*Eldönti, hogy ő neki már csak azért is kell egy domb. Mindegy, hogy hol, milyen domb, csak valakitől elvehesse. Ő már csak ilyen gonosz. Járta a végtelennek tűnő pusztát, amikor is meglátott egy mobil kórházat. De még milyen mobil kórházat! Volt kiváló ajtaja, ablakai, és ami a legjobb: egy dombon ült. Lumir azonnal eldöntötte, hogy a kórháznak talál más helyet, neki is látott a kardjával püfölni azt, hátha jobb belátásra bírja a falakat. De a falak nem voltak tárgyalóképesek. Leül hát tanakodni, mi tévő legyen.*
~Talán, neem, az úgy nem, és mi van ha, nem. Így sem jó. Mi lenne, ha-?~
*Alaposan eljárt az idő felette, az akadályt jelentő falak már sehol nem voltak, de továbbra is elmélyültem ül és agyal, mi lehet a megoldás a problémára. Utak és felhőkarcolók vették már körbe, mikor támadt az ötlete: Ostromgép! Csodálkozva vette tudomásul, hogy a forradalminak nem mondható ötletet csupán néhány évszázadba telt kitalálnia. Sőt, azt is, hogy a dombnak már semmi nyoma sincs. A modern technológia szaktudójaként felkerekedett hát, és modern pénzben bővelkedve befizetett magának egy modern időutazást. Pontosan a domb tetejére!*
~Enyém lesz az a nyamvadt domb!~
*Csodák csodájára, ott termett. A puszta közepén, egy üres domb, csak arra várva, hogy valaki trónolhasson rajta. De a csudába is, ez a domb senkié. Értelmetlen volt az egész. Gondterhelt gondolataiból csak egy vörös csuklyás isten szakítja ki, aki egy valamiféle játékhoz keres egy üres dombot, és megkéri harcosunkat, hogy menjen arrébb legyen szíves. Nem találta Lumirt jó hangulatában, meg egyáltalában is, minek követi ezt a csuklyás fazont egy seregnyi húsétel meg egy újabb seregnyi gumicukor?*
-Keress másikat, enyém a dombocska.
A hozzászólás írója (Lumir Arden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.04 20:19:48