Arthenior - Kalmárlak
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 9 (161. - 180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

180. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-10 14:19:22
 ÚJ
>Szürke Arja avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Arja, Yeza//

*Arja megáll, persze, és ahogy odalenn is, csak félrenéz, igyekezve elkerülni Yeza tekintetét, amikor az közli: a csalódás rá volt írva az ábrázatára.
Ha nem lenne benne a két kupica pálinka, talán zavarba is jönne egy pillanatra attól, hogy Yeza nyíltan szóba hozza : ennyire látszott rajta az elutasítás okozta elfancsalodás, bármennyire nem akarta ő mutatni. De most valahogy nem érdekli az egész. Összezavarodnak a gondolatai.
Legszívesebben megkérdezné, kicsit csodálkozva, Yeza jószándékú figyelmeztetését hallva: milyen utat? Mert nem egészen érti, a rőthajú miről beszél. Nem akarja, hogy ő meg tudja védeni magát?
De pillanatnyi gondolati és fiziológiás kapacitásának jó részét erősen leköti az, hogy ne kelljen nekidőlnie a falnak, vagy még a végén belekapaszkodnia Yezába, hanem ehelyett állva maradjon, és úgy tegyen, mintha az ég világon semmi de semmi ilyesféle problémája nem lenne. Így csupán csak bólint, majd bólogat, komoly arccal a megegyezés meg a többi dolog kérdésére.
Egyet tud, biztosan, még jelen állapotában is, hogy Graril kardját a kezébe fogta: meg akar tanulni bánni a karddal is, nemcsak a tőrrel.
Yeza fejtegetéseire nem igazán tud mit mondani, csak vállat von. ~Majd csak lesz valahogy, úgy még sohase volt, hogy valahogy ne lett volna.~ fut végig rajta az egyetlen reakció.*
- Jó! *helyesel a legvégén aztán egészen felderülve, mert az utolsó mondattal végre tökéletesen tud azonosulni.*
- Aludjunk! *ásít nagyot.*
- Majd megszokod! *mosolyodik el végül egészen őszintén, aztán befordul a szobájába, és lehámozva magáról az új szerzeményeit, ingben alsóneműben bedől az ágyába, és úgy alszik reggelig, mint akit fejbe vágtak.*


179. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-10 13:50:29
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 760
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Arja, Yeza//

- Várj *szól utána a lépcső tetején.* - Hé, Arja, várj már! *Ha a vörös megáll, Yeza néhány lépéssel utol is éri.*
- Nézd, nem szeretném, ha félreértenél *mondja.* - Láttam, milyen csalódott képet vágtál odalent. *Nehéz lett volna nem észrevenni. Ez olyasmi, aminek kapcsán a vonásokon lehet uralkodni, de a tekintetbe a legtöbbször akkor is kiül.*
- Szívesen megtanítalak pár fogásra, ha szeretnéd, de mindenre biztosan nem. Maradjunk annyiban, hogy pont elégre ahhoz, hogy el tudd dönteni, akarod-e azt az utat vagy sem. Megegyeztünk? *Yeza karba font keze nem moccan, csak jobb szemöldöke húzódik feljebb kérdőn. Fogalma sincs, hogy mennyire elbaltázott ötlet ez. Sosem gondolt még arra, hogy bárkit is taníthatna, elvégre ő maga is bőven okításra szorulna még. Legalábbis a saját szemszögéből.*
- És előre leszögezem, valószínűleg csapnivaló tanár vagyok *sóhajt durcásan. Már előre korholja magát, amiért hagyta magát belevinni ebbe az egészbe.* - Jártasnak lenni valamiben és átadni azt valaki másnak, egészen más dolog. Lehet, hogy az első lecke után kiderül, hogy legfeljebb elképzelésnek volt jó ez az egész.
*Ebben a pillanatban Yezának nincs túl sok pozitív gondolata a jövőt illetőleg. Talán ezért is engedett a felkérésnek. A szakadék peremén már nem olyan elvetemült gondolat a lovak közé dobni a gyeplőt. Az egyetlen baj, hogy a sok balszerencsés esemény miatt kifacsartnak és végtelenül fáradtnak érzi magát mindenhez.*
- De aludjunk rá még pár napot, rendben? Még kell egy kis idő, hogy megszokjam itt a helyem *vonja meg a vállát.*


178. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-09 12:37:05
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

*A lány halkan nevet, úgy tűnik, hogy ez a Habrertus-féle tégely egy olyan misztikum, amit valójában senki sem akar tudni, hogy miként működik.*
- Valami kenőcsöt. Amivel nem a kenyerét, vagy nem a kancellária nyikorgó ajtaját akarja kenni. Nem fejtette ki bővebben, én nem kérdeztem, annyit tudok csak, hogy állítólag a másik fél is beleegyezik. Vagy nem mer panaszkodni. Nem nyomozgattam.
*Mindezt nevetve mondja, a nevetéssel meg az a baj, hogy kicsit fáj tőle a hasa. A hintó említése viszont belefojtja a nevetést, no nem rossz értelemben. Három egészen aprót is tapsol, látszik rajta, hogy mennyire tetszik neki a dolog.*
- Tudod, hogy mióta nem ültem már hintón? Úgy érzem, hogy legalább ezer éve...
*Talán nem ezer éve volt, de valóban régen volt, mikor még gazdag, városi lány volt és a gazdag, városi lányok gondtalan életét élte.
Az a gondolat mondjuk kicsit elszomorító, hogy jóban kell majd lennie Habrertusszal, ha eztán hintózni szeretne.
Cha'yss távozása után ugyan a követeknek szeretne írni pár sort, de mégis úgy dől el, mint a liszteszsák. Aztán pedig úgy alszik, mint a bunda. Vagy mint a tej.*


177. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-08 16:50:11
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 807
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

*Általában nem ódzkodna tőle, ha valaki aranyat ad neki vagy a kereskedőházának, de ebben az esetben kellemetlenül érinti, hogy most kapott. Nem is érti, hisz ezzel legalább anyagilag helyben lesz, ám mégis, most valahogy nem tartja helyénvalónak. Persze vitatkozni nem kezd, csak egy lemondó legyintéssel veszi tudomásul a dolog megtörténtét.
Hogy inkább Aenaere haragudjon, nem sokat segít a helyzeten, de oldja kicsit a kellemetlen érzését. Végül, amikor már a megbékítésre térnek rá, már az igric is mosolyog. A megbékítésnek valamiért kiengesztelés íze van, már ahogy a lány kifejezi magát. A zúzódások és horzsolások egyáltalán nem szegik kedvét, valahogy azokat nem is látja. Talán idealizálja magában Aenaet, ezért nem tűnnek fel ezek a szépséghibák.
Az ajándék említésére már szélesen mosolyog, szinte látszik rajta, milyen büszke, pedig Aenae nem is tudhatja, mennyire egyre gondoltak. A tégelyes magyarázatra viszont kissé halványul a mosolya és némi értetlenség is párosul mellé.*
- Hogy micsodát? *Kérdi, de valójában nem is szeretné hallani a teljes igazságot. Megelégszik az édes tudatlansággal és az ajándék már amúgy is megvan. Mielőtt viszont kitérhetnének rá, még Aenae beleegyezik, hogy hagyjanak pár sort a követeknek, ami felmenti a felelősség alól a bárót.*
- Köszönöm. *Mosolyodik el újra és már készülne is indulni, a lány újra felhozza a szénásszekeret, mint utazási módot.*
- Vettem Habrertusnak egy hintót. Azzal megyünk, hidd el, kényelmesebb, mint a széna és a szalma. Két legyet egy csapásra, ahogy mondani szokás. *Vigyorodik el szélesen.*
- Ne is, igyekszem vissza. *Helyesel egyetértőn. Nem időzne sokáig, csak felhajt pár fegyverforgatót a kereskedőház tagjai közül és áthozatja a hintót a Kovácsműhelytől a hátsó udvarba. És már indulhatnak is. Kilép a Kalmárlak ajtaján, bezárja maga mögött és lendületes léptekkel elindul a fogadóba.*


176. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-08 11:51:19
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

- De, volt.
*Nagyot sóhajt és legalább egy percig némán tanulmányozza a férfi arcát, akinek nem kevesebbet, mint a saját életét köszönheti. Kicsit ugyan haragszik rá amiatt, hogy nem teljesítette a kérését és maradt ki a dologból, haragját persze vastagon felülírja a hála. A hálája pénzben nem kifejezhető, de a zsoldosok bére igenis az, és ő ki akarta fizetni. Ha már gondot csinált, legalább a károkat valamelyest enyhítené. Mármint az anyagiakat, ha Cha'yssnak valami baja esett volna, akkor nem is tudja, hogy mit csinált volna.*
- Bizony, inkább rám haragudj, mint rá.
*Van valami kacér abban, ahogy maga mellett letámaszkodva a vállára biccenti a fejét. Ez a kacérság annak ellenére is ott van, hogy horzsolás nyoma látszik a vállán, amiről lecsúszott az ing és a mosolyra húzódott szája sarkában is ott a pofon okozta duzzanat.*
- Én könnyebben megbékítelek.
*Ebben persze nem lehet teljesen biztos, hogy így van, de abban viszont igen, hogy egészen más módszerei lehetnek Aztyannak.
Abban teljesen biztos, hogy most nem akar Habrertusra gondolni, sem pedig a követeire, így is túlságosan sok szót és gondolatot fecsérelt rájuk. Cha'yss szavaira bólint, majd megfontolja a dolgot. Például töri azon a fejét, hogy ugyan honnét is szerezhetne támogatókat, amikor alig ismeri őket? Bár abban valamiért biztos, hogy Habrertusnak nincs túl kiterjedt rajongótábora, valószínűleg a fura hóbortjai miatt, amelynek egyikébe még Aenaet is beavatta.*
- Kéne vegyünk neki valami ajándékot.
*Ugrik be neki hirtelen.*
- Tégelybe zárt szagos kenőcsöt, ami oldja a furcsa hóbort által kiváltott félelem görcseit és segíti az újdonság olajozott befogadását.
*Aenaet még mindig a hideg rázza ettől a gondolattól, de hát ha a kancellár pont az ő segítségét kérte ebben az ügyben, akkor ő segíteni fog. Mert végtelenül kegyes úrnő. Abban mintegy ezer százalékig biztos, hogy ha a kancellárnak lenne tudomása arról, hogy neki milyen furcsa hóborja van - nincs neki -, akkor gondolkodás nélkül visszaélne a helyzettel. Őtőle viszont senki sem várna ilyesfajta lépést. De hát a szokás mondani, hogy a tudás hatalom.*
- Jó, majd hagyok nekik pár sort.
*Hajlik ő az okos szóra, nem egy buta lány. Arra, hogy nem fogja a kíséretet észrevenni csak bólint.*
- Mi lehetne jobb egy szénásszekérnél? Jó-jó, a széna-szalma kicsit szúr, de ettől olyan romantikus, nem? Jó-jó menj, nélküled nem megyek sehova.
*Illetve lehet, hogy ha túl hosszúnak találja a várakozást, akkor mégis, de egyelőre még türelmes. Meg fáradt, ha Cha'yss kilép, akkor valószínűleg előbb elalszik, semmint egyedül nekiinduljon.*


175. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-07 19:18:17
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 807
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

*A jogosság kérdésében egyetértenek. Fordított esetben az igric is hasonló dolgokat tervezne azzal, aki így elbánna vele. Aenaenek sem kell csalódnia, mármint olyan értelemben, hogy a báró nem ítéli el, amiért ilyen gondolatai támadnak. Sőt, vállalja, hogy segédkezik a beteljesítésében. Őt nem ijesztik meg a lány kegyetlen gondolatai. Már azon gondolkodik, hogy milyen módon deríthetné ki, hol bujkál az a kölyök.
A tévedhetetlensége körüli kis vitát hamar rövidre zárja és még egy halvány kis nevetést is sikerül kisajtolni Aenaeből. Ezt már a jobbulás jelének veszi.
Az Aztyant érintő szavakra egész addig mosolyog, míg ki nem derül, hogy az intéző aranyakat kapott a lánytól.*
- Erre semmi szükség nem volt. *Mondja komoly hangon.*
- Rád haragudjak inkább? *Kérdi, de ezt már csak amolyan fél komolyan. Ha akarna se tudna haragudni rá, legalábbis most úgy gondolja.
A kérdés költői, választ nem vár rá, bár ha Aenae mégis mondani akarna valamit, akkor nem fojtja belé a szót.
Úgy tűnik, a lány még nem érti igazán, hogy mire is akar kilyukadni azzal, hogy ő a Vashegy úrnője, de majd még kicsit dolgozik az ügyön.*
- Ez is egy megoldás. *Morogja, bár látszik rajta, hogy nem erre gondolt. Persze, ki ő, hogy beleszóljon a Vashegy életébe. Igazából talán csak borsot akar törni a kecskeszakállas kancellár orra alá. Lehet, ha megismerné, akkor még jóban is lennének.*
- Ez a terv sokkal jobban tetszik. *Húzza el a száját azon, hogy Aenae addig idegesíti Habrertust, amíg annak fel nem robban a szíve. Arra, hogy a kancellár a pestis legyőzője, csak halkan horkant, mintha ez semmit sem jelentene.*
- Ha vissza akarod fogni, akkor kötelezd, hogy mindenről számoljon be neked. Akkor kisebb eséllyel tud a hátad mögött szervezkedni. Bár ide a rozsdás bökőt, *Mutat a nyakára.* hogy már régen megtette. Ne legyenek illúzióid. *Nem akarja elrontani a lány kedvét, de ha egy kicsit felnyitja a szemét, akkor talán határozottabb lesz.
A szökés kérdéskörét körbejárva előáll egy tervvel, ami akár működhet is. Persze önmagát szeretné a leginkább bevédeni.*
- Ahogy akarod, de ha rám hallgatsz, nem fordítasz mindenkit magad ellen. Főleg nem ilyenkor. *Jegyzi meg mellékesnek szánva.*
- Ha valóban el akarsz érni otthon valamit, akkor ügyelned kell, hogy többen támogassanak, mint mást, mint mondjuk Habrertust. Olyanokat kell fontos pozíciókba ültetned, akikben megbízol, akikről tudod, hogy nem hálózta be őket más. *Természetes, hogy kire gondol.
A kíséret említéséről sejtette, hogy nem fog a lánynak tetszeni, de igyekszik elejét venni egy kézmozdulattal.*
- Észre sem fogod venni, hogy ott vannak. *Biztosítja a zavartalan utazás felől.*
- Egy szénásszekérnél sokkal kényelmesebben fogunk utazni. *Mosolyodik el sokat tudóan.*
- Pihenj egy kicsit, én megszervezem az utazásunk és éjközépkor indulunk. *Mondja és ha Aenae nem marasztalja, akkor egy csók után fel is kel az ágyról, hogy megigazítsa a ruháját és elinduljon, hogy valóban előkészítse az utazásukat.*


174. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-06 11:52:09
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

- Igen, én is azt gondolom, hogy jogos.
*Nem mintha jellemző lenne rá a bosszúvágy, vagy a bosszúszomj, de általában nem döfik le. Emiatt kicsit feljogosítva érzi magát arra, hogy igenis saját kezűleg akarja megölni azt a démoni kölyköt. Fejében csomó fájdalmasábbnál fájdalmasabb kínzási mód ötlik fel és kicsit meg is ijeszti a saját kegyetlensége. Cha'yss felajánlását csak bólintással fogadja, a férfi megítélése szempontjából pedig semmi jelentőséget nem tulajdonít ennek. Ugyanúgy odavan érte, ráadásul még hízeleg is a dolog, no meg hálás is, hogy nem csupán megmentette, de abban is segítene, hogy pontot tegyen az ügy végére.
Arra is bólint, hogy nem kért volna az ételből, végül is tökéletesen jó volt a gondolatmenete ezzel kapcsolatban, úgyhogy gondolatban megveregeti a saját vállát. Azon meg már halkan felnevet, hogy Cha'yss tévedhetetlen lenne, nyilván nem lehet az, mert senki nem az, de annyira jól megmagyarázza, hogy Aenae ezúttal eltekint attól, hogy vitatkozni kezdjen. Persze azt is érzi, hogy az egész csak egy kis vicc a férfi részéről.*
- Aztyan igazán kedves fickó, kicsit mondjuk meglepődött, hogy itt talált. És rátukmáltam pár aranyat. Túlságosan udvarias ahhoz, hogy tiltakozzon.
*Mondja úgy, mintha tényleg csak valami kis semmiség lenne az a "pár arany", pedig kétezer aranyról van szó, ami azért egy messziről is jól látható összeg.*
- Szóval ne haragudj meg rá, én voltam erőszakos vele.
*Megígérte Azytannak, hogy értesíti Cha'ysst a köztük esett pénzügyi ügyletről, bár akkor is megtette volna, ha nem ígéri meg, hisz nem akarná az intézőt bajba keverni.*
- A Vashegy úrnője. Igen. Mindig elfelejtem.
*Ez a dolog továbbra is távol áll tőle, bármennyire is akarja, mégsem tud átlényegülni. Tényleg szeretne megfelelni az elvárásoknak, de közben attól is retteg, hogy felsül, hogy kiderül inkompetenciája.*
- Talán hagynom kéne, hogy mindent Habrertus intézzen, nem? Kényelmes lenne, csak ülnék álló nap Kagan trónszékében, ha olyan kedvem lenne akkor meghallgatnám az alattvalók bajait, aztán pedig hagynám, hogy Habrertus megoldja őket, nem? Különben Kagan is ezt csinálta. Jó, ő háborúzott általában. De most őszintén, hogy néznék én ki talpig páncélban egy csatamén hátán az első sorban? Persze az is egyfajta stratégia, ha az ellenség halálra röhögi magát, nem?
*Egyszóval: marad a trónon való ücsörgés és a dolgok Habrertusra való hagyása, avagy a határok megszabása és a kancellár szarvának letörése.*
- Habrertusnak fizikai fájdalmat okoz, ha valaki nem hallgat a tanácsaira, pláne a hozzám hasonló ifjú nők. Szerintem ha sokat idegesítem, akkor el fog pukkanni a szíve. Viszont hasznos. És tulajdonképpen a pestis legyőzője, szóval megtartom. Azt még kitalálom, hogy hogyan fogjam vissza.
*Elmereng ezen egy pillanatra, de mivel a szökés összességében jobban foglalkoztatja, bár kissé nevetségesnek találja, hogy szökdösni akar a kancellár követei elől, de hát miért küld egyáltalán követeket a nyakára?!*
- Parancsom szerint, aha.
*Ismét felnevet, de csak röviden, mert nem esik jól a hasának a nevetés.*
- Te nem vagy az alattvalóm, hogy parancsolgassak vagy parancsolhassak neked. Nem is értem, hogy miért kéne üzenetet hagynom nekik? Így döntöttem és kész. Mondjuk lehetnék udvarias, hogy tudják, hiába várnak rám. De őszintén, nem akarok udvarias lenni.
*Immáron teljesen elmúlt az ördögvigyor hatása, mert a szellemek eltűntek és velük együtt a bágyadtsága is, kifejezetten élénknek érzi magát, annak ellenére is, hogy halálosan fáradt.*
- Milyen kíséretről?
*Ez a gondolat még a történtek ellenére is kiakasztja, de egy sóhajjal engedi el a témát. Bánja is ő, csak menjenek már.*
- Egy szénásszekéren biztos nagyon jót aludnék, részemről utánam a vízözön.


173. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-05 22:23:01
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 807
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Talán sikerül megnyugtatni Aenaet, hogy nem őrült. Abban a világban, ahol istenek léteznek, entitások jönnek-mennek, egy kis szellemlátás miatt még senkit sem égetnek meg. Persze ettől még nem könnyebb elfogadni, hogy a lány ősei vagy akárkik szellemeit látja. Ettől kicsit kényelmetlenül érzi magát az igric, de egy kis feszengéssel megoldja. Ha ártani akartak volna neki, már megtették volna. Ha meg nem, akkor maradjanak az árnyékok között és ne szóljanak bele az élők dolgába.
A túlvilág körül járó gondolatai közül Aenae szavai rántják vissza a valóságba. Sárga tekintete az övét keresi, amikor arról beszél, hogy a gyermeknek, Terwy torzszülött fiának halnia kell. A tekintetében nincs semmi megvető, Aenae nem olvashat ki abból neheztelést vagy meghölökést. Wegtorenben ez a viták természetes megoldásainak egy módja. És milyen remekül működik. Azon sem lepődik meg, hogy a lány szeretné maga végezni a procedúrát és azon sem, hogy a kölyök még éljen közben.
Míg a véleményét nem kérdezik, csak egy egyetértő bólintásig jut el. Aztán pedig röviden elgondolkodik, de csak azért, hogy szebben fogalmazza meg, minthogy a beleinél fogva lógatná fel, miközben még él.*
- A bosszúd jogos azok után, amiket művelt veled. *A szavai őszintének hangzanak és úgy is gondolja. Állja a lány tekintetét, hogy láthassa benne, komolyan is gondolja.*
- Szívesen segítek neked abban, hogy beteljesítsd. *Teszi hozzá. Talán ez az első alkalom, hogy Aenae azt gondolhatná róla, hogy az igric sem az a nemes wegtoreni báró, aki törvényes kereskedelemmel és fiatal leányok megmentésével építi személyes és szakmai reputációját. Ha ismerni nem is ismeri Aenae Wegtoren törvények nélküli világát, azzal tisztában lehet, hogy olykor véres lesz annak a keze, aki boldogulni akar abban a környezetben.
A kiürült tálca félretolása utáni mentegetőzésre halovány mosoly jelenik meg szakálla rejtekében.*
- Ha éhes leszek, majd hozatok magamnak valamit. *Mondja leplezetlen szerénytelenséggel. A Kalmár az övé, a konyhája is az övé. Ha éhes lesz vagy lenne megoldaná.*
- Kikérem magamnak. *Emelkedik meg bal szemöldöke a feltételezésre, hogy ő is tévedhet.*
- Aztyan tévedhet, az embereim tévedhetnek, de csak azért, mert rosszul értelmezték a gondolataim. *Mondja újabb tanúbizonyságát téve, hogy nem kenyere a szerénység. A kezét simító kézre teszi a sajátját, gyengéden megszorítva, jelezve, hogy csak tréfál.
A követek említése érezhetően feldühíti a lányt, de meg is érti, ismerve a megzabolázhatatlannak tetsző személyiségét. Bár kétli, hogy Habrertus csupa szívjóságból küldte volna ide a mélységit és Dorát.*
- Egyáltalán nem. Te vagy a Vashegy úrnője. Azt teszik, amit te parancsolsz nekik. *Válaszolja teljes nyugalommal. Aenae megtehetné, hogy semmibe veszi őket, de tudja, hogy ahhoz túl érzelmes, hogy ezt megtegye.*
- Ha engem kérdezel, akkor a kancellárod azért küldte őket, hogy a körmödre nézzenek. Tudom, hogy nem szívesen vagy a thargok vezetője, de talán túl sokat engedsz meg annak a fickónak. Még a fejedre nő, ha már meg nem tette. *Sóhajtja könnyed hangon.
A szökési tervre elmosolyodik. Tetszenek neki az ilyen megoldások és az ötlet önmagában nem is rossz. Ha minden igaz, az intézője már beszerezte neki a Habrertusnak szánt ajándékot. Amivel egyszerre szerezne jó pontokat és dühítené fel a kecskeszakállút.*
- Megtehetjük. Írsz nekik egy üzenetet, amit reggel átadnak nekik, amikor mi már félúton leszünk Amon felé. Leírod, hogy parancsod szerint a legnagyobb titokban hagytuk el Artheniort és úrnői parancsodnak nem mondhattam ellent. *Mosolyodik el. Persze a záradék azért kell, hogy ne lehessen felelősségre vonni. Majd a mosoly elolvad arcáról.*
- De gondoskodom megfelelő kíséretről. *Emeli fel mutatóujját ellenkezést nem tűrőn, hisz ha igaz, amit Terwy kiépült hálózatáról hisz, akkor nem kétli, hogy most is figyelik a fogadót. Ugyan a kölyök még a sebeit nyalogathatja, pótolnia kell a halott embereit, de jobb félni, mint megijedni.
A kalapra nem mond semmit, az a terv legkisebb problémája.*
- Biztosan elég erős vagy az úthoz? *Kérdi kissé halkabbra fogva a hangját, de nem attól tart, hogy a szellemek kihallgatják.
Láthatóan hajlik rá, hogy a követek nélkül induljanak útnak. Már alig várja, hogy lássa a kancellár meglepett ábrázatát, amikor megérkeznek. Bár nem lát Aenae gondolatai közé, de egy szénásszekérnél sokkal kényelmesebb módját fogja választani az utazásnak.*


172. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-05 14:54:26
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

- Ühüm.
*Megvonja a vállát, tényleg rémes dolgok voltak, de elmúltak. Habár nem nyomtalanul. Keze akaratlanul is a hasán lévő sebhelyre siklik. Tudja, hogy nem sokon múlott az élete, nem túlzás azt állítani, hogy hajszálon. Ráadásul még mindig úgy érzi, mintha az a kard a hasában lenne, meglehetősen kellemetlen érzés.*
- Annak a gyereknek meg kell halnia.
*Mondja két falat között kissé elmélázva.*
- És én akarom megölni. De úgy, hogy előtte sokat szenvedjen és nagyon fájjon neki.
*Ez egy ijesztő gondolat azért, mert még sosem kívánta senki halálát, pedig haragudott már nagyon másokra, megint másokra pedig még jobban. Még ijesztőbb, hogy ezt ki is mondta, nem csupán egy kósza gondolat volt. Ha eddig nem nézte Cha'yss őrültnek, hát akkor majd ettől.*
- Gondolod, hogy ez sem őrültség?
*Félrebiccentett fejjel néz a férfire, közben pedig kicsit messzebbre tolja a tálcát, hiszen végzett az evéssel.*
- Jajj milyen neveletlen vagyok, nem is kérdeztem, hogy nem vagy-e éhes...
*Húzza el a száját, de végül aztán arra jut, hogy a Pinty konyhája kiváló és onnan Cha'yss bármikor szerezhet magának ennivalót, meg arra is, hogy nem fiú már és nyilván szólt volna, ha kért volna. Következésképpen nem kért. Eszmefuttatása végén megrántja a vállát.*
- Óóó, biztosan szoktál tévedni. Meg aztán szerintem túl elnéző is vagy velem. De azért jól esik.
*Ha eléri Cha'yss kezét, akkor megsimítja a kézfejét. Tekintete a saját kezére szegeződik, fejét ehhez lehajtja és pont így érik a férfi szavai is. Amaz talán hallja is, hogy mekkorát dobban a szíve. Fejét nem emeli fel, csak a pillái alól néz fel, eddig is vörös volt az arca, de most még vörösebb lesz, a pipacsok irigyek lennének rá. Egyértelműen boldog attól, amit hall, de nem szól semmit, Cha'yss meg szerencsére folytatja.*
- Milyen kedves tőlük, hogy békén hagynak. És muszáj nekem csevegnem velük? Mi a fenét akarnak?
*Hangulata javulóban volt Cha'yss szavaira, de most mégis elpárolog az eddigi javuló kedve.*
- A fenébe is. Adj kölcsön egy nadrágot meg egy inget és induljunk most!
*Nem mintha nem lenne halálosan fáradt, mert az, de egyik porcikája sem vágyik arra, hogy cseverésszen a követekkel. Azt sem érti, hogy a kancellár miért is küldte őket ide?*
- Meg egy kalapot is.
*Kicsit romantikusnak találja a Nagy Szökési Tervet, amibe épp próbálja belecitálni Cha'ysst. Például ha egy szénásszekéren utazhatnának Amonig...*


171. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-04 13:24:04
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 807
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

*Igen, válaszolná a túl sok "rinyálás" kérdésére. De nem jön a szájára a gúny. Halkan sóhajt csak, kisimítva egy fürtöt a lány arcából.*
- Ugyan. Rémes dolgokon mentél keresztül. Majd rendbe jössz. *Azért nem mond ellent, de igyekszik együttérzőnek tűnni. Az az érzése, ez a kapcsolat a Vashegy úrnőjével már túlmutat az üzleti spekuláción. Igazából már régen más miatt törődik a lánnyal.*
- Csak a kezedbe vetted a sorsod, ami tiszteletre méltó. Sokak egész életükben tűrnek és a végén rájönnek, egy percet sem éltek igazán. *Válaszolja halkan Aenae szabadkozására saját sorsa felett. Egyáltalán nem gondolja, hogy elszúrta volna. Ha akkor éjjel Wegtorenben, ott nem ragadja magához a sorsát, akkor most még mindig valakinek a kifutó fiúja lenne és az óriások talpát nyalná. Bár el kellett jönnie Wegtorenből, de mostanra a maga ura lett és egy egész kis birodalom felett uralkodik.*
- Látod, megy ez. *Együtt mosolyog a lánnyal a testékszer elmaradásán.*
- Szoktam én tévedni? *Mondja nagyképűnek hangzón, de a sárga szemek nem hazudnak. Az igric teljesen komolyan gondolja, hogy Aenae nem őrült meg. Legfeljebb szellemileg kifáradt. Bár a seb kérdésére ezzel még nem kapott választ.
A thargok babonásságára nem válaszol. Bár ő maga még sosem volt tanúja isteni, de még csak semmiféle entitásnak sem, ám ettől még nem vonja kétségbe a létezésüket és az anyagi világra gyakorolt hatásukat sem. A kérdésre kedves mosollyal néz Aenae szemeibe.*
- Általában nem, de te nem vagy őrült és nem csak lefekszem veled. Szeretlek is. *Mindig elámul belül, milyen őszintén jönnek az ajkára a szavak ilyenkor. Persze más esetben sincs ez másképp, csak most valahogy őszintének, igaznak is érzi amit mond.*
- Tárgyaltam a vashegyi követekkel. Ma még békén hagynak, de holnap látni szeretnének és beszélni veled. Ha elég erős leszel, hazaviszlek. Nem kell aggódnod, mindent elintézek. *Válaszolja a hazautazás gondolatára. Hirtelen azt se tudja, kiről beszél Aenae, de mivel vele kapcsolatban nem mond semmit, így erre fény sem derülhet. Nirssel kapcsolatban sem fejezi ki a véleményét. Ezzel a problémával ráér később foglalkozni.*
- Ha szeretnéd, hozatok neked egy kabátot. Bármilyet, amilyet csak akarsz. *A kabát a legkisebb gondja jelenleg.*
- De most egyél csak. Szükséged lesz az erődre.
*Örömmel látja, hogy a tányér kiürül, a kancsóból vizet önt egy pohárba és az ágy melletti kisasztalra teszi, kéz közelbe. Ha Aenae szeretné tudni, kik is pontosan a követek, majd elmondja neki. Egyelőre hagyja, hadd pihenjen és erősödjön. Az ördögvigyor hatása is mintha múlóban lenne, mert egyre kevesebbet beszél a szellemekről. Jobb is. A frász kezdte kerülgetni az igricet attól, hogy valakik nézik, miközben ő a lánnyal beszélget.*


170. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-03 10:20:26
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

- Azt hiszem, hogy túl sokat rinyálok, de...
*Kezdene bele, de hát az egyik szellemalak felhorkan, mire bosszús pillantással odanéz.*
- Rohadt sokat rinyálsz. Állandóan.
*Mondja a férfi szemét forgatva, a nő meg bólogat hozzá. Erre Aenae már csak sóhajjal válaszol és ő is forgatja a szemét. A férfi és a nő szeme is sárga, de kicsit más árnyalat, mint az övé.*
- De csomót gondolkodtam már azon, hogy vajon hol szúrtam el? Engedetlen, rossz gyerek voltam, megszöktem a házasság elől. Talán mégsem kellett volna? Csak pár pofont kellett volna elviselni, biztos hozzászokik az ember egy idő után.
- Uncsalmaaaaaas!
*Bődül el a nő a háttérben és ez egyszer Aenae belátja, hogy igaza van. Csakugyan unalmas, hiszen egyrészt már megtörtént, visszacsinálni nem lehet, másrészt pedig dacosabb természetű ő annál, hogy elviselje a napi ütleget. Egy hosszú percig még öleli a férfit, aztán elengedi.*
- Nézzük a jó oldalát. Legalább nincs egy újabb testékszerem.
*Helyette viszont egy "csinos" seb az alkarján, szóval kimondható, hogy az ördögvigyor egyedi önkifejezési formákra készteti. Anyja az "öncsonkítás" szót használná. Mindenesetre kezd lejönni az anyagról, ezzel együtt halványulnak a szellemalakok is.*
- Remélem, hogy igazad van.
*Valahogy a racionális elméje ennek ellenére is azt hozza ki újra meg újra, hogy elment az esze.*
- A nő azt mondta, hogy a thargok babonás népség és ezt ki kell használni.
*Ebben mondjuk van ráció, csak ugye továbbra is úgy gondolja, hogy a nő csak a saját képzeletének a szüleménye, következésképpen egészen hosszasan beszélgetett önmagával. Vagyis több önmagával. Ami meg ugye eleve kész elmebaj.
Pillantása a párosról Cha'yssra vándorol, aki viszont őt nézi. Elpirul.*
- Mondd Cha'yss, őrültekkel is lefekszel, ugye?
*Elmosolyodik, érdekes, hogy kimondja, mert jelenleg ugyan nem foglalkoztatja a Cha'ysszal való lefekvés lehetősége, de hát rá jellemző, hogy kimondjon dolgokat, amiket amúgy végig sem gondolt előtte.*
- Haza kell mennem mielőbb. Remélem, hogy Effy otthon van épen és egészségesen. Odalenn nem volt, vagy nem láttam. Remélem, hogy nem volt. Nirsszel is el kell mindent rendezzek. Egek, hogy lett hirtelen ennyi tennivalóm?! És egy kabátot is akartam venni. De valahogy elment a kedvem tőle.
*Evés közben beszél, bár képes ezt úgy művelni, hogy nem potyog a morzsa a szájából. Szinte hiányolja anyját, hogy beszóljon neki, hogy evés közben nem beszélünk. Mindenesetre a tányér lassan kiürül.*


169. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-10-02 18:09:57
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 807
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

- Örülök. *Sóhajtja hasonlóan szomorkás hangon, mint ahogy válaszát is közölte korábban. Kiérezhető, hogy öröme felett érzett szomorúsága nem Aenae válaszának köszönhető, hanem valami másnak. Talán annak, hogy nem tett többet, hogy megóvja a lányt a közelmúlt történéseitől. Más esetben biztosan azt válaszolta volna, hogy "tudom", de valamiért az egykor oly magától értetődő válasz most nem jött villás nyelvére. Talán tényleg benne is éledtek bizonyos érzelmek Aenae iránt. Más, mint a éhes, kanos és fáradt megszokott, mesterhármasa.
Az ölelésre maga is rásegít a maga módján. Kissé előre dől, átkarolja Aenae derekát, már amennyire helyzetük engedi. Fogalma sincs róla, hogy az ölelés rejtekében mik mennek végbe.*
- Nem kell mentegetőznöd. Előttem meg pláne nem. Amiken átmentél abban a pokolban, nem csoda, ha a képzeleted gonosz tréfát űz veled. *Válaszolja az elhangzott szavakra. Ezzel akár őszintén egyet is tudna érteni. Az átélt borzalmak olykor furcsa játékot űznek az emberrel és olyan dolgokat művelnek, amelyekre sosem gondolnának.
Ha Aenae engedi kibontakozni az ölelésből, akkor egészen közelről hallgatja végig a lány első ördögvigyoros tapasztalatait. Azt a pucér rohangálást megnézte volna.*
- Sajnálom, hogy most másképp történt. *Persze szavai arra vonatkoznak, hogy most nem volt jó a mákony utáni tapasztalás. De akár azt is sajnálhatná, hogy most a lány nem szaladgált pucéran más lányokkal karöltve. Bár azt nehéz lett volna kimagyaráznia a vashegyi küldöttek előtt.
A flegma vállrándítás már megszokott művelete után az ágyban fény derül arra is, hogy amíg ő odalent tárgyalt, az idő alatt keletkezhetett a furcsa seb.
A szavakra, hogy ki is tehető felelőssé a seb miatt, azonnal a tárgy után néz, amivel azt belevéshették Aenae bőrébe. Ha megtalálja, máris lesz bizonyítéka, hogy ki tette. Egyelőre bele sem gondol, hogy mihez kezdjen, ha nem talál semmit.
Az pedig, hogy a lány tudja, mit ábrázol a seb, az már inkább ad aggodalomra okot. Ha tudja mi az, de még sosem látott olyat, akkor az felvet bizonyos kérdéseket. Aenae közben enni kezd és félbehagy egy választ. Most is másfelé néz, arra, amerre korábban a szellemalakokat látta. Az igric pillantása nem követi a lányét, hanem végig az arcát fürkészi, mintha leolvashatná róla ki nem mondott kérdéseire a választ.*
- Nem őrültél meg. *Mondja kedvesen, amikor a lány tekintete újra az övét keresi.*
- Fáradt vagy és hallucinálsz. Kipihened magad és minden rendben lesz. Gondoskodom rólad. *Folytatja roppant meggyőző hangon. Lopva arra tekint, amerre Aenae az alakokat sejti, ellenőrzi, tényleg nincsenek-e ott, majd újra a lány tekintetét keresi. Nem mond többet, hagyja, hadd egyen. Másnap majd utánajárnak jobban mindennek.*


168. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-09-30 21:58:15
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

- Veled mindig jó.
*Mosolyog rá Cha'yssra, mögötte az idősebb férfi megvetően sercint, de Aenae ez egyszer teljesen kizárja a tudatából, végtére is miért törődne vele, ha egyszer végre itt van Cha'yss? Kicsit előrehajolva átöleli Cha'yss nyakát és ezzel együtt kihasználja a remek alkalmat arra, hogy elhessegesse róla a nő kezeit és ennek a cselekvésének ráadásul még ad némi nyomatékot is: rettentő csúnyán néz a nőre.*
- Tiszta apád vagy.
*Mondja a nő gonoszkás mosollyal, de úgy látszik, hogy megértette a "birtokhatárokat", mert távolabb lép, besorol az idősebb férfi mellé, mire Aenaenek a nyelve hegyén a megfelelő riposzt: "Te is.", de végül nem mondja ki.*
- Hülyének néz. Bárki hülyének nézne egy ilyen mesével.
*Ez szöget üt Aenae fejébe, mert tulajdonképpen ő is hülyének nézi saját magát, szóval igazán nem kárhoztathatná Cha'ysst, ha ő is így lenne ezzel.*
- Nézd, tudom, hogy ostobaságnak hangzik. Valószínűleg az is.
*Ambivalens érzései vannak, mert mi van ha mindez igaz és nem csupán egy furcsán beteges vízió? Aenae leginkább amiatt érzi magát hülyén, hogy egyáltalán felmerül benne az az eshetőség, hogy mégsem hallucinál. Ez zavarja meg igazán.*
- Tudod amikor először szívtam ördögvigyort az nagyon jó volt. Főleg vicces. Nevettünk. Szórakoztató volt. Pucér rohangálás, karika a köldökömbe. Tényleg jó volt. Tényleg.
*Az ágyhoz menet mondja már ezt, bár valójában nem is érti, hogy miért bizonygatja azt, hogy mennyire jó volt. Talán azért, hogy a férfi is megértse, az indítékát, egyszerűen csak jól akarta érezni magát, csak ezek a szellemek belerondítottak az egészbe. Meg Cha'yss kérdése is kissé váratlanul éri.*
- Hát meddig voltál oda?
*Flegmán megrántja a vállát, hiszen nem tudná megmondani, hogy pontosan mikor is szerezte, de abban biztos, hogy az után, hogy Cha'yss lement, hiszen Azytan csak később hozta neki a füstölnivalót.*
- Tudom. Azt hiszem.
*Elhúzza a száját. A thargok viselnek ilyet, legalábbis a legrégebbiek. Nem hasonlót, hanem pont ugyanilyet.*
- Én csináltam. Vagy a nő.
*Lábait maga alá húzva biccent a férfi és a nő párosa felé, akik csak halkan nevetnek.*
- Egyik sem túl vonzó eshetőség. Mert vagy megőrültem... Vagy...
*Mivel Cha'yss közelebb hozta a tálcát az étellel így Aenae gyorsan a szájába vesz egy kisebb falatot, ami időt ad neki arra, hogy míg megrágja, addig kimondhassa, hogy mi is a másik eshetőség. Komoly arccal, a párosra meredve rág, indokolatlanul sokáig. Aztán a topáz szempár Cha'yssra siklik.*
- Vagy megőrültem.


167. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-09-30 14:27:31
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 807
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

*A kapott válasz nincs az ínyére, de ahogy minden érzelmét, úgy ezt is igyekszik elkendőzni és általában sikerülni is szokott neki, hisz nagy gyakorlata van benne. A visszaszólás helyett, halkan sóhajt, mint akinek fájó a válasz, de közben együttérző gesztussal guggol le a lány elé a karosszéknél. Mintha átérezné, hogy min is ment keresztül.*
- Ahhoz képest, hogy most már velem vagy. *Mondja halkan, kissé szomorú színezettel a hangjában, megsimítva Aenae kezét. Ahhoz képest, hogy mit kellett átélnie, ahhoz igenis jobban kell, hogy legyen. Hogy az igric kiszabadította és alighanem az életét köszönheti neki. Bármi is történt odalent, amikor rátalált, egy tőr állt ki a gyomrából. Azzal nem sokáig húzta volna. Ahhoz képest mérföldekkel jobban kell éreznie magát, annak ellenére is, hogy a történtek minden bizonnyal mély nyomot hagyhattak benne.
De a báró kiváló színész és mert úgy akarja, sárga szemeiben a visszakérdezés keltette fájdalom csillan meg.
Aenae szemében látja, hogy máshol jár, hogy olyan dolgokat láthat, amelyek valójában nincsenek is ott. A gesztusaiból arra következtetne, hogy valamiféle szellemalakokat vizionál, akik talán társalognak is vele. Az is ezt támasztja alá, hogy amikor maga felé fordítaná az arcát gyengéd erőszakkal, a tekintete továbbra is mögé néz.
A következő mondatok csak alátámasztják az elképzeléseit. De az igric kétli, hogy azok a szellemek valóban ott lennének. Az egész csak az ördögvigyor mellékhatása. Némi őszinte aggodalmat vél felfedezni magában, amikor Aenae beszélni kezd az őseiről, a hitükről és az arra érdemesekről, akik látják a szellemeket. Nem hitte, hogy a lány ereiben ilyesmi vér csörgedezik vagy hogy egyáltalán fogékony volna a túlvilágra, de ami igaz, az igaz, hogy apai ágról erős barbár felmenő áll a háttérben. Kagan.
Az is ad némi aggodalomra okot, hogy olyan alakokról beszél, akiket saját elmondása szerint nem is látott személyesen, de mégis látja most őket. Az igric nem igazán hisz az istenek és szellemek befolyásoló erejében. A lehetőségben hisz, amelyeket az istenek megadtak nekik, a választás jogában, hogy van esélyük formálni a sorsukat, egyik vagy másik isten oldalára állva, elveiket követve.
Végül úgy tűnik, sikerül kizökkentenie a látomásból, mert Aenae beleegyezik, hogy befeküdjenek az ágyba.*
- Persze, lehet. Neked bármit. *Válaszol halkan az ágyban evés kérdésére, majd a baldachinos ágyhoz vezeti a lányt, hogy segítsen neki befeküdni.
A véres ing kérdése már akkor éri, amikor a tálcát veszi fel a kisasztalról és viszi az ágyba. A gyógyitalnak minden sebet be kellett gyógyítania és ha elbánt egy gyomorszúrással, akkor egy alkarsebbel is el kellett volna. Leteszi a tálcát a lány mellé, hogy megvizsgálja a frissnek tűnő sebet. Egy kendővel igyekszik felitatni a vért, hogy láthassa a sebet, amiben, ha igaz, felismeri a rúnaféleséget.*
- Aenae, mikor szerezted ezt? *Kérdi összevont szemöldökkel.*
- Tudod, mi ez? *Teszi hozzá, sárga tekintete egy pillanatra arra téved, amerre korábban a lány azokat a szellemeket láthatta. Reméli, hogy nem tapasztal arra semmit és valóban csak az ördögvigyor okozta látomásokról van szó. De a rúnaszerű, frissnek tűnő seb mégis meglepetés. Kell, hogy legyen reális magyarázat.*


166. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-09-29 10:07:52
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

- Minden? Mihez képest?
*Ahhoz képest, hogy majdnem kilehelte a lelkét, mert egy démoni kölyök leszúrta, ahhoz képest nyilván minden rendben van, hiszen él és virul. Ahhoz képest, hogy fél napot taszigálták, rángatták, lökdösték és ordibáltak vele? Végül is ahhoz képest is minden rendben van, a sebeit a bájital ugyan begyógyította, a véraláfutások pedig majd eltűnnek, csak kicsit kell kibírni azt, hogy szinte egy ép porcikája sincsen. Sajog mindene és a bőre hamarosan a szivárvány minden színében játszani fog. De ez is tényleg csupán apróság. A gond azzal van, hogy a ördögvigyor nem váltotta be a hozzáfűzött reményeit.*
- Nehogy nyavalyogni kezdj. Én már borzalmasan unom. Ő is meg fogja unni.
*Mondja a kusza hajú férfi, aki karjait a mellkasa előtt összefonva áll Cha'yss mögött. A nő még mindig azzal van elfoglalva, hogy Cha'ysst tapizza, most éppen a tarkóját cirógatja, Aenae ettől meg egyre idegesebb lesz.*
- Micsoda duma! Hallod, engem megvett kilóra!
*A nő ezt most a férfinek mondja, aki gonoszul vigyorogva bólogat. Aenae oda is kapja a fejét a nevetőre. Kívülről valószínűleg totálisan zavartnak látszik, egyébként az is. Ahogy Cha'yss maga felé fordítja az arcát úgy a tekintete a nevető férfin marad, csak egy pillanatra sandít vissza Cha'yssra, ezzel egy időben pedig jobb keze a férfi csuklójára markol, egy mozdulatot tesz a fejével, hogy eltávolodjon az ujjaktól. Lassan történik az egész, nyel egyet.*
- Tudtad, hogy a thargok a szellemekben hisznek? Őseik szellemei szólnak hozzájuk. Nem mindenkihez, csak azokhoz, akiket erre érdemesnek találnak.
*A nő felhorkan a háttérben, miközben ujjai Cha'yss karját karmolásszák. Hat ujja van a kezén, amin Aenae tekintete egy pillanatra ott is ragad.*
- Nem gondolnám, hogy arra érdemes vagyok. Hallucinálok, Cha'yss. Az ördögvigyortól. És ez nagyon zavaró. Tudom, hogy ők...
*Balját felemelve mutat a férfi és a nő irányába.*
- Csak a hülye fejemben léteznek. De az azért nonszensz, hogy kinevet a saját vízióm, nem? Ugye? A fickót nem is ismerem, a nőt is csak egyszer láttam és akkor sem volt arca.
- Neked sem lenne arcod, ha agyonvertek volna, kisanyám!
*Vág a nő a szavába, ami rögtön Aenaebe is fojtja a szót, de aztán lélegzetvétel után folytatja is.*
- Jó, feküdjünk. A te ágyadban lehet enni? Éhes vagyok. Meg szomjas.
*Cha'yssba kapaszkodva képes csak felállni.*
- És asszem, hogy összevéreztem az inged. Ne haragudj, nem akartam. Vagyis... Nemtom.
*Bal alkarján valóban ott a friss seb - egy rúna -, ami ugyan már nem vérzik, de azért összepöttyözte az egykor makulátlan inget.*


165. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-09-28 23:10:49
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 807
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

*A helyzet jobb, mint amilyenre számított. Aenae a karosszékben ül, természetellenes pózban, amiről nem tudja elhinni, hogy kényelmes lehet és őt figyeli. A pillantása talán homályos és láthatóan nem, azaz nem csak ott jár, ahol épp van. Az igric halkan és kissé kelletlen sóhajt, továbbra sem örül, hogy pipában vette magához az ördögvigyort és nem a teában, amit felhozott neki. A tálca különben is érintetlen hever ott, ahol hagyta.
Szerencsére a fegyverek is kellő távolságban vannak a lánytól, így nem kell tartania újabb atrocitástól, bár annak Aenae mostani állapotában kevés esélyt adna. Láthatóan a fejét se tudná gyorsan megemelni. Aztán újabb meglepetés érkezik, Aenae gyorsan felül és még az inget is megigazítja magán.*
- Minden rendben, kedvesem? *Lép a báró a karosszékhez, leguggolva fogná meg a kezeit, hogy meggyőződjön róla, hogy valóban jól van. Ám a pillantása olyan, mintha mögé nézne, amire az igric is megfordul, hogy ellenőrizze, valóban nincs ott senki. És pedig tényleg nincs ott senki, csak ők ketten.*
- Én magamban hiszek és a lehetőségekben. *Hazudik, persze. Igen kevesen ismerik annyira őt, hogy tudják, milyen felsőbb hatalmakhoz szállnak a fohászai alkalomadtán. Egyelőre még nincsenek olyan nexusban, hogy elárulja a titkait. Jobb, ha az ilyesmi még nem kerül terítékre.
Ahogy visszafordul, jobbja kényszerítené gyengéden, hogy Aenae újra ránézzen, a sárga szemeibe.*
- Gyere, feküdjünk le az ágyba. Ott kényelmesebb lesz. *Mondja halkan, gyengéden. Azt egyelőre elhallgatja, hogy Estanellaria vagy Dora, esetleg mindketten látni akarják majd. Remélhetően csak másnap és mostanra nyugalmat nyerhetnek egy rövid időre.*


164. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-09-28 21:22:01
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

*Hallja Cha'yss hangját, akár reagálni is tudna, ha éppen nem azzal lenne elfoglalva, hogy azon röhögjön, hogy ha megmozdítja a fejét, akkor akkor a szemgolyója a feje forgástengelye. Keresztben ül a karosszéken, az egyik karfa a feje alatt, a másik a térdhajlatában. Bal karján az ingujj olyan akkurátusan van felhajtva, mintha nem is magának hajtotta volna fel, karját azonban saját mellkasán pihenteti, másik keze lelóg a föld felé, benne a pipa, ami mostanra teljesen kialudt, hiszen az utolsó morzsát is elszívta. Nem látszik különösebben veszélyesnek, a levélbontó és a számszeríj is kellő távolságban van tőle, meg hát eleve azon röhög, hogy a szemgolyója nem mozdul, csak a feje körülötte. Furcsa az egész, mert valahogyan mégis képes a férfira nézni, mire rögtön félbemarad a jóízű kacagás is. Ráadásul rögtön el is szégyelli magát, hogy mennyire ledéren ücsörög itt, állapotához képest meglepően fürgén ül fel és rögtön összefogja magán az eddig kigombolt inget.*
- Most mit csinálsz úgy, mint egy szűzlány? Ő aztán tudja, hogy nem vagy az.
*Aenae tekintete egy pillanatra Cha'ysson pihent, de most már tovább is rebben a férfi mögé, ahol ott áll az előbb is őt vegzáló, göndör hajú nő, mellette az előbbi férfi és most, hogy Aenae jobban megfigyeli, teljesen egyforma a káoszos hajszerkezetük. De még a fogsoruk is ugyanolyan kusza, ráadásul a férfi poénon nyitott szájjal röhög. Jobbjával tesz egy tétova mozdulatot, mintha csak rájuk akarna mutatni, de aztán csak megrázza kicsit a fejét, tekintetét pedig visszasiklik Cha'yssra.*
- Cha'yss, hiszel te valamilyen istenben? Felsőbb entitásban? Vagy valami Erőben, ami irányítja a sorsodat? Illetve nem is irányítja, hanem csak terelget az úton?
- Jó kiállású fickó ez. Megérne egy-két ajtócsapkodást.
*Aenae tekintete megint elrebben Cha'yssról, a nőre, aki Cha'yss ingén simogat el valami. Aenae ekkor egy pillanatra dühösen összevonja a szemöldökeit, féltékenységet érez! Mert ugyan mit képzel ez a nő, hogy csak úgy taperolja Cha'ysst?! Szívesen beverne egyet a nőnek, de a racionális énje mégis azt mondja, hogy ez csupán egy vízió amiatt, amit elfüstölt.*


163. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-09-28 15:16:36
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 807
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

- Én vagyok. *Mondja a sötét tárgyalóba lépve kissé felemelve a hangját. Aenae elég elesettnek tűnt, amikor magára hagyta. Most pedig nem szeretné, ha felzaklatná magát, mert azt hiszi, valami idegen érkezett. Persze rajta kívül csak Aztyannak van ide kulcsa, de ő általában a tárgyalónál beljebb nem szokott merészkedni.*
- Aenae, minden rendben? *Kérdi az ajtó világító négyszöge felé indulva, hogy jobbal belökje az ajtót és óvatosan betekintsen a résen.
Ha minden igaz, akkor a lányt a karosszékben ülve találja cseppet sem úrinős pózban. A szobát minden bizonnyal erős mákonyfüst lengi be, de hogy honnan szerezhetett pipát és ördögvigyort, azt egyelőre homály fedi.*
- Drágám? *Lép óvatosan a karosszék irányába az igric, sárga tekintete Kathlynt vagy bármi más fegyvert kutat. Élesen él benne az emlék a közelmúltból és ki tudja, az ördögvigyor miféle rémképeket hozott a lánynak.
A vörös virágos növény leveléből készült dohány kétélű fegyver. Általában jókedvet szül a füstje, de Wegtorenben találkozott már olyannal is, akinek rémálmai voltak az elfüstölése után. Nem szeretné, ha bárki megsérülne, főleg azt nem, ha a sérült ő lenne.*


162. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-09-09 13:34:29
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1730
OOC üzenetek: 64

Játékstílus: Vakmerő

*Cseppet sem úrinős pózban ül a karosszékben, egyik lába előtte a puffon, míg a másik bokája előbbi térdén, egyik kezében a pipa, a másikkal keresztbe vetett  lábszárán dobol valami ütemet, amit csak ő hall. Bár úgy érzi, hogy az ördögvigyornak semmi hatása, de ha valaki most ránézne, akkor látná, hogy teljesen beütött neki a szer. Fejét ugyanarra a dallamra ingatja, amit lábszárán dobol, lábfeje  is folyamatosan jár. Lehunyt szemmel élvezi a csak általa hallott zenét, időnként beleszív a pipába, igyekszik a lehető legtovább lenn tartani a füstöt, bár minél jobban próbálkozik ezzel, annál többet köhög, de a köhögést már egészen beépítette a "táncba", nem zökkenti ki.
Hogy mégis mi az, ami miatt mégis kibillen ebből a furcsa transzállapotból? Úgy érzi, hogy valaki a lábához ér. Erre már felpattannak szemei, lábát pedig ijedten kapja el a lábtartóról és húzza rögtön maga alá, lába helyére pedig lezuttyan egy nőalak, aki furcsán ismerős Aenaenek. Kagan felesége, akit nem túl messze, a Dwirinthalen kúriában vertek agyon, Aenae segített Nestar mesternek arcot csinálni abból a masszából, ami az arca helyén volt. Most határozottan nem massza az arca és nem is olyan, mint mikor Nestar mester "összerakta", olyan, mint mikor egyszer álmában látta.*
- Mit szólna az apád, ha látna?
*Kérdezi a nő fejcsóválva, mire Aenaenek megvonaglik a szája széle.*
- Mármint melyik?
*Kérdez vissza élesen, talán jóval élesebben, mint az indokolt lenne. A nő csak sokatmondó mosollyal rázza a fejét.*
- Tisztára olyan vagy, mint apád. Ugyanolyan. Hisztis.
*Egy férfi horkan fel hátul, Aenae odakapja a fejét. Egy számára ismeretlen férfi áll a nő mögött, de a topázsárga tekintet egyértelművé teszi, hogy egy Thargodar az. Esetleg Thargodrym.*
- Te csak ne röhögj, Joryk! Családi vonás ez nálatok, bár azt hittem, hogy csak férfiágon öröklődik.
*Torkolja le a férfit a nő, Aenae meg tátott szájjal hallgatja, hirtelen késztetést érez rá, hogy beleszívjon a pipába.*
- Mert te nem vagy családtag?
*Újabb, idősebb férfi csatlakozik a beszélgetésbe, mire a nő szemét forgatva felsóhajt.*
- De, valakinek ellensúlyozni kell benneteket.
*Ezúttal a két férfin a sor, hogy a szemüket fogassák. Aenae meg kezdi magát igen kényelmetlenül érzi, mert ez a három alak egyre közelebb jön hozzá, a nő ott ül, ahol az imént a lába volt, az egyik férfi a karosszék támláján támaszkodik fél karjával, a másik leguggol Aenae mellett, hogy egészen közelről megnézhesse.*
- Ti...?
- Miért vagyunk itt? Erőszakos halált haltunk. Őt az apád ölte meg.
*Mutat a mellette guggolóra a nő.*
- Őt én.
*Ezúttal a másikra, a támlára támaszkodóra mutat.*
- Engem meg ugye agyonvertek. Téged megérintett a halál és az ördögvigyor. De az ördögvigyor tehet róla. Ne mondd, hogy nem örülsz.
*A nő előrehajol, hogy belecsípjen Aenae arcába, aki ekkorra már annyira belenyomódik a támlába, hogy nem tud hova elugrani, de megkísérli odébb ütni a nő kezét.*
- Nade drágám, hogy lehetsz ilyen udvariatlan?!
*Újabb női hang, anyjáé.*
- Hát ez nagyszerű.
*Hangzik Aenae hangja, pillantása látogatói között ugrál. Anyja végignéz a másik nőn, pillantása éppen olyan pökhendi, mint amilyenre Aenae emlékezett.*
- Egek anyám, ez most komoly? Nem mindegy már?
*Az Aenae előtt ülő nő, a lány szavaira hátrafordul, a két nő egyformán megvető pillantással méregeti a másikat. Ezúttal Aenae forgatja a szemeit. Nemcsak ő, de a két férfi is. Az idősebbik elrugaszkodik a karosszék támlájától.*
- Két ilyen hülye szukát. Mondd csak kislány, tudod, hogy miért vagyunk itt?
- Mert még egy normális, szórakoztató látomáshoz is béna vagyok?
*A fiatalabbik férfi Aenae csuklójára markol.*
- Eressz el, ez fáj.
*Egyszerre jeges és forró az érintés, Aenae reflexből csap rá a szabad kezével, a férfi gonoszul elmosolyodik, de végül elereszti. Aenaenek meggyőződése, hogy ennél pocsékabb vízióba nem is csöppenhetett volna.*
- Nincs dolgotok valahol? Őseitek szellemével inni a mézsört, vagy valami ilyesmi? Fáradt vagyok ehhez.
- Meg fáj a hasikád, meg mindenről IS apád tehet, igaz?
*Kérdezi pikírt hangon az előtte ülő nő, és bár száját szóra nyitja, mégsem folytathatja, mert Aenae anyja átveszi a szót.*
- Ugyan drágám. A te hibád minden, én megmondtam, hogy menj férjhez, ehelyett mit csinálsz? Elszöksz és összeadod magad mindenféle söpredékkel. Ha rám hallgatsz mindez nem történik meg. Bjok is olyan kis jó gyerek volt.
- Na, kiszólt a lyuk a gödörből.
*Köp egyet a fiatalabb férfi anyja lába elé. Aenae meg már várja, hogy anyja lekeverjen neki egyet a köpködés miatt. Ez azonban nem történik meg, de látszik, hogy a nőt majd szétveti az idegesség, ez viszont Aenaet kellőképpen mulattatja.*
- Meg fogom ölni Bjokot.
*Jelenti ki végül csendesen, de kellően határozottan.*
- Helyes!
*Szorítja meg a vállát az idősebb férfi. Az érintése ugyanolyan fagyos-forró, mint az előbb a másik, a lány rögtön odébb is mozdul.*
- Badarság kislányom, nem vagy te olyan!
- Fogalmad sincs arról, hogy milyen vagyok.
- Egy dühös kislány vagy.
*Veti oda a fiatalabbik férfi, Aenaeben pedig komolyan megy fel a pumpa. Ha már hallucinál, akkor az lenne az elvárt, hogy szivárványos laposhátú gyapjastevéket lásson, amiknek csillámló, hártyaszerű tündér-szárnyuk van és kecsesen szökkennek napraforgóról napraforgóra. Ugyanakkor elgondolkodik egy pillanatra, hogy talán valóban csak egy dühös kislány, akinek tényleg fáj a "hasikája" és tényleg mindenért az apját, Kagan Thargodart okolja. Ugyanakkor abban anyjának igaza van, hogy arról csak ő tehet, hogy Bjok leszúrta, de nem azzal rontott el mindent, hogy annak idején elszökött, hanem azzal, hogy egy pillanatig is megbízott a gyerekben, hogy hitt a könnyes szemének, a gyerekes nyafogásának. Nem gyerek az, hanem valami gonosz démon egy gyermek testében és ez a gonosz démon majdnem megölte azért mert naiv volt és ostoba. Dühösnek dühös, a kislány megnevezésre meg csak a fogát csikorgatja.*
- Most már jöhetnének a szárnyas-szivárványos kérődzők, jó?
*Sóhajtja lemondóan, aztán újra beleszív a pipába, hogy aztán felköhögje a lent tartott füst egy részét.*
- Velem nem csinálhatnád ezt meg. A szeme...
*Szólal meg újra a fiatalabbik férfi.*
- A szemem láttára ölnéd meg? Vagy engem az ő szeme láttára?
*Aenae élesen a szavába vág, mire a lábánál ülő nő felnevet.*
- Mekkora szerencsém van, hogy már meghaltál. 
*Csettint, a nő tovább nevet a lábánál, anyja idegesen dobol a lábával. Aenae ezt a pillanatot választja arra, hogy két tenyerével a szék karfájára csapva felálljon.*
- És most ha megbocsátotok! Sokkal fontosabb dolgom van annál, minthogy veletek múlassam az időt. De az az ágy nagyon nagy. És ugrálni fogok rajta.
- Kagaenae!
- Jajj anyám, legalább halálodban ne akard már megmondani, hogy mit tegyek. Edd már valaki más életét.
*Kezével olyan mozdulatot tesz, amit ezerszer látott anyjától, mikor el akarta küldeni a helyiségből a cselédet. Aenae már nem néz rá, az ágy előtt áll, két kézzel nyomogatja, tesztelve annak puhaságát. Az időközben kialudt pipa szárát a fogai között tartja, emiatt féloldalasan vicsorít. A pipaszárat folyamatosan foggal tartani viszont kényelmetlen, úgyhogy még azelőtt leteszi a tálcára, hogy ugrálásba kezdene. Az ugrálásnak viszont gyakorlatilag azelőtt vége szakad, hogy elkezdené, mert nyugalmi helyzetben ugyan eltompította a fájdalmát az ördögvigyor, de ugrás közben már érzi, hogy ez így nem lesz jó. Félhangos nyögéssel végül marad a hátán fekve, először szétvetett tagokkal, majd oldalára fordulva, felhúzott lábakkal magzatpózba görnyedve.*
- Na mutasd csak a bibidet.
*Felpillant a hang gazdájára, a göndör hajú nő,  Kagan felesége, pedig egy pillanatra úgy tűnt, hogy mind odébbálltak valaki mást kísérteni. Minden idegszála tiltakozik ugyan, de mégis mintha a nő megbűvölné, mert szó nélkül engedelmeskedik neki. A hátára fordul, kigombolja az inget is, ráadásul el sem húzódik, mikor a nő hozzáér. Érintése egyszerre hideg és forró, amitől egyszerre rázza ki a hideg és önti el a forróság, testi libabőrös lesz, ugyanakkor homlokán gyöngyözik a veríték, a levegőt olyan felületesen veszi, hogy mellkasa alig-alig emelkedik.*
- Én ezt nem értem. Tényleg miért titeket látlak? Miért nem szivárványos laposhátúakat?
- Te mondtad, mert egy normális látomáshoz is béna vagy. Ez fáj? Lefelé? 
*Aenae a kérdésre bólint.*
- A térdemig. Lüktet minden a térdemig.
- Tudod, hogy nem sok híja volt?
*Aenae újra bólint. Most is a szájában érzi a vér ízét, és letaglózó az érzés, hogy mennyire tehetetlen volt, hogy nem volt képes rákényszeríteni az akaratát a testére és elővenni a bájitalt, ha nem mentik meg, tényleg ott marad. Aztán meg ráomlott volna az egész kóceráj, senki sem tudta volna soha meg, hogy mi is lett vele.*
- Az ördögvigyor miatt vagytok itt?
- Talán. Talán kiválasztott vagy és a Szellemek valójában beszélnek hozzád.
- Az nagyszerű lenne.
*Horkan a lány fel cinikusan.*
- Kiválasztottnak lenni nem egyszerű.
- Te kiválasztott voltál?
- Csak egy hatujjú fattyú volt.
*Szólal meg az idősebb férfi, aki eddig teljesen kiesett a látóteréből, hirtelen kényelmetlenül érzi magát a kigombolt ing miatt és gyorsan összefogja magán.*
- Ugyan kislány, szerinted mit nem láttam még soha? Női testet? Hegeket? Vagy téged?
*Gonoszul felnevet. A göndör hajú nő az orrnyergét fogva rázza lassan a fejét.*
- Apuka, kérlek. Miért akarsz halálodban is olyan seggfej lenni, mint életedben voltál? 
*Megpaskolja Aenae vállát, az érintése még mindig kellemetlen, Aenae összerázkódik.*
- Egyébként igaza van. Tényleg csak egy hatujjú fattyú vagyok. De sokat tanultam és az lettem, aki végül. Valóban beszéltem-e a szellemekkel? Nem. De Kagannal nagyon jól szórakoztunk. A thargok babonás fajta. Kell nekik a misztikum. Az mindegy, hogy Thargodar vagy Thargodrym névre hallgatnak.
*A nőnek egyetlen pillantást elég vetnie a fiatalabbik a férfire, aki anélkül csukja be a szóra nyitott száját, hogy akár egy hang is elhagyná azt.*
- Ne tömd már ilyen marhaságokkal a fejét, Leandana. 
*Aenae érzi, hogy elönti a düh, őt tényleg érdekli, hogy mit mond a göndör hajú, talán kicsit közelebb kerülhet ahhoz, hogy megértse a thargokat, erre mi történik? Anyja már megint nem bír magával. Halálában sem.*
- Menj el. Menj már el! 
*Erélyesen szólal meg, szinte felcsattan. Anyja szája sarka megremeg, de végül sarkon fordulva köddé válik. Szó szerint.*
- Édesanyád jót akar neked, ugye tudod?
*Úgy tűnik, hogy az őt körülvevő, hívatlan látogatók száma mindig állandó, mert egy újabb férfi jelenik meg: Aldo d'Aquista. Akiről biztosan tudja, hogy sosem kedvelte az anyját és ez fordítva is igaz volt. Furcsa ezt hallani a szájából. Egyre szürreálisabb vízió ez. Inkább nem is törődik vele.*
- Honnan tudom, hogy kiválasztott vagyok?
- Kellemes a gondolat, hogy az lehetsz, vagy inkább zavaró?
- Zavaró.
- Gondoltam. Hát nézd, egyszerű.
*A nő könnyedén megvonja a vállát, majd megragadva Aenae csuklóját. Valahonnan a kezébe került egy kés, de azt Aenae nem tudná megmondani, hogy hogyan vagy mikor, mindenesetre ösztönei azt diktálják, hogy rögtön ugorjon el, de nem tud. Lefogják. A két tharg férfi, Aldo d'Aquista tőle szokatlan módon, szinte lezser tartással áll az ágy oszlopának dőlve. Aenae pedig moccanni sem tud, a nő pedig nekilát, hogy szépen felhajtogassa karján az ingujjat.*
- Ha kijózanodás után is a karodon lesz, akkor kiválasztott vagy.
- Vagy annyira ki vagyok ütve, hogy magamnak csinálom, csak úgy gondolom, hogy te csinálod?
*Zihálja, miközben egy túlságosan tompa kés a bőrébe mar. Vergődik, de mindkét férfi jóval nagyobb nála, könnyedén lefogják, így a göndör hajú nő zavartalanul tud "dolgozni". Szeretne kiabálni a fájdalomtól, de teljesen lebénul, épp mint mikor a karddal a hasában feküdt.*
- Ó, kétely van benned, az jó. Tetszik. Racionális elmére utal. Na! Ez egész szép, pedig rég csináltam, de még egy ilyen életlen vacakot.
*Felegyenesedve megpaskolja Aenae arcát, a kést oda teszi, ahonnan elvette, egy perccel később a pipán pöfékel.*
- Na, ne vérezzük össze az ágyat. Állítsátok talpra. Na szippants egyet, ugye nem is fáj. Nem kell így ledöbbenni. Ki is a szívfájós vénember?
- Aldo.
*Válaszolja Aenae remegő testtel, furán zsibbadt lábakkal lépdelve a két férfi között.*
- Aldo! A nagypapa, igaz? Ne vicsorogj Joryk, annyira nem áll jól! Pedig milyen jóképű lehetnél. De ez az állandó vicsorgás, az agyamra mész vele. Ugye Aldo, hogy milyen idegesítő? Csak zavarja, hogy nem ő a boldog nagypapa.
*A nő ezt Aldonak magyarázza, ő kimérten bólint, ebben a gesztusban Aenae már inkább ráismer. Közben a fürdődézsához vonszolják, a nő pedig lemossa karjáról a vért.*
- Kis sót bele kéne dörgölni. Keresnél nekem kérlek, Aldo?
*Az öreg bólint és vizsgálódásba kezd előbb a hálóban, majd egy perc múlva már a kinti helyiségben van, a nő elégedetten hümment.*
- Zavart. Biztos kedves vénember. De mégsem közülünk való. Nem igaz? 
*Cinkosul oldalba böki a könyökével Aenaet, mintha csak a legjobb barátok közötti évődés lenne, közben pedig a már kihűlt fürdővízzel lötyköli.*
- Figyelj rám kislány, nem szeretem feleslegesen tépni a számat. Lényegtelen, hogy kiválasztott vagy-e. Az a lényeg, hogy mit tudsz kezdeni a helyzeteddel. Érted ezt?
*A lány bólint.*
- Nem nyavalyogni, meg apád hibáztatni. Ja, pocsék volt apának. Törtető volt, manipulatív, gondolkodás nélkül átgázolt másokon. De kihasználta a helyzetet és mindig igyekezett a legjobbat kihozni belőle.
*Egyik kezén enyhül a szorítás, ő pedig, ahogy az oktatómese szól, kihasználja az alkalmat és kirántja karját a férfi markából, aki csak bosszúsan ciccent egyet, de nem is törődik vele, hanem Leandana felé lép, hogy az ő karját kapja el.*
- Muszáj piedesztálra emelnünk egy testvérgyilkost?!
*Aenaet a kérdés nem lepi meg, nyilvánvaló, hogy Jorykot holtában sem hagyja nyugodni az, hogy a tulajdon öccse volt, aki lemészárolta. Ami meglepi az az, hogy a nő milyen könnyed mozdulattal keni orrba, mire a férfi lesz az, aki köddé válik, ugyanúgy, mint az anyja az imént.*
- Azigen.
*Szakad ki Aenaeből, nem tudja elnyomni a kibuggyanó nevetést. Ami elég indokolatlan, hisz épp vérzik a karja, amit az idősebb férfi még mindig lefog és a nő még mindig vízzel lötyköl. Nemcsak ő nevet, hanem az őt lefogó, idősebb férfi is.*
- Nincs só.
*Hallja maga mögött Aldot.*
- Jegyezd meg kislány, amit mondtam. És nagyon sürgősen tedd magadévá.
- De...
- A fene vigyen már el, nincs de...
*Ezúttal a férfi az, aki kissé türelmetlenül letorkolja. A nő befejezi a vizezést, valami furcsaság miatt alig vérzik, pedig Aenae úgy érezte, hogy megnyúzzák.*
- Na fogd a pipát. Üljél csak vissza és várd tovább a szivárványos tevéidet. Aztán majd reggel, mikor már tiszta az agyad, akkor emlékezz vissza ránk. Egy vérből valók vagyunk és a vér nem válik vízzé.
*Aenae Aldora pillant, akinek megjelenése valahogy nem fér bele az elhalt rokonokkal való találkozásba. A nő követi pillantását, elmosolyodik.*
- Na őt én sem értem, de én sem tudhatok mindent, ugye?
- Bizonyára csak az agyonvert nagypapa vagyok.
*Aldo megrántja a vállát de Aenae a mozdulatban saját magát látja, pont ugyanolyan flegmán csinálja a férfi, mint Aenae is csinálná.*
- Ne haragudj a fiamra. Ő nem rossz ember...
- Ja. Már nem érdekes.
- De, mert az a gyermek nem a családjával nő fel.
*Ezúttal Aenaen a sor, hogy megvonja a vállát. Fogait összeszorítja, fáj a hasa, fáj a karja, magányra vágyik.*
- Mert csak az a családja, akihez vérségi kötelék fűzi? Maydel Hawneth a sajátjaként szeretett és én is őt. Jó helyen van az a gyerek. Szeretik és szeretetben nevelik. Én nem tudtam volna és Briwal sem.
*Aldo a fejét rázza ugyan, de nem szól semmit, Aenae meg újfent a karosszék felé veszi az irányt, amibe rögtön le is dobja magát, lábait az egyik karfán keresztül lelógatja, fejét-nyakát a másikon támasztja, az inget azóta sem gombolta be, hogy a heget megmutatta a göndör hajú nőnek, már nem fogja össze szégyenlősen, hiszen csak a saját elméjének szüleményei ezek az emberek.*
- Most már igazán békén hagyhatnátok mindannyian. Kísértsetek valaki mást. Valaki talán örül is neki.
*A pipa valamikor visszakerült a kezébe, de nem tudja, hogy mikor. Valójában teljesen lényegtelen, egy fél perc múlva újra a füstöt köhögi fel, ennek hála kellően betompul. Megint nem fáj semmije. A mellette álló három alakkal nem törődik, ha beszélnek is hozzá, akkor sem jut el az agyáig, hogy mit. Teljesen tudatosan zárja őket ki, bár perifériáról minden látja. Jöhetnének már a szivárványos laposgyapjasok. De az ördögvigyor ezúttal sem kegyes hozzá, a laposgyapjasok elkerülik, cserébe kiszárad a szája és hirtelen nagyon durván, szinte letaglózón rátör az éhség, illetve a szomjúság. Ráadásul minden teljesen összemosódik, az időérzékét teljesen elvesztette már egy ideje, de valahogy a térben való orientációja sem a legjobb jelen pillanatban. Jelenleg két biztos dolog van, a karosszék és a pipa. Illetve három, mert tudni véli, hogy Cha'yss hozott neki enni és inni is. Megmozdítja a fejét, de valahogy olyan nehéz, olyan érzése van, mintha a szeme körül forogna a koponyája. Erre a gondolatra felnevet. Jóízűen, a könny kicsordul a szemeiből. A három alak nagyjából ezt a pillanatot választja arra, hogy köddé váljon, mire Aenae kitörli szemeiből a könnyeket, meg abbahagyja a kacagást, addigra már nyomuk sincsen. Most először sajnálja, hogy egyedül van.*
- Pedig szólnom kellett volna, hogy adják közelebb azt a tálcát. A manóba már!


161. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2020-09-08 20:04:02
 ÚJ
>Garrikh Bathron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Egy ital és egy dézsa//
//Latamie, Garrikh//
//Másnap//
//Zárás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Garrikh nem esik kétségbe, legalábbis nincs ideje rá. Persze a lerohanás nem éri váratlanul, de azért számítani sem számít rá, amolyan kétesélyes dolog volt.*
- Heh... alattad, mi? Szeretnéd! *Vág vissza rögtön, amint levegőhöz jut, arra az egy pillanatra, amikor még képes kilesni a vörös fürtök alól. Utána elveszíti az időérzékét, s inkább hagyja magát sodródni, a viharos, sós izzadságcseppes tengeren, hullámozva, míg egy lágyabb áramlat el nem ringatja. Persze mindez csak a legnagyobb hullám után érkezik, ami teljes testében megtáncoltatja. Aztán nincs fuldoklás, nincs sötétség, csak békés szuszogás, anélkül, hogy szerelmesen jó éjt kívánnának egymásnak, valójában ez így volt megírva. Ahol Garrikh, vagy Latamie szerelmesek lesznek, az bizony egy másik történet lesz, talán el sem hiszik majd, még ők maguk sem.

Korán ébred, a vörös nőstényt hagyja maga mellett horpasztani, bár nagyon szívesen végigvágna azokon a formás idomokon, hogy csattanjon, de be kell vallania, hogy fél a következményektől. Így inkább csak fejét rázva vigyorodik el, aztán kissé mákonyosan, száraz ajkakkal nyámnyogva kezd el öltözködni, komótosan, cseppet sem sietősen. Szép ez a reggel, s valójában ahogyan kitekint az ablakon, majd vissza a még elnyúló nőre, rájön, hogy talán még nem is volt soha ilyen szép. Legalábbis az utóbbi időben sosem. Megvonja a vállát, s övét csatolja be, majd jókorát kényszerül nyújtózkodni, a maga Garrikh módján.*
- Héj! Este nem beszéltél velem ilyen durván! *Lép egyet hátra, aztán a szemeit kinyitó nőre kacsint. Az ágy szélére ül, kezét ölében nyugtatva, majd felsóhajtva, saját kékjeit a lányéba mosolygósan fűzve folytatja.*
- Azt hiszem mindektten tudjuk, mi következik. *Kacsint ismét.* Szép este volt, engem pedig vár a világ, ahogyan mindig is várt. *Felpattan, mielőtt öles karok kapnák el, ha úgy alakul.*
- Hisz, Garrikh Bathron vagyok. *Tárja szét felnevetve kezét.* A véletlen szülte e tájra, s a széndékosság viszi el. Nem igaz? *Vigyorrá szelídül a kacagás, s egyik kezét hátracsapva, másikat lendítve hajol meg.*
- Kapitány asszony! Ahoj! *Vágja aztán haptákba magát, aztán kifordul az ajtón. Valahogy úgy sejti, Latamie sem igazán kedveli a könnyes búcsúkat.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 275-294