Nincs játékban - Szolgálati terület
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szolgálati terület | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-07-02 16:28:04
Üzenet elküldve: 2020-07-02 16:28:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
//Parcy, Myr, Rey//
*Olyan vitának lehet most részese Rey, aminek egyáltalán nem kart, s amellett, hogy nem is érti az egész szituációt, még nem is érdekli. Mindig is hidegen hagyták az efféle konfliktusok, ő maga aligha került szóváltásba bárkivel is. Több esze van annál, mint hogy bárkit magára haragítson. Persze ezt könnyű úgy kivitelezni, ha valaki olyan ritkán kerül másokkal kontaktusba, mint a mélységi. Talán már éppen válaszolna is az elf elkeseredett panaszaira, bár maga sem tudja, pontosan mit, hiszen egyáltalán nem ért mások lelkének a vigasztalásához, mikor fül és szemtanúja lesz kettejük heves veszekedésének. Röpködnek a szebbnél szebb és indulato szavak, Reyraa nem győzi kapkodni a fejét, de még így is keveset fog fel a történtekből. Végül nem is szól hozzá, elvégre őt senki sem kérdezte semmiről, s csak némi szánalommal, csalódással és egy kis megvetéssel néz a távolodó alakok után. Azt megértette, hogy Parcy távozik, talán végleg. Nem azért sajnálja, mert bármi kötné hozzá azon a néhány röpke beszélgetésen kívül, amelyben részük volt. Csupán azért, mert így Noru ismét egyedül marad.
Jobbnak látja ő is visszaindulni a szobájába, kedvencével együtt, hogy lerakja ott, és rendbe szedje magát az estére. Mielőtt azonban végleg eltűnne kecses alakja a folyosó végén, mormol egy komor búcsúmondatot, minden jelenlévőnek szánva.*
- Örvendtem...
*Pont kellő hangerővel, hogy esetleg még Myr és a távozó Parcy is meghallja, ha akarja, majd eltűnik a következő kanyarban, vissza sem nézve, markában egy hófehér gombóccal.*
//Parcy, Myr, Rey//
*Olyan vitának lehet most részese Rey, aminek egyáltalán nem kart, s amellett, hogy nem is érti az egész szituációt, még nem is érdekli. Mindig is hidegen hagyták az efféle konfliktusok, ő maga aligha került szóváltásba bárkivel is. Több esze van annál, mint hogy bárkit magára haragítson. Persze ezt könnyű úgy kivitelezni, ha valaki olyan ritkán kerül másokkal kontaktusba, mint a mélységi. Talán már éppen válaszolna is az elf elkeseredett panaszaira, bár maga sem tudja, pontosan mit, hiszen egyáltalán nem ért mások lelkének a vigasztalásához, mikor fül és szemtanúja lesz kettejük heves veszekedésének. Röpködnek a szebbnél szebb és indulato szavak, Reyraa nem győzi kapkodni a fejét, de még így is keveset fog fel a történtekből. Végül nem is szól hozzá, elvégre őt senki sem kérdezte semmiről, s csak némi szánalommal, csalódással és egy kis megvetéssel néz a távolodó alakok után. Azt megértette, hogy Parcy távozik, talán végleg. Nem azért sajnálja, mert bármi kötné hozzá azon a néhány röpke beszélgetésen kívül, amelyben részük volt. Csupán azért, mert így Noru ismét egyedül marad.
Jobbnak látja ő is visszaindulni a szobájába, kedvencével együtt, hogy lerakja ott, és rendbe szedje magát az estére. Mielőtt azonban végleg eltűnne kecses alakja a folyosó végén, mormol egy komor búcsúmondatot, minden jelenlévőnek szánva.*
- Örvendtem...
*Pont kellő hangerővel, hogy esetleg még Myr és a távozó Parcy is meghallja, ha akarja, majd eltűnik a következő kanyarban, vissza sem nézve, markában egy hófehér gombóccal.*
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-30 21:33:00
Üzenet elküldve: 2020-06-30 21:33:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Konyha//
*Egészen különleges és finomságokkal teli reggeliben lehet része, bár nem szokása ennyire kényeztetni magát. Korán van még, ezért nem siet a finom ízek élvezetével, s a hozzá kapott kedves társaság is kellemessé teszi a napját. A szolgálatot ellátó kukta bolondos viselkedése a szakács átmeneti távollétében az egész konyha hangulatát feldobja. Zsonglőrködést mutat be néhány uborkával, amiket hámozásra rendeltek ki neki. Valaha mutatványosként próbált némi betevőhöz jutni, s ezt bohóckodással fűszerezve teszi igazán szórakoztatóvá.*
*Egészen különleges és finomságokkal teli reggeliben lehet része, bár nem szokása ennyire kényeztetni magát. Korán van még, ezért nem siet a finom ízek élvezetével, s a hozzá kapott kedves társaság is kellemessé teszi a napját. A szolgálatot ellátó kukta bolondos viselkedése a szakács átmeneti távollétében az egész konyha hangulatát feldobja. Zsonglőrködést mutat be néhány uborkával, amiket hámozásra rendeltek ki neki. Valaha mutatványosként próbált némi betevőhöz jutni, s ezt bohóckodással fűszerezve teszi igazán szórakoztatóvá.*
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-30 20:33:22
Üzenet elküldve: 2020-06-30 20:33:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kellemetlen kötelesség//
*Olykor az álmok színe gyorsan kifakul, a tervek hamvaikba halnak, pernyéket sodor el a kikötöi szél. Az elvárások világosak, s bár valóban néha sokat kérnek, a szabályok hajlandóak rugalmasan érvényesülni. Van mégis olyan pont, melyen túl az ág nem hajlik, hanem törik.
Zammiria maga keresi fel Launridant egy őrrel, hogy közölje vele, indokolatlanul elmaradó munkája miatt kiveszik a személyzet soraiból, s vagy vendégként fizessen az ellátásért és költözzön át egy vendégszobába, vagy hagyja el a mulató területét. A döntést rábízza, az őrt itt hagyja, s megy tovább a dolgára.*
*Olykor az álmok színe gyorsan kifakul, a tervek hamvaikba halnak, pernyéket sodor el a kikötöi szél. Az elvárások világosak, s bár valóban néha sokat kérnek, a szabályok hajlandóak rugalmasan érvényesülni. Van mégis olyan pont, melyen túl az ág nem hajlik, hanem törik.
Zammiria maga keresi fel Launridant egy őrrel, hogy közölje vele, indokolatlanul elmaradó munkája miatt kiveszik a személyzet soraiból, s vagy vendégként fizessen az ellátásért és költözzön át egy vendégszobába, vagy hagyja el a mulató területét. A döntést rábízza, az őrt itt hagyja, s megy tovább a dolgára.*
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-29 11:56:36
Üzenet elküldve: 2020-06-29 11:56:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
//Parcy, Myr, Rey//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mielőtt felbukkanna a folyosón, hallja Parcy hangját. Hegyezi is fülét... azaz, hogy füle helyét, s rögtön a magasba is szökik szemöldöke a hallottak hatására. Ott álltó helyében megmerevedik. ~Mégis miről hadovál? Én egy kurva szóval nem mondtam neki, hogy nem találhat itt munkát. Úgy látszik, falra hányt borsó volt a tegnapi békülés.~ Eztán lép csak ki a folyosóra, nagyon igyekszik uralkodni magán. Séta közben fülei helyén szúró fájdalmat érez. ~Bassza meg, még ez is rákezd.~ Egyelőre azonban nem foglalkozik vele.
Reytől meglehetősen tömör választ kap, s kezdi úgy érezni, neki itt biza semmi keresnivalója. Már menne is vissza, de Parcy hozzászól. Mivel eleve fel van paprikázva, még annál is jobban kell igyekeznie, hogy uralkodjon magán. Míg Parcy szavait hallgatja, ajkába harap, és csak utána szólal meg. Hangja erősen remeg a nagy küszködések árán elfojtott idegességtől.*
- Ki a faszom gyűlölködik? Szerinted mi a bánatért mentem oda hozzád tegnap? Talán azért, hogy kibéküljünk, nem? Nem tudom, ki mondta azt, hogy nem leszünk jóban.* Itt természetesen Parcy kijelentésére gondol, miszerint barátok nem lesznek.*
- Rendben, nem így mondtad, de teljesen mindegy. Én rohadtul nem gyűlölködöm. Ja, és ha meg hozzád szóltam volna, akkor azért támadtál volna le. És rohadtul örülnék, ha nem terjesztenél rólam olyasmit, amit soha a büdös életben nem mondtam. ~Különben meg azt csinálsz, amit akarsz. Kurvára nem érdekel.~
*Végig az elf szemeibe fúrja hideg tekintetét. Úgy érzi, igazságtalanul bántják most, hiszen ő tegnap megtette az első lépést. A kibékülést. És elfogadta, hogy nem lesznek barátok Parcyval. De egyáltalán nem gyűlölködött. Úgy érzi, hiába mondana bármit is, semmit sem használna. Rey társaságában sem kíván továbbmaradni. Hátat fordítva a nőnek indul vissza a szobába, amin eddig dolgozott. Erősen csukja be az ajtót, a felmosó vedret neki is támasztja. Baromira nem kívánja most a társaságot. Semmilyen formában. Jókedve egy pillanat alatt a földig rombolódott. És a fülei helyén maradt heg is egyre erősebben kezd hasogatni. Idő közben a szoba azon része, ahol már járt, felszáradt. De valahogy most rohadtul nem érdekli a takarítás. Megcsinálja nyilván, de kicsit később. Dühösen és megbántva csapja le magát az ágy szélére, és fogát összeszorítva bámulja a falat. Szeme könnybe lábad, de első sorban az éles fájdalom miatt, ami fülei nyomán feje tetejének egy részét alattomosan hatalmába keríti. A könnycseppek végiggurulnak arcán, de nem törli le őket. Kezeit fejére teszi, hátha az csillapít a meglehetősen kellemetlen érzésen.*
//Parcy, Myr, Rey//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mielőtt felbukkanna a folyosón, hallja Parcy hangját. Hegyezi is fülét... azaz, hogy füle helyét, s rögtön a magasba is szökik szemöldöke a hallottak hatására. Ott álltó helyében megmerevedik. ~Mégis miről hadovál? Én egy kurva szóval nem mondtam neki, hogy nem találhat itt munkát. Úgy látszik, falra hányt borsó volt a tegnapi békülés.~ Eztán lép csak ki a folyosóra, nagyon igyekszik uralkodni magán. Séta közben fülei helyén szúró fájdalmat érez. ~Bassza meg, még ez is rákezd.~ Egyelőre azonban nem foglalkozik vele.
Reytől meglehetősen tömör választ kap, s kezdi úgy érezni, neki itt biza semmi keresnivalója. Már menne is vissza, de Parcy hozzászól. Mivel eleve fel van paprikázva, még annál is jobban kell igyekeznie, hogy uralkodjon magán. Míg Parcy szavait hallgatja, ajkába harap, és csak utána szólal meg. Hangja erősen remeg a nagy küszködések árán elfojtott idegességtől.*
- Ki a faszom gyűlölködik? Szerinted mi a bánatért mentem oda hozzád tegnap? Talán azért, hogy kibéküljünk, nem? Nem tudom, ki mondta azt, hogy nem leszünk jóban.* Itt természetesen Parcy kijelentésére gondol, miszerint barátok nem lesznek.*
- Rendben, nem így mondtad, de teljesen mindegy. Én rohadtul nem gyűlölködöm. Ja, és ha meg hozzád szóltam volna, akkor azért támadtál volna le. És rohadtul örülnék, ha nem terjesztenél rólam olyasmit, amit soha a büdös életben nem mondtam. ~Különben meg azt csinálsz, amit akarsz. Kurvára nem érdekel.~
*Végig az elf szemeibe fúrja hideg tekintetét. Úgy érzi, igazságtalanul bántják most, hiszen ő tegnap megtette az első lépést. A kibékülést. És elfogadta, hogy nem lesznek barátok Parcyval. De egyáltalán nem gyűlölködött. Úgy érzi, hiába mondana bármit is, semmit sem használna. Rey társaságában sem kíván továbbmaradni. Hátat fordítva a nőnek indul vissza a szobába, amin eddig dolgozott. Erősen csukja be az ajtót, a felmosó vedret neki is támasztja. Baromira nem kívánja most a társaságot. Semmilyen formában. Jókedve egy pillanat alatt a földig rombolódott. És a fülei helyén maradt heg is egyre erősebben kezd hasogatni. Idő közben a szoba azon része, ahol már járt, felszáradt. De valahogy most rohadtul nem érdekli a takarítás. Megcsinálja nyilván, de kicsit később. Dühösen és megbántva csapja le magát az ágy szélére, és fogát összeszorítva bámulja a falat. Szeme könnybe lábad, de első sorban az éles fájdalom miatt, ami fülei nyomán feje tetejének egy részét alattomosan hatalmába keríti. A könnycseppek végiggurulnak arcán, de nem törli le őket. Kezeit fejére teszi, hátha az csillapít a meglehetősen kellemetlen érzésen.*
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-29 09:49:08
Üzenet elküldve: 2020-06-29 09:49:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
//Parcy, Myr, Rey//
//Parcy el//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A nyomás Parcyn egyre csak nagyobb, ezen pedig Rey jelenléte sem segít. Másfajta munkára gondolt, másfajta társaság köreiben. Ha ez pedig még nem lenne elég, a folytonos gyűlölkdés felemészti. Kitörni készülő vulkán most az alkimista, egy félresikerült kísérlet lombikba zárt utánzata, mely csak fortyog, megszűnni nem akaróan. Szóval a kérdésre, kitör, igaz, nem dühöngve, ordítva, de őszintén, búskomor arccal.*
- Tudod, nem erre számítottam. A kolléganőm a kezdetektől fogva utál, azért, aki vagyok, bevallása szerint, nem kaphatok alkimistához illő munkát, ráadásul Darelldnek sem tetszik a minősége annak, amit itt elvégzek. Nyomasztó és csak nagyon kevés emberrel jövök ki jól. *És mint derül égből villámcsapás, az emlegetett szamár meg is érkezik, újfent beleártva magát a dolgokba, Paranvyrnál elszakítva az utolsó hajszálat is.*
- Jó, tudod mit? Csináld te egyedül! Egy kurva szót nem szólsz hozzám, csak gyűlölködsz nekem, miközben én azért érkeztem ide, hogy élvezzem azt, amit csinálok! Elég, én... én nem tudom ezt így tovább csinálni, kell egy kis szünet. *Sóhajt, majd a többiekre néz. A hangja még mindig nem ideges, inkább afféle beletörődő, roncsolt orgánum.*
- Sajnálom, most egy kicsit... elmegyek a konyhába. *Persze amint kiteszi a lábát, lefelé indul, de nem az ételekkel megrakott helyiség felé. Az istállóba megy, Beltrysért.*
- Indulunk, szívem. *Mondja a bundásnak, aki dorombolva juttatja tudtára: érti és elfogadja. Parcy nem kíván tovább maradni, így macskája társaságában, hátul távozik. Látni bárki láthatja, de megállítani nem lehet. A hosszúéletű másfajta sorsot szán magának.*
//Parcy, Myr, Rey//
//Parcy el//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A nyomás Parcyn egyre csak nagyobb, ezen pedig Rey jelenléte sem segít. Másfajta munkára gondolt, másfajta társaság köreiben. Ha ez pedig még nem lenne elég, a folytonos gyűlölkdés felemészti. Kitörni készülő vulkán most az alkimista, egy félresikerült kísérlet lombikba zárt utánzata, mely csak fortyog, megszűnni nem akaróan. Szóval a kérdésre, kitör, igaz, nem dühöngve, ordítva, de őszintén, búskomor arccal.*
- Tudod, nem erre számítottam. A kolléganőm a kezdetektől fogva utál, azért, aki vagyok, bevallása szerint, nem kaphatok alkimistához illő munkát, ráadásul Darelldnek sem tetszik a minősége annak, amit itt elvégzek. Nyomasztó és csak nagyon kevés emberrel jövök ki jól. *És mint derül égből villámcsapás, az emlegetett szamár meg is érkezik, újfent beleártva magát a dolgokba, Paranvyrnál elszakítva az utolsó hajszálat is.*
- Jó, tudod mit? Csináld te egyedül! Egy kurva szót nem szólsz hozzám, csak gyűlölködsz nekem, miközben én azért érkeztem ide, hogy élvezzem azt, amit csinálok! Elég, én... én nem tudom ezt így tovább csinálni, kell egy kis szünet. *Sóhajt, majd a többiekre néz. A hangja még mindig nem ideges, inkább afféle beletörődő, roncsolt orgánum.*
- Sajnálom, most egy kicsit... elmegyek a konyhába. *Persze amint kiteszi a lábát, lefelé indul, de nem az ételekkel megrakott helyiség felé. Az istállóba megy, Beltrysért.*
- Indulunk, szívem. *Mondja a bundásnak, aki dorombolva juttatja tudtára: érti és elfogadja. Parcy nem kíván tovább maradni, így macskája társaságában, hátul távozik. Látni bárki láthatja, de megállítani nem lehet. A hosszúéletű másfajta sorsot szán magának.*
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-23 14:00:03
Üzenet elküldve: 2020-06-23 14:00:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
//Parcy, Myr, Rey//
*A váratlan találkozás után Rey arra jut, megengedhet magának egy laza csevejt Parcyval. Bár nem állítaná, hogy ismeri a férfit, hiszen csak most állt munkába, de volt korábban is szerencséje hozzá, így talán jobban ismeri, mint az itt dolgozók felét.*
- Megvagyunk, köszönöm.
*Bár észreveszi a harag és düh halvány nyomait Parcy arcán, nem firtatja okát. Valószínű nem a mélységi érkezése miatt ingerült, így Rey figyelmen kívül hagyja ezt az apróságot.*
- És neked hogy tetszik itt?
*Teszi fel ő is a kedves, udvariaskodó kérdést. Ha tudná, mi járt a férfi fejében néhány pillanattal ezelőtt, talán nem kérdezgetne ilyeneket, hiszen könnyen lehet, hogy csak még inkább felhúzza Parcyt, eszébe juttatva az őt ért sérelmeket.
Közben megjelenik egy harmadik személy is, egy vörös hajú gnóm képében. A szomszéd szobában takarított eddig, bár a mélységi csak szeme sarkából látta. Kíváncsivá tehette a hirtelen felfordulás, és hangok, nem csoda, hogy felbukkant ő is.*
- Üdv, Rey.
*Mutatkozik be röviden és tömören, fejét Myr felé fordítva, hogy felvehesse vele a szemkontaktust. Majd ismét Parcy felé fordul, hiszen az imént kérdezett tőle valamit, illik megvárnia és végighallgatnia a választ.*
//Parcy, Myr, Rey//
*A váratlan találkozás után Rey arra jut, megengedhet magának egy laza csevejt Parcyval. Bár nem állítaná, hogy ismeri a férfit, hiszen csak most állt munkába, de volt korábban is szerencséje hozzá, így talán jobban ismeri, mint az itt dolgozók felét.*
- Megvagyunk, köszönöm.
*Bár észreveszi a harag és düh halvány nyomait Parcy arcán, nem firtatja okát. Valószínű nem a mélységi érkezése miatt ingerült, így Rey figyelmen kívül hagyja ezt az apróságot.*
- És neked hogy tetszik itt?
*Teszi fel ő is a kedves, udvariaskodó kérdést. Ha tudná, mi járt a férfi fejében néhány pillanattal ezelőtt, talán nem kérdezgetne ilyeneket, hiszen könnyen lehet, hogy csak még inkább felhúzza Parcyt, eszébe juttatva az őt ért sérelmeket.
Közben megjelenik egy harmadik személy is, egy vörös hajú gnóm képében. A szomszéd szobában takarított eddig, bár a mélységi csak szeme sarkából látta. Kíváncsivá tehette a hirtelen felfordulás, és hangok, nem csoda, hogy felbukkant ő is.*
- Üdv, Rey.
*Mutatkozik be röviden és tömören, fejét Myr felé fordítva, hogy felvehesse vele a szemkontaktust. Majd ismét Parcy felé fordul, hiszen az imént kérdezett tőle valamit, illik megvárnia és végighallgatnia a választ.*
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-16 07:05:30
Üzenet elküldve: 2020-06-16 07:05:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Zammiria szobája//
*Egy végtelen nap után az gondolná valaki, hogy mély álomban pihen meg éjjel. A zakatoló elme azonban megbosszulja magát, nem olyan könnyű pihenésre fogni, mint munkára. A fáradtság szétszórja a logikus folyamot, kapkodón markol és csapdos felszínén, olykor lebukik alá, hol tompa, zúgó zajjá erősödik saját szívverése. Egyszer-egyszer belekábul az erőlködésbe, a sötétség mélyülni kezd, az izmok ernyednek, az álom határa elmosódik. A bódulat azonban csak átmeneti, s a "légszomjtól" rémülten felemeli fejét a felszín fölé.
A sötét szemek apró csillanással szétnéznek a szobában. Tán a padló reccsent, de nem élő személy súlyától. A holtak pedig nem rémisztik, átfordul a másik oldalára. Mélyet szusszan. Elképzeli azt a napot a világítótoronynál, mikor kint állt alkonyatkor, és legnezebb döntése az volt, a Rumosba vagy a Sellőbe menjen "vadászni". Szinte semmije nem volt, ismeretlen mélységi nőstény volt csupán a kikötői éjszakában. Küldetéssel. Emlékszik az eső illatára, a lágyuló, kékbe hajló fényekre, mik akkor már nem bántották a szemét. A szél cirógatta a bőrét langyosan. Aztán a zsebébe nyúlt az Érméért, hogy sorsot vessen. Szinte érzi, ahogy vékony ujjai közé simul a hűvös fém. Forgatja, s játékosan mosolyog. Róka vagy Hal? Vadász vagy Liliom? Ismételgeti magában, amint fekszik a kényelmesen vetett ágyon, álomra várva, s közben egyre mélyebb nyugalom fogja el. Milyen egyszerű... csak fel kell dobnia, s követni az iránymutatást. Az Érme forog az ujjai között. Íj vagy Virág? Íj vagy Virág... ennyi az egész. Közben labujjhegyen lopakodik felé az álom.*
*Egy végtelen nap után az gondolná valaki, hogy mély álomban pihen meg éjjel. A zakatoló elme azonban megbosszulja magát, nem olyan könnyű pihenésre fogni, mint munkára. A fáradtság szétszórja a logikus folyamot, kapkodón markol és csapdos felszínén, olykor lebukik alá, hol tompa, zúgó zajjá erősödik saját szívverése. Egyszer-egyszer belekábul az erőlködésbe, a sötétség mélyülni kezd, az izmok ernyednek, az álom határa elmosódik. A bódulat azonban csak átmeneti, s a "légszomjtól" rémülten felemeli fejét a felszín fölé.
A sötét szemek apró csillanással szétnéznek a szobában. Tán a padló reccsent, de nem élő személy súlyától. A holtak pedig nem rémisztik, átfordul a másik oldalára. Mélyet szusszan. Elképzeli azt a napot a világítótoronynál, mikor kint állt alkonyatkor, és legnezebb döntése az volt, a Rumosba vagy a Sellőbe menjen "vadászni". Szinte semmije nem volt, ismeretlen mélységi nőstény volt csupán a kikötői éjszakában. Küldetéssel. Emlékszik az eső illatára, a lágyuló, kékbe hajló fényekre, mik akkor már nem bántották a szemét. A szél cirógatta a bőrét langyosan. Aztán a zsebébe nyúlt az Érméért, hogy sorsot vessen. Szinte érzi, ahogy vékony ujjai közé simul a hűvös fém. Forgatja, s játékosan mosolyog. Róka vagy Hal? Vadász vagy Liliom? Ismételgeti magában, amint fekszik a kényelmesen vetett ágyon, álomra várva, s közben egyre mélyebb nyugalom fogja el. Milyen egyszerű... csak fel kell dobnia, s követni az iránymutatást. Az Érme forog az ujjai között. Íj vagy Virág? Íj vagy Virág... ennyi az egész. Közben labujjhegyen lopakodik felé az álom.*
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-15 22:34:48
Üzenet elküldve: 2020-06-15 22:34:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
//Főleg Parcy, részben Rey//
*Ha biz' Myrnek lenne olyan képessége, amivel mások fejébe könnyű szerrel beleláthatna, napvilágra kerülnének előtte Parcy érzései. S ezek láttán - talán joggal is merülne fel benne, hogy nyilvánvalóan valami oka van annak, hogy nem igazán kedvelik az elf személyét. Azon pedig alaposan kiakadna, hogy kezdettől fogva gyűlöli Parcyt, mert olyan érzéseket adnának neki, amit soha nem is érzett a férfi iránt. Másrészről meg bár ellenségesen viszonyult hozzá, de ennek is meg volt a maga kiváltó oka. Lévén Parcy részéről kezdődött az egész, legalábbis a gnóm így érezte. Márpedig Myr egyik jó vagy rossz tulajdonsága, hogy ha ellenségességet érzékel magával szemben, akkor ő is így viszonyul a másikhoz.
De lényeg a lényeg, nem lát bele Parcy fejébe, s teljes biztonsággal állítható, hogy ez az ő nagy szerencséje. Meg talán az elfé is.
Amikor Rey feltűnik a színen, Myr már szorgalmasan tevékenykedik az új helyiségben. Elég nagy figyelmet is szentel a takarítási műveletnek, de a folyosóról érkező zajok egy pillanatra megakasztják serénykedését. Kipillant a nyitott ajtón, s még éppen elkapja hideg kék szemeivel egy futó nő alakját. ~Mi a szösz?~ De túlságosan nagy jelentőséget nem tulajdonít az esetnek. Nagyjából a szoba közepén tart, mikor a folyosóról beszéd hangjai érnek el Myrhez. Minthogy a szoba belsejéből indult, fokozatosan halad egyre kifelé. Így minden gond nélkül képes eljutni az ajtóig, hisz ezen a részen még nem járt eleddig a felmosóval. Tehát ideiglenesen felfüggeszti a munkát, s kilép a folyosóra, mert ha már egy számára ismeretlen alak bukkant fel új munkahelyén, akkor nem fog egy cseppet sem ártani, ha bemutatkozik. Hisz meglehetősen friss munkaerő még a Sellőben. Közelebb érve a nőhöz észreveszi a különös tetoválásokat. ~Jé, milyen furcsa.~ De különösebben nem zavarja a dolog.*
- Szép napot!* Szólítja meg a nőt barátságosan. Ha Rey szembefordul vele, akkor folytatja:*
- Én is új vagyok itt. A nevem Myr.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.06.16 10:09:52, a következő indokkal:
Kérésre.
//Főleg Parcy, részben Rey//
*Ha biz' Myrnek lenne olyan képessége, amivel mások fejébe könnyű szerrel beleláthatna, napvilágra kerülnének előtte Parcy érzései. S ezek láttán - talán joggal is merülne fel benne, hogy nyilvánvalóan valami oka van annak, hogy nem igazán kedvelik az elf személyét. Azon pedig alaposan kiakadna, hogy kezdettől fogva gyűlöli Parcyt, mert olyan érzéseket adnának neki, amit soha nem is érzett a férfi iránt. Másrészről meg bár ellenségesen viszonyult hozzá, de ennek is meg volt a maga kiváltó oka. Lévén Parcy részéről kezdődött az egész, legalábbis a gnóm így érezte. Márpedig Myr egyik jó vagy rossz tulajdonsága, hogy ha ellenségességet érzékel magával szemben, akkor ő is így viszonyul a másikhoz.
De lényeg a lényeg, nem lát bele Parcy fejébe, s teljes biztonsággal állítható, hogy ez az ő nagy szerencséje. Meg talán az elfé is.
Amikor Rey feltűnik a színen, Myr már szorgalmasan tevékenykedik az új helyiségben. Elég nagy figyelmet is szentel a takarítási műveletnek, de a folyosóról érkező zajok egy pillanatra megakasztják serénykedését. Kipillant a nyitott ajtón, s még éppen elkapja hideg kék szemeivel egy futó nő alakját. ~Mi a szösz?~ De túlságosan nagy jelentőséget nem tulajdonít az esetnek. Nagyjából a szoba közepén tart, mikor a folyosóról beszéd hangjai érnek el Myrhez. Minthogy a szoba belsejéből indult, fokozatosan halad egyre kifelé. Így minden gond nélkül képes eljutni az ajtóig, hisz ezen a részen még nem járt eleddig a felmosóval. Tehát ideiglenesen felfüggeszti a munkát, s kilép a folyosóra, mert ha már egy számára ismeretlen alak bukkant fel új munkahelyén, akkor nem fog egy cseppet sem ártani, ha bemutatkozik. Hisz meglehetősen friss munkaerő még a Sellőben. Közelebb érve a nőhöz észreveszi a különös tetoválásokat. ~Jé, milyen furcsa.~ De különösebben nem zavarja a dolog.*
- Szép napot!* Szólítja meg a nőt barátságosan. Ha Rey szembefordul vele, akkor folytatja:*
- Én is új vagyok itt. A nevem Myr.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.06.16 10:09:52, a következő indokkal:
Kérésre.
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-15 14:26:34
Üzenet elküldve: 2020-06-15 14:26:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
//Főleg Rey, érintőlegesen Myr//
*Nem, Parcyra a búskomorságon és a kedvtelenségen semmi nem ragad át, legfeljebb a gondolat, mely egyre erősebben kezd éket ütni elméjébe - el kell hagynia ezt a helyet, nem látják szívesen, soha nem is fogják és a jelenlegi munka is csak álca arra nézve, hogy valóban legendás képességeit sutba dobva, örökös takarítónak használják. Ez nem tetszik neki, ennyi erővel vissza is mehetne a kunyhójába, az legalább csendes és nyugodt - persze vinné magával Beltryst is, ez teljesen biztos. ~ Myr gyűlöl valamiért, az első pillanattól kezdve. Amaziana úgyszintén, kinézett magának. Darelld hanyagnak tart. Még valami? Valaki, esetleg? ~ Dühösen pucolja az ablakokat, törölgeti a bútorokat és végül határozott, düh levezetését szolgáló mozdulatokkal mos fel - mint valami hisztis kisgyerek, csak nagyobb kiadásban. ~ Ez bezzeg még fütyülget is. Na ilyenkor meg tudom érteni az orgyilkosokat. ~ De ő nem az, gizda és satnya hozzá, meg lelki ereje is kevés van ennyi kis semmiért ölni, nem is tervezi és nem is akar. Az viszont többször megfordult már a fejében, hogy őt ölik meg, elvégre a Kikötőben van és ahogyan azt Zammiria is mondta, egy villogó szempár kíséretében: a hűtlenséget nem tűrik meg, semmilyen formában, márpedig a cserbenhagyásnál mi lehet a nagyobb hűtlenség. ~ Persze, de az indokolatlan gyűlöletet elviselik, na szép. ~ Valójában, senkit sem kedvelt meg itt igazán, s miközben ilyen sötét és elviselhetetlen gondolatok között vergődik, észre sem veszi, hogy már másodjára esik neki a padlónak. Mielőtt azonban káromkodhatna, vagy csinálhatna bármit is, egy hajszához hasonlító valami hangjaira lesz figyelmes, majd meg is pillantja az elkövetőket - Rey és Noru. Ez mosolyra fakasztja, hiszen eléggé ironikus, hogy pont a mélységi az, akit talán, esetleg valamennyire még bír is. ~ Elvégre akinek állata van és az kedveli, rossz nem lehet. ~*
- Nektek is! Ugyan, semmi baj, úgyis a folyosót is ideje lenne rendbe tenni. *A düh egy olyan kiélezett bérgyilkos számára, mint Reyraa, felfedezhető, legfeljebb az oka maradhat rejtve.*
- És hogy vagytok? *Kezd bele a teljesen közönséges és értelmetlen kérdésbe, zavarában.*
//Főleg Rey, érintőlegesen Myr//
*Nem, Parcyra a búskomorságon és a kedvtelenségen semmi nem ragad át, legfeljebb a gondolat, mely egyre erősebben kezd éket ütni elméjébe - el kell hagynia ezt a helyet, nem látják szívesen, soha nem is fogják és a jelenlegi munka is csak álca arra nézve, hogy valóban legendás képességeit sutba dobva, örökös takarítónak használják. Ez nem tetszik neki, ennyi erővel vissza is mehetne a kunyhójába, az legalább csendes és nyugodt - persze vinné magával Beltryst is, ez teljesen biztos. ~ Myr gyűlöl valamiért, az első pillanattól kezdve. Amaziana úgyszintén, kinézett magának. Darelld hanyagnak tart. Még valami? Valaki, esetleg? ~ Dühösen pucolja az ablakokat, törölgeti a bútorokat és végül határozott, düh levezetését szolgáló mozdulatokkal mos fel - mint valami hisztis kisgyerek, csak nagyobb kiadásban. ~ Ez bezzeg még fütyülget is. Na ilyenkor meg tudom érteni az orgyilkosokat. ~ De ő nem az, gizda és satnya hozzá, meg lelki ereje is kevés van ennyi kis semmiért ölni, nem is tervezi és nem is akar. Az viszont többször megfordult már a fejében, hogy őt ölik meg, elvégre a Kikötőben van és ahogyan azt Zammiria is mondta, egy villogó szempár kíséretében: a hűtlenséget nem tűrik meg, semmilyen formában, márpedig a cserbenhagyásnál mi lehet a nagyobb hűtlenség. ~ Persze, de az indokolatlan gyűlöletet elviselik, na szép. ~ Valójában, senkit sem kedvelt meg itt igazán, s miközben ilyen sötét és elviselhetetlen gondolatok között vergődik, észre sem veszi, hogy már másodjára esik neki a padlónak. Mielőtt azonban káromkodhatna, vagy csinálhatna bármit is, egy hajszához hasonlító valami hangjaira lesz figyelmes, majd meg is pillantja az elkövetőket - Rey és Noru. Ez mosolyra fakasztja, hiszen eléggé ironikus, hogy pont a mélységi az, akit talán, esetleg valamennyire még bír is. ~ Elvégre akinek állata van és az kedveli, rossz nem lehet. ~*
- Nektek is! Ugyan, semmi baj, úgyis a folyosót is ideje lenne rendbe tenni. *A düh egy olyan kiélezett bérgyilkos számára, mint Reyraa, felfedezhető, legfeljebb az oka maradhat rejtve.*
- És hogy vagytok? *Kezd bele a teljesen közönséges és értelmetlen kérdésbe, zavarában.*
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-14 13:41:59
Üzenet elküldve: 2020-06-14 13:41:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
//Főleg Parcy, érintőlegesen Myr//
*Noru aljas módon kihasználja azt a néhány pillanatot, amíg gazdája sötét gondolataiba merül, s be is slisszan a nyitott ajtón. Rey még pont látja eltűnni a fehér gombolyagot, s már ugrik is fel macskagyorsasággal, hogy időben elkapja a neveletlen szökevényt. Abban reménykedik, hogy Noru ezúttal nem találja meg a vendégtérbe vezető utat, s még azelőtt elkapja a grabancát, mielőtt különösebb feltűnést kelthetne. De a hajsza hosszabbra sikeredik, mint elsőre gondolta, hiszen nem csak kicsi, nehezen észrevehető, de még fürge is az a dög. Fehér villámként siklik fel a nagy lépcsőfokokon, nem okoz neki gondot egy kis szintkülönbség, hisz az ember vállára is könnyűszerrel felfut. Csak a szobák előtt éri utol, kis híján felrúgva egy felmosó vödröt, elsuhanva egy nyitott ajtó előtt, ahol fél szemével érzékeli, hogy valaki serényen takarít odabent. Majd a következő szoba küszöbén sikerül megragadnia a szőrgombóc grabancát, s durván felemeli, fel is vinnyog a pimasz jószág. Még szerencse, hogy nem jutott be az ajtón, ágy vagy szekrény alól igazán élvezetes lenne kihalászni. Rey pedig fél kézzel szilárdan de gyengéden tartja Norut, miközben felegyenesedik, s szembe találja magát azzal a férfival, akihez már volt egyszer szerencséje, ráadásul ugyanúgy a menyét jóvoltából. Lehet, hogy megint megérezte a macska szagát, s ezúttal csak újdonsült barátját akarta megkeresni. De még ha így is van, a mélységi akkor sem tűrheti ezt a viselkedést, biztos akadnak, akik nem veszik jó néven egy szőrös állat jelenlétét ezen a helyen, s ez teljes mértékben érthető is. Nem hiányzik a vendégeknek egy adag elhullatott, levedlett szőrcsomó szétszórva a folyosón és szobában. Bár a vedlés veszélye még nem fenyegeti Norut, akkor sem túl higiénikus, ha istállóból szökött kis kedvenc rohangál itt.*
- Reggelt.
*Köszön tartózkodó udvariassággal, meglehetősen tömören, majd úgy dönt, azért egy kósza elnézéskérés sem árt, ha már ilyen hirtelen és váratlanul félbeszakította a komoly munkát.*
- Ne haragudj, Noru ismét úgy döntött, a saját útját járja.
//Főleg Parcy, érintőlegesen Myr//
*Noru aljas módon kihasználja azt a néhány pillanatot, amíg gazdája sötét gondolataiba merül, s be is slisszan a nyitott ajtón. Rey még pont látja eltűnni a fehér gombolyagot, s már ugrik is fel macskagyorsasággal, hogy időben elkapja a neveletlen szökevényt. Abban reménykedik, hogy Noru ezúttal nem találja meg a vendégtérbe vezető utat, s még azelőtt elkapja a grabancát, mielőtt különösebb feltűnést kelthetne. De a hajsza hosszabbra sikeredik, mint elsőre gondolta, hiszen nem csak kicsi, nehezen észrevehető, de még fürge is az a dög. Fehér villámként siklik fel a nagy lépcsőfokokon, nem okoz neki gondot egy kis szintkülönbség, hisz az ember vállára is könnyűszerrel felfut. Csak a szobák előtt éri utol, kis híján felrúgva egy felmosó vödröt, elsuhanva egy nyitott ajtó előtt, ahol fél szemével érzékeli, hogy valaki serényen takarít odabent. Majd a következő szoba küszöbén sikerül megragadnia a szőrgombóc grabancát, s durván felemeli, fel is vinnyog a pimasz jószág. Még szerencse, hogy nem jutott be az ajtón, ágy vagy szekrény alól igazán élvezetes lenne kihalászni. Rey pedig fél kézzel szilárdan de gyengéden tartja Norut, miközben felegyenesedik, s szembe találja magát azzal a férfival, akihez már volt egyszer szerencséje, ráadásul ugyanúgy a menyét jóvoltából. Lehet, hogy megint megérezte a macska szagát, s ezúttal csak újdonsült barátját akarta megkeresni. De még ha így is van, a mélységi akkor sem tűrheti ezt a viselkedést, biztos akadnak, akik nem veszik jó néven egy szőrös állat jelenlétét ezen a helyen, s ez teljes mértékben érthető is. Nem hiányzik a vendégeknek egy adag elhullatott, levedlett szőrcsomó szétszórva a folyosón és szobában. Bár a vedlés veszélye még nem fenyegeti Norut, akkor sem túl higiénikus, ha istállóból szökött kis kedvenc rohangál itt.*
- Reggelt.
*Köszön tartózkodó udvariassággal, meglehetősen tömören, majd úgy dönt, azért egy kósza elnézéskérés sem árt, ha már ilyen hirtelen és váratlanul félbeszakította a komoly munkát.*
- Ne haragudj, Noru ismét úgy döntött, a saját útját járja.
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-13 16:30:37
Üzenet elküldve: 2020-06-13 16:30:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
*Felszedi hát a cókmókot, s mikor kilép, Éppen Parcyt látja meg, amint belép egy szobába. Először megfordul a fejében, hogy a tegnapihoz hasonlóan felajánlja szolgálatait, de úgy érzi, hogy olyasféle elutasítást kapna válaszul, mint tegnap. Így hát végül is elveti ezt az ötletet, s halkan fütyörészve indul a következő szobába, nehogy még azért is kapjon, hogy így visz egy kis színt a saját munkájába, ami egyébként enélkül bizonyosan egyhangú lenne a számára. Egyébként közvetlenül a Parcy által takarított szoba melletti helyiségben folytatja a munkát.
Ez a szoba pedig egészen rendesnek tűnik. A függöny elég tisztának mondható, még nem szorul mosásra. A padló is tulajdonképpen tisztának mondható, nem úgy a bútorok. Azokat biza vastag por takarja be. Így tehát a lány neki is lát a porcicák száműzésének. Ennek következtében némi kosz hullik az imént még tiszta padlóra. De hát annyi baj legyen, nem tart semmibe se azt is felmosni. De mielőtt nekilátna, azért a biztonság kedvéért vet egy pillantást a függöny mögé. A látványtól, ami fogadja, kis híján hanyadt vágja magát. Az egész ablakot a keretével és a párkányával együtt vastagon lepi be a por.*
- Az igen!* Motyogja a nem létező bajusza alá. Könnyed mozdulattal tolja félre a függönyt, s serényen kezdi az ablakot súrolni. Majd következik a keret, s legutoljára a párkány. Végül már nem marad más hátra, csak a padló. Természetesen visszahúzza a függönyt, mielőtt elhagyja a fenti munkaállomást. Minthogy a padló nem annyira vészes, ezért a bútorokhoz és az ablakhoz képest hamarabb végez a feltakarításával. Aztán a továbbállás mellett határoz. Megint halkan fütyörészve sétál tovább, hátha ragad Parcyra is valami a jókedvéből. Mert Myrnek úgy tűnik, hogy munkatársa nem a legvidámabb kedvében van.*
*Felszedi hát a cókmókot, s mikor kilép, Éppen Parcyt látja meg, amint belép egy szobába. Először megfordul a fejében, hogy a tegnapihoz hasonlóan felajánlja szolgálatait, de úgy érzi, hogy olyasféle elutasítást kapna válaszul, mint tegnap. Így hát végül is elveti ezt az ötletet, s halkan fütyörészve indul a következő szobába, nehogy még azért is kapjon, hogy így visz egy kis színt a saját munkájába, ami egyébként enélkül bizonyosan egyhangú lenne a számára. Egyébként közvetlenül a Parcy által takarított szoba melletti helyiségben folytatja a munkát.
Ez a szoba pedig egészen rendesnek tűnik. A függöny elég tisztának mondható, még nem szorul mosásra. A padló is tulajdonképpen tisztának mondható, nem úgy a bútorok. Azokat biza vastag por takarja be. Így tehát a lány neki is lát a porcicák száműzésének. Ennek következtében némi kosz hullik az imént még tiszta padlóra. De hát annyi baj legyen, nem tart semmibe se azt is felmosni. De mielőtt nekilátna, azért a biztonság kedvéért vet egy pillantást a függöny mögé. A látványtól, ami fogadja, kis híján hanyadt vágja magát. Az egész ablakot a keretével és a párkányával együtt vastagon lepi be a por.*
- Az igen!* Motyogja a nem létező bajusza alá. Könnyed mozdulattal tolja félre a függönyt, s serényen kezdi az ablakot súrolni. Majd következik a keret, s legutoljára a párkány. Végül már nem marad más hátra, csak a padló. Természetesen visszahúzza a függönyt, mielőtt elhagyja a fenti munkaállomást. Minthogy a padló nem annyira vészes, ezért a bútorokhoz és az ablakhoz képest hamarabb végez a feltakarításával. Aztán a továbbállás mellett határoz. Megint halkan fütyörészve sétál tovább, hátha ragad Parcyra is valami a jókedvéből. Mert Myrnek úgy tűnik, hogy munkatársa nem a legvidámabb kedvében van.*
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-12 21:42:13
Üzenet elküldve: 2020-06-12 21:42:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Myrtől elbúcsúzik hát, örül, hogy közvetlenebbre alakul a viszonyuk, mint ahogy az első pillanatban indult. Parcy megjegyzésén Beltrysről és róla kuncog egyet.*
- Azt reméltem, hogy nem csak vele...
*Kacsint a férfira. Cassy elindul Parcyval, de mintha nem kívánna tovább társaságot maga mellé, mert hamarosan elválnak útjaik. A szőkeség nem haragszik miatta, hiszen nyilván mindenkinek megvan a maga dolga. Neki is. Búcsút vesz hát, és maga mögött hagyja az emeletet, majd egyenesen a konyhára megy. Szeretne enni néhány falatot, mielőtt beindul az új nap, ahol nem mindig tud időt szakítani saját szükségleteire. A személyzetet már évek óta jól ismeri, velük is elcseveg reggelije mellett mindennapi ügyeikről. Néhány jó szó után mindjárt derűsen indul a nap.*
*Myrtől elbúcsúzik hát, örül, hogy közvetlenebbre alakul a viszonyuk, mint ahogy az első pillanatban indult. Parcy megjegyzésén Beltrysről és róla kuncog egyet.*
- Azt reméltem, hogy nem csak vele...
*Kacsint a férfira. Cassy elindul Parcyval, de mintha nem kívánna tovább társaságot maga mellé, mert hamarosan elválnak útjaik. A szőkeség nem haragszik miatta, hiszen nyilván mindenkinek megvan a maga dolga. Neki is. Búcsút vesz hát, és maga mögött hagyja az emeletet, majd egyenesen a konyhára megy. Szeretne enni néhány falatot, mielőtt beindul az új nap, ahol nem mindig tud időt szakítani saját szükségleteire. A személyzetet már évek óta jól ismeri, velük is elcseveg reggelije mellett mindennapi ügyeikről. Néhány jó szó után mindjárt derűsen indul a nap.*
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-09 20:14:50
Üzenet elküldve: 2020-06-09 20:14:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*A sietős és gyors búcsú után Yath visszatér kényelmes kuckójába, s gondosan és halkan csukja be maga mögött az ajtót. Nem vágyik egyébre, mint magányos csöndre, az egyszerű, dísztelen falak és fehér, tiszta ágyneműk között. Csak néhány röpke órácska. Bőven elég, hogy aztán a nap lassú nyugtával visszatérjen a Sellőház folyamatosan hömpölygő életébe, újult erővel, kipihent hanggal.
Nem bírja megállni, hogy ne huppanjon le az ágyra, elterülve pár percig, nem túl nőies, de annál kényelmesebb pózban. Majd fel is pattan, s elindul a folyosó felé, hogy megkeresse az egyik környéken kószáló inast vagy szolgálót, s friss, meleg fürdővizet kérjen egy dézsába. Ha mindezt elintézi, ismét bezárkózik, s lehántja magáról a tegnapi, kissé izzadt, elhasznált ruhákat, s szemérmesen teste köré teker egy fehér törölközőt, így várva az érkező fiúkat a gőzölgő vízzel. Elidőzik a tükör előtt, s igyekszik a lehető leginkább levakarni elfeküdt és elkent sminkjét, s csaknem végez is ezzel a művelettel, mikor kopogtatnak a fürdővízzel.
S ahogy hálás köszönetet mond, már gyorsan és lendületesen csapja is be az ajtót, hogy végre zavartalanul lefürödhessen, ezúttal kíváncsi és mohó szemek nélkül, egymagában, békességben. Kellenek ezek a pillanatok, még akkor is, ha alapból társasági lélek, s a közönség és csodálat élteti. Ilyenkor van ideje levegőt venni, s testét-lelkét felkészíteni a következő előadásra, amely mindig jobb kell hogy legyen, mint az előző.
A habok közé merülve még szemeit is lehunyja, átadja magát a forró víz lágy simogatásának, s engedi, hogy gondolatai teljesen szabadon szárnyaljanak olyan tájakra, amelyek csak az ilyen értékes pillanatokban válnak elérhetővé.
Ha kinyitná a szemét, akár az ismerős, tágas fürdőben is eszmélhetne, a drága, széles kerámiakádban. Mellette jobb oldalon egy kicsiny asztal, ahová még kényelmesen elér, s ahol tapogatózó kezeit mindig valami finomság, s édes pezsgő várja. Bal oldalon díszes, sejtelmesen átlátszó karaván, amely épp annyit enged csak látni a véletlenül betévedő embereknek, amennyi elegendő egy kis játékos fantáziáláshoz, de ahhoz keveset, hogy a vágyakat tényleg felkorbácsolja. S ott van még a kristálypohár mellett az a kis bronz csengő, amellyel a Grófnő hívhatta a szolgálóit, hogy hozzák köntösét, vagy tiszta ruháit. Yath ezt sosem használta, bár őt is készségesen kiszolgálták volna. Valahogy nem érezte magát ahhoz méltónak, hogy efféle lehetőségekkel éljen. Bár a Grófnő szinte lányaként szerette, azért mégis csak egy befogadott, szegénységből kiemelt szolgálólány volt, akit már így is elég kiváltság ért a többiekhez képest. Ha még az öltöztettette volna magát, az már túlzott önelégültségre utalt volna a szorgalmas, de szerencsétlenebb helyzetben lévő szolgálólányok számára. S rosszban lenni meg a világért sem akart velük, habár az irigység nagy úr, s sok embernél így is győzött a szimpla előítéletekkel átitatott gyűlölet a felkarolt elf leány irányába.
Nem is érzékeli pontosan, mennyi ideig áztatja halvány bőrét a kádban, mire valóban kinyitja szemeit, de a felidézett fürdő helyett ismerős, szerény szobájában találja magát. Keserű, nosztalgikus mosollyal száll ki, s burkolózik köntösbe. Haját gondosan kicsavarja, s megfésüli, mielőtt ismét ledőlne az immár összetúrt ágyra, hogy átadja magát egy lusta délelőtti ejtőzésnek, mintha az éjszaka nem szolgált volna megfelelő pihenéssel.*
Nem bírja megállni, hogy ne huppanjon le az ágyra, elterülve pár percig, nem túl nőies, de annál kényelmesebb pózban. Majd fel is pattan, s elindul a folyosó felé, hogy megkeresse az egyik környéken kószáló inast vagy szolgálót, s friss, meleg fürdővizet kérjen egy dézsába. Ha mindezt elintézi, ismét bezárkózik, s lehántja magáról a tegnapi, kissé izzadt, elhasznált ruhákat, s szemérmesen teste köré teker egy fehér törölközőt, így várva az érkező fiúkat a gőzölgő vízzel. Elidőzik a tükör előtt, s igyekszik a lehető leginkább levakarni elfeküdt és elkent sminkjét, s csaknem végez is ezzel a művelettel, mikor kopogtatnak a fürdővízzel.
S ahogy hálás köszönetet mond, már gyorsan és lendületesen csapja is be az ajtót, hogy végre zavartalanul lefürödhessen, ezúttal kíváncsi és mohó szemek nélkül, egymagában, békességben. Kellenek ezek a pillanatok, még akkor is, ha alapból társasági lélek, s a közönség és csodálat élteti. Ilyenkor van ideje levegőt venni, s testét-lelkét felkészíteni a következő előadásra, amely mindig jobb kell hogy legyen, mint az előző.
A habok közé merülve még szemeit is lehunyja, átadja magát a forró víz lágy simogatásának, s engedi, hogy gondolatai teljesen szabadon szárnyaljanak olyan tájakra, amelyek csak az ilyen értékes pillanatokban válnak elérhetővé.
Ha kinyitná a szemét, akár az ismerős, tágas fürdőben is eszmélhetne, a drága, széles kerámiakádban. Mellette jobb oldalon egy kicsiny asztal, ahová még kényelmesen elér, s ahol tapogatózó kezeit mindig valami finomság, s édes pezsgő várja. Bal oldalon díszes, sejtelmesen átlátszó karaván, amely épp annyit enged csak látni a véletlenül betévedő embereknek, amennyi elegendő egy kis játékos fantáziáláshoz, de ahhoz keveset, hogy a vágyakat tényleg felkorbácsolja. S ott van még a kristálypohár mellett az a kis bronz csengő, amellyel a Grófnő hívhatta a szolgálóit, hogy hozzák köntösét, vagy tiszta ruháit. Yath ezt sosem használta, bár őt is készségesen kiszolgálták volna. Valahogy nem érezte magát ahhoz méltónak, hogy efféle lehetőségekkel éljen. Bár a Grófnő szinte lányaként szerette, azért mégis csak egy befogadott, szegénységből kiemelt szolgálólány volt, akit már így is elég kiváltság ért a többiekhez képest. Ha még az öltöztettette volna magát, az már túlzott önelégültségre utalt volna a szorgalmas, de szerencsétlenebb helyzetben lévő szolgálólányok számára. S rosszban lenni meg a világért sem akart velük, habár az irigység nagy úr, s sok embernél így is győzött a szimpla előítéletekkel átitatott gyűlölet a felkarolt elf leány irányába.
Nem is érzékeli pontosan, mennyi ideig áztatja halvány bőrét a kádban, mire valóban kinyitja szemeit, de a felidézett fürdő helyett ismerős, szerény szobájában találja magát. Keserű, nosztalgikus mosollyal száll ki, s burkolózik köntösbe. Haját gondosan kicsavarja, s megfésüli, mielőtt ismét ledőlne az immár összetúrt ágyra, hogy átadja magát egy lusta délelőtti ejtőzésnek, mintha az éjszaka nem szolgált volna megfelelő pihenéssel.*
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-07 12:11:10
Üzenet elküldve: 2020-06-07 12:11:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Cassy kérdésére először zavarba jön, hiszen tegnap, mint az Darelld szavaiból ki is derült, túlságosan is jól érzi már itt magát a macska.*
- Igen, szokása elkóborolni. De ha jól emlékszem, ti igazán jó barátnők lettetek. *Mosolyog a zsugaestre gondolva. Az ilyen apróságok mindig feldobták és fel is fogják dobni az elfet, hiszen boldogságmorzsákat jelentenek az olyan szürke és ellenséges hétköznapok túléléséhez, mint a mai. Azt hitte, a tegnapiak alapján maguk mögött tudják hagyni ezt az általa még mindig nem értett ellentétet, de ezek szerint tévednie kellett. Vannak, akiket puszta jelenléte is irritál - vagy fordítva lenne? Nem, azt Paranvyr kétli. Szerencséjére azonban ennyiben marad ez az egész, s mehet csinálni a dolgát, megint egyedül. Kicsit unja már, de volt mestere szavai jutnak eszébe. ~ Néha jobb magányosan vakarni a tökeidet, mint a sok hülye között sínylődni. ~ Hát, sajátos humora volt, az biztos. Elő is veszi a tollseprűt, a partfist, egy rongyot, a felmosót és a vödörnyi vizet. A negyedik szoba felé tart, hogy először, ahogyan azt tegnap is tette, leporoljon mindent. Kiveszi a legapróbb dolgokat, kisebb díszeket, maradék ruhákat a fiókokból, lepakol a polcokról, áttörölgeti a csecsebecséket, majd a bútorokat is. Ezeket persze visszapakolja a helyükre, ha készen van a teljes folyamattal. Feltehetően egy óra alatt lehet meg, utána pedig folytatódhat a szoba a sepregetéssel, később a felmosással. Egészen széltől szélig, a szegőlécekig és a tárgyak sarkáig halad, egyenletes, vastag, szappanos vízcsíkokat húzva maga előtt, figyelve, nehogy beletaposson. Ezután hagyja megszáradni a padlót, még egyszer átvizsgálja azért, a biztonság kedvéért újra felseper, s szünetet tart. A konyhába megy le, pirítóst és gyümölcslevet szerez magának, közben pedig úgy gondolja, hogy a vajas, sült kenyérre tehet egy kis kaviárt is, hiszen "megdolgozott érte". Persze igyekszik ezzel minél hamarabb végezni, nehogy bárki is meglássa - már csak az kéne, hogy azt is rásüssék, munkakerülő. Amint tud, indul vissza a falnak támasztott takarítóeszközeihez, hogy haladhasson a következő szoba felé.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Cassy kérdésére először zavarba jön, hiszen tegnap, mint az Darelld szavaiból ki is derült, túlságosan is jól érzi már itt magát a macska.*
- Igen, szokása elkóborolni. De ha jól emlékszem, ti igazán jó barátnők lettetek. *Mosolyog a zsugaestre gondolva. Az ilyen apróságok mindig feldobták és fel is fogják dobni az elfet, hiszen boldogságmorzsákat jelentenek az olyan szürke és ellenséges hétköznapok túléléséhez, mint a mai. Azt hitte, a tegnapiak alapján maguk mögött tudják hagyni ezt az általa még mindig nem értett ellentétet, de ezek szerint tévednie kellett. Vannak, akiket puszta jelenléte is irritál - vagy fordítva lenne? Nem, azt Paranvyr kétli. Szerencséjére azonban ennyiben marad ez az egész, s mehet csinálni a dolgát, megint egyedül. Kicsit unja már, de volt mestere szavai jutnak eszébe. ~ Néha jobb magányosan vakarni a tökeidet, mint a sok hülye között sínylődni. ~ Hát, sajátos humora volt, az biztos. Elő is veszi a tollseprűt, a partfist, egy rongyot, a felmosót és a vödörnyi vizet. A negyedik szoba felé tart, hogy először, ahogyan azt tegnap is tette, leporoljon mindent. Kiveszi a legapróbb dolgokat, kisebb díszeket, maradék ruhákat a fiókokból, lepakol a polcokról, áttörölgeti a csecsebecséket, majd a bútorokat is. Ezeket persze visszapakolja a helyükre, ha készen van a teljes folyamattal. Feltehetően egy óra alatt lehet meg, utána pedig folytatódhat a szoba a sepregetéssel, később a felmosással. Egészen széltől szélig, a szegőlécekig és a tárgyak sarkáig halad, egyenletes, vastag, szappanos vízcsíkokat húzva maga előtt, figyelve, nehogy beletaposson. Ezután hagyja megszáradni a padlót, még egyszer átvizsgálja azért, a biztonság kedvéért újra felseper, s szünetet tart. A konyhába megy le, pirítóst és gyümölcslevet szerez magának, közben pedig úgy gondolja, hogy a vajas, sült kenyérre tehet egy kis kaviárt is, hiszen "megdolgozott érte". Persze igyekszik ezzel minél hamarabb végezni, nehogy bárki is meglássa - már csak az kéne, hogy azt is rásüssék, munkakerülő. Amint tud, indul vissza a falnak támasztott takarítóeszközeihez, hogy haladhasson a következő szoba felé.*
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-04 21:46:17
Üzenet elküldve: 2020-06-04 21:46:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
- Ó, értem. Semmi gond.* Mondja kedvesen, s még bocsánatkérőn el is mosolyodik, mert igazán nem akart tolakodó lenni. A finom érintés jól esik Myrnek, s örül, hogy már a második olyan személlyel találkozik, aki kedvesen fogadja, nem olyan ellenszenvvel, ami az első benyomásból ered.
Mivel Myr távolodik Parcytól, ezért nem látja a reakcióját, csak azt hallja... Azaz, hogy nem hallja, mert nincs mit. De különösebben nem izgatja, hogy válaszra sem méltatja az elf az üdvözlését. Pillanatnyilag most a munka leköti érzékeit.
Kíváncsian várja, hogy mikor fog Darelldel találkozni - merthogy ez bekövetkezik, arra mindenképp számít. Hisz a férfi tegnap maga kérte, hogy szeretne majd tájékoztatást kapni a békülés eredményéről. Hogy hol lehet, arról fogalma sincs. Biztosan majd beállít valamikor.
A jelenlegi szoba kitakarításával egészen jó tempóban halad. Itt inkább a falakat lepi piszok, de jó alaposan. Az ablak és az előtte fodrozódó függöny tulajdonképpen jól néz ki. Annyi, hogy a függöny kissé gyürkés, de a mosás majd segít rajta. Mindenek előtt azonban a falak igényelnek némi törődést, s ha Myr végez a padlóval, akkor kezelésbe is veszi a függőleges felületeket. Az sem valami kis terület, s gyakorta kell a létrát használnia, hogy a magasabb részek se maradjanak ki. Nem a leghálásabb feladat, de ha már rábízták a takarítást, akkor megcsinálja. Elég nagy fáradtság árán sikerül megszabadítani a falakat a foltoktól meg piszoktól. Kicsi pihenőt is engedélyez magának, s könnyed mozdulattal töröl le néhány izzadtságcseppet a homlokáról. Mikor pedig kellően kifújja magát, a létrát az ablakhoz költözteti, hogy hozzáférjen a pucér ablakot takaró textíliához. Majd ez is, mint az előző, a mosodában végzi.
Időlegesen helyére viszi a takarító eszközöket és a létrát, és az edzőterem irányába indul. Minimális rendetlenség fogadja. Tényleg csak pár dolog van össze-vissza, amiket Myr helyre is pakol. Mivel itt most nem volt sok meló, ezért hamar végez. Kifelé jövet úgy dönt, hogy egy pillanatra a konyha felé fordul, hogy némi erőt kapjon a folytatáshoz egy kis folyadékkal. Sokat nem is teketóriázik, hogy mit is kéne inni, jó formán az első kezébe kerülő italból tölt magának. Ami szerencsére víz, tehát még attól sem kell tartania, hogy alkoholizáláson kapják. Ugyan most üres minden, de biztos abban, hogy ha például bort hajtana fel, rögtön ott teremne valaki. De ne is szaporítsuk tovább a szót, lényeg a lényeg, hogy a folyadékpótlást követően visszatér a munkához.*
- Ó, értem. Semmi gond.* Mondja kedvesen, s még bocsánatkérőn el is mosolyodik, mert igazán nem akart tolakodó lenni. A finom érintés jól esik Myrnek, s örül, hogy már a második olyan személlyel találkozik, aki kedvesen fogadja, nem olyan ellenszenvvel, ami az első benyomásból ered.
Mivel Myr távolodik Parcytól, ezért nem látja a reakcióját, csak azt hallja... Azaz, hogy nem hallja, mert nincs mit. De különösebben nem izgatja, hogy válaszra sem méltatja az elf az üdvözlését. Pillanatnyilag most a munka leköti érzékeit.
Kíváncsian várja, hogy mikor fog Darelldel találkozni - merthogy ez bekövetkezik, arra mindenképp számít. Hisz a férfi tegnap maga kérte, hogy szeretne majd tájékoztatást kapni a békülés eredményéről. Hogy hol lehet, arról fogalma sincs. Biztosan majd beállít valamikor.
A jelenlegi szoba kitakarításával egészen jó tempóban halad. Itt inkább a falakat lepi piszok, de jó alaposan. Az ablak és az előtte fodrozódó függöny tulajdonképpen jól néz ki. Annyi, hogy a függöny kissé gyürkés, de a mosás majd segít rajta. Mindenek előtt azonban a falak igényelnek némi törődést, s ha Myr végez a padlóval, akkor kezelésbe is veszi a függőleges felületeket. Az sem valami kis terület, s gyakorta kell a létrát használnia, hogy a magasabb részek se maradjanak ki. Nem a leghálásabb feladat, de ha már rábízták a takarítást, akkor megcsinálja. Elég nagy fáradtság árán sikerül megszabadítani a falakat a foltoktól meg piszoktól. Kicsi pihenőt is engedélyez magának, s könnyed mozdulattal töröl le néhány izzadtságcseppet a homlokáról. Mikor pedig kellően kifújja magát, a létrát az ablakhoz költözteti, hogy hozzáférjen a pucér ablakot takaró textíliához. Majd ez is, mint az előző, a mosodában végzi.
Időlegesen helyére viszi a takarító eszközöket és a létrát, és az edzőterem irányába indul. Minimális rendetlenség fogadja. Tényleg csak pár dolog van össze-vissza, amiket Myr helyre is pakol. Mivel itt most nem volt sok meló, ezért hamar végez. Kifelé jövet úgy dönt, hogy egy pillanatra a konyha felé fordul, hogy némi erőt kapjon a folytatáshoz egy kis folyadékkal. Sokat nem is teketóriázik, hogy mit is kéne inni, jó formán az első kezébe kerülő italból tölt magának. Ami szerencsére víz, tehát még attól sem kell tartania, hogy alkoholizáláson kapják. Ugyan most üres minden, de biztos abban, hogy ha például bort hajtana fel, rögtön ott teremne valaki. De ne is szaporítsuk tovább a szót, lényeg a lényeg, hogy a folyadékpótlást követően visszatér a munkához.*
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-04 15:51:43
Üzenet elküldve: 2020-06-04 15:51:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Megnyugszik Myr barátságos reakcióit látva, s alig várja, hogy őt is kicsit jobban megismerje. Ritkán találkozik gnómmal, legalábbis női képviselőikkel. Hallotta, hogy méretük ellenére igen erősek, de okosak is. Az időpont-egyeztetés során szerényen elmosolyodik.*
- Sajnos nem tudom előre tervezni a szolgálatot, a vendégek igényeitől függ. De nagyon örülnék neki, ha a szünetedet veled tudnám tölteni, remélem, majd szabaddá tudom tenni magam.
*Érinti meg finoman Myr karját barátságos közvetlenséggel. Parcy érkezése aztán figyelmét elsősorban a felé tereli, a nő különben is nagyon elfoglaltnak tűnik, nem akarja feltartani. A férfi reakcióit nem köti Myrhez, viszont látja, hogy egyáltalán nincsen jól, és ez aggasztja. Parcy nyilvánvalóvá teszi, hogy nem kér a társaságból, így talán nem kellene ráerőltetnie a magáét sem, Cassy azonban nem tud csak így továbbmenni, csatlakozik hozzá, amint elindul, hangja fesztelenül cseng, de tekintete nagyon figyelmes.*
- Az igazán kellemes lenne! Mondd csak, hogy van Beltrys? Megszokott itt?
*Megnyugszik Myr barátságos reakcióit látva, s alig várja, hogy őt is kicsit jobban megismerje. Ritkán találkozik gnómmal, legalábbis női képviselőikkel. Hallotta, hogy méretük ellenére igen erősek, de okosak is. Az időpont-egyeztetés során szerényen elmosolyodik.*
- Sajnos nem tudom előre tervezni a szolgálatot, a vendégek igényeitől függ. De nagyon örülnék neki, ha a szünetedet veled tudnám tölteni, remélem, majd szabaddá tudom tenni magam.
*Érinti meg finoman Myr karját barátságos közvetlenséggel. Parcy érkezése aztán figyelmét elsősorban a felé tereli, a nő különben is nagyon elfoglaltnak tűnik, nem akarja feltartani. A férfi reakcióit nem köti Myrhez, viszont látja, hogy egyáltalán nincsen jól, és ez aggasztja. Parcy nyilvánvalóvá teszi, hogy nem kér a társaságból, így talán nem kellene ráerőltetnie a magáét sem, Cassy azonban nem tud csak így továbbmenni, csatlakozik hozzá, amint elindul, hangja fesztelenül cseng, de tekintete nagyon figyelmes.*
- Az igazán kellemes lenne! Mondd csak, hogy van Beltrys? Megszokott itt?
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-02 20:52:11
Üzenet elküldve: 2020-06-02 20:52:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Sorrendben érkeznek a kedves és kevésbé kedvelt arcok a hosszúéletű felé, elsőnek a lélektartó Cassy személyében. Lughander uraság meglepődött arccal fogadja a fajtársat, amibe némi szégyenlés is szorítkozik. Rosszul érzi magát, hogy történt, ami történt - ha nincs is lószaga, csak ő érzi azt magán. Hogy is szokták mondani, az orrában maradt? A hangja még kissé rekedtes és száraz, a feje lüktet, de a teste és valamennyire az agya már használható, legalábbis félkész állapotban vannak.*
- Szia Cassy! Öhm... igen, jól. És te? *Kezdődne el a sablonos beszélgetés, mikor a lélekromboló elem is megérkezik. Nagy sóhaj és egy félrevont szomorú arc - semmi düh, lekezelés, vagy hasonló nem dolgozik az elfben, csak ennyi. Csalódottság. Már maga az egyszerű gondolat is megijeszti, hogy így kell itt dolgoznia, éveken át, végig a gnóm mellett. Ebből hosszútávon vagy kötél, vagy szökés lesz - vagy szökésből kötél, ha a bosszúszomjas személyzet rátalálna, már ha egyáltalán a Sellőben van olyan. A keserédes pillanat gyümölcseként, a jól bevált utat választja: igyekszik csendben inkább maga mögött hagyni mindenkit.*
- Bocsáss meg, de szerintem ideje lenne mennem dolgozni. Esetleg egy pohár bor később? Vagy egy zsuga? *Mosolyodik el az alkimistára tekintve, némi régi emléket felhántorgatva. Ha senkinek semmi ellen nincsen ellenvetése, részéről távozik is, a következő szoba felé haladva. Összeszedetlen még és csak utólag jut eszébe, hogy a takarítóeszközöket meg elfelejtette. Szóval ha minden eddigi terve szerint alakul, akkor lerobog a lépcsőn, rongyért, felmosóedényért és magáért a felmosóért.*
*Sorrendben érkeznek a kedves és kevésbé kedvelt arcok a hosszúéletű felé, elsőnek a lélektartó Cassy személyében. Lughander uraság meglepődött arccal fogadja a fajtársat, amibe némi szégyenlés is szorítkozik. Rosszul érzi magát, hogy történt, ami történt - ha nincs is lószaga, csak ő érzi azt magán. Hogy is szokták mondani, az orrában maradt? A hangja még kissé rekedtes és száraz, a feje lüktet, de a teste és valamennyire az agya már használható, legalábbis félkész állapotban vannak.*
- Szia Cassy! Öhm... igen, jól. És te? *Kezdődne el a sablonos beszélgetés, mikor a lélekromboló elem is megérkezik. Nagy sóhaj és egy félrevont szomorú arc - semmi düh, lekezelés, vagy hasonló nem dolgozik az elfben, csak ennyi. Csalódottság. Már maga az egyszerű gondolat is megijeszti, hogy így kell itt dolgoznia, éveken át, végig a gnóm mellett. Ebből hosszútávon vagy kötél, vagy szökés lesz - vagy szökésből kötél, ha a bosszúszomjas személyzet rátalálna, már ha egyáltalán a Sellőben van olyan. A keserédes pillanat gyümölcseként, a jól bevált utat választja: igyekszik csendben inkább maga mögött hagyni mindenkit.*
- Bocsáss meg, de szerintem ideje lenne mennem dolgozni. Esetleg egy pohár bor később? Vagy egy zsuga? *Mosolyodik el az alkimistára tekintve, némi régi emléket felhántorgatva. Ha senkinek semmi ellen nincsen ellenvetése, részéről távozik is, a következő szoba felé haladva. Összeszedetlen még és csak utólag jut eszébe, hogy a takarítóeszközöket meg elfelejtette. Szóval ha minden eddigi terve szerint alakul, akkor lerobog a lépcsőn, rongyért, felmosóedényért és magáért a felmosóért.*
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-01 20:42:54
Üzenet elküldve: 2020-06-01 20:42:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Szállásrendezés//
*Myrnek egyáltalán nem probléma, hogy - Cassy fogalmazása szerint - rátört. Mindig is kedvelte a jó társaságot, s egyáltalán nem húzódik el az ismerkedésektől. Amúgy is ismeretlen helyen van, szóval annál inkább örül, ha ilyesmire kerül sor a munka mellett.*
- Ugyan, semmi gond.* Legyint könnyedén.*
- Ó, nem lesz szerintem gond.* Mosolyodik el, s szándékosan távol tartja magától a Parcy ellen vonatkozó gondolatait, nem akarja saját jókedvét tönkretenni.
A tea ellen semmi kifogása nincs, de mielőtt feleletet adna Cassynak, picit elgondolkozik, hogy mikor is lenne alkalmas.*
- Esetleg ma ebéd környékén? Vagy estefelé inkább?
*Amikor Myr lefelé indul karján a mosásra váró függönnyel, szembetalálkozik Parcyval. Nem mosolyog, amikor ráköszön, de hangja nem is barátságtalan.*
- Jó reggelt.
*Amennyire az előző napon sikerült Parcyt megismernie, úgy sejti, hogy egy morgást fog kapni reggeli üdvözlés gyanánt. De egyáltalán nem érdekli. A közös munka miatt hajlandó fékezni lobbanékony természetét, de azért a végletekig így sem fogja lenyelni az esetleges gunyoros, sértő vagy akármilyen rosszindulatú megjegyzéseket. Ha Darellddal találkozik, elmond neki mindent őszintén, mint tegnap este. Ez persze közel sem azt jelenti, hogy a lehető legrosszabb színben fogja feltűntetni Parcyt, csakhogy kirúgassa. Ez már olyan fokú bosszúállás lenne, ami egyébként is indokolatlan volna. De ha indokolt is lesz később, nem ő lesz az, aki balhét kezdeményez.
Szóval tehát ha Parcy válaszra méltatja üdvözlését, akkor azt még hallani fogja, de csakhamar eltűnik a lépcsőn, hogy a mosodába leadja a függönyt.*
*Myrnek egyáltalán nem probléma, hogy - Cassy fogalmazása szerint - rátört. Mindig is kedvelte a jó társaságot, s egyáltalán nem húzódik el az ismerkedésektől. Amúgy is ismeretlen helyen van, szóval annál inkább örül, ha ilyesmire kerül sor a munka mellett.*
- Ugyan, semmi gond.* Legyint könnyedén.*
- Ó, nem lesz szerintem gond.* Mosolyodik el, s szándékosan távol tartja magától a Parcy ellen vonatkozó gondolatait, nem akarja saját jókedvét tönkretenni.
A tea ellen semmi kifogása nincs, de mielőtt feleletet adna Cassynak, picit elgondolkozik, hogy mikor is lenne alkalmas.*
- Esetleg ma ebéd környékén? Vagy estefelé inkább?
*Amikor Myr lefelé indul karján a mosásra váró függönnyel, szembetalálkozik Parcyval. Nem mosolyog, amikor ráköszön, de hangja nem is barátságtalan.*
- Jó reggelt.
*Amennyire az előző napon sikerült Parcyt megismernie, úgy sejti, hogy egy morgást fog kapni reggeli üdvözlés gyanánt. De egyáltalán nem érdekli. A közös munka miatt hajlandó fékezni lobbanékony természetét, de azért a végletekig így sem fogja lenyelni az esetleges gunyoros, sértő vagy akármilyen rosszindulatú megjegyzéseket. Ha Darellddal találkozik, elmond neki mindent őszintén, mint tegnap este. Ez persze közel sem azt jelenti, hogy a lehető legrosszabb színben fogja feltűntetni Parcyt, csakhogy kirúgassa. Ez már olyan fokú bosszúállás lenne, ami egyébként is indokolatlan volna. De ha indokolt is lesz később, nem ő lesz az, aki balhét kezdeményez.
Szóval tehát ha Parcy válaszra méltatja üdvözlését, akkor azt még hallani fogja, de csakhamar eltűnik a lépcsőn, hogy a mosodába leadja a függönyt.*
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-06-01 11:58:37
Üzenet elküldve: 2020-06-01 11:58:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szállásrendezés//
*Látja, hogy Myrt akaratlanul zavarba hozta. A bemutatkozásra beljebb lép az ajtón, mégsem illendő, hogy csak úgy belógjon az ajtófélfa mögül.*
- Én is örvendek, Myr! Ne haragudj, hogy így rád törtem!
*A visszakérdezésre bólogat.*
-Igen, ő. Csak érdekelt, hogy van, de semmi gond, később biztosan összefutunk még. Mi is biztosan gyakran találkozunk majd. Remélem, jól érzed majd itt magad.
*Nézi, milyen nagy munkában van a nő, valószínűleg nem szívesen áll le fecsegni, és bizony neki is kezdődik lassan a szolgálat.*
- Ne haragudj, nem szeretnélek feltartani. Később megihatnánk együtt egy teát, ha szünetet tartasz.
*A válasz után már sietne is a dolgára, mikor észreveszi, hogy van valaki a folyosón. Felismerve a férfit, örömmel indul felé.*
- Parcy! Jó reggelt! Hogy aludtál?
*Látja, hogy Myrt akaratlanul zavarba hozta. A bemutatkozásra beljebb lép az ajtón, mégsem illendő, hogy csak úgy belógjon az ajtófélfa mögül.*
- Én is örvendek, Myr! Ne haragudj, hogy így rád törtem!
*A visszakérdezésre bólogat.*
-Igen, ő. Csak érdekelt, hogy van, de semmi gond, később biztosan összefutunk még. Mi is biztosan gyakran találkozunk majd. Remélem, jól érzed majd itt magad.
*Nézi, milyen nagy munkában van a nő, valószínűleg nem szívesen áll le fecsegni, és bizony neki is kezdődik lassan a szolgálat.*
- Ne haragudj, nem szeretnélek feltartani. Később megihatnánk együtt egy teát, ha szünetet tartasz.
*A válasz után már sietne is a dolgára, mikor észreveszi, hogy van valaki a folyosón. Felismerve a férfit, örömmel indul felé.*
- Parcy! Jó reggelt! Hogy aludtál?
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2020-05-31 16:19:20
Üzenet elküldve: 2020-05-31 16:19:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Egy zavaróan átlagos reggel//
*Miután kellemesen leizzad a reggeli edzést követően, visszatér a szobájába, hogy rendbe szedje magát. Ismét megmosakszik, nedves törülközővel áttörli gyöngyöző arcát, s felfrissültem pillant tükörképére. Átöltözik, immár a normális, egyszerű és sötét mindennapi viseletébe, s természetesen nem állja meg, hogy kedvenc tőrét ne csúsztassa övébe. Nem lehet tudni, mikor lesz szükség a puszta öklénél komolyabb fegyverre, történtek már érdekes dolgok itt.
Szemeit cicásan kihúzza, kiemelve a metszően rideg íriszeket, s amikor némi elégesettséget érez a tükörbe pillantva, úgy dönt, ideje meglátogatnia a konyhát.
Nyugodt és néma léptekkel nyit be a barátságos, étvágygerjesztő illatokkal teli helyiségbe, ahol már szorgosan sürög-forog néhány szolgáló. Tányérjára készít egy kis friss tojást, meleg cipót, s két szelet sonkát, majd hasít egy darab nyers nyúlhúst is, s övére akasztja. Mivel nem a konyhában kívánja elfogyasztani ételét, indul is tova, most egyenesen az istálló felé. Kedvence már távolról kiszagolja, s ahogy nyitja a kaput, meg is jelenik a szűk résben a pici, fehér nózi. Rey pedig kiengedi Norut, s a lovak bűzétől kissé távolabb letelepszik a fűbe, törökülésben, ölébe véve a tányért. Norunak pedig odaadja a húst, hadd reggelizhessen egy jót a kis menyét is. Bár már jócskán nőtt a pöttöm gombóc, azért még most is elfér két tenyerében.
Miután ő is jóllakottan teszi maga mellé a tányért, hagyja hogy az állat az ölébe másszon, s kiköveteljen magának pár gyengéd simogatást. Ő maga sem indul még vissza, ilyenkor úgy sincs nagy forgalom, megengedhet magának egy rövid szusszanást. Meg hát a menyéttel is foglalkozni kell, tanítani, hiszen magától nem lesz okosabb. Szívesen bevinné magával a szobájába, de nem kockáztatja meg, hogy esetleg belefut a mindig komoly Darelldbe, vagy netán Zammiriába. Van egy olyan enyhe megérzése, hogy nem örülnének szőrös kis barátjának a Sellőház falain belül.*
*Miután kellemesen leizzad a reggeli edzést követően, visszatér a szobájába, hogy rendbe szedje magát. Ismét megmosakszik, nedves törülközővel áttörli gyöngyöző arcát, s felfrissültem pillant tükörképére. Átöltözik, immár a normális, egyszerű és sötét mindennapi viseletébe, s természetesen nem állja meg, hogy kedvenc tőrét ne csúsztassa övébe. Nem lehet tudni, mikor lesz szükség a puszta öklénél komolyabb fegyverre, történtek már érdekes dolgok itt.
Szemeit cicásan kihúzza, kiemelve a metszően rideg íriszeket, s amikor némi elégesettséget érez a tükörbe pillantva, úgy dönt, ideje meglátogatnia a konyhát.
Nyugodt és néma léptekkel nyit be a barátságos, étvágygerjesztő illatokkal teli helyiségbe, ahol már szorgosan sürög-forog néhány szolgáló. Tányérjára készít egy kis friss tojást, meleg cipót, s két szelet sonkát, majd hasít egy darab nyers nyúlhúst is, s övére akasztja. Mivel nem a konyhában kívánja elfogyasztani ételét, indul is tova, most egyenesen az istálló felé. Kedvence már távolról kiszagolja, s ahogy nyitja a kaput, meg is jelenik a szűk résben a pici, fehér nózi. Rey pedig kiengedi Norut, s a lovak bűzétől kissé távolabb letelepszik a fűbe, törökülésben, ölébe véve a tányért. Norunak pedig odaadja a húst, hadd reggelizhessen egy jót a kis menyét is. Bár már jócskán nőtt a pöttöm gombóc, azért még most is elfér két tenyerében.
Miután ő is jóllakottan teszi maga mellé a tányért, hagyja hogy az állat az ölébe másszon, s kiköveteljen magának pár gyengéd simogatást. Ő maga sem indul még vissza, ilyenkor úgy sincs nagy forgalom, megengedhet magának egy rövid szusszanást. Meg hát a menyéttel is foglalkozni kell, tanítani, hiszen magától nem lesz okosabb. Szívesen bevinné magával a szobájába, de nem kockáztatja meg, hogy esetleg belefut a mindig komoly Darelldbe, vagy netán Zammiriába. Van egy olyan enyhe megérzése, hogy nem örülnének szőrös kis barátjának a Sellőház falain belül.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 977-996