Nincs játékban - Szolgálati terület
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szolgálati terület | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-04 20:56:22
Üzenet elküldve: 2019-09-04 20:56:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Pinceátalakítás//
* Összefut egy számára ismeretlen alakkal. Gyorsan bemutatkoznak és kiderül, hogy nem ő az egyedüli személy, aki még új itt.*
– Nekem ez az első napom. Darelldel jöttem, de neki útközben valami sürgős dolga akadt.* Aztán végül az Ernuss néven bemutatkozott férfi kiadja a feladatokat. Egyelőre a hordókat kéne átvinni a borospincébe.*
– Rendben. Akkor megoldjuk ketten.* Oda is lép egy hordóhoz. A nagyságától és töltöttségétől függően emeli fel vagy gurítja majd a helyére. Persze először Ernusst követve fog menni, hogy lássa merre is van az a hely. Meg, hogy hova kell elhelyeznie a hordókat. Ahogy a helyet elnézi nem fognak unatkozni. Lesz bőven, mit csinálni.*
* Összefut egy számára ismeretlen alakkal. Gyorsan bemutatkoznak és kiderül, hogy nem ő az egyedüli személy, aki még új itt.*
– Nekem ez az első napom. Darelldel jöttem, de neki útközben valami sürgős dolga akadt.* Aztán végül az Ernuss néven bemutatkozott férfi kiadja a feladatokat. Egyelőre a hordókat kéne átvinni a borospincébe.*
– Rendben. Akkor megoldjuk ketten.* Oda is lép egy hordóhoz. A nagyságától és töltöttségétől függően emeli fel vagy gurítja majd a helyére. Persze először Ernusst követve fog menni, hogy lássa merre is van az a hely. Meg, hogy hova kell elhelyeznie a hordókat. Ahogy a helyet elnézi nem fognak unatkozni. Lesz bőven, mit csinálni.*
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-04 20:50:06
Üzenet elküldve: 2019-09-04 20:50:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
*Tetszik neki az elegáns dokumentum, megérte várni rá. Persze nem épp ilyen körülmények között képzelte el a Sellőház átvételét, néhány perce még azt latolgatta, hogy melyik útvonalon mentik az életüket és mit használnak fedezéknek. Leginkább persze Rollenre gondolt, de még így is nagyon abszurdnak tűnt a dolog. Amikor a dokumentum véglegesen elkészül és Ralashoz kerül, a pénz súlyától pedig megszabadul, különös érzés lesz rajta úrrá.
~Hát megvan…~
Szinte felfoghatatlan számára. Ugyan egy ideje már igazgatják a helyet és sajátként kezelik, de most már tényleg az övék. Hivatalosan. És talán a fejüket is megtarthatják egy ideig. Bár résen kell lenniük, még inkább, mint eddig, főképp, ahogy haladnak előre a megálmodott úton. De most egy percre mégis úgy érzi, egy arasznyival a padló fölött lebeg. A váratlan öröm ott csillog a szemében társa mosolyával. Titkon e pillanat mégis ünnepélyessé vált számára, hiszen sosem volt azelőtt semmije. Igazán most sem az, de elhiteti magával, hogy mégis. Még Rollen kellemetlenkedése is lepereg róla. Aztán visszazökken a valóságba, mostantól jöhetnek a váratlan meglepetések. A pénz az uzsorásnál, immár nincs közük egymáshoz. A kísérethez szegődik, lehetőség szerint nem túl nagy távolságot tartva Rollentől. Nem kívánja bántani, de ha valami balul üt ki, még mindig vele lehetne a leginkább sakkban tartani az embereit.*
*Tetszik neki az elegáns dokumentum, megérte várni rá. Persze nem épp ilyen körülmények között képzelte el a Sellőház átvételét, néhány perce még azt latolgatta, hogy melyik útvonalon mentik az életüket és mit használnak fedezéknek. Leginkább persze Rollenre gondolt, de még így is nagyon abszurdnak tűnt a dolog. Amikor a dokumentum véglegesen elkészül és Ralashoz kerül, a pénz súlyától pedig megszabadul, különös érzés lesz rajta úrrá.
~Hát megvan…~
Szinte felfoghatatlan számára. Ugyan egy ideje már igazgatják a helyet és sajátként kezelik, de most már tényleg az övék. Hivatalosan. És talán a fejüket is megtarthatják egy ideig. Bár résen kell lenniük, még inkább, mint eddig, főképp, ahogy haladnak előre a megálmodott úton. De most egy percre mégis úgy érzi, egy arasznyival a padló fölött lebeg. A váratlan öröm ott csillog a szemében társa mosolyával. Titkon e pillanat mégis ünnepélyessé vált számára, hiszen sosem volt azelőtt semmije. Igazán most sem az, de elhiteti magával, hogy mégis. Még Rollen kellemetlenkedése is lepereg róla. Aztán visszazökken a valóságba, mostantól jöhetnek a váratlan meglepetések. A pénz az uzsorásnál, immár nincs közük egymáshoz. A kísérethez szegődik, lehetőség szerint nem túl nagy távolságot tartva Rollentől. Nem kívánja bántani, de ha valami balul üt ki, még mindig vele lehetne a leginkább sakkban tartani az embereit.*
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-04 19:18:50
Üzenet elküldve: 2019-09-04 19:18:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
*Ralas természetesen mindent aláír, ellenben mindenben ragaszkodik ahhoz is, hogy Zammiriával mindezt közösen tegye. A Sellő, ha úgy tetszik gyermekük, fejlődőképes, tanulékony, befogadó és hatalmas. Csökönyös gyermek, de megéri a tanulópénz, s tekintve, hogy a gyermeknek ideális esetben van anyja és apja is, ezek bizony ők lennének, a többiek pedig a nevelésben segédkeznek, no meg a vigyázásban. Megnézi a pergament, s, miután természetesen Rollen is aláírta, függetlenül a díszes pecséttől, összetekeri és elteszi, ellenben nem tagad meg egy mosolyt Zammiriától, ha úgy tetszik zárásként. ~ Köszönöm! ~ Formázzák ajkai a lány felé. Bizony van ünnepelni való.
A búcsú megvolt, ahogyan a kölcsönös tiszteletkörök is, arca nem változik, talán egy kissé megkönnyebbültebb és fennköltebb, de nem engedi el magát. Gáláns mozdulattal mutat utat "vendégeiknek", s Dareld felvezetésével elhagyják a folyosót, majd kiléphetnek a fogadótérbe. Természetesen a tetoválttal, mint eddig is, csupán szemrevételezés szintjén foglalkozik, nem fogja beárnyékolni jókedvét.*
*Ralas természetesen mindent aláír, ellenben mindenben ragaszkodik ahhoz is, hogy Zammiriával mindezt közösen tegye. A Sellő, ha úgy tetszik gyermekük, fejlődőképes, tanulékony, befogadó és hatalmas. Csökönyös gyermek, de megéri a tanulópénz, s tekintve, hogy a gyermeknek ideális esetben van anyja és apja is, ezek bizony ők lennének, a többiek pedig a nevelésben segédkeznek, no meg a vigyázásban. Megnézi a pergament, s, miután természetesen Rollen is aláírta, függetlenül a díszes pecséttől, összetekeri és elteszi, ellenben nem tagad meg egy mosolyt Zammiriától, ha úgy tetszik zárásként. ~ Köszönöm! ~ Formázzák ajkai a lány felé. Bizony van ünnepelni való.
A búcsú megvolt, ahogyan a kölcsönös tiszteletkörök is, arca nem változik, talán egy kissé megkönnyebbültebb és fennköltebb, de nem engedi el magát. Gáláns mozdulattal mutat utat "vendégeiknek", s Dareld felvezetésével elhagyják a folyosót, majd kiléphetnek a fogadótérbe. Természetesen a tetoválttal, mint eddig is, csupán szemrevételezés szintjén foglalkozik, nem fogja beárnyékolni jókedvét.*
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-04 09:41:16
Üzenet elküldve: 2019-09-04 09:41:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Pinceátalakítás//
*Éppen végez a szétválogatással, mikor egy eddig ismeretlen alak lép be a pincébe. Ernuss futólag végigméri, úgy látja, egy fiatalabb emberrel van dolga.*
- Üdvözöllek! *viszonozza a köszönést.* Ernuss Kronee Drushreic.
*Gyorsan kiderül, hogy Darelldnek dolga fontosabb dolga akadt, esetleg megunta a munkát, és gyorsan küldött maga helyett mást.*
- Én csak tegnap délután óta vagyok itt, nem tőlem kellene kérdezned *tárja szét a karját, utalva arra, hogy ő is pont ugyan olyan zöldfülű, mint a másik. A vérúr szerint mindenki közös célja, hogy a jobbak döntsenek adott helyzetben, úgy tűnik, itt át kell vennie az irányítást.*
- De ha már magunkra maradtunk, szerint megoldjuk ketten is. Már szétválogattam a holmikat, kérlek segít a boroshordókat átvinni a boros pincébe. Utána... Van itt egy adag lom, ami semmire sem jó már, amíg kidobod, átviszem a szerszámraktárba azokat a dolgokat, amik oda valóak.
*Az biztos, hogy ez egyiküknek sem egy kör lesz, ám a lényeg, hogy haladjanak a munkával, és minél előbb használatba lehessen venni az edzőtermet.*
A hozzászólás írója (Ernuss Kronee Drushreic) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.04 10:03:06
*Éppen végez a szétválogatással, mikor egy eddig ismeretlen alak lép be a pincébe. Ernuss futólag végigméri, úgy látja, egy fiatalabb emberrel van dolga.*
- Üdvözöllek! *viszonozza a köszönést.* Ernuss Kronee Drushreic.
*Gyorsan kiderül, hogy Darelldnek dolga fontosabb dolga akadt, esetleg megunta a munkát, és gyorsan küldött maga helyett mást.*
- Én csak tegnap délután óta vagyok itt, nem tőlem kellene kérdezned *tárja szét a karját, utalva arra, hogy ő is pont ugyan olyan zöldfülű, mint a másik. A vérúr szerint mindenki közös célja, hogy a jobbak döntsenek adott helyzetben, úgy tűnik, itt át kell vennie az irányítást.*
- De ha már magunkra maradtunk, szerint megoldjuk ketten is. Már szétválogattam a holmikat, kérlek segít a boroshordókat átvinni a boros pincébe. Utána... Van itt egy adag lom, ami semmire sem jó már, amíg kidobod, átviszem a szerszámraktárba azokat a dolgokat, amik oda valóak.
*Az biztos, hogy ez egyiküknek sem egy kör lesz, ám a lényeg, hogy haladjanak a munkával, és minél előbb használatba lehessen venni az edzőtermet.*
A hozzászólás írója (Ernuss Kronee Drushreic) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.04 10:03:06
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-04 00:38:40
Üzenet elküldve: 2019-09-04 00:38:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
*Az irományok tökéletesen egyformák, mintha kalligráfus szerzetesek másolták volna őket, a pecsét pedig, amely a szalagon lóg, szemet gyönyörködtetően aprólékos és hibátlan. Hamisító legyen a talpán, amelyik lemásolásával megpróbálkozik és nem vall kudarcot.
Miközben Ralas az irodába megy, addig Zammiria ellenőrizheti a papírokat, de semmi kivetnivalót nem találhat rajta, tökéletesek.
Ha a visszatérő Ralas ragaszkodik az aláíráshoz Rollen részéről, a férfi lekicsinylő hangnemben válaszol.*
- A pecsét tökéletesen elegendő a befektetők részéről, olyan bizonyíték, amelyet a kikötőben mindenki ismer és jelentésének megfelelően kezel. *Mondja okítóan, de ha a férfi ragaszkodik hozzá, akkor odakanyarítja mindkét papírosra az aláírását.
Úgy tűnik, Rollennek mindegy, hogy ki nézi át a papírt, de Ralas aláírásához ragaszkodik, hisz az üzlet vele köttetett, ezért vele is kell megfejeződnie.
A láda viszont láthatóan alig érdekli, belepillant, amikor Zammiria kinyitja, de nem veszi át a mélységitől, hanem int az egyik fegyveresnek, az veszi magához az aranyakat rejtő ládát.*
- Minden bizonnyal. *Válaszolja Rollen érdekes hangsúllyal a sötételf lány és Ralas hálálkodására. Nem nagyon érintik meg a szavak, kicsit úgy látszik, mintha teher volna számára mindez.*
- Induljunk. *Int színpadiasan.
Darelld tovább figyelheti a kopasz, igző-mozgó férfit, de támadó szándékot nem tud felfedezni mozgásában. Valójában nem tudja sehova sorolni, olyan, mint egy rossz gyerek vagy egy harapós kutya. Senki sem tudhatja, mi lesz a következő tette. Néha halkan felvihog, nyíltan megbámul mindenkit, akit csak egy kicsit érdekesnek talál, de nehéz volna megmondni, mi alapján választ kiszemeltet.
Átfuthat Darelld agyán, hogy ha ő tőrt dob a kopasz hátába, mit kap majd ő a folyosó ajtajában álló két őrtől?
Az irományok gazdát cserélnek, egy marad Ralasnák, egy Rollennél, de azt is átadja a ládát tartó fegyveresnek. Nem kerülnek elő fegyverek, nem szállnak szitkok egymás felé, csak hűvös, puskaporos tárgyalás zajlott le, majd Rollen fordul is a fogadótérbe vezető kijárat felé.
Darelld léphet ki elsőként, a két őr követi, ők lépnek ki másodikként, majd jön a folyosón maradottak. Rollent előtt a tetovált homlokú lépked halkan nevetgélve, olykor a szája elé teszi a kezét, mintha vissza akarná fojtani nevetését, majd végül mind kiérnek a fogadótérbe, ha minden rendben halad.*
*Az irományok tökéletesen egyformák, mintha kalligráfus szerzetesek másolták volna őket, a pecsét pedig, amely a szalagon lóg, szemet gyönyörködtetően aprólékos és hibátlan. Hamisító legyen a talpán, amelyik lemásolásával megpróbálkozik és nem vall kudarcot.
Miközben Ralas az irodába megy, addig Zammiria ellenőrizheti a papírokat, de semmi kivetnivalót nem találhat rajta, tökéletesek.
Ha a visszatérő Ralas ragaszkodik az aláíráshoz Rollen részéről, a férfi lekicsinylő hangnemben válaszol.*
- A pecsét tökéletesen elegendő a befektetők részéről, olyan bizonyíték, amelyet a kikötőben mindenki ismer és jelentésének megfelelően kezel. *Mondja okítóan, de ha a férfi ragaszkodik hozzá, akkor odakanyarítja mindkét papírosra az aláírását.
Úgy tűnik, Rollennek mindegy, hogy ki nézi át a papírt, de Ralas aláírásához ragaszkodik, hisz az üzlet vele köttetett, ezért vele is kell megfejeződnie.
A láda viszont láthatóan alig érdekli, belepillant, amikor Zammiria kinyitja, de nem veszi át a mélységitől, hanem int az egyik fegyveresnek, az veszi magához az aranyakat rejtő ládát.*
- Minden bizonnyal. *Válaszolja Rollen érdekes hangsúllyal a sötételf lány és Ralas hálálkodására. Nem nagyon érintik meg a szavak, kicsit úgy látszik, mintha teher volna számára mindez.*
- Induljunk. *Int színpadiasan.
Darelld tovább figyelheti a kopasz, igző-mozgó férfit, de támadó szándékot nem tud felfedezni mozgásában. Valójában nem tudja sehova sorolni, olyan, mint egy rossz gyerek vagy egy harapós kutya. Senki sem tudhatja, mi lesz a következő tette. Néha halkan felvihog, nyíltan megbámul mindenkit, akit csak egy kicsit érdekesnek talál, de nehéz volna megmondni, mi alapján választ kiszemeltet.
Átfuthat Darelld agyán, hogy ha ő tőrt dob a kopasz hátába, mit kap majd ő a folyosó ajtajában álló két őrtől?
Az irományok gazdát cserélnek, egy marad Ralasnák, egy Rollennél, de azt is átadja a ládát tartó fegyveresnek. Nem kerülnek elő fegyverek, nem szállnak szitkok egymás felé, csak hűvös, puskaporos tárgyalás zajlott le, majd Rollen fordul is a fogadótérbe vezető kijárat felé.
Darelld léphet ki elsőként, a két őr követi, ők lépnek ki másodikként, majd jön a folyosón maradottak. Rollent előtt a tetovált homlokú lépked halkan nevetgélve, olykor a szája elé teszi a kezét, mintha vissza akarná fojtani nevetését, majd végül mind kiérnek a fogadótérbe, ha minden rendben halad.*
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-03 21:45:16
Üzenet elküldve: 2019-09-03 21:45:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Pinceátalakítás//
* Az útmutatást követve indul el a pince felé. Gond nélkül megtalálja a helyet, ahol már folyik a munka. Ahogy látja két kupacba gyűjtötték a holmikat. Az egyik a szemét a másik meg a még használható cuccok. Belép és keresi azt, aki kiadja számára a feladatokat. Ha összetalálkozik valakivel, akkor gyorsan bemutatkozik neki.*
– Üdv! Wrexan Glunsz vagyok, az új alkalmazott. Vagyis az leszek, ha minden igaz. Mit kéne csinálnom? * Közben igyekezni fog, hogy ne a legbárgyúbb fejet vágja.*
* Az útmutatást követve indul el a pince felé. Gond nélkül megtalálja a helyet, ahol már folyik a munka. Ahogy látja két kupacba gyűjtötték a holmikat. Az egyik a szemét a másik meg a még használható cuccok. Belép és keresi azt, aki kiadja számára a feladatokat. Ha összetalálkozik valakivel, akkor gyorsan bemutatkozik neki.*
– Üdv! Wrexan Glunsz vagyok, az új alkalmazott. Vagyis az leszek, ha minden igaz. Mit kéne csinálnom? * Közben igyekezni fog, hogy ne a legbárgyúbb fejet vágja.*
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-03 12:07:25
Üzenet elküldve: 2019-09-03 12:07:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Pinceátalakítás//
- Nem, nem azt.
*Ernussban átfut az az egyszerű gondolat, hogy nem jól fejezi ki magát. Eddig minden második mondatát félreértették. Többet kellene beszélgetnie másokkal, hogy hatékonyabbá váljon a kommunikációja? Ezt meg fogja figyelni.*
- A tudásra értettem.
*Nem fog senkit sem akarata ellenére kimozdítani a számára kényelmes zónából. Kivéve persze, ha egy tanítványról van szó, ám Ernussnak nincs tanítvány, így az egész lényegtelenné válik. Ha tudást kap valakitől (vagy valakiktől), még akkor is, ha ez nem is közvetve történik, viszonozni fogja a dolgot.
Darelld közben elmegy, Ernuss bólint, majd folytatja a munkát egymaga. Egyszer megáll, hogy igyon egy kis vizet, aztán visszatér ugyan oda. Közben megtörténik a válogatás, a hasznos dolgok és a szemét szépen lassan két különálló kupaccá válik.*
- Nem, nem azt.
*Ernussban átfut az az egyszerű gondolat, hogy nem jól fejezi ki magát. Eddig minden második mondatát félreértették. Többet kellene beszélgetnie másokkal, hogy hatékonyabbá váljon a kommunikációja? Ezt meg fogja figyelni.*
- A tudásra értettem.
*Nem fog senkit sem akarata ellenére kimozdítani a számára kényelmes zónából. Kivéve persze, ha egy tanítványról van szó, ám Ernussnak nincs tanítvány, így az egész lényegtelenné válik. Ha tudást kap valakitől (vagy valakiktől), még akkor is, ha ez nem is közvetve történik, viszonozni fogja a dolgot.
Darelld közben elmegy, Ernuss bólint, majd folytatja a munkát egymaga. Egyszer megáll, hogy igyon egy kis vizet, aztán visszatér ugyan oda. Közben megtörténik a válogatás, a hasznos dolgok és a szemét szépen lassan két különálló kupaccá válik.*
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-01 21:33:49
Üzenet elküldve: 2019-09-01 21:33:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
// Konyha //
* Engedelmesen követi Darelldet a konyhába. Örül neki, hogy végre megtömheti a gyomrát, mert kezd éhes lenni. Az edzőterem kerül szóba menet közben. Gyorsan be kell fejezni és ehhez szükség van a fiúra is. Neki ez csak jó, mert lesz munkája. Már éppen nyitná a száját, hogy válaszoljon, mikor Darelld megállítja. Wrexan nem látja mi történik, de valami fontos lehet, ha arra kérik, hogy ne menjen arra. A konyhába lépnek és ott bemutatják a dolgozóknak. Ezután meglapogatják a vállát és a férfi távozik. A fiú marad a konyhai alkalmazottakkal.*
– Üdv! Wrexan Glunsz vagyok! Örvendek!* Mutatkozik be a bent lévőknek. Remek illatok szálnak mindenfelé. A bent lévők is bemutatkoznak neki, majd a szakácsnő felé intézi a legfontosabb kérdést.*
– Mit szeretnél enni?
– Nekem mindegy nem vagyok válogatós. Inkább odabíznám ezt a dolgot.
– Jól van lelkem, mindjárt kapsz, akkor valami finomat meglásd!* Mondja neki a szakácsné és elkezd valamit kiszedni neki. Az egyik konyhalány nemsokára kihoz neki egy tálcát. Rámosolyog és leteszi elé. A fiú megköszöni és aztán szemügyre veszi az ételt. Egy tál gőzölgő húsleves és másodiknak egy szép nagy darab sült hal, krumplival és majonézzel. Egy kis tányéron még talál valamiféle süteményt is. Neki is esik az ételnek. Még életében nem evett ilyen jót. Ez szinte úri ételnek számít nála. A húsleves valami isteni és a hal is pazar. A sütemény meg egyenesen a mennyekbe repíti. Az utolsó morzsáig megeszik mindent. Úgy jól lakot, mint még soha. Kap még egy pohár gyümölcslevet is amivel leöblítheti az egészet. Kiviszi az üres tányért és megköszöni a finom ételt. Közben bele bonyolódnak egy kis beszélgetésbe. A szokásos kérdések hangzanak el. Honnan jött és mit dolgozott. Milyen az élet arrafelé, meg ilyesmi. Aztán a fiú is érdeklődik róluk, így gyorsan telik az idő. Wrexan észbe is kap, hogy menni kéne dolgozni. Megkérdezi, hogy a pincét merre találja és elköszön.*
* Engedelmesen követi Darelldet a konyhába. Örül neki, hogy végre megtömheti a gyomrát, mert kezd éhes lenni. Az edzőterem kerül szóba menet közben. Gyorsan be kell fejezni és ehhez szükség van a fiúra is. Neki ez csak jó, mert lesz munkája. Már éppen nyitná a száját, hogy válaszoljon, mikor Darelld megállítja. Wrexan nem látja mi történik, de valami fontos lehet, ha arra kérik, hogy ne menjen arra. A konyhába lépnek és ott bemutatják a dolgozóknak. Ezután meglapogatják a vállát és a férfi távozik. A fiú marad a konyhai alkalmazottakkal.*
– Üdv! Wrexan Glunsz vagyok! Örvendek!* Mutatkozik be a bent lévőknek. Remek illatok szálnak mindenfelé. A bent lévők is bemutatkoznak neki, majd a szakácsnő felé intézi a legfontosabb kérdést.*
– Mit szeretnél enni?
– Nekem mindegy nem vagyok válogatós. Inkább odabíznám ezt a dolgot.
– Jól van lelkem, mindjárt kapsz, akkor valami finomat meglásd!* Mondja neki a szakácsné és elkezd valamit kiszedni neki. Az egyik konyhalány nemsokára kihoz neki egy tálcát. Rámosolyog és leteszi elé. A fiú megköszöni és aztán szemügyre veszi az ételt. Egy tál gőzölgő húsleves és másodiknak egy szép nagy darab sült hal, krumplival és majonézzel. Egy kis tányéron még talál valamiféle süteményt is. Neki is esik az ételnek. Még életében nem evett ilyen jót. Ez szinte úri ételnek számít nála. A húsleves valami isteni és a hal is pazar. A sütemény meg egyenesen a mennyekbe repíti. Az utolsó morzsáig megeszik mindent. Úgy jól lakot, mint még soha. Kap még egy pohár gyümölcslevet is amivel leöblítheti az egészet. Kiviszi az üres tányért és megköszöni a finom ételt. Közben bele bonyolódnak egy kis beszélgetésbe. A szokásos kérdések hangzanak el. Honnan jött és mit dolgozott. Milyen az élet arrafelé, meg ilyesmi. Aztán a fiú is érdeklődik róluk, így gyorsan telik az idő. Wrexan észbe is kap, hogy menni kéne dolgozni. Megkérdezi, hogy a pincét merre találja és elköszön.*
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-01 20:37:06
Üzenet elküldve: 2019-09-01 20:37:06
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
*Úgy lesz ahogyan kérték, s talán gondolatban még tovább is gondolja. Nem tervez harapófogót kialakítani, így elhelyezkedése sem lesz továbbra sem fenyegető, persze, az izgága figura és az övén táncoló keze neki is feltűnik. Látott már ilyet, sokan nem bírnak magukkal, élvezik a harcot, a szenvedést, a vér látványát, lehet a kopasz is ilyen, ki tudja? Egyszerű állásba helyezkedik, kívülről láthatóan várakozó állásponton.*
- Úgy lesz, uram. Ez csak természetes, Zammiria kisasszony! *Bólint azért és ismét megmutatja magát, hangja lágyan száll a csapat felett, s éri el célpontját. Nem kíván sem rejtőzködni, sem rejtetten mozdulni, dobókései úgyis kéznél vannak, ilyen távolságból pont elég gyors és elég precíz ahhoz, hogy legalább kettővel elbánjon. A felállás véleménye szerint jó, de a felkészültségtől eltekintve (mely minden pillanatban a sajátja) egyebet nem cselekszik, egészen addig, míg ismét meg nem szólítják, vagy természetesen, ha a köztes időben nem történik valami. Ha, a kopasz nem bír magával és támadó mozdulatot tesz, mely egyértelmű, s úgy ítéli meg, gondolkodás nélkül hajítja hátába az egyik tőrét. Ha végeznek ismét bólint, majd előzékenyen a fal mellé áll, s megvárja, míg a csapat legalább körülbelül mellé ér. A szolgálati terület fogadótérbe vezető ajtaján, előbb kipillant, majd kilép rajta, az ellenséges "őrszemeknek" némán biccentve, hogy minden rendben, majd bevárja a csapatot. Nem tudja, hogy ez már a búcsú ideje-e, ha igen, tiszteletteljesen megejti, ha nem, vár a további utasításra.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.09.01 21:14:36, a következő indokkal:
Kérésre.
*Úgy lesz ahogyan kérték, s talán gondolatban még tovább is gondolja. Nem tervez harapófogót kialakítani, így elhelyezkedése sem lesz továbbra sem fenyegető, persze, az izgága figura és az övén táncoló keze neki is feltűnik. Látott már ilyet, sokan nem bírnak magukkal, élvezik a harcot, a szenvedést, a vér látványát, lehet a kopasz is ilyen, ki tudja? Egyszerű állásba helyezkedik, kívülről láthatóan várakozó állásponton.*
- Úgy lesz, uram. Ez csak természetes, Zammiria kisasszony! *Bólint azért és ismét megmutatja magát, hangja lágyan száll a csapat felett, s éri el célpontját. Nem kíván sem rejtőzködni, sem rejtetten mozdulni, dobókései úgyis kéznél vannak, ilyen távolságból pont elég gyors és elég precíz ahhoz, hogy legalább kettővel elbánjon. A felállás véleménye szerint jó, de a felkészültségtől eltekintve (mely minden pillanatban a sajátja) egyebet nem cselekszik, egészen addig, míg ismét meg nem szólítják, vagy természetesen, ha a köztes időben nem történik valami. Ha, a kopasz nem bír magával és támadó mozdulatot tesz, mely egyértelmű, s úgy ítéli meg, gondolkodás nélkül hajítja hátába az egyik tőrét. Ha végeznek ismét bólint, majd előzékenyen a fal mellé áll, s megvárja, míg a csapat legalább körülbelül mellé ér. A szolgálati terület fogadótérbe vezető ajtaján, előbb kipillant, majd kilép rajta, az ellenséges "őrszemeknek" némán biccentve, hogy minden rendben, majd bevárja a csapatot. Nem tudja, hogy ez már a búcsú ideje-e, ha igen, tiszteletteljesen megejti, ha nem, vár a további utasításra.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.09.01 21:14:36, a következő indokkal:
Kérésre.
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-01 20:09:29
Üzenet elküldve: 2019-09-01 20:09:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
*Az ajtót kinyitja számukra. Elengedi a füle mellett az unott megjegyzést Rollen részéről, jobb dolga is van annál, hogy kicsinyes játékokban vegyen részt. Bár konfliktus esetén szinte semmi esély nem játszik az oldalukon, és következményei minden munkájukat tönkre tenné, azért a folyosón várakozást kihasználja a felállás elemzésére. Soha nem lehet tudni, mikor fordulnak egyet az események. Az már most látszik, hogy csak egy dobásuk lenne, és az is csak akkor, ha elég gyorsak. Darelld megjelenése egy kicsit javít a helyzeten, de jobban örült volna, ha nem egymaga érkezik, hanem legalább Ernuss vele jön.*
- Köszönjük, Darelld. Mindjárt végzünk.
*Nem hagyja provokálni magát a csúfos mosollyal sem, ahogy azt is kicsinyes időhúzásnak érzi, hogy Ralasnak adja az okmányt, nem neki. Kivéve, ha a másik esetleg az ő kezébe kerül, amennyiben nem tartja magánál Rollen. Ha ki kell várnia, hogy társa megossza vele az okmány tartalmát, akkor nagyon nehezen áll ellen, hogy az égre emelje a tekintetét, és amint a kezébe kapja, kényelmesen, alaposan átolvassa. Még ha szigorúan véve Ralas is az ügyfél, ez az ő pénze is, nem fogja hagyni, hogy ellenőrzése nélkül adják ki a kezükből. A ládikát is elfogadja, annak tetején tulajdonképpen az aláírást is meg lehet ejteni.*
- Természetesen, kedves Ralas.
*Szól lágyan, mosolyogva, ők egymás irányában mutatott gesztusaikból merítik erejüket ebben a kényes szituációban, mely sokkal örömtelibb is lehetne. Az aláírásra is hajlandó, bár ez is csak szimbolikus jelentőségű, ám hálás érte. Érti a törekvést.*
- Megtisztelsz.
*Ha a papírok rendben vannak, amiről legalább egy előzetes átolvasás során meg akar győződni, akkor a ládát átengedi. Addig viszont nem adja ki a kezéből, legfeljebb megtekintésre kinyitja, ha ellenőrizni kívánják az összeget. Önkéntelenül elmosolyodik a gratuláláson. Bosszúságot érez ki belőle, ennek ellenére nem kifejezetten kárörvendő a mosolya.*
- Nagyon köszönjük. Reméljük, máskor is lesz szerencsénk.
*Ha minden különösebb zökkenő nélkül történik, akkor részéről sincs akadálya, hogy kivonuljanak, előzékeny kézmozdulattal indulva kíséri Rollent, ha teheti.*
*Az ajtót kinyitja számukra. Elengedi a füle mellett az unott megjegyzést Rollen részéről, jobb dolga is van annál, hogy kicsinyes játékokban vegyen részt. Bár konfliktus esetén szinte semmi esély nem játszik az oldalukon, és következményei minden munkájukat tönkre tenné, azért a folyosón várakozást kihasználja a felállás elemzésére. Soha nem lehet tudni, mikor fordulnak egyet az események. Az már most látszik, hogy csak egy dobásuk lenne, és az is csak akkor, ha elég gyorsak. Darelld megjelenése egy kicsit javít a helyzeten, de jobban örült volna, ha nem egymaga érkezik, hanem legalább Ernuss vele jön.*
- Köszönjük, Darelld. Mindjárt végzünk.
*Nem hagyja provokálni magát a csúfos mosollyal sem, ahogy azt is kicsinyes időhúzásnak érzi, hogy Ralasnak adja az okmányt, nem neki. Kivéve, ha a másik esetleg az ő kezébe kerül, amennyiben nem tartja magánál Rollen. Ha ki kell várnia, hogy társa megossza vele az okmány tartalmát, akkor nagyon nehezen áll ellen, hogy az égre emelje a tekintetét, és amint a kezébe kapja, kényelmesen, alaposan átolvassa. Még ha szigorúan véve Ralas is az ügyfél, ez az ő pénze is, nem fogja hagyni, hogy ellenőrzése nélkül adják ki a kezükből. A ládikát is elfogadja, annak tetején tulajdonképpen az aláírást is meg lehet ejteni.*
- Természetesen, kedves Ralas.
*Szól lágyan, mosolyogva, ők egymás irányában mutatott gesztusaikból merítik erejüket ebben a kényes szituációban, mely sokkal örömtelibb is lehetne. Az aláírásra is hajlandó, bár ez is csak szimbolikus jelentőségű, ám hálás érte. Érti a törekvést.*
- Megtisztelsz.
*Ha a papírok rendben vannak, amiről legalább egy előzetes átolvasás során meg akar győződni, akkor a ládát átengedi. Addig viszont nem adja ki a kezéből, legfeljebb megtekintésre kinyitja, ha ellenőrizni kívánják az összeget. Önkéntelenül elmosolyodik a gratuláláson. Bosszúságot érez ki belőle, ennek ellenére nem kifejezetten kárörvendő a mosolya.*
- Nagyon köszönjük. Reméljük, máskor is lesz szerencsénk.
*Ha minden különösebb zökkenő nélkül történik, akkor részéről sincs akadálya, hogy kivonuljanak, előzékeny kézmozdulattal indulva kíséri Rollent, ha teheti.*
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-01 16:21:18
Üzenet elküldve: 2019-09-01 16:21:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
*Bólint Zammiria szavaira, majd, amennyiben az ajtót kinyitják, előresiet. Időközben hallja meg Dareldd szavait, amire meglepetten kapja fel a fejét.*
- Maradj csak ott hátul, Darelld, tökéletesen boldogulunk, köszönöm. *Mosolyodik el. Döntésének három oka van. Felesleges a katonát berángatni a sűrűbe. Másodszor pedig Rollen látszólag szintén az üzlettel van inkább elfoglalva, ennyi betyárbecsületet, függetlenül mostani viselkedésétől, melyre egy arcizmát sem pazarolja szándékosan. Harmadszor, a kígyónyelvű viselkedése nem normális, akár egy meggyújtott kanóc, melynek vége puskaporra teli hordóban végződik. Nem nyugodt miatta, de tekintetével Darelldnek nem jelez, pontosan tudja, hogy mi a dolga.*
- Akkor essünk, kedves Rollen. *mondja semleges arccal, majd félmosollyal fordul a lány felé.* Köszönöm, Zammiria. *mondja, mikor az kinyitja az ajtót. Addig a lány át tudja nézni a dokumentumokat. Az irodába lépve tudja, hol van az arany, megfogja a ládikát, mely a kölcsön összegét tartalmazza és kihozza, a szükséges irónnal és a Sellőház pecsétjével együtt. Kilépve, kezében kinyitja, hogy látszódjon tartalma, majd a mellette álló Zamnak adja a ládikát.*
- Átadnád, kérlek? *Mosolyog őszintén. Sok munkájuk volt benne, úgy a lánynak, ahogy Ralasnak is. Szeretné, ha ő zárná le, ha már Ralas kezdte el, titokban, így érzi illőnek. Kezét nyújtja Rollen papírjai felé, átveszi a saját példányát, lepecsételi és aláírja, ugyanígy tesz a másikkal is, ha lehetséges, majd Zammiriának is átadja mindkettőt, hogy ő is lássa el szignójával.*
- Lennél a tanúm, kérlek. *Szélesedik a mosoly, egy pillanatra.
Majd ellenőrzi, hogy Rollen is aláírta-e, ha nem, megvárja, míg megteszi, legalábbis megkéri rá. Persze, ha előtte ezt Zammiria ellenőrizte már, akkor a mozdulat felesleges.*
- Nos... azt hiszem, ha megfelelőnek találja, ami a ládában van, márpedig miért ne lenne így, akkor talán végeztünk is. A körülmények ellenére köszönünk mindent! Sokat segített. *Nem gunyoros, az sem foglalkoztatja, ha csupán egy nevetést kap vissza. Tényleg köszöni. Elindultak az úton, ki tudja, lehet, hogy még találkozni is fognak. Zammiria mellé áll, testtartása laza, bár jól tudja, hogy kritikus ponton állnak jelenleg és a kopasz viselkedése sem nyugtatja meg.*
- Darelld, megtennéd, hogy kikíséred az urakat? Természetesen mi is megyünk! *Mosolyodik el, s szól át Rollen és a két katona felett. Ha ugyanúgy mennek kifelé, a kopasz kerül eléjük, nem félti Zammiriát. Ha nem, hát Darelldhez kerül, de attól sem tart, hogy a marcona férfi ne tudná megvédeni magát.*
*Bólint Zammiria szavaira, majd, amennyiben az ajtót kinyitják, előresiet. Időközben hallja meg Dareldd szavait, amire meglepetten kapja fel a fejét.*
- Maradj csak ott hátul, Darelld, tökéletesen boldogulunk, köszönöm. *Mosolyodik el. Döntésének három oka van. Felesleges a katonát berángatni a sűrűbe. Másodszor pedig Rollen látszólag szintén az üzlettel van inkább elfoglalva, ennyi betyárbecsületet, függetlenül mostani viselkedésétől, melyre egy arcizmát sem pazarolja szándékosan. Harmadszor, a kígyónyelvű viselkedése nem normális, akár egy meggyújtott kanóc, melynek vége puskaporra teli hordóban végződik. Nem nyugodt miatta, de tekintetével Darelldnek nem jelez, pontosan tudja, hogy mi a dolga.*
- Akkor essünk, kedves Rollen. *mondja semleges arccal, majd félmosollyal fordul a lány felé.* Köszönöm, Zammiria. *mondja, mikor az kinyitja az ajtót. Addig a lány át tudja nézni a dokumentumokat. Az irodába lépve tudja, hol van az arany, megfogja a ládikát, mely a kölcsön összegét tartalmazza és kihozza, a szükséges irónnal és a Sellőház pecsétjével együtt. Kilépve, kezében kinyitja, hogy látszódjon tartalma, majd a mellette álló Zamnak adja a ládikát.*
- Átadnád, kérlek? *Mosolyog őszintén. Sok munkájuk volt benne, úgy a lánynak, ahogy Ralasnak is. Szeretné, ha ő zárná le, ha már Ralas kezdte el, titokban, így érzi illőnek. Kezét nyújtja Rollen papírjai felé, átveszi a saját példányát, lepecsételi és aláírja, ugyanígy tesz a másikkal is, ha lehetséges, majd Zammiriának is átadja mindkettőt, hogy ő is lássa el szignójával.*
- Lennél a tanúm, kérlek. *Szélesedik a mosoly, egy pillanatra.
Majd ellenőrzi, hogy Rollen is aláírta-e, ha nem, megvárja, míg megteszi, legalábbis megkéri rá. Persze, ha előtte ezt Zammiria ellenőrizte már, akkor a mozdulat felesleges.*
- Nos... azt hiszem, ha megfelelőnek találja, ami a ládában van, márpedig miért ne lenne így, akkor talán végeztünk is. A körülmények ellenére köszönünk mindent! Sokat segített. *Nem gunyoros, az sem foglalkoztatja, ha csupán egy nevetést kap vissza. Tényleg köszöni. Elindultak az úton, ki tudja, lehet, hogy még találkozni is fognak. Zammiria mellé áll, testtartása laza, bár jól tudja, hogy kritikus ponton állnak jelenleg és a kopasz viselkedése sem nyugtatja meg.*
- Darelld, megtennéd, hogy kikíséred az urakat? Természetesen mi is megyünk! *Mosolyodik el, s szól át Rollen és a két katona felett. Ha ugyanúgy mennek kifelé, a kopasz kerül eléjük, nem félti Zammiriát. Ha nem, hát Darelldhez kerül, de attól sem tart, hogy a marcona férfi ne tudná megvédeni magát.*
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-09-01 15:31:43
Üzenet elküldve: 2019-09-01 15:31:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
*Ismerhetik már Rollent, olyan, amilyennek éppen lennie kell. Ha kell és az üzlet úgy kívánja, nyájas és méztől csöpögő, ha kell barátságos és megértő, de ha kell arrogáns és lekezelő. De azt nem lehet elvitatni tőle, hogy mindig tudja, melyik arcát húzza elő. Ha annyi fegyveres és támogató volna Ralas mögött, mint az uzsorás mögött, lehet, hogy ő is megengedné magának e luxust.
A fegyveresek mind fegyelmezettek, egyedül a kígyónyelvű nem tud uralkodni magán, bár úgy tűnik, nem is akar és ezzel Rollen kitűnően megelégszik. Nem szól rá, nem néz rá csúnyán, egyszerűen úgy tesz, mintha ez a kopasz részéről tökéletesen elfogadott viselkedés volna.
Ralas előre engedi Rollent a folyosón, előtte Zammiria megy, aki a vezető szerepét vállalta magára a már ismert irodáig. A sodronyingbe öltözött fegyvereseket nem érdekli, hogy a házigazda Rollen után lép, csak a kopasz torpan meg és néz izzó szemekkel Ralas tarkójára. Ezt a folyosón megjelenő Darelld jól láthatja, de inzultusra nem kerül sor. A tetovált homlokú csak billen egyet a sarkáról a lábujjhegyeire, ahogy megtorpan és már indul is tovább a katonák mögött furcsa, szökellő léptekkel.*
- Legyünk túl rajta gyorsan, ha kérhetem. *Nyávogja Rollen az ajtóhoz érve, amikor Ralas felajánlja, hogy kihozza az aranyat. Még egy ásítást is elnyom, amelyet úriasan kesztyűs kézfejével takar el.
Zammiria elkönyvelhet egy apró győzelmet Rollen felett, amikor az nem reagál kedvenc italának elfogadására. Meglehet, van olyan nyerészkedő és kicsinyes, hogy nem utasítana vissza egy üveggel a kedvenc rumjából. Akkor sem, ha egy mélységi adja.
Az irodánál a sötételf is a gyors lezárást támogatja, kérdésére csúfos mosollyal válaszol Rollen.*
- Minden papírt elintéztem. *Mondja, mintha ez magától értetődő volna, majd csettint az ujjával és az egyik fegyveres két, tenyérnyi széles tekercset húz elő a köpenye zsebéből és átadja neki.*
- Ezen tanúsítványok igazolják, hogy a Ralas Drayte, mint kölcsönkérvényezőnek semmiféle anyagi vagy egyéb tartozása nincs a befektetők felé. A kölcsönt visszafizette, így az előző szerződésben foglalt biztosítékok érvényüket vesztik. *Mondja, mintha könyvből olvasná és az egyiket Ralasnak nyújtja. Ha a férfi kitekeri a nem túl hosszú, két végén acélkupakkal lezárt tekercset, akkor valóban ezt olvashatja. Aláírás nincs rajta, csak egy viaszpecsét, amely egy lila szalagon lóg és melyet a tekercs belseje rejtett.*
- Ide kérek egy aláírást és pecsétet. *Mutat a jelölt helyre.*
- Gratulálok. *Szidni is szebben szoktak, ahogy artikulálja a szót.
A közben megjelenő Darelld-re csak egy pillantást pazarol, szinte észre sem vehető biccentéssel fogadja a köszöntést. Úgy tűnhet, elfelejtette már a kis affért kettőjük között, amely legutóbbi látogatásuk alkalmával esett meg viharos távozása közben.
Már csak az arany átadása várat magára. A kígyófejű közben hozza a formáját, mintha nem tudna egy helyben megállni, hintázik a sarkán, tekintete ide-oda jár, ujjai különös táncot járnak az oldala mellett, mintha valami figyelemzavarral küszködne.*
*Ismerhetik már Rollent, olyan, amilyennek éppen lennie kell. Ha kell és az üzlet úgy kívánja, nyájas és méztől csöpögő, ha kell barátságos és megértő, de ha kell arrogáns és lekezelő. De azt nem lehet elvitatni tőle, hogy mindig tudja, melyik arcát húzza elő. Ha annyi fegyveres és támogató volna Ralas mögött, mint az uzsorás mögött, lehet, hogy ő is megengedné magának e luxust.
A fegyveresek mind fegyelmezettek, egyedül a kígyónyelvű nem tud uralkodni magán, bár úgy tűnik, nem is akar és ezzel Rollen kitűnően megelégszik. Nem szól rá, nem néz rá csúnyán, egyszerűen úgy tesz, mintha ez a kopasz részéről tökéletesen elfogadott viselkedés volna.
Ralas előre engedi Rollent a folyosón, előtte Zammiria megy, aki a vezető szerepét vállalta magára a már ismert irodáig. A sodronyingbe öltözött fegyvereseket nem érdekli, hogy a házigazda Rollen után lép, csak a kopasz torpan meg és néz izzó szemekkel Ralas tarkójára. Ezt a folyosón megjelenő Darelld jól láthatja, de inzultusra nem kerül sor. A tetovált homlokú csak billen egyet a sarkáról a lábujjhegyeire, ahogy megtorpan és már indul is tovább a katonák mögött furcsa, szökellő léptekkel.*
- Legyünk túl rajta gyorsan, ha kérhetem. *Nyávogja Rollen az ajtóhoz érve, amikor Ralas felajánlja, hogy kihozza az aranyat. Még egy ásítást is elnyom, amelyet úriasan kesztyűs kézfejével takar el.
Zammiria elkönyvelhet egy apró győzelmet Rollen felett, amikor az nem reagál kedvenc italának elfogadására. Meglehet, van olyan nyerészkedő és kicsinyes, hogy nem utasítana vissza egy üveggel a kedvenc rumjából. Akkor sem, ha egy mélységi adja.
Az irodánál a sötételf is a gyors lezárást támogatja, kérdésére csúfos mosollyal válaszol Rollen.*
- Minden papírt elintéztem. *Mondja, mintha ez magától értetődő volna, majd csettint az ujjával és az egyik fegyveres két, tenyérnyi széles tekercset húz elő a köpenye zsebéből és átadja neki.*
- Ezen tanúsítványok igazolják, hogy a Ralas Drayte, mint kölcsönkérvényezőnek semmiféle anyagi vagy egyéb tartozása nincs a befektetők felé. A kölcsönt visszafizette, így az előző szerződésben foglalt biztosítékok érvényüket vesztik. *Mondja, mintha könyvből olvasná és az egyiket Ralasnak nyújtja. Ha a férfi kitekeri a nem túl hosszú, két végén acélkupakkal lezárt tekercset, akkor valóban ezt olvashatja. Aláírás nincs rajta, csak egy viaszpecsét, amely egy lila szalagon lóg és melyet a tekercs belseje rejtett.*
- Ide kérek egy aláírást és pecsétet. *Mutat a jelölt helyre.*
- Gratulálok. *Szidni is szebben szoktak, ahogy artikulálja a szót.
A közben megjelenő Darelld-re csak egy pillantást pazarol, szinte észre sem vehető biccentéssel fogadja a köszöntést. Úgy tűnhet, elfelejtette már a kis affért kettőjük között, amely legutóbbi látogatásuk alkalmával esett meg viharos távozása közben.
Már csak az arany átadása várat magára. A kígyófejű közben hozza a formáját, mintha nem tudna egy helyben megállni, hintázik a sarkán, tekintete ide-oda jár, ujjai különös táncot járnak az oldala mellett, mintha valami figyelemzavarral küszködne.*
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-31 20:40:04
Üzenet elküldve: 2019-08-31 20:40:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Wrexan//
*Amíg Wrexan végez a kézmosással türelmesen vár, majd, ha megérkezik, a hátsó bejárat felé int.*
- Gyere, előbb egyél, aztán a pincében folytatjuk. *Mondja, majd elindul, feltételezve, hogy Wrexan követi.*
- A konyhán fogok szólni, hogy bármikor, amikor ételért jelentkezel, akkor adhatnak neked, mert a vezetés alkalmazásában állsz, emellett a jó munkát díjaznunk kell. *Halvány mosoly suhan át ajkán, persze csak az a Darelldféle, semmit több.*
- Az edzőtermet gyorsan kell befejeznünk, mert további feladatok is várnak. A vezetésnek számos terve van, ami kapcsán kapóra jön, hogy jelentkeztél. *Elégedett, s ezt nem is palástolja. A kölyök ugyan ágrólszakadt, de becsületesnek és dolgosnak látszik, csak akkor beszél, amikor szükséges és a lényeget mondja. Pontosan ilyen munkaerőre van véleménye szerint szükségük, persze ezt nem az ő tisztje eldönteni. Megáll, mert hangokat hall, s nem is egyet.*
- Itt várj, Wrexan, kérlek! *A fordulónál kipillant, s észleli a katonákat, valamint az elhaladó vezetőket. ~ Rollen. ~ Feszül meg egy pillanatra az ajka. ~ Előbb a kölyök. ~ *
- Erre megyünk. *Egy hirtelen irányváltással a konyhába lép, melynek bejárata elkerüli Ralaszékat. A konyhába lépve a személyzetnek szól.*
- Adjatok, Wrexannak enni, inni. Innentől kezdve, bármikor, mikor kér. Alkalmazott. Ismerkedjetek meg vele. *Wrexan több alkalmazottat is láthat. Konyhai kisegítők, legalább hárman, mosogató fiú, konyhalány és legalább egy szakácsasszony, a szokásos kötényes, hajfedős kivitelben.*
- Most maradj itt és egyél, utána a pincébe mehetsz, ha végeztél és ismerkedj meg Ernussal, aki lent dolgozik. Az irodák felé kérlek ne menj, ott most van egy kis dolgom. *Ismét egy mosoly, majd ha tudja meglapogatja a derék ifjú vállát.*
- Jó étvágyat! *Mondja és a folyosó irányába tér vissza, Zammiria irodája felé.*
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
//Ralas, Zammiria, Darelld, Rollen//
*Lassan lépked és teljesen higgadtan, fegyvereit nem veszi elő, tekintve, hogy a csapat tovább haladt már, így elvileg pont a két páncélos és a kígyónyelvű mögött ér oda, akik előtte haladnak Ralasszal és Zammiriával. Néma csendben áll meg a folyosón, jó néhány lépéssel a társaság mögött, aztán torkát megköszörülve szólal meg.*
- Uram! Zammiria kiasasszony! Segíthetek valamiben? *Kérdezi a folyosó közepén megállva, karba font kézzel, ezzel gyakorlatilag elállva a visszatérő utat. Hangját mindenki hallhatja, csak érkezése lehetett esetleg rejtett, ha nem figyeltek, de nem kíván sem meglepetést okozni, sem fenyegető mozdulatot tenni, ezt bizonyítja a kara font kéz is és az érdektelen hangszín, mely csupán feladatért érdeklődik. Rollen ha rápillant fejét meghajtva biccent neki.*
- Öröm ismét látni a Sellőházban, kedves Rollen úr! *Alig láthatóan megrándul szája széle.*
*Amíg Wrexan végez a kézmosással türelmesen vár, majd, ha megérkezik, a hátsó bejárat felé int.*
- Gyere, előbb egyél, aztán a pincében folytatjuk. *Mondja, majd elindul, feltételezve, hogy Wrexan követi.*
- A konyhán fogok szólni, hogy bármikor, amikor ételért jelentkezel, akkor adhatnak neked, mert a vezetés alkalmazásában állsz, emellett a jó munkát díjaznunk kell. *Halvány mosoly suhan át ajkán, persze csak az a Darelldféle, semmit több.*
- Az edzőtermet gyorsan kell befejeznünk, mert további feladatok is várnak. A vezetésnek számos terve van, ami kapcsán kapóra jön, hogy jelentkeztél. *Elégedett, s ezt nem is palástolja. A kölyök ugyan ágrólszakadt, de becsületesnek és dolgosnak látszik, csak akkor beszél, amikor szükséges és a lényeget mondja. Pontosan ilyen munkaerőre van véleménye szerint szükségük, persze ezt nem az ő tisztje eldönteni. Megáll, mert hangokat hall, s nem is egyet.*
- Itt várj, Wrexan, kérlek! *A fordulónál kipillant, s észleli a katonákat, valamint az elhaladó vezetőket. ~ Rollen. ~ Feszül meg egy pillanatra az ajka. ~ Előbb a kölyök. ~ *
- Erre megyünk. *Egy hirtelen irányváltással a konyhába lép, melynek bejárata elkerüli Ralaszékat. A konyhába lépve a személyzetnek szól.*
- Adjatok, Wrexannak enni, inni. Innentől kezdve, bármikor, mikor kér. Alkalmazott. Ismerkedjetek meg vele. *Wrexan több alkalmazottat is láthat. Konyhai kisegítők, legalább hárman, mosogató fiú, konyhalány és legalább egy szakácsasszony, a szokásos kötényes, hajfedős kivitelben.*
- Most maradj itt és egyél, utána a pincébe mehetsz, ha végeztél és ismerkedj meg Ernussal, aki lent dolgozik. Az irodák felé kérlek ne menj, ott most van egy kis dolgom. *Ismét egy mosoly, majd ha tudja meglapogatja a derék ifjú vállát.*
- Jó étvágyat! *Mondja és a folyosó irányába tér vissza, Zammiria irodája felé.*
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
//Ralas, Zammiria, Darelld, Rollen//
*Lassan lépked és teljesen higgadtan, fegyvereit nem veszi elő, tekintve, hogy a csapat tovább haladt már, így elvileg pont a két páncélos és a kígyónyelvű mögött ér oda, akik előtte haladnak Ralasszal és Zammiriával. Néma csendben áll meg a folyosón, jó néhány lépéssel a társaság mögött, aztán torkát megköszörülve szólal meg.*
- Uram! Zammiria kiasasszony! Segíthetek valamiben? *Kérdezi a folyosó közepén megállva, karba font kézzel, ezzel gyakorlatilag elállva a visszatérő utat. Hangját mindenki hallhatja, csak érkezése lehetett esetleg rejtett, ha nem figyeltek, de nem kíván sem meglepetést okozni, sem fenyegető mozdulatot tenni, ezt bizonyítja a kara font kéz is és az érdektelen hangszín, mely csupán feladatért érdeklődik. Rollen ha rápillant fejét meghajtva biccent neki.*
- Öröm ismét látni a Sellőházban, kedves Rollen úr! *Alig láthatóan megrándul szája széle.*
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-31 18:06:39
Üzenet elküldve: 2019-08-31 18:06:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
*Apró elégtétel, hogy övé az utolsó szó az ital kérdésében. Hozzászokott, hogy sok ellenségességet nyeljen, útban a szimpátia felé vezető úton, ami Rollen esetében meglehetősen rögösnek ígérkezik, áthidalhatatlannak tűnő szakadékokkal. Már az is valami, hogy hajlandó számolni vele a férfi. Kedvelniük nem kell egymást, de nem kizárt, hogy lesz még közös ügyük a jövőben. Ralas álmai sok pénzt igényelnek, s mint elhangzott, a befektetőket csupán az arany érdekli. Meglehet, hogy Rollen is legyűri még egyszer ellenérzéseit, hiszen semmi olyasmit nem tettek, ami a megegyezés ellen vétett volna. Csupán védték saját érdekeiket egy ismeretlen partner szokatlan elvárásával szemben bizalom terén, amit pedig most visszafizet nekik, épp ezért elengedi füle mellett az elégedetlen megjegyzést. Na persze a mai fiaskó még nem ért véget, és nem fogják elfelejteni neki, de Zammiria nem oly kicsinyes, hogy a kezdeti döccenők gátat szabjanak érdekeiknek, ha nagyon elakadnak az anyagiakkal. A kikötő világában gyorsan foroghat a szövetséges és az ellenség szerepe, külön érték, ha valaki szavatartón kitart mások mellett, vagy barátságát ajánlja, mellyel Zammiria oly csendesen próbálkozott kapcsolati rendszere kiépítésével, hétköznapi ismeretségeiben. Nem mutat hát fölényességet Rollennel szemben a hűvös pillantás láttán. Ha túlzottan kellemetlen lesz számukra, akkor persze másik közvetítőt kell keresniük a jövőben. Talán megbízóinak is.
Igen nagy haderő tart velük, ami annál kevésbé tetszik neki, hogy velük viszont már nincs senki. Nem tehet mást, mint hogy büszkén viseli a látványos fölényt, csupán pillantása esik egy kis időre a velük tartó fegyveresekre. A kopasz csuhás csatlakozása tetszik neki a legkevésbé, de őt már csak a szeme sarkából pillantja meg, amint utólag megérkezik. Ralas javaslata meglepi, ő úgy gondolta, megadják a keretét az üzlet lezárásának, s talán papírmunka is akad még. Bár jobban belegondolva a megbízók aláírása fontos, hiszen ők léphetnek fel az adósság rendezése iránti igénnyel, valószínűleg csak az arany kell tőlük, nekik pedig az elismervény, hogy tartozásukat lerótták. Azt pedig már készen kellett magával hoznia Rollennek. Azon kívül talán óvatosságból jobb, ha nem vonulnak be egy zárt térbe, ahol kiszolgáltatottabbak lennének segítség nélkül.*
- Ha úgy gondolod, nekem megfelel, amennyiben nincs aláírni való.
*Bólint enyhe mosollyal.*
- Addig talán Rollen úr lesz szíves megmutatni egy példányt az átvételi igazolásról, hogy ne tartsuk fel az urakat a szükségesnél tovább.
*Fordul a férfi felé várakozón, kimért mosollyal. Nem telne sokból visszavenni Zammiriától ekkora túlerővel, a nagyobb kockázatot ők vállalják a pénz kiadásával. Persze Rollen kekeckedhet még, például meg akarhatja számoltatni a pénzt. Noha ostobaság lenne Zammiriáék részéről, ha megpróbálnának csalni.*
*Apró elégtétel, hogy övé az utolsó szó az ital kérdésében. Hozzászokott, hogy sok ellenségességet nyeljen, útban a szimpátia felé vezető úton, ami Rollen esetében meglehetősen rögösnek ígérkezik, áthidalhatatlannak tűnő szakadékokkal. Már az is valami, hogy hajlandó számolni vele a férfi. Kedvelniük nem kell egymást, de nem kizárt, hogy lesz még közös ügyük a jövőben. Ralas álmai sok pénzt igényelnek, s mint elhangzott, a befektetőket csupán az arany érdekli. Meglehet, hogy Rollen is legyűri még egyszer ellenérzéseit, hiszen semmi olyasmit nem tettek, ami a megegyezés ellen vétett volna. Csupán védték saját érdekeiket egy ismeretlen partner szokatlan elvárásával szemben bizalom terén, amit pedig most visszafizet nekik, épp ezért elengedi füle mellett az elégedetlen megjegyzést. Na persze a mai fiaskó még nem ért véget, és nem fogják elfelejteni neki, de Zammiria nem oly kicsinyes, hogy a kezdeti döccenők gátat szabjanak érdekeiknek, ha nagyon elakadnak az anyagiakkal. A kikötő világában gyorsan foroghat a szövetséges és az ellenség szerepe, külön érték, ha valaki szavatartón kitart mások mellett, vagy barátságát ajánlja, mellyel Zammiria oly csendesen próbálkozott kapcsolati rendszere kiépítésével, hétköznapi ismeretségeiben. Nem mutat hát fölényességet Rollennel szemben a hűvös pillantás láttán. Ha túlzottan kellemetlen lesz számukra, akkor persze másik közvetítőt kell keresniük a jövőben. Talán megbízóinak is.
Igen nagy haderő tart velük, ami annál kevésbé tetszik neki, hogy velük viszont már nincs senki. Nem tehet mást, mint hogy büszkén viseli a látványos fölényt, csupán pillantása esik egy kis időre a velük tartó fegyveresekre. A kopasz csuhás csatlakozása tetszik neki a legkevésbé, de őt már csak a szeme sarkából pillantja meg, amint utólag megérkezik. Ralas javaslata meglepi, ő úgy gondolta, megadják a keretét az üzlet lezárásának, s talán papírmunka is akad még. Bár jobban belegondolva a megbízók aláírása fontos, hiszen ők léphetnek fel az adósság rendezése iránti igénnyel, valószínűleg csak az arany kell tőlük, nekik pedig az elismervény, hogy tartozásukat lerótták. Azt pedig már készen kellett magával hoznia Rollennek. Azon kívül talán óvatosságból jobb, ha nem vonulnak be egy zárt térbe, ahol kiszolgáltatottabbak lennének segítség nélkül.*
- Ha úgy gondolod, nekem megfelel, amennyiben nincs aláírni való.
*Bólint enyhe mosollyal.*
- Addig talán Rollen úr lesz szíves megmutatni egy példányt az átvételi igazolásról, hogy ne tartsuk fel az urakat a szükségesnél tovább.
*Fordul a férfi felé várakozón, kimért mosollyal. Nem telne sokból visszavenni Zammiriától ekkora túlerővel, a nagyobb kockázatot ők vállalják a pénz kiadásával. Persze Rollen kekeckedhet még, például meg akarhatja számoltatni a pénzt. Noha ostobaság lenne Zammiriáék részéről, ha megpróbálnának csalni.*
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-30 17:41:32
Üzenet elküldve: 2019-08-30 17:41:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
//Ralas, Zammiria, Cahress, Retorien//
*Apró pillantás csupán, mellyel felméri a fogadó tér helyiségét, a kalóz, Shan, Retorein, Alfon, Cassy munkáját, s elégedetten bólint. Aggódik, persze, hogy aggódik, nem mutathatja. Rollen gúnyos válasza a megbízható ügyfelekről láthatóan, vagy legalábbis látszólag elkerüli figyelmét, egyszerűen nem hallja meg, vagy nem reagál rá, ahogyan a szisszenésre sem. Apró mosolyt enged meg Zammiria felé, ki hasonlóan hozzá megőrzi hidegvérét.*
- Köszönjük. *Biccent mosolyogva, majd egy gáláns mozdulattal engedi előre Rollent, azonban az őket követő páncélos katonákat, ahogyan a villásnyelvűt sem, legalábbis tekintettel arra, hogy az ajtó mellett áll közvetlen, Rollen után azonnal besorol.*
- Uraim. Kövessenek. *Pillant hátra a válla felett egy művi mosollyal, majd visszafordul. Csatlósok. Sajátjainak megadja a tiszteletet, de ezeknek úgy ád, ahogyan tőlük kap, persze nem fog dulakodni, ha ez mégsem sikerül, csupán kalapján igazítva lépdelne a páros után, vagy sikertelenség esetén a csapat után. Ha támadásra kerülne a sor, egyértelműen esélytelenek, így ezzel a nyugalommal sétál, persze nem fogja magát könnyen adni. Hideg fejjel és hátratett kézzel kényelmesen sétál.*
- Az irodába úgy hiszem semmi szükség, hogy mindnyájan bemenjünk. *Szólal meg jól hallhatóan.* Majd én kihozom. *Keresi Zammiria tekintetét, s igyekszik jelezni egy biccentéssel, hogy célja, minél hamarabb túl lenni ezen az egészen, de nem várja el, hogy a nő cipekedjen a tekintélyes súlyú aranyrudakat tartalmazó ládikával. Rollenhez célzottan nem szól, miként a férfi sem keresi a társaságát. Zammiria irodája előtt megáll.*
//Ralas, Zammiria, Cahress, Retorien//
*Apró pillantás csupán, mellyel felméri a fogadó tér helyiségét, a kalóz, Shan, Retorein, Alfon, Cassy munkáját, s elégedetten bólint. Aggódik, persze, hogy aggódik, nem mutathatja. Rollen gúnyos válasza a megbízható ügyfelekről láthatóan, vagy legalábbis látszólag elkerüli figyelmét, egyszerűen nem hallja meg, vagy nem reagál rá, ahogyan a szisszenésre sem. Apró mosolyt enged meg Zammiria felé, ki hasonlóan hozzá megőrzi hidegvérét.*
- Köszönjük. *Biccent mosolyogva, majd egy gáláns mozdulattal engedi előre Rollent, azonban az őket követő páncélos katonákat, ahogyan a villásnyelvűt sem, legalábbis tekintettel arra, hogy az ajtó mellett áll közvetlen, Rollen után azonnal besorol.*
- Uraim. Kövessenek. *Pillant hátra a válla felett egy művi mosollyal, majd visszafordul. Csatlósok. Sajátjainak megadja a tiszteletet, de ezeknek úgy ád, ahogyan tőlük kap, persze nem fog dulakodni, ha ez mégsem sikerül, csupán kalapján igazítva lépdelne a páros után, vagy sikertelenség esetén a csapat után. Ha támadásra kerülne a sor, egyértelműen esélytelenek, így ezzel a nyugalommal sétál, persze nem fogja magát könnyen adni. Hideg fejjel és hátratett kézzel kényelmesen sétál.*
- Az irodába úgy hiszem semmi szükség, hogy mindnyájan bemenjünk. *Szólal meg jól hallhatóan.* Majd én kihozom. *Keresi Zammiria tekintetét, s igyekszik jelezni egy biccentéssel, hogy célja, minél hamarabb túl lenni ezen az egészen, de nem várja el, hogy a nő cipekedjen a tekintélyes súlyú aranyrudakat tartalmazó ládikával. Rollenhez célzottan nem szól, miként a férfi sem keresi a társaságát. Zammiria irodája előtt megáll.*
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-28 12:32:33
Üzenet elküldve: 2019-08-28 12:32:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pinceátalakítás//
- Meglátjuk.
*A rend magától is kialakulhat egy idő után, kevésbé számít konfliktusra, mint pusztán nem hatékony szerveződésre. Kiderül majd, melyek a népszerű időszakok, amikor esetleg többet kell várni, és főleg a hosszútávú lövészet lehet szűk keresztmetszet, mert az nagy teret foglal le. Ugyan a Sellőházon belül nincsenek ekkora távolságok feltétlenül, és inkább a közelharcnak kedvez a terep, de az új koncepció kiviszi őket a kikötő utcáira, ahol bizony elkél a biztos célzás. Megfontoltan hallgatja a fejlődés útjáról szóló gondolatot. Ezek szerint mégis afféle betekintést akar nyújtani személyiségébe, az ilyet pedig mindig meg kell becsülni. Különösen egy mélységinél.*
- Viszonozni…
*Ízlelgeti a szót, ő inkább ezen akad fenn.*
- Mármint a komfortzónából kimozdulást?
*Somolyog sandán, mert akár úgy is érthetné, hogy szokatlan, kellemetlen helyzeteket igyekszik majd teremteni, hogy a megszokott cselekvésekből ki kelljen lépniük. Talán mégis a szolgálattal kapcsolatos a kérdése, hiszen a viszonzás mikéntjére kérdez rá. A választ meghallgatja, de hamarosan úgy érzi, elég idő eltelt ahhoz, hogy ellenőrizze az istállót.*
- Van egy kis dolgom odakint. Addig folytasd nélkülem!
*A lépcsőn át távozik, hacsak nem tartóztatják.*
//Szállásbővítés//
*Mivel az ő öltözete megfelelő hozzá, úgy dönt, a fogadótéren keresztül közelíti majd meg az istállót, így legalább ott is körülnéz, hogy minden rendben van-e. Ennek köszönhetően Ralas irodája is útba esik, ahonnan kilép az egyik takarító cseléd és megállítja. Szemrevételezik, hogy mire jutottak eddig, úgy tűnik, leginkább a kormot és a hamut söpörték, kaparták, így jobban látni, hol kell deszkát cserélni, rádolgozni vályoggal. De nem csak emiatt szólították, mint kiderül, hanem azért is, hogy a megnyitni kívánt szolgálati szobák felől érdeklődjenek, aminek lassan ideje nekilátniuk. Darelld erről egészen pontos instrukciókat még nem kapott, csupán néhány szóban említették neki korábban, de a harmadik lány is itt van épp, aki közvetlenül Zammiria kisasszonytól kapta meg a részleteket. Jelenleg az irodának és a fenti szobának leginkább száradnia kell, ezért elengedi őket az emeletre, hogy a kijelölt szobákban takarítani kezdjenek. Meghagyja nekik, hogy hol találják, ha kérdésük lenne, azt pedig rájuk bízza, miként osztják meg a feladatot, a lényeg, hogy estig minden készen legyen. A rövid megbeszélés után továbbindul a folyosón.*
- Meglátjuk.
*A rend magától is kialakulhat egy idő után, kevésbé számít konfliktusra, mint pusztán nem hatékony szerveződésre. Kiderül majd, melyek a népszerű időszakok, amikor esetleg többet kell várni, és főleg a hosszútávú lövészet lehet szűk keresztmetszet, mert az nagy teret foglal le. Ugyan a Sellőházon belül nincsenek ekkora távolságok feltétlenül, és inkább a közelharcnak kedvez a terep, de az új koncepció kiviszi őket a kikötő utcáira, ahol bizony elkél a biztos célzás. Megfontoltan hallgatja a fejlődés útjáról szóló gondolatot. Ezek szerint mégis afféle betekintést akar nyújtani személyiségébe, az ilyet pedig mindig meg kell becsülni. Különösen egy mélységinél.*
- Viszonozni…
*Ízlelgeti a szót, ő inkább ezen akad fenn.*
- Mármint a komfortzónából kimozdulást?
*Somolyog sandán, mert akár úgy is érthetné, hogy szokatlan, kellemetlen helyzeteket igyekszik majd teremteni, hogy a megszokott cselekvésekből ki kelljen lépniük. Talán mégis a szolgálattal kapcsolatos a kérdése, hiszen a viszonzás mikéntjére kérdez rá. A választ meghallgatja, de hamarosan úgy érzi, elég idő eltelt ahhoz, hogy ellenőrizze az istállót.*
- Van egy kis dolgom odakint. Addig folytasd nélkülem!
*A lépcsőn át távozik, hacsak nem tartóztatják.*
//Szállásbővítés//
*Mivel az ő öltözete megfelelő hozzá, úgy dönt, a fogadótéren keresztül közelíti majd meg az istállót, így legalább ott is körülnéz, hogy minden rendben van-e. Ennek köszönhetően Ralas irodája is útba esik, ahonnan kilép az egyik takarító cseléd és megállítja. Szemrevételezik, hogy mire jutottak eddig, úgy tűnik, leginkább a kormot és a hamut söpörték, kaparták, így jobban látni, hol kell deszkát cserélni, rádolgozni vályoggal. De nem csak emiatt szólították, mint kiderül, hanem azért is, hogy a megnyitni kívánt szolgálati szobák felől érdeklődjenek, aminek lassan ideje nekilátniuk. Darelld erről egészen pontos instrukciókat még nem kapott, csupán néhány szóban említették neki korábban, de a harmadik lány is itt van épp, aki közvetlenül Zammiria kisasszonytól kapta meg a részleteket. Jelenleg az irodának és a fenti szobának leginkább száradnia kell, ezért elengedi őket az emeletre, hogy a kijelölt szobákban takarítani kezdjenek. Meghagyja nekik, hogy hol találják, ha kérdésük lenne, azt pedig rájuk bízza, miként osztják meg a feladatot, a lényeg, hogy estig minden készen legyen. A rövid megbeszélés után továbbindul a folyosón.*
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-28 10:37:21
Üzenet elküldve: 2019-08-28 10:37:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Pinceátalakítás//
- Nem hiszem, hogy ez komolyabb problémát fog okozni. *Ezt arra érti még, hogy esetleg beosztást kell az edzőterem kialakításához. A Sellő személyzete ezt bizonyosan képes lesz megbeszélni konfliktusok nélkül.*
- Fejből sajnos nem tudok pontos méreteket adni, de két személy segítségével könnyen lemérhető a földön állva. Úgy talán egyszerűbb lenne, ha az egyik falnak tolnánk, akkor a hibát nem a leesés adná ki, hanem a falnak dőlés.
*Ernuss szerint mind a két szempont ugyan olyan segítség lehet a hibák megmutatásához.
Közben folyik a munka, szépen haladnak, a válogatás egy egy bonyolult része az építkezésnek.
Megemlíti Darelldnek, hogy mi volt az első dolog, mit mesterétől megtanult, és úgy tűnik, szándékait egy kissé félreérti a férfi. Ez számára nem gond, könnyen helyesbít.*
- Nem feltétlenül.
*Pont így.*
- Azért jöttem ide, mert ez a hely kimozdít a komfortzónából, új helyzetekbe kényszerít, ami számomra még nem ismertek. A fejlődés egyik útja.
*Ez az egyik, kisebb célja.*
- Viszonozni akarom a lehetőséget, még akkor is, ha felőletek ez nem szándékos. Ez a szolgálatom.
*Eszébe jut, hogy munkatársa talán nem értheti a szolgálatot, vagy félreértheti, ám direkt nem helyesbít. Kíváncsi, Darelld mit gondol erről.*
- Nem hiszem, hogy ez komolyabb problémát fog okozni. *Ezt arra érti még, hogy esetleg beosztást kell az edzőterem kialakításához. A Sellő személyzete ezt bizonyosan képes lesz megbeszélni konfliktusok nélkül.*
- Fejből sajnos nem tudok pontos méreteket adni, de két személy segítségével könnyen lemérhető a földön állva. Úgy talán egyszerűbb lenne, ha az egyik falnak tolnánk, akkor a hibát nem a leesés adná ki, hanem a falnak dőlés.
*Ernuss szerint mind a két szempont ugyan olyan segítség lehet a hibák megmutatásához.
Közben folyik a munka, szépen haladnak, a válogatás egy egy bonyolult része az építkezésnek.
Megemlíti Darelldnek, hogy mi volt az első dolog, mit mesterétől megtanult, és úgy tűnik, szándékait egy kissé félreérti a férfi. Ez számára nem gond, könnyen helyesbít.*
- Nem feltétlenül.
*Pont így.*
- Azért jöttem ide, mert ez a hely kimozdít a komfortzónából, új helyzetekbe kényszerít, ami számomra még nem ismertek. A fejlődés egyik útja.
*Ez az egyik, kisebb célja.*
- Viszonozni akarom a lehetőséget, még akkor is, ha felőletek ez nem szándékos. Ez a szolgálatom.
*Eszébe jut, hogy munkatársa talán nem értheti a szolgálatot, vagy félreértheti, ám direkt nem helyesbít. Kíváncsi, Darelld mit gondol erről.*
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-28 08:37:17
Üzenet elküldve: 2019-08-28 08:37:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Új hajnal jő//
*Örömét leli minden reakcióban, ezek szerint még tud hatással lenni, ahogyan ez viszont is igaz, a lány is hatással van rá.*
- Jó. *Egyezik bele.* Legyen. Örömmel venném. *Mosolyodik el kedvesen, s hogy mit akar majd tárolni benne, azt eldönti, bár néhány dobótőr rejtett helyeken bizonyára kézenfekvő volna. Mostanában egyre fontosabbnak látja a biztonság kérdését.*
- Ezért is! *Emeli fel ujját.* Meg az emlékek miatt. *Vigyorodik el, mert sohasem felejti még az első találkozást, mikor a lány hazatért a messzi távolból. Emlékezteti rá. Rossz pillanattal indult, s jóval végződött talán, a kezdeti tanulságokat levonták, fontosak egymásnak. Ez derül ki a kölcsönös nyújtózkodás pillanatában is, Ralas nem tudni, hogy szándékosnak véli e az érintést, de érezhetően beleborzong. Nem bajlódna a csomóval, kettétépve rántaná le a lányról.*
- Nagyon... szívesen... *Nyögi ki aztán, s egy pillanatra átfut rajta, hogy nem is a testiség, nem is az egymás megsegítése... valahogy ezek a kis természetes, apró pillanatok, melyeket olyannyira értékel kapcsolatukban. Ez nagyon sok mindent jelenthet, borzasztó sok mindent, s a reakciókat megfigyelve, egyiküknek sem közömbös. Kissé arrébb áll, de még kézközelbe, hogy az inget megigazíthassák rajta.*
- De, kérlek. *Biccent.* Meggondoltam, készülhet rá. *Aztán a kérésnek megfelelően leül. Egy darabig figyeli a ténykedést, majd elmosolyodik, s megfogja a lány kezét, megállítja.*
- Várj... inkább én. *Leheli, s tekintete ismét összekapcsolódhat Zammiriáéval.* Nekem kellene rád adnom a topánkát. *Kuncog fel. Valójában soha nem szeretné, hogy a lány előtte hajbókoljon, tudja, hogy ez egy kedves gesztus, de van egy olyan érzése, hogy múltja több titkot takar, mint amennyi még felsejlik belőle.*
- Tudom, hogy kedvesség... remélem nem bántódsz meg... *Simít végig a lány arcán, ha teheti, majd maga mellé mutat.* Ülj le mellém. *Kéri tágra nyílt szemekkel, aztán lassan felhúzza mindkét lábbelit.*
- Kényelmesek. Stabilitást adnak a képlékenységbe. *Fűzi tovább a megkezdett gondolatmenetet.* Nem szoros. *Rázza meg fejét.*
- Terveim szerint a kikötőt felvirágoztatná, ha a rév újra működhetne. *Biccent.* Ehhez szükséges más szervezetek támogatása... akár még üzemeltetésben is. Mit szólsz? *Kérdezi.*
- Mármint... úgy értem, hogy eleve a révet két oldalon kellene létrehozni ismét, közös költségen... akár a wegtorenivel. *Vonja meg a vállát.* Talán az első tárgyalásokat kezdhetnénk ezzel, aztán ki tudja? Hátha még másban is tudunk egyezkedni. *Tárja szét kezét, s láthatóan ismét gondolataiba merül.*
- Aztán ott vannak az elfek, tőlük kaphatnánk fát, már ha nem védelmezik oly nagy hévvel az összeset... igazából, ha folyón úsztatják le, még nagyon pénzbe sem kerülne. *Vakarja meg állát, majd feláll és ismét körbefordul.*
- No? *Élvezettel csapja oda új lábbelijében a lábát néhány alkalommal.* Nekem nagyon tetszik! *Kacsint a lányra, s álla alá téve ujját, kissé arcát megemelve hajol oda egy gáláns és elegáns csókra.*
//Új hajnal jő//
*Örömét leli minden reakcióban, ezek szerint még tud hatással lenni, ahogyan ez viszont is igaz, a lány is hatással van rá.*
- Jó. *Egyezik bele.* Legyen. Örömmel venném. *Mosolyodik el kedvesen, s hogy mit akar majd tárolni benne, azt eldönti, bár néhány dobótőr rejtett helyeken bizonyára kézenfekvő volna. Mostanában egyre fontosabbnak látja a biztonság kérdését.*
- Ezért is! *Emeli fel ujját.* Meg az emlékek miatt. *Vigyorodik el, mert sohasem felejti még az első találkozást, mikor a lány hazatért a messzi távolból. Emlékezteti rá. Rossz pillanattal indult, s jóval végződött talán, a kezdeti tanulságokat levonták, fontosak egymásnak. Ez derül ki a kölcsönös nyújtózkodás pillanatában is, Ralas nem tudni, hogy szándékosnak véli e az érintést, de érezhetően beleborzong. Nem bajlódna a csomóval, kettétépve rántaná le a lányról.*
- Nagyon... szívesen... *Nyögi ki aztán, s egy pillanatra átfut rajta, hogy nem is a testiség, nem is az egymás megsegítése... valahogy ezek a kis természetes, apró pillanatok, melyeket olyannyira értékel kapcsolatukban. Ez nagyon sok mindent jelenthet, borzasztó sok mindent, s a reakciókat megfigyelve, egyiküknek sem közömbös. Kissé arrébb áll, de még kézközelbe, hogy az inget megigazíthassák rajta.*
- De, kérlek. *Biccent.* Meggondoltam, készülhet rá. *Aztán a kérésnek megfelelően leül. Egy darabig figyeli a ténykedést, majd elmosolyodik, s megfogja a lány kezét, megállítja.*
- Várj... inkább én. *Leheli, s tekintete ismét összekapcsolódhat Zammiriáéval.* Nekem kellene rád adnom a topánkát. *Kuncog fel. Valójában soha nem szeretné, hogy a lány előtte hajbókoljon, tudja, hogy ez egy kedves gesztus, de van egy olyan érzése, hogy múltja több titkot takar, mint amennyi még felsejlik belőle.*
- Tudom, hogy kedvesség... remélem nem bántódsz meg... *Simít végig a lány arcán, ha teheti, majd maga mellé mutat.* Ülj le mellém. *Kéri tágra nyílt szemekkel, aztán lassan felhúzza mindkét lábbelit.*
- Kényelmesek. Stabilitást adnak a képlékenységbe. *Fűzi tovább a megkezdett gondolatmenetet.* Nem szoros. *Rázza meg fejét.*
- Terveim szerint a kikötőt felvirágoztatná, ha a rév újra működhetne. *Biccent.* Ehhez szükséges más szervezetek támogatása... akár még üzemeltetésben is. Mit szólsz? *Kérdezi.*
- Mármint... úgy értem, hogy eleve a révet két oldalon kellene létrehozni ismét, közös költségen... akár a wegtorenivel. *Vonja meg a vállát.* Talán az első tárgyalásokat kezdhetnénk ezzel, aztán ki tudja? Hátha még másban is tudunk egyezkedni. *Tárja szét kezét, s láthatóan ismét gondolataiba merül.*
- Aztán ott vannak az elfek, tőlük kaphatnánk fát, már ha nem védelmezik oly nagy hévvel az összeset... igazából, ha folyón úsztatják le, még nagyon pénzbe sem kerülne. *Vakarja meg állát, majd feláll és ismét körbefordul.*
- No? *Élvezettel csapja oda új lábbelijében a lábát néhány alkalommal.* Nekem nagyon tetszik! *Kacsint a lányra, s álla alá téve ujját, kissé arcát megemelve hajol oda egy gáláns és elegáns csókra.*
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-27 19:53:15
Üzenet elküldve: 2019-08-27 19:53:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Új hajnal jő//
*Zam felkapja a tekintetét, voltaképpen neki is megfordult a fejében épp ez a kérdés, hogy mit szeretne tárolni abban a zsebben a férfi, hiszen könnyebb funkcióhoz rendelni a kialakítást. Tetszik neki a virág ötlete, e téren vérbeli nő, aki szereti, ha apró ajándékokkal meglepik. S másért is mosolyog, de annak okát később árulja el. A harmadik ok, amiért csillognak szemei, magától értetődő.*
- A zsebek nagyon hasznosak. Még a kicsik is. Nagyon szívesen megcsinálom neked.
*Hiúságát legyezi, hogy külsejét dicsérik. Mulatságos helyzet egy szál törölközőben álldogálni a férfi előtt, miközben pőreségét emlegeti. Összeszűkíti szemeit játékos gyanakvással, csípőre támasztott kezekkel.*
- Szóval ezért fürdettél meg! Te csibész!
*Láthatóan azonban járni kezdenek gondolatai, mikor mégis egy valóságos ruháról kezd beszélni. Élvezettel hunyja le szemét, amint a férfi ujjai a vállán siklanak, de csak rövid időre, mintha lassan, átéléssel pislogna. Erős késztetést érez, hogy karjaiba lépjen és kérjen még érintéséből. Tudja, hogy Ralas is gondol rá, látja tekintetében, gesztusaiban, hallja sóhajaiban. Talán gondolatban már többször kioldotta azt a bogot a törölközőn, jobb melle fölött, vagy futtatta fel kezét a combján, hisz végig szabad az út. Beleborzong jólesőn már a gondolatba is. S még jobban tetszik neki, hogy nem engedhetnek a fel-felpislákoló parázs hevének. Lábujjhelyre pipiskedve és nyújtózva bizony a fürdőszobai öltözet felcsúszik, pedig ezt nem is szándékosan csinálja. A kért kosárlevételkor viszont terve szerint áll útba, hogy a férfi szinte súrolja, ahogy előrehajolva érte nyúl. Megugrik szívverése, az új öltözetben hihetetlenül elegáns és férfias, még jobb is, mint képzelte. Az a sóhaj keveredik az ő mély lélegzetvételével, és lúdbőrössé teszi, ahol érzi sejlő szelét.*
- Köszönöm, kedvesem.
*Mosolyog rá incselkedőn, s szórakoztatja magát a gondolattal, hogy olyan, mintha épp urát tornáztatta volna egy férfinak való, apró háztartási hőstettel. A kosárkát leteszi és kinyitja. Varráshoz szükséges eszközök vannak benne. Lehet, hogy feleslegesek lesznek, de jobb, hogy kéznél vannak.*
- Biztosan nem kéred a zsebeket?
*Akármi a válasz, visszalép hozzá, és a mellényt megint kritikus szem alá veszi, eligazgatja az inget, hogy tökéletesen álljon a mustrára. Felpillant az elhangzó új ötletre, de egyelőre nem felel rá, csak sejtelmesen mosolyog a közös utazás említésére. A szekrényhez lép aztán és egy pár fekete lábbelit vesz elő.*
- Ülj le, kérlek!
*Ha megteszi, akkor leguggol elé és nekilát ráadni, ha a férfi megengedi. Ha nem, akkor csak áll vele szemben és megvárja, hogy megcsinálja.*
- Akár veled megyek, akár más kísér, ez mindenképpen bizalmi feladat. Erre hadd aludjak még…
*Szól puhán, s láthatóan tűnődik. Sokakat meg kell még ismernie, hogy választani tudjon. Ha tud egyáltalán választani majd. De míg nem indulnak be az új rutinok, amiket kitaláltak, jobb lenne közvetlenül felügyelni a dolgokat.*
- Annyira képlékeny most minden.
*Önti szavakba röviden bizonytalansága okát.*
- Nem szoros?
*Pillant a világos szemekre töprengőn.*
//Új hajnal jő//
*Zam felkapja a tekintetét, voltaképpen neki is megfordult a fejében épp ez a kérdés, hogy mit szeretne tárolni abban a zsebben a férfi, hiszen könnyebb funkcióhoz rendelni a kialakítást. Tetszik neki a virág ötlete, e téren vérbeli nő, aki szereti, ha apró ajándékokkal meglepik. S másért is mosolyog, de annak okát később árulja el. A harmadik ok, amiért csillognak szemei, magától értetődő.*
- A zsebek nagyon hasznosak. Még a kicsik is. Nagyon szívesen megcsinálom neked.
*Hiúságát legyezi, hogy külsejét dicsérik. Mulatságos helyzet egy szál törölközőben álldogálni a férfi előtt, miközben pőreségét emlegeti. Összeszűkíti szemeit játékos gyanakvással, csípőre támasztott kezekkel.*
- Szóval ezért fürdettél meg! Te csibész!
*Láthatóan azonban járni kezdenek gondolatai, mikor mégis egy valóságos ruháról kezd beszélni. Élvezettel hunyja le szemét, amint a férfi ujjai a vállán siklanak, de csak rövid időre, mintha lassan, átéléssel pislogna. Erős késztetést érez, hogy karjaiba lépjen és kérjen még érintéséből. Tudja, hogy Ralas is gondol rá, látja tekintetében, gesztusaiban, hallja sóhajaiban. Talán gondolatban már többször kioldotta azt a bogot a törölközőn, jobb melle fölött, vagy futtatta fel kezét a combján, hisz végig szabad az út. Beleborzong jólesőn már a gondolatba is. S még jobban tetszik neki, hogy nem engedhetnek a fel-felpislákoló parázs hevének. Lábujjhelyre pipiskedve és nyújtózva bizony a fürdőszobai öltözet felcsúszik, pedig ezt nem is szándékosan csinálja. A kért kosárlevételkor viszont terve szerint áll útba, hogy a férfi szinte súrolja, ahogy előrehajolva érte nyúl. Megugrik szívverése, az új öltözetben hihetetlenül elegáns és férfias, még jobb is, mint képzelte. Az a sóhaj keveredik az ő mély lélegzetvételével, és lúdbőrössé teszi, ahol érzi sejlő szelét.*
- Köszönöm, kedvesem.
*Mosolyog rá incselkedőn, s szórakoztatja magát a gondolattal, hogy olyan, mintha épp urát tornáztatta volna egy férfinak való, apró háztartási hőstettel. A kosárkát leteszi és kinyitja. Varráshoz szükséges eszközök vannak benne. Lehet, hogy feleslegesek lesznek, de jobb, hogy kéznél vannak.*
- Biztosan nem kéred a zsebeket?
*Akármi a válasz, visszalép hozzá, és a mellényt megint kritikus szem alá veszi, eligazgatja az inget, hogy tökéletesen álljon a mustrára. Felpillant az elhangzó új ötletre, de egyelőre nem felel rá, csak sejtelmesen mosolyog a közös utazás említésére. A szekrényhez lép aztán és egy pár fekete lábbelit vesz elő.*
- Ülj le, kérlek!
*Ha megteszi, akkor leguggol elé és nekilát ráadni, ha a férfi megengedi. Ha nem, akkor csak áll vele szemben és megvárja, hogy megcsinálja.*
- Akár veled megyek, akár más kísér, ez mindenképpen bizalmi feladat. Erre hadd aludjak még…
*Szól puhán, s láthatóan tűnődik. Sokakat meg kell még ismernie, hogy választani tudjon. Ha tud egyáltalán választani majd. De míg nem indulnak be az új rutinok, amiket kitaláltak, jobb lenne közvetlenül felügyelni a dolgokat.*
- Annyira képlékeny most minden.
*Önti szavakba röviden bizonytalansága okát.*
- Nem szoros?
*Pillant a világos szemekre töprengőn.*
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-08-27 08:58:07
Üzenet elküldve: 2019-08-27 08:58:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pinceátalakítás//
- A középső tér szintén szabad lesz a fegyveres közelharc gyakorlására, arra utaltam, hogy a terem vége is alkalmas az ilyesmire, ha épp nem használják célzásra. Így sem biztos, hogy minden igényt egyszerre kielégít a terem, de beosztással megoldható a dolog. Az emelvény, amit említettél, nem fogja elfoglalni a teljes középső részt, hiszen nem lehet túl nagy. Vannak erre vonatkozóan pontos méretek és helyigény?
*A falhoz nyilván nem tolhatják, hiszen minden oldalról szabadnak kell lennie, de amennyire lehet, szeretné a távolabbi falhoz közel tenni. Belenéz a hordókba, hogy mind üresek-e, az egyiket a kidobandó kupac mellé görgeti. Maga sem egy beszédes fajta, főleg munka közben, jobb szereti némán figyelemmel kísérni, mi történik. Most is ezt teszi, megfontolt mozdulatokat végez, praktikus rendben halad a válogatásban, közben oda-odanéz, mint gyűlnek a hasznos és haszontalan kupacok Ernuss által is. Számára teljesen elfogadható, hogy a munkára koncentrálnak, ezért meglepi, mikor végül a mélységi mégis beszélni kezd, méghozzá egy olyan témáról, amiről nem esett szó eddig. Mindkét erénynek nagy hasznát fogja venni itt, abban Darelld teljesen biztos. Nem muszáj ahhoz a vendégek kényének kitennie magát, házon belül is akadnak súrlódások, amik majd próbára fogják tenni. Ki fog derülni, mennyire van úgy, ahogy a férfi állítja. Meghazudtolni viszont nincs oka, hiszen a határairól nem tudhat semmit sem, bizonyosan sokkal magasabb az ingerküszöbe, mint egy átlagos embernek.*
- Ezt örömmel hallom.
*Nyugtázza hát némi kósza faanyag lerakása közben. Úgy véli, a puszta csevejen kívül más oka is lehet, hogy ezt említette a férfi, volna is rá ötlete.*
- Mi célból mondod ezt? Javaslat lenne az edzéstervhez?
- A középső tér szintén szabad lesz a fegyveres közelharc gyakorlására, arra utaltam, hogy a terem vége is alkalmas az ilyesmire, ha épp nem használják célzásra. Így sem biztos, hogy minden igényt egyszerre kielégít a terem, de beosztással megoldható a dolog. Az emelvény, amit említettél, nem fogja elfoglalni a teljes középső részt, hiszen nem lehet túl nagy. Vannak erre vonatkozóan pontos méretek és helyigény?
*A falhoz nyilván nem tolhatják, hiszen minden oldalról szabadnak kell lennie, de amennyire lehet, szeretné a távolabbi falhoz közel tenni. Belenéz a hordókba, hogy mind üresek-e, az egyiket a kidobandó kupac mellé görgeti. Maga sem egy beszédes fajta, főleg munka közben, jobb szereti némán figyelemmel kísérni, mi történik. Most is ezt teszi, megfontolt mozdulatokat végez, praktikus rendben halad a válogatásban, közben oda-odanéz, mint gyűlnek a hasznos és haszontalan kupacok Ernuss által is. Számára teljesen elfogadható, hogy a munkára koncentrálnak, ezért meglepi, mikor végül a mélységi mégis beszélni kezd, méghozzá egy olyan témáról, amiről nem esett szó eddig. Mindkét erénynek nagy hasznát fogja venni itt, abban Darelld teljesen biztos. Nem muszáj ahhoz a vendégek kényének kitennie magát, házon belül is akadnak súrlódások, amik majd próbára fogják tenni. Ki fog derülni, mennyire van úgy, ahogy a férfi állítja. Meghazudtolni viszont nincs oka, hiszen a határairól nem tudhat semmit sem, bizonyosan sokkal magasabb az ingerküszöbe, mint egy átlagos embernek.*
- Ezt örömmel hallom.
*Nyugtázza hát némi kósza faanyag lerakása közben. Úgy véli, a puszta csevejen kívül más oka is lehet, hogy ezt említette a férfi, volna is rá ötlete.*
- Mi célból mondod ezt? Javaslat lenne az edzéstervhez?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 977-996