Külső területek - Krenkataur barlangrendszer
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-20 17:55:30
Üzenet elküldve: 2012-11-20 17:55:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//A barlang titkai//
*Hawul balsejtelme beigazolódnia látszik: nyúlvérű banda. Habár a nagy többség késekkel, meg hasonló dolgokkal dobálózik, senki sem képes rá, hogy nyílt harcra szánja el magát. Még az ellenfelek sem - legalábbis Hawul ellen.
A csapat egyik tagja, holnap már a túlvilágon ébred, ugyanis a fenevadak egyike, Hawulra igen izgatóan ható módon bánik el vele.
Miután a nő vergődése abbamarad, a támadója kiszúr egy újdonsült áldozatot, ám Hawul midnezt végig is nézi, így van ideje reagálni. A szönyeteg a nyilvesszőket, s egyéb távolsági fegyvereket elkerülendvén cikkcakkban halad a nő felé. Hawulnak egyszerűbb dolga van, hisz a támadók nem kerültek a közelébe, s távolról eddig nem igazán tűntek veszedelmesnek. A férfi ennek tükrében egyenes vonalban haladhat Gleadyss védelmére. Tekintve, hogy közelebb is van, valamint, hogy a szörnyeteg össze-vissza rohangál, előbb ér el hozzá, ám a férfi nem áll meg. Kivont karddal rohan a szörnyetegek vezetője felé, egy hangos csatakiáltással a levegőben.
Felthetően nem lesz könnyű dolga, de egyáltalán nem érzi magát hátrányban. A szörnyek karjai rövidebbek, mint Hawul karja, s az abban markolt kard, így messzebről képes támadásokat bevinni. Emellett nem tudja, hogy mennyire erősek azok a karmok, de feltehetően nem fognak kárt tenni a kardban, sőt, valószínűleg inkább a férfi fogja egy tisztes körömvágásban részesíteni a szörnyet.
Tapasztalatokból merítkezve, a fej mindig jó célpont. Ha ezeknek a léyneknek van agyuk - márpedig eddigi cselekedeteik erre engednek következtetni -, úgy Hawulnak azt kell célba vennie. Na persze ez nem jelenti azt, hogy előbb ne szórakoztathatná el magát, egy-két jól irányzott vágással. A felé nyúló karok, ideális célpontok lehetnek. Márpedig ha az izmokat elvágja, ellenfele aligha fog csapdosni.*
*Hawul balsejtelme beigazolódnia látszik: nyúlvérű banda. Habár a nagy többség késekkel, meg hasonló dolgokkal dobálózik, senki sem képes rá, hogy nyílt harcra szánja el magát. Még az ellenfelek sem - legalábbis Hawul ellen.
A csapat egyik tagja, holnap már a túlvilágon ébred, ugyanis a fenevadak egyike, Hawulra igen izgatóan ható módon bánik el vele.
Miután a nő vergődése abbamarad, a támadója kiszúr egy újdonsült áldozatot, ám Hawul midnezt végig is nézi, így van ideje reagálni. A szönyeteg a nyilvesszőket, s egyéb távolsági fegyvereket elkerülendvén cikkcakkban halad a nő felé. Hawulnak egyszerűbb dolga van, hisz a támadók nem kerültek a közelébe, s távolról eddig nem igazán tűntek veszedelmesnek. A férfi ennek tükrében egyenes vonalban haladhat Gleadyss védelmére. Tekintve, hogy közelebb is van, valamint, hogy a szörnyeteg össze-vissza rohangál, előbb ér el hozzá, ám a férfi nem áll meg. Kivont karddal rohan a szörnyetegek vezetője felé, egy hangos csatakiáltással a levegőben.
Felthetően nem lesz könnyű dolga, de egyáltalán nem érzi magát hátrányban. A szörnyek karjai rövidebbek, mint Hawul karja, s az abban markolt kard, így messzebről képes támadásokat bevinni. Emellett nem tudja, hogy mennyire erősek azok a karmok, de feltehetően nem fognak kárt tenni a kardban, sőt, valószínűleg inkább a férfi fogja egy tisztes körömvágásban részesíteni a szörnyet.
Tapasztalatokból merítkezve, a fej mindig jó célpont. Ha ezeknek a léyneknek van agyuk - márpedig eddigi cselekedeteik erre engednek következtetni -, úgy Hawulnak azt kell célba vennie. Na persze ez nem jelenti azt, hogy előbb ne szórakoztathatná el magát, egy-két jól irányzott vágással. A felé nyúló karok, ideális célpontok lehetnek. Márpedig ha az izmokat elvágja, ellenfele aligha fog csapdosni.*
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-19 18:05:36
Üzenet elküldve: 2012-11-19 18:05:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai - Hiúzok //
*Pillantása a neki dőlőre szegeződik, mi gyakorta mégis próbál másra koncentrálni, egészen pontosan a bűzös, mocskos vadakra, kik őket akarják zsákmánynak.*
- Épp ideje volt.
*Szól közbe, miként a láng fellobban a fáklyán, s végre szembesülhet igazán az eddig csak nagyban sejtett ellenfelekkel. Tekintete, miután a sok védéstől szakadttá lett ruhájától is elhátrálnak, míg a fénykör csak adja a világot, megpillantja a Quae által megölt pokolfajzatra szegeződik. Egy pillanatra csap rögvest a felismerés belé, s valljuk be, egyszeri logikával is rájöhetett volna bárki. A nyálkás testnek csak van központja, mi irányt ad, s hol máshol lehetne, mint annak feje. Viszont a másik nő a földre kerül. Bár annyira nem szimpatikus, mint May, de ettől még illendő lenne életben tartani. Így, míg a tűz fénye valamelyest óvhatja a tolvajlányt, addig ő minden erejével nekilendül, hogy vállával vetődve lökje le a Gwaird-ot a harcostársról. S rögvest nyúl is feje felé, hogy egyik, vagy másik, jobb esetben mindkét tőrét döfje, markolatig belé. Persze, arra ügyel, hogy rá ne tudjon támadni, ám most már mellkasát is csupán az a vékony vértecske védi, mit még egy bicska is át tudna metszeni, ha a lendület rejlik már a másik felén.*
*Pillantása a neki dőlőre szegeződik, mi gyakorta mégis próbál másra koncentrálni, egészen pontosan a bűzös, mocskos vadakra, kik őket akarják zsákmánynak.*
- Épp ideje volt.
*Szól közbe, miként a láng fellobban a fáklyán, s végre szembesülhet igazán az eddig csak nagyban sejtett ellenfelekkel. Tekintete, miután a sok védéstől szakadttá lett ruhájától is elhátrálnak, míg a fénykör csak adja a világot, megpillantja a Quae által megölt pokolfajzatra szegeződik. Egy pillanatra csap rögvest a felismerés belé, s valljuk be, egyszeri logikával is rájöhetett volna bárki. A nyálkás testnek csak van központja, mi irányt ad, s hol máshol lehetne, mint annak feje. Viszont a másik nő a földre kerül. Bár annyira nem szimpatikus, mint May, de ettől még illendő lenne életben tartani. Így, míg a tűz fénye valamelyest óvhatja a tolvajlányt, addig ő minden erejével nekilendül, hogy vállával vetődve lökje le a Gwaird-ot a harcostársról. S rögvest nyúl is feje felé, hogy egyik, vagy másik, jobb esetben mindkét tőrét döfje, markolatig belé. Persze, arra ügyel, hogy rá ne tudjon támadni, ám most már mellkasát is csupán az a vékony vértecske védi, mit még egy bicska is át tudna metszeni, ha a lendület rejlik már a másik felén.*
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-18 21:41:17
Üzenet elküldve: 2012-11-18 21:41:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai - Hiúzok //
* Arzurelnek sikerül védenie a csapások nagy részét, azonban pár helyen a ruhája elszakad az éles karmok miatt. Mikor a Gwairdok meglátják a fényt, akkor világtalan szemeikkel hunyorogni kezdenek és kezüket az arcuk elé teszik, hogy kevesebb fény jusson el hozzájuk. Természetesen nem hagynak fel azon tettükkel, hogy befelé tereljenek benneteket a barlangba. Elég egyértelmű, hogy azt szeretnék ha bementek. Quae két Gwairdja felbuzdul, mikor azt veszik észre sikerül megsebezni a nőt. Gurgulázó hangot adnak ki a győzelem jeleként, azonban nem számítanak arra, a diadalmámor közepén, hogy a nő ellencsapásra készül. A véres mancsú koponyája betörik, azonban a fegyver könnyen visszaszerezhető. Meglepődik a másik, és a nőre meredt arccal néz. Nem veszi be a cselet, hanem hátrébb lép pár lépéssel. Nyaka előtt suhan el a penge, azonban nem várja meg a következő csapást, mert rávetődik a nőre egy csatakiáltással. Quae érezheti, hogy nyálkás test dönti le a lábáról. Egyszerűen összenyálkázza a nőt, mikor a földön vannak.*
* Arzurelnek sikerül védenie a csapások nagy részét, azonban pár helyen a ruhája elszakad az éles karmok miatt. Mikor a Gwairdok meglátják a fényt, akkor világtalan szemeikkel hunyorogni kezdenek és kezüket az arcuk elé teszik, hogy kevesebb fény jusson el hozzájuk. Természetesen nem hagynak fel azon tettükkel, hogy befelé tereljenek benneteket a barlangba. Elég egyértelmű, hogy azt szeretnék ha bementek. Quae két Gwairdja felbuzdul, mikor azt veszik észre sikerül megsebezni a nőt. Gurgulázó hangot adnak ki a győzelem jeleként, azonban nem számítanak arra, a diadalmámor közepén, hogy a nő ellencsapásra készül. A véres mancsú koponyája betörik, azonban a fegyver könnyen visszaszerezhető. Meglepődik a másik, és a nőre meredt arccal néz. Nem veszi be a cselet, hanem hátrébb lép pár lépéssel. Nyaka előtt suhan el a penge, azonban nem várja meg a következő csapást, mert rávetődik a nőre egy csatakiáltással. Quae érezheti, hogy nyálkás test dönti le a lábáról. Egyszerűen összenyálkázza a nőt, mikor a földön vannak.*
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-17 14:21:36
Üzenet elküldve: 2012-11-17 14:21:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai - Hiúzok //
*Az események csak folynak, ő pedig még mindig ott kuporog. Fogalma sincs, hogy a tőre talált-e, vagy nem, és ha igen, akkor egyáltalán ért el vele bármit is. Lebénítja a légkör, és a tudatát elnyomó hangok. Bár utóbbi már enyhül, hiszen az üzenet feladója eltűnt.
Hangokból, zörejekből ítélve nem egy bestia tart feléjük, de nem tudja melyik lépés kié. Legjobb ha hátrál előlük. És egyszercsak az egyik merészebb szörny közelebb kerül, mint amennyi a nő tűréshatárába belefér, és karmos végtagjaival hadonászva sebet ejt a nő pácéltalan felkarján. Quae-t ez úgy éri, mint derült égből a villámcsapás, a hirtelen érkező zsibbasztó-égő érzésre felkiállt. Igaz, megsebezték, de ezzel a rajta eluralkodó bénultság is elenyészik, érzi, hogy él. És, mintha csak erre várt volna, a fény beborítja a barlang száját.
A nő előtt ott áll a két undormány. Közelebbről nézve csak rosszabbak. És csak az egyiknek véres a mancsa. Quae-t vérgőzbe borult elméje viszi előre, mit a természetes félelem és harag elegye alkot. Azonnal ott van a kezében fokosa és kardja. Előbbinek élével a véres mancsú koponyájának (?) irányába suhint. Elég valószínű, hogy talál. Ha esetleg a fokos olyan mélyre hatolna, hogy nehézséget okozna a kihúzása akkor hagyja, majd a csata végeztével összeszedi. Ahogy a tőrét is.
A másik felé már vigyorral az arcán indul, hirtelen ötlettől vezérelve megugrik felé, de csak tettet, kíváncsi, a Gwaird visszaugrik-e, vagy csak agyatlan testekről van szó. De sokáig nem tétovázik, kardjának hegyével a bestia nyaka felé csap. Embereknél ez működik...*
*Az események csak folynak, ő pedig még mindig ott kuporog. Fogalma sincs, hogy a tőre talált-e, vagy nem, és ha igen, akkor egyáltalán ért el vele bármit is. Lebénítja a légkör, és a tudatát elnyomó hangok. Bár utóbbi már enyhül, hiszen az üzenet feladója eltűnt.
Hangokból, zörejekből ítélve nem egy bestia tart feléjük, de nem tudja melyik lépés kié. Legjobb ha hátrál előlük. És egyszercsak az egyik merészebb szörny közelebb kerül, mint amennyi a nő tűréshatárába belefér, és karmos végtagjaival hadonászva sebet ejt a nő pácéltalan felkarján. Quae-t ez úgy éri, mint derült égből a villámcsapás, a hirtelen érkező zsibbasztó-égő érzésre felkiállt. Igaz, megsebezték, de ezzel a rajta eluralkodó bénultság is elenyészik, érzi, hogy él. És, mintha csak erre várt volna, a fény beborítja a barlang száját.
A nő előtt ott áll a két undormány. Közelebbről nézve csak rosszabbak. És csak az egyiknek véres a mancsa. Quae-t vérgőzbe borult elméje viszi előre, mit a természetes félelem és harag elegye alkot. Azonnal ott van a kezében fokosa és kardja. Előbbinek élével a véres mancsú koponyájának (?) irányába suhint. Elég valószínű, hogy talál. Ha esetleg a fokos olyan mélyre hatolna, hogy nehézséget okozna a kihúzása akkor hagyja, majd a csata végeztével összeszedi. Ahogy a tőrét is.
A másik felé már vigyorral az arcán indul, hirtelen ötlettől vezérelve megugrik felé, de csak tettet, kíváncsi, a Gwaird visszaugrik-e, vagy csak agyatlan testekről van szó. De sokáig nem tétovázik, kardjának hegyével a bestia nyaka felé csap. Embereknél ez működik...*
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-16 15:03:10
Üzenet elküldve: 2012-11-16 15:03:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai - Hiúzok //
*Nem biztos, hogy olyan alaptalan az, s az sem, hogy feltétlen dicséretnek szánta, egyszerűen így gondolja. Ahogy fölé magasodik az elf alakja tényleg olyan, mint valami hollószárnyú őrangyala, kinek égszín pillantását mosolygó szemekkel fogadja. Határozottan megnyugtató, hogy közelében tudhatja a férfit, s szilárd támaszt nyújt neki, mikor megtántorodik.*
- Nem aggódom. Csak megbizonyosodtam róla, hogy nem egy amatőrrel hozott össze a sors. *Vág vissza zavarában a felvágott nyelvű lányka. De azért hangjából érződik tetszett neki, hogy Arzu virágszálnak titulálta. Ettől 'felbátorodva' még fáklyáját is sikerül végre nagy nehezére meggyújtania, melynek köszönhetően hirtelen egészen más színben tűnik fel minden. Igaz, azt nem tudja sírjon-e vagy nevessen emiatt.*
- Ezeknek a szörnyeknek nem csak a szaga ocsmány. *Kukucskál ki a férfi mellett undorodva, aki láthatja, hogy az erősebb fény valamelyest hat a bestiákra, mert ahogy May visszahúzódik mögé, s a fáklya lángja eltompul sokkal élénkebbé vállnak. A lány eközben aggódva Quae felé pillant, majd oldalra, ahogy észreveszi idő közben visszaszorultak a barlang szájához. Úgy néz ki nincs más út. Nyel egy aprót. Nem tetszik neki ez az egész. Azok a szörnyek ott biztosan tudnak valamit amit ők még nem. "De mit?" Hunyorog a tárna felé.*
- Szerintetek miért terelnek minket befelé? *Intézi a kérdést társaihoz, bár egyiket sem hibáztatná, ha nem kapna választ.*
- Kell lenni odabenn még valaminek. *Leheli maga elé elgondolkodva. Közben persze árgus szemekkel fáklyával hadonászva vigyáz Arzu hátára. Mást úgy sem tehet, látta, hogy a dobótőr lepereg róluk.*
*Nem biztos, hogy olyan alaptalan az, s az sem, hogy feltétlen dicséretnek szánta, egyszerűen így gondolja. Ahogy fölé magasodik az elf alakja tényleg olyan, mint valami hollószárnyú őrangyala, kinek égszín pillantását mosolygó szemekkel fogadja. Határozottan megnyugtató, hogy közelében tudhatja a férfit, s szilárd támaszt nyújt neki, mikor megtántorodik.*
- Nem aggódom. Csak megbizonyosodtam róla, hogy nem egy amatőrrel hozott össze a sors. *Vág vissza zavarában a felvágott nyelvű lányka. De azért hangjából érződik tetszett neki, hogy Arzu virágszálnak titulálta. Ettől 'felbátorodva' még fáklyáját is sikerül végre nagy nehezére meggyújtania, melynek köszönhetően hirtelen egészen más színben tűnik fel minden. Igaz, azt nem tudja sírjon-e vagy nevessen emiatt.*
- Ezeknek a szörnyeknek nem csak a szaga ocsmány. *Kukucskál ki a férfi mellett undorodva, aki láthatja, hogy az erősebb fény valamelyest hat a bestiákra, mert ahogy May visszahúzódik mögé, s a fáklya lángja eltompul sokkal élénkebbé vállnak. A lány eközben aggódva Quae felé pillant, majd oldalra, ahogy észreveszi idő közben visszaszorultak a barlang szájához. Úgy néz ki nincs más út. Nyel egy aprót. Nem tetszik neki ez az egész. Azok a szörnyek ott biztosan tudnak valamit amit ők még nem. "De mit?" Hunyorog a tárna felé.*
- Szerintetek miért terelnek minket befelé? *Intézi a kérdést társaihoz, bár egyiket sem hibáztatná, ha nem kapna választ.*
- Kell lenni odabenn még valaminek. *Leheli maga elé elgondolkodva. Közben persze árgus szemekkel fáklyával hadonászva vigyáz Arzu hátára. Mást úgy sem tehet, látta, hogy a dobótőr lepereg róluk.*
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-15 12:49:26
Üzenet elküldve: 2012-11-15 12:49:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Szelíd
// Leopárdok //
* Hawul jól teszi, hogy nem rohan előre, mert biztosan pár Gwaird suhanna hozzá. Így azonban lemondanak a támadásról, és figyelmesen várják a megfelelő pillanatot. Kocsonyás nyálukat csorgatják rátok, miközben undorító bűzt árasztanak felétek. A vezető fura kattogó és füttyhöz hasonlító hanggal adja ki a parancsot. Hat vérszomjas kocsonyás lény indul meg a felfegyverzett csapat ellen. Caram sikeresen eltalálja a három Gwairdot. Amelyik a szemére kapja a találatot, az egy pillanatra megáll, míg ki nem veszi a fegyvert a szeméből, majd halad tovább. Amelyik a torkára kapja a találatot az teljesen megáll, és a torkához kap, azonban sérülése miatt sípol egyet, majd mint egy szeneszsák eldől a földön.Utoljára a lágyékát érő kap oda sérüléséhez, azonban úgy mint az első folytatja az útját felétek. Gleadyss szívre célzott lövései hiábavalók, mert a lények közelednek tovább, azonban a fejbe lőtt Gwairdok elterülnek a földön. A harc hevében a cikkcakkos fülű vezető a kiszemelt áldozatához rohan, aki nem más mint Nia. Ráveti magát a nőre, hogy csókot adjon neki. Heves ellenállást észlel ezért karmos kezeit belevájja a testébe. A küzdelmük heves, azonban a főnök végül eléri a nő szívét karmaival, akinek vergődése megszűnik. Torz vigyor jelenik meg arcán, majd kiszúrja a nyílvesszőkkel támadó nőt. Feláll és folyamatosan változtatva a helyzetét rohan felé.*
* Hawul jól teszi, hogy nem rohan előre, mert biztosan pár Gwaird suhanna hozzá. Így azonban lemondanak a támadásról, és figyelmesen várják a megfelelő pillanatot. Kocsonyás nyálukat csorgatják rátok, miközben undorító bűzt árasztanak felétek. A vezető fura kattogó és füttyhöz hasonlító hanggal adja ki a parancsot. Hat vérszomjas kocsonyás lény indul meg a felfegyverzett csapat ellen. Caram sikeresen eltalálja a három Gwairdot. Amelyik a szemére kapja a találatot, az egy pillanatra megáll, míg ki nem veszi a fegyvert a szeméből, majd halad tovább. Amelyik a torkára kapja a találatot az teljesen megáll, és a torkához kap, azonban sérülése miatt sípol egyet, majd mint egy szeneszsák eldől a földön.Utoljára a lágyékát érő kap oda sérüléséhez, azonban úgy mint az első folytatja az útját felétek. Gleadyss szívre célzott lövései hiábavalók, mert a lények közelednek tovább, azonban a fejbe lőtt Gwairdok elterülnek a földön. A harc hevében a cikkcakkos fülű vezető a kiszemelt áldozatához rohan, aki nem más mint Nia. Ráveti magát a nőre, hogy csókot adjon neki. Heves ellenállást észlel ezért karmos kezeit belevájja a testébe. A küzdelmük heves, azonban a főnök végül eléri a nő szívét karmaival, akinek vergődése megszűnik. Torz vigyor jelenik meg arcán, majd kiszúrja a nyílvesszőkkel támadó nőt. Feláll és folyamatosan változtatva a helyzetét rohan felé.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-14 15:16:14
Üzenet elküldve: 2012-11-14 15:16:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//A barlang titka//
*Az erdő teljesen elcsendesedik, még a menekülő állatok mozgását is ki lehet venni az avarban. A hűvös levegő meg se mozdul. Az ötletére már nem tudja meg mit válaszolnának a többiek, hiszen a közeledő veszélyre figyelnek, amit szúrós szag előz meg. Gleadyssnek görcsbe rándul a gyomra és majdnem kiadja annak tartalmát. De ezt most nem engedheti meg magának. Aprókat lélegezve próbálja elkerülni, hogy mélyen beszívja ezt a rothadó szagot. Szánalommal tekint le vezetőjükre, a cseppet sem bátor tette után. A szörnyek alkotója amilyen gyorsan jött olyan hamar el is tűnt a barlangban, hátrahagyva teremtményeit.*-Úgy látszik semmi szükség kifüstölni őket. Jönnek maguktól. *mosolyog elégedetten. Nem riad meg egy küzdelemtől. Látja, ahogy az ember és Caram megindul a szörnyek egy kis csoportja felé. Ahogy kihúzza nyilát és ráhelyezi az idegre, Aerylynhoz, istennőjéhez fohászkodik, hogy csak sebezze őket az acél. Végigtekint csapattársain, ki kit szemelt ki és kit támad. Gleadyss megpróbál minél többet megsebezni, hogy lassabban érjék el őket. Fejre és szívre céloz, remélve van nekik valami, ami mozgatja őket.*
*Az erdő teljesen elcsendesedik, még a menekülő állatok mozgását is ki lehet venni az avarban. A hűvös levegő meg se mozdul. Az ötletére már nem tudja meg mit válaszolnának a többiek, hiszen a közeledő veszélyre figyelnek, amit szúrós szag előz meg. Gleadyssnek görcsbe rándul a gyomra és majdnem kiadja annak tartalmát. De ezt most nem engedheti meg magának. Aprókat lélegezve próbálja elkerülni, hogy mélyen beszívja ezt a rothadó szagot. Szánalommal tekint le vezetőjükre, a cseppet sem bátor tette után. A szörnyek alkotója amilyen gyorsan jött olyan hamar el is tűnt a barlangban, hátrahagyva teremtményeit.*-Úgy látszik semmi szükség kifüstölni őket. Jönnek maguktól. *mosolyog elégedetten. Nem riad meg egy küzdelemtől. Látja, ahogy az ember és Caram megindul a szörnyek egy kis csoportja felé. Ahogy kihúzza nyilát és ráhelyezi az idegre, Aerylynhoz, istennőjéhez fohászkodik, hogy csak sebezze őket az acél. Végigtekint csapattársain, ki kit szemelt ki és kit támad. Gleadyss megpróbál minél többet megsebezni, hogy lassabban érjék el őket. Fejre és szívre céloz, remélve van nekik valami, ami mozgatja őket.*
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-13 18:53:26
Üzenet elküldve: 2012-11-13 18:53:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai - Hiúzok //
*Na, csak hallaná May Linn gondolatait! Jól esne neki a dicséret, még ha talán alaptalan is. Semmi különleges nincs benne, nincsen semmi képessége, mi mások fölé emelné. Nem kimondottan tehetséges semmiben, talán csak a förmedvények szagát jól bírja, mik előkerültek. De ezt betudja annak, hogy volt már hasonlóval dolga, míg kitartóan kereste ikertestvérét.
Ahogy megérzi a másik pillantását, válla fölött hátra tekint, hogy jegesen kéklő szemei a fiatal hölgy mézszín szemeibe tekintsen. Inkább próbál megnyugtató, s nyugodt kifejezést venni magára, hátha segít ezzel is, míg két keze egyre szorosabban fonódik a fegyverei markolatára.
Ahogy a hang, mi a szokottnál másabb, ezért hamar rájön, hogy nem az, kivel nap nap után megszenved, nem Ő szól hozzá, hanem a szörnyeteg a barlang szájából, meg se lepi, hogy nem csak hozzá szól, így pedig a tolvajlány hátának dől. Állása stabil, így könnyen tartja meg a könnyű nőt, aztán kezébe is kerülnek, holdvilágot látva pengéi.*
- Ne aggódj, virágszál. Volt már rosszabb ez...
*Saját helyzetükre gondol, hiszen látja is, hogy a kis partnernő igyekszik valamit tenni, nem úgy, mint máskor csinálták a drágalátos 'társak'.
Szerencsére nem egyedül vannak ketten a kutyaszorítóban, az a harcosnak tűnő nő is feléjük lesz terelve a fenevadak által. Nem szeretne megkóstolni a pengéket, miket mintha kezükből kinőve, karmokként hordanának. Beteges fantázia szülhette a világra ezeket is, annyi szent. Arzu pedig hátrál, míg csak tud, ám a barlang szája előtt megáll, nem akar igazán belépni a sötétbe. Mivel onnan jöttek a Gwaird-ok, így bizonyosan ott erősebbek. A kinti terep viszont nekik kedvez, főleg, ha May időközben sikerrel gyújt tüzet. Így elsősorban őt védi, a felé támadó lények csapásait igyekszik levédeni. Valamint még ott van, hószín anyagból való inge és tinta színű kabátja közt a sötétebb barna mellvért, ami egy vastagbőrű állat utolsó hagyatéka. Talán kevés védelmet nyújt, csakhogy a kabát két rétegből álló anyaga közé apró lemezek vannak szőve, mik nem adnak sokkal több védelmet, de hatékonysága észlelhető. Ez talán segít, hogy a pengéi által szabadon hagyott részeket is óvhassa. De különösen figyel, hogy inkább testét érjék a támadások, minthogy mögé érjen bármelyik is a felé vetődő három közül.*
*Na, csak hallaná May Linn gondolatait! Jól esne neki a dicséret, még ha talán alaptalan is. Semmi különleges nincs benne, nincsen semmi képessége, mi mások fölé emelné. Nem kimondottan tehetséges semmiben, talán csak a förmedvények szagát jól bírja, mik előkerültek. De ezt betudja annak, hogy volt már hasonlóval dolga, míg kitartóan kereste ikertestvérét.
Ahogy megérzi a másik pillantását, válla fölött hátra tekint, hogy jegesen kéklő szemei a fiatal hölgy mézszín szemeibe tekintsen. Inkább próbál megnyugtató, s nyugodt kifejezést venni magára, hátha segít ezzel is, míg két keze egyre szorosabban fonódik a fegyverei markolatára.
Ahogy a hang, mi a szokottnál másabb, ezért hamar rájön, hogy nem az, kivel nap nap után megszenved, nem Ő szól hozzá, hanem a szörnyeteg a barlang szájából, meg se lepi, hogy nem csak hozzá szól, így pedig a tolvajlány hátának dől. Állása stabil, így könnyen tartja meg a könnyű nőt, aztán kezébe is kerülnek, holdvilágot látva pengéi.*
- Ne aggódj, virágszál. Volt már rosszabb ez...
*Saját helyzetükre gondol, hiszen látja is, hogy a kis partnernő igyekszik valamit tenni, nem úgy, mint máskor csinálták a drágalátos 'társak'.
Szerencsére nem egyedül vannak ketten a kutyaszorítóban, az a harcosnak tűnő nő is feléjük lesz terelve a fenevadak által. Nem szeretne megkóstolni a pengéket, miket mintha kezükből kinőve, karmokként hordanának. Beteges fantázia szülhette a világra ezeket is, annyi szent. Arzu pedig hátrál, míg csak tud, ám a barlang szája előtt megáll, nem akar igazán belépni a sötétbe. Mivel onnan jöttek a Gwaird-ok, így bizonyosan ott erősebbek. A kinti terep viszont nekik kedvez, főleg, ha May időközben sikerrel gyújt tüzet. Így elsősorban őt védi, a felé támadó lények csapásait igyekszik levédeni. Valamint még ott van, hószín anyagból való inge és tinta színű kabátja közt a sötétebb barna mellvért, ami egy vastagbőrű állat utolsó hagyatéka. Talán kevés védelmet nyújt, csakhogy a kabát két rétegből álló anyaga közé apró lemezek vannak szőve, mik nem adnak sokkal több védelmet, de hatékonysága észlelhető. Ez talán segít, hogy a pengéi által szabadon hagyott részeket is óvhassa. De különösen figyel, hogy inkább testét érjék a támadások, minthogy mögé érjen bármelyik is a felé vetődő három közül.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-13 00:30:55
Üzenet elküldve: 2012-11-13 00:30:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai - Hiúzok //
* Az öt közül az egyik Gwairdba beleáll a tőr, aki tudomást sem szerez a fegyver jelenlétéről. Nyugodtan áll a helyén. A többi Gwaird ránéz a megsebzett társukra, majd vicsorogva megindulnak felétek. Amit hallottatok róluk mind igazak. Gyorsan közelednek, hogy táplálék gyanánt felfaljanak benneteket. Látni rajtuk, hogy izgatottak és, régen érezték a hús ízét az ocsmány ajkaik között. Nem sokkal előttetek biztos távolságban megállnak, majd a cikkcakkos vezető utasítására úgy terelni benneteket, hogy a Barlang felé vegyétek az irányt. Első gyenge pontjukat könnyű észrevenni, hogy a fényre érzékenyek. Mikor a barlang bejáratánál jártok, akkor támadnak csak. Három Gwaird egyenesen Arzurel felé támad, míg a másik kettő az Quae felé veszi az irányt. Beretvaéles karmaikkal hadonászni kezdenek,hogy sebeket ejtsenek rajtatok.
* Az öt közül az egyik Gwairdba beleáll a tőr, aki tudomást sem szerez a fegyver jelenlétéről. Nyugodtan áll a helyén. A többi Gwaird ránéz a megsebzett társukra, majd vicsorogva megindulnak felétek. Amit hallottatok róluk mind igazak. Gyorsan közelednek, hogy táplálék gyanánt felfaljanak benneteket. Látni rajtuk, hogy izgatottak és, régen érezték a hús ízét az ocsmány ajkaik között. Nem sokkal előttetek biztos távolságban megállnak, majd a cikkcakkos vezető utasítására úgy terelni benneteket, hogy a Barlang felé vegyétek az irányt. Első gyenge pontjukat könnyű észrevenni, hogy a fényre érzékenyek. Mikor a barlang bejáratánál jártok, akkor támadnak csak. Három Gwaird egyenesen Arzurel felé támad, míg a másik kettő az Quae felé veszi az irányt. Beretvaéles karmaikkal hadonászni kezdenek,hogy sebeket ejtsenek rajtatok.
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-12 18:40:26
Üzenet elküldve: 2012-11-12 18:40:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//A barlang titkai//
*Neki már nem marad ideje újra hozzászólni a tervekhez. Mire csatlakozna Quae javaslatához, vagy mire egy szót is szólhatna Gleadyss ötlete ellen vagy mellette (egyelőre inkább valahol a kettő között, még nem döntött, támogassa-e a kifüstölést), ellenfeleik is előkerülnek, és a tervezgetés helyett a csapat arra kényszerül, hogy a tettek mezejére lépjen.*
Mélységek ura, ennél még a füst is jobb lenne *fintorog rá Gleadyssre, miközben egyik kezével tőrt ránt, a másikkal néhány dobócsillagot markol.*
Belőlünk nem esztek *közli a szemmel láthatóan alkudozó gwairdokkal. Gyors egymásutánban eldob néhány dobócsillagot, a lények testének azon részeit célozva, amelyek más lények esetében lágyak és érzékenyek: szem, torok, lágyék... Mivel egyelőre nemigen ismeri a szörnyek anatómiáját, csak remélni meri, hogy valamelyik dobása sikerrel jár.
A dobálózással végezvén másik kezével is tőrt ragad, és társai nyomában a lények felé rohan.*
*Neki már nem marad ideje újra hozzászólni a tervekhez. Mire csatlakozna Quae javaslatához, vagy mire egy szót is szólhatna Gleadyss ötlete ellen vagy mellette (egyelőre inkább valahol a kettő között, még nem döntött, támogassa-e a kifüstölést), ellenfeleik is előkerülnek, és a tervezgetés helyett a csapat arra kényszerül, hogy a tettek mezejére lépjen.*
Mélységek ura, ennél még a füst is jobb lenne *fintorog rá Gleadyssre, miközben egyik kezével tőrt ránt, a másikkal néhány dobócsillagot markol.*
Belőlünk nem esztek *közli a szemmel láthatóan alkudozó gwairdokkal. Gyors egymásutánban eldob néhány dobócsillagot, a lények testének azon részeit célozva, amelyek más lények esetében lágyak és érzékenyek: szem, torok, lágyék... Mivel egyelőre nemigen ismeri a szörnyek anatómiáját, csak remélni meri, hogy valamelyik dobása sikerrel jár.
A dobálózással végezvén másik kezével is tőrt ragad, és társai nyomában a lények felé rohan.*
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-12 08:40:31
Üzenet elküldve: 2012-11-12 08:40:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// A barlang titkai//
* Hawul szívesen felvilágosítaná a barlangászt, hogy a tanács biza csak egy naplopókból álló csürhe, mely az ilyensemmitmondó ügyekkel aligha foglalkoznak. Sőt, tekintve Hawul eddigi eredményeit - melyek mellett rosszakarói sem mehettek el csak úgy -, nem valószínű, hogy félre állítanák az őrt. Nyilván kapna egy hasonló, külsős feladatot.
Ötletek születnek, miszerint a kifüstölés eredményre vezetne, ám az ötletgazda úgy tűnik nem törődik vele, hogy ezzel igencsak felhívnák magukra a figyelmet.
Oh, de Mindegy is már, hisz az ellen a barlang szájánál kezd gyülekezni.
Csak úgy mellékesen, Hawul számára ekkor lesz világos Caram régebbi közbevetése, mely egy régebbi kalandot volt hívatott felidézni. Gleadyss máris kevésbé gyanús, de az érdekli a gyilkost, hogy merre járhat a mágus. Elvégre olyan jól kijöttek a nővel.
Mindeközben a nagy szájú lány kellően megvizsgálta a térképet, melyre rögtön lecsapott, amint alkalom adódott rá. Ettől még buta, húsz egy sorozatgyilkossal packázott.
Ezek után még egyértelműbb, hogy leviszi a vezetőt, hisz ő valamennyire ismeri a járatokat, mèg aztán a meglepetésnek is oda van.*
- Úgy hiszem, kár a további szócséplésre fecsérelni az időt. A tervezést hagyjuk mèg későbbre, most a harcnak van itt az ideje.
* Hawul igazán reméli, hogy harcosokkal van körülvéve, nem pedig gyáva szájhősökkel. Mindenesetre ő megindul a túlerőben lévő ellen felé, de épp csak olyan gyorsan, hogy a többiek egy szapora lépéssorozattal beérjék.*
* Hawul szívesen felvilágosítaná a barlangászt, hogy a tanács biza csak egy naplopókból álló csürhe, mely az ilyensemmitmondó ügyekkel aligha foglalkoznak. Sőt, tekintve Hawul eddigi eredményeit - melyek mellett rosszakarói sem mehettek el csak úgy -, nem valószínű, hogy félre állítanák az őrt. Nyilván kapna egy hasonló, külsős feladatot.
Ötletek születnek, miszerint a kifüstölés eredményre vezetne, ám az ötletgazda úgy tűnik nem törődik vele, hogy ezzel igencsak felhívnák magukra a figyelmet.
Oh, de Mindegy is már, hisz az ellen a barlang szájánál kezd gyülekezni.
Csak úgy mellékesen, Hawul számára ekkor lesz világos Caram régebbi közbevetése, mely egy régebbi kalandot volt hívatott felidézni. Gleadyss máris kevésbé gyanús, de az érdekli a gyilkost, hogy merre járhat a mágus. Elvégre olyan jól kijöttek a nővel.
Mindeközben a nagy szájú lány kellően megvizsgálta a térképet, melyre rögtön lecsapott, amint alkalom adódott rá. Ettől még buta, húsz egy sorozatgyilkossal packázott.
Ezek után még egyértelműbb, hogy leviszi a vezetőt, hisz ő valamennyire ismeri a járatokat, mèg aztán a meglepetésnek is oda van.*
- Úgy hiszem, kár a további szócséplésre fecsérelni az időt. A tervezést hagyjuk mèg későbbre, most a harcnak van itt az ideje.
* Hawul igazán reméli, hogy harcosokkal van körülvéve, nem pedig gyáva szájhősökkel. Mindenesetre ő megindul a túlerőben lévő ellen felé, de épp csak olyan gyorsan, hogy a többiek egy szapora lépéssorozattal beérjék.*
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-12 00:14:53
Üzenet elküldve: 2012-11-12 00:14:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai - Hiúzok //
*Caram kérdésére egyszerűen nyomatékosan bólint. Ez felér egy határozott igennel, minek is fűzze tovább, több mondanivalója nincs, és amúgyis, ez Quae. Felrémlenek múltbeli kalandjai, az a szörny, nomeg a Vörös. De az _volt_. Most a _van_-ra kell koncentrálni.
Felérve újabb rövid megállót ejtenek meg. Az őr éppen a kísérőjüket igyekszik még jobban halálra rémíteni, de a nő szerint ez nem igazán lenne tanácsos, félhangosan ki is nyilvánítja véleményét.*
- Azt hiszem nem lenne a legjobb ötlet...
*Lehet jobban járnának, ha vezetőjük a pánikrohamaival nem hívná fel rájuk a szörnyek figyelmét odalent. De rögtön érkezik az újabb ötlet: gyújtsák a házat az ellenségre. Quae nem is igazán tudja, mit gondoljon... Őszintén szólva vonakodik. Nem tudni mennyi ilyen féreg lapulhat a járatokban és ha kiözönlik mind őrjöngve... No és a zsákmány?
Végül az ötletet megvitatni sem marad idejük. Először nem tudja mi zavarja, de hamarosan feltűnik neki az émelyítő szag. Az lassan oly erőssé válik, hogy már csípi az ember lányának orrát. Szeme könnyezni kezd, de legalább az orrát próbálja védeni úgy, hogy karját elé szorítja. Egy alak tűnik fel a járatban, Quae fejében pedig szavak visszhangoznak, elméjét elborítják. De nem rántják magukkal annyira, hogy ne tudná értelmezni őket. Ő? Mint ilyen undormány? Neeem. Mielőtt még az émelygés térdre kényszerítené, a jelenés után hajítja tőrét. Ha nem is őt, de remélhetőleg az utána megjelenő alakok valamelyikét eltalálja. A nő nem igazán tudja kik, vagy mik azok - annyi biztos, hogy a jelenlét gonosz. A dobást leszámítva jelenleg túl sokmindenre nem igazán használható. Éppen térden állva igyekszik visszanyerni az irányítást, közben eszébe ötlik az eseményekhez képest túlzottan mulatságosnak tűnő gondolat: már egy ideje besötétedett, vajon miért csak most gyújtanak fáklyát? Körbehunyorog - de csak alakokat lát a sötétben. Nem lehet biztos benne, hogy humanoid vagy szörny.*
*Caram kérdésére egyszerűen nyomatékosan bólint. Ez felér egy határozott igennel, minek is fűzze tovább, több mondanivalója nincs, és amúgyis, ez Quae. Felrémlenek múltbeli kalandjai, az a szörny, nomeg a Vörös. De az _volt_. Most a _van_-ra kell koncentrálni.
Felérve újabb rövid megállót ejtenek meg. Az őr éppen a kísérőjüket igyekszik még jobban halálra rémíteni, de a nő szerint ez nem igazán lenne tanácsos, félhangosan ki is nyilvánítja véleményét.*
- Azt hiszem nem lenne a legjobb ötlet...
*Lehet jobban járnának, ha vezetőjük a pánikrohamaival nem hívná fel rájuk a szörnyek figyelmét odalent. De rögtön érkezik az újabb ötlet: gyújtsák a házat az ellenségre. Quae nem is igazán tudja, mit gondoljon... Őszintén szólva vonakodik. Nem tudni mennyi ilyen féreg lapulhat a járatokban és ha kiözönlik mind őrjöngve... No és a zsákmány?
Végül az ötletet megvitatni sem marad idejük. Először nem tudja mi zavarja, de hamarosan feltűnik neki az émelyítő szag. Az lassan oly erőssé válik, hogy már csípi az ember lányának orrát. Szeme könnyezni kezd, de legalább az orrát próbálja védeni úgy, hogy karját elé szorítja. Egy alak tűnik fel a járatban, Quae fejében pedig szavak visszhangoznak, elméjét elborítják. De nem rántják magukkal annyira, hogy ne tudná értelmezni őket. Ő? Mint ilyen undormány? Neeem. Mielőtt még az émelygés térdre kényszerítené, a jelenés után hajítja tőrét. Ha nem is őt, de remélhetőleg az utána megjelenő alakok valamelyikét eltalálja. A nő nem igazán tudja kik, vagy mik azok - annyi biztos, hogy a jelenlét gonosz. A dobást leszámítva jelenleg túl sokmindenre nem igazán használható. Éppen térden állva igyekszik visszanyerni az irányítást, közben eszébe ötlik az eseményekhez képest túlzottan mulatságosnak tűnő gondolat: már egy ideje besötétedett, vajon miért csak most gyújtanak fáklyát? Körbehunyorog - de csak alakokat lát a sötétben. Nem lehet biztos benne, hogy humanoid vagy szörny.*
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-10 18:02:27
Üzenet elküldve: 2012-11-10 18:02:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai - Hiúzok //
*Meglepődve tapasztalja, hogy senkinek sem akadályozza meg a térkép lenyúlásában, mindössze egy szúrós pillantás a jussa, az is Quaétől amiről nehéz eldönteni mennyire vehető komolyan. Így miután már a megfelelő helyen van, -vagyis Arzurel árnyékában- magában jót is mosolyog ezen. Ellenkező esetben ugyanis neki tuti az lett volna az első dolga, hogy magának követelje, s ha a pimasz szarka nem adja, hát elvenné erőszakkal. Na de piszok nagy szerencséje van, hogy társait nem ilyen fából faragták és a vezetővel, illetve a szörnyek kiűzésével vannak elfoglalva.
Aztán eszébe jut az is, hogy sosem volt még ilyen csinos fedezéke. "Olyan, mint egy őrangyal." Ívelnek édes mosolyra ajkai ahogy vet egy kósza pillantást az elf vállára, majd ismét a térképnek szenteli figyelmét. Nem csak azért, mert félti életét, vagy hogy esetleg valaki mégis meggondolja magát, hanem mert bármikor felforrósodhat lába alatt a talaj annyira, hogy ne legyen ideje nézelődni. A főbb vonalakat tehát még indulás előtt igyekszik elméjébe vésni. Sajnos túl sok időt nem szentelhet neki, előbb el kell tennie, minthogy a végére érne. Körülbelül az út felét sikerült nagyjából megjegyeznie, mielőtt fürgén összehajtaná, s szabad csizmája szárába süllyesztené. Azért oda, mert itt elég alacsonyan van, hogy ne tudják csak úgy észrevétlenül elcsórni...
A másikban egyébként tőre lapul épp, de ahelyett, hogy azért nyúlna, inkább egy fáklyát ránt elő. A bibi csak az, hogy a kovakövet már nem egy mozdulat előszedni. Azt pedig kötve hiszi, hogy ezek a szinte a semmiből előbukkanó 'kedves lénykék' tétlenül fogják várni, míg ő tüzet csihol. Nyel egy aprót, majd táskája oldalsó zsebében kezd kotorászni, hátha mégis sikerülne időben elővarázsolni. Ha nem akkor tűz nélkül fog vele hadonászni, egyelőre nincs jobb ötlete. Aggódva pillant hátra Arzurelre. Keze remeg, fülében még mindig a vezető fohásza cseng, s a bűztől émelyeg. Ennél jobban már nem is lehetne. Még a szemét is csípi ez a förtelmes szag. Nem sok hiányzik hozzá, hogy kikívánkozzon a gyík husi. Ha látná a Gwairdot biztosan felszínre törne, de jelenleg kíváncsiságától jobban buzog benne életösztöne.
"Lélegezz mélyeket."
Szívja tele tüdejét, s próbál valami szép, csillogó tárgyat maga elé képzelni. Vicces vagy nem Arzurel szeme villan be neki elsőként. Épp újfent elmosolyodna, mikor az idegen hang betámadja. Szabad kezével a fejéhez kap, s hátát a másikénak támasztja, mert ijedtében kissé megtántorodott. Úgy érzi lassan kicsúszik lába alól a talaj.
"Elég!"
Nyüszögi mellé halkan. Ám mire odanéz a hang gazdája kámforrá válik.
"Hasznos kiss trükk, ezt én is szeretném megtanulni. Mondjuk most azonnal."
Kerekednek el szemei az 'óriás' helyére kerülő Gwairdokra pislogva. Ennyi elég is, hogy elszálljon maradék bátorsága.*
- Remélem tudod azokat használni.
*Vigyorog Arzura, s gyorsan nekikezd a fáklyába életet lehelni, mert valahogy szeretne ő is hasznossá válni. Látja a másikon, hogy nem szándékozik előle egyhamar elillanni, tehát jó lenne ha legalább háta mögül nem kellene támadástól tartani...
"Gyerünk már, mi lesz?!"
May igyekszik remegését megfékezni és végre lángba borítani azt a nyavalyás eszközt, mielőtt még túl késő lenne...*
*Meglepődve tapasztalja, hogy senkinek sem akadályozza meg a térkép lenyúlásában, mindössze egy szúrós pillantás a jussa, az is Quaétől amiről nehéz eldönteni mennyire vehető komolyan. Így miután már a megfelelő helyen van, -vagyis Arzurel árnyékában- magában jót is mosolyog ezen. Ellenkező esetben ugyanis neki tuti az lett volna az első dolga, hogy magának követelje, s ha a pimasz szarka nem adja, hát elvenné erőszakkal. Na de piszok nagy szerencséje van, hogy társait nem ilyen fából faragták és a vezetővel, illetve a szörnyek kiűzésével vannak elfoglalva.
Aztán eszébe jut az is, hogy sosem volt még ilyen csinos fedezéke. "Olyan, mint egy őrangyal." Ívelnek édes mosolyra ajkai ahogy vet egy kósza pillantást az elf vállára, majd ismét a térképnek szenteli figyelmét. Nem csak azért, mert félti életét, vagy hogy esetleg valaki mégis meggondolja magát, hanem mert bármikor felforrósodhat lába alatt a talaj annyira, hogy ne legyen ideje nézelődni. A főbb vonalakat tehát még indulás előtt igyekszik elméjébe vésni. Sajnos túl sok időt nem szentelhet neki, előbb el kell tennie, minthogy a végére érne. Körülbelül az út felét sikerült nagyjából megjegyeznie, mielőtt fürgén összehajtaná, s szabad csizmája szárába süllyesztené. Azért oda, mert itt elég alacsonyan van, hogy ne tudják csak úgy észrevétlenül elcsórni...
A másikban egyébként tőre lapul épp, de ahelyett, hogy azért nyúlna, inkább egy fáklyát ránt elő. A bibi csak az, hogy a kovakövet már nem egy mozdulat előszedni. Azt pedig kötve hiszi, hogy ezek a szinte a semmiből előbukkanó 'kedves lénykék' tétlenül fogják várni, míg ő tüzet csihol. Nyel egy aprót, majd táskája oldalsó zsebében kezd kotorászni, hátha mégis sikerülne időben elővarázsolni. Ha nem akkor tűz nélkül fog vele hadonászni, egyelőre nincs jobb ötlete. Aggódva pillant hátra Arzurelre. Keze remeg, fülében még mindig a vezető fohásza cseng, s a bűztől émelyeg. Ennél jobban már nem is lehetne. Még a szemét is csípi ez a förtelmes szag. Nem sok hiányzik hozzá, hogy kikívánkozzon a gyík husi. Ha látná a Gwairdot biztosan felszínre törne, de jelenleg kíváncsiságától jobban buzog benne életösztöne.
"Lélegezz mélyeket."
Szívja tele tüdejét, s próbál valami szép, csillogó tárgyat maga elé képzelni. Vicces vagy nem Arzurel szeme villan be neki elsőként. Épp újfent elmosolyodna, mikor az idegen hang betámadja. Szabad kezével a fejéhez kap, s hátát a másikénak támasztja, mert ijedtében kissé megtántorodott. Úgy érzi lassan kicsúszik lába alól a talaj.
"Elég!"
Nyüszögi mellé halkan. Ám mire odanéz a hang gazdája kámforrá válik.
"Hasznos kiss trükk, ezt én is szeretném megtanulni. Mondjuk most azonnal."
Kerekednek el szemei az 'óriás' helyére kerülő Gwairdokra pislogva. Ennyi elég is, hogy elszálljon maradék bátorsága.*
- Remélem tudod azokat használni.
*Vigyorog Arzura, s gyorsan nekikezd a fáklyába életet lehelni, mert valahogy szeretne ő is hasznossá válni. Látja a másikon, hogy nem szándékozik előle egyhamar elillanni, tehát jó lenne ha legalább háta mögül nem kellene támadástól tartani...
"Gyerünk már, mi lesz?!"
May igyekszik remegését megfékezni és végre lángba borítani azt a nyavalyás eszközt, mielőtt még túl késő lenne...*
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-10 15:59:31
Üzenet elküldve: 2012-11-10 15:59:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//A barlang titka - Hiúz csapat//
*Nem kell sok, hogy megjelenését követően egy leányzó azon mód neki is ütközzön. Viszont, miután feladta mindenét, s csupán a pillanatnak fogja szentelni életét rögtönzött elhatározása után, nagyon is bájosnak hat a fiatal tolvaj, kiről mit sem tud. Illetve, a nevét már igen.*
- Akkor jobb lesz, ha velem maradsz.
*Hallatszik édesgető hangja, ahogy mögé ér a félvér. Annyit kivett még, hogy egy papiros, nevén nevezve, a térkép ahhoz került, ki úgy látszik, szívesen veszi társaságát.
A másik nő, ki felé is, s érezhetően a másik frissebb csapattag felé is biccent, viszonzást lelhet gesztusa felé, ahogy Arzurel éjfekete tincsektől terhes kobakja mozdul, egy hasonló biccentést megteremtve.
Az pedig, hogy az őrségből szalasztott gyilkos nem kívánja a maga közelébe az ingyen munkaerőt... Ha hallaná a férfi a gondolatait, bizonyára kiröhögné. Jelenlegi lelki állapota másra amúgy sem jó, minthogy a gyilkosok és halálkufárok arcába nevessen, a halálpillantásainak kereszttüzében pedig örömtáncot ropjon. Mit számít bármi is, hiszen az élet rövid és unalmas. Legyen benne élet, s tegyük meg, mit nem sajnálunk! Igaz, az nincs kedvére, hogy a fickó a félelemtől remegő 'vezetőt' be kívánja dobni oda, merre nem is túl régen egy csapat fenevad tért be, kikről lerítt, hogy veszélyesek. Bár, arra kíváncsi lenne, hogy egy önkéntes feladat, amire elvileg a többi tag jelentkezett, ő meg a másik jövevény, ki csak véletlen, s talán unalmuk űzésének okán csatlakoztak, miért is kerülnének tömlöcbe.
Caram felé egy mosolyával megfűszerezett biccentés, tetszetős a mélységi, kinek véleménye támogatja a csapattal maradását. Persze, ahhoz épp úgy ragaszkodna az elf, hogy a mögötte lévő félvér velük tartson. Amit a szeméről mondott, viszont is elmondhatná, hiszen a mézre emlékeztető szempár igazán gyönyörű volt, miként egy pillanatra tengerkék pillantása belemélyedt.
A felszólaló nő, kiből árad a természet ereje, egy egész jó ötlettel hozakodik elő. Már mondaná is örömmel, ajkai is elnyílnak, hogy feleletet adjon, s szót saját gondolatainak, mikor az érzés, mitől a vezető rettegéstől remegő imát kezd mormolni, őt is megérinti. Régen érzett küzdővágya a válasz elméjének, mitől két karja elkezd teste felé közeledni, hogy a fekete kabát alá vesszen a két csukló. A szag már elviselhetetlen, ki még nem járta meg több város csatornáját, hol az ürülék és vizelet a rothadó tettekkel és a veszett vadak átkos bűzével keveredik. Viszont már valami más, valami kellemetlen is rejtőzik benne, s ekkor megpillantja a szörnyet a barlang szájánál, honnan nem is túl régen jött el. De ez más, mint akik befelé tartottak. Sokkal inkább tűnik... Épp csak gondolt rá, ahogy a vezető kimondja. A vezető, a tudós, kinek a kísérletek talán elvehették az eszét, s magából is mocskos szörnyet kreált.
Elméjében undort keltő hang hallatszik, rosszabb, mint amit Ő szokott kelteni. Majd egy érdekes mimikai mozdulatot követően eltűnik, helyébe öt vérszomjasnak látszó fenevad lép. De nem mozdulnak. Arzu kezei pedig a két fegyverének markolatát ragadva, kirántva azokat, a hold fénye csillan a két pengén. Egy rövidebbnek számító kard, és egy igazán hosszú tőr. Majdnem egy kategória a két fegyver, de egy jó harcos tudja, hogyan kell kihasználni a rövid pengék nyújtotta gyors mozdulatokat. Ám a támadás még várat magára, nem tőr előre. Főleg, mert úgy érzi, míg a tolvajlány mögötte van, addig fontos volna ott is tartani, védve. Nem csupán mert a térképet ragadta magához, hanem mert kimondottan kedves, a bátorsága pedig, ha el is illan, szikrázó, macskaszemei ettől még mindig felsejlenek, anélkül, hogy háta mögé lesne a férfi.*
*Nem kell sok, hogy megjelenését követően egy leányzó azon mód neki is ütközzön. Viszont, miután feladta mindenét, s csupán a pillanatnak fogja szentelni életét rögtönzött elhatározása után, nagyon is bájosnak hat a fiatal tolvaj, kiről mit sem tud. Illetve, a nevét már igen.*
- Akkor jobb lesz, ha velem maradsz.
*Hallatszik édesgető hangja, ahogy mögé ér a félvér. Annyit kivett még, hogy egy papiros, nevén nevezve, a térkép ahhoz került, ki úgy látszik, szívesen veszi társaságát.
A másik nő, ki felé is, s érezhetően a másik frissebb csapattag felé is biccent, viszonzást lelhet gesztusa felé, ahogy Arzurel éjfekete tincsektől terhes kobakja mozdul, egy hasonló biccentést megteremtve.
Az pedig, hogy az őrségből szalasztott gyilkos nem kívánja a maga közelébe az ingyen munkaerőt... Ha hallaná a férfi a gondolatait, bizonyára kiröhögné. Jelenlegi lelki állapota másra amúgy sem jó, minthogy a gyilkosok és halálkufárok arcába nevessen, a halálpillantásainak kereszttüzében pedig örömtáncot ropjon. Mit számít bármi is, hiszen az élet rövid és unalmas. Legyen benne élet, s tegyük meg, mit nem sajnálunk! Igaz, az nincs kedvére, hogy a fickó a félelemtől remegő 'vezetőt' be kívánja dobni oda, merre nem is túl régen egy csapat fenevad tért be, kikről lerítt, hogy veszélyesek. Bár, arra kíváncsi lenne, hogy egy önkéntes feladat, amire elvileg a többi tag jelentkezett, ő meg a másik jövevény, ki csak véletlen, s talán unalmuk űzésének okán csatlakoztak, miért is kerülnének tömlöcbe.
Caram felé egy mosolyával megfűszerezett biccentés, tetszetős a mélységi, kinek véleménye támogatja a csapattal maradását. Persze, ahhoz épp úgy ragaszkodna az elf, hogy a mögötte lévő félvér velük tartson. Amit a szeméről mondott, viszont is elmondhatná, hiszen a mézre emlékeztető szempár igazán gyönyörű volt, miként egy pillanatra tengerkék pillantása belemélyedt.
A felszólaló nő, kiből árad a természet ereje, egy egész jó ötlettel hozakodik elő. Már mondaná is örömmel, ajkai is elnyílnak, hogy feleletet adjon, s szót saját gondolatainak, mikor az érzés, mitől a vezető rettegéstől remegő imát kezd mormolni, őt is megérinti. Régen érzett küzdővágya a válasz elméjének, mitől két karja elkezd teste felé közeledni, hogy a fekete kabát alá vesszen a két csukló. A szag már elviselhetetlen, ki még nem járta meg több város csatornáját, hol az ürülék és vizelet a rothadó tettekkel és a veszett vadak átkos bűzével keveredik. Viszont már valami más, valami kellemetlen is rejtőzik benne, s ekkor megpillantja a szörnyet a barlang szájánál, honnan nem is túl régen jött el. De ez más, mint akik befelé tartottak. Sokkal inkább tűnik... Épp csak gondolt rá, ahogy a vezető kimondja. A vezető, a tudós, kinek a kísérletek talán elvehették az eszét, s magából is mocskos szörnyet kreált.
Elméjében undort keltő hang hallatszik, rosszabb, mint amit Ő szokott kelteni. Majd egy érdekes mimikai mozdulatot követően eltűnik, helyébe öt vérszomjasnak látszó fenevad lép. De nem mozdulnak. Arzu kezei pedig a két fegyverének markolatát ragadva, kirántva azokat, a hold fénye csillan a két pengén. Egy rövidebbnek számító kard, és egy igazán hosszú tőr. Majdnem egy kategória a két fegyver, de egy jó harcos tudja, hogyan kell kihasználni a rövid pengék nyújtotta gyors mozdulatokat. Ám a támadás még várat magára, nem tőr előre. Főleg, mert úgy érzi, míg a tolvajlány mögötte van, addig fontos volna ott is tartani, védve. Nem csupán mert a térképet ragadta magához, hanem mert kimondottan kedves, a bátorsága pedig, ha el is illan, szikrázó, macskaszemei ettől még mindig felsejlenek, anélkül, hogy háta mögé lesne a férfi.*
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-09 20:16:18
Üzenet elküldve: 2012-11-09 20:16:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Szelíd
//A barlang titka//
* Kíváncsian nézi, hogy a hozott felszerelése hova kerül. May veszi el a legértékesebbet, hiszen a térkép pontos és érthető. Amit mondott a térképről az mind igaz, viszont a többi felfedezetlen járat, és nincs jelölve a rajzon. Hawul szavaira csak nagyot néz, azonban a következő szavakat ejti ki.*
-Igazán? Valóban azt akarja, hogy panaszt tegyek a tanácsnál? Akkor ne fenyegetőzzön. * Ő eldöntötte, hogy nem fog bemenni. Egyrészt csak hátráltatná őket, másik részt egyáltalán nem harcos. Ha a kezébe adnak egy kardot, akkor hadonászna mint a lepkegyűjtő a hálójával. Bízik abban, hogy a férfi nem fogja berángatni a barlangba.
~Most mit tegyek? Vár otthon a család. Mi lesz velük ha én meghalok?~ Nem mer belegondolni, így inkább magában gondolkozik, hogyan léphetne le. A megoldás egy egyenesen először bűz formájában érkezik. Az éjszakai madarak hirtelen elhallgatnak a környéken, és síri csend uralkodik a tájon. Feszültté válik a vezető, azonban ezúttal nem kezd el rángatózni, hanem fohászt kezd el mormolni. *
- Légy hozzánk irgalmas Ryalzrew, s mentsd meg minket a végzetünktől! Mert kegyelmed szent, és azt más be nem mocskolhatja. Mutass utat az elveszetteknek! Élj és élj örökké! * Mikor befejezte a fohászt, akkor a szag olyan erős, hogy émelygést és hányingert okoz. Talán úgy érzitek, hogy ezt nem múlja felül semmi, de tévedtek mert a levegő csípőssé válik. Sok idő nem kell ahhoz, hogy megpillantsátok a két méter magas Gwairdot, aki a barlang szájában jelenik meg. Süt róla, hogy régen valami tudós lehetett, mert a kocsonyás testén ott a ruhája. Hajdanán elf volt, de most már csak egy zselés valami.*
- Ott a vezérük! Őt kell megölni! * Kiált fel a bányász, azonban nem állja ki a bűz ellen a próbát, ezért az émelygéstől térdére esik, aztán a belső tartalma napvilágot lát. *
//Hiúz csoportnak //
* A lény szája mozog, azonban hang nem hagyja el a torkát. Nem sokkal utána az elmétekben felhangzanak a szavai.
~ Nem tanultátok meg a leckét? Múltkori csapat pórul járt, és az én seregembe álltak be. Miből képzelitek, hogy sikerrel jártok? ~ Gúnyos mosolyt próbál erőltetni ajkaira, azonban ez cseppet sem sikerül. Egy jó darabig némán áll a helyén, és ahogy jött, úgy távozik. Eltűnik a barlangban. Cserébe megjelenik öt Gwaird, majd gonosz pillantásukkal lesnek rátok. Várnak valamire.*
//Leopárd//
* Ti sem maradtok árván, mert mikor Dwahir megjelent, akkor egy Gwaird csapat érkezik meg. Heten vannak mint a gonoszok, és köztük van egy cikkcakkos fülü vezető. Rögtön fura hangokat ad ki csapatvezető,majd a beosztottai szemmel láthatóan felvesznek egy harci alakzatot. Nincs fegyverük, csak azok a veszélyes karmok és fogak. Vicsorognak és méregetik a mozgásotokat. Kommunikálnak egymással, és néha mutogatnak rátok. Úgy fest alkudoznak, hogy kinek melyik falat tetszik a legjobban.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.09 20:54:40
* Kíváncsian nézi, hogy a hozott felszerelése hova kerül. May veszi el a legértékesebbet, hiszen a térkép pontos és érthető. Amit mondott a térképről az mind igaz, viszont a többi felfedezetlen járat, és nincs jelölve a rajzon. Hawul szavaira csak nagyot néz, azonban a következő szavakat ejti ki.*
-Igazán? Valóban azt akarja, hogy panaszt tegyek a tanácsnál? Akkor ne fenyegetőzzön. * Ő eldöntötte, hogy nem fog bemenni. Egyrészt csak hátráltatná őket, másik részt egyáltalán nem harcos. Ha a kezébe adnak egy kardot, akkor hadonászna mint a lepkegyűjtő a hálójával. Bízik abban, hogy a férfi nem fogja berángatni a barlangba.
~Most mit tegyek? Vár otthon a család. Mi lesz velük ha én meghalok?~ Nem mer belegondolni, így inkább magában gondolkozik, hogyan léphetne le. A megoldás egy egyenesen először bűz formájában érkezik. Az éjszakai madarak hirtelen elhallgatnak a környéken, és síri csend uralkodik a tájon. Feszültté válik a vezető, azonban ezúttal nem kezd el rángatózni, hanem fohászt kezd el mormolni. *
- Légy hozzánk irgalmas Ryalzrew, s mentsd meg minket a végzetünktől! Mert kegyelmed szent, és azt más be nem mocskolhatja. Mutass utat az elveszetteknek! Élj és élj örökké! * Mikor befejezte a fohászt, akkor a szag olyan erős, hogy émelygést és hányingert okoz. Talán úgy érzitek, hogy ezt nem múlja felül semmi, de tévedtek mert a levegő csípőssé válik. Sok idő nem kell ahhoz, hogy megpillantsátok a két méter magas Gwairdot, aki a barlang szájában jelenik meg. Süt róla, hogy régen valami tudós lehetett, mert a kocsonyás testén ott a ruhája. Hajdanán elf volt, de most már csak egy zselés valami.*
- Ott a vezérük! Őt kell megölni! * Kiált fel a bányász, azonban nem állja ki a bűz ellen a próbát, ezért az émelygéstől térdére esik, aztán a belső tartalma napvilágot lát. *
//Hiúz csoportnak //
* A lény szája mozog, azonban hang nem hagyja el a torkát. Nem sokkal utána az elmétekben felhangzanak a szavai.
~ Nem tanultátok meg a leckét? Múltkori csapat pórul járt, és az én seregembe álltak be. Miből képzelitek, hogy sikerrel jártok? ~ Gúnyos mosolyt próbál erőltetni ajkaira, azonban ez cseppet sem sikerül. Egy jó darabig némán áll a helyén, és ahogy jött, úgy távozik. Eltűnik a barlangban. Cserébe megjelenik öt Gwaird, majd gonosz pillantásukkal lesnek rátok. Várnak valamire.*
//Leopárd//
* Ti sem maradtok árván, mert mikor Dwahir megjelent, akkor egy Gwaird csapat érkezik meg. Heten vannak mint a gonoszok, és köztük van egy cikkcakkos fülü vezető. Rögtön fura hangokat ad ki csapatvezető,majd a beosztottai szemmel láthatóan felvesznek egy harci alakzatot. Nincs fegyverük, csak azok a veszélyes karmok és fogak. Vicsorognak és méregetik a mozgásotokat. Kommunikálnak egymással, és néha mutogatnak rátok. Úgy fest alkudoznak, hogy kinek melyik falat tetszik a legjobban.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.09 20:54:40
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-11-08 16:04:28
Üzenet elküldve: 2012-11-08 16:04:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//A barlang titka//
- Igen, így is mondhatjuk.*Gleadyss őszintén visszamosolyog Caramra. Nem gondolta volna, hogy ez valaha is megtörténhet. Sosem bírta a lentieket. Talán most tehet egy kivételt. Yordira is vet egy fél pillantást, majd felegyenesedik. A vezetőjük láthatólag rendbe jön, mikor látja a szörnyeket továbbállni. Végignéz a többieken és bemutatkozik.*-Akivel még nem találkoztam, annak örvendek. Gleadyss a nevem. *hajtja meg a fejét kissé.
Hallgatja a vezető beszámolóját a szörnyekről, de nem igazán hatja meg az ember múltbéli szenvedése. Így hát közömbös arccal elindul a meredek lejtőn felfelé a többiek után. Régen járt már ilyen nehéz terepen, de jólesően mozgatja meg tagjait az emelkedőn. Igyekszik nem gondolni izmai sajgására, inkább eltereli mással a figyelmét. Fájó szívvel gondol vissza Rá. Nagyon reméli még lesz alkalma újra látni Őt. Mire felérnek a tetőre, tüdejét teleszívja friss levegővel, majd várja hogyan tovább. Meglepődve fogadja, hogy a vezető nem jön tovább velük. Nem veszi nagyon szívére, ha sikerül talán nekik sem kell bemenniük.
- Van egy ötletem. Nem szívesen másznék a szörnyek kezére, ha nem muszáj. Inkább füstöljük ki őket a barlangjukból és hívjuk ki őket nyílt terepre. *veti fel a tervét* - Gyújtsunk a barlang szájába tüzet és hagyjuk, hogy a füst beszálljon, ami remélhetőleg kiűzi a 'szépségeket' hozzánk.*magyarázza. Figyeli, vajon mit szólnak a többiek az ötletéhez. Végül a férfi cuccai közül kivesz a sötételf után szintén egy fáklyához való botot.* ~Sosem lehet tudni.~ *gondolja magában.*
- Igen, így is mondhatjuk.*Gleadyss őszintén visszamosolyog Caramra. Nem gondolta volna, hogy ez valaha is megtörténhet. Sosem bírta a lentieket. Talán most tehet egy kivételt. Yordira is vet egy fél pillantást, majd felegyenesedik. A vezetőjük láthatólag rendbe jön, mikor látja a szörnyeket továbbállni. Végignéz a többieken és bemutatkozik.*-Akivel még nem találkoztam, annak örvendek. Gleadyss a nevem. *hajtja meg a fejét kissé.
Hallgatja a vezető beszámolóját a szörnyekről, de nem igazán hatja meg az ember múltbéli szenvedése. Így hát közömbös arccal elindul a meredek lejtőn felfelé a többiek után. Régen járt már ilyen nehéz terepen, de jólesően mozgatja meg tagjait az emelkedőn. Igyekszik nem gondolni izmai sajgására, inkább eltereli mással a figyelmét. Fájó szívvel gondol vissza Rá. Nagyon reméli még lesz alkalma újra látni Őt. Mire felérnek a tetőre, tüdejét teleszívja friss levegővel, majd várja hogyan tovább. Meglepődve fogadja, hogy a vezető nem jön tovább velük. Nem veszi nagyon szívére, ha sikerül talán nekik sem kell bemenniük.
- Van egy ötletem. Nem szívesen másznék a szörnyek kezére, ha nem muszáj. Inkább füstöljük ki őket a barlangjukból és hívjuk ki őket nyílt terepre. *veti fel a tervét* - Gyújtsunk a barlang szájába tüzet és hagyjuk, hogy a füst beszálljon, ami remélhetőleg kiűzi a 'szépségeket' hozzánk.*magyarázza. Figyeli, vajon mit szólnak a többiek az ötletéhez. Végül a férfi cuccai közül kivesz a sötételf után szintén egy fáklyához való botot.* ~Sosem lehet tudni.~ *gondolja magában.*
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-10-31 22:13:21
Üzenet elküldve: 2012-10-31 22:13:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//A barlang titkai//
Örvendek, Nia. *biccent.
Nia reakcióját hallva elfojt egy gúnyoros mosolyt - vezetőjük így is, úgy is darabokban kerül haza, ha így folytatja, nem is lesz hozzá szüksége a csapat segítségére.
Amikor hátrapillantva meglátja Gleadysst, nem vesződik többé azzal, hogy ne mosolyogjon.*
Nocsak *mondja már-már nevetve.* Ismét együtt a verhetetlen trió... A kérdésedre válaszolva, azt hiszem, hős vezérünk lassan magához tér.
Mennyire kis járatokra ágazik el a barlang? *kérdezi ezután Quae-től.* Elég kicsik ahhoz, hogy szétváljunk? Úgy értem, elég keskenyek ahhoz, hogy két-három ember fel tudjon tartóztatni egy kisebb csoportnyi ilyen izét?
*Majd vezetőjükhöz fordul.*
Én is láttam már, ahogy ilyen-olyan szörnyek széttépnek valakit, közelebbi-távolabbi ismerőseimet. De a mélységben azt tanítják, hogy ha megfutamodsz, a lények legközelebb valaki mást ölnek meg, és az is valakinek a barátja lesz. Ha nem te magad. És még ha mi sikerrel járunk is, attól nem fognak elmúlni a rémálmaid, ugyanúgy fogsz rettegni, mint most. A félelmet csak úgy lehet legyőzni, ha szembenézel vele. Nevezz prédikáló vénasszonynak, ha akarsz, nekem aztán édes mindegy, attól még nem lesz kevésbé igaz, amit mondtam.
*Figyelmét ezzel az eléjük szórt holmikra fordítja. Eltesz egy fáklyának való botot és annyi élelmet, amennyi pótolja a pihenőnél elfogyasztottat. Annál többre, úgy gondolja, nem lesz szüksége - ha ki is fogynának a tartalékai, majdcsak talál valamit odalenn.
Két erős kar valóban elkél, ha már így lecsökkent a létszám *feleli Arzurelnek. Ami azt illeti, Caramnak kedve lenne elcserélni Mayt az újonnan érkezőre. Nincs ebben semmi személyes ellenérzés, csupán a lány tapasztalatlansága és ingatagnak tűnő bátorsága miatti aggodalom.
Nem vitatkozik Hawullal, de egyetértését sem fejezi ki - neki teljesen mindegy, velük tart-e reszketeg vezetőjük, vagy nem. Ha minden egyes alkalommal pánikba esik, amikor a lények megjelennek, talán jobb is, ha a felszínen marad, legalább nem rontja a csapat esélyeit.*
Örvendek, Nia. *biccent.
Nia reakcióját hallva elfojt egy gúnyoros mosolyt - vezetőjük így is, úgy is darabokban kerül haza, ha így folytatja, nem is lesz hozzá szüksége a csapat segítségére.
Amikor hátrapillantva meglátja Gleadysst, nem vesződik többé azzal, hogy ne mosolyogjon.*
Nocsak *mondja már-már nevetve.* Ismét együtt a verhetetlen trió... A kérdésedre válaszolva, azt hiszem, hős vezérünk lassan magához tér.
Mennyire kis járatokra ágazik el a barlang? *kérdezi ezután Quae-től.* Elég kicsik ahhoz, hogy szétváljunk? Úgy értem, elég keskenyek ahhoz, hogy két-három ember fel tudjon tartóztatni egy kisebb csoportnyi ilyen izét?
*Majd vezetőjükhöz fordul.*
Én is láttam már, ahogy ilyen-olyan szörnyek széttépnek valakit, közelebbi-távolabbi ismerőseimet. De a mélységben azt tanítják, hogy ha megfutamodsz, a lények legközelebb valaki mást ölnek meg, és az is valakinek a barátja lesz. Ha nem te magad. És még ha mi sikerrel járunk is, attól nem fognak elmúlni a rémálmaid, ugyanúgy fogsz rettegni, mint most. A félelmet csak úgy lehet legyőzni, ha szembenézel vele. Nevezz prédikáló vénasszonynak, ha akarsz, nekem aztán édes mindegy, attól még nem lesz kevésbé igaz, amit mondtam.
*Figyelmét ezzel az eléjük szórt holmikra fordítja. Eltesz egy fáklyának való botot és annyi élelmet, amennyi pótolja a pihenőnél elfogyasztottat. Annál többre, úgy gondolja, nem lesz szüksége - ha ki is fogynának a tartalékai, majdcsak talál valamit odalenn.
Két erős kar valóban elkél, ha már így lecsökkent a létszám *feleli Arzurelnek. Ami azt illeti, Caramnak kedve lenne elcserélni Mayt az újonnan érkezőre. Nincs ebben semmi személyes ellenérzés, csupán a lány tapasztalatlansága és ingatagnak tűnő bátorsága miatti aggodalom.
Nem vitatkozik Hawullal, de egyetértését sem fejezi ki - neki teljesen mindegy, velük tart-e reszketeg vezetőjük, vagy nem. Ha minden egyes alkalommal pánikba esik, amikor a lények megjelennek, talán jobb is, ha a felszínen marad, legalább nem rontja a csapat esélyeit.*
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-10-31 13:17:02
Üzenet elküldve: 2012-10-31 13:17:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 228
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
// A barlang titkai //
* Hawul legszívesebben felnyársalta volna a férfit, de ami késik nem múlik. Az emberek elég könynen magukra tudják haragítnai a gyilkost, s ennek épp most sikerült. Senkinek nem engedi, hogy kockáztassa az életét - csakis akkor, ha abba Hawul is rábólintott.
A férfinek nem tetszik, hogy még egy nő csatlakozik a csapathoz - persze férfinak sem örült volna -, főkként amiatt, hogy az elf csak úgy hozzájuk csapódott a semmiből. Ha ezeket a lényeket ember alkotta, úgy ennek a nőnek is lehet köze hozzájuk. Akár egy őr is lehet... Mindegy, ha így van hát ő is odalent marad.
Ismét egy órás séta következik, mely alatt Hawul csak arra tud gondolni, hogy milyen rémtetteket fog végbe vinni mikor visszaér a városba. Ezek után nyilván meg fogja érdemelni a kikapcsolódást.
A barlang bejáratánál Hawul mélyeket szív a frss levegőből mielőtt a föld alá kényszerülne, ám itt is kivehető a csúfságok ismerős szaga. Mikor a férfi azt fejtegeti, hogy nem jön le velük, s nagylelkűen felajánlja a felszerelését, Hawul elmosolyodik. Már nyitná is a száját, mikor még egy ismeretlen tűnik fel a színen. Ha az elf nőre a gyanú árnyáka vetült, akkor ezt a fiút teljesen be is borítja.
A gyilkos legszívesebben levágná azt a két erős kart és az elf hátába vágná, de a nagyszájú csitri látszólag máris közös nyelvet talál vele. Hawul kezdi unalmasnak találni a gondolatot, hogy valakit ott hagy a barlangban, de egyszerűen felbőszíti a társaság.
Vár még egy keveset, hátha még egy taggal bővül a társaság, akár a barlangból kilépve, de szerencsére nem történi ksemmi ilyesmi. Itt van hát az alkalom, hogy reagáljon a remegő 'vezetőjük' utasításaira:*
- Az őrség hatalma itt ugyan csekély, de mégis jelen van. Nem akarom erővel betuszkolni a barlangba * ó, dehogynem akarja * de megteszem, ha nem megy be önként.
* Hawul reméli, hogy nem kell tovább tépnie a száját és a többiek belátják, hogyha nem értenek egyet az őrség képviselőjével, úgy a városba visszaérve nem lesz nyugtuk, míg tömlöcbe nem kerülnek.*
A hozzászólás írója (Hawul Raan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.31 13:20:10
* Hawul legszívesebben felnyársalta volna a férfit, de ami késik nem múlik. Az emberek elég könynen magukra tudják haragítnai a gyilkost, s ennek épp most sikerült. Senkinek nem engedi, hogy kockáztassa az életét - csakis akkor, ha abba Hawul is rábólintott.
A férfinek nem tetszik, hogy még egy nő csatlakozik a csapathoz - persze férfinak sem örült volna -, főkként amiatt, hogy az elf csak úgy hozzájuk csapódott a semmiből. Ha ezeket a lényeket ember alkotta, úgy ennek a nőnek is lehet köze hozzájuk. Akár egy őr is lehet... Mindegy, ha így van hát ő is odalent marad.
Ismét egy órás séta következik, mely alatt Hawul csak arra tud gondolni, hogy milyen rémtetteket fog végbe vinni mikor visszaér a városba. Ezek után nyilván meg fogja érdemelni a kikapcsolódást.
A barlang bejáratánál Hawul mélyeket szív a frss levegőből mielőtt a föld alá kényszerülne, ám itt is kivehető a csúfságok ismerős szaga. Mikor a férfi azt fejtegeti, hogy nem jön le velük, s nagylelkűen felajánlja a felszerelését, Hawul elmosolyodik. Már nyitná is a száját, mikor még egy ismeretlen tűnik fel a színen. Ha az elf nőre a gyanú árnyáka vetült, akkor ezt a fiút teljesen be is borítja.
A gyilkos legszívesebben levágná azt a két erős kart és az elf hátába vágná, de a nagyszájú csitri látszólag máris közös nyelvet talál vele. Hawul kezdi unalmasnak találni a gondolatot, hogy valakit ott hagy a barlangban, de egyszerűen felbőszíti a társaság.
Vár még egy keveset, hátha még egy taggal bővül a társaság, akár a barlangból kilépve, de szerencsére nem történi ksemmi ilyesmi. Itt van hát az alkalom, hogy reagáljon a remegő 'vezetőjük' utasításaira:*
- Az őrség hatalma itt ugyan csekély, de mégis jelen van. Nem akarom erővel betuszkolni a barlangba * ó, dehogynem akarja * de megteszem, ha nem megy be önként.
* Hawul reméli, hogy nem kell tovább tépnie a száját és a többiek belátják, hogyha nem értenek egyet az őrség képviselőjével, úgy a városba visszaérve nem lesz nyugtuk, míg tömlöcbe nem kerülnek.*
A hozzászólás írója (Hawul Raan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.31 13:20:10
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-10-31 12:36:55
Üzenet elküldve: 2012-10-31 12:36:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai //
*Miután úgy tűnik kaptak még egy esélyt, hogy ne baltázzák el a küldetést, Quae csalódottan tér vissza a csapathoz.*
- Szívesen...
*Morogja 'vezetőjüknek'. Az biztos, hogy többet nem számíthat arra, hogy megmenti a bőrét. Bár ezzel nem csak neki tett szívességet, hanem a többieknek is. Ha most fedik fel őket, végleg elveszítik a meglepetés erejét és a feltételezhető túlerővel szemben nagy valószínűséggel ott hagyják a fogukat. De túl kell lépnie a sérelmen, hát csatlakozik Caram és az ismeretlen által elkezdett eszmefuttatáshoz. A mélységi megállapítására bólint, a névtelen nőére szintén.*
- Egyetértek. Ki kell használnunk azt, hogy nem számítanak ránk. És feltételezem ezek, legyenek akármik is, sokkal jobban ismerik a barlangokat, mint mi. Így máris hátránnyal indulunk...
*Kis szünet, száját beharapva még átgondol néhány dolgot.*
- És mellesleg... Én már jártam itt, nem sokkal a száj után a járatok elágaznak. Kisebb csoportokban hatékonyabbak lehetünk. Akár sarokba is szoríthatjuk őket.
*Ezzel befejezettnek tekinti saját szerepét, visszatér May mellé - még mindig őt érzi a legkevésbé távol. És már indulnak is. Valóban, a terep nem könnyű, nem nevezhető délutáni kis túrának. Az emelkedő roppant meredek, néhol teljesen el is tűnik az ösvény. Még Quae-t is megizzasztja, de természetesen igyekszik nem kimutatni, így az alatt az egy óra alatt csakis azzal van elfoglalva, hogy a légzésére figyeljen és enyhítse a szúró fájdalmat az oldalában. Áldja saját magát, hogy lábbelinek nem vékony talpú csizmát választott. De végre, valahára megérkeznek (bár az az idő az egy óra többszörösének érződik). Vezetőjük újra magához ragadja a szót. Őt hallgatva Quae fél szemöldöke feljebb szalad, arról nem volt szó, hogy ő nem jön velük tovább. De figyel, semmi fontosat nem akar elszalasztani. Fejébe vési a neveket 'Dwahir Arran, Gwaird'. A felszerelésből lecsap a kötélre, magára aggatja, hogy jobb válla és dereka bal oldala körül tekeredjen. Eközben May felé lövell egy megjátszott szemrehányó pillantást. Így, hogy már nála a térkép, ragaszkodni fog hozzá, hogy vele tartson. Ha odalent eltévednek, azon nyomban el is áshatják magukat.
Indulás előtt még utoljára körbetekintve a csapaton, észreveszi, hogy két új jövevény is csatlakozott hozzájuk, méghozzá két elf. A legújabb érkezőnek biccent és így az üdvözléssel a két erős karra vonatkozó véleményét is letudta. Végül a nő megáll a barlang szájánál, jelezve, ő készen áll.*
*Miután úgy tűnik kaptak még egy esélyt, hogy ne baltázzák el a küldetést, Quae csalódottan tér vissza a csapathoz.*
- Szívesen...
*Morogja 'vezetőjüknek'. Az biztos, hogy többet nem számíthat arra, hogy megmenti a bőrét. Bár ezzel nem csak neki tett szívességet, hanem a többieknek is. Ha most fedik fel őket, végleg elveszítik a meglepetés erejét és a feltételezhető túlerővel szemben nagy valószínűséggel ott hagyják a fogukat. De túl kell lépnie a sérelmen, hát csatlakozik Caram és az ismeretlen által elkezdett eszmefuttatáshoz. A mélységi megállapítására bólint, a névtelen nőére szintén.*
- Egyetértek. Ki kell használnunk azt, hogy nem számítanak ránk. És feltételezem ezek, legyenek akármik is, sokkal jobban ismerik a barlangokat, mint mi. Így máris hátránnyal indulunk...
*Kis szünet, száját beharapva még átgondol néhány dolgot.*
- És mellesleg... Én már jártam itt, nem sokkal a száj után a járatok elágaznak. Kisebb csoportokban hatékonyabbak lehetünk. Akár sarokba is szoríthatjuk őket.
*Ezzel befejezettnek tekinti saját szerepét, visszatér May mellé - még mindig őt érzi a legkevésbé távol. És már indulnak is. Valóban, a terep nem könnyű, nem nevezhető délutáni kis túrának. Az emelkedő roppant meredek, néhol teljesen el is tűnik az ösvény. Még Quae-t is megizzasztja, de természetesen igyekszik nem kimutatni, így az alatt az egy óra alatt csakis azzal van elfoglalva, hogy a légzésére figyeljen és enyhítse a szúró fájdalmat az oldalában. Áldja saját magát, hogy lábbelinek nem vékony talpú csizmát választott. De végre, valahára megérkeznek (bár az az idő az egy óra többszörösének érződik). Vezetőjük újra magához ragadja a szót. Őt hallgatva Quae fél szemöldöke feljebb szalad, arról nem volt szó, hogy ő nem jön velük tovább. De figyel, semmi fontosat nem akar elszalasztani. Fejébe vési a neveket 'Dwahir Arran, Gwaird'. A felszerelésből lecsap a kötélre, magára aggatja, hogy jobb válla és dereka bal oldala körül tekeredjen. Eközben May felé lövell egy megjátszott szemrehányó pillantást. Így, hogy már nála a térkép, ragaszkodni fog hozzá, hogy vele tartson. Ha odalent eltévednek, azon nyomban el is áshatják magukat.
Indulás előtt még utoljára körbetekintve a csapaton, észreveszi, hogy két új jövevény is csatlakozott hozzájuk, méghozzá két elf. A legújabb érkezőnek biccent és így az üdvözléssel a két erős karra vonatkozó véleményét is letudta. Végül a nő megáll a barlang szájánál, jelezve, ő készen áll.*
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Krenkataur barlangrendszer
Üzenet elküldve: 2012-10-31 00:47:25
Üzenet elküldve: 2012-10-31 00:47:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Szelíd
// A barlang titkai //
*Olybá tűnik a csapatban lassacskán kialakulnak az erőviszonyok. Alkalmi barátságok köttetnek, s zilálódnak hamarosan szét a kapzsiság vagy veszély bűvkörében, ám ami Quét illeti, másnak tűnik. A nő őszinte, s ez tetszik neki. Ritka kincs manapság az ilyesmi, sajnos neki ritkán adatik meg hogy éljen vele még így mosoly szinten is, ennek ellenére amit villant feléje tényleg az. *
- Köszi. *Vesz el két szemet amolyan jelzésértékűen, meg mert kíváncsi volt az ízükre. Aztán meglepődve tapasztalja egész jól összeillik a gyíkhússal, bár ízlését tekintve mindig is különös szerzetnek tartották. Kár, hogy nem sokáig élvezheti az ízek (disz)harmóniáját, mert jönnek azok a cakkos fülűek, viszont az némiképp elégtétellel tölti el, hogy annyira jól sikerült lopóznia, hogy még társai sem vesznek róla tudomást.
Míg ők vagy magukkal, vagy a vezetővel vannak elfoglalva May vállat von, visszahúzódik és tovább tömi a fejét kihasználva még ezt a néhány nyugis percet. Legalább addig sem kísérti őt 'Büdöske' tekintete. Így a háttérben falatozgatva továbbra is guggolva nézi végig mit tesznek a családapával, mint korábban megtudták. A 'Nevesincs ' nő reakciója azért meglepi, de egyben szórakoztatja is. Aranyosan el is mosolyodik, míg észbe nem kap és elfojtja a grimaszt. Még egy utolsó falat, pár korty víz, mert ahogy elnézi lassan dűlőre jutnak.*
- Nem lehetett valami szép. *Fűzi hozzá mintegy csak magának a vezető monológjához. S már már kezdene együtt érezni vele, mikor előhozakodik őrült ötletével. "Hát meg van ez kergülve?! Én ugyan le nem megyek oda azokhoz a felszíni faló fajzatokhoz." Húzza el száját nemtetszése jeléül, de ennek ellenére mégis tovább megy, igaz egész úton azzal korholja magát elment az épp esze, ezeknél még az a pár fickó is jobb odalenn. Legrosszabb esetben elszórakoznak vele és megverik, ezek meg _megesziiik_. Brr... bele is borzong, de az arany is kellene, meg az sem ártana, ha találna a csapatban valakit akivel később is bandázhatna. S mint olyan May esze élesen vág, mint a penge. Mi az amije nincs még, elengedhetetlen a túléléshez egy barlangrendszerben, s csak egy leledzik belőle? "TÉRKÉP." Csillan fel szeme, majd tolvajösztöneitől vezérelve igyekszik gyorsan elcsaklizni és ha sikerül pár lépést egyből hátrál vele. Így ütközik az erdőből érkező elfbe (Arzurel).*
- Ő... szia. Szépek a szemeid. *Pillant fel rá mosolyogva.*
- May vagyok. *Húzódik mögé, hogy élő fedezékként használja a férfit.*
- Két erős kar most tényleg jól jönne. *Pillant a többiekre.*
*Olybá tűnik a csapatban lassacskán kialakulnak az erőviszonyok. Alkalmi barátságok köttetnek, s zilálódnak hamarosan szét a kapzsiság vagy veszély bűvkörében, ám ami Quét illeti, másnak tűnik. A nő őszinte, s ez tetszik neki. Ritka kincs manapság az ilyesmi, sajnos neki ritkán adatik meg hogy éljen vele még így mosoly szinten is, ennek ellenére amit villant feléje tényleg az. *
- Köszi. *Vesz el két szemet amolyan jelzésértékűen, meg mert kíváncsi volt az ízükre. Aztán meglepődve tapasztalja egész jól összeillik a gyíkhússal, bár ízlését tekintve mindig is különös szerzetnek tartották. Kár, hogy nem sokáig élvezheti az ízek (disz)harmóniáját, mert jönnek azok a cakkos fülűek, viszont az némiképp elégtétellel tölti el, hogy annyira jól sikerült lopóznia, hogy még társai sem vesznek róla tudomást.
Míg ők vagy magukkal, vagy a vezetővel vannak elfoglalva May vállat von, visszahúzódik és tovább tömi a fejét kihasználva még ezt a néhány nyugis percet. Legalább addig sem kísérti őt 'Büdöske' tekintete. Így a háttérben falatozgatva továbbra is guggolva nézi végig mit tesznek a családapával, mint korábban megtudták. A 'Nevesincs ' nő reakciója azért meglepi, de egyben szórakoztatja is. Aranyosan el is mosolyodik, míg észbe nem kap és elfojtja a grimaszt. Még egy utolsó falat, pár korty víz, mert ahogy elnézi lassan dűlőre jutnak.*
- Nem lehetett valami szép. *Fűzi hozzá mintegy csak magának a vezető monológjához. S már már kezdene együtt érezni vele, mikor előhozakodik őrült ötletével. "Hát meg van ez kergülve?! Én ugyan le nem megyek oda azokhoz a felszíni faló fajzatokhoz." Húzza el száját nemtetszése jeléül, de ennek ellenére mégis tovább megy, igaz egész úton azzal korholja magát elment az épp esze, ezeknél még az a pár fickó is jobb odalenn. Legrosszabb esetben elszórakoznak vele és megverik, ezek meg _megesziiik_. Brr... bele is borzong, de az arany is kellene, meg az sem ártana, ha találna a csapatban valakit akivel később is bandázhatna. S mint olyan May esze élesen vág, mint a penge. Mi az amije nincs még, elengedhetetlen a túléléshez egy barlangrendszerben, s csak egy leledzik belőle? "TÉRKÉP." Csillan fel szeme, majd tolvajösztöneitől vezérelve igyekszik gyorsan elcsaklizni és ha sikerül pár lépést egyből hátrál vele. Így ütközik az erdőből érkező elfbe (Arzurel).*
- Ő... szia. Szépek a szemeid. *Pillant fel rá mosolyogva.*
- May vagyok. *Húzódik mögé, hogy élő fedezékként használja a férfit.*
- Két erős kar most tényleg jól jönne. *Pillant a többiekre.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 965-984