Nincs játékban - Szolgálati terület
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzolgálati területNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 13 (241. - 260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

260. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-19 20:12:37
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Ernuss//

*Nem tudja, Ralas miért ért vissza ilyen hamar, és ki az a sok idegen körülötte. Noha csupán két férfiról van szó, mégis soknak érzi így együtt, hogy egymásnak adják a kilincset nála. Nem tudja, ki lehet az a fiú, csak annyit mondott róla Darelld, hogy itt fog dolgozni. Lehet, hogy ő Ralas egy régi ismerőse, akit beprotezsál magukhoz? Vajon direkt érte ment ki ma reggel? És ki lehet a cingár férfi a sötét ruhájában, kelletlen arckifejezésével? Miért pillantgatott felé társa több alkalommal is, mintha méregetné a lehetőséget, hogy bevonja a társalgásba? Úgy érzi, fontos üzleti ügyről lehet szó, talán tényleg csipkedhetné magát, hogy ne maradjon ki belőle. Kezdi hosszúnak érezni a távollétet, amit itt hátul töltött, talán Darelldékat mégis később kellene megkeresnie, hiszen semmi nem sürgeti ez ügyben. Gondolatai azonban mintha csak előcsalná azt, akit keresett, megpillantja ugyanis Ernusst a folyosón. Hogy a konyha felé menet vagy jövet, még nem biztos benne, de igyekszik magára vonni a figyelmét.*
- Ernuss!
*Feléje sétál, s ha van alkalma befolyásolni, hogy hol találkozzanak, akkor nem valamelyik ajtónyílást választja, de ha a konyhában eltűnne, oda is utána megy, és enyhe mosollyal áll meg előtte.*
- Jó reggelt! Válthatnánk néhány szót?
*Hangját lehalkítja, bizonyossá téve valószínűleg, hogy nem a reggeli megszerzéséről kíván diskurálni vele. Szeretne elmenni a nyilvános helyekről, ahhoz ez túl kényes téma, hogy idekint beszéljenek róla, így megint az iroda tűnik megfelelő választásnak.*
- Elkísérnél? Csak egy-két perc az egész.
*Ha Ernuss belemegy, akkor elvezeti az irodájához és kinyitja számukra. Neki is a fotelek felé int jobb felől, maga szintén odaül le.*
- Minden rendben ment? Szeretném hallani a tapasztalataid az éjszakai feladatról.


259. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-19 13:03:35
 ÚJ
>Ernuss Kronee Drushreic avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

*Az este egyedül marad, végre. Megmosakszik, lassan és alaposan, ezután pedig a szobájában leül az ágy mellé, és néhány percet meditációval tölt. A reggele is így telik, hiszen az álmai furcsák és zavarosak, azzal kezdi, hogy értelmezze őket, és jelentést keressen a motívumokban. Arra jut, hogy azzal, hogy a Sellőbe jött elérte az egyik, kisebb célját: kilépett a komfortzónájából. Már csak a tanulás és a kihívás legyőzése vár rá, illetve belekezdhet a nagyobb tervébe. Ám előtte még más dolga van: lassan kezdődik a munka, azt pedig nehéz éhesen végezni, így miután felöltözött elindul, hogy egy kevés reggelit vegyen magához.*


258. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-19 12:11:44
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Szállásbővítés//

*Amint Dreyiától elválnak, vegyes érzések maradnak benne. Egy ágacskát megint lenyesett múltjából, régi énjéből, hogy új hajtások sarjadhassanak helyette. Kényelmetlen érzés, de máris csillapodásnak indul, mint a tóba ejtett kavics után kelő hullámfodrok. Megsimítja az egyik fekete liliom kelyhét a vázában, tenyerébe fogja. Ezúttal nem szakítja le, hogy a hajába tűzze, csak az érintésre vágyik. Egy kicsit otthonosabban érzi magát a szobában, mint tegnap, de ezúttal sincs több ideje élvezni kényelmét, távozik és bezárja az ajtót.
Úgy gondolja, mielőtt visszatérne a fogadótérbe, elindítja a folyamatot, melynek szükségessége egyre égetőbbnek tűnik. Mivel Darelld más feladatokat kapott már, és Alfonzra is inkább odakint van szükség, maga veszi kezébe a dolgot. Először ellenőrzi Ralas irodájának állapotát. Borzasztó szag van még bent, és sok munka lesz vele, mire helyreáll pompája, de addig osztoznak az ő irodáján, a férfi is rendelkezik hozzá kulccsal. Vált néhány szót a két lánnyal, akik rendületlenül takarítanak, és tudja, hogy van egy lány fent is, aki a kiöntött víz nyomait igyekszik eltüntetni. Megkéri őket, hogy délután segítsenek néhány emeleti helyiséget megnyitni a személyzet számára, ha ugyanis ilyen ütemben bővülnek, hamar szűkösen lesznek, és kettesével kell elszállásolniuk az alkalmazottakat. Azt pedig szeretné elodázni. Felmegy aztán az emeletre is, megkeresi a harmadik lányt és miután megbeszélik, hogy halad a padló szárításával, elhívja magával, hogy mutassa meg, mely szobákat használtak régen cselédszállásra, amik jelenleg használaton kívül vannak. Zammiriának vannak már saját kulcsai, ezért be tudnak menni, hogy körbenézzenek. Szerény szobák praktikus berendezéssel, de minden megvan, ami a kulturált napi élethez kell. Egy kis takarítás, friss ágynemű és szellőztetés, egy helyen cseréni kell a széket, és máris olyan, mint új korában. Raurun úr nem hagyott semmit elenyészni. Kijelöli a szobákat, melyeket rendbe kell tenni délután, s ennek a lánynak is meghagyja, hogy segítsen a másik kettőnek. Ha felosztják a feladatokat, kisebb teher és gyorsabban végeznek. A kiválasztott szobákat nem zárják be, csak becsukják, a lány visszamegy a dolgára, Zammiria pedig megy tovább a magáét intézni. Eltöpreng rajta, hogy Darelldnek szólhatna a fejleményekről, mert ugyan tegnap szóba került, amikor a külön eligazítást tartotta, de nem baj, ha ő is tud róla, hogy megtette az első lépéseket. Különben pedig még Ernusst se látta ma, és tudomása szerint mindketten a pincében intézik az átrendezést. Arrafelé veszi hát az irányt, ahol az edzőterem kialakítását célozták.*


257. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-19 09:38:19
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 860
OOC üzenetek: 54

Játékstílus: Megfontolt

//Az Artheniorba vezető úton//

*Mikor a nő előáll vele, hogy nem tartja célszerűnek az oly nagy gonddal kiválasztott és magára aggatott darabokat, elkapja a szipoghatnék, gyors ütemben kapkodja a levegőt. ~Arra céloz, hogy úgy kéne öltözzek, mint egy csavargó?! Micsoda szégyen lenne, tükörbe se tudnék utána már nézni.~ Így csak elmosolyodik, és végre befejezi a „keresd a hibát” játékot, és ezáltal lezártnak is tekinti azt.*
-Kedves, akkor jól passzolunk. Majd ügyelek rá, hogy ha valahova betérünk, mindig te menj előre. De értsd meg, nem adhatom alább, nem csak magam miatt, hanem a Sellő miatt sem. Esetleg valaki megkérdezi honnan jöttünk, aztán ránk pillant, azt fogja gondolni, hogy egy ótvaros patkánylyuk az egész, ahova a matrózok csak vedelni járnak, meg fetrengeni. *Már a puszta gondolatától is kirázza a hideg, hogy ezt feltételezzék, és hálát ad az égnek, mert ebben egy szemernyi igazság nem sok, az sincsen.*
-A csizma is jó lesz. *Jelenti ki határozottan, mert egyéb, istállóban használt darabot nem, hogy a lábára nem fog húzni, de a kezébe se vesz, ha nem muszáj. Aztán látja, hogy a mélységi jót derül, már így is, mi lett volna még, ha mélyebben beleártja magát a témába. Kicsit elhúzza a száját, nem szereti, ha rajta nevetnek. Viszont nagyot néz, mikor az egész kosár almát felkapja a másik. ~Végül is, vihetjük az egészet is, ha tudjuk. ~ Követi a nőt, mint vadkacsát a kicsinye, mert az istálló sohasem volt az ő közege, így jobb, ha nem távolodik nagyon el Dreyiától.*
-Azt hiszem ennyi. *Mondja bizonytalanul, mivel ő maga nem igazán rutinos utazó, így a legutóbbi alkalomból csupán ennyi maradt meg neki, hogy pokróc nélkül többet ki se teszi a lábát a kikötőből. Mikor odaérnek a lóhoz, a nő megeteti, és úgy megbabusgatja, hogy szinte már elvörösödik, mert felesleges harmadiknak érzi magát. Nem igazán volt még tanúja semmi ilyesminek, hiszen nem a lovak közötti járkálásra és azok lelki békéjének fenntartására volt alkalmazva, de most egy pillanatra felvetül benne, hogy szívesebben lenne ő is a mélységi állatkája, mint a munkatársa. Már- már addig fajul a dolog, hogy ő is közelebb lép, hogy megsimogassa a ló arcélét, így nagyon lassan kezdi el közelíteni a kezét, hogyha bármi nemű ellenszenvet érez, azonnal visszaránthassa. ~Hiszen nem mindenkinek vagyok az esete, ez az utóbbi napokban igazán kijött. ~ Sóhajt gondterhelten, a végén még, ha ez így megy tovább, ő is mehet Wrexannal az istállót lapátolni. Ez az eszmefuttatás szerencsére egyelőre még nem aktuális, de pont ezért jót derül is rajta. Majd a mélységi felszerszámozza a lovat, addig hátrább araszol, nehogy láb alatt legyen, egy tisztább részt kinézve magának toporog, amíg a dolog eltart. Aztán hozzá lép a nő. Persze, amint megindultak az istálló felé, már gyanította, hogy ezúttal nem a sétáé lesz a főszerep, és már előre örült is neki, hogy nem kell kutyagolnia egész idő alatt, sőt remélte, hogy így lesz. Szerencsére, attól még, hogy nem ért a lovakhoz, már ült rajtuk, így nem lesz szokatlan a felállás. Viszont főleg rövidtávon volt alkalma ezekhez a gyönyörű állatokhoz, így nem igazán tudja, mi lesz hosszútávon az eredménye ennek az utazási formának.*
-Masszírozó krémet? *Kerekednek el a szemei, de látja mennyire komolyan gondolta a dolgot a mélységi, így nem tiltakozik a dolog ellen, felszalad a szobájába egy tégelyért és beteszi a többi cucca közé. Ezt követően átadja a táskát a nőnek, hogy el tudja rakni.*
-Akkor én meglennék. Indulhatunk. *Összegzi az állapotát, csekély bizonyossággal még mindig, de már nagyobb határozottsággal.~Ha valami hiányzik, majd ott veszünk. ~ Állapítja meg magában, aztán feltornássza magát, kis segítséggel ő is a nyeregbe, a mélységi mögé. Nem egy egyszerű művelet, de másodszorra már siker koronázza. Szusszan egyet, aztán indulnak is, így gyorsan belekapaszkodik a nőbe, mint egyetlen biztos pontba az imbolygó állat hátán.*
-És… jól… aludtál? *Kezd bele egy kérdéssel, mert tudja, elég siralmas út elé néznének, ha csak kukán ülnének, a tájat bambulva. Arról nem is beszélve, hogy jobb, ha a kikötői utcákat nem nézi meg tüzetesebben.*



A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.19 09:38:48


256. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-18 21:17:09
 ÚJ
>Wrexan Glunsz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39

Játékstílus: Vakmerő

//Darelld//

* Jólesik neki hallani, hogy hasznos dolgokat ismer.~ Legalább ehhez a dologhoz értek valamit. A munka se tűnik nehéznek.~ Nyugtázza magában a dolgot.*
– Értem. Nem tűnik túl bonyolultnak eddig.* Mondja Darelldnek. Aztán belépnek a folyosóra. Ahogy haladnak rajta különféle helységek mellett haladnak el. Az egyik ilyen helyre egy pillanatra belát a fiú. Két cselédlány súrolja a kormos falakat. Még enyhe füstszagot is lehet érezni. Wrexan kíváncsi mit történhetett itt. Nincs rá szükség, hogy rákérdezzen, mert Darelld mintha előre látná a dolgokat. Elmondja, hogy mi történt a szobában. Olyan furának tűnik a dolog a fiú számára.*
– Miért tesz ilyet valaki? Meghalt a lány?* Kérdez rá a dologra. Nemsokára a konyha mellett haladnak el ahol már nagy a sürgés. Itt jóval nagyobb a sürgés, mint a nem sokkal utána lévő mosodánál. Hamar felvilágosítást kap a dolgozók étkezésről. A szállás is szóba kerül, de arról még a férfi nem tud biztos választ adni. Mondjuk Wrexannak Ralas azt mondta, hogy ad majd szobát, szóval nem aggódik emiatt.*
– Értem és köszönöm! *válaszol az étkezésre* A vendégszobákhoz nem megyek akkor. Nem hiszem, hogy túl sok dolgom lenne arra. A szállásról már esett szó, de ez majd elrendeződik. Először úgyis dolgozni fogok és majd a munkám alapján dől el szerintem, hogy maradhatok-e.* Az kijáratra őrzése meglepi, de átgondolva logikusnak tűnik.*
– Üdv!* Szól oda az őrnek és folytatja az útját tovább. Darelldet kíváncsivá tehette Wrexan korábbi munkája, mert az után kezd el érdeklődni. Most a fiún a sor, hogy beszéljen.*
– Különféle érceket bányásztunk. Főleg vasat, de akadt más is. Na meg esetenként szenet is. Nem tudom mit hallottál eddig Pirtianesről, de fejlett a fegyver gyártása a fémeknek köszönhetően. Az ottani hegyekben van bőven, amit kilehet bányászni. Gondolom ezért olyan fejlett az ottani hadsereg.* Ezzel többet is elmondott, mint kellett volna, de valahogy úgy érezte így kerek a dolog. Bár javarészt ezen dolgok Darelld számára is ismertek lehettek.*


255. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-18 17:47:17
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Új hajnal jő//

*Egyre szűkül a tér, mit megtarthat magának. Ralas apránként halad előre óvatos felfedezőként, akár egy besurranó tolvaj a gazdag háznál, kerülve az ebeket és szöges kerítéseket az ismeretlen birtokon. Fennáll a veszélye bármely pillanatban, hogy megbotlik egy ottfelejtett vödörben, felveri a háziakat. Persze valójában figyelik őt az egyik ablak függönye mögül, de az éj sötétje miatt sok mozdulata rejtve marad. A férfi szórakozottan kapargatja a tiltó táblát, tán mindentudó mosollyal mállasztja a festéket, mintha nem számítana, hogy ott van. Jóllehet nagy pofont adott magának Zammiria a ma estével. Bár ráfogható, hogy nőies gondoskodásával pusztán üzleti partnerének külsejét újítja meg, hogy sikeresebb egyezségeket kössön a jövőben, még helyette is, hiszen emberként jobb esélyei vannak az előítéletek hiánya miatt. És ugyanez igaz férfiként is. Egy nőnek kétszer rátermettebbnek és erősebbnek kell lennie, hogy ugyanazt elérje megbecsültségben. Legfőbb fegyverét életlenné tették, így hát inkább kétszeresen megfeni Ralasét. Nem bánja, ha ő a sikeresebb és elismertebb, hiszen a nyereségen osztoznak. Zammiria pedig inkább más téren válik hasznára. Méltatását finoman tolják vissza, pedig biztos benne, hogy időről időre szándékosan igyekszik őt lenyűgözni a férfi. Mosolyogtató, mennyire egyformák ezen a téren, és hízelgő is, hogy még mindig törekszik érte a másik. A hintó dolgában elhangzó érvvel valamennyire egyetért.*
- Igazad lehet. Egyelőre nem kell.
*Nem bánja, ha forrásaikat okosan osztják be. Ha a szekér mellett döntenek, az pedig még áruszállításra is használható. Vagy ládákéra... Zammiria szemei derűsen fénylenek Ralas magamutogató bohóckodását látva, fogát villantó mosolyra húzódnak ajkai. Arcára kiül a büszkeség, mikor a férfi elégedettségét fejezi ki az eredmény fölött. Jólesik neki. Meg se fordul a fejében, hogy nyújtott kezével válhat támadás áldozatává, gondolatai már az öltözeten járnak ismét, de a tekintet villanására megrebben az övé is.*
- Ne...
*Kerekednek el szemei. Amint érzi, hogy súlypontja menthetetlenül húzza át a dézsa szélén, sietősen nagy levegőt vesz, és nyakát behúzva zárja össze szorosan szemeit és száját. Pedig Ralas nem engedi csúfosan elmerülni a fejét, húzza maga mellé, karjaiba. Ettől függetlenül hálóinge és köntöse menthetetlenül elázik, felfújt párnaként lebeg a finom anyag az alá szorult levegő miatt, s lelógó haja is kap a vízből. Teste elfordul és nyugvópontot talál, a dézsa szélén még kilógó, csupasz talppal. Összeszorított arcán kisimulnak a vonások, kiereszti a visszatartott levegőt, és bár szemei először neheztelőn villannak Ralasra, önkéntelenül elneveti magát mégis. A közeledő csóktól komolyodik meg ismét.
Lehunyt szemmel lazul el a férfi vállába kapaszkodva, a körülölelő meleg víz és a biztonságban tartó karok pihentető fészkében. Lábait is behúzza, s úgy fordul Ralas ölébe oldalról, de mellette ülve. Elfogja valamiféle végtelenül megnyugtató érzés. Lassú, hosszú, érzelmesre sikeredő csók ez, valahogy utat talál megroppant védművéhez. Fárasztó nap volt, s majdnem egy teljes éjszaka is elmúlt már, sok megpróbáltatással, csalódással, s mindvégig erősnek kellett maradnia. Most nem megy az ellenállás. Vágyja a gyengédséget, amit Ralastól kap, csak a melegséget, minden pajzán felhang nélkül, így is viszonozza azt. Vállai megereszkednek, oly szívesen hagyná el védekező állását, egészen rábízva magát a férfira. Csak most az egyszer jó lenne minden felelősséget elengedni, mi belül olyan vasfegyelemmel uralkodik. Csábító lehetőség, önkéntelenül kezd is elgyengülni akarata, testét elhagyja a tartás. Ám mint egy virrasztani akaró a félálom küszöbén, úgy riad fel ezen édes pillanatból váratlanul, kirántva magát a csókból.*
- Hallod ezt?
*Fülel az ablakrés felől beszűrődő neszekre. Nem a csóktól piheg, mint inkább a riadalomtól, hogy mennyire óvatlan. Ébersége visszatér, a gyertyák meglobbannak a szobában, különös csillanást vonnak szemeikbe. Kutyák ugatnak valahol, Zammiria lúdbőrzik.*
- Különös...
*Ráncolja össze szemöldökeit. Inkább elküldi a gyenge nőt a színről, most nem szolgálja megfelelően az érdekeit. Ha teheti, csókot hint Ralas ajkára, majd kicsusszan öleléséből.*
- Gyorsan múlik az éj.
*Suttogja.*
- Még dolgunk van.
*Közli elszántan. Kihajol az elejtett törölközőért és a férfinak nyújtja, majd feláll, vizes ruháiból persze ömlik a víz. Megoldja köntöse övét és kibújik belőle, kicsavarja belőle a vizet, majd a dézsa szélére teszi. Hálóingét hasának magasságában gyűri össze, hogy fején áthúzva ne áztassa el teljesen a haját. Ez is a dézsa szélére kerül. Mást nem visel, ezért egy törölközőt kíván maga köré csavarni, ruháit pedig a felszított tűz elé húzott székre teríti. Nem fogja tudni megvárni, hogy megszáradjanak, de legalább kicsöpögnek. Úgyis csak köntösébe fog belebújni és nem kell messzire mennie benne.*

A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.18 17:57:12


254. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-18 16:06:13
 ÚJ
>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Wrexan//

*Úgy tűnik, a fiú tanult tisztességet, elégedetten rándul szája széle, mintha csak mosolyra húzódna, mikor üdvözlését meghallja. Az ilyen apróságok elenyésző jelentőségűek egy bányában, ahol kemény munkát végző férfiak dolgoznak, porral keveredő verejtékben fürödve, de nagyon fontosak itt a szépség és csábítás szentélyében, mely a vendégek kedvének van kitéve. Örül hát, hogy ezt a fiú eleve hozta magával, bár lehet, hogy Ralas hívta fel rá a figyelmét útközben, mindenesetre nem neki kell megtanítani rá. Amit pedig a lovak körüli tapasztalatról hall, szintén megkönnyebbülést jelent.*
- Ez derék dolog. Fontos alapokat ismersz. A takarítás nem komplikált dolog, a többit pedig megtanulod idővel. A legtöbb vendég rövid ideig tartózkodik itt akkor is, ha lóval jön, azokat általában elég egy üres karámban elhelyezni és vizet, némi élelmet adni neki. Jelenleg két ló is az álladó állományhoz tartozik, Zammiria és Dreyia kisasszonyoké. Azok több gondoskodást igényelnek.
*Átlépnek a folyosóra, itt pedig egymás mellett haladhatnak, el az irodák és kiszolgálóhelyiségek mellett. Az egyik iroda ajtaja megviseltnek tűnik, és enyhe füstszag lengi körbe, odabentről takarítás zaja szűrődik ki. Mikor elhaladnak mellette, egy pillanatra beláthatnak. A bútorokat már kicipelték és éppen két cselédlány dolgozik bent, súrolják, kaparják a tűz nyomait a falakról, a padlóról.*
- Egy bolond lány gyújtotta magára a szobát. Munkát akart ő is, de ez lett belőle, mikor néhány percre magára maradt.
*Továbbhaladnak aztán a konyha, mosoda irányába. Előbbi táján észlelni inkább a motoszkálást, készülnek az esti forgalomra.*
- A személyzet a konyhán kap enni. Van egy étkezősarok is erre a célra. Miután végeztél az istállóval, ellenőrzöm és kapsz ebédet. A szállás az emeleten van, a személyzeti részlegen.
*Mutat a lépcső felé.*
- Az utolsó ajtó mögött nyíló folyosón kezdődnek a vendégszobák, oda ne menj, hacsak nincs ott kifejezetten dolgod. Felteszem, szobát is kirendelünk neked, bár erre még nem kaptam utasítást Ralas úrtól. Ez pedig a hátsó kijárat. Mindig őrzik, és csak azt engedik be, aki idetartozik, vagy engedélyt kapott a belépésre.
*Biccent is a strázsa felé. A sok közlés után pedig kérdésre vált.*
- Mit bányásztál?


253. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-18 15:12:17
 ÚJ
>Dreyia Linkelstar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Előkészületek//

*Mady igazán életvidám és ez a szavaiból is árad, Dreyia mosolyogva nézi, amint a lány végig néz saját magán. Majd kiböki a kérdését.*
-Baj az nincs, de biztos ezt a ruhakombinációt tervezed utazáshoz használni? Csak mert olyan rabolj ki, mert gazdag vagyok, jellege van. Míg nekem, köss belém és a fölbe döngöllek a ruházatom. Az tény hogy szép és jól áll rajtad, a szín összeállítás se rossz. Viszont utazáshoz picit drágának tűnik. A csizmád is kitűnő a városokban ahol kikövezett az út, de ha elkap minket az eső, nem sok jóra számíthatsz, max egy nehezékre. Hisz sár, és víz az lehet dögivel. Szóval kicsit erősebb csizma kéne rád. De amúgy, ha nincs más opció, akkor igyekszem a Piacon, és a falvakban szállást keresni, hogy ne menjen hamar tönkre a ruhád.
*Mosolyog a lányra, hisz nem ledorongolni akarja csak, ez a ruházat sétára tökéletes, de túrázni és utazni hát nem egy főnyeremény. Az estét illetve az éjszakai téma elterelése nevetésre készteti, és bólint, hogy nem fogja firtatni. Csendesen hallgatja a nap eseményeit. Amikor a négy almát a kezébe veszi, ő nemes egyszerűséggel elveszi az egyik kosarat, pontosabban azt amiből Mady kivette az almákat.*
-Ennyi elég lesz, míg a városba érünk? Más egyéb a két pléden kívül? Most szólj, mert az én fejem se káptalan hogy mindent megjegyezzen.
* A raktárhoz sétál ahol a plédeket, és az ilyesmiket tartják, ki vesz hármat, és még hat fáklyát, 3 kulacsot. Majd az istálló felé tart. Leteszi az asztalra a sok holmit és a lovához lép. Illetve előtte a kosárból ki vesz két almát és így lép a lova mellé. Az egyik almát a ló orra közelébe helyezi, hogy megszaglászhassa, majd megegye. Amint a keze kiürült a ló füléhez hajol átölelve a lovat becézgetve suttog a fülébe. A rövid etetés után levesz egy nyeregtáskát a szögről, belepakolja, amit hozott a kulacsokat kivéve. Felteszi a ló hátára, majd a nyeregért indul. Rögzíti mind a kettőt, a nyerget többször is ellenőrizve oldalba bökve a lovat hogy le eresze a tüdejét.*
-Sunyi dög, ismerem a fajtád ez nem fog összejönni, hogy lefordulok a nyeregből. *Vakarja meg a ló oldalát, majd megpaskolva Madyhez lép.*
-Kielégítő a válasz? Ő fog minket elvinni Artheniorig. Gyors és ügyes állat, nem ideges típus. Még lehozom a holmim és akár mehetünk is. És mielőtt elfelejtem egy tégely, masszírozó krémet vagy olajat is tégy a csomagodba. Kelleni fog a városban. Van még valami, amit hoznál?
*A lány válaszát megvárja, majd a szobájába siet a holmijáért. Majd ha Mady még kért valamit, azokat is beszerzi. A kulacsokat megtölti vízzel, majd az istállóba lépve azokat is a nyeregtáskába helyezi. Saját utazó táskáját is a nyereghez majd a nyeregtáskához rögzíti, és Mady holmijáért nyúl, hogy azt is rögzítse. Ha a lány átadja meg is teszi, a lovat kivezeti az istállóból, majd Madyre néz.*
-Indulhatunk? Vagy van még valami kérdésed?
*Ha Madynek nincs kérdése fellendül a ló hátára, majd a kezét nyújtja Madynek hogy maga mögé húzza. Amint a lány fent van lassú lépésekkel indulnak el, hogy a lány is megszokja az utazást.*



252. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 20:37:40
 ÚJ
>Ralas Drayte avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Új hajnal jő//

*Az éjszaka sajnos gyorsan telik, nem hiába... két lélek összefonódása, s szívdobbanásának üteme felgyorsítja azt, esélytelennek látja, hogy ma nyugovóra térjen, jelenleg attól sokkal jobban érzi magát, hogy aludni támadjon kedve. A víz melegsége még kitart, s a hajában fodrozó kedvesség olykor hullámokban engedi bőrére a borsódzást, mint most is. Sandít, persze, hogy sandít, Zammiriánál már megtanulta, hogy leginkább a szemből tud olvasni és az orrból. Egy apró fintor, egyetlen apró ránc, azon az arányos és kedves orrnyergen, máris tudja, hogy rossz lóra tett. Bár a lovakra nem szívesen gondol. Látja a pillanatnyi nem tetszést, illetve nem is a nem tetszést igazán, csupán az újabb terv nélküli álmok terhességét, amire szokásához híven elmosolyodik. Oly rövid a reakció, a lány megszokta már hirtelen természetét és ez jól esik neki. Ralas is megszokta már a visszahúzó erőt, mely nem visszatartani, hanem megfontoltabbá tenni akarja. Mindezek mellett kettejük életét körbevevő hagymázas látomás, akár egy buborékban, csak róluk szól. Álmok és tervek, a szerelem tiltása. Kérdés persze, hogyha valamit tiltanak, az nem tüzel e fel jobban? Ha látná Zam gondolatait, bizonyára ő is elgondolkodna. Nem a titkokon, nem azon, hogy talán azt feltételezik követelőző lenne, sokkal inkább azon, mi az, mit ennyire őrizni kell hét lakat alatt? Nem számít, megvannak a magának való titkai is.*
- Túlzol. *Somolyog kedvesen és szerényen. Nem álszerénység ez, hite szerint jóval többet gondolnak róla, mint ami, ezzel szemben Zam saját magáról pedig jóval kevesebbet. Nem száll vitába, most olyan jó a víz, bár eszébe ötlik a beszélgetés a lakásban, a mélységi mivoltról, mi mögött tán több rejtezik, mint maga a faj kérdése.*
- Még semmi sem biztos. *Emeli fel ujját elgondolkodva.* A nyíltságnak is ára van, pontosan ezért nem biztos, hogy szeretném a hivalkodást. Ismerjenek meg bennünket tetteinkről, s nem pedig kiváló hintóink alapján. Jóllehet abban igazad van, ha nem adom meg a módját a wegtoreni előtt, szóba sem áll velem, olyan típus, azt mondják. *Bólint elmerengve.*
- Maradok. *Szól csendesen, s igyekszik mozdulatlanul ücsörögni, bár tekintete minduntalan a lányét keresi. Hosszú ideje nem érintette már, de most ettől többre nem is vágyik, csupán egy érintésre, hamuszín bőrén, halk sóhaját hallgatva. Eszébe ötlik, vajon a testiség nélkül is ilyen jól kijönnének e? Ha csupán apró csók, vagy egy ölelés lenne osztályrészük? Szívesen kipróbálná, csak a puszta gyönyör nélkül, vajon bírnák-e? Jóllehet az is tény, hogy nem azért van a lánnyal, mert jó az ágyban, sok ilyen nő szaladgál az utcákon. Ettől jóval többről van szó, s érzése szerint Zammiria ezt tudja már és fél tőle. Nem fog vele előhozakodni. Hosszú még az élet, szerencsére a mélységiek és az embereké nagyjából hasonló hosszú. Cinikus mosoly ül az ajkára, mikor Zam konkrétan szemrevételezi és mustrálja, igyekszik képét felfújva úgy viselkedni, akár egy bazári mutatványos, alaposan túlszínészkedve mindent, fordulva és illegetve magát.*
- Őszintén? *Kérdezi vigyorogva.* Furcsa, egyébiránt pedig nagyon tetszik, sosem választanék másik borbélyt! *Pillant a tükörbe, majd Zammiriára elismerően. A törülköző felé nyúl, majd egy aprót villan a tekintet, talán Zam észre is veszi, de igyekszik gyorsan cselekedni, erre nagyszerű gyorsasága kiváló alapot szolgáltat, így a csuklónál ragadja meg, s próbálja átbillenteni a dézsa szélén. Reméli, hogy a mozdulat sikeres, akkor mellett csobbanna ruhástul. Nem akar mást csak megfizetni, ami jár, egy hosszú csókkal, semmi egyébbel, s hogy egy kicsit üljön oda mellé és legyenek csendben, a forró habok alatt, az andalító éjszaka csendjében. Bár... egy picit fejben túlzásnak érzi ezt... nem biztos, hogy talpig felszerelésben Zammiria is annyira értékelné ezt, viszont a gondolat már előre mulattatja... legfeljebb megbüntetik, azt meg mindig kibírja valahogy.*

A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.17 20:42:23


251. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 20:05:58
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 860
OOC üzenetek: 54

Játékstílus: Megfontolt

//Előkészületek//

*Az nagy izgatottságtól elöntve, szinte alig észleli Dreyiát, akit a hévtől vezérelve kis híján felborít, magával együtt. Szerencsére a mélységinek jók a reflexei, így nem történik katasztrófa, mert igen, az lett volna, ha a hosszas válogatás után alkalmasnak talált ruhadaraboknak valami bajuk esett volna. Az szintén mélyen érintette volna, ha kéz illetve lábtörés okán, ki kellett volna hagynia, a saját szeleburdi mivolta miatt, a jól kiérdemelt és régóta várt városi kirándulást. Már régóta szeretett volna ellátogatni a Templomba, sőt, azt hallotta, még odahaza, hogy hatalmas könyvtárral büszkélkedhet a hely. Nem kifejezetten könyv-moly, de biztos benne, hogy a több ezer kötet látványa is lélegzetelállító hatással bír, amelyet mindenképpen meg kell tapasztalnia. Legutóbbi látogatása alkalmával pedig csak messziről volt szerencséje a piac zsivajának fültanúja lenni, ezúttal kétségtelen, nem fog megijedni egy kis zsivajtól, mert a kíváncsisága most már erősebb.*
-Majd frászt kaptam! *Siklik ki a száján hirtelenjében, kezét a mellkasára kapva lihegi ki a találkozás váratlanságát. Néhány erőteljes levegővétellel eltöltött perc után kezd neki gyanús lenne a nő arcára kiülő hangulat. Nem igazán tudja mire vélni, így végig néz magán, hiszen hátha ő olyat lát, ami neki elkerülte a figyelmét. ~Fordítva vettem volna fel a blúzt? Vagy elkentem a festéket? ~ Mivel a saját szemével észlelhető bökkenő nem kerül megállapításra így, felteszi a kérdést.*
-Valami baj van? Rosszul áll vagy esetleg el van szakadva valahol? *Ha a mélységi a szemeibe néz egyértelműen láthatja, hogy valós aggodalom és teljes komolyság honol odabent etéren. ~A külső megjelenés igenis fontos, mit fognak rólam gondolni, ha szakadt göncökben jelenek meg a városban?~ Teszi fel magában a kérdést, amelyre egyértelműen készen van már a válasz. Többé oda se merné dugni az orrát, ha ilyesfajta szégyenbe kerülne, csak bevackolná magát egy szoba sötét sarkába és addig sírna, míg a könnyáradat fel nem duzzasztaná annyira az arcát, hogy odakint ne ismerjenek rá.*
-Az estémről ne is beszéljünk. Igen, még reggel lementem, egy kicsit beálltam a pultba is, úgysem volt más dolgom. *Persze ez sem igaz, hiszen már reggel neki kezdhetett volna a készülődésnek, és akkor most nem kellett volna ilyen sebtiben összevakarnia a szükséges dolgokat, azonban reggel egyrészt eléggé rongynak érezte magát, másrészt annyira izgatott volt az utazástól valamivel el kellett terelje a figyelmét. Ezt követően a mélységi megindul a konyha felé, természetesen vele a nyomában, így látja, hogy miféle elemózsiát csomagol kettejüknek a következő napokra.*
-Kívánság? Hát, ha nem bánod, almát szeretnék. *Terem egy szempillantás alatt a kosárnál és kap ki belőle vagy négy darabot, amit azonnal a saját szütyőjébe süllyeszt, egészen praktikus kis táska, de nem hosszú utakra van tervezve.*
-Ha esetleg nem probléma... *Kezd bele, nem igazán tudja hogyan is közelítse meg a gondot, amellyel már legutóbb is sajnálatosan szembesülnie kellett.* -Ha nem okozna gondot, tudnánk vinni két pokrócot is? *Nem fogja a nő orrára kötni, hiszen annyira jóban még nincsenek, hogy derogál neki a puszta földön aludni, ha esetleg ismét erre kerülne a sor.*
-És... hogy fogunk eljutni a városig? *Tesz föl ismét egy, őt igen érzékenyen érintő kérdést.*


250. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 18:21:18
 ÚJ
>Dreyia Linkelstar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Előkészületek//

*Amint elhagyja Zammi irodáját, reméli a nő végre pozitív megerősítést kapott és így élvezetesebb lesz a napja. Hisz az hogy több lett majdnem a szabadsága, mint a többieké sokat ártott volna a barátnőjének. Így viszont, nos, semmi se fog változni csak az, hogy kötelességtudónak fog látszódni. Talán Zammi is helyre billen lelkileg, ha nem akkor mesét fog olvasni neki esténként, ha hazaértek. A két főnöknek nagyon kell a pozitív megerősítés, és meg is kapják, de nem szabad, hogy túl lazára vegyék a gyeplőt. Persze a Sellő családias jellegű vállalkozás, de ettől még elvárható a fegyelem vagy valami hasonló. Ahogy a folyosón sétál Madybe botlik, szinte majdnem legázolja. A lány öltözködése kicsit meglepi, beharapja a szája szélét, hogy ne vigyorogjon a lányon, de ez nehezére esik így vér serken a jelzett részen. *
-Jó reggelt, látom ébren vagy már, sőt ahogy hallottam kicsit dolgoztál is. Jól aludtál?
*Közben a konyha felé veszi az útját, hisz némi élelemre is szükségük lesz. A konyhán kétszersült kenyeret és hús szeleteket vesz magához, és 2 szál kolbászt is mellé csap. Majd mielőtt távozna, a sajtból is lop egy derekas darabot.*
-Élelem az útra pipa, most még némi folyadékot veszünk magunkhoz és indulhatunk is.
*Visszafordul a lányhoz, újra végigméri, és előre tudja, hogy rengeteg zűr lesz még Artheniorig. A lány ruházata alkalmas ugyan lovaglásra, és ez már plusz pont a számára, de kérdés vajon mit fog tenni a városban közel fél napig hisz lábra se fog tudni állni. Nem mintha gyenge lenne, csak azok az izmok, amik a lovagláshoz kellenek, nos, alig használtak.*
-Van valami külön kérésed, étel és ital terén? Most szólj, mert pár napig a por és a falvak lesznek, amit látni fogsz.



249. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 17:47:47
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Zammiria irodája//

*Egy kicsit gyengébbnek mutatkozhatott, mint gondolta, a helyreigazító felvezetésből ezt szűri le. Valójában sóhaja nem csak annak szólt, hogy megfelelő-e a viselkedése, hanem hogy kellően hatékony-e, mert kevés visszajelzés érkezik, mely megerősítené. A legtöbb Dreyiától, valószínűleg ezért koncentrált rá ennyire a véleményére. És rátapint a barátság említésével a másik okra. Dreyia az utolsó azok közül, akiket hagyományos működésében a barátjává fogadott, nyilván Ralason kívül, aki viszont ezzel meg sem elégedett. A többiekkel már főnök-alkalmazott viszonyban találkozott, s ez már feltehetően nem is fog változni. Éles váltás ez Zamnak, s bár ő is érezte már, hogy erélyesebbnek kell lennie, voltaképpen az sem működött egészen előző este, hamisnak érezte a dolgot. Akkor úgy látta, barátságuk útban van, gyakorlatilag ki lett tessékelve a helyszínről. Ezt mástól nem nézte volna el, és Dreyiától is zavarta, hogy Ernuss előtt így bánik vele. Sajnos épp abban erősödik meg nézete, hogy valóban keményebben kell fellépnie, ha nem ért egyet vele. Megrezzen a tekintete, mikor azt mondja, hogy Ralasszal volt egy beszélgetésük. Elkerekednek viszont a szemei, mikor a nő az ölébe ül. Ilyenre nem volt még példa. Annyira kizökkenti, hogy ellenkezni is elfelejt, pedig úgy érzi, ez nem fér bele viszonyukba. Hűvösödő arckifejezése mutathatja nem tetszését. Nehéz eldöntenie, hogy szándékosan lekezelő viselkedés-e azzal a céllal, hogy provokálja az ellenkezésre, vagy ez Dreyiától a szívből jövő melegség kifejezése. A tanácsok tulajdonképpen egybevágnak az érdekeivel, és sokra becsülné őket, ha közben nem lenne meg ez a bizarr közelség. Ha teheti, meg is akasztja a beszédet, megkapaszkodva a javaslatokban.*
- Akkor most szólok. Kérlek, ülj vissza, Dreyia…
*A hangja halk, de most nem olyan lágy, mint általában. Nem zárta ki a kedvesség lehetőségét, ezért nem akar annyira keményen fellépni, de elfogadni se tudja, még ha jó szándékból teszik is vele. Most már nagy tétekkel játszik, meg kell húznia a határokat. Még Ralasnak is húzott vonalakat belső köreiben. És különben is, éppen erre biztatta az imént a nő, hogy álljon ki magáért. Zam fülét sérti az is, hogy helyette akarja megmondani, mikor mehet Artheniorba.*
- Kedves tőled, hogy féltesz, ezt nekem kell eldönteni. Tudom, hogy csak jót akarsz, csak ilyen stílusban fejezed ki, de kérlek, a jövőben ne tegyél ilyen kijelentéseket, főleg Ralas előtt. Gondolom, ezt nehezményezhette. Egy testőr megmondhatja, hogy egyik vagy másik úton menjek, de nem dönthet az úti célról, legfeljebb javasolhat.
*Sóhajt egyet és feláll, lassan járkálni kezd összefont karokkal.*
- Mikor együtt kalandoztunk, fel se vettem volna, ha ilyeneket mondasz, ezért nehéz nekem a váltás. Olyan érzés, mintha köpönyeget forgatnék veled szemben, amint egy kicsit több hatalomhoz jutok, elfelejteném, hogy egymás oldalán küzdöttünk és dolgoztunk, egyenrangúként.
*Megtámaszkodik az asztal szélén hátsójával, a karba font kezek maradnak.*
- De többé nem vagyunk tharg földön, és igazad van, nem nézhetem azt, hogy kinek mi tetszik. Mindenkitől meg kell követelnem, hogy tisztelettel beszéljen és hajtsa végre, amit kérek tőle.
*Nem kerülte el a figyelmét, hogy csak Ernussnak köszönheti a tegnap esti feladat megfelelő végrehajtását.*
- Nem tehetek kivételt. Nem szólhat bele a munkába, hogy régebbről kedvellek. Bár nem ilyen szavakkal akartalak elengedni az utadra, azt reméltem, hogy megbékülve válunk el. Ám talán épp kapóra jön a távolság. Most szabad leszel, kiélvezheted, hogy teljesen a magad ura vagy. Azt szeretném kérni, hogy mikor visszatérsz, már az új felállásban találkozzunk. A munkában kemény leszek veled is. De persze a továbbiakban is nyitott vagyok a javaslataidra és észrevételeidre. Értékesek számomra a visszajelzéseid. És köszönöm a támogatásod.
*Ha a hűvösebb beszéd ellenére is szándékában állna Dreyiának az ölelés, azt nem utasítja vissza, és egy enyhe mosolyt is mellékel a kölcsön ügyében. Tulajdonképpen hajlandó lenne komolyan megfontolni, ha nem inti le, hogy csak tréfált. Így vagy úgy viszont csak a búcsú marad.*


248. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 15:59:40
 ÚJ
>Dreyia Linkelstar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Zammiria irodája//

*Zammi ismét elgondolkodik, és sötétség borul rá. Aggódó tekintettel néz a nőre, hisz Zammi nem csak a főnöke, de az első barátja is itt. De amikor a megfelelés szóba kerül, felsóhajt és jelképesen, na meg színpadiasan lekarmolja az arcát.*
-Mi lenne, ha nem a kedvemre próbálnál tenni? Hanem önmagadat adnád, nem kritika az, hogy a főnököm vagy, hanem tény. Emellett a barátom is hisz jóban vagyunk. De ez téged ne kötelezzen arra, hogy velem másképp bánj mások előtt, vagy akár négyszemközt. Bár Ralas is leadta a maga verzióját e témában, ő se tudott vagy tud mit kezdeni velem. Amint mondtam én leszek a tükröd, hogy jó főnök legyél, és ne akarj boldog boldogtalannak megfelelni, mert abba belerokkansz. Fogadd el, hogy bolond vagyok és habókos. *Ül át a barátnője térdére. * Tehát ne lelkiz sokat, te adod a munkát én-mi meg megoldjuk. Soha ne akarj egy alkalmazott kedvére tenni mindig, mert a fejedre nő. Ha komoly téma vagy munka van, oszd ki és késsz. Ne azt nézd, kinek mi tetszik. Azt nézd-, nézzétek ki hova illik, hol hoz több hasznot. Tehát ha komoly hangon is adod ki az utasításokat, vagy csak felbosszantalak, simán utasíts rendre. Na persze nyafizni azt fogok, de azt sose vedd a lelkedre. Te és Ralas vagytok a tulajdonosok és a főnökök, ezen semmi se változtat.
*Végig simít a lány arcán, és homlokon csókolja. Feláll, és nyújtózkodva vissza ül a helyére.*
-Rendben figyelek a csuhásra, és arra kikkel beszél. De nem avatkozom be, talán csak akkor, ha kinyírnák. Hisz ki tudja, mire jön rá.
*Itt a főnöke elgondolkodik, majd felszabadultabban közli, hogy helyesen jártak el. Ez kicsit tickelésre ingerli Dreyiát de mosolyog a dolgon. Na meg szívesen kergetné meg Ernusst vasvillával a tippért. De sajna a férfi véleménye lett a nyerő.*
-Csak semmi szerencsekívánás, mert a végén még Artheniorban is történik valami megint. Bááár miért ne történhetne legalább lesz miről beszélgetni. De majd csak akkor mész oda, ha biztonságos és rendben van ott minden. Addig marad terv csupán.
*A jókívánságok jól esnek Dreyiának még ha nem is teszi szóvá. Amint Zammi feláll Dreyia is követi. Majd egy hirtelen ötlettől övezve átöleli a nőt.*
-Amúgy ha nagyon zűrös lennék, kezelj úgy, mint a hibbant húgodat, és szólj rám. Sosem szeretem nézni, amikor szomorú vagy. Szóval a munkát ugyan komolyan fogom venni, viszont az életet kevésbé se, hisz szomorúan még a sütemény is szar tud lenni.
*Elereszti, majd az ajtó felé sétál, amint kilép és elindul a folyosón, törzsből visszahajol.*
-Ha már a kedvemre akarsz tenni, tudsz kölcsön adni némi aranyat jó hosszú futamidőre?
*Majd nevetve int a nőnek és elsétál, ezzel is jelezve hogy csak viccelt.*



247. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 15:16:18
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Zammiria irodája//

*Már megint kritikaként kapja, hogy köntörfalaz, aminek mibenlétét még nem fejtette meg. Egyszerűen ilyen stílust szokott meg, lágyan elsimított éllel közli mondandóját, feldíszíti udvarias fordulatokkal és csevegéssel. Ilyennek nevelték, simulékonynak, éles figyelműnek, tőle a katonás tömörség és idegre tapintó fogalmazás távol áll. Talán hiba. A régi Zam megengedhette magának, és utat talált céljaihoz, ám most már szorosan dörzsöli a levedlésre ítélt bőr. Kérdés, hogy meg tud-e újulni, és vajon mi lenne a célravezető? Azt már sejti, hogy Dreyiával másképp kellene beszélnie. De komoly fejtörés ez számára, hogy pontosan mit szeretne, hiszen amikor szó szerint elmondta, amit kérdezett tőle, akkor is türelmetlen választ kapott, hogy csak húzza az időt. Lemondóan sóhajt egy szomorú mosollyal.*
- Úgy érzem, sosem fogok tudni a kedvedre tenni.
*A visszakérdezésre bólint. Végighallgatja a szerzetessel kapcsolatos megállapításokat és szándékot, aztán hozzátesz még néhány információt.*
- Komblard a neve. Ember. Botot hord magával, csuhát visel, a szeme kék. Körszakállas.
*Itt egy kicsit elmosolyodik.*
- Ha véletlenül meglátod valahol, kérlek, figyeld meg, mit csinál, kivel beszél! Csak megfigyelőként, távolról, nem kell beleártanod magad semmibe, ne is vegyen észre!
*Nem bízik a férfiban, túl sokszor mondott súlyos dolgokat. A hullacipeléssel kapcsolatos beszámolón megkönnyebbül.*
- Köszönöm. A történtek fényében külön örülök, hogy nem oda vittétek. A jelek szerint még nagyobb figyelmet kapott volna a dolog. És ki tudja, mi lesz a folytatás… Egyébként nem mondtam, hogy ti csináltátok volna a műsort. És köszönöm az őszinteséged.
*Hálásan mosolyog Dreyiára. Kezdettől fogva humorát és szabadszájúságát kedvelte a leginkább, bár utóbbi nem kevés fejfájást okozott már neki.*
- Kívánom, hogy legyen kellemes az utatok! És kicsit irigykedem is, hogy Artheniorba mész. Egyre inkább úgy érzem, el kell mennem oda. Ugye majd beszámolsz a tapasztalataidról? Kíváncsi vagyok, mi zajlik most ott.
*Ha Dreyiának nincs több mondanivalója, akkor közben feláll, hogy jelezze, nem akarja lekötni a szükségesnél tovább.*
- Vigyázzatok magatokra az úton! És köszönöm, hogy beszerzitek az árut.

A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.17 15:22:25


246. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 14:40:33
 ÚJ
>Dreyia Linkelstar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Dreyia//
//Zammiria irodája//

*Zammi arcán ugyan már jobban látszik, hogy figyel a reakcióira, de a teste még mindig beszédes. Pontosabban valami miatt feszült kicsit, mintha valami lenne közte és Dreyia közt. Mármint harag, de ez egyelőre nem játszik hisz nincs rá oka.*
-Nem tartasz fel, te vagy a főnök és a főnökök általában nem feltartanak, csak nehezen mondják, ki mit szeretnének. *Mosolyog Zammira. A szavai az éjszakai incidensről felélénkítik Zammit. Majd valami szerzetesről beszél, de nem lehet Ernuss hisz ő hogy a túróban lehetne két helyen egyszerre? De ha képes rá akkor ő is meg fogja tanulni, még ha a férfi morog is.*
-Egy szerzetes, aki az Arctalan egyik papja után nyomoz? Na, az vicces lesz, pláne amikor a Vérkertben ébred lekötözve. Kivéve, ha az ő követője, bár az sem épp mentesítő tényező. Azért majd figyelek, hátha valaki látott eljönni onnan személyt, személyeket, mielőtt mi odaértünk volna. Amúgy ha maradnék, se fájna a fejem miatta, max akkor, ha rám kenik, de akkor felpofozom azt, aki tette az hétszentség.
*A horgászcsalit illető kérdés a sötételftől, felhorgasztja a haragját, majd le is nyomja. Hisz a hulla a tengerben van nem az oltárnál. Mázli hogy nem a Vérkertbe vitték a tetemet.*
-A tengerben ismerkedik a mély vízi világgal. Ahogy kérted, hisz igaz én a kertbe vittem volna. De Ernuss még szabálykövető ebben az esetben. Így engedékeny voltam és a kikötői sétára vittük, nem a Vérkertbe. Már a feltételezés is fáj, hogy bármi közöm lehet az éjszakai randalírozáshoz. A hüllők és egyéb csúnyaságok helyett, halak fogják megenni, ez biztos hisz Ernussal közösen rúgtuk a vízbe ládástul. Meg közel 50 kilónyi kővel egyetemben. Tehát tutira a víz aljára került.
*Vigyorog Zammira elégedetten, hisz kétszeresen semmi köze a Sellőnek az éjszakai dolgokhoz. Egyrészt ugye a hulla nem végezte az oltáron, és ő nem állt neki véráldozást végrehajtani. Tehát a Sellő így tiszta ezen téma részéről.*




245. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 13:40:42
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Zammiria irodája//

*Örül, hogy néhány percet még együtt tölthetnek, valahogy elszakadtak egymástól azóta, hogy itt idejöttek, és tegnap volt is némi félreértés és feszültség közöttük. Nem szeretné, hogy így váljanak el napokra egymástól.*
- Ígérem, nem tartalak fel sokáig.
*Érzékelte belépő szövege alapján, hogy szeretne már indulni, nem azért invitálta be, hogy hatalmát fitogtassa. Több okból is fontosnak érzi. Előadja hát, amit hallott, és amit Dreyia fűz hozzá, majd a visszakérdezésre újabb magyarázattal egészíti ki a dolgot.*
- Itt járt egy szerzetes, aki szintén tanúja volt az éjjeli incidensnek. Azt gyanítja, hogy az Arctalan vagy valamelyik szolgája keze lehet a dologban. Ezek szerint valóban a Vérkertben történt a dolog. Ha sikerül vele kapcsolatban maradni, akkor elvezethet az elkövetőhöz, mivel maga is nyomozni akar utána. Amennyire lehet, semlegesek maradunk, de én is tudni szeretném, hogy mire számítsunk. Ellenben neked emiatt most nem kell, hogy fájjon a fejed, hiszen elmész.
*Zár egy baráti mosollyal, majd egy kicsit elhallgat, míg megfontol valamit, de nem tűnik gyanakvónak a nő részvételével kapcsolatban. Ellenben egy hirtelen érkező gondolatra megrebben a tekintete.*
- A holttest? Hogyan szabadultatok meg tőle? Csak nem a Vérkertben?
*Nem zárta ki a lehetőséget, hogy megforduljanak ott vele, hiszen csak annyit kötött ki, hogy ne hagyják ott mások prédájává.*


244. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 13:10:20
 ÚJ
>Dreyia Linkelstar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Dreyia//
//Zammiria irodája//

*Zammi érkezése, majd a séta az irodájába csendesen telt. A hellyel kínálásra könnyedén az egyik fotelba huppan, és ha nem csizmában lenne, maga alá húzná a lábait. De az most kimarad. Jelentését a nő csendesen, de odafigyelve hallgatja. Igyekszik részletes beszámolót adni a maga módján. ~Mady dolgozott? ~ *
*Gondolatai és figyelme visszatér Zammira, az hogy kérdései vannak, a nőnek nem lepi meg. Meg hát ő a főnök, így Dreyia max csak várhat az indulásra, mint agarak a vadászaton. Remegve és indulásra késszen.*
-Rendben akkor még ráérünk.* Vigyorodik el, no, nem Zammi mosolyára reakcióként. Bár ki tudja, hisz még ez is megeshet.*
*Az éjszakai mágikus műsor említésére amit Satereth egyik papja adott elő, persze nem Dreyia. Úgy látszik mégis csak akadtak szemlélői az eseményeknek, és nem mindenki durmolta végig a földrengést, és a fénycsóvát.*
-Mással? Kivel? Az utca eléggé kihalt szerű volt, még a tolvajok is mélyebbre húzták magukat az árnyakba. Persze voltak kint páran de, egyik se tűnt vendégkörből valónak. Nyugtalanság? Ha meggondolom Ernuss is és én is érezhettünk valamit, bár az inkább kíváncsiság volt, hogy ki művelte ezt.
*Zammi utolsó kérdése kicsit meglepi, de végül is nincs mit titkolnia, nem ő randalírozott a hullával az oltárnál, így ezt az eseményt nehezen varrhatják a nyakába. Hisz szemtanúja is van, hogy semmit se művelt ott.*
-Az oltárból csapott az ég felé, érezni lehetett az erejét, amikor felé tartottunk. A földrengés ugyan levert a lábamról, de ettől még gyorsítottunk, mert látni akartuk ki tette. De mire odaértünk, már senki se volt a környéken. De majd megtaláljuk a bajkeverőt, és elcsevegünk vele.



243. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-17 12:17:07
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Dreyia//
//Zammiria irodája//

*Papírokkal a kezében, morfondírozva érkezik a fogadótér felől, önmagához képest igyekvő tempóban, bár még így is sétának nevezhető. Épp irodájához érne, mikor összefut Dreyiával. Valahogy megkönnyebbül. A szerzetes által mondottak aggasztóak voltak, nem egyszer jutott eszébe, hogy a csomagkülönítmény bajba kerülhetett az éjjel, sőt, még az is megfordult a fejében, hogy nősténytársa élt sötét praktikákkal és baj lett belőle. Dreyia méregetőnek érzett pillantása és mosolya némi elégedettséget kelt benne, valamint egy enyhe mosolyt az arcán, legutóbb igen lehangolóan nyilatkozott a nő az új ruhájáról. Neki persze attól még ugyanúgy tetszett, de hiúságán mégis esett némi csorba. Hogy most udvariasságból hallgat-e Dreyia, nem tudja eldönteni, de neki megfelel, ha nem tudja az igazat és tudja értékelni diszkrécióját.*
- Jó reggelt! Gyere be, kérlek!
*Invitálja szolid mosollyal Dreyiát az irodájába. Ha belépett, becsukja maguk mögött az ajtót. Ez a beszélgetés nem tartozik másra, csak akivel majd döntésük alapján megosztják.*
- Kérlek, foglalj helyet!
*Int a fotelek felé, melyek jobbra esnek egy apró fehér terítővel díszített asztalka köré, rajta vázával, benne olyan fekete liliomokkal, melyből egy tegnap Zammiria haját díszítette, valamint egy kancsó víz négy tiszta pohárral. Balra egy díszesen faragott íróasztal áll hosszában, rajta írókellékekkel, papírnehezékkel, szintén vizes kancsóval és poharakkal, s most az újabb papírköteg is odakerül, amit Zam naiv módon tanulmányozni próbált a fogadótérben. Legfelül még mindig az ágyneműkészlet féléves jelentése hever. Maga a fotelek egyikébe ül. Végighallgatja Dreyia beszámolóját, csak utána szól.*
- Kérlek, ne siess ennyire! Mady az imént még dolgozott a fogadótérben, és gondolom, nem úgy akar útra kelni, ahogy éppen fel van öltözve, úgyhogy még van időd.
*Mosolyog lágyan. Úgy sejti, a nő sokat fog még cicomázkodni, talán még a csomagjait is átrendezi, mint a legtöbb nő hosszabb út előtt.*
- Épp az imént beszéltem valakivel, aki szintén észlelte a jelenséget. Sejtettem, hogy ti erről többet tudtok. Én csak nyugtalanságot éreztem éjjel, valóban nem aludtam sokat, de azt hiszem, túl fáradt voltam hozzá, hogy foglalkozzam az utánanézéssel.
*Na meg többnyire másra figyelt, bár a néhány órányi felületes pihenését már egyedül töltötte a szobájában.*
- Azt mondod, fényoszlop. Tudod, hogy honnan eredt? Van ötleted a forrására?


242. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-16 23:21:17
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Új hajnal jő//

*A hitetlenkedő tekinteten jót derül, halkan kuncog is mellé. Mintha Ralas nem is ezt akarta volna hallani tőle, pedig elvileg rábeszélte. Meglebben a gyertyák fénye, beszökött valahol egy résnyire hagyott ablakon a kósza légmozgás. Tán új szelek fújnak. Valami nyugtalanító készül Sa`Tereth áldozati oltáránál, fogalmuk sincs róla, hogy annak elindítója korábban náluk járt, s dolgavégezetlenül távozott. Talán egy újabb ellenségük ébred. Vagy csak egy szikla az úton, melyen át kell kelniük. Könyörület és vér nehezen fér meg egymás mellett. Sosem lehet tudni, hogy nem utolsó békés estéjüket töltik-e együtt most. Ralas távozni készül, s bár érezni véli ennek súlyát a mélységi szabó, még ő sem méri fel pontosan, mekkora űrt hagyna maga után. Magának se igazán vallja be, miért töltötte a fél éjszakát apró öltések fölé görnyedve, szemeit meresztve a fekete alapon fekete cérnára, hogy minden tökéletes legyen. Valójában türelmetlenül várja, hogy a férfit belebújtassa a ruhákba, és életre keljen a látomás, mely már ott dereng a fejében. A hanyag elegancia, a testre simuló sötét árnyalat. Nem fogja kimutatni csalódottságát, ha Ralast nem nyűgözi le a dolog, elvégre ez az ő teste, ő öltözteti. Azért jobban haragudna, ha pusztán úgy viselné, mint valamit, amit tőle kapott. Akkor inkább visszaveszi. De még bízik benne, hogy jól fogja magát érezni benne.
A tanács, a Patkányok. Újabb kövek, sziklák, de az is lehet, hogy hegyvonulatok előttük az úton. Egy biztos. Sok pénzre lesz szükségük. Nem boldog az arca, mikor Ralas rásandít. Vitatkozni azonban nem kezd. Ezt még távoli problémának látja, jobb szeret az előtte álló feladatokra koncentrálni. Most például a férfi új külsejére. Az útjára, az az alatt ellátandó vezetői teendőkre. Ez kézzel fogható és megkerülhetetlen. A panaszra, mely szerint semmit nem árult el magáról, titokzatosan mosolyog, pillantása találkozik Ralaséval a tükörben. Nem veszi fél vállról a vissza-visszatérő megjegyzést. Egy nap nem lesz elég az incselkedés. Egy nap Ralas szeme villámokat fog szórni, és követelni fogja, hogy számoljon be korábbi élete bizonyos momentumairól. Vagy elgyötörten fogja kérni, tán utolsó mentsvárként felajánlva kapcsolatuk jövőjéért. „Addig jó nekem.” E mondatra lesüti a szemeit, és várja, hogy továbbgördüljön a beszélgetés. A biztonság kedvéért elüti egy tréfával.*
- Az ismeretlen általában vonzóbb a valóságnál.
*Elgondolkodón pillant Ralasra, hogyan lehetnek pontosabb információi, mint neki. El kell mennie Artheniorba magának is. Akár titkon, egyedül. Akkor nem tarthatja vissza semmi, nem úgy, mint a múltkor. A wegtoreni alak hallatán megrebben a tekintete, de nem szól. Hamarosan inkább elmosolyodik, és a férfi fülcimpájára csókol hátulról, majd arcát neki támasztja, és egészen halkan suttog.*
- Elképesztő vagy, tudod? Mindig újabb dolgokkal kápráztatsz el. Bár tulajdonképpen, mikor találkoztunk, tudtam, hogy hatalmas kincsre bukkantam. Nem tudtam, hogy ez lesz belőle… ó, nem… sőt… azt gondoltam, a felszín alatt mozgunk majd, ügyeskedve a Patkányok pribékjeinek orra előtt.
*Halkan szuszog derűje jeleként. Aztán mély levegőt vesz és hátradől újra. Folytatja a hajtincsek kurtítását. Nagyon gondosan, miképp az öltéseket, hiszen új terepen jár, és szeretne rászolgálni a bizalomra. Van némi szép- és arányérzéke, de tapasztalatát lelkesedéssel kell pótolnia. Szeretné, ha maradna annyi haj, hogy kedvtelve beletúrhasson, ezt a mozdulatot a férfitől is szívesen látná olykor. Amikor visszarendeződnek a sötét tincsek az ujjak tovahaladása után, az igen vonzó jelenség tud lenni. Persze a vizes hajat látva kell elképzelnie, hogyan fog festeni szárazon, talán ez az igazi nehézség tapasztalat nélkül, ami egy igazi borbélyt előnybe hozna. Egyébként magát a műveletet élvezi, valahogy kikapcsolja, hogy járathatja a kezét, egy kicsit innen, egy kicsit onnan. A fehér törölközőn egyre gyűlnek a sötét hajszálak. Aztán előkerül a hintó ügye. Felkuncog.*
- Uralni akarod a kikötőt, a révet, tán még a folyószakaszt is a városig, és a járművön jön ki a szerénységed? Díszes szekér…
*Ismétli meg szórakozottan, megfontolja a dolgot.*
- Félek, ha így állsz a báró elé, még hiteled veszted. Akkor inkább a ló. Tényleg épp csak a gyaloglásnál jobb megoldás szerintem, és akkor is kellene egy hajtó melléd. Egy testőr.
*Újabb és újabb témák hullanak közéjük, s Zammiria egyre hosszabban és mélyebben hallgat. Oly könnyedén jönnek elő, mintha mindig is a tudás birtokában lett volna a férfi. Ki tudja, mi mindent tart még vissza, mint ahogy ezeket is?*
- Igen, hallottam róluk.
*Történetesen éppen őket keresték volna Lesháékkal, ha minden igaz. Nirs… mintha tharg földön hallotta volna e nevet. Hát Ralas ott is járt? A Vasbankot is ismerte. És az artheniori zálogházat. Ralas sokkal több, mint aminek mutatja magát, még előtte is. Ezt igyekszik észben tartani. A növényen elcsodálkozik, de valahogy óvatossá is válik.*
- Jól hangzik. Épp olyannak tűnik, mintha nekünk találták volna ki. Még maradj így!
*Feláll és körbe sétálja a dézsát komoly arccal, kritikus szemmel nézve munkáját. Megáll, majd újra elindul. Aztán odahajol, és egy-egy apró tincset megigazít itt-ott. Mire körbeér, úgy véli, ez most így jó lesz. Leteszi az ollót és még kétszer alaposan átfésüli Ralast, majd óvatosan elveszi a törölközőt, összehajtva úgy, hogy a hajat batyuszerűen ölelje körbe. Egy száraz törölközővel még lesöprögeti a férfi nyakát, vállát, mellkasát. Végül vele szemben megáll és megnézi az eredményt.*
- Nos… talán elsőre nem is olyan rossz. Mit gondolsz?
*Úgy igazítja a tükröt egy lágy mosollyal, hogy a férfi is alaposan megnézhesse magát. Felül kicsit dúsabb, nyak felé rövidebb a frizura.*
- Légy őszinte vagy máskor ne velem csináltasd!
*Feddi meg tréfásan, és tiszta törölközőt nyújt, hogy kiszállhasson a dézsából, ha már alaposan megnézte magát. Bizonyosan unja már a vízben ücsörgést, és hátra van az öltözködés is.*


241. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-16 19:44:10
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 860
OOC üzenetek: 54

Játékstílus: Megfontolt

//Előkészületek//

*Miután berobog a szolgálati területre egyenest a szobája felé veszi nagy léptekkel az irányt. Odabent mindjárt ráveti magát a szekrényre, hogy valami praktikus és egyben elegáns ruhát tudjon összevadászni belőle. Behajol és egyik ruha után dobálja ki a másikat, szoknyára rá a blúz és nadrágra rá a miniszoknya. Némi kutakodás után persze sikerül valami göncöt találnia magára, fel is veszi. A felső a fű zöld színében pompázik, és láncok teszik még inkább díszessé és egészen különlegessé az öszképet. Alulra egy barna, lenge nadrágot választott, hisz soha nem lehet tudni mi jön közbe, távolról szinte szoknya kinézete van. Előbányászik még egy ráncos tetejű bokacsizmát is, és erősen reménykedik benne, hogy ez nem fogja feladni a szolgálatot félúton, majd még elül a tükör elé is, hogy kibontsa a fonatot és szépen megfésülje azt. Választ magának két nagyobb függőt a füleibe és néhány szép hajcsatot, szinte már ékszernek is elmennének. Ezek után felkap egy tarisznyát és egy, a ruhájához illő zöld selyemkendőt, amit a fejére kanyarít, odakint ez az egyetlen menedéke. Sietős léptekkel hagyja el a rumlis szobát és zárja be, majd némi igazgatás után megindul lefelé, közben a folyosókon Dreyia személyét keresi két szemével, ugyanis ma még nem került elő.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 977-996