Nincs játékban - Szolgálati terület
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szolgálati terület | Nincs "kisebb" helyszín |  |
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-21 13:51:02
Üzenet elküldve: 2019-03-21 13:51:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
-Félreértés ne essék főnök, nem takarítani és leltározni jöttem, de amíg nem nyit ki rendesen a Sellő, addig úgyis csak láb alatt lennék. Elvégzem, amit rám bízol, úgy, ahogy azaz erőből kitelik.*Magyarázza, hiszen ez egyáltalán nem arról szól, hogy most mindent a vállára vesz és egyedül cipeli végig, sőt, inkább némi együttműködés és feladat megosztás szaga van a dolognak.*
-Öltöztetni… téged főnök, természetesen, amikor szeretnéd, megejthetjük.*Mivel ez kezd nagyon átcsapni egy feladat kiosztásos megbeszélésbe és ezt megerősíteni látszik az is, hogy a férfi nem igazán állja a tekintetét vagy nem óhajtja tovább legeltetni rajta a szemét, így sóhajt egyet és odasétál hozzá a mellénnyel, hogy segítsen felvenni azt.*
-Így legyen.*Most főleg arra figyel, hogy minden szépen mutasson, begombolja alul a ruhadarabot, majd elsétál az asztalhoz és felveszi az oda letett rózsát, amit betűz a mellény egyik oldali zsebébe.*
-Ezt a hölgynek.*Mondja, szemét le nem véve a virágról, majd még igazgat néhányat a galléron.*
-Azt hiszem, meglennénk főnök.*Talán azért komorult el a hangja, mert nem szereti az ilyen történeteket, vagy talán a sok munka felemlegetése, ez nem derül ki végül.*
-Félreértés ne essék főnök, nem takarítani és leltározni jöttem, de amíg nem nyit ki rendesen a Sellő, addig úgyis csak láb alatt lennék. Elvégzem, amit rám bízol, úgy, ahogy azaz erőből kitelik.*Magyarázza, hiszen ez egyáltalán nem arról szól, hogy most mindent a vállára vesz és egyedül cipeli végig, sőt, inkább némi együttműködés és feladat megosztás szaga van a dolognak.*
-Öltöztetni… téged főnök, természetesen, amikor szeretnéd, megejthetjük.*Mivel ez kezd nagyon átcsapni egy feladat kiosztásos megbeszélésbe és ezt megerősíteni látszik az is, hogy a férfi nem igazán állja a tekintetét vagy nem óhajtja tovább legeltetni rajta a szemét, így sóhajt egyet és odasétál hozzá a mellénnyel, hogy segítsen felvenni azt.*
-Így legyen.*Most főleg arra figyel, hogy minden szépen mutasson, begombolja alul a ruhadarabot, majd elsétál az asztalhoz és felveszi az oda letett rózsát, amit betűz a mellény egyik oldali zsebébe.*
-Ezt a hölgynek.*Mondja, szemét le nem véve a virágról, majd még igazgat néhányat a galléron.*
-Azt hiszem, meglennénk főnök.*Talán azért komorult el a hangja, mert nem szereti az ilyen történeteket, vagy talán a sok munka felemlegetése, ez nem derül ki végül.*
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-21 13:15:58
Üzenet elküldve: 2019-03-21 13:15:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
- Emlékszem persze, nincs ezzel gond, Delyas bizonyára ezt a terhet leveszi a válladról. *Bólint, miközben halkan megszólal.* Kedves tőled, hogy ennyi mindent vállalsz Mady. *Pillant mosolyogva a lányra.* Pedig az első találkozónk alkalmával előzetesen leltárról és lányokról volt szó, most meg már lassan minden feladaton osztozunk. Persze ez kialakul majd, ettől ne tarts. *Vált egy kedves pillantást az igéző szempárral, ha teheti.*
- Azt választasz, amit csak akarsz, ha a többiek igénylik segíthettek egymáson is. Engem pedig bármikor öltöztethetsz. *Mosolyog továbbra is a lányra, egészen elmerülni látszik tekintetében, aztán hirtelen fordítja el fejét, semmi rossz szándék miatt, pusztán illendőségből.*
- Amint rendeződünk, megejtjük a bejárást, aztán a gyűlést. A tapasztalatokat közösen összegezzük, kiosztom a felelősségi köröket és beáll a rend. *Határozza el. Kiváló alkalom arra, hogy a munkatársak egymással is megismerkedjenek, esetleg mélyebb barátságok szövődhessenek. Tekintetével lassan követi Madyt, ahogyan az asztalhoz sétál, a mellényre nézve és a kérdést hallva halkan sóhajt fel, majd maga is feláll, hogy így várja a lányt. Ha ezt kel, hát felveszi, bár a mellénnyel igazán nincs is problémája, valóban mutatós darab.*
- Igen. Gyermekkorom óta itt élek, még van némi halvány emlékem, ahogy a kikötőben befut egy hajó és leszállok róla. De kicsi voltam még. Már nem emlékszem pontosan mindenre. *Magyarázza, s arca továbbra is mosolygós, ha Mady feladja rá a mellényt, könnyedén belebújik, majd megáll a lány előtt.*
- Egyébiránt, megszoktam a helyet, nincs vele gondom. Megvolt a magam harca, de ez inkább felnőtt fejjel csúcsosodott ki. És igen, célom lett, amiben szerencsére akadnak partnerek is. *Emeli meg a szemöldökét a lányra nézve.*
- Kiváló partnereim. *Erősíti meg.*
- Emlékszem persze, nincs ezzel gond, Delyas bizonyára ezt a terhet leveszi a válladról. *Bólint, miközben halkan megszólal.* Kedves tőled, hogy ennyi mindent vállalsz Mady. *Pillant mosolyogva a lányra.* Pedig az első találkozónk alkalmával előzetesen leltárról és lányokról volt szó, most meg már lassan minden feladaton osztozunk. Persze ez kialakul majd, ettől ne tarts. *Vált egy kedves pillantást az igéző szempárral, ha teheti.*
- Azt választasz, amit csak akarsz, ha a többiek igénylik segíthettek egymáson is. Engem pedig bármikor öltöztethetsz. *Mosolyog továbbra is a lányra, egészen elmerülni látszik tekintetében, aztán hirtelen fordítja el fejét, semmi rossz szándék miatt, pusztán illendőségből.*
- Amint rendeződünk, megejtjük a bejárást, aztán a gyűlést. A tapasztalatokat közösen összegezzük, kiosztom a felelősségi köröket és beáll a rend. *Határozza el. Kiváló alkalom arra, hogy a munkatársak egymással is megismerkedjenek, esetleg mélyebb barátságok szövődhessenek. Tekintetével lassan követi Madyt, ahogyan az asztalhoz sétál, a mellényre nézve és a kérdést hallva halkan sóhajt fel, majd maga is feláll, hogy így várja a lányt. Ha ezt kel, hát felveszi, bár a mellénnyel igazán nincs is problémája, valóban mutatós darab.*
- Igen. Gyermekkorom óta itt élek, még van némi halvány emlékem, ahogy a kikötőben befut egy hajó és leszállok róla. De kicsi voltam még. Már nem emlékszem pontosan mindenre. *Magyarázza, s arca továbbra is mosolygós, ha Mady feladja rá a mellényt, könnyedén belebújik, majd megáll a lány előtt.*
- Egyébiránt, megszoktam a helyet, nincs vele gondom. Megvolt a magam harca, de ez inkább felnőtt fejjel csúcsosodott ki. És igen, célom lett, amiben szerencsére akadnak partnerek is. *Emeli meg a szemöldökét a lányra nézve.*
- Kiváló partnereim. *Erősíti meg.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-21 09:06:50
Üzenet elküldve: 2019-03-21 09:06:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Az ivásra való meghívás nem kerüli el a figyelmét, bár valóban csak úgy tudja elképzelni, hogy a férfi tartja a száját, ő meg önti bele az alkoholt, vicces jelent lenne bizony, ugyanis ő maga nem szokott inni. Persze egy-két egzotikusabbnak tűnő italt megkóstol szívesen, de a bizalmi viszony a legfőbb, nem engedné, hogy lássák, milyen mikor iszik a vendégeknek, főleg nem a főnöknek, úgy véli, sokat esne a megítélése egy ilyen éjszaka után. Ennek ellenére csak kedvesen mosolyog, minthogy a főnöknek egyéb dolga is bizonyára akad, minthogy ideje legyen vele iszogatni este.*
-Szívesen segítek persze, hiszen míg vendég nincs, addig ráérek, de ugye emlékszel főnök, az írás nem az erősségem.*Emlékezteti rá, bár a dalnok bizonyára műveltebb ezen a téren is, mint jómaga.*
-Már alig várom, hogy kereshessek valami alkalomhoz illő ruhát a szekrényben.*Csillannak fel a szemei, talán ez a legnagyobb boldogság az egészben, hogy mindenki szépen kiöltözik, hiszen szereti szépet, az elegánsat, vetkőztetni is jobb érzés, mint a kiizzadt matrózokat.*
-Persze, hisz a pult nem arra való, levette.*Nyugtázza, bár az meglepi, hogy új kollega ő is, mindenesetre ez magyarázza a nyers viselkedését, de majd megszokja, hogy itt mivel van körbevéve.*
-Tudod, hogy én sem ismerem még a helyet főnök, valóban nem lenne rossz egyszer az egészet körbejárni. A gyűlés is jó ötlet. Természetesen segítek, ha ezt szeretnéd.*Bólogat kitartóan, majd feláll és az asztalon lévő mellényhez sétál. Szereti az ilyen holmikat, kezébe veszi és végig simít az anyagán.*
-Szóval te itt nőttél fel főnök, kint az utcán. Nem igazán vidám történet, de ez már elmúlt, úgy érzed, hogy ez a mostani helyzet, bár kényelmetlen, mint azok a puccos ruhák, de legalább életcélt adtak neked igaz?*Ő soha nem bajlódott azzal, hogy leüljön és ilyeneken merengjen, kivéve persze az elmúlt egy évet. Volt, aki piszkálta miatta és rugdosta, hogy vigye valamire, most kezdi csak értékelni a gesztust.*
*Az ivásra való meghívás nem kerüli el a figyelmét, bár valóban csak úgy tudja elképzelni, hogy a férfi tartja a száját, ő meg önti bele az alkoholt, vicces jelent lenne bizony, ugyanis ő maga nem szokott inni. Persze egy-két egzotikusabbnak tűnő italt megkóstol szívesen, de a bizalmi viszony a legfőbb, nem engedné, hogy lássák, milyen mikor iszik a vendégeknek, főleg nem a főnöknek, úgy véli, sokat esne a megítélése egy ilyen éjszaka után. Ennek ellenére csak kedvesen mosolyog, minthogy a főnöknek egyéb dolga is bizonyára akad, minthogy ideje legyen vele iszogatni este.*
-Szívesen segítek persze, hiszen míg vendég nincs, addig ráérek, de ugye emlékszel főnök, az írás nem az erősségem.*Emlékezteti rá, bár a dalnok bizonyára műveltebb ezen a téren is, mint jómaga.*
-Már alig várom, hogy kereshessek valami alkalomhoz illő ruhát a szekrényben.*Csillannak fel a szemei, talán ez a legnagyobb boldogság az egészben, hogy mindenki szépen kiöltözik, hiszen szereti szépet, az elegánsat, vetkőztetni is jobb érzés, mint a kiizzadt matrózokat.*
-Persze, hisz a pult nem arra való, levette.*Nyugtázza, bár az meglepi, hogy új kollega ő is, mindenesetre ez magyarázza a nyers viselkedését, de majd megszokja, hogy itt mivel van körbevéve.*
-Tudod, hogy én sem ismerem még a helyet főnök, valóban nem lenne rossz egyszer az egészet körbejárni. A gyűlés is jó ötlet. Természetesen segítek, ha ezt szeretnéd.*Bólogat kitartóan, majd feláll és az asztalon lévő mellényhez sétál. Szereti az ilyen holmikat, kezébe veszi és végig simít az anyagán.*
-Szóval te itt nőttél fel főnök, kint az utcán. Nem igazán vidám történet, de ez már elmúlt, úgy érzed, hogy ez a mostani helyzet, bár kényelmetlen, mint azok a puccos ruhák, de legalább életcélt adtak neked igaz?*Ő soha nem bajlódott azzal, hogy leüljön és ilyeneken merengjen, kivéve persze az elmúlt egy évet. Volt, aki piszkálta miatta és rugdosta, hogy vigye valamire, most kezdi csak értékelni a gesztust.*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-20 17:00:13
Üzenet elküldve: 2019-03-20 17:00:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
*Elégedetten bólint, egyetért.*
- Azt gondolom, valóban így van. Remélem értékeli a gesztust, ha meg nem, hát legalább jól szórakoztam. *Vonja meg kuncogva a vállát, Hytia még elég kiismerhetetlen számára, fogalma sincs arról, vajon ismételten célponttá teszi magát, vagy némiképp javít a helyzeten és maradásra bírja a nőt, mielőtt duzzogva távozna. Felsóhajt, majd Madyre futtatja figyelmét ismét.*
- Így lesz Mady. De... szavadon foglak! Este iszunk egyet. *Nevet fel, jelezvén, hogy korábbi arckifejezése pusztán egyik mímelt vonása volt, esze ágában sem volt sem megsértődni, sem felháborodni.*
- Remek, gondolod, hogy nem értene hozzá? Nem ismerem még Delyast, régóta itt dolgozik, de soha nem beszéltem még vele, még az előző tulaj alkalmazásából örököltem. Te szívesen segítenél neki?
*Kérdezi, mert más gyakorlatilag nem jut eszébe. Khul őrizze csak az előteret és a bejáratokat, Cassynek a kiszolgálásnál kell bizonyítania és ott van még a mélységi is hátul, aki valószínűleg delíriumos álmát éli meg épp.*
- Bizony bál. Hatalmas megnyitó ünnepséget akarok. Ahol az új vezetés és a megújult Sellő is megmutatja magát. *Biccent, a fotel karfáin pihentetve a kezét.* Előkelő, mégis pikantériával fűszerezett mulatság. *Magyarázza, majd a folytatásra fejét rázza.*
- Nem, Khult nem ismerem, ami azt illeti a régebbi személyzet között sem volt hasonló nevű. Khul'ie. Furcsa csengésű név. *Gondolkodik el egy pillanatra.* Fegyver a pulton?! Remélem levetetted vele, még a végén elriasztja a vendégeket! *Hőköl hátra.*
- Lányra van még szükségünk. Meg kell néznünk korábbról mennyien maradtak, emellett holnap gyűlést tartunk, kijelölünk egy tárgyalót, hogy a forgalmat ne zavarjuk. Segítesz? *Néz Madyre kérdő tekintettel.*
*Elégedetten bólint, egyetért.*
- Azt gondolom, valóban így van. Remélem értékeli a gesztust, ha meg nem, hát legalább jól szórakoztam. *Vonja meg kuncogva a vállát, Hytia még elég kiismerhetetlen számára, fogalma sincs arról, vajon ismételten célponttá teszi magát, vagy némiképp javít a helyzeten és maradásra bírja a nőt, mielőtt duzzogva távozna. Felsóhajt, majd Madyre futtatja figyelmét ismét.*
- Így lesz Mady. De... szavadon foglak! Este iszunk egyet. *Nevet fel, jelezvén, hogy korábbi arckifejezése pusztán egyik mímelt vonása volt, esze ágában sem volt sem megsértődni, sem felháborodni.*
- Remek, gondolod, hogy nem értene hozzá? Nem ismerem még Delyast, régóta itt dolgozik, de soha nem beszéltem még vele, még az előző tulaj alkalmazásából örököltem. Te szívesen segítenél neki?
*Kérdezi, mert más gyakorlatilag nem jut eszébe. Khul őrizze csak az előteret és a bejáratokat, Cassynek a kiszolgálásnál kell bizonyítania és ott van még a mélységi is hátul, aki valószínűleg delíriumos álmát éli meg épp.*
- Bizony bál. Hatalmas megnyitó ünnepséget akarok. Ahol az új vezetés és a megújult Sellő is megmutatja magát. *Biccent, a fotel karfáin pihentetve a kezét.* Előkelő, mégis pikantériával fűszerezett mulatság. *Magyarázza, majd a folytatásra fejét rázza.*
- Nem, Khult nem ismerem, ami azt illeti a régebbi személyzet között sem volt hasonló nevű. Khul'ie. Furcsa csengésű név. *Gondolkodik el egy pillanatra.* Fegyver a pulton?! Remélem levetetted vele, még a végén elriasztja a vendégeket! *Hőköl hátra.*
- Lányra van még szükségünk. Meg kell néznünk korábbról mennyien maradtak, emellett holnap gyűlést tartunk, kijelölünk egy tárgyalót, hogy a forgalmat ne zavarjuk. Segítesz? *Néz Madyre kérdő tekintettel.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-20 11:53:49
Üzenet elküldve: 2019-03-20 11:53:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Lassan kezdi is elfelejteni, hogy milyen apropóból is gyűltek össze eme helyen, ugyebár, hogy a főnököt a megfelelő állapotba hozzák a romantikus vacsora miatt.*
-Nem tudom, hogy a hölgy mit fog szólni, de szerintem kihoztuk a maximumot, amit egy szép ruhával el lehet érni ebből az alapanyagból.*Néz végig elégedetten a férfin, majd feláll és még a mellényért megy, hogy az se felejtődjön el.*
-De azért elvárás. Egy ilyen színvonalas helyen azért illik az ilyesmire is figyelni főnök, minél magasabb pozícióban van az ember, annál inkább. *Majd a férfi kijelenti, hogy akkor inkább nem inna, ez örömmel tölti el, mivel nem igazán szereti se a becsiccsentett, se a teljesen részeg személyeket maga körül, bár a hangnemen kicsit megütközik, ez az arcáról is leolvasható.*
-Szívem szerint addig önteném beléd azt az alkoholt, míg bírod, de főnök, most munka van, esetleg utána.*Kínálja fel a dolgot, ha ez minden vágya a másiknak, hát ő erre is kapható.*
-Ahogy kérted, én odaadtam neki a leltáríveket és az üzenetet is. Csinált már hasonlót?*Persze nem az ő dolga, de talán nem ártana segítő kezet nyújtani, hisz annál hamarabb kész a munka minél többen csinálják.*
-Bál?!*Csillanak fel a szemei hirtelen a szó hallatán. Egyelőre nem tudja, hogy kell elképzelni, de nagyon előkelő és puccos elfoglaltságnak hangzik.*
-Oh igen. Khul.*Vált tárgyilagosra, közben keresi az információkat, de talán nem figyelt eléggé a pohártörölgetés közepette, mert nem igazán tud válaszolni.*
-Én azt hittem, hogy ő már régi bútordarab. Ezek szerint tévedtem. Egy dolog biztos főnök, elég nagy fegyverrel jár, majd a harmad pultot elfoglalta vele.*Körül belül ez az egy dolog, ami igazán megragadt, jóformán a bókok is csak bemennek a fülén generálnak egy választ és elszállnak a nagyvilágba, ahogy a sértőbb vagy durvább megjegyzések is, csak akkor böknek, mikor megéri, aztán továbblép.*
*Lassan kezdi is elfelejteni, hogy milyen apropóból is gyűltek össze eme helyen, ugyebár, hogy a főnököt a megfelelő állapotba hozzák a romantikus vacsora miatt.*
-Nem tudom, hogy a hölgy mit fog szólni, de szerintem kihoztuk a maximumot, amit egy szép ruhával el lehet érni ebből az alapanyagból.*Néz végig elégedetten a férfin, majd feláll és még a mellényért megy, hogy az se felejtődjön el.*
-De azért elvárás. Egy ilyen színvonalas helyen azért illik az ilyesmire is figyelni főnök, minél magasabb pozícióban van az ember, annál inkább. *Majd a férfi kijelenti, hogy akkor inkább nem inna, ez örömmel tölti el, mivel nem igazán szereti se a becsiccsentett, se a teljesen részeg személyeket maga körül, bár a hangnemen kicsit megütközik, ez az arcáról is leolvasható.*
-Szívem szerint addig önteném beléd azt az alkoholt, míg bírod, de főnök, most munka van, esetleg utána.*Kínálja fel a dolgot, ha ez minden vágya a másiknak, hát ő erre is kapható.*
-Ahogy kérted, én odaadtam neki a leltáríveket és az üzenetet is. Csinált már hasonlót?*Persze nem az ő dolga, de talán nem ártana segítő kezet nyújtani, hisz annál hamarabb kész a munka minél többen csinálják.*
-Bál?!*Csillanak fel a szemei hirtelen a szó hallatán. Egyelőre nem tudja, hogy kell elképzelni, de nagyon előkelő és puccos elfoglaltságnak hangzik.*
-Oh igen. Khul.*Vált tárgyilagosra, közben keresi az információkat, de talán nem figyelt eléggé a pohártörölgetés közepette, mert nem igazán tud válaszolni.*
-Én azt hittem, hogy ő már régi bútordarab. Ezek szerint tévedtem. Egy dolog biztos főnök, elég nagy fegyverrel jár, majd a harmad pultot elfoglalta vele.*Körül belül ez az egy dolog, ami igazán megragadt, jóformán a bókok is csak bemennek a fülén generálnak egy választ és elszállnak a nagyvilágba, ahogy a sértőbb vagy durvább megjegyzések is, csak akkor böknek, mikor megéri, aztán továbblép.*
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-20 11:23:46
Üzenet elküldve: 2019-03-20 11:23:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
- Legfeljebb akkor majd üzleti tárgyalásokhoz veszem csak fel. Ez pedig nem az lesz. *Dönti el bólintva, s az asztalon hagyja a nyakkendőt. Egy pillanatig még megnézi magának a keskeny kis ruhadarabot. Ami azt illeti függetlenül attól, hogy fojtogatónak érzi szorítását, egészen el tudná viselni. Mégiscsak normálisabban néz ki, mint eddigi öltözetei.*
- Az bizonyára igéző lehetett. *Vigyorodik el.* Persze nem elvárás, az öltözködést teljes mértékben rád bízom. Te tudod, hogy miben érzed jól magad. *Aztán megint csak felvilágosítják, hogy neki kell meghozni bizonyos döntéseket, jelenleg csupán egy pohár italon van a hangsúly, ettől függetlenül duzzogva szólal meg.*
- Jól van, akkor nem iszom, értem a célzást. Amúgy meg igazad van. *Legyint, aztán felhagy a vágyakozással, sokkal inkább a Sellő jövője foglalkoztatja, mint jelenlegi igényeinek ilyen mértékű kielégítése.*
- Jó lesz. *Jelenti ki félig-meddig magabiztosan.* Apropó, remélem Delyas csinálja a leltárt, annak két napon belül kész kell lennie. Addig még meg kell látogatnom Ruarun urat is, ki jelenleg házunk egyik éke. *Húzza el a száját.* Az előző tulaj. Ő kérte a bált is és lógok neki még egy kis összeggel. Utána megkérem, hogy távozzon, vagy, ha marad, hát fizetni fog, mint mindenki más is. *Tárja szét a kezét, közben ismét elvigyorodik.*
- A bálnak pedig világraszólónak kell lennie. Ebben már Zam is részt vesz, de ti is mindnyájan. Mindegyikőtökre szükségem van a szervezésben és a lebonyolításban is. Apropó! Cassy mondta, hogy van kit egy katonaféle. Honnan jött és miért pont ide? Nem volt időm Cassyvel beszélgetni, de utánad vele is fogok. Muszáj megismernem benneteket. *Bólint.*
- Legfeljebb akkor majd üzleti tárgyalásokhoz veszem csak fel. Ez pedig nem az lesz. *Dönti el bólintva, s az asztalon hagyja a nyakkendőt. Egy pillanatig még megnézi magának a keskeny kis ruhadarabot. Ami azt illeti függetlenül attól, hogy fojtogatónak érzi szorítását, egészen el tudná viselni. Mégiscsak normálisabban néz ki, mint eddigi öltözetei.*
- Az bizonyára igéző lehetett. *Vigyorodik el.* Persze nem elvárás, az öltözködést teljes mértékben rád bízom. Te tudod, hogy miben érzed jól magad. *Aztán megint csak felvilágosítják, hogy neki kell meghozni bizonyos döntéseket, jelenleg csupán egy pohár italon van a hangsúly, ettől függetlenül duzzogva szólal meg.*
- Jól van, akkor nem iszom, értem a célzást. Amúgy meg igazad van. *Legyint, aztán felhagy a vágyakozással, sokkal inkább a Sellő jövője foglalkoztatja, mint jelenlegi igényeinek ilyen mértékű kielégítése.*
- Jó lesz. *Jelenti ki félig-meddig magabiztosan.* Apropó, remélem Delyas csinálja a leltárt, annak két napon belül kész kell lennie. Addig még meg kell látogatnom Ruarun urat is, ki jelenleg házunk egyik éke. *Húzza el a száját.* Az előző tulaj. Ő kérte a bált is és lógok neki még egy kis összeggel. Utána megkérem, hogy távozzon, vagy, ha marad, hát fizetni fog, mint mindenki más is. *Tárja szét a kezét, közben ismét elvigyorodik.*
- A bálnak pedig világraszólónak kell lennie. Ebben már Zam is részt vesz, de ti is mindnyájan. Mindegyikőtökre szükségem van a szervezésben és a lebonyolításban is. Apropó! Cassy mondta, hogy van kit egy katonaféle. Honnan jött és miért pont ide? Nem volt időm Cassyvel beszélgetni, de utánad vele is fogok. Muszáj megismernem benneteket. *Bólint.*
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-20 11:16:02
Üzenet elküldve: 2019-03-20 11:16:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Sóhajt egy nagyot és azzal a lendülettel dől hátra a fotelben.*
-Főnök, pedig a nyakkendőt jó lesz, ha megszokod. Nem árt az néha, nagyot dob a tárgyalási pozíciódon.*Magyarázza, bár ő maga még soha nem viselt ilyesmit, a nőknek van elég más sanyargató ruhadarab, nem érzi szükségét bővíteni ezen kínzóeszközök körét.*
-Néha nehéz, hogy ne olyan ruha akadjon a kezembe, ami jólesne.*Nyugtatja meg a másikat, hogy bizony megesik, hogy őt is zavarja az illő viselet.*
-Mikor még a fürdőben dolgoztam főleg, ott mindig csak valami kendővel átkötöttem magam, de felül más nem takart, az elég kényelmes volt.*Meséli, amint pedig teheti, itt is beérve a szobájába ledobja a felső ruházatot, akkor pedig már, hogy titokzatos és csábító legyen, érdekli a legkevésbé.
A könyörgő kutya szemekre csak félretekint egy szemforgatás kíséretében, majd tenyereit felfelé fordítva válaszol.*
-Te vagy a főnök, ne tőlem kérj engedélyt, én csak javaslatot tettem.*Majd egyenest a másik szemébe fúrja szúrós pillantását.*
-De csak saját felelősségre.*Egyre inkább lágyulnak az arcvonásai ismét kedves mosollyá szelídülnek egy fél percnyi farkasszem után.*
-Az, hogy jó lesz-e itt, azt majd eldönti az idő, felesleges szavakat pazarolni arra, amit nem lehet előre látni.*Von vállat, hiszen ez még csak az első napja, nem igazán van véleménye a Sellőről és a működéséről.*
-Remélem így lesz.*Azért megereszt még egy biztató mosolyt, most talán a lelkesedés és a hit megtartása a legfontosabb. Egyelőre nem kérdez rá ki az a Zam, de bizonyára hamarosan vele is találkozhat.*
*Sóhajt egy nagyot és azzal a lendülettel dől hátra a fotelben.*
-Főnök, pedig a nyakkendőt jó lesz, ha megszokod. Nem árt az néha, nagyot dob a tárgyalási pozíciódon.*Magyarázza, bár ő maga még soha nem viselt ilyesmit, a nőknek van elég más sanyargató ruhadarab, nem érzi szükségét bővíteni ezen kínzóeszközök körét.*
-Néha nehéz, hogy ne olyan ruha akadjon a kezembe, ami jólesne.*Nyugtatja meg a másikat, hogy bizony megesik, hogy őt is zavarja az illő viselet.*
-Mikor még a fürdőben dolgoztam főleg, ott mindig csak valami kendővel átkötöttem magam, de felül más nem takart, az elég kényelmes volt.*Meséli, amint pedig teheti, itt is beérve a szobájába ledobja a felső ruházatot, akkor pedig már, hogy titokzatos és csábító legyen, érdekli a legkevésbé.
A könyörgő kutya szemekre csak félretekint egy szemforgatás kíséretében, majd tenyereit felfelé fordítva válaszol.*
-Te vagy a főnök, ne tőlem kérj engedélyt, én csak javaslatot tettem.*Majd egyenest a másik szemébe fúrja szúrós pillantását.*
-De csak saját felelősségre.*Egyre inkább lágyulnak az arcvonásai ismét kedves mosollyá szelídülnek egy fél percnyi farkasszem után.*
-Az, hogy jó lesz-e itt, azt majd eldönti az idő, felesleges szavakat pazarolni arra, amit nem lehet előre látni.*Von vállat, hiszen ez még csak az első napja, nem igazán van véleménye a Sellőről és a működéséről.*
-Remélem így lesz.*Azért megereszt még egy biztató mosolyt, most talán a lelkesedés és a hit megtartása a legfontosabb. Egyelőre nem kérdez rá ki az a Zam, de bizonyára hamarosan vele is találkozhat.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-20 08:43:34
Üzenet elküldve: 2019-03-20 08:43:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
*Ahogy elhal a nevetés, ismét visszatér a szürke hétköznap, persze kuncog még, s szemei hálásan Madyre zárnak. Érdekes egy lány, az biztos, lesz még vele dolga, jelenleg úgy érzi vitája is, de nem baj. Talán megéri a pénzét, talpraesett, emellett veszettül gyönyörű. Lehet elfogult? Lehet. Lehet, hogy a lány lelke teszi igazán széppé? Az odaadás, a kedvesség, a fricskázó szavak? Ki tudja? Nem számít. Egy pillanatra elszakadt a valóságtól. A szavakra nyakkendőjét kezdi bontogatni, aztán lassan leveszi nyakából.*
- Valójában... úgy éreztem, mintha felkötöttek volna, csak nem mertem szólni. *Nevet fel egy pillanatra, majd a mellettük lévő kis asztalkára teszi le a vékony és lágy anyagot. Ingét kigombolja, aztán elégedetten sóhajt fel.* Levegő! *Nevet tovább.* Köszönöm, ez kedves tőled, s nem mondok el nagy titkot, ha azt mondom, rajtad is felesleges a ruha, bár kétségkívül így sokkal titokzatosabb és csábítóbb. *Fűzi hozzá komolyan, majd igazít még egyet a szerelékén. Bánatosan tekint a szemközti asztalon árválkodó pohár felé:*
- Biztos nem ihatok? Csak egy kortyot! *Néz eltúlzott szempilla rebegtetés közben a lányra kiskutyaszemekkel, ha tehetné, még füle is lekonyulna.*
- Ez esetben további lányokra nem számíthatunk. *Húzza el száját, majd kezével bánatosan int.* Pedig olyan jó lett volna, ha csak feleennyire ilyenek, mint te meg Cassy, máris ragyogna a helye, persze... nem lehetek sem türelmetlen, sem elégedetlen. *Biccent a lánynak.*
- Igyekszem Mady, mindent megadni, s az elvárásokat világosan lefektetni, de eddig azt hiszem jól haladunk. Hiszem, hogy felvirágzik a biznisz, de közösen fogjuk csinálni, mindnyájan együtt. Mert ez enélkül nem működik. *Fejezi be a gondolatmenetet, aztán ismét kényelmesen hátradől.*
- Segítségre lesz szükségem az biztos. Zam remélem megadja ezt nekem. Tőle határozottabb kezet kaphattok, én pedig biztosítom a szabadságot, ez így van rendjén. *Tárja szét a kezét.* Ruhából pedig olyat és annyit választasz, amennyi csak kell. Neked is jár. *Szegezi ujját a lányra.* Neked is jár, Cassyvel fedezzétek fel a Sellőt, még én magam sem jártam mindenhol. *Vallja be.*
*Ahogy elhal a nevetés, ismét visszatér a szürke hétköznap, persze kuncog még, s szemei hálásan Madyre zárnak. Érdekes egy lány, az biztos, lesz még vele dolga, jelenleg úgy érzi vitája is, de nem baj. Talán megéri a pénzét, talpraesett, emellett veszettül gyönyörű. Lehet elfogult? Lehet. Lehet, hogy a lány lelke teszi igazán széppé? Az odaadás, a kedvesség, a fricskázó szavak? Ki tudja? Nem számít. Egy pillanatra elszakadt a valóságtól. A szavakra nyakkendőjét kezdi bontogatni, aztán lassan leveszi nyakából.*
- Valójában... úgy éreztem, mintha felkötöttek volna, csak nem mertem szólni. *Nevet fel egy pillanatra, majd a mellettük lévő kis asztalkára teszi le a vékony és lágy anyagot. Ingét kigombolja, aztán elégedetten sóhajt fel.* Levegő! *Nevet tovább.* Köszönöm, ez kedves tőled, s nem mondok el nagy titkot, ha azt mondom, rajtad is felesleges a ruha, bár kétségkívül így sokkal titokzatosabb és csábítóbb. *Fűzi hozzá komolyan, majd igazít még egyet a szerelékén. Bánatosan tekint a szemközti asztalon árválkodó pohár felé:*
- Biztos nem ihatok? Csak egy kortyot! *Néz eltúlzott szempilla rebegtetés közben a lányra kiskutyaszemekkel, ha tehetné, még füle is lekonyulna.*
- Ez esetben további lányokra nem számíthatunk. *Húzza el száját, majd kezével bánatosan int.* Pedig olyan jó lett volna, ha csak feleennyire ilyenek, mint te meg Cassy, máris ragyogna a helye, persze... nem lehetek sem türelmetlen, sem elégedetlen. *Biccent a lánynak.*
- Igyekszem Mady, mindent megadni, s az elvárásokat világosan lefektetni, de eddig azt hiszem jól haladunk. Hiszem, hogy felvirágzik a biznisz, de közösen fogjuk csinálni, mindnyájan együtt. Mert ez enélkül nem működik. *Fejezi be a gondolatmenetet, aztán ismét kényelmesen hátradől.*
- Segítségre lesz szükségem az biztos. Zam remélem megadja ezt nekem. Tőle határozottabb kezet kaphattok, én pedig biztosítom a szabadságot, ez így van rendjén. *Tárja szét a kezét.* Ruhából pedig olyat és annyit választasz, amennyi csak kell. Neked is jár. *Szegezi ujját a lányra.* Neked is jár, Cassyvel fedezzétek fel a Sellőt, még én magam sem jártam mindenhol. *Vallja be.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-19 18:23:16
Üzenet elküldve: 2019-03-19 18:23:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Kicsit megkönnyebbül, mikor látja, hogy a főnök is nevet a dolgon, örül, hogy ezekkel inkább csak viccelni akart, nem szívesen csinált volna magából bohócot, bár egy ízlésesen kiválasztott minimalista ruha talán még dobna is a ház bevételén, mindenféle ugrándozás és világítás nélkül.*
-Szerintem nagyon jól áll, talán a nyakkendőt el is felejthetjük, hiszen nem hivatalos találkozóra mész.*Mondja immár kedvesen mosolyogva, visszafordulva a normál ülő helyzetébe.*
-Inkább gombold ki a felső néhányat, és szépen simítsd le az élét.*Mutatja két kezével is magán, hogy mire gondolt, bár nem ing van rajta, így csak a levegőt hajtogatja magán.*
-Téged is kevésbé fog feszélyezni, ha nem fojtogat semmi. Valamint azért nem mutat rosszul, lássuk be, ing nélkül sem, én a helyedben ezt kihasználnám.*Kacsint huncut villanással a szemében, majd folytatja.*
-Tudod főnök, elég nehéz megszokni egy helyet, de ha már megszoktad az elvárásokat, és az ottani vendégeket sokkal rosszabb váltani. Az ügyfélkör pedig nem valószínű, hogy velük vándorolna.*Gondolkodik el egy pillanatra, látszik, hogy azért sokat veszített a hangulatából ez a beszélgetés néhány röpke perc alatt.*
-Pontosan tudják, mit vár el a főnök tőlük és idővel kialakul valami láthatatlan.*Réved el a tekintete a szoba egy távolabb eső szegletébe.*
-A próba éjszaka hiánya pedig nem igazán nagy vonzóerő.*Mosolyodik el.*
-Egy férfival több vagy kevesebb, nem igazán számít ugye?*Kérdez rá, hiszen úgy érzi, a férfi pontosan tudja, mire céloz.*
-Valamint azért ott ki szokott derülni, ki az, aki nem alkalmas ilyesmire.*Magyarázza még, de ezt már halkabban.*
-A ruhaválasztás pedig ott könnyű, ahol ilyen szép holmik veszik körül az ember nem? Azért ott is adtak a kinézetre, az, hogy pont eltaláltam milyen ruha illene rád főnök, csupán véletlen, bár láttam már sok jól öltözött nemest, így azért van róla fogalmam, de legtöbbször nem öltöztetni kellett őket.*Húzódik egyre szélesebbre a görbület az arcán, visszahozva valami kellemesebb hangulatot a hangszínébe.*
*Kicsit megkönnyebbül, mikor látja, hogy a főnök is nevet a dolgon, örül, hogy ezekkel inkább csak viccelni akart, nem szívesen csinált volna magából bohócot, bár egy ízlésesen kiválasztott minimalista ruha talán még dobna is a ház bevételén, mindenféle ugrándozás és világítás nélkül.*
-Szerintem nagyon jól áll, talán a nyakkendőt el is felejthetjük, hiszen nem hivatalos találkozóra mész.*Mondja immár kedvesen mosolyogva, visszafordulva a normál ülő helyzetébe.*
-Inkább gombold ki a felső néhányat, és szépen simítsd le az élét.*Mutatja két kezével is magán, hogy mire gondolt, bár nem ing van rajta, így csak a levegőt hajtogatja magán.*
-Téged is kevésbé fog feszélyezni, ha nem fojtogat semmi. Valamint azért nem mutat rosszul, lássuk be, ing nélkül sem, én a helyedben ezt kihasználnám.*Kacsint huncut villanással a szemében, majd folytatja.*
-Tudod főnök, elég nehéz megszokni egy helyet, de ha már megszoktad az elvárásokat, és az ottani vendégeket sokkal rosszabb váltani. Az ügyfélkör pedig nem valószínű, hogy velük vándorolna.*Gondolkodik el egy pillanatra, látszik, hogy azért sokat veszített a hangulatából ez a beszélgetés néhány röpke perc alatt.*
-Pontosan tudják, mit vár el a főnök tőlük és idővel kialakul valami láthatatlan.*Réved el a tekintete a szoba egy távolabb eső szegletébe.*
-A próba éjszaka hiánya pedig nem igazán nagy vonzóerő.*Mosolyodik el.*
-Egy férfival több vagy kevesebb, nem igazán számít ugye?*Kérdez rá, hiszen úgy érzi, a férfi pontosan tudja, mire céloz.*
-Valamint azért ott ki szokott derülni, ki az, aki nem alkalmas ilyesmire.*Magyarázza még, de ezt már halkabban.*
-A ruhaválasztás pedig ott könnyű, ahol ilyen szép holmik veszik körül az ember nem? Azért ott is adtak a kinézetre, az, hogy pont eltaláltam milyen ruha illene rád főnök, csupán véletlen, bár láttam már sok jól öltözött nemest, így azért van róla fogalmam, de legtöbbször nem öltöztetni kellett őket.*Húzódik egyre szélesebbre a görbület az arcán, visszahozva valami kellemesebb hangulatot a hangszínébe.*
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-19 15:02:49
Üzenet elküldve: 2019-03-19 15:02:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
- Pontosan. *Helyesel vigyorogva, aztán meghökkenve néz a lányra, majd magára mutat.* Már, hogy én? Nem terveztem öltáncot adni senkinek Mady, főleg, hogyha férfiakról van szó. *Villan meg a szeme, s nevet fel egy pillanatra. Még meg is rázkódik, amint maga előtt látja a szituációt, persze gyorsan elhessegeti a gondolatot, mert ettől borzasztóbbat el sem tudna képzelni.*
- Ez nem jó? *Néz végig magán szomorúan kezdi megkedvelni ezt az öltözetet.* Mármint lehet persze lengébb, ha szerintetek az a jó, nekem fogalmam sincs. *Húzza el a száját szomorkásan, aztán már ismét a lányra villan a tekintet. Természetesen, mikor a lány nem bírja már tartani, ő is huncutul felnevet. Nem olyan hevesen és intenzíven, de látszik, hogy nem gondolja komolyan a dolgokat.*
- Befejeztem. *Göcög magában, aztán újabb kérdés fogalmazódik meg elméjében.*
- Azok a lányok... akikkel dolgoztál, nem jönnének át ide? Gondjukat viselnénk, jobb soruk lenne, mint ott, legalábbis én úgy gondolom. *Széttárja kezeit.* Nálam nincs próbakör, a szállás kiváló, igyekszem kedves lenni és nem szíveket összetörni. *Foglalja össze erényeit.* Bővülhetne az ügyfélkör és további tapasztalt lányaink lennének. *Ami ugye elengedhetetlenül fontos.*
- Az öltöztetést is a szakmával tanultad, vagy ilyen született tehetség vagy, Mady? *Kérdezi, majd lábát levéve a másikról, térdein könyököl meg, s úgy fordul közelebb a lányhoz.*
- Pontosan. *Helyesel vigyorogva, aztán meghökkenve néz a lányra, majd magára mutat.* Már, hogy én? Nem terveztem öltáncot adni senkinek Mady, főleg, hogyha férfiakról van szó. *Villan meg a szeme, s nevet fel egy pillanatra. Még meg is rázkódik, amint maga előtt látja a szituációt, persze gyorsan elhessegeti a gondolatot, mert ettől borzasztóbbat el sem tudna képzelni.*
- Ez nem jó? *Néz végig magán szomorúan kezdi megkedvelni ezt az öltözetet.* Mármint lehet persze lengébb, ha szerintetek az a jó, nekem fogalmam sincs. *Húzza el a száját szomorkásan, aztán már ismét a lányra villan a tekintet. Természetesen, mikor a lány nem bírja már tartani, ő is huncutul felnevet. Nem olyan hevesen és intenzíven, de látszik, hogy nem gondolja komolyan a dolgokat.*
- Befejeztem. *Göcög magában, aztán újabb kérdés fogalmazódik meg elméjében.*
- Azok a lányok... akikkel dolgoztál, nem jönnének át ide? Gondjukat viselnénk, jobb soruk lenne, mint ott, legalábbis én úgy gondolom. *Széttárja kezeit.* Nálam nincs próbakör, a szállás kiváló, igyekszem kedves lenni és nem szíveket összetörni. *Foglalja össze erényeit.* Bővülhetne az ügyfélkör és további tapasztalt lányaink lennének. *Ami ugye elengedhetetlenül fontos.*
- Az öltöztetést is a szakmával tanultad, vagy ilyen született tehetség vagy, Mady? *Kérdezi, majd lábát levéve a másikról, térdein könyököl meg, s úgy fordul közelebb a lányhoz.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-19 14:50:10
Üzenet elküldve: 2019-03-19 14:50:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Egyértelmű számára, hogy a mesélés közben a főnök képzelete elszabadult és minden apró részletet jól szemrevételez a történet folyásában, néha, mikor úgy érzi a figyelme már nagyon elkalandozik pislog néhányat egy nagyobb levegővétel társaságában, majd folytatja. Mikor a főnök beszél csak helyeslően bólogat, hiszen ő csak felvetett ötletet, a megvalósíthatóság egy másik kérdéskör.*
-Bizony, olyankor talán zavaró is a sok akadályozó ruhadarab.*Ért egyet a tánc közben viselt öltözék dolgában, majd felbukik a szemei előtt valami érdekes.*
-És te főnök, milyen ruhában leszel?*Mégis csak kikívánkozott az a kérdés a nagyobb célközönség megjegyzés miatt, persze semmi érdemleges információt nem vár tőle, csak meg szeretné akasztani a gondolatmenetet egy pillanatra. Viszont a kérdésre csak rázza a fejét, hogy ő bizony nem tudja, hogy Cassy miképpen vélekedne a dologról, hiszen ő még egyelőre új.
Mikor a férfi elejti, hogy ha Cassy mezítelenül toppan elé, akkor máshogy alakulnak a dolgok, egy pillanatra lefagy. Nagyokat pislog, hiszen ő is vizuális típus, gyorsan lepörget a szemei előtt néhány jelenetet.*
~Feljegyezni, ha a főnök dolgozik mindig Cassyt küldeni érte.~*Nem mondaná, hogy egy szégyenlős típus, de ilyen meglepetésszerű támadásra és váratlan szolgálatba állításba azért belepirulna. Mikor a másik a „Meztelen testek napját” emlegeti, még egészen jó ötletnek is tartja, aztán elvadul a helyzet, a második bélyegzőre már kitör belőle a nevetés, ami a harmadik hallatán visítássá nővi ki magát, gyorsan el is fordul és a kezét a szája elé helyezi, hogy ne visszhangozzon annyira. Ez végül is kivitelezhetetlennek bizonyul, így ráborul a fotel puha háttámlájára, úgy vihog tovább, míg meg nem nyugszik.*
-Könyörgöm, ezt inkább hagyjuk, a végén még bejön valaki, mert azt hiszi ölnek.*Töröli le a könnyeket a szeme sarkából.*
*Egyértelmű számára, hogy a mesélés közben a főnök képzelete elszabadult és minden apró részletet jól szemrevételez a történet folyásában, néha, mikor úgy érzi a figyelme már nagyon elkalandozik pislog néhányat egy nagyobb levegővétel társaságában, majd folytatja. Mikor a főnök beszél csak helyeslően bólogat, hiszen ő csak felvetett ötletet, a megvalósíthatóság egy másik kérdéskör.*
-Bizony, olyankor talán zavaró is a sok akadályozó ruhadarab.*Ért egyet a tánc közben viselt öltözék dolgában, majd felbukik a szemei előtt valami érdekes.*
-És te főnök, milyen ruhában leszel?*Mégis csak kikívánkozott az a kérdés a nagyobb célközönség megjegyzés miatt, persze semmi érdemleges információt nem vár tőle, csak meg szeretné akasztani a gondolatmenetet egy pillanatra. Viszont a kérdésre csak rázza a fejét, hogy ő bizony nem tudja, hogy Cassy miképpen vélekedne a dologról, hiszen ő még egyelőre új.
Mikor a férfi elejti, hogy ha Cassy mezítelenül toppan elé, akkor máshogy alakulnak a dolgok, egy pillanatra lefagy. Nagyokat pislog, hiszen ő is vizuális típus, gyorsan lepörget a szemei előtt néhány jelenetet.*
~Feljegyezni, ha a főnök dolgozik mindig Cassyt küldeni érte.~*Nem mondaná, hogy egy szégyenlős típus, de ilyen meglepetésszerű támadásra és váratlan szolgálatba állításba azért belepirulna. Mikor a másik a „Meztelen testek napját” emlegeti, még egészen jó ötletnek is tartja, aztán elvadul a helyzet, a második bélyegzőre már kitör belőle a nevetés, ami a harmadik hallatán visítássá nővi ki magát, gyorsan el is fordul és a kezét a szája elé helyezi, hogy ne visszhangozzon annyira. Ez végül is kivitelezhetetlennek bizonyul, így ráborul a fotel puha háttámlájára, úgy vihog tovább, míg meg nem nyugszik.*
-Könyörgöm, ezt inkább hagyjuk, a végén még bejön valaki, mert azt hiszi ölnek.*Töröli le a könnyeket a szeme sarkából.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-19 13:50:32
Üzenet elküldve: 2019-03-19 13:50:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
*Férfiból van, persze, hogy elvicceli, már látja is maga előtt, ahogy bő lélegzettel piros felhő vonja be Hytia fejét, aki fulákol benne. Nehéz abbahagyni a vigyorgást ilyen esetben, persze azért igyekszik megőrizni komolyságát és nem gyerekes színben feltűnni.*
- Áháá... értem! *Férfitesteken vonagló női testek, lenge ruhában. Az éjszaka, vagy a nappal besötétített Sellő romantikus fényei közt, ördögvigyor és füstölő leplébe burkolózva, megfáradt vándorok élnének így eltitkolt vágyaiknak. Semmi érintés, csupán a nő irányít.*
- Ez remek. *Vakarja meg állát és pillant Madyre, nem titkoltan végignézve rajta, s látva maga előtt a táncát.* Vajon Cassy is vállalná? *Hümmög magában egy kicsit félhangosan, miközben még mindig Madyn pihenteti tekintetét.* Ezt meg kell beszéljük. Az első ötvenet ugyan túlzásnak tartom, de az ötlet jó! *Mutat a lányra magabiztosan.* Akkor majd más ruhában lesztek, az már részletkérdés. *Legyint még mindig elgondolkodva.* Muszáj több célközönséget választanunk, mert ugye nem bordélyt szeretnénk üzemeltetni, hanem szolgáltatást nyújtunk, aminek a testi örömök is részét képezik. *Tekintettel arra, hogy Madyt szemlélgeti épp, nem kerüli el figyelmét a felszaladó száj és a visszatartott vihogás. Maga is mosolyogni kezd, bár megőrzi komolyságát, többé-kevésbé.*
- Ami azt illeti mindenre készen álltam, szóval ha meztelenül érkezik... lehet másképp alakul. *Vonja meg a vállát.* Kedvemre lett volna, Cassy csodálatos lány. *Fokozza tovább, hogy kicsikarja a nevetést a lányból, majd mintegy lényegtelenül legyintve továbbfolytatja.*
- Ami azt illeti gondoltam már rá. *Hümmög.* Úgy hívnánk, hogy a "Meztelen testek napja" vagy "A világító fenekek éjszakája", esetleg "Az ugrándozó himbilimbi", már, hogy én ne maradjak ki a sorból. Egy hét az túl hosszú, megfáznánk. *Legyint ismét, közben végig Madyn tartja a tekintetét. A kis huncut, vajon meddig bírja. Persze belül megeszi a fene, nem mintha saját poénján jól esne nevetni, de ez azért mégiscsak egy groteszk feltevés.*
*Férfiból van, persze, hogy elvicceli, már látja is maga előtt, ahogy bő lélegzettel piros felhő vonja be Hytia fejét, aki fulákol benne. Nehéz abbahagyni a vigyorgást ilyen esetben, persze azért igyekszik megőrizni komolyságát és nem gyerekes színben feltűnni.*
- Áháá... értem! *Férfitesteken vonagló női testek, lenge ruhában. Az éjszaka, vagy a nappal besötétített Sellő romantikus fényei közt, ördögvigyor és füstölő leplébe burkolózva, megfáradt vándorok élnének így eltitkolt vágyaiknak. Semmi érintés, csupán a nő irányít.*
- Ez remek. *Vakarja meg állát és pillant Madyre, nem titkoltan végignézve rajta, s látva maga előtt a táncát.* Vajon Cassy is vállalná? *Hümmög magában egy kicsit félhangosan, miközben még mindig Madyn pihenteti tekintetét.* Ezt meg kell beszéljük. Az első ötvenet ugyan túlzásnak tartom, de az ötlet jó! *Mutat a lányra magabiztosan.* Akkor majd más ruhában lesztek, az már részletkérdés. *Legyint még mindig elgondolkodva.* Muszáj több célközönséget választanunk, mert ugye nem bordélyt szeretnénk üzemeltetni, hanem szolgáltatást nyújtunk, aminek a testi örömök is részét képezik. *Tekintettel arra, hogy Madyt szemlélgeti épp, nem kerüli el figyelmét a felszaladó száj és a visszatartott vihogás. Maga is mosolyogni kezd, bár megőrzi komolyságát, többé-kevésbé.*
- Ami azt illeti mindenre készen álltam, szóval ha meztelenül érkezik... lehet másképp alakul. *Vonja meg a vállát.* Kedvemre lett volna, Cassy csodálatos lány. *Fokozza tovább, hogy kicsikarja a nevetést a lányból, majd mintegy lényegtelenül legyintve továbbfolytatja.*
- Ami azt illeti gondoltam már rá. *Hümmög.* Úgy hívnánk, hogy a "Meztelen testek napja" vagy "A világító fenekek éjszakája", esetleg "Az ugrándozó himbilimbi", már, hogy én ne maradjak ki a sorból. Egy hét az túl hosszú, megfáznánk. *Legyint ismét, közben végig Madyn tartja a tekintetét. A kis huncut, vajon meddig bírja. Persze belül megeszi a fene, nem mintha saját poénján jól esne nevetni, de ez azért mégiscsak egy groteszk feltevés.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-19 10:50:50
Üzenet elküldve: 2019-03-19 10:50:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Bár a másik próbálja humorosra fordítani a szót a szeszes leheletből kiindulva, így elereszt egy belenyugvó sóhajt, igazából ő aztán tudja, hogy milyen egy szeszkazánt csókolgatni, nem egyszer volt már rá példa. Egyáltalán nem érezte romantikusnak a helyzetet, de hát mindenhez jó képet kell vágni, amit természetesen egy vendégtől nem lehet elvárni.*
-A tánc általában férfiesteken volt jellemző, nem feltétlenül komoly koreográfiát igénylő mozdulatokkal, hiszen általában már annyi is elég volt, hogy a lányok lengén voltak felöltözve, már a tető fokára hágott a hangulat, úgy kellett csitítani őket.*Azért felsejlik néhány kellemetlenebb foszlány is út közben, de minden helyzetből a legjobbat kellett kihozni és nem problémaként, hanem lehetőségként kezelni őket.*
-De abban az esetben, ha itt nagyobb igény mutatkozik rá… *Itt megtorpan egy pillanatra, nem ismeri még annyira a főnököt, hogy ilyen gondolatot meg merjen osztani vele, így inkább hagyja elszállni és témát vált.*
-Igen, a törzsvendégek megléte az elengedhetetlen. Talán az újra nyitás okán az első 50 vendég kaphatna hasonló ajándékot.*Veti fel, hiszen a kedvcsináló és a változatosság soha sem árt.*
-Párokat.*Ízlelgeti a szót, náluk ez nem igazán merült fel, mint lehetőség, de mégiscsak lehetne vele valamit kezdeni.*
-A romantikus vacsorához a hangulat valóban megvan, kétségtelen. Attól azért egy cseppet tartok, hogy a hölgyek miképp viszonyulnának a dekoratív személyzethez.*Húzza el a száját kicsit, ugyanis tudja, hogy ez a szolgáltatás csak akkor futhat be, ha a pár is elég nyitott a változó és csábíró környezethez, tudatosítva, hogy ez csak egy szolgáltató egység.
Mivel ő nem volt jelen, amikor Cassy rányitott Ralasra, így eddig el se tudta képzelni, hogy is zajlott az eset, de így vázolva felettébb meglepő és nem kevéssé kellemetlen élmény lehetett mindenki számára. Közben észrevétlenül szökik fel a szája két széle gyanúsan magasra, szinte ki is szakadna a nevetés, ha az utolsó pillanatban nem kapná oda a kezét.*
-Az hiszem úgy illett volna, hogy ő is teljesen meztelen, akkor nem kellett volna magyarázkodni se.*Szűri a fogai között, érződik a hangján, hogy jól mulat a szituáció elképzelése közben.*
-Csak megmondjátok, hogy ez a módi itt, minden hónapban egy hétig mindenki pucér.*El is fordítja a fejét, hogy ne tűnjön annyira tiszteletlennek, bár ezzel talán már elkésett.*
*Bár a másik próbálja humorosra fordítani a szót a szeszes leheletből kiindulva, így elereszt egy belenyugvó sóhajt, igazából ő aztán tudja, hogy milyen egy szeszkazánt csókolgatni, nem egyszer volt már rá példa. Egyáltalán nem érezte romantikusnak a helyzetet, de hát mindenhez jó képet kell vágni, amit természetesen egy vendégtől nem lehet elvárni.*
-A tánc általában férfiesteken volt jellemző, nem feltétlenül komoly koreográfiát igénylő mozdulatokkal, hiszen általában már annyi is elég volt, hogy a lányok lengén voltak felöltözve, már a tető fokára hágott a hangulat, úgy kellett csitítani őket.*Azért felsejlik néhány kellemetlenebb foszlány is út közben, de minden helyzetből a legjobbat kellett kihozni és nem problémaként, hanem lehetőségként kezelni őket.*
-De abban az esetben, ha itt nagyobb igény mutatkozik rá… *Itt megtorpan egy pillanatra, nem ismeri még annyira a főnököt, hogy ilyen gondolatot meg merjen osztani vele, így inkább hagyja elszállni és témát vált.*
-Igen, a törzsvendégek megléte az elengedhetetlen. Talán az újra nyitás okán az első 50 vendég kaphatna hasonló ajándékot.*Veti fel, hiszen a kedvcsináló és a változatosság soha sem árt.*
-Párokat.*Ízlelgeti a szót, náluk ez nem igazán merült fel, mint lehetőség, de mégiscsak lehetne vele valamit kezdeni.*
-A romantikus vacsorához a hangulat valóban megvan, kétségtelen. Attól azért egy cseppet tartok, hogy a hölgyek miképp viszonyulnának a dekoratív személyzethez.*Húzza el a száját kicsit, ugyanis tudja, hogy ez a szolgáltatás csak akkor futhat be, ha a pár is elég nyitott a változó és csábíró környezethez, tudatosítva, hogy ez csak egy szolgáltató egység.
Mivel ő nem volt jelen, amikor Cassy rányitott Ralasra, így eddig el se tudta képzelni, hogy is zajlott az eset, de így vázolva felettébb meglepő és nem kevéssé kellemetlen élmény lehetett mindenki számára. Közben észrevétlenül szökik fel a szája két széle gyanúsan magasra, szinte ki is szakadna a nevetés, ha az utolsó pillanatban nem kapná oda a kezét.*
-Az hiszem úgy illett volna, hogy ő is teljesen meztelen, akkor nem kellett volna magyarázkodni se.*Szűri a fogai között, érződik a hangján, hogy jól mulat a szituáció elképzelése közben.*
-Csak megmondjátok, hogy ez a módi itt, minden hónapban egy hétig mindenki pucér.*El is fordítja a fejét, hogy ne tűnjön annyira tiszteletlennek, bár ezzel talán már elkésett.*
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-19 10:29:38
Üzenet elküldve: 2019-03-19 10:29:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
*Igyekszik most már feszes tartásra váltani, bár járása soha nem volt az a meghunyászkodott típus szerencsére, ezúttal már azonban a ruha is segíti.*
- Oké, oké, világos, valóban nem akarok szesz szagot rálehelni, még a végén lefejelné az asztalt. *Humorizálja el egy gyenge viccel, közben gyengén felnevet.*
- Az alaposság jó, Mady, nagyon jó. Szerencsére úgy látom akadt belőle neked és és Cassynek is. *Biccent elégedetten, majd egyik bokáját térdére fekteti, s összefűzi ujjait.*
- Tánccsoport! Ez jó, megjegyzem. Kellenek táncosok, szerencsére Delyas kiváló zenész, így arra sem lesz gond. A személyzet kapcsán persze akad még. *Bólogat, kezd talán kicsit tisztulni, így, hogy fontos dolgokról beszélgetnek. Több olyan dolgot is meg tud Madytől, amit a későbbiekben kamatoztatni is tud.* Igen... *Fűzi hozzá halkan.* A legjobb az lenne, ha lennének törzsvendégeink. Párokat is ide lehetne csábítani, egy romantikus vacsora a Sellőben. *Mutatja kezével a feliratot.* Aztán persze jöhetnek cimborák is. *Vigyorodik el, majd buzgón bólogat a férfiak kívánalmaira.*
- Nekik majd csinálunk, amolyan férfimulatságokat. Kifejezetten az ő kedvükért. Fürdős, iszákos rendezvényeket. Megszervezzük. *Dönti el azonnal. Hytia kapcsán már ő sem bizakodó.*
- Értem én Mady, de mást nem tudtam hirtelen felajánlani, így is anyaszült meztelen voltam már, mikor ajtót nyitottam szegény Cassynek. Bizonyára meg van a véleménye rólam. *Húzza el a száját.*
*Igyekszik most már feszes tartásra váltani, bár járása soha nem volt az a meghunyászkodott típus szerencsére, ezúttal már azonban a ruha is segíti.*
- Oké, oké, világos, valóban nem akarok szesz szagot rálehelni, még a végén lefejelné az asztalt. *Humorizálja el egy gyenge viccel, közben gyengén felnevet.*
- Az alaposság jó, Mady, nagyon jó. Szerencsére úgy látom akadt belőle neked és és Cassynek is. *Biccent elégedetten, majd egyik bokáját térdére fekteti, s összefűzi ujjait.*
- Tánccsoport! Ez jó, megjegyzem. Kellenek táncosok, szerencsére Delyas kiváló zenész, így arra sem lesz gond. A személyzet kapcsán persze akad még. *Bólogat, kezd talán kicsit tisztulni, így, hogy fontos dolgokról beszélgetnek. Több olyan dolgot is meg tud Madytől, amit a későbbiekben kamatoztatni is tud.* Igen... *Fűzi hozzá halkan.* A legjobb az lenne, ha lennének törzsvendégeink. Párokat is ide lehetne csábítani, egy romantikus vacsora a Sellőben. *Mutatja kezével a feliratot.* Aztán persze jöhetnek cimborák is. *Vigyorodik el, majd buzgón bólogat a férfiak kívánalmaira.*
- Nekik majd csinálunk, amolyan férfimulatságokat. Kifejezetten az ő kedvükért. Fürdős, iszákos rendezvényeket. Megszervezzük. *Dönti el azonnal. Hytia kapcsán már ő sem bizakodó.*
- Értem én Mady, de mást nem tudtam hirtelen felajánlani, így is anyaszült meztelen voltam már, mikor ajtót nyitottam szegény Cassynek. Bizonyára meg van a véleménye rólam. *Húzza el a száját.*
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-19 09:47:39
Üzenet elküldve: 2019-03-19 09:47:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Az egyértelmű számára is, hogy ha egyszer beindul a gépezet, akkor nehéz leállítani, figyel a legapróbb részletekre is, ha egyszer arra kérték meg. Számára nagyon fontos, és lehet látszik is rajta, hogy inkább a hölgy szemszögéből nézi Ralast, bár azt sem szeretné, ha a férfinak bántódása esne, főleg ha megelőzhette volna.*
-Azért az alkoholszag erősen átható, főleg, ha sokáig ültök egymással szemben.*Magyarázza a szimatolás után, és, akkor még nem is tért ki rá, hogy egy csók elcsattanása esetén mennyire kiábrándító egy bűzös lehelet.*
-Neked mindig szívesen segítek főnök. Csak tudd, hogy milyen következményekkel jár a kérésed, ugyanis nagyon alapos vagyok.*Mondja kedves mosolyt ültetve a szája szegletébe, hiszen egy olyan beosztásútól, aki ő ez előtt volt, az szinte elvárás, hogy minden apró részletre ügyeljen. Majd, ahogy helyet kínálnak neki, le is ül.*
-Tudod főnök, ott egy átlagos hétköznap csupán annyi volt a vendégvárás, mint itt is. A nagyobb rendezvények alkalmával öltöztünk ki és hemzsegtünk a fogadótérben, minden lány odaszegődött egy-egy vendégcsoport mellé, olykor meg inkább zene és tánc volt, ami becsalogatta az embereket. Persze a visszajáró vendégek körül alapból is nagyobb volt a felhajtás, ha tudtuk, mikor érkezik, már egy üveg itallal várta őt a kedvenc kényeztetője vagy épp egy tál különlegességgel, amiből aznap sokat hoztak az árusok.*Meséli, egyik ujját az ajkai elé emeli, szemei távolra révednek, ahogy felvonultatja legkedvesebb emlékképeit maga előtt.*
-Lehet már tudni, hogy a hölgy mit rendelt?*Kapja el a tekintetét a vacsora emlegetésére, látszik, kicsit lanyhul a kedve a téma miatt.*
-Sajnos általában a férfivendégek nem egy romantikus vacsorára vágynak, de olyan sokat hallottam már róla és szerveztem, de saját tapasztalatom sajnos nem igen akad, azt hiszem, ezt el kell mondjam.*Talán így teljes a kép, bár tudja, mi a menete, az elmélet nagyon részletesen ki van dolgozva a fejében, de gyakorlati tapasztalata szinte nincs is.*
-Ami az ingyen kosztot és a szállást illeti, sajnos ezzel nem tudok egyetérteni teljes mértékben.*Csúszik még ki a száján halkan.*
*Az egyértelmű számára is, hogy ha egyszer beindul a gépezet, akkor nehéz leállítani, figyel a legapróbb részletekre is, ha egyszer arra kérték meg. Számára nagyon fontos, és lehet látszik is rajta, hogy inkább a hölgy szemszögéből nézi Ralast, bár azt sem szeretné, ha a férfinak bántódása esne, főleg ha megelőzhette volna.*
-Azért az alkoholszag erősen átható, főleg, ha sokáig ültök egymással szemben.*Magyarázza a szimatolás után, és, akkor még nem is tért ki rá, hogy egy csók elcsattanása esetén mennyire kiábrándító egy bűzös lehelet.*
-Neked mindig szívesen segítek főnök. Csak tudd, hogy milyen következményekkel jár a kérésed, ugyanis nagyon alapos vagyok.*Mondja kedves mosolyt ültetve a szája szegletébe, hiszen egy olyan beosztásútól, aki ő ez előtt volt, az szinte elvárás, hogy minden apró részletre ügyeljen. Majd, ahogy helyet kínálnak neki, le is ül.*
-Tudod főnök, ott egy átlagos hétköznap csupán annyi volt a vendégvárás, mint itt is. A nagyobb rendezvények alkalmával öltöztünk ki és hemzsegtünk a fogadótérben, minden lány odaszegődött egy-egy vendégcsoport mellé, olykor meg inkább zene és tánc volt, ami becsalogatta az embereket. Persze a visszajáró vendégek körül alapból is nagyobb volt a felhajtás, ha tudtuk, mikor érkezik, már egy üveg itallal várta őt a kedvenc kényeztetője vagy épp egy tál különlegességgel, amiből aznap sokat hoztak az árusok.*Meséli, egyik ujját az ajkai elé emeli, szemei távolra révednek, ahogy felvonultatja legkedvesebb emlékképeit maga előtt.*
-Lehet már tudni, hogy a hölgy mit rendelt?*Kapja el a tekintetét a vacsora emlegetésére, látszik, kicsit lanyhul a kedve a téma miatt.*
-Sajnos általában a férfivendégek nem egy romantikus vacsorára vágynak, de olyan sokat hallottam már róla és szerveztem, de saját tapasztalatom sajnos nem igen akad, azt hiszem, ezt el kell mondjam.*Talán így teljes a kép, bár tudja, mi a menete, az elmélet nagyon részletesen ki van dolgozva a fejében, de gyakorlati tapasztalata szinte nincs is.*
-Ami az ingyen kosztot és a szállást illeti, sajnos ezzel nem tudok egyetérteni teljes mértékben.*Csúszik még ki a száján halkan.*
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-18 19:18:34
Üzenet elküldve: 2019-03-18 19:18:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
- Benne és még lötyögtetik is. *Nevet fel, immár őszintébben. Maga is megnézi a lányt. Frissen érkezett, jóformán normálisan még beszélgetni sem volt ideje, jóllehet, ha mindenkivel hosszasan akarna beszélgetni, mást nem is tudna csinálni. Fejben már most eldönti, hogy tartani fog egy ezzel kapcsolatos megbeszélést, ha Zammiria visszatért. Egyrészt a lányt be kell mutatni a többieknek, másrészt pedig bizonyos dolgokat, beosztásokat is tisztázni kell.*
- Elég, ha egyszer megmutatod. *Morogja zavartan, mert jogos, amit Mady mond, esze ágában sincs ezzel gondolatban sem ellenkezni. Persze férfiúi büszkesége az neki is van, ami most egy kicsit csorbát szenvedett. Ettől függetlenül nagyon hálás a segítő szándékért. Tétován néz a lányra, miközben öltözködik, mintha jóváhagyásra várna. ~ Egy rohadt gatya miatt. ~ Belül kínlódva nevet fel, ami arcára nem ül ki.*
- Értem. Szerinted helyesen cselekszem? Ingyen étel, ingyen ital, ingyenes szállás... nem túlzás ez? Fogalmam sincs. *Rázza meg fejét, s tárja szét kezét tétován, amitől a nadrág majdnem megindul lefelé, persze gyorsan utánakap.*
- Igyekszem fess lenni, majd segítetek! *Kacsint a lányra immár vigyorogva, egy hangyányit talán kezd felengedni. Bizonyára az ital is tehet róla, mit korábban fogyasztott, de Madyből is árad egyfajta megnyugtató kisugárzás. Másnak lehet, hogy ez sok lenne, ez a pattogó beszéd, akaratos vélemény nyilvánítás, de Ralasnak talán pont ez kell. Kezdi megkedvelni a lányt és reméli, hogy még sokáig fognak együtt dolgozni. A szavakra persze jobban kihúzza magát és majdhogynem délcegen feszít, aztán mosolyogva visszaenged, elég a parádéból. Szájához emelné a poharat, közben mosolyogva néz Madyre, majd meghökkenve tapasztalja, hogy azt kikapják kezéből. Szinte bánatosan lebiggyesztett ajakkal néz utána, ahogyan az szépen az asztal végébe vándorol. Csak nyel egyet, aztán halkan felsóhajt.*
- Legyen. *Bólint. Aztán már kezeit tárja, mint a madár, mert Mady bőszen dolgozni kezd és ingét tűri be körbe. Kínos mosoly ül arcára, s közben a lány arcát és haját nézi.*
- Ez is legyen. *Hagy jóvá gyakorlatilag mindent, ez nem az ő pályája, ezért nem is akar makacs lenni.*
- Dehogy Mady, nagyon köszönöm. *Mosolyog szelíden az arca, s ezúttal már egy jóvágású férfi tekint vissza. Kicsit igazít magán mindenhol, fészkelődik, forgolódik.* Határozottabban érzem magam tőle. *Mondja halkan és megfontoltan. Nem mozdul a lány közeledtére, a halk szippantás kapcsán sokkal inkább kapja el a nevetés.*
- Hát, majd csak nem fog szimatolni! *Nevet tovább, aztán az asztalra ül, kezét karba fonja, úgy nézi végig az előtte álló talpraesett lányt. Mutatóujját megtáncoltatja a levegőben, aztán csak elmosolyodik a lány szemébe nézve.*
- Én mondom, különleges lány vagy te, Maydeleine Rhywayers. *Bólogat.* Nagyon sokat fogunk még együtt dolgozni. Mesélj még a helyről, ahol dolgoztál. *Mutat az egyik fotelra, majd lassan maga is odasétál. A helyiség túloldalában apró társalkodó asztal, pamlaggal és két fotellal. Az egyikbe lassan beleül, vigyázva a ruházatára.*
- Csak addig, míg az étel készül. *Magyarázza. Persze nem azért, hogy az időt húzza. Á, nem. De egyébiránt Mady történetére is nagyon kíváncsi.*
- Például milyen volt az előtér, hogyan fogadtátok a vendégeket? *Jó pap is holtig tanul, fontos lehet minden tapasztalat.*
- Benne és még lötyögtetik is. *Nevet fel, immár őszintébben. Maga is megnézi a lányt. Frissen érkezett, jóformán normálisan még beszélgetni sem volt ideje, jóllehet, ha mindenkivel hosszasan akarna beszélgetni, mást nem is tudna csinálni. Fejben már most eldönti, hogy tartani fog egy ezzel kapcsolatos megbeszélést, ha Zammiria visszatért. Egyrészt a lányt be kell mutatni a többieknek, másrészt pedig bizonyos dolgokat, beosztásokat is tisztázni kell.*
- Elég, ha egyszer megmutatod. *Morogja zavartan, mert jogos, amit Mady mond, esze ágában sincs ezzel gondolatban sem ellenkezni. Persze férfiúi büszkesége az neki is van, ami most egy kicsit csorbát szenvedett. Ettől függetlenül nagyon hálás a segítő szándékért. Tétován néz a lányra, miközben öltözködik, mintha jóváhagyásra várna. ~ Egy rohadt gatya miatt. ~ Belül kínlódva nevet fel, ami arcára nem ül ki.*
- Értem. Szerinted helyesen cselekszem? Ingyen étel, ingyen ital, ingyenes szállás... nem túlzás ez? Fogalmam sincs. *Rázza meg fejét, s tárja szét kezét tétován, amitől a nadrág majdnem megindul lefelé, persze gyorsan utánakap.*
- Igyekszem fess lenni, majd segítetek! *Kacsint a lányra immár vigyorogva, egy hangyányit talán kezd felengedni. Bizonyára az ital is tehet róla, mit korábban fogyasztott, de Madyből is árad egyfajta megnyugtató kisugárzás. Másnak lehet, hogy ez sok lenne, ez a pattogó beszéd, akaratos vélemény nyilvánítás, de Ralasnak talán pont ez kell. Kezdi megkedvelni a lányt és reméli, hogy még sokáig fognak együtt dolgozni. A szavakra persze jobban kihúzza magát és majdhogynem délcegen feszít, aztán mosolyogva visszaenged, elég a parádéból. Szájához emelné a poharat, közben mosolyogva néz Madyre, majd meghökkenve tapasztalja, hogy azt kikapják kezéből. Szinte bánatosan lebiggyesztett ajakkal néz utána, ahogyan az szépen az asztal végébe vándorol. Csak nyel egyet, aztán halkan felsóhajt.*
- Legyen. *Bólint. Aztán már kezeit tárja, mint a madár, mert Mady bőszen dolgozni kezd és ingét tűri be körbe. Kínos mosoly ül arcára, s közben a lány arcát és haját nézi.*
- Ez is legyen. *Hagy jóvá gyakorlatilag mindent, ez nem az ő pályája, ezért nem is akar makacs lenni.*
- Dehogy Mady, nagyon köszönöm. *Mosolyog szelíden az arca, s ezúttal már egy jóvágású férfi tekint vissza. Kicsit igazít magán mindenhol, fészkelődik, forgolódik.* Határozottabban érzem magam tőle. *Mondja halkan és megfontoltan. Nem mozdul a lány közeledtére, a halk szippantás kapcsán sokkal inkább kapja el a nevetés.*
- Hát, majd csak nem fog szimatolni! *Nevet tovább, aztán az asztalra ül, kezét karba fonja, úgy nézi végig az előtte álló talpraesett lányt. Mutatóujját megtáncoltatja a levegőben, aztán csak elmosolyodik a lány szemébe nézve.*
- Én mondom, különleges lány vagy te, Maydeleine Rhywayers. *Bólogat.* Nagyon sokat fogunk még együtt dolgozni. Mesélj még a helyről, ahol dolgoztál. *Mutat az egyik fotelra, majd lassan maga is odasétál. A helyiség túloldalában apró társalkodó asztal, pamlaggal és két fotellal. Az egyikbe lassan beleül, vigyázva a ruházatára.*
- Csak addig, míg az étel készül. *Magyarázza. Persze nem azért, hogy az időt húzza. Á, nem. De egyébiránt Mady történetére is nagyon kíváncsi.*
- Például milyen volt az előtér, hogyan fogadtátok a vendégeket? *Jó pap is holtig tanul, fontos lehet minden tapasztalat.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-18 15:15:36
Üzenet elküldve: 2019-03-18 15:15:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Mikor belép egy fél percre valami ismeretlen pír és szégyenlősség ül ki az arcára, hogy látja a férfi félig mezítelen, de gyorsan megállapítja, hogy ez csak abból fakad, hogy még ismeretlen számára, ez a konkrét altest.*
~Felettébb mutatós.~*Állapítja meg egyik szemöldökét a homlokára csúsztatva magában, persze csak lopva tekint oda, mivel most más a dolog, fontosabb, minthogy ezzel sokáig elvonja a figyelmét.*
-Az lehet, hogy nem voltál tisztában minden részlettel, de most már nyakig benne vagy főnök. Csinálnod kell, és ha a többiek azt látják rajtad, hogy bizonytalan vagy, nem tudod, mit kéne csinálnod, akkor fog széthullani minden darabokra.*Sóhajt egy nagyot, nem gondolta volna, hogy ennyire ideje korán fel kell húznia azt a bizonyos kesztyűt.*
-Öltözködni pedig segítek, de idővel meg kell tanulnod neked is, a végén még pletykálni fognak a többiek, hogy még a zoknidat se tudod egyedül felhúzni.*Hangja komoly, hiszen, ha valóban megszereti ezt a helyet és most nagyon úgy néz ki, hogy semmi kivetnivalót nem talál benne, akkor nem hagyhatja csak úgy tönkre menni, mert akkor már ő sem tartozik majd sehová. Nem lesz otthona, családja, senki, aki reggelente egy jó szóval illetné. Mikor Ralas a régi helyéről kérdez, látszik az arcán, hogy oda is szép emlékek fűzik, némiképp megenyhülnek a vonásai.*
-Elégedetlen vendég mindig van, talán túl sok is. Bár nálunk főleg férfi vendégek fordultak meg, nem mondom, hogy nem esett meg, hogy hölgyet kellett megmasszírozzak, vagy este kényeztessek, de az volt a ritkább. Engesztelésül meg ugyebár a férfiak nem egy romantikus vacsorát óhajtottak leginkább.*Mondja, látszik, hogy a gondolatot is mulattatónak talája.*
-A kinézet pedig a főnöknél alapvető volt, hiszen egy toprongyos csavargónak öltözött egyént senki nem venne komolyan nem igaz?*Pislog kedvesen a férfira, próbálja nem azt sugallni, hogy rá célzott, hisz nem is, csak sarkította a dolgokat a szemléltetés miatt.*
-Az előző főnökömnek nem állt ennyire jól a ruha, neked tetszetősebb testi adottságaid vannak, így egyéb tárgyalási lehetőségeket is ki tudsz aknázni, ha úgy adódik.*Kúszik be egy bók is a sok kioktató gondolat után, fontos a kiegyensúlyozott önkép és Ralas valóban sármosabb és ott domborul, ahol kell, ez kétségtelen, kár lenne, ha e mellé egy bizonytalan kiállás társulna.*
-Igen, a vörös tényleg jól áll főnök.*Jegyzi meg, majd mikor a pohárért nyúl ismét, azt inkább elveszi, ha engedi neki.*
-Most jöhetne a nyakkendő, valamint valóban nem lenne a legjobb, ha a romantikus vacsorát Hytia kisasszonynak egy félig becsiccsentett gavallérral kellene elköltenie.*Egyre szélesedik a mosoly az arcán, meggyőzően bólogat, ezzel is azt sugallva, hogy immár ketten értenek a saját szavaival egyet, ő és ő maga.
Amennyiben a poharat el sikerült oroznia, leteszi egy távolabbi asztalvégre, majd a férfi elé lép közvetlenül.*
-A mellény úgy mutat szépen, ha ez be van tűrve.*Magyarázza és határozott mozdulatokkal meg is teszi, látszik, nem ismer könyörületet ezen a téren, majd összehúzza a nadrágon és begombolja*
-Így.*Néz fel Ralasra elégedet tekintettel, kezeit csípőre vágva.*
-Remélem, nem veszed zokon, csak mondtad, hogy még nem viseltél ilyet.*Magyarázza, hiszen érzi, hogy talán most messzebbre ment, mint kellett volna, talán tévesen azt sugallva a másik felé, hogy ő bizonyára ennél csak ügyetlenebbül csinálta volna a műveletet. Ez után még egy dolgot le akar ellenőrizni, oda is hajol a másik nyakához és beleszippant a levegőbe.*
-Szerencsére még nem érződik annyira az alkohol.*Nyugszik meg, újra felvéve a megfelelő távolságot. Azt már csak tapasztalatból is tudja ugyanis, ha valaki sokat iszik vagy erőset, az előbb utóbb párolog a bőrén keresztül.*
*Mikor belép egy fél percre valami ismeretlen pír és szégyenlősség ül ki az arcára, hogy látja a férfi félig mezítelen, de gyorsan megállapítja, hogy ez csak abból fakad, hogy még ismeretlen számára, ez a konkrét altest.*
~Felettébb mutatós.~*Állapítja meg egyik szemöldökét a homlokára csúsztatva magában, persze csak lopva tekint oda, mivel most más a dolog, fontosabb, minthogy ezzel sokáig elvonja a figyelmét.*
-Az lehet, hogy nem voltál tisztában minden részlettel, de most már nyakig benne vagy főnök. Csinálnod kell, és ha a többiek azt látják rajtad, hogy bizonytalan vagy, nem tudod, mit kéne csinálnod, akkor fog széthullani minden darabokra.*Sóhajt egy nagyot, nem gondolta volna, hogy ennyire ideje korán fel kell húznia azt a bizonyos kesztyűt.*
-Öltözködni pedig segítek, de idővel meg kell tanulnod neked is, a végén még pletykálni fognak a többiek, hogy még a zoknidat se tudod egyedül felhúzni.*Hangja komoly, hiszen, ha valóban megszereti ezt a helyet és most nagyon úgy néz ki, hogy semmi kivetnivalót nem talál benne, akkor nem hagyhatja csak úgy tönkre menni, mert akkor már ő sem tartozik majd sehová. Nem lesz otthona, családja, senki, aki reggelente egy jó szóval illetné. Mikor Ralas a régi helyéről kérdez, látszik az arcán, hogy oda is szép emlékek fűzik, némiképp megenyhülnek a vonásai.*
-Elégedetlen vendég mindig van, talán túl sok is. Bár nálunk főleg férfi vendégek fordultak meg, nem mondom, hogy nem esett meg, hogy hölgyet kellett megmasszírozzak, vagy este kényeztessek, de az volt a ritkább. Engesztelésül meg ugyebár a férfiak nem egy romantikus vacsorát óhajtottak leginkább.*Mondja, látszik, hogy a gondolatot is mulattatónak talája.*
-A kinézet pedig a főnöknél alapvető volt, hiszen egy toprongyos csavargónak öltözött egyént senki nem venne komolyan nem igaz?*Pislog kedvesen a férfira, próbálja nem azt sugallni, hogy rá célzott, hisz nem is, csak sarkította a dolgokat a szemléltetés miatt.*
-Az előző főnökömnek nem állt ennyire jól a ruha, neked tetszetősebb testi adottságaid vannak, így egyéb tárgyalási lehetőségeket is ki tudsz aknázni, ha úgy adódik.*Kúszik be egy bók is a sok kioktató gondolat után, fontos a kiegyensúlyozott önkép és Ralas valóban sármosabb és ott domborul, ahol kell, ez kétségtelen, kár lenne, ha e mellé egy bizonytalan kiállás társulna.*
-Igen, a vörös tényleg jól áll főnök.*Jegyzi meg, majd mikor a pohárért nyúl ismét, azt inkább elveszi, ha engedi neki.*
-Most jöhetne a nyakkendő, valamint valóban nem lenne a legjobb, ha a romantikus vacsorát Hytia kisasszonynak egy félig becsiccsentett gavallérral kellene elköltenie.*Egyre szélesedik a mosoly az arcán, meggyőzően bólogat, ezzel is azt sugallva, hogy immár ketten értenek a saját szavaival egyet, ő és ő maga.
Amennyiben a poharat el sikerült oroznia, leteszi egy távolabbi asztalvégre, majd a férfi elé lép közvetlenül.*
-A mellény úgy mutat szépen, ha ez be van tűrve.*Magyarázza és határozott mozdulatokkal meg is teszi, látszik, nem ismer könyörületet ezen a téren, majd összehúzza a nadrágon és begombolja*
-Így.*Néz fel Ralasra elégedet tekintettel, kezeit csípőre vágva.*
-Remélem, nem veszed zokon, csak mondtad, hogy még nem viseltél ilyet.*Magyarázza, hiszen érzi, hogy talán most messzebbre ment, mint kellett volna, talán tévesen azt sugallva a másik felé, hogy ő bizonyára ennél csak ügyetlenebbül csinálta volna a műveletet. Ez után még egy dolgot le akar ellenőrizni, oda is hajol a másik nyakához és beleszippant a levegőbe.*
-Szerencsére még nem érződik annyira az alkohol.*Nyugszik meg, újra felvéve a megfelelő távolságot. Azt már csak tapasztalatból is tudja ugyanis, ha valaki sokat iszik vagy erőset, az előbb utóbb párolog a bőrén keresztül.*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-18 12:58:19
Üzenet elküldve: 2019-03-18 12:58:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
*Fájdalmas képet vágva nézi végig a pillanatnyi értetlenséget. Ralasnak ez kiváltképp kellemetlen, olyannyira, hogy egy pillanatra fel is szakad belőle egy önkéntelen kacaj.*
- Naa... ne nézz már így! Igen... nem tudom, hogy kell. *Jön még nagyobb zavarba. ~ Jah, a nagy főnök, egy rohadt nyakkendővel sem tud elbánni. ~ Kínos gondolatait persze igyekszik félrerakni, még sem járja, hogy az eddig nőbűvölő szerepében tetszelgő férfi, hogy egy csapásra gyámoltalan és szepegős pojácává változik.*
- Hát... én is! *Nevet fel tarkájára téve a kezét, őszintén, aztán immár komolyabban fűzi hozzá.* És köszönöm. *Szelídül mosollyá az iménti vigyorgós és zavart nevetés.* Ó, az ital... *Sóhajt fel, mint akinek minden vágya egy korty abból a nedűből, egy kicsit aggódik is emiatt. Ha ilyen ütemben fogyasztja a készletet, a vendégeknek már nem marad. Egy apró kedves biccentéssel is párosul a mosoly, mikor a lány távozóra fogja. Míg Mady távol van, csak méregeti a holmikat. Jó választás, ami azt illeti az ő ízlésének is tökéletesen megfelel, mind színben, mind összeállításban eleganciát sugall, de mégsem túl hivalkodó. Mady eltalálta az ízlését, már, ha egyáltalán van neki olyan, mert hozzáértése körülbelül a nullával egyenlő. Mióta eszét tudja egy fajta nadrágot és lezser inget ismert, nem használt mást. Szépen kiteríti maga elé, alulra a nadrágot, hagyva, hogy lelógjon az asztalról, derekára az inget, majd arra a mellényt.*
- Jól néz ki. *Hümmög zavartan, persze nem az a problémája, hogy hogy álljon neki öltözni, egyszerűen csak azon morfondírozik, hogy megindult egy úton, ami ki tudja hová vezet.* Jó csapat vesz körbe, talán a legjobb, ami egy ilyen helyre kellhet. *Bólint. Igaz, csak hármójukat ismeri, de azok eddig szívvel lélekkel csinálják. Halkan felsóhajt, majd az eddig rajta lévő nadrágot leveti és kényelmesen összehajtva a székre teszi.*
- Gyere csak, Mady! *Szól, mikor halkan nyílik az ajtó, nincs zavarban, nincsenek titkai. Ami látszik, az áruba bocsátható. Lassan fogja meg az asztalon lévő élére vasalt nadrágot, majd belebújik, egyelőre nem csatolja össze maga előtt.*
- Tudod, azon gondolkodtam, hogy fogalmam sem volt, hogy mibe vágok bele. *Pillant a lányra mosolyogva.* Nézz rám! Egy rohadt szmokingot sem tudok normálisan felhúzni. *Nevet fel, aztán az ingért nyúl, majd mégis inkább a poharat veszi kézbe.*
- Oh... ez jól fog esni, köszönöm! *Mondja, s a lányon pihenteti tekintetét, mikor belekortyol.* Jó lesz... khm... *Krákog egyet, erős ital a kedvence, nem véletlenül.* tökéletes. Muszáj, hogy makulátlanul nézzek ki, bár nem értek hozzá, azt gondolom nagyon jól választottál, igaz biztosan feszélyezve fogom magam érezni. Khm... soha nem volt rajtam ilyesmi. *Hajtja le fejét, majd óvatosan az ingbe bújik.*
- Mady, *Kapja fel hirtelen a fejét.* Odaát... mármint a régi munkahelyeden... ott is ilyesmi problémák voltak? Ott is így kellett kinézni? Akadt elégedetlen vendég, akit ki kellett engesztelni? *Kérdezi kíváncsian, miközben mélán mosolyodik el a lány szemeinek járására, s elkezdi begombolni az inget.*
- Vörös ing. *Húzza ki magát végül, de betűrni nem túri be, hiszen a másik is folyton kilógott oldalt.* Jól érzem magam benne. *Feszeng egy kicsit, majd ujja közé csippenti a mellényt.*
- Vagy előbb a nyakkendő? *Bizonytalanodik el, s rögtön nevetés is kíséri, aztán persze rögtön a pohárért nyúl.*
- Kevesebbet kellene innom. *Mondja egy darabig meredten nézve a piros színű italt. Látszik, hogy odázza a pillanatot, mikor ki kell lépnie. Egy csomóan vannak kinn, akik végig fogják nézni a híres Ralas Drayte óriási lebőgését és sarazását.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.18 13:17:09
*Fájdalmas képet vágva nézi végig a pillanatnyi értetlenséget. Ralasnak ez kiváltképp kellemetlen, olyannyira, hogy egy pillanatra fel is szakad belőle egy önkéntelen kacaj.*
- Naa... ne nézz már így! Igen... nem tudom, hogy kell. *Jön még nagyobb zavarba. ~ Jah, a nagy főnök, egy rohadt nyakkendővel sem tud elbánni. ~ Kínos gondolatait persze igyekszik félrerakni, még sem járja, hogy az eddig nőbűvölő szerepében tetszelgő férfi, hogy egy csapásra gyámoltalan és szepegős pojácává változik.*
- Hát... én is! *Nevet fel tarkájára téve a kezét, őszintén, aztán immár komolyabban fűzi hozzá.* És köszönöm. *Szelídül mosollyá az iménti vigyorgós és zavart nevetés.* Ó, az ital... *Sóhajt fel, mint akinek minden vágya egy korty abból a nedűből, egy kicsit aggódik is emiatt. Ha ilyen ütemben fogyasztja a készletet, a vendégeknek már nem marad. Egy apró kedves biccentéssel is párosul a mosoly, mikor a lány távozóra fogja. Míg Mady távol van, csak méregeti a holmikat. Jó választás, ami azt illeti az ő ízlésének is tökéletesen megfelel, mind színben, mind összeállításban eleganciát sugall, de mégsem túl hivalkodó. Mady eltalálta az ízlését, már, ha egyáltalán van neki olyan, mert hozzáértése körülbelül a nullával egyenlő. Mióta eszét tudja egy fajta nadrágot és lezser inget ismert, nem használt mást. Szépen kiteríti maga elé, alulra a nadrágot, hagyva, hogy lelógjon az asztalról, derekára az inget, majd arra a mellényt.*
- Jól néz ki. *Hümmög zavartan, persze nem az a problémája, hogy hogy álljon neki öltözni, egyszerűen csak azon morfondírozik, hogy megindult egy úton, ami ki tudja hová vezet.* Jó csapat vesz körbe, talán a legjobb, ami egy ilyen helyre kellhet. *Bólint. Igaz, csak hármójukat ismeri, de azok eddig szívvel lélekkel csinálják. Halkan felsóhajt, majd az eddig rajta lévő nadrágot leveti és kényelmesen összehajtva a székre teszi.*
- Gyere csak, Mady! *Szól, mikor halkan nyílik az ajtó, nincs zavarban, nincsenek titkai. Ami látszik, az áruba bocsátható. Lassan fogja meg az asztalon lévő élére vasalt nadrágot, majd belebújik, egyelőre nem csatolja össze maga előtt.*
- Tudod, azon gondolkodtam, hogy fogalmam sem volt, hogy mibe vágok bele. *Pillant a lányra mosolyogva.* Nézz rám! Egy rohadt szmokingot sem tudok normálisan felhúzni. *Nevet fel, aztán az ingért nyúl, majd mégis inkább a poharat veszi kézbe.*
- Oh... ez jól fog esni, köszönöm! *Mondja, s a lányon pihenteti tekintetét, mikor belekortyol.* Jó lesz... khm... *Krákog egyet, erős ital a kedvence, nem véletlenül.* tökéletes. Muszáj, hogy makulátlanul nézzek ki, bár nem értek hozzá, azt gondolom nagyon jól választottál, igaz biztosan feszélyezve fogom magam érezni. Khm... soha nem volt rajtam ilyesmi. *Hajtja le fejét, majd óvatosan az ingbe bújik.*
- Mady, *Kapja fel hirtelen a fejét.* Odaát... mármint a régi munkahelyeden... ott is ilyesmi problémák voltak? Ott is így kellett kinézni? Akadt elégedetlen vendég, akit ki kellett engesztelni? *Kérdezi kíváncsian, miközben mélán mosolyodik el a lány szemeinek járására, s elkezdi begombolni az inget.*
- Vörös ing. *Húzza ki magát végül, de betűrni nem túri be, hiszen a másik is folyton kilógott oldalt.* Jól érzem magam benne. *Feszeng egy kicsit, majd ujja közé csippenti a mellényt.*
- Vagy előbb a nyakkendő? *Bizonytalanodik el, s rögtön nevetés is kíséri, aztán persze rögtön a pohárért nyúl.*
- Kevesebbet kellene innom. *Mondja egy darabig meredten nézve a piros színű italt. Látszik, hogy odázza a pillanatot, mikor ki kell lépnie. Egy csomóan vannak kinn, akik végig fogják nézni a híres Ralas Drayte óriási lebőgését és sarazását.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.18 13:17:09
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-18 11:42:33
Üzenet elküldve: 2019-03-18 11:42:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas irodája//
*Mielőtt távozna a szobából, a főnök utána szól, így visszafordul és a kikészített ruhákra vetül tekintete.*
Ezt az „izét”?!*Értetlenül rebegteti a szempilláit, majd megérti végül a dolgot és kedvesen elmosolyodik. Tudja, hogy Ralas nem ehhez a pucchoz van szokva, hiszen elmondta neki, hogy ő sem vezetőként kezdte, de mégis egy pillanatra meglepett arckifejezés ül ki rá, majd fokozatosan lágyul kedves görbületté. Bizonyára neki se könnyű segítséget kérni és nem szeretné azt, hogy egy óvatlan kérdés vagy rosszallást feltételező arcizomrángás elbátortalanítsa legközelebb, ha ilyen helyzetbe kerülne. Nem is szóban válaszol, csak bólint a kérésre, talán az a legegyértelműbb.*
-Megtisztelsz, őszintén szólva, kíváncsi is vagyok rá, hogy áll rajtad.*Mondja mosolyogva, már most úgy véli, hogy még nem látta, de meg tudná szokni a látványt, amit az elegáns Ralas nyújt, minden egyes nap.*
-Azt nem engedhetjük, hogy bajod essék főnök, így valóban jó lesz, ha előtte le ellenőrzőm a végeredményt. Viszont az italt, amit Cassy kért neked, még behoznám előtte.*Mondja, majd ki is sétál az ajtón, de nem a tálcát kapja a kezében elsőnek, hanem egy kisebb kést és megindul vele a konyha és a raktár felé, körbe néz és némi segítséggel meg is találja, amit keres. A kezébe vesz egy szép szál vörös rózsát és megszabadítja a maradék tüskétől, amit esetleg rajta hagytak, majd a szárának a nagyját levágja. Szépen megköszöni, majd visszaérve a pulthoz leteszi a kést és a másik kezébe felveszi a poharat, talán ezúttal az olyan formaságokat, mint a tálca elhagyhatja, így nyit be az irodába, csak résnyire, hogy be tudjon csusszanni, hiszen nem tudhatja, Ralas elkezdett-e már öltözni. Amennyiben már megkezdte a procedúrát az italt csak leteszi az asztalra, ha még nem akkor inkább a kezébe adja, hátha pont ez a löket hiányzik az induláshoz. A virágot a kezében tartja, nem szeretné, ha megnyomódnának a szirmai, a másikkal pedig elveszi a nyakkendőt a vállfáról, hogy ne akadályozza Ralast az öltözésben, úgyis csak a végén lesz rá szükség.*
-A nadrágot csak lehoztam, nem tudtam, hogy mennyire lesz szükséged rá, ha gondolod, átveheted, de talán a sajátodban kényelmesebben éreznéd magad. Az se tesz feltétlenül jót, ha beszorítod magad egy ilyen elegáns ruhába és utána többet levegő sem éri a tüdődet, vagy egyéb tagjaidat, a feszengés pedig hamar kedvét szegi a vendégnek is, azt pedig végképp nem szeretnénk ugyebár.*Mondja egy megvillanós mosollyal a szája szegletében, majd egy közelebbi székhez sétál és leül, csak akkor segít, ha a férfi jelzi, hogy igényt tart rá. Szemeivel azért kíséri a folyamatot, bár az már kérdéses, hogy hol végződik a szakmai szemmel figyelés és hol kezdődik a másik végig mustrálása.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.18 12:22:41
*Mielőtt távozna a szobából, a főnök utána szól, így visszafordul és a kikészített ruhákra vetül tekintete.*
Ezt az „izét”?!*Értetlenül rebegteti a szempilláit, majd megérti végül a dolgot és kedvesen elmosolyodik. Tudja, hogy Ralas nem ehhez a pucchoz van szokva, hiszen elmondta neki, hogy ő sem vezetőként kezdte, de mégis egy pillanatra meglepett arckifejezés ül ki rá, majd fokozatosan lágyul kedves görbületté. Bizonyára neki se könnyű segítséget kérni és nem szeretné azt, hogy egy óvatlan kérdés vagy rosszallást feltételező arcizomrángás elbátortalanítsa legközelebb, ha ilyen helyzetbe kerülne. Nem is szóban válaszol, csak bólint a kérésre, talán az a legegyértelműbb.*
-Megtisztelsz, őszintén szólva, kíváncsi is vagyok rá, hogy áll rajtad.*Mondja mosolyogva, már most úgy véli, hogy még nem látta, de meg tudná szokni a látványt, amit az elegáns Ralas nyújt, minden egyes nap.*
-Azt nem engedhetjük, hogy bajod essék főnök, így valóban jó lesz, ha előtte le ellenőrzőm a végeredményt. Viszont az italt, amit Cassy kért neked, még behoznám előtte.*Mondja, majd ki is sétál az ajtón, de nem a tálcát kapja a kezében elsőnek, hanem egy kisebb kést és megindul vele a konyha és a raktár felé, körbe néz és némi segítséggel meg is találja, amit keres. A kezébe vesz egy szép szál vörös rózsát és megszabadítja a maradék tüskétől, amit esetleg rajta hagytak, majd a szárának a nagyját levágja. Szépen megköszöni, majd visszaérve a pulthoz leteszi a kést és a másik kezébe felveszi a poharat, talán ezúttal az olyan formaságokat, mint a tálca elhagyhatja, így nyit be az irodába, csak résnyire, hogy be tudjon csusszanni, hiszen nem tudhatja, Ralas elkezdett-e már öltözni. Amennyiben már megkezdte a procedúrát az italt csak leteszi az asztalra, ha még nem akkor inkább a kezébe adja, hátha pont ez a löket hiányzik az induláshoz. A virágot a kezében tartja, nem szeretné, ha megnyomódnának a szirmai, a másikkal pedig elveszi a nyakkendőt a vállfáról, hogy ne akadályozza Ralast az öltözésben, úgyis csak a végén lesz rá szükség.*
-A nadrágot csak lehoztam, nem tudtam, hogy mennyire lesz szükséged rá, ha gondolod, átveheted, de talán a sajátodban kényelmesebben éreznéd magad. Az se tesz feltétlenül jót, ha beszorítod magad egy ilyen elegáns ruhába és utána többet levegő sem éri a tüdődet, vagy egyéb tagjaidat, a feszengés pedig hamar kedvét szegi a vendégnek is, azt pedig végképp nem szeretnénk ugyebár.*Mondja egy megvillanós mosollyal a szája szegletében, majd egy közelebbi székhez sétál és leül, csak akkor segít, ha a férfi jelzi, hogy igényt tart rá. Szemeivel azért kíséri a folyamatot, bár az már kérdéses, hogy hol végződik a szakmai szemmel figyelés és hol kezdődik a másik végig mustrálása.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.18 12:22:41
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Szolgálati terület
Üzenet elküldve: 2019-03-18 10:25:04
Üzenet elküldve: 2019-03-18 10:25:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas irodája//
- Igen, Cassy, bál. *Mosolyodik el halványan és szinte szomorúan. Jelenleg a bál nagyon távoli kép, csak remélni tudja, hogy ebben az állapotban össze tudják hozni. Azt is reméli, hogy kint már rendet tettek. Nem szeretné, ha az első betérő vendégek egy ekkora romhalmaz közepébe csöppennének. Oly sok tennivaló és oly kevés idő az első részletig. A mosoly lehervad arcáról egy pillanat alatt. Halkan sóhajt fel. Cassy kuncogását nem veszi észre, ha el is jut tudatáig, ettől fontosabb dolgok foglalkoztatják, minthogy feltűnjön számára a lány vidámsága. Persze emiatt rossz néven sem veszi, csak az asztallapot bámulja elgondolkodva. Némán biccent a helybenhagyásra és a rövid felsorolásra, a lány nem felejt el semmit. Ez jó. Távozásakor felnéz, s a légies jelenség után mosolyog:*
- Közsönöm, Cassy. *Motyogja, aztán észbe kap, s reméli, hogy nem volt udvariatlan.*
- Fel a fejjel. *Nevet fel halkan, aztán poharáért nyúl, mely még mindig üres. Egy darabig csendben üldögél, aztán feláll, majd járkálni kezd a helyiségben. Ideje sem volt még, hogy rendesen feltérképezze, igazából csupán birtokba vette azt. A sarokban porosodó kanapé, látszólag értékes lehet. Az íróasztal az ajtótól balra, a helyiség hosszanti elrendezésű, téglalap alakú. Egy míves gyertyatartó az asztal egyik sarkán, melyeket a korábbiaktól eltérően, most meggyújt. Akad egy kis tűztér is, apró kandalló, szerencsére lobogó lángjai kellő meleget adnak, mert Ralas borzong. A halk léptekre felfigyel, majd jobb kezében nyugtatott állával, kissé elgondolkodva fordul az ajtó felé.*
- Mady... *Mosolyodik el szélesen és kedvesen.* Ez remek lesz, köszönöm! *Bólint, s mielőtt a lány még távozik, utána szól.*
- Öhm... Mady... ha esetleg... esetleg te meg tudod kötni ezt az izét? *Kérdezi, arcára futó enyhe pírral. Mondania sem kell, hogy segítséget kér, mely inkább hat egy fuldokló utolsó segélykiáltásának, mint főnöktől jött utasításnak beosztott felé.*
- Nem bánnám... ha esetleg maradnál és megnéznél, hogy festek. *Nyel egyet.* Hytia kiassszony legalább szép ruhában fojtson meg. *Nevet fel fájdalmasan és szomorú tekintettel.*
- Igen, Cassy, bál. *Mosolyodik el halványan és szinte szomorúan. Jelenleg a bál nagyon távoli kép, csak remélni tudja, hogy ebben az állapotban össze tudják hozni. Azt is reméli, hogy kint már rendet tettek. Nem szeretné, ha az első betérő vendégek egy ekkora romhalmaz közepébe csöppennének. Oly sok tennivaló és oly kevés idő az első részletig. A mosoly lehervad arcáról egy pillanat alatt. Halkan sóhajt fel. Cassy kuncogását nem veszi észre, ha el is jut tudatáig, ettől fontosabb dolgok foglalkoztatják, minthogy feltűnjön számára a lány vidámsága. Persze emiatt rossz néven sem veszi, csak az asztallapot bámulja elgondolkodva. Némán biccent a helybenhagyásra és a rövid felsorolásra, a lány nem felejt el semmit. Ez jó. Távozásakor felnéz, s a légies jelenség után mosolyog:*
- Közsönöm, Cassy. *Motyogja, aztán észbe kap, s reméli, hogy nem volt udvariatlan.*
- Fel a fejjel. *Nevet fel halkan, aztán poharáért nyúl, mely még mindig üres. Egy darabig csendben üldögél, aztán feláll, majd járkálni kezd a helyiségben. Ideje sem volt még, hogy rendesen feltérképezze, igazából csupán birtokba vette azt. A sarokban porosodó kanapé, látszólag értékes lehet. Az íróasztal az ajtótól balra, a helyiség hosszanti elrendezésű, téglalap alakú. Egy míves gyertyatartó az asztal egyik sarkán, melyeket a korábbiaktól eltérően, most meggyújt. Akad egy kis tűztér is, apró kandalló, szerencsére lobogó lángjai kellő meleget adnak, mert Ralas borzong. A halk léptekre felfigyel, majd jobb kezében nyugtatott állával, kissé elgondolkodva fordul az ajtó felé.*
- Mady... *Mosolyodik el szélesen és kedvesen.* Ez remek lesz, köszönöm! *Bólint, s mielőtt a lány még távozik, utána szól.*
- Öhm... Mady... ha esetleg... esetleg te meg tudod kötni ezt az izét? *Kérdezi, arcára futó enyhe pírral. Mondania sem kell, hogy segítséget kér, mely inkább hat egy fuldokló utolsó segélykiáltásának, mint főnöktől jött utasításnak beosztott felé.*
- Nem bánnám... ha esetleg maradnál és megnéznél, hogy festek. *Nyel egyet.* Hytia kiassszony legalább szép ruhában fojtson meg. *Nevet fel fájdalmasan és szomorú tekintettel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 977-996