon ez az üreg, büszke is rá, noha neki semmi köze nincs sem a megtalálásához, sem a berendezéséhez.*
-Ne állítsunk egy őrt a szobája elé is? *Kérdezi a vezért mert bízik e a vándorban, vagy sem egy embert akit még egy napja sem ismer, nem szívesen hagyna szabadon mászkálni az orkok otthonában.*
-Vagy, ha őt nem legalább a fegyvertárat zárjuk le éjszakára. *Legszívesebben saját kutyáit állítaná az ajtaja elé, ám azok még a vezérnél és a lónál is fáradtabbak, és nyilván egy időre elegük van a gazda parancsaiból. Ha Hagrar dönt ő nem fog tiltakozni ellene, ezután pedig megy és leheveredik a jó illatú pusztai füvekre, melyek ágyát képezik. És pár órára elszundikál, fejében már egy tevékenyebb nap ígéretével, és izgatott tervezgetéssel.*
//Napváltás//
*Gravak kora hajnalban hagyja el a barlangot, röviden érdeklődik az őröktől a fogoly, illetve a vendég állapota felől. Jól aludt e? járkált e éjszaka? Társalgott e holdfényben gyanús külsejű démonokkal? De igazából már ezt a formalitást is fölöslegesnek érzi. Aztán ha nem érkezik semmi különös hír, akkor fogja a fegyverét, a lapátot, és elindul, hogy meglepje vezérét egy kis hajnali testmozgással. Ötven hosszú lépést tesz abba az irányba amerről tegnap a vándor érkezett, és megkezdi a munkálatokat. Az ork ereje és a lapát méretei okán nem tart soká a munka, a föld szinte száll a zöldbőrű kezei alatt. Belevágja a puha talajába és kifordít belőle egy embersiheder méretű rögöt. Aztán ismét és ismét, és öt lapátlendítés múlva már kész is a gödör, melybe egy emberi láb pont jól belefér, sőt saját lábával is lepróbálja vajon beleillik e a frissen kiásott lyukba, és a föld el is nyeli félúton a bokája és a térde között, és agyarai felett elmosolyodik elvégre ez volt az amit elalvás előtt izgatottan tervezgetett. Ha nem is tudnak óriási vermeket kiásni, legalább elveszik a támadók kedvét a barlang jobb megközelítésétől, és harcképtelenné teszik a szerencsétlent. Ami azt illeti nem is orkhoz méltó dolog ilyen alattomos módon végezni az ellenféllel, de úgy érzi a csonkolás még belefér. Így mire a vezér kiér már több tucat kisebb gödör mélyed a puszta földjébe. Persze, ha lesznek fák, karók kötelek, akkor még nagyon sok szép nyalánkságot építhetnek bele a pusztába, melyekben minden ork a legkisebbtől a legnagyobbig kiélheti alkotói vágyait és saját brutalitását. Így mire Hagrar kiér hozzá már több tucatnyi kisebb gödör mélyed szép sorjában, a barlangtól észak felé.*
A hozzászólás írója (Lewonor Gravak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.25 22:39:53
1194. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 21:10:23
Üzenet elküldve: 2016-02-25 21:10:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Hideg Szelek //
*Ne foglalkozzon velük? Nem is nagyon szokott. Ha foglalkozna velük, talán tényleg azért jött volna erre Syl hogy végezzen egy szörnyeteggel aki falvakat gyújt fel. A kettévágott vagy puszta kézzel széttépett áldozatok elszórt zsemlemorzsákként vezettek volna egészen az óriás lábaiig. Nem, nem szokott foglalkozni a sértésekkel meg a hőbörgéssel. Viszont kifejezetten jól esik neki hogy az elf így bánik vele. Talán csak önös érdekekből, védelemnek, vagy ki tudja mi másért akarja maga mellett tartani Shiriqát az ilyesfajta szavakkal, de a lány fejében ennek a lehetősége nem ötlik fel.*
- Hát nem mondták meg. Menjek el, és többet ne térjek vissza. Az meg hogy miért, az nem rám tartozik. Talán ha anyám még élt volna, más lenne a helyzet, az apám viszont mindig is utált, szóval hozzá nem fordulhattam.
*Megcsóválja a fejét ahogy az emlékekbe réved.*
- Hogy lehet valakit úgy elküldeni, hogy az indok nem rá tartozik? Hát kire tartozik, ha nem arra akinek el kell mennie?
*Eddig teljes közönnyel kezelte a témát, de úgy látszik kezdenek visszatérni a kellemetlen élményhez fűződő érzelmei.*
- Hogy a francba ne zavarna! De mit tehettem volna? Különben sem kell olyan otthon ahol így viselkednek. Akkor se mennék vissza ha mind könyörögnének.
*Az almáról szóló szavakra már nem nagyon figyel, máshol járnak a gondolatai, csak a méreg szóra néz az elf felé ismét. Ilyesmi eszébe sem jutott. Inkább attól szokott tartani hogy álmában elvágják a torkát vagy rágyújtják a házat. Mérgezés még nem fordult meg a fejében.*
- Célom? Mi lenne? Az otthonomba nem engednek, máshol meg csak munka végett tűrnek meg. Nem keresek én már semmit, valami majd úgyis lesz.
*Itt már inkább lehangolt kezd lenni mint mérges. Valami értelme biztosan van az életének, anyja mindig azzal nyugtatta hogy Gurgothaar és Barmadhúr vigyázni fog rá.*
*Ne foglalkozzon velük? Nem is nagyon szokott. Ha foglalkozna velük, talán tényleg azért jött volna erre Syl hogy végezzen egy szörnyeteggel aki falvakat gyújt fel. A kettévágott vagy puszta kézzel széttépett áldozatok elszórt zsemlemorzsákként vezettek volna egészen az óriás lábaiig. Nem, nem szokott foglalkozni a sértésekkel meg a hőbörgéssel. Viszont kifejezetten jól esik neki hogy az elf így bánik vele. Talán csak önös érdekekből, védelemnek, vagy ki tudja mi másért akarja maga mellett tartani Shiriqát az ilyesfajta szavakkal, de a lány fejében ennek a lehetősége nem ötlik fel.*
- Hát nem mondták meg. Menjek el, és többet ne térjek vissza. Az meg hogy miért, az nem rám tartozik. Talán ha anyám még élt volna, más lenne a helyzet, az apám viszont mindig is utált, szóval hozzá nem fordulhattam.
*Megcsóválja a fejét ahogy az emlékekbe réved.*
- Hogy lehet valakit úgy elküldeni, hogy az indok nem rá tartozik? Hát kire tartozik, ha nem arra akinek el kell mennie?
*Eddig teljes közönnyel kezelte a témát, de úgy látszik kezdenek visszatérni a kellemetlen élményhez fűződő érzelmei.*
- Hogy a francba ne zavarna! De mit tehettem volna? Különben sem kell olyan otthon ahol így viselkednek. Akkor se mennék vissza ha mind könyörögnének.
*Az almáról szóló szavakra már nem nagyon figyel, máshol járnak a gondolatai, csak a méreg szóra néz az elf felé ismét. Ilyesmi eszébe sem jutott. Inkább attól szokott tartani hogy álmában elvágják a torkát vagy rágyújtják a házat. Mérgezés még nem fordult meg a fejében.*
- Célom? Mi lenne? Az otthonomba nem engednek, máshol meg csak munka végett tűrnek meg. Nem keresek én már semmit, valami majd úgyis lesz.
*Itt már inkább lehangolt kezd lenni mint mérges. Valami értelme biztosan van az életének, anyja mindig azzal nyugtatta hogy Gurgothaar és Barmadhúr vigyázni fog rá.*
1193. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:22:30
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:22:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
// Hideg Szelek //
*Syl pedig azért nem firtatja, és nem is gondol bele, hogy bárki mást ide akartak volna csalni, mert eszébe sem jut, hogy ugyanúgy érdekelne másokat is egy pár farkas tetem, mint ahogyan őt érdekli. Inkább csak halad tovább előre, és hallgatja a lányt.*
- Akkor ne foglalkozz azzal a bizonyos többséggel. *csóválja meg a fejét az elf. Nem tudja mit mondhatna, de aztán arra a következtetésre jut, hogy nem az ő dolga egy számára még szinte idegen nőt istápolnia.*
- Viszont nem értem, hogy nem tudhatod, miért? *teszi fel aztán a kérdést.* - Az ilyenekre azért adniuk kell némi magyarázatot.
*Innentől már ismét csak hallgat. És magában helyesel, hogy igen, a lány termete és ereje bizonyára hasznára lehet... de amint belegondol, miféle munkákat kaphatott Shiriqa, és, hogy aztán mind elzavarták, ha már nem volt mit kihasználni benne, valahol magára ismer benne. Ez is hozzátartozik a csendhez, amely azután következik be, hogy a tévedésekről beszél. Azaz a kivételekről, persze. Ha egyszer mesélni kezdene, bizonyára tudna miről, ha nem is csak az átlagos történeteit vesszük, amelyek többek között griffekről, gwuffokról és wargokról szólnak.*
- Nos, igen. *húzza el a száját Syl.*- Az élet... az idő az ami nekünk megadatik. Jóval hosszabban, mint más lényeknek. De nem zavar Téged, hogy gyakorlatilag száműztek, és még csak azt sem tudod, miért tették? Ez nem olyan dolog, mint az idő... hogy "ráérek még, majd lesz valami".
*Beleharap az almába, ami nem a legszebb piros, és nem is olyan lédús, mint a nyári alma, ami nem hordóban vészelte át a telet, de azért finom.*
- Kár, hogy nem kérted. *emeli Shiriqa felé.*- Egészen finom. És nem mérgeztem meg. *harap bele újból, és egy ideig az almát majszolgatva hallgat.*
- Nincs hát semmi célod? *kérdezi végül.*
*Syl pedig azért nem firtatja, és nem is gondol bele, hogy bárki mást ide akartak volna csalni, mert eszébe sem jut, hogy ugyanúgy érdekelne másokat is egy pár farkas tetem, mint ahogyan őt érdekli. Inkább csak halad tovább előre, és hallgatja a lányt.*
- Akkor ne foglalkozz azzal a bizonyos többséggel. *csóválja meg a fejét az elf. Nem tudja mit mondhatna, de aztán arra a következtetésre jut, hogy nem az ő dolga egy számára még szinte idegen nőt istápolnia.*
- Viszont nem értem, hogy nem tudhatod, miért? *teszi fel aztán a kérdést.* - Az ilyenekre azért adniuk kell némi magyarázatot.
*Innentől már ismét csak hallgat. És magában helyesel, hogy igen, a lány termete és ereje bizonyára hasznára lehet... de amint belegondol, miféle munkákat kaphatott Shiriqa, és, hogy aztán mind elzavarták, ha már nem volt mit kihasználni benne, valahol magára ismer benne. Ez is hozzátartozik a csendhez, amely azután következik be, hogy a tévedésekről beszél. Azaz a kivételekről, persze. Ha egyszer mesélni kezdene, bizonyára tudna miről, ha nem is csak az átlagos történeteit vesszük, amelyek többek között griffekről, gwuffokról és wargokról szólnak.*
- Nos, igen. *húzza el a száját Syl.*- Az élet... az idő az ami nekünk megadatik. Jóval hosszabban, mint más lényeknek. De nem zavar Téged, hogy gyakorlatilag száműztek, és még csak azt sem tudod, miért tették? Ez nem olyan dolog, mint az idő... hogy "ráérek még, majd lesz valami".
*Beleharap az almába, ami nem a legszebb piros, és nem is olyan lédús, mint a nyári alma, ami nem hordóban vészelte át a telet, de azért finom.*
- Kár, hogy nem kérted. *emeli Shiriqa felé.*- Egészen finom. És nem mérgeztem meg. *harap bele újból, és egy ideig az almát majszolgatva hallgat.*
- Nincs hát semmi célod? *kérdezi végül.*
1192. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:04:22
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:04:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Hideg Szelek //
*Shiriqa ugyan nem arra gondolt hogy konkrétan őket akarták volna esetleg idecsalni, csak úgy általában bárkit, de nem firtatja a számára teljesen érdektelen témát. Nem ért ő az ilyesmihez.*
- A hölgyeket talán jobban szívlelik, de nekem az a tapasztalatom hogy a többség mást lát amikor rám néz. És nem tudom miért küldtek el, ezt senki nem volt hajlandó elárulni.
*Akkoriban még igencsak bántotta őt ez a tény, de mára már beletörődött hogy nem tud tenni ellene semmit. Hallgatja inkább a másik meséjét és megnyugvással tölti el a hozzáállása.*
- A könyörület veszélyes.
*Ezzel ő is egyetért, de a neki szánt almára lemondóan legyint egyet. Kis falat ez neki, kár lenne belé, és amúgy sem szeretné semmivel megrövidíteni az elfet, még ha jó szándékból adná is.*
- Csináltam én mindenfélét, enni kell. Legalább annyi haszna van a termetemnek hogy rögtön minden nehéz munkával megkeresnek.
*Nem tűnik fel neki a szokatlan csend, nincsenek még olyan régóta együtt hogy bármi szokatlan lenne, nem gondolná hogy érzékeny témához értek. Meg hát ha a másik nem, akkor ő úgyis mond valamit.*
- De ha már nem vették hasznomat akkor sehol nem láttak szívesen. Haza meg nem mehetek, és még csak azt sem tudom miért. Valahol csak találok majd valamit amit kezdhetnék magammal. Hosszú még az életem, előbb-utóbb kell hogy jöjjön valami.
*Tényleg úgy hangzik mintha nem nagyon érdekelné ez az egész, pedig igazán fájó pont volt elhagynia otthonát, de hinnie kell hogy jó okuk volt rá.*
*Shiriqa ugyan nem arra gondolt hogy konkrétan őket akarták volna esetleg idecsalni, csak úgy általában bárkit, de nem firtatja a számára teljesen érdektelen témát. Nem ért ő az ilyesmihez.*
- A hölgyeket talán jobban szívlelik, de nekem az a tapasztalatom hogy a többség mást lát amikor rám néz. És nem tudom miért küldtek el, ezt senki nem volt hajlandó elárulni.
*Akkoriban még igencsak bántotta őt ez a tény, de mára már beletörődött hogy nem tud tenni ellene semmit. Hallgatja inkább a másik meséjét és megnyugvással tölti el a hozzáállása.*
- A könyörület veszélyes.
*Ezzel ő is egyetért, de a neki szánt almára lemondóan legyint egyet. Kis falat ez neki, kár lenne belé, és amúgy sem szeretné semmivel megrövidíteni az elfet, még ha jó szándékból adná is.*
- Csináltam én mindenfélét, enni kell. Legalább annyi haszna van a termetemnek hogy rögtön minden nehéz munkával megkeresnek.
*Nem tűnik fel neki a szokatlan csend, nincsenek még olyan régóta együtt hogy bármi szokatlan lenne, nem gondolná hogy érzékeny témához értek. Meg hát ha a másik nem, akkor ő úgyis mond valamit.*
- De ha már nem vették hasznomat akkor sehol nem láttak szívesen. Haza meg nem mehetek, és még csak azt sem tudom miért. Valahol csak találok majd valamit amit kezdhetnék magammal. Hosszú még az életem, előbb-utóbb kell hogy jöjjön valami.
*Tényleg úgy hangzik mintha nem nagyon érdekelné ez az egész, pedig igazán fájó pont volt elhagynia otthonát, de hinnie kell hogy jó okuk volt rá.*
1191. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:03:57
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:03:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
// Hideg Szelek //
*Sylweran hallgatja a lány érvelését, ami nem is annyira ostobaság. Csak ő nem látja túl sok értelmét a dolognak.*
- Vannak haragosaim nekem is, mint mindenkinek. De nem hiszem, hogy bárki is idecsalna engem bármiért. Vagy akár Téged. De én lennék a potenciálisabb áldozat, tekintve, hogy látszólag téged nem kifejezetten érdekelnek az elhullott állatok. *magyarázza.* - Ha pedig valaki a háza táján vágná le... nos... messze vannak innen a legközelebbi falvak. Idáig minek jönnének el velük? *vakarja meg a halántékát az elf.* - Ha pedig az útonállók lettek volna, szerintem egy csont se volna belőlük, azt is megennék. A prémjüket pedig kikészítenék, és eladnák. Ez a legvalószínűbb. *mondja, miközben útnak indulnak délre.*
- De persze láttam én már karón varjút. *tudja le azért így, hogy a lány ne érezze, teljesen elzárkózik az elméletétől. A választ pedig megmosolyogja.*
- Én is a saját dolgommal foglalkozom. Na de mi a munkád? Valamiből csak meg kell élned, főképp, ha ily' hosszú ideje úton vagy.
*Shiriqa rosszul gondolja, ha azt hiszi, Sylnek nem elég jó az a téma, hogy mi történt lovag évei alatt. Ha már egy úton poroszkálnak, csevegnek, talán egy fedél alatt is hálnak, igazán beszélgethetnek ilyen dolgokról is akár.*
- Miért küldtek el? *teszi fel nemes egyszerűséggel a kérdést. Nem finomkodik. Ha nem tartozik rá, úgyis megkapja a választ.*
- Ezt pedig kétlem. A hölgyeket jobban szívlelik a falvakban. Hamarabb megnyílik az ételhez vezető út is. Ha úgy vesszük... én vagyok a szerencsés, amiért összefutottunk. *mosolyogja meg Boróka nyakát az elf. Aztán pedig vállat von.*
- Ez egy igencsak hosszú történet. Mondjuk úgy, hogy volt egy életem. Aztán pedig errefelé irányítottak. Nem sok választásom volt. De már jó nekem így. Megszoktam, és értek is hozzá. Nem úgy, mint a földműveléshez vagy kereskedelemhez. A kardom lett a kenyerem. És nem minden bestiát kell kivégezni, ha levadásszák. *pillant oldalvást kék szemeivel a lányra.*
- Van, amelyik csak bosszantja a jó népet, vagy kisebb károkat okoz... vagy a kényszer hajtotta egy-egy olyan területre... azokat elűzni is elég, és szavakkal harcolok azért, hogy csak így legyen. A legtöbben bele is egyeznek, hogy ne folyjon vér, ha alkalom van rá. De az igazi szörnyetegeket jobb a másvilágon tudni, mielőtt olyat ragadnak el, aki már neked is fáj. A könyörület szép és nemes dolog... de nem minden esetben a legjobb döntés. *nyúl Boróka egyik bőr nyeregtáskájába, majd kivesz egy almát és felmutatja Shiriqanak, jelezve, hogy neki adja, hogyha kéri. Ha így van, akkor odadobja a lánynak, és magának is kivesz egyet, ha pedig nem, egyszerűen csak beleharap a keze ügyében tartott gyümölcsbe.*
- De persze... nem mondom, hogy soha sem volt rossz. *folytatja aztán.*- Mindig van egy kivételes eset.
*Elhallgat, és szokatlan csendességgel nézi tovább maga előtt az utat.*
*Sylweran hallgatja a lány érvelését, ami nem is annyira ostobaság. Csak ő nem látja túl sok értelmét a dolognak.*
- Vannak haragosaim nekem is, mint mindenkinek. De nem hiszem, hogy bárki is idecsalna engem bármiért. Vagy akár Téged. De én lennék a potenciálisabb áldozat, tekintve, hogy látszólag téged nem kifejezetten érdekelnek az elhullott állatok. *magyarázza.* - Ha pedig valaki a háza táján vágná le... nos... messze vannak innen a legközelebbi falvak. Idáig minek jönnének el velük? *vakarja meg a halántékát az elf.* - Ha pedig az útonállók lettek volna, szerintem egy csont se volna belőlük, azt is megennék. A prémjüket pedig kikészítenék, és eladnák. Ez a legvalószínűbb. *mondja, miközben útnak indulnak délre.*
- De persze láttam én már karón varjút. *tudja le azért így, hogy a lány ne érezze, teljesen elzárkózik az elméletétől. A választ pedig megmosolyogja.*
- Én is a saját dolgommal foglalkozom. Na de mi a munkád? Valamiből csak meg kell élned, főképp, ha ily' hosszú ideje úton vagy.
*Shiriqa rosszul gondolja, ha azt hiszi, Sylnek nem elég jó az a téma, hogy mi történt lovag évei alatt. Ha már egy úton poroszkálnak, csevegnek, talán egy fedél alatt is hálnak, igazán beszélgethetnek ilyen dolgokról is akár.*
- Miért küldtek el? *teszi fel nemes egyszerűséggel a kérdést. Nem finomkodik. Ha nem tartozik rá, úgyis megkapja a választ.*
- Ezt pedig kétlem. A hölgyeket jobban szívlelik a falvakban. Hamarabb megnyílik az ételhez vezető út is. Ha úgy vesszük... én vagyok a szerencsés, amiért összefutottunk. *mosolyogja meg Boróka nyakát az elf. Aztán pedig vállat von.*
- Ez egy igencsak hosszú történet. Mondjuk úgy, hogy volt egy életem. Aztán pedig errefelé irányítottak. Nem sok választásom volt. De már jó nekem így. Megszoktam, és értek is hozzá. Nem úgy, mint a földműveléshez vagy kereskedelemhez. A kardom lett a kenyerem. És nem minden bestiát kell kivégezni, ha levadásszák. *pillant oldalvást kék szemeivel a lányra.*
- Van, amelyik csak bosszantja a jó népet, vagy kisebb károkat okoz... vagy a kényszer hajtotta egy-egy olyan területre... azokat elűzni is elég, és szavakkal harcolok azért, hogy csak így legyen. A legtöbben bele is egyeznek, hogy ne folyjon vér, ha alkalom van rá. De az igazi szörnyetegeket jobb a másvilágon tudni, mielőtt olyat ragadnak el, aki már neked is fáj. A könyörület szép és nemes dolog... de nem minden esetben a legjobb döntés. *nyúl Boróka egyik bőr nyeregtáskájába, majd kivesz egy almát és felmutatja Shiriqanak, jelezve, hogy neki adja, hogyha kéri. Ha így van, akkor odadobja a lánynak, és magának is kivesz egyet, ha pedig nem, egyszerűen csak beleharap a keze ügyében tartott gyümölcsbe.*
- De persze... nem mondom, hogy soha sem volt rossz. *folytatja aztán.*- Mindig van egy kivételes eset.
*Elhallgat, és szokatlan csendességgel nézi tovább maga előtt az utat.*
1190. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:59:04
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:59:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Hideg Szelek //
*Elismerést mindig jó hallani, akkor is ha nem igazán tett semmit, azzal viszont nem ért egyet hogy nincs értelme idecipelni a tetemeket.*
- Miért ne lenne? Idecsalták vele a madarakat. Idecsaltak vele minket. Ha az én házam táján vágnék le valamit, nem akarnám azt szagolni napokig, sem a madarakat hallgatni. Azt meg pláne hogy azokat követve valaki megtaláljon, már ha ilyen helyen laknék.
*Talán csak nagyobb hülyeséget mond, vagy talán most buktatja le magát, hogy nem is annyira együgyű mint amilyennek a szóbeszéd tartja fajtáját.*
- Általában csak a saját dolgommal.
*Adja meg a választ a kérdésre, sértődésről szó sincs és ismét csak az igazat mondja.*
- Északkeletről jöttem, úgy nagyjából, de már évek óta úton vagyok.
*Elindul közben az elf mellett ő is vissza saját lovához.*
- Lovagnak szántak, de aztán elküldtek.
*Megint a szokásos vállvonás mielőtt felhelyezné magát a legelésző Bigára. Nem részletezi a dolgot, nem mintha titkolni szeretné, csak nem gondolja hogy érdekelheti az elfet. Csak lassan bólogat a szavaira és utána irányítja lusta hátasát, igyekezvén tartani a tempót.*
- Talán jobban jársz majd ha előremész ha találunk valamit. Több kedvvel fogadnak majd téged a társaságom nélkül.
*Közben Syl tarkóját bámulja, hátha észrevesz rajta valami bogarat ami borzongatná, de hamar feladja, túl messze van ahhoz hogy meglásson valamit.*
- Miért jó neked szörnyekre vadászni? Nem sajnálod őket?
*Nem mintha neki különösebb ellenérzése lenne az ilyesmivel szemben, csak érdeklik a másik nézetei.*
*Elismerést mindig jó hallani, akkor is ha nem igazán tett semmit, azzal viszont nem ért egyet hogy nincs értelme idecipelni a tetemeket.*
- Miért ne lenne? Idecsalták vele a madarakat. Idecsaltak vele minket. Ha az én házam táján vágnék le valamit, nem akarnám azt szagolni napokig, sem a madarakat hallgatni. Azt meg pláne hogy azokat követve valaki megtaláljon, már ha ilyen helyen laknék.
*Talán csak nagyobb hülyeséget mond, vagy talán most buktatja le magát, hogy nem is annyira együgyű mint amilyennek a szóbeszéd tartja fajtáját.*
- Általában csak a saját dolgommal.
*Adja meg a választ a kérdésre, sértődésről szó sincs és ismét csak az igazat mondja.*
- Északkeletről jöttem, úgy nagyjából, de már évek óta úton vagyok.
*Elindul közben az elf mellett ő is vissza saját lovához.*
- Lovagnak szántak, de aztán elküldtek.
*Megint a szokásos vállvonás mielőtt felhelyezné magát a legelésző Bigára. Nem részletezi a dolgot, nem mintha titkolni szeretné, csak nem gondolja hogy érdekelheti az elfet. Csak lassan bólogat a szavaira és utána irányítja lusta hátasát, igyekezvén tartani a tempót.*
- Talán jobban jársz majd ha előremész ha találunk valamit. Több kedvvel fogadnak majd téged a társaságom nélkül.
*Közben Syl tarkóját bámulja, hátha észrevesz rajta valami bogarat ami borzongatná, de hamar feladja, túl messze van ahhoz hogy meglásson valamit.*
- Miért jó neked szörnyekre vadászni? Nem sajnálod őket?
*Nem mintha neki különösebb ellenérzése lenne az ilyesmivel szemben, csak érdeklik a másik nézetei.*
1189. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:58:27
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:58:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
// Hideg Szelek //
*A kérdést hallva Sylweran se tudja először, hogy nevessen e vagy sem. Végül egy vigyor lesz a végeredménye az egész pár szempillantásnyi tétovázásnak.*
- Eddig se gondoltam magam annak. De erről a témáról Öreg Nannet kellene kérdezned, azt hiszem. Fent, Lihanechben. *vigyorog továbbra is.*- Kedvel az öregasszony, de vert már ki seprűvel a házából, amikor a kis Jerna már felcseperedett.
*Ezzel a szokatlanul kétértelmű dologgal, Artheniort letudva indul meg a dögök felé. Aztán egy kis vizsgálat után megkérdezi Shiriqat, látott e bármi különöset. A választ hallva pedig kisvártatva már kiegyenesedve áll, figyeli a méretes, nála jóval magasabb, csinos szőkét, és mellkasa előtt karba font kezekkel nézi őt.*
- Nagyjából hasonló dolgokat mondtam volna Borókának, ha most kettesben lennék vele. *mondja végül elismerően.* - Nagyon ügyes megállapítások.
*De az utolsó mondat máris arra utal, hogy vissza kellene szívnia a dicséretet. De már mindegy.*
- Nem, annak nem sok értelme van. Mármint annak, hogy idehurcolják a döglött prérifarkasokat. De a többi megállapításod viszont meglehetősen helytálló. Mivel foglalkozol, merről jöttél? Ha meg nem sértelek a kérdezősködésemmel. *mondja, miközben a kancájához lép, és felmászik a nyeregbe.*
- Itt nincs sok tennivaló. Viszont nem árt, ha nyitva tartjuk a szemünket. Van valami itt, ami megborzongatja a tarkómat már egy ideje. És ezek a tetemek... *elnéz a távolba.*
- Talán esni is fog, elég borús az ég sarka... ha sietünk, még időben elérünk valami szálláshelyre. Egy tanya is több a semminél. Talán munka is akad. *mondja, azzal ezúttal megvárva a lányt, el is indul ismét délnek, ha minden igaz. Nem siet. De nem árt az óvatosság és ha szedik a lábukat.*
*A kérdést hallva Sylweran se tudja először, hogy nevessen e vagy sem. Végül egy vigyor lesz a végeredménye az egész pár szempillantásnyi tétovázásnak.*
- Eddig se gondoltam magam annak. De erről a témáról Öreg Nannet kellene kérdezned, azt hiszem. Fent, Lihanechben. *vigyorog továbbra is.*- Kedvel az öregasszony, de vert már ki seprűvel a házából, amikor a kis Jerna már felcseperedett.
*Ezzel a szokatlanul kétértelmű dologgal, Artheniort letudva indul meg a dögök felé. Aztán egy kis vizsgálat után megkérdezi Shiriqat, látott e bármi különöset. A választ hallva pedig kisvártatva már kiegyenesedve áll, figyeli a méretes, nála jóval magasabb, csinos szőkét, és mellkasa előtt karba font kezekkel nézi őt.*
- Nagyjából hasonló dolgokat mondtam volna Borókának, ha most kettesben lennék vele. *mondja végül elismerően.* - Nagyon ügyes megállapítások.
*De az utolsó mondat máris arra utal, hogy vissza kellene szívnia a dicséretet. De már mindegy.*
- Nem, annak nem sok értelme van. Mármint annak, hogy idehurcolják a döglött prérifarkasokat. De a többi megállapításod viszont meglehetősen helytálló. Mivel foglalkozol, merről jöttél? Ha meg nem sértelek a kérdezősködésemmel. *mondja, miközben a kancájához lép, és felmászik a nyeregbe.*
- Itt nincs sok tennivaló. Viszont nem árt, ha nyitva tartjuk a szemünket. Van valami itt, ami megborzongatja a tarkómat már egy ideje. És ezek a tetemek... *elnéz a távolba.*
- Talán esni is fog, elég borús az ég sarka... ha sietünk, még időben elérünk valami szálláshelyre. Egy tanya is több a semminél. Talán munka is akad. *mondja, azzal ezúttal megvárva a lányt, el is indul ismét délnek, ha minden igaz. Nem siet. De nem árt az óvatosság és ha szedik a lábukat.*
1188. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:54:02
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:54:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Hideg Szelek //
*Ő a lovaknál arra gondolt hogy Biga fickós kedvében összenyomja maga alatt szerencsétlen Borókát, viszont még mindig elképzelhetetlennek tartja hogy az Elf hasonló témájú utalásokat tenne, így egyszerűen nem foglalkozik a barátkozásról tett megjegyzésével. Annál is inkább mert a "hegyes fülű ördögfattya" rész jobban érdekli.*
- És már nem vagy az?
*A hangsúlyozásból nem derül ki hogy komolyan kérdezi-e, vagy csak viccelődni próbál. Tudja hogy általában alábecsülik fajának intelligenciáját és neki ez nagyon jó így. Nem érdekli más mit gondol róla, de előnyére van ha butának hiszik. Meg az is ha viccesnek, szóval mellé nagyon nem lőhet. Talán csak az üldözési mániája, de kicsit úgy érzi hogy Syl kinézné belőle hogy nyersen, tollastul falja be a csirkét az ólból. Ilyen és hasonló dolgokat gyakran gondolnak róluk a feltételezett butaságuk és méreteik miatt, megszokta már, csak az elf eddigi viselkedése miatt lepi most meg. Nem tudja hová tenni a dolgot, inkább ezt is elhessegeti, biztosan csak ő értette félre.*
- Meglátjuk majd.
*Ezzel zárja le az Arthenior témát, több beszélgetésre nem is nagyon van lehetőség így hogy elindulnak és kissé elszakadnak egymástól.
Bizony egy ideje a fűben gubbaszt már Syl amikor az óriás odaér a szag forrásához, méghozzá saját lábain. Biga ugyanis nem volt hajlandó tovább ügetni úgyhogy leszállt róla, így kevésbé maradt le. A nagy ló pár tucat méterre bóklászik fűcsomótól fűcsomóig, szemlátomást nem igazán törődve semmi mással az evésen kívül. Nem fogja itt hagyni, ez az egy biztos. Valahogy mindig azt képzelte hogy ha egy farkas lógna Biga torkáról, az akkor is csak állna és bután meredne a semmibe. Vagy legelne, ha lenne mit. Nem is azért van vele az állat hogy gyorsabban odaérjen valahova, csak kényelmesebb nem a saját lábát koptatni folyton és a lóval együtt sokkal több holmit tud magával cipelni. Ő maga nem guggol le a tetemekhez, ez nem az ő asztala. Halott halott, ezt meg tudja mondani, és bár látott már sok sebet, dögöt meg csatát, nem foglalkoztatta még hogy utólag az áldozattal bíbelődjön. Csak vállvonással tudja konstatálni ismét az egészet. Se karavánpihenőről, se mendemondáról nem hallott, de ez nem meglepő mert igencsak távolról került erre a vidékre.*
- Csak azzal a négy bolonddal. Meg veled.
*Mert hát ami igaz az igaz, nem hétköznapi fickó ez az elf.*
- Inkább az a kérdés, hogy mi az ami elől ezek itt nem tudtak elfutni? Mert hogy nem itt a semmi közepén fialt meg valamelyik az biztos, nincs itt mit védeniük.
*Körbenéz azért még egyszer de nem látott sehol semmit ahol valami odú lehetne.*
- Szerintem vadászni sem vadásznának olyanra ami így elbánhat velük, de őket sem ették meg.
*El tudja képzelni hogy a banditák sportból ilyesmire vetemednének, de a lovaik csak hagytak volna valami nyomot maguk után.*
- Talán csak idehozták a tetemeket és máshol múltak ki.
*A vállvonogatása már kezd megszokássá válni. Nem igazán érdekli hogy mi történt szerencsétlenekkel, de az elfet látszólag nagyon, és minél hamarabb tudják le az ügyet annál hamarabb veszik irányba az emlegetett Artheniort, hát megpróbál valami építő jellegűt hozzátenni a megfejtés reményében.*
*Ő a lovaknál arra gondolt hogy Biga fickós kedvében összenyomja maga alatt szerencsétlen Borókát, viszont még mindig elképzelhetetlennek tartja hogy az Elf hasonló témájú utalásokat tenne, így egyszerűen nem foglalkozik a barátkozásról tett megjegyzésével. Annál is inkább mert a "hegyes fülű ördögfattya" rész jobban érdekli.*
- És már nem vagy az?
*A hangsúlyozásból nem derül ki hogy komolyan kérdezi-e, vagy csak viccelődni próbál. Tudja hogy általában alábecsülik fajának intelligenciáját és neki ez nagyon jó így. Nem érdekli más mit gondol róla, de előnyére van ha butának hiszik. Meg az is ha viccesnek, szóval mellé nagyon nem lőhet. Talán csak az üldözési mániája, de kicsit úgy érzi hogy Syl kinézné belőle hogy nyersen, tollastul falja be a csirkét az ólból. Ilyen és hasonló dolgokat gyakran gondolnak róluk a feltételezett butaságuk és méreteik miatt, megszokta már, csak az elf eddigi viselkedése miatt lepi most meg. Nem tudja hová tenni a dolgot, inkább ezt is elhessegeti, biztosan csak ő értette félre.*
- Meglátjuk majd.
*Ezzel zárja le az Arthenior témát, több beszélgetésre nem is nagyon van lehetőség így hogy elindulnak és kissé elszakadnak egymástól.
Bizony egy ideje a fűben gubbaszt már Syl amikor az óriás odaér a szag forrásához, méghozzá saját lábain. Biga ugyanis nem volt hajlandó tovább ügetni úgyhogy leszállt róla, így kevésbé maradt le. A nagy ló pár tucat méterre bóklászik fűcsomótól fűcsomóig, szemlátomást nem igazán törődve semmi mással az evésen kívül. Nem fogja itt hagyni, ez az egy biztos. Valahogy mindig azt képzelte hogy ha egy farkas lógna Biga torkáról, az akkor is csak állna és bután meredne a semmibe. Vagy legelne, ha lenne mit. Nem is azért van vele az állat hogy gyorsabban odaérjen valahova, csak kényelmesebb nem a saját lábát koptatni folyton és a lóval együtt sokkal több holmit tud magával cipelni. Ő maga nem guggol le a tetemekhez, ez nem az ő asztala. Halott halott, ezt meg tudja mondani, és bár látott már sok sebet, dögöt meg csatát, nem foglalkoztatta még hogy utólag az áldozattal bíbelődjön. Csak vállvonással tudja konstatálni ismét az egészet. Se karavánpihenőről, se mendemondáról nem hallott, de ez nem meglepő mert igencsak távolról került erre a vidékre.*
- Csak azzal a négy bolonddal. Meg veled.
*Mert hát ami igaz az igaz, nem hétköznapi fickó ez az elf.*
- Inkább az a kérdés, hogy mi az ami elől ezek itt nem tudtak elfutni? Mert hogy nem itt a semmi közepén fialt meg valamelyik az biztos, nincs itt mit védeniük.
*Körbenéz azért még egyszer de nem látott sehol semmit ahol valami odú lehetne.*
- Szerintem vadászni sem vadásznának olyanra ami így elbánhat velük, de őket sem ették meg.
*El tudja képzelni hogy a banditák sportból ilyesmire vetemednének, de a lovaik csak hagytak volna valami nyomot maguk után.*
- Talán csak idehozták a tetemeket és máshol múltak ki.
*A vállvonogatása már kezd megszokássá válni. Nem igazán érdekli hogy mi történt szerencsétlenekkel, de az elfet látszólag nagyon, és minél hamarabb tudják le az ügyet annál hamarabb veszik irányba az emlegetett Artheniort, hát megpróbál valami építő jellegűt hozzátenni a megfejtés reményében.*
1187. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:52:32
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:52:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
// Hideg Szelek //
- Nehogy. A végén még nekünk is sikerülne. *somolyog az elf.* - A vasvilla meg nem rossz, ez tény. Ha szénát meg szalmát hánynak vele. De nem kellemes, ha neked mennek azzal, elhiheted. Voltam én már "hegyes fülű ördegfattya".
*Megpaskolja Boróka fekete sörényes nyakszirtjét.*
- A nassiky az biztosan nem. De a nassiky nem tányérból eszi a vadpörköltet. Te meg jó esetben igen, ha van rá lehetőség. Bár ízlések és pofonok. *húzódik félmosolyra ajka.* - Én nem ítélek el senkit amiatt, ha nyersen, tollastul falja be a csirkét az ólból. Artheniorban pedig vannak olyanok is. Orkok, teszem azt. Még őket is elfogadják a népek, ha még félve is kerülgetik a koszlott fajtájukat... én nem szívlelem őket. De nem avatkozom a dolgukba. Békén hagyom őket, amíg ők is engem. Abban a városban helyet találhatsz még Te is. Higgy nekem. Bár büdösek a nyomor mosta utcái, mint minden városnak... de vannak helyek, ahol édes az illat, és ízes az étel. Meg az ágy is elég forró lehet, ha a vándor úgy akarja.
*Megindul előre kancája hátán, s ügetve kaptatnak a madárraj felé. Érzékeli egy idő elteltével, hogy a lány lassabban megy utána, de úgy gondolja, amíg látó távolságon belül van, addig nincs gond. Így nem veszi sietősebbre, de be sem várja. Hiszen, ha nem is tudja Shiriqa mire gondol, de igaza van abban, hogy Sylwerannak számítanak a percek. Már csak azért is, mert a hulla oszlik, a nyomok eltűnnek, mind a természet, mind a dögevők által. És ha valami rémség tett valamit, a nyomok is kevésbé hűlnek ki, ha igyekszik.
Ha minden igaz, már egy ideje ott gubbaszt a fűben, a dögszagban, mire beérő őt az óriás. Ráncolt homlokkal szemlél néhány prérifarkas tetemet, miközben pár méterre tőlük a fűben szemrehányóan kárognak a halálmadarak.*
- Furcsa... *mondja, nem tudván, hogy magában beszél, az érkező Shiriqanak, vagy pedig a tőle nem messze legelésző lónak. Elvégre ez utóbbit szokta meg a leginkább mostanában.*
- Mintha kard nyoma volna, de puszta kéz is... láttam hasonlót a karavánpihenő környékén. Nem vadállat, de nem is tűnik emberi kéznek. A nyomok pedig elmosódtak. Hallottam mendemondákat, hogy valami idegen dolog folyik ezen a környéken az utóbbi időben, de nem gondoltam, hogy bármi is igaz volna belőle. *áll fel az egyik tetem mellől.*
- Mindig mondanak mindenfélét ezek a pletykás parasztok, de a legtöbb csak babona, és a fele se igaz.
*Szétnéz, jobb tenyerével árnyékolva azúrkék íriszű szemeit, aztán a lányra pillant.*
- Találkoztál mostanában valami furcsasággal? *kérdezi, s ciccegő hangot hallat aztán, mire fel Boróka felkapja a fejét a száraz, halott fűből, és kénye-kelletlen elindul az elf felé, hogy az megfoghassa kantárját.*
- Nehogy. A végén még nekünk is sikerülne. *somolyog az elf.* - A vasvilla meg nem rossz, ez tény. Ha szénát meg szalmát hánynak vele. De nem kellemes, ha neked mennek azzal, elhiheted. Voltam én már "hegyes fülű ördegfattya".
*Megpaskolja Boróka fekete sörényes nyakszirtjét.*
- A nassiky az biztosan nem. De a nassiky nem tányérból eszi a vadpörköltet. Te meg jó esetben igen, ha van rá lehetőség. Bár ízlések és pofonok. *húzódik félmosolyra ajka.* - Én nem ítélek el senkit amiatt, ha nyersen, tollastul falja be a csirkét az ólból. Artheniorban pedig vannak olyanok is. Orkok, teszem azt. Még őket is elfogadják a népek, ha még félve is kerülgetik a koszlott fajtájukat... én nem szívlelem őket. De nem avatkozom a dolgukba. Békén hagyom őket, amíg ők is engem. Abban a városban helyet találhatsz még Te is. Higgy nekem. Bár büdösek a nyomor mosta utcái, mint minden városnak... de vannak helyek, ahol édes az illat, és ízes az étel. Meg az ágy is elég forró lehet, ha a vándor úgy akarja.
*Megindul előre kancája hátán, s ügetve kaptatnak a madárraj felé. Érzékeli egy idő elteltével, hogy a lány lassabban megy utána, de úgy gondolja, amíg látó távolságon belül van, addig nincs gond. Így nem veszi sietősebbre, de be sem várja. Hiszen, ha nem is tudja Shiriqa mire gondol, de igaza van abban, hogy Sylwerannak számítanak a percek. Már csak azért is, mert a hulla oszlik, a nyomok eltűnnek, mind a természet, mind a dögevők által. És ha valami rémség tett valamit, a nyomok is kevésbé hűlnek ki, ha igyekszik.
Ha minden igaz, már egy ideje ott gubbaszt a fűben, a dögszagban, mire beérő őt az óriás. Ráncolt homlokkal szemlél néhány prérifarkas tetemet, miközben pár méterre tőlük a fűben szemrehányóan kárognak a halálmadarak.*
- Furcsa... *mondja, nem tudván, hogy magában beszél, az érkező Shiriqanak, vagy pedig a tőle nem messze legelésző lónak. Elvégre ez utóbbit szokta meg a leginkább mostanában.*
- Mintha kard nyoma volna, de puszta kéz is... láttam hasonlót a karavánpihenő környékén. Nem vadállat, de nem is tűnik emberi kéznek. A nyomok pedig elmosódtak. Hallottam mendemondákat, hogy valami idegen dolog folyik ezen a környéken az utóbbi időben, de nem gondoltam, hogy bármi is igaz volna belőle. *áll fel az egyik tetem mellől.*
- Mindig mondanak mindenfélét ezek a pletykás parasztok, de a legtöbb csak babona, és a fele se igaz.
*Szétnéz, jobb tenyerével árnyékolva azúrkék íriszű szemeit, aztán a lányra pillant.*
- Találkoztál mostanában valami furcsasággal? *kérdezi, s ciccegő hangot hallat aztán, mire fel Boróka felkapja a fejét a száraz, halott fűből, és kénye-kelletlen elindul az elf felé, hogy az megfoghassa kantárját.*
1186. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:47:20
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:47:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Hideg Szelek //
*Elmosolyodik már ő is a nevetésre.*
- Csak nehogy túl jól megbarátkozzanak. Amúgy meg, nem olyan rossz a vasvilla.
*Von vállat ismét.*
- Inkább mutassák ki nemtetszésüket, tudjam jó előre hogy mit gondolnak, minthogy csendben a hátam mögött beszéljenek össze aztán egyszer holtan ébredjek.
*Nézi ő is a madarakat ha már van valami látványosság, de közben persze az elf szavaira figyel. El is mosolyodik ismét szélesen miközben azt hallgatja hogy miért lehetne szörnyeteg.*
- Én nem tartom magam szörnynek, de szerintem a legtöbb szörny így van ezzel. A Nassiky biztos nem azon kesereg unalmas óráiban hogy micsoda szörnyeteg lenne. Enni meg neki is kell valamit, a területét védeni... A szörny az amitől valaki fél. Hogy miért fél tőle, az lényegtelen, mindegy hogy megalapozott vagy sem.
*Az elveszettségére nem válaszol, végül is igaz. Jobb dolga meg úgysincs, bár a készletei igencsak fogyóban és mielőbb abba az Artheniorba szeretne érni, de vezető nélkül úgysem találna oda. Ha tehát a vezetője kerülőutakon akar menni, még úgy is gyorsabban talál a városra, mintha egyedül vágna neki. Csettint kettőt szájával az induló Boróka láttán és csípőjével is hajt közben Bigán, jelezvén hogy eljött az ideje visszatérnie az élők világába, az ügetéshez viszont egyiküknek sincs sok kedve így csak lemaradva, lépésben követik az elfet. Pár lépés erejéig legalábbis, miközben azon gondolkodik hová siet ennyire ez a hosszúéletű. Végül csak ráeszmél hogy nem feltétlenül a puszta kíváncsiság vagy a nyughatatlanság hajtja, ha már valaki ilyen szakmát űz annak tényleg számíthat az idő, akár a megélhetése vagy a jó híre is múlhat egy kis késésen. Ezt belátva Shiriqa is gyorsabb tempóra bírja a lovát, bár nem egyszerű feladat ezt elérni a makacs jószágnál, főleg nem olyan silány napok után amiken most vannak túl.*
- Legalább történik valami.
*Elmosolyodik már ő is a nevetésre.*
- Csak nehogy túl jól megbarátkozzanak. Amúgy meg, nem olyan rossz a vasvilla.
*Von vállat ismét.*
- Inkább mutassák ki nemtetszésüket, tudjam jó előre hogy mit gondolnak, minthogy csendben a hátam mögött beszéljenek össze aztán egyszer holtan ébredjek.
*Nézi ő is a madarakat ha már van valami látványosság, de közben persze az elf szavaira figyel. El is mosolyodik ismét szélesen miközben azt hallgatja hogy miért lehetne szörnyeteg.*
- Én nem tartom magam szörnynek, de szerintem a legtöbb szörny így van ezzel. A Nassiky biztos nem azon kesereg unalmas óráiban hogy micsoda szörnyeteg lenne. Enni meg neki is kell valamit, a területét védeni... A szörny az amitől valaki fél. Hogy miért fél tőle, az lényegtelen, mindegy hogy megalapozott vagy sem.
*Az elveszettségére nem válaszol, végül is igaz. Jobb dolga meg úgysincs, bár a készletei igencsak fogyóban és mielőbb abba az Artheniorba szeretne érni, de vezető nélkül úgysem találna oda. Ha tehát a vezetője kerülőutakon akar menni, még úgy is gyorsabban talál a városra, mintha egyedül vágna neki. Csettint kettőt szájával az induló Boróka láttán és csípőjével is hajt közben Bigán, jelezvén hogy eljött az ideje visszatérnie az élők világába, az ügetéshez viszont egyiküknek sincs sok kedve így csak lemaradva, lépésben követik az elfet. Pár lépés erejéig legalábbis, miközben azon gondolkodik hová siet ennyire ez a hosszúéletű. Végül csak ráeszmél hogy nem feltétlenül a puszta kíváncsiság vagy a nyughatatlanság hajtja, ha már valaki ilyen szakmát űz annak tényleg számíthat az idő, akár a megélhetése vagy a jó híre is múlhat egy kis késésen. Ezt belátva Shiriqa is gyorsabb tempóra bírja a lovát, bár nem egyszerű feladat ezt elérni a makacs jószágnál, főleg nem olyan silány napok után amiken most vannak túl.*
- Legalább történik valami.
1185. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:47:00
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:47:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
// Hideg Szelek //
*Syl nem szokott légből kapott ócska monológokhoz. Ha valamit mond, hát őszintén mondja. Csak akkor hazudik vagy nagyzol, ha éppen arra van szüksége valamihez. Feltétlenül. Másképpen nem.
Tehát ha az ö szájából az hangzik el, hogy Shiriqa csinos, akkor azt bizony úgy is gondolja. Nem meg, hogy máshogy, mint úgy, hogy a csinos nőkkel szíves örömest van együtt az ember. Kiváltképp, ha nem is buták. Persze bizonyos helyzetekben elég az, ha csak egy dologhoz ért. De azért olykor külön neki szokás fizetnie. Nem mintha nem bővelkedne azon kívül is elegendő ajánlatban. Aztán meg főzheti Rhéa félelmét literszámra, ha nem akar mindenütt sehonnai porontyokat hagyni maga mögött. Bár különösképpen elég sok nő örülne az ezüst hajú gyermeknek tőle.*
- Meghiszem azt! *nevet fel a férfi újból, amikor a lóra terelődik a szó.* - De nem tudom, az emberek mennyire örülnének a lezúzott istállóknak. Tehát Biga. Az enyémet Borókának hívják. Öt éve van velem ez a kanca, de meglehetősen jól bírja a veszélyes helyzeteket. Talán össze is barátkozhat a Te Bigáddal.
*Figyelme az egyre növekvő varjúseregre terelődik. Ismét. Bármi is, de valami van ott. Ez egyre biztosabb. De közben hallgatja a lányt, s irányba fordítja a lovát. Meg kéne nézni. Még van idő, amíg rájuk esteledik.*
- Nem szeretnek ők semmit, ami más, mint ők. De a félelem olykor segítségedre is lehet. *mondja közben.*
- Inkább féljenek, mint vasvillával rontsanak neked. Azt pedig, hogy szörny volnál, erősen kétlem. Vannak ugyan humanoidok, akik szörnyetegként viselkednek, de az a hóhér dolga, hogy őket elintézze. Maradjon nekik is valami munka. Meg a városi őrségeknek. De járjunk a végére a dolognak. *fordul fejével Shiriqa felé.*
- Miért tartanád magadat szörnyetegnek? Mindenféle indok nélkül, vagy önös érdekből ölsz, vagy károsítod a szegény népeket? Űzöd az ifjakat, hajkurászod a jószágokat? Beleköpsz a falvak kútjába, aztán pedig letépkeded a lucernát, és kiásod az elvetett magokat? Nem hinném. *visszanéz a madarak felé.*
- Találkoztam én már olyan lénnyel, ami hatalmas volt, agyaras és szőrös, de a légynek sem ártott... és gyönyörű küllemű hajadonnal, aki a mocsárba csalta a férfiakat, hogy aztán végezzen velük. Mind tudjuk, ki vagy mi a szörnyeteg. És bérelhetnek engem bármire, nem végzek kontár munkát. No, gyere. Elég elveszettnek tűnsz itt egymagad, ha nem haragszol meg érte, hogy ezt mondom. Ha van kedved velem tarthatsz megnézni. Hibáztatni pedig nem hibáztatnálak. Magam kérdeztelek. A válaszodat is úgy veszem, mint a magam döntését. *teszi még hozzá a végén, azzal megböki sarkával Boróka oldalát, s ügetve megindul az állattal a madarak irányába.*
*Syl nem szokott légből kapott ócska monológokhoz. Ha valamit mond, hát őszintén mondja. Csak akkor hazudik vagy nagyzol, ha éppen arra van szüksége valamihez. Feltétlenül. Másképpen nem.
Tehát ha az ö szájából az hangzik el, hogy Shiriqa csinos, akkor azt bizony úgy is gondolja. Nem meg, hogy máshogy, mint úgy, hogy a csinos nőkkel szíves örömest van együtt az ember. Kiváltképp, ha nem is buták. Persze bizonyos helyzetekben elég az, ha csak egy dologhoz ért. De azért olykor külön neki szokás fizetnie. Nem mintha nem bővelkedne azon kívül is elegendő ajánlatban. Aztán meg főzheti Rhéa félelmét literszámra, ha nem akar mindenütt sehonnai porontyokat hagyni maga mögött. Bár különösképpen elég sok nő örülne az ezüst hajú gyermeknek tőle.*
- Meghiszem azt! *nevet fel a férfi újból, amikor a lóra terelődik a szó.* - De nem tudom, az emberek mennyire örülnének a lezúzott istállóknak. Tehát Biga. Az enyémet Borókának hívják. Öt éve van velem ez a kanca, de meglehetősen jól bírja a veszélyes helyzeteket. Talán össze is barátkozhat a Te Bigáddal.
*Figyelme az egyre növekvő varjúseregre terelődik. Ismét. Bármi is, de valami van ott. Ez egyre biztosabb. De közben hallgatja a lányt, s irányba fordítja a lovát. Meg kéne nézni. Még van idő, amíg rájuk esteledik.*
- Nem szeretnek ők semmit, ami más, mint ők. De a félelem olykor segítségedre is lehet. *mondja közben.*
- Inkább féljenek, mint vasvillával rontsanak neked. Azt pedig, hogy szörny volnál, erősen kétlem. Vannak ugyan humanoidok, akik szörnyetegként viselkednek, de az a hóhér dolga, hogy őket elintézze. Maradjon nekik is valami munka. Meg a városi őrségeknek. De járjunk a végére a dolognak. *fordul fejével Shiriqa felé.*
- Miért tartanád magadat szörnyetegnek? Mindenféle indok nélkül, vagy önös érdekből ölsz, vagy károsítod a szegény népeket? Űzöd az ifjakat, hajkurászod a jószágokat? Beleköpsz a falvak kútjába, aztán pedig letépkeded a lucernát, és kiásod az elvetett magokat? Nem hinném. *visszanéz a madarak felé.*
- Találkoztam én már olyan lénnyel, ami hatalmas volt, agyaras és szőrös, de a légynek sem ártott... és gyönyörű küllemű hajadonnal, aki a mocsárba csalta a férfiakat, hogy aztán végezzen velük. Mind tudjuk, ki vagy mi a szörnyeteg. És bérelhetnek engem bármire, nem végzek kontár munkát. No, gyere. Elég elveszettnek tűnsz itt egymagad, ha nem haragszol meg érte, hogy ezt mondom. Ha van kedved velem tarthatsz megnézni. Hibáztatni pedig nem hibáztatnálak. Magam kérdeztelek. A válaszodat is úgy veszem, mint a magam döntését. *teszi még hozzá a végén, azzal megböki sarkával Boróka oldalát, s ügetve megindul az állattal a madarak irányába.*
1184. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:42:11
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:42:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 286
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Hideg Szelek //
*Jó érzéssel tölti el a másik hozzáállása, bár nem egyszer szóba hozta a méreteit, úgy érzi hogy kicsit sem érdekli őt ez a részlet. Ez pedig ritkaság, rég nem élt már meg ilyen bánásmódot, de némi aggodalomra is ad okot. Ha nem tart tőle a hegyesfülű, az azért is lehet mert éppen Shiriqának lenne mitől tartania. Vegyes érzelmeket vált ki belőle az is hogy "hölgyem"-ként nevezik meg, az meg főleg hogy még csinosnak is titulálják. Persze nincs olyan nő a föld felett se alatt akinek ne esne jól az ilyen ha őszintén mondják, de szokatlan és furcsa ilyen aprónéptől hallani, még akkor is ha saját fajához képest ez a példány igen nagyra nőtt.*
- Az ágy legyen a legkisebb problémám.
*Legyint végül a témára. Sokkal inkább az a gondja hogy neki kétszer-háromszor annyi aranyat kell más kezébe tennie ha jól akar lakni, adni viszont nem adnak neki kétszer-háromszor annyi aranyat mint másnak, ha valami munkát elvégez.*
- Biga megoldja, ha szűkös neki.
*Erre is csak vállat von*
- Az emberek apró lovacskáinak elég pár deszka hogy ne ficánkoljanak, azok a gallyak őt nem nagyon zavarják ha mozoghatnékja van. De ha otthagyom egy fához kötve a város szélén, ugyanannál a fánál fogom megtalálni később.
*Ez mindenképpen igaz, csak az nem biztos hogy a fa is ugyanott lesz ahol eredetileg állt.*
- Amíg van mit egyen és igyon addig a jégeső sem veri el onnét.
*Biga egyetértően kényelembe helyezi magát ha már állnak. Fű nincs elérhetőségben így az orrát nincs miért lelógassa, de még a nehéz óriás alatt sem probléma neki egyik lábáról levennie a súlyt hogy pihentesse. Bámul a buta, nagy, lelketlen fekete szemeivel egyenesen előre a semmibe.*
- A kivételesség csak nézőpont kérdése, a tiszteletet meg könnyen össze lehet téveszteni a félelemmel. Az emberek meg nem szeretik ha félelmetes dolgok vannak a környezetükben, nem lenne szerencsés ha valamelyik megtalálna téged, hogy vadászd le azt a szörnyet akivel odaérkeztél.
*Ismét elfordul a férfi felől a mondandója végén, mintha csak úgy félvállról ejtené ki a szavakat, de az éles szemű elfnek feltűnhet hogy fordulás közben Shiriqa tekintete rajta marad amíg a fordulás miatt már nem látja a szemeit.*
- Nem láttam én napok óta semmit, csak most azt a négy szerencsétlent. A varjakkal sem szoktam foglalkozni, a te szakmád ez, nem akarok beleszólni. A végén majd engem hibáztatsz ha rossz tanácsot adnék.
*Jó érzéssel tölti el a másik hozzáállása, bár nem egyszer szóba hozta a méreteit, úgy érzi hogy kicsit sem érdekli őt ez a részlet. Ez pedig ritkaság, rég nem élt már meg ilyen bánásmódot, de némi aggodalomra is ad okot. Ha nem tart tőle a hegyesfülű, az azért is lehet mert éppen Shiriqának lenne mitől tartania. Vegyes érzelmeket vált ki belőle az is hogy "hölgyem"-ként nevezik meg, az meg főleg hogy még csinosnak is titulálják. Persze nincs olyan nő a föld felett se alatt akinek ne esne jól az ilyen ha őszintén mondják, de szokatlan és furcsa ilyen aprónéptől hallani, még akkor is ha saját fajához képest ez a példány igen nagyra nőtt.*
- Az ágy legyen a legkisebb problémám.
*Legyint végül a témára. Sokkal inkább az a gondja hogy neki kétszer-háromszor annyi aranyat kell más kezébe tennie ha jól akar lakni, adni viszont nem adnak neki kétszer-háromszor annyi aranyat mint másnak, ha valami munkát elvégez.*
- Biga megoldja, ha szűkös neki.
*Erre is csak vállat von*
- Az emberek apró lovacskáinak elég pár deszka hogy ne ficánkoljanak, azok a gallyak őt nem nagyon zavarják ha mozoghatnékja van. De ha otthagyom egy fához kötve a város szélén, ugyanannál a fánál fogom megtalálni később.
*Ez mindenképpen igaz, csak az nem biztos hogy a fa is ugyanott lesz ahol eredetileg állt.*
- Amíg van mit egyen és igyon addig a jégeső sem veri el onnét.
*Biga egyetértően kényelembe helyezi magát ha már állnak. Fű nincs elérhetőségben így az orrát nincs miért lelógassa, de még a nehéz óriás alatt sem probléma neki egyik lábáról levennie a súlyt hogy pihentesse. Bámul a buta, nagy, lelketlen fekete szemeivel egyenesen előre a semmibe.*
- A kivételesség csak nézőpont kérdése, a tiszteletet meg könnyen össze lehet téveszteni a félelemmel. Az emberek meg nem szeretik ha félelmetes dolgok vannak a környezetükben, nem lenne szerencsés ha valamelyik megtalálna téged, hogy vadászd le azt a szörnyet akivel odaérkeztél.
*Ismét elfordul a férfi felől a mondandója végén, mintha csak úgy félvállról ejtené ki a szavakat, de az éles szemű elfnek feltűnhet hogy fordulás közben Shiriqa tekintete rajta marad amíg a fordulás miatt már nem látja a szemeit.*
- Nem láttam én napok óta semmit, csak most azt a négy szerencsétlent. A varjakkal sem szoktam foglalkozni, a te szakmád ez, nem akarok beleszólni. A végén majd engem hibáztatsz ha rossz tanácsot adnék.
1183. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 18:16:38
Üzenet elküldve: 2016-02-25 18:16:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 250
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Váratlan idegen//
*Hagrar leengedi a kezét, és az ork asszony elhúzza onnan a fiatal orkot, aki vigyorogva nézi az idegent. Hagrar számára ez már egy bizonyítás a nőtől. Hogy mit bizonyít? Azt hogy a nőnek van szíve. És ha a lélek erős, abban tűz honol. Legyen az ork, ember, vagy akár a mocsárban gubbasztó troll. Egész komolyan válaszol most a nő, és bevallja maga is hogy nem beszél túl sokat. Ezzel nincs is baj, de ha egy idegen ork barlangban kíváncsiak az emberre, más hozzáállás kellene.*
-Jól van vándor! Ha erre jársz, mi szívesen fogadunk! Toragg barátodat is, és ha találkozom vele átadom üdvözleted! *Egyik kezét ökölbe szorítva csapja mellkasának.* A szavamat adom! *Biccent majd felkel az asztaltól. És mindenkinek szól pár szót.*
-Gravak testvér, ne kapkodj! Lónak, s neked is pihenésre van szükségetek. Tudom hogy a hegyet is összeaprítanád félkézzel, de most pihenj. Te is egyél leányom! *Pillant Nulghára.* -És pihenj meg. S reggel indulunk. * Csapja össze tenyerét, és elég sokan kezdenek el nyüzsögni. Mindenki a helyét keresi, s lassan nyugovóra térnek.* -Pihend ki magad vándor! Hosszú út állhat még előtted. * S azzal ő is elvonul. Még megbeszél valamit az őrökkel, talán hogy ki váltson kit, és végleg eltűnik. Igyekszik kizárni a külvilágot ma éjjel. Pihenésre van szüksége, és nem akar egész éjszaka agyalni azon, hogy mi legyen a következő lépés. A barlang elcsendesül, és szinte mindenki aludni tér. Nincsenek sokan, de ez már nem lesz sokáig.*
//Napváltás//
* A vezér hamar megébred, és teljes felszerelésben jelenik meg a barlang belső részén. Először a vándort nézi meg, ott van-e még vagy már elment. Csak remélni tudja hogy nem ölték meg az orkkok. Ha nem is szövetséges, de még egy adós is lehet a vándor. Egy veszélyes helyzetben, még akár menedéket is tudna nyújtani a rengetegben. Elvégre a vándorok terepismerete, és álcázási képességei bámulatosak. Majd az orkjait keresi. Gravakot, és Nulghát. Egy darabig elkíséri őket. Ha viszont még alszanak, itt az ideje az ébresztésnek. A hideg víz most nem lenne nyerő, mert Gravak lehet kapásból adna egy jókora pofont. Marad a hangos ébresztő.*
-Felkelni! Lusta banda!
*Hagrar leengedi a kezét, és az ork asszony elhúzza onnan a fiatal orkot, aki vigyorogva nézi az idegent. Hagrar számára ez már egy bizonyítás a nőtől. Hogy mit bizonyít? Azt hogy a nőnek van szíve. És ha a lélek erős, abban tűz honol. Legyen az ork, ember, vagy akár a mocsárban gubbasztó troll. Egész komolyan válaszol most a nő, és bevallja maga is hogy nem beszél túl sokat. Ezzel nincs is baj, de ha egy idegen ork barlangban kíváncsiak az emberre, más hozzáállás kellene.*
-Jól van vándor! Ha erre jársz, mi szívesen fogadunk! Toragg barátodat is, és ha találkozom vele átadom üdvözleted! *Egyik kezét ökölbe szorítva csapja mellkasának.* A szavamat adom! *Biccent majd felkel az asztaltól. És mindenkinek szól pár szót.*
-Gravak testvér, ne kapkodj! Lónak, s neked is pihenésre van szükségetek. Tudom hogy a hegyet is összeaprítanád félkézzel, de most pihenj. Te is egyél leányom! *Pillant Nulghára.* -És pihenj meg. S reggel indulunk. * Csapja össze tenyerét, és elég sokan kezdenek el nyüzsögni. Mindenki a helyét keresi, s lassan nyugovóra térnek.* -Pihend ki magad vándor! Hosszú út állhat még előtted. * S azzal ő is elvonul. Még megbeszél valamit az őrökkel, talán hogy ki váltson kit, és végleg eltűnik. Igyekszik kizárni a külvilágot ma éjjel. Pihenésre van szüksége, és nem akar egész éjszaka agyalni azon, hogy mi legyen a következő lépés. A barlang elcsendesül, és szinte mindenki aludni tér. Nincsenek sokan, de ez már nem lesz sokáig.*
//Napváltás//
* A vezér hamar megébred, és teljes felszerelésben jelenik meg a barlang belső részén. Először a vándort nézi meg, ott van-e még vagy már elment. Csak remélni tudja hogy nem ölték meg az orkkok. Ha nem is szövetséges, de még egy adós is lehet a vándor. Egy veszélyes helyzetben, még akár menedéket is tudna nyújtani a rengetegben. Elvégre a vándorok terepismerete, és álcázási képességei bámulatosak. Majd az orkjait keresi. Gravakot, és Nulghát. Egy darabig elkíséri őket. Ha viszont még alszanak, itt az ideje az ébresztésnek. A hideg víz most nem lenne nyerő, mert Gravak lehet kapásból adna egy jókora pofont. Marad a hangos ébresztő.*
-Felkelni! Lusta banda!
1182. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 16:40:02
Üzenet elküldve: 2016-02-25 16:40:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
//A hozzászólás +16-os elemeket is tartalmaz.//
*Mi az, hogy hajrá? Nem érti. Elkerekednek a szemei, és ezt a pillanatot használja ki Gravak arra, hogy bepörgesse kettőjüket az asztal alá. A pörgés vége persze az, hogy a termetes hím kerül felülre, szinte belenyomva Kilbrát a padozatba.*
-Nem!
*Tiltakozása elég határozott. Volt része már hasonlókban. Nem nagyon nézték a törzsében, hogy mennyire fiatal. Ahogy kerekedni kezdett a csípője, és lapos mellkasából hegyesedni a mellei, rögtön akadt egy, aki úgy gondolta, meg kell azokat gyömöszkölni. Természetesen rendszerint nem állt meg a kebleinél, máshol is gyömöszkölni vágyta. Rühellte az egészet, az erőszakosságát. Persze, volt olyan is, akivel önként feküdt össze.
Szóval Gravak épp nem a jó irányt választotta. Ám tenni sokat nem tudna a másik ellen, lévén a hím lényegesen erősebb, mint Kilbra. Így csak kelletlenül felnyög, hasát megfeszítve próbálja letolni magáról a másikat, ahogy a hím finoman megharapja az ajkát. És a nőstényke már-már beletörődne az újabb elkerülhetetlen eseménybe, amikor fura dolog történik. Látott már persze részeg orkot, olyat is, aki beájult a pálesztől. De rajta ez még nem fordult elő.
Az elernyedő test súlyától újra csak nyög egy hangosat, majd megpróbál egy mély levegőt venni, hogy erőt gyűjthessen, s legördítse magáról Gravakot.
Ha sikerül, akkor gyorsan perdül ki az asztal alól, hátra hagyva a másikat.*
-Túlivós.
*Jegyzi meg, aztán pökhendien felvágva az állát a barlang mélye felé indul. Valami éjjeli vackot kell néznie magának.*
//Egy rakás ork//
//A hozzászólás +16-os elemeket is tartalmaz.//
*Mi az, hogy hajrá? Nem érti. Elkerekednek a szemei, és ezt a pillanatot használja ki Gravak arra, hogy bepörgesse kettőjüket az asztal alá. A pörgés vége persze az, hogy a termetes hím kerül felülre, szinte belenyomva Kilbrát a padozatba.*
-Nem!
*Tiltakozása elég határozott. Volt része már hasonlókban. Nem nagyon nézték a törzsében, hogy mennyire fiatal. Ahogy kerekedni kezdett a csípője, és lapos mellkasából hegyesedni a mellei, rögtön akadt egy, aki úgy gondolta, meg kell azokat gyömöszkölni. Természetesen rendszerint nem állt meg a kebleinél, máshol is gyömöszkölni vágyta. Rühellte az egészet, az erőszakosságát. Persze, volt olyan is, akivel önként feküdt össze.
Szóval Gravak épp nem a jó irányt választotta. Ám tenni sokat nem tudna a másik ellen, lévén a hím lényegesen erősebb, mint Kilbra. Így csak kelletlenül felnyög, hasát megfeszítve próbálja letolni magáról a másikat, ahogy a hím finoman megharapja az ajkát. És a nőstényke már-már beletörődne az újabb elkerülhetetlen eseménybe, amikor fura dolog történik. Látott már persze részeg orkot, olyat is, aki beájult a pálesztől. De rajta ez még nem fordult elő.
Az elernyedő test súlyától újra csak nyög egy hangosat, majd megpróbál egy mély levegőt venni, hogy erőt gyűjthessen, s legördítse magáról Gravakot.
Ha sikerül, akkor gyorsan perdül ki az asztal alól, hátra hagyva a másikat.*
-Túlivós.
*Jegyzi meg, aztán pökhendien felvágva az állát a barlang mélye felé indul. Valami éjjeli vackot kell néznie magának.*
1181. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-25 15:37:14
Üzenet elküldve: 2016-02-25 15:37:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
// Hideg Szelek //
*Lehetne gondolni mélyebb értelemet, bizony.
De ha valamit, hát azt mindenképp megtanulta a mi Sylweranunk hosszú évei alatt, hogy legtöbbször az egyszerűség a legegyenesebb út. És az egyszerű népek egyszerűsége is éppúgy fontos lehet, mint az, ha nem keresünk mélyebb értelmet, vagy filozofikus igazságot egy idegen szavaiban.
Így, az ezüst hajú elf férfi, jobb híján felnevet. Nem túl hosszan, de meglehetősen vidáman. Pedig nem túl gyakori ez nála.*
- Egyet se félj, hölgyem! A magunk fajta vándorokat senki nem üdvözli "kerülj beljebb"-el. *mondja aztán derűsen.*
- Ha barátra lelsz, ahhoz úgyis bemész. A fogadó meg elég nagy. Számítanak az ilyen csinos, roppant termetű leányokra is, mint amilyen Te vagy. Habár az ágy talán nem lesz pont ekkora méretben. De az ilyesfajta apróságok könnyen megoldhatóak. Én a Te helyedben... jobban aggódnék a lovamért. *biccent fejével az állat felé.*
- Mert, hogy ekkora istálló nincsen, arra mérget vehetsz! *mosolyog, de furcsán nyugodtan és szinte álmosan.*
- Ám megoldást mindenre lelnek ott is, csak pénz kérdése. Na meg baráté. Az pedig, ha nem is sok, de nekem akad egy-kettő... ha még szívesen látnak.
*Elgondolkodva szemléli a madarakat a távolban arra a monológra, amit Shiriqa mond az emberekről. Ha valaki, hát ő aztán tudja, miféle népség tud lenni ez az ember fajzat, ha bárki bármiben másabb, mint ők.*
- Ez sok emberrel így van. *biccent, újra elkomorodva.* - De minden fajban vannak ilyenek, ahogyan jók is akadnak. Az embereket tekintve pedig... ennyi maradt nekik, kedves hölgyem, ha belegondolsz. Hisz neked ott a roppant termeted és az erőd. Nekem a kivételesen hosszú életem... hiszen bizonyára látod rajtam, hogy elf volnék. A törpök tehetséges kovácsok, a gnómok feltalálók, a tündérek varázstudók... és még sorolhatnám. De mit kaptak az emberek? Sokfélék, ez tény. De nincs bennük semmi kivételes. Nekik meg kell küzdeniük érte, míg minket általános tisztelet övez, még ha nem is kedvelnek épp ezért. Még a félvérekre is irigyebbek, akár a szarka, ami sokat akar. Ne foglalkozz hát velük. Húzd ki magad büszkén, ha köztük jársz. A rosszindulat így is úgyis utol ér. Te döntöd el, hogy közben hogyan töltöd el az idődet.
*A kérdést hallva aztán bujkáló mosollyal pillant az óriásra.*
- Nem. Szörnyekre vadászom. *jelenti ki egyszerűen.*
- Kiirthatatlan, túl eszes farkashorda, griff, amely elemeli a parasztok jószágait, vagy egy démon, amit le kell küzdeni... egyre megy. Átkok és rémek mindig is voltak, és mindig is lesznek. Szükség van valakire, akihez fordulhatnak. A madarak pedig... munkát jelenthetnek. Talán egy bestia, amelyet ha levadászom, fizetnek érte valahol, valamennyit. Te talán arról jöttél. Láttál valamit? Mit gondolsz, érdemes megnézni? *kérdezi aztán a lányt, ezzel is jelezve, hogy bízik a szavában.*
- Napok óta koptatom a földet ebben a pusztában, de csak egy apró faluba tévedtem közben. Volt szalma alattam, és deszka a fejem felett egy este... de munka nem akadt, hacsak nem akartam fagyott földet ásni latrinához. Elhiheted. Nem akartam. Így jól jönne a munka, és a pénz. Kihúznám a tél végéig. Tavasszal aztán az árral együtt érkeznek majd a bestiák is.
*Lehetne gondolni mélyebb értelemet, bizony.
De ha valamit, hát azt mindenképp megtanulta a mi Sylweranunk hosszú évei alatt, hogy legtöbbször az egyszerűség a legegyenesebb út. És az egyszerű népek egyszerűsége is éppúgy fontos lehet, mint az, ha nem keresünk mélyebb értelmet, vagy filozofikus igazságot egy idegen szavaiban.
Így, az ezüst hajú elf férfi, jobb híján felnevet. Nem túl hosszan, de meglehetősen vidáman. Pedig nem túl gyakori ez nála.*
- Egyet se félj, hölgyem! A magunk fajta vándorokat senki nem üdvözli "kerülj beljebb"-el. *mondja aztán derűsen.*
- Ha barátra lelsz, ahhoz úgyis bemész. A fogadó meg elég nagy. Számítanak az ilyen csinos, roppant termetű leányokra is, mint amilyen Te vagy. Habár az ágy talán nem lesz pont ekkora méretben. De az ilyesfajta apróságok könnyen megoldhatóak. Én a Te helyedben... jobban aggódnék a lovamért. *biccent fejével az állat felé.*
- Mert, hogy ekkora istálló nincsen, arra mérget vehetsz! *mosolyog, de furcsán nyugodtan és szinte álmosan.*
- Ám megoldást mindenre lelnek ott is, csak pénz kérdése. Na meg baráté. Az pedig, ha nem is sok, de nekem akad egy-kettő... ha még szívesen látnak.
*Elgondolkodva szemléli a madarakat a távolban arra a monológra, amit Shiriqa mond az emberekről. Ha valaki, hát ő aztán tudja, miféle népség tud lenni ez az ember fajzat, ha bárki bármiben másabb, mint ők.*
- Ez sok emberrel így van. *biccent, újra elkomorodva.* - De minden fajban vannak ilyenek, ahogyan jók is akadnak. Az embereket tekintve pedig... ennyi maradt nekik, kedves hölgyem, ha belegondolsz. Hisz neked ott a roppant termeted és az erőd. Nekem a kivételesen hosszú életem... hiszen bizonyára látod rajtam, hogy elf volnék. A törpök tehetséges kovácsok, a gnómok feltalálók, a tündérek varázstudók... és még sorolhatnám. De mit kaptak az emberek? Sokfélék, ez tény. De nincs bennük semmi kivételes. Nekik meg kell küzdeniük érte, míg minket általános tisztelet övez, még ha nem is kedvelnek épp ezért. Még a félvérekre is irigyebbek, akár a szarka, ami sokat akar. Ne foglalkozz hát velük. Húzd ki magad büszkén, ha köztük jársz. A rosszindulat így is úgyis utol ér. Te döntöd el, hogy közben hogyan töltöd el az idődet.
*A kérdést hallva aztán bujkáló mosollyal pillant az óriásra.*
- Nem. Szörnyekre vadászom. *jelenti ki egyszerűen.*
- Kiirthatatlan, túl eszes farkashorda, griff, amely elemeli a parasztok jószágait, vagy egy démon, amit le kell küzdeni... egyre megy. Átkok és rémek mindig is voltak, és mindig is lesznek. Szükség van valakire, akihez fordulhatnak. A madarak pedig... munkát jelenthetnek. Talán egy bestia, amelyet ha levadászom, fizetnek érte valahol, valamennyit. Te talán arról jöttél. Láttál valamit? Mit gondolsz, érdemes megnézni? *kérdezi aztán a lányt, ezzel is jelezve, hogy bízik a szavában.*
- Napok óta koptatom a földet ebben a pusztában, de csak egy apró faluba tévedtem közben. Volt szalma alattam, és deszka a fejem felett egy este... de munka nem akadt, hacsak nem akartam fagyott földet ásni latrinához. Elhiheted. Nem akartam. Így jól jönne a munka, és a pénz. Kihúznám a tél végéig. Tavasszal aztán az árral együtt érkeznek majd a bestiák is.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784