//Bölény, Meronnan, Vaszív, Atehaner//
*Az ork nem is azt mondta, hogy a sötétség hívének kell lennie, hanem azt, hogy ha annak vallja magát Nagyláb előtt, akkor kisebb valószínűséggel fogja kitüntetni agresszív viselkedésével. De mindez már részletkérdés, mert az égimeszelő követi őt a torony felé tartó kaptatón az óriás után. Odafent pedig már szerencsére értelmes dolgokról kezdenek beszélni.*
- Ezt most hogy érted? *Kérdez vissza Meronnan kijelentésére. Rendkívül egyszerű a felállás, tudnia kell mindenkinek, hogy hol a helye és mire képes. Aki ennél többet képzel magáról, az valószínűleg holtan fogja végezni.
Bölény kérdésre csak megrántja széles vállait, mintha azt akarná közölni, hogy miért ne lehetne a fickó is Sa'Tereth híve, majd elgondolkodva néz fel a toronyra és a tenger felé.*
- Jé, tényleg. *Vigyorog, amikor kiderül, hogy miatta kellett feljönni ide. Igazából már nem emlékszik a részletekre, de itt legalább kisebb eséllyel hallgatja ki bárki is a tervezgetésüket.
Az óriás kijelentésére széles és igencsak diadalmas mosolyféle terül el vaskos ajkain, ugyanis végre Bölény is kezdi kapirgálni, hogy ezzel a véresküs dologgal leginkább az orkfajzat nyert.*
- Bizony, mi vértestvérek vagyunk. *Közli elégedetten. Ha kap a piából, akkor meghúzza a butykost, majd passzolja tovább és homlokráncolva kezdi hallgatni az óriás monológját a tervekről.
A felvázolt dolog nem is akkora hülyeség, mint amit várt Nagylábtól. Valami olyasmire számított, hogy akkor most hárman menjenek neki egy szakasznyi fényevőnek vagy egy falunyi katonának, csak úgy, brahiból, hogy a Vérúr aztán nagyon büszke legyen rájuk, hogy valójában hasznon nélkül hányatták magukat kardélre. A jutalom felemlítésére csak legyint.*
- Szerintem most biztos megkapnád azt a gyorsító akármit, amiért annyira nyúzod. *Kotyogja közbe mellékesen és nem tudni, valóban úgy gondolja-e vagy csak ugratja az óriást.
A továbbiakban pár pillanatig hallgat, miközben maga elé mered és a sörteszerű, vaskos szakállkezdeményt vakargatja az álla alatt.*
- Amikor idefelé tartottunk, hallottam valamit a kikötőben. *Kezd bele dörmögő hangján.*
- Valami őrmestert meg egy másik katonát keresnek a városőrök. Még valami jutalom is jár annak, aki információt ad a hollétükről. Be kellene hazudni, hogy tudjuk, merre van és akkor biztosan küldenének értük egy csapatnyi katonát vagy felderítőket, valami magasabb beosztásúval. Csak annyit, hogy itt meg ott látták őket, aztán csapdát állítani a szakasznak. Ha meg nagyon veszélyes a szakasz, amit küldenek, egyszerűen felszívódunk. *Taglalja a terv vázát. De magában máris tovább gondolja és a részleteket is megosztja társaival.
Miközben magyaráz, észreveszi, hogy egy kormosképű figyeli őket a távolból. Savószín tekintete ráfókuszál az ismeretlenre, majd bizalmasan, de jól láthatóan kézfejével koppant egyet Bölény mellkasán, majd egyértelművé téve a jelzést, busa fejével a sötételf felé int.*