Külső területek - Krenkataur barlangrendszer
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 36 (701. - 720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
720. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2018-01-13 22:41:01
Üzenet elküldve: 2018-01-13 22:41:01
ÚJ
![>Syoud Th'amer [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9868_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sitten//
*Mielőtt leléphetne, az őrség egyik számvevője lép oda hozzá.*
- Nesze. *lök oda neki némi aranyat, hogy ne dögöljön éhen. Ez persze annyit jelent, hogy az általa germózott pénz egy kis részét megkapja. Ilyen ez a sors, ez a Mesélő (Balszerencse), 319 arannyal kurtítja meg.
*
- Ja, kösz. *válaszol nem túl meggyőzően, aztán kipillant a környékre.*
- A cuccaim? Fegyverek, ilyesmi? *persze csak röhögés a válasz.*
~ Nem baj. Nem baj... ~ *a számszeríjért igenis kár. Nehéz lesz újat szerezni, legalábbis olyat.*
- Na szevasztok. *köp a porba, aztán elindul kelet felé. Mindig csak keletre.*
*Mielőtt leléphetne, az őrség egyik számvevője lép oda hozzá.*
- Nesze. *lök oda neki némi aranyat, hogy ne dögöljön éhen. Ez persze annyit jelent, hogy az általa germózott pénz egy kis részét megkapja. Ilyen ez a sors, ez a Mesélő (Balszerencse), 319 arannyal kurtítja meg.
*- Ja, kösz. *válaszol nem túl meggyőzően, aztán kipillant a környékre.*
- A cuccaim? Fegyverek, ilyesmi? *persze csak röhögés a válasz.*
~ Nem baj. Nem baj... ~ *a számszeríjért igenis kár. Nehéz lesz újat szerezni, legalábbis olyat.*
- Na szevasztok. *köp a porba, aztán elindul kelet felé. Mindig csak keletre.*
719. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2018-01-13 20:44:18
Üzenet elküldve: 2018-01-13 20:44:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sitten//
*Végül egy foglár jön oda, régi ismerős már.*
- Kedvezménnyel szabadulsz, Szjúdi fiú. *vicceskedik a zsíros testű, de a mosolytól, amit kap, hamar elmarad a humor.*
- Köszike. Lennél kedves akkor? *pislog barátságosan, és való igaz, kiengedik. El sem hiszi.*
- Mennyi idő telt el? *de választ nem kap, mindösszesen kitessékelik a bányából.*
*Kicsit öregebb, kicsit dühösebb, és sokkal kiegyensúlyozatlanabb, mint volt.*
~ Nem is. ~ *vitatkozik magával, miközben útilaput kötnek a talpára.*
~ Na és most mi lesz? ~ *cudar egy élet.*
*Végül egy foglár jön oda, régi ismerős már.*
- Kedvezménnyel szabadulsz, Szjúdi fiú. *vicceskedik a zsíros testű, de a mosolytól, amit kap, hamar elmarad a humor.*
- Köszike. Lennél kedves akkor? *pislog barátságosan, és való igaz, kiengedik. El sem hiszi.*
- Mennyi idő telt el? *de választ nem kap, mindösszesen kitessékelik a bányából.*
*Kicsit öregebb, kicsit dühösebb, és sokkal kiegyensúlyozatlanabb, mint volt.*
~ Nem is. ~ *vitatkozik magával, miközben útilaput kötnek a talpára.*
~ Na és most mi lesz? ~ *cudar egy élet.*
718. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2018-01-08 20:00:57
Üzenet elküldve: 2018-01-08 20:00:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 687
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sitten//
*Magánzárkát kapott, legalábbis ideiglenesen, vagyis megint. Nem igazán jön ki némelyik rabbal. Az őrökkel már jobban, de az is vegyes - a legtöbbje ugyanolyan fásult pszichopata, mint ő maga.*
~ Utálom ezt itt. ~ *sóhajt egy reggelen. Már dumálnia se nagyon van kivel, mióta Draven lelépett.*
~ Nekem is le kellene. ~ *feltápászkodik, és végignéz magán. Lefogyott és kicsit meg is öregedett, bár egy elfnél ezt sosem lehet biztosra venni.*
~ Na nézzünk körül. ~ *a magánzárka annyit tesz, hogy saját "cellája", vagy inkább barlangrésze van. Legutóbb kicsit elvetette a súlykot, maga is belátja, de hát a kaja nem bőséges, és a belecsulázástól nem fog javulni jelentősen az íze. Jelentéktelenül se.*
- Köcsögök. *mert hát mindig is jó téma a mázas cserépedény.*
*Magánzárkát kapott, legalábbis ideiglenesen, vagyis megint. Nem igazán jön ki némelyik rabbal. Az őrökkel már jobban, de az is vegyes - a legtöbbje ugyanolyan fásult pszichopata, mint ő maga.*
~ Utálom ezt itt. ~ *sóhajt egy reggelen. Már dumálnia se nagyon van kivel, mióta Draven lelépett.*
~ Nekem is le kellene. ~ *feltápászkodik, és végignéz magán. Lefogyott és kicsit meg is öregedett, bár egy elfnél ezt sosem lehet biztosra venni.*
~ Na nézzünk körül. ~ *a magánzárka annyit tesz, hogy saját "cellája", vagy inkább barlangrésze van. Legutóbb kicsit elvetette a súlykot, maga is belátja, de hát a kaja nem bőséges, és a belecsulázástól nem fog javulni jelentősen az íze. Jelentéktelenül se.*
- Köcsögök. *mert hát mindig is jó téma a mázas cserépedény.*
717. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-07-12 12:04:21
Üzenet elküldve: 2017-07-12 12:04:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*Átjutnak a skorpiókon. Zopal lecsapkodott jó párat és mozgott is sokat úgyhogy örül mikor a törpe kezd éledezni. Ha elég biztosnak találja akkor hagyja egyedül menni. Később mint kiderül valóban szükségük volt a törpére. Valami szöveget találnak rajta törp felirattal és a szakállas aprónép le is tudja fordítani. Zopal-nak sincs sok ötlete mi lehet a hegyek vére. Sok minden volt ő életében, de bányász az pont nem. A törpe hozzá intézett szavaira biccent.*
-Ha az erődötök közelébe kerülök parancs szerint kilyuggathatnak az íjjászaitok. A tintanyalótoknak nem kellett egy nincstelen ork szolgálata akinek csupán fegyverei voltak, de pénze nem. Bár ahogy a kikötőben láttam nincs nálatok hiány a jó harcosokból.
*Tesz még egy pozitív megjegyzést a törzsre. Még mindig nem tudja hova tenni magában a thargokat. Viszont, hogy lehetséges otthonának gondolja attól távol áll a törzs. Ha szükséges ismét cipeli a törpét egy darabon. A pihenők során hacsak nem beszélnek hozzá ugyan olyan szótlan mint eddig. A törpe viszonya a fajtársaihoz elgondolkoztatja. Ő megtenné ezt egy fajtárssal vagy érezne felelősséget irántuk? Esetleg fordítva? Fordítva nem hinné. A barlangból kiérve a napfényre kicsit hunyorog. Ha más nincs búcsút int a többieknek és távozik. Nincs oka félni hisz eléggé ismeri a természetet, hogy biztonságosan elérhessen majd a városba.*
*Átjutnak a skorpiókon. Zopal lecsapkodott jó párat és mozgott is sokat úgyhogy örül mikor a törpe kezd éledezni. Ha elég biztosnak találja akkor hagyja egyedül menni. Később mint kiderül valóban szükségük volt a törpére. Valami szöveget találnak rajta törp felirattal és a szakállas aprónép le is tudja fordítani. Zopal-nak sincs sok ötlete mi lehet a hegyek vére. Sok minden volt ő életében, de bányász az pont nem. A törpe hozzá intézett szavaira biccent.*
-Ha az erődötök közelébe kerülök parancs szerint kilyuggathatnak az íjjászaitok. A tintanyalótoknak nem kellett egy nincstelen ork szolgálata akinek csupán fegyverei voltak, de pénze nem. Bár ahogy a kikötőben láttam nincs nálatok hiány a jó harcosokból.
*Tesz még egy pozitív megjegyzést a törzsre. Még mindig nem tudja hova tenni magában a thargokat. Viszont, hogy lehetséges otthonának gondolja attól távol áll a törzs. Ha szükséges ismét cipeli a törpét egy darabon. A pihenők során hacsak nem beszélnek hozzá ugyan olyan szótlan mint eddig. A törpe viszonya a fajtársaihoz elgondolkoztatja. Ő megtenné ezt egy fajtárssal vagy érezne felelősséget irántuk? Esetleg fordítva? Fordítva nem hinné. A barlangból kiérve a napfényre kicsit hunyorog. Ha más nincs búcsút int a többieknek és távozik. Nincs oka félni hisz eléggé ismeri a természetet, hogy biztonságosan elérhessen majd a városba.*
716. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-07-11 10:53:44
Üzenet elküldve: 2017-07-11 10:53:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*Úgy látszik, Wylnurana valamennyire csak szívén viseli sorsát, elvégre teljesen eddig életben maradt megannyi viszontagság ellenére is. A megtalált felirat lefordítása nem jelent számára nehézséget, ám megfejtése már más téma.*
- Hegyek nemes vére? Mi lenne az? Forró láva? *Kezd bele ötletelgetésébe.* Vagy esetleg valami nemesfém? Elvégre a különböző fémek _erekbe_ tömörülnek a föld mélyén... Talán ez a megoldás...
*Mindezek ellenére azonban útjuk egyelőre a végéhez ért. A megtalált kapun bejutni lehetetlenség.*
- A legjobb az lesz, ha lelépünk. Mielőtt még újabb meglepetések érnek. *Zopalhoz fordul eztán.* Te pedig... az életemet köszönhetem neked. Ha a Vashegyen jársz, vendégem vagy és ha esetleg csatlakozni kívánnál, szólok az érdekedben. Ilyen harcosokra mindig szükségünk van.
*Szavai talán kétkedést kelthetnek az orkban, de Hrothgaar őszintén beszél. Adósa lett Zopal-nak ez alatt az út alatt. Az úton visszafelé remélhetőleg nem éri újabb ájulás és ha visszér arra a pontra, ahol a két fajtársának csontjai hevernek, akkor pokrócába tekeri a csontokat, a vérteket és a fegyvereket. A barlangból kiérve pedig a végtisztességet is megadja elhunyt földijeinek: estére két sírhalom emelkedik nem messze a bejárattól, fejfájukon a következő törpe felirattal: "Wylnurana hős fiai". Vértjeiket és megmaradt fegyverzetüket pedig magával viszi, vissza Amon Ruadh-ra.*
*Úgy látszik, Wylnurana valamennyire csak szívén viseli sorsát, elvégre teljesen eddig életben maradt megannyi viszontagság ellenére is. A megtalált felirat lefordítása nem jelent számára nehézséget, ám megfejtése már más téma.*
- Hegyek nemes vére? Mi lenne az? Forró láva? *Kezd bele ötletelgetésébe.* Vagy esetleg valami nemesfém? Elvégre a különböző fémek _erekbe_ tömörülnek a föld mélyén... Talán ez a megoldás...
*Mindezek ellenére azonban útjuk egyelőre a végéhez ért. A megtalált kapun bejutni lehetetlenség.*
- A legjobb az lesz, ha lelépünk. Mielőtt még újabb meglepetések érnek. *Zopalhoz fordul eztán.* Te pedig... az életemet köszönhetem neked. Ha a Vashegyen jársz, vendégem vagy és ha esetleg csatlakozni kívánnál, szólok az érdekedben. Ilyen harcosokra mindig szükségünk van.
*Szavai talán kétkedést kelthetnek az orkban, de Hrothgaar őszintén beszél. Adósa lett Zopal-nak ez alatt az út alatt. Az úton visszafelé remélhetőleg nem éri újabb ájulás és ha visszér arra a pontra, ahol a két fajtársának csontjai hevernek, akkor pokrócába tekeri a csontokat, a vérteket és a fegyvereket. A barlangból kiérve pedig a végtisztességet is megadja elhunyt földijeinek: estére két sírhalom emelkedik nem messze a bejárattól, fejfájukon a következő törpe felirattal: "Wylnurana hős fiai". Vértjeiket és megmaradt fegyverzetüket pedig magával viszi, vissza Amon Ruadh-ra.*
715. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-07-03 20:43:35
Üzenet elküldve: 2017-07-03 20:43:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Bányászlét//
*Xou annak idején azért kezdett a bosszúhadjáratába mert az volt az egyetlen célja az után, hogy elvették tőle azt amiért egész addigi életében küzdött. Most ismét itt áll célok nélkül és nem tudja mit tegyen. Szinte mind a 246 ledolgozott aranyát oda kellett adnia a bányában dolgozó városőröknek.(Mesélő (Dáriusz)). A fegyvereit is elvették. Egyáltalán szerezzen újakat? Gyakorolja tovább a harc művészetét? Van ennek értelme? Esetleg keressen magának valami egyszerűbb munkát például menjen el zsellérnek? Sok mindent kell átgondolnia. Még a múltját sem sikerült teljesen lezárnia, de már a jövőjét tervezgeti. Azt is át kell gondolnia, hogy ez egyáltalán jól van-e.*
*Xou annak idején azért kezdett a bosszúhadjáratába mert az volt az egyetlen célja az után, hogy elvették tőle azt amiért egész addigi életében küzdött. Most ismét itt áll célok nélkül és nem tudja mit tegyen. Szinte mind a 246 ledolgozott aranyát oda kellett adnia a bányában dolgozó városőröknek.(Mesélő (Dáriusz)).
A fegyvereit is elvették. Egyáltalán szerezzen újakat? Gyakorolja tovább a harc művészetét? Van ennek értelme? Esetleg keressen magának valami egyszerűbb munkát például menjen el zsellérnek? Sok mindent kell átgondolnia. Még a múltját sem sikerült teljesen lezárnia, de már a jövőjét tervezgeti. Azt is át kell gondolnia, hogy ez egyáltalán jól van-e.*
714. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-07-03 18:35:54
Üzenet elküldve: 2017-07-03 18:35:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Bányászlét//
//Jorgew//
*Az élet sajnos nem mindig úgy alakul, ahogy az emberek úri kedve diktálja, s bizony néha bánt, harap, lesújt és büntet is. Jogrew csupán ötven napot töltött a bányában, mégis megtanulta ezt az alapigazságot. A verés után egyébként ellátták a sebeit, és miután felépült, újra munkába állították. Így telt el a maradék ideje, ám az itt töltött perceket egy percig sem sajnálja, mikor kiadják a szabaduló levelét. Visszakapta a fegyvereit, és egészen egyszerűen szélnek eresztették. Nem törődtek azzal, hogy a nőnek nincs hová mennie, vagy hogy nincs mit ennie, elvégre a bánya nem egy jótékonysági intézmény. Melegnek meleg van, és kapnak élelmet is a robotolók, sőt, orvosi ellátást is, mégis a mostoha körülményeknek köszönhetően egyáltalán nem kellemes hangulatú a föld alatti kamrák hálózata. Mégy egy dolgot megtanulhatott Jogrew: Dolgozni nagyon rossz dolog, a kenyerének a megkeresése végett tehát érdemesebb valami más cselekedet után néznie. Mindezek mellett jó, ha észben tartja, hogy mit élt meg a bányában. Ahogy sokan mások, ő sem szeretne visszakerülni.*
//Xoumou//
*Azóta, mióta utoljára látta Jogrewet, mind a közel háromezer nap úgy telt, hogy követ tört, követ hordott, s követ látott. Bizony a kemény munkában nem egyszer belesérült ő is, és miután az állapotát helyreállították, ugyanezt folytatta. Volt bőven ideje elgondolkodni a tettén, ami miatt idekerült, s volt ideje megváltoztatni eszeveszett gondolatát, miszerint a bosszútól vezérelve folytatja a gyilkolászást, miután kiszabadult. Pontosan tisztában van vele, hogy a következő esetben, ha elkapják, akkor számára kettő út marad csak. Vagy végrehajtják a halálos ítéletet, vagy pedig visszahozzák ide, s soha többé nem láthatja meg a napfényt.
Lelkileg némiképp megtörve, de Jogrewre még mindig emlékezve léphet ki a férfi a kapun, miután a Krenkataur elmeorvosa úgy határozott, hogy a férfi nem veszélyes a társadalomra, szabadlábra helyezhető. Emlékében még hosszú ideig nyoma lesz a bánya nyomasztó hangulatának, a kínnak, amit munka közben megélt, és az állott, áporodott levegőnek. Értelemszerűen a fegyvereit nem kapta vissza a férfi, hogy arra az esetre, ha mégsem jó döntés lett volna szabadlábra helyezni, akadályt gördítsen ez a tény elé, s újra be kelljen szerezni őket.*
//Jorgew//
*Az élet sajnos nem mindig úgy alakul, ahogy az emberek úri kedve diktálja, s bizony néha bánt, harap, lesújt és büntet is. Jogrew csupán ötven napot töltött a bányában, mégis megtanulta ezt az alapigazságot. A verés után egyébként ellátták a sebeit, és miután felépült, újra munkába állították. Így telt el a maradék ideje, ám az itt töltött perceket egy percig sem sajnálja, mikor kiadják a szabaduló levelét. Visszakapta a fegyvereit, és egészen egyszerűen szélnek eresztették. Nem törődtek azzal, hogy a nőnek nincs hová mennie, vagy hogy nincs mit ennie, elvégre a bánya nem egy jótékonysági intézmény. Melegnek meleg van, és kapnak élelmet is a robotolók, sőt, orvosi ellátást is, mégis a mostoha körülményeknek köszönhetően egyáltalán nem kellemes hangulatú a föld alatti kamrák hálózata. Mégy egy dolgot megtanulhatott Jogrew: Dolgozni nagyon rossz dolog, a kenyerének a megkeresése végett tehát érdemesebb valami más cselekedet után néznie. Mindezek mellett jó, ha észben tartja, hogy mit élt meg a bányában. Ahogy sokan mások, ő sem szeretne visszakerülni.*
//Xoumou//
*Azóta, mióta utoljára látta Jogrewet, mind a közel háromezer nap úgy telt, hogy követ tört, követ hordott, s követ látott. Bizony a kemény munkában nem egyszer belesérült ő is, és miután az állapotát helyreállították, ugyanezt folytatta. Volt bőven ideje elgondolkodni a tettén, ami miatt idekerült, s volt ideje megváltoztatni eszeveszett gondolatát, miszerint a bosszútól vezérelve folytatja a gyilkolászást, miután kiszabadult. Pontosan tisztában van vele, hogy a következő esetben, ha elkapják, akkor számára kettő út marad csak. Vagy végrehajtják a halálos ítéletet, vagy pedig visszahozzák ide, s soha többé nem láthatja meg a napfényt.
Lelkileg némiképp megtörve, de Jogrewre még mindig emlékezve léphet ki a férfi a kapun, miután a Krenkataur elmeorvosa úgy határozott, hogy a férfi nem veszélyes a társadalomra, szabadlábra helyezhető. Emlékében még hosszú ideig nyoma lesz a bánya nyomasztó hangulatának, a kínnak, amit munka közben megélt, és az állott, áporodott levegőnek. Értelemszerűen a fegyvereit nem kapta vissza a férfi, hogy arra az esetre, ha mégsem jó döntés lett volna szabadlábra helyezni, akadályt gördítsen ez a tény elé, s újra be kelljen szerezni őket.*
713. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-07-02 18:33:54
Üzenet elküldve: 2017-07-02 18:33:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*A pihenő után elindulnak, és amikor a terembe érnek jó sok gyaloglás után, nem tudnak tovább menni. Azért alaposan megnéz mindent, és furcsa írásra bukkan. Szól Hrothgaarnak, hogy mit talált, és ha lefordítja nekik, akkor megjegyzi a feliratot. Javasolja, hogy fújják ki magukat egy kicsit, aztán induljanak vissza. Most már tudják, mit, hogyan kell csinálni, ha Hrothgaar újból elájul és jönnek a skorpiók. Ha indulásra kész, akkor a többiekkel együtt meg sem áll a kijáratig. Kimásznak a kötélen, amit lehet a kötélből elrakni, azt megmenti.*
- Visszamegyek Artheniorba, benézek Ballatorhoz, elmondom, mit találtunk. Hátha kapunk egy kis jutalmat. Köszönöm a közös kalandot, hátha egyszer még összefutunk valahol. *Kezét nyújtja mindenkinek, majd Cinhez fordul.* Visszajössz velem, vagy másfelé indulsz tovább? *Ha igent mond, akkor együtt indul el vele, visszafelé pár szót vált az őrökkel, hogy a barlangfeltárás sikerült ugyan, de végül zsákutcába futottak, így visszafordultak. Aztán visszamegy odáig, ahol a kezdet kezdetén letáboroztak. Megeszi a maradék ételt és aludni készül egy nagyot. Mielőtt álomba merül, a következő fut át a fején.* ~Ha elmegyünk Lorssal az expedíciójára, azt hiszem, meg fogom állni a helyem...~
*A pihenő után elindulnak, és amikor a terembe érnek jó sok gyaloglás után, nem tudnak tovább menni. Azért alaposan megnéz mindent, és furcsa írásra bukkan. Szól Hrothgaarnak, hogy mit talált, és ha lefordítja nekik, akkor megjegyzi a feliratot. Javasolja, hogy fújják ki magukat egy kicsit, aztán induljanak vissza. Most már tudják, mit, hogyan kell csinálni, ha Hrothgaar újból elájul és jönnek a skorpiók. Ha indulásra kész, akkor a többiekkel együtt meg sem áll a kijáratig. Kimásznak a kötélen, amit lehet a kötélből elrakni, azt megmenti.*
- Visszamegyek Artheniorba, benézek Ballatorhoz, elmondom, mit találtunk. Hátha kapunk egy kis jutalmat. Köszönöm a közös kalandot, hátha egyszer még összefutunk valahol. *Kezét nyújtja mindenkinek, majd Cinhez fordul.* Visszajössz velem, vagy másfelé indulsz tovább? *Ha igent mond, akkor együtt indul el vele, visszafelé pár szót vált az őrökkel, hogy a barlangfeltárás sikerült ugyan, de végül zsákutcába futottak, így visszafordultak. Aztán visszamegy odáig, ahol a kezdet kezdetén letáboroztak. Megeszi a maradék ételt és aludni készül egy nagyot. Mielőtt álomba merül, a következő fut át a fején.* ~Ha elmegyünk Lorssal az expedíciójára, azt hiszem, meg fogom állni a helyem...~
712. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-07-02 10:13:01
Üzenet elküldve: 2017-07-02 10:13:01
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*Miután lepihennek, és megnézik a térképet, láthatják, hogy legalább fél napi út van még hátra. Hrothgaar ébredése pedig teljes eufóriát jelenthet az út folytatásánál, mely minden zökkenő és bökkenő nélkül elmegy. Az úton itt-ott csontok vannak, egy-két láthatóan elhagyott, intelligensebbnek tűnő mélységi lény kotoréka kezdetleges eszközökkel, de semmi más.
Aztán megérkeznek. Jókora terem, alján törmelék, itt-ott háznyi beomlott szikladarabok, a háttérben pedig húsz lépés magasan egy kapu teteje rajzolódik ki. Ám látszik, hogy az új padló már réges régen a régi felett van, az egész. Talán a kapu fele, ha kilátszik. Ez lehet a tárnák bejárata. Na most, ha ezt a követ elhordani kényszerülnének, akkor ide az összes artheniori sorozatgyilkos hónapnyi munkája kellene, azt meg ugye a Tanáccsal megbeszélni igen hosszas lenne, így ha eleget nézelődnek, Griwor szeme megakadhat valamin. Az irdatlan terem jobb felében ugyanis aprócska, méteres állvány van ugyanabból a kőből kifaragva. Oszlopa megmunkálatlan, teteje viszont simára csiszolt, bele szöveg van vésve, melyet bármely törpe, ki ismeri ősei nyelvjárását, el tud olvasni.
"Oh, ki engem keresel, ontsd hegyek nemes vérét a Fényhozó nevének dicsőségében, helyezd eme kőre, s megtalálsz."
Ennyi, semmi több. Wylnurana Könnye helyén tehát nem áll más, csupán törpe egy rejtvény, melyet megfejtve ki tudja mire lel a vállalkozó.
Egyértelmű, hogy most nem mehetnek tovább, így visszaindulásuk esetén az utolsó csepp olajig mindent el kell használniuk, hogy a skorpiókat elrettentsék, ha pedig éreznek magukban kedvet a mélység titkainak további feltárására, egyszer, hosszabb expedícióra készülve visszatérhetnek.
Talán érdemes volna meglátogatni az öreg Ballatort, még ha a követ el nem is hozták, hátha kapnak egy kis jutalmat információikért.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.02 10:23:25
*Miután lepihennek, és megnézik a térképet, láthatják, hogy legalább fél napi út van még hátra. Hrothgaar ébredése pedig teljes eufóriát jelenthet az út folytatásánál, mely minden zökkenő és bökkenő nélkül elmegy. Az úton itt-ott csontok vannak, egy-két láthatóan elhagyott, intelligensebbnek tűnő mélységi lény kotoréka kezdetleges eszközökkel, de semmi más.
Aztán megérkeznek. Jókora terem, alján törmelék, itt-ott háznyi beomlott szikladarabok, a háttérben pedig húsz lépés magasan egy kapu teteje rajzolódik ki. Ám látszik, hogy az új padló már réges régen a régi felett van, az egész. Talán a kapu fele, ha kilátszik. Ez lehet a tárnák bejárata. Na most, ha ezt a követ elhordani kényszerülnének, akkor ide az összes artheniori sorozatgyilkos hónapnyi munkája kellene, azt meg ugye a Tanáccsal megbeszélni igen hosszas lenne, így ha eleget nézelődnek, Griwor szeme megakadhat valamin. Az irdatlan terem jobb felében ugyanis aprócska, méteres állvány van ugyanabból a kőből kifaragva. Oszlopa megmunkálatlan, teteje viszont simára csiszolt, bele szöveg van vésve, melyet bármely törpe, ki ismeri ősei nyelvjárását, el tud olvasni.
"Oh, ki engem keresel, ontsd hegyek nemes vérét a Fényhozó nevének dicsőségében, helyezd eme kőre, s megtalálsz."
Ennyi, semmi több. Wylnurana Könnye helyén tehát nem áll más, csupán törpe egy rejtvény, melyet megfejtve ki tudja mire lel a vállalkozó.
Egyértelmű, hogy most nem mehetnek tovább, így visszaindulásuk esetén az utolsó csepp olajig mindent el kell használniuk, hogy a skorpiókat elrettentsék, ha pedig éreznek magukban kedvet a mélység titkainak további feltárására, egyszer, hosszabb expedícióra készülve visszatérhetnek.
Talán érdemes volna meglátogatni az öreg Ballatort, még ha a követ el nem is hozták, hátha kapnak egy kis jutalmat információikért.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.02 10:23:25
711. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-29 15:54:00
Üzenet elküldve: 2017-06-29 15:54:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Bányászlét //
*Megmentette a lányt. Ezt persze csak ő tudja és nem is érzi szükségét, hogy elmondja bárkinek is. Nem mintha ezek után megnyílna és beszélgetést kezdeményezne a többi rabbal. Továbbra is magának való marad. Van is min gondolkoznia. A nők. Mindig ők okozzák az ő problémáit. Előbb a tündérlány aki helyett is magára vállalta ezt az egészet majd az a másik aki halálra akarta veretni magát. Az utóbbi jobban zavarja mert azt még meg sem kedvelte. Vagy mégis? Sok mindenen kell gondolkodnia.*
// Szabadlábon //
*Vége. Ledolgozta a büntetést. Bár naponta elvégezte a meditációját, hogy el ne gyengüljön a lelke mégis most olyan üresnek érzi magát. Nem látja a célját úgy mint annak előtte. A vágyai is valahogy eltűntek. Minden olyan réginek tűnik vagy csak ő változott meg a munka során. Nem tudja. A nap fénye erős. El kell takarnia a szemét. Nem is tudja merre tovább. Mit is kéne csinálnia. Talán először egy borbélyt kéne keresni. Ez kezdetnek jó. Keres egy borbélyt. El is indul a szekérúton a város felé.*
*Megmentette a lányt. Ezt persze csak ő tudja és nem is érzi szükségét, hogy elmondja bárkinek is. Nem mintha ezek után megnyílna és beszélgetést kezdeményezne a többi rabbal. Továbbra is magának való marad. Van is min gondolkoznia. A nők. Mindig ők okozzák az ő problémáit. Előbb a tündérlány aki helyett is magára vállalta ezt az egészet majd az a másik aki halálra akarta veretni magát. Az utóbbi jobban zavarja mert azt még meg sem kedvelte. Vagy mégis? Sok mindenen kell gondolkodnia.*
// Szabadlábon //
*Vége. Ledolgozta a büntetést. Bár naponta elvégezte a meditációját, hogy el ne gyengüljön a lelke mégis most olyan üresnek érzi magát. Nem látja a célját úgy mint annak előtte. A vágyai is valahogy eltűntek. Minden olyan réginek tűnik vagy csak ő változott meg a munka során. Nem tudja. A nap fénye erős. El kell takarnia a szemét. Nem is tudja merre tovább. Mit is kéne csinálnia. Talán először egy borbélyt kéne keresni. Ez kezdetnek jó. Keres egy borbélyt. El is indul a szekérúton a város felé.*
710. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-29 11:10:43
Üzenet elküldve: 2017-06-29 11:10:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Bányászlét //
* Habár jobban is kijöhetett volna ebből az esetből, de célját végső soron eléri, azaz elviszik és nem kell tovább dolgoznia. Legalábbis pár napig, vagy óráig nem. Ezért már megérte a dolog.
~ Csinos ki sérülések... ~ Állapítja meg, mikor egy kisebb ideig magára marad és felül, hogy megvizsgálja a főleg lábán - de elszórva a korábban védekezésre használt karján is - megtalálható hegeket. Aztán mikor visszaérnek ellátói, tovább folytatja a közel néma agonizálást. Csak néha ad ki fájdalmas hangokat - néha azért, mert valóban nem mindig kellemes az ellátás sem, néha csak, hogy hitelesebben adja elő, hogy milyen gyámoltalan pára is ő. Persze azt sem mondhatná, hogy a valódi sebek nem fájnak, de annyira nem, hogy rájátszás nélkül is így szenvedjen tőlük. Szúrnak, csípnek, vörösek, kellemetlenek, csúnyák, de hamar fel fog épülni. Ezt természetesen ápolói is tudják, aminek következménye, hogy nem is sokkal később már újra munkába kell állnia.
~ Hát ezért aztán nem érte meg. ~ Sóhajt egyet, mielőtt újra megragadna egy ökölnyi méretű kavicsot és elkezdené szállítani a csille felé. A hely és az emberek itt mások, de mégis ugyanolyanok. Néha fel-feltűnik egy-egy városőr, akinek mintha ismerős lenne a képe, de igazából egyikét sem figyelte meg eléggé, hogy biztosan meg tudja állapítani. Ha van is köztük különbség, a monoton munka az ő képüket is ugyanolyan egyhangúvá tette, mint a rabok arcát vagy, mint ezt az egész bányát. A következő napok hasonlóan telnek, mint ez a mai, csupán kevesebb korbács, több kitermelt vasérc és kevesebb visszabeszélés teszik unalmasabbá a Krenkataur barlangrendszer életét. Úgy látszik, visszaállt az a látszólagos rend, amit Jorgew úgy utál, de a városőrök látszólag kicsit jobban örülnek neki. Mondani lehetne, hogy "jó kislány" vált belőle, de ez azért túlzás. Legfeljebb ehhez a naphoz képest. *
// Szabadlábon //
* Végül aztán letelik az ötven nap, amelyet kiszabtak a lányra. Ennyi idő alatt nagyjából 408 aranyat termelt Mesélő (Dáriusz) bányájában. Nem lehet túl soknak nevezni ezt az összeget, de ha minden rab csak ennyit termel, akkor a bánya működtetőjének nem lehet panasza a pénzre. Jorgew személy szerint rendkívül örülne ennyi pénznek - jó pár hatig ellenne vele. Vagy legalább addig, amíg nem talál valamit a piacon, ami nagyon megtetszik neki. Szóval maradjunk inkább annál, hogy pár napig, vagy óráig ellenne ezzel az összeggel a zsebében. *
- És akkor most hova az istenbe menjek? * Kérdezi magától, miközben áll a bánya bejárata előtt, ezúttal már, mint szabad ember.
~ Legalább azt elmondhatták volna, hogy merre van a város... ~ Mondjuk a poros, keréknyomokkal teletűzdelt út elég árulkodó, de mégsem biztos, hogy neki étel, ital nélkül kéne nekivágni ennek a hátborzongató erdőségnek. Semmi kedve eltévedni és ennyi szenvedés után egy vadállat gyomrában végezni. Ennek ellenére mégis elindul, mert bár nem vérbeli túlélő, de azt ő is meg tudja állapítani, hogyha sokat vár, lemegy a nap - és, ha lemegy a nap, akkor tényleg nem lesz kellemes a hazaútja. *
* Habár jobban is kijöhetett volna ebből az esetből, de célját végső soron eléri, azaz elviszik és nem kell tovább dolgoznia. Legalábbis pár napig, vagy óráig nem. Ezért már megérte a dolog.
~ Csinos ki sérülések... ~ Állapítja meg, mikor egy kisebb ideig magára marad és felül, hogy megvizsgálja a főleg lábán - de elszórva a korábban védekezésre használt karján is - megtalálható hegeket. Aztán mikor visszaérnek ellátói, tovább folytatja a közel néma agonizálást. Csak néha ad ki fájdalmas hangokat - néha azért, mert valóban nem mindig kellemes az ellátás sem, néha csak, hogy hitelesebben adja elő, hogy milyen gyámoltalan pára is ő. Persze azt sem mondhatná, hogy a valódi sebek nem fájnak, de annyira nem, hogy rájátszás nélkül is így szenvedjen tőlük. Szúrnak, csípnek, vörösek, kellemetlenek, csúnyák, de hamar fel fog épülni. Ezt természetesen ápolói is tudják, aminek következménye, hogy nem is sokkal később már újra munkába kell állnia.
~ Hát ezért aztán nem érte meg. ~ Sóhajt egyet, mielőtt újra megragadna egy ökölnyi méretű kavicsot és elkezdené szállítani a csille felé. A hely és az emberek itt mások, de mégis ugyanolyanok. Néha fel-feltűnik egy-egy városőr, akinek mintha ismerős lenne a képe, de igazából egyikét sem figyelte meg eléggé, hogy biztosan meg tudja állapítani. Ha van is köztük különbség, a monoton munka az ő képüket is ugyanolyan egyhangúvá tette, mint a rabok arcát vagy, mint ezt az egész bányát. A következő napok hasonlóan telnek, mint ez a mai, csupán kevesebb korbács, több kitermelt vasérc és kevesebb visszabeszélés teszik unalmasabbá a Krenkataur barlangrendszer életét. Úgy látszik, visszaállt az a látszólagos rend, amit Jorgew úgy utál, de a városőrök látszólag kicsit jobban örülnek neki. Mondani lehetne, hogy "jó kislány" vált belőle, de ez azért túlzás. Legfeljebb ehhez a naphoz képest. *
// Szabadlábon //
* Végül aztán letelik az ötven nap, amelyet kiszabtak a lányra. Ennyi idő alatt nagyjából 408 aranyat termelt Mesélő (Dáriusz) bányájában.
Nem lehet túl soknak nevezni ezt az összeget, de ha minden rab csak ennyit termel, akkor a bánya működtetőjének nem lehet panasza a pénzre. Jorgew személy szerint rendkívül örülne ennyi pénznek - jó pár hatig ellenne vele. Vagy legalább addig, amíg nem talál valamit a piacon, ami nagyon megtetszik neki. Szóval maradjunk inkább annál, hogy pár napig, vagy óráig ellenne ezzel az összeggel a zsebében. *- És akkor most hova az istenbe menjek? * Kérdezi magától, miközben áll a bánya bejárata előtt, ezúttal már, mint szabad ember.
~ Legalább azt elmondhatták volna, hogy merre van a város... ~ Mondjuk a poros, keréknyomokkal teletűzdelt út elég árulkodó, de mégsem biztos, hogy neki étel, ital nélkül kéne nekivágni ennek a hátborzongató erdőségnek. Semmi kedve eltévedni és ennyi szenvedés után egy vadállat gyomrában végezni. Ennek ellenére mégis elindul, mert bár nem vérbeli túlélő, de azt ő is meg tudja állapítani, hogyha sokat vár, lemegy a nap - és, ha lemegy a nap, akkor tényleg nem lesz kellemes a hazaútja. *
709. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-26 21:19:17
Üzenet elküldve: 2017-06-26 21:19:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Bányászlét//
*A határozott és makacs céda nem úgy reagál, ahogy kellene, és így az őr agyát is elönti egy pillanatra a lila köd. Ha Xoumou szétnéz, láthatja, hogy kérdőn figyelik a munkások bátrabbik tagjai, míg a többiek inkább nem vesznek róla tudomást. A lelkileg meggyötört raboknak eszük ágában sincs segíteni, vagy azért, mert félnek, vagy pedig azért, mert nem kívánják a büntetésüket meghosszabbítani ezen az átkozott helyen.
A begőzölt őr viszont nem állna le, és addig csépelné a lányt, míg el nem veszíti az eszméletét, netán meg nem hal. Csakhogy Xoumou egy olyan cselt vet be, ami igazából nem bizonyítható, ugyanakkor kisebbfajta pánikot generál. Ahogy a követ a rabok közé rúgja, és felkiált, a kő útjából a dolgozók félreugranak, s halálsápadt ábrázattal kérdezősködnek.*
-Hol!? Vigyá'! Me'csíp!
*Veszélyesek a skorpiók, és ezt az őr sem hagyhatja figyelmen kívül. Mikor abbahagyja a csépelést, Jorgew már akkor sem tudna felállni, ha akarna.*
-Félre, nyavalyások! Nem ijedhettek meg egy skorpiótól! Zúzd össze egy kővel!
*Odasétál intézkedni, de eddigre már nincs egyedül. A hangzavarra egy féltucat őr sereglett köréje, ám egyelőre távolból figyelik csak a történteket. Az ostort tartó fegyőr a rabok közé megy, és szétnéz.*
-Nincs is semmiféle skorpió! Elment már, gyávák!
*Az őrök felé int, majd rámutat néhányukra.*
-Ti hárman! Vizsgáljátok át a kövek között, hogy megnyugodjanak, és folyhasson tovább a munka!
*A felszólítottak elindulnak, míg a vezér ismét Jorgewre pillant.*
-Ezt meg vigyétek a szemem elől a gyengélkedőre! Mozgás!
*Két őr a nő mellett terem, és felemeli. Xoumou még láthatja, ahogy egyre távolabb viszik, míg végül eltűnik az egyik tárna kanyarulatában. Ekkor látja utoljára Jogrewet a börtönbüntetése alatt. A skorpiót egyébként nem találták meg, s miután felszólítják őt a további munkára, minden folytatódik úgy, ahogy addig volt. Dolgoznak látástól, vakulásig. Mégis, nem ugyanaz az ember már, mint aki a csákányt, vagy a köveket először megfogta. Valami megváltozott mélyen a lelkében, amit Jogrewnek köszönhet. Hogy képes volt segíteni neki önzetlenül, pusztán sajnálatból, az azt jelentette, hogy több egy gépnél, s hogy van esély a szellemi gyógyulásra. Talán ez a gondolat, talán a lány maga az, aki tartja benne majd a lelket a büntetése alatt, de egyvalamiben jelenleg biztos: Meg akarja keresni a szabadulása után Jogrewet, s ez a mozgatója, motivációja és a célja is egyben.*
*A határozott és makacs céda nem úgy reagál, ahogy kellene, és így az őr agyát is elönti egy pillanatra a lila köd. Ha Xoumou szétnéz, láthatja, hogy kérdőn figyelik a munkások bátrabbik tagjai, míg a többiek inkább nem vesznek róla tudomást. A lelkileg meggyötört raboknak eszük ágában sincs segíteni, vagy azért, mert félnek, vagy pedig azért, mert nem kívánják a büntetésüket meghosszabbítani ezen az átkozott helyen.
A begőzölt őr viszont nem állna le, és addig csépelné a lányt, míg el nem veszíti az eszméletét, netán meg nem hal. Csakhogy Xoumou egy olyan cselt vet be, ami igazából nem bizonyítható, ugyanakkor kisebbfajta pánikot generál. Ahogy a követ a rabok közé rúgja, és felkiált, a kő útjából a dolgozók félreugranak, s halálsápadt ábrázattal kérdezősködnek.*
-Hol!? Vigyá'! Me'csíp!
*Veszélyesek a skorpiók, és ezt az őr sem hagyhatja figyelmen kívül. Mikor abbahagyja a csépelést, Jorgew már akkor sem tudna felállni, ha akarna.*
-Félre, nyavalyások! Nem ijedhettek meg egy skorpiótól! Zúzd össze egy kővel!
*Odasétál intézkedni, de eddigre már nincs egyedül. A hangzavarra egy féltucat őr sereglett köréje, ám egyelőre távolból figyelik csak a történteket. Az ostort tartó fegyőr a rabok közé megy, és szétnéz.*
-Nincs is semmiféle skorpió! Elment már, gyávák!
*Az őrök felé int, majd rámutat néhányukra.*
-Ti hárman! Vizsgáljátok át a kövek között, hogy megnyugodjanak, és folyhasson tovább a munka!
*A felszólítottak elindulnak, míg a vezér ismét Jorgewre pillant.*
-Ezt meg vigyétek a szemem elől a gyengélkedőre! Mozgás!
*Két őr a nő mellett terem, és felemeli. Xoumou még láthatja, ahogy egyre távolabb viszik, míg végül eltűnik az egyik tárna kanyarulatában. Ekkor látja utoljára Jogrewet a börtönbüntetése alatt. A skorpiót egyébként nem találták meg, s miután felszólítják őt a további munkára, minden folytatódik úgy, ahogy addig volt. Dolgoznak látástól, vakulásig. Mégis, nem ugyanaz az ember már, mint aki a csákányt, vagy a köveket először megfogta. Valami megváltozott mélyen a lelkében, amit Jogrewnek köszönhet. Hogy képes volt segíteni neki önzetlenül, pusztán sajnálatból, az azt jelentette, hogy több egy gépnél, s hogy van esély a szellemi gyógyulásra. Talán ez a gondolat, talán a lány maga az, aki tartja benne majd a lelket a büntetése alatt, de egyvalamiben jelenleg biztos: Meg akarja keresni a szabadulása után Jogrewet, s ez a mozgatója, motivációja és a célja is egyben.*
708. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-26 09:30:24
Üzenet elküldve: 2017-06-26 09:30:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*A többieket zavarja a kántálása, de úgy tűnik, hogy a skorpiók nem reagálnak rá kedvezőtlenül. Nem is vette észre, hogy Zopalt izgalmában Zetnek szólította, csak amikor az ork figyelmezteti erre. Ebben a helyzetben nem is csodálkozik magán, hogy összekeverte a neveket. Hallgat a figyelmeztetésükre, ezért csak a gallérjába motyog tovább, mindaddig, amíg el nem tűnik az utolsó skorpió is a szemük elől. A kántálástól ő maga is jobban lesz. Amikor észreveszi, hogy Hrothgaar mocorog, felvidul. Úgy érzi, hogy még van egy kis erő benne, szeretne még egy kicsit távolabbra kerülni a skorpióktól. Ha elfárad - már nem túl sokáig bírja -, vagy Hrothgaar magához tér, akkor szól a többieknek.*
- Pihenjünk egy kicsit. Bízom benne, hogy találunk valami más kijáratot, mert nincs már túl sok olajunk. *Aztán Cinhez fordul.* Milyen messze vagyunk még a céltól? *Ha beleegyeznek a pihenőbe, leül a földre, a hátát a sziklának veti, eszik, iszik, és ha magához tért a törpe, elmeséli neki, hogy mi történt, amíg ájult volt.*
A hozzászólás írója (Griwor Hurygon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.26 09:54:16
*A többieket zavarja a kántálása, de úgy tűnik, hogy a skorpiók nem reagálnak rá kedvezőtlenül. Nem is vette észre, hogy Zopalt izgalmában Zetnek szólította, csak amikor az ork figyelmezteti erre. Ebben a helyzetben nem is csodálkozik magán, hogy összekeverte a neveket. Hallgat a figyelmeztetésükre, ezért csak a gallérjába motyog tovább, mindaddig, amíg el nem tűnik az utolsó skorpió is a szemük elől. A kántálástól ő maga is jobban lesz. Amikor észreveszi, hogy Hrothgaar mocorog, felvidul. Úgy érzi, hogy még van egy kis erő benne, szeretne még egy kicsit távolabbra kerülni a skorpióktól. Ha elfárad - már nem túl sokáig bírja -, vagy Hrothgaar magához tér, akkor szól a többieknek.*
- Pihenjünk egy kicsit. Bízom benne, hogy találunk valami más kijáratot, mert nincs már túl sok olajunk. *Aztán Cinhez fordul.* Milyen messze vagyunk még a céltól? *Ha beleegyeznek a pihenőbe, leül a földre, a hátát a sziklának veti, eszik, iszik, és ha magához tért a törpe, elmeséli neki, hogy mi történt, amíg ájult volt.*
A hozzászólás írója (Griwor Hurygon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.06.26 09:54:16
707. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-25 09:15:45
Üzenet elküldve: 2017-06-25 09:15:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*A skorpiók lehet, hogy ismerik ezt az imanyelvet, vagy csak az isteni erő hat le még ilyen mélyre is, mert ugyan eleinte egyre sűrűbb ködben haladnak végig, de a skorpiók nagyja egy-egy tüzes löttyintéstől távol marad, a többiek pedig vagy Zopal bárdján, vagy Dhekay haragjától összetörten végzik. Jó tizenöt percig haladnak skorpióktól szegélyezett járatban, majd egyszerre ritkulni kezd a por, már kevésbé gyilkos a tüdőnek, és Hrothgaar légzése is egyre stabilabb lesz, habár valószínűleg nem ezzel foglalkoznak hőseink, azonban az, hogy a törpe megmoccan nagyjából két mérföldnyire a skorpiók fészkétől, már nagyon jó jel lehet. A térkép alapján még jó fél napot kell menetelniük. Ám odáig még pihenhetnek is, ha úgy tartja kedvük, főleg, hogy Hrothgaar fejfájása most még az előbbinél is rosszabb.*
*A skorpiók lehet, hogy ismerik ezt az imanyelvet, vagy csak az isteni erő hat le még ilyen mélyre is, mert ugyan eleinte egyre sűrűbb ködben haladnak végig, de a skorpiók nagyja egy-egy tüzes löttyintéstől távol marad, a többiek pedig vagy Zopal bárdján, vagy Dhekay haragjától összetörten végzik. Jó tizenöt percig haladnak skorpióktól szegélyezett járatban, majd egyszerre ritkulni kezd a por, már kevésbé gyilkos a tüdőnek, és Hrothgaar légzése is egyre stabilabb lesz, habár valószínűleg nem ezzel foglalkoznak hőseink, azonban az, hogy a törpe megmoccan nagyjából két mérföldnyire a skorpiók fészkétől, már nagyon jó jel lehet. A térkép alapján még jó fél napot kell menetelniük. Ám odáig még pihenhetnek is, ha úgy tartja kedvük, főleg, hogy Hrothgaar fejfájása most még az előbbinél is rosszabb.*
706. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-23 19:22:35
Üzenet elküldve: 2017-06-23 19:22:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Bányászlét //
*Az őrök maguk kívánják elintézni a dolgot. Xou nem is nagyon foglalkozna ezzel. Menne is követ pakolni, de az őr olyan módon kívánja gyógyítani a lányt amiről a szerzetes szinte biztosan tudja, hogy nem használ. Már ha az a láb tényleg sérült. A szerzetes kicsit össze is zavarodik, hogy mit kéne tennie. Ha beleszól ő is bajba keverheti magát. Nem fél az ostortól, de feleslegesen nem akarja megérezni. Másoknak segíteni akik valószínűleg nem hálálják meg vagy el is árulják pedig felesleges. Ebbe beleszólva ő mindenképp a rövidebbet fogja húzni úgyhogy nem kéne. Meg is érdemli a lány azt amit kap. Ha van egy kis esze akkor fel is kel és elkezd dolgozni mint a többi normális ember. Azért a szerzetes figyeli a többieket, hogy van-e bárki aki mégiscsak megállítaná az őrt. Ha nincs akkor szidja magát és megpróbál egy követ egy nagyobb munkáscsoport közé rúgni és hangosan odakiált.*
-Skorpió vigyázz!
*Az őrök maguk kívánják elintézni a dolgot. Xou nem is nagyon foglalkozna ezzel. Menne is követ pakolni, de az őr olyan módon kívánja gyógyítani a lányt amiről a szerzetes szinte biztosan tudja, hogy nem használ. Már ha az a láb tényleg sérült. A szerzetes kicsit össze is zavarodik, hogy mit kéne tennie. Ha beleszól ő is bajba keverheti magát. Nem fél az ostortól, de feleslegesen nem akarja megérezni. Másoknak segíteni akik valószínűleg nem hálálják meg vagy el is árulják pedig felesleges. Ebbe beleszólva ő mindenképp a rövidebbet fogja húzni úgyhogy nem kéne. Meg is érdemli a lány azt amit kap. Ha van egy kis esze akkor fel is kel és elkezd dolgozni mint a többi normális ember. Azért a szerzetes figyeli a többieket, hogy van-e bárki aki mégiscsak megállítaná az őrt. Ha nincs akkor szidja magát és megpróbál egy követ egy nagyobb munkáscsoport közé rúgni és hangosan odakiált.*
-Skorpió vigyázz!
705. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-23 17:41:13
Üzenet elküldve: 2017-06-23 17:41:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Bányászlét //
// A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz! //
* Nem tudja egyelőre, hogy beveszik-e, hogy megsérült, vagy visszarugdossák a munkába, de tudja jól, hogy mindkét lehetőség benne van a pakliban. Ennek ellenére próbálta meg megint és készen áll a rosszabbik végkimenetre is. Sőt, szinte már várja... *
- A... Jobb. * Erre az alapvető kérdésre pont nem számított, emiatt akad meg rövid ideig a hangja, mielőtt megmondaná a választ. A jobb lába van alul, így talán még hihető is, hogy az fáj, mert még a másikkal is ráesett - míg a másik lábával csak a lábára esett. *
- De egy ki- * Elharapja a mondatot, mivel váratlanul megemelkedik az ostor - arra is alig van ideje, hogy ösztönszerűen kicsit oldalra forduljon és becsukja a szemeit. *
- Sssz... Basszad meg! * Kiált fel fájdalmasan, de csak nem hódol be a városőr akaratának.
~ Csak van itt egy normálisabb alak is, aki leállítja egyszer... ~ Fut végig agyán a gondolat és összeszorított fogakkal, lassan könnyezni kezdő szemekkel, de nem ugrik félre. Egy idő után a fájdalom úgyis alábbhagy majd - amikor már csak felszínesen érzi a fájdalmat, mert az már olyan elviselhetetlen, hogy nem tudná elviselni. Ismerős számára az ilyen, vagy legalábbis hasonló érzés. *
// A hozzászólás 16+-os elemeket tartalmaz! //
* Nem tudja egyelőre, hogy beveszik-e, hogy megsérült, vagy visszarugdossák a munkába, de tudja jól, hogy mindkét lehetőség benne van a pakliban. Ennek ellenére próbálta meg megint és készen áll a rosszabbik végkimenetre is. Sőt, szinte már várja... *
- A... Jobb. * Erre az alapvető kérdésre pont nem számított, emiatt akad meg rövid ideig a hangja, mielőtt megmondaná a választ. A jobb lába van alul, így talán még hihető is, hogy az fáj, mert még a másikkal is ráesett - míg a másik lábával csak a lábára esett. *
- De egy ki- * Elharapja a mondatot, mivel váratlanul megemelkedik az ostor - arra is alig van ideje, hogy ösztönszerűen kicsit oldalra forduljon és becsukja a szemeit. *
- Sssz... Basszad meg! * Kiált fel fájdalmasan, de csak nem hódol be a városőr akaratának.
~ Csak van itt egy normálisabb alak is, aki leállítja egyszer... ~ Fut végig agyán a gondolat és összeszorított fogakkal, lassan könnyezni kezdő szemekkel, de nem ugrik félre. Egy idő után a fájdalom úgyis alábbhagy majd - amikor már csak felszínesen érzi a fájdalmat, mert az már olyan elviselhetetlen, hogy nem tudná elviselni. Ismerős számára az ilyen, vagy legalábbis hasonló érzés. *
704. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-22 13:12:27
Üzenet elküldve: 2017-06-22 13:12:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*A törpe is megmenekült meg az ork is. Valahogy nagyon nem jól kezdték ezt az utat. A tündér javaslatára Zopal is bólint.*
-Zopal vagyok, de rendben.
*A Zet nem is tudja honnan jött. Nem is nagyon törődik vele. Viszi a törpét és igyekszik figyelni a terepet és kihasználni az átlagosnál érzékenyebb szaglását. A tündér kántálását ő másképp értelmezi. Gyakran látott már olyat, hogy veszélyes helyzetben egy dallal vagy hasonlóval próbált meg valaki megnyugodni. A törzsének is voltak harci énekeik amik ezt a célt szolgálták, de ez tényleg nem a megfelelő helyzet az ilyesmire.*
*A törpe is megmenekült meg az ork is. Valahogy nagyon nem jól kezdték ezt az utat. A tündér javaslatára Zopal is bólint.*
-Zopal vagyok, de rendben.
*A Zet nem is tudja honnan jött. Nem is nagyon törődik vele. Viszi a törpét és igyekszik figyelni a terepet és kihasználni az átlagosnál érzékenyebb szaglását. A tündér kántálását ő másképp értelmezi. Gyakran látott már olyat, hogy veszélyes helyzetben egy dallal vagy hasonlóval próbált meg valaki megnyugodni. A törzsének is voltak harci énekeik amik ezt a célt szolgálták, de ez tényleg nem a megfelelő helyzet az ilyesmire.*
703. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-22 12:57:20
Üzenet elküldve: 2017-06-22 12:57:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
~Ezzel is kevesebb...~
*Sóhajt fel, s le is csukja a szemét egy pár pillanatra. A tündér szavaira csak bólint, s vár egy pár pillanatot, amíg mindenki összeszedi magát. Az orknak kell vinnie a törpét, ha nem akarják hátrahagyni. Talán meggondolandó ötlet lenne, mert így egy nehezékkel több van a nyakukon, s kitudja mi van előttük, lehet, hogy a por koncentráltabb lesz és akkor nem csak eszméletlen marad a rőt, hanem meg is hal. Aztán fegyverforgató ork sem tud idejében reagálni a harchelyzetre. Dhekäy inkább a pusztakezes harcot részesíti előnyben, de a fegyvert megtartja egy ideig. Hátára erősíti azt, hogy könnyebb legyen cipelni. Hátha jó lesz még valamire, ha más nem újabb kis szörnyeket ütni.
Ha már úgyis ő megy elől, akkor elkéri a lámpást a tündértől, jobb lenne látniuk az utat a lehető legjobban előre. A kántálásra átlagos esetben nem reagálna, de most különösen veszélyes helyen vannak.*
- Halkan, Gor... *Mondja kurtán, hogy felhívja a tündér figyelmét arra, hogy jobb lenne hallaniuk, ha valami közeledik, még akkor is ha nem fennhangon ismétli a szöveget azt a férfi.*
~Ezzel is kevesebb...~
*Sóhajt fel, s le is csukja a szemét egy pár pillanatra. A tündér szavaira csak bólint, s vár egy pár pillanatot, amíg mindenki összeszedi magát. Az orknak kell vinnie a törpét, ha nem akarják hátrahagyni. Talán meggondolandó ötlet lenne, mert így egy nehezékkel több van a nyakukon, s kitudja mi van előttük, lehet, hogy a por koncentráltabb lesz és akkor nem csak eszméletlen marad a rőt, hanem meg is hal. Aztán fegyverforgató ork sem tud idejében reagálni a harchelyzetre. Dhekäy inkább a pusztakezes harcot részesíti előnyben, de a fegyvert megtartja egy ideig. Hátára erősíti azt, hogy könnyebb legyen cipelni. Hátha jó lesz még valamire, ha más nem újabb kis szörnyeket ütni.
Ha már úgyis ő megy elől, akkor elkéri a lámpást a tündértől, jobb lenne látniuk az utat a lehető legjobban előre. A kántálásra átlagos esetben nem reagálna, de most különösen veszélyes helyen vannak.*
- Halkan, Gor... *Mondja kurtán, hogy felhívja a tündér figyelmét arra, hogy jobb lenne hallaniuk, ha valami közeledik, még akkor is ha nem fennhangon ismétli a szöveget azt a férfi.*
702. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-22 12:47:56
Üzenet elküldve: 2017-06-22 12:47:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*Észreveszi, hogy a szörnyek eltűnnek a színről, ezért felkiált.*
-Most szabad az út, siessünk, mielőtt újra összegyűlnek! Cin, te menj kérlek előre és lökdösd félre azokat, amelyek útban vannak, Zet te vonszold a törpét, én meg megkeresem Hrothgaar olaját, hogy ha összesűrűsödnének előttünk újra, akkor lelocsolhassam megint olajjal és megégessem őket. ~No meg a törpének nincs lámpása, tehát olajra sincs szüksége, míg nekem igen.~ *Bár kirázza a hideg ezektől a szörnyektől, azért részvéttel van irányukban, hiszen ők is félnek a szenvedéstől és a haláltól. Ezért mondani kezdi magában, majd hangosan is azt a szöveget, amit a szerzetes apjától tanult, hogy ezzel segítse az újraszületésüket, hogy a megvilágosodás felé tudjanak elindulni végre.*
- Á Á Há Sá Szá Má *Mondja újra és újra, miközben haladnak előre.*
*Észreveszi, hogy a szörnyek eltűnnek a színről, ezért felkiált.*
-Most szabad az út, siessünk, mielőtt újra összegyűlnek! Cin, te menj kérlek előre és lökdösd félre azokat, amelyek útban vannak, Zet te vonszold a törpét, én meg megkeresem Hrothgaar olaját, hogy ha összesűrűsödnének előttünk újra, akkor lelocsolhassam megint olajjal és megégessem őket. ~No meg a törpének nincs lámpása, tehát olajra sincs szüksége, míg nekem igen.~ *Bár kirázza a hideg ezektől a szörnyektől, azért részvéttel van irányukban, hiszen ők is félnek a szenvedéstől és a haláltól. Ezért mondani kezdi magában, majd hangosan is azt a szöveget, amit a szerzetes apjától tanult, hogy ezzel segítse az újraszületésüket, hogy a megvilágosodás felé tudjanak elindulni végre.*
- Á Á Há Sá Szá Má *Mondja újra és újra, miközben haladnak előre.*
701. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2017-06-21 15:26:34
Üzenet elküldve: 2017-06-21 15:26:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Bárdmesék-Wylnurana Könnye//
*Az olaj pacsálása kellően nagy tüzet eredményez, olyannyira, hogy a hátráló Zopal, magán az ájulttal, már nem is kell, hogy használja csatabárdját. Dhekay azért jól teszi, hogy a rögtönzött eszközzel támadja az ízeltlábúakat, hisz azoknak kerülgetniük kell őt, így elég nehezen érnek el céljukhoz, vagy leginkább sehogy. Talán két perc telhet el Hrothgaar csatakiáltásától, mire a furcsa lények eltűnnek a színről, noha a barlang fala mellett látni egy-egy szeneset, égőt, netán lapítót is. Griwor eddigre kifogy saját olajából, de ez nem is gond, hiszen megnyitotta az utat maguk előtt. Ennek a helyzetnek a fenttartására pedig Hrothi cuccai között is talál még egy kevés gyúlékony folyadékot.*
*Az olaj pacsálása kellően nagy tüzet eredményez, olyannyira, hogy a hátráló Zopal, magán az ájulttal, már nem is kell, hogy használja csatabárdját. Dhekay azért jól teszi, hogy a rögtönzött eszközzel támadja az ízeltlábúakat, hisz azoknak kerülgetniük kell őt, így elég nehezen érnek el céljukhoz, vagy leginkább sehogy. Talán két perc telhet el Hrothgaar csatakiáltásától, mire a furcsa lények eltűnnek a színről, noha a barlang fala mellett látni egy-egy szeneset, égőt, netán lapítót is. Griwor eddigre kifogy saját olajából, de ez nem is gond, hiszen megnyitotta az utat maguk előtt. Ennek a helyzetnek a fenttartására pedig Hrothi cuccai között is talál még egy kevés gyúlékony folyadékot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 965-984