Arthenior - Kalmárlak
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 13 (241. - 260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 297-316
260. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-17 21:40:35
Üzenet elküldve: 2022-03-17 21:40:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Szemöldöke életre kel, és az intéző minden mondatánál emelkedésnek indul, hogy utána le süllyedjen a helyére. Ezt majdnem minden mondatánál eljátssza, de közben folyamatosan serceg a pennával. Amikor az intéző befejezi a példák sorát a végére körmöli.
'' Limmen ha bajt okoz valaki, hajtísd ki csendben!
Ha verekedni akar valaki, hajítsd ki!
Ha kötekszik valaki, hajítsd ki!
Ha valakit nem hagynak vásárolni, kérd meg udvariasan, hogy hagyja békén a másikat!
Ha melletted vagyok inkább kérdezd meg! Ha pedig a szerzetes ott van, akkor őt!!!
A végére jó sok felkiáltójelet rak, hogy biztosan megértse testvére a szolid utalást. A papírról felnézve újra felemeli a kezét, és amikor szót kap mosolyra húzza csini pofiját. *
- Szóval... * Sóhajt miközben újra kontyba kezdi fogni haját. * - Ügyeljünk a vásárolókra, és a környezetünkre, természetesen társainkra is, de! * Emeli fel a jobb kezén a mutató úját és emeli a magasba, addig a kontyot a másikkal megfogja. * - Próbáljuk leszűrni, hogy a helyzet mit kíván.
* Amint a szavak elhagyják a száját mind kettő kezével vissza tér a konty készítéséhez. *
- Aztyan, én már értem mit szeretnél, de ezt tudod jól, hogy nem lehet elmagyarázni. Minden szituációt meg senki se tud körül írni. Figyeljük egymást és támogatjuk, ha pedig nincs rá idő akkor cselekszünk hamar, minél kisebb feltűnéssel. Természetesen ne növeljük a problémát se közbe lépéssel sem pedig felesleges harcal, érti szerintem mindenki.
* Lassan Limmenre veti a tekintetét, majd mosolyogva megfogja a vállát. *
- Limmennek meg leírtam.
* Mosolyodik el gúnyosan, de nem is bírja magában tartani a nevetést, szája elé teszi kezét, hogy kuncogását valamelyest elfojtsa. Amint normális állapotba kerül halkan oda súgja a testvérének. *
- Bocsi, de kihagyhatatlan volt.
* A mosoly továbbra sem tűnik el az orcájáról, de a többieket is türelmesen meghallgatja. ~ Ez mekkora egy faszság, az elején átver minket, most meg játssza a jó fiút. Aztyan is tudja, hogy miképp kell hülyének nézni az embert. ~ *
//Elvárások és instrukciók//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Szemöldöke életre kel, és az intéző minden mondatánál emelkedésnek indul, hogy utána le süllyedjen a helyére. Ezt majdnem minden mondatánál eljátssza, de közben folyamatosan serceg a pennával. Amikor az intéző befejezi a példák sorát a végére körmöli.
'' Limmen ha bajt okoz valaki, hajtísd ki csendben!
Ha verekedni akar valaki, hajítsd ki!
Ha kötekszik valaki, hajítsd ki!
Ha valakit nem hagynak vásárolni, kérd meg udvariasan, hogy hagyja békén a másikat!
Ha melletted vagyok inkább kérdezd meg! Ha pedig a szerzetes ott van, akkor őt!!!
A végére jó sok felkiáltójelet rak, hogy biztosan megértse testvére a szolid utalást. A papírról felnézve újra felemeli a kezét, és amikor szót kap mosolyra húzza csini pofiját. *
- Szóval... * Sóhajt miközben újra kontyba kezdi fogni haját. * - Ügyeljünk a vásárolókra, és a környezetünkre, természetesen társainkra is, de! * Emeli fel a jobb kezén a mutató úját és emeli a magasba, addig a kontyot a másikkal megfogja. * - Próbáljuk leszűrni, hogy a helyzet mit kíván.
* Amint a szavak elhagyják a száját mind kettő kezével vissza tér a konty készítéséhez. *
- Aztyan, én már értem mit szeretnél, de ezt tudod jól, hogy nem lehet elmagyarázni. Minden szituációt meg senki se tud körül írni. Figyeljük egymást és támogatjuk, ha pedig nincs rá idő akkor cselekszünk hamar, minél kisebb feltűnéssel. Természetesen ne növeljük a problémát se közbe lépéssel sem pedig felesleges harcal, érti szerintem mindenki.
* Lassan Limmenre veti a tekintetét, majd mosolyogva megfogja a vállát. *
- Limmennek meg leírtam.
* Mosolyodik el gúnyosan, de nem is bírja magában tartani a nevetést, szája elé teszi kezét, hogy kuncogását valamelyest elfojtsa. Amint normális állapotba kerül halkan oda súgja a testvérének. *
- Bocsi, de kihagyhatatlan volt.
* A mosoly továbbra sem tűnik el az orcájáról, de a többieket is türelmesen meghallgatja. ~ Ez mekkora egy faszság, az elején átver minket, most meg játssza a jó fiút. Aztyan is tudja, hogy miképp kell hülyének nézni az embert. ~ *
259. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-17 18:24:56
Üzenet elküldve: 2022-03-17 18:24:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Mint a tóba hajított kő, úgy hatnak szavai a hallgatóságra. Több meglepett, értetlen, talán még egyet nem értő pillantást is vél felfedezni az arcokon ahogy végignéz rajtuk.
Lillyss szemöldöke felszalad a homlokán. A mélységi lány rosszul leplezi, már ha leplezné érzelmeit. Legalábbis az intéző így látja. Látszik, hogy járnak a gondolatok a fejében, amit meg akar fogalmazni, szavakba önteni. A hosszabb bevezető végén csak bólint, hogy folytassa csak.*
- Most nincs rossz kérdés. Jobb, ha ez alkalommal beszéljük át, mint később baj legyen belőle. *Válaszolja előbb, de hagyja, hogy a többiek is elmondják véleményüket.
Limmen is megszólal, talán most először mióta belekezdtek. Szavai bár határozottnak tűnnek, mégis érez bennük némi bizonytalanságot. Azt gondolja, hogy a mélységi ifjú inkább érteni véli, minthogy jobban beleássa magát. Pedig ennek a kérdésnek olyan mélysége van, amit talán be sem tudnak járni.*
- Nem vagyok benne biztos, hogy valóban. *Válaszolja Limmennek.*
- Nawanthirishardipandra? *Fordul az intéző tekintete a mandulaszemű felé, amikor az felemelve karját szót kér.*
- A kérdés jó, mindjárt meg is válaszolom. *Bólint az elhangzottak után, de vannak még, akik szólhatnak.
Yeza most sem szól, csak figyel. A wegtoreni lány többször bizonyította már, hogy jól navigál a diplomácia, az intrika és a megoldáskeresés labirintusában. A Kereskedőház nagyon jó üzletet csinált azzal, hogy a Fekete Váltóért cserébe soraiba állította a vöröst. Ám Yeza még mindig kicsit kívülálló, amolyan pária, aki érzésre nem is akar nagyon a csapatba tartozni, miközben élvezi előnyeit és igyekszik elkerülni hátrányait. Minden pillanatban magán érzi a lány fürkésző tekintetét, mintha a vörös arra várna, hogy hibázzon, kibillenjen a türelmes és mindig profi intéző szerepéből, hogy emberi, gyarló arcát mutassa feléjük.
Ukrom kurta fejrázása felé is azt hordozza magában, hogy nem ért egyet az elhangzott ukázzal, hogy mást várt tőle és a munkájától, amit elvállalt. Csak egy nyugtató pillantással válaszol a néma gesztusra, mintha válaszával majd minden kétségét eloszlathatná.*
- Mint tudjátok, nem minden fehér és fekete, jó és rossz vagy helyes és helytelen. De mindennek kell lennie egy esszenciális elvnek, amelyből kivirágzik a megszülető döntés. *Kezd bele a válaszba, amikor minden pillantást magáénak tud.*
- Az élet olyan helyzeteket is szülhet, ahol a legtöbbet azzal teszitek magatokért és a Kereskedőházért, ha a problémát csírájában elfojtjátok, esetleg hagyjátok megtörténni és csak kontroll alatt tartjátok az eseményeket. Lehet, hogy megmentetek valakit attól, hogy a hátába kést döfjenek vagy Teysus-bocsáss, hagyjátok megsebesülni. De ezek is, amiket most elmondtam, fekete vagy fehér. Lehet, hogy a konfliktust megfékezi egyetlen szó, de lehet, hogy többre van szükség. Meg kell tanulnotok felismerni a helyzetet, mérlegelni és gyorsan, hatékonyan cselekedni. Ahogy Limmen is mondta, "értéket és érdeket védeni". Ez két különböző dolog. *Emeli fel mutató- és középső ujját.*
- Most biztosan úgy érzitek, ezzel visszakerültünk a legfontosabb kérdéshez, "hol húzódik a határ"? *Néz végig a jelenlévőkön.*
- Ha fegyvert ránt valaki és megtámad egy vendéget a fogadóban vagy a Központban, ez érdeksérelem. Hisz senki sem vásárolna egy olyan üzletben, ahol a vendégek és vásárlók egymást ölik. Közbe kell lépni, de a hogyan-t, az megfelelő pillanatot és a módszert nektek kell felmérni és megválasztani. Érezhetitek úgy, hogy ezzel ellentmondok korábbi alaptézisemnek, miszerint ti nem a vendégeket és vásárlókat véditek, ám nem tudok minden eshetőségre megoldással kínálni számotokra, a téma olyan mély, mint a Meredély és legalább olyan sötét és kihívásokkal teli. Ne is várjátok el tőlem, hogy megtegyem. *Rövid csendet tart, hogy lássa, miféle érzelmek futnak át az arcokon.*
- Ha zavart láttok, felméritek, gyorsan és hatékonyan. Ha elfajulni vélitek, akkor a lehető legcsendesebben és legbizalmasabb módon kezelitek és kerülitek a fenyegetést. Ezernyi módja van annak, hogy agresszió nélkül oldjatok meg problémát. A legvégső eset legyen a fegyver. Ne feledjétek, ha csak a kezetek a fegyveretekhez ér, az már agressziónak vélhető, ha felemeled a hangod, ha vélt vagy valós fölényedet használod. Ti nem "csak" biztonsági személyzet vagytok, hanem kereskedők is. Ám ti nem árukkal kufárkodtok, hanem nyugalommal és békével, ha úgy tetszik. *Fejezi be hosszúra nyúlt magyarázatát.
Az biztos, hogy ezzel a monológgal újabb követ dobott a már amúgy is zavaros tóba, de épp ezért vannak itt, hogy most ezt átbeszélhessék.*
//Elvárások és instrukciók//
*Mint a tóba hajított kő, úgy hatnak szavai a hallgatóságra. Több meglepett, értetlen, talán még egyet nem értő pillantást is vél felfedezni az arcokon ahogy végignéz rajtuk.
Lillyss szemöldöke felszalad a homlokán. A mélységi lány rosszul leplezi, már ha leplezné érzelmeit. Legalábbis az intéző így látja. Látszik, hogy járnak a gondolatok a fejében, amit meg akar fogalmazni, szavakba önteni. A hosszabb bevezető végén csak bólint, hogy folytassa csak.*
- Most nincs rossz kérdés. Jobb, ha ez alkalommal beszéljük át, mint később baj legyen belőle. *Válaszolja előbb, de hagyja, hogy a többiek is elmondják véleményüket.
Limmen is megszólal, talán most először mióta belekezdtek. Szavai bár határozottnak tűnnek, mégis érez bennük némi bizonytalanságot. Azt gondolja, hogy a mélységi ifjú inkább érteni véli, minthogy jobban beleássa magát. Pedig ennek a kérdésnek olyan mélysége van, amit talán be sem tudnak járni.*
- Nem vagyok benne biztos, hogy valóban. *Válaszolja Limmennek.*
- Nawanthirishardipandra? *Fordul az intéző tekintete a mandulaszemű felé, amikor az felemelve karját szót kér.*
- A kérdés jó, mindjárt meg is válaszolom. *Bólint az elhangzottak után, de vannak még, akik szólhatnak.
Yeza most sem szól, csak figyel. A wegtoreni lány többször bizonyította már, hogy jól navigál a diplomácia, az intrika és a megoldáskeresés labirintusában. A Kereskedőház nagyon jó üzletet csinált azzal, hogy a Fekete Váltóért cserébe soraiba állította a vöröst. Ám Yeza még mindig kicsit kívülálló, amolyan pária, aki érzésre nem is akar nagyon a csapatba tartozni, miközben élvezi előnyeit és igyekszik elkerülni hátrányait. Minden pillanatban magán érzi a lány fürkésző tekintetét, mintha a vörös arra várna, hogy hibázzon, kibillenjen a türelmes és mindig profi intéző szerepéből, hogy emberi, gyarló arcát mutassa feléjük.
Ukrom kurta fejrázása felé is azt hordozza magában, hogy nem ért egyet az elhangzott ukázzal, hogy mást várt tőle és a munkájától, amit elvállalt. Csak egy nyugtató pillantással válaszol a néma gesztusra, mintha válaszával majd minden kétségét eloszlathatná.*
- Mint tudjátok, nem minden fehér és fekete, jó és rossz vagy helyes és helytelen. De mindennek kell lennie egy esszenciális elvnek, amelyből kivirágzik a megszülető döntés. *Kezd bele a válaszba, amikor minden pillantást magáénak tud.*
- Az élet olyan helyzeteket is szülhet, ahol a legtöbbet azzal teszitek magatokért és a Kereskedőházért, ha a problémát csírájában elfojtjátok, esetleg hagyjátok megtörténni és csak kontroll alatt tartjátok az eseményeket. Lehet, hogy megmentetek valakit attól, hogy a hátába kést döfjenek vagy Teysus-bocsáss, hagyjátok megsebesülni. De ezek is, amiket most elmondtam, fekete vagy fehér. Lehet, hogy a konfliktust megfékezi egyetlen szó, de lehet, hogy többre van szükség. Meg kell tanulnotok felismerni a helyzetet, mérlegelni és gyorsan, hatékonyan cselekedni. Ahogy Limmen is mondta, "értéket és érdeket védeni". Ez két különböző dolog. *Emeli fel mutató- és középső ujját.*
- Most biztosan úgy érzitek, ezzel visszakerültünk a legfontosabb kérdéshez, "hol húzódik a határ"? *Néz végig a jelenlévőkön.*
- Ha fegyvert ránt valaki és megtámad egy vendéget a fogadóban vagy a Központban, ez érdeksérelem. Hisz senki sem vásárolna egy olyan üzletben, ahol a vendégek és vásárlók egymást ölik. Közbe kell lépni, de a hogyan-t, az megfelelő pillanatot és a módszert nektek kell felmérni és megválasztani. Érezhetitek úgy, hogy ezzel ellentmondok korábbi alaptézisemnek, miszerint ti nem a vendégeket és vásárlókat véditek, ám nem tudok minden eshetőségre megoldással kínálni számotokra, a téma olyan mély, mint a Meredély és legalább olyan sötét és kihívásokkal teli. Ne is várjátok el tőlem, hogy megtegyem. *Rövid csendet tart, hogy lássa, miféle érzelmek futnak át az arcokon.*
- Ha zavart láttok, felméritek, gyorsan és hatékonyan. Ha elfajulni vélitek, akkor a lehető legcsendesebben és legbizalmasabb módon kezelitek és kerülitek a fenyegetést. Ezernyi módja van annak, hogy agresszió nélkül oldjatok meg problémát. A legvégső eset legyen a fegyver. Ne feledjétek, ha csak a kezetek a fegyveretekhez ér, az már agressziónak vélhető, ha felemeled a hangod, ha vélt vagy valós fölényedet használod. Ti nem "csak" biztonsági személyzet vagytok, hanem kereskedők is. Ám ti nem árukkal kufárkodtok, hanem nyugalommal és békével, ha úgy tetszik. *Fejezi be hosszúra nyúlt magyarázatát.
Az biztos, hogy ezzel a monológgal újabb követ dobott a már amúgy is zavaros tóba, de épp ezért vannak itt, hogy most ezt átbeszélhessék.*
258. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-17 17:43:16
Üzenet elküldve: 2022-03-17 17:43:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 470
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 470
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Két könyökét az asztalra téve megtámasztja állát, de egy perc után karjai csak árván virítanak ott egy darabig; mivel nem beszél, így feje mozgatásával kényszeredett eltölteni a kis időt, és figyeléssel; a sok felvetések még több kérdést vonnak maguk után az ork fejében, és úgy érzi, nem egyhamar fognak fölállni innen.
Aztyan kijelentése valóban váratlanul rideg volt még Ukrom számára is; jobb szemöldökét felemelve tanulmányozni kezdi az intéző arckifejezését, hogy kivegye, mennyire gondolja komolyan, amit mondott. Legfőképp egy kimondatlan kérdés ötlik a fejébe, valamelyest hasonló Nawanthiri kimondottához:*
~ Ez mennyire praktikus? ~ *Tény, hogy nem hősködni vették fel őket, hanem hogy az esetenként előforduló bajkeverők vagy a semmiből felpislákoló, szóváltásból fegyverrántásba eldurvuló viták ellen cselekedjenek, csak és kizárólag a cég érdekében. Amiért talán még hálásnak is kéne lenniük, mivel ezzel kevesebb lenne tennivalójuk listája, mint ezelőtt gondolták volna. De arra az utasításra is emlékszik, amivel a heges arcú maga figyelmeztette őt állásával kapcsolatban; a kovácsműhelynek a jónevét fönt kell tartania, és ez a szabály vonatkozhat valószínűleg a Kalmárra is. Ebben a városban viszonylag kevés erőszak dúl, ez alá a két bolt is beletartozik, de sosincs teljes béke, és ami fontosabb, senki nem fegyvertelen. Hát akkor mennyire akarnának a vásárlók egy olyan, sokszor dugig teli üzletben tenni-venni, ahol tudják, hogy a nagy, fizetett, láthatólag a helyiség tisztában tartásával felruházott zsoldosok nem védik, vagy nem védhetik meg őket? Tény, hogy csak ugyanannyira vannak itt veszélyben, mint Arthenior összes többi közösségi helyiségében, de a fegyveresek által felkelthetett biztonság érzetének az eloszlatása elég demotiváló lehet a kuncsaftoknak, és így rossz az üzletnek. Rossz ízt hagyhat a szájukban, he magasabban tartják holmi páncélok és szúrós botok védelmét, mint az ő épségüket, vagy akár életüket.
De ezen kétkedések nem nyilvánulnak meg szavakban; egy kurta fejrázást küld Aztyan felé, hogy üzenje, nincs ellenvetése, és továbbra is mozgó szoborként üldögél tovább, most már karjait egymásnak fűzve és magán nyugtatva. Kíváncsi, hogy a jószívűnek ismert Nawanthiri és a még előző napon ottlévő, madármaszkos férfiú védelmére siető Lillys mit szól a dologhoz.*
//Elvárások és instrukciók//
*Két könyökét az asztalra téve megtámasztja állát, de egy perc után karjai csak árván virítanak ott egy darabig; mivel nem beszél, így feje mozgatásával kényszeredett eltölteni a kis időt, és figyeléssel; a sok felvetések még több kérdést vonnak maguk után az ork fejében, és úgy érzi, nem egyhamar fognak fölállni innen.
Aztyan kijelentése valóban váratlanul rideg volt még Ukrom számára is; jobb szemöldökét felemelve tanulmányozni kezdi az intéző arckifejezését, hogy kivegye, mennyire gondolja komolyan, amit mondott. Legfőképp egy kimondatlan kérdés ötlik a fejébe, valamelyest hasonló Nawanthiri kimondottához:*
~ Ez mennyire praktikus? ~ *Tény, hogy nem hősködni vették fel őket, hanem hogy az esetenként előforduló bajkeverők vagy a semmiből felpislákoló, szóváltásból fegyverrántásba eldurvuló viták ellen cselekedjenek, csak és kizárólag a cég érdekében. Amiért talán még hálásnak is kéne lenniük, mivel ezzel kevesebb lenne tennivalójuk listája, mint ezelőtt gondolták volna. De arra az utasításra is emlékszik, amivel a heges arcú maga figyelmeztette őt állásával kapcsolatban; a kovácsműhelynek a jónevét fönt kell tartania, és ez a szabály vonatkozhat valószínűleg a Kalmárra is. Ebben a városban viszonylag kevés erőszak dúl, ez alá a két bolt is beletartozik, de sosincs teljes béke, és ami fontosabb, senki nem fegyvertelen. Hát akkor mennyire akarnának a vásárlók egy olyan, sokszor dugig teli üzletben tenni-venni, ahol tudják, hogy a nagy, fizetett, láthatólag a helyiség tisztában tartásával felruházott zsoldosok nem védik, vagy nem védhetik meg őket? Tény, hogy csak ugyanannyira vannak itt veszélyben, mint Arthenior összes többi közösségi helyiségében, de a fegyveresek által felkelthetett biztonság érzetének az eloszlatása elég demotiváló lehet a kuncsaftoknak, és így rossz az üzletnek. Rossz ízt hagyhat a szájukban, he magasabban tartják holmi páncélok és szúrós botok védelmét, mint az ő épségüket, vagy akár életüket.
De ezen kétkedések nem nyilvánulnak meg szavakban; egy kurta fejrázást küld Aztyan felé, hogy üzenje, nincs ellenvetése, és továbbra is mozgó szoborként üldögél tovább, most már karjait egymásnak fűzve és magán nyugtatva. Kíváncsi, hogy a jószívűnek ismert Nawanthiri és a még előző napon ottlévő, madármaszkos férfiú védelmére siető Lillys mit szól a dologhoz.*
257. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-16 23:21:50
Üzenet elküldve: 2022-03-16 23:21:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*A kormos szuka szavain egyre leplezetlenebb rosszmájúsággal szórakozik a tapasztalat védvonalán túlról. Mint amikor valaki a beszorult fészerajtót rángatja, amiről ő már tudja, hogy ki fog az nyílni, méghozzá halomnyi nehéz és éles holmit döntve a delikvens nyakába. Az ominózus eset óta Yeza igyekszik zárva tartani azt a fészert, ami az intéző türelmét fémjelzi. Azért igyekszik nem vigyorogni, de nehéz parancsolni a vonásainak. Így van ez Limmen megszólalása után is. ~Azt erősen kétlem, sisakagyú.~ Egy pillanatra fel is horkan, amit gyorsan torokköszörülésbe fojt. A kancsóért nyúl és tölt magának vizet is, hogy a sütemény majszolást befejezve hevenyészett kortyolgatás mögé sáncolja magát az álláspontok kereszttüzében.
Nawanthiri kérdésére mégis kiszalad a képére egy kis vigyor. Bizony-bizony, ez a dolog szörnyen bonyolult a részleteiben, akkor is, ha az elv viszonylag érthető. Aztyannak fel kell kötnie az intézői nadrágját, ha a kalmáros lányok egyszer kinyitják a szájukat. Mindenesetre élénken figyeli a heges arc, a nyugtalanítóan kék tekintet minden rezdülését. Határok és hozzáállás az érdekek zavaros darabokhoz szokott porondján. ~Ócska kis színház vagyunk.~ Yeza nem görcsöl rá a szabályokra. Az ilyesmit képtelenség listák és jegyzetek alapján kezelni. Nem is tudná. Lesznek még hibák, akármennyire szeretné elkerülni. A tűzoltásban viszont viszonylag sikeres volt eddig. A Kereskedőházat szolgálja, az kétségtelen, de hát... Yeza az Yeza.*
//Elvárások és instrukciók//
*A kormos szuka szavain egyre leplezetlenebb rosszmájúsággal szórakozik a tapasztalat védvonalán túlról. Mint amikor valaki a beszorult fészerajtót rángatja, amiről ő már tudja, hogy ki fog az nyílni, méghozzá halomnyi nehéz és éles holmit döntve a delikvens nyakába. Az ominózus eset óta Yeza igyekszik zárva tartani azt a fészert, ami az intéző türelmét fémjelzi. Azért igyekszik nem vigyorogni, de nehéz parancsolni a vonásainak. Így van ez Limmen megszólalása után is. ~Azt erősen kétlem, sisakagyú.~ Egy pillanatra fel is horkan, amit gyorsan torokköszörülésbe fojt. A kancsóért nyúl és tölt magának vizet is, hogy a sütemény majszolást befejezve hevenyészett kortyolgatás mögé sáncolja magát az álláspontok kereszttüzében.
Nawanthiri kérdésére mégis kiszalad a képére egy kis vigyor. Bizony-bizony, ez a dolog szörnyen bonyolult a részleteiben, akkor is, ha az elv viszonylag érthető. Aztyannak fel kell kötnie az intézői nadrágját, ha a kalmáros lányok egyszer kinyitják a szájukat. Mindenesetre élénken figyeli a heges arc, a nyugtalanítóan kék tekintet minden rezdülését. Határok és hozzáállás az érdekek zavaros darabokhoz szokott porondján. ~Ócska kis színház vagyunk.~ Yeza nem görcsöl rá a szabályokra. Az ilyesmit képtelenség listák és jegyzetek alapján kezelni. Nem is tudná. Lesznek még hibák, akármennyire szeretné elkerülni. A tűzoltásban viszont viszonylag sikeres volt eddig. A Kereskedőházat szolgálja, az kétségtelen, de hát... Yeza az Yeza.*
256. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-16 09:03:06
Üzenet elküldve: 2022-03-16 09:03:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 536
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 536
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Mivel eligazítás van, nem piknik, csak egy biztató mosollyal felel Ukromnak, mintha azt mondaná: "a lényeg, hogy itt vagy!". Mielőtt visszafordulna Aztyan felé, még pont elkapja a pillanatot, amint Yeza csipegetni kezd, de bármit is gondol róla, nem mutatja ki. A kezét, amivel Ukromnak a széket kihúzta, ottfelejti az asztalon, a másik meg az öléből - ahol eddig lapított - felvándorol a széke karfájára.
Az intéző szavait ismét egy bólintással veszi tudomásul. Nem úgy tűnik, mint akiben hirtelen felhorgadt a közlésvágy, de zavar vagy megbánás sem vehető észre rajta. Inkább eltökéltség, de nehéz volna megmondani, mire irányul - annyi látszik a szemén, hogy nem valami ellen.
Lillyss ezután hosszú monológba kezd. Nawanthiri egy darabig az eddig mutatott higgadtsággal hallgatja, de a "meg is ölhetik egymást?"-résznél elkezdi nézni a padlót. Megnyalja a fogait a csukott szája mögött. Csak akkor pillant fel, amikor nemcsak a sötételf lány, de a tesója is elhallgat. Ezután felemeli a karját az asztalról, hogy ő is kérdezne:*
- Csak a Kereskedőház érdekeit védjük, vagy azokét is, akikkel a Ház jóban akar lenni? *bár a szavait érezhetően megválogatja, a korábbi óvatosság eltűnt a hangjából* Vagy a szövetségesek már nem a mi dolgunk - hanem a báróé meg a tied? *amennyire az arcából, tartásából meg lehet ítélni, bármilyen választ elfogad. Valószínűleg inkább az számít neki, hogy az iméntihez hasonló, világos útmutatást kapjon.*
//Elvárások és instrukciók//
*Mivel eligazítás van, nem piknik, csak egy biztató mosollyal felel Ukromnak, mintha azt mondaná: "a lényeg, hogy itt vagy!". Mielőtt visszafordulna Aztyan felé, még pont elkapja a pillanatot, amint Yeza csipegetni kezd, de bármit is gondol róla, nem mutatja ki. A kezét, amivel Ukromnak a széket kihúzta, ottfelejti az asztalon, a másik meg az öléből - ahol eddig lapított - felvándorol a széke karfájára.
Az intéző szavait ismét egy bólintással veszi tudomásul. Nem úgy tűnik, mint akiben hirtelen felhorgadt a közlésvágy, de zavar vagy megbánás sem vehető észre rajta. Inkább eltökéltség, de nehéz volna megmondani, mire irányul - annyi látszik a szemén, hogy nem valami ellen.
Lillyss ezután hosszú monológba kezd. Nawanthiri egy darabig az eddig mutatott higgadtsággal hallgatja, de a "meg is ölhetik egymást?"-résznél elkezdi nézni a padlót. Megnyalja a fogait a csukott szája mögött. Csak akkor pillant fel, amikor nemcsak a sötételf lány, de a tesója is elhallgat. Ezután felemeli a karját az asztalról, hogy ő is kérdezne:*
- Csak a Kereskedőház érdekeit védjük, vagy azokét is, akikkel a Ház jóban akar lenni? *bár a szavait érezhetően megválogatja, a korábbi óvatosság eltűnt a hangjából* Vagy a szövetségesek már nem a mi dolgunk - hanem a báróé meg a tied? *amennyire az arcából, tartásából meg lehet ítélni, bármilyen választ elfogad. Valószínűleg inkább az számít neki, hogy az iméntihez hasonló, világos útmutatást kapjon.*
255. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-15 10:59:13
Üzenet elküldve: 2022-03-15 10:59:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
* Egy ideig a toll kaparászó hangján kívül nem hall semmit, fejét továbbra is lehorgasztotta, de az intéző megtöri a csendet szavaival. Felkapja a tekintetét Lillyssen keresztül magyarázó férfire, egy ideig hallgatja csak, míg végig viszi a tekintetét újra a többieken, Yezán ismételten megáll a tekintete, de utána elkapja. ~ Egészen.... Egészen... Idegesítő. ~ Próbálja gondolatait össze kaparni amennyire ez egyáltalán megy neki. Végül nővére megint elkezdi a problémás részt, már így is csodálkozik, hogy Aztyan nem harapta ketté, de továbbra is szót emel. Szavai után pedig újra kaparássza a papírt a toll. Még mielőtt Aztyan válaszolhatna ő is felemeli a kezét, ha engedélyt kap akkor megköszörüli a torkát, hogy ne legyen olyan rekedtes a hangja. *
- Ez így sok mindent megváltoztat az én felfogásomon is. * Bólint. * - Megértettem Aztyan.
* Teszi hozzá csenden, de ha Lillyss ellenkező választ is kapna a szavaira, arra is rábólint, hogy felfogta a módosítást. Nem akar nagyon előtérbe kerülni, sőt szemei a csipegető Yezára tévednek ismét. ~ Tömd csak. ~ Húzódik egy kis gúnyos mosoly a fején, de utána tekintete vissza nyeri eredeti formáját. Most már nem bámulja az asztalt, felemelt tekintettel figyeli az intéző szavait. *
//Elvárások és instrukciók//
* Egy ideig a toll kaparászó hangján kívül nem hall semmit, fejét továbbra is lehorgasztotta, de az intéző megtöri a csendet szavaival. Felkapja a tekintetét Lillyssen keresztül magyarázó férfire, egy ideig hallgatja csak, míg végig viszi a tekintetét újra a többieken, Yezán ismételten megáll a tekintete, de utána elkapja. ~ Egészen.... Egészen... Idegesítő. ~ Próbálja gondolatait össze kaparni amennyire ez egyáltalán megy neki. Végül nővére megint elkezdi a problémás részt, már így is csodálkozik, hogy Aztyan nem harapta ketté, de továbbra is szót emel. Szavai után pedig újra kaparássza a papírt a toll. Még mielőtt Aztyan válaszolhatna ő is felemeli a kezét, ha engedélyt kap akkor megköszörüli a torkát, hogy ne legyen olyan rekedtes a hangja. *
- Ez így sok mindent megváltoztat az én felfogásomon is. * Bólint. * - Megértettem Aztyan.
* Teszi hozzá csenden, de ha Lillyss ellenkező választ is kapna a szavaira, arra is rábólint, hogy felfogta a módosítást. Nem akar nagyon előtérbe kerülni, sőt szemei a csipegető Yezára tévednek ismét. ~ Tömd csak. ~ Húzódik egy kis gúnyos mosoly a fején, de utána tekintete vissza nyeri eredeti formáját. Most már nem bámulja az asztalt, felemelt tekintettel figyeli az intéző szavait. *
254. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-15 09:45:57
Üzenet elküldve: 2022-03-15 09:45:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
* Akarva akaratlanul az egyik szemöldöke elindul új magasságokat keresni. Az intéző szavai szépen lassan mindent megvilágosítanak, amiről nem tudja eldönteni, hogy zavarba ejtő lenne vagy éppen kétségbe ejtő. ~ Tisztában vagy, hogy ezzel mit mondasz nekünk? ~ Nézi meglepett tekintettel, de csak gondolatában intéz hozzá kérdéseket. ~ Szóval akkor nézzük végig, ahogyan elvágják egymás torkát, röhögjünk rajtuk és utána szóljunk a takarítónőnek? De ha felborítanak egy széket akkor békésen válasszuk szét őket? ~ A meglepettséget könnyedén le lehet olvasni az arcáról, de utána vissza is tér az íráshoz, hogy a tollal hangosan sercegjen, az eddig elhangzott szavakat leírja, majd ismételten az intézőre tekint. A pennát le téve újra magasba emeli a kezét. *
- Teljes mértékben felfogtam szavaid Aztyan, eszemben se jutna ellenük felszólalni, eddig is ezzel foglalkoztunk, tárgyak és a személyzet védelmével. * Egy kis szünetet hagy, majd határozottan a szemébe néz. * - Mármint a szállítmányok védelmére gondolok. * Teszi gyorsan hozzá, hogy nehogy félre értsék. * De, ahogy sejtem a legtöbben kicsit többet képzeltek munkájuknak, ahogyan ezzel én is így vagyok. Ha ezek a szavak nem hagyták volna el most a szádat, én is ugyanúgy védelmet nyújtanék a legkisebb problémára. * Pennát kezében elkezdi forgatni, miközben az intézőről szemét továbbra sem veszi le. *
- Félre ne értsd kérlek szavaim, nincs jogom hozzá, ahogyan szavam se lehet ellened, nem is szándékoznék egy percig sem szót emelni ellened, de engedd meg, hogy megkérdezzem tőled nyíltan.
* Egy kis szünetet hagy, hogy ha engedélyt ad neki az intéző, csak abban az esetben folytassa. *
- Ezzel számunkra azt közlöd, hogy csak a személyzetet és az értéket védjük. * Egy kis hatásszünettel folytatja is. * - Ameddig kárt nem tesznek bennük meg is ölhetik egymást? * Néz rá érdeklődve, de nem hagyja még szóhoz jutni. * - Tisztában vagyok vele, ahogyan bizton állíthatom, hogy itt mindenki, hogy nem vagyunk város őrök, de szerintem nincs itt olyan ember aki szerintem abban a hittben volt, hogy ha problémák adódnának, nem kéne megoldani azt.
* Ezután türelmesen megvárja az intéző szavait, figyelemmel kíséri, a pennát újra a tintába mártja, hogy az ő kérdéseit is felvesse a papírra, és utána az Aztyan szavait is. Miután megkapta a választ biccent az intéző felé. *
- Köszönöm, és bocsánatot kérek a szemtelenségért.
* A gondolatai szavain járnak, de tekintete elégedetlenségről árulkodik. ~ Mint a banditák akik csak a saját javaikat védik. ~ Arcát vissza veti a papírra, hogy most már csendben folytassa az írást. *
//Elvárások és instrukciók//
* Akarva akaratlanul az egyik szemöldöke elindul új magasságokat keresni. Az intéző szavai szépen lassan mindent megvilágosítanak, amiről nem tudja eldönteni, hogy zavarba ejtő lenne vagy éppen kétségbe ejtő. ~ Tisztában vagy, hogy ezzel mit mondasz nekünk? ~ Nézi meglepett tekintettel, de csak gondolatában intéz hozzá kérdéseket. ~ Szóval akkor nézzük végig, ahogyan elvágják egymás torkát, röhögjünk rajtuk és utána szóljunk a takarítónőnek? De ha felborítanak egy széket akkor békésen válasszuk szét őket? ~ A meglepettséget könnyedén le lehet olvasni az arcáról, de utána vissza is tér az íráshoz, hogy a tollal hangosan sercegjen, az eddig elhangzott szavakat leírja, majd ismételten az intézőre tekint. A pennát le téve újra magasba emeli a kezét. *
- Teljes mértékben felfogtam szavaid Aztyan, eszemben se jutna ellenük felszólalni, eddig is ezzel foglalkoztunk, tárgyak és a személyzet védelmével. * Egy kis szünetet hagy, majd határozottan a szemébe néz. * - Mármint a szállítmányok védelmére gondolok. * Teszi gyorsan hozzá, hogy nehogy félre értsék. * De, ahogy sejtem a legtöbben kicsit többet képzeltek munkájuknak, ahogyan ezzel én is így vagyok. Ha ezek a szavak nem hagyták volna el most a szádat, én is ugyanúgy védelmet nyújtanék a legkisebb problémára. * Pennát kezében elkezdi forgatni, miközben az intézőről szemét továbbra sem veszi le. *
- Félre ne értsd kérlek szavaim, nincs jogom hozzá, ahogyan szavam se lehet ellened, nem is szándékoznék egy percig sem szót emelni ellened, de engedd meg, hogy megkérdezzem tőled nyíltan.
* Egy kis szünetet hagy, hogy ha engedélyt ad neki az intéző, csak abban az esetben folytassa. *
- Ezzel számunkra azt közlöd, hogy csak a személyzetet és az értéket védjük. * Egy kis hatásszünettel folytatja is. * - Ameddig kárt nem tesznek bennük meg is ölhetik egymást? * Néz rá érdeklődve, de nem hagyja még szóhoz jutni. * - Tisztában vagyok vele, ahogyan bizton állíthatom, hogy itt mindenki, hogy nem vagyunk város őrök, de szerintem nincs itt olyan ember aki szerintem abban a hittben volt, hogy ha problémák adódnának, nem kéne megoldani azt.
* Ezután türelmesen megvárja az intéző szavait, figyelemmel kíséri, a pennát újra a tintába mártja, hogy az ő kérdéseit is felvesse a papírra, és utána az Aztyan szavait is. Miután megkapta a választ biccent az intéző felé. *
- Köszönöm, és bocsánatot kérek a szemtelenségért.
* A gondolatai szavain járnak, de tekintete elégedetlenségről árulkodik. ~ Mint a banditák akik csak a saját javaikat védik. ~ Arcát vissza veti a papírra, hogy most már csendben folytassa az írást. *
253. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-15 08:19:38
Üzenet elküldve: 2022-03-15 08:19:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Az intézőt láthatóan nem érdekli, hogy jól érzi-e magát a személyzet a megbeszélésen, amit azért kellett összehívni, mert képtelenek elvégezni a munkájukat. Persze ez csak a megjelentek bizonyos részére igaz, de ahogy egy egykori artheniori nevettető, Hofy mondta, "akinek nem inge, ne vegye magára, akinek pedig inge, az öltözzön már fel."
Lillyss folyamatosan körmöl, a rövid csendben, amit Aztyan hagy mondatai között, a toll sercegését hallani a papíron. Amikor aztán saját példával élne, a heges arcú engedékenyen ad neki lehetőséget. Magában még örül is, mert ami számára egyértelmű, az mások számára bizonyosan nem az. Nem érti, hogy miért a biztonsági személyzet határozott kiállása mellett szólal meg, azzal eddig sem volt gondja, csak a tetteikkel. De aztán érkezik a példa is, amin keresztül Aztyan azonnal rájön a probléma forrására és a félreértés mibenlétére. Kurtán bólint, hogy értette, amit a mélységi lány mondott, de a többiek felé néz.*
- Valaki még? *Kérdi végighordozva tekintetét a jelenlévőkön.
Limmen továbbra is néma, de azért látni, hogy a gondolatai cikáznak. Kár, hogy az intéző nem gondolatolvasó, mert kíváncsi volna a véleményére, ám végül újra lesüti a tekintetét, mintha nem értene egyet Lillyss-szel.
A megérkező Ukrom Nawanthiri mellett foglal helyet. Aztyan most látja először együtt őket, de a mandulaszemű lány volt az, akire az ork hivatkozott és lám, valóban jó viszonyt ápolnak. Pár halk szó közöttük és Ukrom is figyelni kezd. Végül Nawa kérdez, aki ugyancsak arra a pontra kíváncsi, hogy mikor kell reagálniuk.
Yeza is szótlan marad inkább, de ahogy megismerte a wegtoreni lányt, tudja, hogy legbelül elemez, kérdéseket tesz fel és válaszol meg magában. A tekintete neki is szorgosan jár, ám nem foglal állást. Úgy érzi azonban, hogy még ő sem találta ki, hogy mire is akar kilyukadni és ettől mosolyogni támad kedve, ám nem teszi meg. Amikor látja, hogy nincs több felszólaló, rövid csendben végignéz a csapaton.*
- Számomra mindenképp pozitív volt a mai találkozó, mert rájöttem, hogy hol a hiba a rendszerben. *Szólal meg és még egy apró bólintást is megenged magának.*
- Ti nem azért vagytok a fogadóban vagy a Központban, hogy az ott fogyasztó vagy vásárló alanyokat megvédjétek egymástól. Ti a Kereskedőház értékeire és érdekeire vigyáztok, kivéve akkor, ha a feladatotok a személyvédelem. *Ez most komoly meglepetést válthat ki majd az egybegyűltekből és talán kegyetlenül is hangzik, ám ez az igazság.*
- Tehát a határ az, amikor a Kereskedőház értékeit és érdekeit fenyegeti veszély. Tehát, ha az egyik vendég vegzálja a másikat, akkor sem léptek közbe, ha tőrt ránt, legfeljebb felhívjátok a figyelmét, hogy amennyiben kár éri a cselekedete miatt a Kereskedőházat, úgy annak következményei lesznek és felszólítjátok őket, hogy a nézeteltérésüket a házon kívül intézzék. Ha az egyik fél egyértelműen segítséget kér, úgy igyekeztek gyorsan szétválasztani a kérdéses feleket, erőszak nélkül. De ti nem igazságtevők vagytok, nem városőrök, nem békítők, a ti dolgotok a Kereskedőház javainak védelme. Van kérdés? *Néz újra szét, hogy feltegye a kérdést, mert biztos benne, hogy most sokak fejében felborította azt, amiben eddig hittek vagy gondoltak.*
//Elvárások és instrukciók//
*Az intézőt láthatóan nem érdekli, hogy jól érzi-e magát a személyzet a megbeszélésen, amit azért kellett összehívni, mert képtelenek elvégezni a munkájukat. Persze ez csak a megjelentek bizonyos részére igaz, de ahogy egy egykori artheniori nevettető, Hofy mondta, "akinek nem inge, ne vegye magára, akinek pedig inge, az öltözzön már fel."
Lillyss folyamatosan körmöl, a rövid csendben, amit Aztyan hagy mondatai között, a toll sercegését hallani a papíron. Amikor aztán saját példával élne, a heges arcú engedékenyen ad neki lehetőséget. Magában még örül is, mert ami számára egyértelmű, az mások számára bizonyosan nem az. Nem érti, hogy miért a biztonsági személyzet határozott kiállása mellett szólal meg, azzal eddig sem volt gondja, csak a tetteikkel. De aztán érkezik a példa is, amin keresztül Aztyan azonnal rájön a probléma forrására és a félreértés mibenlétére. Kurtán bólint, hogy értette, amit a mélységi lány mondott, de a többiek felé néz.*
- Valaki még? *Kérdi végighordozva tekintetét a jelenlévőkön.
Limmen továbbra is néma, de azért látni, hogy a gondolatai cikáznak. Kár, hogy az intéző nem gondolatolvasó, mert kíváncsi volna a véleményére, ám végül újra lesüti a tekintetét, mintha nem értene egyet Lillyss-szel.
A megérkező Ukrom Nawanthiri mellett foglal helyet. Aztyan most látja először együtt őket, de a mandulaszemű lány volt az, akire az ork hivatkozott és lám, valóban jó viszonyt ápolnak. Pár halk szó közöttük és Ukrom is figyelni kezd. Végül Nawa kérdez, aki ugyancsak arra a pontra kíváncsi, hogy mikor kell reagálniuk.
Yeza is szótlan marad inkább, de ahogy megismerte a wegtoreni lányt, tudja, hogy legbelül elemez, kérdéseket tesz fel és válaszol meg magában. A tekintete neki is szorgosan jár, ám nem foglal állást. Úgy érzi azonban, hogy még ő sem találta ki, hogy mire is akar kilyukadni és ettől mosolyogni támad kedve, ám nem teszi meg. Amikor látja, hogy nincs több felszólaló, rövid csendben végignéz a csapaton.*
- Számomra mindenképp pozitív volt a mai találkozó, mert rájöttem, hogy hol a hiba a rendszerben. *Szólal meg és még egy apró bólintást is megenged magának.*
- Ti nem azért vagytok a fogadóban vagy a Központban, hogy az ott fogyasztó vagy vásárló alanyokat megvédjétek egymástól. Ti a Kereskedőház értékeire és érdekeire vigyáztok, kivéve akkor, ha a feladatotok a személyvédelem. *Ez most komoly meglepetést válthat ki majd az egybegyűltekből és talán kegyetlenül is hangzik, ám ez az igazság.*
- Tehát a határ az, amikor a Kereskedőház értékeit és érdekeit fenyegeti veszély. Tehát, ha az egyik vendég vegzálja a másikat, akkor sem léptek közbe, ha tőrt ránt, legfeljebb felhívjátok a figyelmét, hogy amennyiben kár éri a cselekedete miatt a Kereskedőházat, úgy annak következményei lesznek és felszólítjátok őket, hogy a nézeteltérésüket a házon kívül intézzék. Ha az egyik fél egyértelműen segítséget kér, úgy igyekeztek gyorsan szétválasztani a kérdéses feleket, erőszak nélkül. De ti nem igazságtevők vagytok, nem városőrök, nem békítők, a ti dolgotok a Kereskedőház javainak védelme. Van kérdés? *Néz újra szét, hogy feltegye a kérdést, mert biztos benne, hogy most sokak fejében felborította azt, amiben eddig hittek vagy gondoltak.*
252. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-12 11:16:57
Üzenet elküldve: 2022-03-12 11:16:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 470
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 470
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*A többiek tekintetén villámgyorsan átfutva, megkönnyebbülten tapasztalja, hogy első látásra nem az ajtón túl akarják látni. Sőt, még a vöröshajú asszony is barátságosnak néz ki, ami elsőre jó jel, főleg hogy egy magafajtáját vizualizálja. És Nawanthiri, nos, nagyon elkezdett volna aggódni a helyzet súlyossága miatt, ha amaz nem reagált volna pozitívan a jelenlétére. Gyilkosság, közelgő világkatasztrófa, ilyesmi témának gondolta volna az asztal körül folyó tárgyalást, de ezáltal kevésbé súlyos elképzelést tudhat le magának, mondjuk csak városi katasztrófát, vagy morális gyilkosságot.
Az ülésfoglalásos kérést nem kell kétszer feltenni: óvatos léptekkel, olyan látszatot keltve, mint aki tiszteletre méltó mérete ellenére is minél kevesebb feltűnést akar kelteni, a barátja által kihúzott székre csücsül, egy gyors biccentéssel és egy benntartott panaszkodással jutalmazva a kedves cselekedetet:* - Ez az utca egy labirintus.* - Suttogja a szerzetes irányába, utalva arra, hogy késésének egyik elsődleges oka az, hogy ezen a környéken nem ismerte ki magát eléggé. Még mindig friss hús a csapatban, és mivel egész idáig nem hozta lába ide bármi ok folytán, sokat kellett vakarnia a fejét, míg idetalált a Pegazustól. Lehet, hogy valóban Aztyanra kellett volna hallgatnia, és el kellett volna fogadnia az itteni szálláslehetőséget.
De seperc alatt folytatódik az általa félbeszakított tárgyalás, bár még nem tud benne részt venni információhiány miatt, hogy mégis miről lenne szó. Ugyan lenne egy sejtése a témával kapcsolatban (elvégre talán még szemtanúja is volt az ezt alakító eseménynek, ha az intéző pont "arra" az "eseményreagálásra" utal), de se kedve sincs arra, hogy félreértett válaszokkal kezdjen dobálózni, sem bölcsnek nem tartja. Csendben figyel, Az éppen beszélő személyen tartva fönn fekete szempárjait. Hogy Nawanthiri megszólal, azon kissé meglepődik, de magában el is gondolkodik a kérdésen. Ez, ugyan is, munkája része is lenne. A probléma keletkezéseként, vagy a probléma megelőzésére? Sejtésre vagy reakcióként? Mielőtt még kialakulna, vagy mielőtt még valaki egy lyukkal a hasán menne haza?*
//Elvárások és instrukciók//
*A többiek tekintetén villámgyorsan átfutva, megkönnyebbülten tapasztalja, hogy első látásra nem az ajtón túl akarják látni. Sőt, még a vöröshajú asszony is barátságosnak néz ki, ami elsőre jó jel, főleg hogy egy magafajtáját vizualizálja. És Nawanthiri, nos, nagyon elkezdett volna aggódni a helyzet súlyossága miatt, ha amaz nem reagált volna pozitívan a jelenlétére. Gyilkosság, közelgő világkatasztrófa, ilyesmi témának gondolta volna az asztal körül folyó tárgyalást, de ezáltal kevésbé súlyos elképzelést tudhat le magának, mondjuk csak városi katasztrófát, vagy morális gyilkosságot.
Az ülésfoglalásos kérést nem kell kétszer feltenni: óvatos léptekkel, olyan látszatot keltve, mint aki tiszteletre méltó mérete ellenére is minél kevesebb feltűnést akar kelteni, a barátja által kihúzott székre csücsül, egy gyors biccentéssel és egy benntartott panaszkodással jutalmazva a kedves cselekedetet:* - Ez az utca egy labirintus.* - Suttogja a szerzetes irányába, utalva arra, hogy késésének egyik elsődleges oka az, hogy ezen a környéken nem ismerte ki magát eléggé. Még mindig friss hús a csapatban, és mivel egész idáig nem hozta lába ide bármi ok folytán, sokat kellett vakarnia a fejét, míg idetalált a Pegazustól. Lehet, hogy valóban Aztyanra kellett volna hallgatnia, és el kellett volna fogadnia az itteni szálláslehetőséget.
De seperc alatt folytatódik az általa félbeszakított tárgyalás, bár még nem tud benne részt venni információhiány miatt, hogy mégis miről lenne szó. Ugyan lenne egy sejtése a témával kapcsolatban (elvégre talán még szemtanúja is volt az ezt alakító eseménynek, ha az intéző pont "arra" az "eseményreagálásra" utal), de se kedve sincs arra, hogy félreértett válaszokkal kezdjen dobálózni, sem bölcsnek nem tartja. Csendben figyel, Az éppen beszélő személyen tartva fönn fekete szempárjait. Hogy Nawanthiri megszólal, azon kissé meglepődik, de magában el is gondolkodik a kérdésen. Ez, ugyan is, munkája része is lenne. A probléma keletkezéseként, vagy a probléma megelőzésére? Sejtésre vagy reakcióként? Mielőtt még kialakulna, vagy mielőtt még valaki egy lyukkal a hasán menne haza?*
251. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-12 09:23:18
Üzenet elküldve: 2022-03-12 09:23:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Aztyan szörnyen konzekvensen igyekszik távolságtartó lenni a személyzettel. Munkaadó, vezérlő parancsnok, szigorú gyámatya és mindent látó inkvizítor egy személyben Kereskedőház élén. Yeza egyértelműen őt tekinti a vezetőnek, bár kétsége sincs afelől, hogy a döntő szó minden esetben a Báróé. A Báróé, akit alig látni, de annál többször hallani a nevét emlegetni. Caldorcor tulajdonképpen sokkal közvetlenebbnek tűnik, mint az intéző. Tűnik. Ez a mondat kulcsszava, hiszen a vörösnek eszébe se jutna, hogy mindez több látszatnál.
Ahogy a sebhelyes arcú wegtoreni ott ül a könyvével, meg már maga a téma is, amiért ide lettek hivatva, a hivatalos hangú pikniktelenítése e jeles eseménynek nagyon is beszédes: Aztyan morcos.
Kényesebb lenne a helyzet, ha egyesével kéne számot adniuk, de így Yeza, kis túlzással, hátradőlve élvezheti a műsort. Az élvezeti értéken azért némileg ront, amikor észreveszi, hogy az a mélységi fattyú őt fixírozza. Össze is akaszkodna vele a lány villanó tekintete, de közben befut még valaki: egy ork. Talán őt látta múltkor a Központban. Nem valami mutatós darab, ahogy fajtája tagjai általában, de ennek ellenére nem ellenszenves. Lehet, hogy köze van ehhez a ténynek, hogy milyen bájosan elveszettnek látszik jelen megérkezése pillanatában. Yeza önkéntelenül is rá mosolyog. Sejthetően egy vérre menő tömegbunyó sokkal otthonosabb lenne a hím számára, mint ez a fejtágító szeánsz.
Megtermett jószág, annyi szent! Nem szívesen akasztana vele tengelyt. De nem sokáig engedtetik meg a figyelemnek, hogy az orkon megakadjon. Az intéző máris folytatja az instrukcióit. Még egy példát is tűz a végére. ~Technomicsoda?~ emelkedik meg Yeza egyik szemöldöke. Egyáltalán nincs otthon a gnómok dolgaival kapcsolatban, de egy kicsit szöget is üt a fejébe, hogy a heges arcú miért épp gnómot hozott fel példának. Ha már távolságtartás, ez a hajlíthatatlan elv egy esetben valahogy mégis kicsit mintha más volna: Xavyval szemben. Tulajdonképpen több fura szóbeszédet is hallott a napokban. Több, mint furát is. Egyesek gyengéd szálakat emlegetnek az intéző és a különc pultoslány között, méghozzá nem ... hát szóval nem baráti viszonyban. Ennek valahol ellentmond, hogy állítólag az intéző kicsapta Xavyt, de a Báró Úr mégis visszavette a kis kotnyelest. Zavaros. És bizarr! Xavy édes kis szerzet a maga mufurc módján, de hogy az intézővel? Erre a felvetésre még egy nagyon durván mákonyos álomban is csak ráncolná a homlokát és igyekezne elhessegetni. Egy ilyen kitérő után nagyon erősen kell fókuszálnia, hogy a figyelme visszatérjen az aktuális témára. Szerencsére a hölgyek... mármint Nawa meg az a kormos cafka... nem adják magukat könnyen még Aztyan párbeszédnek öltöztetett tekintélyelvű diktatúrájában sem. Természetesen neki is megvan a véleménye, de ő már megtanulta a leckét. A hol van a határ kérdésre csak cinikus kis mosolyka rebben a szája egyik szegletébe. ~Mindig máshol, mint ahol épp meghúzod. Mindig, mindig máshol.~
Yeza természetesen érti Aztyan példáját és hogy mire kíván rámutatni, de az élet szörnyen kreatív problémák terén és mindig úgy prezentálja őket, hogy ott és akkor egész más színben tűnjenek fel, mint később átgondolva. Yeza, mint a rossz döntések szégyendíjas nagykövete, már pontosan tudja ezt és a világos elvek mellett sincs kétsége afelől, hogy mindig lesz valami gané, amibe beletenyerelnek.
Az viszont tetszik neki, hogy a két kolléganő még állhatatosan köti az ebet a karóhoz. Önkéntelenül is maga elé húzza a süteményt, hogy átszellemült nassolással élvezze végig a műsort, mintha a Wegtoreni Nagy Aréna lelátójáról nézné a délelőtti előadást.*
//Elvárások és instrukciók//
*Aztyan szörnyen konzekvensen igyekszik távolságtartó lenni a személyzettel. Munkaadó, vezérlő parancsnok, szigorú gyámatya és mindent látó inkvizítor egy személyben Kereskedőház élén. Yeza egyértelműen őt tekinti a vezetőnek, bár kétsége sincs afelől, hogy a döntő szó minden esetben a Báróé. A Báróé, akit alig látni, de annál többször hallani a nevét emlegetni. Caldorcor tulajdonképpen sokkal közvetlenebbnek tűnik, mint az intéző. Tűnik. Ez a mondat kulcsszava, hiszen a vörösnek eszébe se jutna, hogy mindez több látszatnál.
Ahogy a sebhelyes arcú wegtoreni ott ül a könyvével, meg már maga a téma is, amiért ide lettek hivatva, a hivatalos hangú pikniktelenítése e jeles eseménynek nagyon is beszédes: Aztyan morcos.
Kényesebb lenne a helyzet, ha egyesével kéne számot adniuk, de így Yeza, kis túlzással, hátradőlve élvezheti a műsort. Az élvezeti értéken azért némileg ront, amikor észreveszi, hogy az a mélységi fattyú őt fixírozza. Össze is akaszkodna vele a lány villanó tekintete, de közben befut még valaki: egy ork. Talán őt látta múltkor a Központban. Nem valami mutatós darab, ahogy fajtája tagjai általában, de ennek ellenére nem ellenszenves. Lehet, hogy köze van ehhez a ténynek, hogy milyen bájosan elveszettnek látszik jelen megérkezése pillanatában. Yeza önkéntelenül is rá mosolyog. Sejthetően egy vérre menő tömegbunyó sokkal otthonosabb lenne a hím számára, mint ez a fejtágító szeánsz.
Megtermett jószág, annyi szent! Nem szívesen akasztana vele tengelyt. De nem sokáig engedtetik meg a figyelemnek, hogy az orkon megakadjon. Az intéző máris folytatja az instrukcióit. Még egy példát is tűz a végére. ~Technomicsoda?~ emelkedik meg Yeza egyik szemöldöke. Egyáltalán nincs otthon a gnómok dolgaival kapcsolatban, de egy kicsit szöget is üt a fejébe, hogy a heges arcú miért épp gnómot hozott fel példának. Ha már távolságtartás, ez a hajlíthatatlan elv egy esetben valahogy mégis kicsit mintha más volna: Xavyval szemben. Tulajdonképpen több fura szóbeszédet is hallott a napokban. Több, mint furát is. Egyesek gyengéd szálakat emlegetnek az intéző és a különc pultoslány között, méghozzá nem ... hát szóval nem baráti viszonyban. Ennek valahol ellentmond, hogy állítólag az intéző kicsapta Xavyt, de a Báró Úr mégis visszavette a kis kotnyelest. Zavaros. És bizarr! Xavy édes kis szerzet a maga mufurc módján, de hogy az intézővel? Erre a felvetésre még egy nagyon durván mákonyos álomban is csak ráncolná a homlokát és igyekezne elhessegetni. Egy ilyen kitérő után nagyon erősen kell fókuszálnia, hogy a figyelme visszatérjen az aktuális témára. Szerencsére a hölgyek... mármint Nawa meg az a kormos cafka... nem adják magukat könnyen még Aztyan párbeszédnek öltöztetett tekintélyelvű diktatúrájában sem. Természetesen neki is megvan a véleménye, de ő már megtanulta a leckét. A hol van a határ kérdésre csak cinikus kis mosolyka rebben a szája egyik szegletébe. ~Mindig máshol, mint ahol épp meghúzod. Mindig, mindig máshol.~
Yeza természetesen érti Aztyan példáját és hogy mire kíván rámutatni, de az élet szörnyen kreatív problémák terén és mindig úgy prezentálja őket, hogy ott és akkor egész más színben tűnjenek fel, mint később átgondolva. Yeza, mint a rossz döntések szégyendíjas nagykövete, már pontosan tudja ezt és a világos elvek mellett sincs kétsége afelől, hogy mindig lesz valami gané, amibe beletenyerelnek.
Az viszont tetszik neki, hogy a két kolléganő még állhatatosan köti az ebet a karóhoz. Önkéntelenül is maga elé húzza a süteményt, hogy átszellemült nassolással élvezze végig a műsort, mintha a Wegtoreni Nagy Aréna lelátójáról nézné a délelőtti előadást.*
250. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-11 21:56:53
Üzenet elküldve: 2022-03-11 21:56:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 536
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 536
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Azért aki egy kicsit odafigyel Aztyanra, idővel meg tudja különböztetni a színeváltozásait, ha kiismerni nem is fogja egyhamar. Nawanthiri látott már egyet-mást a heges arcú intézőtől. Nem olvas úgy a rezdüléseiben, mint az otthon maradt testvéreiében, de annyit azért leszűr, hogy a főnökük haragszik a minapi akciójuk miatt, bár ügyesen csomagolja profizmusba.
Az első kérdésére kapott választ egy biccentéssel tudomásul veszi, mást nem reagál rá. Talán a wegtoreni reflexek: a Tűz Városában ugyan nincs se törvény, se bíróság, az óriások azonban alapvetően jámbor teremtmények, és belenyugszanak olyasmibe is, amit Artheniorban nem hagynának szó nélkül. Nem véletlenül ritkák a párbajok arrafelé. Benne lehet a lány saját, a fenti mentalitással rokon rendérzéke is: ki-hová tartozik, annak szabályait fogadja el, akár jó neki éppen, akár nem.
Ekkor kopognak az ajtón. Nawanthiri odakapja a tekintetét, és az addig üres szoborarcán szétszalad a mosoly, mikor Ukromot meglátja.*
~Hát te meg mit csinálsz itt a sok falurossza között?~
*Hónapok óta nem látta az ő szürkebőrű barátját, arról sem tudott, hogy beállt a Kereskedőházhoz. Aztyan még végére sem ér a "Foglalj helyet, kérlek"-nek, a szerzetes már ki is húzza a széket maga mellett az orknak, a főnöküktől távolabbi oldalán. Persze aztán vissza kell, forduljon az intéző felé, de az iménti mosoly emléke egy darabig még ott marad az arcán.
Nagyjából amíg Aztyan el nem mondja, miért is nem szabad kezdeményezniük, csak reagálniuk. Nawanthiri pislog néhány zavartat, mintha nem értené a dolgot. Lillyssre is odapillant, majd vissza a főnökükre: ekkorra az értetlenség eltűnik, hogy átadja a helyét a higgadt figyelemnek, amivel ennek az eligazításnak nekivágott.
Hogy a heges arcú által felvázolt összefüggést megértette-e vagy sem, nem derül ki, mert Lillyss magához ragadja a szót. A szerzetes különösebb reakció nélkül végighallgatja a kolléganőjét, és a végén annyit fűz hozzá:*
- Ezt én is meg szerettem volna kérdezni. Hol van a határ, amikor már reagálnunk kell? *ahogy az imént, úgy most is inkább óvatosság, meg egy adag pragmatizmus érződik a hangján. Nyilván nem egy mindenre kiterjedő listát vár, de néhány alapelv azért jól jönne.*
//Elvárások és instrukciók//
*Azért aki egy kicsit odafigyel Aztyanra, idővel meg tudja különböztetni a színeváltozásait, ha kiismerni nem is fogja egyhamar. Nawanthiri látott már egyet-mást a heges arcú intézőtől. Nem olvas úgy a rezdüléseiben, mint az otthon maradt testvéreiében, de annyit azért leszűr, hogy a főnökük haragszik a minapi akciójuk miatt, bár ügyesen csomagolja profizmusba.
Az első kérdésére kapott választ egy biccentéssel tudomásul veszi, mást nem reagál rá. Talán a wegtoreni reflexek: a Tűz Városában ugyan nincs se törvény, se bíróság, az óriások azonban alapvetően jámbor teremtmények, és belenyugszanak olyasmibe is, amit Artheniorban nem hagynának szó nélkül. Nem véletlenül ritkák a párbajok arrafelé. Benne lehet a lány saját, a fenti mentalitással rokon rendérzéke is: ki-hová tartozik, annak szabályait fogadja el, akár jó neki éppen, akár nem.
Ekkor kopognak az ajtón. Nawanthiri odakapja a tekintetét, és az addig üres szoborarcán szétszalad a mosoly, mikor Ukromot meglátja.*
~Hát te meg mit csinálsz itt a sok falurossza között?~
*Hónapok óta nem látta az ő szürkebőrű barátját, arról sem tudott, hogy beállt a Kereskedőházhoz. Aztyan még végére sem ér a "Foglalj helyet, kérlek"-nek, a szerzetes már ki is húzza a széket maga mellett az orknak, a főnöküktől távolabbi oldalán. Persze aztán vissza kell, forduljon az intéző felé, de az iménti mosoly emléke egy darabig még ott marad az arcán.
Nagyjából amíg Aztyan el nem mondja, miért is nem szabad kezdeményezniük, csak reagálniuk. Nawanthiri pislog néhány zavartat, mintha nem értené a dolgot. Lillyssre is odapillant, majd vissza a főnökükre: ekkorra az értetlenség eltűnik, hogy átadja a helyét a higgadt figyelemnek, amivel ennek az eligazításnak nekivágott.
Hogy a heges arcú által felvázolt összefüggést megértette-e vagy sem, nem derül ki, mert Lillyss magához ragadja a szót. A szerzetes különösebb reakció nélkül végighallgatja a kolléganőjét, és a végén annyit fűz hozzá:*
- Ezt én is meg szerettem volna kérdezni. Hol van a határ, amikor már reagálnunk kell? *ahogy az imént, úgy most is inkább óvatosság, meg egy adag pragmatizmus érződik a hangján. Nyilván nem egy mindenre kiterjedő listát vár, de néhány alapelv azért jól jönne.*
249. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-11 07:00:53
Üzenet elküldve: 2022-03-11 07:00:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
* Némán figyeli az eseményeket, de idővel a vöröskét kezdi el fixírozni. Azt a néhány rozsdás fogaskereket amije van, megpróbálja forgatni, hogy mégis miként lehetne megváltoztatni annak a nőnek az ellenséges viselkedését, de utána a hibás válaszra felkapja a fejét. ~ Eszembe se jutott volna, hogy nem ez a helyes válasz. ~ Ámul az intéző felé, de utána meg is hallja a választ, ami szerinte nem is nagyon tér el Lillyss szavától. Nem mintha ő jobban megtudta volna válaszolni. ~ Kicsit kiforgatás szaga van, de szerintem csak én nem értem. ~ Néz körbe a szobán, hogy megpróbálja leolvasni a többiekről, hogy miként reagálnak a szavakra, soha nem volt jó ember ismerő, de kétli, hogy élete során ez a tudása bővülni fog. ~ Ez már megint egy más szintű beszéd. ~ Nézi furcsállva az intézőt, de akkor megérkezik az ork akit már vártak. Amint helyet foglal az intéző újra rázendít, nincs ellenére azok a dolgok amit mondanak, nővérére nézve látja, hogy lelkesen jegyzetel neki, ami egy mosolyt kicsal belőle. ~ A szavaknak és a tetteknek súlya van, sokkal fárasztóbb lesz az egész mint gondoltam. ~ A példával sok minden világosodik, de utána nővére hangjára felkapja a fejét és amint elkezdi hallgatni lesüti az asztalra a szemét. ~ Ez hülye?!? Még dühíteni akarja az intézőt? ~ A legszívesebben oldalba bökné, hogy hagyja abba, de már nem lehet mit tenni a kimondott szavak ellen. Valahol egyet ért vele, de mégis mintha maga az intéző ellen szólalt volna fel, talán csak ő érti félre. Ami pedig nem lenne igazán meglepő dolog. *
//Elvárások és instrukciók//
* Némán figyeli az eseményeket, de idővel a vöröskét kezdi el fixírozni. Azt a néhány rozsdás fogaskereket amije van, megpróbálja forgatni, hogy mégis miként lehetne megváltoztatni annak a nőnek az ellenséges viselkedését, de utána a hibás válaszra felkapja a fejét. ~ Eszembe se jutott volna, hogy nem ez a helyes válasz. ~ Ámul az intéző felé, de utána meg is hallja a választ, ami szerinte nem is nagyon tér el Lillyss szavától. Nem mintha ő jobban megtudta volna válaszolni. ~ Kicsit kiforgatás szaga van, de szerintem csak én nem értem. ~ Néz körbe a szobán, hogy megpróbálja leolvasni a többiekről, hogy miként reagálnak a szavakra, soha nem volt jó ember ismerő, de kétli, hogy élete során ez a tudása bővülni fog. ~ Ez már megint egy más szintű beszéd. ~ Nézi furcsállva az intézőt, de akkor megérkezik az ork akit már vártak. Amint helyet foglal az intéző újra rázendít, nincs ellenére azok a dolgok amit mondanak, nővérére nézve látja, hogy lelkesen jegyzetel neki, ami egy mosolyt kicsal belőle. ~ A szavaknak és a tetteknek súlya van, sokkal fárasztóbb lesz az egész mint gondoltam. ~ A példával sok minden világosodik, de utána nővére hangjára felkapja a fejét és amint elkezdi hallgatni lesüti az asztalra a szemét. ~ Ez hülye?!? Még dühíteni akarja az intézőt? ~ A legszívesebben oldalba bökné, hogy hagyja abba, de már nem lehet mit tenni a kimondott szavak ellen. Valahol egyet ért vele, de mégis mintha maga az intéző ellen szólalt volna fel, talán csak ő érti félre. Ami pedig nem lenne igazán meglepő dolog. *
248. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-10 22:47:30
Üzenet elküldve: 2022-03-10 22:47:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
* Az intéző úgy látszik nincs tisztában vele, hogy ha egy továbbképzésen nincs kávé és süti, akkor azt inkább kivégzésnek is lehetne hívni a személyzetre nézve. A figyelmet bőven felkeltette számukra, szavait Lillyss folyamatosan követi és jegyzeteli, még véletlen se mondhassa azt Limmen, hogy valamiről lemarad. Amilyen lelkesen próbálta meg a választ helyesen megválaszolni, olyan lassan süllyed le a keze a csalódott reakció hallatán, Aztyan még Nawát sem kíméli, talán az intézőnek nem olyan erős szavak, de már megállapíthatta, hogy a szerzetes nagyon is tiszteli őt, így a szavak ereje is sokkal nagyobb mint azt gondolhatná. A körmölést továbbra sem hagyja abba.
'' A szabály nem ismerete nem mentesít a felelősség vagy a felelősségre vonás alól. Ha reagáltok egy eseményre, azzal eleve kikerültök a felelősség terhe alól. Ha kezdeményeztek, akkor a felelősség onnantól a tiétek minden cselekedetekért. ''
Megállás nélkül írja, még a példát is felírja, hogy talán ezzel könnyíteni tudja fivérének a problémáit. Az intéző ártatlan példával próbálja elmagyarázni az egészet, amire igazán nem tudna mit hozzá fűzni, de végül mégis felteszi a kezét. ~ Egyszer élünk. ~ Rázza meg magát, hogy utána újra megpróbáljon mosolyogni. *
- Én értem, és azt is, hogy ebből később profit lesz, és azt is megértem, hogy nem nekünk kell dönteni ilyen helyzetekben, de szabadna egy saját példát felhoznom?
* Ha engedélyt kap Aztyantól akkor megpróbálkozik egy kicsit billenteni maga felé is azt a fránya mérleget. *
- Azzal bizonyára egyet értesz, hogy egy őrnek határozott jellemmel kell rendelkeznie és ha valami szokatlan gondot vesz észre minél hamarabb megoldja a problémát ugye? Ezzel együtt akkor maga az őröknek nagyobb is a terhe, főleg ha bármelyik alkalmazott felül bírálhatja őket. Szerintem szükség van arra is, hogy határozott kiállást lássanak bennünk is a vevők.
* Egy pillanatra el is gondolkozik, de utána észbe kap. *
- Ó bocsánat, igen a példa. Látom, hogy valakit vásárlás közben piszkálnak, amint megtörténne a dolog közbe lépek, de utána rám szól egy másik kereskedő, hogy álljak vissza az nem épp azt szüli, hogy akkor a bútorokkal eggyé is válhatunk?
* Kezeit gyorsan fel is emeli. *
- Csak egy példa, de nem minden esetben várhatjuk meg míg valakit ledöfnek. Ha egész nap valaki egy ajtó mellett áll és mindenkit figyel, akkor idővel akár akarja akár nem a figyelme csökken. De ha valaki egy tőrt ránt elő, arra kell reagálnia nem a döfésre, vagy nem?
* Reméli, hogy ezekkel nem fogja az intézőt feldühíteni, ő csak kíváncsiságból faggatózik, hogy akkor már legalább legyen tiszta minden oldal. Ha csak egy irányban koncentrálnának, akkor kis időn belül újra össze ülhetnek, süti nélkül. *
//Elvárások és instrukciók//
* Az intéző úgy látszik nincs tisztában vele, hogy ha egy továbbképzésen nincs kávé és süti, akkor azt inkább kivégzésnek is lehetne hívni a személyzetre nézve. A figyelmet bőven felkeltette számukra, szavait Lillyss folyamatosan követi és jegyzeteli, még véletlen se mondhassa azt Limmen, hogy valamiről lemarad. Amilyen lelkesen próbálta meg a választ helyesen megválaszolni, olyan lassan süllyed le a keze a csalódott reakció hallatán, Aztyan még Nawát sem kíméli, talán az intézőnek nem olyan erős szavak, de már megállapíthatta, hogy a szerzetes nagyon is tiszteli őt, így a szavak ereje is sokkal nagyobb mint azt gondolhatná. A körmölést továbbra sem hagyja abba.
'' A szabály nem ismerete nem mentesít a felelősség vagy a felelősségre vonás alól. Ha reagáltok egy eseményre, azzal eleve kikerültök a felelősség terhe alól. Ha kezdeményeztek, akkor a felelősség onnantól a tiétek minden cselekedetekért. ''
Megállás nélkül írja, még a példát is felírja, hogy talán ezzel könnyíteni tudja fivérének a problémáit. Az intéző ártatlan példával próbálja elmagyarázni az egészet, amire igazán nem tudna mit hozzá fűzni, de végül mégis felteszi a kezét. ~ Egyszer élünk. ~ Rázza meg magát, hogy utána újra megpróbáljon mosolyogni. *
- Én értem, és azt is, hogy ebből később profit lesz, és azt is megértem, hogy nem nekünk kell dönteni ilyen helyzetekben, de szabadna egy saját példát felhoznom?
* Ha engedélyt kap Aztyantól akkor megpróbálkozik egy kicsit billenteni maga felé is azt a fránya mérleget. *
- Azzal bizonyára egyet értesz, hogy egy őrnek határozott jellemmel kell rendelkeznie és ha valami szokatlan gondot vesz észre minél hamarabb megoldja a problémát ugye? Ezzel együtt akkor maga az őröknek nagyobb is a terhe, főleg ha bármelyik alkalmazott felül bírálhatja őket. Szerintem szükség van arra is, hogy határozott kiállást lássanak bennünk is a vevők.
* Egy pillanatra el is gondolkozik, de utána észbe kap. *
- Ó bocsánat, igen a példa. Látom, hogy valakit vásárlás közben piszkálnak, amint megtörténne a dolog közbe lépek, de utána rám szól egy másik kereskedő, hogy álljak vissza az nem épp azt szüli, hogy akkor a bútorokkal eggyé is válhatunk?
* Kezeit gyorsan fel is emeli. *
- Csak egy példa, de nem minden esetben várhatjuk meg míg valakit ledöfnek. Ha egész nap valaki egy ajtó mellett áll és mindenkit figyel, akkor idővel akár akarja akár nem a figyelme csökken. De ha valaki egy tőrt ránt elő, arra kell reagálnia nem a döfésre, vagy nem?
* Reméli, hogy ezekkel nem fogja az intézőt feldühíteni, ő csak kíváncsiságból faggatózik, hogy akkor már legalább legyen tiszta minden oldal. Ha csak egy irányban koncentrálnának, akkor kis időn belül újra össze ülhetnek, süti nélkül. *
247. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-10 16:15:59
Üzenet elküldve: 2022-03-10 16:15:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Nem érti, miért hiszik morcosnak. Aztyan arckifejezése mindig olyan, mint amilyennek most látják. A heg ugyanolyan mély, a bajsza ugyanolyan kackiás, legfeljebb a tekintete sötétebb, mint szokott. És keveset mosolyog normál esetben is.
Ha Lillyss mégis piknikezni akarna, akkor hideg pillantással nézi végig a ténykedését a süteménnyel, ám ha hallgat Nawanthiri intelmére, akkor megvárja, míg elcsendesedik a tárgyaló. Sokan azt hiszik, hogy a heges arcú intéző barátkozni kíván a személyzettel, ám ha így tenne, hogyan vonhatna felelősségre bárkit is vagy mennyire lenne hiteles tőle egy-egy rendreutasítás. Aztyan igyekszik megtartani a távolságot mindenkivel, de jó viszonyt ápolni a tagokkal, de nagyon könnyen visszalép a hideg és távolságtartó vezető szerepébe, ha a helyzet úgy kívánja. A valódi arcát pedig aligha ismerheti bárki azok közül, akik most a tárgyalóban feszengenek.
Felvezeti a beszélgetés kezdetéül szolgáló alapokat és egy kérdést is intéz a hallgatóság felé. Nem is Lillyss lenne, aki úgy hiszi, tudja a választ ravaszul tálalt csapda-kérdésére.*
- Rossz válasz. *Mondja száraz hangon a mélységi lány felé, de meghagyja a lehetőséget a többieknek is, hogy helytelen feleletet adjanak.
Limmen inkább lesüti a tekintetét, ami a bűnösség beismerésének vagy akár a felelősség érzésének ékes bizonyítéka. Az ifjú mélységi láthatóan feszült, de az intéző nem kíván segíteni ezen az érzésén.
Amikor Nawanthiri elmondja, hogy ő bizony kimaradt ebből az instrukcióból, az égszín tekintet felé fordul.*
- Ez az elv alapvetően a biztonságért felelős személyzetre vonatkozik, de mivel láthatóan magad is szívesen veszed ki az ilyen eseményekből a részed, a későbbiekre kérlek, tartsd szem előtt. *Válaszolja kifejezéstelen hangon. A mandulaszemű lány nem is azért lett tagja a Kereskedőháznak, hogy a védelmet erősítse, mégis az utóbbi konfliktusban vaskosan benne volt.*
- Ezzel együtt a szabály nem ismerete nem mentesít a felelősség vagy a felelősségre vonás alól. *Teszi hozzá komoran. Ugyan Wegtorenben nincsenek törvények, de egy íratlan szabály vagy szokásjog be nem tartása ugyanúgy lehet alapja egy életre-halálra vívott párviadalnak, mint a törvényszegés. A kérdésre nem válaszol azonnal, hisz Yeza még nem mondott semmit, ám a vörös úgy tűnik, nem is kívánja hallatni a hangját.
A választ Ukrom érkezése töri meg, a belépésre engedélyt adó kurta felelet után az ork be is lép, ahol bizonyosan fagyos hangulatot tapasztalhat.*
- Foglalj helyet, kérlek. *Mutat egy szabad székre az intéző, felmentve az orkot a bemutatkozás vagy a zavart fecsegés alól. Ha pedig Ukrom is leült, elmondja újra a beszélgetésindító alaptézist és bele is kezd a válaszba.*
- Ha reagáltok egy eseményre, azzal eleve kikerültök a felelősség terhe alól. Ha kezdeményeztek, akkor a felelősség onnantól a tiétek minden cselekedetekért. *Néz Lillyss-re, aki bár rosszul felelt, mégis az egyetlen, akinek volt bátorsága kinyitni a száját a kérdéssel kapcsolatban.*
- A jó megítélést nagyon nehéz felépíteni, ám egyetlen pillanat alatt le lehet rombolni. Amiért mi évek óta küzdünk, azt egy fél óra alatt a földbe lehet tiporni egyetlen meggondolatlan tettel. *Néz végig az egybegyűlteken.*
- Vegyük a mostani példát, annak is egy részét. Mert biztos vagyok benne, hogy ebben sok eltérő meglátást fogunk felfedezni. *Hagy némi időt hatásszünetnek.*
- Betér egy tetőtől talpig meztelen gnóm a Kalmárba és azt állítja magáról, hogy a lihanechi technokrata társaság alapítója és oszlopos tagja. Azt mondja, feltámadt és nem tudja, hogy került ide, ám ruhára, élelemre és egy utazókosra van szüksége. *Vázolja fel a képzeletbeli, ám az elmúlt eseményekkel mégis rokon helyzetet.*
- Mit tehettek? *Kérdi színpadiasan felemelve az öklét, hogy a hüvelykujját kinyissa.*
- Kinevetitek és elzavarjátok, netalán két pofont is kap. *Pillant Limmen felé.* Hogy ne bolondítson benneteket. Vagy adtok neki ruhát, enni és inni és egy utazásra alkalmas állatot, ha nem akartok nagyon barátságosak lenni, akkor csak az első kettőt. *Kinyitja a mutatóujját is, jelezve, hogy ez a második lehetőség, majd újabb rövid hatásszünetet tart.*
- Mit veszthetünk? Egy rend ruhát, egy tál ételt, egy kupa bort. És talán egy hátast. *Húzza el a száját.*
- De mit nyerhetünk? *Teszi fel a költői kérdést, hisz egyiküknek sem kell elmagyarázni, hogy milyen előnyökkel járhat, ha a képzeletbeli gnóm valóban onnan jött, ahonnan mondta.*
- Értitek ezt az összefüggést?
//Elvárások és instrukciók//
*Nem érti, miért hiszik morcosnak. Aztyan arckifejezése mindig olyan, mint amilyennek most látják. A heg ugyanolyan mély, a bajsza ugyanolyan kackiás, legfeljebb a tekintete sötétebb, mint szokott. És keveset mosolyog normál esetben is.
Ha Lillyss mégis piknikezni akarna, akkor hideg pillantással nézi végig a ténykedését a süteménnyel, ám ha hallgat Nawanthiri intelmére, akkor megvárja, míg elcsendesedik a tárgyaló. Sokan azt hiszik, hogy a heges arcú intéző barátkozni kíván a személyzettel, ám ha így tenne, hogyan vonhatna felelősségre bárkit is vagy mennyire lenne hiteles tőle egy-egy rendreutasítás. Aztyan igyekszik megtartani a távolságot mindenkivel, de jó viszonyt ápolni a tagokkal, de nagyon könnyen visszalép a hideg és távolságtartó vezető szerepébe, ha a helyzet úgy kívánja. A valódi arcát pedig aligha ismerheti bárki azok közül, akik most a tárgyalóban feszengenek.
Felvezeti a beszélgetés kezdetéül szolgáló alapokat és egy kérdést is intéz a hallgatóság felé. Nem is Lillyss lenne, aki úgy hiszi, tudja a választ ravaszul tálalt csapda-kérdésére.*
- Rossz válasz. *Mondja száraz hangon a mélységi lány felé, de meghagyja a lehetőséget a többieknek is, hogy helytelen feleletet adjanak.
Limmen inkább lesüti a tekintetét, ami a bűnösség beismerésének vagy akár a felelősség érzésének ékes bizonyítéka. Az ifjú mélységi láthatóan feszült, de az intéző nem kíván segíteni ezen az érzésén.
Amikor Nawanthiri elmondja, hogy ő bizony kimaradt ebből az instrukcióból, az égszín tekintet felé fordul.*
- Ez az elv alapvetően a biztonságért felelős személyzetre vonatkozik, de mivel láthatóan magad is szívesen veszed ki az ilyen eseményekből a részed, a későbbiekre kérlek, tartsd szem előtt. *Válaszolja kifejezéstelen hangon. A mandulaszemű lány nem is azért lett tagja a Kereskedőháznak, hogy a védelmet erősítse, mégis az utóbbi konfliktusban vaskosan benne volt.*
- Ezzel együtt a szabály nem ismerete nem mentesít a felelősség vagy a felelősségre vonás alól. *Teszi hozzá komoran. Ugyan Wegtorenben nincsenek törvények, de egy íratlan szabály vagy szokásjog be nem tartása ugyanúgy lehet alapja egy életre-halálra vívott párviadalnak, mint a törvényszegés. A kérdésre nem válaszol azonnal, hisz Yeza még nem mondott semmit, ám a vörös úgy tűnik, nem is kívánja hallatni a hangját.
A választ Ukrom érkezése töri meg, a belépésre engedélyt adó kurta felelet után az ork be is lép, ahol bizonyosan fagyos hangulatot tapasztalhat.*
- Foglalj helyet, kérlek. *Mutat egy szabad székre az intéző, felmentve az orkot a bemutatkozás vagy a zavart fecsegés alól. Ha pedig Ukrom is leült, elmondja újra a beszélgetésindító alaptézist és bele is kezd a válaszba.*
- Ha reagáltok egy eseményre, azzal eleve kikerültök a felelősség terhe alól. Ha kezdeményeztek, akkor a felelősség onnantól a tiétek minden cselekedetekért. *Néz Lillyss-re, aki bár rosszul felelt, mégis az egyetlen, akinek volt bátorsága kinyitni a száját a kérdéssel kapcsolatban.*
- A jó megítélést nagyon nehéz felépíteni, ám egyetlen pillanat alatt le lehet rombolni. Amiért mi évek óta küzdünk, azt egy fél óra alatt a földbe lehet tiporni egyetlen meggondolatlan tettel. *Néz végig az egybegyűlteken.*
- Vegyük a mostani példát, annak is egy részét. Mert biztos vagyok benne, hogy ebben sok eltérő meglátást fogunk felfedezni. *Hagy némi időt hatásszünetnek.*
- Betér egy tetőtől talpig meztelen gnóm a Kalmárba és azt állítja magáról, hogy a lihanechi technokrata társaság alapítója és oszlopos tagja. Azt mondja, feltámadt és nem tudja, hogy került ide, ám ruhára, élelemre és egy utazókosra van szüksége. *Vázolja fel a képzeletbeli, ám az elmúlt eseményekkel mégis rokon helyzetet.*
- Mit tehettek? *Kérdi színpadiasan felemelve az öklét, hogy a hüvelykujját kinyissa.*
- Kinevetitek és elzavarjátok, netalán két pofont is kap. *Pillant Limmen felé.* Hogy ne bolondítson benneteket. Vagy adtok neki ruhát, enni és inni és egy utazásra alkalmas állatot, ha nem akartok nagyon barátságosak lenni, akkor csak az első kettőt. *Kinyitja a mutatóujját is, jelezve, hogy ez a második lehetőség, majd újabb rövid hatásszünetet tart.*
- Mit veszthetünk? Egy rend ruhát, egy tál ételt, egy kupa bort. És talán egy hátast. *Húzza el a száját.*
- De mit nyerhetünk? *Teszi fel a költői kérdést, hisz egyiküknek sem kell elmagyarázni, hogy milyen előnyökkel járhat, ha a képzeletbeli gnóm valóban onnan jött, ahonnan mondta.*
- Értitek ezt az összefüggést?
246. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-09 12:02:33
Üzenet elküldve: 2022-03-09 12:02:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 470
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 470
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Kop Kop Kop.
Érkezését már nehéz lépteivel is hallani lehetett bakancsa miatt.
A tömör ajtón másik oldalán Ukrom, a többiekhez mérve igenis későn, de csak megérkezett; a kopogtatás határozott, de nem annyira hangos, hogy valami baljóslatút lehessen kisejteni belőle. Tekintve, hogy először jár nemcsak a Kereskedőháznak a személyi termeiben, hanem most először lépked magában a Kereskedőházban is, úgy érzi, szükséges az átlagnál több tiszteletet tanúsítania az épületnek és lakóinak, tulajdonosainak egyaránt, különben valószínűleg minden visszafogottság nélkül belépett volna, kopogás nélkül. Ha cselekedetére választ kap, valamint engedélyt, akkor a gombkilincset elfordítva betessékeli magát a terembe, de persze miután félig kitárva az ajtót, kissé körülnéz tekintetével, óvatoskodva.
Nem nehéz letudnia magának, hogy egy tárgyalóteremben van, az asztalt és annak méretét tekintve, de mozdulataiból ki lehet venni, hogy kissé kényelmetlenül érzi magát; először van ilyesfajta helyen, nem biztos benne, meddig kéne kényszeríteni azt az etikettet hogy nem néz morcosan mindenre, merre kéne mozdulnia, ha egyáltalán mozdulhat e szent helyről, úgyhogy az első pár másodpercben tétlenül álldogál az ajtón túl, és a bent-lévőket szemléli. Köztük fölismeri már megismert és látott munkatársait, Lillyst és a páncélost, Aztyant, valamint egy vöröshajú nőt, akivel nem hiszi, hogy még találkozott, de talán már meséltek róla neki. És persze, szája szélén halvány mosollyal fedezi fel Nawanthirit, ki nélkül talán itt sem lenne. Van neki mesélnivalója.
Csakhogy most meg is kéne szólalnia. Hát mi mondjon?*
-...Megjöttem. *a vaksüket is tudhatja már ezt, de más nem jut az eszébe. Ahogy látja, a többiek már el vannak foglalva az asztal körül, akkor ő is kérjen magának helyet? Mutatkozzon be a vörös asszonynak, és hivatalosan barátjának? Majdhogynem könyörgően néz a hegesarcú üzletemberre, hogy tájékoztassa el. Vagy rágja a szavakat a szájába.*
//Elvárások és instrukciók//
*Kop Kop Kop.
Érkezését már nehéz lépteivel is hallani lehetett bakancsa miatt.
A tömör ajtón másik oldalán Ukrom, a többiekhez mérve igenis későn, de csak megérkezett; a kopogtatás határozott, de nem annyira hangos, hogy valami baljóslatút lehessen kisejteni belőle. Tekintve, hogy először jár nemcsak a Kereskedőháznak a személyi termeiben, hanem most először lépked magában a Kereskedőházban is, úgy érzi, szükséges az átlagnál több tiszteletet tanúsítania az épületnek és lakóinak, tulajdonosainak egyaránt, különben valószínűleg minden visszafogottság nélkül belépett volna, kopogás nélkül. Ha cselekedetére választ kap, valamint engedélyt, akkor a gombkilincset elfordítva betessékeli magát a terembe, de persze miután félig kitárva az ajtót, kissé körülnéz tekintetével, óvatoskodva.
Nem nehéz letudnia magának, hogy egy tárgyalóteremben van, az asztalt és annak méretét tekintve, de mozdulataiból ki lehet venni, hogy kissé kényelmetlenül érzi magát; először van ilyesfajta helyen, nem biztos benne, meddig kéne kényszeríteni azt az etikettet hogy nem néz morcosan mindenre, merre kéne mozdulnia, ha egyáltalán mozdulhat e szent helyről, úgyhogy az első pár másodpercben tétlenül álldogál az ajtón túl, és a bent-lévőket szemléli. Köztük fölismeri már megismert és látott munkatársait, Lillyst és a páncélost, Aztyant, valamint egy vöröshajú nőt, akivel nem hiszi, hogy még találkozott, de talán már meséltek róla neki. És persze, szája szélén halvány mosollyal fedezi fel Nawanthirit, ki nélkül talán itt sem lenne. Van neki mesélnivalója.
Csakhogy most meg is kéne szólalnia. Hát mi mondjon?*
-...Megjöttem. *a vaksüket is tudhatja már ezt, de más nem jut az eszébe. Ahogy látja, a többiek már el vannak foglalva az asztal körül, akkor ő is kérjen magának helyet? Mutatkozzon be a vörös asszonynak, és hivatalosan barátjának? Majdhogynem könyörgően néz a hegesarcú üzletemberre, hogy tájékoztassa el. Vagy rágja a szavakat a szájába.*
245. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-09 06:28:08
Üzenet elküldve: 2022-03-09 06:28:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Aztyan ért hozzá, hogyan kényszerítse feszengő gyomorgörcsbe az alkalmazottakat akár egy szó nélkül is. Igen-igen. A levegő szinte nem is mozdul és az intéző kényelmetlenül hosszúra nyújtja a néma szöszmötölést a színpadiasan nagy és komoly könyvével. Bár Yeza nem szeret bedőlni az efféle hatásvadászatnak, van, amikor az érzés akkor is az ember bőre alá furakszik, ha az esze tudja, hogy nem feltétlenül kellene.
Ő most viszonylag nyugodt, hiszen tulajdonképpen csekély része volt a fiaskóban. Ami meg a Kancellár dolgát illeti, azt elsimította. Legalábbis ő a dicséret és az erszény után egy képzeletbeli vállveregetéssel így nyugtázta a végkifejletet.
Amikor belevágnak a napirendre tűzött témába, ő ennek megfelelően csak ül csendben, mint a jó példa, akit elő lehet majd húzni alkalomadtán a többiek okulására a jogosan kiosztott fejmosás után.
~Buzgómócsing~ rándul meg a szája széle a mélységi cafka szavaira. Nawanthiri azonban higgadt és már-már provokatívan őszinte. A vörös igazán kíváncsi, hogy ez milyen válaszra talál Aztyan, pozíciójára felettébb kényes megítélésében. Sokkal jobb így, gyakorlatilag szinte külső szemlélőként megfigyelni az intéző reakcióit. Márpedig Yeza erősen figyel.*
//Elvárások és instrukciók//
*Aztyan ért hozzá, hogyan kényszerítse feszengő gyomorgörcsbe az alkalmazottakat akár egy szó nélkül is. Igen-igen. A levegő szinte nem is mozdul és az intéző kényelmetlenül hosszúra nyújtja a néma szöszmötölést a színpadiasan nagy és komoly könyvével. Bár Yeza nem szeret bedőlni az efféle hatásvadászatnak, van, amikor az érzés akkor is az ember bőre alá furakszik, ha az esze tudja, hogy nem feltétlenül kellene.
Ő most viszonylag nyugodt, hiszen tulajdonképpen csekély része volt a fiaskóban. Ami meg a Kancellár dolgát illeti, azt elsimította. Legalábbis ő a dicséret és az erszény után egy képzeletbeli vállveregetéssel így nyugtázta a végkifejletet.
Amikor belevágnak a napirendre tűzött témába, ő ennek megfelelően csak ül csendben, mint a jó példa, akit elő lehet majd húzni alkalomadtán a többiek okulására a jogosan kiosztott fejmosás után.
~Buzgómócsing~ rándul meg a szája széle a mélységi cafka szavaira. Nawanthiri azonban higgadt és már-már provokatívan őszinte. A vörös igazán kíváncsi, hogy ez milyen válaszra talál Aztyan, pozíciójára felettébb kényes megítélésében. Sokkal jobb így, gyakorlatilag szinte külső szemlélőként megfigyelni az intéző reakcióit. Márpedig Yeza erősen figyel.*
244. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-07 20:52:59
Üzenet elküldve: 2022-03-07 20:52:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 536
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 536
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Egy pillanatra megdermed, mikor az intéző még azelőtt leállítja a kávé- és sütiosztást, hogy egyáltalán belefoghatna, de ha nincs piknik - nincs piknik.*
- Ahogy gondolod. *bólint fegyelmezetten. Lillysst (aki egyből rárepült a finomságokra) finoman visszahessegeti a helyére, a tálcát meg érintetlenül lerakja az asztalnak nagyjából a közepére. Közben a vörös is megérkezik nagy sebbel-lobbal. A kérdésére Nawanthiri az ajkát összenyomva megrázza a fejét: a világon semmiről nem maradt le. Valahol a sötételfek meg Yeza között helyet foglal, és nagy, kérges kezeit az ölében nyugtatva várja, hogy Aztyan eligazítsa őket.
A heges arcról nem sok jót lehet leolvasni, a szerzeteséről meg a higgadt éberségen kívül semmit. Amíg a mélységi lány a főnöküknek válaszol, tűnődve kinéz az ablakon, de valószínűleg befelé figyel.*
- Nekem nem mondtál ilyet. *feleli aztán őszintén az intézőnek, mikor Lillyss elhallgat. Aztyan nyilván elfoglalt ember, nem tud mindenkit mindenről apróra kioktatni. Arra viszont, amiről most szó van, nem tett még utalást sem. Talán mert Nawanthirit nem őrnek vette fel, hanem kalandornak. Ha a lány tudja, mit várnak tőle, valószínűleg másképp kezeli a fogadóba tévedő feltámadottakat - olyan utasítást azonban a legjobb szándék mellett sem tud végrehajtani, amit nem adtak ki neki.*
- Mit jelent, hogy nem kezdeményezünk? *a kérdés elsőre talán ostobának tűnhet, de a lány hangjából naivitás helyett óvatosság érződik. Bizonyára nem a könnyen eldönthető helyzetekre gondol, hanem a kuszákra, ahol már a reagálásnak is több módja van, és elmosódik a határ az akció meg a reakció között.*
//Elvárások és instrukciók//
*Egy pillanatra megdermed, mikor az intéző még azelőtt leállítja a kávé- és sütiosztást, hogy egyáltalán belefoghatna, de ha nincs piknik - nincs piknik.*
- Ahogy gondolod. *bólint fegyelmezetten. Lillysst (aki egyből rárepült a finomságokra) finoman visszahessegeti a helyére, a tálcát meg érintetlenül lerakja az asztalnak nagyjából a közepére. Közben a vörös is megérkezik nagy sebbel-lobbal. A kérdésére Nawanthiri az ajkát összenyomva megrázza a fejét: a világon semmiről nem maradt le. Valahol a sötételfek meg Yeza között helyet foglal, és nagy, kérges kezeit az ölében nyugtatva várja, hogy Aztyan eligazítsa őket.
A heges arcról nem sok jót lehet leolvasni, a szerzeteséről meg a higgadt éberségen kívül semmit. Amíg a mélységi lány a főnöküknek válaszol, tűnődve kinéz az ablakon, de valószínűleg befelé figyel.*
- Nekem nem mondtál ilyet. *feleli aztán őszintén az intézőnek, mikor Lillyss elhallgat. Aztyan nyilván elfoglalt ember, nem tud mindenkit mindenről apróra kioktatni. Arra viszont, amiről most szó van, nem tett még utalást sem. Talán mert Nawanthirit nem őrnek vette fel, hanem kalandornak. Ha a lány tudja, mit várnak tőle, valószínűleg másképp kezeli a fogadóba tévedő feltámadottakat - olyan utasítást azonban a legjobb szándék mellett sem tud végrehajtani, amit nem adtak ki neki.*
- Mit jelent, hogy nem kezdeményezünk? *a kérdés elsőre talán ostobának tűnhet, de a lány hangjából naivitás helyett óvatosság érződik. Bizonyára nem a könnyen eldönthető helyzetekre gondol, hanem a kuszákra, ahol már a reagálásnak is több módja van, és elmosódik a határ az akció meg a reakció között.*
243. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-07 18:27:59
Üzenet elküldve: 2022-03-07 18:27:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
* Az intéző szavai ridegek, Lillyss csinálja a kért feladatát, de utána segédkezik a szerzetes lánynak is. Felé egy biccentést mutat be érkezésénél, már találkozott a lánnyal és pozitív véleményt alkotott csak róla, de ő nem láthatta még Limmen kifejezéstelen arcát soha életében. *
- Ez jó ötlet.
* Jegyzi meg utána hátradőlve végig nézi a folyamatot. Bármelyikük is rakja le elé a süteményt és a vizet, hangosan megköszöni, de még nem nyúl hozzá. Nem kell sokat várniuk mire megérkezik Yeza. A feje továbbra is kifejezéstelen, de ő legalább biccent a másik felé. ~ Ez a nő siralmas. Még köszönni is luxus neki, el van telve magától. ~ Húzza el a száját, de utána átveszi az irányítást az intéző. Szavakat intéz feléjük, ő pedig figyelmesen követi azokat, egy pillanatra nővérére pillant és reménykedik benne, hogy írja a dolgokat. Örömmel tapasztalja, hogy a kért feladatot hibátlanul végzi mellette. A kérdés hallatán lesüti a szemét és elkezdi inkább az asztalt fixírozni. Bárki is válaszol a kérdésére, arra a személyre fogja emelni a tekintetét, hogy utána Aztyan válaszát is megfigyelhesse. Páncélkesztyűjét nem veszi le, de a legszívesebben most kellemetlenül ropogtatná az újait a szobában lévő feszültség miatt.*
//Elvárások és instrukciók//
* Az intéző szavai ridegek, Lillyss csinálja a kért feladatát, de utána segédkezik a szerzetes lánynak is. Felé egy biccentést mutat be érkezésénél, már találkozott a lánnyal és pozitív véleményt alkotott csak róla, de ő nem láthatta még Limmen kifejezéstelen arcát soha életében. *
- Ez jó ötlet.
* Jegyzi meg utána hátradőlve végig nézi a folyamatot. Bármelyikük is rakja le elé a süteményt és a vizet, hangosan megköszöni, de még nem nyúl hozzá. Nem kell sokat várniuk mire megérkezik Yeza. A feje továbbra is kifejezéstelen, de ő legalább biccent a másik felé. ~ Ez a nő siralmas. Még köszönni is luxus neki, el van telve magától. ~ Húzza el a száját, de utána átveszi az irányítást az intéző. Szavakat intéz feléjük, ő pedig figyelmesen követi azokat, egy pillanatra nővérére pillant és reménykedik benne, hogy írja a dolgokat. Örömmel tapasztalja, hogy a kért feladatot hibátlanul végzi mellette. A kérdés hallatán lesüti a szemét és elkezdi inkább az asztalt fixírozni. Bárki is válaszol a kérdésére, arra a személyre fogja emelni a tekintetét, hogy utána Aztyan válaszát is megfigyelhesse. Páncélkesztyűjét nem veszi le, de a legszívesebben most kellemetlenül ropogtatná az újait a szobában lévő feszültség miatt.*
242. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-07 18:13:44
Üzenet elküldve: 2022-03-07 18:13:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
* Limmen, amint megkérdezi már a morcos intéző reagál egy útmutatással neki. Így hát nem is vacakol, felpattan és papírt és tollat magához veszi, hogy utána újra helyet foglaljon. Látható, hogy nem akar velük beszélgetni az intéző, ezt tiszteletben is tartja. Nem okoz különösebb gondot neki. Limmennek felmutatja a tollat és a papírt, hogy utána letegye maga elé. Halkan azért mégis mond valamit öccse felé. *
- Kérlek attól még figyelj, és ha teheted ne égess be minket, fogd be a szád.
* Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a mellette ülő intéző nem hallja a sutyorgást, de reményei szerint nem reagálja le. Végig nézve rajta tovább is csak mogorván a könyvet bámulja. ~ Nem szokott ilyen mérges lenni. Fura. ~ Amint Nawanthirishardipandra is megérkezik a tálcával gyorsan mosolyogva int is felé. A szerzetes is hidegvizet kap Aztyan felől, de a mélységi mosolyogva int neki. *
- Én kérek egy kis vizet, és egy kis sütit is.
* Mondja a lánynak, utána felállva gyorsan segít a kolléganőjének. *
- Szerintem mindenkinek készítsünk oda egy keveset, és ha akarnak majd még vesznek.
* Sutyorogja Nawa fülébe, ha bele egyezik akkor a várható létszámhoz mérten mindenkinek tölt vizet és segít a sütemények szortírozásában. A vörös hajú lány ügyetlen érkezésére felkapja a fejét, hogy utána mosollyal jutalmazza és köszönjön neki ártatlanul. ~ Mogorva feje van, de talán nem olyan előítéletes, ahogy kinéz. ~ Reménykedik a mélységi, hogy utána befejezze a szét osztást, óvatosan közelíti meg Aztyant, és neki is rak egy adagot a sütiből és egy pohár vizet. Nem hagyja ki az új jövevényt sem, illetve nem feledkezik meg az orcról sem, aki még nem jelent meg. De utána vissza ül a székre, hogy lassan elhalkuljon a szoba, és a csend vegye át a szerepet.
Amint a megbeszélés kezdetét veszi elmegy a kedve a süteménytől, de még a víztől is. Az intéző rideg és határozott szavakat intéz feléjük, amiket már az elején el is kezd leírni pontokba szedve Limmennek. '' Társaság nagy részének a feladata a Kereskedőház érdekeltségeinek védelme, biztonságának megőrzése. Mi sosem kezdeményezünk, hanem mindig csak reagálunk. '' ~ Ez akár lehetne a mottónk is. ~ A kérdés kapcsán kezét felemeli, és megpróbál mosolyt erőltetni az arcára. Ha felszólítja Aztyan akkor válaszol is. *
- Bárminemű beavatkozás esetén ne lehessen felelősségre vonni a kereskedőházat, és a tanuk is azt bizonyíthassák, hogy csak a szükséges óvintézkedést végezte el a személyzet, és így kizárjuk a nagyobb személyi sérülés lehetőségét és épületben lévő kár okozást.
//Elvárások és instrukciók//
* Limmen, amint megkérdezi már a morcos intéző reagál egy útmutatással neki. Így hát nem is vacakol, felpattan és papírt és tollat magához veszi, hogy utána újra helyet foglaljon. Látható, hogy nem akar velük beszélgetni az intéző, ezt tiszteletben is tartja. Nem okoz különösebb gondot neki. Limmennek felmutatja a tollat és a papírt, hogy utána letegye maga elé. Halkan azért mégis mond valamit öccse felé. *
- Kérlek attól még figyelj, és ha teheted ne égess be minket, fogd be a szád.
* Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a mellette ülő intéző nem hallja a sutyorgást, de reményei szerint nem reagálja le. Végig nézve rajta tovább is csak mogorván a könyvet bámulja. ~ Nem szokott ilyen mérges lenni. Fura. ~ Amint Nawanthirishardipandra is megérkezik a tálcával gyorsan mosolyogva int is felé. A szerzetes is hidegvizet kap Aztyan felől, de a mélységi mosolyogva int neki. *
- Én kérek egy kis vizet, és egy kis sütit is.
* Mondja a lánynak, utána felállva gyorsan segít a kolléganőjének. *
- Szerintem mindenkinek készítsünk oda egy keveset, és ha akarnak majd még vesznek.
* Sutyorogja Nawa fülébe, ha bele egyezik akkor a várható létszámhoz mérten mindenkinek tölt vizet és segít a sütemények szortírozásában. A vörös hajú lány ügyetlen érkezésére felkapja a fejét, hogy utána mosollyal jutalmazza és köszönjön neki ártatlanul. ~ Mogorva feje van, de talán nem olyan előítéletes, ahogy kinéz. ~ Reménykedik a mélységi, hogy utána befejezze a szét osztást, óvatosan közelíti meg Aztyant, és neki is rak egy adagot a sütiből és egy pohár vizet. Nem hagyja ki az új jövevényt sem, illetve nem feledkezik meg az orcról sem, aki még nem jelent meg. De utána vissza ül a székre, hogy lassan elhalkuljon a szoba, és a csend vegye át a szerepet.
Amint a megbeszélés kezdetét veszi elmegy a kedve a süteménytől, de még a víztől is. Az intéző rideg és határozott szavakat intéz feléjük, amiket már az elején el is kezd leírni pontokba szedve Limmennek. '' Társaság nagy részének a feladata a Kereskedőház érdekeltségeinek védelme, biztonságának megőrzése. Mi sosem kezdeményezünk, hanem mindig csak reagálunk. '' ~ Ez akár lehetne a mottónk is. ~ A kérdés kapcsán kezét felemeli, és megpróbál mosolyt erőltetni az arcára. Ha felszólítja Aztyan akkor válaszol is. *
- Bárminemű beavatkozás esetén ne lehessen felelősségre vonni a kereskedőházat, és a tanuk is azt bizonyíthassák, hogy csak a szükséges óvintézkedést végezte el a személyzet, és így kizárjuk a nagyobb személyi sérülés lehetőségét és épületben lévő kár okozást.
241. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-03-07 16:58:39
Üzenet elküldve: 2022-03-07 16:58:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//
*Az ajtót nem zárta be, becsukta, így aki be szeretne lépni, ugyan nem kell bebocsátást kérnie, de ajánlott. A megerősített, vaskos ajtó tekintélyt parancsolón áll a betérni kívánók előtt. Az ajtón keresztül hallja az érkezők tompa hangját, a kopogásra kurta engedéllyel felel.
A belépő mélységi testvérpárra kifejezéstelen arccal néz fel ültéből, de nem osztozik a derűjükben és láthatóan nem is ragad rá Lillyss jókedve.*
- Üljetek le. *Mondja röviden, majd tekintete visszatér a főkönyvbe. Csak akkor pillant fel, amikor a mélységi lány ráförmed Limmenre, hogy vegye le a sisakját. Ha kérdezik vagy beszélgetni akarnának vele, csak feltartott mutatóujjal, oda sem nézve jelzi, hogy dolga van még és nem kíván társalogni.
Limmen feszültebbnek tűnik, ami azért is lehet, mert részese volt a csoportos beszélgetést kiváltó intermezzonak. A biccentését hasonlóval viszonozza, majd a bizalmasan feltett kérdésre, amit nem felé intéztek ugyan, a falnál álló szekrény polcán sorakozó üres papírok és tollak felé int. Onnan kiszolgálhatják magukat, ha arra van szükség.
Kisvártatva újabb kopogás hallatszik az ajtó túloldaláról és kurta "Gyere" után a széles vállú szerzeteslány érkezik egy tálcával. A kávéra és a sütemény körbekínálására a lányra néz.*
- Nagyon figyelmes vagy Nawanthirishardipandra, de nem piknikezni készültünk. *A hangja kifejezéstelen, de érződik benne némi komorság és feddés.*
- Ülj le, kérlek. *Mutat a szabad székek felé.
Végül Yeza érkezik, kopogás nélküli "beesését" egy lesújtó pillantással méltatja. A kidolgozatlan kifogást pedig tömören szakítja félbe.*
- Foglalj helyet. *Égszín pillantása már a főkönyvre tér vissza, így elszalasztja, amikor a vörös végignéz Limmenen. A köztük feszülő ellentétet csak sejti, ám az ilyesmit nem neki kell feloldania. Kizárólag akkor, ha az kihat a munkájukra, de egyelőre ilyet nem tapasztalt.
Hagyja, hogy súlyos csend telepedjen rájuk, a sutyorgók is elhalkulnak egy idő után. Ha ez megtörtént, akkor csukja be a főkönyvet, maga mellé tolja és végignéz az egybegyűlteken. Kissé előre dől ültében, könyökeit megtámasztja az asztalon és összefonja ujjait maga előtt.*
- Azért kezdeményeztem ezt a megbeszélést, hogy tisztába tegyünk pár dolgot, ami egyenként már elmondtam mindenkinek, ám úgy tűnik, hogy talán nem fogalmaztam teljesen érthetően. *Kezd bele, tekintete körbejár a jelenlévőkön.*
- A társaság nagy részének a feladata a Kereskedőház érdekeltségeinek védelme, biztonságának megőrzése. De akad itt olyan, aki fogadóban segít vagy különféle megrendeléseket teljesít. Ám minden esetben egy kiemelkedően fontos munkátok van. *Emeli fel mutatóujját.*
- Megőrizni a Kereskedőház hírnevét és megítélését. *Hagy egy rövid szünetet, hogy a kimondottak érlelődjenek a jelenlévőkben.*
- Azt mondtam nektek, hogy ti sosem kezdeményeztek, hanem mindig csak reagáltok. Ez főleg a biztonságért felelős személyzetre vonatkozik. Ez mindenki számára érthető és világos, hogy miért van így? *Teszi fel az első kérdést és mindenkinek hagy lehetőséget a válaszra. A feleletekből sok mindenre fény fog derülni.*
//Elvárások és instrukciók//
*Az ajtót nem zárta be, becsukta, így aki be szeretne lépni, ugyan nem kell bebocsátást kérnie, de ajánlott. A megerősített, vaskos ajtó tekintélyt parancsolón áll a betérni kívánók előtt. Az ajtón keresztül hallja az érkezők tompa hangját, a kopogásra kurta engedéllyel felel.
A belépő mélységi testvérpárra kifejezéstelen arccal néz fel ültéből, de nem osztozik a derűjükben és láthatóan nem is ragad rá Lillyss jókedve.*
- Üljetek le. *Mondja röviden, majd tekintete visszatér a főkönyvbe. Csak akkor pillant fel, amikor a mélységi lány ráförmed Limmenre, hogy vegye le a sisakját. Ha kérdezik vagy beszélgetni akarnának vele, csak feltartott mutatóujjal, oda sem nézve jelzi, hogy dolga van még és nem kíván társalogni.
Limmen feszültebbnek tűnik, ami azért is lehet, mert részese volt a csoportos beszélgetést kiváltó intermezzonak. A biccentését hasonlóval viszonozza, majd a bizalmasan feltett kérdésre, amit nem felé intéztek ugyan, a falnál álló szekrény polcán sorakozó üres papírok és tollak felé int. Onnan kiszolgálhatják magukat, ha arra van szükség.
Kisvártatva újabb kopogás hallatszik az ajtó túloldaláról és kurta "Gyere" után a széles vállú szerzeteslány érkezik egy tálcával. A kávéra és a sütemény körbekínálására a lányra néz.*
- Nagyon figyelmes vagy Nawanthirishardipandra, de nem piknikezni készültünk. *A hangja kifejezéstelen, de érződik benne némi komorság és feddés.*
- Ülj le, kérlek. *Mutat a szabad székek felé.
Végül Yeza érkezik, kopogás nélküli "beesését" egy lesújtó pillantással méltatja. A kidolgozatlan kifogást pedig tömören szakítja félbe.*
- Foglalj helyet. *Égszín pillantása már a főkönyvre tér vissza, így elszalasztja, amikor a vörös végignéz Limmenen. A köztük feszülő ellentétet csak sejti, ám az ilyesmit nem neki kell feloldania. Kizárólag akkor, ha az kihat a munkájukra, de egyelőre ilyet nem tapasztalt.
Hagyja, hogy súlyos csend telepedjen rájuk, a sutyorgók is elhalkulnak egy idő után. Ha ez megtörtént, akkor csukja be a főkönyvet, maga mellé tolja és végignéz az egybegyűlteken. Kissé előre dől ültében, könyökeit megtámasztja az asztalon és összefonja ujjait maga előtt.*
- Azért kezdeményeztem ezt a megbeszélést, hogy tisztába tegyünk pár dolgot, ami egyenként már elmondtam mindenkinek, ám úgy tűnik, hogy talán nem fogalmaztam teljesen érthetően. *Kezd bele, tekintete körbejár a jelenlévőkön.*
- A társaság nagy részének a feladata a Kereskedőház érdekeltségeinek védelme, biztonságának megőrzése. De akad itt olyan, aki fogadóban segít vagy különféle megrendeléseket teljesít. Ám minden esetben egy kiemelkedően fontos munkátok van. *Emeli fel mutatóujját.*
- Megőrizni a Kereskedőház hírnevét és megítélését. *Hagy egy rövid szünetet, hogy a kimondottak érlelődjenek a jelenlévőkben.*
- Azt mondtam nektek, hogy ti sosem kezdeményeztek, hanem mindig csak reagáltok. Ez főleg a biztonságért felelős személyzetre vonatkozik. Ez mindenki számára érthető és világos, hogy miért van így? *Teszi fel az első kérdést és mindenkinek hagy lehetőséget a válaszra. A feleletekből sok mindenre fény fog derülni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 297-316