Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 61 (1201. - 1220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Lissbeth Manraecas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8698_ember_no.jpg)
![>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2310_ember-felelf-gnom_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
1220. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-07 21:45:42
Üzenet elküldve: 2013-11-07 21:45:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás Mouryaval//
*Arsenor tekintetében a lány észre veheti a zavart. A férfi még nem volt ehhez hasonló helyzetben sem. A lány válaszára bólint egyet.*
-Igen én is kicsit elfáradtam.
*Az igazat megvallva bár kicsit fáradt nem annyira mintha az eredetileg eltervezett sétáját tette volna meg. Ha azt teszi meg akkor lehet hogy, nem is jön vissza a Pegazusba hanem ott a folyón túl a Rumos Rókalyukban pihen meg. Bár nem szereti azt a helyet mert lepukkant gyakran pihent már meg ott mert a szükség rá vitte. Most leül az ágyra és várja hogy, mi fog történni.*
*Arsenor tekintetében a lány észre veheti a zavart. A férfi még nem volt ehhez hasonló helyzetben sem. A lány válaszára bólint egyet.*
-Igen én is kicsit elfáradtam.
*Az igazat megvallva bár kicsit fáradt nem annyira mintha az eredetileg eltervezett sétáját tette volna meg. Ha azt teszi meg akkor lehet hogy, nem is jön vissza a Pegazusba hanem ott a folyón túl a Rumos Rókalyukban pihen meg. Bár nem szereti azt a helyet mert lepukkant gyakran pihent már meg ott mert a szükség rá vitte. Most leül az ágyra és várja hogy, mi fog történni.*
1219. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-07 17:27:39
Üzenet elküldve: 2013-11-07 17:27:39
ÚJ
![>Lissbeth Manraecas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8698_ember_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nomac//
*Noha nem egy szégyellős fajta, és ezt már előadta és meg is mutatta a fél-elfnek, a fejét elfordítja, mikor az megemelkedik, hogy kimásszon a dézsából. Persze, ügyesen tesz úgy, mintha nem illendőségből nézne másmerre: a megragadott törölközőt nézi, pontosabban azt a folyamatot, ahogy az szétnyílik, mikor két csücskét megragadva megemeli, hogy majd magára csavarhassa. Miután Nomac sikeresen kijut a dézsából, a törölközőt már használatra készen tartva áll fel maga is, és rögtön maga köré teríti a szövetet.*
- Nem, tényleg hagyjuk. Már nem zavarna beszélni róla, viszont épp ezért már nem is tartom érdekesnek. Kicsit szembenéztem megint a halállal.
*Nemtörődöm módon rántja meg a vállát, mosolyogva. Közben összefogja magán a törölközőt elöl, majd másik kezével megtámaszkodva a dézsa szélén átemeli rajta a lábait, mielőtt azonban lelépne a padlóra, még a dézsa fölött pár apróbb rúgás-félével lerázza lábairól a vizet.
Miközben az ágyhoz sétál, hogy megtörölt kezével végigsimítson Noctison, majd megszárítkozzon és magára vegye ruháit, ismét hallgat. Akaratlanul is elneveti magát Nomac szavain.*
- Te talán tudod, mennyi az annyi... Neked. Én viszont szinte sosem iszom. Még gyümölcslevet vagy teát is alig.
*Gyorsan végigdörzsöli bőrét, hogy a víz nagyját felitassa, majd gyorsan magára kapkodja ruháit.*
- Én itt élek, amióta az eszemet tudom. Szóval a városnézéssel nem lesz gond, ismerem az egészet, akár a tenyeremet. Vagy még talán jobban is...
~Ha számításba vesszük a lehetséges búvóhelyeket, amire a magamfajta kis tolvajnak néha szüksége van, akkor mindenképp jobban ismerem, igen.~
*Ő maga is nekilát haja megtörlésének is, amit ugyan nem mosott meg, de mivel elfelejtette összekötni, alaposan átnedvesített. Így nem is figyeli, hogy Nomac tölt a borból, míg elé nem kerül a kupa. Ekkor pár pillanatra ledermed, még a haja dörzsölgetéséről is elfeledkezik erre az időre, majd lassan emeli végig a tekintetét a félvéren lentről-felfelé. Alaposan meg is nézi magának, mielőtt tekintete, a benne rejlő kérdéssel megállapodik a férfi arcán.*
- Most még... Ezt is igyam meg? Azt hiszem, akkor tényleg nem fogok még a szobámba sem áttalálni....
*Leengedi kezét, benne a törölközővel, s ismét vár néhány pillanatot, majd felsóhajt, és elvigyorodik, s a szövetet már végképp elengedve a kupáért nyúl.*
- De legyen. Legfeljebb majd áttuszkolsz oda. Egészségedre, Nomac!
*Kissé meg is emeli a kupát, amolyan köszöntésképp, majd kortyol egy aprót az italból, egyelőre csak azért, hogy megkóstolja. Borhoz volt már szerencséje korábban azért, nem úgy mint sörhöz, de azóta is évek teltek el már.*
*Noha nem egy szégyellős fajta, és ezt már előadta és meg is mutatta a fél-elfnek, a fejét elfordítja, mikor az megemelkedik, hogy kimásszon a dézsából. Persze, ügyesen tesz úgy, mintha nem illendőségből nézne másmerre: a megragadott törölközőt nézi, pontosabban azt a folyamatot, ahogy az szétnyílik, mikor két csücskét megragadva megemeli, hogy majd magára csavarhassa. Miután Nomac sikeresen kijut a dézsából, a törölközőt már használatra készen tartva áll fel maga is, és rögtön maga köré teríti a szövetet.*
- Nem, tényleg hagyjuk. Már nem zavarna beszélni róla, viszont épp ezért már nem is tartom érdekesnek. Kicsit szembenéztem megint a halállal.
*Nemtörődöm módon rántja meg a vállát, mosolyogva. Közben összefogja magán a törölközőt elöl, majd másik kezével megtámaszkodva a dézsa szélén átemeli rajta a lábait, mielőtt azonban lelépne a padlóra, még a dézsa fölött pár apróbb rúgás-félével lerázza lábairól a vizet.
Miközben az ágyhoz sétál, hogy megtörölt kezével végigsimítson Noctison, majd megszárítkozzon és magára vegye ruháit, ismét hallgat. Akaratlanul is elneveti magát Nomac szavain.*
- Te talán tudod, mennyi az annyi... Neked. Én viszont szinte sosem iszom. Még gyümölcslevet vagy teát is alig.
*Gyorsan végigdörzsöli bőrét, hogy a víz nagyját felitassa, majd gyorsan magára kapkodja ruháit.*
- Én itt élek, amióta az eszemet tudom. Szóval a városnézéssel nem lesz gond, ismerem az egészet, akár a tenyeremet. Vagy még talán jobban is...
~Ha számításba vesszük a lehetséges búvóhelyeket, amire a magamfajta kis tolvajnak néha szüksége van, akkor mindenképp jobban ismerem, igen.~
*Ő maga is nekilát haja megtörlésének is, amit ugyan nem mosott meg, de mivel elfelejtette összekötni, alaposan átnedvesített. Így nem is figyeli, hogy Nomac tölt a borból, míg elé nem kerül a kupa. Ekkor pár pillanatra ledermed, még a haja dörzsölgetéséről is elfeledkezik erre az időre, majd lassan emeli végig a tekintetét a félvéren lentről-felfelé. Alaposan meg is nézi magának, mielőtt tekintete, a benne rejlő kérdéssel megállapodik a férfi arcán.*
- Most még... Ezt is igyam meg? Azt hiszem, akkor tényleg nem fogok még a szobámba sem áttalálni....
*Leengedi kezét, benne a törölközővel, s ismét vár néhány pillanatot, majd felsóhajt, és elvigyorodik, s a szövetet már végképp elengedve a kupáért nyúl.*
- De legyen. Legfeljebb majd áttuszkolsz oda. Egészségedre, Nomac!
*Kissé meg is emeli a kupát, amolyan köszöntésképp, majd kortyol egy aprót az italból, egyelőre csak azért, hogy megkóstolja. Borhoz volt már szerencséje korábban azért, nem úgy mint sörhöz, de azóta is évek teltek el már.*
1218. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-07 15:05:48
Üzenet elküldve: 2013-11-07 15:05:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Umi//
*Egész hirtelen éri a lánytól eredő támadás, hiszen legfeljebb annyi hatást vár a pofozgatástól, hogy Umi magához tér. Így védekezni sem tud, a lökéstől hanyatt vágódik, de a lánynak láthatólag ez sem elég. Hamar felkel és két kézzel áll neki szorongatni a nyakát, ráadásul sérülései, és pár perccel ezelőtti állapota ellenére is igen dühösen, erősen szorulnak ujjai Nabii nyakára.
A nő nem tudja mire vélni ezt a hirtelen jött támadást, s bár egyébként nem féli a halált, azért nem szívesen hagyná magát, már csak azért sem, mert szentül hiszi, hogy a lánynak nagy szüksége van rá - és lesz is még. Mivel azonban nem akarná súlyosbítani sebei állapotát, csak két csuklójára fonódnak ujjai, hogy az ízületet megszorítva fájdalmat okozzon, s emiatt gyengüljön a torkát érő szorítás.
Aztán Umi egycsapásra véget vet a szitkozódásnak, elereszti a nyakát, s fejvesztve indul tovább, ripityára töri még a tükröt is, majd sírásban tör ki... Nabii pedig nagyon nem tudja mire vélni a dolgok ezen alakulását, s előző -a fojtogatás miatt érzett- dühe mellé már valamiféle halvány kétségbeesés is párosul. Képtelen eldönteni, vajon Umi csak rosszat álmodott-e, megmérgezték vagy esetleg megtébolyodott.*
~Egyik rosszabb, mint a másik...~
*Egy mély sóhaj után kel fel, amilyen gyorsan csak tud, s meggyötört torkával mit sem törődve, szinte fut Umi felé. Azonban akármennyire is igyekszik visszafogni magát, a lány mellé érve hirtelen elönti a düh, s már lendül is a keze, hogy csípősen csattanjon a lány arcán. A következő pillanatban azonban ráébred, mit is tett, s Umi után kap, hogy szorosan átölelje. Fogadni merne rá, hogy most legalább olyan zavarodottnak érzi magát, mint a lány.*
- Ne haragudj. Nagyon rám ijesztettél...
*Súgja neki bűntudattal és aggodalommal teli hangon, miközben nem sok választja el őt sem attól, hogy kitörjön belőle a sírás.*
*Egész hirtelen éri a lánytól eredő támadás, hiszen legfeljebb annyi hatást vár a pofozgatástól, hogy Umi magához tér. Így védekezni sem tud, a lökéstől hanyatt vágódik, de a lánynak láthatólag ez sem elég. Hamar felkel és két kézzel áll neki szorongatni a nyakát, ráadásul sérülései, és pár perccel ezelőtti állapota ellenére is igen dühösen, erősen szorulnak ujjai Nabii nyakára.
A nő nem tudja mire vélni ezt a hirtelen jött támadást, s bár egyébként nem féli a halált, azért nem szívesen hagyná magát, már csak azért sem, mert szentül hiszi, hogy a lánynak nagy szüksége van rá - és lesz is még. Mivel azonban nem akarná súlyosbítani sebei állapotát, csak két csuklójára fonódnak ujjai, hogy az ízületet megszorítva fájdalmat okozzon, s emiatt gyengüljön a torkát érő szorítás.
Aztán Umi egycsapásra véget vet a szitkozódásnak, elereszti a nyakát, s fejvesztve indul tovább, ripityára töri még a tükröt is, majd sírásban tör ki... Nabii pedig nagyon nem tudja mire vélni a dolgok ezen alakulását, s előző -a fojtogatás miatt érzett- dühe mellé már valamiféle halvány kétségbeesés is párosul. Képtelen eldönteni, vajon Umi csak rosszat álmodott-e, megmérgezték vagy esetleg megtébolyodott.*
~Egyik rosszabb, mint a másik...~
*Egy mély sóhaj után kel fel, amilyen gyorsan csak tud, s meggyötört torkával mit sem törődve, szinte fut Umi felé. Azonban akármennyire is igyekszik visszafogni magát, a lány mellé érve hirtelen elönti a düh, s már lendül is a keze, hogy csípősen csattanjon a lány arcán. A következő pillanatban azonban ráébred, mit is tett, s Umi után kap, hogy szorosan átölelje. Fogadni merne rá, hogy most legalább olyan zavarodottnak érzi magát, mint a lány.*
- Ne haragudj. Nagyon rám ijesztettél...
*Súgja neki bűntudattal és aggodalommal teli hangon, miközben nem sok választja el őt sem attól, hogy kitörjön belőle a sírás.*
1217. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-06 22:23:41
Üzenet elküldve: 2013-11-06 22:23:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Találkozás Arsenorral//
*Egész idő alatt a férfi mögött halad, így észre sem veszi, hogy majdnem túlmegy az illetékes ajtón. Belépve semmi extrát nem vél felfedezni. Egyszerű a bútor, viszont csupán egyetlen ágyat lát. Míg Arsenor a falnak támasztja fegyvereit, Mourya az ablakhoz ballag, s kinéz rajta. Gyönyörködik az esti tájban.*
- Igen, kissé fáradt vagyok. És te fáradt vagy?
*Azalatt, amíg felteszi a kérdést, a másikra tekint, elmerül lélektükreiben, hogy tudja, neki lett címezve a kérdés (nem mintha más tartózkodna rajtuk kívül a szobában). Utána ismételten a természet szépségét tanulmányozza.*
*Egész idő alatt a férfi mögött halad, így észre sem veszi, hogy majdnem túlmegy az illetékes ajtón. Belépve semmi extrát nem vél felfedezni. Egyszerű a bútor, viszont csupán egyetlen ágyat lát. Míg Arsenor a falnak támasztja fegyvereit, Mourya az ablakhoz ballag, s kinéz rajta. Gyönyörködik az esti tájban.*
- Igen, kissé fáradt vagyok. És te fáradt vagy?
*Azalatt, amíg felteszi a kérdést, a másikra tekint, elmerül lélektükreiben, hogy tudja, neki lett címezve a kérdés (nem mintha más tartózkodna rajtuk kívül a szobában). Utána ismételten a természet szépségét tanulmányozza.*
1216. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-06 18:11:53
Üzenet elküldve: 2013-11-06 18:11:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lousadel Rammesh//
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Pillantását a férfiének szegezi. Teljesen elveszik a tekintetében, s ezt nagyon élvezi, tetszik neki ez az érzés. Ekkor viszont megkérdezi, hogy a férfi min gondolkodik. Mire az szélesen mosolyogva válaszol neki, s Fire tudja, hogy Lou teljesen őszintén beszél vele. Erre pedig ő is elmosolyodik, s nevet egyet.*
- Ez a tűz családi örökség. Családom minden tagjában benne él. S én még sosem láttam, olyan lényt, aki el tudta volna oltani ezt a tüzet. De mondok neked valamit Lousadel Rammesh, te is láttad milyen vadul éget tegnap este, akkor azt hittem sosem fog enyhülni és most nézz rá sokkal csendesebb. Én szinte nem is érzem, már ez is nagy érdem! S tudnod kell, hogy én úgy érzem, hogy minden tüzem kiéltem rajtad, s hogy erre te voltál és vagy a legalkalmasabb! Ezt jobb, ha rendesen az eszedbe vésed! Én sosem hazudok, főleg neked nem lovagom!
*Mondja teljes öszinteséggel Lou arcát fogva. S mikor az utolsó mondatos is kimondja, hosszan megcsókolja a férfit, utána pedig fejét a másik mellkasára helyezi, s hallgatja a szívdobogását.*
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Pillantását a férfiének szegezi. Teljesen elveszik a tekintetében, s ezt nagyon élvezi, tetszik neki ez az érzés. Ekkor viszont megkérdezi, hogy a férfi min gondolkodik. Mire az szélesen mosolyogva válaszol neki, s Fire tudja, hogy Lou teljesen őszintén beszél vele. Erre pedig ő is elmosolyodik, s nevet egyet.*
- Ez a tűz családi örökség. Családom minden tagjában benne él. S én még sosem láttam, olyan lényt, aki el tudta volna oltani ezt a tüzet. De mondok neked valamit Lousadel Rammesh, te is láttad milyen vadul éget tegnap este, akkor azt hittem sosem fog enyhülni és most nézz rá sokkal csendesebb. Én szinte nem is érzem, már ez is nagy érdem! S tudnod kell, hogy én úgy érzem, hogy minden tüzem kiéltem rajtad, s hogy erre te voltál és vagy a legalkalmasabb! Ezt jobb, ha rendesen az eszedbe vésed! Én sosem hazudok, főleg neked nem lovagom!
*Mondja teljes öszinteséggel Lou arcát fogva. S mikor az utolsó mondatos is kimondja, hosszan megcsókolja a férfit, utána pedig fejét a másik mellkasára helyezi, s hallgatja a szívdobogását.*
1215. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-06 17:14:48
Üzenet elküldve: 2013-11-06 17:14:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Lousadel Rammesh//
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*A lány odabújik a lovaghoz és a tekintetét a férfi tekintetének szegezi. Lou szinte el tudna veszni azokban a lobogó sárga lángnyelvekben. A lány következő kérdésén elmosolyodik. Sokszor hallott már ilyen kérdéseket sok nő szájából. Azokra általában talált valami jól hangzó poétai választ de, azokat nem gondolta komolyan. Ezzel a lánnyal őszinte akar lenni és úgy is válaszol.*
-Azon jár az eszem hogy, valaha is képes leszek e a benned égő lángot visszafojtani. Hogy a tüzet mely benned van kiélhesd rajtam.
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*A lány odabújik a lovaghoz és a tekintetét a férfi tekintetének szegezi. Lou szinte el tudna veszni azokban a lobogó sárga lángnyelvekben. A lány következő kérdésén elmosolyodik. Sokszor hallott már ilyen kérdéseket sok nő szájából. Azokra általában talált valami jól hangzó poétai választ de, azokat nem gondolta komolyan. Ezzel a lánnyal őszinte akar lenni és úgy is válaszol.*
-Azon jár az eszem hogy, valaha is képes leszek e a benned égő lángot visszafojtani. Hogy a tüzet mely benned van kiélhesd rajtam.
1214. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-05 22:38:37
Üzenet elküldve: 2013-11-05 22:38:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
*Eldobja a levágott köpenydarabot, és most már ő is felpattan. Miközben Verner után veti magát, kirántja a vállából a dobókeresztet. Egy pillanatra megtorpan ("Tényleg ennyire kell ennek fájnia?"), és ez épp elég a gnómnak, hogy kiugorjon az ablakon.
Most már végképp elveszítette a béketűrését. Az még csak hagyján, hogy el akarják csalni a kívánságát - bár annak sem örül -, de hogy az életére is törnek, az mindennek a teteje. Az ablakhoz fut, és odaérve az első dolga, hogy megcélozza Vernert a dobókereszttel. Akár eltalálja, akár nem, Eris is kiugrik az ablakon. Először felmászik a párkányra (a kezét itt-ott elvágó üvegdarabokat dühében szinte meg sem érzi), majd elrúgja magát, hogy először felfelé haladjon. Mire elindul lefelé, már két vörös tollakkal borított szárny lassítja a zuhanását és könnyíti meg számára az érkezést.*
Most már végképp elveszítette a béketűrését. Az még csak hagyján, hogy el akarják csalni a kívánságát - bár annak sem örül -, de hogy az életére is törnek, az mindennek a teteje. Az ablakhoz fut, és odaérve az első dolga, hogy megcélozza Vernert a dobókereszttel. Akár eltalálja, akár nem, Eris is kiugrik az ablakon. Először felmászik a párkányra (a kezét itt-ott elvágó üvegdarabokat dühében szinte meg sem érzi), majd elrúgja magát, hogy először felfelé haladjon. Mire elindul lefelé, már két vörös tollakkal borított szárny lassítja a zuhanását és könnyíti meg számára az érkezést.*
1213. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-05 21:48:06
Üzenet elküldve: 2013-11-05 21:48:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás Mouryaval//
*Viszonylag megint szótlanul haladnak a lépcsőn. Vagyis ha a lány nem akkor Arsenor nem kezd beszélgetést. Idegességében majdnem túlmegy a szobán. Végül megtalálja elsőnek. A szoba egy átlagos fogadói szoba. Egyszerű bútorok egy ágy. Arsenor nagyot nyel a szobába lépve. A fegyvereit a falhoz támasztja.*
~Most mondjak valamit? Ez a beszélgetés megint elég lapos lesz ha ha nem szólok. Nincs kedvem megint szó nélkül üldögélni és egymást nézni. Az sem lenne jó ha ő kezdeményezne és megint mondana valami zavarba ejtő dolgot. De mit mondjak? Valami olyasmi kéne ami általános. Vagy inkább egy kérdés.~
-Fáradt vagy?
*Viszonylag megint szótlanul haladnak a lépcsőn. Vagyis ha a lány nem akkor Arsenor nem kezd beszélgetést. Idegességében majdnem túlmegy a szobán. Végül megtalálja elsőnek. A szoba egy átlagos fogadói szoba. Egyszerű bútorok egy ágy. Arsenor nagyot nyel a szobába lépve. A fegyvereit a falhoz támasztja.*
~Most mondjak valamit? Ez a beszélgetés megint elég lapos lesz ha ha nem szólok. Nincs kedvem megint szó nélkül üldögélni és egymást nézni. Az sem lenne jó ha ő kezdeményezne és megint mondana valami zavarba ejtő dolgot. De mit mondjak? Valami olyasmi kéne ami általános. Vagy inkább egy kérdés.~
-Fáradt vagy?
1212. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-05 21:32:32
Üzenet elküldve: 2013-11-05 21:32:32
ÚJ
![>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2310_ember-felelf-gnom_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Verner kétségbeesett lépésre szánja el magát, az biztos, ugyanakkor nincs tudatában ennek, legalábbis még nincs. Ha ennek vége, és megmenekül, úgy jó eséllyel keres egy búvóhelyet, és évekig nem teszi ki onnét a lábát, talán élete végéig ott marad beteges félelmében, ezt senki nem tudná megmondani. Viszont valóban meglepő fordulat a gnóm támadása, elvégre ő eddig csak megbízásból ontott vért, félelemből még soha, és ez a rémület akkor csúcsosodik ki, amikor Eris megragadja a köpenye sarkát. Bár az ajtót nyitva találja, így már aligha próbálkozna meg azzal, jó eséllyel nem jutna át a fogadó tömegén, ami ilyenkor este még nagyobb, mint általában. Éppen ezért hirtelen irányt vált, ami főleg kis tömegének köszönhetően lehetséges, megfordul saját tengelye körül, és közben tőre már a kezében is van, azonban nem a nőre támad, hanem a forgásából adódó lendülettel metéli el a ruhadarabot, így egy kis darabka rongy Eris kezében marad, aki még az egyensúlyát is elveszítheti. A gnóm pedig meglepően fürgén kezd az ablak felé rohanni, és mivel kinyitni egyértelműen nem lesz ideje, a durvább megoldást választja, és ha addig nem gátolja semmi, akkor tőrével nagyot sújt az ablakra, mely ettől jó eséllyel betörik, és Verner kivetődhet rajta. A szilánkok persze több helyen is elszakítják a ruháját, a lábát is megvágják, illetve kockáztat egy nem túl szerencsést érkezést a Holdudvarra, de mindez abban a pillanatban nem érdekli, csak egy cél lebeg a szeme előtt: bejutni az erdőbe!*
1211. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-05 20:29:00
Üzenet elküldve: 2013-11-05 20:29:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
*Sejti, hogy ismét a határokat feszegeti, és kíváncsi, eljutott-e már odáig, hogy elszakadjon Verner cérnája. Egy zavaros érzelemáradatot követően kiderül, hogy igen, most szakad: a gnóm előrántja új fegyverét, és megcélozza vele Erist. Az eredarnak talán annyi szerencséje van, hogy a dobás pillanatában a csuklyás fel is pattan, és a dobás így nem halálos, 'csak' a nő vállába áll bele, épp a kulcscsontja alatt.
Fájdalmában és meglepetésében felkiált, és csak az utolsó pillanatban veti magát Verner után. Még egy morzsányi szerencsével elkaphatja annak meglibbenő köpenyét, amikor épp kitör az ajtón - ami persze nincs bezárva, hiszen ez volt a jóságos istennő egyik kedves tette, a gonosz változat meg elfelejtette bezárni, amikor átvette az irányítást. Na de ki gondolta volna, hogy a gnóm, aki eddig a legkisebb fenyegetésre is hajlamos volt elájulni, hirtelen elkezd higgadtan dobófegyverekkel dobálózni?*
Fájdalmában és meglepetésében felkiált, és csak az utolsó pillanatban veti magát Verner után. Még egy morzsányi szerencsével elkaphatja annak meglibbenő köpenyét, amikor épp kitör az ajtón - ami persze nincs bezárva, hiszen ez volt a jóságos istennő egyik kedves tette, a gonosz változat meg elfelejtette bezárni, amikor átvette az irányítást. Na de ki gondolta volna, hogy a gnóm, aki eddig a legkisebb fenyegetésre is hajlamos volt elájulni, hirtelen elkezd higgadtan dobófegyverekkel dobálózni?*
1210. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-05 19:22:35
Üzenet elküldve: 2013-11-05 19:22:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Verner éppen csak kifújja magát az első sokkból, amikor röviddel azután érkezik is a következő, amely sajnos a szó minden elképzelhető jelentésében megrémíti. Tulajdonképpen nem is tudja, hogy mihez kezdjen most. Ha most teljesítené a kívánságot, azzal jó eséllyel saját halálát írná alá, hiszen onnantól már tényleg semmi nem lenne, ami életben maradása mellett szól. És persze újra megszólal a fejében a hang, üvöltve, hogy soha, senki nem láthatja meg az arcát. Ez az egy törvény van, amely egész életét mozgatta ideáig, olyannyira, hogy még tükörbe sem mert volna nézni. Tény, hogy a sakkjátszmát elvesztette, és így tisztességből eleget kéne tegyen a kívánságnak, azonban uralomra kerül az őrültebb fele, akinek esze ágában sincs a tisztesség elveit követni a saját kis világát jelentő törvények helyett. Az, aki nem riad vissza semmitől, hogyha bármi veszélyezteti az egyetlen fontos dolgot, hogy arca titokban maradjon. Nem csak a tisztesség és az erkölcs határait hajlandó átlépni, de a külvilág törvényeit is, így szépen kifújja magát, majd szokatlanul higgadtan előkapja egyik új dobókeresztjét ingujjából, és még mielőtt felfoghatná, mit tesz, már el is hajítja Eris felé, miközben talpra ugrik, és az ajtóhoz rohan. Már csak azért kell imádkoznia, hogy ne legyen kulcsra zárva, és ki tudjon rajta menekülni. Persze ha mégsem sikerül, még mindig ott az ablak, az viszont már jóval problémásabb, és veszélyesebb is.*
1209. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-05 09:23:16
Üzenet elküldve: 2013-11-05 09:23:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lissbeth//
*Kissé túl gondolta a lány dúdolását, azt hitte ugyanis hogy a másiknál ez afféle zavar és így próbálja nyugtatni magát, a kellemetlen helyzetben. Örömmel látja, hogy tévedett. Belevaló lány ez a Liss. A lány láthatja Nomac fenekét egy pillanatra, mikor Nomac feláll a dézsából, és maga köré csavarja a törölközőt. Csevegő hangon válaszol a lánynak.*
-Igen nos, a szavaidból ítélve neked sem volt ma egyszerű napod. Sajnálom.. de gondolom jobb ha erről most nem beszélünk.
*Látta a lány szemében mikor még lenn voltak a fogadóban, hogy a téma nem kedvez hangulatának, sőt a lány ennek hangot is adott így most sem erőlteti a témát csak csendben megjegyzi, hátha időközben változott a helyzet és a lánynak jól esne valakivel megosztani a terhet amit ma megszenvedett.*
-Én is elfáradtam és a lábam is fáj még kicsit, de mindjárt be is kenem azzal a kencével ami nálam van. Attól majd jobb lesz.
*Majd az ágy felé indul, és leül a szélére. Egy másik száraz törölközőt is magával visz, és a vizes szőke tincseket kezdi most megszárítani.*
-Nem haragszom én, nem is most terveztük.. ilyenkor már alszik az egész város. Majd holnap körbenézünk. Áh.. nem ártott az meg csak már tényleg álmos vagy. Nem ittál olyan sokat, hogy megártson. Hidd el én tudom hogy mennyi az annyi .. haha.. na de a városnézésről jut eszembe.. te mióta élsz itt Lissbeth?
*Kérdezi, majd ha eddig csak magának töltött a borból, feláll és a másik kupába is tölt a lánynak, hogy ő is megkóstolhassa a bort. Ahogy a lány felé sétál, kezében a két boros kupával, most látszik igazán szálkás teste. Derekára köré csavarta az egyik törölközőt, ám térdtől lefelé látszanak vékony pipaszár lábai, és izmos felsőteste. Szőke tincsei most hátravetve, mint valami furcsa vízinövény, testéhez tapadnak.*
-Kedves egészségedre!
*Nyújtja át az egyik kupát és koccintásra emeli sajátját.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.11.05 17:20:10, a következő indokkal:
Jelpótlás.
*Kissé túl gondolta a lány dúdolását, azt hitte ugyanis hogy a másiknál ez afféle zavar és így próbálja nyugtatni magát, a kellemetlen helyzetben. Örömmel látja, hogy tévedett. Belevaló lány ez a Liss. A lány láthatja Nomac fenekét egy pillanatra, mikor Nomac feláll a dézsából, és maga köré csavarja a törölközőt. Csevegő hangon válaszol a lánynak.*
-Igen nos, a szavaidból ítélve neked sem volt ma egyszerű napod. Sajnálom.. de gondolom jobb ha erről most nem beszélünk.
*Látta a lány szemében mikor még lenn voltak a fogadóban, hogy a téma nem kedvez hangulatának, sőt a lány ennek hangot is adott így most sem erőlteti a témát csak csendben megjegyzi, hátha időközben változott a helyzet és a lánynak jól esne valakivel megosztani a terhet amit ma megszenvedett.*
-Én is elfáradtam és a lábam is fáj még kicsit, de mindjárt be is kenem azzal a kencével ami nálam van. Attól majd jobb lesz.
*Majd az ágy felé indul, és leül a szélére. Egy másik száraz törölközőt is magával visz, és a vizes szőke tincseket kezdi most megszárítani.*
-Nem haragszom én, nem is most terveztük.. ilyenkor már alszik az egész város. Majd holnap körbenézünk. Áh.. nem ártott az meg csak már tényleg álmos vagy. Nem ittál olyan sokat, hogy megártson. Hidd el én tudom hogy mennyi az annyi .. haha.. na de a városnézésről jut eszembe.. te mióta élsz itt Lissbeth?
*Kérdezi, majd ha eddig csak magának töltött a borból, feláll és a másik kupába is tölt a lánynak, hogy ő is megkóstolhassa a bort. Ahogy a lány felé sétál, kezében a két boros kupával, most látszik igazán szálkás teste. Derekára köré csavarta az egyik törölközőt, ám térdtől lefelé látszanak vékony pipaszár lábai, és izmos felsőteste. Szőke tincsei most hátravetve, mint valami furcsa vízinövény, testéhez tapadnak.*
-Kedves egészségedre!
*Nyújtja át az egyik kupát és koccintásra emeli sajátját.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.11.05 17:20:10, a következő indokkal:
Jelpótlás.
1208. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-04 18:16:59
Üzenet elküldve: 2013-11-04 18:16:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nomac//
- Nem vagyok én zavarban...
*Válaszol és átadja a szappant, majd tovább folytatja a fürdést, kezét megnedvesítve ismét átdörzsöli a beszappanozott felületeket bőrén.*
- Csak már eléggé húz az ágy...
*Teszi hozzá még mosolyogva.*
- Eléggé elfáradtam és hála neked alaposan tele is ettem magam.
*Hálásan Nomacra mosolyog, majd két tenyerébe vizet merítve lelocsolja magáról a szappanhabot.
Hozzájuk hasonlóan az ajtó résén át, lábaik alatt a szobába szökött Noctis is mosakszik, az ágy lábánál, majd ezt megunva az ágyról lelógó ruhadarabokkal való játékkal foglalja el magát. Örök-kölyök macska módra, de óvatosan, puha tappancsaival paskolgatja kis gazdája blúzának lelógó ujját, ugrándozik, bukfenceket vet.*
- Szóval, ha nem haragszol meg érte, elhalaszthatnánk a városnézést holnapra. Vagy...
*Összevont szemöldökkel pillant a fél-elfre.*
- Holnapra is terveztük? Azt hiszem, kicsit megártott az a sok sör.
*Elnyom egy rövid kuncogást, de a hozzá tartozó mosoly akkor is arcán marad, mikor a törölközőjéért nyúl.*
- Nem vagyok én zavarban...
*Válaszol és átadja a szappant, majd tovább folytatja a fürdést, kezét megnedvesítve ismét átdörzsöli a beszappanozott felületeket bőrén.*
- Csak már eléggé húz az ágy...
*Teszi hozzá még mosolyogva.*
- Eléggé elfáradtam és hála neked alaposan tele is ettem magam.
*Hálásan Nomacra mosolyog, majd két tenyerébe vizet merítve lelocsolja magáról a szappanhabot.
Hozzájuk hasonlóan az ajtó résén át, lábaik alatt a szobába szökött Noctis is mosakszik, az ágy lábánál, majd ezt megunva az ágyról lelógó ruhadarabokkal való játékkal foglalja el magát. Örök-kölyök macska módra, de óvatosan, puha tappancsaival paskolgatja kis gazdája blúzának lelógó ujját, ugrándozik, bukfenceket vet.*
- Szóval, ha nem haragszol meg érte, elhalaszthatnánk a városnézést holnapra. Vagy...
*Összevont szemöldökkel pillant a fél-elfre.*
- Holnapra is terveztük? Azt hiszem, kicsit megártott az a sok sör.
*Elnyom egy rövid kuncogást, de a hozzá tartozó mosoly akkor is arcán marad, mikor a törölközőjéért nyúl.*
1207. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-04 12:51:21
Üzenet elküldve: 2013-11-04 12:51:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nabii//
*Az álmok kígyója elméje körül tekereg, s fogaiból mérget csepegtet az idillikus képekre. Így válnak a szép álmok rémálmokká, kellemetlenné téve az alvó pihenését. Umi a korábban történt eset óta ezen csúszómászó fogja, valahányszor lehunyja szemeit. Szinte érzi magán nyálkás, tekergő testét, miközben egyre csak szorítja, míg már alig kap levegőt. S akkor, mikor már meg akar fulladni és közel a vég, akkor szakad félbe az egész, hogy következő szemhunyásakor ismét elölről kezdődjön, bármiféle előzmény nélkül. Csak fut, menekül, mígnem a tojásevő martalékává válik, akár egy aprócska rágcsáló, vagy kedvenc eledele a tojás. Mert ez a hüllő ilyen. Mintha Umiedia világa maga is csak egyetlen tojás lenne, melybe méregfogakat mélyeszt a bestia, méreggel szennyezve be annak belsejét, melyet féltve őriz a héj.
Most sem bírja tovább. Nagyjából a második vizes érintésnél arcán felriad. Rémülten kapja el a felé fordított kezet, s még abban a pillanatban lök tulajdonosán egyet, letaszajtva őt az ágyról, míg ő maga fölé fordul ijedten. A levegőt veszettül kapkodja, tekintete ködös, láthatóan még nincs teljesen magánál. Alkarja ébresztője nyakához siklik, némiképp pedig igyekszik rajta szorítani, hogy a szörnyeteg is megérezhesse azt a fojtó érzést, melyet ő tapasztalt. Homlokán izzadtságcseppek folynak végig, egy sós csepp karjára is hullik, mi mintha hideg sokként érintené. Pislog néhányat, majd zavartan néz körbe. Arcán aggodalom tükröződik, a korábbi rémület szülte gyilkolási vágy helyett. Mikor látja mit tesz, ijedten ugrik le a nőről és odébb csúszik a földön, mígnem háta a falnál köt ki.
- M-mit... tettem? - kérdi remegő hangon.
Kezeire mered, azokról pedig mintha sűrű vörös folyadék csöpögne. Egy része azonban makacsul ragaszkodik kezeihez. Dörzsöli, próbálja lerázni legalább egyikről, de nem sikerül. Sőt, mintha a vörösség egyre csak terjedne, fel alkarján. A tükörhöz szalad, ha nem állítja meg valaki és belenéz. Már arcán is ott az átkozott szín, haján pedig ugyanaz a ragacsos anyag. Megtört kiáltás szakad fel torkából, ökle pedig lendül a tükör felé, hogy ne kelljen többet viszont látnia benne a vérrel mocskolt ábrázatot. Mikor azonban szilánkok fúródnak öklébe, az egész megszűnik. Csak pislog, s könnyekkel telt szemekkel rogy földre, még mindig sűrű levegővételek közepette.*
*Az álmok kígyója elméje körül tekereg, s fogaiból mérget csepegtet az idillikus képekre. Így válnak a szép álmok rémálmokká, kellemetlenné téve az alvó pihenését. Umi a korábban történt eset óta ezen csúszómászó fogja, valahányszor lehunyja szemeit. Szinte érzi magán nyálkás, tekergő testét, miközben egyre csak szorítja, míg már alig kap levegőt. S akkor, mikor már meg akar fulladni és közel a vég, akkor szakad félbe az egész, hogy következő szemhunyásakor ismét elölről kezdődjön, bármiféle előzmény nélkül. Csak fut, menekül, mígnem a tojásevő martalékává válik, akár egy aprócska rágcsáló, vagy kedvenc eledele a tojás. Mert ez a hüllő ilyen. Mintha Umiedia világa maga is csak egyetlen tojás lenne, melybe méregfogakat mélyeszt a bestia, méreggel szennyezve be annak belsejét, melyet féltve őriz a héj.
Most sem bírja tovább. Nagyjából a második vizes érintésnél arcán felriad. Rémülten kapja el a felé fordított kezet, s még abban a pillanatban lök tulajdonosán egyet, letaszajtva őt az ágyról, míg ő maga fölé fordul ijedten. A levegőt veszettül kapkodja, tekintete ködös, láthatóan még nincs teljesen magánál. Alkarja ébresztője nyakához siklik, némiképp pedig igyekszik rajta szorítani, hogy a szörnyeteg is megérezhesse azt a fojtó érzést, melyet ő tapasztalt. Homlokán izzadtságcseppek folynak végig, egy sós csepp karjára is hullik, mi mintha hideg sokként érintené. Pislog néhányat, majd zavartan néz körbe. Arcán aggodalom tükröződik, a korábbi rémület szülte gyilkolási vágy helyett. Mikor látja mit tesz, ijedten ugrik le a nőről és odébb csúszik a földön, mígnem háta a falnál köt ki.
- M-mit... tettem? - kérdi remegő hangon.
Kezeire mered, azokról pedig mintha sűrű vörös folyadék csöpögne. Egy része azonban makacsul ragaszkodik kezeihez. Dörzsöli, próbálja lerázni legalább egyikről, de nem sikerül. Sőt, mintha a vörösség egyre csak terjedne, fel alkarján. A tükörhöz szalad, ha nem állítja meg valaki és belenéz. Már arcán is ott az átkozott szín, haján pedig ugyanaz a ragacsos anyag. Megtört kiáltás szakad fel torkából, ökle pedig lendül a tükör felé, hogy ne kelljen többet viszont látnia benne a vérrel mocskolt ábrázatot. Mikor azonban szilánkok fúródnak öklébe, az egész megszűnik. Csak pislog, s könnyekkel telt szemekkel rogy földre, még mindig sűrű levegővételek közepette.*
1206. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-03 16:57:03
Üzenet elküldve: 2013-11-03 16:57:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lissbeth Manraecas//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Már éppen szólna a lánynak, tiltakozva az ellen hogy Liss hozza fel a holmijait, de a lány túl gyorsan eltűnik. Kissé megvakarja a fejét Nomac és néhány percig tanácstalanul áll a szobában.*
~Talán tolakodó voltam.. lehet hogy teljesen elijesztettem és igazából nem is a holmijaimért ment le, hanem itt hagy... ~
*Keserű mosolyra húzódnak, pengevékony ajkai. Kissé talán túl bele élte magát ebbe az egészbe. Csalódottan gombolja ki ingét és már nem érdekli, hogy miként folytatódik az este. Az éjjeli szekrényhez lép, majd kibontja az egyik üveg bort. Rendes ez a fogadós. Látta hogy ketten vannak, gyertyákat gyújtott, bekészített két poharat, vörösbort.. lehet hogy érdemes lenne felkeresnie ezt a fogadóst valami munkaügyben, mert aki ilyen előzékeny, biztosan rendesen bánik az alkalmazottjaival. Ilyen gondolatok közepette dobja ingét az ágyra Nomac, majd ujjával belöki az üveg dugóját, és tölt magának a borból. Kezében a boros üveggel, még egy utolsó pillantást intéz az ajtóra.*
~Félreism...~
*Ám ekkor újra kinyílik a szoba ajtaja, és Nomac hatalmas meglepetésére, Lissbeth újra megtiszteli őt társaságával. Hirtelen nem is tudja hogy hova kapjon, így a boros üveg megdől kissé, és java részét az éjjeli szekrényre lötyköli.*
-Én azt hittem...
*De mikor a lány leveti ruháit, belé fagy a szó. Csak áll némán és követi tekintetével a lányt addig, míg az bele nem ereszkedik a vízbe. Ezután már jobbnak látja ha hallgat, s csöndben felhajtja a kupa bort, s ő is leveti csizmáját, s minden ruhadarabját. Egyedül a nyaklánc az ami rajta marad. Ezután pedig óvatosan megközelíti a dézsát. Persze magán hagyja alsónadrágját és csak azután bújik ki belőle hogy a vízbe ereszkedett. Nézi ahogyan a lány zavartan dúdol és ha sikerül, elkapja a kezét amiben a szappan van, és szemébe néz.*
-Én is ugyan olyan zavarban vagyok mint te. Azt hittem vissza se jössz. De ha már így alakult, bízz meg bennem és nyugodj meg. Nem foglak bántani. Csak azért vagyunk most itt, mert kedves voltál velem. Felvettél a lovadra.. és ezért nagyon hálás vagyok neked. Én azt javaslom, adj nekem is egy kis szappant, aztán ha megfürödtünk, mutatok neked egy játékot amin úgy fogsz nevetni, hogy majd bepisilsz! Hidd el ha mókáról van szó, verhetetlen vagyok!
*Mondja mosolyogva, majd ha a lány engedi, kiveszi kezéből a szappant és elkezdi saját testét szappanozni Nomac. Ha végig dörzsölte testét, leöblíti, majd a lányra is fröcsköl a hecc kedvéért egy kevés vizet és kiölti a nyelvét.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.11.04 13:31:44, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Már éppen szólna a lánynak, tiltakozva az ellen hogy Liss hozza fel a holmijait, de a lány túl gyorsan eltűnik. Kissé megvakarja a fejét Nomac és néhány percig tanácstalanul áll a szobában.*
~Talán tolakodó voltam.. lehet hogy teljesen elijesztettem és igazából nem is a holmijaimért ment le, hanem itt hagy... ~
*Keserű mosolyra húzódnak, pengevékony ajkai. Kissé talán túl bele élte magát ebbe az egészbe. Csalódottan gombolja ki ingét és már nem érdekli, hogy miként folytatódik az este. Az éjjeli szekrényhez lép, majd kibontja az egyik üveg bort. Rendes ez a fogadós. Látta hogy ketten vannak, gyertyákat gyújtott, bekészített két poharat, vörösbort.. lehet hogy érdemes lenne felkeresnie ezt a fogadóst valami munkaügyben, mert aki ilyen előzékeny, biztosan rendesen bánik az alkalmazottjaival. Ilyen gondolatok közepette dobja ingét az ágyra Nomac, majd ujjával belöki az üveg dugóját, és tölt magának a borból. Kezében a boros üveggel, még egy utolsó pillantást intéz az ajtóra.*
~Félreism...~
*Ám ekkor újra kinyílik a szoba ajtaja, és Nomac hatalmas meglepetésére, Lissbeth újra megtiszteli őt társaságával. Hirtelen nem is tudja hogy hova kapjon, így a boros üveg megdől kissé, és java részét az éjjeli szekrényre lötyköli.*
-Én azt hittem...
*De mikor a lány leveti ruháit, belé fagy a szó. Csak áll némán és követi tekintetével a lányt addig, míg az bele nem ereszkedik a vízbe. Ezután már jobbnak látja ha hallgat, s csöndben felhajtja a kupa bort, s ő is leveti csizmáját, s minden ruhadarabját. Egyedül a nyaklánc az ami rajta marad. Ezután pedig óvatosan megközelíti a dézsát. Persze magán hagyja alsónadrágját és csak azután bújik ki belőle hogy a vízbe ereszkedett. Nézi ahogyan a lány zavartan dúdol és ha sikerül, elkapja a kezét amiben a szappan van, és szemébe néz.*
-Én is ugyan olyan zavarban vagyok mint te. Azt hittem vissza se jössz. De ha már így alakult, bízz meg bennem és nyugodj meg. Nem foglak bántani. Csak azért vagyunk most itt, mert kedves voltál velem. Felvettél a lovadra.. és ezért nagyon hálás vagyok neked. Én azt javaslom, adj nekem is egy kis szappant, aztán ha megfürödtünk, mutatok neked egy játékot amin úgy fogsz nevetni, hogy majd bepisilsz! Hidd el ha mókáról van szó, verhetetlen vagyok!
*Mondja mosolyogva, majd ha a lány engedi, kiveszi kezéből a szappant és elkezdi saját testét szappanozni Nomac. Ha végig dörzsölte testét, leöblíti, majd a lányra is fröcsköl a hecc kedvéért egy kevés vizet és kiölti a nyelvét.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.11.04 13:31:44, a következő indokkal:
Korhatárjelzés javítása.
1205. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-03 14:08:43
Üzenet elküldve: 2013-11-03 14:08:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Nomac//
*Meglepve veszi tudomásul, hogy mennyire ráhibázott. A fürdővizüket valóban ez a szoba rejti.*
"Tény, ez a közelebbi szoba. Én sem cipelném a távolabbiba ezt a nehéz vackot, ha választhatnék..."
*A gondolkodást itt rövidre is zárja, hiszen a miért ezúttal sem olyan fontos, mint amilyen fontosnak azt érzi, hogy az elmúlt, igencsak zűrzavaros és már-már tébolyító napok porát lemossa magáról, s ezzel végleg megszabaduljon tőlük. Mert az igaz, hogy emlékei közt kitörölhetetlenül ott maradnak azon események nyomai, amiket át- és túl kellett éljen, de már jártas abban, hogyan zárjon le fejezeteket az életéből. És őszintén szólva, akármilyen torznak és betegnek is hangzik a dolog, emiatt hálás hányavetett múltjáért. Annyit kellett már szenvedjen, hogy szinte már egy szempillantás alatt képes túllépni bármin.
Már ruháit vetné le, mikor meggondolja magát, s a blúzt, melyből már kihúzta egyik karját, azonnal vissza is veszi.*
- Azt hiszem, inkább felhozom én a holmid. Nem tudom, talán felhozatná a fogadós is, de úgy a biztos, ha magam teszek róla, hogy hozzád kerüljenek, ne valami idegenhez. Esetleg.
*Kissé esetlennek érzi magát, ahogy mindezt előadja, de ha a félvér nem tartja vissza, valóban eltűnik, hogy percek múltán a férfi holmijával térjen vissza.
Akárhogyan is, de végül gyorsan lehajigálja magáról a ruhát és belesiklik a meleg vízbe. Továbbra sem mutatja túlzott gátlásosság jelét, ennek ellenére viszont máris szappanozza kezeit, s gyorsan kezdi végigdörzsölni magát. Közben dúdolgat, méghozzá egy olyan dalocskát, amit gyakran hallott otthona, a szegénynegyed utcáit róva. Egy olyan dalt, amivel az ott lakó anyák, öreganyák csitítgatták, nyugtatták a kisebbeket.*
*Meglepve veszi tudomásul, hogy mennyire ráhibázott. A fürdővizüket valóban ez a szoba rejti.*
"Tény, ez a közelebbi szoba. Én sem cipelném a távolabbiba ezt a nehéz vackot, ha választhatnék..."
*A gondolkodást itt rövidre is zárja, hiszen a miért ezúttal sem olyan fontos, mint amilyen fontosnak azt érzi, hogy az elmúlt, igencsak zűrzavaros és már-már tébolyító napok porát lemossa magáról, s ezzel végleg megszabaduljon tőlük. Mert az igaz, hogy emlékei közt kitörölhetetlenül ott maradnak azon események nyomai, amiket át- és túl kellett éljen, de már jártas abban, hogyan zárjon le fejezeteket az életéből. És őszintén szólva, akármilyen torznak és betegnek is hangzik a dolog, emiatt hálás hányavetett múltjáért. Annyit kellett már szenvedjen, hogy szinte már egy szempillantás alatt képes túllépni bármin.
Már ruháit vetné le, mikor meggondolja magát, s a blúzt, melyből már kihúzta egyik karját, azonnal vissza is veszi.*
- Azt hiszem, inkább felhozom én a holmid. Nem tudom, talán felhozatná a fogadós is, de úgy a biztos, ha magam teszek róla, hogy hozzád kerüljenek, ne valami idegenhez. Esetleg.
*Kissé esetlennek érzi magát, ahogy mindezt előadja, de ha a félvér nem tartja vissza, valóban eltűnik, hogy percek múltán a férfi holmijával térjen vissza.
Akárhogyan is, de végül gyorsan lehajigálja magáról a ruhát és belesiklik a meleg vízbe. Továbbra sem mutatja túlzott gátlásosság jelét, ennek ellenére viszont máris szappanozza kezeit, s gyorsan kezdi végigdörzsölni magát. Közben dúdolgat, méghozzá egy olyan dalocskát, amit gyakran hallott otthona, a szegénynegyed utcáit róva. Egy olyan dalt, amivel az ott lakó anyák, öreganyák csitítgatták, nyugtatták a kisebbeket.*
1204. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-03 07:26:32
Üzenet elküldve: 2013-11-03 07:26:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lousadel Rammesh//
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Látja Lou-n, hogy jót mosolyog azon amit mond. Végülis megérti, meg kell hagyni a férfi kitett magáért, s Fire sem panaszkodhat, hogy marad még olyan vágya, ami nem elégült ki, dehogy maradt, mind kiszállt belőle. Csak nem volt felesleges feszegetni a húrokat este, annak hála most mind a ketten csak annyira képesek, hogy a másik jelenlétét élvezik. Fire egyre közelebb bújik Lou-hoz, s tekintetét mélyen a másikéba fúrja. Szinte hallja az agykerekeinek forgását, erre kedvesen elmosolyodik. Megfogja a férfi arcát, s úgy szólal meg újra.*
- Min gondolkodsz lovagom? Mi rejlik azokon a gyönyörű szemeken túl? Légy velem őszinte, ahogy szoktál, te tolvaj lovagom!
*Mikor befejezte, keze már a másik mellkasán pihen, s csak tekintetével fogja a férfi arcát. Mélyen a szemeibe néz, nem hiszi el, hogy még mindig képesek elvarázsolni azok a szemek, s az ő tekintetében lévő lángokat fel erősíteni, mégha már kicsit sem olyan hévvel égnek, mint az este. Családi örökség ez a tűz, amit nem lehet elnyomni, vagy elaltatni. Ez táplálja, minden érzését, minden vágyát, mindent amihez hozzá fog. De benne valahogy még sosem égett ennyire a láng, mint most, hogy Lou ott van mellette. Vágik rá, hogy elvesszen a férfi karjaiban, úgy mint szemeiben, azokban a varázslatosan szép szemekben.*
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Látja Lou-n, hogy jót mosolyog azon amit mond. Végülis megérti, meg kell hagyni a férfi kitett magáért, s Fire sem panaszkodhat, hogy marad még olyan vágya, ami nem elégült ki, dehogy maradt, mind kiszállt belőle. Csak nem volt felesleges feszegetni a húrokat este, annak hála most mind a ketten csak annyira képesek, hogy a másik jelenlétét élvezik. Fire egyre közelebb bújik Lou-hoz, s tekintetét mélyen a másikéba fúrja. Szinte hallja az agykerekeinek forgását, erre kedvesen elmosolyodik. Megfogja a férfi arcát, s úgy szólal meg újra.*
- Min gondolkodsz lovagom? Mi rejlik azokon a gyönyörű szemeken túl? Légy velem őszinte, ahogy szoktál, te tolvaj lovagom!
*Mikor befejezte, keze már a másik mellkasán pihen, s csak tekintetével fogja a férfi arcát. Mélyen a szemeibe néz, nem hiszi el, hogy még mindig képesek elvarázsolni azok a szemek, s az ő tekintetében lévő lángokat fel erősíteni, mégha már kicsit sem olyan hévvel égnek, mint az este. Családi örökség ez a tűz, amit nem lehet elnyomni, vagy elaltatni. Ez táplálja, minden érzését, minden vágyát, mindent amihez hozzá fog. De benne valahogy még sosem égett ennyire a láng, mint most, hogy Lou ott van mellette. Vágik rá, hogy elvesszen a férfi karjaiban, úgy mint szemeiben, azokban a varázslatosan szép szemekben.*
1203. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-02 22:06:14
Üzenet elküldve: 2013-11-02 22:06:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Lousadel Rammesh//
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Lou jót mosolyog a lány mondatán. Mindent meg tett azért hogy, a Fire jót pihenhessen. Megérte addig feszíteni a húrt hogy félő volt hogy, elszakad. Most tényleg minden vágyát kiadta magából a férfi. Szerencse hogy, olyan jót evett és így sok erőt raktározott. Szüksége is volt rá. Most pedig csak élvezi a helyzetet. Ahogy fekszik az ágyban és mellette egyre csak bújik közelebb Fire hogy, Lou elveszhessen azokban a sárga ékkövekben.*
~Nem értem. Ahogy a szemébe nézek még most is tüzet látok. Azt hittem hogy, sikerül majd most kioltanom. Vajon miféle lángok lakoznak ebben a nőben. Vajon minden sötételf nő ilyen?~
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Lou jót mosolyog a lány mondatán. Mindent meg tett azért hogy, a Fire jót pihenhessen. Megérte addig feszíteni a húrt hogy félő volt hogy, elszakad. Most tényleg minden vágyát kiadta magából a férfi. Szerencse hogy, olyan jót evett és így sok erőt raktározott. Szüksége is volt rá. Most pedig csak élvezi a helyzetet. Ahogy fekszik az ágyban és mellette egyre csak bújik közelebb Fire hogy, Lou elveszhessen azokban a sárga ékkövekben.*
~Nem értem. Ahogy a szemébe nézek még most is tüzet látok. Azt hittem hogy, sikerül majd most kioltanom. Vajon miféle lángok lakoznak ebben a nőben. Vajon minden sötételf nő ilyen?~
1202. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-02 11:06:02
Üzenet elküldve: 2013-11-02 11:06:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Szelíd
//Umi//
*Már-már álomba szenderedik olvasás közben, mikor kopogtatnak az ajtaján. Könyve kipenderül féléber állapotában a kezéből, s koppanva ér földet a szoba padlóján. Ha ez nem így történne, talán vissza is aludna pillanatokon belül, ám így felébred, s végre elér a tudatáig, hogy valaki lehet az ajtóban, még ha a kopogást hosszas csend is követi.
Kipattan az ágyból, mivel úgy sejti, a lány ért vissza - noha erre mérget azért nem venne. Felmarja rövidkardját, csupán a biztonság kedvéért, s óvatosan nyit ajtót, először éppcsak résnyire, hogy kinézhessen, de gyorsan visszazárhassa, ha valaki olyannal találja szembe magát, akivel nem akar találkozni. Legnagyobb meglepetésére azonban elsőre nem lát senkit, viszont azt nagyon is jól érzi, hogy az ajtót valami nyomja befelé. Ahogy kicsit nagyobbra engedi a rést a nyílászáró és a félfa közt, akkor veszi észre Umit. Ebben a pillanatban hajítja el kardját -nem is nézi, hová, mert legkevésbé sem tartja fontosnak-, s elengedi az ajtót, hogy a lány testének súlya hadd lökje be. Csak így lehet készen arra, hogy elkapja a kis testet, mielőtt az végleg elterülne a földön és még jobban megütné magát.
Egy kocsist is megszégyenítő módon szórja a szitkokat, míg felkarolja Umit, és az ágyához viszi, hogy lefektesse. Legszívesebben felpofozná, annyi benne az indulat, de valami mégis visszafogja.
Fogait összeszorítja dühében, s így lát neki a lány megvizsgálásának. Először légzését, szívverését figyeli meg, majd a szemébe néz, csak ez után tér át a foltok, sebek megvizsgálására. Mozdulatai ugyanolyan aggódón gyorsak, mint annakidején, a seregben, noha ezúttal nem veszik őket körül különféle rémségek vérszomjas hordái.
Nem ítéli egyik sebet sem túl súlyosnak, így azt látja legmegfelelőbbnek, ha megpróbálja felébreszteni a véleménye szerint ájult lányt.
A kis tálban előkészített, de nem használt, mosakodásra szánt vizet az ágy mellé hozza, s kezét időnként megnedvesítve simogatja, paskolgatja a lány arcát. Próbál nyugodt és kíméletes maradni, de addig egészen biztosan nem nyugszik meg, míg Umi fel nem ébred végre.*
*Már-már álomba szenderedik olvasás közben, mikor kopogtatnak az ajtaján. Könyve kipenderül féléber állapotában a kezéből, s koppanva ér földet a szoba padlóján. Ha ez nem így történne, talán vissza is aludna pillanatokon belül, ám így felébred, s végre elér a tudatáig, hogy valaki lehet az ajtóban, még ha a kopogást hosszas csend is követi.
Kipattan az ágyból, mivel úgy sejti, a lány ért vissza - noha erre mérget azért nem venne. Felmarja rövidkardját, csupán a biztonság kedvéért, s óvatosan nyit ajtót, először éppcsak résnyire, hogy kinézhessen, de gyorsan visszazárhassa, ha valaki olyannal találja szembe magát, akivel nem akar találkozni. Legnagyobb meglepetésére azonban elsőre nem lát senkit, viszont azt nagyon is jól érzi, hogy az ajtót valami nyomja befelé. Ahogy kicsit nagyobbra engedi a rést a nyílászáró és a félfa közt, akkor veszi észre Umit. Ebben a pillanatban hajítja el kardját -nem is nézi, hová, mert legkevésbé sem tartja fontosnak-, s elengedi az ajtót, hogy a lány testének súlya hadd lökje be. Csak így lehet készen arra, hogy elkapja a kis testet, mielőtt az végleg elterülne a földön és még jobban megütné magát.
Egy kocsist is megszégyenítő módon szórja a szitkokat, míg felkarolja Umit, és az ágyához viszi, hogy lefektesse. Legszívesebben felpofozná, annyi benne az indulat, de valami mégis visszafogja.
Fogait összeszorítja dühében, s így lát neki a lány megvizsgálásának. Először légzését, szívverését figyeli meg, majd a szemébe néz, csak ez után tér át a foltok, sebek megvizsgálására. Mozdulatai ugyanolyan aggódón gyorsak, mint annakidején, a seregben, noha ezúttal nem veszik őket körül különféle rémségek vérszomjas hordái.
Nem ítéli egyik sebet sem túl súlyosnak, így azt látja legmegfelelőbbnek, ha megpróbálja felébreszteni a véleménye szerint ájult lányt.
A kis tálban előkészített, de nem használt, mosakodásra szánt vizet az ágy mellé hozza, s kezét időnként megnedvesítve simogatja, paskolgatja a lány arcát. Próbál nyugodt és kíméletes maradni, de addig egészen biztosan nem nyugszik meg, míg Umi fel nem ébred végre.*
1201. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-11-01 22:53:29
Üzenet elküldve: 2013-11-01 22:53:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Megfontolt
*Újra eltöpreng a csuklya-dolgon. Rendben, tényleg levehetné, amikor Verner épp ájultan hever, de abban nincs semmi élvezet. Látja az arcát, és kész, az semmi, arcot látott már milliót, szépet, csúnyát, kifejezetten ocsmányat is. A gnómban nem az arca az érdekes, hanem az, hogy elrejti - vagyis mégsem olyan jó ötlet a tudta nélkül kukucskálni. Most ráadásul ő, Eris már nem tetszeleg a jószándékű istennő szerepében, így nyugodtan rátérhet arra, amit akar, nem kell alakítgatnia, hogy jobban fessen.*
Nos, ha már a kívánságnál tartunk, azt hiszem, kár lenne tovább halogatni *mondja. A hangja most is inkább nemtörődöm, mint gonosz, ezzel általában erősebb hatást ér el.* Még mindig nagyon kíváncsi vagyok, mi van a csuklyád alatt. Tudod, ez van, ha nagyon eldugsz valamit: jobban fogja érdekelni az embereket, mint bármi más veled kapcsolatban.
Nos, ha már a kívánságnál tartunk, azt hiszem, kár lenne tovább halogatni *mondja. A hangja most is inkább nemtörődöm, mint gonosz, ezzel általában erősebb hatást ér el.* Még mindig nagyon kíváncsi vagyok, mi van a csuklyád alatt. Tudod, ez van, ha nagyon eldugsz valamit: jobban fogja érdekelni az embereket, mint bármi más veled kapcsolatban.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370