Kikötő - Világítótorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 19 (361. - 365. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2026-01-05 16:42:26
Üzenet elküldve: 2026-01-05 16:42:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
* Büszkén magasodik a kikötő fölé a világítótorony, amely ki tudja, milyen régóta igazítja már útba a tengerészeket. Yvont persze csak a kíváncsiság vezette ma ide, nincs semmi dolga ilyen távol a kikötőtől. No, persze a kikötőben sem, de az már mellékes. A felhők égbolt és a csípős szél ellenére úgy dönt, leül egy kicsit, és elgondolkodik, hogy merre tovább. Pénzt kell szereznie, de dolgozni nem szeretne. Ölni, lopni, csalni sem, ha nem muszáj. Jó ideig csak ül ott az egyik sziklaszirten, és nézi az elhaladó hajókat a távolban. *
~ Vajon mi van keletre? ~
~ Vajon mi van keletre? ~
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-18 15:08:15
Üzenet elküldve: 2025-10-18 15:08:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Nem mondhatná, hogy Akaaruush Twarshagwi szavai túlzottan megnyugtatnák. Legalább a kürtről szeretett volna megtudni valamivel többet. De egyelőre nem sikerült.
Így csak egyetértőn bólint az ork szavaira.*
- Ja, a sötételfek sötét népek. Egyikben se lehet megbízni. Nem'tom, miért pont egy olyat fogadott be az a Hódító.
*Akaaruush Twarshagwi aztán kijelenti, hogy ő indul vissza. Hát, jó messzire eljöttek azért, hogy bizalmasan beszélgessenek, de ehhez képest nem tudott meg sokat arról, amit tudni akart. Na nem Akaaruush-t hibáztatja ezért. Az ork meglepően nyitott, ő még fajtabélivel se lenne ennyire bizalmas. Főleg olyan fajtabélivel nem, aki annyira embernek néz ki, mint Goba. De nem egyformák. Goba alvilági figura. Tudja jól, hogy nem mindenki gondolkodik úgy a dolgokról, mint ő. Van, hogy emiatt naiv birkának is tartja azokat, akikből hiányzik az örökös gyanakvás és bizalmatlanság minden és mindenki iránt.
Egy biccentéssel búcsúztatja a másikat.*
- Mindjárt én is a nyomotokban leszek.
*feleli, habár egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így is tesz. El kell gondolkoznia a dolgairól.
Hátrahagyta a várost, a számára ismerős közeget, ahol őt embernek hiszik és így - legalább ilyen okból - nem zaklatják. Még visszamehetne abba az életbe. Senki se tudná meg, elkódorgott egy-két napra, senkit se izgat. De vissza akar menni abba az életbe? Akar-e rusnya emberférfi lenni, aki mások megbízásából ver be orrokat, tör el csontokat, zúz be koponyákat? Azért, hogy aztán ugyanannyira kevéssé tartozzon közéjük? Együtt tudna élni azzal, hogy adódott egy lehetőség, és ő nem élt vele? Akar-e a rossz oldalon állni, amikor az orkok hada új világot épít a régi romjain? Bizony, sok kérdés merül fel benne, és nem lett meg a válasz, amit akart. Az a nagyon kevés élelme viszont fogyóban van, és nincs még hol álomra hajtania a fejét.
Végül úgy dönt: még mindig nem tud eleget ahhoz, hogy eldöntse, mihez is kezdjen. Még nem határozhatja el magát. Addig nem, amíg meg nem tudja, mi a kürtszó, miért hívta, merre viszi. Mert az a kürtszó és az érzés, amit elültetett benne, nagyon is valós. Remény, küldetés, cél. Anélkül, hogy tudná, pontosan mi is az, ezeket a ritkán megélt érzéseket plátálta a szívébe. Ezt nem akarja elengedni. Ez az, ami miatt még mindig itt van. És már tudja: ezért nem fog visszamenni Artheniorba. Nem. Az orkok közé megy. A végére jár a dolgoknak. Óvatos lesz, gondja lesz rá, hogy az emberek ne tudják őt könnyen az orkokhoz és tetteikhez kötni. De velük tart és teszi, amit kell, öli és pusztítja, akit kell. Legalább addig, amíg meg nem érti, mi végre is kezdték el ezt az egészet.*
*Nem mondhatná, hogy Akaaruush Twarshagwi szavai túlzottan megnyugtatnák. Legalább a kürtről szeretett volna megtudni valamivel többet. De egyelőre nem sikerült.
Így csak egyetértőn bólint az ork szavaira.*
- Ja, a sötételfek sötét népek. Egyikben se lehet megbízni. Nem'tom, miért pont egy olyat fogadott be az a Hódító.
*Akaaruush Twarshagwi aztán kijelenti, hogy ő indul vissza. Hát, jó messzire eljöttek azért, hogy bizalmasan beszélgessenek, de ehhez képest nem tudott meg sokat arról, amit tudni akart. Na nem Akaaruush-t hibáztatja ezért. Az ork meglepően nyitott, ő még fajtabélivel se lenne ennyire bizalmas. Főleg olyan fajtabélivel nem, aki annyira embernek néz ki, mint Goba. De nem egyformák. Goba alvilági figura. Tudja jól, hogy nem mindenki gondolkodik úgy a dolgokról, mint ő. Van, hogy emiatt naiv birkának is tartja azokat, akikből hiányzik az örökös gyanakvás és bizalmatlanság minden és mindenki iránt.
Egy biccentéssel búcsúztatja a másikat.*
- Mindjárt én is a nyomotokban leszek.
*feleli, habár egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így is tesz. El kell gondolkoznia a dolgairól.
Hátrahagyta a várost, a számára ismerős közeget, ahol őt embernek hiszik és így - legalább ilyen okból - nem zaklatják. Még visszamehetne abba az életbe. Senki se tudná meg, elkódorgott egy-két napra, senkit se izgat. De vissza akar menni abba az életbe? Akar-e rusnya emberférfi lenni, aki mások megbízásából ver be orrokat, tör el csontokat, zúz be koponyákat? Azért, hogy aztán ugyanannyira kevéssé tartozzon közéjük? Együtt tudna élni azzal, hogy adódott egy lehetőség, és ő nem élt vele? Akar-e a rossz oldalon állni, amikor az orkok hada új világot épít a régi romjain? Bizony, sok kérdés merül fel benne, és nem lett meg a válasz, amit akart. Az a nagyon kevés élelme viszont fogyóban van, és nincs még hol álomra hajtania a fejét.
Végül úgy dönt: még mindig nem tud eleget ahhoz, hogy eldöntse, mihez is kezdjen. Még nem határozhatja el magát. Addig nem, amíg meg nem tudja, mi a kürtszó, miért hívta, merre viszi. Mert az a kürtszó és az érzés, amit elültetett benne, nagyon is valós. Remény, küldetés, cél. Anélkül, hogy tudná, pontosan mi is az, ezeket a ritkán megélt érzéseket plátálta a szívébe. Ezt nem akarja elengedni. Ez az, ami miatt még mindig itt van. És már tudja: ezért nem fog visszamenni Artheniorba. Nem. Az orkok közé megy. A végére jár a dolgoknak. Óvatos lesz, gondja lesz rá, hogy az emberek ne tudják őt könnyen az orkokhoz és tetteikhez kötni. De velük tart és teszi, amit kell, öli és pusztítja, akit kell. Legalább addig, amíg meg nem érti, mi végre is kezdték el ezt az egészet.*
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-18 07:38:46
Üzenet elküldve: 2025-10-18 07:38:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
//Zárás//
*Úgy képzeli el magát, mint egy idős, agg öreg, aki valami hihetetlen mesébe kezd bele a fiataloknak, akik majd ámulattal hallgatják és kérdésekkel zaklatják a meséje közben, hogy ez meg azt a jelenetet magyarázza el jobban. Goba és Dagurzakh nem szakítják félbe, habár azt érzi, hogy hosszú mondandója végül kétszer is ugyanoda lyukadt ki. Sajnos ő sem tud többet. Éppen abban bízik, hogy az első feladat sikeres elvégzése után többet is megtudhatnak majd. Azért a kérdésekre megpróbál válaszolni. Elsőnek Dagurzakh kérdésével kezdi.*
-Fogalmam sincs, hogy ki fújta meg. Lehet a Hódító, lehet valami szellem. Nem tudom. Én is ugyan arra gondolok mint te, hogy csak is ő fújhatta meg.
*Utána Gobához fordul.*
-Számunkra megéri követni őket. A többi népnek? Már nem biztos. Minior felgyújtása csak a kezdet lehetett. Személy szerint én izgatottan várom a jövőt. A dicső harcokat. Csak ha a Vádló nem egy mélységi lenne. Nem bízok bennük.
*Felnéz az égre. A délután nagy része már elment.*
-Lassan ideje vissza indulnunk. Én előre megyek. Az erődnél találkozunk.
*Azzal feláll, leporolja nadrágját és a dokkok felé veszi az irányt. Több kérdésre nem válaszol. Az erőd biztonságában inkább.*
//Zárás//
*Úgy képzeli el magát, mint egy idős, agg öreg, aki valami hihetetlen mesébe kezd bele a fiataloknak, akik majd ámulattal hallgatják és kérdésekkel zaklatják a meséje közben, hogy ez meg azt a jelenetet magyarázza el jobban. Goba és Dagurzakh nem szakítják félbe, habár azt érzi, hogy hosszú mondandója végül kétszer is ugyanoda lyukadt ki. Sajnos ő sem tud többet. Éppen abban bízik, hogy az első feladat sikeres elvégzése után többet is megtudhatnak majd. Azért a kérdésekre megpróbál válaszolni. Elsőnek Dagurzakh kérdésével kezdi.*
-Fogalmam sincs, hogy ki fújta meg. Lehet a Hódító, lehet valami szellem. Nem tudom. Én is ugyan arra gondolok mint te, hogy csak is ő fújhatta meg.
*Utána Gobához fordul.*
-Számunkra megéri követni őket. A többi népnek? Már nem biztos. Minior felgyújtása csak a kezdet lehetett. Személy szerint én izgatottan várom a jövőt. A dicső harcokat. Csak ha a Vádló nem egy mélységi lenne. Nem bízok bennük.
*Felnéz az égre. A délután nagy része már elment.*
-Lassan ideje vissza indulnunk. Én előre megyek. Az erődnél találkozunk.
*Azzal feláll, leporolja nadrágját és a dokkok felé veszi az irányt. Több kérdésre nem válaszol. Az erőd biztonságában inkább.*
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-17 11:20:55
Üzenet elküldve: 2025-10-17 11:20:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Akaaruush belekezd hosszú beszédébe. Dagurzakh csendben hallgatja végig a másik szavait. Eltöpreng a hallottakon. Az a jókedv, ami előbb még bajkeverésre ösztönözte, most nyomát sem mutatja. Ráncolt homlokkal próbálja feldolgozni a hallottakat. A történet végeztével egy ideig csak ül. Magában gondolkozik a hallottakon. Goba szólal meg elsőnek. Az első mondata remekül összefoglalja Akaaruush szavait. Még meg is mosolyogja Goba szavait. A kérdés a kürtszóról viszont már érdekesebb. Akaaruushtól nem tudták meg, hogy orkok fújták-e meg.*
-Gobának igaza van. Az a kürtszó különleges volt. Ezt mind éreztük. De mondtad, hogy ez a kürt hol van, mert nem emlékszem rá? Valószínűleg a Angrhulnál kell lennie nem?
*Veti fel az ötleteket. Valami titkot szimatol. Van valami fontos amit nem tudnak. Még Akaaruush sem. Egy olyan dolog, ami a Légiót előnyhöz juttatná.
~De mi lehet az?~
Őrültebbnél őröltebb gondolatok cikáznak a fejében, a lehetőségeken gondolkozva.*
*Akaaruush belekezd hosszú beszédébe. Dagurzakh csendben hallgatja végig a másik szavait. Eltöpreng a hallottakon. Az a jókedv, ami előbb még bajkeverésre ösztönözte, most nyomát sem mutatja. Ráncolt homlokkal próbálja feldolgozni a hallottakat. A történet végeztével egy ideig csak ül. Magában gondolkozik a hallottakon. Goba szólal meg elsőnek. Az első mondata remekül összefoglalja Akaaruush szavait. Még meg is mosolyogja Goba szavait. A kérdés a kürtszóról viszont már érdekesebb. Akaaruushtól nem tudták meg, hogy orkok fújták-e meg.*
-Gobának igaza van. Az a kürtszó különleges volt. Ezt mind éreztük. De mondtad, hogy ez a kürt hol van, mert nem emlékszem rá? Valószínűleg a Angrhulnál kell lennie nem?
*Veti fel az ötleteket. Valami titkot szimatol. Van valami fontos amit nem tudnak. Még Akaaruush sem. Egy olyan dolog, ami a Légiót előnyhöz juttatná.
~De mi lehet az?~
Őrültebbnél őröltebb gondolatok cikáznak a fejében, a lehetőségeken gondolkozva.*
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-16 19:57:13
Üzenet elküldve: 2025-10-16 19:57:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A Világítótoronyhoz//
*Gobától nagyon távol van az a balhékereső mentalitás, ami Dagurzakh-ot mozgatja. Ő már rég nem vakmerő. Bizonyos értelemben talán gyáva is. De az biztos, hogy ok nélkül nem kockáztat.
Szerencsére Dagurzakh is letesz a szándékáról, és láthatóan pont ugyanazok a kérdések izgatják, amik Gobát is.
Meg is lepődik, hogy milyen keveset is tudnak arról, mibe is vágták a fejszéjüket, hogy hova csatlakoztak. ÉS Akaaruush szavai se nyugtatják meg túlzottan. Leginkább azért, mert az ork maga is érezhetően kétségek között van.*
- 'Szal ez a Vádló valami mélységi bige, akinek az apja ork, és az ő nevében csinál mindent... De nem igazán tudjuk, hogy miért?
*kérdi kissé bizalmatlanul. Szeretett volna egy ennél sokkal meggyőzőbb célt és csoportot találni. Épp elég bizalmatlan anélkül is, hogy ne tudjon szinte semmit a vezetőikről és a célokról.*
- Na de a Kürtszó! Az... az valami különleges volt, nem? És hozzájuk vezetett. Én éreztem a... a hívást, amikor a kürtszót hallottam. És hogyha ezt a kürtöt ők fújták meg, akkor csak nem hiába kell őket követni, nem?
*kérdi. Vágyik rá, hogy valamivel több bizonyosságot kapjon, hogy úgy érezze, ez az egész valami jó felé vezet a számára.*
*Gobától nagyon távol van az a balhékereső mentalitás, ami Dagurzakh-ot mozgatja. Ő már rég nem vakmerő. Bizonyos értelemben talán gyáva is. De az biztos, hogy ok nélkül nem kockáztat.
Szerencsére Dagurzakh is letesz a szándékáról, és láthatóan pont ugyanazok a kérdések izgatják, amik Gobát is.
Meg is lepődik, hogy milyen keveset is tudnak arról, mibe is vágták a fejszéjüket, hogy hova csatlakoztak. ÉS Akaaruush szavai se nyugtatják meg túlzottan. Leginkább azért, mert az ork maga is érezhetően kétségek között van.*
- 'Szal ez a Vádló valami mélységi bige, akinek az apja ork, és az ő nevében csinál mindent... De nem igazán tudjuk, hogy miért?
*kérdi kissé bizalmatlanul. Szeretett volna egy ennél sokkal meggyőzőbb célt és csoportot találni. Épp elég bizalmatlan anélkül is, hogy ne tudjon szinte semmit a vezetőikről és a célokról.*
- Na de a Kürtszó! Az... az valami különleges volt, nem? És hozzájuk vezetett. Én éreztem a... a hívást, amikor a kürtszót hallottam. És hogyha ezt a kürtöt ők fújták meg, akkor csak nem hiába kell őket követni, nem?
*kérdi. Vágyik rá, hogy valamivel több bizonyosságot kapjon, hogy úgy érezze, ez az egész valami jó felé vezet a számára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 346-365