Nincs játékban - Taverna a Három Baráthoz
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Taverna a Három Baráthoz | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
440. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-12 20:52:01
Üzenet elküldve: 2020-08-12 20:52:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
//Mil'Ochass felé//
*Datnak hála be is igazolódik sejtése, hogy az Erdőszellem valamiféle istenség lehet. A "keresztbe tesz neked" kifejezésre értetlenül néz, fogalma sincs, mit jelenthet. Valami olyasmire tud gondolni, hogy az erdővel szembeni tiszteletlen bánásmód esetén bosszút áll ez a szellem. Linä nem különösebben fél a szellem haragjától, hisz ő nem egy kártékony alak. Sőt, otthon arra tanították, hogy szeresse és becsülje a természetet. És persze nem utolsó sorban vigyázzon rá.
A kapott válasz megnyugtatja, és egyúttal pozitív visszajelzést kap általa, hogy jól értelmezte a dolgot.
"Donka vrena cvinge,
ihnni yolla linde..." - szól a nóta soron következő két strófája. Linä - minthogy gyakorlatilag állandó kontaktusban van a közönségével, csak hamar észreveszi, hogy Datnak tetszik a muzsika. Hogy még tapsol is rá, igencsak megmosolyogtatja. Egy kicsit még a szöveget is elfelejti, de sebaj, dudorászással helyettesíti a kimaradó részt. Majd - mintha mi se történt volna - énekli tovább szöveggel. Talán fel sem tűnik a kis baki, ha meg mégis, hát annyi baj legyen. Hangzatosan zárja le a nótát, majd - mivel látja, hogy Dat meg a betért idegen indulásra készen áll, így szól:*
- Köszönöm szépen, megyek el Meil'Ohazzba társakkal. Ha erre járok, térek be ide zenét csinálni.
*Mil'Ochass nevét kicsit hibásan ejti, nem tudta még megjegyezni a hangzását. El is pakolja lantját, hátára akasztja a tokot hangszerestül, majd lemegy a színpadról. Egyenesen Dat felé tart. Mikor odaér, felveszi nyeregtáskáját a székről, és barátságosan mosolyogva megkérdi:*
- Indulhatunk?
*Amennyiben igenlő feleletet kap, a kijárat felé indul. Hangos, de udvarias köszönéssel búcsúzik, odakint pedig a társaihoz fordul:*
- Egy pillanat, hozom Ágast.
*Nyilván ez a név egyikőjüknek sem mond semmit, legfeljebb arra következtethetnek, hogy valami állatról lehet szó. El is tűnik kis időre, de nem sokára egy szarvas hátán érkezik.*
- Szeretne utazni velem tőletek egy?* Reméli, nagyjából értik, mit akar kérdezni. Mindegy, mi lesz a felelet, mindenképpen lépésben fog menni, mert rajta kívül csak egy utas fér még el az állat hátán, így ha ketten utaznak nyeregben, egy valaki biztosan sétál majd. Lépésben haladva pedig a gyalogos is tudja tartani a tempót.*
//Mil'Ochass felé//
*Datnak hála be is igazolódik sejtése, hogy az Erdőszellem valamiféle istenség lehet. A "keresztbe tesz neked" kifejezésre értetlenül néz, fogalma sincs, mit jelenthet. Valami olyasmire tud gondolni, hogy az erdővel szembeni tiszteletlen bánásmód esetén bosszút áll ez a szellem. Linä nem különösebben fél a szellem haragjától, hisz ő nem egy kártékony alak. Sőt, otthon arra tanították, hogy szeresse és becsülje a természetet. És persze nem utolsó sorban vigyázzon rá.
A kapott válasz megnyugtatja, és egyúttal pozitív visszajelzést kap általa, hogy jól értelmezte a dolgot.
"Donka vrena cvinge,
ihnni yolla linde..." - szól a nóta soron következő két strófája. Linä - minthogy gyakorlatilag állandó kontaktusban van a közönségével, csak hamar észreveszi, hogy Datnak tetszik a muzsika. Hogy még tapsol is rá, igencsak megmosolyogtatja. Egy kicsit még a szöveget is elfelejti, de sebaj, dudorászással helyettesíti a kimaradó részt. Majd - mintha mi se történt volna - énekli tovább szöveggel. Talán fel sem tűnik a kis baki, ha meg mégis, hát annyi baj legyen. Hangzatosan zárja le a nótát, majd - mivel látja, hogy Dat meg a betért idegen indulásra készen áll, így szól:*
- Köszönöm szépen, megyek el Meil'Ohazzba társakkal. Ha erre járok, térek be ide zenét csinálni.
*Mil'Ochass nevét kicsit hibásan ejti, nem tudta még megjegyezni a hangzását. El is pakolja lantját, hátára akasztja a tokot hangszerestül, majd lemegy a színpadról. Egyenesen Dat felé tart. Mikor odaér, felveszi nyeregtáskáját a székről, és barátságosan mosolyogva megkérdi:*
- Indulhatunk?
*Amennyiben igenlő feleletet kap, a kijárat felé indul. Hangos, de udvarias köszönéssel búcsúzik, odakint pedig a társaihoz fordul:*
- Egy pillanat, hozom Ágast.
*Nyilván ez a név egyikőjüknek sem mond semmit, legfeljebb arra következtethetnek, hogy valami állatról lehet szó. El is tűnik kis időre, de nem sokára egy szarvas hátán érkezik.*
- Szeretne utazni velem tőletek egy?* Reméli, nagyjából értik, mit akar kérdezni. Mindegy, mi lesz a felelet, mindenképpen lépésben fog menni, mert rajta kívül csak egy utas fér még el az állat hátán, így ha ketten utaznak nyeregben, egy valaki biztosan sétál majd. Lépésben haladva pedig a gyalogos is tudja tartani a tempót.*
439. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-12 14:41:04
Üzenet elküldve: 2020-08-12 14:41:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
//Horborhusz és az újonnan érkezettek//
//MilOChass felé//
*Látja a lány tekintetén, hogy fogalma sincs az Erdőszellem kilétéről, ezért megpróbálja részletesebben elmagyarázni, annak ellenére, hogy ő sem tud sokat róla.*
- Az Erdőszellem tulajdonképp egy erdei istenség, mindenhol ott van és vigyáz a népére. Ha nem tiszteled az erdőt akkor nagy eséllyel keresztbe tesz neked.
*Legalábbis ő így gondolja, azok alapján amit otthon, illetve a többiektől hallott.*
-Hát hogyne! Örülnék neki.
*A kérdéséből ítélve Lina nem értette a társaságra való utalását, de ez nem zavarja. Újabb vendég tér be a fogadóba, ám egy árva szó nélkül lehuppan a legtávolabbi sarokba, csak rendeléskor szólal meg. Csendes, hallgatag fajta, akárcsak Dat, leszámítva hogy az illető lány, és vagy egy fejjel magasabb nála. Legalább van valamiféle fekete állata, szemmel láthatólag kötődnek egymáshoz. No de nem akarja túlságosan megbámulni, ezért visszafordítja tekintetét az ismerős arcok felé. Nem sokat elmélkedik magában az újonnan jött elf, visszaballag a pulthoz, s jó hangosan elegyedik beszédbe.*
~Nofene, itt mindenki Mil'Ochassba tart?~
*Forgalmas hely lehet, pedig nemrég még keresni kellett a jónépet, akár a tűt a szénakazalban és úgy sem kerültek elő, most meg annyi van, mint réten a fűszál. Már éppen szóra nyitná a száját, amikor ismét egy új személy csatlakozik a társasághoz, ezúttal a lépcső felől. Egy apró, kisírt szemű tündér. Fogalma sincs, mi baja lehet, pedig úgy tűnik még friss az élmény ami könnyre fakasztotta. Lina eközben újra dalra fakad, amit nem kevesebb lelkesedéssel fogad, mint az előzőt. Tetszik neki a pörgősebb, táncos jellegű nóta, elkezd a ritmusára tapsolni, sőt, a jobb lábával halkan még dobog is. Hamar megkedvelte a mogorin nép muzsikáját, és magában megfogadja, hogy egyszer ellátogat a messzi keletre, ahol ilyen nagyszerű emberek élnek. Egészen megfeledkezik a kétfős társaságról, akik nem hezitálnak sokat, máris menni készülnek. Dat mérget merne venni rá, hogy neki is szóltak, gyanítja, hogy Arra papa közölte velük útja célját. Végtére is nem titok, ő maga is elmondta volna, csak épp elfoglalt volt. Felemelt kézzel int a távozófélben lévő társaságnak, s így szól:*
- Rövidesen csatlakozunk!
*Egy láda aranyért sem oldana kereket szó nélkül, különösképp társa nélkül, ugyanis olyat csak az igazán faragatlan taplók tesznek, márpedig ő nem az. Majd ha Lina befejezi a zenélést, felkapja a holmiját, és útra készen várakozóan néz a lányra.*
//Horborhusz és az újonnan érkezettek//
//MilOChass felé//
*Látja a lány tekintetén, hogy fogalma sincs az Erdőszellem kilétéről, ezért megpróbálja részletesebben elmagyarázni, annak ellenére, hogy ő sem tud sokat róla.*
- Az Erdőszellem tulajdonképp egy erdei istenség, mindenhol ott van és vigyáz a népére. Ha nem tiszteled az erdőt akkor nagy eséllyel keresztbe tesz neked.
*Legalábbis ő így gondolja, azok alapján amit otthon, illetve a többiektől hallott.*
-Hát hogyne! Örülnék neki.
*A kérdéséből ítélve Lina nem értette a társaságra való utalását, de ez nem zavarja. Újabb vendég tér be a fogadóba, ám egy árva szó nélkül lehuppan a legtávolabbi sarokba, csak rendeléskor szólal meg. Csendes, hallgatag fajta, akárcsak Dat, leszámítva hogy az illető lány, és vagy egy fejjel magasabb nála. Legalább van valamiféle fekete állata, szemmel láthatólag kötődnek egymáshoz. No de nem akarja túlságosan megbámulni, ezért visszafordítja tekintetét az ismerős arcok felé. Nem sokat elmélkedik magában az újonnan jött elf, visszaballag a pulthoz, s jó hangosan elegyedik beszédbe.*
~Nofene, itt mindenki Mil'Ochassba tart?~
*Forgalmas hely lehet, pedig nemrég még keresni kellett a jónépet, akár a tűt a szénakazalban és úgy sem kerültek elő, most meg annyi van, mint réten a fűszál. Már éppen szóra nyitná a száját, amikor ismét egy új személy csatlakozik a társasághoz, ezúttal a lépcső felől. Egy apró, kisírt szemű tündér. Fogalma sincs, mi baja lehet, pedig úgy tűnik még friss az élmény ami könnyre fakasztotta. Lina eközben újra dalra fakad, amit nem kevesebb lelkesedéssel fogad, mint az előzőt. Tetszik neki a pörgősebb, táncos jellegű nóta, elkezd a ritmusára tapsolni, sőt, a jobb lábával halkan még dobog is. Hamar megkedvelte a mogorin nép muzsikáját, és magában megfogadja, hogy egyszer ellátogat a messzi keletre, ahol ilyen nagyszerű emberek élnek. Egészen megfeledkezik a kétfős társaságról, akik nem hezitálnak sokat, máris menni készülnek. Dat mérget merne venni rá, hogy neki is szóltak, gyanítja, hogy Arra papa közölte velük útja célját. Végtére is nem titok, ő maga is elmondta volna, csak épp elfoglalt volt. Felemelt kézzel int a távozófélben lévő társaságnak, s így szól:*
- Rövidesen csatlakozunk!
*Egy láda aranyért sem oldana kereket szó nélkül, különösképp társa nélkül, ugyanis olyat csak az igazán faragatlan taplók tesznek, márpedig ő nem az. Majd ha Lina befejezi a zenélést, felkapja a holmiját, és útra készen várakozóan néz a lányra.*
438. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-12 10:42:26
Üzenet elküldve: 2020-08-12 10:42:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
*A színpadról való távozás kísérlete úgy fest, kudarcba fullad, az öreg tündér nagyon marasztalná. Bár a különös akcentusa miatt nehezen érti, mit akar, de ha egy szót sem értene, a mozdulataiból ki tudná találni, mit akar közölni a papus. Megörül, hogy marasztalják, nem kell kétszer mondani neki, újra nyakába ejti hangszerét. Közben új vendég érkezik. Szép szál lány, bár ő maga sem tartozik az alacsonyak közé. Igaz, magasság ügyben versenyre sem kelhet az új vendéggel.
Rendben is van, hogy játszik még, de hirtelen nem tudja, hogy most elmondja-e, miről énekel. Mindenki beszélget, az ő kis csendes hangja bizonyára el is veszne a kis zsivajban. Végtére is úgy dönt, hogy játszik, aztán ha kíváncsiak, el is mondja, miről énekelt. Most még inkább tetszik neki a kis fogadó. Igaz, náluk, Mogoriában ilyesmi nem lelhető fel ebben a formában. Ők inkább a jurtában ülnek a tűz mellett, ott beszélgetnek. Különben hasonló szokott lenni a hangulat ott is.
Lantján egy táncosabb jellegű mogorin népdalt kezd játszani. Szabályos rendben hangsúlyosan penget, ezek szolgálják a zene alapját. A dallam pedig, amit a súlyos kísérethez játszik, igen díszes. Hozzá kell tenni, hogy a mogorin népdalok díszítését mindig helyben improvizálták az énekesek és zenészek. Linä is követi ezt a játéktechnikát. Aztán énekelni kezd, ugyanúgy díszesen. Újfent kíváncsi szemekkel vizslatja a megnövekedett társaságot, hátha táncra perdül egy-két vendég. Ő is táncolni kezd, no persze csak úgy visszafogottan. Ha nagyobb mozdulatokat tenne, igen széles ívben kilengne a lantja, ami kicsit megnehezítené játékát. Igazi mogorin tánc ez, gyakorta nagyot dobbant a színpadon, hogy beleremeg az emelvény. Szélesen mosolyog, és szüntelenül figyeli a vendégek reakcióját. Egyelőre nem gyorsít a tempón, bár a mogorin népzenében gyakori az ilyesmi.*
*A színpadról való távozás kísérlete úgy fest, kudarcba fullad, az öreg tündér nagyon marasztalná. Bár a különös akcentusa miatt nehezen érti, mit akar, de ha egy szót sem értene, a mozdulataiból ki tudná találni, mit akar közölni a papus. Megörül, hogy marasztalják, nem kell kétszer mondani neki, újra nyakába ejti hangszerét. Közben új vendég érkezik. Szép szál lány, bár ő maga sem tartozik az alacsonyak közé. Igaz, magasság ügyben versenyre sem kelhet az új vendéggel.
Rendben is van, hogy játszik még, de hirtelen nem tudja, hogy most elmondja-e, miről énekel. Mindenki beszélget, az ő kis csendes hangja bizonyára el is veszne a kis zsivajban. Végtére is úgy dönt, hogy játszik, aztán ha kíváncsiak, el is mondja, miről énekelt. Most még inkább tetszik neki a kis fogadó. Igaz, náluk, Mogoriában ilyesmi nem lelhető fel ebben a formában. Ők inkább a jurtában ülnek a tűz mellett, ott beszélgetnek. Különben hasonló szokott lenni a hangulat ott is.
Lantján egy táncosabb jellegű mogorin népdalt kezd játszani. Szabályos rendben hangsúlyosan penget, ezek szolgálják a zene alapját. A dallam pedig, amit a súlyos kísérethez játszik, igen díszes. Hozzá kell tenni, hogy a mogorin népdalok díszítését mindig helyben improvizálták az énekesek és zenészek. Linä is követi ezt a játéktechnikát. Aztán énekelni kezd, ugyanúgy díszesen. Újfent kíváncsi szemekkel vizslatja a megnövekedett társaságot, hátha táncra perdül egy-két vendég. Ő is táncolni kezd, no persze csak úgy visszafogottan. Ha nagyobb mozdulatokat tenne, igen széles ívben kilengne a lantja, ami kicsit megnehezítené játékát. Igazi mogorin tánc ez, gyakorta nagyot dobbant a színpadon, hogy beleremeg az emelvény. Szélesen mosolyog, és szüntelenül figyeli a vendégek reakcióját. Egyelőre nem gyorsít a tempón, bár a mogorin népzenében gyakori az ilyesmi.*
437. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-11 14:57:49
Üzenet elküldve: 2020-08-11 14:57:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
*A szép ének és zene szóra elbóbiskol. Álmosan tér magához a pultra támaszkodva. Meglepődik. Körülötte még több vendég van, mint korábban. A fogadónak biztosan jó, ha sok vendége van. Már több vendégtől is azt hallja, hogy Milochass az úti céljuk. Egyszer el fog oda látogatni. Ez nem most lesz. Ilyen esőben nem indul útnak. Meg kell várni amíg, eláll. Ha jól számol hatan vannak. Neki a bácsika marad, hogy beszélgessen. A többiek már párban beszélgetnek.*
- Tessék mondani itt mindig ilyen gyakori és hosszan tartó az esőzés? *a bácsikától kérdezi. A harcosnak szokatlan ez az idő. Lehet, hogy erre ez átlagosnak mondható. A tündér apóka többet tudhat nála a helyi évszakokról.*
*A szép ének és zene szóra elbóbiskol. Álmosan tér magához a pultra támaszkodva. Meglepődik. Körülötte még több vendég van, mint korábban. A fogadónak biztosan jó, ha sok vendége van. Már több vendégtől is azt hallja, hogy Milochass az úti céljuk. Egyszer el fog oda látogatni. Ez nem most lesz. Ilyen esőben nem indul útnak. Meg kell várni amíg, eláll. Ha jól számol hatan vannak. Neki a bácsika marad, hogy beszélgessen. A többiek már párban beszélgetnek.*
- Tessék mondani itt mindig ilyen gyakori és hosszan tartó az esőzés? *a bácsikától kérdezi. A harcosnak szokatlan ez az idő. Lehet, hogy erre ez átlagosnak mondható. A tündér apóka többet tudhat nála a helyi évszakokról.*
436. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-11 14:06:12
Üzenet elküldve: 2020-08-11 14:06:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Horborhusz és az újonnan érkezettek//
//MilOChass felé//
-Induljunk, ha te is úgy gondolod barátném? Kis kedvencem Fürge névre hallgat, ha érdekel, látom nagyon megszemlélted? Okos, makacs, de szeretni való jószág, az életem része.
*Szavai végeztével összeszedi cókmókját, még egyszer szétnéz, bekukkant az asztal alá is, nehogy itt felejtsen valamit. Elindul a kocsmáros felé, aki épp pár ódon korsót törölget. Odaérve az alábbi szavakat intézi az aggastyánhoz*
-Köszönöm a szíves vendéglátást, Papus. Amint látod társra is találtam Horborhusz személyében. Eeyr áldása szálljon rád és házad népére, majd utunkra is, amit immáron négyen folytatunk. *Néz körbe az újonnan érkezettekre, akiket fővetéssel köszönt*
-Akkor ne is késlekedjünk tovább, induljunk útnak mihamarabb, ha nem bánjátok? Útközben majd beszélgetünk, ha nincs ellenetekre?
*Egy apró fejbiccentéssel búcsúzik a söntés urától, majd elegánsan sarkon fordul és a kijárat felé veszi az irányt, bízva abban, hogy a többiek is követni fogják.
Felkerekednek hát úti céljuk felé, szívükben reménnyel telve. Emelt fővel, bizakodva tekintenek a közeli jövőre. Elhagyják a csehót, ami kitárt ablakaival int búcsút nekik, lábuk alatt a sárga márgából kövezett út még marasztalná őket, ahogy a vállukra kúszó szőlővesszők is. Hiába minden, elszántságuktól hajtva indulnak neki a poros karavánútnak, nincs az az erő Lanawinon, mi maradásra bírná őket.*
A hozzászólás írója (Csendes Chiqerqaq) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.11 14:08:26
//MilOChass felé//
-Induljunk, ha te is úgy gondolod barátném? Kis kedvencem Fürge névre hallgat, ha érdekel, látom nagyon megszemlélted? Okos, makacs, de szeretni való jószág, az életem része.
*Szavai végeztével összeszedi cókmókját, még egyszer szétnéz, bekukkant az asztal alá is, nehogy itt felejtsen valamit. Elindul a kocsmáros felé, aki épp pár ódon korsót törölget. Odaérve az alábbi szavakat intézi az aggastyánhoz*
-Köszönöm a szíves vendéglátást, Papus. Amint látod társra is találtam Horborhusz személyében. Eeyr áldása szálljon rád és házad népére, majd utunkra is, amit immáron négyen folytatunk. *Néz körbe az újonnan érkezettekre, akiket fővetéssel köszönt*
-Akkor ne is késlekedjünk tovább, induljunk útnak mihamarabb, ha nem bánjátok? Útközben majd beszélgetünk, ha nincs ellenetekre?
*Egy apró fejbiccentéssel búcsúzik a söntés urától, majd elegánsan sarkon fordul és a kijárat felé veszi az irányt, bízva abban, hogy a többiek is követni fogják.
Felkerekednek hát úti céljuk felé, szívükben reménnyel telve. Emelt fővel, bizakodva tekintenek a közeli jövőre. Elhagyják a csehót, ami kitárt ablakaival int búcsút nekik, lábuk alatt a sárga márgából kövezett út még marasztalná őket, ahogy a vállukra kúszó szőlővesszők is. Hiába minden, elszántságuktól hajtva indulnak neki a poros karavánútnak, nincs az az erő Lanawinon, mi maradásra bírná őket.*
A hozzászólás írója (Csendes Chiqerqaq) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.11 14:08:26
435. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-11 10:51:44
Üzenet elküldve: 2020-08-11 10:51:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kocsmáros//
*Az erdő hozta lányka csalánt tekerget a kezébe az asztalnál. Reméljük nem elszívni akarja. Valami pockos állat van az elftársnő kezébe de azt nem látja az öreg, hogy mi az. Végül is mindegy mert nincsenek kitiltva a jószágok. Az erdőlakó odaslasszog a pulthoz aztán hangosan beszél mintha az öregnek baja lenne a hallásával. Pedig nincsen.*
- Peeersze, hogy tudník jányom. Ez itten a jóember meg az asszony is ípp Mil'Ochassba kíszülnek. Tarcsá vélük.
*Datra mutogat meg a szarvasos lánykára. Aztán még előkerül a tündér lányka akinek időközbe meglovasodott a lovagja.*
- Na tessík! Látod vanaki elmegy majd véled.
*A tündér lányka is odatart. Jó sokan mennek már arrafelé. Kész hering ívás lesz Mil'Ochassba de nem baj. Szurkás szemével a veres elfet keresi aki már megint kódorog valahol. Nagy munkakerülő az már biztos. Valahol alszik az ebadta lombzabáló.*
*Az erdő hozta lányka csalánt tekerget a kezébe az asztalnál. Reméljük nem elszívni akarja. Valami pockos állat van az elftársnő kezébe de azt nem látja az öreg, hogy mi az. Végül is mindegy mert nincsenek kitiltva a jószágok. Az erdőlakó odaslasszog a pulthoz aztán hangosan beszél mintha az öregnek baja lenne a hallásával. Pedig nincsen.*
- Peeersze, hogy tudník jányom. Ez itten a jóember meg az asszony is ípp Mil'Ochassba kíszülnek. Tarcsá vélük.
*Datra mutogat meg a szarvasos lánykára. Aztán még előkerül a tündér lányka akinek időközbe meglovasodott a lovagja.*
- Na tessík! Látod vanaki elmegy majd véled.
*A tündér lányka is odatart. Jó sokan mennek már arrafelé. Kész hering ívás lesz Mil'Ochassba de nem baj. Szurkás szemével a veres elfet keresi aki már megint kódorog valahol. Nagy munkakerülő az már biztos. Valahol alszik az ebadta lombzabáló.*
434. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-10 14:19:47
Üzenet elküldve: 2020-08-10 14:19:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pilarytta és Bredoc//
//Zárás//
*Legalább egy dolgot elért, hogy a férfinek jobb kedve lett, talán már ez is valami. ~Krumpliból? Az a szegények eledele, egy biztos, nem veti fel az arany. ~ Így már el is vesztette az érdeklődést, a kis kuruzslós meséjét is gyorsan lecsapta, így egyéb haszna nem származik abból, hogy ott ül az asztalnál. Lerészegedni nincs kedve, nem is igazán szereti a szeszt, így inkább feláll.*
-Pedig biztos vagyok benne, hogy magára szál majd a rang. *Szögezi le, ha nem hitt neki másban, most majd jól megfenyegeti egy ilyen jóslattal, aztán retteghet.*
-Éppen valahonnan tartok valahova, de azt már csak a sors tudja, merre vezet. Ha megbocsát. *Otthagyja az italát, majd elsétál.*
-Aztán vigyázzon a hátán lévő szellemekre, mert nagyon érzékenyek. *Hiszen sose lehet tudni, ki és mikor lesz hívő alapon még odaszól, aztán kisétál az ajtón.*
//Pilarytta és Bredoc//
//Zárás//
*Legalább egy dolgot elért, hogy a férfinek jobb kedve lett, talán már ez is valami. ~Krumpliból? Az a szegények eledele, egy biztos, nem veti fel az arany. ~ Így már el is vesztette az érdeklődést, a kis kuruzslós meséjét is gyorsan lecsapta, így egyéb haszna nem származik abból, hogy ott ül az asztalnál. Lerészegedni nincs kedve, nem is igazán szereti a szeszt, így inkább feláll.*
-Pedig biztos vagyok benne, hogy magára szál majd a rang. *Szögezi le, ha nem hitt neki másban, most majd jól megfenyegeti egy ilyen jóslattal, aztán retteghet.*
-Éppen valahonnan tartok valahova, de azt már csak a sors tudja, merre vezet. Ha megbocsát. *Otthagyja az italát, majd elsétál.*
-Aztán vigyázzon a hátán lévő szellemekre, mert nagyon érzékenyek. *Hiszen sose lehet tudni, ki és mikor lesz hívő alapon még odaszól, aztán kisétál az ajtón.*
433. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-10 14:00:49
Üzenet elküldve: 2020-08-10 14:00:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Horburhusz//
*Ahogy végzett mondanivalójával, vissza ül állatkája mellé akit lágyan ölébe vesz, majd gondolataiba merül. Anyjával szinte csak tanulmányairól beszélgettek Völgymélyén. Minden tudást megkapott tőle, de az igazi anyai szeretetet sosem. Inkább volt közöttük mester-tanítvány, mint anya-lánya kapcsolat. Talán ezért is lett olyan szótlanul rideg, akár a hűvös acél. Bácsikájával már más volt a helyzet. Ő sokat beszél a világi dolgokról is, nem rejti véka alá unokahuga iránti szeretetét. Atyai gondoskodása révén előrelátóan, felkészíti a rá váró veszélyekre, egyáltalán az erdő nyújtotta biztonságon kívüli való életre. Sokat kereskedik minden felé szerte a világban, nem hiába hívják Kószának.
Még mindig tisztán hallja fülében nagybátyja ösztönző szavait, majd az azt követő párbeszédet, minek hallatán útra is kelt.
~Kislányom, ha nincs maradásod és te is buzgón forrongó kalandozó vérrel vagy megáldva, ne ellenkezz ellene.~
Gondolatai fonalát egy aprócska tündér köszöntése vágja el, majd visszatér a fogadóba álmodozásából. Az apró üdvözletnek nagyon megörül, kezével a szemközti székre mutat, majd hellyel kínálja.*
- Köszöntünk téged kedves. A nevem Csermely. Völgymélyéről jöttünk, most MilO'chass felé vennénk utunkat, ha gondolod tarts velünk?
*Szavai végeztével Fürge a vállára perdül, hitelt adva a többes szám rejtélyének. Álmos szemeit még homály fedi, sűrűn pislogva szimatol a levegőbe, majd kíváncsian figyeli az új jövevényt.*<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Csendes Chiqerqaq) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.10 14:03:02</b></font>
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.08.10 14:17:05, a következő indokkal:
Kérésre.
*Ahogy végzett mondanivalójával, vissza ül állatkája mellé akit lágyan ölébe vesz, majd gondolataiba merül. Anyjával szinte csak tanulmányairól beszélgettek Völgymélyén. Minden tudást megkapott tőle, de az igazi anyai szeretetet sosem. Inkább volt közöttük mester-tanítvány, mint anya-lánya kapcsolat. Talán ezért is lett olyan szótlanul rideg, akár a hűvös acél. Bácsikájával már más volt a helyzet. Ő sokat beszél a világi dolgokról is, nem rejti véka alá unokahuga iránti szeretetét. Atyai gondoskodása révén előrelátóan, felkészíti a rá váró veszélyekre, egyáltalán az erdő nyújtotta biztonságon kívüli való életre. Sokat kereskedik minden felé szerte a világban, nem hiába hívják Kószának.
Még mindig tisztán hallja fülében nagybátyja ösztönző szavait, majd az azt követő párbeszédet, minek hallatán útra is kelt.
~Kislányom, ha nincs maradásod és te is buzgón forrongó kalandozó vérrel vagy megáldva, ne ellenkezz ellene.~
Gondolatai fonalát egy aprócska tündér köszöntése vágja el, majd visszatér a fogadóba álmodozásából. Az apró üdvözletnek nagyon megörül, kezével a szemközti székre mutat, majd hellyel kínálja.*
- Köszöntünk téged kedves. A nevem Csermely. Völgymélyéről jöttünk, most MilO'chass felé vennénk utunkat, ha gondolod tarts velünk?
*Szavai végeztével Fürge a vállára perdül, hitelt adva a többes szám rejtélyének. Álmos szemeit még homály fedi, sűrűn pislogva szimatol a levegőbe, majd kíváncsian figyeli az új jövevényt.*<font size='-2'><b>A hozzászólás írója (Csendes Chiqerqaq) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.10 14:03:02</b></font>
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.08.10 14:17:05, a következő indokkal:
Kérésre.
432. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-10 11:33:08
Üzenet elküldve: 2020-08-10 11:33:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Chiqerqaq//
*Csodásan indult az estéje, de amikor álomra hajtja fejét, még egyáltalán nem sejti, hogy újfent csalódnia kell. Másnap reggel, mikor felébred, üres mellette az ágy. Először arra gondol, hogy Silvyr már lent várja. Fel is ül az ágyban, s ekkor veszi észre, hogy az ő cuccain kívül csak az itteni berendezés van a szobában. Hitetlenül megdörzsöli szemét, hátha csak képzelődik, de semmi sem változik. Kikászálódik az ágyból, benéz mindenhová, ami rejtekhelyként szolgálhat, de megint semmi. Persze nem tud még gyorsan mozogni, mert bokája még fáj, de a tegnap estéhez képest már jobb a helyzet. Mikor végez a szoba átkutatásával, leül az ágyra, és szívet tépő zokogásban tör ki. Újfent átverték, de elég csúnyán. Már megbánta, hogy bizalmat szavazott Silvyrnek. Azt hitte, végre lesz egy férfi, aki őszintén szeretni fogja, de be kell látnia a fájdalmas tényt: csúnyán összetörték megint a szívét. Úgy érzi, már nincs is szüksége szerelemre, mert az úgyis csak fájdalmat okoz. Fájdalmat és végtelen csalódást.
Nem veszi észre az idő múlását, csak hosszú percek után, mihelyt kisírja magát kellően, kel fel, s cuccostul biceg le az étterem részbe. Éppen a lépcsőn jár, amikor meghallja, hogy valakinek társra volna szüksége. És legalább nem férfi az illető. Ha férfi lenne, biztosan nem csatlakozna. Így viszont fontolóra veszi a dolgot, s mikor leér, odalép az idegenhez, akit közben meglát. Csendes hangon szól, alig hallhatóan:*
- Szervusz. Én veled tartanék szívesen.
*Ha Chiqerqaq ránéz, egy könnyáztatta arcot láthat meg két alaposan kisírt szempár társaságában.*
*Csodásan indult az estéje, de amikor álomra hajtja fejét, még egyáltalán nem sejti, hogy újfent csalódnia kell. Másnap reggel, mikor felébred, üres mellette az ágy. Először arra gondol, hogy Silvyr már lent várja. Fel is ül az ágyban, s ekkor veszi észre, hogy az ő cuccain kívül csak az itteni berendezés van a szobában. Hitetlenül megdörzsöli szemét, hátha csak képzelődik, de semmi sem változik. Kikászálódik az ágyból, benéz mindenhová, ami rejtekhelyként szolgálhat, de megint semmi. Persze nem tud még gyorsan mozogni, mert bokája még fáj, de a tegnap estéhez képest már jobb a helyzet. Mikor végez a szoba átkutatásával, leül az ágyra, és szívet tépő zokogásban tör ki. Újfent átverték, de elég csúnyán. Már megbánta, hogy bizalmat szavazott Silvyrnek. Azt hitte, végre lesz egy férfi, aki őszintén szeretni fogja, de be kell látnia a fájdalmas tényt: csúnyán összetörték megint a szívét. Úgy érzi, már nincs is szüksége szerelemre, mert az úgyis csak fájdalmat okoz. Fájdalmat és végtelen csalódást.
Nem veszi észre az idő múlását, csak hosszú percek után, mihelyt kisírja magát kellően, kel fel, s cuccostul biceg le az étterem részbe. Éppen a lépcsőn jár, amikor meghallja, hogy valakinek társra volna szüksége. És legalább nem férfi az illető. Ha férfi lenne, biztosan nem csatlakozna. Így viszont fontolóra veszi a dolgot, s mikor leér, odalép az idegenhez, akit közben meglát. Csendes hangon szól, alig hallhatóan:*
- Szervusz. Én veled tartanék szívesen.
*Ha Chiqerqaq ránéz, egy könnyáztatta arcot láthat meg két alaposan kisírt szempár társaságában.*
431. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-07 14:49:20
Üzenet elküldve: 2020-08-07 14:49:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Nyílt//
//A Kocsmáros figyelmébe//
*Amint végzett, gondosan összecsomagolja a természet gyógyító adományát. Előveszi vászon szütyőjéből a friss csalánt, melyet beleszór gőzölgő agyag edényébe. Kortyonként, lassan nyeli le az italt. Egész testében szétárad ez a jóleső melegség. Érzi, hogy tagjait újra átjárja az erő. Székét hátra billentve a falnak veti, majd nyugodtan szemléli a tavernában fellelhető társaságot.
Fürge fészkelődik még egy rövid ideig, kényelmesen elhelyezkedik a leányzó ölében. Tele van pocakja, légzése lelassul, szemeire mély álom ereszkedik, akár a tavacskára pirkadatkor a hajnali pára. Nagyokat sóhajtva elégedetten szuszog, miközben a lány ujjai ébenfekete, vastag bundáját simogatják. Gondolatai Milo'Chass irányába vándorolnak.* ~Már a település neve is olyan gyönyörűen cseng, "ezer levél otthona". Mintha egy menedék lenne hosszú életű fajunk számára. No de azért az én nevem se kutya, valahogy így hangzana a kérészéltűek nyelvén, "Nesztelen Csermely".~
*Anyja csupán csak Csermelynek szólította. ~Talán így is van~ Morfondírozik magában. Mikor bácsikáját kérdezte erről a helyről, az talányokba burkolózott. Látnod kell, érezned, ezt szóban elmondani, papírra vetni nem lehet. Bárhogy is nyaggata-fagatta, nem beszélt róla többet. Büszke, szabad lelke lidércként bolyongott e világon mind ezidáig, de a szíve mélyén mindig is vágyott egy nemes cél, egy igaz eszme után. Tartozni valahová, egy közösség részének lenni, ez volt hőn áhított, legfőbb vágya. Eleddig sehol nem találta helyét széles e világon, de most felcsillan elméjében a vak reménynek fénylő sugára, hogy végre talán helyet kaphat fajtársai sorai között és íjával, kardjával szolgálhatja szent küldetésüket.
Visszatérve a való világba gondolatainak kusza labirintusából, szendergő állatkáját finoman maga mellé helyezi egy székre, óvatosan, hogy meg ne zavarja álmát. Összeszedve bátorságát, a söntés felé indul, majd a következő szavakat intézi a kocsmároshoz hangosan, hogy mindenki hallhassa.*
- Jó uram, tudnál nekem adni útmutatást MilO'chass felé? Nem sokat időznék itt, sietős a dolgom, de nem bánnám, ha nem kellene egyedül megtennem az előttem álló utat. Hátha csatlakozna is valaki mellém, eme szép tavernából, amelynek fensége a kezed munkáját dicséri.
*Utolsó szavait már nem csak a tulajnak címezi. Feltett szándéka, hogy ily módon keres magának utazótársat a helyiség vendégei közül.*
//A Kocsmáros figyelmébe//
*Amint végzett, gondosan összecsomagolja a természet gyógyító adományát. Előveszi vászon szütyőjéből a friss csalánt, melyet beleszór gőzölgő agyag edényébe. Kortyonként, lassan nyeli le az italt. Egész testében szétárad ez a jóleső melegség. Érzi, hogy tagjait újra átjárja az erő. Székét hátra billentve a falnak veti, majd nyugodtan szemléli a tavernában fellelhető társaságot.
Fürge fészkelődik még egy rövid ideig, kényelmesen elhelyezkedik a leányzó ölében. Tele van pocakja, légzése lelassul, szemeire mély álom ereszkedik, akár a tavacskára pirkadatkor a hajnali pára. Nagyokat sóhajtva elégedetten szuszog, miközben a lány ujjai ébenfekete, vastag bundáját simogatják. Gondolatai Milo'Chass irányába vándorolnak.* ~Már a település neve is olyan gyönyörűen cseng, "ezer levél otthona". Mintha egy menedék lenne hosszú életű fajunk számára. No de azért az én nevem se kutya, valahogy így hangzana a kérészéltűek nyelvén, "Nesztelen Csermely".~
*Anyja csupán csak Csermelynek szólította. ~Talán így is van~ Morfondírozik magában. Mikor bácsikáját kérdezte erről a helyről, az talányokba burkolózott. Látnod kell, érezned, ezt szóban elmondani, papírra vetni nem lehet. Bárhogy is nyaggata-fagatta, nem beszélt róla többet. Büszke, szabad lelke lidércként bolyongott e világon mind ezidáig, de a szíve mélyén mindig is vágyott egy nemes cél, egy igaz eszme után. Tartozni valahová, egy közösség részének lenni, ez volt hőn áhított, legfőbb vágya. Eleddig sehol nem találta helyét széles e világon, de most felcsillan elméjében a vak reménynek fénylő sugára, hogy végre talán helyet kaphat fajtársai sorai között és íjával, kardjával szolgálhatja szent küldetésüket.
Visszatérve a való világba gondolatainak kusza labirintusából, szendergő állatkáját finoman maga mellé helyezi egy székre, óvatosan, hogy meg ne zavarja álmát. Összeszedve bátorságát, a söntés felé indul, majd a következő szavakat intézi a kocsmároshoz hangosan, hogy mindenki hallhassa.*
- Jó uram, tudnál nekem adni útmutatást MilO'chass felé? Nem sokat időznék itt, sietős a dolgom, de nem bánnám, ha nem kellene egyedül megtennem az előttem álló utat. Hátha csatlakozna is valaki mellém, eme szép tavernából, amelynek fensége a kezed munkáját dicséri.
*Utolsó szavait már nem csak a tulajnak címezi. Feltett szándéka, hogy ily módon keres magának utazótársat a helyiség vendégei közül.*
430. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-07 09:38:48
Üzenet elküldve: 2020-08-07 09:38:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kocsmáros//
//Mindentől távol és Chiqerqaq//
*A szarvasos lányka szépen kiböki a csípős bab nevét. Hamar tanul és látszik, hogy jól tanítható fajta. Na úgy látszik, hogy a gerlepár együtt mennek Milóba. Ketten csak nem tévednek el mert ugye Dat már járt ott. A lányka közbe meg befejezi a dalolást meg zenélést. Arra papa megtapsolja és legyezi visszafelé a színpadra.*
- De szíp vót jányom! Igen szíp! Ne is hagyjad abba! Játszá míg nékünk mer jó hallgatni vígre egy kis jófajta muzsikálást.
*Hadd menjen egész este a zene. Adja a hangulatot rendesen és az jót tesz a kocsma forgalomnak. Ez gyorsan be is igazolódik mert idevonz egy új vendéget. Egy igencsak termetes zöldelf lányka téved be. Magas azt meg kell hagyni. Le se tagadhatná, hogy erdőbe él.*
- Há szerbusz jányom! Mi szél hozott errefelí? Ín Arra papa vónék? Falnál vagy innál?
*Magának való egy elf lányka. Rendel egy forrás forrásvizet. Meg is kapja a papustól aztán elvonul magába egy asztalhoz. Nem egy szószátyár fajta. Sokat beszélgethet a széllel. Na majd megered a nyelve ha kikutyulja magának amit a forró vízbe mártogat éppen.*
//Mindentől távol és Chiqerqaq//
*A szarvasos lányka szépen kiböki a csípős bab nevét. Hamar tanul és látszik, hogy jól tanítható fajta. Na úgy látszik, hogy a gerlepár együtt mennek Milóba. Ketten csak nem tévednek el mert ugye Dat már járt ott. A lányka közbe meg befejezi a dalolást meg zenélést. Arra papa megtapsolja és legyezi visszafelé a színpadra.*
- De szíp vót jányom! Igen szíp! Ne is hagyjad abba! Játszá míg nékünk mer jó hallgatni vígre egy kis jófajta muzsikálást.
*Hadd menjen egész este a zene. Adja a hangulatot rendesen és az jót tesz a kocsma forgalomnak. Ez gyorsan be is igazolódik mert idevonz egy új vendéget. Egy igencsak termetes zöldelf lányka téved be. Magas azt meg kell hagyni. Le se tagadhatná, hogy erdőbe él.*
- Há szerbusz jányom! Mi szél hozott errefelí? Ín Arra papa vónék? Falnál vagy innál?
*Magának való egy elf lányka. Rendel egy forrás forrásvizet. Meg is kapja a papustól aztán elvonul magába egy asztalhoz. Nem egy szószátyár fajta. Sokat beszélgethet a széllel. Na majd megered a nyelve ha kikutyulja magának amit a forró vízbe mártogat éppen.*
429. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-06 21:43:09
Üzenet elküldve: 2020-08-06 21:43:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pilarytta és Bredoc//
*Dacos félmosollyal az arcán hallgatja a nő szavait.*
-Csak két dolog biztos ebben a nyamvadt életben. A halál, meg az adó.
*Nevet fel önkéntelenül sajátos, furcsa humorán. Persze, nem lehet hibáztatni érte, hisz miféle társasága akad az embernek egy kaszárnya falain belül? Az ürülékből sajtolásra szintén kacagni támad kedve, de igyekszik visszafogni magát, majd erősen bólogatni kezd.*
-Úgy van. Én magam krumpliból szoktam, ha épp nincs más dolgom. Bár mostanában mindig akad valami.
*Kicsit mintha bánná is, meg nem is. Az élcelődést nem tudja magára venni, sem pedig túl komolyan, inkább csak elismerően biccent a másik felé. Túl öreg ő már az ilyesfajta gyermeteg játékokhoz.*
-Úgy van. Bár őszintén remélem, hogy nem jön el az a nap. Hordtam már a kapitányi kardot eleget más helyeken, más időkben. Nem hiányzik az a felelősség. Főleg, hogy a zsold se túl sok.
*Persze, ez jól hangzik, és egy erős és érthető indoklás egy avatatlan fül számára, de a háttérben sokkal több és sokkal mélyebb dolgok húzódnak meg, mint amit tudhatna asztaltársa.*
-Szóval Pilar. Örvendek.
*Adja meg a gesztust a hölgynek, mert bárhogy is, a tiszteletet mindig is igyekezett megadni, aki különösen nem szolgál rá az ellenkezőjére.*
-Honnan jött az ötlet, hogy most itt legyen a következő megálló? Vagy csak az út az okozója?
*Pusztán kíváncsi, mert korábban nem látta még a városban, most pedig nem úgy tűnik neki, mintha olyan szürke alak lenne, akire nem emlékezne.*
//Pilarytta és Bredoc//
*Dacos félmosollyal az arcán hallgatja a nő szavait.*
-Csak két dolog biztos ebben a nyamvadt életben. A halál, meg az adó.
*Nevet fel önkéntelenül sajátos, furcsa humorán. Persze, nem lehet hibáztatni érte, hisz miféle társasága akad az embernek egy kaszárnya falain belül? Az ürülékből sajtolásra szintén kacagni támad kedve, de igyekszik visszafogni magát, majd erősen bólogatni kezd.*
-Úgy van. Én magam krumpliból szoktam, ha épp nincs más dolgom. Bár mostanában mindig akad valami.
*Kicsit mintha bánná is, meg nem is. Az élcelődést nem tudja magára venni, sem pedig túl komolyan, inkább csak elismerően biccent a másik felé. Túl öreg ő már az ilyesfajta gyermeteg játékokhoz.*
-Úgy van. Bár őszintén remélem, hogy nem jön el az a nap. Hordtam már a kapitányi kardot eleget más helyeken, más időkben. Nem hiányzik az a felelősség. Főleg, hogy a zsold se túl sok.
*Persze, ez jól hangzik, és egy erős és érthető indoklás egy avatatlan fül számára, de a háttérben sokkal több és sokkal mélyebb dolgok húzódnak meg, mint amit tudhatna asztaltársa.*
-Szóval Pilar. Örvendek.
*Adja meg a gesztust a hölgynek, mert bárhogy is, a tiszteletet mindig is igyekezett megadni, aki különösen nem szolgál rá az ellenkezőjére.*
-Honnan jött az ötlet, hogy most itt legyen a következő megálló? Vagy csak az út az okozója?
*Pusztán kíváncsi, mert korábban nem látta még a városban, most pedig nem úgy tűnik neki, mintha olyan szürke alak lenne, akire nem emlékezne.*
428. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-06 14:47:43
Üzenet elküldve: 2020-08-06 14:47:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Nyílt//
//A Kocsmáros figyelmébe//
*Tovább haladva egy ivó körvonalait véli felfedezni a távolban. Közelebb érve jobban szemügyre veszi az erdei tisztáson elterülő vityillót. Minden olyan természetes itt és egyszerűen szépséges. A csiszolatlan, rönkfából kifaragott székek, az asztal lapja, mely magán viseli a balta nyomát, a fűrész fogainak marcangolását, ami kioltotta életét. A sárga márgából égetett tégla utacska, amely hívogatóan csalogatja a megfáradt népeket. Tetején vastag, mohával borított takarójában szendereg csendesen a házikó, itt-ott kibukkanva egy-egy gomba, mintha el akarna szökni szárnyat növesztve az ég felé. Belülről viszont nagy vigasság hangjai szűrődnek ki a nyitott ablakon. Számára ismeretlen dallamok trilláját viszi a szél, amelyre kánonnal válaszolnak az erdő széli énekes madarak, keveredve a masszív kéményen át hömpölygő szürke füsttel, ami játékosan öleli körbe alakját. Ínycsiklandó illatok ingerlik orrát, minek okán szájában összefut a nyál. ~Olyan éhes vagyok akár egy farkas, de nincs már messze Mil'Ochass kibírod odáig. Megiszol egy friss főzet csalánteát és tovább indulsz. Ott reméljük befogadnak, nagybátyád neve által remélhetőleg bebocsátást nyerhetsz.~ Nagyot nyelve, már-már érzi is a zaftos pörkölt ízét, de hangosan korgó gyomra visszahozza delejéből és megtöri ezt az illúziót. A taverna előkertjében bogyós gyümölcsök és zöldségek hada áll, paradicsom, paprika, igényesen karóra futtatva. Látszik, hogy szorgos, hozzáértő kezek munkáját dicsérik. A szőlő lugas zöld alagutat formáz, mely hűsítő árnyékot adva védi az utazót a nap perzselő sugaraitól, akár egy nemes lovagot embermagas acélpajzsa. Maga az ajtó elég alacsony, ezért be kell húznia a nyakát mikor benyit rajta. Belép a fogadóba, majd rendel egy korsó jól felforralt forrásvizet. Kifizeti érte a 2 aranyat, majd leül egy félre eső sarki asztalhoz, amely a félhomály oltalmazó takarásába burkolózik.Forrásvíz2
Előveszi a gyógynövényes zsákot, kiteríti maga előtt, majd megszemléli mit is sikerült gyűjtenie fárasztó útja során. A hátizsákból óvatosan előhúzza anyjától kapott jegyzeteit, kicsomagolja viaszos vászon tartójából, a vastag bőr kötés csatját leoldja róla, majd szétnyitja maga előtt a titkos tanokat. Igényesen szerkesztett, tartalom jegyzékkel ellátott könyv ez. Kikeresi gyorsan a "növények" fejezetet, majd szemrevételezi földanya ajándékát. Nem volt még ideje áttanulmányozni a féltve őrzött isméket, a sorok még homályos talányba burkolóznak előtte. Amíg a kiszolgálásra várakozik, teljesen belemerül a sorok böngészésébe, hervadozó virágként issza magába az ősi tudás cseppjeit*
//A Kocsmáros figyelmébe//
*Tovább haladva egy ivó körvonalait véli felfedezni a távolban. Közelebb érve jobban szemügyre veszi az erdei tisztáson elterülő vityillót. Minden olyan természetes itt és egyszerűen szépséges. A csiszolatlan, rönkfából kifaragott székek, az asztal lapja, mely magán viseli a balta nyomát, a fűrész fogainak marcangolását, ami kioltotta életét. A sárga márgából égetett tégla utacska, amely hívogatóan csalogatja a megfáradt népeket. Tetején vastag, mohával borított takarójában szendereg csendesen a házikó, itt-ott kibukkanva egy-egy gomba, mintha el akarna szökni szárnyat növesztve az ég felé. Belülről viszont nagy vigasság hangjai szűrődnek ki a nyitott ablakon. Számára ismeretlen dallamok trilláját viszi a szél, amelyre kánonnal válaszolnak az erdő széli énekes madarak, keveredve a masszív kéményen át hömpölygő szürke füsttel, ami játékosan öleli körbe alakját. Ínycsiklandó illatok ingerlik orrát, minek okán szájában összefut a nyál. ~Olyan éhes vagyok akár egy farkas, de nincs már messze Mil'Ochass kibírod odáig. Megiszol egy friss főzet csalánteát és tovább indulsz. Ott reméljük befogadnak, nagybátyád neve által remélhetőleg bebocsátást nyerhetsz.~ Nagyot nyelve, már-már érzi is a zaftos pörkölt ízét, de hangosan korgó gyomra visszahozza delejéből és megtöri ezt az illúziót. A taverna előkertjében bogyós gyümölcsök és zöldségek hada áll, paradicsom, paprika, igényesen karóra futtatva. Látszik, hogy szorgos, hozzáértő kezek munkáját dicsérik. A szőlő lugas zöld alagutat formáz, mely hűsítő árnyékot adva védi az utazót a nap perzselő sugaraitól, akár egy nemes lovagot embermagas acélpajzsa. Maga az ajtó elég alacsony, ezért be kell húznia a nyakát mikor benyit rajta. Belép a fogadóba, majd rendel egy korsó jól felforralt forrásvizet. Kifizeti érte a 2 aranyat, majd leül egy félre eső sarki asztalhoz, amely a félhomály oltalmazó takarásába burkolózik.Forrásvíz2
Előveszi a gyógynövényes zsákot, kiteríti maga előtt, majd megszemléli mit is sikerült gyűjtenie fárasztó útja során. A hátizsákból óvatosan előhúzza anyjától kapott jegyzeteit, kicsomagolja viaszos vászon tartójából, a vastag bőr kötés csatját leoldja róla, majd szétnyitja maga előtt a titkos tanokat. Igényesen szerkesztett, tartalom jegyzékkel ellátott könyv ez. Kikeresi gyorsan a "növények" fejezetet, majd szemrevételezi földanya ajándékát. Nem volt még ideje áttanulmányozni a féltve őrzött isméket, a sorok még homályos talányba burkolóznak előtte. Amíg a kiszolgálásra várakozik, teljesen belemerül a sorok böngészésébe, hervadozó virágként issza magába az ősi tudás cseppjeit*
427. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-06 14:32:01
Üzenet elküldve: 2020-08-06 14:32:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Pilarytta és Bredoc//
-Nem tudhatjuk biztosan. *Jegyzi meg széttárt karokkal, hiszen nem nézte végig se az ivászatot se a megvonását.*
-A halált elkerülni nem lehet, mindennek a vége az, de azért nem mindegy mikor. *Mármint részéről bizonyosan nem, még szeretne élni néhány tíz évet, ha nem üt közbe egyetlen, pestishez hasonló kórság sem. Akkor inkább a halál. Az ánizsra való rácsodálkozás meglepi, az ilyen idős férfiak, már jószerével mindenféle alkoholt láttak a világon, úgy tapasztalta, ám ha nem ismeri, nem ő fogja leleplezni a hallucinogén hírét. Ő maga még sose próbálta, csak hallott felőle.*
-Kevésbé lenne meglepve, ha ürülékből sajtolták volna? Úgy tapasztaltam alkoholt bármiből lehet csinálni. *Vigyorodik el a saját feltételezésén.*
-Túl vén? *Tekintete a férfira siklik és jobban megnézi, csak aztán von le következtetést.*
-Az már biztos. *De ezt is csipkelődő hangnemben böki ki. Hiszen ha már valaki saját bevallása szerint is valamilyen, arra ő nem cáfol rá, a végén még tőle tudja meg, hogy nem az? Aztán majd jól megharagszik. Nem mintha egy idegen esetében számítana, de a jövőre nézve semmi sem elvethető.*
-Szóval a karjában. Egyszer még parancsnok lesz magából az biztos. Az ilyen vén rókákat mindig kinevezik, mondván a tapasztalat… arra nem is gondolnak, hogy ilyen korban már mennyire kiszolgáltatott az ember. Ha még nem hisz, majd fog. *Úgy tapasztalta, az idő előre haladtával meglehetősen sokan keresnek kapaszkodót az istenek imáiban.*
-Pilar vagyok. *Emeli meg az alkohol maga előtt.*
//Pilarytta és Bredoc//
-Nem tudhatjuk biztosan. *Jegyzi meg széttárt karokkal, hiszen nem nézte végig se az ivászatot se a megvonását.*
-A halált elkerülni nem lehet, mindennek a vége az, de azért nem mindegy mikor. *Mármint részéről bizonyosan nem, még szeretne élni néhány tíz évet, ha nem üt közbe egyetlen, pestishez hasonló kórság sem. Akkor inkább a halál. Az ánizsra való rácsodálkozás meglepi, az ilyen idős férfiak, már jószerével mindenféle alkoholt láttak a világon, úgy tapasztalta, ám ha nem ismeri, nem ő fogja leleplezni a hallucinogén hírét. Ő maga még sose próbálta, csak hallott felőle.*
-Kevésbé lenne meglepve, ha ürülékből sajtolták volna? Úgy tapasztaltam alkoholt bármiből lehet csinálni. *Vigyorodik el a saját feltételezésén.*
-Túl vén? *Tekintete a férfira siklik és jobban megnézi, csak aztán von le következtetést.*
-Az már biztos. *De ezt is csipkelődő hangnemben böki ki. Hiszen ha már valaki saját bevallása szerint is valamilyen, arra ő nem cáfol rá, a végén még tőle tudja meg, hogy nem az? Aztán majd jól megharagszik. Nem mintha egy idegen esetében számítana, de a jövőre nézve semmi sem elvethető.*
-Szóval a karjában. Egyszer még parancsnok lesz magából az biztos. Az ilyen vén rókákat mindig kinevezik, mondván a tapasztalat… arra nem is gondolnak, hogy ilyen korban már mennyire kiszolgáltatott az ember. Ha még nem hisz, majd fog. *Úgy tapasztalta, az idő előre haladtával meglehetősen sokan keresnek kapaszkodót az istenek imáiban.*
-Pilar vagyok. *Emeli meg az alkohol maga előtt.*
426. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-03 20:38:23
Üzenet elküldve: 2020-08-03 20:38:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
*Linä számára cseppet sem idegen a vadászat, noha mogorin földön ilyesmit nem nagyon szoktak. Inkább harcolnak, de azt sem mindig, csak ha nyomós ok van rá. No meg persze őrzik saját kultúrájukat, az idősek meg átadják azt a fiatalabb generációnak. Így a népdalaik teljes mértékben szájról szájra terjednek, s van, hogy valaki hozzátesz egy kicsit, valaki elvesz, valaki gazdagabban díszíti, valaki csak csínján bánik a trillával, egy szóval ahány száj, annyiféle változat.*
- Értem.
*Két helyről is választ kap kérdésére az ételt illetően.*
- Hmm, csípős bab.* Ízlelgeti az új szavakat, lassan mondja ki az étel nevét, közben ügyel, hogy helyesen ejtse ki.
Fény derül, hogy mi is az a fa, amiről kérdezett. Nagy szemeket mereszt az Erdőszellemre. Joggal lehet kijelenteni, hogy sosem hallott még erről a bizonyos szellemről.*
- És ő mit csinál?* Kérdi kissé bizonytalanul. Érti ugyan, hogy valamiféle istenszerű lény lehet, de egyébként más elképzelése nincs. Megörül a hírnek, hogy beszélgető társa éppen arra tart, s a tájékoztatást úgy veszi, hogy bátran vele tarthat. De azért csak jobb, ha megbizonyosodik róla:*
- Mehetek véled?* Puhatolózik óvatoskán. Megint felhangzik a különös hangzású név, de legalább most kap egy rövid változatot is. A Datot mégiscsak könnyebben meg tudja nevezni.*
- Rendben, Dat.
*Minthogy tekintete időnként meglehetősen diszkréten pásztázik a kis hallgatóságon, mialatt játszik, meglátja a csodálkozó tekinteteket. De azt is, hogy tetszik a muzsika. Ennek elmondhatatlanul örül, s amint a dalt lezárja egy szép zárással, megszólal:*
- Köszönöm, hogy meghallgattatok.
*Maradna ő még a színpadon, jól érzi magát ott, de nem akarja magát ráterhelni a többiekre, így bizonytalanul megrántja egyszer-kétszer hangszere bőrpántját, majd lassan kezdi leakasztani a nyakából. Látszik is rajta, amit érez, de ha marasztalják, akkor folytatja a zenélést.*
*Linä számára cseppet sem idegen a vadászat, noha mogorin földön ilyesmit nem nagyon szoktak. Inkább harcolnak, de azt sem mindig, csak ha nyomós ok van rá. No meg persze őrzik saját kultúrájukat, az idősek meg átadják azt a fiatalabb generációnak. Így a népdalaik teljes mértékben szájról szájra terjednek, s van, hogy valaki hozzátesz egy kicsit, valaki elvesz, valaki gazdagabban díszíti, valaki csak csínján bánik a trillával, egy szóval ahány száj, annyiféle változat.*
- Értem.
*Két helyről is választ kap kérdésére az ételt illetően.*
- Hmm, csípős bab.* Ízlelgeti az új szavakat, lassan mondja ki az étel nevét, közben ügyel, hogy helyesen ejtse ki.
Fény derül, hogy mi is az a fa, amiről kérdezett. Nagy szemeket mereszt az Erdőszellemre. Joggal lehet kijelenteni, hogy sosem hallott még erről a bizonyos szellemről.*
- És ő mit csinál?* Kérdi kissé bizonytalanul. Érti ugyan, hogy valamiféle istenszerű lény lehet, de egyébként más elképzelése nincs. Megörül a hírnek, hogy beszélgető társa éppen arra tart, s a tájékoztatást úgy veszi, hogy bátran vele tarthat. De azért csak jobb, ha megbizonyosodik róla:*
- Mehetek véled?* Puhatolózik óvatoskán. Megint felhangzik a különös hangzású név, de legalább most kap egy rövid változatot is. A Datot mégiscsak könnyebben meg tudja nevezni.*
- Rendben, Dat.
*Minthogy tekintete időnként meglehetősen diszkréten pásztázik a kis hallgatóságon, mialatt játszik, meglátja a csodálkozó tekinteteket. De azt is, hogy tetszik a muzsika. Ennek elmondhatatlanul örül, s amint a dalt lezárja egy szép zárással, megszólal:*
- Köszönöm, hogy meghallgattatok.
*Maradna ő még a színpadon, jól érzi magát ott, de nem akarja magát ráterhelni a többiekre, így bizonytalanul megrántja egyszer-kétszer hangszere bőrpántját, majd lassan kezdi leakasztani a nyakából. Látszik is rajta, amit érez, de ha marasztalják, akkor folytatja a zenélést.*
425. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-03 11:01:57
Üzenet elküldve: 2020-08-03 11:01:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kocsmáros//
//Gaelein//
*Éppen beleéli magát az áriába amikor is a veres elf megint feltűnik fentről. Most legalább dolgozott valamit. Azt mondja takarította a szobákat.*
- Nagyon helyes fijjam. Nem ártott mán egy nagytakarítás.
*A munkát meg kell dicsérni nehogy lelustúljon itt az elf. Aztán már megint azzal jön, hogy elváradt a lelkem. Ezek az elfek olyan gyenge teherbírásuak.*
- Jó van fijjam menjíl csak. Aztán ne kódorogjá messzi.
*Jó lenne ha nem tűnne el megint. Most éppen elbír a vendégekkel de ha betódul még vagy kettő akkor szedheti a lábát kezét. Nagyon nem tud mit csinálni a veressel. Elengedi ha megint elfáradozott. Inkább figyeli is tovább az áriát mert az sokkal jobb mint itt diskurálni a veres elffel.*
//Gaelein//
*Éppen beleéli magát az áriába amikor is a veres elf megint feltűnik fentről. Most legalább dolgozott valamit. Azt mondja takarította a szobákat.*
- Nagyon helyes fijjam. Nem ártott mán egy nagytakarítás.
*A munkát meg kell dicsérni nehogy lelustúljon itt az elf. Aztán már megint azzal jön, hogy elváradt a lelkem. Ezek az elfek olyan gyenge teherbírásuak.*
- Jó van fijjam menjíl csak. Aztán ne kódorogjá messzi.
*Jó lenne ha nem tűnne el megint. Most éppen elbír a vendégekkel de ha betódul még vagy kettő akkor szedheti a lábát kezét. Nagyon nem tud mit csinálni a veressel. Elengedi ha megint elfáradozott. Inkább figyeli is tovább az áriát mert az sokkal jobb mint itt diskurálni a veres elffel.*
424. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-03 09:41:31
Üzenet elküldve: 2020-08-03 09:41:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
*Érdekes a beszélgetés mellette. Datvinoolv egy erdei klánról beszél. Nekik van szent fájuk is. Különös hely lehet. Jó hallgatni az ilyen történeteket. Eshlinä és Datvinoolv jól megértik egymást. Sok kérdésük van egymáshoz. Ezeket a harcos is hallja. A kérdések jók, kíváncsi a válaszokra. Az idős bácsi is megdicséri a földművelési tudásáért. Ennek nagyon örül, hogy van, aki értékeli. Sajnos munka nem lesz. Talán el kellene mennie oda ahová Datvinoolv és talán Eshlinä is mennek. Még most jó itt neki. Az éneket és lant játékot szívesen hallgatja. Eshlinänak szép hangja van és a játéka is nagyon nyugtató. Csendben hallgatja végig.*
*Érdekes a beszélgetés mellette. Datvinoolv egy erdei klánról beszél. Nekik van szent fájuk is. Különös hely lehet. Jó hallgatni az ilyen történeteket. Eshlinä és Datvinoolv jól megértik egymást. Sok kérdésük van egymáshoz. Ezeket a harcos is hallja. A kérdések jók, kíváncsi a válaszokra. Az idős bácsi is megdicséri a földművelési tudásáért. Ennek nagyon örül, hogy van, aki értékeli. Sajnos munka nem lesz. Talán el kellene mennie oda ahová Datvinoolv és talán Eshlinä is mennek. Még most jó itt neki. Az éneket és lant játékot szívesen hallgatja. Eshlinänak szép hangja van és a játéka is nagyon nyugtató. Csendben hallgatja végig.*
423. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-03 07:56:29
Üzenet elküldve: 2020-08-03 07:56:29
ÚJ
![>Gaelein Warlin [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11649_1573229392_elf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Arraele//
*A magas termetű elf az emeletről jön éppen lefelé. Kitakarította és rendbe rakta a szobákat, így nyugodtan használhatja azokat bárki, aki kiveszi őket Arra papánál. Amikor leér a pulthoz, akkor ezt el is mondja a tündérnek.*
- A szobákat kitakarítottam, mindegyiket. Nyugodtan lehet bennünk vendéget fogadni. Az ágynemű tiszta, felsepertem, felmostam, szellőztettem. *Nyugodt hangon közli a tündérrel, hogy mi mindent dolgozott odafent. Nem is gondolná az ember, hogy mennyire aprólékos munka, ha egy vendégszobát rendesen szeretne valaki kitakarítani. Egy kicsit el is fáradt bele, s jó lenne a friss levegő és a közeli patak csobogásánál pihenni egy kicsit. Ezért odahajol a pulthoz, közel Arra papához.*
- Látom, jól elboldogulsz. Én egy kicsit kimegyek az erdőbe. Igyekszem hamar vissza. *Mosolyogva biccent a tündér és a többi vendég felé. Érzékeli a jó hangulatot és a zeneszót is, de inkább a természetet választja, s ebben a fogadó sem szenved hiányt, mert Arra papa remek hangulatot tud teremteni a vendégek felé. Gaelein miután diszkréten elköszön, a hátsó ajtón távozik a tavernából és elindul a csendesen folydogáló patak felé.*
*A magas termetű elf az emeletről jön éppen lefelé. Kitakarította és rendbe rakta a szobákat, így nyugodtan használhatja azokat bárki, aki kiveszi őket Arra papánál. Amikor leér a pulthoz, akkor ezt el is mondja a tündérnek.*
- A szobákat kitakarítottam, mindegyiket. Nyugodtan lehet bennünk vendéget fogadni. Az ágynemű tiszta, felsepertem, felmostam, szellőztettem. *Nyugodt hangon közli a tündérrel, hogy mi mindent dolgozott odafent. Nem is gondolná az ember, hogy mennyire aprólékos munka, ha egy vendégszobát rendesen szeretne valaki kitakarítani. Egy kicsit el is fáradt bele, s jó lenne a friss levegő és a közeli patak csobogásánál pihenni egy kicsit. Ezért odahajol a pulthoz, közel Arra papához.*
- Látom, jól elboldogulsz. Én egy kicsit kimegyek az erdőbe. Igyekszem hamar vissza. *Mosolyogva biccent a tündér és a többi vendég felé. Érzékeli a jó hangulatot és a zeneszót is, de inkább a természetet választja, s ebben a fogadó sem szenved hiányt, mert Arra papa remek hangulatot tud teremteni a vendégek felé. Gaelein miután diszkréten elköszön, a hátsó ajtón távozik a tavernából és elindul a csendesen folydogáló patak felé.*
422. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-02 23:04:50
Üzenet elküldve: 2020-08-02 23:04:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Mindentől távol//
*Látja a lány arckifejezésén, hogy nem elégítette ki a foglalkozásával kapcsolatos kérdését, ezért újból nekivág.*
- Ismerem az erdőt, tudok vadászni is.
*Most, hogy így jobban belegondol nincs is nagyon szüksége pénzre. Egyébként sem szokása hajkurászni, hiszen remekül megél magától is. Amire szüksége van az leginkább a társaság, meg tető a feje fölött. Gondolatmenetéből egy újabb kérdés zökkenti ki.*
- Hm, az csípős bab.
*Lina becsületére legyen mondva, rendesen pusztítja az idős tündér főztjét, nem is csoda, aki ilyen hosszú utat tesz meg az biztosan megéhezik.*
~Vajon náluk mit esznek a népek?~
*Valamit nekik is kell enniük, habár ezek szerint a bab nem szerepel az étlapjukon. Dat szívesen rákérdezne, de a lány kérdésáradatában esélye sincs.*
-Az a fa az Erdőszellem szent fája.
*Sosem értette a pontos szerepét, hiszen egyébként is csak vigyáznia kellett rá, de azt tudja, hogy a kis közösségnek létfontosságú.*
- Éppenséggel arrafelé tartok, örülnék a társaságnak.
*Ez megmosolyogtatja egy kicsit, mintha csak kitalálta volna mik a szándekai.*
- A nevem Datvinoolv, de hívj csak Datnak.
*Nem neheztel Linára amiért nem jegyezte meg, még a vele egy nyelvet beszélőknek is nehezére esik megérteni, pláne visszaemlékezni rá. Ő is inkább a rövid neveket részesíti előnyben. Továbbra is felcsigázott hangulatban várja a produkciót, amelynek az előkészületeit a lantos lány már meg is kezdte. A felszerelését mellette hagyta, vagyis ezek szerint megbízik Datban. Ezt boldogan veszi tudomásul, de arckifejezéséből a csillogó szemén kívül semmit sem lehet kiolvasni. Ez a csillogó tekintet végigköveti Lina alakját amint fellép az emelvényre és előszedi faragott hangszerét. Most már tényleg nincs más dolga mint csendben meghallgatni a dalt, a magyarázat alapján pedig megpróbálja majd elképzelni, melyik rész mit jelenthet. Amint felcsendül az énekszó, elismerően biccent egyet, s ámulatában a száját is elfelejti becsukni, sosem hallott még ehhez foghatót. Egy szó mint száz, rendkívül tetszik neki.*
*Látja a lány arckifejezésén, hogy nem elégítette ki a foglalkozásával kapcsolatos kérdését, ezért újból nekivág.*
- Ismerem az erdőt, tudok vadászni is.
*Most, hogy így jobban belegondol nincs is nagyon szüksége pénzre. Egyébként sem szokása hajkurászni, hiszen remekül megél magától is. Amire szüksége van az leginkább a társaság, meg tető a feje fölött. Gondolatmenetéből egy újabb kérdés zökkenti ki.*
- Hm, az csípős bab.
*Lina becsületére legyen mondva, rendesen pusztítja az idős tündér főztjét, nem is csoda, aki ilyen hosszú utat tesz meg az biztosan megéhezik.*
~Vajon náluk mit esznek a népek?~
*Valamit nekik is kell enniük, habár ezek szerint a bab nem szerepel az étlapjukon. Dat szívesen rákérdezne, de a lány kérdésáradatában esélye sincs.*
-Az a fa az Erdőszellem szent fája.
*Sosem értette a pontos szerepét, hiszen egyébként is csak vigyáznia kellett rá, de azt tudja, hogy a kis közösségnek létfontosságú.*
- Éppenséggel arrafelé tartok, örülnék a társaságnak.
*Ez megmosolyogtatja egy kicsit, mintha csak kitalálta volna mik a szándekai.*
- A nevem Datvinoolv, de hívj csak Datnak.
*Nem neheztel Linára amiért nem jegyezte meg, még a vele egy nyelvet beszélőknek is nehezére esik megérteni, pláne visszaemlékezni rá. Ő is inkább a rövid neveket részesíti előnyben. Továbbra is felcsigázott hangulatban várja a produkciót, amelynek az előkészületeit a lantos lány már meg is kezdte. A felszerelését mellette hagyta, vagyis ezek szerint megbízik Datban. Ezt boldogan veszi tudomásul, de arckifejezéséből a csillogó szemén kívül semmit sem lehet kiolvasni. Ez a csillogó tekintet végigköveti Lina alakját amint fellép az emelvényre és előszedi faragott hangszerét. Most már tényleg nincs más dolga mint csendben meghallgatni a dalt, a magyarázat alapján pedig megpróbálja majd elképzelni, melyik rész mit jelenthet. Amint felcsendül az énekszó, elismerően biccent egyet, s ámulatában a száját is elfelejti becsukni, sosem hallott még ehhez foghatót. Egy szó mint száz, rendkívül tetszik neki.*
421. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-08-01 21:29:53
Üzenet elküldve: 2020-08-01 21:29:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kocsmáros//
//Mindentől távol//
*Nofene. A csíkosszemű ember ért a földtúráshoz. Derék gyerek. Ahogy a mondás tartja aki a földet szereti rossz ember nem lehet.*
- Igen derík fijjam igen derík dolog.
*El kell ismernie, hogy végre valamit felmutatott az ember. Aki a földdel bánik mindenhez is ért egy kicsit. Tartja egy ősi földműves legenda.*
- Hogy mit? Munkát? Ín?
*Jól bepróbálkozik az biztos.*
- Nem az enyím a kocsma fijjam. Ín is csak itt dógozok. Tán MilOchassba megkírdezheted.
*Lyzendra megmondja neki ha van munka. Dat jóismerőse éppen beszél a helyről. Az öreg így nem nyomatja tovább a regét. Na aztán már mindenki dalélt könyörög. Lássuk mi lesz belőle! Közbe még azért rákérdez a szarvasos leány a babra.*
- Ez csípős bab jányom.
*Tán megjegyzi ha akar még enni ilyet. Dat az szépen elviszi a témát. Szegény lányból csak poroznak a kérdések. Aztán csak emelvényre jut a lányka. Azért jó, hogy legalább a történetet tudják. Szerelem meg a fiú lányka kapcsolata. Hozzáképzeli az ismeretlen énekhez. Szép azt meg kell hagyni. Nem is szól bele csak tátott szájjal és nyájas pofával hallgatja.*
//Mindentől távol//
*Nofene. A csíkosszemű ember ért a földtúráshoz. Derék gyerek. Ahogy a mondás tartja aki a földet szereti rossz ember nem lehet.*
- Igen derík fijjam igen derík dolog.
*El kell ismernie, hogy végre valamit felmutatott az ember. Aki a földdel bánik mindenhez is ért egy kicsit. Tartja egy ősi földműves legenda.*
- Hogy mit? Munkát? Ín?
*Jól bepróbálkozik az biztos.*
- Nem az enyím a kocsma fijjam. Ín is csak itt dógozok. Tán MilOchassba megkírdezheted.
*Lyzendra megmondja neki ha van munka. Dat jóismerőse éppen beszél a helyről. Az öreg így nem nyomatja tovább a regét. Na aztán már mindenki dalélt könyörög. Lássuk mi lesz belőle! Közbe még azért rákérdez a szarvasos leány a babra.*
- Ez csípős bab jányom.
*Tán megjegyzi ha akar még enni ilyet. Dat az szépen elviszi a témát. Szegény lányból csak poroznak a kérdések. Aztán csak emelvényre jut a lányka. Azért jó, hogy legalább a történetet tudják. Szerelem meg a fiú lányka kapcsolata. Hozzáképzeli az ismeretlen énekhez. Szép azt meg kell hagyni. Nem is szól bele csak tátott szájjal és nyájas pofával hallgatja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 732-751