Archívum - Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-10-02 11:21:33
Üzenet elküldve: 2011-10-02 11:21:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
*A férfi kiemel a cicomás ruhák közül néhányat, amik megfelelnek az ízlésének, s mostani viselete alapján feltehetően az éjbőrűnek is. Egy világos, kissé bő ujjú blúz, sötét feszes bőrnadrág, egy ujjatlan mellényféle, egy bővebb szövetnadrág.
Fel sem néz a ládából, a talált ruhadarabokat egyszerűen oldalra nyújtogatja, s tovább keres.
Közben a parókát igyekszik rejteni, de arra már nem futja figyelméből, hogy a láda alján fekvő bőrkötésű, fémkapcsos könyvet ne fedje fel véletlenül.
Mire észreveszi hibáját, már minden bizonnyal elksik a cselekvéssel, hogy újra ruhákkal takarja be azt. Hogy terelje a nő figyelmét, faggatózásba kezd.*
- Megfelelnek azok a darabok? Az az igazság, hogy többnyire 'kölcsönvett' tárgyai vannak neki is, mert többnyire a giccsparádés vagyonosok azok, akik adakozóan lemondanak vagyonuról, ha a helyzet úgy kívánja meg. Mit tervezel mára? Tegyünk még egy sétát bent?
*A férfi kiemel a cicomás ruhák közül néhányat, amik megfelelnek az ízlésének, s mostani viselete alapján feltehetően az éjbőrűnek is. Egy világos, kissé bő ujjú blúz, sötét feszes bőrnadrág, egy ujjatlan mellényféle, egy bővebb szövetnadrág.
Fel sem néz a ládából, a talált ruhadarabokat egyszerűen oldalra nyújtogatja, s tovább keres.
Közben a parókát igyekszik rejteni, de arra már nem futja figyelméből, hogy a láda alján fekvő bőrkötésű, fémkapcsos könyvet ne fedje fel véletlenül.
Mire észreveszi hibáját, már minden bizonnyal elksik a cselekvéssel, hogy újra ruhákkal takarja be azt. Hogy terelje a nő figyelmét, faggatózásba kezd.*
- Megfelelnek azok a darabok? Az az igazság, hogy többnyire 'kölcsönvett' tárgyai vannak neki is, mert többnyire a giccsparádés vagyonosok azok, akik adakozóan lemondanak vagyonuról, ha a helyzet úgy kívánja meg. Mit tervezel mára? Tegyünk még egy sétát bent?
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-10-01 11:22:01
Üzenet elküldve: 2011-10-01 11:22:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
Csúnya esés lehetett *bólint. Hangja alapvetően együttérző, de hangyányit azt is érezteti, hogy nemigen hiszi a túlságosan is kézenfekvő mesét.
A banda most sem szól egy rosszszót sem az ételre, Caram egy pillanatig fontolgatja is, hogy ha egyszer kikerül innen, felhagy a kalandozással, bérgyilkolással, és beáll főzni a Pegazus fogadóba.*
Vigyázni rám? Ugyan, gondolom, úgyis csak addig vagyok hasznos, amíg főzök.
Amíg a tűz mellett dolgozott, észre sem vette, hogy a ruhái még mindig vizesek, de most már kezd fázni. Elfogadná ő a hatalmas férfiruhákat is, megoldaná, hogy ne essenek le róla, ha muszáj lenne, de a világért sem hagyná ki a lehetőséget, hogy vethessen egy pillantást az álbeteg Minna szobájára és holmijára.
A folyosón haladva lesi a gombákat, hogy ne sérüljön az álcája, bár most azok érdeklik a legkevésbé. Nem is talál egyet sem, hiszen ahhoz, hogy ráleljen az aprócska gombákra, ennél sokkal jobban kellene figyelnie.
*Minna szobája még egyszerűségében is sokkal kényelmesebb, mint Caramé, de hát ez a különbség a vezér nője és egy fogoly szakács között. Belépve Caram körülnéz, igyekezve, hogy ne legyen feltűnő az érdeklődése, majd Issed mellé lép, és közönyt tettetve nézi, ahogy a ládában kutat, hátha megpillathat valami érdekeset. Egyszer mintha egy fehér paróka néhány tincse villanna elő a ruhák közül, de az is lehet, hogy csak egy fehér kendő rojtjai - ennyi idő alatt nem könnyű biztosan megállapítani.*
A banda most sem szól egy rosszszót sem az ételre, Caram egy pillanatig fontolgatja is, hogy ha egyszer kikerül innen, felhagy a kalandozással, bérgyilkolással, és beáll főzni a Pegazus fogadóba.*
Vigyázni rám? Ugyan, gondolom, úgyis csak addig vagyok hasznos, amíg főzök.
Amíg a tűz mellett dolgozott, észre sem vette, hogy a ruhái még mindig vizesek, de most már kezd fázni. Elfogadná ő a hatalmas férfiruhákat is, megoldaná, hogy ne essenek le róla, ha muszáj lenne, de a világért sem hagyná ki a lehetőséget, hogy vethessen egy pillantást az álbeteg Minna szobájára és holmijára.
A folyosón haladva lesi a gombákat, hogy ne sérüljön az álcája, bár most azok érdeklik a legkevésbé. Nem is talál egyet sem, hiszen ahhoz, hogy ráleljen az aprócska gombákra, ennél sokkal jobban kellene figyelnie.
*Minna szobája még egyszerűségében is sokkal kényelmesebb, mint Caramé, de hát ez a különbség a vezér nője és egy fogoly szakács között. Belépve Caram körülnéz, igyekezve, hogy ne legyen feltűnő az érdeklődése, majd Issed mellé lép, és közönyt tettetve nézi, ahogy a ládában kutat, hátha megpillathat valami érdekeset. Egyszer mintha egy fehér paróka néhány tincse villanna elő a ruhák közül, de az is lehet, hogy csak egy fehér kendő rojtjai - ennyi idő alatt nem könnyű biztosan megállapítani.*
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-30 08:23:23
Üzenet elküldve: 2011-09-30 08:23:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
*Oldalra sandít a sötételfre, majd hosszas habozás után kinyögi a már-már talán közhelynek számító mondatot.*
- Elestem.
*Lassan megérkeznek a központi barlangba, ahol Caram egyetlen árva szó nélkül neki is lát dolgának, míg a banditák újra átbeszélik kevéske kis taktikájukat, ami a rajtaütést illeti. Időnként összenevetnek, ahogy ez tőlük megszokható volt már eddig is. Mikor kész a főtt étel, mind vesznek belőle maguknak, pillanatok alatt, még forrón befalják, majd azzal a lendülettel elkezdenek elszivárogni is, mígnem csak az marad, akinek maradnia kell.
Issed az utolsók közt járul ételért, s ráérősen fogyasztja el azt. Mikor ő is végez, megütögeti Caram vállát - úgy, ahogy itt a többiekét szokta.*
- Csupa víz vagy. Adhattak volna valami száraz ruhát. Közben meg ők papolnak róla, hogy vigyázzunk rád.
*Megingatja fejét, néhány pillanatig elmélkedik, majd újra megszólal.*
- Igaz, sokunk ruhája háromszor is körbeérne... De Minna holmija közül talán kölcsön vehetünk valamit, míg a tied megszárad. Mivel nem hagyhatlak magadra, velem kell jönnöd. Út közben még találhatunk valamennyit a gombáidból is.
*Ha a nő beleegyezik, meg is indulnak egy fáklyával a sötét folyosókon, egészen az említett személy szobájáig. Nem sok minden van bent: néhány láda, a fiókos fésülködőasztal, ágy, és néhány apróság. Issed neki is áll kutakodni egy láda tartalma közt.*
*Oldalra sandít a sötételfre, majd hosszas habozás után kinyögi a már-már talán közhelynek számító mondatot.*
- Elestem.
*Lassan megérkeznek a központi barlangba, ahol Caram egyetlen árva szó nélkül neki is lát dolgának, míg a banditák újra átbeszélik kevéske kis taktikájukat, ami a rajtaütést illeti. Időnként összenevetnek, ahogy ez tőlük megszokható volt már eddig is. Mikor kész a főtt étel, mind vesznek belőle maguknak, pillanatok alatt, még forrón befalják, majd azzal a lendülettel elkezdenek elszivárogni is, mígnem csak az marad, akinek maradnia kell.
Issed az utolsók közt járul ételért, s ráérősen fogyasztja el azt. Mikor ő is végez, megütögeti Caram vállát - úgy, ahogy itt a többiekét szokta.*
- Csupa víz vagy. Adhattak volna valami száraz ruhát. Közben meg ők papolnak róla, hogy vigyázzunk rád.
*Megingatja fejét, néhány pillanatig elmélkedik, majd újra megszólal.*
- Igaz, sokunk ruhája háromszor is körbeérne... De Minna holmija közül talán kölcsön vehetünk valamit, míg a tied megszárad. Mivel nem hagyhatlak magadra, velem kell jönnöd. Út közben még találhatunk valamennyit a gombáidból is.
*Ha a nő beleegyezik, meg is indulnak egy fáklyával a sötét folyosókon, egészen az említett személy szobájáig. Nem sok minden van bent: néhány láda, a fiókos fésülködőasztal, ágy, és néhány apróság. Issed neki is áll kutakodni egy láda tartalma közt.*
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-28 21:02:22
Üzenet elküldve: 2011-09-28 21:02:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Az ajtónyílásra ébred, a felszínen töltött évek megtanították éberen aludni. Felül, úgy hallgatja Issedet, akit elég csúnyán elintéztek az éjjel. A hangjában is van valami bizonytalanság, mintha nem egészen lenne biztos a dolgában... és erre utal a félbehagyott mondat is.
Caramra nem kell sokáig várni, hiszen hiába kapott külön szobát, hálóing nem járt az ágyhoz. Egy perc múlva már Isseddel ballag a folyosón a nagy központi barlang felé. Egy ideig csak nézi, ahogy testőre biceg mellette, mintha mit sem tudna az éjszakai nézetletérésről (hiszen hivatalosan nem is tud semmit), aztán csevegő hangnemben, árnyalatnyi együttérzéssel a hangjában megkérdezi:*
Mi történt veled? Rosszul sült el az éjszakai kalandozás?
*Meghallgatja a választ, ha kap egyáltalán, több kérdésre viszont nincs ideje, mert megérkeznek a többiekhez. Caram felméri a hozzávalókat, majd hozzálát a mai étel elkészítéséhez. Először jó alaposan lemos egy pajzsot, amin látszik, hogy senki sem használja, és két kőre támasztva a tűz fölé teszi, hogy jól felmelegedjen, amíg ő a zöldségeket pucolja és darabolja. Mire az első adaggal elkészül, a pajzs egészen átforrósódik, így azonnal rá is teheti a vegyes zöldséget, hadd piruljon. Ekkora darab férfiaknak jobb lenne, ha húshoz is jutnának, de ha nincs elég, akkor hát nincs, és az ilyen módon sütött zöldséggel talán jobban jól laknak, mint egy levessel. Amikor az első pajzsnyi zöldség és krumpli megpirul, Caram szól a rablóknak, hogy jöjjön enni az első csoport. Ha leszedték az első adagot, mehet is a pajzsra a következő, amíg a társaság jól nem lakik... a vacsorára való pedig majd megsül, amíg a banda portyázni megy...*
Caramra nem kell sokáig várni, hiszen hiába kapott külön szobát, hálóing nem járt az ágyhoz. Egy perc múlva már Isseddel ballag a folyosón a nagy központi barlang felé. Egy ideig csak nézi, ahogy testőre biceg mellette, mintha mit sem tudna az éjszakai nézetletérésről (hiszen hivatalosan nem is tud semmit), aztán csevegő hangnemben, árnyalatnyi együttérzéssel a hangjában megkérdezi:*
Mi történt veled? Rosszul sült el az éjszakai kalandozás?
*Meghallgatja a választ, ha kap egyáltalán, több kérdésre viszont nincs ideje, mert megérkeznek a többiekhez. Caram felméri a hozzávalókat, majd hozzálát a mai étel elkészítéséhez. Először jó alaposan lemos egy pajzsot, amin látszik, hogy senki sem használja, és két kőre támasztva a tűz fölé teszi, hogy jól felmelegedjen, amíg ő a zöldségeket pucolja és darabolja. Mire az első adaggal elkészül, a pajzs egészen átforrósódik, így azonnal rá is teheti a vegyes zöldséget, hadd piruljon. Ekkora darab férfiaknak jobb lenne, ha húshoz is jutnának, de ha nincs elég, akkor hát nincs, és az ilyen módon sütött zöldséggel talán jobban jól laknak, mint egy levessel. Amikor az első pajzsnyi zöldség és krumpli megpirul, Caram szól a rablóknak, hogy jöjjön enni az első csoport. Ha leszedték az első adagot, mehet is a pajzsra a következő, amíg a társaság jól nem lakik... a vacsorára való pedig majd megsül, amíg a banda portyázni megy...*
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-28 17:34:36
Üzenet elküldve: 2011-09-28 17:34:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
*Hamar virrad - vagy csak az éjszaka volt túl eseménydús. A lényeg ugyanaz, az ajtó nyílik, s Issed biceg be rajta. Bal lábára erősen sántít, jobb szeme alatt sötét monokli.
Nem törődve azzal, aludtál-e épp vagy sem, föléd emeli a lángoló fáklyát, s a maga tapintatosságával középhangosan megszólal.*
- A banda éhes. Kicsit több étel kellene mint tegnap, hogy estére is maradjon. Krumplit hoztak és más zöldséget, hús nem igazán maradt. Sietni kell, lassan indulnak. Csak mi maradunk, meg még ketten. Sietni kell, mérgesek lesznek megint, és... Gyere.
*Már biztos benne, hogy mindent értettél, kibiceg a folyosóra, s megvárja, hogy elkészülj. Visszakísér a nagyobb barlangba, az út során viszont nem erőlteti úgy a beszélgetést, mint előzőleg. Csak sántikál, néha fel-felszisszen.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.28 17:36:56
*Hamar virrad - vagy csak az éjszaka volt túl eseménydús. A lényeg ugyanaz, az ajtó nyílik, s Issed biceg be rajta. Bal lábára erősen sántít, jobb szeme alatt sötét monokli.
Nem törődve azzal, aludtál-e épp vagy sem, föléd emeli a lángoló fáklyát, s a maga tapintatosságával középhangosan megszólal.*
- A banda éhes. Kicsit több étel kellene mint tegnap, hogy estére is maradjon. Krumplit hoztak és más zöldséget, hús nem igazán maradt. Sietni kell, lassan indulnak. Csak mi maradunk, meg még ketten. Sietni kell, mérgesek lesznek megint, és... Gyere.
*Már biztos benne, hogy mindent értettél, kibiceg a folyosóra, s megvárja, hogy elkészülj. Visszakísér a nagyobb barlangba, az út során viszont nem erőlteti úgy a beszélgetést, mint előzőleg. Csak sántikál, néha fel-felszisszen.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.28 17:36:56
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-24 22:05:35
Üzenet elküldve: 2011-09-24 22:05:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Jellegzetes féloldalas, halvány mosolyával csatlakozik a nevetéshez, hiszen a tréfálkozónak tulajdonképpen igaza van. Vizet azt kapott bőven.*
Nem tudom, mi ez, így azt sem, fertőző-e. Az viszont majdnem biztos, hogy azért támadhatott meg, mert a napbetegség legyengített.
*Ahogy előadja ezt az újabb hazugságot, lelki szemeivel szinte látja összedőlni a várat, amit az eltelt egy-két nap hazugságiból épített. A szakmája persze mindig is megkövetelte, hogy félrevezessen másokat, de ilyen durván és ilyen mennyiségben csak ritkán kell koholmányokat gyártania.
Mielőtt bármit tehetne, ismét a saját lakrészében ül, és nézi, ahogy az 'ajtó' a helyére kerül.
Az újabb veszekedést hallgatva arra jut, hogy a banditák tervében Issred a gyenge láncszem, és ha valaha is ki akar jutni innen, jó lesz odafigyelni rá. Maga az emlegetett terv viszont szorongással tölti el, olyasfajta érzéssel, mintha 'szobája' falai egyre közelednének, hogy összenyomják. Utálja, ha a feje fölött próbálják eldönteni a sorsát, és tudja, hogy ha végképp sarokba szorul, nehezen fogja megállni, hogy ne kezdjen bele valami őrült hadműveletbe.*
Nem tudom, mi ez, így azt sem, fertőző-e. Az viszont majdnem biztos, hogy azért támadhatott meg, mert a napbetegség legyengített.
*Ahogy előadja ezt az újabb hazugságot, lelki szemeivel szinte látja összedőlni a várat, amit az eltelt egy-két nap hazugságiból épített. A szakmája persze mindig is megkövetelte, hogy félrevezessen másokat, de ilyen durván és ilyen mennyiségben csak ritkán kell koholmányokat gyártania.
Mielőtt bármit tehetne, ismét a saját lakrészében ül, és nézi, ahogy az 'ajtó' a helyére kerül.
Az újabb veszekedést hallgatva arra jut, hogy a banditák tervében Issred a gyenge láncszem, és ha valaha is ki akar jutni innen, jó lesz odafigyelni rá. Maga az emlegetett terv viszont szorongással tölti el, olyasfajta érzéssel, mintha 'szobája' falai egyre közelednének, hogy összenyomják. Utálja, ha a feje fölött próbálják eldönteni a sorsát, és tudja, hogy ha végképp sarokba szorul, nehezen fogja megállni, hogy ne kezdjen bele valami őrült hadműveletbe.*
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-22 09:38:13
Üzenet elküldve: 2011-09-22 09:38:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
- Vizet, mi? Hát most megkaptad!
*Kissé összenevetnek, az előbbi összetűzés mintha meg sem történt volna.*
- Milyen betegségről is volna szó? Eddig nem említettél semmit, csak a napbetegséget. Elég komolynak tűnik a rosszulléted. Kizárt, hogy itt is a napbetegség kínoz. Ugye nem fertőző?
*Bár arckifejezése nem épp kivehető így a messzebbi fáklya pislákoló-imbolygó fényében, hangja gyanakvást tükröz.
Ha a nő válaszol - bármi is legyen a válasz - int az egyiknek, hogy kísérje vissza a nőt a barlangba. Ha nem fertőző, pihennie kell; ha meg az, akkor méginkább elzárva a helye.*
- Kinek is kellett volna vigyáznia rá? Issednek? Hol van az a szerencsétlen?
*Az említett tenyeres-talpas illető szégyenkezve áll elő. Közben ha nincs ellenvetésed, betámogatnak a lakrészedbe, megkérdik, van-e szükséged valamire. Ha nincs, vagy ha teljesítik kérésed, végül magadra hagynak, s az ajtónak gúnyolt akármivel isbetámasztják a kifelé vezető utat.
Kint ekkor támad kiabálás. Épp Issed kapja meg jussát, amiért a 'nagyok' dolgába ütötte orrát, s elhagyta helyét. Következő mondatait már halkabban és megvetően intézi a férfihez, de tomboló érzései miatt nem halkul le kellőképpen.*
- És akkor mit teszel, ha miattad rájön a tervre és meghiúsítja azt?
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.22 09:40:31
- Vizet, mi? Hát most megkaptad!
*Kissé összenevetnek, az előbbi összetűzés mintha meg sem történt volna.*
- Milyen betegségről is volna szó? Eddig nem említettél semmit, csak a napbetegséget. Elég komolynak tűnik a rosszulléted. Kizárt, hogy itt is a napbetegség kínoz. Ugye nem fertőző?
*Bár arckifejezése nem épp kivehető így a messzebbi fáklya pislákoló-imbolygó fényében, hangja gyanakvást tükröz.
Ha a nő válaszol - bármi is legyen a válasz - int az egyiknek, hogy kísérje vissza a nőt a barlangba. Ha nem fertőző, pihennie kell; ha meg az, akkor méginkább elzárva a helye.*
- Kinek is kellett volna vigyáznia rá? Issednek? Hol van az a szerencsétlen?
*Az említett tenyeres-talpas illető szégyenkezve áll elő. Közben ha nincs ellenvetésed, betámogatnak a lakrészedbe, megkérdik, van-e szükséged valamire. Ha nincs, vagy ha teljesítik kérésed, végül magadra hagynak, s az ajtónak gúnyolt akármivel isbetámasztják a kifelé vezető utat.
Kint ekkor támad kiabálás. Épp Issed kapja meg jussát, amiért a 'nagyok' dolgába ütötte orrát, s elhagyta helyét. Következő mondatait már halkabban és megvetően intézi a férfihez, de tomboló érzései miatt nem halkul le kellőképpen.*
- És akkor mit teszel, ha miattad rájön a tervre és meghiúsítja azt?
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.22 09:40:31
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-21 22:13:51
Üzenet elküldve: 2011-09-21 22:13:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Továbbra is mozdulatlanul fekszik, míg a nyakába nem zúdítják a vizet. Akkor lassan felül. Sajgó tagjai épp eléggé megnehezítik a tápászkodást, hogy hihető legyen az alakítása, legalábbis ebben reménykedik. Hunyorogva, zavart tekintettel néz körül, mint aki hirtelen nem is tudja, hol van. Letörli arcáról a vizet, szemügyre veszi átázott ruháit és a mellette állókat. Mire befejezik suttogós tárgyalásukat, már úgy fest, mint aki egészen magához tért, de egyelőre ülve marad.*
Vizet kerestem *feleli a kérdésre.* Felébredtem, kínzott a betegségem. Úgy emlékeztem, van erre valami kis patakocska. Úgy látom, odáig nem jutottam el...
*Megkapaszkodik a sziklafal egy kiálló részében, és megpróbál felkelni, de hangos reccsenéssel tiltakozó térde miatt csak másodjára sikerül. Kivételesen nem bánja - talán ez is hitelesebbé teszi az alakítását.*
Vizet kerestem *feleli a kérdésre.* Felébredtem, kínzott a betegségem. Úgy emlékeztem, van erre valami kis patakocska. Úgy látom, odáig nem jutottam el...
*Megkapaszkodik a sziklafal egy kiálló részében, és megpróbál felkelni, de hangos reccsenéssel tiltakozó térde miatt csak másodjára sikerül. Kivételesen nem bánja - talán ez is hitelesebbé teszi az alakítását.*
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-21 19:45:14
Üzenet elküldve: 2011-09-21 19:45:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
*A léptek gyanakodva lelassulnak mikor gazdájuk észrevesz, majd az ájulás láttán ismét gyorsabb ütemben közelednek.*
- Hozzatok vödröt!
*Elkiáltja magát, mostmár cseppet sem törődik azzal, ki van ébren vagy ki nincs.
Hamarosan jön is néhány ember, lábuk dobogása rendszertelen, nem egyértelműen megállapítható, hanyan vannak. Kettőnél többen, ennyi bizonyos.
A következő pillanatban hideg víz loccsan rád - amennyiben még mindig mozdulatlanul fekszel.
Eztán ketten ülő helyzetbe kényszerítenek, hogy levegőhöz juss. Ha szemeid kinyitod, észreveszed, a kettő marad csak veled, a többi félrevonul itt a folyosón, s hevesen gesztikulálva, ám suttogva beszélgetnek, közben gyakran néznek feléd. Végül neked szegezik a kérdést:*
- Miért is jöttél ki a helyedről?
*A léptek gyanakodva lelassulnak mikor gazdájuk észrevesz, majd az ájulás láttán ismét gyorsabb ütemben közelednek.*
- Hozzatok vödröt!
*Elkiáltja magát, mostmár cseppet sem törődik azzal, ki van ébren vagy ki nincs.
Hamarosan jön is néhány ember, lábuk dobogása rendszertelen, nem egyértelműen megállapítható, hanyan vannak. Kettőnél többen, ennyi bizonyos.
A következő pillanatban hideg víz loccsan rád - amennyiben még mindig mozdulatlanul fekszel.
Eztán ketten ülő helyzetbe kényszerítenek, hogy levegőhöz juss. Ha szemeid kinyitod, észreveszed, a kettő marad csak veled, a többi félrevonul itt a folyosón, s hevesen gesztikulálva, ám suttogva beszélgetnek, közben gyakran néznek feléd. Végül neked szegezik a kérdést:*
- Miért is jöttél ki a helyedről?
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-16 22:37:13
Üzenet elküldve: 2011-09-16 22:37:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*A falhoz lapulva, szinte lélegzetét is visszafojtva hallgatja a vitát, elhallgattatva közben támadó gondolatait, nehogy egyetlen szó is elkerülje a figyelmét. Ráér majd gondolkodni a barlangjában, meg holnap, főzés közben. Érezni viszont marad ideje - érzi, hogy ismét erősödik benne az újabban folyton att kísértő félelem.*
"Mit akarnak ezek tőlem?"
*Amikor a banda elvonul, Caram is megfordul, hogy visszatérjen kijelölt szállására, és szóról szóra kielemezze, amit hallott. Ismét szép adag gondolkodnivalót kapott, ha sokkal közelebb nem is került a válaszokhoz - legfeljebb könnyebben találja meg a megfelelő kérdéseket.
Mielőtt azonban elmerülhetne gondolataiban, megpillantja a szemből közelgő fényt. Nincs sok ideje felmérni a távolságot és dönteni (ami azt illeti, egyáltalán nincs ideje), első pillantásra pedig úgy tűnik, a fénypont túl közel van barlangja bejáratához ahhoz, hogy megelőzhesse. A többiekbe szintén nem szeretne belerohanni, mégis arra indul, mert arra sejti az egyik pirinyó patakot, amit még nap közben látott. Csupán pár vontatott lépést tesz, hogy úgy tűnjön, mintha csak nemrég hagyta volna el a szobáját, majd összecsuklik, és félig behunyt szemmel ájulást színlel.*
"Mit akarnak ezek tőlem?"
*Amikor a banda elvonul, Caram is megfordul, hogy visszatérjen kijelölt szállására, és szóról szóra kielemezze, amit hallott. Ismét szép adag gondolkodnivalót kapott, ha sokkal közelebb nem is került a válaszokhoz - legfeljebb könnyebben találja meg a megfelelő kérdéseket.
Mielőtt azonban elmerülhetne gondolataiban, megpillantja a szemből közelgő fényt. Nincs sok ideje felmérni a távolságot és dönteni (ami azt illeti, egyáltalán nincs ideje), első pillantásra pedig úgy tűnik, a fénypont túl közel van barlangja bejáratához ahhoz, hogy megelőzhesse. A többiekbe szintén nem szeretne belerohanni, mégis arra indul, mert arra sejti az egyik pirinyó patakot, amit még nap közben látott. Csupán pár vontatott lépést tesz, hogy úgy tűnjön, mintha csak nemrég hagyta volna el a szobáját, majd összecsuklik, és félig behunyt szemmel ájulást színlel.*
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-16 03:16:19
Üzenet elküldve: 2011-09-16 03:16:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
- De miért kell ezt tenni? Hisz' olyan szép!
*A sötét árny sopánkodó, ám tiltakozó hangja ismerős lehet, na meg a jellegzetesen furán formált szavak is. Egytől-egyig a felvigyázó Issedéi.*
- Ki hívta ezt is ide?!
*Ez a másik hang iszonyú türelmetlen, s ahogy beszél, még a fény is megremeg; hordozója heves, kitörni készülő indulatairól tanúskodik.*
- Neki kell vigyáznia rá. Joga van tudni, miért olyan értékesek.
*Perlekedik a harmadik, mélyebb hang, majd ismét Issed hangoztatja véleményét.*
- Egyébként is azt ígértétek, hogy a következő az enyém lesz!
- Ugyan, nézz már végig magadon! A lányoknak a fess fickók valók, nem a tunyák!
- Ő az enyém. Hadd legyen az enyém. Odaadom ezt a szép tőrt is, meg a pénzem. Megveszem tőletek.
*Csattanás hangja töri meg a két elsuttogott szó közti csendet. Olyasféle csattanás, mint mikor a nyitott tenyér ér hevesen arcot, vagy épp csupasz tarkót. Aztán krákogás, högés; a kis csapat megtorpan, Issed a fáklyát elhajítva igen átszellemült arccal esik társa torkának, azzal az eltökélt szándékkal, hogy megfojtja. Másik kettőnek csak nehézségek árán sikerül lehámoznia a szoros fogású ujjalkat a torokról, s három testi ereje kell ahhoz, hogy megakadályozza a két test ismételt egymásnak feszülését.*
- Szerencséd, hogy itt és most vagyunk! Különben véged! Emlékezz erre a napra, Issed! Megkeserülöd még ezt!
*Zaklatottan igazgatja rendetlen ruházatát, haját, s letörli ajkát, minden bizonnyal vére serkent.
A szomszédos barlang felől rendre és csendre utasító, sürgető hang szólal. Erre a kis létszámú banda látszólag megbékélve indul tovább. A fény velük együtt tűnik el a barlangrész mélyén.
Szerencséd volt, túlságosan elfoglalta őket a vita és az erőfitogtatás, így nem vettek észre. Azonban már majdcsak a szomszédos barlangterem bejáratánál jársz, mikor léptek visszhangja fúródik a sötétbe, s a látótérbe is apró, imbolygó fény kerül, mely úgy tűnik, gyorsan közeledik. Nincs túl sok választásod: előre a tömegbe; vissza a barlangodba, hátha lesz elég időd visszaérni mielőtt észrevesz; vagy megpróbálsz a sötét falon valami mély zugot kitapintani, ahol meglapulhatsz... Ha nem jut eszedbe még valami.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.16 03:31:36
- De miért kell ezt tenni? Hisz' olyan szép!
*A sötét árny sopánkodó, ám tiltakozó hangja ismerős lehet, na meg a jellegzetesen furán formált szavak is. Egytől-egyig a felvigyázó Issedéi.*
- Ki hívta ezt is ide?!
*Ez a másik hang iszonyú türelmetlen, s ahogy beszél, még a fény is megremeg; hordozója heves, kitörni készülő indulatairól tanúskodik.*
- Neki kell vigyáznia rá. Joga van tudni, miért olyan értékesek.
*Perlekedik a harmadik, mélyebb hang, majd ismét Issed hangoztatja véleményét.*
- Egyébként is azt ígértétek, hogy a következő az enyém lesz!
- Ugyan, nézz már végig magadon! A lányoknak a fess fickók valók, nem a tunyák!
- Ő az enyém. Hadd legyen az enyém. Odaadom ezt a szép tőrt is, meg a pénzem. Megveszem tőletek.
*Csattanás hangja töri meg a két elsuttogott szó közti csendet. Olyasféle csattanás, mint mikor a nyitott tenyér ér hevesen arcot, vagy épp csupasz tarkót. Aztán krákogás, högés; a kis csapat megtorpan, Issed a fáklyát elhajítva igen átszellemült arccal esik társa torkának, azzal az eltökélt szándékkal, hogy megfojtja. Másik kettőnek csak nehézségek árán sikerül lehámoznia a szoros fogású ujjalkat a torokról, s három testi ereje kell ahhoz, hogy megakadályozza a két test ismételt egymásnak feszülését.*
- Szerencséd, hogy itt és most vagyunk! Különben véged! Emlékezz erre a napra, Issed! Megkeserülöd még ezt!
*Zaklatottan igazgatja rendetlen ruházatát, haját, s letörli ajkát, minden bizonnyal vére serkent.
A szomszédos barlang felől rendre és csendre utasító, sürgető hang szólal. Erre a kis létszámú banda látszólag megbékélve indul tovább. A fény velük együtt tűnik el a barlangrész mélyén.
Szerencséd volt, túlságosan elfoglalta őket a vita és az erőfitogtatás, így nem vettek észre. Azonban már majdcsak a szomszédos barlangterem bejáratánál jársz, mikor léptek visszhangja fúródik a sötétbe, s a látótérbe is apró, imbolygó fény kerül, mely úgy tűnik, gyorsan közeledik. Nincs túl sok választásod: előre a tömegbe; vissza a barlangodba, hátha lesz elég időd visszaérni mielőtt észrevesz; vagy megpróbálsz a sötét falon valami mély zugot kitapintani, ahol meglapulhatsz... Ha nem jut eszedbe még valami.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.16 03:31:36
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-12 22:08:57
Üzenet elküldve: 2011-09-12 22:08:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Amikor lassacskán eljut a tudatáig, hogy nem csak álmodja a kaparászást, és felébred, hirtelen nem is tudja, hol van, félálomban még meg is ijesztik a mellette elszaladó rágcsálók. Ösztönösen tőrei után kap, hogy védekezzen, ha kell, de persze nem találja őket ott, ahol lenniük kellene. Ettől aztán végképp felébred, és megrohanják az elmúlt nap emlékei.
Fogságban van. Külön barlangot kapott, ajtóval (amit még csak rá se tudnak zárni), de ettől még nem lesz szabad.
Immár olyan éber, mintha átaludta volna az éjszakát. Homlokráncolva hallgatja a kinti neszeket, meg van róla győződve, hogy csúnya dolgok készülődnek odakint. Persze ki ő, az orvgyilkos (azaz már inkább szakács), hogy megítélje, mi számít csúnya dolognak?
Mivel egyetlen lehetőséget sem akar elszalasztani, hogy megértse a helyzetet, amibe csöppent, és valami módon kiszabaduljon, úgy dönt, megpróbál közelebb lopózni a hangok forrásához, hátha kihallgathatja őket, és megtudhat valamit, ami a hasznára válhat. Óvatosan kinyitja az 'ajtót', úgy, hogy a lehető legkisebb zajt csapva, és fajtája természetes némaságával igyekszik a vitatkozók felé. Persze egyáltalán nem biztos, hogy nem veszik észre - de erre az esetre is megvan a kész magyarázata, így hát alig tart a következményektől.*
Fogságban van. Külön barlangot kapott, ajtóval (amit még csak rá se tudnak zárni), de ettől még nem lesz szabad.
Immár olyan éber, mintha átaludta volna az éjszakát. Homlokráncolva hallgatja a kinti neszeket, meg van róla győződve, hogy csúnya dolgok készülődnek odakint. Persze ki ő, az orvgyilkos (azaz már inkább szakács), hogy megítélje, mi számít csúnya dolognak?
Mivel egyetlen lehetőséget sem akar elszalasztani, hogy megértse a helyzetet, amibe csöppent, és valami módon kiszabaduljon, úgy dönt, megpróbál közelebb lopózni a hangok forrásához, hátha kihallgathatja őket, és megtudhat valamit, ami a hasznára válhat. Óvatosan kinyitja az 'ajtót', úgy, hogy a lehető legkisebb zajt csapva, és fajtája természetes némaságával igyekszik a vitatkozók felé. Persze egyáltalán nem biztos, hogy nem veszik észre - de erre az esetre is megvan a kész magyarázata, így hát alig tart a következményektől.*
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-09 13:51:31
Üzenet elküldve: 2011-09-09 13:51:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
*Beköltözésed után lassan kezdenek elhalni a zajok, a szomszédos barlangokból sem már hahotázás, hanem halkuló beszélgetés szűrődik át. Minden bizonnyal még az előtt elnyom az álom, hogy teljes csend uralkodna a szállás körül.
Nem sokkal később - talán egy-két óra múltán -, az ajtó felől kaparászás hallatszik. Először tompán, ám lassanként egyre hangosabbá válik, emiatt pedig beszűrődik az éberebb álomba, s meg is szakíthatja azt.
Felébredve felfigyelhetsz arra, hogy a benti két fáklya egyike mostanra elaludt, s a másik is alig pislákol. Az összetákolt ajtó széleinél viszont fény tör be. Még mindig hallatszik a motoszkálás, aztán közeledő léptek nyomják el azt, melyek megtorpannak a barlangrész előtt. Ekkor aztán suttogás, pusmogás hallatszik, mire két, méretes sötét folt iszkol bentebb. Méretükből ítélve nagyobb egerek vagy kisebb patkányok. Ahogy eltűnnek az egyik fal tövében terpeszkedő fekete lyuk mélyén, a kaparászás végleg abba is marad, a kinti zajok viszont épp ellenkezőleg: sűrűsödik a mozgolódás, árnyékok vonulnak el az ajtó előtt, mintha kisebbfajta tömeg gyűlne össze. Bár kissé erősödik a suttogás - mintha vita lenne készülőben -, s nyilvánvalóan nem idegen nyelven folyik a társalgás, annak szavai a barlang mélyéről fülelve sem kivehetőek.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.09 13:59:47
*Beköltözésed után lassan kezdenek elhalni a zajok, a szomszédos barlangokból sem már hahotázás, hanem halkuló beszélgetés szűrődik át. Minden bizonnyal még az előtt elnyom az álom, hogy teljes csend uralkodna a szállás körül.
Nem sokkal később - talán egy-két óra múltán -, az ajtó felől kaparászás hallatszik. Először tompán, ám lassanként egyre hangosabbá válik, emiatt pedig beszűrődik az éberebb álomba, s meg is szakíthatja azt.
Felébredve felfigyelhetsz arra, hogy a benti két fáklya egyike mostanra elaludt, s a másik is alig pislákol. Az összetákolt ajtó széleinél viszont fény tör be. Még mindig hallatszik a motoszkálás, aztán közeledő léptek nyomják el azt, melyek megtorpannak a barlangrész előtt. Ekkor aztán suttogás, pusmogás hallatszik, mire két, méretes sötét folt iszkol bentebb. Méretükből ítélve nagyobb egerek vagy kisebb patkányok. Ahogy eltűnnek az egyik fal tövében terpeszkedő fekete lyuk mélyén, a kaparászás végleg abba is marad, a kinti zajok viszont épp ellenkezőleg: sűrűsödik a mozgolódás, árnyékok vonulnak el az ajtó előtt, mintha kisebbfajta tömeg gyűlne össze. Bár kissé erősödik a suttogás - mintha vita lenne készülőben -, s nyilvánvalóan nem idegen nyelven folyik a társalgás, annak szavai a barlang mélyéről fülelve sem kivehetőek.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.09 13:59:47
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-05 20:10:34
Üzenet elküldve: 2011-09-05 20:10:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Kirázza a hideg a maradás gondolatára, de természetesen ezt sem osztja meg testőrével. Inkább folytatja a hazugságáradatot, miközben változatlanul attól fél, hogy egy óvatlan pillanatban belefullad."
Akkor is szükségem lenne a gombákra, ha maradnék. Túl sokat voltam odafenn, túlságosan nagy a kár ahhoz, hogy a testem magától rendbe hozza.
*Issed nyomában visszatér a barlangba. Mielőtt követné a vezért, tétova mozdulattal magához veszi holmija értéktelenebb részét: naplóját, az elátkozott könyvet és néhány címke nélküli varázsitalos fiolát. Mivel ezekben a jelenlévők valószínűleg már nem látnak értéket, úgy tűnik, senki sem akar tiltakozni.
A 'szoba', ahová Jozue vezeti, a legnyomorúságosabb szállás, ahol az elmúlt években aludt, Caram mégis hálás érte, mivel nagyon is osztja a vezér aggodalmait, ha nem is érti, miért érdekli ezt a banditát ennyire a sorsa.
Miután magára marad, a helyére illeszti az ajtónak csúfolt alkalmatosságot, de ki nem támasztja, mivel legfeljebb a ládát tolhatná elé, az viszont olyan könnyű így, szinte üresen, hogy nem jelentene akadályt olyasvalakinek, aki be akar jönni.
A pokrócokra kuporodik, és ismét megkísérli a gondolatai rendezését, most már írásban, de nem sokkal jut előrébb. Miután teleírt jó néhány oldalt, lefekszik, és végre kinyújtóztatja fájós tagjait. Habár agyában még mindig kergetik egymást a gondolatok, pár perc múlva már alszik is.*
Akkor is szükségem lenne a gombákra, ha maradnék. Túl sokat voltam odafenn, túlságosan nagy a kár ahhoz, hogy a testem magától rendbe hozza.
*Issed nyomában visszatér a barlangba. Mielőtt követné a vezért, tétova mozdulattal magához veszi holmija értéktelenebb részét: naplóját, az elátkozott könyvet és néhány címke nélküli varázsitalos fiolát. Mivel ezekben a jelenlévők valószínűleg már nem látnak értéket, úgy tűnik, senki sem akar tiltakozni.
A 'szoba', ahová Jozue vezeti, a legnyomorúságosabb szállás, ahol az elmúlt években aludt, Caram mégis hálás érte, mivel nagyon is osztja a vezér aggodalmait, ha nem is érti, miért érdekli ezt a banditát ennyire a sorsa.
Miután magára marad, a helyére illeszti az ajtónak csúfolt alkalmatosságot, de ki nem támasztja, mivel legfeljebb a ládát tolhatná elé, az viszont olyan könnyű így, szinte üresen, hogy nem jelentene akadályt olyasvalakinek, aki be akar jönni.
A pokrócokra kuporodik, és ismét megkísérli a gondolatai rendezését, most már írásban, de nem sokkal jut előrébb. Miután teleírt jó néhány oldalt, lefekszik, és végre kinyújtóztatja fájós tagjait. Habár agyában még mindig kergetik egymást a gondolatok, pár perc múlva már alszik is.*
66. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-03 22:17:53
Üzenet elküldve: 2011-09-03 22:17:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
*Issed hallgat, cseppet sem ért az ilyen tudomány félékhez, tehát érdemben hozzászólni sem tud a témához. Marad neki az üres bólogatás, mintha értené, mit is hall.*
- Mi lenne, ha inkább itt maradnál köztünk? Akkor nem kell magadba szuszakolni azt a sok gombát. Menjünk vissza lassan, holnap keresünk még.
*Terelni kívánná a témát, s megindul visszafelé, az út ismét a vezér barlangja előtt vezet, ám odabent már csend és sötétség honol.
Ha végre visszaér Issed és társa a nagyobb barlangba, azzal szembesülnek, hogy a banda nagy része már elszállingózott, csak hatan vannak rajtuk kívül ott. Egyikük a vezér, Jozue, meg is indul a visszatérők felé. Issedet elküldi, majd közli Carammal, hogy az egyik barlangból átköltöztette annak lakóit egy másikba, hogy így odaadhassa neki.*
- Gyere, elvezetlek oda. Összetákoltunk egy ajtófélét is, amit belülről támaszthatsz majd a bejáratnak, kedved szerint el is torlaszolhatod, ha nem bízol az embereimben. Én mindenképp szerettem volna neked egy őrizhetőbb helyet. Be kell valljam, de sejtheted is, ritkán vannak nővendégeink. Minnát is csak azért nem környékezik meg, mert tudják, hogy az enyém. És bár te meg a sápadté vagy, ő ugye nincs itt, nemes cél érdekében kelt útra.
*Ha a nő beleegyezik, hogy vele tartson, egy darabon visszamennek azon a járaton, amerre Issed is vezette, ám a vezér szállásával ellenkező irányba fordulnak a kanyarnál, s egész a járat végéig mennek. Errefelé nyílik két másik barlang is, két kisebb. Caram egy nagyobbat kap, melyben összesen egy fekhely van - néhány egymásra terített pokrócból áll -, s egy nagyobb láda a holmiknak. Két kisebb fáklya a falakon, valamint az egyik falnak nekitámasztva az a lécekből, girbegurba szögekkel összeillesztett, ajtónak nevezett akármi.*
*Issed hallgat, cseppet sem ért az ilyen tudomány félékhez, tehát érdemben hozzászólni sem tud a témához. Marad neki az üres bólogatás, mintha értené, mit is hall.*
- Mi lenne, ha inkább itt maradnál köztünk? Akkor nem kell magadba szuszakolni azt a sok gombát. Menjünk vissza lassan, holnap keresünk még.
*Terelni kívánná a témát, s megindul visszafelé, az út ismét a vezér barlangja előtt vezet, ám odabent már csend és sötétség honol.
Ha végre visszaér Issed és társa a nagyobb barlangba, azzal szembesülnek, hogy a banda nagy része már elszállingózott, csak hatan vannak rajtuk kívül ott. Egyikük a vezér, Jozue, meg is indul a visszatérők felé. Issedet elküldi, majd közli Carammal, hogy az egyik barlangból átköltöztette annak lakóit egy másikba, hogy így odaadhassa neki.*
- Gyere, elvezetlek oda. Összetákoltunk egy ajtófélét is, amit belülről támaszthatsz majd a bejáratnak, kedved szerint el is torlaszolhatod, ha nem bízol az embereimben. Én mindenképp szerettem volna neked egy őrizhetőbb helyet. Be kell valljam, de sejtheted is, ritkán vannak nővendégeink. Minnát is csak azért nem környékezik meg, mert tudják, hogy az enyém. És bár te meg a sápadté vagy, ő ugye nincs itt, nemes cél érdekében kelt útra.
*Ha a nő beleegyezik, hogy vele tartson, egy darabon visszamennek azon a járaton, amerre Issed is vezette, ám a vezér szállásával ellenkező irányba fordulnak a kanyarnál, s egész a járat végéig mennek. Errefelé nyílik két másik barlang is, két kisebb. Caram egy nagyobbat kap, melyben összesen egy fekhely van - néhány egymásra terített pokrócból áll -, s egy nagyobb láda a holmiknak. Két kisebb fáklya a falakon, valamint az egyik falnak nekitámasztva az a lécekből, girbegurba szögekkel összeillesztett, ajtónak nevezett akármi.*
65. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-09-01 21:53:24
Üzenet elküldve: 2011-09-01 21:53:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
Csak egy keveset *válaszolja, miközben igyekszik nem tudomást venni az őt fürkésző oldalpillantásokról.* Nem hoztunk semmit, amibe beletehetnénk őket, és egyébként is hosszú volt ez a nap.
*Lop néhány másodpercet azzal, hogy jó alaposan megnéz egy zsúfolt telepet a falon, csak utána áll elő az újabb felelettel.*
Igen, egy embernek kell megennie, de nem egyszerre. Előbb gyúgyszert kell főzni belőle mézzel és különböző füvekkel, és kis adagokban kell inni, félholdtól teliholdig. Meggyógyulni valahogy mindig bonyolultabb, mint megbetegedni *teszi hozzá morcosan.
Nem szalasztja el a lehetőséget, hogy bepillantson a 'lakosztályba', ám erre a látványra nem számít. Düh és kétségbeesés elegye tölti el Caramot, amikor a nő kacagva leveszi a parókát. Megáll, és úgy tesz, mintha az ajtótól nem messze nődögélő újabb telepet tanulmányozná, miközben igyekszik visszanyerni a nyugalmát, és elkapni egy-két mondatot a párocska beszélgetéséből. Sokáig azonban nem maradhat, mivel ott, ahol ő keresgél, egy szem 'gyógygomba' sincs, Issred viszont többet is talál a járat végén.
Caram szinte oda sem figyelve nézi meg a gombákat, agya folyton az imént látottak körül jár. Az a nő - Minna, igen, ez volt a neve - egyáltalán nem beteg. Akkor viszont Morgothot csapdába csalták, ki tudja miért, és négy kísérőjében sem bízhat... ráadásul négyen akármikor elbánhatnak vele, ha azt a parancsot kapják. Arra egyelőre léptelen rájönni, mire megy ki a színjáték, miért választották el őket, miért kellett neki ittmaradnia, Morgothnak meg elmennie, és miért hasonlít Minna színlelt betegsége az őt sújtó nagyon is valóságos átokhoz. Az eddig egész sikeresen elnyomott rettegés most visszatér, és nem hagyja magát elűzni, bár Caram még mindig képes titkolni.
Megfordul a fejében, hogy elveszi Issredtől a tőrt, megöli, és elmenekül, de abban a pillanatban be is látja, hogy semmi esélye a sikerre. Még mindig csak egyet tehet: az egyetlen lehetősége, hogy meglapul, és kideríti, mi folyik körülötte... aztán cselekszik, ha már van remény, hogy megmenekülnek.*
*Lop néhány másodpercet azzal, hogy jó alaposan megnéz egy zsúfolt telepet a falon, csak utána áll elő az újabb felelettel.*
Igen, egy embernek kell megennie, de nem egyszerre. Előbb gyúgyszert kell főzni belőle mézzel és különböző füvekkel, és kis adagokban kell inni, félholdtól teliholdig. Meggyógyulni valahogy mindig bonyolultabb, mint megbetegedni *teszi hozzá morcosan.
Nem szalasztja el a lehetőséget, hogy bepillantson a 'lakosztályba', ám erre a látványra nem számít. Düh és kétségbeesés elegye tölti el Caramot, amikor a nő kacagva leveszi a parókát. Megáll, és úgy tesz, mintha az ajtótól nem messze nődögélő újabb telepet tanulmányozná, miközben igyekszik visszanyerni a nyugalmát, és elkapni egy-két mondatot a párocska beszélgetéséből. Sokáig azonban nem maradhat, mivel ott, ahol ő keresgél, egy szem 'gyógygomba' sincs, Issred viszont többet is talál a járat végén.
Caram szinte oda sem figyelve nézi meg a gombákat, agya folyton az imént látottak körül jár. Az a nő - Minna, igen, ez volt a neve - egyáltalán nem beteg. Akkor viszont Morgothot csapdába csalták, ki tudja miért, és négy kísérőjében sem bízhat... ráadásul négyen akármikor elbánhatnak vele, ha azt a parancsot kapják. Arra egyelőre léptelen rájönni, mire megy ki a színjáték, miért választották el őket, miért kellett neki ittmaradnia, Morgothnak meg elmennie, és miért hasonlít Minna színlelt betegsége az őt sújtó nagyon is valóságos átokhoz. Az eddig egész sikeresen elnyomott rettegés most visszatér, és nem hagyja magát elűzni, bár Caram még mindig képes titkolni.
Megfordul a fejében, hogy elveszi Issredtől a tőrt, megöli, és elmenekül, de abban a pillanatban be is látja, hogy semmi esélye a sikerre. Még mindig csak egyet tehet: az egyetlen lehetősége, hogy meglapul, és kideríti, mi folyik körülötte... aztán cselekszik, ha már van remény, hogy megmenekülnek.*
64. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-08-31 11:40:10
Üzenet elküldve: 2011-08-31 11:40:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
*Csendesen ballag a nő oldalán, s úgy bámulja őt, gondolatait számára kedves és jelentősségteljes ábrándok foglalják le. Nem sok nő fordul meg errefelé, és még az a kevés is csak ritkán.
Mikor a nő megáll egy helyen, s beszélni kezd, Issed hirtelen azt sem tudja, miről van szó, hirtelenjében minden kiesett a fejéből. Habogva, tétován nyúl a gombákért, hogy levágja őket. S jobb híján markában tartva viszi majd azt, hacsak a nő nem szolgál egyéb tárolóeszközzel, ugyanis Issednél nincs.*
- Ha olyan sok kell, keressünk még most?
*A választ meg sem várva egy másik járat felé veszi az irányt.*
- Errefelé is láttam olyat. Mondd, azt azt az üstnyit... Mind mind egyvalaki kell megegye? Az sok kicsit, nem?
*Ahogy beszél, észre sem veszi, hogy vezérük szálláshelye, a korában 'lakosztály'-ként emlegetett kisebb barlang előtt sétálnak el, ahová pár pillanat erejéig be is lehet látni.
Odabent a párocska nevetgél, s a nő feleannyi idősnek sem tűnik, mint egy órával ezelőtt. Mozgékony, kedélyes, és épp a kényelmetlen fehér parókától szabadul meg kisebb tükör előtt.
A járat végén Issed rámutat a gombákra, amik valóban ott láthatóak, ismét nagyobb társaik közt.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.31 11:44:14
Mikor a nő megáll egy helyen, s beszélni kezd, Issed hirtelen azt sem tudja, miről van szó, hirtelenjében minden kiesett a fejéből. Habogva, tétován nyúl a gombákért, hogy levágja őket. S jobb híján markában tartva viszi majd azt, hacsak a nő nem szolgál egyéb tárolóeszközzel, ugyanis Issednél nincs.*
- Ha olyan sok kell, keressünk még most?
*A választ meg sem várva egy másik járat felé veszi az irányt.*
- Errefelé is láttam olyat. Mondd, azt azt az üstnyit... Mind mind egyvalaki kell megegye? Az sok kicsit, nem?
*Ahogy beszél, észre sem veszi, hogy vezérük szálláshelye, a korában 'lakosztály'-ként emlegetett kisebb barlang előtt sétálnak el, ahová pár pillanat erejéig be is lehet látni.
Odabent a párocska nevetgél, s a nő feleannyi idősnek sem tűnik, mint egy órával ezelőtt. Mozgékony, kedélyes, és épp a kényelmetlen fehér parókától szabadul meg kisebb tükör előtt.
A járat végén Issed rámutat a gombákra, amik valóban ott láthatóak, ismét nagyobb társaik közt.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.31 11:44:14
63. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-08-29 23:05:33
Üzenet elküldve: 2011-08-29 23:05:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Az úrilányok leküzdhetetlen finnyásságával nézi, ahogy a rablóbanda a vacsorát fogyasztja. Felszíni élete során megtanult nem foglalkozni a hölgyek által undorítónak tartott dolgokkal, mostani viszolygása is inkább az illem teljes semmibevételének szól. Nemes hölgyből sosem lesz igazi bandita, hiába áll orvgyilkosnak.
Néhány perccel az után, hogy úgy dönt, nem erőlteti tovább az evést, az elé lép egy férfi, aki Issedként mutatkozik be. Caram fogadja a felé nyújtott jobbot, és ő maga is elárulja a keresztnevét. Leteszi a tányérját, és feláll.*
Felőlem mehetünk *mondja. Agya közben barlangokban termő, ehető gombák után kutat, amiket kinevezhet gyógyhatásúnak, amíg itt kell maradnia.
Issed kíséretében elhagyja a szálláshelyet, és vaktában elindul a folyosón, a falakat és a 'padlót' borító moha- és gombatelepeket fürkészve. Hamarosan észrevesz néhány egészen apró, türkizkék gombácskát, amik nagyobb, fehér társaik kalapja alatt bújnak meg. Összefut a szájában a nyál - gyerekkorában ezek jelentették a legnehezebben megtalálható és a legfinomabb ínyencséget.*
Ezek azok *mutat rájuk.* Kicsi és ritka fajta, mégis egy kisebb üstnyi kell belőle... *teszi hozzá, nehogy 'testőre' azt higgye, ezzel vége is a kutatásnak. Muszáj időt nyernie Morgoth visszatéréséig, hiszen ha kiderül, hogy a gombák cseppet sem javítanak az állapotán, fogvatartói aligha lesznek kíméletesek.*
Néhány perccel az után, hogy úgy dönt, nem erőlteti tovább az evést, az elé lép egy férfi, aki Issedként mutatkozik be. Caram fogadja a felé nyújtott jobbot, és ő maga is elárulja a keresztnevét. Leteszi a tányérját, és feláll.*
Felőlem mehetünk *mondja. Agya közben barlangokban termő, ehető gombák után kutat, amiket kinevezhet gyógyhatásúnak, amíg itt kell maradnia.
Issed kíséretében elhagyja a szálláshelyet, és vaktában elindul a folyosón, a falakat és a 'padlót' borító moha- és gombatelepeket fürkészve. Hamarosan észrevesz néhány egészen apró, türkizkék gombácskát, amik nagyobb, fehér társaik kalapja alatt bújnak meg. Összefut a szájában a nyál - gyerekkorában ezek jelentették a legnehezebben megtalálható és a legfinomabb ínyencséget.*
Ezek azok *mutat rájuk.* Kicsi és ritka fajta, mégis egy kisebb üstnyi kell belőle... *teszi hozzá, nehogy 'testőre' azt higgye, ezzel vége is a kutatásnak. Muszáj időt nyernie Morgoth visszatéréséig, hiszen ha kiderül, hogy a gombák cseppet sem javítanak az állapotán, fogvatartói aligha lesznek kíméletesek.*
62. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-08-28 22:02:37
Üzenet elküldve: 2011-08-28 22:02:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
//Caram//
*Megvárva, hogy a sápadt férfi immáron kérdés nélkül elhagyja a barlang környékét, a vezér is ételhez folyamodik, utolsóként, megvárva, hogy azújdonsült szakács is kiszolgálja magát. Két tányér ételt szed, Issedhez lép, szól hozzá néhány szót, majd távozik.
Issed csendesen kérődzik, csak bólogat. Látszik rajta a jólneveltség: nem vetemedne teli szájjal való beszédre.
Mikor kieszi tányérja tartalmát, jobb kezének mutatóujjával ki is törli azt, szájába juttatva még az utolsó cseppeket is, nehogy azok kárba vesszenek. Eztán jólesően kiengedi a habzsolás során a gyomrába került levegő fölösleget, s feláll, hogy a nő, Caram felé induljon.
Odaérve jobbját nyújtja, mellé pedig bemutatkozik.*
- Tiszteletem, kisasszony! Jozue engedélyt adott rá, hogy most, estebéd után némi időt a gombák felkutatásával töltstünk.
//Morgoth//
*A négy bandita összenéz, egyikük fel is nevet.*
- Szerintem... egy és ugyanaz a két vajákos. A miénk is az erdő szélén lakik, viszont nem emlékszem, hogy lennének állatai, vagy hasonló... dolgai. Én azt mondom, induljunk el ehhez, aztán kiderül, valóban egyről beszélünk-e. Majd Khanis kideríti, lát-e nyomokat, és ha igen, mitől származhatnak.
*A többiekre néz, azok némán bólintanak.*
- Úgy hiszem, a gyorsabbik út megkerülni az erdőt, vagy csak itt a szélén, a ritkásban haladni. Hosszabb, de gyorsabb talán, mint a fák közt bóklászni. Nem gondolnám, hogy jól kitaposott ösvény vezet felé.
*A másik három ismét csak kurtán biccent a beszélőt biztosítva egyetértésükről.*
- Az én nevem Loron. Ő Xavex, a csapdaállító Tizdal, nyomolvasó barátunk pedig, ahogy az előbb mondtam is, Khanis. És mi a te neved, idegen?
*Amint a férfi válaszol, meg is indítják lovaikat, az erdő szélén, vagy a ritkásban, attól függően, az ötödik, alkalmi társuk mit gondol jobbnak.
Út közben először halkan, de egyre hangosodva dúdolnak, egy vidám, pattmgós ritmusú dalt, mely leginkább a tivornyázók körében elterjedt.*
*Megvárva, hogy a sápadt férfi immáron kérdés nélkül elhagyja a barlang környékét, a vezér is ételhez folyamodik, utolsóként, megvárva, hogy azújdonsült szakács is kiszolgálja magát. Két tányér ételt szed, Issedhez lép, szól hozzá néhány szót, majd távozik.
Issed csendesen kérődzik, csak bólogat. Látszik rajta a jólneveltség: nem vetemedne teli szájjal való beszédre.
Mikor kieszi tányérja tartalmát, jobb kezének mutatóujjával ki is törli azt, szájába juttatva még az utolsó cseppeket is, nehogy azok kárba vesszenek. Eztán jólesően kiengedi a habzsolás során a gyomrába került levegő fölösleget, s feláll, hogy a nő, Caram felé induljon.
Odaérve jobbját nyújtja, mellé pedig bemutatkozik.*
- Tiszteletem, kisasszony! Jozue engedélyt adott rá, hogy most, estebéd után némi időt a gombák felkutatásával töltstünk.
//Morgoth//
*A négy bandita összenéz, egyikük fel is nevet.*
- Szerintem... egy és ugyanaz a két vajákos. A miénk is az erdő szélén lakik, viszont nem emlékszem, hogy lennének állatai, vagy hasonló... dolgai. Én azt mondom, induljunk el ehhez, aztán kiderül, valóban egyről beszélünk-e. Majd Khanis kideríti, lát-e nyomokat, és ha igen, mitől származhatnak.
*A többiekre néz, azok némán bólintanak.*
- Úgy hiszem, a gyorsabbik út megkerülni az erdőt, vagy csak itt a szélén, a ritkásban haladni. Hosszabb, de gyorsabb talán, mint a fák közt bóklászni. Nem gondolnám, hogy jól kitaposott ösvény vezet felé.
*A másik három ismét csak kurtán biccent a beszélőt biztosítva egyetértésükről.*
- Az én nevem Loron. Ő Xavex, a csapdaállító Tizdal, nyomolvasó barátunk pedig, ahogy az előbb mondtam is, Khanis. És mi a te neved, idegen?
*Amint a férfi válaszol, meg is indítják lovaikat, az erdő szélén, vagy a ritkásban, attól függően, az ötödik, alkalmi társuk mit gondol jobbnak.
Út közben először halkan, de egyre hangosodva dúdolnak, egy vidám, pattmgós ritmusú dalt, mely leginkább a tivornyázók körében elterjedt.*
61. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2011-08-25 10:38:45
Üzenet elküldve: 2011-08-25 10:38:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
- Nyomolvasó és csapdakészítő... Hát jól van, nem árt, ha ilyenek is vannak köztünk.
*Zárja le mondandóját, majd beáll lovával a másik négy mögé, s megindítja a patást. Egyszer még elhaladnak a bejárat előtt, s Morgoth lopva még megereszt felé egy pillantást, próbálja kiszűrni a hangokat, de a csenden kívül semmi egyéb nem száll ki onnan.
Mikor kiérnek a sűrű növényzetből végre a rendes útra, a férfi újra szembefordul a többiekkel.*
- Az általam ismert vajákos valahol Arthenior erdejében lakik, pontosabban valahol annak a szélén, így nem kell újra behatolnunk a fák közé. Azonban annyira mégsem lesz egyszerű dolgunk, mivel azt rebesgetik, hogy valamilyen lényekkel védi kis viskóját. Mikor én jártam ott, eleve vele érkeztem, így nem volt 'szerencsém' látni azokat a lényeket. Bár nagyon könnyen meg lehet, hogy ez is csak az elijesztés miatt lett kitalálva. Ha esetleg ti tudtok rövidebb utat az erdőbe, akkor halljam.
*Morgoth nem igazán kedveli az állatokat, s mivel szeret saját talpán közlekedni, ezért még látszódhat is rajta, hogy nem igazán érzi jól magát a magaslati levegőn. Remélhetőleg az a vajákos, akit ők ismernek, már közelebbi helyen lesz, ahova akár gyalog is könnyen el lehet jutni.*
- Mi a nevetek?
*Mert első látásra majdnem ugyanúgy néz ki az összes, s nem ártana megkülönböztetni a csapdakészítőt és nyomolvasót a másik kettőtől. *
*Zárja le mondandóját, majd beáll lovával a másik négy mögé, s megindítja a patást. Egyszer még elhaladnak a bejárat előtt, s Morgoth lopva még megereszt felé egy pillantást, próbálja kiszűrni a hangokat, de a csenden kívül semmi egyéb nem száll ki onnan.
Mikor kiérnek a sűrű növényzetből végre a rendes útra, a férfi újra szembefordul a többiekkel.*
- Az általam ismert vajákos valahol Arthenior erdejében lakik, pontosabban valahol annak a szélén, így nem kell újra behatolnunk a fák közé. Azonban annyira mégsem lesz egyszerű dolgunk, mivel azt rebesgetik, hogy valamilyen lényekkel védi kis viskóját. Mikor én jártam ott, eleve vele érkeztem, így nem volt 'szerencsém' látni azokat a lényeket. Bár nagyon könnyen meg lehet, hogy ez is csak az elijesztés miatt lett kitalálva. Ha esetleg ti tudtok rövidebb utat az erdőbe, akkor halljam.
*Morgoth nem igazán kedveli az állatokat, s mivel szeret saját talpán közlekedni, ezért még látszódhat is rajta, hogy nem igazán érzi jól magát a magaslati levegőn. Remélhetőleg az a vajákos, akit ők ismernek, már közelebbi helyen lesz, ahova akár gyalog is könnyen el lehet jutni.*
- Mi a nevetek?
*Mert első látásra majdnem ugyanúgy néz ki az összes, s nem ártana megkülönböztetni a csapdakészítőt és nyomolvasót a másik kettőtől. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784