Kikötő - Szolgálati terület
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 20 (381. - 389. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

389. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-13 22:34:17
 ÚJ
>Reyraa Drae'nna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Keménykedések//

*Szeme sarkából látja az érkező alakot, így befejezi a mozdulatsort, és ránéz a jövevényre. Nem szokott hozzá, hogy edzés közben bárki megzavarja, mert általában egyedül gyakorlatozott, távol mindenkitől, ráadásul az éj leple alatt. Első gondolata, hogy biztos Khul lépett be, hiszen belőle nézné még ki, hogy néhanapján lejár gyakorolni. A zsoldos helyett viszont egy mélységi nővel találja szemben magát. Nem emlékszik, hogy látta-e már ezt az alakot, mert nincs itt régóta, és a fél személyzetnek nemigen tudja még a nevét. Lehet, hogy eddig elkerülték egymást. Úgy néz ki, a másik kormos is testőrféle lehet, mert Sellők nem gyakran járnak ide, hogy botokkal hadonásszanak.*
-Nem zavarsz...
*Feleli halkan, miközben egy izzadságcsepp legördül a homlokán, és egyenesen a szeme sarkába cseppen. Belevág még párat a zsákba, majd úgy dönt, megunta. A durva, nehéz csomag nem is hasonlítható az elő szövethez, és csontokhoz, így nem látja több értelmét az ütlegelésnek, rendesen bemelegedett, és legalább átvett néhány formát.
Inkább a másik mozdulatait kezdi figyelni, és szokása szerint kielemezni, megfejteni a természetét. Mielőtt azonban túlságosan belemélyülne az esetleg zavaró bámulásba, azért odavet egy bemutatkozást.*
- Reyraa vagyok, nem emlékszem hogy találkoztunk volna. Elég új vagyok még itt.
*Majd hirtelen, mint valami isteni szikra, bevillan neki egy fantasztikus ötlet. Itt vannak, ketten, mélységi nők, valószínű testőrként, vagy egyéb őrként dolgoznak. És hát lehetr ugyan a falat, a zsákot, vagy az elképzelt ellenfeleket támadni, azon kívül, hogy erősít, sok mindenben nem segít. Miért ne harcolhatnának egymással, persze csak baráti, biztonságos körülmények között, nem okozva különösebb sérülést a másiknak... Fel is veti az ötletét, felkészülve persze a nemleges válaszra, mert kötve hiszi, hogy bárki könnyen belemegy egy hús-vér küzdelembe egy idegennel. De egy próbát megér.*
- Esetleg edzhetnénk együtt. Hogy bottal, vagy puszta kézzel, az nekem mindegy, de eléggé meguntam a zsák ütögetését, vagy a levegő szeletelését.


388. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-13 20:37:57
 ÚJ
>Dreyia Linkelstar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Keménykedések//

*Reggel edzései kezdenek kevesek lenni, így időszer kipróbálni az új edzőtermet. A mozgás és az erősítés számára mindennapos, bár nem épp munkakövetelmény volt. Most testőrként, és esetleges orvgyilkosként igencsak hasznát látja. Na meg könnyebbé teszi az életét ha épületekre kell felmásznia. Az útja rövid hisz a szolgálati terület lépcsőjét használja, elkerülve a vendégeket. Belépve a helységbe Reyt találja, aki épp zsákol, bár kérdés vajon miért is. Vagy lemaradt valamiről szándékai ellenére és lett még egy női testőr? Ez mondjuk, jó lehet, hisz ki gondolná róluk, hogy harcosok is. Bár ha tekinti a második közös pontot, azaz azt a tényt, hogy sötételfek, nos, ténnyé emeli a fegyverhasználatot. Belép a terembe, és int a lány felé.*
-Üdv csak fojtasd nem szeretnélek megzavarni az edzésedben.
*A fegyver állványhoz lép, levesz egy hosszú-botot, és a nyílt tér felé veszi útját. Hogy miért ezt választotta gyakorlásnak? Még ez áll legközelebb a seprűhöz, no meg általános fegyver is, az is szempont hogy nem feltétlen gyilkos eszköz. Lassú mozgással kezdi az edzését, az alap mozdulatok ismétlésével. Nem siet el semmit, hisz nem rohanni kell, hanem felépítenie a mozdulatokat. Közben figyeli a lány mozdulatait is, hisz ahogy elnézi, ő sem kezdői*



387. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-13 19:45:52
 ÚJ
>Reyraa Drae'nna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Keménykedések//

*Meglehetősen ínyére van az új edzőterem, nincs is kellemesebb kikapcsolódás egy jó kemény gyakorlatozásnál. Szereti a teste határait feszegetni, fizikai tűrőképességét tesztelni, és mindezeket a határokat egyre tágítani, folytonos edzéssel kijjebb és kijjebb tolni. Mint legtöbb szabadidejében, most is a teremben találja magát, készen állva arra, hogy akár a végkimerülésig nyüstölje izmait.
Legutóbb a célzást gyakorolta, csak hogy felelevenítse tudását, néhányszor belevágja dobótőrét a céltábla közepébe, majd más irányba kezd nézelődni. Megállapodik szeme a fellógatott homokzsákon. Bár orgyilkosi pályafutása alatt nem igen volt szüksége közelharci tudásra, mert általában elégnek bizonyult egy jól irányzott dobás, most, testőrként vagy miként szüksége lehet erre tudásra. Ki tudja, mikor kell valakit kibunyózni a Sellőházból.
Mindig is szerette a pusztakezes harcot, igyekezett nem elhanyagolni, de Rey elég kritikus, főleg saját magával szemben, és nem érzi magát elég jónak ezen a területen. Így hát nekivetkőzik, és elkezdi osztogatni a begyakorolt formákat. Persze egy homokzsák nem helyettesít egy hús-vér ellenfelet, lehet hogy éles helyzetben majd mit sem érnek ezek a mozdulatsorok, de meg kell elégednie a terem nyújtotta lehetőségekkel. Belekezd hát, visszhangzik a falak között a kemény ütések tompa puffanása. Bal horog, jobb horog, átlós térdrúgás, felütés, egyenes rúgás... Ha valamit elvét, kijön a ritmusból, vagy akár egy pillanatra is elveszti egyensúlyát, elölről kezdi a mozdulatsort.*




386. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-13 17:44:04
 ÚJ
>Nalaeä Phyrra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Carlotteia, Nalaeä//

- Én csak ezt a nevét hallottam *szabadkozik.* - Egy kicsit olyan, mintha a legszebb kerti rózsát és a legszerényebb réti pipacsot oltották volna eggyé. Kedves, légies szirmú virág. Az illata nagyon visszafogott. *Igyekszik minél pontosabban leírni, hogy Carlotteia ráismerjen, ha esetleg csak arról van szó, hogy itt más néven illetik.* - Sokféle színben van. A hófehértől a cirmoson át az egészen sötét liláig. Egy száron akár hat-nyolc virágot is hoz. *A miért kérdésén egy kicsit elgondolkodik, de azért hamar válaszol.* - Szeretem, mert az alázatos szépség követe, ami mosolyt csal a lélekbe.
*A házasság és a körülmények ecsetelése egy kicsit szíven üti. ~De...~ csúszik ki a száján majdnem az eskü kapcsán valami, ám még idejében csendre inti magát. Ebbe neki aligha lenne beleszólása, de úgy gondolja, hogy az asszonynak azért igenis lennének kötelezettségei a férje felé, mert úgy van rendjén, de Carlotteával kapcsolatban nem nagyon tudja, hogyan kéne vélekednie. Ő nem olyan, mint Nalaeä. Ha muszáj lenne, akkor se tudná magukat egy kalap alá venni. Darelld úrnak is biztos nehéz lehet egy ilyen helyzetben. Lehet, hogy ez lenne a probléma forrása? ~Ha valaki nem veszi komolyan az esküt.~ Lehet, hogy Darelld úr másnál keresett volna örömöket? De a férfiaknak vannak bizonyos igényeik, ez nyilvánvaló. Ezt nem lehet nekik felróni. Bár egy jó férj a szeretői mellett nem feledkezik meg az asszonyáról sem. Carlotteia erős jellem. Ez nehéz lehet egy férfinak, hiszen eredendően ők rendeltettek arra, hogy a döntéseket meghozzák és rendelkezzenek a fontos dolgokban. Egy ilyen asszonyhoz nem akármilyen férj kell, nem vitás. A férfiak nem viselik jól az elvárásokat, mert azok nem is hozzájuk lettek kitalálva. Bizony ez kemény dió. A leírásból viszont egészen úgy tűnik, hogy Darelld úr méltó párja lehetne Carlotteiának. Nem tud rájönni a félresiklás okára. Sem az okára sem a megoldás kulcsára sajnos.*
- Persze, mehetünk *bólint mindjárt. Röstelli magát, amiért ilyen figyelmetlen volt. Ha meghűlne, az nagyon rossz fényt vetne rá. Ő is felkel, s ha a nő elindul, a nyomában lépdelve válaszol.*
- Ó, Faraonn nagyúr, ő rendkívül nemes lelkű gazdám volt. Kegyéből volt tető a fejem felett. Etetett, ruházott, taníttatott. Jó életem volt a szolgálatában és ezért mindig hálás leszek. Csekély viszonzás mindezért, amit a kedvében járva adhattam.


385. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-12 22:53:57
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Új hajnal jő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Még csak puha mancsú ragadozókként ölelkeznek fészkükben. Kellemesen borzolt kedéllyel dörgölőznek, türelmesebben, mint a párzásra készülő nagymacskák. Számára is úgy tűnik, mintha egy élettel ezelőtt lettek volna utoljára együtt, olthatatlan éhség kínozza Ralas iránt. Ráborul ajkaira, kóstolgatja és csalogatja. Mohón csillogó szemmel, kivillanó fogakkal mosolyog rá, mikor szavait félreérti, és ennek mentén teste az árulójává válik. Nem igazítja ki a gondolatot, kedvére van az értelmezés, és az érintés is, mellyel lebuktatják forrongó hevét.*
- Igen… akarok… akarlak!
*Suttogja felindultan, és a szájára tapad ajkaival. Az ajánlat kedvező fogadtatásra talál, összevillan tekintetük. Zam kissé ráncolja a szemöldökét a tiltott szóra, de válaszra nyíló ajkait gyorsan lepecsételik, és megölelik, mielőtt egyetlen hang elhagyná a száját.*
- Rosszfiú…
*Harap azért rá Ralas alsó ajkára kissé, mikor elereszti.*
- Ezért büntetést érdemelsz.
*Ragadozópillantással mászik fölé, és kezd lejjebb csúszni, kezével és hajával simogatón követve útját. Egy csók éri a hasán Ralast, a szemkontaktust Zam nem próbálja megszakítani, látni akarja a hatást, az epekedést, egy csipetnyi gyötrelmet is talán. Lejut az ágyékához, ujjbegyei megcirógatják a peckesen várakozót. Lassan, lágyan, közben Ralas arcát nézi továbbra is. Forrónak és érzékenynek találja férfiasságát.*
- Melege lehet szegénynek...
*Gonosz mosoly után ajkait csücsöríti, finoman ráfúj. Aztán lassan közelebb hajol, és ajkaival puhán érinti több ponton is, kezével mindeközben a másik oldalról simogatva. Édesen égeti ajkát minden lassan hintett csók. Legfelül fejezi be, tekintete megint a férfiét keresi, mennyire vesztette el már az önuralmát, feszítheti-e még tovább a húrt, ahogy ő szokta. Ha igen, akkor szemeit lehunyva, ajkait nyitva hajol rá, hogy megízlelje vágyait, érezze szíve lüktetését a vastagon erezett bőrön, apró rezdüléseit, melyekkel reagál érintésére. Nem siet, és olykor hagy pihenőt is, nem a gyors örömöket célozza, ínyencségeket szán a férfinak, mik őt is elégedettséggel és vágyakozással töltik el. Ha Ralas kívánná is a továbblépést, lassan mászna rá, és kedvesen, hosszú csókot váltana vele, hogy forró hevületük egy percnyi pihenőt kapjon, mert még mindig szeretné csendben intézni a dolgokat.*


384. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-12 21:40:30
 ÚJ
>Carlotteia Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Carlotteia, Nalaeä//

- Szellőrózsa?
*Emelkednek meg a szemöldökei, és megpróbál emlékeiben kutatni, hogy az miképpen nézhet ki. Sajnos nem találja a megoldást, ezért egy kis felvilágosítást kér róla.*
- Nagyon szép a hangzása. A neve alapján légiesnek és illatosnak képzelem. Ez pontosan milyen virág, ismerhetem másik nevén? És miért éppen ez a kedvenced?
*Talán a kert, talán a tündér hatása teszi, vagy még valószínűbb, hogy a kettő együtt, de kezd oldódni a görcsössége, egy kicsit megfeledkezik a problémáiról, és egészen érdekelni kezdi ez a nőies csevegés és ismerkedés, mintha csak társalkodónők lennének. Mosolya is felszabadultabb, míg a választ hallgatja. Persze a férfiak említése visszazökkenti a valóságba, hiszen mindazzal kapcsolatos, mely lelkének zaklatottságáért felelős.*
- Ez csak egy szófordulat volt.
*Legyint az eskü kapcsán, és komor arckifejezést ölt.*
- Nincs szükség válásra, ha valaki nem veszi komolyan az esküt. Évek óta nem osztjuk meg az életünket.
*Nem tudja még, melyik csilingelő kacajú báltündért fogja látni a férfi nyakában lógva, vagy az ölében kuncogni, de az biztos, hogy forrni fog tőle a vére. Nala még új itt, ezért nem lehet Darelld kedvese, de nincsenek olyan illúziói, hogy egy férfi éveket tölt magányosan ennyi kísértés közepette, mikor asszonya visszatértét valószínűleg már nem reméli. Talán most is azzal a lánnyal van, azért nem találkoztak még. A gondolatra is összepréseli ajkait. Nala bámulatos érzékenységgel vizsgálja társa lelkét, de maga Sryl se tudná megmondani, hogy mi lesz. Már akkor se volt könnyű, mikor fogta a sátorfáját, ennyi idő távlatából pedig a sérelmek engesztelhetetlenül visszatérhetnek. Mintha csak ráérezne gondolataira, kényes kérdés hangzik el, de legalább kizökkenti értelmetlen árnyékharcából egy arctalan szőkével. Töprengőn néz a tündér szép ívű szemeire.*
- Hogy miért most? Úgy érzem, most érett meg rá a helyzet.
*Bonyolult ügy ez, nem kívánja problémáival terhelni Nalát, és röviden ennél jobban nem tudna felelni rá. Tekintete elréved az apró tavacska felé, ahol csobog egy vékony erecske. A víz felszínén kedvesen táncol a fáklyafény, de a csillagos égbolt ebben a szögben nem tükröződik benne. A következő kérdésre szakítja el pillantását ismét, immár nyugodtabban, bár a válasz előtt egy nagyot sóhajtva hajtja le a fejét, és kezeit megtámasztja a padon maga mellett, bokáit pedig keresztezi egymáson.*
- Nehéz pártatlanul nyilatkoznom róla, de azért megpróbálom.
*Mosolyog Nalára. Láthatóan nehezen dönti el, hol kezdje a dolgot, de végül megszólal egy sóhaj után.*
- Darelld erős férfi. A szó minden értelmében. Olyan, akiről elhiszed, hogy amit a fejébe vesz, azt maradéktalanul keresztülviszi minden akadályon. Komoly, lojális és fegyelmezett a munkájában.
*Itt egy kicsit megfeszül a szája.*
- Nem egy fecsegő típus, viszont nagyon figyel mindenkire, ezért könnyen kelt maga iránt bizalmat. A humorérzéke viszont elég gyatra tud lenni.
*Húzódik kesernyés féloldalas mosolyra a szája, aztán elkomorul.*
- És rettentően el tud zárkózni magába.
*Tekintete a főépület bejárata felé ugrik, éppen hangosabb zene szűrődik ki onnan, azt hitte, az ajtó nyílik. Kizökkenve a békés esti légkörből ráeszmél, hogy csak úgy kiültek ebbe a hűvös kertbe, nem venné a lelkére, ha Nala megbetegedne mindjárt az első napon.*
- Félek, hogy megfázol. Be kellene mennünk.
*Feláll a padról. Nem akaródzik még menni, de a kötelességtudat hajtja.*
- S mondd csak, milyen volt a te urad? Kedvelted? És azt az életet milyennek láttad, amiben részed volt ott?


383. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-12 10:21:34
 ÚJ
>Ralas Drayte avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 479
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Új hajnal jő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A vigyorba sóhaj kerül, lágyan elsimítva az oda nem illő vonásokat, s engedelmesen mozdul. Egy húron pendülnek, s gondolataik is úgy csatlakoznak össze, mintha mindig is ezt csinálták volna. Igaz, Ralas valójában ezt érzi, nem számít a származás, s a születési hely. Még a kabát sem jut eszébe neki, Zammiria e magvas gondolatot, mivel vissza szokott vágni, elorozva tőle, de nem tud róla, s ha tudna sem bánná. Sutba dobná azt a kabátot egy újabb érintésért, mely már vészesen közeledik kényes pontjához. A lány combjai közé igazodik, s a merész kijelentésre, mely szinte szakértelmét kérdőjelezi meg felkuncogva válaszol:*
- Oly rég volt már... tán már nem is találom meg... *Biggyeszti le száját szomorkásan, aztán felnevet.* Talán hogyha... uuuhh... *Lepődik meg hirtelen elkerekedett szemekkel, s fordul szinte azonnal a hátára, hát becsapták! Persze átvitt értelemben és egyáltalán nem szolgál ellenére a mozdulat, mellyel végeredményben alulmarad, átvitt és gyakorlatias értelemben is. Felnyög ismét, a tűz már szinte éget, oly heves közelségbe került, duzzadó férfiassága a fészekért kiált, de Zammiria még nem hagyja abba, s oly dolgokat suttog a fülébe, mely mindig is felcsigázta, de nem adja ő sem oly könnyen magát, s a huncutul gonosz pillantásra hasonló villanással reagál.*
- Jaj... hát már menni is készülsz? Pedig azt hittem... *Fut hirtelen keze a lány lába közé érdesen, s megtalálva mit keres, jótékonyan merül el benne.* olybá tűnik valaki még maradni akar... *Szalad fel szemöldöke ténymegállapítást közölve komolyan. Régen készen áll, s türelmetlensége szinte epekedve üvölt a puha kényelemért, de belemegy a játékba, saját maga ellensége lenne, ha nem így tenné.*
- De csak egy egész picit... *Emeli fel szabad kezét, mutatóujját és hüvelykujját egymáshoz közelítve, s másik keze ujja, immár társra is találva immár ütemes mozdulatokkal kényeztet, miközben ismét belenyög mondandójába, élvezettel.*
- Utána a kismadár elfoglalná a helyét, szerelemem... *Búgja élvezettel, s mielőtt Zammiria lefelé bújna, még magához húzza egy szenvedélyes csók erejéig, átölelve őt.*


382. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:22:59
 ÚJ
>Wellyradona Augusztynna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Kis gondolat//

*Aztán úgy tűnik, a mélységi érdeklődő kezd lenni az irányába, nem mondható barátkozós hangulatnak, de a csendhez képest egyértelműen más.*
-Már egy ideje itt dolgozom. A konyhán vagyok kisegítő. *Fogalmaz röviden és tömören, bár ettől nem látszik, hogy kevesebbre tartaná magát. Neki is ez csak tiszta közlés, csupán szeretné elmondani azt, amit a másik tudni szeretne.*
-A vendégtérbe ritkán megyek ki, nem igazán az én világom. *Von vállat, hát miért is szépítené, így van.*
-De. Nyilván zavaró a jelenlétem. Ha nem jöttem volna be, te még most is gyakorolnál nem? *Teszi fel a kérdést, viszont azt nem mondja, hogy nem szerette volna megzavarni, mert az csupán annyit jelentene, be se kellett volna lépnie. Ő meg aztán most itt szeretne lenni és kész.*
-Nyilván szeretnél bemutatót tartani nekem, esetleg valamiképpen demonstálni az erődet és megfelelő közönségnek tűnök. Nem hibáztatlak. Egy nőt könnyű lenyűgözni, főleg az itteniek többségét. Vagy rosszul gondolom? *Semmiféle lenézés vagy gúny nem érződik, csupán közli azt, ami szerinte egyértelmű az eddigi tapasztalataira alapozva. Aztán érkezik a felajánlás.*
-Igen, az célszerű lenne. *Mert ha ő maga, saját elgondolásai alapján próbálná ki az eszközöket, nyilván csak nevetség tárgyává tenné magát, így talán jobb is.*
-Az például mire való? *Sétál közelebb a rúdhoz, ami fel van függesztve és csak magában áll.*



381. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-11 18:44:46
 ÚJ
>Nalaeä Phyrra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Carlotteia, Nalaeä//

- A szellőrózsa *mondja megilletődött mosollyal. Nem gyakran kérdeznek vissza ilyesmiben. Igazából talán még senki se kérdezte ezt meg tőle. Ha kapott is virágot, olyat, amit az illető gondolt. Nyilván ez cseppet sem csökkentett az ajándék értékén Nalaeä szemében.*
- A férjed... volt? *Egy kicsit tanácstalanul kérdez vissza, hiszen tekintve, hogy Darelld úr most is a Sellőház szolgálatában áll, eléggé furcsállja a múlt időt.* - A házassági eskü itt nem élethosszig szól? *Bizonytalan a kérdés, elvégre annyira nem ismeri az itteni szokásokat vagy törvényeket. Nem tudhatja, hogy errefelé hogy működnek ezek a dolgok.
Szívesen rákérdezne, hogy mi volt, ami elromlott, de azt már igazán tolakodónak érezné. Az is lehet, hogy nem volt különösebb oka. Előfordul, hogy a szerelem kihűl, a párok elhidegülnek. De az idő meg a távolság... A szíve mélyén tudja, hogy Carlotteia és Darelld úr újra egymásra találnak. Carlotteián legalábbis nagyon érezni, hogy azok az érzések még nem múltak el. Több ez, mint feszültség. Körüllengi az izgalom is. Alig várja, hogy viszontlássa, ezt súgják az ösztönei. Most már nagyon kíváncsi arra a titokzatos férfira. Szívből, őszintén kívánja, hogy minden jól alakuljon végül.*
- Miért pont most jöttél vissza? *érdeklődik. Nem egészen biztos benne, hogy nem lépi-e túl a határt a kérdéseivel. Nem szeretne faggatózni. Még véletlenül se. Szereti a történeteket. Sokat olvasott a szabadidejében. Az Arany Szeráj könyvtára nagyon fog hiányozni neki.
Jó most itt üldögélni. Olyan békés. Szívesen maradna még, de az este már most hosszúnak ígérkezik. Erőt kell vennie magán. Nem vallhat szégyent mindjárt a bemutatkozásnál, ha fáradt is egy kicsit az utazás miatt. Nagyon kell igyekeznie és fog is, ezt megfogadta magának és Ralas úrnak meg Carlotteának is.*
- Milyen ember ő? Darelld úr? *kérdi elgondolkodva. Nem figyelt. Nem is igazán szándékosan mondta ki hangosan.* - Úgy értem, biztos furcsa lesz majd újból együtt dolgoznotok *próbálja menteni a dolgot.*


380. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-10 22:26:01
 ÚJ
>Reyraa Drae'nna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

*Néma szellemként suhan egészen a folyosón, egészen a saját szobájának ajtajáig. Alakja egészen beleolvad a fény-árnyék játékokba, egy figyelmetlenebb szemet könnyű szerrel elkerülne még ezen a szűk helyen is.
Csak egy halk ajtónyitás töri meg a csendet, az is talán csak a padló nyikorgása miatt hallatszik. Rey belép az időközben egész otthonossá vált szállására, az egyetlen kis nyugodt sziget, ami itt tényleg csak az övé. Letelepszik az ágyra, úgy, hogy pont lássa magát a tükörben. Belefúrja tekintetét az ezüst szempárba, és pár pillanatig hagyja, hogy elárasszák az eddig félretett és elnyomott gondolatai.*
~Hideg.~
*Ez az egy szó fogalmazódik meg benne saját íriszeit szemlélve. Vajon ilyen hidegnek látják a többiek is? Nem mintha tudna ellene bármit tenni. Ha egykor volt is benne valami csillogás, valami élet, az a fény már régen kihunyt.
Most a lámpás pislákoló fényére mered tekintete. Megvilágítja a fehér falat. Érdekes mintázatokat fest rá, olyan, mintha a lángok remegve táncolnának a sima felületen. Felnéz. A plafon látványát még mindig nem igazán szokta meg, a hosszú évek alatt éjszakáinak többségét szabad ég alatt töltötte. Talán lett volna pénze egy kisebb lakásra, vagy minden este fogadóban szállnia, de nem tartott igényt rá. Talán azért is, mert inkább éjszaka élt, akkor szelte sebesen és láthatatlanul a házak közti sikátorokat, s villantotta meg halálos pengéit. Nappal meg visszahúzódott az árnyékba, hiszen egy magányos farkas sem merészkedik ki az erdőből világosban. Más élet volt az, de nem tudja eldönteni, hogy mennyivel jobb, vagy rosszabb. Megvolt a maga nyers, barbár szépsége. Itt minden békés, nem kell aggódni, van étel, ital, ágy. Mégis, mintha egy része visszavágyódna az alvilágba, mintha megtagadta volna testétől és lelkétől, amire született.
Ez az Artheniori kiruccanás felrázta kicsit, alig várja, hogy visszatérhessen legalább részben régi életéhez. Persze szereti ezt a furcsa emberekből álló, furcsa helyet, itt nem hagyná a közeljövőben. Csak hozzá kell szoknia ehhez a stabil, határozott jövővel kecsegtető életstílushoz.
Mielőtt teljesen elveszne kusza gondolataiban, gyorsan visszarántja magát a valóságba. Holnap indulnak. Megmosakszik, levetkőzik, majd eldől az ágyon. Aludnia kell, eltervezte, hogy még hajnal előtt felkel edzeni. Nem hagyhatja elpuhulni testét, ki tudja, mikor keveredik egy keményebb csetepatéba.*


379. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-10 19:57:12
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Kis gondolat//

- Még nem láttalak a Sellőben *folytatja a beszélgetést a szokásos nyugodt, hideg és kimért hangján. Kevés - szinte semennyi - érzelem olvasható le az arcáról.* Mikor érkeztél?
*Mikor a nő azt mondja, hogy sok a furcsa eszköz, Ernussnak rögtön az jut az eszébe, hogy nem tud elvonatkoztatni a saját helyzetétől, és kívülről szemlélni az eseményeket, ha így lenne, azt mondaná, sok a számára ismeretlen eszköz. Ez már sokat elmond az idegenről.*
- Nem zavartál meg semmiben. Miből gondolod?
*Ernuss nem igazán érti, hogy a nő hogyan jutott erre a feltételezésre. Nem használt azokat az eszközöket, amiket ő akart, nem lökte fel, nem lépett a személyes terébe, a köszönésen kívül pedig hozzá sem szólt. Mégis mivel zavarta meg volna? Még a kérdést sem találja logikusnak.*
- Az egyik munkatársammal közösen építettük az Edzőtermet nem olyan régen a Sellőház vezetésének tervei alapján. Ha igényt tartasz rá, szívesen segítek. *Az első mondatot csak azért mondja el, hogy alapot adjon a másodiknak. A másik célja a Sellőházba érkezésének az új személyek megismerése volt, és a megfelelő alanyok kiválasztása, ehhez bármiylen kellemetlen, ismerkdnie kell. Ha a nő nemet mondd, Ernuss nem erőlteti, fogja magát, és ugyan azzal a hidegséggel, mint az előbb, visszalép arra a helyre, ahol gyakorolt.*


378. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-10 15:19:54
 ÚJ
>Carlotteia Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Carlotteia, Nalaeä//

*Alfonznak van kulcsa mindenhez, de Carlotteia se zárta be a szobáját, üresen általában nyitva is tartják. Valóban jó döntés hát Nala részéről, a vízhordók el is látják mindennel a szobáját, míg idekint levegőznek. Kár Nalának lebecsülnie magát, meglehet, hogy Sryl egyetlen barátja lesz itt, amilyen fogadtatásban részesítik az egykori csapost. Ugyan igyekszik határozott benyomást kelteni, és valószínűleg nem terhelné a tündért problémáival, azért neki is vannak kételyei bőséggel, és igénye a kedves társaságra.*
- Köszönöm.
*Feleli őszinte mosollyal. Nem jut eszébe, hogy a vendégszobák érdekesek lehetnek, hamarosan vélhetően úgyis látni fogja őket a lány, biztosan kapnak utána, ha Ralas kiengedi a „karmaiból”. A szobák is számozottak, és egyértelmű út vezet fel a lépcsőn, legalább marad még felfedezni való titokzatosság. Míg közlekednek, Nalán gyakrabban áll meg a tekintet, nem minden nap látni errefelé tündért, ráadásul egész megjelenése vonzza a figyelmet, viselkedése pedig továbbra is kifogástalan. A kert nyugalma Sryl lelkébe is befészkeli magát a tompa fájdalom mellé, mit az emlékek hoznak magukkal. Nala elragadtatását örömmel veszi, Ralas jól sejtette, hogy e helyet feltétlenül meg kell mutatni neki.*
- Örülök, hogy tetszik. Én is nagyon szeretem, főleg egy zsúfolt este után.
*Nem kerüli el a figyelmét az elharapott gondolat, ravaszan mosolyodik el a hárító kérdésen.*
- Nehéz kedvencet választani. Szeretem a sárga cirmos szegfűt, de a vörös és narancs kardvirágot is. És neked?
*Ha Nala még nem foglalt volna helyet mellette, akkor kézmozdulattal invitálja. Az arca komollyá válik, mikor a nevek elhangzanak, de nem haragszik érte, csak vesz egy mély levegőt.*
- Persze, megértem. Hamarosan úgyis hallanál róla, a régi személyzet sokat tud rólunk. Igaz, a nagy része alaptalan pletyka, talán ezért is jobb, ha tőlem hallod először.
*Tekintete a fogadótér kerttel összekötő ajtajára esik, de igazából csak igyekszik eldönteni, hogy mennyit mondjon, miközben gyűrűs kezét piszkálja. Nala bármilyen kedves, mégiscsak idegen számára, és jó régen megtanulta már, hogy legmélyebb titkait jobb nem kiadni senkinek. Egy perc legalább eltelik, míg csöndben ücsörög, odabentről kiszűrődik a zene, szinte aláfesti, érzelmessé teszi a pillanatot.*
- Darelld a férjem volt.
*Szűri ki ajkai között súlyosan, halkan, továbbra sem néz a lányra.*
- Együtt dolgoztunk itt, Alfonz szerezte nekünk a munkát. Jól éltünk, de aztán valami elromlott közöttünk. Sokat vitatkoztunk és még többet hallgattunk. Többet, mint amennyit mosolyogtunk egymásra. Végül elmentem, haza az anyámhoz.
*Az utolsó fél mondat kivételével nem sok olyat árul el, amit mástól ne hallhatna a lány. Felszegi az állát, kihúzza magát, majd Nalához fordul keserédes kuncogással.*
- Most pedig visszajöttem a régi munkámhoz. Úgyhogy érdekesnek ígérkezik.
*Somolyodik el titokzatosan.*


377. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-09 23:01:19
 ÚJ
>Nalaeä Phyrra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Carlotteia, Nalaeä//

*A kulcsot az asztalkán hagyja. Nem gondolja, hogy be kellene zárnia a szobát, főleg, hogy a holmijából még nincs is bent semmi. Meg persze, belegondolva, ha közben megérkeznének a csomagjai, így Alfonz úr is be tudja vinni őket.*
- Ez kedves tőled *pillant Carlotteiára, miután a mutatott ajtó helyét alaposan az emlékezetébe véste.* - És ugyanez áll tőlem is feléd. Bármikor szívesen látlak. *Jó szívvel teszi a viszontajánlatot, de nem hiszi, hogy a nő olyan lenne, aki pont rá fog szorulni kérdésekkel vagy bármi egyébbel.
Szívesen bekukkantott volna a vendégszobák felségterületére is, de még biztos lesz rá alkalma. Most nem is akadékoskodik ilyesmivel csak igyekszik Carlotteia nyomában. A mosodába érve még szorosabban felzárkózik idegenvezetője mögé. Még sosem járt ilyen helyen. Köszön mindenkinek, akivel összetalálkozik a tekintete, de legalább a fejét biccenti. Azért örül, hogy gyorsan átvágnak a helyen, mert olyan érzés kezdte kerülgetni, mintha már a puszta jelenléte végett is útban lenne. Kemény munkának tűnik, de a személyzet tagjai közül mindenki teszi a dolgát, mint egy jól olajozott gépezet fogaskerekei.
A fürdőház már ismerősebb közeg. Ilyen volt a karavánpihenőben is. Nem pont ilyen, de hasonló. Kecses kis pukedlivel üdvözli a vízhordókat és előre meg is köszöni a fáradozásukat.
Végül a kert kerül sorra, ami első pillantásra belopja magát Nalaeä szívébe. Ha még meglennének a szárnyai, most biztosan rebegtetné őket elragadtatásában.*
- Ez egyszerűen gyönyörű *álmélkodik, de csak suttogva, nehogy megsértse a szabályt. Biztos szívesen fog ide kijárni, ha ideje engedi és most is szívesen szusszan ezen a rejtett békeszigeten.
Carlotteia szavaira mindjárt kérdésre nyílik a szája, de inkább beharapja az ajkát, mielőtt kicsusszanna.*
- Melyik a kedvenc virágod? *kérdi végül inkább ezt. Érdekli, amit kérdezett, de az álszentség nem az ő asztala, így egy kis idő után hozzáteszi: *
- Nem akarok kíváncsiskodni. *Kicsit szégyellősen szegi le a pillantását.* - Fúrja az oldalamat, nem tagadom, de ez a te dolgod. A tiéd... és Darelld... meg Alfonz... meg Ralas úré.


376. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-09 18:39:41
 ÚJ
>Wellyradona Augusztynna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Kis gondolat//

*Úgy veszi észre, hogy a mélységit nem igen tudta megzavarni a jelenlétével, ugyanis a belépése után ugyan úgy teszi, azt, amiért idejött. De miért is okozna zavart benne, hogy még valaki használja a helyiség? Ez így most teljesen normális, hiszen egyszerre ketten is elférnek ezen a helyen. Aztán úgy fest a férfi mintha be is fejezte volna, bár ugye azt ő nem tudhatja, mennyi ideje van idelent pontosan. Nem is arról van szó, hogy nem tudja mire való a terem, mert nyilván azért jött le ide, a megfelelő öltözéket viselve, hogy valamiféle testmozgásfélét végezzen. Általában ugyanis nem ez a gúnya szokott rajta lenni, bár ezt a férfi, ha még nem volt szerencséjük találkozni nem tudhatja. Márpedig a lány látta már a mélységit, de, hogy az tudományt vett-e a jelenlétéről azt már nem tudja ilyen bizonyosan állítani. Mindenesetre odasétál hozzá a dolga végeztével, vagy lehet, hogy csak zavarja a téblábolás?
~Vagy megszoksz, vagy elhúzol. ~ Tudja, milyen mogorva természetük van a mélységi férfiaknak, ha most ráparancsol, hogy márpedig hagyja egyedül, ő bizony higgadtan és határozottan nemmel fog válaszolni. Szerencsére nem így történik, hanem csupán egy kérdést tesz fel, ami akár tájékozódónak is elmenne.*
-Csak ismerkedem a hellyel. Még nem voltam itt korábban. Sok a furcsa eszköz. *Közli tényszerűen a dolgokat.*
-Nem mindegyiket tudom mire használatos, de valószínű, hogy nem is mindet fogom kipróbálni. *Visszateszi a többi közé, amit a kezébe vett.*
-Esetleg megzavartalak valamiben? *Bár nem úgy kérdi, mint aki aggódik, csak érdeklődő.*




375. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-09 14:15:41
 ÚJ
>Carlotteia Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Carlotteia, Nalaeä//

*Nem veszi észre, hogy szavai ijesztően hathatnak, csupán pártatlan véleményét igyekszik megosztani, mely talán már nem is aktuális ismeretein alapszik. Eszébe se jut, hogy Nalának aggódnia kellene, neki inkább a pompa és kényelem magyarázatát igyekszik megadni, amin elcsodálkozott, legalábbis a kényelmes magánszobát illetően. Nem tiszte eldönteni, hogy a lányokat miképpen próbálják ki, ő elsősorban a kedvencként tartott ágymelegítők meglétét tartja viszályszítónak. Persze ezt sem ő dönti el, csupán véleménye van róla. A kulcsot leteszi az asztalkára, már csak a sajátja marad nála. Nem szól semmit arra, hogy Nala elindul vele, csak bólint rá, s mikor kilépnek a folyosóra, egy sanda pillantást azért vet a távolba. Mielőtt elindulnak, eredeti haladási irányukba mutat az egyik ajtóra.*
- Az ott az én szobám. Ha úgy érzed, szeretnél beszélni valamiről, keress fel nyugodtan! Bármiről van szó, akár mondani, akár kérdezni szeretnél valamit, és akkor is, ha velem van problémád. Ez persze nem kötelesség, máshoz is fordulhatsz nyugodtan, nem sértődöm meg rajta.
*Mosolyog cinkosan.*
- Van a folyosó végén egy ajtó, amin át lehet jutni a vendégszobák folyosójára. Azok is az emeleten vannak ugyebár. De akkor most irány a mosoda!
*Ezúttal kevésbé feltűnően halad el a csendes ajtó előtt, melyet korábban úgy megbámult, s útközben megmutatja, hogy merre található a mellékhelyiség. A mosoda még a konyhától közelebb eső bejáraton át közelíthető meg, gőzölgő és hideg vizes dézsák körül szorgoskodnak a mosónők, a helyiséget fűtő terebélyes kandalló közelében vannak kifeszítve a szárítókötelek, de a hosszabb oldalon is egészen végig, hiszen ha ruhanemű nincs is sok, de ágynemű és törölköző bőven akad. Friss mosószappan illat fogadja őket, a levegő párás, mégis tiszta érzetet kelt. Carlotteia köszön a személyzetnek, futólag biccent külön két nőnek, akik meglepetten pislognak rá, és mikor elhaladnak mellettük, megindul a pusmogás a hátuk mögött. Sryl ügyet se vet rájuk, egy kissé az állát felszegi büszkesége jeleként. Egy darabig biztosan beszédtéma lesz a személyzet soraiban, de a legkevésbé sem érdekli, mit gondolnak.
Átérnek egy köztes szobába, ahol a fürdés kellékeit tárolják. Olajos üvegcsék, illatos szappanok sorakoznak a polcokon, összehajtogatott törölközők, fürdőköpenyek, mosókefék és fürdőkendők, s néhány tartalék dézsa, amit a vendégek szobáiba szoktak felvinni. Akadnak egyéb holmik is, de ezeket méri fel elsőként a tekintet, s olyan sokáig nem maradnak, hogy mindent számba lehessen venni.*
- Olykor a vendégek kérik, hogy a Sellők velük fürödjenek. Mondd csak, értesz a masszázshoz? Csak azért kérdezem, mert itt találsz néhány kelléket hozzá.
*Mutat a polcok felé, de már nyitja is az ajtót, mely a fürdőház vízmelegítős felébe vezet. A nagy terem már így is feltárulkozik, akad egy paravánokkal elfedett rész, melyből illatos gőz száll fel, bizonyára vendég élvezi éppen a pihenését. A dézsák elszeparálhatók mozgatható, díszes falakkal, s akad egy nagyobb medence is több fő részére. Míg Nala nézelődik, megkeresi a vízhordókat, persze nem megy messzire. Bemutatja őket egymásnak, s megkéri a fürdőt is a lány számára, saját magának pedig egy kancsó meleg vizet a szobájába. Szerencséjük van, máris rendelkezésükre tudnak állni, s a melegen tartott üstökből perceken belül kimernek jó néhányat. Ha már itt járnak, akkor átvezeti a lányt a termen, ki a belső kert felé. Lassan mindenhol jártak már a pincét és az istállót kivéve, kezd az az érzése lenni, hogy bujkálnak előle. Bár lehet, hogy egyszerűen csak elkerülték egymást Darellddel. Neki csak jó, hogy a találkozást elodázzák, egyre inkább kezd magára találni.*
- Ralas úr kérte, hogy ezt is mutassam meg neked. Ez az a hely, ahová csendesen el lehet vonulni, igazság szerint még beszélgetni is csak csendesen illik.
*A kertre hűvös éjszaka borul már, de mécsesek és fáklyák táncoló fénye világítja be a békés teret. A kikötőben járva nem mindenkinek jutna eszébe, hogy itt a falak védelmében rejlik efféle gyöngyszem, a nyugalom szigete a lépegetőkövekkel, a középen kialakított sziklakerttel, és a víz csobogó hangjával. Hagy időt Nalának körülnézni, lassan túrájuk végére érnek, és visszatérnek a munkához, ezért ezeket a perceket érdemes kihasználni. Helyet foglal egy padon.*
- Tudod, a kikötő nem egy kedves hely, nem javaslom, hogy egyedül kijárj. De ide minden további nélkül tudom ajánlani, ha levegőzni szeretnél, vagy csillagokat nézni.
*Felemeli tekintetét az égre, s bár a fáklyafény elhomályosítja, azért néhány mégiscsak látszik.*
- Mindjárt visszamegyünk a szobáinkba, hogy rendbe szedjük magunkat, utána pedig nekilátunk a munkának. Itt most magunk vagyunk, ha szeretnél valamit kérdezni, nyugodtan megteheted. Később is persze, hiszen odalent leszek a pult mögött. Csak gondoltam, talán most könnyebb.
*Néz barátságosan a lányra, akinek alig hallani a szavát.*


374. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-08 19:41:10
 ÚJ
>Nalaeä Phyrra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Carlotteia, Nalaeä//

*Carlotteia szavait hallgatva Nalában némi nyomasztó érzés kezd fészkelődni. A kemény munka és a magas elvárások egyre-másra előkerülő regulái egyre nehezebb, nyomatékosabb súllyal telepszenek rá. Nincs igazán tapasztalata felszolgálásban, de arról azért van fogalma, hogy azok a tálcák sokszor nehezek, a vendégek pedig türelmetlenek. Nem tudja, hogy fog megbirkózni a feladattal. Egészen más szépnek, kívánatosnak lenni úgy, ha ez minden dolga és kötelessége. Itt viszont ételeket, italokat kell kivinnie, figyelni rá, hogy ne felejtsen ki a rendelésből semmit és hogy ne is borítson magára semmit. Nem tudja, mennyire lesz elég itt az igyekezet, hogy ne csapják ki rövid úton.
Legalább Ralas úr kapcsán megnyugtatják egy kicsit. Megmosolyogja a csalafinta logikát, ami nagyon illik Carlotteiához. Egészen más eszközei vannak a férfiak elbűvölésére, mint a tündérlánynak. Okos és magabiztos amellett, hogy gyönyörű. Nem kétséges, hogy az életről is jóval több tapasztalata van.
Nalának eszébe se jutna dőreséget látni Ralas úr kívánságában. Elvégre a szakács is megkóstolja az ételt, mielőtt kiengedi a konyháról, hogy felszolgálnák a vendégeknek. Teljesen érthető.
Carlotteia szavaiból nem egyértelmű, hogy menjen-e ő is vele a fürdőházba, míg a fürdőt intézi, vagy várja meg itt?*
- Remélem, megérkeznek a csomagjaim, mire végzünk *mondja.* - Ha mégsem, majd választok valamit a szekrényből.
*Ha Carlotteia elindul lefelé, Nala is vele megy. Egyrészt szívesebben nézne körül, ismerkedne a hellyel, másrészt pedig nem nagyon akarna itt kuksolni egyedül. Biztos sok dolog vár még rá, amit felfedezhet a szobájában, de egyelőre inkább pelyhes kiskacsaként követi Carlotteiát.*


373. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-08 14:28:13
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Új hajnal jő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Gyorsan átmelegszik alatta az ágynemű, végtelenül kényelmesnek érzi Ralas ágyát, amin gondolatban elmosolyodik, s mellé képzeletben a fejét csóválja. Még a Rumos szúette, poros berendezése is a szenvedély palotájává magasztosult általa, pedig még kopott kabátjában kísérte fel a férfi. Igaz, kabátot még nem kapott tőle, pedig ez volt a kikötés, ami megint csak derült gondolatokat kerget át elméjén. Legközelebb saját kezűleg lát neki az elegáns szövetkabátnak, hogy kényelmesen dacoljon az érkező hűvös időjárással. Felkuncog az ujjak játékára hasán, kellemes feszültséggel tölti meg altestét a huncut érintés. Messzire szöknek a végtelen nap gondjai, eloszlanak, akár a bodorodó dohányfüst. Félhivatalosan ünnepelik meg közös szerzeményüket, melyre jogosan büszkék, Zam egyik keze Ralas arcán, hajában, tarkóján jár szertelenül, kísérve a mélyülő csókot, a másik viszont tenyérrel siklik le a férfi hátán, derekán a hátsójáig. Utat keres aztán közöttük, hogy tettre kész tájakon állapodjon meg, s megpróbálja rávenni partnerét, hogy tüzes pálcáját combjához vezesse. Már közelsége is vágyfokozón hat rá, könnyebben futtatja rá ujjait, s nem utolsó sorban kissé tereli a kívánt irányba, hamarosan érzi a finom csípőmozgásokból.
Borzongás bizsereg végig a bőrén a bizalmas érintésektől. Mikor épp nem csókok rabja, alsó ajkára harap erősen, úgy küszködik a meg nem kapott édességért, mellyel hitegeti a férfi, mielőtt visszafordul a kapuból. Lábai fészkelődnek, szemei felvillannak, Ralas incselkedése bosszúért kiált. Talán nem most, de el fog jönni az elégtétel. Felszisszen aztán a váratlan érintéstől, melynek energiáit a kissé puhán elterülő halmain is megérzi. Másik kezéből hagyja kicsusszanni a masszív tagot, majd törleszkedni megjátszott ügyetlenséggel, mialatt ismét a derékon és a háton simogat. Élvetegen elvigyorodik, különös fénnyel csillan meg a tekintete.*
- Jaj, talán már nincs is meg a meleg fészek, mit elhagyott? S ha megvan, vajon engedi-e még, hogy beköltözzék a didergő madárka?
*Égeti minden cirógatás, végtelen türelme, a kenderből szorosan és vastagon font kötél foszladozni kezd, sorozatosan pattanva bolyhosodik a ráaggatott súly alatt. Zam levegőt harap és megvonaglik, mikor a tapogató kéz cél ér. Ralas tapasztalhatja, hogy könnyű, sikamlós út fogadja, és egy erőszakkal lefojtott nyögés, hogy ne váljék túl hangossá máris, ugyanakkor ujjak görbülnek be lapockája alatt. Zam hasán remegés fut végig, ettől enyhén akadozva, reszketve fújja ki a levegőt. Elpattan egy szál megint, s a mélységi nőstény megpróbálja Ralast a hátára teperni, de fordul vele együtt, hogy ő feküdjön rajta félig. Ha sikerül, akkor az eddig tarkóját cirógató keze partnere nyaka alá kerül, erre a karjára könyökölve hajol a férfi fölé, és mohón tapad rá ajkaira. Nem törődik azzal sem, hogy haja az arcukra borul, csak azzal, hogy kényelmüket végig megőrizzék odalent. Részint fölé csusszan, keblei a férfi mellkasát súrolják, egyik térde kerül az ő térdei közé, feltárult combjai között marad hely Ralas keze számára is, s az övé pedig finoman, lassan cirógatja a merev tagot fölfelé és lefelé haladva rajta, mintha finom hárfa húrokon futtatná ujjbegyeit, incselkedőn tesz egy kört a csúcsánál.*
- Vajon nem emészti el a forróság, mi várja?
*Pihegi a férfi nyakába, mielőtt nedves ajkai közé szippantja fülcimpáját.*
- Talán többé el sem engedem.
*Kezdi immár harapdálni a fülét, és keze is enyhén szorítani kezd odalent, reményei szerint fokozva a férfi étvágyát, hogy bele akarjon kóstolni szenvedélyébe.*
- Talán adhatnék neki egy búcsúcsókot.
*Suttogja aljas mosollyal.*


372. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-07 19:40:02
 ÚJ
>Carlotteia Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Carlotteia, Nalaeä//

*Ha észrevenné Nala szolidáris óvatosságát, megmosolyogná, hiszen igazából semmi félnivaló nincsen, még Sryl számára sem. Ha ráébredne önmagára, hogy mit csinál, bosszúsan megrázná a fejét, tán még toppantana is egyet, ez ugyanis nem vall rá. Világéletében veszélyekkel és nehéz helyzetekkel kellett szembenéznie, nem az a fajta, aki könnyen meghátrál, vagy megijed az árnyékától. Pedig ha nem tudni, honnan és mikor jön a vihar, csak a feszültségét érezni a levegőben, akkor az ismeretlenség felnagyítja, felfokozza annak félelmetességét, mivel nem tudni, pontosan mivel kell szembenézni. A szoba szolid békéje jó hatással van rá, érezhetően a kényelem és a pihenés állt a berendezők figyelmének középpontjában. Nala csodálkozásán a szoba méretét illetően határozottan bólint.*
- Megbecsülik azt, aki megbecsüli a munkáját, de cserébe magasak az elvárások is. Aki elhagyja magát, elhanyagolja kötelességeit, attól megválnak, így hát a körülményekkel igyekeznek megtartani az alkalmazottakat, vonzóvá tenni számukra a kemény munkát. Te is szabad akaratodból vagy itt, dönthetsz másképp, ha nem érzed jól magad.
*Teljesen megérti, hogy a lány ideges és étvágytalan, tulajdonképpen ő is így van vele, bár ez hamarosan el fog múlni, máris kezdi otthonosan érezni magát az ismerős falak között. Élvezi az őket körülvevő puha csendet. Először rámosolyog Nalára, mikor szabadkozik a fürdő miatt, de aztán, amint Ralasra terelődik a szó, ez megfakul. Végül bátorítón mégis visszagörbülnek a szájszélek.*
- Ugyan, kedvesem, tökéletesen viselkedtél. Ha valakire haragszik, az legfeljebb én lehetek, mert nekem járt a szám, úgyhogy ne aggódj miatta! Ha valóban érdeklődik irántad, akkor egy kis várakoztatás csak még jobban felszítja a kíváncsiságát.
*Visszatartja véleményét a Sellő-lányok ilyetén pártfogolásáról. Akire efféle áldás esik, az kivételezett helyzetbe kerül, mely elsőre előnyösen hangzik talán, de éppúgy gúzsba köt, mint ahogy ellenérzéseket ébreszt a többiekben, és végül könnyen elmagányosodva maradhat magára a megunt játékszer. Ha pedig egy lány még érzéseket is táplál, annál több kínt élhet át, látva a következő csillag felemelkedését és saját fényének kihunyását. Nem akar efféle komor gondolatokat mondani Nalának, érzi rajta az alázatos megfelelésvágyat, a szinte kislányos engedelmességet. Ha túl sok öntudatot plántál bele, azzal nem biztos, hogy segít neki, hiába ágál most női önérzete és sarkallná tettekre, hogy rábeszélje, tartsa magát távol a férfiaktól a személyzet és a vezetés soraiban. Ha jön a másik tulajdonos, még akár versengést is okozhat, aminek bizonyára ő inná meg a levét. Talán jobb így neki, ha maguktól alakulnak a dolgok, az idő pedig majd megoldja. Még nem ismeri az új főnököket, és voltaképpen Nalát sem igazán. Egyelőre tehát jobb, ha a feladata mellett marad, amit kijelöltek számára.*
- Akkor én megkérem neked a fürdőt. A mosodából lehet átjutni a hátsó épületbe a fürdőházhoz, vagy a fogadótérből az udvaron keresztül. Ott van a kert, amit Ralas úr említett. Tetszeni fog.
*Torpan meg mondandójában egy barátságos mosolyra.*
- Meg akarod várni a saját holmidat, vagy válasszunk valamit a szekrényből, amibe átmenetileg belebújsz? Van minden, amire szükséged van?


371. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-07 16:04:35
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Kis gondolat//

*Teljesen belemerül a forma gyakorlásába. Még gyerekként, mikor "kimentették" az alvilági bandából, és árvaként mestere befogadta, ez volt az első a harcművészetben, amit megtanult. Tartalmazza az alap támadásokat és az alap védekezéseket. Itt csak egy ellenfél van, nincs is közel, csak egy kartávolságra. Nincs benne még rúgás, fordulás, de már tartalmaz elvezetést és ékelést, szúrást, tenyérütést. Olyan, mint egy ábécé, csak a technikák részére.
Mikor belép a nő, csak a szeme sarkából pillant rá néhány másodperc erejéig, utána ismét előre mered. Mindig oda néz, ahová támad. Mikor két keze kicsapódik oldalra, mintha egy mellette álló személyt szeretne a kézével torkon vágni, a tekintete is oldalra fordul a mozdulat erejéig, majd ahogyan kell, szabályosan visszahozza maga elé a kezeit. Vízszintesen, egymás alá, miközben a felül lévő keze nem megy se fel, se le, se jobbra, sem balra, a válla vonalában van, és teljesen egyenes.
~Reteszelő kéz, vágó kéz, reteszelő kéz, lerakó kéz...~ ismétli magában a neveket, miközben a bal kezét felülről kicsúsztatja, a könyökét beviszi a teste elé, a két tenyerét egymás felé fordítva imitálja, hogy "lerakja" valakinek a kezét.
Erős koncentrációjából az ébreszti fel, hogy a nő láthatóan nem tudja, mit kellene itt csinálnia. Halvány mosoly húzódik Ernuss arcára, miközben egy picit gyorsabban befejezi a formát, majd a végén összezárja a lábait, és már csak megszokásból is meghajol, pont úgy, ahogyan illik. Ekkor már a nő a súlyzókat méregeti, Ernuss pedig könnyedén lép oda mellé.*
- Erősítenél?


370. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-10-06 15:25:23
 ÚJ
>Nalaeä Phyrra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Carlotteia, Nalaeä//

*Nala nem húzódik el az érintés elől. Sosem. Így szokta meg. Tiszteletlenségnek érezné. Őt érintésre kínálták, amióta az eszét tudja. Sosem venne zokon ilyesmit.
Ahogy Carlotteiát hallgatja, rá kell jönnie, hogy az itteni élet jóval mozgalmasabb lesz, mint a karavánpihenőben. A háremben egészen sok szabadidejük volt, ha az úr épp nem fogadott vendégeket. Egy kicsit még elveszettnek érzi magát a sok változás miatt, de örül neki, hogy lesz segítsége. Felfelé menet megemeli a szoknyáját, hogy el ne botoljon. Puhák, szinte hangtalanok a léptei, de a csípője még így, a színfalak mögött is kecsesen ring, ahogy felfelé igyekeznek.
Barátságos mosolygással köszön vissza a mellettük elhaladó lánynak. Többre nagyon nincs is lehetősége, mert a fiatal Sellőnek láthatólag elég sietős. A folyosón átragad rá Carlotteia feszültsége ama bizonyos ajtót illetően, így szinte a falhoz lapulva kerüli, egy pisszenést se hallatva, míg elég távol nem kerülnek. Ha a mosoda, a raktár, a konyha meg a többi zavarosan kerülgetik is egymást a fejében, ezt az ajtót biztos megjegyezte. Még a saját szobájához is nehezebben fog visszatalálni majd, de a számozás szerencsére segít. ~Hatos. A hatos jó. Szerencsés szám. Hat, mint minden erő forrásai: a föld, a tűz, a levegő, a víz, a nap és a hold~ mondogatja magában, hogy könnyebben megjegyezze. Ehhez azért hozzátartozik a tény, hogy Nala számára minden szám szerencsés, még a rossz hírű tizenhármast is pártfogásába venné valamilyen érvvel, ha éppen azt kapta volna. De az se változtat a megítélésén, ha másé.
Álmélkodva néz körül a szobában. Jóval tágasabb, mint amire számított. Az egyetlen ágy láttán egy kicsit megzavarodik.*
- Ez... Csak az enyém? *pillant Carlotteiára.* - Azt hittem, a lányok többen laknak egy szobában. *Az biztos, hogy nagyon furcsa lesz neki egyedül, ha tényleg nem félreértésről van szó.*
- Még egy falat se menne le a torkomon *vallja be szégyellősen.* - De a fürdő jólesne. És rám is fér, úgy hiszem. Remélem, Ralas urat nem sértettem meg vele, hogy a türelmét kértem. De amikor azt mondta, szívesen próbát tenne velem, nem gondoltam, hogy mindjárt. És úgy volt, hogy majd csak ha Ralas úr társa is csatlakozik *morzsolgatja az ujjait.* - Remélem nem okoztam csalódást mindjárt az elején *sóhajt.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 370-389