Arthenior - Tanácsháza
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 10 (181. - 200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 204-223
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-08-02 12:53:10
Üzenet elküldve: 2022-08-02 12:53:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Ösztöndíjasok//
*A köszönetre csak biccent, magában már tervezgetve, hogy miképpen delegálhatja majd ezt a problémát, amennyiben túl hamar elszólítják a kötelezettségek, hogy rendezze az italok ügyét. Nem tudja, hogy milyen italból hányra lesz szükség, ám a most elhangzott információt képes továbbítani Wulfrixennek, aki már nagyobb valószínűséggel fog informált döntést hozni, és kétségkívül szabadabban is osztja be idejét, mint a most már felettébb nagyszámú feladattal megbízott veterán.
A holtak ügyére áttérve gyors döntést hoz, és igényét láthatólag nem tartják lehetetlennek. Habár a vizsgálat maga is fontos dolog, egy ilyen lista már egyéb ügyek helyén kezelésében is jelentős szerepet vállalna. Elvégre ha azonnal megtudhatják, hogy egy látszólag független ügy valamely szereplője nemrégiben tért vissza a halálból, az igencsak kibővíti az opcióikat.*
-Köszönjük.
*Biccent az ígéretre. Az pedig, hogy erőforrásaikat mikor tudják majd egy valódi vizsgálatra fordítani, már egy teljesen más kérdés, nem is az ő dolga... Sőt, meglehet, hogy jó részéből ki is fog maradni a toronybeli kutatásának köszönhetően.*
-Valóban.
*Persze ő ezt kevésbé tudja, mint a fiú, kinek hozzáférése van a város levéltárához, ám potenciálisan majd a toronyba érve ennek is utánaolvas... Ha lesz egy cseppnyi ideje az egyéb elfoglaltságai mellett.
Egy rövid pillantást vetve Garsinra látja, hogy amaz mintha kissé magába süllyedt volna, habár nem aggasztó módon, csak úgy, hogy az odafigyelés mellett nem fordít energiát még a beszélgetésben való nonverbális részvételre sem. Konstatálva tehát, hogy ez inkább egy döntés, mintsem egy problémás, megoldandó viselkedésjegy, nem teszi szóvá a dolgot... Más esetekben persze, ahol fontos az odafigyelés, vagy épp a szilárd magabiztosság mutatása, talán máshogy cselekedne.
Mintha csak a kérdésére vártak volna, megérkeznek a nem különösebben rejtélyes ládikát hordozó gnómok, és a beszélgetést egy kis szünet váltja fel. A maga részéről sem a csönd, sem a várakozás nem zavaró tényezők, és Garsint is úgy ismeri, mint akinek nem okoz különösebb nehézséget egy ilyen epizód kivárása. Látván pedig, hogy mindenki gyakorlott módon teszi a dolgát, az az egyetlen potenciális ingerültségforrás sincs jelen, melyet Gaerralos számára az inkompetencia és az ügyetlenkedés képvisel.
Ezután jön az érmék lemérése, leszámolása, mialatt Gaerralos kinyitja táskáját, hogy aztán egy biccentéssel eltehesse a selyemerszényt. Még kivárja, hogy Garsin is átvegye a maga aranyát, mielőtt felszólalna.*
-Köszönjük.
*A maga részéről ennyi elég hálálkodásnak is, és most már csak az írnoktól való udvarias búcsúvétel van hátra.*
-Nem tesz semmit. Úgy látom, itt végeztünk.
*Kicsit elhúzza a mondat végét, Garsinra pillantva, ám nem tűnik valószínűnek, hogy amaz most hozakodna elő valami mással, amit eddig nem tudott megemlíteni. Ahogy feláll, egy pillanatra belül elgondolkozik azon, hogy kézfogással zárja az ügyet, ám nem néz ki úgy a hivatalnok, mint aki ezt igényelné.*
-Értékeljük a segítségét, és további hasznos munkát kívánok Önnek.
*Mond búcsút végül, ha már eljött a távozás ideje, hiszen odakint, a tömegben már kissé körülményesebb lenne az általános udvariassági körök lefutása. Ezután, ha kinyílik neki az ajtó, a fiatal írnok kíséretével, vagy anélkül is, de Garsinnal együtt vág neki, hogy átpréseljék magukat a visszatérő holtak miatti zavarodottságuk miatt jelenlévő polgárokon a Tanácsháza kijáratáig.*
*A köszönetre csak biccent, magában már tervezgetve, hogy miképpen delegálhatja majd ezt a problémát, amennyiben túl hamar elszólítják a kötelezettségek, hogy rendezze az italok ügyét. Nem tudja, hogy milyen italból hányra lesz szükség, ám a most elhangzott információt képes továbbítani Wulfrixennek, aki már nagyobb valószínűséggel fog informált döntést hozni, és kétségkívül szabadabban is osztja be idejét, mint a most már felettébb nagyszámú feladattal megbízott veterán.
A holtak ügyére áttérve gyors döntést hoz, és igényét láthatólag nem tartják lehetetlennek. Habár a vizsgálat maga is fontos dolog, egy ilyen lista már egyéb ügyek helyén kezelésében is jelentős szerepet vállalna. Elvégre ha azonnal megtudhatják, hogy egy látszólag független ügy valamely szereplője nemrégiben tért vissza a halálból, az igencsak kibővíti az opcióikat.*
-Köszönjük.
*Biccent az ígéretre. Az pedig, hogy erőforrásaikat mikor tudják majd egy valódi vizsgálatra fordítani, már egy teljesen más kérdés, nem is az ő dolga... Sőt, meglehet, hogy jó részéből ki is fog maradni a toronybeli kutatásának köszönhetően.*
-Valóban.
*Persze ő ezt kevésbé tudja, mint a fiú, kinek hozzáférése van a város levéltárához, ám potenciálisan majd a toronyba érve ennek is utánaolvas... Ha lesz egy cseppnyi ideje az egyéb elfoglaltságai mellett.
Egy rövid pillantást vetve Garsinra látja, hogy amaz mintha kissé magába süllyedt volna, habár nem aggasztó módon, csak úgy, hogy az odafigyelés mellett nem fordít energiát még a beszélgetésben való nonverbális részvételre sem. Konstatálva tehát, hogy ez inkább egy döntés, mintsem egy problémás, megoldandó viselkedésjegy, nem teszi szóvá a dolgot... Más esetekben persze, ahol fontos az odafigyelés, vagy épp a szilárd magabiztosság mutatása, talán máshogy cselekedne.
Mintha csak a kérdésére vártak volna, megérkeznek a nem különösebben rejtélyes ládikát hordozó gnómok, és a beszélgetést egy kis szünet váltja fel. A maga részéről sem a csönd, sem a várakozás nem zavaró tényezők, és Garsint is úgy ismeri, mint akinek nem okoz különösebb nehézséget egy ilyen epizód kivárása. Látván pedig, hogy mindenki gyakorlott módon teszi a dolgát, az az egyetlen potenciális ingerültségforrás sincs jelen, melyet Gaerralos számára az inkompetencia és az ügyetlenkedés képvisel.
Ezután jön az érmék lemérése, leszámolása, mialatt Gaerralos kinyitja táskáját, hogy aztán egy biccentéssel eltehesse a selyemerszényt. Még kivárja, hogy Garsin is átvegye a maga aranyát, mielőtt felszólalna.*
-Köszönjük.
*A maga részéről ennyi elég hálálkodásnak is, és most már csak az írnoktól való udvarias búcsúvétel van hátra.*
-Nem tesz semmit. Úgy látom, itt végeztünk.
*Kicsit elhúzza a mondat végét, Garsinra pillantva, ám nem tűnik valószínűnek, hogy amaz most hozakodna elő valami mással, amit eddig nem tudott megemlíteni. Ahogy feláll, egy pillanatra belül elgondolkozik azon, hogy kézfogással zárja az ügyet, ám nem néz ki úgy a hivatalnok, mint aki ezt igényelné.*
-Értékeljük a segítségét, és további hasznos munkát kívánok Önnek.
*Mond búcsút végül, ha már eljött a távozás ideje, hiszen odakint, a tömegben már kissé körülményesebb lenne az általános udvariassági körök lefutása. Ezután, ha kinyílik neki az ajtó, a fiatal írnok kíséretével, vagy anélkül is, de Garsinnal együtt vág neki, hogy átpréseljék magukat a visszatérő holtak miatti zavarodottságuk miatt jelenlévő polgárokon a Tanácsháza kijáratáig.*
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-08-02 09:13:08
Üzenet elküldve: 2022-08-02 09:13:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Ösztöndíjasok//
- Rendben, és köszönjük.
*A fiú tudomásul veszi Gaerralos döntését a bájitalokat illetően, amit ismét lázas írás követ, természetesen továbbra is figyel.
A felvetésre, hogy az adminisztrált feltámadottakról listát készítsenek láthatóan meglepődik, holott valóban logikus, hogy ezt az Alakulatra bízzák.*
- Rendben. Amint teljes a lista, mindenképpen küldünk egy másolatot róla. Biztos hasznos információkra bukkannak majd a kikérdezés során.
*Nincs oka nem megbízni a város védelmét szolgáló alakulatban, ezért nem látja okát, hogy miért kellene előttük bizalmasan kezelni ezeket az információkat. Jó eséllyel a végén egyébként is a Warg Agyar Alakulathoz került volna az ügy, Gaerralos csupán meggyorsította ezt a folyamatot.*
- Mindenképpen aggasztó ez a jelenség, valóban. Főleg mert ehhez hasonlót még nem is tapasztaltunk. Vagyis írásos feljegyzések nincsenek róla.
*Az Őrmester az aranyat is szóvá teszi végül, amire az ifjú már éppen válaszolna, amikor az ajtón kopogtatnak. Választ sem várva lép be egy csapat gnóm. Kettejük egy díszes, méretes, és nehéznek tűnő ládikát cipel két oldalról fogva, a harmadik pedig tekintélyes papír mennyiséggel a kezében érkezik. A fiatal fiú egy sóhaj kíséretében maga alá húzza a széket, majd hagyja, hogy az aprónép az orra alá tolja egyik papírost a másik után. Ujjával a megfelelő helyekre bök, ahova a fiú fürgén jegyzi fel a szükséges információkat. Valahova csupán egy aláírás, egy pecsét kerül, máshol több adatot jegyeznek be. A procedúra olajozottsága ellenére eltart egy ideig, láthatóan igen körülményes, de lassan a végére érnek. Amíg a tinta szárad a két gnóm apró kulcsokat vesz elő, és a ládika több zárjának kinyitásával bajlódnak. A sok apró lyuk, és kattanás olyannak tűnik, mintha ezernyi kis zárat kellene elforgatni. Természetesen erről szó sincs, csupán fokozottan ügyelnek a város vagyonának őrzésére.
A fiatal fiú feláll a helyéről, hogy a két selyem erszényt magához vegye. Ekkor kezdődik a számolgatás és a méricskélés. Szúrópróba szerűen pár érmét a mérlegre raknak, másik oldalára picike súlyt helyeznek.*
- Rendben vannak.
*Konstatálják a gnómok, miközben a fiú az aranyakat számolja. Utána a papírokat cipelő gnóm leellenőrzi munkáját, és ő is leszámolja az összeget.*
- Pontos.
*Feleli kurtán a gnóm, és egy lepecsételt papírral együtt Gaerralos Ruuhrijehrnek átnyújtja a megígért 750 aranyat.
Ezt követi Garsin jussa, amivel ugyanezt a procedúrát végzik el.*
- Ez is rendben van.
*Nyugtázza ismételten a gnóm, és rövidesen Garsin Elthur is megkapja a neki járó 750 aranyat az ezt igazoló papírral együtt. *
- Köszönöm szépen!
*A gnómok ügyet sem vetnek a fiú hálás szavaira, elvégre csak a munkájukat végezték. Alaposan visszazárják a ládikát, ami valamivel könnyebb így, bár súlyát többnyire nem az arany teszi ki.*
- Nos, köszönöm a türelmet...
*Az írnok megint kissé zavarban van, az istenek tudják miért, talán csak a felelősség, ami mostanság a nyakába szakadt.*
- Akkor ennyi volna, igaz?
- Rendben, és köszönjük.
*A fiú tudomásul veszi Gaerralos döntését a bájitalokat illetően, amit ismét lázas írás követ, természetesen továbbra is figyel.
A felvetésre, hogy az adminisztrált feltámadottakról listát készítsenek láthatóan meglepődik, holott valóban logikus, hogy ezt az Alakulatra bízzák.*
- Rendben. Amint teljes a lista, mindenképpen küldünk egy másolatot róla. Biztos hasznos információkra bukkannak majd a kikérdezés során.
*Nincs oka nem megbízni a város védelmét szolgáló alakulatban, ezért nem látja okát, hogy miért kellene előttük bizalmasan kezelni ezeket az információkat. Jó eséllyel a végén egyébként is a Warg Agyar Alakulathoz került volna az ügy, Gaerralos csupán meggyorsította ezt a folyamatot.*
- Mindenképpen aggasztó ez a jelenség, valóban. Főleg mert ehhez hasonlót még nem is tapasztaltunk. Vagyis írásos feljegyzések nincsenek róla.
*Az Őrmester az aranyat is szóvá teszi végül, amire az ifjú már éppen válaszolna, amikor az ajtón kopogtatnak. Választ sem várva lép be egy csapat gnóm. Kettejük egy díszes, méretes, és nehéznek tűnő ládikát cipel két oldalról fogva, a harmadik pedig tekintélyes papír mennyiséggel a kezében érkezik. A fiatal fiú egy sóhaj kíséretében maga alá húzza a széket, majd hagyja, hogy az aprónép az orra alá tolja egyik papírost a másik után. Ujjával a megfelelő helyekre bök, ahova a fiú fürgén jegyzi fel a szükséges információkat. Valahova csupán egy aláírás, egy pecsét kerül, máshol több adatot jegyeznek be. A procedúra olajozottsága ellenére eltart egy ideig, láthatóan igen körülményes, de lassan a végére érnek. Amíg a tinta szárad a két gnóm apró kulcsokat vesz elő, és a ládika több zárjának kinyitásával bajlódnak. A sok apró lyuk, és kattanás olyannak tűnik, mintha ezernyi kis zárat kellene elforgatni. Természetesen erről szó sincs, csupán fokozottan ügyelnek a város vagyonának őrzésére.
A fiatal fiú feláll a helyéről, hogy a két selyem erszényt magához vegye. Ekkor kezdődik a számolgatás és a méricskélés. Szúrópróba szerűen pár érmét a mérlegre raknak, másik oldalára picike súlyt helyeznek.*
- Rendben vannak.
*Konstatálják a gnómok, miközben a fiú az aranyakat számolja. Utána a papírokat cipelő gnóm leellenőrzi munkáját, és ő is leszámolja az összeget.*
- Pontos.
*Feleli kurtán a gnóm, és egy lepecsételt papírral együtt Gaerralos Ruuhrijehrnek átnyújtja a megígért 750 aranyat.
Ezt követi Garsin jussa, amivel ugyanezt a procedúrát végzik el.* - Ez is rendben van.
*Nyugtázza ismételten a gnóm, és rövidesen Garsin Elthur is megkapja a neki járó 750 aranyat az ezt igazoló papírral együtt.
*- Köszönöm szépen!
*A gnómok ügyet sem vetnek a fiú hálás szavaira, elvégre csak a munkájukat végezték. Alaposan visszazárják a ládikát, ami valamivel könnyebb így, bár súlyát többnyire nem az arany teszi ki.*
- Nos, köszönöm a türelmet...
*Az írnok megint kissé zavarban van, az istenek tudják miért, talán csak a felelősség, ami mostanság a nyakába szakadt.*
- Akkor ennyi volna, igaz?
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-30 01:17:59
Üzenet elküldve: 2022-07-30 01:17:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ösztöndíjasok//
*Magában együttérzőn, de némi derűvel figyeli az ügyintéző zavarát. Ő már ismeri Gaerralos szigorú fellépését, s nagyjából meg is szokta, ám teljesen megérti, hogy az egyébként is ideges természetű ifjú nehézséggel fogadja a férfi határozottságát, mert ez magának is gondot okozott.
Nincs szükség rá, hogy ő bármit is szóljon, az őrmester jól forgatja a szavakat és mindent észben tart, aminek utána kell járniuk és amit el kell intézniük.
Figyelni azért jól figyel mindenre, mert akadnak itt hírek is. Előbb fosztogatásról, aztán... föltámadottakról.
Utóbbi, ha nem is éri teljes újdonságként Garsint, de mindeddig ez inkább volt számára pletyka, vagy ájtatos mese Eeyr híveitől. Míg elvolt a Mágustoronyban, elég sokat hagyott ki. Épp csak elkapott pillantása egy-egy takaróba csavart, pucéran várakozót a kaszárnya udvarán a pletykákat alátámasztandó. Ám eddig hitte is, meg nem is... Azonban hallani most, ahogy a két férfi tényként kezeli ezeket az eseteket, meg összekapcsolni ezt a kinti tömeggel egy teljesen más nézőpontot ad.
Illetve bőven ad okot a csendes emésztésére az elhangzottaknak.
Ezen a ponton egyenesen ki is száll a beszélgetésből. Bár marad a székében és olykor föl is pillant, mikor az egyik vagy másik fél hangja magára vonja a figyelmét, de többnyire csak néz maga elé némán.*
*Magában együttérzőn, de némi derűvel figyeli az ügyintéző zavarát. Ő már ismeri Gaerralos szigorú fellépését, s nagyjából meg is szokta, ám teljesen megérti, hogy az egyébként is ideges természetű ifjú nehézséggel fogadja a férfi határozottságát, mert ez magának is gondot okozott.
Nincs szükség rá, hogy ő bármit is szóljon, az őrmester jól forgatja a szavakat és mindent észben tart, aminek utána kell járniuk és amit el kell intézniük.
Figyelni azért jól figyel mindenre, mert akadnak itt hírek is. Előbb fosztogatásról, aztán... föltámadottakról.
Utóbbi, ha nem is éri teljes újdonságként Garsint, de mindeddig ez inkább volt számára pletyka, vagy ájtatos mese Eeyr híveitől. Míg elvolt a Mágustoronyban, elég sokat hagyott ki. Épp csak elkapott pillantása egy-egy takaróba csavart, pucéran várakozót a kaszárnya udvarán a pletykákat alátámasztandó. Ám eddig hitte is, meg nem is... Azonban hallani most, ahogy a két férfi tényként kezeli ezeket az eseteket, meg összekapcsolni ezt a kinti tömeggel egy teljesen más nézőpontot ad.
Illetve bőven ad okot a csendes emésztésére az elhangzottaknak.
Ezen a ponton egyenesen ki is száll a beszélgetésből. Bár marad a székében és olykor föl is pillant, mikor az egyik vagy másik fél hangja magára vonja a figyelmét, de többnyire csak néz maga elé némán.*
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-29 23:28:15
Üzenet elküldve: 2022-07-29 23:28:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Ösztöndíjasok//
*Gaerralos számára bizony még csak nem is kérdéses, hogy nem kell várnia. Akárhogy is, de hozzászokott ahhoz, hogy személye valamiféle jelentőséggel bír, és még ha nem is lenne külső jele a tisztségnek, melyet betölt, úgy tartja magát, hogy tekintélyt parancsoljon jelenléte.
A mormogásból nem könnyű kiszűrni a szavakat, és a fiú megérkezésével már van más, amivel foglalkoznia kell. Úgy tűnik, Garsin felismeri a fiatal hivatalnokot, lehetett már vele itt dolga. Ha jól tippel, ez azt jelenti, hogy hármójukból a másik kettő teljesen tisztában van az előzőleg megbeszéltekkel, ami megkönnyítheti a folyamatot.
Nem a legmagabiztosabb alak az ügyintéző, ez lesüt róla. Mivel pedig nincs érdekében, hogy a másik zavara késleltesse a dolgát, tesz egy apró mentális feljegyzést, hogy fogalmazzon egyértelműen, és ne helyezzen túl sok nyomást a fiúra.
Úgy tűnik, a figyelemmegosztással nincs problémája, ahogy gyors, precíz betűkkel látja el az előtte levő pergament. Gaerralosra viszont inkább a beszélt szavai tartoznak, így figyelme fő részét arra fordítja.*
-Ez sajnálatos hír.
*Reagál a rablás hírére. Habár nem teszi hozzá, tudja, hogy az Alakulat többi tagja épp ennek az ügynek jár utána. Erősebb benne viszont a pirtianesi berögződés, mint hogy ennek megemlítésével saját magukra hárítsa a felelősséget a haramiák ittlétéért.*
-Úgy hiszem, számunkra ez megfelelő lesz. A bürokráciai rendszer szükségtelen terhelése érdekében gyanúm szerint a beszerzést majd mi fogjuk intézni, ám ez még nem garantált.
*Jön a kimért válasz, melyet témaváltás követ. Mint kiderül, egy olyan ügyről van szó, mellyel eddig még nem igazán foglalkozott más elfoglaltságai révén, habár az alapokat tudja.*
-Nem kétlem, hogy megnövekedett készültséget igénylő helyzet ez. Ennek kapcsán egy kérésem is lenne Önökhöz. Amennyiben lehetséges, úgy küldjék el periodikusan az Alakulatnak az ismert feltámadottak listáját. Ha a nyilvántartásukban létezik ilyen, úgy rövid személyleírásokkal együtt.
*Máshol, más helyzetben azonnal azt célozta volna meg, hogy minden visszatért legyen felismerhetővé téve... ám ehelyett pótmegoldásként ezt választja.*
-Persze tudom, hogy ez viszonylag körülményes feladat, és ha hivatalos, írásos kérelemre van szükségük a végrehajtásához, úgy azt is elintézhetem... bár egy pecsétes irathoz szükséges fordulnom egyet, jómagam csak őrmesteri jogkörben adhatok be egy ilyen kérelmet.
*Teszi hozzá, még mielőtt a fiú tudatná velük azt az egyértelmű tényt, hogy ő ehhez túl kevés, és egy ilyen kérelemnek megvan a maga módja.*
-Nem jó dolog bízni a csodákban. Valami nagy erő tett egy befektetést, és ki tudja, az miképpen fog neki kifizetődni. Én nem csak a haramiáktól tartok... hanem azoktól is, kik most özvegyeiket boldogítják.
*Ominózus kijelentés, kérdéses is, hogy miért pont egy szerencsétlen fiatal aktakukacot szórakoztat vele. Garsin már tudhatja, hogy felettesének van egy kevés vonzódása a drámaisághoz. Mindenesetre ahogy rajtakapja magát, vissza hátradől a székében, és finoman megköszörüli a torkát.*
-Úgy hiszem, hátravan még a pénz dolga.
*Szólal meg, ha úgy tűnik, nincs más egyéb megtárgyalandó ügy. Ha a kezükben a pénz, úgy azt is ők határozhatják meg, hogy mikor távoznak. És míg a maga részéről egyelőre nem siet sehová, jó, ha nem ragadnak itt túl sokáig.*
*Gaerralos számára bizony még csak nem is kérdéses, hogy nem kell várnia. Akárhogy is, de hozzászokott ahhoz, hogy személye valamiféle jelentőséggel bír, és még ha nem is lenne külső jele a tisztségnek, melyet betölt, úgy tartja magát, hogy tekintélyt parancsoljon jelenléte.
A mormogásból nem könnyű kiszűrni a szavakat, és a fiú megérkezésével már van más, amivel foglalkoznia kell. Úgy tűnik, Garsin felismeri a fiatal hivatalnokot, lehetett már vele itt dolga. Ha jól tippel, ez azt jelenti, hogy hármójukból a másik kettő teljesen tisztában van az előzőleg megbeszéltekkel, ami megkönnyítheti a folyamatot.
Nem a legmagabiztosabb alak az ügyintéző, ez lesüt róla. Mivel pedig nincs érdekében, hogy a másik zavara késleltesse a dolgát, tesz egy apró mentális feljegyzést, hogy fogalmazzon egyértelműen, és ne helyezzen túl sok nyomást a fiúra.
Úgy tűnik, a figyelemmegosztással nincs problémája, ahogy gyors, precíz betűkkel látja el az előtte levő pergament. Gaerralosra viszont inkább a beszélt szavai tartoznak, így figyelme fő részét arra fordítja.*
-Ez sajnálatos hír.
*Reagál a rablás hírére. Habár nem teszi hozzá, tudja, hogy az Alakulat többi tagja épp ennek az ügynek jár utána. Erősebb benne viszont a pirtianesi berögződés, mint hogy ennek megemlítésével saját magukra hárítsa a felelősséget a haramiák ittlétéért.*
-Úgy hiszem, számunkra ez megfelelő lesz. A bürokráciai rendszer szükségtelen terhelése érdekében gyanúm szerint a beszerzést majd mi fogjuk intézni, ám ez még nem garantált.
*Jön a kimért válasz, melyet témaváltás követ. Mint kiderül, egy olyan ügyről van szó, mellyel eddig még nem igazán foglalkozott más elfoglaltságai révén, habár az alapokat tudja.*
-Nem kétlem, hogy megnövekedett készültséget igénylő helyzet ez. Ennek kapcsán egy kérésem is lenne Önökhöz. Amennyiben lehetséges, úgy küldjék el periodikusan az Alakulatnak az ismert feltámadottak listáját. Ha a nyilvántartásukban létezik ilyen, úgy rövid személyleírásokkal együtt.
*Máshol, más helyzetben azonnal azt célozta volna meg, hogy minden visszatért legyen felismerhetővé téve... ám ehelyett pótmegoldásként ezt választja.*
-Persze tudom, hogy ez viszonylag körülményes feladat, és ha hivatalos, írásos kérelemre van szükségük a végrehajtásához, úgy azt is elintézhetem... bár egy pecsétes irathoz szükséges fordulnom egyet, jómagam csak őrmesteri jogkörben adhatok be egy ilyen kérelmet.
*Teszi hozzá, még mielőtt a fiú tudatná velük azt az egyértelmű tényt, hogy ő ehhez túl kevés, és egy ilyen kérelemnek megvan a maga módja.*
-Nem jó dolog bízni a csodákban. Valami nagy erő tett egy befektetést, és ki tudja, az miképpen fog neki kifizetődni. Én nem csak a haramiáktól tartok... hanem azoktól is, kik most özvegyeiket boldogítják.
*Ominózus kijelentés, kérdéses is, hogy miért pont egy szerencsétlen fiatal aktakukacot szórakoztat vele. Garsin már tudhatja, hogy felettesének van egy kevés vonzódása a drámaisághoz. Mindenesetre ahogy rajtakapja magát, vissza hátradől a székében, és finoman megköszörüli a torkát.*
-Úgy hiszem, hátravan még a pénz dolga.
*Szólal meg, ha úgy tűnik, nincs más egyéb megtárgyalandó ügy. Ha a kezükben a pénz, úgy azt is ők határozhatják meg, hogy mikor távoznak. És míg a maga részéről egyelőre nem siet sehová, jó, ha nem ragadnak itt túl sokáig.*
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-29 10:55:10
Üzenet elküldve: 2022-07-29 10:55:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Ösztöndíjasok//
*Gaerralos fülelése eredménytelenül zárul, mert a folyamatos halk beszéd egyenletes morajlásából senkinek a szavai nem tűnnek ki különösebben.
Annak rendje és módja szerint megérkeznek, és a fiatal ügyintéző megkapja a levelet, aki annak vizsgálgatásával kezd el foglalatoskodni, hiszen Gaerralos határozott fellépése némileg zavarba hozza őt, ezzel pedig nyer magának némi időt.*
- I-igen, utána kérdeztem annak is.
*Miközben az ügyintéző beszél közben egy pergamenre is serényen ír valamit. Ha beszéde bizonytalan is, de írásán ez nem vehető ki. Gyorsan és határozottan tölti meg a papírt szavakkal, majd egy pecséttel zárja le. Feláll az asztaltól, és egy kis fiókszerű rekeszbe dobja.*
- Sajnos a Lihanechből érkező ellátmányt megtámadták pár éjszakával ezelőtt, így a varázsitalok jelentős része megsemmisült. A raktárunk ennek okán közel üres.
*A fiatal férfi arcán mintha szégyen jelenne meg amiatt, hogy minduntalan, csak rossz híreket kell közölnie.*
- Ezért olyan felvetéssel tudunk élni, hogy mivel a Tanács és a Warg alakulat jó viszonyt ápol a wegtoreni báróval, ezért vele szereznénk be a szükséges italokat. Úgy tudjuk a kereskedőknek akad még a készletén elég, vagy kapcsolataik okán könnyen hozzáférnek.
*Hagyja, hogy Gaerralos esetleg kifejezze ellenérveit, bár ezen a helyzeten ő sajnos úgysem tud változtatni.*
- Működhet ez úgy is, hogy mi szerezzük be az italokat a wegtoreni kereskedőktől, vagy Önök, és mi csak kifizetjük azokat. Oh, és ez fejenként egy alap bájitalt jelent.
*Visszaül helyére, közben a kis rekesz felé pillantgat, ahol korábban ledobta levelét.*
- Igen, nos, az...
*A fiatal fiú ajkai harapdálásával próbálja enyhíteni a téma okozta feszültséget, több kevesebb sikerrel.*
- Sok "gonddal" jár az a számtalan ember, aki visszatért. A Tanács még nem is találkozott ilyen problémával. Ott vannak a halotti papírok számtalan emberről, akik élnek, ami egy csoda. Sok özvegynek jelent ez vigaszt. De... aggasztó is.
*Kicsit közelebb hajol, most hogy nem csupán hivatalos ügyben beszélnek, hanem személyes aggályait is megosztaná Gaerralosszal.*
- Ne-nem biztos, hogy csak jó emberek tértek vissza a halálból. Jó eséllyel szörnyű gyilkosok is, akik ki tudja hol táboroznak most.
*Visszadől székében, megint megköszörüli torkát.*
- De persze ezt nem tudhatjuk. Egyelőre.
*Gaerralos fülelése eredménytelenül zárul, mert a folyamatos halk beszéd egyenletes morajlásából senkinek a szavai nem tűnnek ki különösebben.
Annak rendje és módja szerint megérkeznek, és a fiatal ügyintéző megkapja a levelet, aki annak vizsgálgatásával kezd el foglalatoskodni, hiszen Gaerralos határozott fellépése némileg zavarba hozza őt, ezzel pedig nyer magának némi időt.*
- I-igen, utána kérdeztem annak is.
*Miközben az ügyintéző beszél közben egy pergamenre is serényen ír valamit. Ha beszéde bizonytalan is, de írásán ez nem vehető ki. Gyorsan és határozottan tölti meg a papírt szavakkal, majd egy pecséttel zárja le. Feláll az asztaltól, és egy kis fiókszerű rekeszbe dobja.*
- Sajnos a Lihanechből érkező ellátmányt megtámadták pár éjszakával ezelőtt, így a varázsitalok jelentős része megsemmisült. A raktárunk ennek okán közel üres.
*A fiatal férfi arcán mintha szégyen jelenne meg amiatt, hogy minduntalan, csak rossz híreket kell közölnie.*
- Ezért olyan felvetéssel tudunk élni, hogy mivel a Tanács és a Warg alakulat jó viszonyt ápol a wegtoreni báróval, ezért vele szereznénk be a szükséges italokat. Úgy tudjuk a kereskedőknek akad még a készletén elég, vagy kapcsolataik okán könnyen hozzáférnek.
*Hagyja, hogy Gaerralos esetleg kifejezze ellenérveit, bár ezen a helyzeten ő sajnos úgysem tud változtatni.*
- Működhet ez úgy is, hogy mi szerezzük be az italokat a wegtoreni kereskedőktől, vagy Önök, és mi csak kifizetjük azokat. Oh, és ez fejenként egy alap bájitalt jelent.
*Visszaül helyére, közben a kis rekesz felé pillantgat, ahol korábban ledobta levelét.*
- Igen, nos, az...
*A fiatal fiú ajkai harapdálásával próbálja enyhíteni a téma okozta feszültséget, több kevesebb sikerrel.*
- Sok "gonddal" jár az a számtalan ember, aki visszatért. A Tanács még nem is találkozott ilyen problémával. Ott vannak a halotti papírok számtalan emberről, akik élnek, ami egy csoda. Sok özvegynek jelent ez vigaszt. De... aggasztó is.
*Kicsit közelebb hajol, most hogy nem csupán hivatalos ügyben beszélnek, hanem személyes aggályait is megosztaná Gaerralosszal.*
- Ne-nem biztos, hogy csak jó emberek tértek vissza a halálból. Jó eséllyel szörnyű gyilkosok is, akik ki tudja hol táboroznak most.
*Visszadől székében, megint megköszörüli torkát.*
- De persze ezt nem tudhatjuk. Egyelőre.
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-25 17:03:37
Üzenet elküldve: 2022-07-25 17:03:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ösztöndíjasok//
*Meglepi a benti sürgés, majd az is, ahogy az emberek ennek ellenére utat engednek nekik, előnyben részesítve párosukat. Tapasztalta már korábban is ezt a magától értetődő tiszteletet, amivel a legtöbben a jelvényeik felé fordulnak, de megszoknia elég nehéz.
A maga részéről természetesebbnek venné, hogy kivárja a sorát, mint mindenki más. Ezért figyeli is Gaerralost, hogy miképpen cselekszik, ám a férfi habozás nélkül halad előre, hát követi őt. Cserébe egy-egy fejhajtással köszöni meg mások előzékenységét.
Mikor felbukkan az ügyintéző, akivel korábban beszélt, egyből felismeri. Még el is mosolyodik egy kissé. Továbbra is Adoaverre emlékezteti az ideges ifjú.*
- Jó napot! - *Biccent.
Az invitálásra aztán az őrmesterrel együtt követi a hivatalnokot. Közben zavartan nézelődik és hallgatózik maga is, hátha kiderül, hogy mi a nagy felbolydulás oka. Bár nem biztos benne, hogy nem ez az általános és csak ő érkezett egy nyugalmasabb napon legutóbb.
A szobában leül, de csak csendes résztvevője a beszélgetésnek. Fölöslegesen nem szól közbe. Mikor Gaerralos rá pillant is csak azt láthatja, hogy töprengve oda-odapillant az ajtóra, ami felől beárad a zsongás. Könnyű lehet kitalálni, hogy ha volna kérdése, az alighanem ugyanaz volna, amit a férfi utóbb föl is tesz...*
*Meglepi a benti sürgés, majd az is, ahogy az emberek ennek ellenére utat engednek nekik, előnyben részesítve párosukat. Tapasztalta már korábban is ezt a magától értetődő tiszteletet, amivel a legtöbben a jelvényeik felé fordulnak, de megszoknia elég nehéz.
A maga részéről természetesebbnek venné, hogy kivárja a sorát, mint mindenki más. Ezért figyeli is Gaerralost, hogy miképpen cselekszik, ám a férfi habozás nélkül halad előre, hát követi őt. Cserébe egy-egy fejhajtással köszöni meg mások előzékenységét.
Mikor felbukkan az ügyintéző, akivel korábban beszélt, egyből felismeri. Még el is mosolyodik egy kissé. Továbbra is Adoaverre emlékezteti az ideges ifjú.*
- Jó napot! - *Biccent.
Az invitálásra aztán az őrmesterrel együtt követi a hivatalnokot. Közben zavartan nézelődik és hallgatózik maga is, hátha kiderül, hogy mi a nagy felbolydulás oka. Bár nem biztos benne, hogy nem ez az általános és csak ő érkezett egy nyugalmasabb napon legutóbb.
A szobában leül, de csak csendes résztvevője a beszélgetésnek. Fölöslegesen nem szól közbe. Mikor Gaerralos rá pillant is csak azt láthatja, hogy töprengve oda-odapillant az ajtóra, ami felől beárad a zsongás. Könnyű lehet kitalálni, hogy ha volna kérdése, az alighanem ugyanaz volna, amit a férfi utóbb föl is tesz...*
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-25 13:19:41
Üzenet elküldve: 2022-07-25 13:19:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Ösztöndíjasok//
*Feltűnik neki a nagy tömeg, melyet, habár távolról sem gyakori látogatója ennek a helynek, egyértelműen szokatlannak ítél meg. Ezen az érzésen már csak növel a helyenkénti zavarodottság, és az írnokok folyamatos sürgés-forgása. Számukra viszont mindez nem jelent akadályt, valami, amit a tabardjuknak és az amulettüknek egyaránt köszönhetnek.
Ahogy megteszik az utat a pulpitushoz, nyitva tartja a fülét annak reményében, hogy talán elkap pár mondatfoszlányt, melyek magyarázatul szolgálhatnának a Tanácsháza iránti megnövekedett érdeklődésre. Céljukhoz elérve viszont már inkább a kopaszra figyel, egészen addig, amíg hirtelen valaki a szavába nem vág. Még elmondja a mondatából hátramaradó utolsó két szót, és csak utána emeli pillantását az ifjúra.*
-Önnek is.
*Viszonozza a köszöntést, majd a felkérés közben Garsin felé pillant, hátha szemei a felismerés szikrájával találkoznak. Végül biccent, és szó nélkül követi az ideges fiút. Nem okoz neki problémát a tempó tartása, hiszen magassága, újonnan ép lábai, és persze a katonai gyakorlat is elősegítik a gyors sétát.
Nem sokkal később már egy irodában folytathatják az ügyintézést, csak távolról hallva a tömeg hangjait. Körülnéz, majd az utasítást követve leül.*
-Megvan.
*Válaszol kurtán, átnyújtva a kezében tartott levelet, majd ha amaz azonnal megpróbálja azt átböngészni, úgy időt hagy erre, mielőtt újból megszólalna.*
-Ezen felül arról is szeretnénk érdeklődni, hogy a varázsitalok ügyében van-e valamiféle fejlemény. Sokat jelentene a tudás, hogy az eredeti megállapodás szerint oszthatjuk be az erőforrásainkat, avagy változással kell számolnunk.
*Hangja tárgyilagos, egyenletes, ám szavait óvatosan válogatja meg, és bár nem beszél nyíltan elégedetlenségről, szóhasználata szuggesztív.
Garsinra pillant, hogy felmérje, amaz várja-e az alkalmat a beszélgetésben, hogy feltegyen egy saját kérdést, vagy megemlítsen valamit. Amennyiben a válasz igennek tűnik, úgy hagyja, hogy a társa átvegye a szót. Ha pedig a végén még nem került szóba a téma, úgy feltesz egy saját kérdést is.*
-Egyebek terén ha szabad kérdeznem, mi az oka a nagy fennforgásnak odakint?
*Feltűnik neki a nagy tömeg, melyet, habár távolról sem gyakori látogatója ennek a helynek, egyértelműen szokatlannak ítél meg. Ezen az érzésen már csak növel a helyenkénti zavarodottság, és az írnokok folyamatos sürgés-forgása. Számukra viszont mindez nem jelent akadályt, valami, amit a tabardjuknak és az amulettüknek egyaránt köszönhetnek.
Ahogy megteszik az utat a pulpitushoz, nyitva tartja a fülét annak reményében, hogy talán elkap pár mondatfoszlányt, melyek magyarázatul szolgálhatnának a Tanácsháza iránti megnövekedett érdeklődésre. Céljukhoz elérve viszont már inkább a kopaszra figyel, egészen addig, amíg hirtelen valaki a szavába nem vág. Még elmondja a mondatából hátramaradó utolsó két szót, és csak utána emeli pillantását az ifjúra.*
-Önnek is.
*Viszonozza a köszöntést, majd a felkérés közben Garsin felé pillant, hátha szemei a felismerés szikrájával találkoznak. Végül biccent, és szó nélkül követi az ideges fiút. Nem okoz neki problémát a tempó tartása, hiszen magassága, újonnan ép lábai, és persze a katonai gyakorlat is elősegítik a gyors sétát.
Nem sokkal később már egy irodában folytathatják az ügyintézést, csak távolról hallva a tömeg hangjait. Körülnéz, majd az utasítást követve leül.*
-Megvan.
*Válaszol kurtán, átnyújtva a kezében tartott levelet, majd ha amaz azonnal megpróbálja azt átböngészni, úgy időt hagy erre, mielőtt újból megszólalna.*
-Ezen felül arról is szeretnénk érdeklődni, hogy a varázsitalok ügyében van-e valamiféle fejlemény. Sokat jelentene a tudás, hogy az eredeti megállapodás szerint oszthatjuk be az erőforrásainkat, avagy változással kell számolnunk.
*Hangja tárgyilagos, egyenletes, ám szavait óvatosan válogatja meg, és bár nem beszél nyíltan elégedetlenségről, szóhasználata szuggesztív.
Garsinra pillant, hogy felmérje, amaz várja-e az alkalmat a beszélgetésben, hogy feltegyen egy saját kérdést, vagy megemlítsen valamit. Amennyiben a válasz igennek tűnik, úgy hagyja, hogy a társa átvegye a szót. Ha pedig a végén még nem került szóba a téma, úgy feltesz egy saját kérdést is.*
-Egyebek terén ha szabad kérdeznem, mi az oka a nagy fennforgásnak odakint?
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-25 07:45:37
Üzenet elküldve: 2022-07-25 07:45:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Ösztöndíjasok//
*Gaerralos és Garsin észreveheti, hogy borzalmasan sok ember várakozik éppen a Tanácsházán, a sor több helyen is kígyózik. Többen már nem győzik az álldogálást, és már a földön ülve pihennek. De legalább az épületben kellemesen hűvös van a tikkasztó hőséghez képest, amivel az ember Arthenior utcáin szembesül.
A polgárok az amulettet látva arrébb oldalognak, ezzel utat engedve a párosnak. Aki nem is ismeri fel a címert, azt is van némileg tájékozottabb barátja, hogy oldalba lökve jelezze teendőjét. Eközben az írnokok sürögnek, forognak, gyors lépésben sietnek ide-oda, egyeseket egy zavarodott artheniori polgár is követ.
Gaerralos ahogy előrébb lép, már kézbe is veszi az irányítást, ám nem ér mondata végéhez, már lép is oda egy ideges ifjú. Garsin felismerheti a múltkor ügyében eljáró fiút.*
- Jó-jó napot!
*Megköszörüli torkát, kicsit jobban kihúzza magát, közben töretlenül szorítja magához a súlyos papírköteget, és könyveket.*
- Kérem kövessenek. Keresünk egy csendesebb helyet.
*Fejével előzetesen abba az irányba biccent amerre rövidesen elindul. Visszafogja sietős lépteit, hogy ne kelljen szaladnia a katonáknak, de még így is meg kell szaporázniuk lépteiket, ha nem akarnak lemaradni.
Ha Garsin megjegyezte a múltkori utat, akkor már ismerős lehet számára. A fiú egy díszes kulccsal nyitja ki az irodát, belép, majd az ajtó mellett beinvitálja a többieket.*
- Foglaljanak helyet.
*Rövidesen bezárja az ajtót, ami némi nyugalmat hoz nekik, de még így is visszafogottan hallani a tömeg okozta morajlást.*
- Meglett tehát minden szükséges papír?
*Gaerralos és Garsin észreveheti, hogy borzalmasan sok ember várakozik éppen a Tanácsházán, a sor több helyen is kígyózik. Többen már nem győzik az álldogálást, és már a földön ülve pihennek. De legalább az épületben kellemesen hűvös van a tikkasztó hőséghez képest, amivel az ember Arthenior utcáin szembesül.
A polgárok az amulettet látva arrébb oldalognak, ezzel utat engedve a párosnak. Aki nem is ismeri fel a címert, azt is van némileg tájékozottabb barátja, hogy oldalba lökve jelezze teendőjét. Eközben az írnokok sürögnek, forognak, gyors lépésben sietnek ide-oda, egyeseket egy zavarodott artheniori polgár is követ.
Gaerralos ahogy előrébb lép, már kézbe is veszi az irányítást, ám nem ér mondata végéhez, már lép is oda egy ideges ifjú. Garsin felismerheti a múltkor ügyében eljáró fiút.*
- Jó-jó napot!
*Megköszörüli torkát, kicsit jobban kihúzza magát, közben töretlenül szorítja magához a súlyos papírköteget, és könyveket.*
- Kérem kövessenek. Keresünk egy csendesebb helyet.
*Fejével előzetesen abba az irányba biccent amerre rövidesen elindul. Visszafogja sietős lépteit, hogy ne kelljen szaladnia a katonáknak, de még így is meg kell szaporázniuk lépteiket, ha nem akarnak lemaradni.
Ha Garsin megjegyezte a múltkori utat, akkor már ismerős lehet számára. A fiú egy díszes kulccsal nyitja ki az irodát, belép, majd az ajtó mellett beinvitálja a többieket.*
- Foglaljanak helyet.
*Rövidesen bezárja az ajtót, ami némi nyugalmat hoz nekik, de még így is visszafogottan hallani a tömeg okozta morajlást.*
- Meglett tehát minden szükséges papír?
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-19 23:40:45
Üzenet elküldve: 2022-07-19 23:40:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ösztöndíjasok//
*A javaslatra lepillant a kezeiben szorongatott lapokra, mert ugyan magától is eszébe jutott volna eltenni azokat, pillanatnyilag megfeledkezett róla, hogy még nála vannak.
Biccent, majd elpakol, aztán pedig a megbeszéltek szerint indulhatnak is.
Az úton, ha mestere nem beszél hozzá és a csönd hosszabbra nyúlik, hagyja magát elveszni a saját gondolataiban és a reggel tanultakat ismétli át fejben. Néha még egy-egy furcsa mozdulatot, nyújtottabb lépést is tesz, ahogy a tánc elképzelése mozdítja a testét, de nem csinálja túl feltűnően. A céljukhoz érve pedig abba is hagyja és visszatér teljes figyelme a jelenbe. Főként, hogy ezen a terepen, a hivatalos ügyekben és bürokráciában elég bizonytalanul mozog.
Könnyebbség számára, hogy ezúttal talán elegendő lesz a csöndes jelenléte, mert Gaerralos intézi a beszédet. Így számára marad a tiszteletteljes főhajtás a hivatalnokok felé, egyébként pedig csak bizakodva várja, hogy minden gördülékenyen megy-e.*
*A javaslatra lepillant a kezeiben szorongatott lapokra, mert ugyan magától is eszébe jutott volna eltenni azokat, pillanatnyilag megfeledkezett róla, hogy még nála vannak.
Biccent, majd elpakol, aztán pedig a megbeszéltek szerint indulhatnak is.
Az úton, ha mestere nem beszél hozzá és a csönd hosszabbra nyúlik, hagyja magát elveszni a saját gondolataiban és a reggel tanultakat ismétli át fejben. Néha még egy-egy furcsa mozdulatot, nyújtottabb lépést is tesz, ahogy a tánc elképzelése mozdítja a testét, de nem csinálja túl feltűnően. A céljukhoz érve pedig abba is hagyja és visszatér teljes figyelme a jelenbe. Főként, hogy ezen a terepen, a hivatalos ügyekben és bürokráciában elég bizonytalanul mozog.
Könnyebbség számára, hogy ezúttal talán elegendő lesz a csöndes jelenléte, mert Gaerralos intézi a beszédet. Így számára marad a tiszteletteljes főhajtás a hivatalnokok felé, egyébként pedig csak bizakodva várja, hogy minden gördülékenyen megy-e.*
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-07-19 19:00:15
Üzenet elküldve: 2022-07-19 19:00:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Ösztöndíjasok//
*Nem zavarják meg a reggeli gyakorlatát, zavartalanul a végére érhet anélkül, hogy Garsin megjelenne a Kaszárnya udvarán. Nem sietős a dolguk, így nem neheztel a lányra egy kis késésért.
Mikor amaz megérkezik, egy rövid végigmérés után, ahol szemei megakadnak a teleírt pergameneken, hagyja, hogy az köszönjön.*
-Jó reggelt. Nem késtél túl sokat. Javasolnám, hogy pakold el a jegyzeteidet, aztán indulhatunk.
*Ha a lánynál van táska, akkor ennek nem kéne sokáig tartania, ám az őrmesternek nincs sok kedve a város utcáinak közepén elszórt pergameneket hajkurászni, így ezt még kivárja.
Ha ez kész van, akkor már el is indulhatnak a Tanácsháza irányába. Céltudatos léptekkel halad, és ha rajta múlik, hamarosan már a tölgyfakapuhoz vezető lépcsősort másszák meg. Az őrbódéknál röviden megáll, biccentve a benti törvényszolgának, aki egy legyintéssel küldi tovább - az Őrség tagjaként nem kell leadnia fegyverzetét megőrzésre.
Először jár itt, ám már utánajárt, hogy miképpen működik itt az ügyintézés. Ennek fényében tisztában van azzal is, hogy a bürokrácia csak a szerencsével, vagy tényleges jelentőséggel bírók számára olajozott folyamat itt, és meglehet, hogy egy darabig itt fognak vesztekelni.
Ami viszont fontosabb, az az, hogy tudja, miképpen mérsékelheti ezt a problémát. Így hát már felkészülten, mondanivalóját előre megtervezve lép be a Tanácsháza kapuján, majd amint Garsin is csatlakozott hozzá, a táskájába nyúl, hogy előhúzhassa Bredoc könnyen elérhető helyen hagyott levelét. Nem bámészkodik, céltudatos lépésekkel közelíti meg a pulpitust, ahol felnézve - ha a kopasz nincs más ügyféllel elfoglalva - azonnal köszön is, és tisztázza ittléte okát.*
-Kellemes napot kívánok. A nevem Gaerralos Ruuhrijehr őrmester, a Warg Agyar Alakulatból. Egy előzőleges megállapodás szerint az Alakulat kiválasztott tagjainak járó mágiatanulási jutalék, valamint varázsitalok ügyében jöttem.
*Nem beszél lyukat az ügyintéző hasába, hiszen ha nem téved nagyot, akkor ez csak a megfelelő pulthoz fogja irányítani, de nem specifikusan vele van dolga. Ettől függetlenül a parancsnoki felhatalmazás - mely az alakulat névsorát tartalmazza, valamint kettejüket nevezi meg a jutalék járományosainak - a kezében van, és kész átadni, ha kérik, hogy ezzel se késleltesse a dolgok menetét.*
*Nem zavarják meg a reggeli gyakorlatát, zavartalanul a végére érhet anélkül, hogy Garsin megjelenne a Kaszárnya udvarán. Nem sietős a dolguk, így nem neheztel a lányra egy kis késésért.
Mikor amaz megérkezik, egy rövid végigmérés után, ahol szemei megakadnak a teleírt pergameneken, hagyja, hogy az köszönjön.*
-Jó reggelt. Nem késtél túl sokat. Javasolnám, hogy pakold el a jegyzeteidet, aztán indulhatunk.
*Ha a lánynál van táska, akkor ennek nem kéne sokáig tartania, ám az őrmesternek nincs sok kedve a város utcáinak közepén elszórt pergameneket hajkurászni, így ezt még kivárja.
Ha ez kész van, akkor már el is indulhatnak a Tanácsháza irányába. Céltudatos léptekkel halad, és ha rajta múlik, hamarosan már a tölgyfakapuhoz vezető lépcsősort másszák meg. Az őrbódéknál röviden megáll, biccentve a benti törvényszolgának, aki egy legyintéssel küldi tovább - az Őrség tagjaként nem kell leadnia fegyverzetét megőrzésre.
Először jár itt, ám már utánajárt, hogy miképpen működik itt az ügyintézés. Ennek fényében tisztában van azzal is, hogy a bürokrácia csak a szerencsével, vagy tényleges jelentőséggel bírók számára olajozott folyamat itt, és meglehet, hogy egy darabig itt fognak vesztekelni.
Ami viszont fontosabb, az az, hogy tudja, miképpen mérsékelheti ezt a problémát. Így hát már felkészülten, mondanivalóját előre megtervezve lép be a Tanácsháza kapuján, majd amint Garsin is csatlakozott hozzá, a táskájába nyúl, hogy előhúzhassa Bredoc könnyen elérhető helyen hagyott levelét. Nem bámészkodik, céltudatos lépésekkel közelíti meg a pulpitust, ahol felnézve - ha a kopasz nincs más ügyféllel elfoglalva - azonnal köszön is, és tisztázza ittléte okát.*
-Kellemes napot kívánok. A nevem Gaerralos Ruuhrijehr őrmester, a Warg Agyar Alakulatból. Egy előzőleges megállapodás szerint az Alakulat kiválasztott tagjainak járó mágiatanulási jutalék, valamint varázsitalok ügyében jöttem.
*Nem beszél lyukat az ügyintéző hasába, hiszen ha nem téved nagyot, akkor ez csak a megfelelő pulthoz fogja irányítani, de nem specifikusan vele van dolga. Ettől függetlenül a parancsnoki felhatalmazás - mely az alakulat névsorát tartalmazza, valamint kettejüket nevezi meg a jutalék járományosainak - a kezében van, és kész átadni, ha kérik, hogy ezzel se késleltesse a dolgok menetét.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-05-16 00:55:50
Üzenet elküldve: 2022-05-16 00:55:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárközépi varázslat//
*Míg az ifjú zavartabb lesz, a megerősítő válasz hallatán ő magabiztosabb, mert így már egyértelmű, hogy sikerült jól értelmeznie a feltételeket.*
- Köszönöm. - *Biccent vissza, hálásan a türelemért. Bár azt látja ő is, hogy nem valószínű, hogy ettől az ideges fiatalembertől tartania kellene, hogy felbosszantja az értetlenkedésével. Azért még jól esik a segítőkész hozzáállása.*
- Köszönöm. - *Biccent ismét, már az italokról szólva, és hogy a hivatalnok majd utánanéz ennek az ügynek is. Az elbocsátó szavakból pedig megérti, hogy ez nem most fog megtörténni.*
- Akkor ezzel kapcsolatban is többet megtudhatunk majd, ha visszatérek... én, vagy a parancsnok megbízottja... - *Veti föl, de egyébként több kérdése nem akad. A papírost nagy gonddal és egy udvarias kis mosollyal elveszi egy hálálkodó biccentés kíséretében, majd némi meglepettséggel figyeli az előzékenységet, amivel ajtót nyitnak neki.*
- Magának is! Köszönöm a segítségét! - *Feleli, majd fejet hajt, és ha senki meg nem állítja, hamarosan már a Kaszárnya felé járnak léptei.*
*Míg az ifjú zavartabb lesz, a megerősítő válasz hallatán ő magabiztosabb, mert így már egyértelmű, hogy sikerült jól értelmeznie a feltételeket.*
- Köszönöm. - *Biccent vissza, hálásan a türelemért. Bár azt látja ő is, hogy nem valószínű, hogy ettől az ideges fiatalembertől tartania kellene, hogy felbosszantja az értetlenkedésével. Azért még jól esik a segítőkész hozzáállása.*
- Köszönöm. - *Biccent ismét, már az italokról szólva, és hogy a hivatalnok majd utánanéz ennek az ügynek is. Az elbocsátó szavakból pedig megérti, hogy ez nem most fog megtörténni.*
- Akkor ezzel kapcsolatban is többet megtudhatunk majd, ha visszatérek... én, vagy a parancsnok megbízottja... - *Veti föl, de egyébként több kérdése nem akad. A papírost nagy gonddal és egy udvarias kis mosollyal elveszi egy hálálkodó biccentés kíséretében, majd némi meglepettséggel figyeli az előzékenységet, amivel ajtót nyitnak neki.*
- Magának is! Köszönöm a segítségét! - *Feleli, majd fejet hajt, és ha senki meg nem állítja, hamarosan már a Kaszárnya felé járnak léptei.*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-05-15 21:40:15
Üzenet elküldve: 2022-05-15 21:40:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nyárközépi varázslat//
*Az ideges ifjú úgy tűnik nem válaszolja meg megfelelően a kérdéseket, amitől még inkább zavarba jön, aminek eredményeképpen enyhén dadogni kezd.*
- Í-így van.
*Erősíti meg az elhangzottakat, és egy bátortalan biccentéssel is kiegészíti szavait.*
- Re-rendben, utána kérdezek, há-hátha tud valaki többet erről.
*Bár a legideálisabb az volna, ha Letur tanácsos visszatérne, hogy ne egy hozzá hasonló alkalmatlan zöldfülűnek kelljen ilyen komoly ügyekkel foglalkoznia.*
- A-azt hiszem ennyi volna, ha nincs egyéb kérdés.
*A pecsételt papír átadása után feláll helyéről, é az ajtó felé siet, hogy nehogy lemaradjon a lehetőségről amiben udvarias gesztust tehet a lány felé.*
- Legyen szép napja kisasszony!
*Egy szégyenlős mosollyal búcsúzik a leánytól, aki könnyen kitalálhat az épületből egymaga is.*
*Az ideges ifjú úgy tűnik nem válaszolja meg megfelelően a kérdéseket, amitől még inkább zavarba jön, aminek eredményeképpen enyhén dadogni kezd.*
- Í-így van.
*Erősíti meg az elhangzottakat, és egy bátortalan biccentéssel is kiegészíti szavait.*
- Re-rendben, utána kérdezek, há-hátha tud valaki többet erről.
*Bár a legideálisabb az volna, ha Letur tanácsos visszatérne, hogy ne egy hozzá hasonló alkalmatlan zöldfülűnek kelljen ilyen komoly ügyekkel foglalkoznia.*
- A-azt hiszem ennyi volna, ha nincs egyéb kérdés.
*A pecsételt papír átadása után feláll helyéről, é az ajtó felé siet, hogy nehogy lemaradjon a lehetőségről amiben udvarias gesztust tehet a lány felé.*
- Legyen szép napja kisasszony!
*Egy szégyenlős mosollyal búcsúzik a leánytól, aki könnyen kitalálhat az épületből egymaga is.*
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-05-10 22:49:44
Üzenet elküldve: 2022-05-10 22:49:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárközépi varázslat//
*Az ifjú válasza kelt benne némi zavart, így inkább visszakérdez.*
- Tehát a lényeg, hogy legyen meg a névsor és benne megjelölve, hogy ki kíván mágiát tanulni, illetve hogy az egész összegből a parancsnok kinek mennyi aranyat engedélyez... De nem feltétlenül kell személyesen átvenni az aranyat, a parancsnok által megbízott személy egyszerre átveheti mindenkiét? Természetesen egy írott engedéllyel a parancsnoktól... - *Összegzi, hogy jól érti-e, mert az előbb még személyes átvételről volt szó, most viszont szóba került, hogy egy megbízott személy is átvehetné az aranyat.*
- Értem, köszönöm. - *Feleli ezt már a határidő kérdésére. Aztán csak csöndben várakozik, míg a fiatal hivatalnok ír. Kedvvel figyeli a sorok vezetését, majd a viaszpecsét megalkotását, a számára ez elég érdekes, mint egy kis szertartás. Egyébként meg csak biccentget a továbbiakra, míg a varázsitalokra nem kerül a szó.*
- Azt nem tudom, az italokról is vele beszélt-e, de fejenként egy italban egyeztek meg. - *Idézi vissza a parancsnok szavait. Nem mondja meg az ifjúnak, hogy mit csináljon, rá bízza, hogy ennek tükrében utána néz-e ennek külön. Sajnos nem kapott elég részletet, hogy ennél határozottabban képviselje az alakulat érdekeit, viszont ha valóban fejenkénti egy italról volt szó, azt talán érdemes megemlítenie, hátha nyomravezető az iratok között ez a részlet, és sikerül megtalálni az erről szóló följegyzést. Egyébként pedig ő csak tolmácsolni tudja majd az itt elhangzottakat a parancsnoknak, aztán ha valami hibádzik, még mindig lehet kijárni az útját.*
*Az ifjú válasza kelt benne némi zavart, így inkább visszakérdez.*
- Tehát a lényeg, hogy legyen meg a névsor és benne megjelölve, hogy ki kíván mágiát tanulni, illetve hogy az egész összegből a parancsnok kinek mennyi aranyat engedélyez... De nem feltétlenül kell személyesen átvenni az aranyat, a parancsnok által megbízott személy egyszerre átveheti mindenkiét? Természetesen egy írott engedéllyel a parancsnoktól... - *Összegzi, hogy jól érti-e, mert az előbb még személyes átvételről volt szó, most viszont szóba került, hogy egy megbízott személy is átvehetné az aranyat.*
- Értem, köszönöm. - *Feleli ezt már a határidő kérdésére. Aztán csak csöndben várakozik, míg a fiatal hivatalnok ír. Kedvvel figyeli a sorok vezetését, majd a viaszpecsét megalkotását, a számára ez elég érdekes, mint egy kis szertartás. Egyébként meg csak biccentget a továbbiakra, míg a varázsitalokra nem kerül a szó.*
- Azt nem tudom, az italokról is vele beszélt-e, de fejenként egy italban egyeztek meg. - *Idézi vissza a parancsnok szavait. Nem mondja meg az ifjúnak, hogy mit csináljon, rá bízza, hogy ennek tükrében utána néz-e ennek külön. Sajnos nem kapott elég részletet, hogy ennél határozottabban képviselje az alakulat érdekeit, viszont ha valóban fejenkénti egy italról volt szó, azt talán érdemes megemlítenie, hátha nyomravezető az iratok között ez a részlet, és sikerül megtalálni az erről szóló följegyzést. Egyébként pedig ő csak tolmácsolni tudja majd az itt elhangzottakat a parancsnoknak, aztán ha valami hibádzik, még mindig lehet kijárni az útját.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-05-10 21:47:38
Üzenet elküldve: 2022-05-10 21:47:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nyárközépi varázslat//
- Pontosan.
*Feleli kurtán, némileg határozottabban a fiatal fiú, s amíg Garsint hallgatja a papírok kényszeres rendezgetésével köti le magát.*
- A tagok személyesen is megjelenhetnek az összegért, vagy a Parancsnok, esetleg egy általa kijelölt személy átveheti azt. A névsornál ezt is érdemes feltüntetni.
*Természetesen adódnak kérdések, de az ifjú igyekszik összeszedettnek mutatkozni, s korábbi zavarát legalább ezen rövid időre leküzdeni.*
- Nincsen határidő, bár nagyra értékelnénk, ha egy esztendő alatt mindenki hozzájutna a támogatásához. Ha a körülmények nem adottak, úgy nem gond ez, a kincstárban van elég hely.
*Garsin jogos kérésére az ifjú csak biccent egyet, majd egy üres pergament húz maga elé. Egy darabig csak a toll sercegése hallható.*
- Ez csak ideiglenes amíg Letur úr távol van, vagy amíg egy járhatóbb alternatívát nem tud kínálni arra az esetre ha távol van.
*Közben egy aprócska méretű viaszdarabot melegít fel egy makulátlanul tiszta viasz kanálban, majd a lapra csepegteti és egy pecséttel hitelesíti azt, ami elhangzott közte és Garsin között.*
- Legjobb tudomásom szerint a varázslatok és a varázsitalok két választási lehetőség egy-egy elemei voltak, így a kiszabott összeg elvileg ezt is tartalmazza. Amennyiben Bredoc Parancsnok - aki mindezeket megbeszélte Letur úrral - másban állapodott meg a mélyen tisztelt tanácsossal, úgy örömmel utána kérdezek ennek is, ám a levélben külön varázsitalokról nem esik szó.
- Pontosan.
*Feleli kurtán, némileg határozottabban a fiatal fiú, s amíg Garsint hallgatja a papírok kényszeres rendezgetésével köti le magát.*
- A tagok személyesen is megjelenhetnek az összegért, vagy a Parancsnok, esetleg egy általa kijelölt személy átveheti azt. A névsornál ezt is érdemes feltüntetni.
*Természetesen adódnak kérdések, de az ifjú igyekszik összeszedettnek mutatkozni, s korábbi zavarát legalább ezen rövid időre leküzdeni.*
- Nincsen határidő, bár nagyra értékelnénk, ha egy esztendő alatt mindenki hozzájutna a támogatásához. Ha a körülmények nem adottak, úgy nem gond ez, a kincstárban van elég hely.
*Garsin jogos kérésére az ifjú csak biccent egyet, majd egy üres pergament húz maga elé. Egy darabig csak a toll sercegése hallható.*
- Ez csak ideiglenes amíg Letur úr távol van, vagy amíg egy járhatóbb alternatívát nem tud kínálni arra az esetre ha távol van.
*Közben egy aprócska méretű viaszdarabot melegít fel egy makulátlanul tiszta viasz kanálban, majd a lapra csepegteti és egy pecséttel hitelesíti azt, ami elhangzott közte és Garsin között.*
- Legjobb tudomásom szerint a varázslatok és a varázsitalok két választási lehetőség egy-egy elemei voltak, így a kiszabott összeg elvileg ezt is tartalmazza. Amennyiben Bredoc Parancsnok - aki mindezeket megbeszélte Letur úrral - másban állapodott meg a mélyen tisztelt tanácsossal, úgy örömmel utána kérdezek ennek is, ám a levélben külön varázsitalokról nem esik szó.
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-04-22 15:02:29
Üzenet elküldve: 2022-04-22 15:02:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárközépi varázslat//
*A felé mutatott levelet csak szemrevételezi, majd mivel az ifjú visszaemeli maga elé, hogy átolvassa, ezért a továbbiakban már őt figyeli és hallgatja végig.
Érez némi csalódottságot az elhangzottak kapcsán, örült volna egy igazi oktatónak. Bár egy másik oldalról nézve megkönnyebbült is lehetne, hiszen ki tudja, lépést bírt volna-e tartani, vagy megszégyenül. Így a saját tempójában haladhat. Már' ha neki is jut ebből a támogatásból... Ha nem, akkor még inkább a "saját tempójában", mert ismét beletelhet egy időbe, mire sikerül összegyűjtenie akkora tartalékot a fizetségéből, hogy érdemes legyen elindulnia a toronyba.*
- Értem. - *Kezd bele a feleletbe, miután a hivatalnok befejezte a körülmények ismertetését.*
- Akkor tehát térjek vissza egy névsorral, amin az is jelölve lesz, hogy ki szeretne mágiát tanulni és mekkora összeget kaphat az ezerötszáz aranyból? Ez a parancsnok döntése, ugye? Az ő aláírása és jóváhagyása kell hozzá? - *Kér némi pontosítást, ahogy próbálja elképzelni, hogyan működhetne ez.*
- Vagy erről elég lesz, ha az átvételkor hoznak magukkal a tagok egy papírt a parancsnok aláírásával, hogy mekkora összeget engedélyezett a részükre, és akkor annyit kapnak?
*Ha erre választ kapott, akad még kérdése.*
- Meddig lehet átvenni? Ez most már minden éven így lesz? Vagy csak míg Letur tanácsos úr visszatér?
- Kaphatnék erről valami írást? - *Kérdi később, okulva a korábbiakból. Még mindig van mit bepótolnia műveltség terén, a hivatali ügyekben pedig alighanem kevesen jártasak, s ő biztosan nem tartozik közéjük, de gyorsan tanul. Azt pedig máris elsajátította, hogy itt jobb, ha minden írásba van foglalva és fel tudja mutatni, mint bizonyítékot, mert a szavának nem hisznek csak úgy.*
- És a varázsitalok? Ha meghozom a névsort, aszerint átvehetem azokat egyszerre, vagy azt is mindenkinek személyesen kell?
*A felé mutatott levelet csak szemrevételezi, majd mivel az ifjú visszaemeli maga elé, hogy átolvassa, ezért a továbbiakban már őt figyeli és hallgatja végig.
Érez némi csalódottságot az elhangzottak kapcsán, örült volna egy igazi oktatónak. Bár egy másik oldalról nézve megkönnyebbült is lehetne, hiszen ki tudja, lépést bírt volna-e tartani, vagy megszégyenül. Így a saját tempójában haladhat. Már' ha neki is jut ebből a támogatásból... Ha nem, akkor még inkább a "saját tempójában", mert ismét beletelhet egy időbe, mire sikerül összegyűjtenie akkora tartalékot a fizetségéből, hogy érdemes legyen elindulnia a toronyba.*
- Értem. - *Kezd bele a feleletbe, miután a hivatalnok befejezte a körülmények ismertetését.*
- Akkor tehát térjek vissza egy névsorral, amin az is jelölve lesz, hogy ki szeretne mágiát tanulni és mekkora összeget kaphat az ezerötszáz aranyból? Ez a parancsnok döntése, ugye? Az ő aláírása és jóváhagyása kell hozzá? - *Kér némi pontosítást, ahogy próbálja elképzelni, hogyan működhetne ez.*
- Vagy erről elég lesz, ha az átvételkor hoznak magukkal a tagok egy papírt a parancsnok aláírásával, hogy mekkora összeget engedélyezett a részükre, és akkor annyit kapnak?
*Ha erre választ kapott, akad még kérdése.*
- Meddig lehet átvenni? Ez most már minden éven így lesz? Vagy csak míg Letur tanácsos úr visszatér?
- Kaphatnék erről valami írást? - *Kérdi később, okulva a korábbiakból. Még mindig van mit bepótolnia műveltség terén, a hivatali ügyekben pedig alighanem kevesen jártasak, s ő biztosan nem tartozik közéjük, de gyorsan tanul. Azt pedig máris elsajátította, hogy itt jobb, ha minden írásba van foglalva és fel tudja mutatni, mint bizonyítékot, mert a szavának nem hisznek csak úgy.*
- És a varázsitalok? Ha meghozom a névsort, aszerint átvehetem azokat egyszerre, vagy azt is mindenkinek személyesen kell?
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-04-19 21:47:27
Üzenet elküldve: 2022-04-19 21:47:27
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nyárközépi varázslat//
*Garsin türelmesen kivárja amíg a kutatás zajlik, és végül eredményesnek tűnik. Egy levél kerül elő az egyik kulcsra zárt fiókból. Ezt a levelet egy díszes arany pecsét zárja le, amit a fiú az asztalhoz visz, ahol helyet foglal és felbontja azt. Közben persze figyel, ideges tekintete a leányra vándorol ha amaz szólni kíván közben.*
- Tehát Letur úr nem tartózkodik a városban, ám hagyott egy utasítást arra az esetre ha nem tér vissza időben.
*A levelet felmutatja, az írott oldalát Garsin felé fordítja, hogy amaz röviden szemügyre vehesse, majd a sorok olvasgatásába kezd.*
- Nem kell aggódni.
*Próbálja megnyugtatni az ideges lányt a szintén ideges fiú, majd összehajtja a levelet, és egy szalaggal átköti.*
- A levélben az áll, hogyha nem tér időben vissza úgy a Kincstárból némi arannyal támogassuk meg a tagokat, hogy Aborg mester megossza velük tudása egy részét.
*A mágusmester nevének emlegetésére megrezzen, és elakad az ifjú, de némi habozás után folytatja mondanóját.*
- Ez az összeg jelenleg ezerötszáz arany, amit a tagok saját belátásuk szerint oszthatnak el.
*A fiú feláll székéből és az összehajtott levelet Garsinnak nyújtja.*
- Viszont ehhez a pontos névsor szükséges, illetve az, hogy ezen nevek közül kik kívánnak oktatásban részt venni, majd ezen személyeknek személyesen meg kell jelennie a Tanácsházán, hogy megkapják az aranyukat.
*Ideges dadogása ellenére szavai határozottnak érződnek, ám mégis szükségét érzi, hogy hozzátegye a következőt.*
- Ezt Letur úr hagyta meg így. Ez egy lehetőség, nem szükséges élni vele, de érdemes figyelembe venni nem tudjuk megmondani pontosan mikor tér vissza.
*Garsin türelmesen kivárja amíg a kutatás zajlik, és végül eredményesnek tűnik. Egy levél kerül elő az egyik kulcsra zárt fiókból. Ezt a levelet egy díszes arany pecsét zárja le, amit a fiú az asztalhoz visz, ahol helyet foglal és felbontja azt. Közben persze figyel, ideges tekintete a leányra vándorol ha amaz szólni kíván közben.*
- Tehát Letur úr nem tartózkodik a városban, ám hagyott egy utasítást arra az esetre ha nem tér vissza időben.
*A levelet felmutatja, az írott oldalát Garsin felé fordítja, hogy amaz röviden szemügyre vehesse, majd a sorok olvasgatásába kezd.*
- Nem kell aggódni.
*Próbálja megnyugtatni az ideges lányt a szintén ideges fiú, majd összehajtja a levelet, és egy szalaggal átköti.*
- A levélben az áll, hogyha nem tér időben vissza úgy a Kincstárból némi arannyal támogassuk meg a tagokat, hogy Aborg mester megossza velük tudása egy részét.
*A mágusmester nevének emlegetésére megrezzen, és elakad az ifjú, de némi habozás után folytatja mondanóját.*
- Ez az összeg jelenleg ezerötszáz arany, amit a tagok saját belátásuk szerint oszthatnak el.
*A fiú feláll székéből és az összehajtott levelet Garsinnak nyújtja.*
- Viszont ehhez a pontos névsor szükséges, illetve az, hogy ezen nevek közül kik kívánnak oktatásban részt venni, majd ezen személyeknek személyesen meg kell jelennie a Tanácsházán, hogy megkapják az aranyukat.
*Ideges dadogása ellenére szavai határozottnak érződnek, ám mégis szükségét érzi, hogy hozzátegye a következőt.*
- Ezt Letur úr hagyta meg így. Ez egy lehetőség, nem szükséges élni vele, de érdemes figyelembe venni nem tudjuk megmondani pontosan mikor tér vissza.
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-04-05 00:58:28
Üzenet elküldve: 2022-04-05 00:58:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárközépi varázslat//
*A csípős közbeszólás megakasztja egy pillanatra és zavarba is hozza, de végül úgy dönt, a legjobb, ha egyszerűen folytatja a magyarázattal, úgy talán megértőbbek lesznek a szándékai iránt, s hogy miért szorul útbaigazításra.
Bizakodva is várja a választ, de helyette egy kérdést kap, ami megint csak kellemetlenül éri, mert felkészületlennek érzi magát. A kérdés legalábbis azt sejteti, hogy kellene, hogy legyen nála valami papíros.*
- Nincs, uram. Nálam nincs. A parancsnok nem adott. - *Kezdi zavartan.*
- Azt nem tudom, nála van-e, vagy esetleg itt valakinél... - *Folytatja bizonytalanul. Most úgy véli, mégis sokkal többet kellett volna kérdeznie Bredocot erről az egészről. De viszonylag biztos benne, hogy a férfinél sincs erről papír, különben vélhetően adta volna. Talán inkább itt van róla feljegyzés?
Igyekszik azért nem elveszíteni a lélekjelenlétét, ám kicsit úgy érzi magát, mintha egy besurranó volna, akit rajtakaptak, s most magyarázkodnia kell. Erősíti magában a gondolatot, hogy jó helyen van, s nem érdeklődik másról, mint amit ígértek nekik, ezt pedig ha más nem, a parancsnok alá tudja támasztani, úgyhogy nincs miért zavarban legyen, nem kaphatják hazugságon.
Azért az ügyintéző szavai mégis arra utalnak, hogy nem egészen hisz neki, a továbbiak pedig arra világítanak rá, hogy még ha hinne is, akkor sem áll módjában elintézni számára egy beszélgetést Letur úrral, merthogy ennél fontosabb ügyek kötik le.*
- Óh. - *Veszi tudomásul elveszetten.*
- Értem. - *Teszi hozzá, s már töpreng a következő szavain, hogy úgy legalább üzenetet szeretne hagyni a tanácsosnak, ám ekkor átadják őt egy másik ügyintézőnek.
Garsin kellően zavarban van, hogy csak haladjon az árral, úgyhogy minden további mondandójáról letesz és csak követi az ifjút.*
- Köszönöm. - *Böki ki halkan. Szívesen megkérdezné, hová tartanak, de nem akar fölösleges kérdéseket föltenni, úgyhogy inkább az útvonalat figyeli. Meg kicsit a fiút is. Soványsága, ideges viselkedése emlékezteti valakire. Talán el is kalandoznának gondolatai Adoaver felé, de egykettőre meg is érkeznek egy kisebb szobába.
Érdeklődve néz körül, főként azt kutatva, van-e idebent valaki, hátha azért hozták ide, hogy valaki mással beszéljen... Ám az ifjú a fiókokat kezdi átkutatni.*
- Semmi baj. Köszönöm, hogy foglalkoznak a kérdésemmel. - *Feleli szégyenlősen. Zavarja, hogy még mindig nem tudja pontosan, hogy miért is vannak itt, mi fog történni. Itt kell várnia valakit? Vagy csak azt az iratot jöttek keresni, amin rajta van, amit a parancsnok mondott a tanács és közte történt megbeszélésről?
Mikor ő kap egy kérdést az ifjútól, nem válaszol azonnal, helyette merengve néz egy pontot, közben meg lassan az állához érinti egyenként az ujjait. Talán ki lehet találni, hogy számol valamit.*
- Tízen, azt hiszem. - *Mondja végül, nem a legmagabiztosabban.*
- Bocsánat, nem készültem, pontos névsort sem tudok adni. Csak érdeklődni jöttem, nem számítottam rá, hogy nem csak válaszokat kapok. De ha szükséges, akkor még ma visszajövök rövidesen egy névsorral... Egy hatot távol voltam, közben érkeztek új tagok, nem vagyok biztos magamban... Jöjjek vissza később? Szükség van még másra is? - *Magyarázkodik, majd kérdez, és a testbeszédéből kiolvasható, hogy kész máris menni, hogy helyrehozhassa a felkészületlenségét és később mindennel felvértezve térjen vissza.*
*A csípős közbeszólás megakasztja egy pillanatra és zavarba is hozza, de végül úgy dönt, a legjobb, ha egyszerűen folytatja a magyarázattal, úgy talán megértőbbek lesznek a szándékai iránt, s hogy miért szorul útbaigazításra.
Bizakodva is várja a választ, de helyette egy kérdést kap, ami megint csak kellemetlenül éri, mert felkészületlennek érzi magát. A kérdés legalábbis azt sejteti, hogy kellene, hogy legyen nála valami papíros.*
- Nincs, uram. Nálam nincs. A parancsnok nem adott. - *Kezdi zavartan.*
- Azt nem tudom, nála van-e, vagy esetleg itt valakinél... - *Folytatja bizonytalanul. Most úgy véli, mégis sokkal többet kellett volna kérdeznie Bredocot erről az egészről. De viszonylag biztos benne, hogy a férfinél sincs erről papír, különben vélhetően adta volna. Talán inkább itt van róla feljegyzés?
Igyekszik azért nem elveszíteni a lélekjelenlétét, ám kicsit úgy érzi magát, mintha egy besurranó volna, akit rajtakaptak, s most magyarázkodnia kell. Erősíti magában a gondolatot, hogy jó helyen van, s nem érdeklődik másról, mint amit ígértek nekik, ezt pedig ha más nem, a parancsnok alá tudja támasztani, úgyhogy nincs miért zavarban legyen, nem kaphatják hazugságon.
Azért az ügyintéző szavai mégis arra utalnak, hogy nem egészen hisz neki, a továbbiak pedig arra világítanak rá, hogy még ha hinne is, akkor sem áll módjában elintézni számára egy beszélgetést Letur úrral, merthogy ennél fontosabb ügyek kötik le.*
- Óh. - *Veszi tudomásul elveszetten.*
- Értem. - *Teszi hozzá, s már töpreng a következő szavain, hogy úgy legalább üzenetet szeretne hagyni a tanácsosnak, ám ekkor átadják őt egy másik ügyintézőnek.
Garsin kellően zavarban van, hogy csak haladjon az árral, úgyhogy minden további mondandójáról letesz és csak követi az ifjút.*
- Köszönöm. - *Böki ki halkan. Szívesen megkérdezné, hová tartanak, de nem akar fölösleges kérdéseket föltenni, úgyhogy inkább az útvonalat figyeli. Meg kicsit a fiút is. Soványsága, ideges viselkedése emlékezteti valakire. Talán el is kalandoznának gondolatai Adoaver felé, de egykettőre meg is érkeznek egy kisebb szobába.
Érdeklődve néz körül, főként azt kutatva, van-e idebent valaki, hátha azért hozták ide, hogy valaki mással beszéljen... Ám az ifjú a fiókokat kezdi átkutatni.*
- Semmi baj. Köszönöm, hogy foglalkoznak a kérdésemmel. - *Feleli szégyenlősen. Zavarja, hogy még mindig nem tudja pontosan, hogy miért is vannak itt, mi fog történni. Itt kell várnia valakit? Vagy csak azt az iratot jöttek keresni, amin rajta van, amit a parancsnok mondott a tanács és közte történt megbeszélésről?
Mikor ő kap egy kérdést az ifjútól, nem válaszol azonnal, helyette merengve néz egy pontot, közben meg lassan az állához érinti egyenként az ujjait. Talán ki lehet találni, hogy számol valamit.*
- Tízen, azt hiszem. - *Mondja végül, nem a legmagabiztosabban.*
- Bocsánat, nem készültem, pontos névsort sem tudok adni. Csak érdeklődni jöttem, nem számítottam rá, hogy nem csak válaszokat kapok. De ha szükséges, akkor még ma visszajövök rövidesen egy névsorral... Egy hatot távol voltam, közben érkeztek új tagok, nem vagyok biztos magamban... Jöjjek vissza később? Szükség van még másra is? - *Magyarázkodik, majd kérdez, és a testbeszédéből kiolvasható, hogy kész máris menni, hogy helyrehozhassa a felkészületlenségét és később mindennel felvértezve térjen vissza.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-04-04 20:56:50
Üzenet elküldve: 2022-04-04 20:56:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Nyárközépi varázslat//
*Az őrök csak szemükkel követik a fiatal lányt, ám amint beazonosítják az alakulat címerét már ezzel sem fárasztják magukat. Rezzenéstelen arccal állnak, és figyelnek. Úgy tűnik Garsin otthonosan mozog, vagy csak kellőképpen találékony, így nem sietnek segítségére, hogy esetlegesen tájékoztassák.
A kopasz alak nem viszonozza Garsin köszönését, csupán tekintetét emeli rá, bár ez ilyen magasságkülönbség esetében talán nehezen észrevehető. A leány szavaira a közönyös, talán kissé mogorva arc vonásai szigorúbbá válnak.*
- Nohát, ha te nem tudod kit keresel, hát én honnan tudjam?
*Érkezik a nem túl szívélyes, ellenben annál csípősebb válasz. Ha a leány nem pimaszkodik, akkor észreveheti, hogy a gorombaság ellenére figyelnek rá, és a kopasz, fekete ruhás alak töpreng.*
- Papírosod van-é erről?
*A kopasz alak int a pulpitus melletti sorban álló segédeknek, és az első közülük oda is lép.*
- Ha Letur tett nektek ilyen ígéretet, akkor el kell keserítselek leány, mert ő fontos ügyekben jár el, nincsen házon belül.
*Az alak int is, hogy haladjanak tovább, neki fogadnia kell a következőt. A ifjú, sovány segéd fiú megköszörüli a torkát. Kezei remegnek, izgatottnak tűnik, vagy csak túlterheltnek, nehéz megállapítani.*
- Kérlek kövess!
*Int Garsinnak, majd fürge léptekkel megindul a lépcsőkön felfelé, haladás közben viszont gyakran hátrapillant, hogy a lány ne maradjon le. A harmadik emeletre érkeznek, majd övén lévő vaskos kulcscsomó való matatás után rövidesen kitárul előttük az egyik iroda ajtaja. Illedelmesen előre engedi Garsin, majd becsukja utánuk az ajtót.*
- Sajnálom, hogy ilyen rendhagyó módon kell eljárnunk.
*Szabadkozik a fiatal fiú, majd egy pillanatnyi szünet után a fiókokat kezdi átkutatni, láthatóan céltudatosan keres egy papírt.*
- Jelenleg hány taggal is rendelkezik az alakulat? Van erről valami névsor?
*Az őrök csak szemükkel követik a fiatal lányt, ám amint beazonosítják az alakulat címerét már ezzel sem fárasztják magukat. Rezzenéstelen arccal állnak, és figyelnek. Úgy tűnik Garsin otthonosan mozog, vagy csak kellőképpen találékony, így nem sietnek segítségére, hogy esetlegesen tájékoztassák.
A kopasz alak nem viszonozza Garsin köszönését, csupán tekintetét emeli rá, bár ez ilyen magasságkülönbség esetében talán nehezen észrevehető. A leány szavaira a közönyös, talán kissé mogorva arc vonásai szigorúbbá válnak.*
- Nohát, ha te nem tudod kit keresel, hát én honnan tudjam?
*Érkezik a nem túl szívélyes, ellenben annál csípősebb válasz. Ha a leány nem pimaszkodik, akkor észreveheti, hogy a gorombaság ellenére figyelnek rá, és a kopasz, fekete ruhás alak töpreng.*
- Papírosod van-é erről?
*A kopasz alak int a pulpitus melletti sorban álló segédeknek, és az első közülük oda is lép.*
- Ha Letur tett nektek ilyen ígéretet, akkor el kell keserítselek leány, mert ő fontos ügyekben jár el, nincsen házon belül.
*Az alak int is, hogy haladjanak tovább, neki fogadnia kell a következőt. A ifjú, sovány segéd fiú megköszörüli a torkát. Kezei remegnek, izgatottnak tűnik, vagy csak túlterheltnek, nehéz megállapítani.*
- Kérlek kövess!
*Int Garsinnak, majd fürge léptekkel megindul a lépcsőkön felfelé, haladás közben viszont gyakran hátrapillant, hogy a lány ne maradjon le. A harmadik emeletre érkeznek, majd övén lévő vaskos kulcscsomó való matatás után rövidesen kitárul előttük az egyik iroda ajtaja. Illedelmesen előre engedi Garsin, majd becsukja utánuk az ajtót.*
- Sajnálom, hogy ilyen rendhagyó módon kell eljárnunk.
*Szabadkozik a fiatal fiú, majd egy pillanatnyi szünet után a fiókokat kezdi átkutatni, láthatóan céltudatosan keres egy papírt.*
- Jelenleg hány taggal is rendelkezik az alakulat? Van erről valami névsor?
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-03-30 22:42:26
Üzenet elküldve: 2022-03-30 22:42:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Egy, a városi őrség különleges alakulatának egyenruháját viselő, magas, ifjú alak érkezik a Tanácsházára. A bejáratnál posztoló őröknek biccent, s ha a hovatartozását jelző tabard ellenére kérnék, leadja a kését és a kendővel körbetekert bumerángot, ezen kérés hiányában azonban egyszerűen halad tovább.
A benti tér és annak szokatlan elrendezése, a megannyi pult és ablak, a márvány padló... mindez néhány pillanatra magával ragadja és megtorpanásra készteti, hogy csak bámul befelé.
Aztán nyel egy nagyot, s mozdul végre, méghozzá a pulpituson álló kopasz alak felé. Eléggé kívül esik a többin, hogy feltételezze, hogy talán ő tud segíteni abban, hogy itt eligazodhasson.*
- Üdv, jó napot! - *Szólítja meg előbb egy köszöntéssel, hogy magáénak tudhassa a figyelmét. Ha ez megtörtént, folytatja.*
- Garsin Elthur vagyok, a Warg Agyar Alakulattól. Nem tudom, pontosan kit kellene keresnem, kivel kellene beszélnem. Droyn parancsnok küldött. A Népek Tanácsa ígért nekünk fejenként egy-egy varázsitalt, illetve a mágiaügyi tanácsos úr felajánlotta, hogy tanít mágiát a tagjainknak nyárközéptájt. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor számíthatunk erre a támogatásra, ha számíthatunk még rá, s nem változott valami... - *Előre elgondolta, hogy mit fog mondani, de így is nagyon figyel, hogy a lehető legudvariasabban fogalmazzon és tisztán beszéljen. Mondandója végén pedig reménykedve várja a választ, vagy az útba igazítást.*
A benti tér és annak szokatlan elrendezése, a megannyi pult és ablak, a márvány padló... mindez néhány pillanatra magával ragadja és megtorpanásra készteti, hogy csak bámul befelé.
Aztán nyel egy nagyot, s mozdul végre, méghozzá a pulpituson álló kopasz alak felé. Eléggé kívül esik a többin, hogy feltételezze, hogy talán ő tud segíteni abban, hogy itt eligazodhasson.*
- Üdv, jó napot! - *Szólítja meg előbb egy köszöntéssel, hogy magáénak tudhassa a figyelmét. Ha ez megtörtént, folytatja.*
- Garsin Elthur vagyok, a Warg Agyar Alakulattól. Nem tudom, pontosan kit kellene keresnem, kivel kellene beszélnem. Droyn parancsnok küldött. A Népek Tanácsa ígért nekünk fejenként egy-egy varázsitalt, illetve a mágiaügyi tanácsos úr felajánlotta, hogy tanít mágiát a tagjainknak nyárközéptájt. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor számíthatunk erre a támogatásra, ha számíthatunk még rá, s nem változott valami... - *Előre elgondolta, hogy mit fog mondani, de így is nagyon figyel, hogy a lehető legudvariasabban fogalmazzon és tisztán beszéljen. Mondandója végén pedig reménykedve várja a választ, vagy az útba igazítást.*
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Tanácsháza
Üzenet elküldve: 2022-03-06 12:04:54
Üzenet elküldve: 2022-03-06 12:04:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
// Most viszik... //
*A tanácskozás rácáfolni látszik Hubi félelmeire, amennyiben egész kellemes légkörben zajlik, és az arthenioriak nem igyekeznek firtatni Lea egyébként örvendetes(nek éppen nem mondható) visszatértét. Érdekes, hogy az a rablóvezér kinézetű tanácstag forszírozni kezdi a Sziritánban történt szomorú eseményeket. Mivel pedig Hubi kígyó, átvillan az agyán, hogy akár Arthenior, de legalábbis ez a tanácsos benne lehetett a magukról megfeledkezettek felpiszkálásában, hogy ezzel az esettel keltsen nyugtalanságot a Vashegy hátországában.*
- Biztosíthatom tanácsos uramat, hogy a Sziritánban történtek mélyen megrázták a Vashegy vezetését, így jómagam is. *válaszol nyájas mosollyal az arcátlan sugalmazásra* Arthenior bölcs vizsgálódását üdvözöljük, és minden segítséget meg fogunk adni a küldöttség számára. Ha megérkeznek.
*Ez utóbbit kicsit sötétebb mosollyal teszi hozzá, elvégre valamivel muszáj visszavágnia a folyamatos provokálásra.*
- Annál is inkább, mert a Vashegy mindenkor örömmel és önzetlenül vállalta magára olyan területek védelmét is, melyek nem tartoznak a Vashegy szorosan vett érdekköréhez.
*Hozzátenné, hogy a holtak dúlásakor is így történt, legalábbis tharg nézőpontból így történhetett, de nem akarja tovább feszíteni a húrt. A kíséretet sem tartaná okosnak visszautasítani, így végül érzékeny búcsút vesznek a Tanácstól és ha Lea is végzett, indulhatnak a hintó felé. Remélhetően a semmirekellő kocsist mostanra fellocsolták és utánuk küldték. Mégis felháborító lenne, ha Leának kellene a lovakat hajtani a bakon ülve.*
*A tanácskozás rácáfolni látszik Hubi félelmeire, amennyiben egész kellemes légkörben zajlik, és az arthenioriak nem igyekeznek firtatni Lea egyébként örvendetes(nek éppen nem mondható) visszatértét. Érdekes, hogy az a rablóvezér kinézetű tanácstag forszírozni kezdi a Sziritánban történt szomorú eseményeket. Mivel pedig Hubi kígyó, átvillan az agyán, hogy akár Arthenior, de legalábbis ez a tanácsos benne lehetett a magukról megfeledkezettek felpiszkálásában, hogy ezzel az esettel keltsen nyugtalanságot a Vashegy hátországában.*
- Biztosíthatom tanácsos uramat, hogy a Sziritánban történtek mélyen megrázták a Vashegy vezetését, így jómagam is. *válaszol nyájas mosollyal az arcátlan sugalmazásra* Arthenior bölcs vizsgálódását üdvözöljük, és minden segítséget meg fogunk adni a küldöttség számára. Ha megérkeznek.
*Ez utóbbit kicsit sötétebb mosollyal teszi hozzá, elvégre valamivel muszáj visszavágnia a folyamatos provokálásra.*
- Annál is inkább, mert a Vashegy mindenkor örömmel és önzetlenül vállalta magára olyan területek védelmét is, melyek nem tartoznak a Vashegy szorosan vett érdekköréhez.
*Hozzátenné, hogy a holtak dúlásakor is így történt, legalábbis tharg nézőpontból így történhetett, de nem akarja tovább feszíteni a húrt. A kíséretet sem tartaná okosnak visszautasítani, így végül érzékeny búcsút vesznek a Tanácstól és ha Lea is végzett, indulhatnak a hintó felé. Remélhetően a semmirekellő kocsist mostanra fellocsolták és utánuk küldték. Mégis felháborító lenne, ha Leának kellene a lovakat hajtani a bakon ülve.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 204-223