//Mindentől távol//
*Kérdésére kap is egy árakat tartalmazó táblázatot, és rögtön böngészni is kezdi. De csakhamar újból fel is pillant. Fogalma sincs, a férfi mire gondolhat, de szemmel láthatóan valami egészen mást jelenthet itt a "karma", mint otthon Mogorinában. De az is szemmel látható, hogy a szarvas említése nagy meglepetést okoz, amiről az öreg tüstént meg is győződik. ~Mit akarnak csinálni Ágassal?~ Szíve ijedtében hevesebben is kezd verni, s amikor az öreg pultos visszatér, félénken szólal meg:*
- Nem eladó a szarvas.* Tekintetén is egyértelműen látni, hogy kicsit meg van ijedve. De picit megnyugszik, hogy karámba tudja kötni Ágast. Már indulna is, de valamiféle félreértés keletkezik a nevével kapcsolatban. Az az érzése, hogy Arrapapus a "yaque" szó egy kicsavart változatát gondolja névnek. Türelmesen és mosolygósan szól ismét:*
- Nolve.* Jelentése "nem". Még tagadóan a kezét is felemeli, hisz errefelé ismeretlen a mogorin nyelv.*
- Eshlinä a nevem.* Magyarázza barátságosan.*
- Linä is elég.* Ezzel azt igyekszik kifejezni, hogy ha Linának szólítják, az is megfelelő.
Ekkor az egyik közeli asztalnál megszólal valaki. Oda is néz, egy vékony, izmos férfit lát meg. Magát Datvinoolvnak nevezi, és még meg is invitálja. Jónak látja a felkínált lehetőséget, hogy melegedjen fel a kályhánál, és igazából nem is tiltakozik. Arrapapushoz visszafordulva így szól:*
- Nolve fürdő, köszönöm.* Kezét ismételten tagadón emeli fel, ezzel is segítve saját megértetését.*
- Ülök meleg helyre, vizes ruha megszárad ott.* Megint csak barátságosan mosolyog. Aztán Dat felé fordul, és röviden csak annyit mond:*
- Egy pillanat. Bekötöm szarvasom.
*Ezzel távozik is ideiglenesen a fogadóból, s gyors mozdulatokkal vezeti a karámba Ágast, mert nem akar még jobban elázni. Vagy csak annyira, amennyire tényleg szükséges. Aztán visszatérve a fogadóba kapja a kérdést, hogy honnét is jött. Helyet foglal a kihúzott széken, közben mélyet sóhajt, mert jól esik neki a meleg. Lantját a székének támasztja, nyeregtáskája meg az ölében pihen.*
- Jó étvágyat.* Mondja a helyezkedés közben Datnak. Aztán egy picit eltöpreng, hogy hol is kezdhetné.*
- Mogorinába születtem. Messzi ország, körül nagy hegyek. Égig érők.
*Egyéb most hirtelen nem jut eszébe, hogy mit is mondhatna még. De ha lesz kérdés - amire számít, akkor szívesen válaszol.*
- Kérnék egy tál ételt. Lehet?* Félénken kérdezi a pultost, és változatlanul barátságosan, noha a szóhasználat kicsit faragatlannak tűnhet.*
- Abból, amit Datvelnov is eszik.* Magyarázza tovább. Dat nevének kiejtését még nem tudta megjegyezni.*