Nincs játékban - Szolgálati terület
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szolgálati terület | Nincs "kisebb" helyszín |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
220. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-04 21:46:17
Üzenet elküldve: 2020-06-04 21:46:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
- Ó, értem. Semmi gond.* Mondja kedvesen, s még bocsánatkérőn el is mosolyodik, mert igazán nem akart tolakodó lenni. A finom érintés jól esik Myrnek, s örül, hogy már a második olyan személlyel találkozik, aki kedvesen fogadja, nem olyan ellenszenvvel, ami az első benyomásból ered.
Mivel Myr távolodik Parcytól, ezért nem látja a reakcióját, csak azt hallja... Azaz, hogy nem hallja, mert nincs mit. De különösebben nem izgatja, hogy válaszra sem méltatja az elf az üdvözlését. Pillanatnyilag most a munka leköti érzékeit.
Kíváncsian várja, hogy mikor fog Darelldel találkozni - merthogy ez bekövetkezik, arra mindenképp számít. Hisz a férfi tegnap maga kérte, hogy szeretne majd tájékoztatást kapni a békülés eredményéről. Hogy hol lehet, arról fogalma sincs. Biztosan majd beállít valamikor.
A jelenlegi szoba kitakarításával egészen jó tempóban halad. Itt inkább a falakat lepi piszok, de jó alaposan. Az ablak és az előtte fodrozódó függöny tulajdonképpen jól néz ki. Annyi, hogy a függöny kissé gyürkés, de a mosás majd segít rajta. Mindenek előtt azonban a falak igényelnek némi törődést, s ha Myr végez a padlóval, akkor kezelésbe is veszi a függőleges felületeket. Az sem valami kis terület, s gyakorta kell a létrát használnia, hogy a magasabb részek se maradjanak ki. Nem a leghálásabb feladat, de ha már rábízták a takarítást, akkor megcsinálja. Elég nagy fáradtság árán sikerül megszabadítani a falakat a foltoktól meg piszoktól. Kicsi pihenőt is engedélyez magának, s könnyed mozdulattal töröl le néhány izzadtságcseppet a homlokáról. Mikor pedig kellően kifújja magát, a létrát az ablakhoz költözteti, hogy hozzáférjen a pucér ablakot takaró textíliához. Majd ez is, mint az előző, a mosodában végzi.
Időlegesen helyére viszi a takarító eszközöket és a létrát, és az edzőterem irányába indul. Minimális rendetlenség fogadja. Tényleg csak pár dolog van össze-vissza, amiket Myr helyre is pakol. Mivel itt most nem volt sok meló, ezért hamar végez. Kifelé jövet úgy dönt, hogy egy pillanatra a konyha felé fordul, hogy némi erőt kapjon a folytatáshoz egy kis folyadékkal. Sokat nem is teketóriázik, hogy mit is kéne inni, jó formán az első kezébe kerülő italból tölt magának. Ami szerencsére víz, tehát még attól sem kell tartania, hogy alkoholizáláson kapják. Ugyan most üres minden, de biztos abban, hogy ha például bort hajtana fel, rögtön ott teremne valaki. De ne is szaporítsuk tovább a szót, lényeg a lényeg, hogy a folyadékpótlást követően visszatér a munkához.*
- Ó, értem. Semmi gond.* Mondja kedvesen, s még bocsánatkérőn el is mosolyodik, mert igazán nem akart tolakodó lenni. A finom érintés jól esik Myrnek, s örül, hogy már a második olyan személlyel találkozik, aki kedvesen fogadja, nem olyan ellenszenvvel, ami az első benyomásból ered.
Mivel Myr távolodik Parcytól, ezért nem látja a reakcióját, csak azt hallja... Azaz, hogy nem hallja, mert nincs mit. De különösebben nem izgatja, hogy válaszra sem méltatja az elf az üdvözlését. Pillanatnyilag most a munka leköti érzékeit.
Kíváncsian várja, hogy mikor fog Darelldel találkozni - merthogy ez bekövetkezik, arra mindenképp számít. Hisz a férfi tegnap maga kérte, hogy szeretne majd tájékoztatást kapni a békülés eredményéről. Hogy hol lehet, arról fogalma sincs. Biztosan majd beállít valamikor.
A jelenlegi szoba kitakarításával egészen jó tempóban halad. Itt inkább a falakat lepi piszok, de jó alaposan. Az ablak és az előtte fodrozódó függöny tulajdonképpen jól néz ki. Annyi, hogy a függöny kissé gyürkés, de a mosás majd segít rajta. Mindenek előtt azonban a falak igényelnek némi törődést, s ha Myr végez a padlóval, akkor kezelésbe is veszi a függőleges felületeket. Az sem valami kis terület, s gyakorta kell a létrát használnia, hogy a magasabb részek se maradjanak ki. Nem a leghálásabb feladat, de ha már rábízták a takarítást, akkor megcsinálja. Elég nagy fáradtság árán sikerül megszabadítani a falakat a foltoktól meg piszoktól. Kicsi pihenőt is engedélyez magának, s könnyed mozdulattal töröl le néhány izzadtságcseppet a homlokáról. Mikor pedig kellően kifújja magát, a létrát az ablakhoz költözteti, hogy hozzáférjen a pucér ablakot takaró textíliához. Majd ez is, mint az előző, a mosodában végzi.
Időlegesen helyére viszi a takarító eszközöket és a létrát, és az edzőterem irányába indul. Minimális rendetlenség fogadja. Tényleg csak pár dolog van össze-vissza, amiket Myr helyre is pakol. Mivel itt most nem volt sok meló, ezért hamar végez. Kifelé jövet úgy dönt, hogy egy pillanatra a konyha felé fordul, hogy némi erőt kapjon a folytatáshoz egy kis folyadékkal. Sokat nem is teketóriázik, hogy mit is kéne inni, jó formán az első kezébe kerülő italból tölt magának. Ami szerencsére víz, tehát még attól sem kell tartania, hogy alkoholizáláson kapják. Ugyan most üres minden, de biztos abban, hogy ha például bort hajtana fel, rögtön ott teremne valaki. De ne is szaporítsuk tovább a szót, lényeg a lényeg, hogy a folyadékpótlást követően visszatér a munkához.*
219. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-04 15:51:43
Üzenet elküldve: 2020-06-04 15:51:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Megnyugszik Myr barátságos reakcióit látva, s alig várja, hogy őt is kicsit jobban megismerje. Ritkán találkozik gnómmal, legalábbis női képviselőikkel. Hallotta, hogy méretük ellenére igen erősek, de okosak is. Az időpont-egyeztetés során szerényen elmosolyodik.*
- Sajnos nem tudom előre tervezni a szolgálatot, a vendégek igényeitől függ. De nagyon örülnék neki, ha a szünetedet veled tudnám tölteni, remélem, majd szabaddá tudom tenni magam.
*Érinti meg finoman Myr karját barátságos közvetlenséggel. Parcy érkezése aztán figyelmét elsősorban a felé tereli, a nő különben is nagyon elfoglaltnak tűnik, nem akarja feltartani. A férfi reakcióit nem köti Myrhez, viszont látja, hogy egyáltalán nincsen jól, és ez aggasztja. Parcy nyilvánvalóvá teszi, hogy nem kér a társaságból, így talán nem kellene ráerőltetnie a magáét sem, Cassy azonban nem tud csak így továbbmenni, csatlakozik hozzá, amint elindul, hangja fesztelenül cseng, de tekintete nagyon figyelmes.*
- Az igazán kellemes lenne! Mondd csak, hogy van Beltrys? Megszokott itt?
*Megnyugszik Myr barátságos reakcióit látva, s alig várja, hogy őt is kicsit jobban megismerje. Ritkán találkozik gnómmal, legalábbis női képviselőikkel. Hallotta, hogy méretük ellenére igen erősek, de okosak is. Az időpont-egyeztetés során szerényen elmosolyodik.*
- Sajnos nem tudom előre tervezni a szolgálatot, a vendégek igényeitől függ. De nagyon örülnék neki, ha a szünetedet veled tudnám tölteni, remélem, majd szabaddá tudom tenni magam.
*Érinti meg finoman Myr karját barátságos közvetlenséggel. Parcy érkezése aztán figyelmét elsősorban a felé tereli, a nő különben is nagyon elfoglaltnak tűnik, nem akarja feltartani. A férfi reakcióit nem köti Myrhez, viszont látja, hogy egyáltalán nincsen jól, és ez aggasztja. Parcy nyilvánvalóvá teszi, hogy nem kér a társaságból, így talán nem kellene ráerőltetnie a magáét sem, Cassy azonban nem tud csak így továbbmenni, csatlakozik hozzá, amint elindul, hangja fesztelenül cseng, de tekintete nagyon figyelmes.*
- Az igazán kellemes lenne! Mondd csak, hogy van Beltrys? Megszokott itt?
218. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-02 20:52:11
Üzenet elküldve: 2020-06-02 20:52:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Sorrendben érkeznek a kedves és kevésbé kedvelt arcok a hosszúéletű felé, elsőnek a lélektartó Cassy személyében. Lughander uraság meglepődött arccal fogadja a fajtársat, amibe némi szégyenlés is szorítkozik. Rosszul érzi magát, hogy történt, ami történt - ha nincs is lószaga, csak ő érzi azt magán. Hogy is szokták mondani, az orrában maradt? A hangja még kissé rekedtes és száraz, a feje lüktet, de a teste és valamennyire az agya már használható, legalábbis félkész állapotban vannak.*
- Szia Cassy! Öhm... igen, jól. És te? *Kezdődne el a sablonos beszélgetés, mikor a lélekromboló elem is megérkezik. Nagy sóhaj és egy félrevont szomorú arc - semmi düh, lekezelés, vagy hasonló nem dolgozik az elfben, csak ennyi. Csalódottság. Már maga az egyszerű gondolat is megijeszti, hogy így kell itt dolgoznia, éveken át, végig a gnóm mellett. Ebből hosszútávon vagy kötél, vagy szökés lesz - vagy szökésből kötél, ha a bosszúszomjas személyzet rátalálna, már ha egyáltalán a Sellőben van olyan. A keserédes pillanat gyümölcseként, a jól bevált utat választja: igyekszik csendben inkább maga mögött hagyni mindenkit.*
- Bocsáss meg, de szerintem ideje lenne mennem dolgozni. Esetleg egy pohár bor később? Vagy egy zsuga? *Mosolyodik el az alkimistára tekintve, némi régi emléket felhántorgatva. Ha senkinek semmi ellen nincsen ellenvetése, részéről távozik is, a következő szoba felé haladva. Összeszedetlen még és csak utólag jut eszébe, hogy a takarítóeszközöket meg elfelejtette. Szóval ha minden eddigi terve szerint alakul, akkor lerobog a lépcsőn, rongyért, felmosóedényért és magáért a felmosóért.*
*Sorrendben érkeznek a kedves és kevésbé kedvelt arcok a hosszúéletű felé, elsőnek a lélektartó Cassy személyében. Lughander uraság meglepődött arccal fogadja a fajtársat, amibe némi szégyenlés is szorítkozik. Rosszul érzi magát, hogy történt, ami történt - ha nincs is lószaga, csak ő érzi azt magán. Hogy is szokták mondani, az orrában maradt? A hangja még kissé rekedtes és száraz, a feje lüktet, de a teste és valamennyire az agya már használható, legalábbis félkész állapotban vannak.*
- Szia Cassy! Öhm... igen, jól. És te? *Kezdődne el a sablonos beszélgetés, mikor a lélekromboló elem is megérkezik. Nagy sóhaj és egy félrevont szomorú arc - semmi düh, lekezelés, vagy hasonló nem dolgozik az elfben, csak ennyi. Csalódottság. Már maga az egyszerű gondolat is megijeszti, hogy így kell itt dolgoznia, éveken át, végig a gnóm mellett. Ebből hosszútávon vagy kötél, vagy szökés lesz - vagy szökésből kötél, ha a bosszúszomjas személyzet rátalálna, már ha egyáltalán a Sellőben van olyan. A keserédes pillanat gyümölcseként, a jól bevált utat választja: igyekszik csendben inkább maga mögött hagyni mindenkit.*
- Bocsáss meg, de szerintem ideje lenne mennem dolgozni. Esetleg egy pohár bor később? Vagy egy zsuga? *Mosolyodik el az alkimistára tekintve, némi régi emléket felhántorgatva. Ha senkinek semmi ellen nincsen ellenvetése, részéről távozik is, a következő szoba felé haladva. Összeszedetlen még és csak utólag jut eszébe, hogy a takarítóeszközöket meg elfelejtette. Szóval ha minden eddigi terve szerint alakul, akkor lerobog a lépcsőn, rongyért, felmosóedényért és magáért a felmosóért.*
217. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-01 20:42:54
Üzenet elküldve: 2020-06-01 20:42:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
*Myrnek egyáltalán nem probléma, hogy - Cassy fogalmazása szerint - rátört. Mindig is kedvelte a jó társaságot, s egyáltalán nem húzódik el az ismerkedésektől. Amúgy is ismeretlen helyen van, szóval annál inkább örül, ha ilyesmire kerül sor a munka mellett.*
- Ugyan, semmi gond.* Legyint könnyedén.*
- Ó, nem lesz szerintem gond.* Mosolyodik el, s szándékosan távol tartja magától a Parcy ellen vonatkozó gondolatait, nem akarja saját jókedvét tönkretenni.
A tea ellen semmi kifogása nincs, de mielőtt feleletet adna Cassynak, picit elgondolkozik, hogy mikor is lenne alkalmas.*
- Esetleg ma ebéd környékén? Vagy estefelé inkább?
*Amikor Myr lefelé indul karján a mosásra váró függönnyel, szembetalálkozik Parcyval. Nem mosolyog, amikor ráköszön, de hangja nem is barátságtalan.*
- Jó reggelt.
*Amennyire az előző napon sikerült Parcyt megismernie, úgy sejti, hogy egy morgást fog kapni reggeli üdvözlés gyanánt. De egyáltalán nem érdekli. A közös munka miatt hajlandó fékezni lobbanékony természetét, de azért a végletekig így sem fogja lenyelni az esetleges gunyoros, sértő vagy akármilyen rosszindulatú megjegyzéseket. Ha Darellddal találkozik, elmond neki mindent őszintén, mint tegnap este. Ez persze közel sem azt jelenti, hogy a lehető legrosszabb színben fogja feltűntetni Parcyt, csakhogy kirúgassa. Ez már olyan fokú bosszúállás lenne, ami egyébként is indokolatlan volna. De ha indokolt is lesz később, nem ő lesz az, aki balhét kezdeményez.
Szóval tehát ha Parcy válaszra méltatja üdvözlését, akkor azt még hallani fogja, de csakhamar eltűnik a lépcsőn, hogy a mosodába leadja a függönyt.*
*Myrnek egyáltalán nem probléma, hogy - Cassy fogalmazása szerint - rátört. Mindig is kedvelte a jó társaságot, s egyáltalán nem húzódik el az ismerkedésektől. Amúgy is ismeretlen helyen van, szóval annál inkább örül, ha ilyesmire kerül sor a munka mellett.*
- Ugyan, semmi gond.* Legyint könnyedén.*
- Ó, nem lesz szerintem gond.* Mosolyodik el, s szándékosan távol tartja magától a Parcy ellen vonatkozó gondolatait, nem akarja saját jókedvét tönkretenni.
A tea ellen semmi kifogása nincs, de mielőtt feleletet adna Cassynak, picit elgondolkozik, hogy mikor is lenne alkalmas.*
- Esetleg ma ebéd környékén? Vagy estefelé inkább?
*Amikor Myr lefelé indul karján a mosásra váró függönnyel, szembetalálkozik Parcyval. Nem mosolyog, amikor ráköszön, de hangja nem is barátságtalan.*
- Jó reggelt.
*Amennyire az előző napon sikerült Parcyt megismernie, úgy sejti, hogy egy morgást fog kapni reggeli üdvözlés gyanánt. De egyáltalán nem érdekli. A közös munka miatt hajlandó fékezni lobbanékony természetét, de azért a végletekig így sem fogja lenyelni az esetleges gunyoros, sértő vagy akármilyen rosszindulatú megjegyzéseket. Ha Darellddal találkozik, elmond neki mindent őszintén, mint tegnap este. Ez persze közel sem azt jelenti, hogy a lehető legrosszabb színben fogja feltűntetni Parcyt, csakhogy kirúgassa. Ez már olyan fokú bosszúállás lenne, ami egyébként is indokolatlan volna. De ha indokolt is lesz később, nem ő lesz az, aki balhét kezdeményez.
Szóval tehát ha Parcy válaszra méltatja üdvözlését, akkor azt még hallani fogja, de csakhamar eltűnik a lépcsőn, hogy a mosodába leadja a függönyt.*
216. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-01 11:58:37
Üzenet elküldve: 2020-06-01 11:58:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Látja, hogy Myrt akaratlanul zavarba hozta. A bemutatkozásra beljebb lép az ajtón, mégsem illendő, hogy csak úgy belógjon az ajtófélfa mögül.*
- Én is örvendek, Myr! Ne haragudj, hogy így rád törtem!
*A visszakérdezésre bólogat.*
-Igen, ő. Csak érdekelt, hogy van, de semmi gond, később biztosan összefutunk még. Mi is biztosan gyakran találkozunk majd. Remélem, jól érzed majd itt magad.
*Nézi, milyen nagy munkában van a nő, valószínűleg nem szívesen áll le fecsegni, és bizony neki is kezdődik lassan a szolgálat.*
- Ne haragudj, nem szeretnélek feltartani. Később megihatnánk együtt egy teát, ha szünetet tartasz.
*A válasz után már sietne is a dolgára, mikor észreveszi, hogy van valaki a folyosón. Felismerve a férfit, örömmel indul felé.*
- Parcy! Jó reggelt! Hogy aludtál?
*Látja, hogy Myrt akaratlanul zavarba hozta. A bemutatkozásra beljebb lép az ajtón, mégsem illendő, hogy csak úgy belógjon az ajtófélfa mögül.*
- Én is örvendek, Myr! Ne haragudj, hogy így rád törtem!
*A visszakérdezésre bólogat.*
-Igen, ő. Csak érdekelt, hogy van, de semmi gond, később biztosan összefutunk még. Mi is biztosan gyakran találkozunk majd. Remélem, jól érzed majd itt magad.
*Nézi, milyen nagy munkában van a nő, valószínűleg nem szívesen áll le fecsegni, és bizony neki is kezdődik lassan a szolgálat.*
- Ne haragudj, nem szeretnélek feltartani. Később megihatnánk együtt egy teát, ha szünetet tartasz.
*A válasz után már sietne is a dolgára, mikor észreveszi, hogy van valaki a folyosón. Felismerve a férfit, örömmel indul felé.*
- Parcy! Jó reggelt! Hogy aludtál?
215. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-31 16:19:20
Üzenet elküldve: 2020-05-31 16:19:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Egy zavaróan átlagos reggel//
*Miután kellemesen leizzad a reggeli edzést követően, visszatér a szobájába, hogy rendbe szedje magát. Ismét megmosakszik, nedves törülközővel áttörli gyöngyöző arcát, s felfrissültem pillant tükörképére. Átöltözik, immár a normális, egyszerű és sötét mindennapi viseletébe, s természetesen nem állja meg, hogy kedvenc tőrét ne csúsztassa övébe. Nem lehet tudni, mikor lesz szükség a puszta öklénél komolyabb fegyverre, történtek már érdekes dolgok itt.
Szemeit cicásan kihúzza, kiemelve a metszően rideg íriszeket, s amikor némi elégesettséget érez a tükörbe pillantva, úgy dönt, ideje meglátogatnia a konyhát.
Nyugodt és néma léptekkel nyit be a barátságos, étvágygerjesztő illatokkal teli helyiségbe, ahol már szorgosan sürög-forog néhány szolgáló. Tányérjára készít egy kis friss tojást, meleg cipót, s két szelet sonkát, majd hasít egy darab nyers nyúlhúst is, s övére akasztja. Mivel nem a konyhában kívánja elfogyasztani ételét, indul is tova, most egyenesen az istálló felé. Kedvence már távolról kiszagolja, s ahogy nyitja a kaput, meg is jelenik a szűk résben a pici, fehér nózi. Rey pedig kiengedi Norut, s a lovak bűzétől kissé távolabb letelepszik a fűbe, törökülésben, ölébe véve a tányért. Norunak pedig odaadja a húst, hadd reggelizhessen egy jót a kis menyét is. Bár már jócskán nőtt a pöttöm gombóc, azért még most is elfér két tenyerében.
Miután ő is jóllakottan teszi maga mellé a tányért, hagyja hogy az állat az ölébe másszon, s kiköveteljen magának pár gyengéd simogatást. Ő maga sem indul még vissza, ilyenkor úgy sincs nagy forgalom, megengedhet magának egy rövid szusszanást. Meg hát a menyéttel is foglalkozni kell, tanítani, hiszen magától nem lesz okosabb. Szívesen bevinné magával a szobájába, de nem kockáztatja meg, hogy esetleg belefut a mindig komoly Darelldbe, vagy netán Zammiriába. Van egy olyan enyhe megérzése, hogy nem örülnének szőrös kis barátjának a Sellőház falain belül.*
*Miután kellemesen leizzad a reggeli edzést követően, visszatér a szobájába, hogy rendbe szedje magát. Ismét megmosakszik, nedves törülközővel áttörli gyöngyöző arcát, s felfrissültem pillant tükörképére. Átöltözik, immár a normális, egyszerű és sötét mindennapi viseletébe, s természetesen nem állja meg, hogy kedvenc tőrét ne csúsztassa övébe. Nem lehet tudni, mikor lesz szükség a puszta öklénél komolyabb fegyverre, történtek már érdekes dolgok itt.
Szemeit cicásan kihúzza, kiemelve a metszően rideg íriszeket, s amikor némi elégesettséget érez a tükörbe pillantva, úgy dönt, ideje meglátogatnia a konyhát.
Nyugodt és néma léptekkel nyit be a barátságos, étvágygerjesztő illatokkal teli helyiségbe, ahol már szorgosan sürög-forog néhány szolgáló. Tányérjára készít egy kis friss tojást, meleg cipót, s két szelet sonkát, majd hasít egy darab nyers nyúlhúst is, s övére akasztja. Mivel nem a konyhában kívánja elfogyasztani ételét, indul is tova, most egyenesen az istálló felé. Kedvence már távolról kiszagolja, s ahogy nyitja a kaput, meg is jelenik a szűk résben a pici, fehér nózi. Rey pedig kiengedi Norut, s a lovak bűzétől kissé távolabb letelepszik a fűbe, törökülésben, ölébe véve a tányért. Norunak pedig odaadja a húst, hadd reggelizhessen egy jót a kis menyét is. Bár már jócskán nőtt a pöttöm gombóc, azért még most is elfér két tenyerében.
Miután ő is jóllakottan teszi maga mellé a tányért, hagyja hogy az állat az ölébe másszon, s kiköveteljen magának pár gyengéd simogatást. Ő maga sem indul még vissza, ilyenkor úgy sincs nagy forgalom, megengedhet magának egy rövid szusszanást. Meg hát a menyéttel is foglalkozni kell, tanítani, hiszen magától nem lesz okosabb. Szívesen bevinné magával a szobájába, de nem kockáztatja meg, hogy esetleg belefut a mindig komoly Darelldbe, vagy netán Zammiriába. Van egy olyan enyhe megérzése, hogy nem örülnének szőrös kis barátjának a Sellőház falain belül.*
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-30 23:24:25
Üzenet elküldve: 2020-05-30 23:24:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
//Napváltás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Parcy estéje nem egészen úgy jött össze, ahogyan tervezte. Hosszú idő után először nézett a pohár aljára, szörnyű fejfájással kel fel, ráadásul nem is az ágyában. A zelső, amit megpillant, egy nagy rózsaszín nyelv, aztán néhány csiklandós bajusz és egy szőrös arc, sárga szemekkel.*
- Beltrys... *Kzed bele elcsukló hanggal, miközben igyekszik felkelni, de a kobak továbbra is szét akar robbanni, így csak nehezen sikerül neki.*
- Hol vagyok? *Majd mikor felismeri, hogy az egyik boksz előtt az istállóban, csak grimaszol egyet.*
- Mennyit ittam, *De erre is érkezik a válasz, a két üres borosüveg személyében a sarokból. Nagyot sóhajt, majd lassan, óvatosan feláll.*
- Minden istenek, de rossz ez! *Csak egy hátas röhögi ki, amire fáradt vigyorral válaszol. A macska továbbra is lábainál sündörög, ő pedig megsimogatja.*
- Délután visszajövök, rendben? *Mit is válaszolhatna rá? Csak dorombol, miközben gazdája elegánsan leporolja magát, kissé fanyalog a lószaga miatt, majd elindul felfelé, tőle telhetően minél biztosabban a szobája felé. Persze, ahogy az lenni szokott, a munka mindig útba esik, s meghallja Cassy és Myr hangját.*
~ Mi a fasz? ~
*Hasít belé a gondolat, miközben neki támaszkodik a falnak, igyekezvén a tekinteteket elkerülni.*
~ Végem, elárult az a kis görcs! Eleve gyűlöl itt majdnem mindenki, már csak az kéne, hogy Cassy is közéjük tartozzon! ~
*Na akkor nem lenne mese, szó nelkül szedi Beltryst és a sátorfáját, visszamegy a kunyhójába és elindul más vizekre evezni. Egyelőre csak gondolkozik, hogy mégis mit kéne tenni, bár megláthatta, aki egy kicsit is az ajtó felé figyel, valamint a falnak ment puffanást is könnyű meghallani. Hát, a mai sem a legjobban sikeredett belépője volt.*
//Napváltás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Parcy estéje nem egészen úgy jött össze, ahogyan tervezte. Hosszú idő után először nézett a pohár aljára, szörnyű fejfájással kel fel, ráadásul nem is az ágyában. A zelső, amit megpillant, egy nagy rózsaszín nyelv, aztán néhány csiklandós bajusz és egy szőrös arc, sárga szemekkel.*
- Beltrys... *Kzed bele elcsukló hanggal, miközben igyekszik felkelni, de a kobak továbbra is szét akar robbanni, így csak nehezen sikerül neki.*
- Hol vagyok? *Majd mikor felismeri, hogy az egyik boksz előtt az istállóban, csak grimaszol egyet.*
- Mennyit ittam, *De erre is érkezik a válasz, a két üres borosüveg személyében a sarokból. Nagyot sóhajt, majd lassan, óvatosan feláll.*
- Minden istenek, de rossz ez! *Csak egy hátas röhögi ki, amire fáradt vigyorral válaszol. A macska továbbra is lábainál sündörög, ő pedig megsimogatja.*
- Délután visszajövök, rendben? *Mit is válaszolhatna rá? Csak dorombol, miközben gazdája elegánsan leporolja magát, kissé fanyalog a lószaga miatt, majd elindul felfelé, tőle telhetően minél biztosabban a szobája felé. Persze, ahogy az lenni szokott, a munka mindig útba esik, s meghallja Cassy és Myr hangját.*
~ Mi a fasz? ~
*Hasít belé a gondolat, miközben neki támaszkodik a falnak, igyekezvén a tekinteteket elkerülni.*
~ Végem, elárult az a kis görcs! Eleve gyűlöl itt majdnem mindenki, már csak az kéne, hogy Cassy is közéjük tartozzon! ~
*Na akkor nem lenne mese, szó nelkül szedi Beltryst és a sátorfáját, visszamegy a kunyhójába és elindul más vizekre evezni. Egyelőre csak gondolkozik, hogy mégis mit kéne tenni, bár megláthatta, aki egy kicsit is az ajtó felé figyel, valamint a falnak ment puffanást is könnyű meghallani. Hát, a mai sem a legjobban sikeredett belépője volt.*
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-30 20:12:47
Üzenet elküldve: 2020-05-30 20:12:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
*Éppen végez az ablakkal, amikor egy ismeretlen hölgy érkezik. Szavai elárulják, hogy Parcyt keresi. Eddig még nem találkozott a magát Cassynak nevező nővel, de hisz ezen nincs is mit csodálkozni, elvégre csak tegnap került ide. Jó formán Zammin és Parcyn kívül senkivel sem találkozott eddig.*
- Ööö...* Kezdi zavartan, mert bár Cassy rögtön tegeződve kezdi, ő azért nem mer elsőre ilyen közvetlen hangnemben szólni. Végtére is az udvariasság mellett marad.*
- Jó reggelt. Örvendek a találkozásnak. Én Myr vagyok.
*Ez így tökéletesen meg is felel, nem mondott semmi olyat, amivel tiszteletlenséget sugározhatna, sőt. Hogy Parcy kicsoda, azt nem tudja, de van egy olyan sejtése, hogy Paranvyrra gondol a nő.*
- Paranvyrt?* Kérdi, csak hogy teljesen biztos legyen a dolgában.*
- Ma még nem. Sajnálom.* Teszi még hozzá udvariasan, majd kézbe fogja a leszedett függönyt, hogy levigye a mosodába. Ha van még kérdés, szívesen válaszol. Ellenkező esetben rövidesen már a mosodában van, s mivel ott gyorsan végez, ezért visszatérhet az emeletre. Előbb a létrát viszi át a következő szobába, majd a többi takarító cucc is átkerül. A mai második helyiségben is a takarók és párnák elrendezésével kezd. Jó kedve töretlenül buzog benne, s a párnákat is úgy paskolgatja meg, mintha régi baráttal találkozna.
Egyébként nem veszi rossz néven, ha Cassy vele tart, de nem fog megsértődni akkor sem, ha a nőnek mennie kell.*
~Így ránézésre nagyon barátságosnak tűnik.~
*Éppen végez az ablakkal, amikor egy ismeretlen hölgy érkezik. Szavai elárulják, hogy Parcyt keresi. Eddig még nem találkozott a magát Cassynak nevező nővel, de hisz ezen nincs is mit csodálkozni, elvégre csak tegnap került ide. Jó formán Zammin és Parcyn kívül senkivel sem találkozott eddig.*
- Ööö...* Kezdi zavartan, mert bár Cassy rögtön tegeződve kezdi, ő azért nem mer elsőre ilyen közvetlen hangnemben szólni. Végtére is az udvariasság mellett marad.*
- Jó reggelt. Örvendek a találkozásnak. Én Myr vagyok.
*Ez így tökéletesen meg is felel, nem mondott semmi olyat, amivel tiszteletlenséget sugározhatna, sőt. Hogy Parcy kicsoda, azt nem tudja, de van egy olyan sejtése, hogy Paranvyrra gondol a nő.*
- Paranvyrt?* Kérdi, csak hogy teljesen biztos legyen a dolgában.*
- Ma még nem. Sajnálom.* Teszi még hozzá udvariasan, majd kézbe fogja a leszedett függönyt, hogy levigye a mosodába. Ha van még kérdés, szívesen válaszol. Ellenkező esetben rövidesen már a mosodában van, s mivel ott gyorsan végez, ezért visszatérhet az emeletre. Előbb a létrát viszi át a következő szobába, majd a többi takarító cucc is átkerül. A mai második helyiségben is a takarók és párnák elrendezésével kezd. Jó kedve töretlenül buzog benne, s a párnákat is úgy paskolgatja meg, mintha régi baráttal találkozna.
Egyébként nem veszi rossz néven, ha Cassy vele tart, de nem fog megsértődni akkor sem, ha a nőnek mennie kell.*
~Így ránézésre nagyon barátságosnak tűnik.~
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-30 19:39:23
Üzenet elküldve: 2020-05-30 19:39:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Szállásrendezés//
*Nagyot nyújtózik az ágyban, de még szempillái hegyén ül az édes álom. Párnájára fordulva ábrándozik ezért néhány percet, mielőtt a napsugarak megcsiklandozzák az orra hegyét. Szomorkás mosollyal int búcsút álmodozásának, és enged az új nap hívásának.
Finom anyagú, kékeszöld hálóingben bújik ki a takaró alól, halványlila köntösbe bújik, és kitárja az ablakot, hogy beengedje a friss levegőt. A tenger csillámlón ringatózik, a sirályokat szinte már észre sem veszi, aki itt él. Hajkefével áll neki kifésülni hosszú, szőke fürtjeit az ablakban állva, hogy lássa a hajókat, de a piros szalagokat már a tükör előtt rendezi el. Megmosakszik, parfümöt tesz magára, majd magára veszi ékszereit, végül felöltözik a munkához. Beágyaz és rendet rak maga után, majd kilép a szobájából.
A lépcső irányába haladva zaj üti meg a fülét az egyik használaton kívüli szobából. Eszébe jut, hogy hallotta, új alkimistáik rendezik be a helyet, ezért bekukkant, hátha Parcyt itt leli.*
- Halihó!
*Dugja be szőke buksiját az ajtón kedves mosollyal. Nem találja itt, akit keres, de talál mást helyette Myr személyében.*
- Ó, helló! Cassy vagyok. Azt hittem, Parcy van itt. Nem láttad véletlenül?
//Szállásrendezés//
*Nagyot nyújtózik az ágyban, de még szempillái hegyén ül az édes álom. Párnájára fordulva ábrándozik ezért néhány percet, mielőtt a napsugarak megcsiklandozzák az orra hegyét. Szomorkás mosollyal int búcsút álmodozásának, és enged az új nap hívásának.
Finom anyagú, kékeszöld hálóingben bújik ki a takaró alól, halványlila köntösbe bújik, és kitárja az ablakot, hogy beengedje a friss levegőt. A tenger csillámlón ringatózik, a sirályokat szinte már észre sem veszi, aki itt él. Hajkefével áll neki kifésülni hosszú, szőke fürtjeit az ablakban állva, hogy lássa a hajókat, de a piros szalagokat már a tükör előtt rendezi el. Megmosakszik, parfümöt tesz magára, majd magára veszi ékszereit, végül felöltözik a munkához. Beágyaz és rendet rak maga után, majd kilép a szobájából.
A lépcső irányába haladva zaj üti meg a fülét az egyik használaton kívüli szobából. Eszébe jut, hogy hallotta, új alkimistáik rendezik be a helyet, ezért bekukkant, hátha Parcyt itt leli.*
- Halihó!
*Dugja be szőke buksiját az ajtón kedves mosollyal. Nem találja itt, akit keres, de talál mást helyette Myr személyében.*
- Ó, helló! Cassy vagyok. Azt hittem, Parcy van itt. Nem láttad véletlenül?
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-29 22:33:09
Üzenet elküldve: 2020-05-29 22:33:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
*A reggeli végeztével Myr jónak látja, ha máris nekifog a munkának. Ugyan Parcyt nem látja sehol, de talán annál jobb neki. Ott hagyja a konyhát, s a szekrényhez lép, ahol a takarítás kellékeit tárolják. Magához veszi a szükséges dolgokat, s aztán a lépcsőn felmenve elindul a folyosón. Szemügyre veszi az ajtókat, s pár pillanat múlva talál is egy üres szobát.*
- Ím Myr'Jinnar belépe a szobába, hogy takarításba fogjék.* Jegyzi meg tréfásan csak úgy maga elé. Jó kedve van, s reméli, Parcy sem fogja majd elrontani. ~De különben meg mit foglalkozom vele? Nem hagyom, hogy elrontsa a jó kedvem. Hogy vitázni nem fogok, az biztos.~ S nem is húzza tovább már az időt. Előbb az ágyneműt igazgatja meg gondosan. Kisimítja a gyűrődéseket, a párnákat puffanásokkal kísérve lapogatja meg, mintha csak barátai lennének. Halkan még dudorászik is egy éneket, amit még néhai nagyapjától tanult. Ha pedig ezzel végzett, könnyed mozdulattal nekikezd a szoba alapos kitakarításának. Különösebben nem szöszmötöl, de mégis rendes munkát végez. Ha pedig ezzel végez, lemegy a létráért. A lépcsőn aprókat szökell lefelé.*
- Hun a létra? Hun a létra?* Kérdezi mintegy magától, s hamar rá is akad. Fölemelve újfent indul meg az emeletre. Felfelé nem szökellget, létrával amúgy is bajos lenne a művelet. Fent a szobában az ablak alá teszi, s fölkapaszkodik. Szemügyre veszi a függönyt tartó karikákat.*
- Hát ezt meg hogy a fenében kell leszedni?
*Kérdése változatlanul csak úgy magának szól. Myrrel máskor is előfordul, hogy magában beszél, de nem azért teszi, mert bolond. Csak úgy megszokásból van ez így. Őt nem zavarja, mást sem amúgy, mert csak motyogva társalog önmagával.
Kis időbe azért beletelik, mire rájön a dolog nyitjára, de ha már ez megvan, akkor seperc alatt lekapja a függönyt a karnisról, s a textíliát hanyag mozdulattal dobja a magasból az ágyra. Majd óvakodva körbenéz, hogy látja-e valaki, de senkit nem lát a környéken. Bár nyilván az is egy lehetőség lett volna, hogy lemászva teríti ki, elvégre csak le kell másznia a takarító cuccokért. Különösebb baja amúgy nincs a függönyökkel, s nem is azt jelenti az iménti mozdulata, hogy nem vigyáz rá. Szóval tehát lemászik a létráról, de hamarosan ismét ott áll a tetején, s azon igyekszik, hogy megszabadítsa az ablakot a rárakódott portól.*
*A reggeli végeztével Myr jónak látja, ha máris nekifog a munkának. Ugyan Parcyt nem látja sehol, de talán annál jobb neki. Ott hagyja a konyhát, s a szekrényhez lép, ahol a takarítás kellékeit tárolják. Magához veszi a szükséges dolgokat, s aztán a lépcsőn felmenve elindul a folyosón. Szemügyre veszi az ajtókat, s pár pillanat múlva talál is egy üres szobát.*
- Ím Myr'Jinnar belépe a szobába, hogy takarításba fogjék.* Jegyzi meg tréfásan csak úgy maga elé. Jó kedve van, s reméli, Parcy sem fogja majd elrontani. ~De különben meg mit foglalkozom vele? Nem hagyom, hogy elrontsa a jó kedvem. Hogy vitázni nem fogok, az biztos.~ S nem is húzza tovább már az időt. Előbb az ágyneműt igazgatja meg gondosan. Kisimítja a gyűrődéseket, a párnákat puffanásokkal kísérve lapogatja meg, mintha csak barátai lennének. Halkan még dudorászik is egy éneket, amit még néhai nagyapjától tanult. Ha pedig ezzel végzett, könnyed mozdulattal nekikezd a szoba alapos kitakarításának. Különösebben nem szöszmötöl, de mégis rendes munkát végez. Ha pedig ezzel végez, lemegy a létráért. A lépcsőn aprókat szökell lefelé.*
- Hun a létra? Hun a létra?* Kérdezi mintegy magától, s hamar rá is akad. Fölemelve újfent indul meg az emeletre. Felfelé nem szökellget, létrával amúgy is bajos lenne a művelet. Fent a szobában az ablak alá teszi, s fölkapaszkodik. Szemügyre veszi a függönyt tartó karikákat.*
- Hát ezt meg hogy a fenében kell leszedni?
*Kérdése változatlanul csak úgy magának szól. Myrrel máskor is előfordul, hogy magában beszél, de nem azért teszi, mert bolond. Csak úgy megszokásból van ez így. Őt nem zavarja, mást sem amúgy, mert csak motyogva társalog önmagával.
Kis időbe azért beletelik, mire rájön a dolog nyitjára, de ha már ez megvan, akkor seperc alatt lekapja a függönyt a karnisról, s a textíliát hanyag mozdulattal dobja a magasból az ágyra. Majd óvakodva körbenéz, hogy látja-e valaki, de senkit nem lát a környéken. Bár nyilván az is egy lehetőség lett volna, hogy lemászva teríti ki, elvégre csak le kell másznia a takarító cuccokért. Különösebb baja amúgy nincs a függönyökkel, s nem is azt jelenti az iménti mozdulata, hogy nem vigyáz rá. Szóval tehát lemászik a létráról, de hamarosan ismét ott áll a tetején, s azon igyekszik, hogy megszabadítsa az ablakot a rárakódott portól.*
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-29 11:46:05
Üzenet elküldve: 2020-05-29 11:46:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine//
*Némiképp elszégyelli ismételte magát, ahogy tények elé állítják a személyét, mégis az érzelmektől túlfűtött Amaziana képtelen csöndben maradni a téma kapcsán. *
- Nem nevettem az arcába, diszkréten kuncogtam. Komolyan, azt hitte az eufóriára, hogy csúnya szó! Az édes álom nevű sütinktől félt, hogy aludni fog! Annyira lehetetlen volt a helyzet! Ezen nem lehet, nem nevetni. Az pedig, hogy bárkit elítélnék azért, mert más egyáltalán nem igaz. *az utolsó mondata mögött szinte kitörő vulkánként fortyog a düh. Tudja, hogy ha folytatja szavait valószínűleg nem lesz pozitív vége, így inkább lehunyja szemeit és amikor azok kipattannak, már egy mosoly fogadja a másik sellő szemeit. *
- Tudom mi van abban a naplóban. *feleli nyugodt hangon. ~Mégis jobb, mint a halálra égett vőlegényem vagy az apám aki a tarkómba véste ocsmányoló szavait~*
- Nem vidáman éa ugrálva érkeztem, az előző életemnél hidd el a halál is vidámabb. Azt választottam új életnek ami a teljes ellentéte a réginek. Semmi tudomány vagy vőlegény, csak örömlány aki a ruhákkal köt egyedül kapcsolatot. *Szerencséjére a szavak immáron a ruhákra terelődnek, így végre félre dobhatja a gyászos hangulatot ami megmutatja a könnyed beszélgetésen még mindig van mit csiszolnia. ~Füllentenem kell majd a vendégeknek vagy egy vidám mondattal válaszolni, mert ezt a példát nem folytathatom. ~ szögezi le magában századszor szabályát az új életéhez. *
- Tényleg, csak ámulni tud miattuk bármely szem. Köszönöm! *Szól mosolyogva, aztán csendben hallgatja a másik válaszát, mire egy kisebb bólintás a felelete. Ezt a fajta csöndet kéne megtanulnia, hiszen a személyisége meglehetősen sok helyen csiszolásra szorul még. ~Külön kérni?~ hüledezik magában. Elképzelhetetlennek tartja egyelőre az egész incidenst, de mégis a gondolat roppant mód hízelgő az önbecsülése számára. Közben, ahogy lassan lépkednek lábaik szinte, már céljuknál is vannak, ami kellemes meglepetést okoz a fehér ruhásnak. *
- Hogy eltelt az idő! *Mormogja maga elé, de nincs kizárva, hogy esetleg a mellette haladó füleivel még elkapja álmélkodó mondatát. *
*Némiképp elszégyelli ismételte magát, ahogy tények elé állítják a személyét, mégis az érzelmektől túlfűtött Amaziana képtelen csöndben maradni a téma kapcsán. *
- Nem nevettem az arcába, diszkréten kuncogtam. Komolyan, azt hitte az eufóriára, hogy csúnya szó! Az édes álom nevű sütinktől félt, hogy aludni fog! Annyira lehetetlen volt a helyzet! Ezen nem lehet, nem nevetni. Az pedig, hogy bárkit elítélnék azért, mert más egyáltalán nem igaz. *az utolsó mondata mögött szinte kitörő vulkánként fortyog a düh. Tudja, hogy ha folytatja szavait valószínűleg nem lesz pozitív vége, így inkább lehunyja szemeit és amikor azok kipattannak, már egy mosoly fogadja a másik sellő szemeit. *
- Tudom mi van abban a naplóban. *feleli nyugodt hangon. ~Mégis jobb, mint a halálra égett vőlegényem vagy az apám aki a tarkómba véste ocsmányoló szavait~*
- Nem vidáman éa ugrálva érkeztem, az előző életemnél hidd el a halál is vidámabb. Azt választottam új életnek ami a teljes ellentéte a réginek. Semmi tudomány vagy vőlegény, csak örömlány aki a ruhákkal köt egyedül kapcsolatot. *Szerencséjére a szavak immáron a ruhákra terelődnek, így végre félre dobhatja a gyászos hangulatot ami megmutatja a könnyed beszélgetésen még mindig van mit csiszolnia. ~Füllentenem kell majd a vendégeknek vagy egy vidám mondattal válaszolni, mert ezt a példát nem folytathatom. ~ szögezi le magában századszor szabályát az új életéhez. *
- Tényleg, csak ámulni tud miattuk bármely szem. Köszönöm! *Szól mosolyogva, aztán csendben hallgatja a másik válaszát, mire egy kisebb bólintás a felelete. Ezt a fajta csöndet kéne megtanulnia, hiszen a személyisége meglehetősen sok helyen csiszolásra szorul még. ~Külön kérni?~ hüledezik magában. Elképzelhetetlennek tartja egyelőre az egész incidenst, de mégis a gondolat roppant mód hízelgő az önbecsülése számára. Közben, ahogy lassan lépkednek lábaik szinte, már céljuknál is vannak, ami kellemes meglepetést okoz a fehér ruhásnak. *
- Hogy eltelt az idő! *Mormogja maga elé, de nincs kizárva, hogy esetleg a mellette haladó füleivel még elkapja álmélkodó mondatát. *
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-28 18:25:37
Üzenet elküldve: 2020-05-28 18:25:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Amaziana//
*Ahogy sétálnak, fény derül még egy részletre a süteményes incidenssel kapcsolatban.*
-Áh! Szóval kinevetted? *Esik le neki, miután a nevetést és a bosszút összeköti magában.*
-Bár nem tudom mi volt a tárgya, de az nem szép dolog. Nem lehetünk mind egyformák, sőt, ne is legyünk! Az borzalmas lenne. *Igazgatja meg a kebleit, bele se mer gondolni, hogy érezné magát, ha mindenki hosszú hullámos hajjal és akkora keblekkel szaladgálna, mint ő, mitől lenne akkor különleges?*
-Persze, tegeződhetünk, nemsokára már mindennapos lesz, hogy összefutunk valahol. *Legyint a kezével a levegőben. Mikor viszont a nő azt említi, hogy az édesanyjától örökölte a dolgot, sőt, még olyan irományokat is hagyott hátra, amelyek ehhez neki kedvet kovácsoltak, először furcsállja.*
-Biztos vannak abban a naplóban kevésbé vidám bejegyzések is. De nem akarlak megrémíteni vagy elkedvetleníteni. Itt nagyon vigyázunk a sellőkre. *Húz egy biztató mosolyt az arcára, főleg, mert ez eszébe juttatja azt is, ami pont vele esett meg, bár véleménye szerint, ilyen élménye talán minden lánynak legalább egy akad élete során. Majd a ruhára terelődik a szó, amit igazán fontosnak tart ő is, talán mondhatni, az egyik szenvedélye az öltözködés, amit itt a Sellőben ki is élhet. Minden szekrényben más és más ruhákat lehet találni és folyamatosan kerülnek be az új darabok, így vagy úgy.*
-Igen, az itteni szekrényekben mindig van egy- két darab, ami még engem is meglep, pedig már átnéztem őket egyszer vagy kétszer. Jól áll. *Dicséri meg a választást, közben a nő hozzá fordul és az átlagos mindennapokról kérdezi. Egy pillanatra elgondolkodik, majd válaszol.*
-Nem mindig nagy a zsongás, főleg a reggelek a kihaltabbak, viszont nem tudom megmondani melyik a leglátogatottabb időszak, mert ha befut a kikötőbe egy hajó, akkor ott aztán van munka, reggeltől estig. Vagy fordítva. *Talán jobb is, ha többet nem mesél, de nyilván, ezt majd Amaz is meg fogja tapasztalni.*
-A visszajáró vendégek általában mindig ugyan akkor jönnek, őket könnyű kiszámítani, ha lesz majd olyan, aki konkrétan téged kér majd, akkor ezt is meglátod, hogy majd érezni fogod, mikor kell épp jó helyen lenned, ha újra meg akarod csípni. *Kacsint a másikra, közben lassan haladnak a pult felé.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 18:26:02
*Ahogy sétálnak, fény derül még egy részletre a süteményes incidenssel kapcsolatban.*
-Áh! Szóval kinevetted? *Esik le neki, miután a nevetést és a bosszút összeköti magában.*
-Bár nem tudom mi volt a tárgya, de az nem szép dolog. Nem lehetünk mind egyformák, sőt, ne is legyünk! Az borzalmas lenne. *Igazgatja meg a kebleit, bele se mer gondolni, hogy érezné magát, ha mindenki hosszú hullámos hajjal és akkora keblekkel szaladgálna, mint ő, mitől lenne akkor különleges?*
-Persze, tegeződhetünk, nemsokára már mindennapos lesz, hogy összefutunk valahol. *Legyint a kezével a levegőben. Mikor viszont a nő azt említi, hogy az édesanyjától örökölte a dolgot, sőt, még olyan irományokat is hagyott hátra, amelyek ehhez neki kedvet kovácsoltak, először furcsállja.*
-Biztos vannak abban a naplóban kevésbé vidám bejegyzések is. De nem akarlak megrémíteni vagy elkedvetleníteni. Itt nagyon vigyázunk a sellőkre. *Húz egy biztató mosolyt az arcára, főleg, mert ez eszébe juttatja azt is, ami pont vele esett meg, bár véleménye szerint, ilyen élménye talán minden lánynak legalább egy akad élete során. Majd a ruhára terelődik a szó, amit igazán fontosnak tart ő is, talán mondhatni, az egyik szenvedélye az öltözködés, amit itt a Sellőben ki is élhet. Minden szekrényben más és más ruhákat lehet találni és folyamatosan kerülnek be az új darabok, így vagy úgy.*
-Igen, az itteni szekrényekben mindig van egy- két darab, ami még engem is meglep, pedig már átnéztem őket egyszer vagy kétszer. Jól áll. *Dicséri meg a választást, közben a nő hozzá fordul és az átlagos mindennapokról kérdezi. Egy pillanatra elgondolkodik, majd válaszol.*
-Nem mindig nagy a zsongás, főleg a reggelek a kihaltabbak, viszont nem tudom megmondani melyik a leglátogatottabb időszak, mert ha befut a kikötőbe egy hajó, akkor ott aztán van munka, reggeltől estig. Vagy fordítva. *Talán jobb is, ha többet nem mesél, de nyilván, ezt majd Amaz is meg fogja tapasztalni.*
-A visszajáró vendégek általában mindig ugyan akkor jönnek, őket könnyű kiszámítani, ha lesz majd olyan, aki konkrétan téged kér majd, akkor ezt is meglátod, hogy majd érezni fogod, mikor kell épp jó helyen lenned, ha újra meg akarod csípni. *Kacsint a másikra, közben lassan haladnak a pult felé.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.28 18:26:02
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-28 14:01:30
Üzenet elküldve: 2020-05-28 14:01:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine//
*A reggele, úgy néz ki egyre derűsebbé válik a kedves, új ismerőssel való találkozástól és végre elkezd múlni a fiatal nő folyamatos gyomorgörcse, ha kimerészkedik szobájából. Amazianából, csak úgy áradnak a szavak, mint az esős napokon bármely csordogáló folyó. Noha, ő maga szeret beszélni, ha kérdezik az, már sokszor kényes ügy. Azonban valószínűleg a vendégek is társalogni kívánnak, majd vele, így minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy fejleszthesse csevegési tudását és fortélyait. Nem hiányzik neki még egy desszertes eset. *
- Inkább megbosszult egy ártatlan kacagást. Szerintem a jó kedv sosem baj, pont ahogy te vélekedsz az új munkatársakról. Ugye tegeződhetünk? *Kérdezi lágy, kedveskedő hangon, tényleg ráférne egy pozitív ismeretség. *
- Én nem, édesanyám viszont igen. A naplójában leírt soroktól pedig sokszor, úgy érzem mintha én is egy új világba repülnék. *Az elf számára mindig is kedvére valóak maradnak a szép szavak és szóképek, noha már megint a tegnapi eseten elmélkedve már óvatosabban húzza azokat elő elméje tarisznyájából. *
- Ez tetszik. *harapja be gyengéden az ajkait elképzelve a merész és buja vendéget. Kissé elszégyelli magát a ruha említésén hiszen, ilyet eddigi élete során sosem engedhetett volna meg magának, de ez egy új jövő és új Amaz. *
- A szekrényben, művészi alkotás. *pillant le a rövidke, szépen eső szoknyára, majd úgy fordul a másik sellő irányába. *
- Hogy telnek itt átlagosan a mindennapok? Eddig úgy láttam nagy a zsongás. Mindig így van? *Igyekszik felvetni egy átlagos témát, hiszen a mélyre való tapogatódzás a legtöbbször dühös gyökereket ígér bárki lányának, nem pedig ékes gyémántot. *
*A reggele, úgy néz ki egyre derűsebbé válik a kedves, új ismerőssel való találkozástól és végre elkezd múlni a fiatal nő folyamatos gyomorgörcse, ha kimerészkedik szobájából. Amazianából, csak úgy áradnak a szavak, mint az esős napokon bármely csordogáló folyó. Noha, ő maga szeret beszélni, ha kérdezik az, már sokszor kényes ügy. Azonban valószínűleg a vendégek is társalogni kívánnak, majd vele, így minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy fejleszthesse csevegési tudását és fortélyait. Nem hiányzik neki még egy desszertes eset. *
- Inkább megbosszult egy ártatlan kacagást. Szerintem a jó kedv sosem baj, pont ahogy te vélekedsz az új munkatársakról. Ugye tegeződhetünk? *Kérdezi lágy, kedveskedő hangon, tényleg ráférne egy pozitív ismeretség. *
- Én nem, édesanyám viszont igen. A naplójában leírt soroktól pedig sokszor, úgy érzem mintha én is egy új világba repülnék. *Az elf számára mindig is kedvére valóak maradnak a szép szavak és szóképek, noha már megint a tegnapi eseten elmélkedve már óvatosabban húzza azokat elő elméje tarisznyájából. *
- Ez tetszik. *harapja be gyengéden az ajkait elképzelve a merész és buja vendéget. Kissé elszégyelli magát a ruha említésén hiszen, ilyet eddigi élete során sosem engedhetett volna meg magának, de ez egy új jövő és új Amaz. *
- A szekrényben, művészi alkotás. *pillant le a rövidke, szépen eső szoknyára, majd úgy fordul a másik sellő irányába. *
- Hogy telnek itt átlagosan a mindennapok? Eddig úgy láttam nagy a zsongás. Mindig így van? *Igyekszik felvetni egy átlagos témát, hiszen a mélyre való tapogatódzás a legtöbbször dühös gyökereket ígér bárki lányának, nem pedig ékes gyémántot. *
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-27 17:47:39
Üzenet elküldve: 2020-05-27 17:47:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Amaziana//
*Amint a nő kilép a szobából, jól megnézi magának, neki egy szemernyi kétsége sincsen afelől, hogy a lány a munkatársa, sőt, nem igazán tudná ilyen szerelésben elképzelni a konyhán. Csak egy szelídebb arckifejezést ölt magára, ahogy azt egymás között szokás, semmi fogvillantás vagy egyéb manipulálásra is alkalmas eszköz nem kerül bevetésre. A nő üdvözli is, nem is igen tehet mást, ha udvarias akar maradni, hiszen éppen őt bámulja a folyosón és nagyon úgy fest, hogy csak ketten vannak.*
-Szép reggelt kedves! *Sétál oda mellé, úgyis mindketten egy irányba tartanak.*
-Valóban? Tegnap? Értem. Mostanában sok az új munkatárs azt hiszem, de, ha többen vagyunk az sose baj. *A furcsa szóáradatra csak megremeg az egyik szemöldöke, kicsit valóban furcsának tartja a dolgot, de ez bizonyára idővel majd javulni fog. ~Csak izgul. ~ *
-Megcsípett? Ez előfordul, biztos tetszettél neki. *Kacsint a nőre, majd bátran belekarol, és már sodorja is magával a vendégtér felé.*
-Ne félj, idővel lesz rá alkalmad, hogy sellőként is próbára tedd magad. Dolgoztál már örömlányként máshol is? *Kérdez rá, mert jó, ha tudja, az új sellőkről mennyi tapasztalattal rendelkeznek. Minden tagért felelősséggel tartozik, főleg mert őt is a Sellőházzal, mint intézménnyel azonosítják, akár jó élmény fűződik a nevéhez, akár rossz.*
-A pultban nem olyan rossz, egy kis felüdülés, néha pihenés és ott lehet felszedni a legbelevalóbb vendégeket is. *Meséli.*
-Kis ízelítő és már visz is a karjaiban a fürdő felé. *Meséli, de ha a nő magához ragadja a szót, akkor végig hallgatja, látszik, érdekli, bármi is távozik a száján.*
-Épp oda tartok leváltani a lányokat, azt hiszem, együtt leszünk akkor szolgálatban. Nagyon figyelemreméltó a ruhád. Itt találtad az egyik szekrényben vagy saját? *Már tapogatja is meg a szélét, hogy milyen anyagból készült.*
*Amint a nő kilép a szobából, jól megnézi magának, neki egy szemernyi kétsége sincsen afelől, hogy a lány a munkatársa, sőt, nem igazán tudná ilyen szerelésben elképzelni a konyhán. Csak egy szelídebb arckifejezést ölt magára, ahogy azt egymás között szokás, semmi fogvillantás vagy egyéb manipulálásra is alkalmas eszköz nem kerül bevetésre. A nő üdvözli is, nem is igen tehet mást, ha udvarias akar maradni, hiszen éppen őt bámulja a folyosón és nagyon úgy fest, hogy csak ketten vannak.*
-Szép reggelt kedves! *Sétál oda mellé, úgyis mindketten egy irányba tartanak.*
-Valóban? Tegnap? Értem. Mostanában sok az új munkatárs azt hiszem, de, ha többen vagyunk az sose baj. *A furcsa szóáradatra csak megremeg az egyik szemöldöke, kicsit valóban furcsának tartja a dolgot, de ez bizonyára idővel majd javulni fog. ~Csak izgul. ~ *
-Megcsípett? Ez előfordul, biztos tetszettél neki. *Kacsint a nőre, majd bátran belekarol, és már sodorja is magával a vendégtér felé.*
-Ne félj, idővel lesz rá alkalmad, hogy sellőként is próbára tedd magad. Dolgoztál már örömlányként máshol is? *Kérdez rá, mert jó, ha tudja, az új sellőkről mennyi tapasztalattal rendelkeznek. Minden tagért felelősséggel tartozik, főleg mert őt is a Sellőházzal, mint intézménnyel azonosítják, akár jó élmény fűződik a nevéhez, akár rossz.*
-A pultban nem olyan rossz, egy kis felüdülés, néha pihenés és ott lehet felszedni a legbelevalóbb vendégeket is. *Meséli.*
-Kis ízelítő és már visz is a karjaiban a fürdő felé. *Meséli, de ha a nő magához ragadja a szót, akkor végig hallgatja, látszik, érdekli, bármi is távozik a száján.*
-Épp oda tartok leváltani a lányokat, azt hiszem, együtt leszünk akkor szolgálatban. Nagyon figyelemreméltó a ruhád. Itt találtad az egyik szekrényben vagy saját? *Már tapogatja is meg a szélét, hogy milyen anyagból készült.*
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-26 21:46:01
Üzenet elküldve: 2020-05-26 21:46:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Egy kis apróság//
//Zammiria irodája//
//Napváltás//
- Köszönöm szépen.
*Valahogy sejtette, hogy nem lesz ezzel gond, de így mégiscsak jobb, hogy megkérdezte. Nincs ellenére a tájékoztatás, s jelzi is egy bólintással, hogy megteszi.*
- Ne viccelj, én köszönöm, hogy csatlakozhattam.
*Myr is kezdi már érezni a fáradtságot. Gondolkodás nélkül áll fel, bár ez nem olyan egyszerű. A kényelmes fotel mintha rabul akarná ejteni, de azért sikerül.*
- Szép álmokat neked is.
*Búcsúzik Zammitól az emeleten, s eztán megindul saját szobája felé. ~Az első éjszaka a Sellőházban.~ S elmosolyodik magában eme kijelentésére.
A szobába belépve bezárja maga mögött az ajtót. Zammi kellemes társaságnak bizonyult, s igazán jól érezte magát vele. Annak ellenére, hogy Parcyval volt azért egy kis összetűzésük, egészen jól végződött a mai nap. Igazából nagyon nem is bánja, hogy az elffel nem lesznek barátok. Majd biztosan jóban lesz itt mással. Mondjuk Zammival véleménye szerint elég jóban lesz a későbbiekben. Igaz, nem feltétlenül árt, ha a főnökével nincs haragban az alkalmazott. Különben meg Zammit egyáltalán nem tartja egy keménykezű vezetőnek. Amilyen közvetlen volt, senki meg nem mondta volna róla, hogy főnök, ha nem tudja.
Leöltözik, s aztán bedől az ágyba. Magára húzza a takarót, s gondolatban köszönetet mond nagyapjának, hogy ide vezette őt.
Aztán eszébe jut a levél, amit ma talált. El is felejtette megemlíteni Zamminak, de hát most már mindegy. Ekkor viszont valami szöget üt a fejébe. A levél említett egy bizonyos nyolcágú csillagot kőből kifaragva, melynek a hátán egy vers volt olvasható. Csak így, hogy utólag gondol bele, jön rá, hogy valami nem stimmel a levélben. Mégpedig ez a kő. Ugyanis nagyapja sosem említett ilyen követ, pedig ő aztán elég alaposan ismerte a család történelmét. El is bizonytalanodik, hogy akkor a levél írója ugyan mit találhatott. Egyébként egy másik ponton is hibádzott az írás. Csak úgy bárki nem kutathatott a család után. Talán egy-két írás maradhatott fenn róluk, de azok nagyapja állítása szerint hazugságok. Mesélte, hogy nagy gonddal igyekezték besározni a Tharganyorokat generációkon keresztül. És gyakorlatilag ma rajta kívül senki nem tud róla. Meg egy másik személyen kívül, akit Myr nem ismert. Nagyapja is csak annyit mondott, hogy a családból mindössze ketten élnek ma már. De nem nevezte meg őket, így ez rejtély maradt.
Azonban több energiája jelenleg már nincs ezzel foglalkozni, mert szeme is kezd lecsukódni.
Másnap reggel enyhe borongós időre ébred. Egy ideig lustálkodik, de végül kikel az ágyból. Így, pőrén sétál oda a szekrényhez, s bekukkant. Talál is egy jó fürdőköpenyt meg törölközőt. A köpenyt felölti magára, elől jól összehúzza, hogy ne látszódjon semmi, s a törölközőt meg ideiglenesen az ágyra dobja. Rövid idő múlva talál is egy papucsféleséget. ~Legalább nem mezítláb kell kimennem a folyosóra.~ Mikor készen áll a reggeli tisztálkodáshoz, a szobáját elhagyva indul lefelé a fürdőbe. Túl sok időt nem pepecsel, hamar visszatér a szobájába immáron frissen. Kinyitja az ablakot egy kicsit, a törölközőt meg a párkányára teríti, hogy száradjon. A köpenynek keres már csak helyet, s jobb hely híján azt meg az ágyra teríti szépen. Az ajtó zárva van, szóval attól nem kell tartania, hogy épp most fog belépni valaki. Fel is öltözik szokásos felszerelésébe. Azon elgondolkozik kicsit, hogy felvegye-e farkasbőr kabátját. Nem nagyon szokott tőle megválni. Végtére is felakasztva hagyja. Ha bezárja a szobát, ide úgy sem jöhet be senki. Így tehát könnyű vadászingben, bőrnadrágban és bőrcsizmában lép ki a folyosóra, s maga mögött bezárja az ajtót. Egyenesen a konyha felé igyekszik, ahonnan elég finom illatok párolognak. S néhány pillanat múlva már az asztalnál ül, s reggeliét költi el. Cseppet sem lepődne meg, ha bárkivel is találkozna itt, aki a Sellőház személyzetében dolgozik.*
//Zammiria irodája//
//Napváltás//
- Köszönöm szépen.
*Valahogy sejtette, hogy nem lesz ezzel gond, de így mégiscsak jobb, hogy megkérdezte. Nincs ellenére a tájékoztatás, s jelzi is egy bólintással, hogy megteszi.*
- Ne viccelj, én köszönöm, hogy csatlakozhattam.
*Myr is kezdi már érezni a fáradtságot. Gondolkodás nélkül áll fel, bár ez nem olyan egyszerű. A kényelmes fotel mintha rabul akarná ejteni, de azért sikerül.*
- Szép álmokat neked is.
*Búcsúzik Zammitól az emeleten, s eztán megindul saját szobája felé. ~Az első éjszaka a Sellőházban.~ S elmosolyodik magában eme kijelentésére.
A szobába belépve bezárja maga mögött az ajtót. Zammi kellemes társaságnak bizonyult, s igazán jól érezte magát vele. Annak ellenére, hogy Parcyval volt azért egy kis összetűzésük, egészen jól végződött a mai nap. Igazából nagyon nem is bánja, hogy az elffel nem lesznek barátok. Majd biztosan jóban lesz itt mással. Mondjuk Zammival véleménye szerint elég jóban lesz a későbbiekben. Igaz, nem feltétlenül árt, ha a főnökével nincs haragban az alkalmazott. Különben meg Zammit egyáltalán nem tartja egy keménykezű vezetőnek. Amilyen közvetlen volt, senki meg nem mondta volna róla, hogy főnök, ha nem tudja.
Leöltözik, s aztán bedől az ágyba. Magára húzza a takarót, s gondolatban köszönetet mond nagyapjának, hogy ide vezette őt.
Aztán eszébe jut a levél, amit ma talált. El is felejtette megemlíteni Zamminak, de hát most már mindegy. Ekkor viszont valami szöget üt a fejébe. A levél említett egy bizonyos nyolcágú csillagot kőből kifaragva, melynek a hátán egy vers volt olvasható. Csak így, hogy utólag gondol bele, jön rá, hogy valami nem stimmel a levélben. Mégpedig ez a kő. Ugyanis nagyapja sosem említett ilyen követ, pedig ő aztán elég alaposan ismerte a család történelmét. El is bizonytalanodik, hogy akkor a levél írója ugyan mit találhatott. Egyébként egy másik ponton is hibádzott az írás. Csak úgy bárki nem kutathatott a család után. Talán egy-két írás maradhatott fenn róluk, de azok nagyapja állítása szerint hazugságok. Mesélte, hogy nagy gonddal igyekezték besározni a Tharganyorokat generációkon keresztül. És gyakorlatilag ma rajta kívül senki nem tud róla. Meg egy másik személyen kívül, akit Myr nem ismert. Nagyapja is csak annyit mondott, hogy a családból mindössze ketten élnek ma már. De nem nevezte meg őket, így ez rejtély maradt.
Azonban több energiája jelenleg már nincs ezzel foglalkozni, mert szeme is kezd lecsukódni.
Másnap reggel enyhe borongós időre ébred. Egy ideig lustálkodik, de végül kikel az ágyból. Így, pőrén sétál oda a szekrényhez, s bekukkant. Talál is egy jó fürdőköpenyt meg törölközőt. A köpenyt felölti magára, elől jól összehúzza, hogy ne látszódjon semmi, s a törölközőt meg ideiglenesen az ágyra dobja. Rövid idő múlva talál is egy papucsféleséget. ~Legalább nem mezítláb kell kimennem a folyosóra.~ Mikor készen áll a reggeli tisztálkodáshoz, a szobáját elhagyva indul lefelé a fürdőbe. Túl sok időt nem pepecsel, hamar visszatér a szobájába immáron frissen. Kinyitja az ablakot egy kicsit, a törölközőt meg a párkányára teríti, hogy száradjon. A köpenynek keres már csak helyet, s jobb hely híján azt meg az ágyra teríti szépen. Az ajtó zárva van, szóval attól nem kell tartania, hogy épp most fog belépni valaki. Fel is öltözik szokásos felszerelésébe. Azon elgondolkozik kicsit, hogy felvegye-e farkasbőr kabátját. Nem nagyon szokott tőle megválni. Végtére is felakasztva hagyja. Ha bezárja a szobát, ide úgy sem jöhet be senki. Így tehát könnyű vadászingben, bőrnadrágban és bőrcsizmában lép ki a folyosóra, s maga mögött bezárja az ajtót. Egyenesen a konyha felé igyekszik, ahonnan elég finom illatok párolognak. S néhány pillanat múlva már az asztalnál ül, s reggeliét költi el. Cseppet sem lepődne meg, ha bárkivel is találkozna itt, aki a Sellőház személyzetében dolgozik.*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-26 19:27:58
Üzenet elküldve: 2020-05-26 19:27:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Mikor a vendégek lassan elvonulnak privát szobájukba, hol egy sellő, hol pedig egymás társaságában. Rey se látja több értelmét, hogy az üres vendégtérbe maradjon. Miután az utolsó lelkek is nyugovóra térnek, ő is a szobája felé veszi az irányt, hogy eltegye magát másnapra.
Miután halkan becsukja maga mögött az ajtót, először a tükörhöz lép, hogy megmosakodjon, és letisztítsa arcáról azt a leheletnyi sminket, amellyel hideg szemeit szokta kiemelni. Majd levedli egyszerű ruháit, hogy szépen sorba kiteregethesse a szék háttámlájára. Majd gyors mozdulattal lerántja az ágyáról az azt takaró plédet, s alatta már készen várja a puha ágynemű. Nem is vár soká, egy kislányos szökelléssel huppan a párnák közé, beburkolózva a kellemesen selymes paplanba. Hamar elnyomja az álom, hosszú napja volt.*
//Másnap hajnalban//
*A nap első sugaraival egy időben ébred, s úgy pattannak fel szemei, mintha leöntötték volna egy dézsa hideg vízzel. Sosem volt szokása a lustulás vagy szundizás, amint felébred, pattan is fel, hogy hasznosan tölthesse az új napot. Már egészen hozzászokott, hogy nem éjszakai életet él a sötét sikátorokban vagy patkányokkal teli csatornarendszerekben. S határozottan tetszik neki ez az újfajta élet, főleg a saját szoba és kényelmes ágy. Egészen más, mint a hideg, nyirkos föld.
Miután magára kapja egyszerű felsőjét egy tiszta, szürke bőrnadrággal, úgy dönt, még reggeli előtt meglátogatja az edzőtermet, kicsit bemelegítve rideg és feszes izmait. Utána az étel is jobban esik a testnek, s sokkal aktívabbnak, tettre készebbnek érzi utána magát, még ezen a korai órán is.*
*Mikor a vendégek lassan elvonulnak privát szobájukba, hol egy sellő, hol pedig egymás társaságában. Rey se látja több értelmét, hogy az üres vendégtérbe maradjon. Miután az utolsó lelkek is nyugovóra térnek, ő is a szobája felé veszi az irányt, hogy eltegye magát másnapra.
Miután halkan becsukja maga mögött az ajtót, először a tükörhöz lép, hogy megmosakodjon, és letisztítsa arcáról azt a leheletnyi sminket, amellyel hideg szemeit szokta kiemelni. Majd levedli egyszerű ruháit, hogy szépen sorba kiteregethesse a szék háttámlájára. Majd gyors mozdulattal lerántja az ágyáról az azt takaró plédet, s alatta már készen várja a puha ágynemű. Nem is vár soká, egy kislányos szökelléssel huppan a párnák közé, beburkolózva a kellemesen selymes paplanba. Hamar elnyomja az álom, hosszú napja volt.*
//Másnap hajnalban//
*A nap első sugaraival egy időben ébred, s úgy pattannak fel szemei, mintha leöntötték volna egy dézsa hideg vízzel. Sosem volt szokása a lustulás vagy szundizás, amint felébred, pattan is fel, hogy hasznosan tölthesse az új napot. Már egészen hozzászokott, hogy nem éjszakai életet él a sötét sikátorokban vagy patkányokkal teli csatornarendszerekben. S határozottan tetszik neki ez az újfajta élet, főleg a saját szoba és kényelmes ágy. Egészen más, mint a hideg, nyirkos föld.
Miután magára kapja egyszerű felsőjét egy tiszta, szürke bőrnadrággal, úgy dönt, még reggeli előtt meglátogatja az edzőtermet, kicsit bemelegítve rideg és feszes izmait. Utána az étel is jobban esik a testnek, s sokkal aktívabbnak, tettre készebbnek érzi utána magát, még ezen a korai órán is.*
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-26 18:19:12
Üzenet elküldve: 2020-05-26 18:19:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Egy kis apróság//
//Zammiria irodája//
//Napváltás//
*Különös mosollyal reagál a humorérzékére tett megjegyzésre. Aprót biccent az itallal kapcsolatos véleményre.*
- Eddig én sem.
*Megissza az utolsó kortyot, és előre dől, hogy letegye egy halk koppanással a poharat az asztalra. Myr fogadkozásán halkan nevet, de a felvetésén nem gondolkodik sokáig.*
- Ha szeretnél, természetesen elmehetsz, de majd nálunk is lesznek készletek. Az alapanyagokat mi álljuk majd a munkádhoz. Persze, ha kísérletezni szeretnél magadnak, csak nyugodtan. Úgy tudom, olcsóbban lehet beszerezni a szegénynegyedben, bár ott mindenféle talált üvegcséhez lehet hozzájutni… és eléggé esetleges, hogy mit „találnak”.
*Somolyog cinkosan.*
- Amennyiben valóban a városba mész, megtennéd nekem, hogy informálódsz a friss hírekről?
*Ezt mindenkitől kérni szokta, a kimozduló alkalmazottak a legjobb információforrás a messziről jött vendégek után. Kihúzza magát, és egyenesen a nőre néz egy lágy mosollyal.*
- Myr, örülök, hogy csatlakoztál hozzánk, és hozzám is ezen a késői órán. Most viszont, úgy vélem, jobb, ha mindketten pihenni térünk. Lassan az utolsó vendégek is hazatérnek, érdemes kihasználni az épületre szálló átmeneti csendet.
*Halkan nevet, de fáradtságát nem tudja már elrejteni. Ha Myr is egyetért, akkor vele együtt távozik az irodából, és bezárja maga után. Ha a szállása felé indul a nő, akkor egy darabon még együtt mehetnek, egészen az emeletig.*
- Szép álmokat, Myr!
*Reményei szerint végre lezárhatja ezt a napot, és aludhat egy nagyot. Talán egy kis időre Darelldre hagyja holnap a Sellőházat.*
//Zammiria irodája//
//Napváltás//
*Különös mosollyal reagál a humorérzékére tett megjegyzésre. Aprót biccent az itallal kapcsolatos véleményre.*
- Eddig én sem.
*Megissza az utolsó kortyot, és előre dől, hogy letegye egy halk koppanással a poharat az asztalra. Myr fogadkozásán halkan nevet, de a felvetésén nem gondolkodik sokáig.*
- Ha szeretnél, természetesen elmehetsz, de majd nálunk is lesznek készletek. Az alapanyagokat mi álljuk majd a munkádhoz. Persze, ha kísérletezni szeretnél magadnak, csak nyugodtan. Úgy tudom, olcsóbban lehet beszerezni a szegénynegyedben, bár ott mindenféle talált üvegcséhez lehet hozzájutni… és eléggé esetleges, hogy mit „találnak”.
*Somolyog cinkosan.*
- Amennyiben valóban a városba mész, megtennéd nekem, hogy informálódsz a friss hírekről?
*Ezt mindenkitől kérni szokta, a kimozduló alkalmazottak a legjobb információforrás a messziről jött vendégek után. Kihúzza magát, és egyenesen a nőre néz egy lágy mosollyal.*
- Myr, örülök, hogy csatlakoztál hozzánk, és hozzám is ezen a késői órán. Most viszont, úgy vélem, jobb, ha mindketten pihenni térünk. Lassan az utolsó vendégek is hazatérnek, érdemes kihasználni az épületre szálló átmeneti csendet.
*Halkan nevet, de fáradtságát nem tudja már elrejteni. Ha Myr is egyetért, akkor vele együtt távozik az irodából, és bezárja maga után. Ha a szállása felé indul a nő, akkor egy darabon még együtt mehetnek, egészen az emeletig.*
- Szép álmokat, Myr!
*Reményei szerint végre lezárhatja ezt a napot, és aludhat egy nagyot. Talán egy kis időre Darelldre hagyja holnap a Sellőházat.*
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-26 14:22:33
Üzenet elküldve: 2020-05-26 14:22:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine//
*A hosszas készülődés kifizetődni látszik, Amaziana szinte ragyog a reggel fényében, és már nyoma sincs a fáradt, kócos leánynak nem is annyira messziről. Ezek a gyönyörű ruhák megadják neki azt ami után mindig annyira futott, az önbizalmat és az érzést, hogy ő irányít. Az angyali csábító. Bedörzsöli bőrét egy finom, édeskés illatban pompázó illóolajjal, majd lassan kinyitja az ajtót, ahol egy másik nő álldogál. Először arra gondol minden bizonyára eltévedhetett, de valahogy mégis túl otthonosan nézelődik végig a folyosón. *
- Szia! *Dönt végül egy egyszerű köszönés mellett és mosoly kúszik ajkaira. *
- Amaziana vagyok, tegnap vettek fel. Elméletben Sellő, de eddig csak egy dühös vendég jól megcsípte a faromat amikor kivittem a desszertet, úgyhogy azt hiszem most valamiféle felszolgáló szerepet próbálgatok a legkevésbé elszúrni. *Az elf sosem volt jó a bemutatkozásokban, de kétségtelenül ez még a tegnapi vendégek kiszolgálásánál is kínosabb mondatok lesznek. Viszont a fehér ruhás ezúttal észre sem veszi szavait, pusztán locsog és locsog, hiszen tele van élményekkel amiket eddig senkinek sem oszthatott meg, így most bátran megragadja az alkalmat, hátha szerez akár egy barátot is a vidám teremtés. *
*A hosszas készülődés kifizetődni látszik, Amaziana szinte ragyog a reggel fényében, és már nyoma sincs a fáradt, kócos leánynak nem is annyira messziről. Ezek a gyönyörű ruhák megadják neki azt ami után mindig annyira futott, az önbizalmat és az érzést, hogy ő irányít. Az angyali csábító. Bedörzsöli bőrét egy finom, édeskés illatban pompázó illóolajjal, majd lassan kinyitja az ajtót, ahol egy másik nő álldogál. Először arra gondol minden bizonyára eltévedhetett, de valahogy mégis túl otthonosan nézelődik végig a folyosón. *
- Szia! *Dönt végül egy egyszerű köszönés mellett és mosoly kúszik ajkaira. *
- Amaziana vagyok, tegnap vettek fel. Elméletben Sellő, de eddig csak egy dühös vendég jól megcsípte a faromat amikor kivittem a desszertet, úgyhogy azt hiszem most valamiféle felszolgáló szerepet próbálgatok a legkevésbé elszúrni. *Az elf sosem volt jó a bemutatkozásokban, de kétségtelenül ez még a tegnapi vendégek kiszolgálásánál is kínosabb mondatok lesznek. Viszont a fehér ruhás ezúttal észre sem veszi szavait, pusztán locsog és locsog, hiszen tele van élményekkel amiket eddig senkinek sem oszthatott meg, így most bátran megragadja az alkalmat, hátha szerez akár egy barátot is a vidám teremtés. *
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-25 17:48:23
Üzenet elküldve: 2020-05-25 17:48:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
//Amaziana//
*A függöny hanyagul behúzott résein keresztül ébreszti a fény, ami egyre intenzívebben szivárog be a szobába, mint valami sárga dohányfüst gomolyog. Tagadhatatlan, hogy egy új napra ébredt a Sellő és ez őt is nagyban érinti. Kócos fejjel kikel a párnák fogságából és elkezd készülődni. Ma a pultnál fog kezdeni, aztán ki tudja még, mi lesz a vége? Szépen megfésüli barna haját és fonatban, az egyik oldalra rendezi, majd szokás szerint magára kapja a ruháit. Az öltözködéssel kevesebb időt veszteget, a blúzba szinte csak bele kell bújni, a szoknyát is csak odaköti, majd belebújik a cipellőbe, mint az arca ápolásával. Bizony, szépen kihúzza szénnel és megmossa, majd krémez és végül a parfüm. Sok hűhó, de megéri rászánnia az időt, minden egyes szolgálat előtt. Beleakasztja a füleibe a jégcsaptőröket, mert még itt sem lehet elég óvatos, vet egy pillantást kard alakú arany nyakláncára is, amiről a lovag jut eszébe, mert őt sosem szeretné elfelejteni. Nagy sóhajtást kíséretében veszi fel a kulcsot és indul meg az ajtó irányába, hogy felvegye odalent a szolgálatot és leváltsa azt, aki ott sündörög. Mihelyst ráfordította kívülről a kulcsot, hallja, hogy az egyik mellette lévő szobában is nagy már a mocorgás, talán éppen egy másik sellő is készül megfogni a munka végét, így vár egy kicsit, hogy együtt mehessenek.*
//Amaziana//
*A függöny hanyagul behúzott résein keresztül ébreszti a fény, ami egyre intenzívebben szivárog be a szobába, mint valami sárga dohányfüst gomolyog. Tagadhatatlan, hogy egy új napra ébredt a Sellő és ez őt is nagyban érinti. Kócos fejjel kikel a párnák fogságából és elkezd készülődni. Ma a pultnál fog kezdeni, aztán ki tudja még, mi lesz a vége? Szépen megfésüli barna haját és fonatban, az egyik oldalra rendezi, majd szokás szerint magára kapja a ruháit. Az öltözködéssel kevesebb időt veszteget, a blúzba szinte csak bele kell bújni, a szoknyát is csak odaköti, majd belebújik a cipellőbe, mint az arca ápolásával. Bizony, szépen kihúzza szénnel és megmossa, majd krémez és végül a parfüm. Sok hűhó, de megéri rászánnia az időt, minden egyes szolgálat előtt. Beleakasztja a füleibe a jégcsaptőröket, mert még itt sem lehet elég óvatos, vet egy pillantást kard alakú arany nyakláncára is, amiről a lovag jut eszébe, mert őt sosem szeretné elfelejteni. Nagy sóhajtást kíséretében veszi fel a kulcsot és indul meg az ajtó irányába, hogy felvegye odalent a szolgálatot és leváltsa azt, aki ott sündörög. Mihelyst ráfordította kívülről a kulcsot, hallja, hogy az egyik mellette lévő szobában is nagy már a mocorgás, talán éppen egy másik sellő is készül megfogni a munka végét, így vár egy kicsit, hogy együtt mehessenek.*
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-24 13:25:51
Üzenet elküldve: 2020-05-24 13:25:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A kezdet első éjszakája//
//A selyemruhás szobájában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Léptei sietősek és látszólag könnyedek, mégis a Sellőt rendkívül megfárasztotta lelkileg ez a nap. A vöröshajú vendég új leckét tanított ma neki az életből, mégpedig, hogy a múlt mindig visszatér, és ha nem is tenné magunkért emlékeznünk kell rá. Lassan hámozza le magáról a finom anyag vöröslő szirmát, míg végül az a földre nem hullik apró susogást keltve a mozdulat után és hirtelen a nő, úgy érzi magát, mintha a szépruha távozásával egy lelki álarc is lehullana róla és ismételten egy érzékeny, túl okos leány lenne akit megtört az élet, de minden ölelés életet lehel belé. Így hát az őt takaró utolsó anyag után nyúl, mely ezúttal egy finom csipkés fehérnemű és teljes valójában mászik a hűs takarók közé egy sietős hajtogatás után. A plafonon megpillant egy apró repedést, ami oly cirádás, mintha csak egy titkos nyelv misztikus szava volna és arra az egy pontra összpontosítva összefoglalja magában az eddig történeteket, mintha csak az élete egy furcsa könyv volna amit egyszerre ír és olvas. Sajnálja, hogy a végén a vízhordó fiú nem lett az őt ölelő férfi, de azért valami érthetetlen okból elmosolyodik, hogy még nem kell féltékenynek lennie a tapasztalatlan komiszának egy vendégre sem. *
//Napváltás//
*A reggel nyöszörögve indul, forgolódva a puha párnák közepette és a munka hírét, már a csicsergő madarak szónokolják miszerint a pihentető alvásnak meg kell szűnnie és az álmok helyébe a kevésbé derűs élet lépdel. Amaz barna haja kócosan omlik le végest a hátán, hevesen pislog a rikító fény végett és mezítlen teste imbolygó léptekkel indul meg ruhái felé, mintha csak meglehetősen italos hangulatában lenne a szépség. Maga sem hiszi el, hogy ennyi szépséges költemény tárul nap, mint nap a szemei elé és szinte választani is alig képes a csodás anyagok között. Végül kiemel a fényes faszekrény kínálata közül egy gyönyörű fehér combkötőt és egy számára, oly furcsa harisnyaféleséget ami, csak a felső combja végéig ér. Ehhez kerül kezei közé egy szintén megegyező alsónemű és egy finom szatén anyag melyet a melleire köt, hiszen a mai ruhája a hószínében pompázik kecsesen, fodrosan, a hátán hosszanti kivágással egészen a dereka mentéig. Pántjai vékonyak, a dekoltázsa ezúttal szűzies, de a szoknya, oly rövid, hogy ezúttal a tekinteteket másfelé fogja vezetni még több fantáziát okozva a vad tüzet kereső férfiak számára. Haját finoman megfésüli, majd ball vállára söpri, hogy onnan lóbálózzon lefelé a hosszú tincsek lába másik oldalt megvillantva a kecses, fehér nyakat. Amaziana, úgy érzi magát viseletében, mint egy angyal aki azért került e világra, hogy gaz és tüzes csábító lehessen, mert ettől mindeddig megfosztották. *
//A selyemruhás szobájában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Léptei sietősek és látszólag könnyedek, mégis a Sellőt rendkívül megfárasztotta lelkileg ez a nap. A vöröshajú vendég új leckét tanított ma neki az életből, mégpedig, hogy a múlt mindig visszatér, és ha nem is tenné magunkért emlékeznünk kell rá. Lassan hámozza le magáról a finom anyag vöröslő szirmát, míg végül az a földre nem hullik apró susogást keltve a mozdulat után és hirtelen a nő, úgy érzi magát, mintha a szépruha távozásával egy lelki álarc is lehullana róla és ismételten egy érzékeny, túl okos leány lenne akit megtört az élet, de minden ölelés életet lehel belé. Így hát az őt takaró utolsó anyag után nyúl, mely ezúttal egy finom csipkés fehérnemű és teljes valójában mászik a hűs takarók közé egy sietős hajtogatás után. A plafonon megpillant egy apró repedést, ami oly cirádás, mintha csak egy titkos nyelv misztikus szava volna és arra az egy pontra összpontosítva összefoglalja magában az eddig történeteket, mintha csak az élete egy furcsa könyv volna amit egyszerre ír és olvas. Sajnálja, hogy a végén a vízhordó fiú nem lett az őt ölelő férfi, de azért valami érthetetlen okból elmosolyodik, hogy még nem kell féltékenynek lennie a tapasztalatlan komiszának egy vendégre sem. *
//Napváltás//
*A reggel nyöszörögve indul, forgolódva a puha párnák közepette és a munka hírét, már a csicsergő madarak szónokolják miszerint a pihentető alvásnak meg kell szűnnie és az álmok helyébe a kevésbé derűs élet lépdel. Amaz barna haja kócosan omlik le végest a hátán, hevesen pislog a rikító fény végett és mezítlen teste imbolygó léptekkel indul meg ruhái felé, mintha csak meglehetősen italos hangulatában lenne a szépség. Maga sem hiszi el, hogy ennyi szépséges költemény tárul nap, mint nap a szemei elé és szinte választani is alig képes a csodás anyagok között. Végül kiemel a fényes faszekrény kínálata közül egy gyönyörű fehér combkötőt és egy számára, oly furcsa harisnyaféleséget ami, csak a felső combja végéig ér. Ehhez kerül kezei közé egy szintén megegyező alsónemű és egy finom szatén anyag melyet a melleire köt, hiszen a mai ruhája a hószínében pompázik kecsesen, fodrosan, a hátán hosszanti kivágással egészen a dereka mentéig. Pántjai vékonyak, a dekoltázsa ezúttal szűzies, de a szoknya, oly rövid, hogy ezúttal a tekinteteket másfelé fogja vezetni még több fantáziát okozva a vad tüzet kereső férfiak számára. Haját finoman megfésüli, majd ball vállára söpri, hogy onnan lóbálózzon lefelé a hosszú tincsek lába másik oldalt megvillantva a kecses, fehér nyakat. Amaziana, úgy érzi magát viseletében, mint egy angyal aki azért került e világra, hogy gaz és tüzes csábító lehessen, mert ettől mindeddig megfosztották. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 411-430