Nincs játékban - Szolgálati terület
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szolgálati terület | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-15 23:18:42
Üzenet elküldve: 2020-04-15 23:18:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
*A nagy keresgélés közepette hirtelen meg is ugrik a váratlan szavak hatásától. ~Oh, ez gyors volt!~ gondolja magában, majd kikiált, de azért nem túl hangosan, hogy mindenkit fel verjen a pihenésből és a munkából. *
- Gyertek beljebb! *Kiáltja és magát is meglepi a hirtelen tegeződés egy pillanatig talán szégyenkezik is emiatt, de aztán megpillantja a két fiatal legény és a lányka ábrázatát, így mosolyogva megrázza a fejét. ~Szinte még kölykök. ~ gondolja magában aztán a füleit felkapja egy meglehetősen pimasz kezdeményezésen. ~Hagyj legyen egy jó napja!~ gondolja magában és közelebb lép.*
-Amaziana Urstik vagyok, és egyelőre nem állunk abban a helyzetben, hogy kisajátíts a magádénak. Remélem a tegeződést pedig egyikőtök sem veszi zokon, de mindannyian fiatalok vagyunk még véleményem szerint. *az utolsó mondatát a szobában tartózkodó másik két személyhez fordulva teszi meg, de előtte ha teheti egy csábos mosoly kíséretében végig simít az említett egyik karján pusztán ártatlan flörtből miután egy az elf nő által mutatott pontra helyeznék a szóban forgó tárgyat. Nem tervez semely itt dolgozóval a munkájával azonos kapcsolatot létesíteni, de szinte megsajnálta a szánalmasan gyermeki burkolt próbálkozást. Elgondolkodik, hogy vajon hány esztendővel is lehet idősebb az új ismeretségénél, de inkább ejti a gondolatot, hiszen nem szeretné magát vénnek érezni attól még, hogy a mellei már tökéletesen kerekdedek a csábításhoz. A szorgosan pakolászó lány felé lép, és így szól:*
-Ne segítsek? Egyébként elárulnád a nevedet kérlek? *Mosolyog lágyan a fiatal arc vonalaira. ~Vajon vetkőznem kéne már?~ elmélkedik, hiszen a fürdője tökéletesen halad és jómaga sem szégyenlős, de nem szeretne senkit zavarba hozni, így bár hátha kap valami segítőkész intő szót. *
A hozzászólás írója (Amaziana Urstik) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.15 23:19:19
*A nagy keresgélés közepette hirtelen meg is ugrik a váratlan szavak hatásától. ~Oh, ez gyors volt!~ gondolja magában, majd kikiált, de azért nem túl hangosan, hogy mindenkit fel verjen a pihenésből és a munkából. *
- Gyertek beljebb! *Kiáltja és magát is meglepi a hirtelen tegeződés egy pillanatig talán szégyenkezik is emiatt, de aztán megpillantja a két fiatal legény és a lányka ábrázatát, így mosolyogva megrázza a fejét. ~Szinte még kölykök. ~ gondolja magában aztán a füleit felkapja egy meglehetősen pimasz kezdeményezésen. ~Hagyj legyen egy jó napja!~ gondolja magában és közelebb lép.*
-Amaziana Urstik vagyok, és egyelőre nem állunk abban a helyzetben, hogy kisajátíts a magádénak. Remélem a tegeződést pedig egyikőtök sem veszi zokon, de mindannyian fiatalok vagyunk még véleményem szerint. *az utolsó mondatát a szobában tartózkodó másik két személyhez fordulva teszi meg, de előtte ha teheti egy csábos mosoly kíséretében végig simít az említett egyik karján pusztán ártatlan flörtből miután egy az elf nő által mutatott pontra helyeznék a szóban forgó tárgyat. Nem tervez semely itt dolgozóval a munkájával azonos kapcsolatot létesíteni, de szinte megsajnálta a szánalmasan gyermeki burkolt próbálkozást. Elgondolkodik, hogy vajon hány esztendővel is lehet idősebb az új ismeretségénél, de inkább ejti a gondolatot, hiszen nem szeretné magát vénnek érezni attól még, hogy a mellei már tökéletesen kerekdedek a csábításhoz. A szorgosan pakolászó lány felé lép, és így szól:*
-Ne segítsek? Egyébként elárulnád a nevedet kérlek? *Mosolyog lágyan a fiatal arc vonalaira. ~Vajon vetkőznem kéne már?~ elmélkedik, hiszen a fürdője tökéletesen halad és jómaga sem szégyenlős, de nem szeretne senkit zavarba hozni, így bár hátha kap valami segítőkész intő szót. *
A hozzászólás írója (Amaziana Urstik) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.15 23:19:19
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-15 21:20:01
Üzenet elküldve: 2020-04-15 21:20:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
* Myr a takarításhoz szükséges eszközökkel távozik a szobából, hogy aztán a következőt foglalhassa el. Be is lép a soron következő helyiségbe, s a takarító eszközöket lepakolja. Ekkor fut át az agyán egy gondolat. ~ Vajon Paranvyrnek kell segítség? Á, biztos nem, akkor már szólt volna. Vagy ki tudja. ~ Végtére is úgy dönt, hogy megkeresi, melyik szobában is tartózkodik, s illendőségből megkérdezi, nehogy azt gondolja róla az elf férfi, hogy nem akar együttműködni. És persze ha meg szükség lesz a segítségére, akkor sincs gond, mert Myr szívesen teszi. Bár kicsit nehéz társaságnak tartja. ~ Talán kissé túl is fűti a munka heve. ~ Ki is lép a folyosóra, s rövidesen rá is akad Parcyra az egyik közeli szobában. Az ajtóban áll meg, úgy kérdezi: *
- Segítsek valamit?
* Myr a takarításhoz szükséges eszközökkel távozik a szobából, hogy aztán a következőt foglalhassa el. Be is lép a soron következő helyiségbe, s a takarító eszközöket lepakolja. Ekkor fut át az agyán egy gondolat. ~ Vajon Paranvyrnek kell segítség? Á, biztos nem, akkor már szólt volna. Vagy ki tudja. ~ Végtére is úgy dönt, hogy megkeresi, melyik szobában is tartózkodik, s illendőségből megkérdezi, nehogy azt gondolja róla az elf férfi, hogy nem akar együttműködni. És persze ha meg szükség lesz a segítségére, akkor sincs gond, mert Myr szívesen teszi. Bár kicsit nehéz társaságnak tartja. ~ Talán kissé túl is fűti a munka heve. ~ Ki is lép a folyosóra, s rövidesen rá is akad Parcyra az egyik közeli szobában. Az ajtóban áll meg, úgy kérdezi: *
- Segítsek valamit?
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-15 08:18:04
Üzenet elküldve: 2020-04-15 08:18:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Nem érti, miért képtelen kommunikálni vele a gnóm. Legalább ha valami mérges szitkot a fejéhez vágott volna, vagy értetlenkedne, vagy megkérdezné szépen, kedvesen, ezt miért is mondja, de nem, ő egy szót se hall tőle. Nem kedveli az ilyen személyeket, így még egy oka van rá, hogy unszimpatikus legyen számára a másik, de most másképpen, mint ezelőtt. Nem elutasítóan, inkább lemondóan csóválja meg fejét, miközben csak úgy otthagyja őt a kedves munkatárs. Ezt az egészet pedig egy sóhajjal keretezi, s megy vissza a dolgára, természetesen egy másik szobába, csak innentől Beltrys társaságában. Arra különsen ügyel, hogy az állat ne szőrözzön össze valamit, még csak az kéne neki, de egyelőre úgy néz ki, nem szeretne semmihez se hozzádörgölőzni a macska.*
- Látod milyen? Sokkal könnyebb lenne, ha együtt dolgoznánk. Kicsit hasonlít arra az elfre is, ott lent. *Simítja meg a fejét, amiért a vadcirmos dorombolással jutalmazza, s csak érdeklődő tekintetével mered sárga szemiből, sárga szemeibe.*
- Igaz, honnan is tudnád te, miről beszélek most, talán még jobb is. *Nekilát megint a munkának, ezúttal a sorrendet tartva. A ruhákat, törülközőket, egyéb apró holmikat kipakolva, nekilát a portörlésnek, hogy aztán megnézze, mégis merre tudja átrendezni a szobában a bútorokat, már amelyiket egyedül mozdítani tudja. Óvatosan portalanít mindent, hogyha esetleg valami törékennyel akadna össze, nehogy tönkretegye. Közben pedig azon jár az esze, hogy itt bizony nem mindenki olyan kedves és empatikus, mint Wrexan vagy Cassy. Ettől még nem a házzal van baja, csak tudatosul benne, okosnak kell lenni és nem vakon megbízni mindenkiben.*
*Nem érti, miért képtelen kommunikálni vele a gnóm. Legalább ha valami mérges szitkot a fejéhez vágott volna, vagy értetlenkedne, vagy megkérdezné szépen, kedvesen, ezt miért is mondja, de nem, ő egy szót se hall tőle. Nem kedveli az ilyen személyeket, így még egy oka van rá, hogy unszimpatikus legyen számára a másik, de most másképpen, mint ezelőtt. Nem elutasítóan, inkább lemondóan csóválja meg fejét, miközben csak úgy otthagyja őt a kedves munkatárs. Ezt az egészet pedig egy sóhajjal keretezi, s megy vissza a dolgára, természetesen egy másik szobába, csak innentől Beltrys társaságában. Arra különsen ügyel, hogy az állat ne szőrözzön össze valamit, még csak az kéne neki, de egyelőre úgy néz ki, nem szeretne semmihez se hozzádörgölőzni a macska.*
- Látod milyen? Sokkal könnyebb lenne, ha együtt dolgoznánk. Kicsit hasonlít arra az elfre is, ott lent. *Simítja meg a fejét, amiért a vadcirmos dorombolással jutalmazza, s csak érdeklődő tekintetével mered sárga szemiből, sárga szemeibe.*
- Igaz, honnan is tudnád te, miről beszélek most, talán még jobb is. *Nekilát megint a munkának, ezúttal a sorrendet tartva. A ruhákat, törülközőket, egyéb apró holmikat kipakolva, nekilát a portörlésnek, hogy aztán megnézze, mégis merre tudja átrendezni a szobában a bútorokat, már amelyiket egyedül mozdítani tudja. Óvatosan portalanít mindent, hogyha esetleg valami törékennyel akadna össze, nehogy tönkretegye. Közben pedig azon jár az esze, hogy itt bizony nem mindenki olyan kedves és empatikus, mint Wrexan vagy Cassy. Ettől még nem a házzal van baja, csak tudatosul benne, okosnak kell lenni és nem vakon megbízni mindenkiben.*
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-14 19:18:48
Üzenet elküldve: 2020-04-14 19:18:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Dreyia és a rejtélyes csomag//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Tagadhatatlan, hogy mikor sikerül feldolgozni a nő szavait, minthogy ha ő ér valakihez, annak általában sírás a vége, kicsit kizökken az élvezet folyamából és megüti a valóság szele. De miután a mélységi hozzáteszi, hogy a munka részét, hagyják kinn, ha lehet inkább a folyosón, így nem kérdez vissza. Sejtései vannak, miképpen értette a dolgot és tudná rajta koptatni a nyelvét, de ezúttal nem teszi. Kár lenne veszni hagyni, ezt a kellemes érintésekkel telített hangulatot. Közben élvezi a puha ajkak szüntelen ostromát a bőrén és ő maga is a másik nyakához helyezkedik, hogy teljesen beihassa a nő illatát, huncutul piszkálva a nyelvével annak a fülcimpáját. Örömmel tölti el a csilingelő kacaj, ami Dreyia száját hagyja el, miután beismeri saját bűnét, ami nagyban rásegített korábbi távolságtartására is. Nem teljes egészében az okozta ugyan, de volt benne része. Még nem volt dolga ilyen közelről megízlelni egyetlen sötételfet sem, így a mostani, több tekintetben is különleges alkalom. Ki is használja minden percét, bár a szemei már lecsukódtak, hogy átadja magát a pillanatnak, de minden más érzéke felerősödött ezzel. Hallja, ahogy lassan cuppannak a csókok a bőrén, és ahogy súrlódik a keze a hálóingen, ami próbál szabadulni a szorításból, minden létező irányba. Kezeit ugyanis lefoglalja, hogy minél nagyobb felületen beszökjenek a másik hálóinge alá, főként a feszes hátsóra, aminek a simogatásával hosszasan elbíbelődnek. Ujjai még az alsó alá is besiklanak egy- egy kényeztető simítás erejéig, majd néha erőteljesebben rámarkol, hol az egyik, hol a másikfelére, közben pedig figyeli a reakciót. Mert nem minden nő egyforma, így nem árt kitapasztalni szépen óvatosan, mi az ami kívánatos elfoglaltság és mi az, amit inkább érdemes hanyagolni, egy jó hangulatú éjszaka kedvéért.*
-Bizony… a merev szabályokat én sem szeretem. *Ért egyet a másikkal, közben kioldja a szoknyáján oldalt a kötőt, hogy lehulljon a felesleges ruhadarab a földre. Eztán kezd csak jobban belefeledkezni a dologba, lejjebb húzva a blúzt és hevesebben csókolva Dreyia ajkát. Az óvatos harapások nyomán libabőrös lesz, egy szabad szemmel is jól látható, kicsit meg is remeg, ahogy az érzés tovaszalad a testén.*
-Oh… Ott egy kicsit csiklandós vagyok. *Jegyzi meg mosolyodva. Majd a mélységi elkottyintja, hogy munka téren már van némi tapasztalata, ez egy kicsit meglepi, de a hirtelen uralkodóvá és céltudatosság váló csók eltereli minden egyéb irányú gondolatát. Érzi, hogy ezzel a nő jelezni szeretne neki, ami cseppet sem bán. ~Határozott, ez tetszik. ~ Harapja be az alsó ajkát, mikor látja, hogy a másik a fogával húzza lejjebb az anyagot. Nem is kell több a kerekded formáknak, hogy kibuggyanjanak alóla, még remegnek egy kicsit, de ahogy a csókok keresztülsétálnak rajtuk, megnyugszanak. A félvér mellkasáról ez nem mondható el. Egyre nagyobb sóhajtások kergetik egymást, kifelé a száján, néha zihálásba csapva.*
-Vá…várj. *Kéri a nőtől, majd ellép előle és a derekánál fogva húzza magával, nem messze, csak a falhoz, hogy a hátát megvethesse, ennyivel is könnyítve a terhet. Mert, hogy idővel, ahogy a hirtelen vágy belekap, két remegős lába előszeretettel hagyja magára, mint ahogy szokásuk. A rózsák heves érintésére pedig egyértelműen felsikkant.*
-Hé! A fogakkal csak… óvatosan. *Jegyzi meg, a meglepettség hevében, bár mind a két domborulat, meg a csúcsuk, a kényeztetés nyomán, már peckesen ágaskodik.*
-Le kéne vegyük a harisnyát, nehogy… baja legyen. *Pihegi, bár sosem jutott volna ilyen kifogás az eszébe, ha nem lenne még friss az emlék, hogy az bizony új. Mert feltör benne, hogy az egyoldalú kényeztetés nem járja, viszont talán még néhány ilyen erőteljes csók, esetleg egyéb temperamentumos megnyilvánulása a mélységinek és olvadt sajtként fog szétkenődni a falon a gyönyörtől.*
//Dreyia és a rejtélyes csomag//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Tagadhatatlan, hogy mikor sikerül feldolgozni a nő szavait, minthogy ha ő ér valakihez, annak általában sírás a vége, kicsit kizökken az élvezet folyamából és megüti a valóság szele. De miután a mélységi hozzáteszi, hogy a munka részét, hagyják kinn, ha lehet inkább a folyosón, így nem kérdez vissza. Sejtései vannak, miképpen értette a dolgot és tudná rajta koptatni a nyelvét, de ezúttal nem teszi. Kár lenne veszni hagyni, ezt a kellemes érintésekkel telített hangulatot. Közben élvezi a puha ajkak szüntelen ostromát a bőrén és ő maga is a másik nyakához helyezkedik, hogy teljesen beihassa a nő illatát, huncutul piszkálva a nyelvével annak a fülcimpáját. Örömmel tölti el a csilingelő kacaj, ami Dreyia száját hagyja el, miután beismeri saját bűnét, ami nagyban rásegített korábbi távolságtartására is. Nem teljes egészében az okozta ugyan, de volt benne része. Még nem volt dolga ilyen közelről megízlelni egyetlen sötételfet sem, így a mostani, több tekintetben is különleges alkalom. Ki is használja minden percét, bár a szemei már lecsukódtak, hogy átadja magát a pillanatnak, de minden más érzéke felerősödött ezzel. Hallja, ahogy lassan cuppannak a csókok a bőrén, és ahogy súrlódik a keze a hálóingen, ami próbál szabadulni a szorításból, minden létező irányba. Kezeit ugyanis lefoglalja, hogy minél nagyobb felületen beszökjenek a másik hálóinge alá, főként a feszes hátsóra, aminek a simogatásával hosszasan elbíbelődnek. Ujjai még az alsó alá is besiklanak egy- egy kényeztető simítás erejéig, majd néha erőteljesebben rámarkol, hol az egyik, hol a másikfelére, közben pedig figyeli a reakciót. Mert nem minden nő egyforma, így nem árt kitapasztalni szépen óvatosan, mi az ami kívánatos elfoglaltság és mi az, amit inkább érdemes hanyagolni, egy jó hangulatú éjszaka kedvéért.*
-Bizony… a merev szabályokat én sem szeretem. *Ért egyet a másikkal, közben kioldja a szoknyáján oldalt a kötőt, hogy lehulljon a felesleges ruhadarab a földre. Eztán kezd csak jobban belefeledkezni a dologba, lejjebb húzva a blúzt és hevesebben csókolva Dreyia ajkát. Az óvatos harapások nyomán libabőrös lesz, egy szabad szemmel is jól látható, kicsit meg is remeg, ahogy az érzés tovaszalad a testén.*
-Oh… Ott egy kicsit csiklandós vagyok. *Jegyzi meg mosolyodva. Majd a mélységi elkottyintja, hogy munka téren már van némi tapasztalata, ez egy kicsit meglepi, de a hirtelen uralkodóvá és céltudatosság váló csók eltereli minden egyéb irányú gondolatát. Érzi, hogy ezzel a nő jelezni szeretne neki, ami cseppet sem bán. ~Határozott, ez tetszik. ~ Harapja be az alsó ajkát, mikor látja, hogy a másik a fogával húzza lejjebb az anyagot. Nem is kell több a kerekded formáknak, hogy kibuggyanjanak alóla, még remegnek egy kicsit, de ahogy a csókok keresztülsétálnak rajtuk, megnyugszanak. A félvér mellkasáról ez nem mondható el. Egyre nagyobb sóhajtások kergetik egymást, kifelé a száján, néha zihálásba csapva.*
-Vá…várj. *Kéri a nőtől, majd ellép előle és a derekánál fogva húzza magával, nem messze, csak a falhoz, hogy a hátát megvethesse, ennyivel is könnyítve a terhet. Mert, hogy idővel, ahogy a hirtelen vágy belekap, két remegős lába előszeretettel hagyja magára, mint ahogy szokásuk. A rózsák heves érintésére pedig egyértelműen felsikkant.*
-Hé! A fogakkal csak… óvatosan. *Jegyzi meg, a meglepettség hevében, bár mind a két domborulat, meg a csúcsuk, a kényeztetés nyomán, már peckesen ágaskodik.*
-Le kéne vegyük a harisnyát, nehogy… baja legyen. *Pihegi, bár sosem jutott volna ilyen kifogás az eszébe, ha nem lenne még friss az emlék, hogy az bizony új. Mert feltör benne, hogy az egyoldalú kényeztetés nem járja, viszont talán még néhány ilyen erőteljes csók, esetleg egyéb temperamentumos megnyilvánulása a mélységinek és olvadt sajtként fog szétkenődni a falon a gyönyörtől.*
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-14 16:37:46
Üzenet elküldve: 2020-04-14 16:37:46
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
//Szállásrendezés//
*Dolga itt most véget ért, ideje magára hagynia Amazianát, hogy felkészülhessen első munkanapjára, avagy estéjére, abban pedig a legkevésbé sincs szükség a jelenlétére. Bólint még búcsúzásképpen, majd szinte hang nélkül csukja be maga után az ajtót. Kis idővel később a folyosón motoszkálás támad, s kopogtatnak a szoba bejáratán.*
- Fürdő!
*Kurjant valaki odakint mókás hangszínnel, s ha Amaziana engedélyt ad a belépésre, két erős legényt és egy leányt fogadhat a szobájában, akik egy dézsát és néhány kelléket hoztak.*
- Hová legyen, szépségem?
*Vigyorog az egyik suhanc külsejű figura, a másik csak somolyog a bajsza alatt, mikor köszön. Leteszik a dézsát oda, ahova Amaziana kéri, a leány pedig a peremre akasztott tartóra kezdi pakolni a fürdés kellékeit. A fiúk aztán két-két vödörrel felváltva hordják be a meleg vizet.
Darelld közben következő feladatának lát neki, amit Zammiria kisasszony rábízott, ami pedig nem más, mint a két másik újonc munkájának felügyelete, akik az új szobák lakhatóvá tételét kapták feladatul. Eljött az ideje, hogy felkeresse őket, s megnézze, hogy haladnak, szükségük van-e valamire. Eléggé csendesnek tűnnek, de a mozgást jelző neszek felé halad, hogy megtalálja őket. Ha megtalálja őket, mindjárt megszemléli az aktuális szobát, ahol dolgoznak, s közben általános tájékozódásba fog, hogy megtudja, szükség van-e rá valamiben.*
- Hogy halad a munka?
//Szállásrendezés//
*Dolga itt most véget ért, ideje magára hagynia Amazianát, hogy felkészülhessen első munkanapjára, avagy estéjére, abban pedig a legkevésbé sincs szükség a jelenlétére. Bólint még búcsúzásképpen, majd szinte hang nélkül csukja be maga után az ajtót. Kis idővel később a folyosón motoszkálás támad, s kopogtatnak a szoba bejáratán.*
- Fürdő!
*Kurjant valaki odakint mókás hangszínnel, s ha Amaziana engedélyt ad a belépésre, két erős legényt és egy leányt fogadhat a szobájában, akik egy dézsát és néhány kelléket hoztak.*
- Hová legyen, szépségem?
*Vigyorog az egyik suhanc külsejű figura, a másik csak somolyog a bajsza alatt, mikor köszön. Leteszik a dézsát oda, ahova Amaziana kéri, a leány pedig a peremre akasztott tartóra kezdi pakolni a fürdés kellékeit. A fiúk aztán két-két vödörrel felváltva hordják be a meleg vizet.
Darelld közben következő feladatának lát neki, amit Zammiria kisasszony rábízott, ami pedig nem más, mint a két másik újonc munkájának felügyelete, akik az új szobák lakhatóvá tételét kapták feladatul. Eljött az ideje, hogy felkeresse őket, s megnézze, hogy haladnak, szükségük van-e valamire. Eléggé csendesnek tűnnek, de a mozgást jelző neszek felé halad, hogy megtalálja őket. Ha megtalálja őket, mindjárt megszemléli az aktuális szobát, ahol dolgoznak, s közben általános tájékozódásba fog, hogy megtudja, szükség van-e rá valamiben.*
- Hogy halad a munka?
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-14 14:45:17
Üzenet elküldve: 2020-04-14 14:45:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
-Nem neheztelek érte. *mosolyog kedvesen szavait megpecsételve. Hálásan fogadja a hírt, hogy a másik eleget tett a kérésének, tényleg nincs szüksége, csak az állapotát romboló értéktelen szavakra. *
-Igen, ez nagy erényem is. *húzza ki magát büszkén, majd figyelmesen bólint az ezt követő szavakra*
-Menj, csak Darelld! Bizonyára rengeteg dolgod van vagy jól esne egy pihenő! *Amennyiben a másik távozik az ajtón a szekrényhez ajtóihoz lép és szélesre tárja azokat, hogy megcsodálhassa a fel-fel aggatott ruhakölteményeket. A kezébe akad egy igencsak szemre való piros, első ránézésre selyem darab és finoman az ágyára is teríti azt, hogy majd a fürdő után felveszi azt. Addig is a lábait az ölébe húzva kémleli a plafont, mintha csak arra lenne írva a nagykérdések minden válasza. Futtában észrevesz egy apró pókhálót az egyik sarokban, így egy keveset ágaskodik, majd letöröli azt. Egy pillanatig sem fut át az az agyán, hogy a takarítók rosszul végeznék a munkájukat, hisz tudja mennyire is eltökélten keresnek meleg otthont maguknak a kis ízeltlábúak is. Ráadásul, így legalább addig is lefoglalta magát valamivel. Enyhe gyermeki türelmetlenség fut át a testén, hisz mégiscsak szeretné megtapasztalni pontosan milyenek is errefelé a betérő férfiak, így szívesen dolgozna, már valamelyest a pénz miatt is ami ráférne zsebeire. Illetve nem szereti a túlértékelt csönd és borús semmittevés keverékeit, mert ilyenkor a gondolatai kellemetlen hurkokat vetnek. Inkább körülnéz, hogy nem e lel valamely pergament szerű dolgot, hogy írhasson egy szép történetet lenyugtatva tömeges gondolatainak falvát. *
-Nem neheztelek érte. *mosolyog kedvesen szavait megpecsételve. Hálásan fogadja a hírt, hogy a másik eleget tett a kérésének, tényleg nincs szüksége, csak az állapotát romboló értéktelen szavakra. *
-Igen, ez nagy erényem is. *húzza ki magát büszkén, majd figyelmesen bólint az ezt követő szavakra*
-Menj, csak Darelld! Bizonyára rengeteg dolgod van vagy jól esne egy pihenő! *Amennyiben a másik távozik az ajtón a szekrényhez ajtóihoz lép és szélesre tárja azokat, hogy megcsodálhassa a fel-fel aggatott ruhakölteményeket. A kezébe akad egy igencsak szemre való piros, első ránézésre selyem darab és finoman az ágyára is teríti azt, hogy majd a fürdő után felveszi azt. Addig is a lábait az ölébe húzva kémleli a plafont, mintha csak arra lenne írva a nagykérdések minden válasza. Futtában észrevesz egy apró pókhálót az egyik sarokban, így egy keveset ágaskodik, majd letöröli azt. Egy pillanatig sem fut át az az agyán, hogy a takarítók rosszul végeznék a munkájukat, hisz tudja mennyire is eltökélten keresnek meleg otthont maguknak a kis ízeltlábúak is. Ráadásul, így legalább addig is lefoglalta magát valamivel. Enyhe gyermeki türelmetlenség fut át a testén, hisz mégiscsak szeretné megtapasztalni pontosan milyenek is errefelé a betérő férfiak, így szívesen dolgozna, már valamelyest a pénz miatt is ami ráférne zsebeire. Illetve nem szereti a túlértékelt csönd és borús semmittevés keverékeit, mert ilyenkor a gondolatai kellemetlen hurkokat vetnek. Inkább körülnéz, hogy nem e lel valamely pergament szerű dolgot, hogy írhasson egy szép történetet lenyugtatva tömeges gondolatainak falvát. *
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-13 14:11:17
Üzenet elküldve: 2020-04-13 14:11:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
*Érdekes látnia, ahogy Amaziana apránként megnyílik előtte, új és új színnel gazdagitva jellemét, mely egyre inkább alkalmassá kezd válni arra, hogy szimpátiát ébresszen. Darelld nem ítélkezik, és nem érzelgős típus, pusztán rendszerez és igyekszik felderíteni a fontos információkat. A közvetlenebb hangvétel felajánlására enyhülnek a szigorú vonások, elmosolyodik.*
- Részemről furcsán csengene a tegezés egy ifjú hölggyel szemben, legalábbis számomra. Második bőrömmé vált már a hivatalosság, de a személyzet soraiban vannak, akik tegeznek, és ezt tegye meg nyugodtan Ön is, kisasszony! Megtiszteltetésnek venném, és remélem, nem neheztel érte, ha én maradok az udvariasságnál.
*A választ kiemelt figyelemmel hallgatja, s meggyőzi róla, hogy átgondolt terv áll az elhatározás mögött.*
- Rendben van, kisasszony, nem sajnálkozom.
*Bólint egy futó mosollyal.*
- Látom, hogy szavai mögött erő van, mely képessé teszi rá, hogy méltósággal éljen olyan közegben, melyet külső itélkezők gyakran lenéznek. A közösségnek pedig olyan tagokra van szükségük, akik építik, és nem rombolják azt.
*Tekintete körbefut a szobában, emlékei szerint a legfontosabb dolgokat érintették már, s hamarosan itt lesz a fürdővíz.*
- Érezze magát otthon, kisasszony, nem kell elkapkodnia a készülődést, akár le is pihenhet. Ha nincs más, amiben rendelkezésére állhatok, úgy távozom.
*Érdekes látnia, ahogy Amaziana apránként megnyílik előtte, új és új színnel gazdagitva jellemét, mely egyre inkább alkalmassá kezd válni arra, hogy szimpátiát ébresszen. Darelld nem ítélkezik, és nem érzelgős típus, pusztán rendszerez és igyekszik felderíteni a fontos információkat. A közvetlenebb hangvétel felajánlására enyhülnek a szigorú vonások, elmosolyodik.*
- Részemről furcsán csengene a tegezés egy ifjú hölggyel szemben, legalábbis számomra. Második bőrömmé vált már a hivatalosság, de a személyzet soraiban vannak, akik tegeznek, és ezt tegye meg nyugodtan Ön is, kisasszony! Megtiszteltetésnek venném, és remélem, nem neheztel érte, ha én maradok az udvariasságnál.
*A választ kiemelt figyelemmel hallgatja, s meggyőzi róla, hogy átgondolt terv áll az elhatározás mögött.*
- Rendben van, kisasszony, nem sajnálkozom.
*Bólint egy futó mosollyal.*
- Látom, hogy szavai mögött erő van, mely képessé teszi rá, hogy méltósággal éljen olyan közegben, melyet külső itélkezők gyakran lenéznek. A közösségnek pedig olyan tagokra van szükségük, akik építik, és nem rombolják azt.
*Tekintete körbefut a szobában, emlékei szerint a legfontosabb dolgokat érintették már, s hamarosan itt lesz a fürdővíz.*
- Érezze magát otthon, kisasszony, nem kell elkapkodnia a készülődést, akár le is pihenhet. Ha nincs más, amiben rendelkezésére állhatok, úgy távozom.
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-13 13:30:17
Üzenet elküldve: 2020-04-13 13:30:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
*Enyhe pírral az arcán fogadja a bókot, ugyanis a külsőjétől ellenben a belső adottságait ritkán éri bók.*
-Köszönöm, Darelld. Mondja, csak nem tegeződhetnénk? *Amennyiben a másik megengedi a számára ezen kiváltságot szavait, már tegeződéssel veti a világ fülei elé. *
-Nem bántottál meg. A válasz igazából egyszerű, már nem akarok tisztes, családi életet élni. Ne hidd azt, hogy nem akartam, sőt igazából pár hónappal ezelőtt gyűrű is volt az ujjamon. *zavartan megtörli a kezeit a vászon anyagban, combjai mentén*
-Pusztán a világ nem az a hely, ami mindig ad esélyt. Ha vissza mennék tudósnak a napjaim kopárok lennének, akár egy tengeri szikla. Az én szakmámat nem szokták társaságban folytatni, és rengeteg időt elvesz. Egykor szerelmes voltam az életembe, melynek ez is a részese volt, de akkor tudtam vár otthon valaki. Az a személy helyére pedig senki az égadta világon nem tudná helyettesíteni, egy pedig, csak a fél foltot betevő varrás látszólag oldja meg a dolgokat, és szánalmassá tesz bárkit azzal, hogy megszállottan próbálja üldözni a múltat. Én nem akarok, ilyen életet. Itt nem kell félnem attól, hogy a szeretteimnek bántódása esne, mert nem lesznek és még egyedül sem leszek. A hely pezsgése pedig a terveim szerint nem hagyja, hogy túl gondoljam a fájdalmak rejtelmeit. Kérlek ne mond, hogy sajnálod!
*Enyhe pírral az arcán fogadja a bókot, ugyanis a külsőjétől ellenben a belső adottságait ritkán éri bók.*
-Köszönöm, Darelld. Mondja, csak nem tegeződhetnénk? *Amennyiben a másik megengedi a számára ezen kiváltságot szavait, már tegeződéssel veti a világ fülei elé. *
-Nem bántottál meg. A válasz igazából egyszerű, már nem akarok tisztes, családi életet élni. Ne hidd azt, hogy nem akartam, sőt igazából pár hónappal ezelőtt gyűrű is volt az ujjamon. *zavartan megtörli a kezeit a vászon anyagban, combjai mentén*
-Pusztán a világ nem az a hely, ami mindig ad esélyt. Ha vissza mennék tudósnak a napjaim kopárok lennének, akár egy tengeri szikla. Az én szakmámat nem szokták társaságban folytatni, és rengeteg időt elvesz. Egykor szerelmes voltam az életembe, melynek ez is a részese volt, de akkor tudtam vár otthon valaki. Az a személy helyére pedig senki az égadta világon nem tudná helyettesíteni, egy pedig, csak a fél foltot betevő varrás látszólag oldja meg a dolgokat, és szánalmassá tesz bárkit azzal, hogy megszállottan próbálja üldözni a múltat. Én nem akarok, ilyen életet. Itt nem kell félnem attól, hogy a szeretteimnek bántódása esne, mert nem lesznek és még egyedül sem leszek. A hely pezsgése pedig a terveim szerint nem hagyja, hogy túl gondoljam a fájdalmak rejtelmeit. Kérlek ne mond, hogy sajnálod!
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-13 10:28:57
Üzenet elküldve: 2020-04-13 10:28:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
*Figyelmesen, mondhatni, moccanatlan nyugalommal hallgatja, ahogy Amaziana kibontja érdeklődési körét. Ez megerősíti benne, hogy voltaképpen ez az ő terepe, nem a Sellő életforma, hiszen az iránt kevés érdeklődést mutatott, tán még kicsit feszengett is miatta, mikor próbálta bevezetni az alapinformációkba. Mint kiderül, Amaziana tudásszomja esetében nem az asszonyok minden lében kanál kíváncsiságáról van szó, s hogy a pletykákat elítéli, azzal erősíti a Sellőház diszkrécióját. Ezek szerint a személyes információszerzés területén kevésbé tapasztalt, ha könyvekből és fóliánsokról szerzi tudását, ami persze nem baj, hiszen nem ez a feladata, hanem a férfiak szórakoztatása és a felszolgálás. Azonban ez felvet Darelldben egy másik kérdést. Előbb viszont reagál az elhangzottakra.*
- Ön nagyon művelt nő, Amaziana kisasszony.
*Hajt fejet felé elismerően egy vékony mosollyal.*
- Lihanechben volna a helye, ott jól érvényesülhetne a tudásával, és jó táptalajt kapna sokszínű érdeklődése. Azt mondta, ért a növénytanhoz. Ez hasznos lehet számunkra, olykor elkélnek a gyógynövények.
*Aztán csak kikívánkozik belőle a másik kérdés.*
- Kérem, ne vegye személyeskedésnek a következő kérdésemet sem, egyáltalán nem akarom vele megbántani. Ha úgy gondolja, válaszolnia sem kell rá. De miért nem helyezkedik el olyan helyen, ahol kamatoztathatja a tudását, így azt teheti, amit szeret, és mellette tisztes családi életet élhet? Tudja, minden tisztelem a Sellőké, mert nehéz nekik. Véleményem szerint mindenki kényszerből került ide, de közülük nem egy némi támogatással a háta mögött sokra vihetné más területen. Talán ez a támogatás hiányzik Önnek?
*Figyelmesen, mondhatni, moccanatlan nyugalommal hallgatja, ahogy Amaziana kibontja érdeklődési körét. Ez megerősíti benne, hogy voltaképpen ez az ő terepe, nem a Sellő életforma, hiszen az iránt kevés érdeklődést mutatott, tán még kicsit feszengett is miatta, mikor próbálta bevezetni az alapinformációkba. Mint kiderül, Amaziana tudásszomja esetében nem az asszonyok minden lében kanál kíváncsiságáról van szó, s hogy a pletykákat elítéli, azzal erősíti a Sellőház diszkrécióját. Ezek szerint a személyes információszerzés területén kevésbé tapasztalt, ha könyvekből és fóliánsokról szerzi tudását, ami persze nem baj, hiszen nem ez a feladata, hanem a férfiak szórakoztatása és a felszolgálás. Azonban ez felvet Darelldben egy másik kérdést. Előbb viszont reagál az elhangzottakra.*
- Ön nagyon művelt nő, Amaziana kisasszony.
*Hajt fejet felé elismerően egy vékony mosollyal.*
- Lihanechben volna a helye, ott jól érvényesülhetne a tudásával, és jó táptalajt kapna sokszínű érdeklődése. Azt mondta, ért a növénytanhoz. Ez hasznos lehet számunkra, olykor elkélnek a gyógynövények.
*Aztán csak kikívánkozik belőle a másik kérdés.*
- Kérem, ne vegye személyeskedésnek a következő kérdésemet sem, egyáltalán nem akarom vele megbántani. Ha úgy gondolja, válaszolnia sem kell rá. De miért nem helyezkedik el olyan helyen, ahol kamatoztathatja a tudását, így azt teheti, amit szeret, és mellette tisztes családi életet élhet? Tudja, minden tisztelem a Sellőké, mert nehéz nekik. Véleményem szerint mindenki kényszerből került ide, de közülük nem egy némi támogatással a háta mögött sokra vihetné más területen. Talán ez a támogatás hiányzik Önnek?
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:35:17
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:35:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
* Myrt nem zavarja az állat jelenléte, bár tény és való, hogy kis híján elmosolyodik, mikor látja, hogy a macska hogyan helyezi magát kényelembe Parcy vállán, de végtére is nem hagyja, hogy ez kizökkentse komolyságából. Meglepetten tapasztalja, hogy Parcy egyáltalán nem úgy reagál, ahogyan várta. ~ Nem is tudom, mit gondoltam. ~ Majd hallva a férfi megjegyzését, hogy badarságnak minősíti a szövetséget, kezd felmenni benne a pumpa. Hát még, amikor a gyerekszobáról beszél. ~ Badarság... Gyermekszoba. ~ Ismétli magában gúnyosan és idegesen. Mérgét azonban nem mutatja kifelé. Szó nélkül visszatér a szobába, ahol is a takarító eszközöket hagyta. ~ Lesheted, hogy mikor avatlak be legközelebb bármibe is. Még hogy badarság a Morynor Szövetség! Ez nem gyermekszoba, hanem munkahely, ehh. ~ Utolsó mondatát természetesen ismételten gúnyosan és idegesen mondja magában. Kifelé még mindig nem mutatja mérgét, s belátja, hogy feleslegesen idegesíti magát Parcy viselkedésén. Felszedi a cuccokat, s átvonul a szomszédos szobába, hogy folytassa a munkát. Ezúttal gyorsabban takarít, még van némi idő estig, addig szeretne még pár szobával végezni, hogy utána elvonulhasson saját szállására, és magára zárhassa az ajtót. *
* Myrt nem zavarja az állat jelenléte, bár tény és való, hogy kis híján elmosolyodik, mikor látja, hogy a macska hogyan helyezi magát kényelembe Parcy vállán, de végtére is nem hagyja, hogy ez kizökkentse komolyságából. Meglepetten tapasztalja, hogy Parcy egyáltalán nem úgy reagál, ahogyan várta. ~ Nem is tudom, mit gondoltam. ~ Majd hallva a férfi megjegyzését, hogy badarságnak minősíti a szövetséget, kezd felmenni benne a pumpa. Hát még, amikor a gyerekszobáról beszél. ~ Badarság... Gyermekszoba. ~ Ismétli magában gúnyosan és idegesen. Mérgét azonban nem mutatja kifelé. Szó nélkül visszatér a szobába, ahol is a takarító eszközöket hagyta. ~ Lesheted, hogy mikor avatlak be legközelebb bármibe is. Még hogy badarság a Morynor Szövetség! Ez nem gyermekszoba, hanem munkahely, ehh. ~ Utolsó mondatát természetesen ismételten gúnyosan és idegesen mondja magában. Kifelé még mindig nem mutatja mérgét, s belátja, hogy feleslegesen idegesíti magát Parcy viselkedésén. Felszedi a cuccokat, s átvonul a szomszédos szobába, hogy folytassa a munkát. Ezúttal gyorsabban takarít, még van némi idő estig, addig szeretne még pár szobával végezni, hogy utána elvonulhasson saját szállására, és magára zárhassa az ajtót. *
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:02:45
Üzenet elküldve: 2020-04-12 20:02:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Paranvyrt kezdi felidegesíteni a gnóm. A munka közben nem elmélkedni kell, hanem dolgozni, bár ez nem biztos, hogy feltétlenül így van, hiszen eleve rendelkezik egy munkamániás hajlammal az elf. Beltrys nem igazán merészkedik közel, gazdájához dörgölőzve jelzi, hogy szeretne felszállni vállára a szokásos pózban. Nem tudja, Myr szívleli e a macskákat, vagy úgy jár, mint Aerwennel, mert akkor azt inkább elkerülné, amennyiben lehetséges. Lejjebb hajol, hogy a vadcirmos felmászhasson a nyakába, vagyis inkább elterülhessen a vállain, mintha csak valami prémkabát lenne, aminek az életösztöne még megmaradt annyira, hogy gyanakvóan nézzen a másikra, miközben farkát jobbra-balra csóválja, néhol annyira, hogy gazdája nyakát súrolja. A sárga, kételkedő tekintet azért nem szűnik meg, kezeit is kürölbelül derékmagasságban, hátul fonja egymásba, ami wegtoreni tartózkodására emlékezteti. HA belegondolunk, komikus látvány lehet ez, azzal vegyítve, hogy egy komplett állat is csimpaszkodik rajta, ami azért legbelül melengeti is egy kicsit a szívét. Meghallgatja Myr szavait, aztán egy rövid hümmögés után, hidegen kérdezi, miután átveszi a levelet a gnóm kezei közül, de nem elolvassa, hanem mellénye zsebébe rakja el.*
- Értem. Lenne egy javaslatom. Ahelyett, hogy ilyen badarságokkal foglalkoznál, figyelhetnél a munkádra, amiért végső soron felvettek. Ez nem egy gyermekszoba, hanem munkahely. A vendégek leveleit pedig, még távozásuk után is illetlenség magadnál tartani. Ezt leadom Zammiriának. *Gúnyos mosoly a végére dukál, természetesen, hiszen szavait komolyan gondolja. Tapasztalja, hogy talán túlságosan nyers volt, hiába tartja jogosnak, azért kompenzál egy kicsit, persze azt még nem tudni, mit szól hozzá a vajákos, hogy elvette a levelét.*
- Majd beleszoksz, idővel, de jobban igyekezz. *Majd ha a másik nem akar valami mást is mondani neki, távozik a dolgára.*
*Paranvyrt kezdi felidegesíteni a gnóm. A munka közben nem elmélkedni kell, hanem dolgozni, bár ez nem biztos, hogy feltétlenül így van, hiszen eleve rendelkezik egy munkamániás hajlammal az elf. Beltrys nem igazán merészkedik közel, gazdájához dörgölőzve jelzi, hogy szeretne felszállni vállára a szokásos pózban. Nem tudja, Myr szívleli e a macskákat, vagy úgy jár, mint Aerwennel, mert akkor azt inkább elkerülné, amennyiben lehetséges. Lejjebb hajol, hogy a vadcirmos felmászhasson a nyakába, vagyis inkább elterülhessen a vállain, mintha csak valami prémkabát lenne, aminek az életösztöne még megmaradt annyira, hogy gyanakvóan nézzen a másikra, miközben farkát jobbra-balra csóválja, néhol annyira, hogy gazdája nyakát súrolja. A sárga, kételkedő tekintet azért nem szűnik meg, kezeit is kürölbelül derékmagasságban, hátul fonja egymásba, ami wegtoreni tartózkodására emlékezteti. HA belegondolunk, komikus látvány lehet ez, azzal vegyítve, hogy egy komplett állat is csimpaszkodik rajta, ami azért legbelül melengeti is egy kicsit a szívét. Meghallgatja Myr szavait, aztán egy rövid hümmögés után, hidegen kérdezi, miután átveszi a levelet a gnóm kezei közül, de nem elolvassa, hanem mellénye zsebébe rakja el.*
- Értem. Lenne egy javaslatom. Ahelyett, hogy ilyen badarságokkal foglalkoznál, figyelhetnél a munkádra, amiért végső soron felvettek. Ez nem egy gyermekszoba, hanem munkahely. A vendégek leveleit pedig, még távozásuk után is illetlenség magadnál tartani. Ezt leadom Zammiriának. *Gúnyos mosoly a végére dukál, természetesen, hiszen szavait komolyan gondolja. Tapasztalja, hogy talán túlságosan nyers volt, hiába tartja jogosnak, azért kompenzál egy kicsit, persze azt még nem tudni, mit szól hozzá a vajákos, hogy elvette a levelét.*
- Majd beleszoksz, idővel, de jobban igyekezz. *Majd ha a másik nem akar valami mást is mondani neki, távozik a dolgára.*
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-12 19:17:57
Üzenet elküldve: 2020-04-12 19:17:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
-Ne aggódjon, tudtam követni. Hirtelen kicsit sok volt, de nem kell semmit újra vagy alaposabban megmutatnia. Bocsánatot meg főként ne kérjen, nem történt semmi. *mosolyog a fiatal nő, ezzel pedig lezártnak is nyilvánítja a társalgás ezen részét. Figyelmesen hallgatja, immáron a szoba falai között legújabb kérdésének válaszát, és megértően hümmög egyet. Ezek után pedig, már azt hinné távozik is a bajuszos, azonban ez közel sem, úgy történik, ahogy azt Ama hitte. Nem bánja, pusztán váratlanul éri a mondhatni hirtelen fordulat, hisz eddig nem igazán beszéltek túlzottan személyes dolgokról. *
- Nem tolakodó, de azért bekell valljam meglepett. Igazából, az érdeklődési köröm meglehetősen összetett. A történelem pont nem a kedvenc témám, hacsak nem a vallás történetről beszélünk, az meglehetősen lenyűgöz. Noha jómagam nem vagyok hívő, de lenyűgöz a társadalomra gyakorolt hatása és az egész története, számomra ez misztikum. Maga az elme is annak tudható az pedig, hogy bizonyos felső erők ezt ennyire befolyásolnák, hihetetlen. Nem tudom ön vallásos e, ha igen ne vegye önmagára. Említettem, már hogy eredetileg tudós vagyok, így nyilvánvalóan értek a növénytanhoz is, igazából lenyűgöző is némelyik állati vagy növényi anatómia, a szervek feladata. A pletykákat nem kedvelem, sztereotip és ítélkező szavak sorai. A művészeteket viszont jómagam is űzöm, szabadidőmben verseket írok és hobbi regényeket. *Kimondottan jól esik ezúttal válaszolnia a feltett kérdések sorai, ezidáig inkább kellemetlen témákat vagy túlságosan nyerseket érintettek feléje, de ezt most tényleg élvezettel válaszolta meg és nem félt a férfi véleményétől vagy esetleg viták soraitól. Tetszett neki a téma, hisz alapvetően elképesztően beszédes teremtés pusztán a személyisége pont, olyan komplex akár az érdeklődési köre. *
-Ne aggódjon, tudtam követni. Hirtelen kicsit sok volt, de nem kell semmit újra vagy alaposabban megmutatnia. Bocsánatot meg főként ne kérjen, nem történt semmi. *mosolyog a fiatal nő, ezzel pedig lezártnak is nyilvánítja a társalgás ezen részét. Figyelmesen hallgatja, immáron a szoba falai között legújabb kérdésének válaszát, és megértően hümmög egyet. Ezek után pedig, már azt hinné távozik is a bajuszos, azonban ez közel sem, úgy történik, ahogy azt Ama hitte. Nem bánja, pusztán váratlanul éri a mondhatni hirtelen fordulat, hisz eddig nem igazán beszéltek túlzottan személyes dolgokról. *
- Nem tolakodó, de azért bekell valljam meglepett. Igazából, az érdeklődési köröm meglehetősen összetett. A történelem pont nem a kedvenc témám, hacsak nem a vallás történetről beszélünk, az meglehetősen lenyűgöz. Noha jómagam nem vagyok hívő, de lenyűgöz a társadalomra gyakorolt hatása és az egész története, számomra ez misztikum. Maga az elme is annak tudható az pedig, hogy bizonyos felső erők ezt ennyire befolyásolnák, hihetetlen. Nem tudom ön vallásos e, ha igen ne vegye önmagára. Említettem, már hogy eredetileg tudós vagyok, így nyilvánvalóan értek a növénytanhoz is, igazából lenyűgöző is némelyik állati vagy növényi anatómia, a szervek feladata. A pletykákat nem kedvelem, sztereotip és ítélkező szavak sorai. A művészeteket viszont jómagam is űzöm, szabadidőmben verseket írok és hobbi regényeket. *Kimondottan jól esik ezúttal válaszolnia a feltett kérdések sorai, ezidáig inkább kellemetlen témákat vagy túlságosan nyerseket érintettek feléje, de ezt most tényleg élvezettel válaszolta meg és nem félt a férfi véleményétől vagy esetleg viták soraitól. Tetszett neki a téma, hisz alapvetően elképesztően beszédes teremtés pusztán a személyisége pont, olyan komplex akár az érdeklődési köre. *
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-12 12:13:51
Üzenet elküldve: 2020-04-12 12:13:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
*Mikor Amaziana feszengését látja a folyosón mutatott helyiségek miatt, megáll egy halvány mosollyal a magyarázatban.*
- Túl gyors? Elnézést kérek, sok lehet ez így egyszerre. Egy-két nap után minden a helyén lesz, majd meglátja, nem baj, ha nem jegyez meg most mindent elsőre. Általában van itt mindig valaki, akitől kérdezhet. De valamelyik helyiséget megmutassam újra? Az időm most az Öné, rám bízták, hogy gondoskodjam az első lépésekről.
*Addig nem megy tovább, míg ezt nem tisztázzák. Nem vet rossz fényt a nőre, ha kérdez, talán túl lényegre törően beszélt vele, de szeretné, ha érezné, hogy itt törődnek vele. Később aztán persze a szobájába is elkíséri, s hagyja, hogy kedve szerint birtokba vegye. Afelől nincs kétsége, hogy értékeli, ami kijutott neki, biztos benne, hogy ez a szorgalmában is meg fog mutatkozni, amint otthonosabban érzi magát. A kérdés, amit kap tőle, meglepő, bár ez nem ül ki az arcára.*
- Felteszem, a fiúk hozzák fel, akikkel beszéltünk a fürdőházban. Ők melegítik és hordják a vizet. Nem tudom, hogy pontosan kik jönnek fel majd, bemutatkozhatnak egymásnak.
*Amaziana mond egy érdekes dolgot, ami még maradásra készteti.*
- Milyen jellegű tudás érdekli, ha nem tolakodó a kérdésem? Tudományok, amiket könyvekből lehet tanulni, mint például a világ történelme vagy a növénytan? Vagy információk, melyek a világunkat formáló napi történések és pletykák szintjén mozog? Netán a művészetek?
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 12:16:03
*Mikor Amaziana feszengését látja a folyosón mutatott helyiségek miatt, megáll egy halvány mosollyal a magyarázatban.*
- Túl gyors? Elnézést kérek, sok lehet ez így egyszerre. Egy-két nap után minden a helyén lesz, majd meglátja, nem baj, ha nem jegyez meg most mindent elsőre. Általában van itt mindig valaki, akitől kérdezhet. De valamelyik helyiséget megmutassam újra? Az időm most az Öné, rám bízták, hogy gondoskodjam az első lépésekről.
*Addig nem megy tovább, míg ezt nem tisztázzák. Nem vet rossz fényt a nőre, ha kérdez, talán túl lényegre törően beszélt vele, de szeretné, ha érezné, hogy itt törődnek vele. Később aztán persze a szobájába is elkíséri, s hagyja, hogy kedve szerint birtokba vegye. Afelől nincs kétsége, hogy értékeli, ami kijutott neki, biztos benne, hogy ez a szorgalmában is meg fog mutatkozni, amint otthonosabban érzi magát. A kérdés, amit kap tőle, meglepő, bár ez nem ül ki az arcára.*
- Felteszem, a fiúk hozzák fel, akikkel beszéltünk a fürdőházban. Ők melegítik és hordják a vizet. Nem tudom, hogy pontosan kik jönnek fel majd, bemutatkozhatnak egymásnak.
*Amaziana mond egy érdekes dolgot, ami még maradásra készteti.*
- Milyen jellegű tudás érdekli, ha nem tolakodó a kérdésem? Tudományok, amiket könyvekből lehet tanulni, mint például a világ történelme vagy a növénytan? Vagy információk, melyek a világunkat formáló napi történések és pletykák szintjén mozog? Netán a művészetek?
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.12 12:16:03
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-12 11:39:55
Üzenet elküldve: 2020-04-12 11:39:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
* Myr észreveszi Parcy tekintetét, és teljesen jogosnak is tartja. A "Paramvyr" szólítás meg valóban figyelmetlenség lehet Myr részéről. Kíváncsi, hogy Parcy mit fog szólni a levél láttán, de ezt nem mutatja ki. Ellöki magát a faltól, s csak ennyit mond: *
- Takarítás közben ráakadtam egy érdekes levélre. * S ezzel elő is húzza kabátja zsebéből a papírost. Széthajtja, majd Parcy felé nyújtja. Arra számít, hogy a férfinak semmit nem fog mondani a Morynor Szövetség neve. *
Kedves Khoryn!
Néhány napja ellátogattam a birtokodra, de nem találtalak ott. Kerdhontól tudom, hogy hosszú útra indultál. Ezért levélben írok neked, s mire ezt olvasod,
én már úton leszek.
Mint tudod, évek óta kutatok a Morynor Szövetség nyoma után. Eddig alig találtam jelentős dolgot, de néhány napja rábukkantam egy kőtáblára, amelybe a
szövetség jelképe van vésve, s a hátulján egy kis vers. Épségben hevert egy rejtett üregben. Továbbfolytatom a kutatást a talált vers mentén.
Remélem, találkozunk, amint lehet.
Ölel szerető bátyád:
Pyrion
* Növekvő izgalommal várakozik, persze kifelé nyugodtságot mutat. *
* Myr észreveszi Parcy tekintetét, és teljesen jogosnak is tartja. A "Paramvyr" szólítás meg valóban figyelmetlenség lehet Myr részéről. Kíváncsi, hogy Parcy mit fog szólni a levél láttán, de ezt nem mutatja ki. Ellöki magát a faltól, s csak ennyit mond: *
- Takarítás közben ráakadtam egy érdekes levélre. * S ezzel elő is húzza kabátja zsebéből a papírost. Széthajtja, majd Parcy felé nyújtja. Arra számít, hogy a férfinak semmit nem fog mondani a Morynor Szövetség neve. *
Kedves Khoryn!
Néhány napja ellátogattam a birtokodra, de nem találtalak ott. Kerdhontól tudom, hogy hosszú útra indultál. Ezért levélben írok neked, s mire ezt olvasod,
én már úton leszek.
Mint tudod, évek óta kutatok a Morynor Szövetség nyoma után. Eddig alig találtam jelentős dolgot, de néhány napja rábukkantam egy kőtáblára, amelybe a
szövetség jelképe van vésve, s a hátulján egy kis vers. Épségben hevert egy rejtett üregben. Továbbfolytatom a kutatást a talált vers mentén.
Remélem, találkozunk, amint lehet.
Ölel szerető bátyád:
Pyrion
* Növekvő izgalommal várakozik, persze kifelé nyugodtságot mutat. *
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-12 11:26:16
Üzenet elküldve: 2020-04-12 11:26:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Myr lassabban halad Parcynál, emiatt - meg persze azért, mert semmit nem tud most arról, hogy a gnóm valójában mit is csinál, meg úgy van vele, még mindig rühelli, istenek tudják, miért - úgy dönt, elmegy az istállóba, egy rövid szünet erejéig. Most mást úgyse tud csinálni, Beltrys meg hiányzik neki, mint társaság, Zammiria pedig megengedte, amennyiben nem zavar, úgy egy állat tartózkodhat a szobában. Az alkimista sietős léptekkel indul el az alsóbb részekig, le a lépcsőn, egyenesen oda, ahol a vadcirmost sejti. Nem is csalódik, Beltrys ott várja az egyik belső gerendán, sárga szemeit gazdája hasonló árnyalatú tekintetébe szúrva. Mintha egy kicsit ideges lenne, hogy egyedül hagyták, nem tudni.*
- Na, gyere le! *Szól neki az elf, barátságos arccal, a macska pedig megindul gazdája felé, ügyesen egyensúlyozik a gerendán, majd lekerül egy szökkenéssel a puha szénára, egy dorombolással köszöntve a hosszúéletűt. Így indulnak el együtt, felfelé, emiatt ha találkozik is Myrrel, feltehetően a külsőbb részek felől akadhat rá valahol a gnóm, már amennyiben utána is megy. Parcy szívesen lelépne, vitát sejt a közeledésből, de ez abban a pillanatban megszűnik, amennyiben meghallja a nevét. ~ Paramvyr?! Miért hív Paramvyrnak? ~ Nem tudja eldönteni, hogy figyelmetlen a másik, vagy szándékosan teszi ezt. Meghallgatni azért meghallgatja, egy szigorú, villogó tekintettel áll meg a másik előtt, láthatóan ő nem az a típus, aki a sértődöttségét félre szokta tenni.*
- Ez engem miért érdekeljen? *Kérdezi nyugodtan, valóban válaszra várva, nem lekezelően. Nem igazán érti, mi ez a hirtelen érdeklődés a kolléganő részéről, hiszen az előbb még hozzá se szólt.*
*Myr lassabban halad Parcynál, emiatt - meg persze azért, mert semmit nem tud most arról, hogy a gnóm valójában mit is csinál, meg úgy van vele, még mindig rühelli, istenek tudják, miért - úgy dönt, elmegy az istállóba, egy rövid szünet erejéig. Most mást úgyse tud csinálni, Beltrys meg hiányzik neki, mint társaság, Zammiria pedig megengedte, amennyiben nem zavar, úgy egy állat tartózkodhat a szobában. Az alkimista sietős léptekkel indul el az alsóbb részekig, le a lépcsőn, egyenesen oda, ahol a vadcirmost sejti. Nem is csalódik, Beltrys ott várja az egyik belső gerendán, sárga szemeit gazdája hasonló árnyalatú tekintetébe szúrva. Mintha egy kicsit ideges lenne, hogy egyedül hagyták, nem tudni.*
- Na, gyere le! *Szól neki az elf, barátságos arccal, a macska pedig megindul gazdája felé, ügyesen egyensúlyozik a gerendán, majd lekerül egy szökkenéssel a puha szénára, egy dorombolással köszöntve a hosszúéletűt. Így indulnak el együtt, felfelé, emiatt ha találkozik is Myrrel, feltehetően a külsőbb részek felől akadhat rá valahol a gnóm, már amennyiben utána is megy. Parcy szívesen lelépne, vitát sejt a közeledésből, de ez abban a pillanatban megszűnik, amennyiben meghallja a nevét. ~ Paramvyr?! Miért hív Paramvyrnak? ~ Nem tudja eldönteni, hogy figyelmetlen a másik, vagy szándékosan teszi ezt. Meghallgatni azért meghallgatja, egy szigorú, villogó tekintettel áll meg a másik előtt, láthatóan ő nem az a típus, aki a sértődöttségét félre szokta tenni.*
- Ez engem miért érdekeljen? *Kérdezi nyugodtan, valóban válaszra várva, nem lekezelően. Nem igazán érti, mi ez a hirtelen érdeklődés a kolléganő részéről, hiszen az előbb még hozzá se szólt.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-11 20:18:37
Üzenet elküldve: 2020-04-11 20:18:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
* Lassacskán Myr is végez a szobája kitakarításával. Nem halad valami tempósan, mert folyamatosan a Morynor Szövetségen jár az esze. Végül csak végez ezzel a munkával, s elindul a következő szoba irányába. Félúton azonban egy hirtelen ötlet villan át az agyán. Egy pillanatra megáll, s a lehető leggyorsabban végiggondolja a felmerült lehetőséget. Végül dönt, és mivel pillanatnyilag nem tudja, hol van Paramvyr, ezért kissé emelt hangon szólal meg, persze úgy, hogy ne is kiabáljon: *
- Paramvyr, hol vagy? Találtam valamit.
* Talán az, hogy megmutatja a férfinak a szövetségről szóló levelet, némileg rendezi a konfliktust kettejük között. Különben is, Myr már egyáltalán nem ideges. Vár egy kicsit a falnak támaszkodva, s közben felidézi magában a szövetség történetét. Sokszor hallotta ugyan, de még senkinek nem mesélt róla részletesen. Egyszer-kétszer már említette néhány lénynek, de mivel nagymértékben ütközött ellenvéleményekbe, ezért felhagyott azzal, hogy tovább beszéljen az öt testvérről. Bár őszintén szólva nem csodálkozna, ha a történtek után Parcy már rá sem hederítene. Myr azért haloványan bízik abban, hogy még szóba áll vele. Ha viszont ez mégsem történik meg, akkor még mindig ott van a lehetőség, hogy Zammal vagy valaki mással beszéljen róla. *
* Lassacskán Myr is végez a szobája kitakarításával. Nem halad valami tempósan, mert folyamatosan a Morynor Szövetségen jár az esze. Végül csak végez ezzel a munkával, s elindul a következő szoba irányába. Félúton azonban egy hirtelen ötlet villan át az agyán. Egy pillanatra megáll, s a lehető leggyorsabban végiggondolja a felmerült lehetőséget. Végül dönt, és mivel pillanatnyilag nem tudja, hol van Paramvyr, ezért kissé emelt hangon szólal meg, persze úgy, hogy ne is kiabáljon: *
- Paramvyr, hol vagy? Találtam valamit.
* Talán az, hogy megmutatja a férfinak a szövetségről szóló levelet, némileg rendezi a konfliktust kettejük között. Különben is, Myr már egyáltalán nem ideges. Vár egy kicsit a falnak támaszkodva, s közben felidézi magában a szövetség történetét. Sokszor hallotta ugyan, de még senkinek nem mesélt róla részletesen. Egyszer-kétszer már említette néhány lénynek, de mivel nagymértékben ütközött ellenvéleményekbe, ezért felhagyott azzal, hogy tovább beszéljen az öt testvérről. Bár őszintén szólva nem csodálkozna, ha a történtek után Parcy már rá sem hederítene. Myr azért haloványan bízik abban, hogy még szóba áll vele. Ha viszont ez mégsem történik meg, akkor még mindig ott van a lehetőség, hogy Zammal vagy valaki mással beszéljen róla. *
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-11 20:02:55
Üzenet elküldve: 2020-04-11 20:02:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Egészen szépen halad a szobával, már gondolatban rendezkedik is, jobbra-balra tologatja a szellembútorokat, hogyan oldhatná meg. A gnóm nem tűnik együttműködőnek, hiszen külön szobát választott magának, Parcy meg egyáltalán nem érti, hogy azért ekkora ellenszenvet mivel érdemelhetett ki, ha egy rossz szót nem szólt rá, legfeljebb majdnem vízbe fojtotta tekintetével, de az is csak egy röpke asztali felvételiztetés erejéig tartott. Most már tényleg nem lesz esélye nála, ez bizonyos, Zammiriával pedig majd szeretne beszélni ez ügyben. Jól is nézne ki, ha már az első munkanapján ilyen dolgokba botlik. Eleve idegesíti, hogy még mindig ezzel foglalkozik, de nincs más, a bútorokon és a sós levegő illatán kívül, amely néhol be-beszökik ablakokon, ajtókon át, ezzel is színesítve a hétköznapokat. ~ Nos, akkor az szerintem maradjon a helyén, úgysincs most senki, aki segítene eltolni akármerre. Jó, akkor a ruhásszekrény letudvaaa... hé, kihagytam az éjjeliszekrényt. Áh, nem lesz ez így jó! ˇ~ Még csettintget is a nyelvével, egy kicsit jelezve saját magának, hogy inkább a tettlegességig kéne fajulni a tervezgetés helyett. Fogja és mindent elkezd a neki szánt helyére pakolni - a ruhásszekrény mellé kerül az éjjeli, az ágy pedig marad velük szemben, de az egyajtós polc átvándorol, ha egyedül nehezen is, a mellé. Így már igazán más, csupán egy felseprés van hátra. Kicsit elmegy, hogy keressen egy partfist, aztán elrendezi, amit el kell. Csend van, igazán nagy csend, ez picit zavarja. Még az is megfordul a fejében, hogy felhozza az istállóból Beltryst, hogy legyen társasága. Ha viszont ezzel is végzett, akkor már csak bepakolja a ruhákat és az egyéb holmikat a helyükre, azért új rendszert is felállítva közéjük, aztán indul is a következő szobához. Alaposan elfáradt már ettől is ,főként a cipekedéstől, de ugye a jó fizetésért dolgozni kell.*
*Egészen szépen halad a szobával, már gondolatban rendezkedik is, jobbra-balra tologatja a szellembútorokat, hogyan oldhatná meg. A gnóm nem tűnik együttműködőnek, hiszen külön szobát választott magának, Parcy meg egyáltalán nem érti, hogy azért ekkora ellenszenvet mivel érdemelhetett ki, ha egy rossz szót nem szólt rá, legfeljebb majdnem vízbe fojtotta tekintetével, de az is csak egy röpke asztali felvételiztetés erejéig tartott. Most már tényleg nem lesz esélye nála, ez bizonyos, Zammiriával pedig majd szeretne beszélni ez ügyben. Jól is nézne ki, ha már az első munkanapján ilyen dolgokba botlik. Eleve idegesíti, hogy még mindig ezzel foglalkozik, de nincs más, a bútorokon és a sós levegő illatán kívül, amely néhol be-beszökik ablakokon, ajtókon át, ezzel is színesítve a hétköznapokat. ~ Nos, akkor az szerintem maradjon a helyén, úgysincs most senki, aki segítene eltolni akármerre. Jó, akkor a ruhásszekrény letudvaaa... hé, kihagytam az éjjeliszekrényt. Áh, nem lesz ez így jó! ˇ~ Még csettintget is a nyelvével, egy kicsit jelezve saját magának, hogy inkább a tettlegességig kéne fajulni a tervezgetés helyett. Fogja és mindent elkezd a neki szánt helyére pakolni - a ruhásszekrény mellé kerül az éjjeli, az ágy pedig marad velük szemben, de az egyajtós polc átvándorol, ha egyedül nehezen is, a mellé. Így már igazán más, csupán egy felseprés van hátra. Kicsit elmegy, hogy keressen egy partfist, aztán elrendezi, amit el kell. Csend van, igazán nagy csend, ez picit zavarja. Még az is megfordul a fejében, hogy felhozza az istállóból Beltryst, hogy legyen társasága. Ha viszont ezzel is végzett, akkor már csak bepakolja a ruhákat és az egyéb holmikat a helyükre, azért új rendszert is felállítva közéjük, aztán indul is a következő szobához. Alaposan elfáradt már ettől is ,főként a cipekedéstől, de ugye a jó fizetésért dolgozni kell.*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-11 18:32:06
Üzenet elküldve: 2020-04-11 18:32:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
* Myr be is lép az első takarításra váró szobába. Hogy az idő gyorsabban teljen, halkan, hogy ne legyen zavaró, dúdolgatni kezd csak úgy magának. Ritkán szokott efféle tevékenységet űzni. Természetesen ilyenkor, takarítás közben mindenki arra számíthat, hogy különösebb dolog nem fog történni, de ez most nem így van. Éppen befejezi az egyik ágy mellett a takarítást, és készül, hogy a fekvő hely alatt folytassa, amikor megakad a szeme valami fehéren. *
~ Biztos valaki itt hagyhatta. ~
* Le is hajol érte, hogy a szemétbe dobja, ám mikor felemeli, a fényben halvány írást pillant meg. Szeme éppen a "Morynor Szövetség" szóra téved, ami felkelti a kíváncsiságát, s olvasni kezdi elölről a papírra írt szöveget. *
Kedves Khoryn!
Néhány napja ellátogattam a birtokodra, de nem találtalak ott. Kerdhontól tudom, hogy hosszú útra indultál. Ezért levélben írok neked, s mire ezt olvasod, én már úton leszek.
Mint tudod, évek óta kutatok a Morynor Szövetség nyoma után. Eddig alig találtam jelentős dolgot, de néhány napja rábukkantam egy kőtáblára, amelybe a szövetség jelképe van vésve, s a hátulján egy kis vers. Épségben hevert egy rejtett üregben. Továbbfolytatom a kutatást a talált vers mentén.
Remélem, találkozunk, amint lehet.
Ölel szerető bátyád:
Pyrion
* Myr hitetlenkedve pislog az írás láttán. Újból átfutja a szöveget. *
~ Hát mégis létezett a Morynor Szövetség? ~
* Sok évvel ezelőtt már hallott a Morynor Szövetségről. Többször is belefutott már a történetébe, de minden alkalommal azt mondták, hogy csak legenda. A szövetség jelképe egy nyolcágú csillag volt öt gyertyalánggal. A lángok a csillag közepébe mutattak, ahol egyesültek. Ez az öt testvért jelképezte, akik a szövetséget alapították, s évszázadok generációi őrizték a titkot. Egyesek azt rebesgetik, hogy még ma is létezik a szövetség, de nem lehet tudni, ki az az öt személy, aki a titkot őrzi. Mások erre azt mondják, hogy badarság, a szövetség soha nem létezett. Myr titokban mindig abban hitt, hogy létezik az öt tagú rend, időnként ő is kutakodott utána, de nem talált semmit. És most kézzel fogható bizonyítékot tart a kezében. Harmadszor is elolvassa a levelet, s fogalma sincs, hogy mit tegyen. Kavarognak a gondolatok a fejében. Zamnak is megmutatná, de úgy véli, hogy egy ilyen aprósággal nem valószínű, hogy foglalkozni fog a főnökasszony. Szemmel láthatóan a levél nem jutott el a címzetthez, és Myr ugyan szeretné célba juttatni, de fogalma sincs, hogy hogyan tehetné meg. Félbehajtja a papírost, s kabátja zsebébe rejti. *
~ Talán még hasznát vehetem. ~
* Ezzel pedig folytatja a takarítást, de gondolatai egyre csak a Morynor Szövetségen járnak. *
* Myr be is lép az első takarításra váró szobába. Hogy az idő gyorsabban teljen, halkan, hogy ne legyen zavaró, dúdolgatni kezd csak úgy magának. Ritkán szokott efféle tevékenységet űzni. Természetesen ilyenkor, takarítás közben mindenki arra számíthat, hogy különösebb dolog nem fog történni, de ez most nem így van. Éppen befejezi az egyik ágy mellett a takarítást, és készül, hogy a fekvő hely alatt folytassa, amikor megakad a szeme valami fehéren. *
~ Biztos valaki itt hagyhatta. ~
* Le is hajol érte, hogy a szemétbe dobja, ám mikor felemeli, a fényben halvány írást pillant meg. Szeme éppen a "Morynor Szövetség" szóra téved, ami felkelti a kíváncsiságát, s olvasni kezdi elölről a papírra írt szöveget. *
Kedves Khoryn!
Néhány napja ellátogattam a birtokodra, de nem találtalak ott. Kerdhontól tudom, hogy hosszú útra indultál. Ezért levélben írok neked, s mire ezt olvasod, én már úton leszek.
Mint tudod, évek óta kutatok a Morynor Szövetség nyoma után. Eddig alig találtam jelentős dolgot, de néhány napja rábukkantam egy kőtáblára, amelybe a szövetség jelképe van vésve, s a hátulján egy kis vers. Épségben hevert egy rejtett üregben. Továbbfolytatom a kutatást a talált vers mentén.
Remélem, találkozunk, amint lehet.
Ölel szerető bátyád:
Pyrion
* Myr hitetlenkedve pislog az írás láttán. Újból átfutja a szöveget. *
~ Hát mégis létezett a Morynor Szövetség? ~
* Sok évvel ezelőtt már hallott a Morynor Szövetségről. Többször is belefutott már a történetébe, de minden alkalommal azt mondták, hogy csak legenda. A szövetség jelképe egy nyolcágú csillag volt öt gyertyalánggal. A lángok a csillag közepébe mutattak, ahol egyesültek. Ez az öt testvért jelképezte, akik a szövetséget alapították, s évszázadok generációi őrizték a titkot. Egyesek azt rebesgetik, hogy még ma is létezik a szövetség, de nem lehet tudni, ki az az öt személy, aki a titkot őrzi. Mások erre azt mondják, hogy badarság, a szövetség soha nem létezett. Myr titokban mindig abban hitt, hogy létezik az öt tagú rend, időnként ő is kutakodott utána, de nem talált semmit. És most kézzel fogható bizonyítékot tart a kezében. Harmadszor is elolvassa a levelet, s fogalma sincs, hogy mit tegyen. Kavarognak a gondolatok a fejében. Zamnak is megmutatná, de úgy véli, hogy egy ilyen aprósággal nem valószínű, hogy foglalkozni fog a főnökasszony. Szemmel láthatóan a levél nem jutott el a címzetthez, és Myr ugyan szeretné célba juttatni, de fogalma sincs, hogy hogyan tehetné meg. Félbehajtja a papírost, s kabátja zsebébe rejti. *
~ Talán még hasznát vehetem. ~
* Ezzel pedig folytatja a takarítást, de gondolatai egyre csak a Morynor Szövetségen járnak. *
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:00:39
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:00:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
//Részben Darelld, Amaz//
*Paranvyr egészen kisgyerek óta rossz csillagzatának hatása alatt áll, voltak olyanok is, akik azt merték feltételezni, hogy megátkozott. Természetesen ezt kötve hiszi az elf, de a múltja keserűségét is kár tagadni, nagyin keveseknek és csak hosszú idő után hajlandó elmondani töredékeket, a teljeset pedig rajta kívül senki nem tudja, aki ezen a világon él. Nem igazán gyilkosságok vagy ármánykodás, hanem a kitölthetetlen üresség miatt érzi rossznak ő maga, de erre igyekszik nem odafigyelni, hiszen csak lerántaná valami olyan mélységbe, ahonnan sosem térhet vissza. Kár, hogy ez mind bolondság, s hosszúéletűcskénk semmivel sem több, vagy másabb az ittenieknél, de persze akit egy sopánkodó öregasszony nevelt fel, másfajta gondolatokkal talán nem is rendelkezhetne. A munkának nekiáll, Myrrel pedig nem foglalkozik, ami feltehetően jobb is. A gnóm nem tudhatja, milyen veszélyes is tud lenni a sárga szemű alkimista, de persze azt is legfeljebb csak sejteti, hogy mivel a kolléga szerepét tölti be, történjék bármi, amíg ő nem folyamodik ármányhoz, vagy egyéb erőszakos eszközökhöz, Parcy nem bántja, egy ujjal sem. Lassan kezdi a kipakolást a szekrényekből, polcokból, s elrendezi a ruhákat, csecsebecséket, melyeket ott találhatott, szépen, a padlóra letéve. Néhol ezeket rongyokba, vagy papírba szokták csomagolni, de egyrészt Zammiria utasítása szerint értelmetlennek látja, másfelől most fontosabb az, hogy haladjon, ezt pedig felesleges időhúzásnak tartja. Lassan az első szoba végéhez ér, a felmosást már a gnóm csinálja, így jöhet a lakberendezés. Mikor éppen a folyosóra lép ki, megpillantja Darelldet és ha minden igaz, Amazt is. Meglepődik, kicsit kellemetlenül is kezdi érezni magát, hiszen eléggé érdekesre sikerült meglátásai szerint a tudós hölgy bemutatkozása az alkimistának, a végére pedig még a férfi lett kinézve. Az embert az oldalán nem ismeri, éppen ezért csak egy barátságos mosollyal az arcán biccent neki, s ezalatt, mivel a párosra figyel, nem igazán veszi észre Myr bukdácsolását, csak a hangokat hallja meg, de különösebb jelentőséget nem tulajdonít nekik. Inkább visszamegy a szobába és felméri, mit és hova kéne átrendeznie.*
//Részben Darelld, Amaz//
*Paranvyr egészen kisgyerek óta rossz csillagzatának hatása alatt áll, voltak olyanok is, akik azt merték feltételezni, hogy megátkozott. Természetesen ezt kötve hiszi az elf, de a múltja keserűségét is kár tagadni, nagyin keveseknek és csak hosszú idő után hajlandó elmondani töredékeket, a teljeset pedig rajta kívül senki nem tudja, aki ezen a világon él. Nem igazán gyilkosságok vagy ármánykodás, hanem a kitölthetetlen üresség miatt érzi rossznak ő maga, de erre igyekszik nem odafigyelni, hiszen csak lerántaná valami olyan mélységbe, ahonnan sosem térhet vissza. Kár, hogy ez mind bolondság, s hosszúéletűcskénk semmivel sem több, vagy másabb az ittenieknél, de persze akit egy sopánkodó öregasszony nevelt fel, másfajta gondolatokkal talán nem is rendelkezhetne. A munkának nekiáll, Myrrel pedig nem foglalkozik, ami feltehetően jobb is. A gnóm nem tudhatja, milyen veszélyes is tud lenni a sárga szemű alkimista, de persze azt is legfeljebb csak sejteti, hogy mivel a kolléga szerepét tölti be, történjék bármi, amíg ő nem folyamodik ármányhoz, vagy egyéb erőszakos eszközökhöz, Parcy nem bántja, egy ujjal sem. Lassan kezdi a kipakolást a szekrényekből, polcokból, s elrendezi a ruhákat, csecsebecséket, melyeket ott találhatott, szépen, a padlóra letéve. Néhol ezeket rongyokba, vagy papírba szokták csomagolni, de egyrészt Zammiria utasítása szerint értelmetlennek látja, másfelől most fontosabb az, hogy haladjon, ezt pedig felesleges időhúzásnak tartja. Lassan az első szoba végéhez ér, a felmosást már a gnóm csinálja, így jöhet a lakberendezés. Mikor éppen a folyosóra lép ki, megpillantja Darelldet és ha minden igaz, Amazt is. Meglepődik, kicsit kellemetlenül is kezdi érezni magát, hiszen eléggé érdekesre sikerült meglátásai szerint a tudós hölgy bemutatkozása az alkimistának, a végére pedig még a férfi lett kinézve. Az embert az oldalán nem ismeri, éppen ezért csak egy barátságos mosollyal az arcán biccent neki, s ezalatt, mivel a párosra figyel, nem igazán veszi észre Myr bukdácsolását, csak a hangokat hallja meg, de különösebb jelentőséget nem tulajdonít nekik. Inkább visszamegy a szobába és felméri, mit és hova kéne átrendeznie.*
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-04-11 14:36:26
Üzenet elküldve: 2020-04-11 14:36:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Személyzeti ügyek//
*Amikor a másik, oly hosszasan néz Amaziana szemeibe, gyomrában görcs keletkezik és meg is ijed, hogy elveszti újdonsült munkáját. Azonban az ezt követő szavak hatására megfeszült vállai leereszkednek, a hasába bújtatott láthatatlan kötél kioldódik és megkönnyebbülten felsóhajt. Tovább haladnak, és a hirtelen felsorolástól azt se tudja hova nézzen, csak szerencsétlen forgolódással próbálja követni a férfi szavait. Aztán beérnek a szobájába és megszűnik körülötte a világ. Nem hall zümmögést, nem észleli a fizika törvényeit és a lépéseinek súlyát sem. ~Az enyém, van otthonom~ a szemeibe kósza könnycseppek fénye jelenik meg, amiket próbál pislogással vissza terelni, akár néhány eltévedt kis bárányt. Képtelen felfogni, hogy nem kell menekülnie, a jövője biztos és biztonságos. A megkönnyebbülés, szinte új lényt farag a töredezett ágakból, és úgy érzi ezer új virágot bont lelkének fája. Erőt, megnyugvást és még számtalan eddig hiányos bimbót. *
- Köszönöm! *Csak ennyit képes szólni, de ebben az egy szóban minden benne van. Úgy érzi menten össze esik a rengeteg érzés sokaságától, így le is telepedik a matraca szélére, amin az elterülő anyagot hálásan simogatja, felfedezve azt és tudatosítani magában tényleg nem álmodik. *
- Nem, Darelld. Nincsen semmi már. Tényleg köszönöm. *ezzel az idősebb szemeibe pillant, és kósza mosoly ül ki az ajkain. *
- Annyit még megmondana ki hozza, majd a fürdőt? Szeretem a személyeket név szerint köszönteni, meg aztán szomjazom a tudás hűsítő nedűjére.
*Amikor a másik, oly hosszasan néz Amaziana szemeibe, gyomrában görcs keletkezik és meg is ijed, hogy elveszti újdonsült munkáját. Azonban az ezt követő szavak hatására megfeszült vállai leereszkednek, a hasába bújtatott láthatatlan kötél kioldódik és megkönnyebbülten felsóhajt. Tovább haladnak, és a hirtelen felsorolástól azt se tudja hova nézzen, csak szerencsétlen forgolódással próbálja követni a férfi szavait. Aztán beérnek a szobájába és megszűnik körülötte a világ. Nem hall zümmögést, nem észleli a fizika törvényeit és a lépéseinek súlyát sem. ~Az enyém, van otthonom~ a szemeibe kósza könnycseppek fénye jelenik meg, amiket próbál pislogással vissza terelni, akár néhány eltévedt kis bárányt. Képtelen felfogni, hogy nem kell menekülnie, a jövője biztos és biztonságos. A megkönnyebbülés, szinte új lényt farag a töredezett ágakból, és úgy érzi ezer új virágot bont lelkének fája. Erőt, megnyugvást és még számtalan eddig hiányos bimbót. *
- Köszönöm! *Csak ennyit képes szólni, de ebben az egy szóban minden benne van. Úgy érzi menten össze esik a rengeteg érzés sokaságától, így le is telepedik a matraca szélére, amin az elterülő anyagot hálásan simogatja, felfedezve azt és tudatosítani magában tényleg nem álmodik. *
- Nem, Darelld. Nincsen semmi már. Tényleg köszönöm. *ezzel az idősebb szemeibe pillant, és kósza mosoly ül ki az ajkain. *
- Annyit még megmondana ki hozza, majd a fürdőt? Szeretem a személyeket név szerint köszönteni, meg aztán szomjazom a tudás hűsítő nedűjére.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 977-996