Archívum - Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 123 (2441. - 2460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784
2460. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-20 13:37:52
Üzenet elküldve: 2018-12-20 13:37:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A magányosok útja//
*A szántóföldek után puszta, a maga hatalmas fűtengerével, már jócskán unja a látványt. Mostanában elég sűrűn fordult meg itt, s az útja sietős volt. Most is az, de nem a cél miatt, hanem amiatt, hogy végre maga mögött tudja ezt a fagyos tájat, hol mindenhol elakad lovának lába. Szerencsére a fagy lenyomta azt a rengeteg növényt, így nagyjából átláthatóak a távolságok, a messziben elterülő ingovány bűzét ide érzi. ~ Talán Valea sírjára is szedek virágot. ~ Kuncog fel magában, majd csalódottan veszi tudomásul, hogy az nem ebben az évszakban lesz. ~ Mindegy. ~ Annyira nem csigázza fel a gondolat, csak egy szerencsétlen, magatehetetlen nő volt, megfelelő önbizalom és elhivatottság nélkül. Szemtelensége megfelelő büntetésre talált, erre megint eltölti az elégedettség. Hivatalosan persze csak külön utakra tért, elhagyta a csapatot, nem kell mindenkinek mindent tudni, így ez Umon fekete kis titka marad. Hamarosan kiér innen, s vészes közelségben lesz Lyzhez, Denzackhoz és Ishalához, így oda kell figyelnie, milyen képet vág, ha meglátja őket.*
- Legyek szomorú? *Biggyeszti le száját és azonnal elkapja a röhögés. Az nem lesz jó. ~ Maradok inkább olyan, amilyen, azt megszokták már, a stigmákra meg kitalálok valamit, valamin fenségeset. ~ Ezt elég hamar el is döntötte, de nem baj, mert az ingoványban szüksége lesz minden koncentrációjára.*
*A szántóföldek után puszta, a maga hatalmas fűtengerével, már jócskán unja a látványt. Mostanában elég sűrűn fordult meg itt, s az útja sietős volt. Most is az, de nem a cél miatt, hanem amiatt, hogy végre maga mögött tudja ezt a fagyos tájat, hol mindenhol elakad lovának lába. Szerencsére a fagy lenyomta azt a rengeteg növényt, így nagyjából átláthatóak a távolságok, a messziben elterülő ingovány bűzét ide érzi. ~ Talán Valea sírjára is szedek virágot. ~ Kuncog fel magában, majd csalódottan veszi tudomásul, hogy az nem ebben az évszakban lesz. ~ Mindegy. ~ Annyira nem csigázza fel a gondolat, csak egy szerencsétlen, magatehetetlen nő volt, megfelelő önbizalom és elhivatottság nélkül. Szemtelensége megfelelő büntetésre talált, erre megint eltölti az elégedettség. Hivatalosan persze csak külön utakra tért, elhagyta a csapatot, nem kell mindenkinek mindent tudni, így ez Umon fekete kis titka marad. Hamarosan kiér innen, s vészes közelségben lesz Lyzhez, Denzackhoz és Ishalához, így oda kell figyelnie, milyen képet vág, ha meglátja őket.*
- Legyek szomorú? *Biggyeszti le száját és azonnal elkapja a röhögés. Az nem lesz jó. ~ Maradok inkább olyan, amilyen, azt megszokták már, a stigmákra meg kitalálok valamit, valamin fenségeset. ~ Ezt elég hamar el is döntötte, de nem baj, mert az ingoványban szüksége lesz minden koncentrációjára.*
2459. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-17 19:39:36
Üzenet elküldve: 2018-12-17 19:39:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Kiméra úgy robban ki a mocsárból és veti bele magát a füves pusztaságba, mintha csak ide lenne teremtve. Mi tagadás nem egyszer nyargalt itt zabolátlanul együtt ló és lovasa. Nox 25. születésnapjára kapta a remek hátast, Ursa nénikéjétől.
A téli kopár, puha havas tájon kifeküdve fekszik a kornyad fűtenger, így a gyors keresztülhaladást ez sem akadályozza. Noximya sajnálja, hogy nem előbb indult el, havazás közben csodaszép lett volna végigvágtatni ezen a tájon. Sokszor álmodott havazásról, ami az örömteli dolgok előjele az álmok világában. Az álomfejtés is a lány érdeklődési repertoárját színesíti. Továbbá a fehérségben előbb veheti észre a váratlan útonállókat is. Kiméra elnyújtott vágtaugrásokkal sebesen szeli ketté a tájat. A három patadobbanás, és a ló páragőzös fújtatása vérpezsdítő muzsika Noxi füleinek.*
- Jól van kincsem… akkor uccu neki!
*Buzdítja lovát, és enged a szárakon. Kiméra neki is lódul.*
A téli kopár, puha havas tájon kifeküdve fekszik a kornyad fűtenger, így a gyors keresztülhaladást ez sem akadályozza. Noximya sajnálja, hogy nem előbb indult el, havazás közben csodaszép lett volna végigvágtatni ezen a tájon. Sokszor álmodott havazásról, ami az örömteli dolgok előjele az álmok világában. Az álomfejtés is a lány érdeklődési repertoárját színesíti. Továbbá a fehérségben előbb veheti észre a váratlan útonállókat is. Kiméra elnyújtott vágtaugrásokkal sebesen szeli ketté a tájat. A három patadobbanás, és a ló páragőzös fújtatása vérpezsdítő muzsika Noxi füleinek.*
- Jól van kincsem… akkor uccu neki!
*Buzdítja lovát, és enged a szárakon. Kiméra neki is lódul.*
2458. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-17 15:38:23
Üzenet elküldve: 2018-12-17 15:38:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A halott Lea parancsa//
*A kis csapat végén Syv is tartja a rendületlen iramot. Elég sürgető lehet az álomhadjárat mely a Mágustoronynál töltött éjszaka során érte utol tharg társait. Pihenésről egyelőre szó sem eshet, ennek pedig az elf örül. Mihamarabb visszaérnek a Vashegyre annál hamarabb derül fény az okra, mely Waldran komfortzónáját is képes volt megingatni. Néhány nyakra irányuló paskolással buzdítja tovább lovát, miközben mintha szél fújná őket, ölik a távolságot.*
*A kis csapat végén Syv is tartja a rendületlen iramot. Elég sürgető lehet az álomhadjárat mely a Mágustoronynál töltött éjszaka során érte utol tharg társait. Pihenésről egyelőre szó sem eshet, ennek pedig az elf örül. Mihamarabb visszaérnek a Vashegyre annál hamarabb derül fény az okra, mely Waldran komfortzónáját is képes volt megingatni. Néhány nyakra irányuló paskolással buzdítja tovább lovát, miközben mintha szél fújná őket, ölik a távolságot.*
2457. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-16 15:20:59
Üzenet elküldve: 2018-12-16 15:20:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A magányosok útja//
- Á, a puszta, füves puszta. *Mintha különösebben érdekelné. Bár azért körbefuttatja tekintetét a tájon, de csak azért, hogy ne kerülje el figyelmét semmi veszélyre utaló. Kócos kiválóan vágtat, még mindig sötét van, ha így halad, akkor mire felkel a nap, elér a kikötőbe, bár még jó néhány órát meg kell tennie addig. Frissnek, kipihentnek érzi magát, mintha egész éjjel aludt volna, pedig nincs így. Ettől függetlenül nem érez fáradtságot, ahogyan semmi mást sem. Csak halad tovább előre, hogy céljához érjen, melyet eddig elfojtott magában.*
- Tudod, miközben benned életem elnyomva, sokat gondolkodtam azon, vajon érsz-e valamit egyáltalán nélkülem. *Kócos ismét felkapja fejét a beszédre.* Vagy csupán üres porhüvely lennél, ami csak úgy kínlódik magában? Nem tudom, de jobb így, hidd el nekem. *Bólogat sötéten, miközben a hűvös szél arcába kap, s megjelennek az első hópelyhek.*
- Látod. Havazik. *Nyugtázza, majd megpaskolja a ló nyakát.* Nyugi Kócos, téged nem váglak fel, csak ha nagyon muszáj. *Röhögése megint hallik a széllel, távolra talán nem viszi, fejét hátrahajtja, s a magányos lovas egyedül vágtat a pusztában, ahogyan mindig is érezte magát. Az éjszaka csendjébe csak nevetése vág utat, valamint némi zizegés, amint a ló patája a füvet éri.*
- Á, a puszta, füves puszta. *Mintha különösebben érdekelné. Bár azért körbefuttatja tekintetét a tájon, de csak azért, hogy ne kerülje el figyelmét semmi veszélyre utaló. Kócos kiválóan vágtat, még mindig sötét van, ha így halad, akkor mire felkel a nap, elér a kikötőbe, bár még jó néhány órát meg kell tennie addig. Frissnek, kipihentnek érzi magát, mintha egész éjjel aludt volna, pedig nincs így. Ettől függetlenül nem érez fáradtságot, ahogyan semmi mást sem. Csak halad tovább előre, hogy céljához érjen, melyet eddig elfojtott magában.*
- Tudod, miközben benned életem elnyomva, sokat gondolkodtam azon, vajon érsz-e valamit egyáltalán nélkülem. *Kócos ismét felkapja fejét a beszédre.* Vagy csupán üres porhüvely lennél, ami csak úgy kínlódik magában? Nem tudom, de jobb így, hidd el nekem. *Bólogat sötéten, miközben a hűvös szél arcába kap, s megjelennek az első hópelyhek.*
- Látod. Havazik. *Nyugtázza, majd megpaskolja a ló nyakát.* Nyugi Kócos, téged nem váglak fel, csak ha nagyon muszáj. *Röhögése megint hallik a széllel, távolra talán nem viszi, fejét hátrahajtja, s a magányos lovas egyedül vágtat a pusztában, ahogyan mindig is érezte magát. Az éjszaka csendjébe csak nevetése vág utat, valamint némi zizegés, amint a ló patája a füvet éri.*
2456. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-15 10:36:44
Üzenet elküldve: 2018-12-15 10:36:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Toronyba//
*Még a végeláthatatlannak tűnő termőföldek is átvágnak szépen füves pusztaságba ahogy halad a pásztor. Emlékszik, hogy milyen gyakran járt ide amikor még nem volt rendes, körülhatárolt földje neki. Itt találkozott Ziával is annak idején, aki elvette tőle azt a jó növénykeveréket amit Khrosastól kapott.* ~Jaj de kár azért! Most már dohányom sincsen, nemhogy jó füveim! Szedni kell majd és szárítani, ha itt a jó idő! Vagy megelégedni az ördögvigyorral amit a piacon kapni! Azt annyira nem szeretem, de a semminél jobb az is!~ *Ezekkel a gondolatokkal merül bele a fűtengerbe. Kicsit sajnálja azért, hogy a nagy mágus nem tudott egy rendes kövesutat varázsolni a tornyáig, de hát ez legyen a legnagyobb gondja az embernek, aki tanulni megy!* ~Ennyi pénzért mondjuk igazán megerőltethetné magát! Az összes járványt és szegénységet fel lehetne számolni abból a pénzből, ami neki van!~
*Még a végeláthatatlannak tűnő termőföldek is átvágnak szépen füves pusztaságba ahogy halad a pásztor. Emlékszik, hogy milyen gyakran járt ide amikor még nem volt rendes, körülhatárolt földje neki. Itt találkozott Ziával is annak idején, aki elvette tőle azt a jó növénykeveréket amit Khrosastól kapott.* ~Jaj de kár azért! Most már dohányom sincsen, nemhogy jó füveim! Szedni kell majd és szárítani, ha itt a jó idő! Vagy megelégedni az ördögvigyorral amit a piacon kapni! Azt annyira nem szeretem, de a semminél jobb az is!~ *Ezekkel a gondolatokkal merül bele a fűtengerbe. Kicsit sajnálja azért, hogy a nagy mágus nem tudott egy rendes kövesutat varázsolni a tornyáig, de hát ez legyen a legnagyobb gondja az embernek, aki tanulni megy!* ~Ennyi pénzért mondjuk igazán megerőltethetné magát! Az összes járványt és szegénységet fel lehetne számolni abból a pénzből, ami neki van!~
2455. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-13 21:56:53
Üzenet elküldve: 2018-12-13 21:56:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A halott Lea parancsa//
- Óh. Anyám néha a szellemeket emlegette. Ők mindent látnak, mindent tudnak, ha rosszat teszel rossz sorssal vernek, meg ilyenek.
*Elgondolkodik ezen, nem sokszor hangzottak el ilyenek otthon, vallásos nevelést nemigen kapott.*
- Aha. Szóval azt gondolod, hogy valami történt? De mi?
*Ostoba kérdés, ha Waldran tudná, hogy mi, akkor nem kellene lóhalálában hazamenniük, ráadásul neki szúr már az oldala a szokatlan tempótól, meg eleve fájt minden tagja, úgyhogy cseppet sem érzi magát jól. Nirs megállna, igazából a lány is, de nem szól egy szót sem, nem akarja, hogy nyavalygással vádolják, pedig eléggé pisilnie kell már.*
- Óh. Anyám néha a szellemeket emlegette. Ők mindent látnak, mindent tudnak, ha rosszat teszel rossz sorssal vernek, meg ilyenek.
*Elgondolkodik ezen, nem sokszor hangzottak el ilyenek otthon, vallásos nevelést nemigen kapott.*
- Aha. Szóval azt gondolod, hogy valami történt? De mi?
*Ostoba kérdés, ha Waldran tudná, hogy mi, akkor nem kellene lóhalálában hazamenniük, ráadásul neki szúr már az oldala a szokatlan tempótól, meg eleve fájt minden tagja, úgyhogy cseppet sem érzi magát jól. Nirs megállna, igazából a lány is, de nem szól egy szót sem, nem akarja, hogy nyavalygással vádolják, pedig eléggé pisilnie kell már.*
2454. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-13 21:49:32
Üzenet elküldve: 2018-12-13 21:49:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A halott Lea parancsa//
*Szép lassan Nirs is megismerkedhet a délre szakadt thargok egy prominens személyiségével. Igazán kár, hogy az illető már halott. Bár, ha jobban belegondol, talán nem is sajnálja ezt annyira. Az efféle némberek, a javasasszonyok vagy boszorkák nem azok a népek, akikkel az emberfia szívesen találkozna. Igaz ugyan, hogy az álmában látott nőnek nem voltak bibircsókjai, nem volt csúf és öreg, de mit lehet tudni? Az ilyenektől kitelik, hogy egy óvatlan pillanatban, merő rosszindulatú szórakozásból gyíkká változtassa. És akkor aztán várhatja amíg elmúlik. Waldra tovább mesél erről a nőről, és bár Nirs semmi logikát nem lát az okfejtésében, nem teszi szóvá. Hiszen miért kéne egyszerre igaznak lennie valaminek a színének és a fonákjának is? De ennél is érdekesebb, hogy a férfi szavaiból kiderül, hogy ő is ezzel a nővel álmodott. Ez pedig valóban sok lenne már véletlennek.*
- Nem állunk meg egy kicsit?
*Nem maga miatt nyavalyog, Aenae-nek szeretne egy szusszanásnyi időt. Persze ezt Waldran aligha tudhatja.*
*Szép lassan Nirs is megismerkedhet a délre szakadt thargok egy prominens személyiségével. Igazán kár, hogy az illető már halott. Bár, ha jobban belegondol, talán nem is sajnálja ezt annyira. Az efféle némberek, a javasasszonyok vagy boszorkák nem azok a népek, akikkel az emberfia szívesen találkozna. Igaz ugyan, hogy az álmában látott nőnek nem voltak bibircsókjai, nem volt csúf és öreg, de mit lehet tudni? Az ilyenektől kitelik, hogy egy óvatlan pillanatban, merő rosszindulatú szórakozásból gyíkká változtassa. És akkor aztán várhatja amíg elmúlik. Waldra tovább mesél erről a nőről, és bár Nirs semmi logikát nem lát az okfejtésében, nem teszi szóvá. Hiszen miért kéne egyszerre igaznak lennie valaminek a színének és a fonákjának is? De ennél is érdekesebb, hogy a férfi szavaiból kiderül, hogy ő is ezzel a nővel álmodott. Ez pedig valóban sok lenne már véletlennek.*
- Nem állunk meg egy kicsit?
*Nem maga miatt nyavalyog, Aenae-nek szeretne egy szusszanásnyi időt. Persze ezt Waldran aligha tudhatja.*
2453. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-13 21:39:23
Üzenet elküldve: 2018-12-13 21:39:23
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//A halott Lea parancsa//
- Hát mert ő volt a kapocs az ősök szellemeihez... * Gondolkodik el Waldran, hogy hogyan is magyarázza ezt el. * Ő tudott beszélni velük. Ezért is érzem olyan furának ezt az álmot... * Nyalogatja a foghíját, ami elég veszélyes így a lovon, mert könnyen elharaphatja a saját nyelvét, de ez nem történik meg szerencsére. *
- És ezért is sietünk haza. * Válaszol Nirsnek. * Mert ha éltében beszélni tudott a szellemekkel, akkor logikus, hogy holtában meg az élőkkel tud, nem? Aztán ha valami annyira fontos, hogy mindhármunknak szól, és el se magyarázza... hát az csak valami rossz lehet. Reggel óta a hideg ráz ettől az egésztől. Tudni akarom, hogy valóban baj van, vagy csak furcsa véletlen. De nem hiszem a véletlenekben. * Magyarázza a többieknek, miközben már a pusztán kelnek keresztül. Waldran emlékszik, hogy legutóbb itt engedélyezett a csapatnak egy pisiszünetet. Hát most nem fognak megállni. *
- Hát mert ő volt a kapocs az ősök szellemeihez... * Gondolkodik el Waldran, hogy hogyan is magyarázza ezt el. * Ő tudott beszélni velük. Ezért is érzem olyan furának ezt az álmot... * Nyalogatja a foghíját, ami elég veszélyes így a lovon, mert könnyen elharaphatja a saját nyelvét, de ez nem történik meg szerencsére. *
- És ezért is sietünk haza. * Válaszol Nirsnek. * Mert ha éltében beszélni tudott a szellemekkel, akkor logikus, hogy holtában meg az élőkkel tud, nem? Aztán ha valami annyira fontos, hogy mindhármunknak szól, és el se magyarázza... hát az csak valami rossz lehet. Reggel óta a hideg ráz ettől az egésztől. Tudni akarom, hogy valóban baj van, vagy csak furcsa véletlen. De nem hiszem a véletlenekben. * Magyarázza a többieknek, miközben már a pusztán kelnek keresztül. Waldran emlékszik, hogy legutóbb itt engedélyezett a csapatnak egy pisiszünetet. Hát most nem fognak megállni. *
2452. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-08 19:43:14
Üzenet elküldve: 2018-12-08 19:43:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 946
OOC üzenetek: 287
Játékstílus: Vakmerő
// Hazafelé //
// A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz! //
*Az emlékeken tovább lendülve jöhet a töprengés. Például arról a vízipipa dologról, amiről Intath mesélt, vagy a barbár táncosruháról. Utóbbitól persze elkanyarodnak gondolatai már vizekre és sorra elkezdi venni a számára ismert fajok milyenségét. A törpék általában szőrösebbek, ezért feltehetően ez mindenhol így van. A tündérek esetében, mivel ők eleve gyakran gyerekméretűek, ezért egy fejletlen szervezetnek megfelelőre becsüli, az óriások esetében éppen ellenkezőleg. Ahol picit elakad, azok a sötételfek. Tapasztalatai szerint a fakóvérűeké sem egyezik meg azzal az árnyalattal, amilyen egyébként testük többi részén lenni. Na most a sötételfeknek szürkés, sötét bőre van. Mi sötétebb a sötétszürkénél? A még sötétebb szürke, vagy talán a fekete? Ez elkezdi furdalni kíváncsiságát, és elhatározza magában, hogy új célja lesz majd ezt kideríteni. Latlie persze várhat.*
// A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz! //
*Az emlékeken tovább lendülve jöhet a töprengés. Például arról a vízipipa dologról, amiről Intath mesélt, vagy a barbár táncosruháról. Utóbbitól persze elkanyarodnak gondolatai már vizekre és sorra elkezdi venni a számára ismert fajok milyenségét. A törpék általában szőrösebbek, ezért feltehetően ez mindenhol így van. A tündérek esetében, mivel ők eleve gyakran gyerekméretűek, ezért egy fejletlen szervezetnek megfelelőre becsüli, az óriások esetében éppen ellenkezőleg. Ahol picit elakad, azok a sötételfek. Tapasztalatai szerint a fakóvérűeké sem egyezik meg azzal az árnyalattal, amilyen egyébként testük többi részén lenni. Na most a sötételfeknek szürkés, sötét bőre van. Mi sötétebb a sötétszürkénél? A még sötétebb szürke, vagy talán a fekete? Ez elkezdi furdalni kíváncsiságát, és elhatározza magában, hogy új célja lesz majd ezt kideríteni. Latlie persze várhat.*
2451. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-12-02 13:17:59
Üzenet elküldve: 2018-12-02 13:17:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Vándorlás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr már napok óta vándorol a pusztán, de pár állaton kívül, amiket fegyverzete miatt nem tudott elejteni, nem találkozott élettel. Élelemtartaléka még pár napig tarthat, de a vízzel óvatosan kell gazdálkodnia.
Nem nagyon tudja, hogy merre megy, ám a nap és a csillagok segítenek neki a tájékozódásban, egyenesen nyugatra igyekszik.
Mikor egy dombra felmászik, látja, hogy távolabb megszakítja valami a pusztát, és, bár ő ekkora szántóföldeket még nem látott, felismeri az aratás utáni búza kinézetét.*
~Tyhű, basszameg, valami nagyon nagy falu lehet a közelben, ha ezeknek ennyi kenyér kell~
*Nem járt még nagyobb városban, bár még korábban járt a falujában egy utazó, aki állítása szerint nagy, kőből készült házakkal teli, zsúfolt faluból jött felderíteni, hogy mi van a ,,civilizált világtól keletre".
Akkor a falvat nem nagyon érdekelte, mi van nyugatra, ennél közelebbi problémáik is akadtak, de most Frandr megpróbál minél többre emlékezni arról, amit mondott az utazó, hátha segíthet.
Közben folyamatosan halad a búzamező felé, azzal az elhatározással, hogy ha odaér, ebédszünetet tart, hiszen delelőre hág a nap.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Frandr már napok óta vándorol a pusztán, de pár állaton kívül, amiket fegyverzete miatt nem tudott elejteni, nem találkozott élettel. Élelemtartaléka még pár napig tarthat, de a vízzel óvatosan kell gazdálkodnia.
Nem nagyon tudja, hogy merre megy, ám a nap és a csillagok segítenek neki a tájékozódásban, egyenesen nyugatra igyekszik.
Mikor egy dombra felmászik, látja, hogy távolabb megszakítja valami a pusztát, és, bár ő ekkora szántóföldeket még nem látott, felismeri az aratás utáni búza kinézetét.*
~Tyhű, basszameg, valami nagyon nagy falu lehet a közelben, ha ezeknek ennyi kenyér kell~
*Nem járt még nagyobb városban, bár még korábban járt a falujában egy utazó, aki állítása szerint nagy, kőből készült házakkal teli, zsúfolt faluból jött felderíteni, hogy mi van a ,,civilizált világtól keletre".
Akkor a falvat nem nagyon érdekelte, mi van nyugatra, ennél közelebbi problémáik is akadtak, de most Frandr megpróbál minél többre emlékezni arról, amit mondott az utazó, hátha segíthet.
Közben folyamatosan halad a búzamező felé, azzal az elhatározással, hogy ha odaér, ebédszünetet tart, hiszen delelőre hág a nap.*
2450. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-21 23:04:12
Üzenet elküldve: 2018-11-21 23:04:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Papucs és bula//
*Sajnos Kriyonnak nélkülözni kell minden figyelmet, mert a zöldszemű fenevad csak Nairadara figyel, miközben az meséli a gyűrű igaz történetét. Amikor pedig befejezte, arany és gyűrű gazdát cserél. A lány úgy tartja kezében a főnixes gyűrűt, mintha mindig is hozzátartozott volna, hogy aztán csillogó szemekkel nézzen fel a félelf nőre.*
- Én köszönöm. *Úgy ejti ki a szavakat, mintha Nairada a legnagyobb titkot osztotta volna meg vele, ami halandót terhelheti és mosolyogva fordul a férfi felé.*
- Menjetek csak és vigyázzatok magatokra, hisz a város környéke tele van gazemberekkel, akik csak a gyanútlan utazókra lesnek. *Mondja kedves hangon, majd egy hanyag csuklómozdulattal int az embereinek, akik azonnal megindulnak a szekerek felé.*
- Az istenek óvjanak benneteket! *Integet a lány, a gyűrű még mindig a kezében van, s az út széléről figyeli a távolodó kettőst, majd szökdécselve visszaindul a szekerekhez, hogy aztán egy újabb bokorerdő elrejtse őt és társait, ahogy az út elfordul.
Nairada és Kriyon pedig folytathatják útjukat a város felé, vagy amerre kedvük viszi. A félvér nő gazdagabb lett hatszáz arannyal, de szegényebb egy főnixes gyűrűvel, melyet egykori kérőjétől kapott.*
*Sajnos Kriyonnak nélkülözni kell minden figyelmet, mert a zöldszemű fenevad csak Nairadara figyel, miközben az meséli a gyűrű igaz történetét. Amikor pedig befejezte, arany és gyűrű gazdát cserél. A lány úgy tartja kezében a főnixes gyűrűt, mintha mindig is hozzátartozott volna, hogy aztán csillogó szemekkel nézzen fel a félelf nőre.*
- Én köszönöm. *Úgy ejti ki a szavakat, mintha Nairada a legnagyobb titkot osztotta volna meg vele, ami halandót terhelheti és mosolyogva fordul a férfi felé.*
- Menjetek csak és vigyázzatok magatokra, hisz a város környéke tele van gazemberekkel, akik csak a gyanútlan utazókra lesnek. *Mondja kedves hangon, majd egy hanyag csuklómozdulattal int az embereinek, akik azonnal megindulnak a szekerek felé.*
- Az istenek óvjanak benneteket! *Integet a lány, a gyűrű még mindig a kezében van, s az út széléről figyeli a távolodó kettőst, majd szökdécselve visszaindul a szekerekhez, hogy aztán egy újabb bokorerdő elrejtse őt és társait, ahogy az út elfordul.
Nairada és Kriyon pedig folytathatják útjukat a város felé, vagy amerre kedvük viszi. A félvér nő gazdagabb lett hatszáz arannyal, de szegényebb egy főnixes gyűrűvel, melyet egykori kérőjétől kapott.*
2449. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-20 21:46:54
Üzenet elküldve: 2018-11-20 21:46:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Papucs és bula//
*A történet után szíve hevesen ver, lélekben már felkészül arra, hogy a nő int egyet, és pillanatok leforgása alatt élő tűpárnává változtatja Nairadát. Magabiztossága ellenére fél, sőt, egyenesen retteg. Nincs ő hozzászokva ahhoz, hogy íjakat szegezzenek felé.
Szerencsére a fejében lévő kép nem válik valósággá. A zöld szemű rábólint a dologra minden további kérdés nélkül, amin Nai meglepődik, nem kicsit. Még mindig éberen figyel, hol a csel. Nem hiszi el, hogy egy történet kellett csak nekik, ezt nem képes felfogni.
Végül aztán megkönnyebbült sóhajjal konstatálja magában, hogy minden bizonnyal ezt az üzletet is sikerült megkötni, ha továbbra is jól megy minden. Átadja a gyűrűt, cserébe pedig egy kis erszényt kap, miben hatszáz arany csörgedezik. Zene füleinek. Ez a legszebb része mindenféle üzletkötésnek.*
- Én köszönöm a lehetőséget!
*Nem kérdezi meg, miért volt e történet olyan fontos neki, pedig furdalja oldalát a kíváncsiság rendesen. Mégsem akar olyan beszélgetésbe elegyedni, minek kimenetele kétes, márpedig egy felfegyverzett csapatnál minden beszélgetés ilyen. Jobb továbbállni, ez pedig megmarad homályba veszve.
Ha Kriyon kérdésére igenlő választ kapnak, Nai kedves mosollyal arcán bólint, és elindulnak újra az Artheniorba vezető úton. Megvárja, míg hallótávolságon kívülre kerülnek, csak azután fordul a mágus felé. Arca ekkora már megenyhült, haragja nagyrészt el is szállt. Hiába, a pénz csörgése a legjobb nyugtatónál is hatásosabb.*
- Kriyon! Ezt rám kellett volna hagynod.
*Hangja szelíd és lágy, inkább intő jellegű mintsem kioktató. Nem szeretné magára haragítani a férfit, még valahogy vissza is kell jutnia Amonra...*
*A történet után szíve hevesen ver, lélekben már felkészül arra, hogy a nő int egyet, és pillanatok leforgása alatt élő tűpárnává változtatja Nairadát. Magabiztossága ellenére fél, sőt, egyenesen retteg. Nincs ő hozzászokva ahhoz, hogy íjakat szegezzenek felé.
Szerencsére a fejében lévő kép nem válik valósággá. A zöld szemű rábólint a dologra minden további kérdés nélkül, amin Nai meglepődik, nem kicsit. Még mindig éberen figyel, hol a csel. Nem hiszi el, hogy egy történet kellett csak nekik, ezt nem képes felfogni.
Végül aztán megkönnyebbült sóhajjal konstatálja magában, hogy minden bizonnyal ezt az üzletet is sikerült megkötni, ha továbbra is jól megy minden. Átadja a gyűrűt, cserébe pedig egy kis erszényt kap, miben hatszáz arany csörgedezik. Zene füleinek. Ez a legszebb része mindenféle üzletkötésnek.*
- Én köszönöm a lehetőséget!
*Nem kérdezi meg, miért volt e történet olyan fontos neki, pedig furdalja oldalát a kíváncsiság rendesen. Mégsem akar olyan beszélgetésbe elegyedni, minek kimenetele kétes, márpedig egy felfegyverzett csapatnál minden beszélgetés ilyen. Jobb továbbállni, ez pedig megmarad homályba veszve.
Ha Kriyon kérdésére igenlő választ kapnak, Nai kedves mosollyal arcán bólint, és elindulnak újra az Artheniorba vezető úton. Megvárja, míg hallótávolságon kívülre kerülnek, csak azután fordul a mágus felé. Arca ekkora már megenyhült, haragja nagyrészt el is szállt. Hiába, a pénz csörgése a legjobb nyugtatónál is hatásosabb.*
- Kriyon! Ezt rám kellett volna hagynod.
*Hangja szelíd és lágy, inkább intő jellegű mintsem kioktató. Nem szeretné magára haragítani a férfit, még valahogy vissza is kell jutnia Amonra...*
2448. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-20 12:41:43
Üzenet elküldve: 2018-11-20 12:41:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Papucs és bula//
*Tovább duzzog, és mivel karizmája nagyjából a karizmával áll arányban, így ez még csak nem is aranyos. Összeszorítja a száját és ettől a feje olyan lesz, mint egy frissen megebédeltetett békakirályfinak, a csók előtt. Ezzel persze ő is tisztában van.*
~ Heh. Békakirályfi csók előtt. Mondjuk engem amúgy is le kell pippantani... ~ *amíg a lányok között az egekig csap a smúz, Kriyon rosszkedvűen bámulja a lova nyakát. Csak egy-egy szortyintással adja Nairada tudtára, hogy bizony alaposabban is méltathatta volna a "főnemest", főleg annak levele után.*
- Aaakkor mi mennénk is, hmm? *pillant fel, mikor az üzlet megköttetett. Viszket a tenyere, talpa, segge, menne már, és duzzog is, bár egyre kevésbé. Jó csajokra nehéz sokáig fújni, nem igaz?*
~ Persze a rusnyákat gond nélkül utálhatod. Hehe. ~ *a világ már csak ilyen. Szemét.*
*Tovább duzzog, és mivel karizmája nagyjából a karizmával áll arányban, így ez még csak nem is aranyos. Összeszorítja a száját és ettől a feje olyan lesz, mint egy frissen megebédeltetett békakirályfinak, a csók előtt. Ezzel persze ő is tisztában van.*
~ Heh. Békakirályfi csók előtt. Mondjuk engem amúgy is le kell pippantani... ~ *amíg a lányok között az egekig csap a smúz, Kriyon rosszkedvűen bámulja a lova nyakát. Csak egy-egy szortyintással adja Nairada tudtára, hogy bizony alaposabban is méltathatta volna a "főnemest", főleg annak levele után.*
- Aaakkor mi mennénk is, hmm? *pillant fel, mikor az üzlet megköttetett. Viszket a tenyere, talpa, segge, menne már, és duzzog is, bár egyre kevésbé. Jó csajokra nehéz sokáig fújni, nem igaz?*
~ Persze a rusnyákat gond nélkül utálhatod. Hehe. ~ *a világ már csak ilyen. Szemét.*
2447. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-20 00:43:05
Üzenet elküldve: 2018-11-20 00:43:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Papucs és bula//
*A zöld szemű fenevad nem hallja a gondolatokat, de látja a szúrós pillantásokat, amelyeket Kriyon küld Nairada felé és úgy tűnik, mintha nagyon tetszene neki, hogy így alakult a kis társalgásuk. Ők csak itt kereket cserélnek az út szélén és két utazó botlik beléjük, akiknek éppen van mit eladni, ő meg szívesen megvenné. De még milyen szívesen. És még egy igaz történetet is hall. A férfi és a nő közti perpatvar pedig már csak a hab a képzeletbeli tortán.
Mivel Kriyon néma marad, így a félvér nőre hárul minden, a fiatal nő pedig sóvár tekintettel néz fel rá, amikor Nairada lehajtja kapucniját.*
- Halljuk hát. *Szorítja kezeit pihegő mellei elé, miután színpadiasan meghajolt az elismerő szavakra.
Mohó tekintettel issza a történet minden szavát, zöld tekintete csak úgy szikrázik a titkokra, melyek talán nem is titkot, de igaznak hat minden részlete és nem tudni, hogy valót állított-e, amikor azt mondta, le tudja leplezni a hazugságot.
Hunyt szemmel ízleli a történetet, bár láthatóan a készítése körüli körítés nem igazán érdekli. Úgy tűnik, nem a valódi ára érdekelte, hanem valóban a történet.*
- Rendben. *Nyitja ki villanó zöld tekintetét széles mosollyal.*
- Hatszáz? *Ízlelgeti az árat, még a nyelvét is kidugja, mint valami kígyó, majd nevetve szólal meg.*
- Egye fene, nekem megér ennyit és egy történetet. *Fonja össze karjait dekoratív mellkasa előtt és hátraint a férfiak felé. Az egyikük, nem az íjászok közül az egyik, elindul a szekér végéhez és ott elszöszmötöl pár pillanatig. Kriyon és Nairada előbb nyikorgást hallhat, majd aranyak csilingelését, majd a fickó megjelenik újra egy szütyőnyi érmével, amit átad a zöldszemű fiatal nőnek.*
- Kérem a gyűrűt és itt a hatszáz aranyad. *Nyújtja Nairada Cray'ra felé a 600 aranyat tartalmazó szütyőt.
S ha megtörtént a csere, akkor átveszi a gyűrűt. Ha minden jól megy és a félvér nő sem akadékoskodik, békésen megtörténik mindez.*
- Köszönöm a gyűrűt. *Mosolyog fel Nairadara.*
- És a történetet is. *A mosolya kiszélesedik és elégedettség tükröződik zöld szemeiben.*
*A zöld szemű fenevad nem hallja a gondolatokat, de látja a szúrós pillantásokat, amelyeket Kriyon küld Nairada felé és úgy tűnik, mintha nagyon tetszene neki, hogy így alakult a kis társalgásuk. Ők csak itt kereket cserélnek az út szélén és két utazó botlik beléjük, akiknek éppen van mit eladni, ő meg szívesen megvenné. De még milyen szívesen. És még egy igaz történetet is hall. A férfi és a nő közti perpatvar pedig már csak a hab a képzeletbeli tortán.
Mivel Kriyon néma marad, így a félvér nőre hárul minden, a fiatal nő pedig sóvár tekintettel néz fel rá, amikor Nairada lehajtja kapucniját.*
- Halljuk hát. *Szorítja kezeit pihegő mellei elé, miután színpadiasan meghajolt az elismerő szavakra.
Mohó tekintettel issza a történet minden szavát, zöld tekintete csak úgy szikrázik a titkokra, melyek talán nem is titkot, de igaznak hat minden részlete és nem tudni, hogy valót állított-e, amikor azt mondta, le tudja leplezni a hazugságot.
Hunyt szemmel ízleli a történetet, bár láthatóan a készítése körüli körítés nem igazán érdekli. Úgy tűnik, nem a valódi ára érdekelte, hanem valóban a történet.*
- Rendben. *Nyitja ki villanó zöld tekintetét széles mosollyal.*
- Hatszáz? *Ízlelgeti az árat, még a nyelvét is kidugja, mint valami kígyó, majd nevetve szólal meg.*
- Egye fene, nekem megér ennyit és egy történetet. *Fonja össze karjait dekoratív mellkasa előtt és hátraint a férfiak felé. Az egyikük, nem az íjászok közül az egyik, elindul a szekér végéhez és ott elszöszmötöl pár pillanatig. Kriyon és Nairada előbb nyikorgást hallhat, majd aranyak csilingelését, majd a fickó megjelenik újra egy szütyőnyi érmével, amit átad a zöldszemű fiatal nőnek.*
- Kérem a gyűrűt és itt a hatszáz aranyad. *Nyújtja Nairada Cray'ra felé a 600 aranyat tartalmazó szütyőt.
S ha megtörtént a csere, akkor átveszi a gyűrűt. Ha minden jól megy és a félvér nő sem akadékoskodik, békésen megtörténik mindez.*- Köszönöm a gyűrűt. *Mosolyog fel Nairadara.*
- És a történetet is. *A mosolya kiszélesedik és elégedettség tükröződik zöld szemeiben.*
2446. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-19 20:27:00
Üzenet elküldve: 2018-11-19 20:27:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Papucs és bula//
*Már mondaná is a gyűrűért kért túlzottan busás árat - mert hát honnan tudná egy útszéli kis ringyó, mennyit ér? - de a zöld szemű ezt követi mondata és a lőni kész íjászok látványa Naiba fojtják a szavakat. Ujjai megfeszülnek a kantáron, hosszú pillanatokig még levegőt is elfelejt venni. Ennek ellenére arca rezzenéstelen, tekintete rideg, úgy pillant végig a két íjászon és az előrébb lépő martalócokon.
Dühe egyre nagyobb Kriyon felé, magában úgy véli, ez most az ő kis mutatványa miatt van. Nyilván egyszerűbb az egyébként is szerencsétlen mágust hibáztatni ezért is, mint hogy bevallja magának, hogy most ő hibázott. Á, nem!
Tekintetét ismét a nőre szegezi.*
- Minden elismerésem! Valamit tényleg tudsz. Jól érezted, nem ez volt a teljesen története az ékszernek.
*Arcára erőltet egy meggyőző mosolyt, majd hátrahajtja fejéről kapucniját. Ezzel a gesztussal is azt akarja sugallni, hogy nincs mit rejtegetnie.*
- Abban igazat mondtam, hogy tényleg a vőlegényemtől kaptam. Artheniori főnemes... Volt. Nem tudom, él-e még. Érdekházasságot kötöttem vele. Az ő családja csokoládégyártással foglalkozott, az enyémnek szőlőföldjei voltak, apám pedig bortermelő. Azt hiszem, nem kell magyaráznom, miért lett volna előnyös ez mindkettőnknek. *Tekintetét gyorsan végigfuttatja a társaságon, aztán folytatja.* Az is igaz, hogy végül nem vett el, ám a dolog jóval komplikáltabb, mint ahogy az előbb mondtam. A lázadás alatt elrabolták a húgát, azt hiszem, meg is halt. Kaptam tőle egy levelet, amiben engem okolt mindezért, sőt, szerinte én ölettem meg szerencsétlen lányt. Hozzáteszem, semmi közöm nem volt hozzá. És innentől a történet ugyanaz. Nem vett el, a gyűrű nálam maradt, és szeretnék tőle megválni. Én tűzbe akartam vetni, de a társam mondta, ne tegyem. *Kriyon felé bök, majd egy kedves mosolyt is küld a férfi felé, mintha tényleg a legidillibb lenne az egész helyzet.*
- Ha arra vagy kíváncsi, hogy a készítését illetően mi az igazság... Nem tudom. A vőlegényem azt mondta, amit én az imént. Ha engem kérdezel, szerintem csak szép kerítés az egész. Kétlem, hogy bármilyen mágus ereje lenne benne. Ugyanolyan ékszer, mint bármelyik másik.
*Ez így most már kerek és teljesen igaz is. Csak annyit hagyott ki belőle, hogy ő maga is nemes, de nem gondolja, hogy ez hazugságnak bizonyulna. Csak "elfelejtette"... Nem érti egyébként, miért volt ez fontos a nőnek, de mindegy is, csak vegye meg. Vagy ne, az sem baj, csak akkor intsenek egymásnak búcsút, és kész. Ezek után már nem merné azt az árat mondani, amit eredetileg szeretett volna.*
- A férfi hatszáz aranyért vette. *Legalábbis neki ezt mondták.* Te mennyit adnál?
*Már mondaná is a gyűrűért kért túlzottan busás árat - mert hát honnan tudná egy útszéli kis ringyó, mennyit ér? - de a zöld szemű ezt követi mondata és a lőni kész íjászok látványa Naiba fojtják a szavakat. Ujjai megfeszülnek a kantáron, hosszú pillanatokig még levegőt is elfelejt venni. Ennek ellenére arca rezzenéstelen, tekintete rideg, úgy pillant végig a két íjászon és az előrébb lépő martalócokon.
Dühe egyre nagyobb Kriyon felé, magában úgy véli, ez most az ő kis mutatványa miatt van. Nyilván egyszerűbb az egyébként is szerencsétlen mágust hibáztatni ezért is, mint hogy bevallja magának, hogy most ő hibázott. Á, nem!
Tekintetét ismét a nőre szegezi.*
- Minden elismerésem! Valamit tényleg tudsz. Jól érezted, nem ez volt a teljesen története az ékszernek.
*Arcára erőltet egy meggyőző mosolyt, majd hátrahajtja fejéről kapucniját. Ezzel a gesztussal is azt akarja sugallni, hogy nincs mit rejtegetnie.*
- Abban igazat mondtam, hogy tényleg a vőlegényemtől kaptam. Artheniori főnemes... Volt. Nem tudom, él-e még. Érdekházasságot kötöttem vele. Az ő családja csokoládégyártással foglalkozott, az enyémnek szőlőföldjei voltak, apám pedig bortermelő. Azt hiszem, nem kell magyaráznom, miért lett volna előnyös ez mindkettőnknek. *Tekintetét gyorsan végigfuttatja a társaságon, aztán folytatja.* Az is igaz, hogy végül nem vett el, ám a dolog jóval komplikáltabb, mint ahogy az előbb mondtam. A lázadás alatt elrabolták a húgát, azt hiszem, meg is halt. Kaptam tőle egy levelet, amiben engem okolt mindezért, sőt, szerinte én ölettem meg szerencsétlen lányt. Hozzáteszem, semmi közöm nem volt hozzá. És innentől a történet ugyanaz. Nem vett el, a gyűrű nálam maradt, és szeretnék tőle megválni. Én tűzbe akartam vetni, de a társam mondta, ne tegyem. *Kriyon felé bök, majd egy kedves mosolyt is küld a férfi felé, mintha tényleg a legidillibb lenne az egész helyzet.*
- Ha arra vagy kíváncsi, hogy a készítését illetően mi az igazság... Nem tudom. A vőlegényem azt mondta, amit én az imént. Ha engem kérdezel, szerintem csak szép kerítés az egész. Kétlem, hogy bármilyen mágus ereje lenne benne. Ugyanolyan ékszer, mint bármelyik másik.
*Ez így most már kerek és teljesen igaz is. Csak annyit hagyott ki belőle, hogy ő maga is nemes, de nem gondolja, hogy ez hazugságnak bizonyulna. Csak "elfelejtette"... Nem érti egyébként, miért volt ez fontos a nőnek, de mindegy is, csak vegye meg. Vagy ne, az sem baj, csak akkor intsenek egymásnak búcsút, és kész. Ezek után már nem merné azt az árat mondani, amit eredetileg szeretett volna.*
- A férfi hatszáz aranyért vette. *Legalábbis neki ezt mondták.* Te mennyit adnál?
2445. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-19 12:21:22
Üzenet elküldve: 2018-11-19 12:21:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Papucs és bula//
*Az, hogy fel van háborodva, nem is kifejezés.*
- Hogy meh? *kerekedik el a szeme, először Nairada paprikázódásán, aztán meg a zöldszemű válaszain.*
~ Még hogy én? ~ *kezd neki a rendkívül bátor, de még inkább belső felhasználásra szánt monológnak.*
~ Persze! Én vagyok a hirtelen, he? He??? Én mutogatom itt a vagyont érő nemesi fuxot, he? ~ *a feje megfújódik, mint egy békának, de persze hallgat, csak szemrehányó pillantásokat vet Nairadára. Vetne a zöldikére is, csak nem mer.*
~ Ja, csak egyvalaki fitogtatja. ~ *sunyi, lapos pillantást vet körbe, a marconán ácsorgó kardos és íjas fickók irányába.*
~ Ja, én vonultattam fel a helyi martalócok felét két gizda utazóra. Cööööh. ~ *végül legyűri hisztijét, és dörmög valami beleegyezőt.*
- Na, az jó sztori. *vigyorog maga elé rövid csápolás keretében.*
~ Muha. Dögölj meg. ~ *édes bosszút fogad a világ összes íjásza ellen. Nem járja, hogy ilyen prosztó alakok fenyegethetik a világ jövendőbeli legnagyobb tűzmágusát, a nemes és dicső Kriyon con Althabaradot és feleségét, Nai...*
~ Bilibe lóg a kezed, hülye gyerek. Csak az isteni tested és ágybéli teljesítményed kell neki. ~ *fanyalog magában.*
~ Ami alapján az az Ale igen lehangoló egy figura lehetett... brehehe. ~ *közben Nairada nyilván belevág a történetbe.*
A varázsló végigsimít bőrén, melynek hatására az kismértékben keményebbé, ellenállóbbá válik a sebzésekkel szemben (1) a következő három körre.
*Az, hogy fel van háborodva, nem is kifejezés.*
- Hogy meh? *kerekedik el a szeme, először Nairada paprikázódásán, aztán meg a zöldszemű válaszain.*
~ Még hogy én? ~ *kezd neki a rendkívül bátor, de még inkább belső felhasználásra szánt monológnak.*
~ Persze! Én vagyok a hirtelen, he? He??? Én mutogatom itt a vagyont érő nemesi fuxot, he? ~ *a feje megfújódik, mint egy békának, de persze hallgat, csak szemrehányó pillantásokat vet Nairadára. Vetne a zöldikére is, csak nem mer.*
~ Ja, csak egyvalaki fitogtatja. ~ *sunyi, lapos pillantást vet körbe, a marconán ácsorgó kardos és íjas fickók irányába.*
~ Ja, én vonultattam fel a helyi martalócok felét két gizda utazóra. Cööööh. ~ *végül legyűri hisztijét, és dörmög valami beleegyezőt.*
- Na, az jó sztori. *vigyorog maga elé rövid csápolás keretében.*
~ Muha. Dögölj meg. ~ *édes bosszút fogad a világ összes íjásza ellen. Nem járja, hogy ilyen prosztó alakok fenyegethetik a világ jövendőbeli legnagyobb tűzmágusát, a nemes és dicső Kriyon con Althabaradot és feleségét, Nai...*
~ Bilibe lóg a kezed, hülye gyerek. Csak az isteni tested és ágybéli teljesítményed kell neki. ~ *fanyalog magában.*
~ Ami alapján az az Ale igen lehangoló egy figura lehetett... brehehe. ~ *közben Nairada nyilván belevág a történetbe.*
A varázsló végigsimít bőrén, melynek hatására az kismértékben keményebbé, ellenállóbbá válik a sebzésekkel szemben (1) a következő három körre.
2444. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-18 23:45:17
Üzenet elküldve: 2018-11-18 23:45:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Papucs és bula//
*Kriyon válaszára csak feljebb szalad a fiatal nő egyik szemöldöke, kihívó mosollyal néz a lovon ülő férfire, aki apró, bár látványos varázslattal él. A barna bőrű lányka nem tudhatja, hogy ez a férfi tudásának plafonja vagy csak amolyan rutinmunka a számára, így nem is ragadtatja el magát semmiféle cselekedetre.*
- Ja-ja-ja. *Visszhangozza mélázva Kriyon minden mondatában előforduló szavát széles mosollyal.*
- Valóban? *Fordítja el fejét oldalra, mint egy kíváncsi kiscica a lány, de a kérdés megválaszolatlan marad, mert Nairada ragadja magához a szót.
A lány szinte boldogan hallgatja és figyeli a félvér nő és a férfi vitáját, mintha élvezné a káoszt, amely kialakult a gyűrű eladása körül. A zárszóra és a bocsánatkérésre pedig csak legyint végül.*
- Ugyan, szeretem az ilyen tüzes férfiakat. *Kacsint Kriyonra, onnan pedig visszafordul Nairada felé.*
- Én csak felhívtam a figyelmetek arra, hogy mostanában nem túl biztonságosak ezek a vidékek. *Int fejével arra ártatlan pillantással, amerre Artheniort sejti.*
- És itt csak egy valaki fitogtatta az erejét. *Ezúttal Kriyon felé biccent, majd halk, színpadias sóhajjal lép túl a kis közjátékon.*
- Mennyit kérsz a gyűrűdért? *Kérdi hirtelen, összeszűkített szemekkel.*
- Megveszem a gyűrűdet, de csak akkor, ha elmondod az igaz történetét. *Villan meg a szeme mohón.*
- De figyelmeztetlek, megérzem, ha hazudsz nekem és akkor kipróbáljuk, hogy sikerül-e a barátodnak fáklyává változtatni, mielőtt a fiaim tűpárnát csinálnak belőle és belőled. *A kívánatos ajkakra vészjósló mosoly ül ki, ahogy megvonja könnyedén szépen ívelt vállait.
Mögötte a két íjász nyilat húz és helyez az idegre, arcuk megfeszül, a többiek csak ellökik magukat a szekér oldalától, de az íjászok láthatóan nem fognak lőni, míg Kriyon vagy Nairada nem tesz olyat, ami okot adna erre.*
*Kriyon válaszára csak feljebb szalad a fiatal nő egyik szemöldöke, kihívó mosollyal néz a lovon ülő férfire, aki apró, bár látványos varázslattal él. A barna bőrű lányka nem tudhatja, hogy ez a férfi tudásának plafonja vagy csak amolyan rutinmunka a számára, így nem is ragadtatja el magát semmiféle cselekedetre.*
- Ja-ja-ja. *Visszhangozza mélázva Kriyon minden mondatában előforduló szavát széles mosollyal.*
- Valóban? *Fordítja el fejét oldalra, mint egy kíváncsi kiscica a lány, de a kérdés megválaszolatlan marad, mert Nairada ragadja magához a szót.
A lány szinte boldogan hallgatja és figyeli a félvér nő és a férfi vitáját, mintha élvezné a káoszt, amely kialakult a gyűrű eladása körül. A zárszóra és a bocsánatkérésre pedig csak legyint végül.*
- Ugyan, szeretem az ilyen tüzes férfiakat. *Kacsint Kriyonra, onnan pedig visszafordul Nairada felé.*
- Én csak felhívtam a figyelmetek arra, hogy mostanában nem túl biztonságosak ezek a vidékek. *Int fejével arra ártatlan pillantással, amerre Artheniort sejti.*
- És itt csak egy valaki fitogtatta az erejét. *Ezúttal Kriyon felé biccent, majd halk, színpadias sóhajjal lép túl a kis közjátékon.*
- Mennyit kérsz a gyűrűdért? *Kérdi hirtelen, összeszűkített szemekkel.*
- Megveszem a gyűrűdet, de csak akkor, ha elmondod az igaz történetét. *Villan meg a szeme mohón.*
- De figyelmeztetlek, megérzem, ha hazudsz nekem és akkor kipróbáljuk, hogy sikerül-e a barátodnak fáklyává változtatni, mielőtt a fiaim tűpárnát csinálnak belőle és belőled. *A kívánatos ajkakra vészjósló mosoly ül ki, ahogy megvonja könnyedén szépen ívelt vállait.
Mögötte a két íjász nyilat húz és helyez az idegre, arcuk megfeszül, a többiek csak ellökik magukat a szekér oldalától, de az íjászok láthatóan nem fognak lőni, míg Kriyon vagy Nairada nem tesz olyat, ami okot adna erre.*
2443. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-18 12:43:56
Üzenet elküldve: 2018-11-18 12:43:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Papucs és bula//
*Mielőtt Nai bármit is reagálhatna a nő szavaira, Kriyon megelőzi, és úgy érzi, ideje, hogy ő is hozzátegyen valami okosat a beszélgetéshez. Nem kéne.*
- Kriyon... *Sziszegi halkan csípős tekintettel fordulva a mágus felé, de az csak nem veszi észre a célzást. Ujjával gyújtja meg a bagót megvillogtatva ezzel nagyszerű képességét. Nairada eddig semleges arca elkomorul, és állát kissé megemelve bámul a férfira hosszú másodpercekig. Egyre torzuló vonásain tökéletesen végigkövethető, ahogy megy fel benne a pumpa. Már-már úgy látszódhat, hogy pillanatokon belül eléri a határt, és hangos kiabálással küldi el a férfit a jó édes anyjába. Sőt, ő maga is azt hiszi, hogy nem fogja tudni ezt megállni. Végül azonban csak halk, indulattól remegő, de annál inkább határozott és tekintélyt parancsoló hangon ennyit mond:*
- Elég volt!
*Nagy levegőt vesz, majd a zöld szeműhöz előbbi állapotához képest mondhatni ugyanolyan nyugodtan fordul vissza, mint előtte. Illetve ugyanolyan jól tetteti, mert belül egyáltalán nem érzi magát ilyen kényelmesen, főleg nem Kriyon előadása után.*
- Bocsánat, társam kicsit... Hirtelen természetű. *Jelentőségteljes pillantást vet a férfira, jelezve ezzel, hogy meg ne merjen szólalni.*
- Véleményem szerint semmi szükség nem lesz erő fitogtatásra. Felejtsük el ezt a kis közjátékot, én azt mondom.
*Felvont szemöldökkel nézi pár pillanatig a nőt, hogy az vajon hogy vélekedik erről.*
- Na de visszatérhetnénk a tárgyra? Mit gondolsz? Érdekel egyáltalán a gyűrű?
*Mielőtt Nai bármit is reagálhatna a nő szavaira, Kriyon megelőzi, és úgy érzi, ideje, hogy ő is hozzátegyen valami okosat a beszélgetéshez. Nem kéne.*
- Kriyon... *Sziszegi halkan csípős tekintettel fordulva a mágus felé, de az csak nem veszi észre a célzást. Ujjával gyújtja meg a bagót megvillogtatva ezzel nagyszerű képességét. Nairada eddig semleges arca elkomorul, és állát kissé megemelve bámul a férfira hosszú másodpercekig. Egyre torzuló vonásain tökéletesen végigkövethető, ahogy megy fel benne a pumpa. Már-már úgy látszódhat, hogy pillanatokon belül eléri a határt, és hangos kiabálással küldi el a férfit a jó édes anyjába. Sőt, ő maga is azt hiszi, hogy nem fogja tudni ezt megállni. Végül azonban csak halk, indulattól remegő, de annál inkább határozott és tekintélyt parancsoló hangon ennyit mond:*
- Elég volt!
*Nagy levegőt vesz, majd a zöld szeműhöz előbbi állapotához képest mondhatni ugyanolyan nyugodtan fordul vissza, mint előtte. Illetve ugyanolyan jól tetteti, mert belül egyáltalán nem érzi magát ilyen kényelmesen, főleg nem Kriyon előadása után.*
- Bocsánat, társam kicsit... Hirtelen természetű. *Jelentőségteljes pillantást vet a férfira, jelezve ezzel, hogy meg ne merjen szólalni.*
- Véleményem szerint semmi szükség nem lesz erő fitogtatásra. Felejtsük el ezt a kis közjátékot, én azt mondom.
*Felvont szemöldökkel nézi pár pillanatig a nőt, hogy az vajon hogy vélekedik erről.*
- Na de visszatérhetnénk a tárgyra? Mit gondolsz? Érdekel egyáltalán a gyűrű?
2442. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-16 13:18:10
Üzenet elküldve: 2018-11-16 13:18:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Papucs és bula//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*No, valami ilyesmire számított. Magában számol, elvileg a varázslata még egy kicsit kitart. Mindazonáltal érdemes lesz megújítani a dolgot.*
- Ja. *követi végig a melleken szaladó kéz útját, és válaszol egyben a kérdésre.*
- Ja, gondolom. Elegen vagytok. Ja. *igazából nem tudja, mi legyen. Az a baj a mágiával, hogy az ember vagy használja, vagy nem - nem lehet vele igazán elrettenteni, mint a bikányi izmokkal meg nagy kardokkal, amiket elég csak feszegetni meg zörgetni. Azonnal, és hezitálás nélkül ölni kell vele, mert ha csak villogtatja, akkor többnyire annyit ér el vele, hogy lelövik.*
- Ja. Valószínűleg... *hümmög, aztán óvatosan előkotor egy szál bagót és takarásban meggyújtja. Az ujjával, de úgy, hogy lehetőleg csak a zöld szemű lány lássa.*
- De miért tennétek? Nem ártottunk neked... *igyekszik ő is a hangjában elnyomni az "úristenek meghalunk" zöngét és valami olyasmit belecsempészni, hogy "még nem".*
- Ugye tudod, hogy bár valóban megölhettek, de te akkor életed utolsó, igen kellemetlen másodperceit vadul lobogó fáklyaként fogod eltölteni? *ezt már csak nagyon-nagyon halkan mondja, kizárólag a zöld szemű lánynak. Rohadtul nem akarja ugyanis az emberei előtt a "vezető" reputációját rongálni, viszont jobb, ha a csaj is tudja: Kriyon nem akar meghalni, de ha meg kell baszódni, akkor meg kell baszódni. Viszont nem baszódik meg egyedül.*
- Nyeh, alkudjunk meg, szép hölgy...
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*No, valami ilyesmire számított. Magában számol, elvileg a varázslata még egy kicsit kitart. Mindazonáltal érdemes lesz megújítani a dolgot.*
- Ja. *követi végig a melleken szaladó kéz útját, és válaszol egyben a kérdésre.*
- Ja, gondolom. Elegen vagytok. Ja. *igazából nem tudja, mi legyen. Az a baj a mágiával, hogy az ember vagy használja, vagy nem - nem lehet vele igazán elrettenteni, mint a bikányi izmokkal meg nagy kardokkal, amiket elég csak feszegetni meg zörgetni. Azonnal, és hezitálás nélkül ölni kell vele, mert ha csak villogtatja, akkor többnyire annyit ér el vele, hogy lelövik.*
- Ja. Valószínűleg... *hümmög, aztán óvatosan előkotor egy szál bagót és takarásban meggyújtja. Az ujjával, de úgy, hogy lehetőleg csak a zöld szemű lány lássa.*
- De miért tennétek? Nem ártottunk neked... *igyekszik ő is a hangjában elnyomni az "úristenek meghalunk" zöngét és valami olyasmit belecsempészni, hogy "még nem".*
- Ugye tudod, hogy bár valóban megölhettek, de te akkor életed utolsó, igen kellemetlen másodperceit vadul lobogó fáklyaként fogod eltölteni? *ezt már csak nagyon-nagyon halkan mondja, kizárólag a zöld szemű lánynak. Rohadtul nem akarja ugyanis az emberei előtt a "vezető" reputációját rongálni, viszont jobb, ha a csaj is tudja: Kriyon nem akar meghalni, de ha meg kell baszódni, akkor meg kell baszódni. Viszont nem baszódik meg egyedül.*
- Nyeh, alkudjunk meg, szép hölgy...
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
2441. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-11-16 11:12:29
Üzenet elküldve: 2018-11-16 11:12:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Papucs és bula//
*Kriyon bolondozása nem ér el semmiféle célt, a fiatal nő már Nairadaval törődik, nem válaszol a kenőcs dolgára, a felvetett eladás minden figyelmet magához ragad. A szekérnél a sötét tekintetű férfiak már végeztek a dolgukkal, többet a hátukat a szekérnek vetve figyelik a kibontakozó üzletet a hármas között.*
- Csecsebecse? *Kérdez vissza a lány pimasz mosollyal Kriyonra nézve, alig érezhetően végigsimítva a mellei vonalán a fűző felett.
A "lopott" fux említésére viszont a zöldszemű lány visszafordul Nairada felé, hogy enyhén megemelt bal szemöldökkel nézzen rá. Bár nem tűnnek városi nemesnek, mégsem gondolná, hogy tolvajokkal vagy törvényen-kívüliekkel akadna dolga.*
- Lássuk, mid van. *Emeli meg állát a fiatal nő, s amikor előkerül a gyűrű, láthatóan felélénkülő tekintettel hallgatja végig a gyűrű történetét, bár zöld pillantását nem veszi le az ékszerről.*
- Tehát mégsem lopott a fux. *Állapítja meg féloldalas mosollyal, s amikor a gyűrűért nyúlna, hogy jobban megnézze és Nairada elkapja előle, bosszús kifejezés fut át szép arcán, de gyorsan tovaszáll és ő újra mosolyog.*
- Ugye tudod, hogy simán elvehetnénk tőled, aztán a hulláitokat meg elássuk a szekerek mögött? *Kérdi csípőre téve a kezét. A hangja csevegő ugyan, de zöngéi közt ott rezeg egy vészjósló felhang. Mögötte a férfiak, bár hallják a diskurzust, nem mozdulnak, senki sem nyúl a fegyveréért, csak figyelnek unottan pislogva és a lány is csak kérdő érdeklődéssel várja a választ.*
*Kriyon bolondozása nem ér el semmiféle célt, a fiatal nő már Nairadaval törődik, nem válaszol a kenőcs dolgára, a felvetett eladás minden figyelmet magához ragad. A szekérnél a sötét tekintetű férfiak már végeztek a dolgukkal, többet a hátukat a szekérnek vetve figyelik a kibontakozó üzletet a hármas között.*
- Csecsebecse? *Kérdez vissza a lány pimasz mosollyal Kriyonra nézve, alig érezhetően végigsimítva a mellei vonalán a fűző felett.
A "lopott" fux említésére viszont a zöldszemű lány visszafordul Nairada felé, hogy enyhén megemelt bal szemöldökkel nézzen rá. Bár nem tűnnek városi nemesnek, mégsem gondolná, hogy tolvajokkal vagy törvényen-kívüliekkel akadna dolga.*
- Lássuk, mid van. *Emeli meg állát a fiatal nő, s amikor előkerül a gyűrű, láthatóan felélénkülő tekintettel hallgatja végig a gyűrű történetét, bár zöld pillantását nem veszi le az ékszerről.*
- Tehát mégsem lopott a fux. *Állapítja meg féloldalas mosollyal, s amikor a gyűrűért nyúlna, hogy jobban megnézze és Nairada elkapja előle, bosszús kifejezés fut át szép arcán, de gyorsan tovaszáll és ő újra mosolyog.*
- Ugye tudod, hogy simán elvehetnénk tőled, aztán a hulláitokat meg elássuk a szekerek mögött? *Kérdi csípőre téve a kezét. A hangja csevegő ugyan, de zöngéi közt ott rezeg egy vészjósló felhang. Mögötte a férfiak, bár hallják a diskurzust, nem mozdulnak, senki sem nyúl a fegyveréért, csak figyelnek unottan pislogva és a lány is csak kérdő érdeklődéssel várja a választ.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2765-2784