Kikötő - Világítótorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 14 (261. - 280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

280. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-25 13:39:35
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Bölény, Meronnan, Vaszív//

*Az, hogy a sötétség híve lenne kissé túlzás, majd ha megelevenedik előtte az, tán elhiszi. Ugyanakkor ez nem a megfelelő alkalom ennek tudatosítására Vaszívban, így némán bandukol tovább az ork mögött a pálinkázó óriás irányába.
Lihegve ér fel a kaptatón, oldalát masszírozva áll meg tisztes távolságra a Bölénytől.*
-Hogy a francba is volt ez a 100 arannyal?
*Kérdi az óriást, majd a földre huppan.
Ami azt illeti, szívesen húzná meg ő is azt a pálinkát, de kérni biztosan nem fogja.*
-Vaszív haverom szerint a sötétséget szolgáljátok.
*Ez több mint meglepő számára, sosem tűnt az óriás buzgó hívőnek, bár annyit meg kell hagyni, hogy a két destruktív behemót igen nagy szolgálatot tehet a sötétség urának.*
-Ne feledjétek, mi csak játékszerek vagyunk a hatalmasok asztalán.
*Nem pont ezt akarta mondani, de határozottan értelmesen hangzott. Mikor elkezdte a mondatot, még nem tudta, hogyan fogja befejezni azt. Saját bölcsességétől megrészegülten emeli fel mutatóujját, még valami hangzatosat mondana, de nem jut eszébe semmi, ezért gyorsan témát vált.*
-Avassatok be, mi a nagy terv? Hová mentek és miért?


279. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-25 12:59:32
 ÚJ
>Vaszív Utorkh [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Bölény, Meronnan, Vaszív//

- Állj már meg, te eeyrbarma! *Kiált az óriás után az orkfajzat, mert miközben ő neki csépelte a szót, amaz meg nekiindult a világítótoronynak.*
- Meron is velünk tart és mint Sa'Tereth szolgáját, nem bánhatsz úgy vele, mint akárkivel, testvér. *Teszi hozzá, ahogy beéri Nagylábat és bízik benne, hogy azért figyelt a korábban elhangzottakra is Bölény.*
- Azt mondja, hogy akadnak erre ilyen fényevők, meg valami thargok is. *Osztja meg az információkat, de félő, hogy az ilyesmi nemigen jut el Bölény elméjéig, vagy ha el is jut, hát táptalaj híján nem vet gyökeret az információ magja.*
- Amúgy meg mit caplatsz ide, a naplementét akarod megnézni? *Teszi fel a kérdést elmélázva, mert itt ugye nincs semmi komoly egy toronynál, ami világít, meg pár szolgálaton kívüli katonánál, akiket valószínűleg hamarosan agyon kell majd ütni.*


278. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-24 20:57:57
 ÚJ
>Bölény Grindwullf [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

*Lassan, nagy léptekkel battyog, maga után vezetve kantár száron állandó, és hű hátasát, a nagyobb póni méretű lovat, kit magától Sa'Treh félistenétől kapott, s aki ennél fogva egy félisteni hátas. És titkos csoda fegyver is egyben. Csak még nem jött rá, hogyan működik. De, dogozik rajta, és ez a lényeg.*
-Ejh Bütyö', de rég játun' már errö.*Morog, s grimaszol amiért meredek az út.*
~ Francnak ke'ett ide caplatni, hülye ork, meg a hülyeségöi', mit akar, gyönyörködni a naplementébe vagy mi? ~
*Morog magában, mint a bolhás kutya, de azért masírozik felfelé derekasan. Törhetetlen lándzsája jó szolgálatot tesz neki sétabotként. És tényleg nem hajlik egyáltalán. Viszont épp olyan könnyű maradt mint volt.*
~ Tud valamit ez a Khnuezke', derék kis legénykö e' ~
*Elégedetten konstatálja hogy a szálfegyver kiválóan vizsgázik a gyakorlati teszten, s ezt megünnepelendő fel is tépi az egyik törpe pálinkás üveget.*
-Ez ám a jó pia', igaz é' Bütyök?*Kérdi, s igyekszik némi alkoholt locsolni a paripa szájába is. Majd újabb hatalmas korty, s sokkal vidámabban mind eddig fel is ér a torony mellé, ahol lehuppan egy nagyobbacska sziklára, hogy onnan bambuljon vissza az útra. És persze iszik is közben serényen.*


277. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-19 10:02:13
 ÚJ
>Uriden Harrives avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Amint végzett a dolgával ideje kicsit körülnézni a városban. Ennek érdekében a kis pince lakásából elindul a torony irányába. Átvág a dokkokon és csakhamar kiér a kikötő lakott részéről. Rutinos már a közlekedésben, hiszen egész életében ezeket az utcákat, sikátorokat rótta. Pillanatok alatt feltűnik neki, ha valami megváltozott, vagy nem oda illő. Mostanság viszont talán egy hajszállal több a változás, mint annak előtte volt. Ez azonban a legkevésbé sem szegi a kedvét, végtére is ez az, amely a jövedelmét és a jövőjét biztosítja.
A kereskedő, már csak ilyen ember. Megtalálja a piaci rést és alkalmazkodik a kialakuló helyzethez. Kivéve, ha nem tud és akkor új utakat kell keresnie. Az apja emlegette neki mindig gyermekkorába, hogy a jó kereskedő mindent el tud adni, csak a megfelelő vevőt kell hozzá megtalálni. Uriden, ha kevés dolgot is szívlelt meg az öreg tanácsaiból ezt bizonyosan a magáévá tette.
Ahogy lassan felér a toronyhoz, a tengert kezdi kémlelni, amely mindig a végtelen remény és reménytelenség szimbóluma volt. Az életet adó víztömeg és a halált hozó viharok együttese minden józan gondolkodású embert ráébresztenek a világ esetlegességére és törékenységére.*


276. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-18 17:23:32
 ÚJ
>Meronnan Rhaavos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

*Megnézi már ezt a tornyot, ha már itt eszi a fene. Ahogy fejét vakarva bámulja és szép lassan ráeszmél, hogy mire is szolgál az építmény, tekintete a tengerre vándorol.*
~Ez a sok hülye tengerész, fény kell nekik, nehogy eltévelyegjenek a pocsolyájukban. Úgy jöhetnek esténként a fényre mint a legyek.~
*Röhög saját hasonlatán. Sosem járt a tengeren, nem is vágyott rá. Ami azt illeti, úszni sem tud, a hegyekben nemigen volt erre lehetőségük.
Szétnéz, hátha van itt valami némber, akit esetleg némi arany fejében meghághat. Néhány katonán kívül nem sok emberfiát lát itt, úgyhogy visszaindul az ivóba.*


275. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-18 11:48:27
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Jégszemű és Tűzajkú//

*Elbotorkál a világítótoronyig, majd a falnak dőlve, halkan pihegve pillant a jeges tekintetbe.*
-Persze, persze, jól vagyok.
*Erőltet egy újabb mosolyt a bájos arcára. Megpróbál kiegyenesedni, kezét nyújtja a férfi felé, ám nem tudja befejezni a mozdulatot. Lábai megremegnek, tehetetlenül rogy a földre.*
-Én azt hiszem... *Köszörüli meg a torkát.* Így még kényelmesebb lesz. *Törökülésbe teszi a lábait, mintha épp így tervezett volna helyet foglalni.* Nem kér... *Félbehagyja a mondatot. Miért is ne kérne, ha egyszer éhes.* Ha már így felkínáltad, egy kis cipót elfogadnék.
*Látszik rajta, hogy zavarban van, piszkos kis ujjacskáival a száraz füvet tépkedi maga körül.*
-Nem, azt nem mondanám, hogy bajban vagyok. *Motyogja a cipőjét bámulva.*


274. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-18 00:08:41
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Jégszemű és Tűzajkú//

*Elvan ő egymagában, bámul a nagy semmibe, réved maga elé, aztán ahogy egyszer elnéz a válla fölött, látja az idegen hölgyeményt. Arcán a megdöbbenés legkisebb jele sem látható, midőn figyelemmel kíséri a sziluettet, de azért magában felettébb érdekesnek bélyegzi a dolgot. A köszöntésre biccent, majd szokásos ruganyos lépteivel közelebb baktat.*
- Szép estét. Mondd csak, minden rendben veled?
*Kérdezi egyhangúan, de kíváncsi szemekkel.
~ Koszos, de mégis van benne valami... Valami... Nofene! ~
Na igen, Kel'gar most ledöbben. Talán pupillái picit kitágulnak egy pillanatra, de biztosan nem láthatta a másik, hacsak nincsenek kifogástalan szemei.
~ Mintha magamat látnám! Ez most a sors cinikus fintora, vagy ő is vagyonát vesztett, eladósodott nemesi sarj lehet? A háború megkavarta az arisztokráciát, könnyen meglehet, hogy hasonló sorsra jutott... ~*
- Nem vagy éhes? Esetleg szomjas? Van a táskámban egy fél cipó, meg egy kulacsnyi vizezett bor, ha gondolod... Vagy esetleg bajban vagy?
*Érdekesmód ezt is teljesen egyhangúan, érdektelenül mondja. Furcsa egy szerzet ez a Jégszemű, az biztos, de hogy a Tűzajkú leány is, az ziher.*

A hozzászólás írója (Jégszemű Kel'gar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.18 00:13:23


273. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-17 21:07:57
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//Jégszemű és tűzajkú//

*A nap utolsó sugarai vörösbe borítják a kikötő távoli sziluettjét. Üresedő utcák zsibongása már nem ér el a toronyig, csak a fákat tépő fagyos szél hangja töri meg a hátborzongató csendet. A férfi egyedül van, de ha jól figyel, észrevehet egy közeledő, elmosódott alakot a domb felé vezető ösvényen. Hamarosan azt is láthatja, hogy egy hölgyhöz van, pontosabban lesz szerencséje pillanatokon belül. Kiengedett, bozontos, aranyló hajkorona; piszoktól feketéllő fehér bőr; barna bambiszemek és vörösre festett ajkak. Ruházata díszesebb a dokkok környékén megforduló asszonyokénál, de látszik rajta, hogy olcsó anyagból készült. Kissé támolyogva érkezik meg a torony lábához, nem tudni, hogy alkoholtól vagy valami mástól bizonytalanok a léptei.*
-Szép estét az úrnak! *Küld egy bátortalan mosolyt Kel felé.*


272. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-14 17:03:14
 ÚJ
 avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A hűvös déli szél unhatatlanul fújja a partokat, habzó hullámokat csapva a tengerből kiemelkedő sziklák tövében, ezernyi méh zümmögéséhez hasonlatos hangot hallatván.
Az egyik sziklaszirt tetején pihen a jégszemű, bámulja a végtelen s egybeolvadó horizontot, miközben a nagyra dagadt, késő őszi fénygömb narancssárgán bújik el a messzi hullámok mögé, hogy elvándoroljon egy olyan helyre, amelyet emberszem még nem látott, és nem is fog.
Előtte ott a világ, de háta mögött már az alkony hódítja a terét, a ragyogó telehold is a nappal végét várja a tölgyliget lombjai fölött gubbasztva.
Kel'gar szusszan egyet, majd lassan feltápászkodik helyéről; eleget figyelte a végtelenséget, eleget elmélkedett elvont dolgokon, és legfőképp eleget ült. Elmacskásodott tagjait megmasszírozza, megigazítja magán bundáját, majd megindul az otthona felé. Egyenest a mulandó mocsokba, a sötétség fészkébe, oda, ahol még akkor is éjszaka van, ha a fényes korong pont rásüt; a Kikötőbe.
Pont ez elől a kegyetlen valóság elől szeret ő ide menekülni, hogy a szenny helyett a sós levegő csípje az orrát, hogy a hullámtörés hangja hallatszódjon az állandó emberzsibongás helyett, hogy a vézna koldusok és cseppet sem kívánatos örömlányok helyett a szélben ringatózó fák lombjait figyelhesse. Ez tartja benne az erőt, ez az, ami miatt olyan közönyösen és természetesen képes azt a szörnyűséget fogadni, ami őt fogadja nap mint nap.
Még egy utolsó pillantást vet a naplementére, a felhőkre, ahogy narancsos színeket vesznek fel az utolsó sugarak alatt, majd elfordul, és megindul otthona felé.*


271. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-09 20:09:47
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Idya//

*Nori egy pillanatig sem kételkedett, illetve egyáltalán nem gondolt bele abba, hogy Idya miért hívja őt a szikla peremére. Talán bízott benne, ezért sem voltak kételyei, ám most, a perem élén táncolva ez a bizalom elveszik belőle. Szinte biztos benne, hogy Idya képes lenne megölni őt, és meg is teszi, ha most rossz válaszokat ad. Őszinte válaszokat ad hát, azokat, amikre gondol, nem azokat, amiket jónak érez.
A válaszok után reszketve várja, mi fog történni, és lélekben már fel is készül a zuhanásra. Meg fog halni itt és most. Megannyi emlékkép játszódik le szemei előtt, sőt, még olyan képek is, melyekre nem is emlékszik gyerekkorából. Képek édesapjával, aki most Arthenior talán legócskább sírjában fekszik. Jó lett volna, ha akkor nem hagyja őt a kikötő utcáin egyedül, magányosan.
Idya versszerű, magasztos mondatára felfülel, bár az értelmét nem találja, az ő egyszerű nyelvének ez túl sok, nem ért a hasonlatokhoz. Ekkor egy apróbb rántást érez a hátán, a következő pillanatban pedig már újra szilárd talaj van a lába alatt. Hátrébb is lépked még néhányat, nem szeretné megismételni az előbbi mutatványt. Valóban nagyon megijedt.*
- Tényleg megöltél volna, ha nem tetszik amit mondok.
*Közli még mindig rémült tekintettel, majd ahogy a tündér elindul visszafelé a toronytól, úgy Nori is követi őt. Talán az őszinteséget sikerült kicsikarnia a lányból, de ezentúl sokkal óvatosabb is lesz Idyával, ez biztos.*
- Úgy érted, vele fogunk beszélni? Szemtől-szemben vele?
*A nevet nem mondja ki, mindketten tudják kiről van szó, Nori mégis képtelen elhinni, hogy ilyen egyszerűen kapcsolatba lehetne lépni a sötétség urával. Rengeteg módon próbálta, még azt a nyulat a tisztáson is neki ajánlotta, hűen követte, mégsem volt elég. Az is megfogalmazódik benne, hogy Idya sem e világi lény, hanem Sa'Tereth küldöttje, ki tudja.*
- Félelmetes vagy...
*Ennyit fűz hozzá talán még az előbbieknél is őszintébben, a továbbiakban pedig csak csendben gyalogol úrnője sarkában.*


270. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-08 12:47:19
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Nori//

*A toronyhoz kiérve jeges, tengeri szél kap a ruhájába. Ritka pillanatok egyike, de kénytelen összegombolni magán az ócska kabátot, nehogy ágynak essen a nagy reményekkel kecsegtető megbízás előtt, vagy elvigye a tüdőbaj. A sziklaperemhez kisétálva üveges tekintettel mered a hullámok nyaldosta éles sziklákra. Kellemetlen lenne alázuhanni. Ő már egyszer megtette, de csak mert pofátlanul nagyra van magával, a világ nem engedheti meg, hogy elveszítsen egy csodálatos teremtést. Még maga Sa'Tereth is így lehetett ezzel, hiszen megmentette a haláltól.
Hamarosan Nori is csatlakozik hozzá a meredély szélére lépve, a tündér pedig nem késlekedik. Nincs idejük sokáig cseverészni, mindkettőjüknek jobb, ha gyorsan túlesnek rajta, aztán mehetnek a dolgukra. Összevont szemöldökkel hallgatja a válaszokat, majd elégedett vigyor terül szét az arcán, amit a másik nem láthat. Az utolsó válasz után hagy egy hosszabb hatásszünetet, hadd izguljon még egy kicsit.*
-Testek, mik nem hajlanak másnak, megbicsaklanak a halálnak.
*Súgja. Hiába a konok eltökéltség, azért mégis csak a halálfélelem az, amire a legjobban megered a nyelv. Nagyot sóhajt, majd hátralép egyet, ezzel visszahúzva a szilárd talajra.*
-A félelem jó. *Mondja immár ismét érzelemmentes képpel.* Életben tart.
*Ennyivel méltatja a beszélgetésüket, majd rögtön indul is visszafelé, úgyhogy a feketeségnek hamar össze kell kapnia magát a közjáték után, hogy lépést tarthasson vele. Most már tényleg ideje visszatérniük a raktárba, még Aregeorral is beszélnie kell, mielőtt tiszteletüket teszik a Vértkertben. A terv már kész is van a fejében, nem igazán nyitott az ellenjavaslatokra, hiszen mégis csak az a legjobb, amit ő talált ki. Ötezer aranyat pedig nem fog senki kedvéért kockára tenni; az ő megbízása, az ő pénze, csakis az ő felelőssége, hogy sikerrel járnak-e. csak lennének már túl rajta. Szüksége van az összegre, hogy tovább építhesse a kis birodalmát, és bebiztosítsa hódolatát és hűségét a sötétség felé.*
-Hazamegyünk. *Közli lefelé haladva a dombról.* Váltok pár szót azzal a barommal, aztán megyünk is tovább a Vérkertbe, hogy egyességet kössünk a Halál urával. A megbízással talán te is szerezhetsz néhány jó pontot nála. Még ezen a haton el akarom intézni úgyhogy sietős a dolgunk.
*Drága az ideje, minél többet várnak, annál többet bukik rajta.*


269. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-07 18:53:41
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Idya//

*Néha még magát sem érti meg, és sokszor azt sem tudja, hogyan akarna viselkedni, ha bármit megtehetne ezen a világon. Most már nem szabad, így azon kell törnie magát, hogy Idyának minél inkább megfeleljen, de úgy tűnik az utóbbi, édes viselkedése, ahogy ő fogalmazott, tetszik neki. Nem tudatos volt, ez is Nori egy része, azonban úgy tűnik, ez a szerethető a tündér számára.*
Köszön-... *Nem tudja befejezni a mondatot, mert olyasmi történik, amire egyáltalán nem számított, sőt, köpni-nyelni nem tud, mikor megkapja a csókot. Olyan hideg volt mégis, mégis, nem is tudná megmagyarázni milyen. Ha eddig nem lett volna még eléggé összezavarodva, ezt már tényleg nem tudja hová tenni. Azonnal el is hallgat, mintha soha nem is tudott volna beszélni, csak félénk léptekkel követi őt a világítótoronyhoz.
A domb még mindig meredek, és még mindig utál felmenni rajta, de muszáj. A hűvös szél, ami általában odafenn szokta fogadni, talán most is kiszellőzteti majd a fejét. Na meg a játék. Vajon mit talált ki Idya?*
- Megyek. *Pillant fel rá, és lassan a sziklaszirt peremére sétál, az újabb utasításra pedig le is néz. Nem tudja mit kéne figyelnie, csak a hömpölygő vizet látja, és ahogy a hullámok folyamatosan a hegy lábához csapódnak és törnek le róla minden egyes alkalommal néhány kisebb darabot.
Ahogy így nézelődik, a hideg, csontos ujjakat érzi a hátán, majd egy apró lökést. Ekkor a pillanat tört része alatt kerekednek ki szemei, próbál menekülni sikertelenül és ismeri fel a tényt, hogy most meg fog halni. Azonban ahogy megindul, úgy meg is tartja őt a tündér, de a lány tekintete rémült marad. Először persze ordítozni kezdene, de nem hagyja el egy hang sem a száját.*
- K-Kérdezz! *Nem, mintha engedélyt kéne adnia. Minden porcikájában reszket, próbál kerülni minden apró mozdulatot, mert az az életébe kerülhet.
Sejti, hogy Idya miféle válaszokat akar hallani, és azt is tudja, hogy azok talán nem egyeznek meg a sajátjaival, de őszintének kell lennie. Őszintének, különben ez az őrült lány tényleg elengedi.*
- A saját életem mindenki másénál fontosabb. A tiédnél is, Aregeorénál meg főleg. Ugyanolyan önző lény vagyok, mint te, ha akarnám, sem tudnám tagadni. *Nyel egy nagyot az újabb kérdésre várva, majd folytatja.* Feltétel nélkül engedelmeskedem, a szolgád vagyok, úrnőm. Az magam sem tudom, minek higgyem magam, erre keresem a választ egy ideje. Embernek születtem, de nem vagyok benne biztos, hogy még mindig az vagyok.
*Ekkor kínos hatásszünet következik, Nori addig újra szemügyre veheti a gyilkos hullámokat, amik pár percen belül talán őt is örökre elnyelik majd.
Az utolsó kérdés nehéz, az erre kapott válasz sokkal többet is késik, mint az előzőek, de igazából egyszerű a dolog.*
- Nem. Nem bízom benned, akkor tudnám, hogy nem fogsz lelökni innen, de nem tudom. Félek, hogy megteszed, ez pedig a bizalmatlanságom jele. Sajnálom. *Persze egyéb dolgokban is kételkedik, de a mostani helyzete egy nyomós ellenpélda arra, hogy ha őszinte akar lenni, nem mondhatja, hogy bízik a tündérben.*


268. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-06 23:01:48
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Nori//

*A hirtelen engedelmesség kifejezetten a kedvére van. Örül, hogy Nori makacssága és önfejűsége ellenére képes néha meghunyászkodni az értelem előtt.*
-Örülnék, ha többször látnám ezt az édes kislányt. *Nyúl át az asztal fölött, hideg ujjaival közrefogja a feketeség állát.* Jól áll neked.
*Azzal áthajol az asztalon, és egy jeges csókot nyom az arcára, majd visszaül, mintha mi sem történt volna. Gesztusnak sem utolsó, de csak Idya tudhatja, mit is jelentett pontosan. Közben megérkezik, és hamarosan távozik is a mélységi, így indulhatnak a toronyhoz. legközelebb már csak a torony lábánál szólal meg.*
-Kérdezz feleleket. *Mosolyodik el sejtelmesen.* Gyere! *Inti őt a sziklaszirt szélére. Megvárja, míg kimerészkedik mellé, egész a pereméig.* Nézz le!
*És amint Nori előre hajol, hogy letekintsen a mélybe, egész finomat meglöki, ami épp elég lenne ahhoz, hogy lezuhanjon. Talán egy pillanatig el is hiszi, ám mielőtt nagyon előre dőlne, egyik kezével rögtön el is kapja a ruháját. Nem életveszélyes a mutatvány: Idya, habár nem látszik rajta, egy átlagos ember erejével bír, Nori pedig könnyebb, mint hitte. Egyedül nem tudná visszaszerezni az egyensúlyát és ismét stabilan állni a talajon, de ha a tündér visszahúzná...*
-Felteszek pár kérdést, és ha nem olyan válaszokat kapok, amiket szeretnék, akkor elengedlek. De légy őszinte, mert ha hazudni mersz, esetleg hebegve mentegetőzöl, szintén zuhansz!
*Közli az egyszerű szabályokat. Veszélyes feladatra indulnak, nem követhet el hibát, a feketeségnek pedig még mindig vannak kilengései, amik nem csak a megbízás sikerességét, de akár az ő életét is veszélyeztethetik.
Sietős a dolguk, úgyhogy nem is húzná tovább az időt. Szép sorban elkezdi sorolni a kérdéseit, mindegyik után hagyva elég időt a válaszra.*
-Az én vagy a te életed ér többet számodra?
Aregeor vagy a te életed ér többet a számodra?
Engedelmességed milyen feltételhez kötött?
Embernek tartod magad?
*Ha eljutottak idáig, és a lány még mindig a tündér karmai között vergődik a hullámsír helyett, az utolsó kérdés előtt egész hosszú hatásszünetet tart.*
-Bízol bennem?


267. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-11-03 09:11:11
 ÚJ
>Uriden Harrives avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*A kikötő nem igazán ismeretlen terep a számára és így hamar odaér a világítótoronyhoz. Nem sok időt akar itt eltölteni, hiszen nem nagyon van itt mit csinálnia, de annyiban biztos, hogy ha új lenne a kikötő területén, akkor ide biztosan ellátogatna. Így ez a torony mégis csak egy értékes pont lehet, ha az ember keres valakit.
Amint megérkezik, körbe is néz, hátha észrevesz valami számára fontosat, vagy valami szokatlant, furcsát. De szerencsétlenségére nem igazán lát semmi érdekeset. Minden olyan, mint annak előtte, mint máskor. Ezért komótosan kisétál a szirthez és kitekint a tengerre. A szél az év ezen napján már nem olyan kellemes vagy hűsítő, mint a melegebb évszakokban, így hosszú kopott fekete köpönyegét az arca elé húzza, úgy hogy még kiláthasson. Egy ideig még elnézegeti a tengert, ahonnan jól látszanak a kikötőből kifutó és beérkező hajók. Elmereng a látottakon és amint beleréved, a tájba úgy kezd elmélkedni mindazon a múlton, amely idáig vezette szeretett városát. Egy nagyobb szél löket azonban visszazökkenti a valóságba és egy kicsit megdörzsöli a szemét, majd megfordul, és sietősen vissza indul a lakott övezet irányába.*


266. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-10-28 19:52:32
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1573
OOC üzenetek: 312

Játékstílus: Vakmerő

*Valóban. Minden kezdet nehéz, de ha egyszer végre beindulnak a dolgok, akkor onnantól már könnyen megy. Épp csak meg kell találniuk az első áldozatot, akinek jól lerúgják a veséjét, mert ők ekkora állatok. Persze aki ismeri őket, annak ez egyáltalán nem meglepetés, Svir meg ugye szakképzett vándor is.*
- Több hunyorgás, oké. Csak úgy alig látok. *Ki is próbálja. Ha mázlija van, ezzel a nézéssel már sikerül belefagyasztania Rhebossebe a röhögést.*
- Mert itt nem? Az összes részeg matróz legalábbis úgy viselkedik, mint ahogy az orkok. Még a legrendesebb kikőtőiek is csak olyanok, mint Huggenar. A falusiak azért inkább rendben vannak, csak kicsit babonásak. De ki ne lenne egy kicsit babonás? *Jó, ők már nem, amióta látják a szellemeket ez már több, mint egyszerű babona.*
- Megnézzük azt a Rumos Hordót vagy mi a kocsma neve. *Gyors léptekkel hamar elhagyják a torony környékét. A kocsmáig meg sem állnak.*



265. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-10-28 16:32:51
 ÚJ
>Rhebosse Dunos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45

Játékstílus: Vakmerő

*Úgy tűnik, bandita-profiljuk kialakulni látszik. Egyelőre csak rugdalózós huligánoknak mennének el, de úgy van az, hogy elég elindulni a lejtőn, az ember majdcsak legurul.
Rhebosse kinyitja a száját, majd be is csukja. Tulajdonképpen teljesen igaza van Svirnek; ha agyonverik, megholt, még egy szerzetes is.*
- Bocsánat. *próbálja békíteni kedvesét.* De ha javasolhatok, kicsit kevesebb szájba harapás és több hunyorgás talán célravezetőbb.
*Az élőholtaktól ugyan már rég megszabadultak, azonban nem ők az egyedüli fenyegetés Lanawin népére.*
- Viszont a szántóföldeken nagy az orkveszély. *ha Svir azt szeretné, hogy esetleges csemetéik holmi ork fosztogató banda által árvuljanak el, s úgy legyen belőlük nagy hős és kalandor, akkor valóban a legjobb választás egy saját tanya. Egyébként meg a legtöbb munka.*
- Rendben. *húzza összébb magán a köpenyt, mert a hőmérséklet is a szürkület közeledtét jelzi már.* De mehetünk kicsit gyorsabban is. *alkudozik.* Igyunk valami meleget és közben gyakoroljuk a haramiáskodást.


264. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-10-28 12:05:48
 ÚJ
>Svir Gia avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1573
OOC üzenetek: 312

Játékstílus: Vakmerő

*Örül neki, hogy Rhebosse is szorgalmazza a baltával dobálózó őrült felrúgását. És már jobb ötletei is vannak arra, hogyan bánjanak el azzal a szeméttel.*
~Kifeszítünk egy kötelet a kopogás előtt az ajtóhoz, aztán amikor kirohan a baltáért elbotlik benne, le a lépcsőn. Azután pedig mellette termünk és lerúgjuk a veséjét.~
*Tetszik neki a saját terve, hangosan szóval viszont még nem ismerteti. Hagyni kell későbbre is a jóból, meg ugye előbb kell egy kötél. Huggenarnál csak akad belőle elég.*
- Hogyne, amíg agyon nem verik. *Az általános bölcsességre egy kifejezetten kikötői jellegűvel válaszol. Itt most ilyet illik mondani és illik ilyet mondani.*
- Azt látom, hogy összepisilted magad. A te marcona arcodon viszont még dolgozni kell. Ne mosolyogj ennyire. *Megpróbálja lehűteni a kedélyeket. Az ő durva képét csak ne röhögjék ki!*
- Hát elég rossz környék ez házat venni. De ha nem mehetünk vissza a városba, akkor lehet rászorulunk majd. De akkor már az egyik szántóföldi faluban sokkal nyugalmasabb lenne. Úgy tudom, hogy ott már rendeződött a helyzet, nincs tele élőholtakkal. *Közben fél szemmel figyeli a körülöttük zajló jövés-menést. Mindenki jön, aztán megy, csak ők állnak itt, mint a levert cövek.*
- Lassan menjünk. Sokat kell sétálni és hamar esteledik. Este azért megnézhetünk egy igazi késdobálót. Ha számítunk rá, hogy dobják, úgy már nem olyan veszélyes. *Ha Rhebosse szerint is rendbe van, akkor elindulhatnak lefelé az úton, vissza a városba.*



263. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-10-27 19:47:14
 ÚJ
>Khad'un Árnyköpeny avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 26

Játékstílus: Vakmerő

//Kikötői kaland//

*Miután Khad nem kap választ arra a kérdésére, hogy mi a terv, okkal feltételezi, hogy nincs. Eszerint picit el is mehet egy félreesőbb helyre picit felkészülni. A világítótornyot nézi ki. Nem nagyon lenyűgöző hely, csak egy torony, ami a hajókat odavonzza, de legalább nyugodt. Khad nem is tölt itt sok időt, csak picit kitisztítja a gondolatait, utána pedig már vissza is megy a csapathoz.*


262. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-10-26 20:41:32
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Idya, Are//

*Mint egy hűséges kutya, úgy lohol Nori a tündér sarkában, közben fogait össze-össze kocogtatva vacog. A levegő igazán rövid idő alatt hűlt le, Norinak pedig nincs más ruhája a szoknyáján, vékony harisnyáján és a valamennyi meleget nyújtó köpenyén kívül. Minden más holmiját Clionnál hagyta, amiket valószínűleg már nem szerezhet vissza sosem. Látványosan fázik, de nem nyafoghat, mert már szinte hallja Idya letorkoló szavait, ha kiejtené száján a "Fázom!" szót. Inkább tűri.
Mikor sikeresen felkapaszkodtak a toronyhoz vezető viszonylag meredek lejtőn, Nori arcára meglepettség és frusztráltság ül ki. Azért, mert észreveszi Aregeort, aki valamilyen csoda folytán előbb ért ide úgy, hogy később indult náluk. Nem, ő meg akarja mutatni, hogy igenis többet ér, s jobb a mágusnál, és az ilyen apróságok nem segítenek eme cél elérésében. A kíváncsiság viszont most elnyomja a hatalmi harcokról szóló gondolatait. Tudni szeretné ki a célpont.*
- Miért neki mutatod meg először?
*Szólal meg sértődötten, és lép közelebb ő is a szikla pereméhez meg Idyához. Ez a válasz a tündér kérdésére, miszerint érdekli-e a célpont. Persze, hogy érdekli, és elvárná, hogy hű társaként ő lássa először a nevet, s nem az az idegesítő, akadékoskodó elf. Csak sajnos neki nem lehetnek elvárásai úrnője felé, viszont akkor sem esik jól neki a dolog.
A levélre pillantva neki is elkerekednek a szemei, de nála nem követi ezt önelégült vigyor. Rengeteg gondolat suhan végig a fejében úgy, mint egy felgyorsított film, de ezen gondolatok tartalmát megtartja magának.*
- Izgalmas napoknak. Valóban.
*Helyesel erőtlenül. Ez a tündér tényleg őrült. Konstatálja magában a lány.
Ezúttal az intésre nem reagál semmit, csak azonnal követi Idyát, mikor ő elindul.*


261. hozzászólás ezen a helyszínen: Világítótorony
Üzenet elküldve: 2017-10-26 19:54:52
 ÚJ
>Aregeor Aqq'rax Ozax avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Idya, Nori//

-Kövezz meg.
*Kit ne érdekelne a pénz? Akinek nincs, annak azért kell, hogy legyen. Akinek meg sok van, annak még több kell. A pénz hatalom, a hatalom pénz.
Először azt hiszi, hogy Idya megint ugrásra készül, de végül nem. Mikor megmutatja neki a nevet, először az elf is meresztgeti szemeit, majd gonoszan elvigyorodik.*
-Szinte tudtam. *dörzsölgeti meg tenyerét, diadalittasan, nagyjából úgy, mint Idya.*
~Hogy fogjuk ezt élvezni!~
-Az biztos.
*Meredten bámulja a papíresőt, közben különféle gondolatok kavarognak fejében a küldetéssel kapcsolatban.*
-Nekem meg a Vérkertben. Oké.
*Kicsit vár még az indulással. Gondolkodik, elmélkedik és gonosz dolgokat forral fejében.
Jó húsz perc elteltével ő is elhagyja a világítótorony környékét.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 792-811