Arthenior - Tanácsháza
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Wulfrixen Walfaccon [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 204-223
220. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2024-04-10 22:24:15
Üzenet elküldve: 2024-04-10 22:24:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Tervek és ambíciók//
*Hogy a Kikötő ötlete ínyére van a Tanácstagnak, ahhoz nem férhet kétség. Ezt alátámasztandó mereng el Orthus feltevésén is, miszerint érdemes lenne egyszerre nekikezdeni ezen kivitelezéseknek.*
-Meglátom, mit tehetek. *Böki ki végül némi töprengés után.*
-És persze előállok valami kedvező titulussal. Csak meg kell rángatnom hozzá néhány szálat előbb. Maga óvatos embernek tűnik, Orthus. Sokra viheti még. *Hogy van-e bármi szavai mögött, vagy csupán tiszteletköröket lejt, nehéz lenne megmondani. Mindenesetre kezét nyújtja a férfi felé búcsúzóul.*
-Kigondolok valami frappánsat és egyszerűet. Itt, a Tanácsházán szeretik a címeket. Könnyebb bejutni velük az ajtókon, ha érti, mire gondolok. *Megenged egy halovány mosolyt is.*
-Hanem ha bármi ötlete akadna a Gazdagnegyeddel kapcsolatban, küldessen levelet valami lótifutival. Címezze nekem. Mindenképp jelentkezem, ha kezdetét veszi a munka, netán előrehaladást érek el a Kikötő dolgával. Ami az előbbit illeti, biztosan szeretne majd a helyszínen is... Felügyelni. *Nehéz olvasni a férfi tekintetében. Legalább annyira kifejezéstelen az ábrázata, mint egy szoboré.*
-A térképmesterek lassan munkához látnak. Ha van vázlata, elképzelése azzal kapcsolatban, azt is szívesen látom. *Fűzi tovább. Közben nem rest az ajtó felé venni az irányt, hogy kikísérje a férfit. Persze ha annak még van mondanivalója, szíves-örömest meghallgatja.*
*Hogy a Kikötő ötlete ínyére van a Tanácstagnak, ahhoz nem férhet kétség. Ezt alátámasztandó mereng el Orthus feltevésén is, miszerint érdemes lenne egyszerre nekikezdeni ezen kivitelezéseknek.*
-Meglátom, mit tehetek. *Böki ki végül némi töprengés után.*
-És persze előállok valami kedvező titulussal. Csak meg kell rángatnom hozzá néhány szálat előbb. Maga óvatos embernek tűnik, Orthus. Sokra viheti még. *Hogy van-e bármi szavai mögött, vagy csupán tiszteletköröket lejt, nehéz lenne megmondani. Mindenesetre kezét nyújtja a férfi felé búcsúzóul.*
-Kigondolok valami frappánsat és egyszerűet. Itt, a Tanácsházán szeretik a címeket. Könnyebb bejutni velük az ajtókon, ha érti, mire gondolok. *Megenged egy halovány mosolyt is.*
-Hanem ha bármi ötlete akadna a Gazdagnegyeddel kapcsolatban, küldessen levelet valami lótifutival. Címezze nekem. Mindenképp jelentkezem, ha kezdetét veszi a munka, netán előrehaladást érek el a Kikötő dolgával. Ami az előbbit illeti, biztosan szeretne majd a helyszínen is... Felügyelni. *Nehéz olvasni a férfi tekintetében. Legalább annyira kifejezéstelen az ábrázata, mint egy szoboré.*
-A térképmesterek lassan munkához látnak. Ha van vázlata, elképzelése azzal kapcsolatban, azt is szívesen látom. *Fűzi tovább. Közben nem rest az ajtó felé venni az irányt, hogy kikísérje a férfit. Persze ha annak még van mondanivalója, szíves-örömest meghallgatja.*
219. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2024-04-09 21:49:54
Üzenet elküldve: 2024-04-09 21:49:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Tervek és ambíciók//
*Sárváros és Romváros ügyében Alrishul válaszát enyhe komorsággal a tekintetében hallgatja végig. Ez hosszú távon újabb problémákat fog szülni.
Már korábban is felmerült benne a gyanú, hogy ez esetleg valamilyen hátsó szándékot rejt, ezért rááldozott némi pénzt, hogy közvetítőkön keresztül értesüléseket vegyen néhány, a tanácstagokhoz közeli hivatalnoktól. Mi tagadás, csapdát sejtett az ügy hátterében, és attól tartott, hogy ha őt nevezik meg az ügy felelősének, akkor neki is kell majd felelnie érte. Ám minden megszerzett értesülése abba az irányba mutatott, hogy efféle rafinált hátsó szándék nincs, és a tanács valóban meggyőződéssel hiszi, hogy ez a jó elrendezés. Végső soron ez veszi rá arra, hogy végül rábólintson az ügyre.*
- Köszönettel elvállalom így a felkérést. És ha a folyami kikötő tervét is elfogadják, annak ugyanúgy vállalom a felügyeletét. De ha szabad javasolnom: célszerű lenne a két munkát egyszerre intézni. Két ilyen hatalmas építkezés bőven adna munkát a város szegényeinek. Akikben talán okkal támadna neheztelés, ha csak a gazdagoknak építenének egy új negyedet. De ha egyúttal egy kikötő öblét is kiássák, azzal végső soron maguknak teremtenek lehetőségeket. Ráadásul a kikötőöbölhöz kiásott földet valóban gond nélkül a Meredély mélyére szórhatjuk. Kétlem, hogy ezzel feltöltenénk azt az ocsmány hasadékot, de utána még mindig el lehet árasztani vízzel, hogy a városunk közepén ne egy rossz emlékű luk éktelenkedjen.
*teszi hozzá, rámutatva saját városképén a csónakázótóvá alakított meredélyre.
Amikor Even megjegyzi, hogy az ő nevét is bejelenthetnék, és hogy ezzel "a Morthimer név visszakerül a terítékre", az nem pont azt a hatást váltja ki belőle, mint amire a tanácstag talán számít. Valójában nem kifejezetten rajong a gondolatért. Ő jobban szeretett az lenni, aki a szálakat a háttérből irányítja, és akinek valós befolyásáról csak kevesen tudnak. Mindazonáltal azt is tudja, hogy ha ezt a munkát eredményesen akarja végezni, és közben még profitálni is akar belőle, akkor az embereknek tudniuk kell a szerepéről. Így hát erre is bólint.*
- Úgy hiszem, ez elkerülhetetlen, és megtisztelnek vele, ha bejelentik a kinevezésemet a városnak. A titulus dolgát önökre bízom, talán csak annyi kéréssel, hogy az legyen egyszerű és hivatalos. A városunk még érzékeny a hangzatos címekre, sajnos ezeket egy rossz értelemben véve a nemességhez kötik. Efféle ellenérzésekre nincs szükségem a város népétől, hiszen ezekkel a munkákkal így is elég sok szükségszerű bosszúságot fogunk okozni.
*teszi hozzá.
Elgondolkozik azon, hogy elővezesse Alenia Cirenhille Sayqueves ügyét a tanácstagnak, de végül úgy dönt, hogy ezt elveti. Annak fényében, hogy a Romváros nem nyerheti vissza régi pompáját, újra kell gondolniuk elképzeléseiket a visszatért nemes kisasszonnyal. Másrészről pedig még nincs kellőképpen megalapozva az ügy. Először valamit fel kell tudniuk mutatni, csak aztán kérhetnek közbenjárást a tanácstól. Így ezt az ügyet most félreteszi, ahogy az amfiteátrum helyét se firtatja most még. Majd menet közben gondja lesz rá, hogy az kb. oda kerüljön, ahol szerinte a legjobb helyen lenne - ha tudja.*
*Sárváros és Romváros ügyében Alrishul válaszát enyhe komorsággal a tekintetében hallgatja végig. Ez hosszú távon újabb problémákat fog szülni.
Már korábban is felmerült benne a gyanú, hogy ez esetleg valamilyen hátsó szándékot rejt, ezért rááldozott némi pénzt, hogy közvetítőkön keresztül értesüléseket vegyen néhány, a tanácstagokhoz közeli hivatalnoktól. Mi tagadás, csapdát sejtett az ügy hátterében, és attól tartott, hogy ha őt nevezik meg az ügy felelősének, akkor neki is kell majd felelnie érte. Ám minden megszerzett értesülése abba az irányba mutatott, hogy efféle rafinált hátsó szándék nincs, és a tanács valóban meggyőződéssel hiszi, hogy ez a jó elrendezés. Végső soron ez veszi rá arra, hogy végül rábólintson az ügyre.*
- Köszönettel elvállalom így a felkérést. És ha a folyami kikötő tervét is elfogadják, annak ugyanúgy vállalom a felügyeletét. De ha szabad javasolnom: célszerű lenne a két munkát egyszerre intézni. Két ilyen hatalmas építkezés bőven adna munkát a város szegényeinek. Akikben talán okkal támadna neheztelés, ha csak a gazdagoknak építenének egy új negyedet. De ha egyúttal egy kikötő öblét is kiássák, azzal végső soron maguknak teremtenek lehetőségeket. Ráadásul a kikötőöbölhöz kiásott földet valóban gond nélkül a Meredély mélyére szórhatjuk. Kétlem, hogy ezzel feltöltenénk azt az ocsmány hasadékot, de utána még mindig el lehet árasztani vízzel, hogy a városunk közepén ne egy rossz emlékű luk éktelenkedjen.
*teszi hozzá, rámutatva saját városképén a csónakázótóvá alakított meredélyre.
Amikor Even megjegyzi, hogy az ő nevét is bejelenthetnék, és hogy ezzel "a Morthimer név visszakerül a terítékre", az nem pont azt a hatást váltja ki belőle, mint amire a tanácstag talán számít. Valójában nem kifejezetten rajong a gondolatért. Ő jobban szeretett az lenni, aki a szálakat a háttérből irányítja, és akinek valós befolyásáról csak kevesen tudnak. Mindazonáltal azt is tudja, hogy ha ezt a munkát eredményesen akarja végezni, és közben még profitálni is akar belőle, akkor az embereknek tudniuk kell a szerepéről. Így hát erre is bólint.*
- Úgy hiszem, ez elkerülhetetlen, és megtisztelnek vele, ha bejelentik a kinevezésemet a városnak. A titulus dolgát önökre bízom, talán csak annyi kéréssel, hogy az legyen egyszerű és hivatalos. A városunk még érzékeny a hangzatos címekre, sajnos ezeket egy rossz értelemben véve a nemességhez kötik. Efféle ellenérzésekre nincs szükségem a város népétől, hiszen ezekkel a munkákkal így is elég sok szükségszerű bosszúságot fogunk okozni.
*teszi hozzá.
Elgondolkozik azon, hogy elővezesse Alenia Cirenhille Sayqueves ügyét a tanácstagnak, de végül úgy dönt, hogy ezt elveti. Annak fényében, hogy a Romváros nem nyerheti vissza régi pompáját, újra kell gondolniuk elképzeléseiket a visszatért nemes kisasszonnyal. Másrészről pedig még nincs kellőképpen megalapozva az ügy. Először valamit fel kell tudniuk mutatni, csak aztán kérhetnek közbenjárást a tanácstól. Így ezt az ügyet most félreteszi, ahogy az amfiteátrum helyét se firtatja most még. Majd menet közben gondja lesz rá, hogy az kb. oda kerüljön, ahol szerinte a legjobb helyen lenne - ha tudja.*
218. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2024-04-07 20:36:33
Üzenet elküldve: 2024-04-07 20:36:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Tervek és ambíciók//
*A Tanácsnoknak csak arcizma rándul Orthus szavaira, egyéb jelét nem adja annak, hogy a kereskedő másképp látja a terv hogyanját.*
-Nos, Orthus, hadd idézzem jó Letur Manio ülnök szavait: "nem kell mindent érteni". Az ajánlat arra szólt, hogy felügyelje és irányítsa az új Gazdagnegyed felépülését, s nem arra, hogy Artheniorét. *Megenged egy kenetteljes mosolyt.*
-Tudja, sok háborút meg kellett vívnom a Tanácsban ezért a tervért. Módosításnak helye nincs, már ami Sárváros dolgát illeti. A többit pedig elintézzük. *Ugyan nem látható arcán, de hangjából hallatszik, nem kíván több szót fecsérelni erre.
A folyami kikötő dolgára már jobban ráncolja homlokát, látszik, hogy figyel.*
-Nos, pont ezért kértem fel magát, Orthus. Kitűnő ötlet! Amint befejeztük a Gazdagnegyed tervét, a tanács elé tárom a javaslatát. Ha ezért is vállalja majd a felügyeletet, akkor a nevével együtt. *Tekintete Orthusét keresi, hátha kiolvashat belőle bármit.*
-Gondoltunk hasonlóra. *Tér rá az amfiteátrum dolgára.*
-A nemesebbik rétegnek mindig igénye volt az ilyesfajta... Művelődésre. Oktalanság lenne megfosztani őket tőle. Elvégre nem dobálhatnak kavicsokat a Meredélyben napestig! *Megenged egy kuncogást magának, habár szemei nem nevetnek.*
-A Városőrség alighanem hamarost végezni fog Sárváros megtisztításával. Onnantól pedig... Városszerte kihirdetjük a nagy hírt. Szeretné-e, ha a neve is rákerülne valamiféle titulussal? *Közelebb hajol Orthushoz az asztal felett.*
-Tökéletes alkalom, hogy a Morthimer név visszakerüljön a terítékre.
*A Tanácsnoknak csak arcizma rándul Orthus szavaira, egyéb jelét nem adja annak, hogy a kereskedő másképp látja a terv hogyanját.*
-Nos, Orthus, hadd idézzem jó Letur Manio ülnök szavait: "nem kell mindent érteni". Az ajánlat arra szólt, hogy felügyelje és irányítsa az új Gazdagnegyed felépülését, s nem arra, hogy Artheniorét. *Megenged egy kenetteljes mosolyt.*
-Tudja, sok háborút meg kellett vívnom a Tanácsban ezért a tervért. Módosításnak helye nincs, már ami Sárváros dolgát illeti. A többit pedig elintézzük. *Ugyan nem látható arcán, de hangjából hallatszik, nem kíván több szót fecsérelni erre.
A folyami kikötő dolgára már jobban ráncolja homlokát, látszik, hogy figyel.*
-Nos, pont ezért kértem fel magát, Orthus. Kitűnő ötlet! Amint befejeztük a Gazdagnegyed tervét, a tanács elé tárom a javaslatát. Ha ezért is vállalja majd a felügyeletet, akkor a nevével együtt. *Tekintete Orthusét keresi, hátha kiolvashat belőle bármit.*
-Gondoltunk hasonlóra. *Tér rá az amfiteátrum dolgára.*
-A nemesebbik rétegnek mindig igénye volt az ilyesfajta... Művelődésre. Oktalanság lenne megfosztani őket tőle. Elvégre nem dobálhatnak kavicsokat a Meredélyben napestig! *Megenged egy kuncogást magának, habár szemei nem nevetnek.*
-A Városőrség alighanem hamarost végezni fog Sárváros megtisztításával. Onnantól pedig... Városszerte kihirdetjük a nagy hírt. Szeretné-e, ha a neve is rákerülne valamiféle titulussal? *Közelebb hajol Orthushoz az asztal felett.*
-Tökéletes alkalom, hogy a Morthimer név visszakerüljön a terítékre.
217. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2024-04-02 17:46:12
Üzenet elküldve: 2024-04-02 17:46:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Tervek és ambíciók//
*Végighallgatja a Tanácsnok válaszát, majd így szól.*
- Tudja, én úgy tartom, az ütemesség egy jó városrendezési szempont. Bár lehet, hogy a fokozatosság, lépcsőzetesség szavak találóbbak lennének. Ennek az elvnek a mentén a legideálisabb talán az lenne, ha a szegénynegyedet követné az iparnegyed, azt a kereskedelmi, majd a polgári negyed, végül pedig a gazdagnegyed. Ez a fajta tagolás ideálisan választaná el a társadalmi csoportokat. Egyszersmind megoldaná, hogy a legszegényebb, és így legkétségbeesettebb réteg messzire legyen a leggazdagabbaktól, akik így vagyonukkal nem táplálnák az elkeseredettségüket és nem hergelnék őket bűnőzésre.
Városunk adottságaiból fakadóan ez a fajta felosztás nem lehetséges.
De amiben Önök gondolkodnak, már megbocsásson, a lehető legrosszabb verzió. A szegények beékelődnek a város közepébe. Ocsmány romok közt élnek szegénységben. Sárváros mostani lakói is csatlakoznak hozzájuk a romok között, tovább növelve a nyomort és szítva a feszültséget. Elszigetelik a gazdagokat a város többi részétől. Ha egy vagyonos polgár üzleti érdekeltségei után nézne a piactéren, az útja szükségszerűen a szegényeken keresztül vezetne. Ha egy polgár a gazdagok közé próbál eljutni bármilyen okból, ugyanezen az úton tud csak odajutni. Mindeközben a szegények a város kellős közepén egyszerre csúfítják a városképet a romokkal, és örökkön emlékeztetve vannak önnön nyomorúságukra.
Az én javaslatom, habár szintén nem ideális, de mindenki számára elfogadhatóbb: Sárváros így is elpusztul. Nyoma se marad a fertőnek, helyére olcsó, de modern bérlakások épülhetnek, ahol a szegényebbek is jobb körülmények között élhetnek, mint jelenleg a romok között. Ők lesznek elszigetelve a város többi részétől, újabb zavargások esetén könnyen meg lehet állítani a tömeget néhány csomópont tartásával.
Romváros is a múlté lesz. A régi kúriákat meg is lehet menteni, el is lehet bontani. Nem áll többől itt új lappal indulni, mint Sárváros helyén. De így nem a gazdagok szeparálódnak el mindenkitől, számukra könnyebb lesz a jövés-menés a városban.
Persze ez azt is jelenti, hogy így a szegényeknek kell majd átvonulnia a gazdagnegyeden. De legyünk őszinték: ez még mindig jobb, főleg a városőrség nagyobb jelenléte mellett, mint amikor többé-kevésbé vagyonos embereknek kell átkelniük a szegények lakta, alig ellenőrzött vidéken, régi otthonaik romjai között.
*fejti ki véleményét, hiszen a jövőbeli tervek mindig megváltoztathatóak. Ha elég észérvet hoz fel mellette, talán a városvezetés is hajlandó újratervezni.*
- Mielőtt válaszolnék a megbízás kapcsán, kérem, mondja el a véleményét erről is...
*mutat rá az új öbölre, a folyami kereskedőhajók kikötőjére.*
- Városunknak hatalmas veszteség a tengeri kikötő elbitorlása, és a rengeteg raktárház, ami fölött elveszítettük a kontrollt. Habár nincs kétségem, hogy a város idővel visszafoglalja magának a Kikötőt. De addig is, égető szükség lenne valamire, ami jelentős pluszjövedelmet jelenthetne városunknak. A folyami kereskedelemben rejlő potenciált még messze nem aknáztuk ki kellőképpen, holott a karavánoknál gyorsabb és biztosabb módja lenne a Lichanech-hel való kereskedelemnek. Árral szemben is megoldható a közlekedés ökrös vontatással. Ami pedig a kikötőöböl kiásásával keletkező rengeteg földet illeti: van egy hatalmas meredélyünk, amelyet a közhiedelem feneketlennek tart. Akár feltöltjük vízzel, ahogy én javasoltam, akár nem, oda minden további nélkül hordhatjuk a kitermelt talajt. S ha a tengeri kikötő újra városunk fennhatósága alá tartozik majd, már csak annyi dolgunk lesz, hogy ezt a folyami hajózást oda is továbbvigyük.
*mondja, aztán rámutat az amfiteártumra.*
- Aztán itt van még ez is. Kétségtelenül nem olyan fontos, mint a lakhatás megoldása vagy az új gazdasági lehetőségek kiaknázása, de meggyőződésem, hogy fontos lenne egy hely, ahol a kultúra feledtetheti a polgárokkal a mindennapok terheit, a művészek pedig kibontakoztathatják a tehetségüket. Én egy ingyenesen látogatható, és használható előadótérre gondolkodok, ami helyszíne lehet koncerteknek, színművi előadásoknak. Gondoljon bele, ha lenne egy ilyen helyünk, az meghívó lenne a művészeknek és egy kis színt vinne a város mindennapjaiba. Még ha nem is pont oda kerülne, ahova én szánom, a hasznosságáról meg vagyok győződve.
*fejti ki a véleményét, majd kíváncsian várja a tanácsnok válaszát.
Hogy elfogadná-e a megbízást akkor is, ha városi tanács továbbra is ragaszkodik az eredeti elképzeléséhez? Persze. Miért is maradna ki ebből a hatalmas lehetőségből, miért adná másnak? De ettől még ugyanúgy nem tetszik neki az elképzelés, mi szerinte nélkülözi a logikát és hosszú távon rengeteg feszültséghez fog vezetni a szegények és a gazdagok között.*
A hozzászólás írója (Orthus Morthimer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.02 17:48:04
*Végighallgatja a Tanácsnok válaszát, majd így szól.*
- Tudja, én úgy tartom, az ütemesség egy jó városrendezési szempont. Bár lehet, hogy a fokozatosság, lépcsőzetesség szavak találóbbak lennének. Ennek az elvnek a mentén a legideálisabb talán az lenne, ha a szegénynegyedet követné az iparnegyed, azt a kereskedelmi, majd a polgári negyed, végül pedig a gazdagnegyed. Ez a fajta tagolás ideálisan választaná el a társadalmi csoportokat. Egyszersmind megoldaná, hogy a legszegényebb, és így legkétségbeesettebb réteg messzire legyen a leggazdagabbaktól, akik így vagyonukkal nem táplálnák az elkeseredettségüket és nem hergelnék őket bűnőzésre.
Városunk adottságaiból fakadóan ez a fajta felosztás nem lehetséges.
De amiben Önök gondolkodnak, már megbocsásson, a lehető legrosszabb verzió. A szegények beékelődnek a város közepébe. Ocsmány romok közt élnek szegénységben. Sárváros mostani lakói is csatlakoznak hozzájuk a romok között, tovább növelve a nyomort és szítva a feszültséget. Elszigetelik a gazdagokat a város többi részétől. Ha egy vagyonos polgár üzleti érdekeltségei után nézne a piactéren, az útja szükségszerűen a szegényeken keresztül vezetne. Ha egy polgár a gazdagok közé próbál eljutni bármilyen okból, ugyanezen az úton tud csak odajutni. Mindeközben a szegények a város kellős közepén egyszerre csúfítják a városképet a romokkal, és örökkön emlékeztetve vannak önnön nyomorúságukra.
Az én javaslatom, habár szintén nem ideális, de mindenki számára elfogadhatóbb: Sárváros így is elpusztul. Nyoma se marad a fertőnek, helyére olcsó, de modern bérlakások épülhetnek, ahol a szegényebbek is jobb körülmények között élhetnek, mint jelenleg a romok között. Ők lesznek elszigetelve a város többi részétől, újabb zavargások esetén könnyen meg lehet állítani a tömeget néhány csomópont tartásával.
Romváros is a múlté lesz. A régi kúriákat meg is lehet menteni, el is lehet bontani. Nem áll többől itt új lappal indulni, mint Sárváros helyén. De így nem a gazdagok szeparálódnak el mindenkitől, számukra könnyebb lesz a jövés-menés a városban.
Persze ez azt is jelenti, hogy így a szegényeknek kell majd átvonulnia a gazdagnegyeden. De legyünk őszinték: ez még mindig jobb, főleg a városőrség nagyobb jelenléte mellett, mint amikor többé-kevésbé vagyonos embereknek kell átkelniük a szegények lakta, alig ellenőrzött vidéken, régi otthonaik romjai között.
*fejti ki véleményét, hiszen a jövőbeli tervek mindig megváltoztathatóak. Ha elég észérvet hoz fel mellette, talán a városvezetés is hajlandó újratervezni.*
- Mielőtt válaszolnék a megbízás kapcsán, kérem, mondja el a véleményét erről is...
*mutat rá az új öbölre, a folyami kereskedőhajók kikötőjére.*
- Városunknak hatalmas veszteség a tengeri kikötő elbitorlása, és a rengeteg raktárház, ami fölött elveszítettük a kontrollt. Habár nincs kétségem, hogy a város idővel visszafoglalja magának a Kikötőt. De addig is, égető szükség lenne valamire, ami jelentős pluszjövedelmet jelenthetne városunknak. A folyami kereskedelemben rejlő potenciált még messze nem aknáztuk ki kellőképpen, holott a karavánoknál gyorsabb és biztosabb módja lenne a Lichanech-hel való kereskedelemnek. Árral szemben is megoldható a közlekedés ökrös vontatással. Ami pedig a kikötőöböl kiásásával keletkező rengeteg földet illeti: van egy hatalmas meredélyünk, amelyet a közhiedelem feneketlennek tart. Akár feltöltjük vízzel, ahogy én javasoltam, akár nem, oda minden további nélkül hordhatjuk a kitermelt talajt. S ha a tengeri kikötő újra városunk fennhatósága alá tartozik majd, már csak annyi dolgunk lesz, hogy ezt a folyami hajózást oda is továbbvigyük.
*mondja, aztán rámutat az amfiteártumra.*
- Aztán itt van még ez is. Kétségtelenül nem olyan fontos, mint a lakhatás megoldása vagy az új gazdasági lehetőségek kiaknázása, de meggyőződésem, hogy fontos lenne egy hely, ahol a kultúra feledtetheti a polgárokkal a mindennapok terheit, a művészek pedig kibontakoztathatják a tehetségüket. Én egy ingyenesen látogatható, és használható előadótérre gondolkodok, ami helyszíne lehet koncerteknek, színművi előadásoknak. Gondoljon bele, ha lenne egy ilyen helyünk, az meghívó lenne a művészeknek és egy kis színt vinne a város mindennapjaiba. Még ha nem is pont oda kerülne, ahova én szánom, a hasznosságáról meg vagyok győződve.
*fejti ki a véleményét, majd kíváncsian várja a tanácsnok válaszát.
Hogy elfogadná-e a megbízást akkor is, ha városi tanács továbbra is ragaszkodik az eredeti elképzeléséhez? Persze. Miért is maradna ki ebből a hatalmas lehetőségből, miért adná másnak? De ettől még ugyanúgy nem tetszik neki az elképzelés, mi szerinte nélkülözi a logikát és hosszú távon rengeteg feszültséghez fog vezetni a szegények és a gazdagok között.*
A hozzászólás írója (Orthus Morthimer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.04.02 17:48:04
216. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2024-04-02 11:58:41
Üzenet elküldve: 2024-04-02 11:58:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Tervek és ambíciók//
-Jó a szeme, Orthus. Valóban ő volt. De ha javallhatom, kerülje messziről. A bolhából is elefántot csinál.
*Orthus nem él a kínált lehetőséggel az italt illetően, a tanácsos pedig nem is erősködik. Helyette hagyja, hogy míg ő az italt kortyolgatja, Orthus az aprócska tálalóasztalra helyezze a térképeket. Érdeklődve hajol közelebb, tekintetéből azonban még annyi sem olvasható ki, mint eddig. Serényen bólogat ugyanakkor, még ha nem is minden pillanatában a rögtönzött előadásnak.*
-Bíztam az alaposságában, kedves Orthus. És tetszik is, amit látok. A Meredély, és a többi. *Egy kicsúsztatható pálcát húz elő egy belső zsebéből, hogy annak végét aztán a térképre illessze.*
-Hanem ami a lényeget illeti, talán elmulasztottam értesíteni Önt a fejleményekről. Tudja, sokan keresnek minket. Egykori nemesek is. Nem mindenki óhajt visszatérni oda, ahol családját, szolgálóit a féktelen düh felemésztette. A Meredélyen túli részt pedig teljesen le kell gyalulni, hogy a hamu alatt aztán gyökeret verhessen valami új. A befektetőink és a Tanács úgy gondolta jónak, ha Arthenior szegényebb, ámde becsületes népeit nem ebrudaljuk ki a Romvárosból, az új Gazdagnegyed pedig a Meredélyen túl, Sárváros helyén húzzuk fel. Így kerülhető el legkönnyebben a felesleges... Feszültség. *Megköszörüli torkát.*
-Ott, a túlparton pedig fokozottan megvédhetjük régi... *Sokat sejtetően felpillant* -és új nemeseinket. *Pálcájának koppintásával cseréli meg fejben az Orthus térképén szereplő Gazdagnegyedet a Romvárossal.*
-Ehhez az építkezéshez óhajtanám kérni felügyeletét és segítségét. Mit gondol? *Hátradől székében, tekintetét pedig vendégére emeli. Orthus érezheti, hogy az ő munkája leginkább a részletekben rejtőzik, a fő csapásirány már eldöntetett.*
-Jó a szeme, Orthus. Valóban ő volt. De ha javallhatom, kerülje messziről. A bolhából is elefántot csinál.
*Orthus nem él a kínált lehetőséggel az italt illetően, a tanácsos pedig nem is erősködik. Helyette hagyja, hogy míg ő az italt kortyolgatja, Orthus az aprócska tálalóasztalra helyezze a térképeket. Érdeklődve hajol közelebb, tekintetéből azonban még annyi sem olvasható ki, mint eddig. Serényen bólogat ugyanakkor, még ha nem is minden pillanatában a rögtönzött előadásnak.*
-Bíztam az alaposságában, kedves Orthus. És tetszik is, amit látok. A Meredély, és a többi. *Egy kicsúsztatható pálcát húz elő egy belső zsebéből, hogy annak végét aztán a térképre illessze.*
-Hanem ami a lényeget illeti, talán elmulasztottam értesíteni Önt a fejleményekről. Tudja, sokan keresnek minket. Egykori nemesek is. Nem mindenki óhajt visszatérni oda, ahol családját, szolgálóit a féktelen düh felemésztette. A Meredélyen túli részt pedig teljesen le kell gyalulni, hogy a hamu alatt aztán gyökeret verhessen valami új. A befektetőink és a Tanács úgy gondolta jónak, ha Arthenior szegényebb, ámde becsületes népeit nem ebrudaljuk ki a Romvárosból, az új Gazdagnegyed pedig a Meredélyen túl, Sárváros helyén húzzuk fel. Így kerülhető el legkönnyebben a felesleges... Feszültség. *Megköszörüli torkát.*
-Ott, a túlparton pedig fokozottan megvédhetjük régi... *Sokat sejtetően felpillant* -és új nemeseinket. *Pálcájának koppintásával cseréli meg fejben az Orthus térképén szereplő Gazdagnegyedet a Romvárossal.*
-Ehhez az építkezéshez óhajtanám kérni felügyeletét és segítségét. Mit gondol? *Hátradől székében, tekintetét pedig vendégére emeli. Orthus érezheti, hogy az ő munkája leginkább a részletekben rejtőzik, a fő csapásirány már eldöntetett.*
215. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2024-03-28 19:23:01
Üzenet elküldve: 2024-03-28 19:23:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Tervek és ambíciók//
*Egészen meglepődik azon, hogy az ajtó milyen váratlanul tárul fel, azon pedig nem kevésbé, hogy az ismeretlen hölgy milyen vehemensen és feldúltan távozik.
Mivel azonban őt beinvitálják, be is lép az ajtón, amit aztán annak rendje és módja szerint zár maga mögött.
Főhajtással köszönti a Event, majd leül a felkínált helyre, a magával hozott térképtartó hengert pedig annak karfájához támasztja.*
- Olykor megesik, hogy az ember kijön a sodrából, ha a mérleg semmiképpen se kíván egyensúlyba kerülni, és képtelen megtalálni, hogy hol vétette a számolási hibát.
*feleli, némi humorral mentegetve az elviharzó hölgyet.*
- Netán Isra Berem tanácstaghoz volt szerencsém?
*kérdi mintegy mellékesen. Nem sokat tud a tanácstagokról úgy általában, személyesen is csak Evennel találkozott közülük, de korábban kapott némi személyleírást róluk. Nem mindenkit tudna beazonosítani, de Berem fehér haja és szemrevaló alkata olyan, amit nehéz másvalakihez kötni. Alrishul pedig maga szolgáltatott további információval, amikor szóba hozta a pénzügyeket. Ezzel együtt nem erőlteti a témát, de figyelmes fülekkel hallgatja, ha a tanácstag esetleg megoszt még vele valamilyen értesülést.*
- Köszönöm, nem kérek semmit.
*feleli a kínálásra, majd pedig - mivel Alrishul rögtön a lényegre tér, nem is erőlteti tovább a társalgást.*
- Az ajánlata nagyon megtisztelő volt, és úgy érzem, a legkevesebb, amivel meghálálhatom a bizalmát, ha komolyan foglalkozom az üggyel.
Engedelmével, készíttettem is néhány vázlatot az elképzeléseimről. Ezek némelyike meglehet, hogy csak egy későbbi időszakban valósulhat meg, de úgy hiszem, nem árt, ha egy ilyen jelentős város emberöltős távlatokban gondolkozik a fejlődéséről.
*kezd bele, majd felnyitja a hengert, melyben két papírtekercs található.*
- Ha megengedi...
*emeli fel a tekercseket, egyértelművé téve, hogy szeretné ezeket kiteríteni valahol. Akár a tanácstag íróasztalán, vagy ha akad itt egy tárgyalóasztal szabad felülettel, akkor arra.
Elsőként az első térképet teríti ki, és hogy ne tekeredjen vissza, a négy sarkára négy apró ólomkockát helyet, melyeket a zsebéből halászott elő.
Az első térkép azonban nem sok újdonságot tartalmazhat Even számára: Arthenior jelenlegi állapotát mutatja be.*
- Ez a jelenlegi helyzetünk. A városunk három legproblémásabb területe jelenleg: a Romváros, Sárváros, és a közöttük található Meredély.
Romváros egyszerre keserű mementója annak, hogy mink volt egykor, és egy nagyon rossz átmeneti megoldás egy nagyon is létező problémára: nevesen, hogy városunk szegényeinek és nincstelenjeinek nincs megfelelő szállása. Ugyanakkor hatalmas értéket is képviselnek az egykori kúriák, melyek egy része még egyáltalán nincs annyira leromlott állapotban, hogy ne lehetne ismét visszaadni régi pompáját egy új gazdag réteg számára. Azoknak, akiknek nemesi címe nincs, ám vagyona és befolyása annál inkább. Kell, hogy legyen ismét egy ilyen réteg a városban és kell nekik egy hely, amit szívesen választanak otthonokul. Helyénvaló lenne, hogy ez a hely a régi Romváros legyen, annak a polgári negyednek a szomszédségában, ahol jelenleg városunk tisztes többé-kevésbé módos polgárai együtt élnek.
Sárváros kártékonyságára szót sem érdemes pazarolnom, ám kitérnék kissé a Meredélyre: ocsmány sebhelye városunknak, amely mindenképpen a gyász és a veszteség érzetét kelti bennünk. Ez mindig így lesz, amíg fennmarad.
*mutat végig a sötétlő szakadék képén.
Ezt követően veszi elő a második térképet, és teríti rá az előzőre, megmutatva azt, amit ő egy későbbi városnak képzel el.
Elsőre több komoly változás is látszik rajta: a Romváros pompázó gazdagnegyed kis parkokkal és birtokokkal. A Sárváros területén kicsi házak és nagyobb bérházak sorakoznak, gondosan szabdalva egyenes vonalú szélesebb utakkal és a házak között kisebb sétányokkal. Minden út egyenes, szép négyzetességgel létrehozott háztömbökkel. Többfelé láthatóak vízcsatornák, melyek a folyótól a Meredélyig húzódnak.
Ami a Meredélyt illeti: vízzel van feltöltve, így többé már nem egy feneketlennek tűnő szakadék, hanem csónakázótó, amely ettől még ugyanúgy elválasztja a szegényeket a gazdagoktól.
Azonban itt nem áll meg a változások sora, mert a tanácstag három komoly újítást is láthat: a legszembetűnőbb egy széles, hajózható csatorna, mely az Artheniori folyóból indul ki nagyjából ott, ahol a Meredély északi vége kis híján eléri a folyópartot. Innen halad egyenest Nyugatnak, leválasztva a Templomot és a Temetőt a város többi részétől (ám cserébe egy kőhíd szolgál összeköttetésül a várossal). Majdnem az Északi országútig ér. Tőle Délre, azon a területen ami jelenleg még nem beépített, raktárházak és kereskedelmi dokkok sorakoznak. Láthatóan Orthus ide a folyami hajózás és kereskedelem valamilyen új központját képzeli el. Az utolsó újítás ezekhez képest kisebb, de azért észrevehető a térképen: a Romváros Északi csücskébe egy szabadtéri amfiteátrum került, mely a polgárnegyeden és az új gazdagnegyeden át elérhető. de az immáron vízzel feltöltött Meredély elvékonyodó szakasza fölött is átvezet oda egy keskeny híd.
Orthus egyelőre nem szólal meg, hagyja, hogy a tanácstag tanulmányozza az elképzeléseit és észrevételeket tegyen.*
*Egészen meglepődik azon, hogy az ajtó milyen váratlanul tárul fel, azon pedig nem kevésbé, hogy az ismeretlen hölgy milyen vehemensen és feldúltan távozik.
Mivel azonban őt beinvitálják, be is lép az ajtón, amit aztán annak rendje és módja szerint zár maga mögött.
Főhajtással köszönti a Event, majd leül a felkínált helyre, a magával hozott térképtartó hengert pedig annak karfájához támasztja.*
- Olykor megesik, hogy az ember kijön a sodrából, ha a mérleg semmiképpen se kíván egyensúlyba kerülni, és képtelen megtalálni, hogy hol vétette a számolási hibát.
*feleli, némi humorral mentegetve az elviharzó hölgyet.*
- Netán Isra Berem tanácstaghoz volt szerencsém?
*kérdi mintegy mellékesen. Nem sokat tud a tanácstagokról úgy általában, személyesen is csak Evennel találkozott közülük, de korábban kapott némi személyleírást róluk. Nem mindenkit tudna beazonosítani, de Berem fehér haja és szemrevaló alkata olyan, amit nehéz másvalakihez kötni. Alrishul pedig maga szolgáltatott további információval, amikor szóba hozta a pénzügyeket. Ezzel együtt nem erőlteti a témát, de figyelmes fülekkel hallgatja, ha a tanácstag esetleg megoszt még vele valamilyen értesülést.*
- Köszönöm, nem kérek semmit.
*feleli a kínálásra, majd pedig - mivel Alrishul rögtön a lényegre tér, nem is erőlteti tovább a társalgást.*
- Az ajánlata nagyon megtisztelő volt, és úgy érzem, a legkevesebb, amivel meghálálhatom a bizalmát, ha komolyan foglalkozom az üggyel.
Engedelmével, készíttettem is néhány vázlatot az elképzeléseimről. Ezek némelyike meglehet, hogy csak egy későbbi időszakban valósulhat meg, de úgy hiszem, nem árt, ha egy ilyen jelentős város emberöltős távlatokban gondolkozik a fejlődéséről.
*kezd bele, majd felnyitja a hengert, melyben két papírtekercs található.*
- Ha megengedi...
*emeli fel a tekercseket, egyértelművé téve, hogy szeretné ezeket kiteríteni valahol. Akár a tanácstag íróasztalán, vagy ha akad itt egy tárgyalóasztal szabad felülettel, akkor arra.
Elsőként az első térképet teríti ki, és hogy ne tekeredjen vissza, a négy sarkára négy apró ólomkockát helyet, melyeket a zsebéből halászott elő.
Az első térkép azonban nem sok újdonságot tartalmazhat Even számára: Arthenior jelenlegi állapotát mutatja be.*
- Ez a jelenlegi helyzetünk. A városunk három legproblémásabb területe jelenleg: a Romváros, Sárváros, és a közöttük található Meredély.
Romváros egyszerre keserű mementója annak, hogy mink volt egykor, és egy nagyon rossz átmeneti megoldás egy nagyon is létező problémára: nevesen, hogy városunk szegényeinek és nincstelenjeinek nincs megfelelő szállása. Ugyanakkor hatalmas értéket is képviselnek az egykori kúriák, melyek egy része még egyáltalán nincs annyira leromlott állapotban, hogy ne lehetne ismét visszaadni régi pompáját egy új gazdag réteg számára. Azoknak, akiknek nemesi címe nincs, ám vagyona és befolyása annál inkább. Kell, hogy legyen ismét egy ilyen réteg a városban és kell nekik egy hely, amit szívesen választanak otthonokul. Helyénvaló lenne, hogy ez a hely a régi Romváros legyen, annak a polgári negyednek a szomszédségában, ahol jelenleg városunk tisztes többé-kevésbé módos polgárai együtt élnek.
Sárváros kártékonyságára szót sem érdemes pazarolnom, ám kitérnék kissé a Meredélyre: ocsmány sebhelye városunknak, amely mindenképpen a gyász és a veszteség érzetét kelti bennünk. Ez mindig így lesz, amíg fennmarad.
*mutat végig a sötétlő szakadék képén.
Ezt követően veszi elő a második térképet, és teríti rá az előzőre, megmutatva azt, amit ő egy későbbi városnak képzel el.
Elsőre több komoly változás is látszik rajta: a Romváros pompázó gazdagnegyed kis parkokkal és birtokokkal. A Sárváros területén kicsi házak és nagyobb bérházak sorakoznak, gondosan szabdalva egyenes vonalú szélesebb utakkal és a házak között kisebb sétányokkal. Minden út egyenes, szép négyzetességgel létrehozott háztömbökkel. Többfelé láthatóak vízcsatornák, melyek a folyótól a Meredélyig húzódnak.
Ami a Meredélyt illeti: vízzel van feltöltve, így többé már nem egy feneketlennek tűnő szakadék, hanem csónakázótó, amely ettől még ugyanúgy elválasztja a szegényeket a gazdagoktól.
Azonban itt nem áll meg a változások sora, mert a tanácstag három komoly újítást is láthat: a legszembetűnőbb egy széles, hajózható csatorna, mely az Artheniori folyóból indul ki nagyjából ott, ahol a Meredély északi vége kis híján eléri a folyópartot. Innen halad egyenest Nyugatnak, leválasztva a Templomot és a Temetőt a város többi részétől (ám cserébe egy kőhíd szolgál összeköttetésül a várossal). Majdnem az Északi országútig ér. Tőle Délre, azon a területen ami jelenleg még nem beépített, raktárházak és kereskedelmi dokkok sorakoznak. Láthatóan Orthus ide a folyami hajózás és kereskedelem valamilyen új központját képzeli el. Az utolsó újítás ezekhez képest kisebb, de azért észrevehető a térképen: a Romváros Északi csücskébe egy szabadtéri amfiteátrum került, mely a polgárnegyeden és az új gazdagnegyeden át elérhető. de az immáron vízzel feltöltött Meredély elvékonyodó szakasza fölött is átvezet oda egy keskeny híd.
Orthus egyelőre nem szólal meg, hagyja, hogy a tanácstag tanulmányozza az elképzeléseit és észrevételeket tegyen.*
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2024-03-28 16:39:45
Üzenet elküldve: 2024-03-28 16:39:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Tervek és ambíciók//
*Orthust nem akadályozza ezúttal semmi - hála az előre megbeszélt időpontnak - és könnyűszerrel eljut Alrishul "irodája" elé. Ott aztán magára is hagyja szűkszavú kísérője. Mielőtt azonban a kereskedő kopoghatna, feltépik előtte az ajtót; egy nő siet ki rajta, s teszi ezt roppant vehemensen. Határozottan fiatalok a vonásai, haja mégis hófehér. Karcsú, nőies, ám roppant szigorú tekintettel megáldva. Utóbbival szembesülhet Orthus is, hisz a nő konstatálva, hogy nincs egyedül a folyosón, megtorpanva végigméri. Valamilyen sajátos megfontolásból ciccent egyet nyelvével, majd elviharzik.*
-Orthus! Lépjen beljebb! *Harsan egy hang a helyiségből, ami pontosan úgy fest, mint legutóbbi alkalommal, mikor a kereskedő itt járt.*
-Gondolná, hogy aki aranyat méricskél napestig, az a legkevésbé nyugodt természet? *Megenged egy aprócska kuncogást, s a kereskedő hamar kitalálhatja, hogy a tanácsos az iménti elsietett hölgyre céloz.*
-Foglaljon helyet! *Mutat egy kényelmes karosszékre. Íróasztal nincs a helyiségben, csupán két ülőalkalmatosság. Amennyiben a férfi engedelmeskedik neki, érezheti, hogy a karosszékének párnázata még meleg.*
-Bort? *Int az aprócska asztal felé. Orthus poharakat is találhat rajta, már csak ki kell szolgálnia magát.*
-Sajnos szolgálóval nem szolgálhatok. *Fordul Orthus felé a férfi sajátosan fanyar mosollyal.*
-Itt nemigen dívik már az ilyesmi. Mármint a Tanácsházán. Na de meséljen, mi szél hozta? Csak nem a legutóbbi ajánlatom nyerte el tetszését? *Nehéz olvasni a férfi tekintetében vagy ábrázatán. Még a kedvét is nehéz lenne kitalálni. Talán kifejezéstelennek is tetszhet az arcán játszó mosoly.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.03.28 16:40:18
*Orthust nem akadályozza ezúttal semmi - hála az előre megbeszélt időpontnak - és könnyűszerrel eljut Alrishul "irodája" elé. Ott aztán magára is hagyja szűkszavú kísérője. Mielőtt azonban a kereskedő kopoghatna, feltépik előtte az ajtót; egy nő siet ki rajta, s teszi ezt roppant vehemensen. Határozottan fiatalok a vonásai, haja mégis hófehér. Karcsú, nőies, ám roppant szigorú tekintettel megáldva. Utóbbival szembesülhet Orthus is, hisz a nő konstatálva, hogy nincs egyedül a folyosón, megtorpanva végigméri. Valamilyen sajátos megfontolásból ciccent egyet nyelvével, majd elviharzik.*
-Orthus! Lépjen beljebb! *Harsan egy hang a helyiségből, ami pontosan úgy fest, mint legutóbbi alkalommal, mikor a kereskedő itt járt.*
-Gondolná, hogy aki aranyat méricskél napestig, az a legkevésbé nyugodt természet? *Megenged egy aprócska kuncogást, s a kereskedő hamar kitalálhatja, hogy a tanácsos az iménti elsietett hölgyre céloz.*
-Foglaljon helyet! *Mutat egy kényelmes karosszékre. Íróasztal nincs a helyiségben, csupán két ülőalkalmatosság. Amennyiben a férfi engedelmeskedik neki, érezheti, hogy a karosszékének párnázata még meleg.*
-Bort? *Int az aprócska asztal felé. Orthus poharakat is találhat rajta, már csak ki kell szolgálnia magát.*
-Sajnos szolgálóval nem szolgálhatok. *Fordul Orthus felé a férfi sajátosan fanyar mosollyal.*
-Itt nemigen dívik már az ilyesmi. Mármint a Tanácsházán. Na de meséljen, mi szél hozta? Csak nem a legutóbbi ajánlatom nyerte el tetszését? *Nehéz olvasni a férfi tekintetében vagy ábrázatán. Még a kedvét is nehéz lenne kitalálni. Talán kifejezéstelennek is tetszhet az arcán játszó mosoly.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.03.28 16:40:18
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2024-03-27 19:52:44
Üzenet elküldve: 2024-03-27 19:52:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Tervek és ambíciók//
*Bérlovon kaptat a Tanácsháza elé, majd a hátast egy közeli istállóba adja le, hogy ő maga belépjen a hivatali épületbe.
Második alkalommal tervez találkozni Even Alrishul tanácsnokkal, és ezúttal nem bízza a véletlenre, hogy megbeszélt időpontra jöjjön: komornyikját, Urien Polthert bízza meg az üzenet kézbesítésével. Ez a szolga értelemben és életrevalóságban messze a többi cselédje fölé emelkedik. Hiba volt első alkalommal Thepardára, a cselédlányra bízni a audiencia-kérést.
A motozást ezúttal is szó nélkül tűri, és egyetlen fegyverét, egy tőrt már előre át is ad az őröknek. Csak amikor azok azt a két hengert kezdik vizslatni, amelyeket Orthus szíjon a vállán hordva hozott, akkor kéri őket, hogy legyenek óvatosak. A hengerek ugyanis térképeket tartalmaznak.
Szándékosan valamivel korábban érkezett, hogy ezek a kellemetlen procedúrák ne raboljanak el időt a tényleges megbeszéléstől. Kis szerencsével, mire ismét elvezetik Alrishul hivatalához, még lesz egy-két perce a hivatalos időpontig.
Amikor aztán bebocsátják, udvarias főhajtással köszönti a tisztviselőt.*
- Üdvözlöm, Alrishul Tanácstag! Hálás vagyok, hogy újfent időt szakít rám. Foglalkoztam az üggyel, amiről korábban beszéltünk.
*Bérlovon kaptat a Tanácsháza elé, majd a hátast egy közeli istállóba adja le, hogy ő maga belépjen a hivatali épületbe.
Második alkalommal tervez találkozni Even Alrishul tanácsnokkal, és ezúttal nem bízza a véletlenre, hogy megbeszélt időpontra jöjjön: komornyikját, Urien Polthert bízza meg az üzenet kézbesítésével. Ez a szolga értelemben és életrevalóságban messze a többi cselédje fölé emelkedik. Hiba volt első alkalommal Thepardára, a cselédlányra bízni a audiencia-kérést.
A motozást ezúttal is szó nélkül tűri, és egyetlen fegyverét, egy tőrt már előre át is ad az őröknek. Csak amikor azok azt a két hengert kezdik vizslatni, amelyeket Orthus szíjon a vállán hordva hozott, akkor kéri őket, hogy legyenek óvatosak. A hengerek ugyanis térképeket tartalmaznak.
Szándékosan valamivel korábban érkezett, hogy ezek a kellemetlen procedúrák ne raboljanak el időt a tényleges megbeszéléstől. Kis szerencsével, mire ismét elvezetik Alrishul hivatalához, még lesz egy-két perce a hivatalos időpontig.
Amikor aztán bebocsátják, udvarias főhajtással köszönti a tisztviselőt.*
- Üdvözlöm, Alrishul Tanácstag! Hálás vagyok, hogy újfent időt szakít rám. Foglalkoztam az üggyel, amiről korábban beszéltünk.
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-29 17:12:40
Üzenet elküldve: 2023-11-29 17:12:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Rögös utak//
*Viszonozza Even Alrishul mosolyát, úgy felel neki.*
- Természetesen, nagy előny lehet. Amennyiben nem várják el, hogy a megbízott tartsa távol magát az újjáépítés üzleti részétől. Én egyenes embernek tartom magam: ha az a megbízás feltétele, hogy maradjak ki az üzleti lehetőségből, nem vállalom. És a cinkos összemosolygásnak se vagyok híve, amikor valamit csak névleg nem szabad megtenni mondván, hogy úgyse kéri számon senki. Még nem volt olyan rég a legutóbbi "számonkérés", hogy ne emlékezzek rá.
*mutat rá. Érezhető, hogy Alrishul már szeretné lezárni a beszélgetést, ezért így felel.*
- Hálásan köszönöm az idejét és nem is zavarom tovább. Nemsokára megküldetek egy tervezetet és bízom abban, hogy mihamarabb egyeztethetünk a megvalósításáról.
*mondja búcsúzóul, és hagyja a Tanácstagot a dolgára menni.
Ahogy kifelé tart és a beszélgetésen elhangzottakat mérlegeli, nem igazán tudja eldönteni, hogy elégedett-e a beszélgetés irányával, vagy sem.
Kétségtelen, hogy a szegénynegyed újjáépítése hatalmas üzleti lehetőség. És létfontosságú is, hiszen a sárváros most egy gennyes fekélyként éktelenkedik a város közepén, meggátolva annak megerősödését. De továbbra is meggyőződése, hogy sokkal nagyobb biztonságra lesz szüksége a város mostani és leendő vagyonos polgárainak. A falak ebben nagyon sokat segítenének. Sokkal biztosabb, hogy száz év múlva is stabilan állnak majd a helyükön, mint például az a városőrség, amely tétlenül nézte végig a lázadást. Ha nem látná azt, hogy a saját elképzelését hogyan szolgálhatná ez a megbízás, meglehet, nem is gondolkozna rajta. De Orthus ráér. Nem a saját erszénye megtömésében gondolkozik, hanem egy dinasztiában.*
*Viszonozza Even Alrishul mosolyát, úgy felel neki.*
- Természetesen, nagy előny lehet. Amennyiben nem várják el, hogy a megbízott tartsa távol magát az újjáépítés üzleti részétől. Én egyenes embernek tartom magam: ha az a megbízás feltétele, hogy maradjak ki az üzleti lehetőségből, nem vállalom. És a cinkos összemosolygásnak se vagyok híve, amikor valamit csak névleg nem szabad megtenni mondván, hogy úgyse kéri számon senki. Még nem volt olyan rég a legutóbbi "számonkérés", hogy ne emlékezzek rá.
*mutat rá. Érezhető, hogy Alrishul már szeretné lezárni a beszélgetést, ezért így felel.*
- Hálásan köszönöm az idejét és nem is zavarom tovább. Nemsokára megküldetek egy tervezetet és bízom abban, hogy mihamarabb egyeztethetünk a megvalósításáról.
*mondja búcsúzóul, és hagyja a Tanácstagot a dolgára menni.
Ahogy kifelé tart és a beszélgetésen elhangzottakat mérlegeli, nem igazán tudja eldönteni, hogy elégedett-e a beszélgetés irányával, vagy sem.
Kétségtelen, hogy a szegénynegyed újjáépítése hatalmas üzleti lehetőség. És létfontosságú is, hiszen a sárváros most egy gennyes fekélyként éktelenkedik a város közepén, meggátolva annak megerősödését. De továbbra is meggyőződése, hogy sokkal nagyobb biztonságra lesz szüksége a város mostani és leendő vagyonos polgárainak. A falak ebben nagyon sokat segítenének. Sokkal biztosabb, hogy száz év múlva is stabilan állnak majd a helyükön, mint például az a városőrség, amely tétlenül nézte végig a lázadást. Ha nem látná azt, hogy a saját elképzelését hogyan szolgálhatná ez a megbízás, meglehet, nem is gondolkozna rajta. De Orthus ráér. Nem a saját erszénye megtömésében gondolkozik, hanem egy dinasztiában.*
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-28 20:17:53
Üzenet elküldve: 2023-11-28 20:17:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Rögös utak//
*A falak dolgára több szót nem fecsérel. Kisebb gondjuk is nagyobb, mint külső fenyegetéstől tartani; hisz itt van rögtön Sárváros problémája. A következőkre viszont elmosolyodik.*
-Drága jó uram, maga kereskedő. Bizonyára nem most jött le a falvédőről, ahogy a Gazdagnegyedben volt szokás mondani. A fejlődés sosem állhat az üzlet útjába. Épp ellenkezőleg! Fellendítik egymást. Csak nem gondolja, hogy e pozíció e téren inkább hátrány, mint előny? *Sokatmondóan elmosolyodik, majd ismét kipillant az ablakon.*
-A sakktáblán a királynő már mozgásban van, Orthus. Merem remélni, hogy hamarosan jó híreket hallunk Sárvárosból. Akarom mondani a leendő Gazdagnegyedből. Addig is, mint a felügyelő, ha akad tervezete a városrész illetően, küldje el egy futárral nekem. Most pedig, ha nincs más... *Láthatóan tényleg azt várja, van-e még bármi Orthus tarsolyában.*
-Tudja, sok a dolgom. Itt van mindjárt az a fránya kapitány... Nem gondoltam volna, hogy egy krenkatauri börtönőr fogja nekem megszabni, mennyiért hajlandó átengedni a rabok által kitermelt drágaköveket. *Felciccent, miközben az ajtó felé veszi az irányt, lehetőleg Orthust is terelgetve.*
*A falak dolgára több szót nem fecsérel. Kisebb gondjuk is nagyobb, mint külső fenyegetéstől tartani; hisz itt van rögtön Sárváros problémája. A következőkre viszont elmosolyodik.*
-Drága jó uram, maga kereskedő. Bizonyára nem most jött le a falvédőről, ahogy a Gazdagnegyedben volt szokás mondani. A fejlődés sosem állhat az üzlet útjába. Épp ellenkezőleg! Fellendítik egymást. Csak nem gondolja, hogy e pozíció e téren inkább hátrány, mint előny? *Sokatmondóan elmosolyodik, majd ismét kipillant az ablakon.*
-A sakktáblán a királynő már mozgásban van, Orthus. Merem remélni, hogy hamarosan jó híreket hallunk Sárvárosból. Akarom mondani a leendő Gazdagnegyedből. Addig is, mint a felügyelő, ha akad tervezete a városrész illetően, küldje el egy futárral nekem. Most pedig, ha nincs más... *Láthatóan tényleg azt várja, van-e még bármi Orthus tarsolyában.*
-Tudja, sok a dolgom. Itt van mindjárt az a fránya kapitány... Nem gondoltam volna, hogy egy krenkatauri börtönőr fogja nekem megszabni, mennyiért hajlandó átengedni a rabok által kitermelt drágaköveket. *Felciccent, miközben az ajtó felé veszi az irányt, lehetőleg Orthust is terelgetve.*
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-28 17:37:57
Üzenet elküldve: 2023-11-28 17:37:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Rögös utak//
*Meghallgatja a Tanácstag szavait és arcán nem nagyon látni érzelmet. Pókerarc az övé, mert a kereskedőnek értenie kell ehhez. Csak azt követően szólal meg, hogy Even Alrishul a mondandója végére ért.*
- Valóban ismerem városunknak ezt a... hitvallását a falakkal kapcsolatban. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem kell-e felülvizsgálni. Nem vagyok rest beismerni, hogy a félelem, amelyet említett, igenis megvan bennem. Nem is annyira önmagamért: a lázadást túléltem, vagyonom nagyjából megmaradt, és most el fog telni némi idő, mire újra hasonló zavargás egyáltalán előfordulhat. De az bizonyos, hogy sor fog kerülni rá. Ami egyszer megtörtént, az másodszorra is meg fog, aztán harmadszorra, negyedszerre is. Ez immáron sajnos városunk kultúrájának részévé vált. És ha innen nézzük, a félelem igenis jogos.
~ Figyelmen kívül hagyni pedig vétkes hanyagság. ~
*teszi hozzá, de csak fejben, mert ezt a Tanácstag akár kritikaként magára vehetné.*
- De természetesen elfogadom, hogy vannak más szempontok is. És egyetértek abban, hogy a Sárváros léte is hatalmas probléma. Talán a legjelentősebb városunkban.
*némi mérlegelés idejére elhallgat, majd így folytatja.*
- S hogy a kérdésére is válaszoljak: igen, úgy hiszem ismerek erre alkalmas személyt, önmagamat. Azonban van itt egy fontos szempont, amelyet mindenképpen tisztázni szeretnék. Én első sorban kereskedő vagyok. A pénz embere. S mint ilyen, szeretek befektetni. Ha a nemesi negyed újjáépül - akár új, a városnak üdvösebb szerepkörben -, az hatalmas üzleti lehetőség. A telkek felértékelődése, az építkezések költségei, megannyi kiváló alkalom a vagyon gyarapítására.
Szabad-e a felügyelőnek is élni e lehetőséggel saját vagyona gyarapítására? Még ha csak olyan mértékben is, mint bármely más polgárnak, nem visszaélve a pozíciójával?
*kérdi. Jó ideje figyelemmel kíséri ugyanis a levitézlett nemesi negyed sorsának alakulását, és már rég eldöntötte, hogy ha lehetősége lesz befektetni (mit szépítsük: nyerészkedni) a negyed visszahódításába és feltámasztásába, akkor bizony élni fog a lehetőséggel. Az Even által felkínált pozíció azonban esetleg rákényszerítheti, hogy ebből kimaradjon.*
*Meghallgatja a Tanácstag szavait és arcán nem nagyon látni érzelmet. Pókerarc az övé, mert a kereskedőnek értenie kell ehhez. Csak azt követően szólal meg, hogy Even Alrishul a mondandója végére ért.*
- Valóban ismerem városunknak ezt a... hitvallását a falakkal kapcsolatban. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem kell-e felülvizsgálni. Nem vagyok rest beismerni, hogy a félelem, amelyet említett, igenis megvan bennem. Nem is annyira önmagamért: a lázadást túléltem, vagyonom nagyjából megmaradt, és most el fog telni némi idő, mire újra hasonló zavargás egyáltalán előfordulhat. De az bizonyos, hogy sor fog kerülni rá. Ami egyszer megtörtént, az másodszorra is meg fog, aztán harmadszorra, negyedszerre is. Ez immáron sajnos városunk kultúrájának részévé vált. És ha innen nézzük, a félelem igenis jogos.
~ Figyelmen kívül hagyni pedig vétkes hanyagság. ~
*teszi hozzá, de csak fejben, mert ezt a Tanácstag akár kritikaként magára vehetné.*
- De természetesen elfogadom, hogy vannak más szempontok is. És egyetértek abban, hogy a Sárváros léte is hatalmas probléma. Talán a legjelentősebb városunkban.
*némi mérlegelés idejére elhallgat, majd így folytatja.*
- S hogy a kérdésére is válaszoljak: igen, úgy hiszem ismerek erre alkalmas személyt, önmagamat. Azonban van itt egy fontos szempont, amelyet mindenképpen tisztázni szeretnék. Én első sorban kereskedő vagyok. A pénz embere. S mint ilyen, szeretek befektetni. Ha a nemesi negyed újjáépül - akár új, a városnak üdvösebb szerepkörben -, az hatalmas üzleti lehetőség. A telkek felértékelődése, az építkezések költségei, megannyi kiváló alkalom a vagyon gyarapítására.
Szabad-e a felügyelőnek is élni e lehetőséggel saját vagyona gyarapítására? Még ha csak olyan mértékben is, mint bármely más polgárnak, nem visszaélve a pozíciójával?
*kérdi. Jó ideje figyelemmel kíséri ugyanis a levitézlett nemesi negyed sorsának alakulását, és már rég eldöntötte, hogy ha lehetősége lesz befektetni (mit szépítsük: nyerészkedni) a negyed visszahódításába és feltámasztásába, akkor bizony élni fog a lehetőséggel. Az Even által felkínált pozíció azonban esetleg rákényszerítheti, hogy ebből kimaradjon.*
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-28 09:28:33
Üzenet elküldve: 2023-11-28 09:28:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Rögös utak//
-Részvétem miatta. *Szól a közlésre, ámbár sok részvét nem hallatszik ki szavai mögül.
A következőket figyelmesen hallgatja. Orthus bő lére ereszti, de be kell látni, hogy e magvas gondolatokat aligha lehetne sűrűbbre fogni.*
-Nehéz lenne mindenre válasszal szolgálnom arra, amit előhozott, Morthimer úr. Mégis megpróbálom, s a végén ajánlattal élek majd. *Megköszörüli torkát, mielőtt belekezdene. Látszik rajta, hogy felkészült férfi, s pontosan tudja, mit akar és mit fog mondani.*
-Nem maga az első, ki falakat óhajtana húzni. Ám ki az, ki falakat épít? Aki fél. Egy birodalom akkor húz falakat maga köré, mikor retteg. Mikor érzi, közelít a vége. Aztán ha e falak állnak, nem is látnak már messzebb annál. Arthenior nem ez a város. *Megrázza fejét.*
-De nem teszek úgy, mintha nem tudnám, miről beszél. A hajdan volt Gazdagnegyed hiánya bizony érvágás a városnak. Mondjon bármit a tisztelt köznép, a tőkéjük nélkül nincs haladás! Elárulom Önnek, kedves Orthus... *Némileg tompít hangján.*
-A város szívében éktelenkedő mocsok kipucolása már nem csak napirendi pont. S ha ez megvan, úgy az egykori Gazdagnegyed is visszatérhet a térképre. És itt jön a képbe a már említett ajánlatom. *Feláll a székből, hogy az ablakhoz sétáljon.*
-Ebből van nekünk kevés. Tenni akaróból. Tudja, valóban nem haladhat sehova e város olyan emberek nélkül, kik előre óhajtják vinni az ügyét. Az ökör húzta szekér sem mászik előre egy tapodtat sem ökör nélkül, nem igaz? *Fordul hátra válla felett, ám mosolynak nincs nyoma ábrázatán.*
-Mondjuk úgy, hogy ha elkezdődnek a nagy építkezések e Gazdagnegyeddel... Szükség van egy felügyelőre. Egy vizionistára. Ki segít a városnak a Sárváros mocskán megépíteni az új nemesi negyedet. Falak helyett pedig híd köti majd össze az árok felett e helyet Artheniorral. Mit gondol Orthus, ismer ilyen elszánt embert? *Szembefordul a férfival, kíváncsian vizslatva amazt.*
-Részvétem miatta. *Szól a közlésre, ámbár sok részvét nem hallatszik ki szavai mögül.
A következőket figyelmesen hallgatja. Orthus bő lére ereszti, de be kell látni, hogy e magvas gondolatokat aligha lehetne sűrűbbre fogni.*
-Nehéz lenne mindenre válasszal szolgálnom arra, amit előhozott, Morthimer úr. Mégis megpróbálom, s a végén ajánlattal élek majd. *Megköszörüli torkát, mielőtt belekezdene. Látszik rajta, hogy felkészült férfi, s pontosan tudja, mit akar és mit fog mondani.*
-Nem maga az első, ki falakat óhajtana húzni. Ám ki az, ki falakat épít? Aki fél. Egy birodalom akkor húz falakat maga köré, mikor retteg. Mikor érzi, közelít a vége. Aztán ha e falak állnak, nem is látnak már messzebb annál. Arthenior nem ez a város. *Megrázza fejét.*
-De nem teszek úgy, mintha nem tudnám, miről beszél. A hajdan volt Gazdagnegyed hiánya bizony érvágás a városnak. Mondjon bármit a tisztelt köznép, a tőkéjük nélkül nincs haladás! Elárulom Önnek, kedves Orthus... *Némileg tompít hangján.*
-A város szívében éktelenkedő mocsok kipucolása már nem csak napirendi pont. S ha ez megvan, úgy az egykori Gazdagnegyed is visszatérhet a térképre. És itt jön a képbe a már említett ajánlatom. *Feláll a székből, hogy az ablakhoz sétáljon.*
-Ebből van nekünk kevés. Tenni akaróból. Tudja, valóban nem haladhat sehova e város olyan emberek nélkül, kik előre óhajtják vinni az ügyét. Az ökör húzta szekér sem mászik előre egy tapodtat sem ökör nélkül, nem igaz? *Fordul hátra válla felett, ám mosolynak nincs nyoma ábrázatán.*
-Mondjuk úgy, hogy ha elkezdődnek a nagy építkezések e Gazdagnegyeddel... Szükség van egy felügyelőre. Egy vizionistára. Ki segít a városnak a Sárváros mocskán megépíteni az új nemesi negyedet. Falak helyett pedig híd köti majd össze az árok felett e helyet Artheniorral. Mit gondol Orthus, ismer ilyen elszánt embert? *Szembefordul a férfival, kíváncsian vizslatva amazt.*
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-27 18:28:19
Üzenet elküldve: 2023-11-27 18:28:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Rögös utak//
*A tanácstag udvarias kérdésére csak egy picit halványul el az arcán honoló protokolláris mosoly.*
- Sajnos elveszítettük, nem egészen egy éve már. Anyámat követte a sírba. Így immáron én vagyok a Morthimer ház feje.
~És egyetlen tagja.~
*feleli, miközben követi Even Alrishult az irodájába.*
- Hálás vagyok, hogy így is időt szakít rám, és igyekszem tömör lenni. Úgy vélem, az ügyem mégis inkább Önre tartozik.
*teszi hozzá. Belépve nem akad fenn a helyiség puritánságán. Ő maga se a cicomák embere. Ezt híven tanúsítja, hogy egyetlen ékszere a pecsétgyűrűje. És az öltözete is konzervatív, ugyanakkor a legkiválóbb minőség.*
- Így van, továbbra is a kereskedés a fő tevékenységünk, habár némileg változtatnunk kellett az ügyfélkörünkön, sajnos.
*teszi hozzá. Mivel Even tudott az atyjáról, így nyilván azzal is tisztában volt, hogy a Morthimerek csak a nemesekkel üzleteltek. Értelemszerűen, amíg voltak nemesek.*
- Nos igyekszem tömör lenni, habár nem olyan téma ez, amit gyorsan át lehet beszélni és végképp nem olyan, amit gyorsan el lehet intézni. Arról van szó, hogy kereskedőként és vagyonos emberként komoly aggodalom gyötör. A lázadás rámutatott arra, hogy senki nincs biztonságban, ha a közrend nem megfelelő. Mivel ez így van, az emberek nem mernek hosszú távra, akár nemzedékek távlatában gondolkozni és tervezni. Az én meggyőződésem az, hogy egy város csak akkor képes fejlődni, ha vagyonos családok szilárd támaszt tudnak nyújtani neki a vagyonukkal és elköteleződésükkel. Hogy ezeket a családokat nemesnek hívjuk vagy sem, az szinte másodlagos. A fontos az, hogy legyenek ilyenek, és a várost az otthonuknak tekintsék. Úgy érzem, most nincs meg ez a bizalom. És ez opportunizmust szül: aki meggazdagszik, nem fektet be. Hosszú távon nem köti le a vagyonát. Ez inkább amolyan rablógazdálkodás csupán, amiben a sikeres ember nem épít, csak elvesz és kiélvez, mert nem tudja, meddig teheti meg. És ezen változtatni szeretnék.
*mondja. Talán kissé dagályosan fejtette ki az érveit, de olyan témát próbál felvezetni, amit meg kell alapozni rendesen.*
- Ezért mindegyre azon töröm a fejem, mit kellene tenni azért, hogy Arthenior újra olyan hellyé váljon, amelytől mindenki függ és amelynek fennhatósága megkérdőjelezhetetlen egykori területén. Nem csak szavakkal, hanem tettekkel, és vagyonnal. Ebben a furcsán átalakult városban immáron én is a vagyonosok körébe tartozom, és hogy ez nem társul nemesi kutyabőrrel, az immáron nem számít. Készen állok a vagyonommal is hozzájárulni a város felemelkedéséhez, ha azt látom, hogy olyasmire fordítják, ami valóban elősegíti ezt a felemelkedést.
Önhöz fordultam, mert úgy érzem, ennek a városnak mindenek előtt megkérdőjelezhetetlen és megingathatatlan közrendre van szüksége. Az meghozná a biztonságérzetet, az pedig magával hozná a vagyon megtelepedését.
Belátom, ez nem olyan terület, amihez én magam bármit is konyítok. De hogy ne csak dagályos kortesbeszédet tartsak, egy konkrét javaslatom is lenne. Úgy hiszem, ennek a városnak falakra van szüksége. Akár többre is, amelyek nem csak a külső ellenségtől védik a város egészét, de ha úgy fordul a helyzet, a vagyont is megvédik a zűrzavartól.
Ráadásul egy ilyen nagy szabású építkezés sok szempontból fellendítené a város kereskedelmét. De ami még fontosabb: azt sugallaná, hogy... haladunk valamerre. Célt adna, jövőképet. Úgy érzem, erre most szükségünk lenne.
*rövid szünet után így folytatja.*
- Mint mondtam, én a közrend és védelem dolgához nem értek. Így ha az elképzelésemnek olyan akadálya van, amit én nem látok, kérem ne habozzon elmondani. De lássa kérem, hogy a szándék megvan. És biztos vagyok benne, hogy nem csak bennem.
*A tanácstag udvarias kérdésére csak egy picit halványul el az arcán honoló protokolláris mosoly.*
- Sajnos elveszítettük, nem egészen egy éve már. Anyámat követte a sírba. Így immáron én vagyok a Morthimer ház feje.
~És egyetlen tagja.~
*feleli, miközben követi Even Alrishult az irodájába.*
- Hálás vagyok, hogy így is időt szakít rám, és igyekszem tömör lenni. Úgy vélem, az ügyem mégis inkább Önre tartozik.
*teszi hozzá. Belépve nem akad fenn a helyiség puritánságán. Ő maga se a cicomák embere. Ezt híven tanúsítja, hogy egyetlen ékszere a pecsétgyűrűje. És az öltözete is konzervatív, ugyanakkor a legkiválóbb minőség.*
- Így van, továbbra is a kereskedés a fő tevékenységünk, habár némileg változtatnunk kellett az ügyfélkörünkön, sajnos.
*teszi hozzá. Mivel Even tudott az atyjáról, így nyilván azzal is tisztában volt, hogy a Morthimerek csak a nemesekkel üzleteltek. Értelemszerűen, amíg voltak nemesek.*
- Nos igyekszem tömör lenni, habár nem olyan téma ez, amit gyorsan át lehet beszélni és végképp nem olyan, amit gyorsan el lehet intézni. Arról van szó, hogy kereskedőként és vagyonos emberként komoly aggodalom gyötör. A lázadás rámutatott arra, hogy senki nincs biztonságban, ha a közrend nem megfelelő. Mivel ez így van, az emberek nem mernek hosszú távra, akár nemzedékek távlatában gondolkozni és tervezni. Az én meggyőződésem az, hogy egy város csak akkor képes fejlődni, ha vagyonos családok szilárd támaszt tudnak nyújtani neki a vagyonukkal és elköteleződésükkel. Hogy ezeket a családokat nemesnek hívjuk vagy sem, az szinte másodlagos. A fontos az, hogy legyenek ilyenek, és a várost az otthonuknak tekintsék. Úgy érzem, most nincs meg ez a bizalom. És ez opportunizmust szül: aki meggazdagszik, nem fektet be. Hosszú távon nem köti le a vagyonát. Ez inkább amolyan rablógazdálkodás csupán, amiben a sikeres ember nem épít, csak elvesz és kiélvez, mert nem tudja, meddig teheti meg. És ezen változtatni szeretnék.
*mondja. Talán kissé dagályosan fejtette ki az érveit, de olyan témát próbál felvezetni, amit meg kell alapozni rendesen.*
- Ezért mindegyre azon töröm a fejem, mit kellene tenni azért, hogy Arthenior újra olyan hellyé váljon, amelytől mindenki függ és amelynek fennhatósága megkérdőjelezhetetlen egykori területén. Nem csak szavakkal, hanem tettekkel, és vagyonnal. Ebben a furcsán átalakult városban immáron én is a vagyonosok körébe tartozom, és hogy ez nem társul nemesi kutyabőrrel, az immáron nem számít. Készen állok a vagyonommal is hozzájárulni a város felemelkedéséhez, ha azt látom, hogy olyasmire fordítják, ami valóban elősegíti ezt a felemelkedést.
Önhöz fordultam, mert úgy érzem, ennek a városnak mindenek előtt megkérdőjelezhetetlen és megingathatatlan közrendre van szüksége. Az meghozná a biztonságérzetet, az pedig magával hozná a vagyon megtelepedését.
Belátom, ez nem olyan terület, amihez én magam bármit is konyítok. De hogy ne csak dagályos kortesbeszédet tartsak, egy konkrét javaslatom is lenne. Úgy hiszem, ennek a városnak falakra van szüksége. Akár többre is, amelyek nem csak a külső ellenségtől védik a város egészét, de ha úgy fordul a helyzet, a vagyont is megvédik a zűrzavartól.
Ráadásul egy ilyen nagy szabású építkezés sok szempontból fellendítené a város kereskedelmét. De ami még fontosabb: azt sugallaná, hogy... haladunk valamerre. Célt adna, jövőképet. Úgy érzem, erre most szükségünk lenne.
*rövid szünet után így folytatja.*
- Mint mondtam, én a közrend és védelem dolgához nem értek. Így ha az elképzelésemnek olyan akadálya van, amit én nem látok, kérem ne habozzon elmondani. De lássa kérem, hogy a szándék megvan. És biztos vagyok benne, hogy nem csak bennem.
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-27 13:08:57
Üzenet elküldve: 2023-11-27 13:08:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Rögös utak//
-Morthimer, igen... *A gnóm kezébe löki az almát, aki azt ügyetlenül elkapja.*
-Hogy szolgál atyja egészsége? Régen láttam... Menjen most, Khazida, van egy csekély időm az úrra. Mondja meg Krashag úrnak, hogy ne számítson a szavazatomra a Pegazus fogadó támogatását illetően. Hess-hess! *Legyezi meg a gnómot, s immáron minden figyelme a kereskedőé.*
-Belső biztonság. Ez érdekes. *Összekulcsolja maga mögött kezeit, majd komótosan Orthushoz sétál.*
-Mindenekelőtt azonban a Városőrség az illetékes kisebb ügyekben. De hallgatom, kedves Orthus. *Jobbját nyújtja a férfi felé, majd ajtóhoz lép, hogy kitárja előtte. Szűk, egyszerű kis iroda tárul fel előttük, ám asztalnak nyoma sincs benne. Két, egymás felé néző karosszéknek azonban igen. Ha mással nem is, hellyel kínálja Orthust.*
-Mondja csak, kedves Orthus, még mindig kereskedéssel foglalkozik a családja? Egyébként nincs sok időm, jó uram, így legyen kérem tömör. *Hangja nem ellenséges, sokkal inkább tárgyilagos. Érdeklődve emeli pillantását Orthusra.*
-Morthimer, igen... *A gnóm kezébe löki az almát, aki azt ügyetlenül elkapja.*
-Hogy szolgál atyja egészsége? Régen láttam... Menjen most, Khazida, van egy csekély időm az úrra. Mondja meg Krashag úrnak, hogy ne számítson a szavazatomra a Pegazus fogadó támogatását illetően. Hess-hess! *Legyezi meg a gnómot, s immáron minden figyelme a kereskedőé.*
-Belső biztonság. Ez érdekes. *Összekulcsolja maga mögött kezeit, majd komótosan Orthushoz sétál.*
-Mindenekelőtt azonban a Városőrség az illetékes kisebb ügyekben. De hallgatom, kedves Orthus. *Jobbját nyújtja a férfi felé, majd ajtóhoz lép, hogy kitárja előtte. Szűk, egyszerű kis iroda tárul fel előttük, ám asztalnak nyoma sincs benne. Két, egymás felé néző karosszéknek azonban igen. Ha mással nem is, hellyel kínálja Orthust.*
-Mondja csak, kedves Orthus, még mindig kereskedéssel foglalkozik a családja? Egyébként nincs sok időm, jó uram, így legyen kérem tömör. *Hangja nem ellenséges, sokkal inkább tárgyilagos. Érdeklődve emeli pillantását Orthusra.*
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-26 19:04:11
Üzenet elküldve: 2023-11-26 19:04:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Rögös utak//
*Olybá tűnik, hogy valami igencsak félresikerülhetett, mert ő abban a hiszemben volt, hogy előre sikerült időpontot egyeztetnie erre a találkozóra. Cselédjét, Theparda Minoreát küldte el a hivatalba, hogy a Tanácstag valamelyik beosztottjával időpontot egyeztessen. A leány pedig pontos időponttal tért vissza, méghozzá közeli napra, amiért még dicséretet is kapott Orthustól.
Amit Morthimer nem tudott, hogy Theparda - aki nagyon félénk és önállótlan teremtés - csak az előtérig jutott, ott pedig nem Alrishul egyik beosztottjával beszélt, csak az egyik hivatalnokkal. Aki történetesen tudott arról, hogy a Tanácstag a mai napon a hivatalában lesz. És még az időpontját is tudta. Theparda pedig, amilyen bátortalan, úgy érezte, ennyivel már teljesítette a feladatát. Orthust azonban nem jelentette be.
Persze Orthus erről most még nem tud. Persze, ismerve cselédjét gyanítja, hogy valami ilyesmi lehet a háttérben. De ugyanúgy azt se tartja kizártnak, hogy Even Alrishul egyszerűen megvárakoztatja. A nemesek régebben is gyakran csinálták ezt. Még azok is, akik generációk alatt úgy elkótyavetyélték a vagyonukat, hogy az övékhez képest a Morthimer ház vagyona fejedelmi volt. Éppen ezért Orthus a rá jellemző higgadtsággal ül az előtérben és várakozik, bosszúságát tökéletesen leplezve.
Végül feltűnik a tanácstag, Orthus pedig felkel ültéből, hogy úgy fogadja. Even első szavaiból mindjárt kiderül, hogy fogalma sincs, ki jött hozzá látogatóba. Ez nagyjából el is dönti, hogy hol volt a hiba.*
- Orthus Morthimer, szolgálatára! Elnézését kérem, úgy tűnik, nem kapott előre értesítést arról, hogy fel szeretném keresni. Tudna rám most némi időt szakítani? A város ügyeivel, első sorban a belső biztonságával lenne kapcsolatos az ügy.
*mondja.*
*Olybá tűnik, hogy valami igencsak félresikerülhetett, mert ő abban a hiszemben volt, hogy előre sikerült időpontot egyeztetnie erre a találkozóra. Cselédjét, Theparda Minoreát küldte el a hivatalba, hogy a Tanácstag valamelyik beosztottjával időpontot egyeztessen. A leány pedig pontos időponttal tért vissza, méghozzá közeli napra, amiért még dicséretet is kapott Orthustól.
Amit Morthimer nem tudott, hogy Theparda - aki nagyon félénk és önállótlan teremtés - csak az előtérig jutott, ott pedig nem Alrishul egyik beosztottjával beszélt, csak az egyik hivatalnokkal. Aki történetesen tudott arról, hogy a Tanácstag a mai napon a hivatalában lesz. És még az időpontját is tudta. Theparda pedig, amilyen bátortalan, úgy érezte, ennyivel már teljesítette a feladatát. Orthust azonban nem jelentette be.
Persze Orthus erről most még nem tud. Persze, ismerve cselédjét gyanítja, hogy valami ilyesmi lehet a háttérben. De ugyanúgy azt se tartja kizártnak, hogy Even Alrishul egyszerűen megvárakoztatja. A nemesek régebben is gyakran csinálták ezt. Még azok is, akik generációk alatt úgy elkótyavetyélték a vagyonukat, hogy az övékhez képest a Morthimer ház vagyona fejedelmi volt. Éppen ezért Orthus a rá jellemző higgadtsággal ül az előtérben és várakozik, bosszúságát tökéletesen leplezve.
Végül feltűnik a tanácstag, Orthus pedig felkel ültéből, hogy úgy fogadja. Even első szavaiból mindjárt kiderül, hogy fogalma sincs, ki jött hozzá látogatóba. Ez nagyjából el is dönti, hogy hol volt a hiba.*
- Orthus Morthimer, szolgálatára! Elnézését kérem, úgy tűnik, nem kapott előre értesítést arról, hogy fel szeretném keresni. Tudna rám most némi időt szakítani? A város ügyeivel, első sorban a belső biztonságával lenne kapcsolatos az ügy.
*mondja.*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-26 17:47:45
Üzenet elküldve: 2023-11-26 17:47:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 283
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Rögös utak//
*Orthust természetesen megmotozzák, s miután előállt azzal, kihez is érkezett, az iroda ajtaja elé vezetik. Arthenior közigazgatásának szívében jár. Hosszú folyosók, taláros hivatalnokok, vaskos, molyrágta pergamenkötegek, irodák, amit csak egy ilyen helyen el lehet képzelni.
Amint a kereskedő az iroda elé ér, a hivatalnok magára hagyja, s itt jó két fertályórányi várakozás vár reá, hisz híján van a megbeszélt találkozóknak. Legalább kalauza bedőlt neki. Szerencséjére a férfi, akit keres, épp a Tanácsházán tartózkodik. Ritka alkalmak egyike. Nagyokat is pislog, mikor meglátja Orthust az irodája előtt. Egy almát falatozik épp, miközben jobbján egy aprócska gnómleány jegyzeteli szavait. Komótosan nyeli le a falatot, miközben megközelíti Orthust. Vaskos prémkabátot visel, az értő szem rögtön kiszúrja, hogy értékes holmiról van szó. Továbbá azt is, hogy a férfi nemrégiben érkezhetett. Homlokráncolva fürkészi hívatlan vendégét egy darabig, de végső soron jobbnak látja megtudakolni, kihez is van szerencséje.*
-Az úr pedig?
*Orthust természetesen megmotozzák, s miután előállt azzal, kihez is érkezett, az iroda ajtaja elé vezetik. Arthenior közigazgatásának szívében jár. Hosszú folyosók, taláros hivatalnokok, vaskos, molyrágta pergamenkötegek, irodák, amit csak egy ilyen helyen el lehet képzelni.
Amint a kereskedő az iroda elé ér, a hivatalnok magára hagyja, s itt jó két fertályórányi várakozás vár reá, hisz híján van a megbeszélt találkozóknak. Legalább kalauza bedőlt neki. Szerencséjére a férfi, akit keres, épp a Tanácsházán tartózkodik. Ritka alkalmak egyike. Nagyokat is pislog, mikor meglátja Orthust az irodája előtt. Egy almát falatozik épp, miközben jobbján egy aprócska gnómleány jegyzeteli szavait. Komótosan nyeli le a falatot, miközben megközelíti Orthust. Vaskos prémkabátot visel, az értő szem rögtön kiszúrja, hogy értékes holmiról van szó. Továbbá azt is, hogy a férfi nemrégiben érkezhetett. Homlokráncolva fürkészi hívatlan vendégét egy darabig, de végső soron jobbnak látja megtudakolni, kihez is van szerencséje.*
-Az úr pedig?
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-11-26 16:25:48
Üzenet elküldve: 2023-11-26 16:25:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 264
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Találkozó Even Alrishulral//
*Orthus Morthimer lóháton érkezik a Tanácsháza épületéhez. Tekintettel arra, hogy komoly ügyben és nagy hatalmú személlyel van találkozója, a szokásosnál elegánsabb, a jómódot jobban sugalló az öltözete: fényesre suvickolt fekete csizma, fekete nadrág, Térdig érő őzbarna felöltő, alatta zöld bársonymellény, és fodros fehér ing.
Lovát a Tanácsháza menti egyik béristállóban hagyja, majd a bejárathoz lép.
Tart magánál fegyvert, egy díszes tőrt, de ezt azonnal leadja az őröknek a bejáratnál, illetve ha szükséges, aláveti magát motozásnak is.
Az ajtón belépve elgondolkodik, járt-e már valaha a Tanácsházán és megdöbbenve állapítja meg, hogy talán még sosem. Ennek megfelelően nem is tudja, hogy merre kellene menni. Ám ebben segítségére van a Hivatalsegéd, akivel közli a nevét, és hogy Even Alrishul tanácstaggal van megbeszélt találkozója.
Miközben valaki a tanácstag irodájához (vagy ahhoz a helyiséghez, ahol fogadni tudják) vezeti, összeszedi fejben, hogy pontosan mit is tud Alrishulról. Több mint tíz éve érkezett meg a városba és érkezése kisebb szenzációval ért fel. Az artheniori nemesség ugyanis igen ritkán bővült új tagokkal, főleg "külhoniakkal". A Tanácstag azonban családjának múltja és tetemes vagyona révén szinte azonnal bekerült az elitbe, sőt, a városban is meghatározó tisztségre tett szert.
A Morthimer családot az időtájt Orthus apja vezette még, akinek leghőbb vágya volt, hogy saját, közrendű vérvonalát nemesi rangra emelje. Ezt a célt egyébként még Orthus nagyapja fogalmazta meg, és talán Orthus lehetett volna az, akivel a cél megvalósul.
Így apját némileg feszélyezte a tudat, hogy amiért ők generációk óta küzdenek, az valakinek azonnal megadatik. Ugyanakkor viszont, mivel a Morthimer ház arra szakosodott, hogy a nemességnek egzotikus ritka holmikat (ruhák, műkincsek, mágikus tárgyak, olykor rabszolgák) szerezzen be, Even Alrishul érkezésével egy új potenciális vevő is színre lépett.
Amennyire Orthus fel tudja idézni, az apja végül sose üzletelt a tanácstaggal. Bár ki tudja, akkortájt ő maga más városokat járt üzleti kapcsolatokat építve, Artheniorban egzotikusnak számító portékákat kutatva.
Aztán öt éve kitört a lázadás és elsodort szinte minden nemest. Mire eloszlott a füst és nagyjából megnyugodtak a kedélyek, szinte döbbenten fedezték fel, hogy legalább egy nemes a helyén, sőt, a hivatalában maradt. Ám a nemességgel együtt átmenetileg a Morthimerek fő üzleti tevékenysége is megszűnt, így azóta nem volt oka találkozni a tanácstaggal.
Most azonban más a helyzet. Orthus újraértelmezte családja célkitűzését, ám ahhoz, hogy ezt a célt valaha (akár egy következő, vagy azt követő generációval) elérjék, el kell kezdeni felkészíteni a terepet, elhinteni a magokat. Ezért jött most találkozni azzal a Tanácstaggal, aki a város biztonságáért felel, és akivel nemesi rangja és vállalt elvei miatt talán a legjobban szót is ért.*
*Orthus Morthimer lóháton érkezik a Tanácsháza épületéhez. Tekintettel arra, hogy komoly ügyben és nagy hatalmú személlyel van találkozója, a szokásosnál elegánsabb, a jómódot jobban sugalló az öltözete: fényesre suvickolt fekete csizma, fekete nadrág, Térdig érő őzbarna felöltő, alatta zöld bársonymellény, és fodros fehér ing.
Lovát a Tanácsháza menti egyik béristállóban hagyja, majd a bejárathoz lép.
Tart magánál fegyvert, egy díszes tőrt, de ezt azonnal leadja az őröknek a bejáratnál, illetve ha szükséges, aláveti magát motozásnak is.
Az ajtón belépve elgondolkodik, járt-e már valaha a Tanácsházán és megdöbbenve állapítja meg, hogy talán még sosem. Ennek megfelelően nem is tudja, hogy merre kellene menni. Ám ebben segítségére van a Hivatalsegéd, akivel közli a nevét, és hogy Even Alrishul tanácstaggal van megbeszélt találkozója.
Miközben valaki a tanácstag irodájához (vagy ahhoz a helyiséghez, ahol fogadni tudják) vezeti, összeszedi fejben, hogy pontosan mit is tud Alrishulról. Több mint tíz éve érkezett meg a városba és érkezése kisebb szenzációval ért fel. Az artheniori nemesség ugyanis igen ritkán bővült új tagokkal, főleg "külhoniakkal". A Tanácstag azonban családjának múltja és tetemes vagyona révén szinte azonnal bekerült az elitbe, sőt, a városban is meghatározó tisztségre tett szert.
A Morthimer családot az időtájt Orthus apja vezette még, akinek leghőbb vágya volt, hogy saját, közrendű vérvonalát nemesi rangra emelje. Ezt a célt egyébként még Orthus nagyapja fogalmazta meg, és talán Orthus lehetett volna az, akivel a cél megvalósul.
Így apját némileg feszélyezte a tudat, hogy amiért ők generációk óta küzdenek, az valakinek azonnal megadatik. Ugyanakkor viszont, mivel a Morthimer ház arra szakosodott, hogy a nemességnek egzotikus ritka holmikat (ruhák, műkincsek, mágikus tárgyak, olykor rabszolgák) szerezzen be, Even Alrishul érkezésével egy új potenciális vevő is színre lépett.
Amennyire Orthus fel tudja idézni, az apja végül sose üzletelt a tanácstaggal. Bár ki tudja, akkortájt ő maga más városokat járt üzleti kapcsolatokat építve, Artheniorban egzotikusnak számító portékákat kutatva.
Aztán öt éve kitört a lázadás és elsodort szinte minden nemest. Mire eloszlott a füst és nagyjából megnyugodtak a kedélyek, szinte döbbenten fedezték fel, hogy legalább egy nemes a helyén, sőt, a hivatalában maradt. Ám a nemességgel együtt átmenetileg a Morthimerek fő üzleti tevékenysége is megszűnt, így azóta nem volt oka találkozni a tanácstaggal.
Most azonban más a helyzet. Orthus újraértelmezte családja célkitűzését, ám ahhoz, hogy ezt a célt valaha (akár egy következő, vagy azt követő generációval) elérjék, el kell kezdeni felkészíteni a terepet, elhinteni a magokat. Ezért jött most találkozni azzal a Tanácstaggal, aki a város biztonságáért felel, és akivel nemesi rangja és vállalt elvei miatt talán a legjobban szót is ért.*
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2023-01-26 19:37:22
Üzenet elküldve: 2023-01-26 19:37:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A király visszatér//
-Köszönöm!
*Hálálkodik Sephnek, de nem adja át pontosan az üzenetet, hisz mégis csak ma csatlakozott, ennyire feltétlenül nem bízik meg benne. Úgy gondolja jobb lenne, ha ez az információ a belsőbb körben maradna, már amennyire ez lehetséges. ~Bár valószínűleg hamar szárnyra kél a pletyka.~ A tanácsházán pedig a már jól megszokott rutint követve bejelentkezik, várakozik és elsőkörben az újonc könnyű acélvért, illetve a tabard és a medál iránti igényt adja le. Másodsorban pedig szól az üzenetről, illetve hogy ha minden igaz Bredoc parancsnok hamarosan szintén idejön, legyenek kedvesek várják őt. Azzal pedig vissza is indul a kaszárnyába, mert papírra akarja vetni az üzenetet, amíg még a fejében van.*
-Köszönöm!
*Hálálkodik Sephnek, de nem adja át pontosan az üzenetet, hisz mégis csak ma csatlakozott, ennyire feltétlenül nem bízik meg benne. Úgy gondolja jobb lenne, ha ez az információ a belsőbb körben maradna, már amennyire ez lehetséges. ~Bár valószínűleg hamar szárnyra kél a pletyka.~ A tanácsházán pedig a már jól megszokott rutint követve bejelentkezik, várakozik és elsőkörben az újonc könnyű acélvért, illetve a tabard és a medál iránti igényt adja le. Másodsorban pedig szól az üzenetről, illetve hogy ha minden igaz Bredoc parancsnok hamarosan szintén idejön, legyenek kedvesek várják őt. Azzal pedig vissza is indul a kaszárnyába, mert papírra akarja vetni az üzenetet, amíg még a fejében van.*
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-12-07 17:12:28
Üzenet elküldve: 2022-12-07 17:12:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Végre ideérkezvén, elindul a lépcsőn felfelé.*
-Kérjük a fegyvereit, uram!
*Fordul hozzá az egyik díszes ruhákba öltöztetett őr, ellenvetést nem tűrő hangon. Ez persze nem éri meglepetésként, hisz ő is olyan helyről származik, ahol a protokoll és az etikett, az szent és sérthetetlen. Mindettől függetlenül, nehéz szívvel adja le csatabárdját, harci kalapácsát és pajzsát. További vizsgálódás után az őrök továbbengedik.
Beérve, ámulva csodálja az épület belső díszítését, ami mesébe illő. Áhítattal a szemében botorkál oda a pulpitushoz, ami előtt ilyen korai órában szerencsére nincs sor.*
-Miben segíthetek? *Mormolja a megszokott kérdést a Hivatalsegéd. De mivel válasz nem, érkezik folytatja.*
-KHM... Miben segíthetek? *Ismétli meg, most már hangosabban. Na erre már Dofeaën is felkapja a fejét.*
-Jajjj... Igen... Höhöhö... *Válaszolja kissé zavartan.*
-Csak elméláztam a hely szépségében. A nevem Dofeaën Blöödgingär a Röh... khm... Szóval Dofeaën Blöödfingär, LOVAG.
*Az utolsó szót olyan hangosan, és kissé sipákolósan ejtve, hogy a teremben mindenki a fülére kapta a kezét. Kivéve a Hivatalsegédet.*
-Iratok? *Papírjait átnyújtja, a szolgának, aki azt olyan mély hajbókolás közepette vette el, hogy hirtelen nemes úrnak érezte magát.*
-Hmmm... Látom Dofeaën uram, nem kis hírnévvel rendelkező mestere volt. Velem is sokszor, mondjuk úgy vitázott. Ha Ön fele annyi törp, és fele annyi lovag, mint a fele annak, ami ide le van írva, akkor vélhetően nem lesznek gondjaink egymással. Mit akar?
*Dörmögi színtelen hangon a Hivatalsegéd. A nyilvánvaló sértésnek álcázott próbatételen hamar átlátott hősünk, és mintha sem történt volna válaszol is.*
-Mélyen tisztelt uram, köszönöm megelőlegezett bizalmát. Két panasszal szeretnék élni. Az egyik csak formalitás, kellemetlenség, höhöhö... A Taverna a Három Baráthoz sajnos láthatólag évek óta zárva, mégis az útbaigazító táblák kint vannak. Szeretném kérni, azokat vegyék le, nehogy mások is, úgy mint jómagam, pórul járjanak, hogy azt hiszik végre pihenhetnek és melegedhetnek, és a végén jön az arculcsapás, höhöhö...
-Ezt nem is tudtam, köszönöm jelzésed! Felvetésed jogos, és természetesen utána járunk. Mi a Másik panaszod? *Feleli a kopaszodó öreg úr, a Hivatalsegéd. Kezével sürgetésre inti a törpe lovagot.*
-Höhöhö... Igen, a másik, hogy a városba beérve volt egy Paulusz, ja nem Paulo, nevű városőr, aki éjfél után nem sokkal, nem a főutakon irányított el, hanem a házak között javasolt nekem útvonalat. A szeme is úgy állt, hogy arra tippeltem rosszaságon töri a fejét, és aki vélhetően másokkal összedolgozik.
*Elkomorodik az arca a Hivatalsegédnek.*
-Sajnos több ilyen hírt kaptunk az elmúlt időben. Köszönöm, hogy jelezte, a nyomozás már folyik egy ideje, de ennek a Paulonak a neve még nem merült fel. Még egyszer köszönjük. Ha ennyi, távozhat!
*Már épp fordul a kijárat felé, mikor eszébe jut.*
-Jajjj... höhöhö... Majdnem elfejtettem! Van egy városőr a főtéren Fikus néven, ő nagyon segítőkész és barátságos volt. Szeretném, ha jegyzőkönyvbe vennék hivatalos elismerésem. Megérdemelne valami kis jutalmat, ezzel is bátorítva a hozzá hasonló városőröket.
-Rendben, utánanézünk, de ha ennyi volt, akkor most már tényleg távozhat.
*Néz rá komoran és szúrósan a Hivatalsegéd úgy, mintha ő ette volna meg az ebédjét.*
~Én kérek elnézést, mintha nem ez lenne a dolgod.~
*A lépcsőn lefele, miután visszakapta felszereléseit, már azon gondolkodott, miként és hol panaszolja be a Hivatalsegédet, de végül legyint egyet és és ismét halad tovább útján.*
~Á, biztos csak rossz napja van. Na de ha legközelebb is ilyen lesz akkor már más a tészta.~
-Höhöhö... Apropó, merre találom a Kaszárnyát? Úgy tudom, ott lehet kicsit gyakorolni a fegyverforgatást, és kicsit formába hozni magam.
*Kérdi a városőrtől, aki épp a fegyvereit és pajzsát adja vissza neki.*
-Természetesen. *Feleli az, és készségesen útbaigazítja őt.*
-Kérjük a fegyvereit, uram!
*Fordul hozzá az egyik díszes ruhákba öltöztetett őr, ellenvetést nem tűrő hangon. Ez persze nem éri meglepetésként, hisz ő is olyan helyről származik, ahol a protokoll és az etikett, az szent és sérthetetlen. Mindettől függetlenül, nehéz szívvel adja le csatabárdját, harci kalapácsát és pajzsát. További vizsgálódás után az őrök továbbengedik.
Beérve, ámulva csodálja az épület belső díszítését, ami mesébe illő. Áhítattal a szemében botorkál oda a pulpitushoz, ami előtt ilyen korai órában szerencsére nincs sor.*
-Miben segíthetek? *Mormolja a megszokott kérdést a Hivatalsegéd. De mivel válasz nem, érkezik folytatja.*
-KHM... Miben segíthetek? *Ismétli meg, most már hangosabban. Na erre már Dofeaën is felkapja a fejét.*
-Jajjj... Igen... Höhöhö... *Válaszolja kissé zavartan.*
-Csak elméláztam a hely szépségében. A nevem Dofeaën Blöödgingär a Röh... khm... Szóval Dofeaën Blöödfingär, LOVAG.
*Az utolsó szót olyan hangosan, és kissé sipákolósan ejtve, hogy a teremben mindenki a fülére kapta a kezét. Kivéve a Hivatalsegédet.*
-Iratok? *Papírjait átnyújtja, a szolgának, aki azt olyan mély hajbókolás közepette vette el, hogy hirtelen nemes úrnak érezte magát.*
-Hmmm... Látom Dofeaën uram, nem kis hírnévvel rendelkező mestere volt. Velem is sokszor, mondjuk úgy vitázott. Ha Ön fele annyi törp, és fele annyi lovag, mint a fele annak, ami ide le van írva, akkor vélhetően nem lesznek gondjaink egymással. Mit akar?
*Dörmögi színtelen hangon a Hivatalsegéd. A nyilvánvaló sértésnek álcázott próbatételen hamar átlátott hősünk, és mintha sem történt volna válaszol is.*
-Mélyen tisztelt uram, köszönöm megelőlegezett bizalmát. Két panasszal szeretnék élni. Az egyik csak formalitás, kellemetlenség, höhöhö... A Taverna a Három Baráthoz sajnos láthatólag évek óta zárva, mégis az útbaigazító táblák kint vannak. Szeretném kérni, azokat vegyék le, nehogy mások is, úgy mint jómagam, pórul járjanak, hogy azt hiszik végre pihenhetnek és melegedhetnek, és a végén jön az arculcsapás, höhöhö...
-Ezt nem is tudtam, köszönöm jelzésed! Felvetésed jogos, és természetesen utána járunk. Mi a Másik panaszod? *Feleli a kopaszodó öreg úr, a Hivatalsegéd. Kezével sürgetésre inti a törpe lovagot.*
-Höhöhö... Igen, a másik, hogy a városba beérve volt egy Paulusz, ja nem Paulo, nevű városőr, aki éjfél után nem sokkal, nem a főutakon irányított el, hanem a házak között javasolt nekem útvonalat. A szeme is úgy állt, hogy arra tippeltem rosszaságon töri a fejét, és aki vélhetően másokkal összedolgozik.
*Elkomorodik az arca a Hivatalsegédnek.*
-Sajnos több ilyen hírt kaptunk az elmúlt időben. Köszönöm, hogy jelezte, a nyomozás már folyik egy ideje, de ennek a Paulonak a neve még nem merült fel. Még egyszer köszönjük. Ha ennyi, távozhat!
*Már épp fordul a kijárat felé, mikor eszébe jut.*
-Jajjj... höhöhö... Majdnem elfejtettem! Van egy városőr a főtéren Fikus néven, ő nagyon segítőkész és barátságos volt. Szeretném, ha jegyzőkönyvbe vennék hivatalos elismerésem. Megérdemelne valami kis jutalmat, ezzel is bátorítva a hozzá hasonló városőröket.
-Rendben, utánanézünk, de ha ennyi volt, akkor most már tényleg távozhat.
*Néz rá komoran és szúrósan a Hivatalsegéd úgy, mintha ő ette volna meg az ebédjét.*
~Én kérek elnézést, mintha nem ez lenne a dolgod.~
*A lépcsőn lefele, miután visszakapta felszereléseit, már azon gondolkodott, miként és hol panaszolja be a Hivatalsegédet, de végül legyint egyet és és ismét halad tovább útján.*
~Á, biztos csak rossz napja van. Na de ha legközelebb is ilyen lesz akkor már más a tészta.~
-Höhöhö... Apropó, merre találom a Kaszárnyát? Úgy tudom, ott lehet kicsit gyakorolni a fegyverforgatást, és kicsit formába hozni magam.
*Kérdi a városőrtől, aki épp a fegyvereit és pajzsát adja vissza neki.*
-Természetesen. *Feleli az, és készségesen útbaigazítja őt.*
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-08-05 12:54:21
Üzenet elküldve: 2022-08-05 12:54:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ösztöndíjasok//
*Összerezzen és meglepetten fordul hátra a kopogtatásra, aztán mikor a csapatnyi gnóm bevonul és munkához lát, lassanként visszasüpped a korábbi állapotába.
Valóban nem látszik rajta türelmetlenség, még figyeli is, ahogy a két gnóm a zárakkal bajlódik, majd a méricskélést. Sőt, mintha rá is bambulna a jelenetre, mert mikor felé nyújtják az erszényt, kell egy pillanat, mire érte nyúl.*
- Köszönöm! - *Eszmél föl. Aztán látva, hogy Gaerralos így tesz, darabos mozdulatokkal maga is elpakolja a pénzt és a papírt a zsákja mélyére.
Mire pedig ebből ocsúdik, már a búcsúkörnél tartanak. Gaer elnyújtott mondatára, vagy pillantására ezúttal nem figyel föl, már csak arra, hogy a férfi éppen fölállni készül. Erre hasonlóképpen tesz és a figyelme is visszatér a beszélgetésre, hogy ne legyen udvariatlan.*
- Köszönjük! Szép napot! - *Hajt fejet az ügyintéző felé, majd az őrmestert követve távozik. Kifelé menet tekintete idegesen cikázik az összegyűlteken, s noha a Tanácsháza ajtaján kilépve legalább a tömegből kiérnek, nem mondhatni, hogy elérné a megkönnyebbülés.
Lesétál a lépcsőkön, tesz pár lépést, de Gaerralos felé sem néz, noha őt követi. A férfi a benti szórakozott, avagy zavart viselkedését tapasztalhatja, mintha nem volna itt egészében.
Aztán az után a néhány lépés után hirtelen megtorpan, körülnéz, majd sietve megindul egy irányba, minden figyelmeztetés nélkül. Két ház közötti, gazzal benőtt kis zugnál áll meg, majd fél karral a falnak támaszkodva öklendezik és ki is ad magából valamennyit. Persze, a férfi ezt csak akkor láthatja, ha megvárta.
Miután csillapult az inger, pár hosszú pillanatig még áll a falnak támaszkodva, görnyedten, mélyeket lélegezve, aztán az erőlködéstől kijött könnyeit, meg a száját törölgetve, meglehetősen sápadtan indul, hogy folytassa az utat.*
- Bocsánat. - *Sóhajt csak ennyit, ha Gaer megvárta.*
*Összerezzen és meglepetten fordul hátra a kopogtatásra, aztán mikor a csapatnyi gnóm bevonul és munkához lát, lassanként visszasüpped a korábbi állapotába.
Valóban nem látszik rajta türelmetlenség, még figyeli is, ahogy a két gnóm a zárakkal bajlódik, majd a méricskélést. Sőt, mintha rá is bambulna a jelenetre, mert mikor felé nyújtják az erszényt, kell egy pillanat, mire érte nyúl.*
- Köszönöm! - *Eszmél föl. Aztán látva, hogy Gaerralos így tesz, darabos mozdulatokkal maga is elpakolja a pénzt és a papírt a zsákja mélyére.
Mire pedig ebből ocsúdik, már a búcsúkörnél tartanak. Gaer elnyújtott mondatára, vagy pillantására ezúttal nem figyel föl, már csak arra, hogy a férfi éppen fölállni készül. Erre hasonlóképpen tesz és a figyelme is visszatér a beszélgetésre, hogy ne legyen udvariatlan.*
- Köszönjük! Szép napot! - *Hajt fejet az ügyintéző felé, majd az őrmestert követve távozik. Kifelé menet tekintete idegesen cikázik az összegyűlteken, s noha a Tanácsháza ajtaján kilépve legalább a tömegből kiérnek, nem mondhatni, hogy elérné a megkönnyebbülés.
Lesétál a lépcsőkön, tesz pár lépést, de Gaerralos felé sem néz, noha őt követi. A férfi a benti szórakozott, avagy zavart viselkedését tapasztalhatja, mintha nem volna itt egészében.
Aztán az után a néhány lépés után hirtelen megtorpan, körülnéz, majd sietve megindul egy irányba, minden figyelmeztetés nélkül. Két ház közötti, gazzal benőtt kis zugnál áll meg, majd fél karral a falnak támaszkodva öklendezik és ki is ad magából valamennyit. Persze, a férfi ezt csak akkor láthatja, ha megvárta.
Miután csillapult az inger, pár hosszú pillanatig még áll a falnak támaszkodva, görnyedten, mélyeket lélegezve, aztán az erőlködéstől kijött könnyeit, meg a száját törölgetve, meglehetősen sápadtan indul, hogy folytassa az utat.*
- Bocsánat. - *Sóhajt csak ennyit, ha Gaer megvárta.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 204-223