Nincs játékban - Taverna a Három Baráthoz
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Taverna a Három Baráthoz | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 9 (161. - 180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
180. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-06 16:52:46
Üzenet elküldve: 2020-03-06 16:52:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vedelőbajnokság//
*Kicsit sérült az önbecsülése, hogy ez a szoknyavadász elf így meg tudta lepni, nem éppen felhőtlen az öröme. ~De jössz te még az én utcámba…~ Aztán a másik szőke elf kerül a téma középpontjába, a kérdésre meg csak vállat von.*
-El akart menni, pedig nagyon nem úgy nézett ki, mint aki túlélné akár a következő napot is. Idegesítő volt, csont sovány és eszelős, arról nem is beszélve, hogy megpróbált megtámadni, hát ráugrottam. *Mondja minden fellengzés nélkül, mert dicsekedni nem fog egy olyan tettel, amire maga nem büszke és nem tartja nagydolognak.*
-Amilyen sovány meg legyengült volt, nem kellett sokat tennem, hogy ott tartsuk, míg megérkeznek a többiek. *Magyarázza, hiszen most, már a nemes sokkal jobban van tartva, a tüzelésről már nem is beszélve.*
-Legutóbb felgyújtotta az öklét előttem, aztán csodálkozott, hogy kapott a nyakába egy vödör vizet. Ha megpróbál megpörkölni biztos, elcsenem egy- két dolgát. *Mostanában ezért is nem igazán megy a közelébe, úgy szereti magát, ahogy van, nincs tisztában vele, most a szőke elf mire lenne képes. A feltételezésre, hogy akár el is tarthatná a nemes őt, mert hát Aleimord az gazdag, felnevet, majdnem asztalra is csap, de óvatos a piával.*
-Szerinted azóta az eset óta, a szíve csücske vagyok? Meg aztán én nem tudok neki örököst szülni. *Mutat rá a legnagyobb bökkenőre, ami teljesen alkalmatlanná teszi, hogy nemesasszony legyen belőle, most vagy akármikor máskor ilyen úton. A könyvel kapcsolatban már több mondanivalója nincsen, úgy érzi azzal kapcsolatban már egy húron pendülnek, sőt úgy fest, a drága ékszerek iránti érdeklődése sem idegen vagy ismeretlen a másik fél számára. Majd végre ismét alkohol kerül az asztalra és dob, majd a szöszi is és csak úgy gurulnak a kockák, de kevesebb. Hirtelen széles mosoly terül szét az arcán, majd oda is fagy, mert rádöbben, hogy megint a doki húzza le a lényeget, amire még fel is hívja a figyelmet, kicsit el is fancsalodik.*
-Te… mindent megtettél. *Csal a gondolat megint grimaszt az arcára.*
-Most már egy igazán leeshetne nekem is. *Csak úgy odanyúl a maradék 4 feleshez és egyet lehúz belőle, majd elégedetten csapja vissza az üres poharat az asztalra.*
-Ejh! Ez aztán már nagyon érett! De hol is tartottunk? *Majd odapöcköli az érmét az asztal másik felére.*
-Elég volt mára a vízből, inkább kezd te a dobást, a végén még elpárolom mellőlem még ez a három pia is.*Mondja egyre szélesedő mosollyal az arcán, remélve, hogy ezt a másik is hasonlóképpen gondolja.*
//Vedelőbajnokság//
*Kicsit sérült az önbecsülése, hogy ez a szoknyavadász elf így meg tudta lepni, nem éppen felhőtlen az öröme. ~De jössz te még az én utcámba…~ Aztán a másik szőke elf kerül a téma középpontjába, a kérdésre meg csak vállat von.*
-El akart menni, pedig nagyon nem úgy nézett ki, mint aki túlélné akár a következő napot is. Idegesítő volt, csont sovány és eszelős, arról nem is beszélve, hogy megpróbált megtámadni, hát ráugrottam. *Mondja minden fellengzés nélkül, mert dicsekedni nem fog egy olyan tettel, amire maga nem büszke és nem tartja nagydolognak.*
-Amilyen sovány meg legyengült volt, nem kellett sokat tennem, hogy ott tartsuk, míg megérkeznek a többiek. *Magyarázza, hiszen most, már a nemes sokkal jobban van tartva, a tüzelésről már nem is beszélve.*
-Legutóbb felgyújtotta az öklét előttem, aztán csodálkozott, hogy kapott a nyakába egy vödör vizet. Ha megpróbál megpörkölni biztos, elcsenem egy- két dolgát. *Mostanában ezért is nem igazán megy a közelébe, úgy szereti magát, ahogy van, nincs tisztában vele, most a szőke elf mire lenne képes. A feltételezésre, hogy akár el is tarthatná a nemes őt, mert hát Aleimord az gazdag, felnevet, majdnem asztalra is csap, de óvatos a piával.*
-Szerinted azóta az eset óta, a szíve csücske vagyok? Meg aztán én nem tudok neki örököst szülni. *Mutat rá a legnagyobb bökkenőre, ami teljesen alkalmatlanná teszi, hogy nemesasszony legyen belőle, most vagy akármikor máskor ilyen úton. A könyvel kapcsolatban már több mondanivalója nincsen, úgy érzi azzal kapcsolatban már egy húron pendülnek, sőt úgy fest, a drága ékszerek iránti érdeklődése sem idegen vagy ismeretlen a másik fél számára. Majd végre ismét alkohol kerül az asztalra és dob, majd a szöszi is és csak úgy gurulnak a kockák, de kevesebb. Hirtelen széles mosoly terül szét az arcán, majd oda is fagy, mert rádöbben, hogy megint a doki húzza le a lényeget, amire még fel is hívja a figyelmet, kicsit el is fancsalodik.*
-Te… mindent megtettél. *Csal a gondolat megint grimaszt az arcára.*
-Most már egy igazán leeshetne nekem is. *Csak úgy odanyúl a maradék 4 feleshez és egyet lehúz belőle, majd elégedetten csapja vissza az üres poharat az asztalra.*
-Ejh! Ez aztán már nagyon érett! De hol is tartottunk? *Majd odapöcköli az érmét az asztal másik felére.*
-Elég volt mára a vízből, inkább kezd te a dobást, a végén még elpárolom mellőlem még ez a három pia is.*Mondja egyre szélesedő mosollyal az arcán, remélve, hogy ezt a másik is hasonlóképpen gondolja.*
179. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-06 12:52:49
Üzenet elküldve: 2020-03-06 12:52:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
*A világ zsongó darázsfészek módjára mosódik össze. A hangok eltompulnak, a képek elmosódnak, aminek az a vége, hogy Sheni mozgáskoordinációs képessége felmondja a szolgálatot és lábai, mint a szavai összeakadva küldik a padlóra. A fejét beveri a tarkóján, de esett már nagyobbat is és a részegek védőistene, legyen az bárki is, megvédi, bár másnap biztosan nagyon fog fájni a helye. Él, de elméjének ereje jelenleg egy páfrány képességeivel vetekszik.
Ha Umonnak sikerül is elkapni, a mögötte lévő asztal megkínálja a sarkával, a végeredmény ugyanaz.*
- Ku'vany'd. *Nyögi elhalón, szemei valóban az égtáj minden irányában járnak és még csak nem is egyszerre.
Umonnak komoly erőfeszítésébe telhet, hogy talpra állítsa a rongylábú hegyesfülűt, Sheni, bár nem direkt teszi, képtelen egy rendes lépést megtenni. A szakállas barátnak szinte a csizmája orrán kell húzni-vonni a szobáig.*
- Saj'lom, te gyóemb'r va'. Saj'lomsajlom... *Mentegetőzik összemosódó szavakkal és még a könnye is kicsordul a nagy sajnálkozásban mire beérnek a szobába és Umon az ágyra fekteti.
Kiterült gyalogbékaként fekszik szétvetett tagokkal, mint amin átment egy szekér, míg Umi oldalra nem fordítja. Halkan böffent egyet, de nem tűnik úgy, hogy hányni fog. Kemény alkoholista volt korábban, a készségei még megvannak.
Halkan nyögve forog vele a szoba, miután barátja magára hagyja, ő pedig könnyes szemmel teszi le az egyik lábát a földre. Az egyik kemény rumfogyasztó kalandor régen azt mondta neki, ha leteszi az egyik lábát, a forgás megáll.
Kell egy kis idő, mire sikerül elszenderednie, de addig a rosszullét és az ájulás határán egyensúlyozik, mint egy jó artista.*
*A világ zsongó darázsfészek módjára mosódik össze. A hangok eltompulnak, a képek elmosódnak, aminek az a vége, hogy Sheni mozgáskoordinációs képessége felmondja a szolgálatot és lábai, mint a szavai összeakadva küldik a padlóra. A fejét beveri a tarkóján, de esett már nagyobbat is és a részegek védőistene, legyen az bárki is, megvédi, bár másnap biztosan nagyon fog fájni a helye. Él, de elméjének ereje jelenleg egy páfrány képességeivel vetekszik.
Ha Umonnak sikerül is elkapni, a mögötte lévő asztal megkínálja a sarkával, a végeredmény ugyanaz.*
- Ku'vany'd. *Nyögi elhalón, szemei valóban az égtáj minden irányában járnak és még csak nem is egyszerre.
Umonnak komoly erőfeszítésébe telhet, hogy talpra állítsa a rongylábú hegyesfülűt, Sheni, bár nem direkt teszi, képtelen egy rendes lépést megtenni. A szakállas barátnak szinte a csizmája orrán kell húzni-vonni a szobáig.*
- Saj'lom, te gyóemb'r va'. Saj'lomsajlom... *Mentegetőzik összemosódó szavakkal és még a könnye is kicsordul a nagy sajnálkozásban mire beérnek a szobába és Umon az ágyra fekteti.
Kiterült gyalogbékaként fekszik szétvetett tagokkal, mint amin átment egy szekér, míg Umi oldalra nem fordítja. Halkan böffent egyet, de nem tűnik úgy, hogy hányni fog. Kemény alkoholista volt korábban, a készségei még megvannak.
Halkan nyögve forog vele a szoba, miután barátja magára hagyja, ő pedig könnyes szemmel teszi le az egyik lábát a földre. Az egyik kemény rumfogyasztó kalandor régen azt mondta neki, ha leteszi az egyik lábát, a forgás megáll.
Kell egy kis idő, mire sikerül elszenderednie, de addig a rosszullét és az ájulás határán egyensúlyozik, mint egy jó artista.*
178. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-06 11:30:23
Üzenet elküldve: 2020-03-06 11:30:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
*Hangosan és jóízűen felnevet Enna szavaira, amik már inkább tükrözik az örömet, hogy akad, aki vele tart, még, akkor is, ha Dronrin kicsit búskomorabb, bizonyára talán hasonlóképpen dönt.*
- Ennek őszintén örülök, és nem gyűjtök veséket... *Nevet tovább, aztán Sheni cimborája természetesen mindenbe belazavr, bár nem rója fel neki. Sóhajtva cipeli a folyosón a szobákig, azért kíváncsi, hogy miként rendezték be, de elégedett a látvánnyal. Mikor visszatér, bár többesszámban köszön, aztán veszi észre csak, hogy már csak Enna árválkodik magányosan az asztalnál.*
- Oh... *Mivel Enna sem tulajdonít neki jelentőséget, hát ő sem fog és helyet foglal vele szemben, mosolyogva a lányra tekintve.*
- Nem. *Rázza meg fejét felnevetve.* Nem lelte, ami azt illeti az oldalára is fordítottam, hátha éjszaka éri az áldás. Ezeket mondhatjuk minőségi italoknak, de azért a hátrányos hatásuk másnap, ezeknek is érvényesül. *Szusszan fel, majd iszik egy kortyot. Tekintete a forrás vízen meg akad, de soha nem volt szándéka, hogy leitassa a lányt, sőt, inkább örülne vele egy hosszabb beszélgetésnek. Eszébe jut valami, amiről minden felvezetés nélkül mesélni kezd.*
- Amikor Vadvédbe megérkeztem - az, az előző táborhelyünk volt - *magyarázza* egész egyszerűen nem volt tárgy, amin ne estem volna át. *Nevet fel.* Ha volt egy hordó, pofára estem, ha mögöttem volt valami, hát hátra, ha vizes volt a padló, akkor megcsúsztam, közben meg levertem valamit. *Megvonja a vállát.*
- Talán nem az én közegem volt és öntudatlan így jelzett a szervezetem, szóval nem tudom. Ezek után sem lehetsz _bénább_ mint én. *Rázza meg a fejét, azért szokványos módon koccintásra emelve poharát és a lány szemébe nézve barátságosan. Valamiért ez a pimasz félmosoly rettentő szimpatikus tud lenni, a világos hajszín, meg a friss széna színére emlékezteti, aminek az illatát nagyon szereti. Talán ezért tud olyan barátságos lenni vele, olyan, mint amilyen már régóta nem volt, talán csak Hanlorennel.*
- Aztán egy idő után... egyszerűen beleszoktam, Isquehával vízkereket javítottunk, kertet gondoztunk, barkácsoltam és építettem. Onnan... onnan minden más lett. Nem voltam többé béna. *Kucog fel, s iszik egy kortyot lassan szétnézve.*
- Ez a hely kedves nekem. Örülök, hogy megoszthatom veled, hosszú ideje nem beszéltem már ennyit, de ez a fickó... *biccent Shen szobája felé* kihúzta belőlem valahogyan... most meg te. *Zavartan mosolyogva szegi le tekintetét az asztalra, majd dacosan iszik még egy kortyot. Nem akar szerencsétlen színben feltűnni.*
*Hangosan és jóízűen felnevet Enna szavaira, amik már inkább tükrözik az örömet, hogy akad, aki vele tart, még, akkor is, ha Dronrin kicsit búskomorabb, bizonyára talán hasonlóképpen dönt.*
- Ennek őszintén örülök, és nem gyűjtök veséket... *Nevet tovább, aztán Sheni cimborája természetesen mindenbe belazavr, bár nem rója fel neki. Sóhajtva cipeli a folyosón a szobákig, azért kíváncsi, hogy miként rendezték be, de elégedett a látvánnyal. Mikor visszatér, bár többesszámban köszön, aztán veszi észre csak, hogy már csak Enna árválkodik magányosan az asztalnál.*
- Oh... *Mivel Enna sem tulajdonít neki jelentőséget, hát ő sem fog és helyet foglal vele szemben, mosolyogva a lányra tekintve.*
- Nem. *Rázza meg fejét felnevetve.* Nem lelte, ami azt illeti az oldalára is fordítottam, hátha éjszaka éri az áldás. Ezeket mondhatjuk minőségi italoknak, de azért a hátrányos hatásuk másnap, ezeknek is érvényesül. *Szusszan fel, majd iszik egy kortyot. Tekintete a forrás vízen meg akad, de soha nem volt szándéka, hogy leitassa a lányt, sőt, inkább örülne vele egy hosszabb beszélgetésnek. Eszébe jut valami, amiről minden felvezetés nélkül mesélni kezd.*
- Amikor Vadvédbe megérkeztem - az, az előző táborhelyünk volt - *magyarázza* egész egyszerűen nem volt tárgy, amin ne estem volna át. *Nevet fel.* Ha volt egy hordó, pofára estem, ha mögöttem volt valami, hát hátra, ha vizes volt a padló, akkor megcsúsztam, közben meg levertem valamit. *Megvonja a vállát.*
- Talán nem az én közegem volt és öntudatlan így jelzett a szervezetem, szóval nem tudom. Ezek után sem lehetsz _bénább_ mint én. *Rázza meg a fejét, azért szokványos módon koccintásra emelve poharát és a lány szemébe nézve barátságosan. Valamiért ez a pimasz félmosoly rettentő szimpatikus tud lenni, a világos hajszín, meg a friss széna színére emlékezteti, aminek az illatát nagyon szereti. Talán ezért tud olyan barátságos lenni vele, olyan, mint amilyen már régóta nem volt, talán csak Hanlorennel.*
- Aztán egy idő után... egyszerűen beleszoktam, Isquehával vízkereket javítottunk, kertet gondoztunk, barkácsoltam és építettem. Onnan... onnan minden más lett. Nem voltam többé béna. *Kucog fel, s iszik egy kortyot lassan szétnézve.*
- Ez a hely kedves nekem. Örülök, hogy megoszthatom veled, hosszú ideje nem beszéltem már ennyit, de ez a fickó... *biccent Shen szobája felé* kihúzta belőlem valahogyan... most meg te. *Zavartan mosolyogva szegi le tekintetét az asztalra, majd dacosan iszik még egy kortyot. Nem akar szerencsétlen színben feltűnni.*
177. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-06 10:24:14
Üzenet elküldve: 2020-03-06 10:24:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Újfent a Három Barát Taverna előtt lovagol el, mert ez az út a legmegfelelőbb számára a szántóföldek felé. A fogadóról szép emlékek jutnak eszébe, de sajnos ez sem az a pillanat, amikor lenne ideje betérni. Nagy rohanás az élet, ezért most is ki kell hagynia a látogatást. Éjtépő tudja a dolgát és szép iramot diktálva halad el a Taverna mellett. Végre őt is sikerül egy kicsit kihoznia MilOchass-ből, hogy egy jót vágtázhassanak egy sík területen. A szántók ilyenkor puszta jelleget öltenek, az utakon pedig kevés a forgalom. Minden ideális egy jó vágtához. Ha Éjtépő is kifutotta magát, akkor lehet még a városba is benéz. Talán vásárol ezt-azt, amire épp szüksége van.*
176. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-05 19:58:08
Üzenet elküldve: 2020-03-05 19:58:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szép remények - Dél//
*Kedvesével az oldalán érkezik meg a Tavernába. Illedelmesen előreengedi a nőt.*
- Kellemes helynek tűnik, itt megebédelünk, és megszállunk.*-jelenti ki a férfi és el is indul a pult felé. Egyelőre vár, hogy valaki kiszolgája őket.*
- Ebéd után még egy nagyot pihenünk. Mit szólsz hozzá?*-kérdezi Ellát egy finom homlokpuszi keretében. Közben szeme kicsit körbejár a helységben. Bár rusztikus, mégis van romantikája a helynek. Reméli, hogy finom falatokkal is akadnak ezen a vendéglátóhelyen, és persze remek borok, hiszen egy tavernához hozzátartozik.*
*Kedvesével az oldalán érkezik meg a Tavernába. Illedelmesen előreengedi a nőt.*
- Kellemes helynek tűnik, itt megebédelünk, és megszállunk.*-jelenti ki a férfi és el is indul a pult felé. Egyelőre vár, hogy valaki kiszolgája őket.*
- Ebéd után még egy nagyot pihenünk. Mit szólsz hozzá?*-kérdezi Ellát egy finom homlokpuszi keretében. Közben szeme kicsit körbejár a helységben. Bár rusztikus, mégis van romantikája a helynek. Reméli, hogy finom falatokkal is akadnak ezen a vendéglátóhelyen, és persze remek borok, hiszen egy tavernához hozzátartozik.*
175. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-04 23:24:51
Üzenet elküldve: 2020-03-04 23:24:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
*Azon, hogy Sheninek kevésbé van köze a kocsmához, mint Umonnak, nem különösebben lepődik meg. Ehhez még a búboskemencét sem kell megkérdeznie. Arról azonban már inkább regélhetne neki, hogy Umon nem is tud róla, milyen hatással van másokra a nézése, mert erről a lánynak fogalma sincs. Ez esetben viszont már nem a búboskemence a szaktekintély, hanem sokkal inkább a plafon, de galád mód az sem szólt egy szót sem Ennához, hiába fürkészte azt nemrég.
Ajkai a Tintás ajkán ülő mosolyt tükrözik, mikor elhangzik az a mondat, miszerint ő nem béna (legalábbis nem biztosan). Egyelőre a lány úgy dönt, erről nem tájékoztatja bővebben asztaltársait. Majd maguktól is rájönnek, nem kell neki előre leégetnie magát a kelleténél jobban. Már ennyi információra ráfoghatja a későbbiekben, hogy ő előre szólt.
A meghívásra azonnal lecsap, mivel kifejezetten vonzó számára a lehetőség. Egyébként sincs túl sok hely, amerre mehetne. Illetve minden helyre mehetne, csak céltalanul. Most viszont végre hívják valahova.*
- Persze! Szívesen veletek tartok! *Mondja az előbbi, hangos modorában. Azután cinkosnak szánt pillantást vet Umira.* - De a vesém marad! Ezt ígérjétek meg.
*Ezután kezd rendetlenkedésbe az asztalnál ülő elf. Szerencsére azonban úgy tűnik, komolyabb baja nem esett, és józanabbik társa biztonságos helyre szándékszik vinni.*
- Persze, persze. Itt megvárunk!
*Hangzik a kissé kótyagos válasz, ami után Enna leküldi a poharában található Lyzendra mosolyának maradékát. Ez valójában az ital szinte egészét jelenti, mivel ezelőtt épphogy csak kortyolgatta. Most azonban szükségét érzi annak, hogy kicsit elterelje a figyelmét az előbbi jelenetről. Az esések szemlélése egyébként sem tartozik kedvenc tevékenységei közé, de a fejek beverése most még az átlagosnál is érzékenyebb gondolat nála.
Italozás közben csukva a szeme, igyekszik kizárni a külvilágot, és a negatív gondolatokat is. Így történhet az, hogy észre sem veszi, mikor Dronrin elhagyja a színt. Mikor a piát leküldte, meglepetten tapasztalja a másik félvér hiányát. Különösképpen azért nem aggódik érte, biztosan csak a többiek után ment segíteni, vagy ő is ledőlt pihenni inkább. Ha bajban lenne, az a kerekszemű tollseprű valószínűleg úgyis akkorákat kiáltozna, hogy nem lehetne figyelmen kívül hagyni.
Egyedül várja hát, hogy Umon visszatérjen. Még az is felmerül benne, hogy a többiek esetleg összebeszéltek a tudta nélkül, és otthagyják őt, de ez a gondolat olyannyira paranoid, hogy hamar elveti. A holt időt kihasználva odahívja a fogadóst, és 18 aranyat fizet egy Szoba kivételéért. Feltételezhetően úgyis ott tölti majd az éjszakát.
Sőt, ha már úgyis ott a csapos, egy Forrásvízet is rendel, további 2 aranyért. Azt kortyolgatja lassacskán, míg várakozik, hogy kissé kijózanodjon.
Mikor a volt szerzetes visszatér, küld felé egy béna mosolyt.*
- Azt hiszem, az volt a végszó, hogy Thuskó mégsem lelte halálát az asztal tövében.
*Hiányzó társuk eltűnését nem említi, hiszen annak hűlt helye jól látható. Egyértelmű dolgokat pedig ugye fölösleges mondani, különösen, mikor minden szóért küzdeni kell. Enna pedig amúgy is arra gyanakszik, hogy a többiek látták egymást a szobákhoz vezető folyosón.*
*Azon, hogy Sheninek kevésbé van köze a kocsmához, mint Umonnak, nem különösebben lepődik meg. Ehhez még a búboskemencét sem kell megkérdeznie. Arról azonban már inkább regélhetne neki, hogy Umon nem is tud róla, milyen hatással van másokra a nézése, mert erről a lánynak fogalma sincs. Ez esetben viszont már nem a búboskemence a szaktekintély, hanem sokkal inkább a plafon, de galád mód az sem szólt egy szót sem Ennához, hiába fürkészte azt nemrég.
Ajkai a Tintás ajkán ülő mosolyt tükrözik, mikor elhangzik az a mondat, miszerint ő nem béna (legalábbis nem biztosan). Egyelőre a lány úgy dönt, erről nem tájékoztatja bővebben asztaltársait. Majd maguktól is rájönnek, nem kell neki előre leégetnie magát a kelleténél jobban. Már ennyi információra ráfoghatja a későbbiekben, hogy ő előre szólt.
A meghívásra azonnal lecsap, mivel kifejezetten vonzó számára a lehetőség. Egyébként sincs túl sok hely, amerre mehetne. Illetve minden helyre mehetne, csak céltalanul. Most viszont végre hívják valahova.*
- Persze! Szívesen veletek tartok! *Mondja az előbbi, hangos modorában. Azután cinkosnak szánt pillantást vet Umira.* - De a vesém marad! Ezt ígérjétek meg.
*Ezután kezd rendetlenkedésbe az asztalnál ülő elf. Szerencsére azonban úgy tűnik, komolyabb baja nem esett, és józanabbik társa biztonságos helyre szándékszik vinni.*
- Persze, persze. Itt megvárunk!
*Hangzik a kissé kótyagos válasz, ami után Enna leküldi a poharában található Lyzendra mosolyának maradékát. Ez valójában az ital szinte egészét jelenti, mivel ezelőtt épphogy csak kortyolgatta. Most azonban szükségét érzi annak, hogy kicsit elterelje a figyelmét az előbbi jelenetről. Az esések szemlélése egyébként sem tartozik kedvenc tevékenységei közé, de a fejek beverése most még az átlagosnál is érzékenyebb gondolat nála.
Italozás közben csukva a szeme, igyekszik kizárni a külvilágot, és a negatív gondolatokat is. Így történhet az, hogy észre sem veszi, mikor Dronrin elhagyja a színt. Mikor a piát leküldte, meglepetten tapasztalja a másik félvér hiányát. Különösképpen azért nem aggódik érte, biztosan csak a többiek után ment segíteni, vagy ő is ledőlt pihenni inkább. Ha bajban lenne, az a kerekszemű tollseprű valószínűleg úgyis akkorákat kiáltozna, hogy nem lehetne figyelmen kívül hagyni.
Egyedül várja hát, hogy Umon visszatérjen. Még az is felmerül benne, hogy a többiek esetleg összebeszéltek a tudta nélkül, és otthagyják őt, de ez a gondolat olyannyira paranoid, hogy hamar elveti. A holt időt kihasználva odahívja a fogadóst, és 18 aranyat fizet egy Szoba kivételéért. Feltételezhetően úgyis ott tölti majd az éjszakát.
Sőt, ha már úgyis ott a csapos, egy Forrásvízet is rendel, további 2 aranyért. Azt kortyolgatja lassacskán, míg várakozik, hogy kissé kijózanodjon.Mikor a volt szerzetes visszatér, küld felé egy béna mosolyt.*
- Azt hiszem, az volt a végszó, hogy Thuskó mégsem lelte halálát az asztal tövében.
*Hiányzó társuk eltűnését nem említi, hiszen annak hűlt helye jól látható. Egyértelmű dolgokat pedig ugye fölösleges mondani, különösen, mikor minden szóért küzdeni kell. Enna pedig amúgy is arra gyanakszik, hogy a többiek látták egymást a szobákhoz vezető folyosón.*
174. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-03 20:55:28
Üzenet elküldve: 2020-03-03 20:55:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vedelőbajnokság//
*Kis terve tökéletesen bejött. A vörös majd leborul a székről ijedtében ő meg úgy kacag, hogy zeng tőle a fogadó. Időnként tényleg olyan mint egy rosszcsont gyerek. A másik parancsára csak a könnyeit törölgetve válaszol.*
-Ott még nem tartunk, hogy nyalakodjak.
*Hogy csak az asztalra gondolt-e vagy másra is annak nem látszik rajta semmi jele. Egyelőre csak élvezi, hogy ilyen jól elsült a tréfája.*
-Nekem tetszett.
*Állapítja meg. A témaváltás során Aleimord kerül szóba. Bár nem túl szerencsés hisz unalmas és mocskos, de olyasmit mondd a vörös amivel sikerül felkeltenie az elf figyelmét és őszinte érdeklődés jelenik meg a zöld szempárban.*
-Földhöz vágtad? Komolyan? Meséld már el! Nem is tudom ha nem volna elég az asztalon biztos meghívnálak valamire. Hát ez nem semmi. Ezzel most nagyot nőttél a szememben csajszi!
*Látszik rajta, hogy tényleg nagyon élvezi a dolgot. És hogy nem azon lepődött meg, hogy a fattyú földhöz tudta vágni a férfit hanem, hogy meg is tette. És kimondottan szórakoztatja a dolog.*
~Bárcsak ott lettem volna. Lehet meg is csókolom ezt a lányt!~
*Tényleg nagy kár, hogy nem látta. De szép lehetett ahogy a nemes kobak a padlón csattant. Még egy festményt is megérdemelt volna. A másik kérdésére vállat von és ártatlan képpel visszakérdez.*
-Miért? Gazdag. A családja pénzes. Az előző házassága nem törvényes. Jó partinak tűnik aki eltarthat téged.
*Olyan ártatlan képpel mondja ezeket mintha elsőáldozóként Eeyr oltára előtt térdelne és tenné le a hitét a papnak. Bizony ő ilyet is tud. A vörös megjegyzésére úgy válaszol mintha természetes lenne.*
-Én is erre gondoltam. Főleg ha még szép rajzok is vannak benne. Pár napig nincs gond a kajára.
*A következő megjegyzésből leszűri amit sejtett. A vörös az utcán nőtt fel. Vagy árvaházban. Nem látszik rajta semmi csak bólint.*
-Vágom.
*Hogy a drága dolgokat azért szereti mert nő vagy mert azokat lehet jó áron eladni, azt nem tudja meg mert jön a kockadobás. A kacsintásra elvigyorodik. Kezdi úgy érezni mintha célozgatna neki a másik. Feldobja az érmét és már csak az a kérdés marad, hogy melyikük ihat. A doki úgy véli a vörös szeretne. Igyekszik majd dolgozni az ügyön. Hogy kielégíthesse először ezt a vágyát a fattyúnak. Dob is. Két négyes, egy egyes, kettes és hármas. Elgondolkozva néz a vörösre.*
-Mit gondolsz bepróbálkozzak egy sorral? Áh, még a végén kitikkadsz itt nekem.
*A négyespárt meghagyva újra dob. Egyes, hármas, ötös. Elhúzza a száját.*
-Sajnálom. Én megpróbáltam.
*Azért elvigyorodik és lehúzza az italt.*
-Azért a víz se lehetett rossz nem?
*Röhög fel.*
//Vedelőbajnokság//
*Kis terve tökéletesen bejött. A vörös majd leborul a székről ijedtében ő meg úgy kacag, hogy zeng tőle a fogadó. Időnként tényleg olyan mint egy rosszcsont gyerek. A másik parancsára csak a könnyeit törölgetve válaszol.*
-Ott még nem tartunk, hogy nyalakodjak.
*Hogy csak az asztalra gondolt-e vagy másra is annak nem látszik rajta semmi jele. Egyelőre csak élvezi, hogy ilyen jól elsült a tréfája.*
-Nekem tetszett.
*Állapítja meg. A témaváltás során Aleimord kerül szóba. Bár nem túl szerencsés hisz unalmas és mocskos, de olyasmit mondd a vörös amivel sikerül felkeltenie az elf figyelmét és őszinte érdeklődés jelenik meg a zöld szempárban.*
-Földhöz vágtad? Komolyan? Meséld már el! Nem is tudom ha nem volna elég az asztalon biztos meghívnálak valamire. Hát ez nem semmi. Ezzel most nagyot nőttél a szememben csajszi!
*Látszik rajta, hogy tényleg nagyon élvezi a dolgot. És hogy nem azon lepődött meg, hogy a fattyú földhöz tudta vágni a férfit hanem, hogy meg is tette. És kimondottan szórakoztatja a dolog.*
~Bárcsak ott lettem volna. Lehet meg is csókolom ezt a lányt!~
*Tényleg nagy kár, hogy nem látta. De szép lehetett ahogy a nemes kobak a padlón csattant. Még egy festményt is megérdemelt volna. A másik kérdésére vállat von és ártatlan képpel visszakérdez.*
-Miért? Gazdag. A családja pénzes. Az előző házassága nem törvényes. Jó partinak tűnik aki eltarthat téged.
*Olyan ártatlan képpel mondja ezeket mintha elsőáldozóként Eeyr oltára előtt térdelne és tenné le a hitét a papnak. Bizony ő ilyet is tud. A vörös megjegyzésére úgy válaszol mintha természetes lenne.*
-Én is erre gondoltam. Főleg ha még szép rajzok is vannak benne. Pár napig nincs gond a kajára.
*A következő megjegyzésből leszűri amit sejtett. A vörös az utcán nőtt fel. Vagy árvaházban. Nem látszik rajta semmi csak bólint.*
-Vágom.
*Hogy a drága dolgokat azért szereti mert nő vagy mert azokat lehet jó áron eladni, azt nem tudja meg mert jön a kockadobás. A kacsintásra elvigyorodik. Kezdi úgy érezni mintha célozgatna neki a másik. Feldobja az érmét és már csak az a kérdés marad, hogy melyikük ihat. A doki úgy véli a vörös szeretne. Igyekszik majd dolgozni az ügyön. Hogy kielégíthesse először ezt a vágyát a fattyúnak. Dob is. Két négyes, egy egyes, kettes és hármas. Elgondolkozva néz a vörösre.*
-Mit gondolsz bepróbálkozzak egy sorral? Áh, még a végén kitikkadsz itt nekem.
*A négyespárt meghagyva újra dob. Egyes, hármas, ötös. Elhúzza a száját.*
-Sajnálom. Én megpróbáltam.
*Azért elvigyorodik és lehúzza az italt.*
-Azért a víz se lehetett rossz nem?
*Röhög fel.*
173. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-03 20:29:53
Üzenet elküldve: 2020-03-03 20:29:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miközben a szája jár, olykor gyanakodva tekint Shenire. A férfi szemei gyanúsan sokszor körbenéznek, ami nem is lenne, gond, ha ezeket mondjuk egy irányba tennék. Középütt is elég gyakran találkoznak, s az elejtett mondatok is mind-mind arra következtetnek, hogy Shen az elf, elkészült. Nem kicsit, nagyon. Próbálja kendőzni a helyzetet, s helyette is kedvesen mosolyogni a hölgyekre, olykor rosszalló tekintetet vág jelzésértékűen, persze az elf épp olyankor a bal szemével jobbra, a jobbal pedig főként balra figyel. Legyint. Inkább Ennára és Dronrinra koncentrál. Büszkén biccent, s kedvesen felkuncog a vélhetően szesztől hatalmasra kerekedő tekintetre, mit Enna ad ajándékul, megkoronázva a mai napot is.*
- Hát igen... *mondja szerényen* a miénk. *Igaz, Shennek ehhez nincs köze, valójában a közelében sem járt még a kocsmának, de erre most nem tér ki.* Ő, annyira nem. *Biccent aztán mégus az erőteljesen hajbókoló és összevissza hablatyoló elf felé. Aztán vissza Ennára, kinek zavarát nem érzi át. Igazából Umon sokszor szeret a mélyére látni a dolgoknak, talán ilyenkor észre sem veszi, hogy ez mennyire zavaró lehet.*
- Ugyan. *Csóválja meg fejét jótékonyan és mosolyogva.* Bár az emlékeid kapcsán nyilatkozni nem tudok, de nem hiszem, hogy bénáznál bármiben is. A hely pedig valójában... szerintem téged fog megtalálni. Mi lenne, ha holnap ellátogatnál hozzánk? *Szalad ki a száján.* És te is, Dronrin, szívesen látnánk benneteket. *Bólint nyomatékosításképpen, közben tekintete csak-csak visszatér Shen felé.*
- Ami azt illeti... óó, baszd meg! *Ugrik előre, s próbálja az elfet megragadni a grabancánál fogva.*
- Dehogy halt... *tartja nyögve, két kézzel, elviekben ereje megvan hozzá.* csak kidőlt, mint egy zsák. *Ami azt illeti kicsit ő is nehézkesen tartja már az egyensúlyát, de még kitart.*
- Elviszem aludni... *felpillant a lányokra az asztalt megkerülve, s Shen mellé térdelve* ugye megvártok? *Kérdezi, mert igazán szeretné, ha ez a nap nem így érne véget, olyan régen volt már normális társaságban, Shent kivéve persze, bár őt olykor nem nevezné normálisnak.*
- Dehogy nincs otthonod, ne beszélj marhaságokat... na gyere... *nyalábolja fel, ha tudja, bár olyan nehéz, akár a sózsák, ahogy elhagyja magát.*
- Használd a lábad, cimbora, megyünk aludni. *Sóhajt fel hangosan, aztán, a már előre kifizetett szobák egyikébe viszi, ha az elf nem gondol épp másra. Ha bejutnak, lábait elrendezi az ágyon, még be is takarja. Ellép, aztán vissza. Inkább oldalra fordítja, mielőtt hányásában fullad meg. Az ajtóból egy pillanatra visszatekint, s elmosolyodik:*
- Aludj csak te ütődött... a világ legőszintébb elfe. *Akkor is kuncog még, mikor becsukja az ajtót. Vissza siet a fogadó térbe, s, ha még ott találja a hölgyeket, rongyos kabátját igazgatva foglal ismét helyet.*
- Nos, hol tartottunk? *Pillant kérdőn mosolyogva Ennára és Dronrinra.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.03 21:01:38
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miközben a szája jár, olykor gyanakodva tekint Shenire. A férfi szemei gyanúsan sokszor körbenéznek, ami nem is lenne, gond, ha ezeket mondjuk egy irányba tennék. Középütt is elég gyakran találkoznak, s az elejtett mondatok is mind-mind arra következtetnek, hogy Shen az elf, elkészült. Nem kicsit, nagyon. Próbálja kendőzni a helyzetet, s helyette is kedvesen mosolyogni a hölgyekre, olykor rosszalló tekintetet vág jelzésértékűen, persze az elf épp olyankor a bal szemével jobbra, a jobbal pedig főként balra figyel. Legyint. Inkább Ennára és Dronrinra koncentrál. Büszkén biccent, s kedvesen felkuncog a vélhetően szesztől hatalmasra kerekedő tekintetre, mit Enna ad ajándékul, megkoronázva a mai napot is.*
- Hát igen... *mondja szerényen* a miénk. *Igaz, Shennek ehhez nincs köze, valójában a közelében sem járt még a kocsmának, de erre most nem tér ki.* Ő, annyira nem. *Biccent aztán mégus az erőteljesen hajbókoló és összevissza hablatyoló elf felé. Aztán vissza Ennára, kinek zavarát nem érzi át. Igazából Umon sokszor szeret a mélyére látni a dolgoknak, talán ilyenkor észre sem veszi, hogy ez mennyire zavaró lehet.*
- Ugyan. *Csóválja meg fejét jótékonyan és mosolyogva.* Bár az emlékeid kapcsán nyilatkozni nem tudok, de nem hiszem, hogy bénáznál bármiben is. A hely pedig valójában... szerintem téged fog megtalálni. Mi lenne, ha holnap ellátogatnál hozzánk? *Szalad ki a száján.* És te is, Dronrin, szívesen látnánk benneteket. *Bólint nyomatékosításképpen, közben tekintete csak-csak visszatér Shen felé.*
- Ami azt illeti... óó, baszd meg! *Ugrik előre, s próbálja az elfet megragadni a grabancánál fogva.*
- Dehogy halt... *tartja nyögve, két kézzel, elviekben ereje megvan hozzá.* csak kidőlt, mint egy zsák. *Ami azt illeti kicsit ő is nehézkesen tartja már az egyensúlyát, de még kitart.*
- Elviszem aludni... *felpillant a lányokra az asztalt megkerülve, s Shen mellé térdelve* ugye megvártok? *Kérdezi, mert igazán szeretné, ha ez a nap nem így érne véget, olyan régen volt már normális társaságban, Shent kivéve persze, bár őt olykor nem nevezné normálisnak.*
- Dehogy nincs otthonod, ne beszélj marhaságokat... na gyere... *nyalábolja fel, ha tudja, bár olyan nehéz, akár a sózsák, ahogy elhagyja magát.*
- Használd a lábad, cimbora, megyünk aludni. *Sóhajt fel hangosan, aztán, a már előre kifizetett szobák egyikébe viszi, ha az elf nem gondol épp másra. Ha bejutnak, lábait elrendezi az ágyon, még be is takarja. Ellép, aztán vissza. Inkább oldalra fordítja, mielőtt hányásában fullad meg. Az ajtóból egy pillanatra visszatekint, s elmosolyodik:*
- Aludj csak te ütődött... a világ legőszintébb elfe. *Akkor is kuncog még, mikor becsukja az ajtót. Vissza siet a fogadó térbe, s, ha még ott találja a hölgyeket, rongyos kabátját igazgatva foglal ismét helyet.*
- Nos, hol tartottunk? *Pillant kérdőn mosolyogva Ennára és Dronrinra.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.03 21:01:38
172. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-03 19:40:22
Üzenet elküldve: 2020-03-03 19:40:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vedelőbajnokság//
*Mikor a szöszi lopja felé a távolságot, mintha bizalmasabb titkokat árulna el ezekről a nem mindennapi tengeri lényekről, már fokozott figyelemmel viseltetik, mikor egy erős és váratlan BÚ bekövetkezik. Olyan hirtelen éri a nőt, hogy az hátra ugrik ültében, meginogva az egyensúlyában. Mindkét kezével gyorsan az asztalba kapaszkodik, így a poharak is megbillennek, de sikerül visszanyernie némi légykergetéssel és fenékhelyezgetéssel az egyensúlyát, mielőtt még hátrazakózna. Az asztal is bírja, de egy-egy feles oldalán némi alkohol azért kibuggyan és lefolyik az asztalra.*
-HOGY AZ öreganyám kergetne meg egy sodrófával, vagy kettővel! Most nézd meg! Felnyalod! *Mutogat még mindig ingerülten a pohárkákra.*
-Egyáltalán nem volt vicces. *Ehhez ő még keveset ivott, azaz semmit őszintén, aminél kevesebb már nem is lehetne. Majd a nemes kisasszonyokról átlapoznak egy bizonyos nemesre, akit mind a ketten ismernek már, talán a gyógyító jelentősen bensőségesebben, mint szeretné.*
-Mit kéne szóljak hozzá, tiszta bolond. Mikor odavergődött hozzánk, mi beengedtük aztán próbált megszökni, pedig adtunk neki szobát, vizet… odaszorított a falhoz, aztán utána csodálkozott, hogy megcsókolta a padlót. *Nem igazán van jó véleménnyel róla, sosem értette a nemeseket, bár még sosem feccölt bele túl sok energiát.*
-Bepróbálkozni? Nála? Cöh! *Nem szeretné bevallani, de azt se tudná, ha ilyen szándékai egyáltalán lennének, hogy miként is kezdjen neki. Olyan ridegnek meg pökhendinek tűnnek egyes nemesek, néha azt hiszi se szívük se nőre szükségük nincsen. Aztán előkerül a könyv kérdése is, ami miatt igazán furcsa hangok hagyják el a szöszi száját.*
-Ne káromkodjál már! Amúgy meg csak azért a könyveket tartani, hogy olvasgassuk, nem szoktunk, inkább kaját veszünk az árából. *Magyarázza, mert nem hiszi, hogy teljesen érti a másik, hogy mire gondolt.*
-De attól még ismerek néhány történetet, amit a többi gyerektől hallottam. *Magyarázza.*
-A drága dolgokat én is szeretem. *Csillan egy furfangos fény a vörös szembogaraiban, aztán elfanyalodik a képe.*
-Nem nyalogatok kockákat… még nem ittam hozzá eleget. *Kacsint a másikra, már egészen ki is száradt a torna, na nem azért, vizet azt ivott, de a szesz az egészen más. Nyel egy nagyot, miután a szöszi lehúzza az adagot, majd az ujjait keresztbe téve koncentrál, hogy megint piás kör jöjjön, és széles mosollyal nyugtázza, hogy bejött.*
-Akkor már csak jót kell dobjak. *Veszi magához a kockákat, de azt nem részletezi, melyik kimenetelre céloz. Két darab kettes, kettő darab ötös meg egy hatos gurul ki. Gyorsan felkapja a hatost és újra gurítja. Sajnos csak egy egyes gurul ki belőle, de még így is tetszetős az eredmény.*
-Kettes. *Majd átadja a kockákat a másiknak, közben kitolja kettejük közé az újabb alkoholt.*
//Vedelőbajnokság//
*Mikor a szöszi lopja felé a távolságot, mintha bizalmasabb titkokat árulna el ezekről a nem mindennapi tengeri lényekről, már fokozott figyelemmel viseltetik, mikor egy erős és váratlan BÚ bekövetkezik. Olyan hirtelen éri a nőt, hogy az hátra ugrik ültében, meginogva az egyensúlyában. Mindkét kezével gyorsan az asztalba kapaszkodik, így a poharak is megbillennek, de sikerül visszanyernie némi légykergetéssel és fenékhelyezgetéssel az egyensúlyát, mielőtt még hátrazakózna. Az asztal is bírja, de egy-egy feles oldalán némi alkohol azért kibuggyan és lefolyik az asztalra.*
-HOGY AZ öreganyám kergetne meg egy sodrófával, vagy kettővel! Most nézd meg! Felnyalod! *Mutogat még mindig ingerülten a pohárkákra.*
-Egyáltalán nem volt vicces. *Ehhez ő még keveset ivott, azaz semmit őszintén, aminél kevesebb már nem is lehetne. Majd a nemes kisasszonyokról átlapoznak egy bizonyos nemesre, akit mind a ketten ismernek már, talán a gyógyító jelentősen bensőségesebben, mint szeretné.*
-Mit kéne szóljak hozzá, tiszta bolond. Mikor odavergődött hozzánk, mi beengedtük aztán próbált megszökni, pedig adtunk neki szobát, vizet… odaszorított a falhoz, aztán utána csodálkozott, hogy megcsókolta a padlót. *Nem igazán van jó véleménnyel róla, sosem értette a nemeseket, bár még sosem feccölt bele túl sok energiát.*
-Bepróbálkozni? Nála? Cöh! *Nem szeretné bevallani, de azt se tudná, ha ilyen szándékai egyáltalán lennének, hogy miként is kezdjen neki. Olyan ridegnek meg pökhendinek tűnnek egyes nemesek, néha azt hiszi se szívük se nőre szükségük nincsen. Aztán előkerül a könyv kérdése is, ami miatt igazán furcsa hangok hagyják el a szöszi száját.*
-Ne káromkodjál már! Amúgy meg csak azért a könyveket tartani, hogy olvasgassuk, nem szoktunk, inkább kaját veszünk az árából. *Magyarázza, mert nem hiszi, hogy teljesen érti a másik, hogy mire gondolt.*
-De attól még ismerek néhány történetet, amit a többi gyerektől hallottam. *Magyarázza.*
-A drága dolgokat én is szeretem. *Csillan egy furfangos fény a vörös szembogaraiban, aztán elfanyalodik a képe.*
-Nem nyalogatok kockákat… még nem ittam hozzá eleget. *Kacsint a másikra, már egészen ki is száradt a torna, na nem azért, vizet azt ivott, de a szesz az egészen más. Nyel egy nagyot, miután a szöszi lehúzza az adagot, majd az ujjait keresztbe téve koncentrál, hogy megint piás kör jöjjön, és széles mosollyal nyugtázza, hogy bejött.*
-Akkor már csak jót kell dobjak. *Veszi magához a kockákat, de azt nem részletezi, melyik kimenetelre céloz. Két darab kettes, kettő darab ötös meg egy hatos gurul ki. Gyorsan felkapja a hatost és újra gurítja. Sajnos csak egy egyes gurul ki belőle, de még így is tetszetős az eredmény.*
-Kettes. *Majd átadja a kockákat a másiknak, közben kitolja kettejük közé az újabb alkoholt.*
171. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-02 14:26:50
Üzenet elküldve: 2020-03-02 14:26:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vedelőbajnokság//
*Bólogat a másik leírására. Majd szinte az asztalon keresztül hajol közelebb, hogy tovább mondja.*
-Igen. És állítólag, miközben a nyálkás kezeik szorítanak és vonszolnak egyre mélyebbre ahol már fény sincs, a tüdőd pedig fájdalmasan könyörög egy csepp levegőért és már homályosul el a tudatod hallasz valamit. Még pedig, hogy...BÚ!
*Kiált szinte fel és és ugrik is kicsit meg a vörös felé, hogy ráijesszen. Ha sikerült akkor hangos kacagással dől hátrébb a székén és sokáig abba se hagyja. Ha a másik reakciója elég látványos, azt még meg is könnyezi. A témaváltás se javít a pimaszságán. A másik kicsit visszakapott abból aminek ő eddig elhordta az elfet és aki azokat vigyorogva tűrte. Ezek még nem is olyan csúnyák. A kérdésre vállat von.*
-Lehet, hogy van. Szegényebbekből is van aki nem csak egy tárgyként tekint a kupájára, székére vagy kalapjára.
*Mert bizony a nemes kisasszonyok nem többek azoknál. Ha meghal szülésben lecseréli, a törött lábú lovát meg könnyek közt csapatja agyon a lovászával. Talán az elf gondolkodása ebben a témában kicsit merev, de az igazságtól nem áll annyira távol.*
-Aleimord-hoz mit szólsz? Találkoztatok már nem? Talán a viselkedése, főleg a megzizzenése óta nem a legjobb és nőügyei is vannak, de nem az a fő. A húgát is jól tartotta. Szépen, de tudatlanul. Lehet megérné bepróbálkoznod nála.
*Vigyorog pimaszul a vörösre. Mi célja a kötekedéssel? Nem tudja. A lánnyal semmi baja csak érzékeltetni akarja mivel is jár a nemes kisasszony lét. Ha pedig úgy is akarja akkor felőle. Az biztos, hogy míg a kis aranykalitkájukon belül vannak addig semmi baj nem érheti őket. A mesekönyves megjegyzésen meglepődik.*
-Drága és haszontalan? Ez...olyan...izé...ox...ex...ix...oxi...exi...ixi...*Látszik rajta, hogy keresi a szót, de aztán legyint.*Egymást kizáró dolgok. Ha valami drága akkor már van értelme. Például az ékszerek.
*Nem folytatja a gondolatát amivel lehet kelt egy kis zavart a rozsda buksiban. Természetesen az a drága dolgok lényege, hogy aztán el lehessen őket adni például ételért vagy ruháért. A doki tudja ám, hogy mennek ezek a dolgok. Jól jön ha az ember így tesz el ínségesebb időkre. Kockázás során már bevállalósabb csak sajnos nem nyer. A hatospár nem elég. A másik megjegyzésére csak vállat von bár ő is úgy érzi, hogy most nem fog nyerni. Nézi az első dobást és a másik gondolatait hallva viccelődve hozzáteszi.*
-Szerintem ha meg is csókolnád őket biztos kijönne a sor.
*Neki mindenképp jól jönne ha a másik is kockáztatna mint ő tette. De nem teszi és meg is nyeri a kört ahogy sejthető volt. A jelzésre a jól öltözött elf kézbe veszi az italt. Mint valami szakértő megvizsgálja, meglögyböli, megszagolja, aztán egyben lehúzza mintha csak víz lenne és leteszi az üres poharat az asztalra.*
-Annyira nem rossz majd következőnek kipróbálhatod te is.
*Vigyorog és felpöccinti az érmét.*
-Írás a víz!
*Aztán mikor elkapja szélesen elvigyorodik hisz szimbólum van felül és nem a szám. Elégedetten fütyörészik és néz a másikra.*
//Vedelőbajnokság//
*Bólogat a másik leírására. Majd szinte az asztalon keresztül hajol közelebb, hogy tovább mondja.*
-Igen. És állítólag, miközben a nyálkás kezeik szorítanak és vonszolnak egyre mélyebbre ahol már fény sincs, a tüdőd pedig fájdalmasan könyörög egy csepp levegőért és már homályosul el a tudatod hallasz valamit. Még pedig, hogy...BÚ!
*Kiált szinte fel és és ugrik is kicsit meg a vörös felé, hogy ráijesszen. Ha sikerült akkor hangos kacagással dől hátrébb a székén és sokáig abba se hagyja. Ha a másik reakciója elég látványos, azt még meg is könnyezi. A témaváltás se javít a pimaszságán. A másik kicsit visszakapott abból aminek ő eddig elhordta az elfet és aki azokat vigyorogva tűrte. Ezek még nem is olyan csúnyák. A kérdésre vállat von.*
-Lehet, hogy van. Szegényebbekből is van aki nem csak egy tárgyként tekint a kupájára, székére vagy kalapjára.
*Mert bizony a nemes kisasszonyok nem többek azoknál. Ha meghal szülésben lecseréli, a törött lábú lovát meg könnyek közt csapatja agyon a lovászával. Talán az elf gondolkodása ebben a témában kicsit merev, de az igazságtól nem áll annyira távol.*
-Aleimord-hoz mit szólsz? Találkoztatok már nem? Talán a viselkedése, főleg a megzizzenése óta nem a legjobb és nőügyei is vannak, de nem az a fő. A húgát is jól tartotta. Szépen, de tudatlanul. Lehet megérné bepróbálkoznod nála.
*Vigyorog pimaszul a vörösre. Mi célja a kötekedéssel? Nem tudja. A lánnyal semmi baja csak érzékeltetni akarja mivel is jár a nemes kisasszony lét. Ha pedig úgy is akarja akkor felőle. Az biztos, hogy míg a kis aranykalitkájukon belül vannak addig semmi baj nem érheti őket. A mesekönyves megjegyzésen meglepődik.*
-Drága és haszontalan? Ez...olyan...izé...ox...ex...ix...oxi...exi...ixi...*Látszik rajta, hogy keresi a szót, de aztán legyint.*Egymást kizáró dolgok. Ha valami drága akkor már van értelme. Például az ékszerek.
*Nem folytatja a gondolatát amivel lehet kelt egy kis zavart a rozsda buksiban. Természetesen az a drága dolgok lényege, hogy aztán el lehessen őket adni például ételért vagy ruháért. A doki tudja ám, hogy mennek ezek a dolgok. Jól jön ha az ember így tesz el ínségesebb időkre. Kockázás során már bevállalósabb csak sajnos nem nyer. A hatospár nem elég. A másik megjegyzésére csak vállat von bár ő is úgy érzi, hogy most nem fog nyerni. Nézi az első dobást és a másik gondolatait hallva viccelődve hozzáteszi.*
-Szerintem ha meg is csókolnád őket biztos kijönne a sor.
*Neki mindenképp jól jönne ha a másik is kockáztatna mint ő tette. De nem teszi és meg is nyeri a kört ahogy sejthető volt. A jelzésre a jól öltözött elf kézbe veszi az italt. Mint valami szakértő megvizsgálja, meglögyböli, megszagolja, aztán egyben lehúzza mintha csak víz lenne és leteszi az üres poharat az asztalra.*
-Annyira nem rossz majd következőnek kipróbálhatod te is.
*Vigyorog és felpöccinti az érmét.*
-Írás a víz!
*Aztán mikor elkapja szélesen elvigyorodik hisz szimbólum van felül és nem a szám. Elégedetten fütyörészik és néz a másikra.*
170. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-26 15:02:39
Üzenet elküldve: 2020-02-26 15:02:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Eia, a bagoly, gorombán néz Ennára, de ezt a lány az állat szeszélyességének tudja be. Jobban leköti figyelmét az állat gazdájának viselkedése. Annak rezdüléseit, mozzanatait tanulmányozza, igyekszik kikutatni belőlük, mennyire haragszik rá a másik. Dronrin nem tűnik haragosnak. Sőt, együtt érzően néz rá Ennára, annak tulajdonképpeni hajléktalanságát hallva, akárcsak Shen'eriel. Ezekre a pillantásokra egy félszeg mosoly a válasz.
Ugyan fajtársa nem válaszol arra a kérdésre, hova valósi, de ezt Enna jelen körülmények között érthetőnek tartja, és a maga részéről ráhagyja. Ezek után a hollóhajú lány is benevez az énekversenyre, mellé pedig még mosolyog is. ~ Akkor most már biztos, hogy nem leszek dobogós. ~ mosolyog belenyugvóan. Bár, ahogy Shenit elnézi, még lehet, hogy van némi esélye.
Tintás, a szeszfőző, úgy tűnik az asztalnál ülők közt egyedüliként megérti a fél-elf barátkozós viccét, a szeplős arcú pedig már ezzel is megelégszik. Érdeklődve hallgatja, miket mond a férfi, annál is inkább, mivel jelenleg ő a legbeszédesebb a társaságban.*
- Nahát, szeszfőzők?
*Csodálkozik az alkohol végett a kelleténél egy árnyalattal indokolatlanabbul, mint kéne.
Egyszer csak különös dolog történik. Umon Enna felé néz, és valamiért ez a meglepett tekintet a lányban különös érzést kelt, gyomra egy pillanatra összerándul tőle. Figyelmesen követi, hova fordulnak el róla ezután az eddig őt bámuló szemek, de csak a plafont látja ott, ahol a férfi valami mást keres. Ezt követően a párbeszéd folytatódik. ~ Ez meg mi volt? ~ kérdezi magától, a világtól, a hasától és talán kicsit Umontól is, bár ő ezt a kérdést nem hallhatja.*
- Ha. Ha. *Mondja gúnyosan, csipkelődve, nevetés helyett.* A „jelen”, mi? *Még vigyorog is mellé.
~ Jaj, csak „még néhány poharat” ne! ~ gondolja, és már fejben gyártja is a kifogásokat, miért nem kér többet abból a „meglehetősen jóleső” itókából. Lassan ugyanis nála is leér az alkohol, kezd belassulni, a nyelve is lassabban forog már a szájában. A világ kezd úgy tűnni számára, mintha kissé kívülről szemlélné az egészet. Ez pedig nagyon nem tetszik neki. Jelenlegi állapotában riasztja a kontrollvesztés, és az esetleges további felejtés gondolata, így kezével a rövidespohár helyett inkább görcsösen a Lyzendra mosolyába kapaszkodik. Még azt is fontolóra veszi, hogy kér a csapostól egy pohár vizet, csak hogy józanodjon kicsit.
Szerencsére újabb kör töltése helyett csak újabb beszédtémákra kerül a sor, így egyelőre a légből-kapott, és gyenge kifogásait még nem kell elsütnie. Ráadásul az új téma meglehetősen érdekfeszítő.*
- Te? *Kerekedik nagyra Enna szeme, majd miután Thuskóra téved a tekintete, még inkább.* - Ti? Ennek a helynek a tulajdonosai?
*Majd számon kérően végigméri a búbos kemencét is, mintha az tudná tanúsítani az elhangzottakat. A többi információval azonban nem nagyon tud mit kezdeni. Nem mond neki semmit a Mil'Ochass neve, ahogy a többi később elhangzó név sem. Sokkal inkább magával ragadja az ismét őt pásztázó szempár. ~ Te! Ne nézz rám így, mert… Na! ~ tárgyalja meg fejben Umonnal érzéseit. Még pár pohár, és ezeket a mellékes gondolatokat nem fogja tudni visszafogni, de egyelőre még kitart.
A hasonló életútról szóló történetet meghallgatja, ízlelgeti magában, majd reagál is rá. Bár a szavakkal néhol küzd, a beszédes részegek fajtájába tartozik, így lendületesen darálja mondandóját.*
- Már egyébként is kezdtem azt gondolni, hogy inkább nem akarok visszaemlékezni semmire – különösen az utóbbi néhány nap történései miatt –, amit mondtál az pedig még inkább megerősített ebben. Nem találom a helyem, bénázok, neki is megkeserítettem az életét. *Int kezével sután Dronrin irányába.* - Jobb nem tudni, hogy miket csináltam ezelőtt. Meg amúgy is, faszom az egészbe. *Summázza nagy bölcsen, szemöldökeit ráncolva. Majd arcvonásai kisimulnak, és szemöldökeit kissé megemeli.* - Deee egyébként hogy tudnál segíteni?
*Az ezután elhangzó kérdésre csak meglepetten pislog válaszul, és Dronrin felé tekintget. Nem igazán volt tervben semmiféle közös kaland, sőt, már az is csak a véletlen műve volt, hogy egymásba botlottak. Ő maga nem válaszol semmit, csupán a vállát vonogatja, közben pedig várakozva figyeli, mit felel Dronrin.
Umon bemutatkozását egy biccentéssel jutalmazza, majd hozzáfűzne valami csípőset arról, hogy most lekerült az álarc a férfiról, ha Shen épp magánakcióba nem kezdene.*
- Helóheló, nyugiiii!
*Szól rá Enna, egyáltalán nem megnyugtató hangnemben. A fél-elf fürgén végigtekint az asztalon lévő poharakon, valamint az ittlévő tulajdonain, és biztonságba helyezi, amiről úgy érzi, veszélybe keveredhet. Ebben a folyamatban zavarja meg Thuskó hanyatt esése. Amennyiben Dronrinnak, vagy Umonnak nem sikerül megakadályozni, hogy a csapat negyedik tagja a földön kössön ki, és bevágja a fejét, a lány rosszat sejtve így szól.*
- Ez meghalt.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Eia, a bagoly, gorombán néz Ennára, de ezt a lány az állat szeszélyességének tudja be. Jobban leköti figyelmét az állat gazdájának viselkedése. Annak rezdüléseit, mozzanatait tanulmányozza, igyekszik kikutatni belőlük, mennyire haragszik rá a másik. Dronrin nem tűnik haragosnak. Sőt, együtt érzően néz rá Ennára, annak tulajdonképpeni hajléktalanságát hallva, akárcsak Shen'eriel. Ezekre a pillantásokra egy félszeg mosoly a válasz.
Ugyan fajtársa nem válaszol arra a kérdésre, hova valósi, de ezt Enna jelen körülmények között érthetőnek tartja, és a maga részéről ráhagyja. Ezek után a hollóhajú lány is benevez az énekversenyre, mellé pedig még mosolyog is. ~ Akkor most már biztos, hogy nem leszek dobogós. ~ mosolyog belenyugvóan. Bár, ahogy Shenit elnézi, még lehet, hogy van némi esélye.
Tintás, a szeszfőző, úgy tűnik az asztalnál ülők közt egyedüliként megérti a fél-elf barátkozós viccét, a szeplős arcú pedig már ezzel is megelégszik. Érdeklődve hallgatja, miket mond a férfi, annál is inkább, mivel jelenleg ő a legbeszédesebb a társaságban.*
- Nahát, szeszfőzők?
*Csodálkozik az alkohol végett a kelleténél egy árnyalattal indokolatlanabbul, mint kéne.
Egyszer csak különös dolog történik. Umon Enna felé néz, és valamiért ez a meglepett tekintet a lányban különös érzést kelt, gyomra egy pillanatra összerándul tőle. Figyelmesen követi, hova fordulnak el róla ezután az eddig őt bámuló szemek, de csak a plafont látja ott, ahol a férfi valami mást keres. Ezt követően a párbeszéd folytatódik. ~ Ez meg mi volt? ~ kérdezi magától, a világtól, a hasától és talán kicsit Umontól is, bár ő ezt a kérdést nem hallhatja.*
- Ha. Ha. *Mondja gúnyosan, csipkelődve, nevetés helyett.* A „jelen”, mi? *Még vigyorog is mellé.
~ Jaj, csak „még néhány poharat” ne! ~ gondolja, és már fejben gyártja is a kifogásokat, miért nem kér többet abból a „meglehetősen jóleső” itókából. Lassan ugyanis nála is leér az alkohol, kezd belassulni, a nyelve is lassabban forog már a szájában. A világ kezd úgy tűnni számára, mintha kissé kívülről szemlélné az egészet. Ez pedig nagyon nem tetszik neki. Jelenlegi állapotában riasztja a kontrollvesztés, és az esetleges további felejtés gondolata, így kezével a rövidespohár helyett inkább görcsösen a Lyzendra mosolyába kapaszkodik. Még azt is fontolóra veszi, hogy kér a csapostól egy pohár vizet, csak hogy józanodjon kicsit.
Szerencsére újabb kör töltése helyett csak újabb beszédtémákra kerül a sor, így egyelőre a légből-kapott, és gyenge kifogásait még nem kell elsütnie. Ráadásul az új téma meglehetősen érdekfeszítő.*
- Te? *Kerekedik nagyra Enna szeme, majd miután Thuskóra téved a tekintete, még inkább.* - Ti? Ennek a helynek a tulajdonosai?
*Majd számon kérően végigméri a búbos kemencét is, mintha az tudná tanúsítani az elhangzottakat. A többi információval azonban nem nagyon tud mit kezdeni. Nem mond neki semmit a Mil'Ochass neve, ahogy a többi később elhangzó név sem. Sokkal inkább magával ragadja az ismét őt pásztázó szempár. ~ Te! Ne nézz rám így, mert… Na! ~ tárgyalja meg fejben Umonnal érzéseit. Még pár pohár, és ezeket a mellékes gondolatokat nem fogja tudni visszafogni, de egyelőre még kitart.
A hasonló életútról szóló történetet meghallgatja, ízlelgeti magában, majd reagál is rá. Bár a szavakkal néhol küzd, a beszédes részegek fajtájába tartozik, így lendületesen darálja mondandóját.*
- Már egyébként is kezdtem azt gondolni, hogy inkább nem akarok visszaemlékezni semmire – különösen az utóbbi néhány nap történései miatt –, amit mondtál az pedig még inkább megerősített ebben. Nem találom a helyem, bénázok, neki is megkeserítettem az életét. *Int kezével sután Dronrin irányába.* - Jobb nem tudni, hogy miket csináltam ezelőtt. Meg amúgy is, faszom az egészbe. *Summázza nagy bölcsen, szemöldökeit ráncolva. Majd arcvonásai kisimulnak, és szemöldökeit kissé megemeli.* - Deee egyébként hogy tudnál segíteni?
*Az ezután elhangzó kérdésre csak meglepetten pislog válaszul, és Dronrin felé tekintget. Nem igazán volt tervben semmiféle közös kaland, sőt, már az is csak a véletlen műve volt, hogy egymásba botlottak. Ő maga nem válaszol semmit, csupán a vállát vonogatja, közben pedig várakozva figyeli, mit felel Dronrin.
Umon bemutatkozását egy biccentéssel jutalmazza, majd hozzáfűzne valami csípőset arról, hogy most lekerült az álarc a férfiról, ha Shen épp magánakcióba nem kezdene.*
- Helóheló, nyugiiii!
*Szól rá Enna, egyáltalán nem megnyugtató hangnemben. A fél-elf fürgén végigtekint az asztalon lévő poharakon, valamint az ittlévő tulajdonain, és biztonságba helyezi, amiről úgy érzi, veszélybe keveredhet. Ebben a folyamatban zavarja meg Thuskó hanyatt esése. Amennyiben Dronrinnak, vagy Umonnak nem sikerül megakadályozni, hogy a csapat negyedik tagja a földön kössön ki, és bevágja a fejét, a lány rosszat sejtve így szól.*
- Ez meghalt.
169. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-24 08:54:13
Üzenet elküldve: 2020-02-24 08:54:13
ÚJ
![>Gaelein Warlin [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11649_1573229392_elf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Enilorac//
*A négy fős társaság láthatóan jól érzi magát, és ez jó a tavernának is. Nem zavarja őket, csupán egy-két elkapott szó vagy mondat mulattatja. Ennyi örömöt azért meghagy magának a mosogatás közben. Halkan nyílik az ajtó, s alig veszi észre, hacsak nem tekintene időnként a bejárat irányába. Egy barna hajú, fél-elf hölgy vendég érkezik be, csendesen és szinte hangtalanul. A pulthoz sétál ahol Gaelein már mosolyogva várja. Az első benyomása a hölgyről a kifejező szemei, melyek kiemelkednek tekintetéből.*
- Üdvözlöm kisasszony! Gaelein vagyok. Mivel szolgálhatok Önnek? *Kedvesen egy menü lapot is letesz a hölgy elé, hogy ha szeretne, akkor abból is nézelődhet kedve szerint.*
//Enilorac//
*A négy fős társaság láthatóan jól érzi magát, és ez jó a tavernának is. Nem zavarja őket, csupán egy-két elkapott szó vagy mondat mulattatja. Ennyi örömöt azért meghagy magának a mosogatás közben. Halkan nyílik az ajtó, s alig veszi észre, hacsak nem tekintene időnként a bejárat irányába. Egy barna hajú, fél-elf hölgy vendég érkezik be, csendesen és szinte hangtalanul. A pulthoz sétál ahol Gaelein már mosolyogva várja. Az első benyomása a hölgyről a kifejező szemei, melyek kiemelkednek tekintetéből.*
- Üdvözlöm kisasszony! Gaelein vagyok. Mivel szolgálhatok Önnek? *Kedvesen egy menü lapot is letesz a hölgy elé, hogy ha szeretne, akkor abból is nézelődhet kedve szerint.*
168. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-24 08:31:21
Üzenet elküldve: 2020-02-24 08:31:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
*Sheni a külvilágot úgy érzékeli, mintha egy méter mély víz alól szemlélné. A képek elmosódnak olykor, a hangok tompák, de még érthetőek. Laposakat pillog, rossz reakcióidővel követve a számára villámgyors párbeszédeket az asztal felett. Szeretne megszólalni olykor, de a beszélgetés szavai villámként cikáznak el lelassult elméje mellett és mire reflektálna egy-egy elhangzott szóra, mondatra, rájön, hogy már egész másról folyik a diskurzus. Így olykor csak egy-egy halk levegővételre futja, egy-egy suta mozdulat, de leginkább csak egy legyintéssel oldja meg.
Enna problémájának gyökerénél éri be a témát, de csak egy együtt érző és sajnálkozó mosolyra futja, ahogy jelzi, felfogja, miről is beszél a lány. Ő most éppen azon van, hogy életének ezen szakaszát törölje ki és egészen jó úton is halad.
A bagoly sipító hangja nem ijeszti meg, de azért tisztes távolságból szemléli csak a madarat. Jobb a békesség. Az énekverseny lehetőségére csak lehajtott fejjel int nemet, kezével is jelzi, hogy neki most bizonyos gondokba ütközne az éneklés és még szerencse, hogy Dronrin megtámasztja olykor, mert komoly veszély fenyegeti, hogy leesik a székéről.*
- Köszcsike. *Gügyögi bárgyú mosollyal a lány felé.
Umon is beszélni kezd és már csak a reflex mondatja vele gépiesen az álnevére begyakorolt frázist.*
- Dszéházsa'! *A mutatóujját is felemeli, vagyis csak ő azt hiszi, mert az asztallapra támasztott jobbján mozdulnak csak az ujjai. A szavai már teljesen elmosódtak, szinte érteni sem lehet őket, bár a kontextus adhat némi támpontot.
Az álcát levedlő és bemutatkozó Umon szavainak csak a felét érti. A titkolózást megtörő pillantást sem tudja fókuszba fogni, ha Dronrin nem segít újra, talán le is esik a széke mellé egy veszélyes billenés után.
Az elhangzottakból csak pár szót ragad ki az a kevés figyelme, ami az elfogyasztott alkohol után még megmaradt. Otthon. Vadvéd. Pycta. És Lyz.
Aztán amikor a nevét hallja, felkel az asztaltól és félő, hogy pár poharat felborít, ahogy a térdével megüti alulról az asztalt.*
- El'g! *Csaknem felbukik a székében.*
- Nek'm ninzs otthomn! Özzsetörtek a zsíbem! E'mezskd é' demizs jö'k vizzsad! Nekm nizsitt he'! *Az utolsó mondatai már teljesen egybefolynak valami érthetetlen zagyvasággá. Indulatosan kaszálna egyet a karjaival maga körül, de a lendület elragadja és ezzel együtt esik hanyatt a mellettük álló asztal alá. Talán még a fejét is beveri az egyik székbe, de a részegek őre vigyáz rá, biztosan nem esik komolyabb baja. Vagy csak másnak fogja érezni igazán.*
*Sheni a külvilágot úgy érzékeli, mintha egy méter mély víz alól szemlélné. A képek elmosódnak olykor, a hangok tompák, de még érthetőek. Laposakat pillog, rossz reakcióidővel követve a számára villámgyors párbeszédeket az asztal felett. Szeretne megszólalni olykor, de a beszélgetés szavai villámként cikáznak el lelassult elméje mellett és mire reflektálna egy-egy elhangzott szóra, mondatra, rájön, hogy már egész másról folyik a diskurzus. Így olykor csak egy-egy halk levegővételre futja, egy-egy suta mozdulat, de leginkább csak egy legyintéssel oldja meg.
Enna problémájának gyökerénél éri be a témát, de csak egy együtt érző és sajnálkozó mosolyra futja, ahogy jelzi, felfogja, miről is beszél a lány. Ő most éppen azon van, hogy életének ezen szakaszát törölje ki és egészen jó úton is halad.
A bagoly sipító hangja nem ijeszti meg, de azért tisztes távolságból szemléli csak a madarat. Jobb a békesség. Az énekverseny lehetőségére csak lehajtott fejjel int nemet, kezével is jelzi, hogy neki most bizonyos gondokba ütközne az éneklés és még szerencse, hogy Dronrin megtámasztja olykor, mert komoly veszély fenyegeti, hogy leesik a székéről.*
- Köszcsike. *Gügyögi bárgyú mosollyal a lány felé.
Umon is beszélni kezd és már csak a reflex mondatja vele gépiesen az álnevére begyakorolt frázist.*
- Dszéházsa'! *A mutatóujját is felemeli, vagyis csak ő azt hiszi, mert az asztallapra támasztott jobbján mozdulnak csak az ujjai. A szavai már teljesen elmosódtak, szinte érteni sem lehet őket, bár a kontextus adhat némi támpontot.
Az álcát levedlő és bemutatkozó Umon szavainak csak a felét érti. A titkolózást megtörő pillantást sem tudja fókuszba fogni, ha Dronrin nem segít újra, talán le is esik a széke mellé egy veszélyes billenés után.
Az elhangzottakból csak pár szót ragad ki az a kevés figyelme, ami az elfogyasztott alkohol után még megmaradt. Otthon. Vadvéd. Pycta. És Lyz.
Aztán amikor a nevét hallja, felkel az asztaltól és félő, hogy pár poharat felborít, ahogy a térdével megüti alulról az asztalt.*
- El'g! *Csaknem felbukik a székében.*
- Nek'm ninzs otthomn! Özzsetörtek a zsíbem! E'mezskd é' demizs jö'k vizzsad! Nekm nizsitt he'! *Az utolsó mondatai már teljesen egybefolynak valami érthetetlen zagyvasággá. Indulatosan kaszálna egyet a karjaival maga körül, de a lendület elragadja és ezzel együtt esik hanyatt a mellettük álló asztal alá. Talán még a fejét is beveri az egyik székbe, de a részegek őre vigyáz rá, biztosan nem esik komolyabb baja. Vagy csak másnak fogja érezni igazán.*
167. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-23 17:07:13
Üzenet elküldve: 2020-02-23 17:07:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
*Egy "bármi" jól esne neki. Étel, ital, kis társaság. Egy füstölgő kéményt lát valahol, ami még bizonyára nem Arthenior. Óvatosan közelíti meg a csinos kis fogadót. Legalábbis erre enged következtetni nagyon sok apró jelecske. Rátalál a szőlőlugasra, és a téglával kirakott útra.*
-Mi a szösz!?
*Lepődik meg nagyra nyitott szemekkel, szinte gyermekien Enil. A csinos kis fogadó igencsak megtetszett a lánynak. Halkan, és óvatosan közelíti meg a mohával benőtt cseréptetőt, hogy a bejárat fa ajtaját, lassan és kopogás nélkül tolja be. Csak be les. Az is lehet észre sem veszik. A kockás terítős vendéglő nagyon jó benyomással van rá. Bent tűz, és étel illat.*
~Ráadásul finom.~
*Elővigyázatosan betolja az ajtót, és belép. Meglátva a pultot, egyből oda sétál, és keres egy embert aki eligazítja. Határozott tekintete, nem sejteti, hogy nem tudja mi tévő legyen, mégis arra vár, hogy valaki megmondja neki.*
-Mi a szösz!?
*Lepődik meg nagyra nyitott szemekkel, szinte gyermekien Enil. A csinos kis fogadó igencsak megtetszett a lánynak. Halkan, és óvatosan közelíti meg a mohával benőtt cseréptetőt, hogy a bejárat fa ajtaját, lassan és kopogás nélkül tolja be. Csak be les. Az is lehet észre sem veszik. A kockás terítős vendéglő nagyon jó benyomással van rá. Bent tűz, és étel illat.*
~Ráadásul finom.~
*Elővigyázatosan betolja az ajtót, és belép. Meglátva a pultot, egyből oda sétál, és keres egy embert aki eligazítja. Határozott tekintete, nem sejteti, hogy nem tudja mi tévő legyen, mégis arra vár, hogy valaki megmondja neki.*
166. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-23 14:24:18
Üzenet elküldve: 2020-02-23 14:24:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
*Szemöldökének apró mozdulatai jelzik derűjét, melyből természetesen szán mindenkinek az asztal körül. Mi egykoron ború volt, most már nem az, s lám, a negatív érzelmek hirtelen valahogy pozitívvá növik túl egymást. Jelenleg jól érzi magát, főleg, mikor talán az egyedül általa értett apró játékra gondol, amit Enna ejtett meg az imént, apró szójátékba kapcsolva eredeti foglalkozását. Nos... barát, vagy ellenség? Igazán ezt még senki sem tudhatja, Umon régi énje sem tudná rá a választ, ezért "volt barát" helyett sokkal inkább titulálja, volt szerzetesnek magát. Nem kacsint ki a lányra, hiszen arcának huncut rezdüléséből vélhetően pontosan tudja, hogy értette a célzást, még, ha mások nem is, sokkal inkább poharába temetkezik.*
- Igen. *Reflektál vissza Sheni tulajdonképpen bármelyik mondatára, hiszen gyakorlatilag jóformán már egyiket sem érti tisztán, pedig ő több időt töltött vele.* Khm... ahogy mondod. *Jegyzi meg. ~ Most gyümölcsvásárlást mondott?! ~ Csak gondolatban legyint.*
- Az. Szürke. *Szusszan fel mosolyogva, barátságos tekintettel Ennára nézve.* Ami azt illeti szeszfőzők vagyunk, Thusko amolyan segédféle nálam, bár jelenleg inkább tűnik kóstolónak. *Vakarja meg állát elmélázva, egy picit persze már az ő nyelve is ragad olykor. Időnként feltekint a felháborodó uhura is, melyen jót derül. Egy mondat megfogan fejében Ennától, amire meglepetten tekint rá. ~ Ez nem lehet véletlen... ~ Egy pillanatra a mennyezetre emeli szemeit, mintha a deszkák sorakozó repedéseiben keresné a választ... vagy talán egy kicsit feljebb. ~ Ne szórakozz velem... Eeyr, Sa'Thereth, vagy bárki légy is' ~ *
- Az igaz, hogy mindjárt elmondod bánatodat. *Nyomatékosítja Thuskó felé előbbi szavait.* De valójában, miért is élnénk a múltból, nem igaz? Mikor a jelen, sokkal szemet gyönyörködtetőbb. *Somolyog az asztallap felé.*
- Talán még néhány pohár és kórusban sírjuk ki bánatunk. *Göcög fel, csak úgy, mindenkinek szánva szavait.* A színpad megvan... az az igazság, hogy saját kezemmel ácsoltam. *Pillant fel, majd Thuskó felé is jelez szemével, s legyint kezével. Elég a titkolózásból.*
- Valójában ez a mi kocsmánk, pontosabban kettőnk közül inkább az enyém, Mil'Ochass az otthonunk, de a legtöbb időt inkább itt töltöm. *Vonja meg a vállát mosolyogva, szórakozottan forgatva kezében poharát.*
- Régen jártam már erre, hosszú idő eltelt. A fogadós sem ismer. *Nevet fel. Körbefuttatja tekintetét a bútorokon, s a csendes beszélgetőkön.* Mikor legutóbb itt jártam, még a kemencét vakoltam.
*Biccent a pult mellett álló fehér búbos felé, majd Enna felé fordul lassan, s megpihenteti rajta tekintetét. Néhány másodpercig nem szól, csak lágy szemei fürkészik a lány arcát.*
- Magam sem emlékeztem hosszú ideig... aztán minden eszembe jutott, de kár volt. A kikötőben ébredtem fel, jó pár hónapja, vagy tán éve is. Vadvéd... korábbi otthonunk, Pycta, Lyz... Zaratinate, Bayde befogadtak. Azóta többé kevésbé velük vagyok... mármint a megmaradt csapattal. *Sóhajába némi szomorúság is vegyül, akárha ezer éve történt volna.*
- Mil'Ochasst mi alapítottuk. *Zárja mondandóját, majd iszik egy keveset, s csendesen koppan a pohár az asztalon. Ennára néz, visszamosolyog.*
- Egyszer eszedbe jut minden... szerintem tudnék segíteni, ha elfogadod. *Majd Dronrinra pillant.*
- Együtt kalandoztok? Mármint... egy a cél? Hozzám Shen úgy csapódott és hasznos munkaerőnek bizonyult. Kiváló politikus válna belőle. Nem igaz, Shen? A valódi nevem pedig Umon... Umon Palasan. *Fejezi be, aztán elhallgat.*
*Szemöldökének apró mozdulatai jelzik derűjét, melyből természetesen szán mindenkinek az asztal körül. Mi egykoron ború volt, most már nem az, s lám, a negatív érzelmek hirtelen valahogy pozitívvá növik túl egymást. Jelenleg jól érzi magát, főleg, mikor talán az egyedül általa értett apró játékra gondol, amit Enna ejtett meg az imént, apró szójátékba kapcsolva eredeti foglalkozását. Nos... barát, vagy ellenség? Igazán ezt még senki sem tudhatja, Umon régi énje sem tudná rá a választ, ezért "volt barát" helyett sokkal inkább titulálja, volt szerzetesnek magát. Nem kacsint ki a lányra, hiszen arcának huncut rezdüléséből vélhetően pontosan tudja, hogy értette a célzást, még, ha mások nem is, sokkal inkább poharába temetkezik.*
- Igen. *Reflektál vissza Sheni tulajdonképpen bármelyik mondatára, hiszen gyakorlatilag jóformán már egyiket sem érti tisztán, pedig ő több időt töltött vele.* Khm... ahogy mondod. *Jegyzi meg. ~ Most gyümölcsvásárlást mondott?! ~ Csak gondolatban legyint.*
- Az. Szürke. *Szusszan fel mosolyogva, barátságos tekintettel Ennára nézve.* Ami azt illeti szeszfőzők vagyunk, Thusko amolyan segédféle nálam, bár jelenleg inkább tűnik kóstolónak. *Vakarja meg állát elmélázva, egy picit persze már az ő nyelve is ragad olykor. Időnként feltekint a felháborodó uhura is, melyen jót derül. Egy mondat megfogan fejében Ennától, amire meglepetten tekint rá. ~ Ez nem lehet véletlen... ~ Egy pillanatra a mennyezetre emeli szemeit, mintha a deszkák sorakozó repedéseiben keresné a választ... vagy talán egy kicsit feljebb. ~ Ne szórakozz velem... Eeyr, Sa'Thereth, vagy bárki légy is' ~ *
- Az igaz, hogy mindjárt elmondod bánatodat. *Nyomatékosítja Thuskó felé előbbi szavait.* De valójában, miért is élnénk a múltból, nem igaz? Mikor a jelen, sokkal szemet gyönyörködtetőbb. *Somolyog az asztallap felé.*
- Talán még néhány pohár és kórusban sírjuk ki bánatunk. *Göcög fel, csak úgy, mindenkinek szánva szavait.* A színpad megvan... az az igazság, hogy saját kezemmel ácsoltam. *Pillant fel, majd Thuskó felé is jelez szemével, s legyint kezével. Elég a titkolózásból.*
- Valójában ez a mi kocsmánk, pontosabban kettőnk közül inkább az enyém, Mil'Ochass az otthonunk, de a legtöbb időt inkább itt töltöm. *Vonja meg a vállát mosolyogva, szórakozottan forgatva kezében poharát.*
- Régen jártam már erre, hosszú idő eltelt. A fogadós sem ismer. *Nevet fel. Körbefuttatja tekintetét a bútorokon, s a csendes beszélgetőkön.* Mikor legutóbb itt jártam, még a kemencét vakoltam.
*Biccent a pult mellett álló fehér búbos felé, majd Enna felé fordul lassan, s megpihenteti rajta tekintetét. Néhány másodpercig nem szól, csak lágy szemei fürkészik a lány arcát.*
- Magam sem emlékeztem hosszú ideig... aztán minden eszembe jutott, de kár volt. A kikötőben ébredtem fel, jó pár hónapja, vagy tán éve is. Vadvéd... korábbi otthonunk, Pycta, Lyz... Zaratinate, Bayde befogadtak. Azóta többé kevésbé velük vagyok... mármint a megmaradt csapattal. *Sóhajába némi szomorúság is vegyül, akárha ezer éve történt volna.*
- Mil'Ochasst mi alapítottuk. *Zárja mondandóját, majd iszik egy keveset, s csendesen koppan a pohár az asztalon. Ennára néz, visszamosolyog.*
- Egyszer eszedbe jut minden... szerintem tudnék segíteni, ha elfogadod. *Majd Dronrinra pillant.*
- Együtt kalandoztok? Mármint... egy a cél? Hozzám Shen úgy csapódott és hasznos munkaerőnek bizonyult. Kiváló politikus válna belőle. Nem igaz, Shen? A valódi nevem pedig Umon... Umon Palasan. *Fejezi be, aztán elhallgat.*
165. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-23 10:37:36
Üzenet elküldve: 2020-02-23 10:37:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
//Enna, Umon, Thusko, Dronrin//
*Nem teljesen érti, hogy Enna miért nevezi Umont ellenségnek. Dronrin mindig is úgy gondolta, hogy a szerzetesek nagy tudású bölcsek lehetnek, így kezdi megérteni a férfi anektodáit, amivel fogadták őket. Eia a felé intézett köszönést hangos sipító hanggal köszöni meg, és Ennára kicsit gorombán néz, majd nem tetszését is kifejezi az elf mondókája hallatán. A lény ezen csak jót kuncog és reméli, hogy a bagoly nem fog ezekért a sérelmekért később bosszút állni. Thuskó részegsége egyre jobban kiütközik így néha megtámasztja kezével vagy vállával a férfit, nehogy az a padlón kössön ki, közben pedig csöndben hallgatja a társalgást. Ő inkább temetné a múltat, mint szívesen emlékezne rá, így hamar le is szalad egy következő pohár ital. Azt, hogy Ennának nincs otthona már sejtette, így igazán nem lepi meg a dolog. Együtt érzően tekint hát a lánykára, majd ha rá nem különösebben kíváncsiak inkább kihagyja a válasz adást. Az ének verseny ötletére felkapja a fejét, nem tudja komolyan gondolják vagy nem asztal társai.*
-Amennyiben komolyan gondoljátok, benevezek.
*Elfojtott mosolyát nem igazán tudja leplezni. Gyermekkorában fontos szerepet töltött be életében a zene, mivel családja megkövetelte a bizonyos szintű oktatást, ismer néhány dalt. Kislányként titokban sokat be is szökött bálokra és merengve nézte a táncoló párokat az egyik rejtett sarokból. Ezek a kellemes emlékek, magukkal hozzák számára a szomorú emlékeket is. Arcáról a mosoly szép lassan eltűnik és örül, hogy beszélnek helyette.*
//Enna, Umon, Thusko, Dronrin//
*Nem teljesen érti, hogy Enna miért nevezi Umont ellenségnek. Dronrin mindig is úgy gondolta, hogy a szerzetesek nagy tudású bölcsek lehetnek, így kezdi megérteni a férfi anektodáit, amivel fogadták őket. Eia a felé intézett köszönést hangos sipító hanggal köszöni meg, és Ennára kicsit gorombán néz, majd nem tetszését is kifejezi az elf mondókája hallatán. A lény ezen csak jót kuncog és reméli, hogy a bagoly nem fog ezekért a sérelmekért később bosszút állni. Thuskó részegsége egyre jobban kiütközik így néha megtámasztja kezével vagy vállával a férfit, nehogy az a padlón kössön ki, közben pedig csöndben hallgatja a társalgást. Ő inkább temetné a múltat, mint szívesen emlékezne rá, így hamar le is szalad egy következő pohár ital. Azt, hogy Ennának nincs otthona már sejtette, így igazán nem lepi meg a dolog. Együtt érzően tekint hát a lánykára, majd ha rá nem különösebben kíváncsiak inkább kihagyja a válasz adást. Az ének verseny ötletére felkapja a fejét, nem tudja komolyan gondolják vagy nem asztal társai.*
-Amennyiben komolyan gondoljátok, benevezek.
*Elfojtott mosolyát nem igazán tudja leplezni. Gyermekkorában fontos szerepet töltött be életében a zene, mivel családja megkövetelte a bizonyos szintű oktatást, ismer néhány dalt. Kislányként titokban sokat be is szökött bálokra és merengve nézte a táncoló párokat az egyik rejtett sarokból. Ezek a kellemes emlékek, magukkal hozzák számára a szomorú emlékeket is. Arcáról a mosoly szép lassan eltűnik és örül, hogy beszélnek helyette.*
164. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-20 18:25:27
Üzenet elküldve: 2020-02-20 18:25:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Lassan elhagyja a kietlen földek látványát. A táj egyre fásabb, egyre erdősebb. Éjtépő nagyon jól érezte magát az úton, végre vágtázhatott egy kicsit, ami a kedvének és izomzatának is jót tesz. Az erdős részhez érve az iramot egy kicsit lassabbra fogja, mert a talaj és a fák már nem teszik lehetővé a korábbi gyors vágtát, mint a szántókon. Az erdei lovaglásnak is megvan a maga szépsége. Az őszi táj lenyűgöző színeiben pompáznak a fák, a levelek, az avar. Még utoljára az erdő tiszta illatát lélegezhetik be, mielőtt eljön a tél és a fagy korszaka. Eljut a Három Barát tavernához, ami mellett elhaladva meg sem áll MilOchass-ig, mert Arrapus már biztosan nagyon várja.*
163. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-19 23:00:38
Üzenet elküldve: 2020-02-19 23:00:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Megfontolt
//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
*Immáron egy asztalnál ücsörög a díszes társaság, köreikben pedig még egy bagolynak is akad hely. Enna már ismeri a madarat, és bár szereti az állatokat, ő nem köszön neki. Ugyan minek? A bagoly csak egy éjszakai ragadozóba oltott tyúk – valószínű úgysem értené a gesztust.
Thuskó részeg mondókáját megmosolyogja, mint ahogyan a későbbi kontráit is, de végül úgy határoz, figyelmét inkább azokra összpontosítja, akik még kicsit jobban képben vannak. A férfi valószínű amúgy is épp eléggé el lesz foglalva Dronrinnal, meg azzal, hogy ne forduljon le a székről.*
- Nem is baj, szürke az a szerzetesi élet. *Szól közbe, míg Umon kortyolgat.* A gyümölcsvásárlás már annál kevésbé. Nem tűntök afféle piaci kofáknak. Gondolom, valami jó kis vidító lesz belőle.
*Mondandója után ismét figyelmesen hallgat. ~ Szóval nosztalgiáznak. Na, hát ebben nem leszek túl jó partner. ~ kommentálja magában. Ezt a gondolatot tetézi az újonnan érkező kérdés, és az újabb adag abból a kerítésszaggató löttyből. ~ Ó, jaj. ~ gondolja, majd inkább gyorsan lehúzza az italt, hogy minél hamarabb túl legyen rajta. Újabb sor köhögés menti meg attól, hogy azonnal válaszolnia kelljen a Tintás kérdéseire, mikorra pedig a köhögés csillapul, már eléggé feloldódik ahhoz, hogy őszintén válaszoljon.*
- Hááát, én nem igazán élek sehol. *Vallja be még mindig kissé vonakodva, miközben hátizsákja felé biccent. Kíváncsian várja, hogyan reagálnak erre asztaltársai.
Miután a lakhatás kérdését tisztázták, a beszélgetés témája másra terelődik.*
- Az énekversenybe beneveznék, de nem garantálom, hogy benne leszek az első három helyezettben. *Jegyzi meg félig komolyan, félig pedig viccből.* - Csak azt nem tudom, hogyan mesélhetnék bármit is éneklés közben. Vagy mondjam el dalban? *Nevetgél, majd komolyabbra véve a szót így szól.* - Egyébként nem vagy tolakodó, szívesen elmondom. Röviden az a probléma, hogy az életem nagy részére nem emlékszem.
*Arcán nem látszódik jele sumákolásnak, láthatóan igazat beszél. Erre utal a derűs mosoly mögé bujtatott szomorúság, amely most sokkal szembetűnőbb, mint eddig.*
*Immáron egy asztalnál ücsörög a díszes társaság, köreikben pedig még egy bagolynak is akad hely. Enna már ismeri a madarat, és bár szereti az állatokat, ő nem köszön neki. Ugyan minek? A bagoly csak egy éjszakai ragadozóba oltott tyúk – valószínű úgysem értené a gesztust.
Thuskó részeg mondókáját megmosolyogja, mint ahogyan a későbbi kontráit is, de végül úgy határoz, figyelmét inkább azokra összpontosítja, akik még kicsit jobban képben vannak. A férfi valószínű amúgy is épp eléggé el lesz foglalva Dronrinnal, meg azzal, hogy ne forduljon le a székről.*
- Nem is baj, szürke az a szerzetesi élet. *Szól közbe, míg Umon kortyolgat.* A gyümölcsvásárlás már annál kevésbé. Nem tűntök afféle piaci kofáknak. Gondolom, valami jó kis vidító lesz belőle.
*Mondandója után ismét figyelmesen hallgat. ~ Szóval nosztalgiáznak. Na, hát ebben nem leszek túl jó partner. ~ kommentálja magában. Ezt a gondolatot tetézi az újonnan érkező kérdés, és az újabb adag abból a kerítésszaggató löttyből. ~ Ó, jaj. ~ gondolja, majd inkább gyorsan lehúzza az italt, hogy minél hamarabb túl legyen rajta. Újabb sor köhögés menti meg attól, hogy azonnal válaszolnia kelljen a Tintás kérdéseire, mikorra pedig a köhögés csillapul, már eléggé feloldódik ahhoz, hogy őszintén válaszoljon.*
- Hááát, én nem igazán élek sehol. *Vallja be még mindig kissé vonakodva, miközben hátizsákja felé biccent. Kíváncsian várja, hogyan reagálnak erre asztaltársai.
Miután a lakhatás kérdését tisztázták, a beszélgetés témája másra terelődik.*
- Az énekversenybe beneveznék, de nem garantálom, hogy benne leszek az első három helyezettben. *Jegyzi meg félig komolyan, félig pedig viccből.* - Csak azt nem tudom, hogyan mesélhetnék bármit is éneklés közben. Vagy mondjam el dalban? *Nevetgél, majd komolyabbra véve a szót így szól.* - Egyébként nem vagy tolakodó, szívesen elmondom. Röviden az a probléma, hogy az életem nagy részére nem emlékszem.
*Arcán nem látszódik jele sumákolásnak, láthatóan igazat beszél. Erre utal a derűs mosoly mögé bujtatott szomorúság, amely most sokkal szembetűnőbb, mint eddig.*
162. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-19 13:07:11
Üzenet elküldve: 2020-02-19 13:07:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*A Három Barát Taverna előtt lovagol el, mert erre vezet az útja. Szíve szerint betérne meglátogatni Cilanney-t, de amit Pycta-ról megtudott az megnyugtatja, hogy biztosan jól van. Az idő sürgeti, ezért kihagyja a látogatást. Nem érne oda a találkozóra, ha most ilyenekkel töltené az idejét. Éjtépő tudja a dolgát és szép iramot diktálva halad el a Taverna mellett. Itt még viszonylag fásabb a táj, de amint távolodik, annál inkább ritkulnak a fák és így Éjtépő is gyorsabban tud vágtázni. Időnként nem árt, ha kimozdul és szétnéz a városban. Legalább nem marad le a fontosabb eseményekről, már ha vannak ilyenek.*
161. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-02-19 09:41:47
Üzenet elküldve: 2020-02-19 09:41:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vedelőbajnokság//
*Nem igazán mozgott még a városon kívüli tájakon, így az egzotikus és szokatlan teremtmények, amelyek még értelemmel is rendelkeznek, meg előszeretettel fojtják a vízbe az embert, azok, amik táplálják a kíváncsiságát. A fantáziáról már nem is beszélve.*
-Szóval nagyok a fogaik a szemeik meg sárgák. Félelmetesen hangzik, biztos út közben azért csemegéznek is, meglepne, ha nem kóstolnának bele a gyanútlan tengerészekbe. Ezek alapján, amit elmondtál a szárazföldön is megélnek egy darabig nem csak a vízben. *Áldja is az eszét, hogy eddig még nem volt kedve hajóra szállni, nem mintha tudna úszni vagy valami. Kétségtelen, hogy sikerült ráijeszteni egy kicsit, de mivel nem a kikötőben vannak, így a valós veszélyérzet határát nem súrolta meg a történet.*
-Miért a nemesek nem mind gazdagok és befolyásosak? Azt hittem ez az alap. Amúgy meg arról volt szó, hogy milyen körülmények között vállalnék be egy ilyen házasságot, nem arról, hogy ez létezik is. Bár azért biztosan van… *Nem szeretné azért kizárni a lehetőségét és nem is teheti, hiszen ahhoz ismernie kéne az összes nemest, ami nyilván az ő hátterével lehetetlen.*
-Milyen mesekönyvben? Azok drágák meg hasztalanok, csak ámítják a kölyköket, meg drágák is. *Von vállat, mindig csak szóbeszédből táplálkozott, így az olvasás sem az erőssége, de tud. Aztán az érme pördül, és végre szesz kerül kettejük közé az asztalra. Nem igazán bánná, ha az elsőt bekapná, de izgatottan várja, hátha fordul a szöszi szerencséje. Dob, majd újra dob és marad a hatos pár.*
-Ej! Nem lehet mindig mázlid, ennél biztosan jobbat dobok. *Az utolsó mondatban azért érződik némi csalódás, hogy úgy sejti a szerencse pont most fog mellé szegődni. A kezébe veszi a kockákat és ráfúj, hátha még tudja befolyásolni a dolgokat, csupán az illúzió kedvéért. Gurulnak a kockák az asztalon és végül kijön a kettő, három, négy, öt és még egy plusz hármas, ami nem kicsit gondolkodtatja el.*
- Ez így majdnem sor. Egyessel és hatossal is jó lenne, de hamarabb dobnék szerintem háromból hármast, mint egyből egyest vagy hatost. *Így miután az esélyeket felmérte, úgy dönt, hogy még most megy biztosra az elején és nem kockáztat. Fel is veszi a két darab hármason kívül a többi kockát és gurít.*
- Haha! *Csillannak meg a szemei, mikor meglátja, hogy a hármas is kigurult, az ötös meg a kettes mellett.*
-Hát nem nagy mázli, de a három hármassal én nyertem. *Dől hátra elégedetten és a szemöldökét emelgetve jelzi, hogy a pohár lehúzásra készen áll az asztalon.*
-Akkor dobjad az érmét, hogy a második körben mit döntesz le szöszi. *Mondja indokolatlanul nagy magabiztossággal. Egyelőre az a terv, hogy minél több pohárral töltsön bele, csak aztán fog feltenni olyan kérdéseket, amik izgatják a fantáziáját, bár talán ahhoz még neki is kéne inni.*
//Vedelőbajnokság//
*Nem igazán mozgott még a városon kívüli tájakon, így az egzotikus és szokatlan teremtmények, amelyek még értelemmel is rendelkeznek, meg előszeretettel fojtják a vízbe az embert, azok, amik táplálják a kíváncsiságát. A fantáziáról már nem is beszélve.*
-Szóval nagyok a fogaik a szemeik meg sárgák. Félelmetesen hangzik, biztos út közben azért csemegéznek is, meglepne, ha nem kóstolnának bele a gyanútlan tengerészekbe. Ezek alapján, amit elmondtál a szárazföldön is megélnek egy darabig nem csak a vízben. *Áldja is az eszét, hogy eddig még nem volt kedve hajóra szállni, nem mintha tudna úszni vagy valami. Kétségtelen, hogy sikerült ráijeszteni egy kicsit, de mivel nem a kikötőben vannak, így a valós veszélyérzet határát nem súrolta meg a történet.*
-Miért a nemesek nem mind gazdagok és befolyásosak? Azt hittem ez az alap. Amúgy meg arról volt szó, hogy milyen körülmények között vállalnék be egy ilyen házasságot, nem arról, hogy ez létezik is. Bár azért biztosan van… *Nem szeretné azért kizárni a lehetőségét és nem is teheti, hiszen ahhoz ismernie kéne az összes nemest, ami nyilván az ő hátterével lehetetlen.*
-Milyen mesekönyvben? Azok drágák meg hasztalanok, csak ámítják a kölyköket, meg drágák is. *Von vállat, mindig csak szóbeszédből táplálkozott, így az olvasás sem az erőssége, de tud. Aztán az érme pördül, és végre szesz kerül kettejük közé az asztalra. Nem igazán bánná, ha az elsőt bekapná, de izgatottan várja, hátha fordul a szöszi szerencséje. Dob, majd újra dob és marad a hatos pár.*
-Ej! Nem lehet mindig mázlid, ennél biztosan jobbat dobok. *Az utolsó mondatban azért érződik némi csalódás, hogy úgy sejti a szerencse pont most fog mellé szegődni. A kezébe veszi a kockákat és ráfúj, hátha még tudja befolyásolni a dolgokat, csupán az illúzió kedvéért. Gurulnak a kockák az asztalon és végül kijön a kettő, három, négy, öt és még egy plusz hármas, ami nem kicsit gondolkodtatja el.*
- Ez így majdnem sor. Egyessel és hatossal is jó lenne, de hamarabb dobnék szerintem háromból hármast, mint egyből egyest vagy hatost. *Így miután az esélyeket felmérte, úgy dönt, hogy még most megy biztosra az elején és nem kockáztat. Fel is veszi a két darab hármason kívül a többi kockát és gurít.*
- Haha! *Csillannak meg a szemei, mikor meglátja, hogy a hármas is kigurult, az ötös meg a kettes mellett.*
-Hát nem nagy mázli, de a három hármassal én nyertem. *Dől hátra elégedetten és a szemöldökét emelgetve jelzi, hogy a pohár lehúzásra készen áll az asztalon.*
-Akkor dobjad az érmét, hogy a második körben mit döntesz le szöszi. *Mondja indokolatlanul nagy magabiztossággal. Egyelőre az a terv, hogy minél több pohárral töltsön bele, csak aztán fog feltenni olyan kérdéseket, amik izgatják a fantáziáját, bár talán ahhoz még neki is kéne inni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 732-751