//Mesélő #4, Lisast Naida és Merel Fen//
*Las körbejáratja a szemeit a levegőben, mielőtt válaszol, majd kiböki:*
- Nos, volt, amikor nem voltam teljesen biztos a dolgomban, de hát végül is sikerült *majd Merelre pillant (legalábbis a hangja irányába)* A Gorgera? Ez egy hosszú történet. Yag, akit most elkapni igyekszünk, végezni akart Kerammal, és ezért az embereivel kiszabadította ezt a lényt a barlangjából, ahová be volt zárva. A kinézete pedig... egy nagy farkas, kemény, fehér bőrrel, mintha csontok fednék (valójában azok is voltak). A többit majd máskor elmondom, nem biztos, hogy alkalmas az időpont *majd a pap szavaira kapja fel ismét a fejét. Hogy egy bárd jelenlétében? Mi a csuda, még a végén legenda lesz belőle... Kis híján elmosolyodik erre a gondoltra, viszont a helyzet komolyságot követel, legalább részben.*
- Rendben, mindenképpen *bólint végül, majd csendben halad tovább. Ami azt illeti, kellően sok idő eltelik, tehát akár el is mesélhette volna részletesen Merelnek az egészet, azonban végül csak megkezdődnek a furcsaságok, melyeket a pap ígért. Hirtelen teljes sötétség borul rájuk, majd ismét egy leheletnyi fény, majd ismét sötét, és ez kezd egyre zavaróbb lenni. Már-már ahhoz hasonlít, amikor Las először járt fáklya nélkül egy ilyen járatban.*
- Van egy ötletem *jegyzi meg, és habár nem biztos benne, hogy működni fog (no meg lehet, hogy ugyanúgy villódzni fog, mint a gombák), viszont talán annyi fényt fog adni a varázslat, hogy haladhassanak, dacára annak, hogy nem ez a funkciója. Ha nem sikerül, akkor hunyorogva kell továbbhaladniuk.*
A varázsló egy Ezüstköpeny nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázshasználó egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása 3 körig tart.