//A Szürke Légió - I. fejezet//
//Szedett-vedett kompánia//
*Norennar a kijelentés hallatán, amivel Thara a hivatalnokok figyelmét követeli, enyhén elhúzza a száját. Neki sem volt szándékában a sort végigállni, de nem így akarta megoldani. Ennél diszkrétebben is félre tudta volna állítani az előtte lévőket, anélkül, hogy az egész terem figyelmét magukra vonják.
Amikor a lépcsőn leérkező elf megjelenik, pillantásából azonnal felismeri, hogy tanácstaggal van dolguk. Nem hajbókol, csak egy rövid, udvarias biccentéssel üdvözli. Thara odamondott megjegyzésére lassan a nő vállára teszi a kezét, ujjai épp csak érintik, majd aprót ráz a fején, jelezve, hogy nem biztos, ez a legjobb pillanat a szócsatához.
Az elf int, hogy kövessék, és Norennar minden további nélkül lép mögé, majd vele együtt halad a vörös függönyön túlra. A terembe érve nem ül le, hanem állva marad a kör alakban elhelyezett padok közelében, tekintetét lassan végigfuttatva a hófehér falakon és a skarlát márvány padlón. Figyelme visszatér Thara és Even szóváltására. Amikor előkerül az orkfej, nem mutat meglepetést, sőt inkább elégedetten szemléli, hogy a nő eddig várta a megfelelő pillanatra, hogy megmutassa az új trófeáját.
Végül felsóhajt, s változtat kiállásán, hogy tükrözze származását, noha bemutatkozni önmagától nem áll szándékában, míg úgy nem érzi, hogy előnyére fordíthatná, majd végül kiegészíti Thara szavait:*
- Van még, ahonnan ez jött. A már említett erődben. Több százan, de inkább több ezren. Ha ennek az egy fejnek nem hisz, pár hét, és megérkezik a többi... de ennél elevenebben. *Hangja szokásosan száraz, mindösssze némi enyhe cinizmussal fűszerezi mondandóját. Közben körbe pillant a teremben, felmérve a hallgatóságot. Szíve szerint most rágyújtana pipájára, de érzi, ezt itt nem néznék jó szemmel.* - Egyesülnek az ork klánok, egy urat szolgálva. Ha tippelnem kéne, Sa'Tereth hívei, a főpap pedig egy sötételf, akit Vádlóként emlegetnek... de ezt ne vegye biztosra. Egyedül a Vádló létezése és az ork horda ténye az, amiben biztosan nem tévedek.
*Ahogy beszél, tekintete lustán vándorol az elf arcára, hogy figyelje annak minden rezdülését.*