Kikötő - Világítótorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 19 (361. - 370. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

360. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2026-03-25 13:41:58
 ÚJ
>Greksar Drogestrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

* Az idegentől végül elszakadt az ork. Ha nem lett volna a kemény feje, meg a sisakja, akkor már halott lenne. Ráadásul fura is volt azzal a különös mágiával. Viszont mondott neki néhány érdekes, de annál nehezebben érthető dolgot. Aztán eltűnt, de jobb is, mert szétszedte volna, ha a közelébe jön. A különös kert veszélyes, ezért Grek távozik. Az ember lakta részek is veszélyesek, inkább az erdőbe vagy a mocsárba húzódna vissza, de ez a hely nem engedi valamiért. Mágnesként itt tartja. A magasban lévő torony szintén hívja, hogy megcsodálja, mert ilyet sem sűrűn látott még. Felhág a szirtre, de a torony előtt fegyveres alakok vannak. Nem kockáztathat, inkább elkerüli őket és most nem hódítja meg a tornyot. A szikla pereméhez közelít és elbambul. Ameddig a szeme ellát csak a kékség. Sokkal intenzívebb látvány innen, mint lentről. A szél a sörényét borzolja, de nem foglalkozik vele.*
- Ez itten lehet a világnak a vége.* Állapítja meg magában. Lent a hajók, akár a tengeri szörnyetegek állnak sorban, vagy éppen haladnak valamerre. Megborzong a látványra. Ezek abszolút szörnyek számára, amiket el fog kerülni, ha lehet. Egyetlen porcikája sem kívánja ezt a különös helyet, de mégsem mehet el. A frusztráció és az ismeretlen még a benne tomboló gyilkolási vágyat is eltompítja. Itt most sebezhetőnek és gyengének érzi magát.*


359. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2026-03-14 19:12:33
 ÚJ
>Markondenten Landiran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Sorsok, lapok.//

* A lándzsa egy tökéletes fegyver, ha nem akar valaki közelharcba bonyolódni. Erre épül a legtöbb taktika is, amit itt is tanítanak a harcosoknak. Persze a nyél és a lándzsa éle is nyújt lehetőséget arra, hogy a másiknak ártani lehessen, ezt is érdemes megtanulni, mert olykor bizony az első szúrás tévedhet és akkor bizony a megtámadott közelebb kerülhet.
Amíg a fiú gyakorol a sötételf nő meditál. Vajon mire gondol ilyenkor? Vagy mit érezhet? Merül fel pár pillanatra a vidéki zsoldosban a kérdés.
Egészen addig gyakorol a fenti csapattal, amíg a nő végül meg nem keresi, amikor végzett a meditációjával. *
- Mehetünk. De gyanítom, hogy még vissza fogok ide térni. * Mondja kissé megizzadva és szuszogva Markondenten. Hiszen a gyakorlatok elég intenzívek voltak. *
- Már, miért támadnék rád? Ezt nem értem. De igen, megértettem. Nem hiszem, hogy gond lesz. Hiszen, már van lándzsám és már meg is tanultam forgatni. * Mondja kissé értetlenül a vidéki zsoldos. *
- Képzeld megtanultam így forgatni a lándzsát. * Mondja vigyorogva, majd megpörgeti a lándzsát középen a súlypontjánál fogva. Azonban az egyik ponton talán későn nyúl a rúdért és kiesik a kezéből. *
- Huppsz. * Mondja majd gyorsan felveszi a földre esett lándzsát. *
- Mondom én, nem lesz itt baj. * Mondja zavart vigyorral a képén. *


358. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2026-03-10 19:19:50
 ÚJ
>Zrammi Dwirthen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Sorsok, lapok.//

*Azt, hogy mit tanulhat tőlük a nő nem tudná megmondani, de egy darabig még nézi, ahogy a fiú gyakorló harcot folytat. Gyakorlott szemei azért felismerik azt, hogy nem olyan rossz a mozgása a fiúnak. Rövidesen nagy harcos válhat belőle, hogy vagy éppen egy oszladozó tetem. Miután eleget nézte leül a végtelen óceánnal szemben és lehunyja szemeit. Elméjét kiterjeszti és meditatív állapotba süllyed. A hely szellemei kevésbé ismertek számára, mivel főleg víz eleműek, amik a tengerhez kapcsolódnak. Wegtorenben volt szerencséje megismerkedni velük, de számára mindig is idegennek számítottak. A helyi levegőhöz kapcsolódó szellemeik is különböznek a hegyekben élő társaiktó. Az föld szellemek már inkább ismerősek. A köves vidék jó barátja a sötételfeknek, de mégis a leginkább ismerős jelenlét Sa'Terethé, aki szülőföldjén igazán népszerűvé vált ezzel kiszorítva a régi vallások egy részét. A Vérkertből még ide is elér hatalmas jelenléte, még ha eddigre már sokat gyengül is. El sem tudja képzelni, hogy mennyire intenzív lehet ott, ahonnan áramlik. Elég jól elmerül a szellemi világban, hogy számára az idő kissé lelassít. Végül, amikor felnyitja a szemeit, sokkal erőteljesebbnek érzi magát. Megkeresi a fiút, hogy végre indulásra sarkallja.*
- Ideje talán indulni, vagy még maradnál?* Kérdezi meg, mivel neki mindegy. Ha jön a férfi, akkor még intéz felé pár szót.*
- Nem mindenki bírja ki Sa'Tereth hatalmát. Beférkőzhet a gondolataidba és olyan tettekre sarkallhat, amit nem biztos, hogy akarsz. Ha rám támadsz miközben ott vagyunk, nem fogom vissza magam. Gondolom ez fordított esetben is egyértelmű.* Nem mintha sok esélyt látna arra, hogy egy teljes fegyverben lévő férfi ellen harcba szálljon, de ha az életéről van szó, akkor mindenki sokra képes.*
- Milyen volt a gyakorlatozás?* Kérdezi meg végül, hogy ne csak komor dolgokról beszéljenek.*


357. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2026-03-09 21:02:26
 ÚJ
>Markondenten Landiran avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Sorsok, lapok.//
// Napváltás //

* A világító toronyhoz az út felefelé vezet. A magaslatra épített építmény innen jelzi a hajósoknak, hogy a kikötő merre is van éjjel. Végül felérnek, a szél hideg, de a látvány valamelyest kárpótolja az ide érkezőt. A tenger látványa, hogy a végtelen horizonton egy vonalban eltűnik szép látvány. Néhány apró vitorlás hajó is mozog a vízen a távolban. *
- Nem. Az elrontaná a napot. * Mondja halvány mosollyal a vidéki zsoldos. Majd maga is lenéz a szirtről. Tényleg nem lenne jó innen leesni, hiszen amikor leér az aljára bárki innen, annak biztosan nem marad egyetlen ép csontja sem. Nem a legszebb halál az már egyszer biztos *
- Hát magaslatot védeni íjjal, lándzsával és pajzzsal a legcélszerűbb. Talán, tényleg tanulhattok tőlük valamit. * Ért egyet a sötételf jósnővel. Majd hagyja, hogy Zrammi meditációba merüljön. Ő pedig elmegy és beszédbe elegyedik a védőkkel, akik értenek a lándzsás hadviseléshez is. Így, tényleg tanul tőlük pár fogást, ami egyszer majd hasznos lesz. *



356. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2026-03-09 10:07:30
 ÚJ
>Zrammi Dwirthen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Sorsok, lapok.//
// Napváltás //

*Zrammi sem tudja, hogy mi tartja fent a hajót a vízen, így inkább bölcsen csendben marad. Felsétálnak a meredek sziklafal tetején található épülethez. Talpuk alatt a kavics csikorog, amíg fejük felett meg a szél füttyül. A kilátás, már itt is remek. Alattuk a sziklák és a békésen hullámzó kékség. Végül felérnek a tetejére és Zrammi kiáll a szírt peremére és onnan bámul a messzesége, ami amíg a szem ellát kékség. A hajók csak apró pontok, ahogy a távoli szigetek sziluettje is.*
- Nem lenne jó innen leesni.* Jegyzi meg szarkasztikusan. Egy ideig bámul még aztán szétnéz a világítótorony környékén. Mintha nem is a kikötőben lennének. A hely rendezettnek mondható. Persze fegyveres őrök is akadnak is, akik mindig fő témaforrásnak számít.*
- Ők is fegyveresek, de valószínűleg elég békés életet élnek itt.* Biccent feléjük, akik most is gyakorlatoznak néhány lelkes fegyverhasználóval.*
- Miért nem nézed meg őket közelebbről, talán taníthatnak neked pár dolgot. Én addig leülök itt a csendben és meditálok egy keveset.* Bátorítja, mert így akkor mind a ketten hasznosan tudják eltölteni itt az időt.*


355. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2026-01-05 16:42:26
 ÚJ
>Yvon Rëtkarakh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

* Büszkén magasodik a kikötő fölé a világítótorony, amely ki tudja, milyen régóta igazítja már útba a tengerészeket. Yvont persze csak a kíváncsiság vezette ma ide, nincs semmi dolga ilyen távol a kikötőtől. No, persze a kikötőben sem, de az már mellékes. A felhők égbolt és a csípős szél ellenére úgy dönt, leül egy kicsit, és elgondolkodik, hogy merre tovább. Pénzt kell szereznie, de dolgozni nem szeretne. Ölni, lopni, csalni sem, ha nem muszáj. Jó ideig csak ül ott az egyik sziklaszirten, és nézi az elhaladó hajókat a távolban. *
~ Vajon mi van keletre? ~


354. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-18 15:08:15
 ÚJ
>Goba Tarr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A Világítótoronyhoz//

*Nem mondhatná, hogy Akaaruush Twarshagwi szavai túlzottan megnyugtatnák. Legalább a kürtről szeretett volna megtudni valamivel többet. De egyelőre nem sikerült.
Így csak egyetértőn bólint az ork szavaira.*
- Ja, a sötételfek sötét népek. Egyikben se lehet megbízni. Nem'tom, miért pont egy olyat fogadott be az a Hódító.
*Akaaruush Twarshagwi aztán kijelenti, hogy ő indul vissza. Hát, jó messzire eljöttek azért, hogy bizalmasan beszélgessenek, de ehhez képest nem tudott meg sokat arról, amit tudni akart. Na nem Akaaruush-t hibáztatja ezért. Az ork meglepően nyitott, ő még fajtabélivel se lenne ennyire bizalmas. Főleg olyan fajtabélivel nem, aki annyira embernek néz ki, mint Goba. De nem egyformák. Goba alvilági figura. Tudja jól, hogy nem mindenki gondolkodik úgy a dolgokról, mint ő. Van, hogy emiatt naiv birkának is tartja azokat, akikből hiányzik az örökös gyanakvás és bizalmatlanság minden és mindenki iránt.
Egy biccentéssel búcsúztatja a másikat.*
- Mindjárt én is a nyomotokban leszek.
*feleli, habár egyáltalán nem biztos, hogy tényleg így is tesz. El kell gondolkoznia a dolgairól.
Hátrahagyta a várost, a számára ismerős közeget, ahol őt embernek hiszik és így - legalább ilyen okból - nem zaklatják. Még visszamehetne abba az életbe. Senki se tudná meg, elkódorgott egy-két napra, senkit se izgat. De vissza akar menni abba az életbe? Akar-e rusnya emberférfi lenni, aki mások megbízásából ver be orrokat, tör el csontokat, zúz be koponyákat? Azért, hogy aztán ugyanannyira kevéssé tartozzon közéjük? Együtt tudna élni azzal, hogy adódott egy lehetőség, és ő nem élt vele? Akar-e a rossz oldalon állni, amikor az orkok hada új világot épít a régi romjain? Bizony, sok kérdés merül fel benne, és nem lett meg a válasz, amit akart. Az a nagyon kevés élelme viszont fogyóban van, és nincs még hol álomra hajtania a fejét.
Végül úgy dönt: még mindig nem tud eleget ahhoz, hogy eldöntse, mihez is kezdjen. Még nem határozhatja el magát. Addig nem, amíg meg nem tudja, mi a kürtszó, miért hívta, merre viszi. Mert az a kürtszó és az érzés, amit elültetett benne, nagyon is valós. Remény, küldetés, cél. Anélkül, hogy tudná, pontosan mi is az, ezeket a ritkán megélt érzéseket plátálta a szívébe. Ezt nem akarja elengedni. Ez az, ami miatt még mindig itt van. És már tudja: ezért nem fog visszamenni Artheniorba. Nem. Az orkok közé megy. A végére jár a dolgoknak. Óvatos lesz, gondja lesz rá, hogy az emberek ne tudják őt könnyen az orkokhoz és tetteikhez kötni. De velük tart és teszi, amit kell, öli és pusztítja, akit kell. Legalább addig, amíg meg nem érti, mi végre is kezdték el ezt az egészet.*


353. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-18 07:38:46
 ÚJ
>Akaaruush Twarshagwi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Világítótoronyhoz//
//Zárás//

*Úgy képzeli el magát, mint egy idős, agg öreg, aki valami hihetetlen mesébe kezd bele a fiataloknak, akik majd ámulattal hallgatják és kérdésekkel zaklatják a meséje közben, hogy ez meg azt a jelenetet magyarázza el jobban. Goba és Dagurzakh nem szakítják félbe, habár azt érzi, hogy hosszú mondandója végül kétszer is ugyanoda lyukadt ki. Sajnos ő sem tud többet. Éppen abban bízik, hogy az első feladat sikeres elvégzése után többet is megtudhatnak majd. Azért a kérdésekre megpróbál válaszolni. Elsőnek Dagurzakh kérdésével kezdi.*
-Fogalmam sincs, hogy ki fújta meg. Lehet a Hódító, lehet valami szellem. Nem tudom. Én is ugyan arra gondolok mint te, hogy csak is ő fújhatta meg.
*Utána Gobához fordul.*
-Számunkra megéri követni őket. A többi népnek? Már nem biztos. Minior felgyújtása csak a kezdet lehetett. Személy szerint én izgatottan várom a jövőt. A dicső harcokat. Csak ha a Vádló nem egy mélységi lenne. Nem bízok bennük.
*Felnéz az égre. A délután nagy része már elment.*
-Lassan ideje vissza indulnunk. Én előre megyek. Az erődnél találkozunk.
*Azzal feláll, leporolja nadrágját és a dokkok felé veszi az irányt. Több kérdésre nem válaszol. Az erőd biztonságában inkább.*


352. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-17 11:20:55
 ÚJ
>Dagurzakh, a Gyáva avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Világítótoronyhoz//

*Akaaruush belekezd hosszú beszédébe. Dagurzakh csendben hallgatja végig a másik szavait. Eltöpreng a hallottakon. Az a jókedv, ami előbb még bajkeverésre ösztönözte, most nyomát sem mutatja. Ráncolt homlokkal próbálja feldolgozni a hallottakat. A történet végeztével egy ideig csak ül. Magában gondolkozik a hallottakon. Goba szólal meg elsőnek. Az első mondata remekül összefoglalja Akaaruush szavait. Még meg is mosolyogja Goba szavait. A kérdés a kürtszóról viszont már érdekesebb. Akaaruushtól nem tudták meg, hogy orkok fújták-e meg.*
-Gobának igaza van. Az a kürtszó különleges volt. Ezt mind éreztük. De mondtad, hogy ez a kürt hol van, mert nem emlékszem rá? Valószínűleg a Angrhulnál kell lennie nem?
*Veti fel az ötleteket. Valami titkot szimatol. Van valami fontos amit nem tudnak. Még Akaaruush sem. Egy olyan dolog, ami a Légiót előnyhöz juttatná.
~De mi lehet az?~
Őrültebbnél őröltebb gondolatok cikáznak a fejében, a lehetőségeken gondolkozva.*


351. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2025-10-16 19:57:13
 ÚJ
>Goba Tarr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//A Világítótoronyhoz//

*Gobától nagyon távol van az a balhékereső mentalitás, ami Dagurzakh-ot mozgatja. Ő már rég nem vakmerő. Bizonyos értelemben talán gyáva is. De az biztos, hogy ok nélkül nem kockáztat.
Szerencsére Dagurzakh is letesz a szándékáról, és láthatóan pont ugyanazok a kérdések izgatják, amik Gobát is.
Meg is lepődik, hogy milyen keveset is tudnak arról, mibe is vágták a fejszéjüket, hogy hova csatlakoztak. ÉS Akaaruush szavai se nyugtatják meg túlzottan. Leginkább azért, mert az ork maga is érezhetően kétségek között van.*
- 'Szal ez a Vádló valami mélységi bige, akinek az apja ork, és az ő nevében csinál mindent... De nem igazán tudjuk, hogy miért?
*kérdi kissé bizalmatlanul. Szeretett volna egy ennél sokkal meggyőzőbb célt és csoportot találni. Épp elég bizalmatlan anélkül is, hogy ne tudjon szinte semmit a vezetőikről és a célokról.*
- Na de a Kürtszó! Az... az valami különleges volt, nem? És hozzájuk vezetett. Én éreztem a... a hívást, amikor a kürtszót hallottam. És hogyha ezt a kürtöt ők fújták meg, akkor csak nem hiába kell őket követni, nem?
*kérdi. Vágyik rá, hogy valamivel több bizonyosságot kapjon, hogy úgy érezze, ez az egész valami jó felé vezet a számára.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 351-370