//Bolondos dallamok//
*Hamar megtárgyalnak mindent, vagy egyszerűen nem reagálnak a férfi lelkesedésére. A harcolókkal csak egy pillanatig foglalkozik, de a mélységivel már mennek is le a barlangba. Füli hűen követi gazdáját, egykedvűen, csendesen. Málhás szamár, remekül végzi a dolgát.
Krisaga rögtön meg is mutatja az első beteget. Urbog ott fekszik, eszméletlenül, magatehetetlenül.
Az öreg orvos meghallgatja a lány összefoglalóját, majd dühösen lép az ork mellé.*
- Vért köpött, és a hátára fektetve tartották? *Csattan fel mérgesen, s fejét megrázva fordítja oldalra a beteget.*
- Azt sose lehet! Bármikor köphet újra, s akkor visszanyeli, bele is fulladhatott volna kisasszony! *Fordítja a test mellett a fejét is oldalra, majd kinyitja az ork száját. Láthatóan semmi baja nincs az öregnek azzal, hogy orkokkal van összezárva. A beteg az beteg, számára aztán mindegy, hogy milyen fajba tartozik.
Ha nem akadályozzák a férfit, akkor szamarához lépve kapar elő egy kis macskagyökeret.*
- Hozzon kérem forró vizet, ezt pedig áztassa bele. Fontos, hogy folyamatosan nedvesítse be a száját egy ronggyal, ebből a vízből. Nem szabad hagyni, hogy a beteg kiszáradjon. A vérköpés rengeteg mindennek lehet az oka, ám a macskagyökér lenyugtatja a beteget. *Magyarázza meg az okot, hogy miért is kéri ezt a nőtől, majd pár gyógynövényt még magához vesz és már lép is vissza a beteghez.*
- S hozzon még egy tál forró vizet a sebnek! *Kiált még utána, ha netalán közbe elment volna Krisaga. Ám, amíg nem jön vissza, sokat nem tud venni. Szerszámait előkészíti: tű, szamárszőr, egy apró üvegcsében lévő átlátszó folyadék, gyógynövények összeaprított sorozata egymás mellett. Nem kókler, láthatóan ért a dolgához, s ahogy a beteg közelébe került, a bolondos ember, mintha meg is nyugodott volna.*