Nincs játékban - Taverna a Három Baráthoz
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Taverna a Három Baráthoz | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-23 10:20:02
Üzenet elküldve: 2020-11-23 10:20:02
ÚJ
![>Gaelein Warlin [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11649_1573229392_elf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyugvó nap - Zárás//
*Elf társa megköszöni az ételt és reményét fejezi ki, hogy nyugodtabb időkben lesz lehetősége meleg ételt is elfogyasztani. Gaelein biztatón biccent az elf lány felé, hogy előbb vagy utóbb ez a kérése biztosan teljesülni fog. A hosszú, zöld hajú meghajlását viszonozza, így már csak egy személyre kell figyelnie, az új vendégre.*
//Alymeidha, Hesgrim//
*A fiatal fél-elf nő megnyugodni látszik. Egészen biztosan nem járt még itt, mert Gaelein emlékezne rá. Az étlap helyett a hölgy ajánlást kér melyet készséggel és mosolyogva megtesz.*
- Nagyon finom a hagymalevesünk friss cipóban, esetleg rántotta, vagy erdei gombás vadragu, ami elég laktató. *Igyekszik olyan ételeket felsorolni, amik egy finom nőnek megfelelhetnek. Vannak ennél nehezebb ételeik, de azokat inkább másnak ajánlaná. Türelmesen várja, hogy ételt válasszon a hölgy.*
- Inni hozhatok e valamit? Szeszest, vagy inkább a nélkülit? *Az ital felől is kedvesen érdeklődik, majd megvárja a válaszokat feltett kérdésére. Eközben még egy vendég érkezik, egy idősebb törpe, aki hamar a pultnál állapodik meg. Köszönti az új vendéget.*
- Üdvözlöm uram a Három Barát Tavernában. Egy kis türelmét kérem. Felveszem a hölgy rendelését és máris az öné vagyok. *Reméli, hogy a törpe úr nem veszi zokon, hogy egy kicsit várnia kell, mert most, hogy egyedül maradt mindenre, nem olyan egyszerű az élete.*
*Elf társa megköszöni az ételt és reményét fejezi ki, hogy nyugodtabb időkben lesz lehetősége meleg ételt is elfogyasztani. Gaelein biztatón biccent az elf lány felé, hogy előbb vagy utóbb ez a kérése biztosan teljesülni fog. A hosszú, zöld hajú meghajlását viszonozza, így már csak egy személyre kell figyelnie, az új vendégre.*
//Alymeidha, Hesgrim//
*A fiatal fél-elf nő megnyugodni látszik. Egészen biztosan nem járt még itt, mert Gaelein emlékezne rá. Az étlap helyett a hölgy ajánlást kér melyet készséggel és mosolyogva megtesz.*
- Nagyon finom a hagymalevesünk friss cipóban, esetleg rántotta, vagy erdei gombás vadragu, ami elég laktató. *Igyekszik olyan ételeket felsorolni, amik egy finom nőnek megfelelhetnek. Vannak ennél nehezebb ételeik, de azokat inkább másnak ajánlaná. Türelmesen várja, hogy ételt válasszon a hölgy.*
- Inni hozhatok e valamit? Szeszest, vagy inkább a nélkülit? *Az ital felől is kedvesen érdeklődik, majd megvárja a válaszokat feltett kérdésére. Eközben még egy vendég érkezik, egy idősebb törpe, aki hamar a pultnál állapodik meg. Köszönti az új vendéget.*
- Üdvözlöm uram a Három Barát Tavernában. Egy kis türelmét kérem. Felveszem a hölgy rendelését és máris az öné vagyok. *Reméli, hogy a törpe úr nem veszi zokon, hogy egy kicsit várnia kell, mert most, hogy egyedül maradt mindenre, nem olyan egyszerű az élete.*
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:21:50
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:21:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Hős törpénk a buja erdőségbe bujkál a fák között. Azaz nem bujkál de halad valamerre. Határozottan a szimatját követi. Vidéki fogadót indult el kajtatni és út közbe le is szólított pár hegyesfülűt. Megadták neki az irányt. Már csak meg kéne találni a zöld rengetegbe. De nem szereti az erdőt! A hegy gyomrát annál inkább. Na egyszer csak füstöt lát felszállni a fák fölött. Ez jó jelnek látszik. Közeledik az objektumhoz. Tényleg egy fogadóba botlik. Kicsi de takaros. Legalább is kívülről biztos az. Be is megy már, hogy megmelegedjen.*
- Adjon isten!
*A népes vendégseregnek előre köszön és a söntésnél telepszik le. Felkönyököl a pultra és várja, hogy valaki szóba álljon vele.*
- Adjon isten!
*A népes vendégseregnek előre köszön és a söntésnél telepszik le. Felkönyököl a pultra és várja, hogy valaki szóba álljon vele.*
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-22 08:15:33
Üzenet elküldve: 2020-11-22 08:15:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A tavernában-Zárás//
//Nyugvó nap//
//Kiszolgálás//
~No lőttek a lakomának~
*Bosszankodva bár, de a kaland reményével telve áll fel az asztaltól, majd biccent a sarokban szundikáló pókocskának.
A pult felé igyekszik, ahol már a vörös elf összecsomagolta az elemózsiát egy vászonkendőbe.*
-Köszönöm testvérem, sajnos sietős utunk, majd talán legközelebb el is fogyaszthatom meleg ételem is.
*A kendő masniját szétbontva, annak tetejéről kimarkolja a fél tucat főtt tojást, majd gondosan csúszó csomóval rögzíti vissza egy szempillantás alatt fél kézzel. Rutin munka ez számára, sokat használta még Erdőmélyén eme bogot. Na meg nagybátyjával a dokkoknál is tanult egyet, s mást a matrózoktól, míg a Kósza a kapitánnyal italozva tárgyalt.
Lágyan meghajol a vörös előtt, majd baljával búcsút int, közben a tojásokat jobbjával gyömöszöli szájába.
Ganer már odakint vár rá lován ülve türelmetlenül. Csermely behúzza maga mögött az ajtót, majd végigtekint a pompás, ébenfekete telivéren.
-Csodaszép állat, az már bizonyos.
Dicsérő szavai után nem fogadja el a felsegítő kezet, egy párduc ügyességével ugrik fel a hátasra a Gnóm mögé.*
//Nyugvó nap//
//Kiszolgálás//
~No lőttek a lakomának~
*Bosszankodva bár, de a kaland reményével telve áll fel az asztaltól, majd biccent a sarokban szundikáló pókocskának.
A pult felé igyekszik, ahol már a vörös elf összecsomagolta az elemózsiát egy vászonkendőbe.*
-Köszönöm testvérem, sajnos sietős utunk, majd talán legközelebb el is fogyaszthatom meleg ételem is.
*A kendő masniját szétbontva, annak tetejéről kimarkolja a fél tucat főtt tojást, majd gondosan csúszó csomóval rögzíti vissza egy szempillantás alatt fél kézzel. Rutin munka ez számára, sokat használta még Erdőmélyén eme bogot. Na meg nagybátyjával a dokkoknál is tanult egyet, s mást a matrózoktól, míg a Kósza a kapitánnyal italozva tárgyalt.
Lágyan meghajol a vörös előtt, majd baljával búcsút int, közben a tojásokat jobbjával gyömöszöli szájába.
Ganer már odakint vár rá lován ülve türelmetlenül. Csermely behúzza maga mögött az ajtót, majd végigtekint a pompás, ébenfekete telivéren.
-Csodaszép állat, az már bizonyos.
Dicsérő szavai után nem fogadja el a felsegítő kezet, egy párduc ügyességével ugrik fel a hátasra a Gnóm mögé.*
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-21 13:15:33
Üzenet elküldve: 2020-11-21 13:15:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gaelein//
*Míg a félelf, bár nem sok ideig ugyan, de várni kényszerül, egy lépéssel közelebb kúszik a kemencéhez, amely jóleső meleget áraszt magából. Ha tehetné, legszívesebben rávetné magát, hogy fagyos tagjai kiolvadjanak, szerencsére annyira nem lassult le az agyműködése a fáradtságtól még, hogy önként megégesse magát. Akármennyire is csábító lehetőségnek tűnik.
Hamar egy vörös hosszúéltű lép hozzá köszöntve őt a pult mögött, Aly pedig kedves szavaiból megkönnyebbülve bizonyosodik meg arról, hogy nem valami késdobálóba jött. Na persze nem is úgy néz ki a hely, mint egy rossz hírű kocsma, de nem járt még a környéken, fogalma sem volt arról, miféle népek laknak erre. Hallott ugyan ezt-azt, leginkább élveholt seregekről, barbárokról és város gyújtogatásokról, ezek alapján viszont érthetően nem számított túl sok jóra.
Az elfre pillantva felölti legbájosabb mosolyát. Kicsit elszokott most a cseverészéstől, nem nagyon volt kihez szólnia egy ideje, nehezen is megy most a gondolkodás, ráadásul nem is jeleskedik túlzottan az olvasásban, így az étlap átnyálazása szóba sem jöhet.*
-Maga mit ajánl?
*Olyan éhes, hogy valószínűleg egy egészben sütött gwuffot is megenne és még maradna is hely a desszertnek, bármit is mond hát a vörös, bizonyára megfelelő.*
*Míg a félelf, bár nem sok ideig ugyan, de várni kényszerül, egy lépéssel közelebb kúszik a kemencéhez, amely jóleső meleget áraszt magából. Ha tehetné, legszívesebben rávetné magát, hogy fagyos tagjai kiolvadjanak, szerencsére annyira nem lassult le az agyműködése a fáradtságtól még, hogy önként megégesse magát. Akármennyire is csábító lehetőségnek tűnik.
Hamar egy vörös hosszúéltű lép hozzá köszöntve őt a pult mögött, Aly pedig kedves szavaiból megkönnyebbülve bizonyosodik meg arról, hogy nem valami késdobálóba jött. Na persze nem is úgy néz ki a hely, mint egy rossz hírű kocsma, de nem járt még a környéken, fogalma sem volt arról, miféle népek laknak erre. Hallott ugyan ezt-azt, leginkább élveholt seregekről, barbárokról és város gyújtogatásokról, ezek alapján viszont érthetően nem számított túl sok jóra.
Az elfre pillantva felölti legbájosabb mosolyát. Kicsit elszokott most a cseverészéstől, nem nagyon volt kihez szólnia egy ideje, nehezen is megy most a gondolkodás, ráadásul nem is jeleskedik túlzottan az olvasásban, így az étlap átnyálazása szóba sem jöhet.*
-Maga mit ajánl?
*Olyan éhes, hogy valószínűleg egy egészben sütött gwuffot is megenne és még maradna is hely a desszertnek, bármit is mond hát a vörös, bizonyára megfelelő.*
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-21 07:28:48
Üzenet elküldve: 2020-11-21 07:28:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A tavernában//
//Nyugvó nap//
//Kiszolgálás//
*Elf társa elmondja kívánságát az ételt illetően, ami nem más, mint főtt sonka friss jégsalátával, néhány lágy tojást, meg erős alma paprika savanyú káposztával töltve. Meglátja mit tehet ez ügyben. Ganer felszólítása meglepi, de mivel a vezérük kéri erre, így gyorsan elkészíti és összecsomagolja, amit lehet egy kendőbe átkötve. Ezt Csermely asztalához teszi le, a lány elé, hogy ha vállalkozik a fontos és sürgető küldetésre, akkor legyen mit ennie út közben. A maga részéről megteszi, amit lehetett, a többi még az elf nőn múlik, hiszen Ganer kiviharzik a tavernából. Nem szól bele a továbbiakba csupán visszamegy a pult mögé rendezkedni.*
//Alymeidha Rosaeryth//
*Törölgetés közben, a reggeli órákban nyílik a taverna ajtaja, s kissé bizonytalanul lép be rajta egy kedves arcú, fiatal fél-elf nő. Világos bőrű, hosszú hajú és kecses alkatú. Belépése után nyomban köszön, amit Gaelein a pult mögül barátságos mosollyal fogad.*
- Önnek is jó reggelt kisasszony! Gaelein vagyok a pultos. Köszöntöm a Három Barát Tavernában! Azt hiszem még nem járt nálunk. Kérem foglaljon helyet. Rengeteg finom étkünk és italunk van. Esetleg ajánlhatok, vagy szeretné áttekinteni a felhozatalt? *Kedvesen fogadja és kínálja hellyel a vendéget. Megvárja amíg a hölgy válaszol, hogy ajánlást érne inkább, vagy étel és itallapot szeretne inkább, hogy maga válasszon. A pultos türelmesen és továbbra is barátságos hangnemben viselkedik az új vendéggel.*
//Nyugvó nap//
//Kiszolgálás//
*Elf társa elmondja kívánságát az ételt illetően, ami nem más, mint főtt sonka friss jégsalátával, néhány lágy tojást, meg erős alma paprika savanyú káposztával töltve. Meglátja mit tehet ez ügyben. Ganer felszólítása meglepi, de mivel a vezérük kéri erre, így gyorsan elkészíti és összecsomagolja, amit lehet egy kendőbe átkötve. Ezt Csermely asztalához teszi le, a lány elé, hogy ha vállalkozik a fontos és sürgető küldetésre, akkor legyen mit ennie út közben. A maga részéről megteszi, amit lehetett, a többi még az elf nőn múlik, hiszen Ganer kiviharzik a tavernából. Nem szól bele a továbbiakba csupán visszamegy a pult mögé rendezkedni.*
//Alymeidha Rosaeryth//
*Törölgetés közben, a reggeli órákban nyílik a taverna ajtaja, s kissé bizonytalanul lép be rajta egy kedves arcú, fiatal fél-elf nő. Világos bőrű, hosszú hajú és kecses alkatú. Belépése után nyomban köszön, amit Gaelein a pult mögül barátságos mosollyal fogad.*
- Önnek is jó reggelt kisasszony! Gaelein vagyok a pultos. Köszöntöm a Három Barát Tavernában! Azt hiszem még nem járt nálunk. Kérem foglaljon helyet. Rengeteg finom étkünk és italunk van. Esetleg ajánlhatok, vagy szeretné áttekinteni a felhozatalt? *Kedvesen fogadja és kínálja hellyel a vendéget. Megvárja amíg a hölgy válaszol, hogy ajánlást érne inkább, vagy étel és itallapot szeretne inkább, hogy maga válasszon. A pultos türelmesen és továbbra is barátságos hangnemben viselkedik az új vendéggel.*
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-21 07:16:47
Üzenet elküldve: 2020-11-21 07:16:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A tavernában//
//Nyugvó nap//
//Kiszolgálás//
*Gaelein készséggel kiszolgálja őket, amit hálás tekintettel viszonoz az elf felé. Csermely a magas, hosszú hajú elf lány felajánlja segítségét a kalandban, de maradásra szeretné még bírni Ganer-t. Az idő sajnos nem alkalmas hosszabb elbeszélésre. A látomásában sürgető segítséget kértek. Nem várhat tovább. Kedvesen, de elutasítja a meghívást.*
- Kérlek ne haragudj, de az ügy nem tűr halasztást. Gaelein becsomagolja neked egy rongyba, amit kértél, s út közben megeszed. A küldetésünk is elmondom út közben, de nincs több időnk, mennünk kell. *Határozottan sürgeti Csermelyt, s tekintete Gaeleinre siklik, hogy csomagoljon gyorsan. Határozottan nyitja ki a fogadó ajtaját, s látni rajta a tettre készséget. Az ajtót nyitva hagyja Csermelynek, hogy követhesse. Amíg Gaelein odacsomagolja az elemózsiát, addig elővezeti Éjtépőt, a fekete telivérét, s felül rá. Így várakozik Csermelyre. Ha a lány a sürgető küldetésre vele tart, akkor felsegíti maga mögé a lóra, már ha ló nélkül érkezett, s erdei vágtában indulnak meg a szántóföldek irányába.*
//Nyugvó nap//
//Kiszolgálás//
*Gaelein készséggel kiszolgálja őket, amit hálás tekintettel viszonoz az elf felé. Csermely a magas, hosszú hajú elf lány felajánlja segítségét a kalandban, de maradásra szeretné még bírni Ganer-t. Az idő sajnos nem alkalmas hosszabb elbeszélésre. A látomásában sürgető segítséget kértek. Nem várhat tovább. Kedvesen, de elutasítja a meghívást.*
- Kérlek ne haragudj, de az ügy nem tűr halasztást. Gaelein becsomagolja neked egy rongyba, amit kértél, s út közben megeszed. A küldetésünk is elmondom út közben, de nincs több időnk, mennünk kell. *Határozottan sürgeti Csermelyt, s tekintete Gaeleinre siklik, hogy csomagoljon gyorsan. Határozottan nyitja ki a fogadó ajtaját, s látni rajta a tettre készséget. Az ajtót nyitva hagyja Csermelynek, hogy követhesse. Amíg Gaelein odacsomagolja az elemózsiát, addig elővezeti Éjtépőt, a fekete telivérét, s felül rá. Így várakozik Csermelyre. Ha a lány a sürgető küldetésre vele tart, akkor felsegíti maga mögé a lóra, már ha ló nélkül érkezett, s erdei vágtában indulnak meg a szántóföldek irányába.*
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-20 17:17:36
Üzenet elküldve: 2020-11-20 17:17:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A tavernában//
//Nyugvó nap//
//Kiszolgálás//
*Menet közben Ganer szólítja meg és invitálja a pulthoz. Jól esnek a gnóm szavai és annak melegsége. Fejéből a pultosra csak úgy áradnak a szavai, amik eddig életben tartották és már nem remény többé szükségletei kínja. Főtt sonkát szeretne friss jégsalátával, néhány lágy tojást, meg erős alma paprikát savanyú káposztával töltve. Miután szavai özönét a két férfira zúdította, válaszol a szívtiprónak, aki úgy néz ki Lina társasága nélkül érkezett.*
-Szívesen elkísérlek utadra, az egy helyben maradás, letelepedés nem kenyerem. Már is indulnánk? Kérlek ülj le az asztalomhoz és röviden mondd el a részleteket, miközben elfogyasztom étkemet.
*Széles kéz mozdulatával invitálja Ganert a sarokban lévő asztalához. Amennyiben az elfogadja a baráti gesztust leül, majd megvárja míg a férfi elkezdi mondandóját*
//Nyugvó nap//
//Kiszolgálás//
*Menet közben Ganer szólítja meg és invitálja a pulthoz. Jól esnek a gnóm szavai és annak melegsége. Fejéből a pultosra csak úgy áradnak a szavai, amik eddig életben tartották és már nem remény többé szükségletei kínja. Főtt sonkát szeretne friss jégsalátával, néhány lágy tojást, meg erős alma paprikát savanyú káposztával töltve. Miután szavai özönét a két férfira zúdította, válaszol a szívtiprónak, aki úgy néz ki Lina társasága nélkül érkezett.*
-Szívesen elkísérlek utadra, az egy helyben maradás, letelepedés nem kenyerem. Már is indulnánk? Kérlek ülj le az asztalomhoz és röviden mondd el a részleteket, miközben elfogyasztom étkemet.
*Széles kéz mozdulatával invitálja Ganert a sarokban lévő asztalához. Amennyiben az elfogadja a baráti gesztust leül, majd megvárja míg a férfi elkezdi mondandóját*
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-20 12:27:44
Üzenet elküldve: 2020-11-20 12:27:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nagyot sóhajtva áll meg egy rövid időre egy öreg fa mellett, hogy kicsit körülnézhessen. Rég volt már, mikor utoljára megállt pihenni, lábai szinte teljesen érzéketlenek a sok járástól, kezei kihűltek a csípős időben, ábrázata épp olyan lehet, mint aki halálra vár.
Már kezdené azt hinni, hogy a nyanyák a földeknél rossz irányba terelték, vagy eltévedt, ám hamarosan füstre lesz figyelmes, s reménykedve abban, hogy nem valami útonálló banda táborhelyére fog bukkanni, el is indul. A levedlett lombok alatt helyes, hosszúkás házra lel, amely vélhetőleg annak a tavernának az épülete, melyet az anyókák is emlegettek, de ha mégsem, útbaigazítást itt is tud kérni. Bár léptei eleinte bizonytalanok, közelebb érve és belépve az ajtón magabiztosabbá válnak, hisz nagyon ügy tűnik, jó helyen jár.*
-Jó reggelt!
*Hangja kissé félénk, leginkább azért, mert fogalma sincsen milyen napszak van, útközben teljesen elveszítette az időérzékét. A söntéspulthoz érve tekintetét körbehordozza a helyiségen, valaki olyan után kutat, aki itt dolgozik.*
Már kezdené azt hinni, hogy a nyanyák a földeknél rossz irányba terelték, vagy eltévedt, ám hamarosan füstre lesz figyelmes, s reménykedve abban, hogy nem valami útonálló banda táborhelyére fog bukkanni, el is indul. A levedlett lombok alatt helyes, hosszúkás házra lel, amely vélhetőleg annak a tavernának az épülete, melyet az anyókák is emlegettek, de ha mégsem, útbaigazítást itt is tud kérni. Bár léptei eleinte bizonytalanok, közelebb érve és belépve az ajtón magabiztosabbá válnak, hisz nagyon ügy tűnik, jó helyen jár.*
-Jó reggelt!
*Hangja kissé félénk, leginkább azért, mert fogalma sincsen milyen napszak van, útközben teljesen elveszítette az időérzékét. A söntéspulthoz érve tekintetét körbehordozza a helyiségen, valaki olyan után kutat, aki itt dolgozik.*
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-18 17:37:56
Üzenet elküldve: 2020-11-18 17:37:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A tavernában//
//Kiszolgálás//
*Ganer-t köszönti még messziről, amikor a gnóm vezér belép a tavernába. Valamin nagyon el van gondolkodva. Előbb kimegy, majd kisvártatva visszatér, s nem sokkal előtte érkezik meg a korábbi elf leány.*
- Üdvözöllek titeket! Mit tehetek értetek? *Köszönti mind a két félt, majd végig hallgatja Ganer kérését. Bólint a gnóm szavaira, s amit kér Csermely azt elkészíti neki, csakúgy italból is tölt neki, amit kér. A szokatlan küldetés hallatán értetlenül felkúszik egyik szemöldöke. A gnóm elég titokzatos, de legalább jelez neki, hogy elmegy. Tudomásul veszi a hallottakat.*
- A fák őrizzék utadat Ganer! *Szerencsés végkimenetelt kíván a férfinak, s ha mást nem kérnek tőle, akkor a konyhában folytatja a munkát.*
//Kiszolgálás//
*Ganer-t köszönti még messziről, amikor a gnóm vezér belép a tavernába. Valamin nagyon el van gondolkodva. Előbb kimegy, majd kisvártatva visszatér, s nem sokkal előtte érkezik meg a korábbi elf leány.*
- Üdvözöllek titeket! Mit tehetek értetek? *Köszönti mind a két félt, majd végig hallgatja Ganer kérését. Bólint a gnóm szavaira, s amit kér Csermely azt elkészíti neki, csakúgy italból is tölt neki, amit kér. A szokatlan küldetés hallatán értetlenül felkúszik egyik szemöldöke. A gnóm elég titokzatos, de legalább jelez neki, hogy elmegy. Tudomásul veszi a hallottakat.*
- A fák őrizzék utadat Ganer! *Szerencsés végkimenetelt kíván a férfinak, s ha mást nem kérnek tőle, akkor a konyhában folytatja a munkát.*
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-18 17:31:34
Üzenet elküldve: 2020-11-18 17:31:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A tavernában//
//Nyugvó nap//
*~Ahol az erdő, a hegy s a végtelen tenger egymásba karol, ott találhatsz meg.~ Kint sétálva, gondolatban felidézi az elf lány szavait, s azon tanakodik, hogy merre induljon el, merre találja a rejtély megfejtését. ~Erdő, hegy és tenger. Ez csak egy helyen van egymáshoz közel, mégpedig a kikötői erdőségben. Határos a nagy hegyvonulattal, a tengerrel és maga egy hatalmas kiterjedésű erdős rész.~ Elhatározza, hogy a kikötői erdőség felé fog elindulni. Talán nem a megfelelő helyet választja, viszont valahol el kell indulnia. Be is megy a tavernába, hogy szóljon Gaelein-nek az elmeneteléről. Ekkor pillantja meg az időközben visszatérő elfet, aki emlékei szerint Csermely névre hallgat, s korábban már találkoztak ugyanitt. Oda is lép a nőhöz és köszönti illedelmesen.*
- Üdvözöllek Csermely! Ha éhes vagy szomjas, netalán fáradt volnál, akkor Gaelein a pultos gondoskodik rólad. *A pultos felé mutat, aki most is, mint mindig szorgosan mosogat és törölget.*
- Gaelein, kérlek szolgáld ki a barátunk. *Az elf pultos bizonyára megteszi, ami tőle telik. Ezután újra a pultoshoz fordul.*
- El kell mennem. Egy fontos küldetésre. Talán veszélyes is lesz, ezt még nem tudom biztosan. Nem akarok MilOchass felé visszamenni, így egyedül maradok az útra. *Kérdőn pillant Csermely felé, hátha a nyilvános beszélgetés meghozza a kedvét egy lehetséges kalandra.*
//Nyugvó nap//
*~Ahol az erdő, a hegy s a végtelen tenger egymásba karol, ott találhatsz meg.~ Kint sétálva, gondolatban felidézi az elf lány szavait, s azon tanakodik, hogy merre induljon el, merre találja a rejtély megfejtését. ~Erdő, hegy és tenger. Ez csak egy helyen van egymáshoz közel, mégpedig a kikötői erdőségben. Határos a nagy hegyvonulattal, a tengerrel és maga egy hatalmas kiterjedésű erdős rész.~ Elhatározza, hogy a kikötői erdőség felé fog elindulni. Talán nem a megfelelő helyet választja, viszont valahol el kell indulnia. Be is megy a tavernába, hogy szóljon Gaelein-nek az elmeneteléről. Ekkor pillantja meg az időközben visszatérő elfet, aki emlékei szerint Csermely névre hallgat, s korábban már találkoztak ugyanitt. Oda is lép a nőhöz és köszönti illedelmesen.*
- Üdvözöllek Csermely! Ha éhes vagy szomjas, netalán fáradt volnál, akkor Gaelein a pultos gondoskodik rólad. *A pultos felé mutat, aki most is, mint mindig szorgosan mosogat és törölget.*
- Gaelein, kérlek szolgáld ki a barátunk. *Az elf pultos bizonyára megteszi, ami tőle telik. Ezután újra a pultoshoz fordul.*
- El kell mennem. Egy fontos küldetésre. Talán veszélyes is lesz, ezt még nem tudom biztosan. Nem akarok MilOchass felé visszamenni, így egyedül maradok az útra. *Kérdőn pillant Csermely felé, hátha a nyilvános beszélgetés meghozza a kedvét egy lehetséges kalandra.*
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-17 14:43:34
Üzenet elküldve: 2020-11-17 14:43:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//A tavernában//
*Nem kell sok idő, hogy a horizonton kibontakozzon a taverna körvonala. Közelebb érve a kéményen át szaladozó füst játékát is látni véli, ahogy lágy szellő terelgeti jobbra majd balra, akár juhászbojtár a birkáit. Mennyei illatok járják át érzékeit, szájában összefut a nyál. Ízlelőbimbói megduzzadnak, mint a kamasz, cserfes kis fruska pattanásai a kamaszkor küszöbén. Éhségét valamelyest csillapította az erdő ajándéka, de az csak épp arra volt elég, hogy megzabolázza rogyadozó lábait.
Benyit hát a fogadóba, rögvest a söntéshez indul, majd rendel valamit a frissen készült ételek közül, mellé egy pohárka száraz, fehér borocskát. Miután leadta a rendelését, szemeivel finoman körbepásztázza a kricsnit, szabad helyet keres magának és hű társának.
~Tökéletes választás~
A lámpások fénye alig jut el ide. Ez a csendes kis zug sejtelmesen a félhomály ködébe burkolózik.
Az aprócska pókocska sem zavarja a feje felett, sőt hamarosan lenyűgözi, aki épp zsákmányát csomagolja, gondolva az ínségesebb időkre is. Halálos hálójának szélére vonszolja áldozatát egy molylepke személyében, aki nem tudott ellenállni a pislákoló fény játékának. Miután megtalálta neki a megfelelő helyet, csáprágói közül sűrűn árad a halálos béklyó, vékonyka lábaival villámgyorsan forgatja prédáját, tejfelszín fonalai gyilkos lepelébe. Akár a szövőnők, midőn a szőttest készítik, de még a legjáratosabb asszony kezében sem jár így a rokka. Nem egy pletykás némber sárgulna az irígységtől, ha látnák ezt a mestert munka közben. Talán szegény kis pókocskák ezért kerülnek mindig seprűvégre.
Nagyon alapos teremtmény ez a szövőmester az már bizonyos. Dolga végeztével visszasiet hát megtépázott hálójához, majd bőszen javítani kezdi. Hozzá értését mi sem bizonyítja jobban, mint a sarokban elhelyezett prédája áldozati gubója. Szorgos munkája közben csak úgy pengenek a húrok hadai, akár Lina hangszere, midőn elmélyülten ontja dallamait az éterbe.
~Tényleg, mi lehet szegény lánykával és ifjú hódolójával?~
Az ódon gerendák olykor-olykor megreccsenek néha a magasban, mintha mesélnének neki magukról.
Csermely elképzeli, ahogy egykoron szálfa termetükkel ékítették az erdőt. Ahogy méregzöld leveleiken ezüstösen csillogott a hajnali pára, és a felkelő nap első fényei csíntalan játékba kezdtek azokon. Buja, zöldellői lombjaik megannyi létforma otthonául szolgáltak és biztosítottak számukra oltalmazó menedéket. Egymással birokra kelve magasodtak a cserjés fölé, majd a verseny győztese hitvesi csókkal illethette a kék ég orcáját.*
*Nem kell sok idő, hogy a horizonton kibontakozzon a taverna körvonala. Közelebb érve a kéményen át szaladozó füst játékát is látni véli, ahogy lágy szellő terelgeti jobbra majd balra, akár juhászbojtár a birkáit. Mennyei illatok járják át érzékeit, szájában összefut a nyál. Ízlelőbimbói megduzzadnak, mint a kamasz, cserfes kis fruska pattanásai a kamaszkor küszöbén. Éhségét valamelyest csillapította az erdő ajándéka, de az csak épp arra volt elég, hogy megzabolázza rogyadozó lábait.
Benyit hát a fogadóba, rögvest a söntéshez indul, majd rendel valamit a frissen készült ételek közül, mellé egy pohárka száraz, fehér borocskát. Miután leadta a rendelését, szemeivel finoman körbepásztázza a kricsnit, szabad helyet keres magának és hű társának.
~Tökéletes választás~
A lámpások fénye alig jut el ide. Ez a csendes kis zug sejtelmesen a félhomály ködébe burkolózik.
Az aprócska pókocska sem zavarja a feje felett, sőt hamarosan lenyűgözi, aki épp zsákmányát csomagolja, gondolva az ínségesebb időkre is. Halálos hálójának szélére vonszolja áldozatát egy molylepke személyében, aki nem tudott ellenállni a pislákoló fény játékának. Miután megtalálta neki a megfelelő helyet, csáprágói közül sűrűn árad a halálos béklyó, vékonyka lábaival villámgyorsan forgatja prédáját, tejfelszín fonalai gyilkos lepelébe. Akár a szövőnők, midőn a szőttest készítik, de még a legjáratosabb asszony kezében sem jár így a rokka. Nem egy pletykás némber sárgulna az irígységtől, ha látnák ezt a mestert munka közben. Talán szegény kis pókocskák ezért kerülnek mindig seprűvégre.
Nagyon alapos teremtmény ez a szövőmester az már bizonyos. Dolga végeztével visszasiet hát megtépázott hálójához, majd bőszen javítani kezdi. Hozzá értését mi sem bizonyítja jobban, mint a sarokban elhelyezett prédája áldozati gubója. Szorgos munkája közben csak úgy pengenek a húrok hadai, akár Lina hangszere, midőn elmélyülten ontja dallamait az éterbe.
~Tényleg, mi lehet szegény lánykával és ifjú hódolójával?~
Az ódon gerendák olykor-olykor megreccsenek néha a magasban, mintha mesélnének neki magukról.
Csermely elképzeli, ahogy egykoron szálfa termetükkel ékítették az erdőt. Ahogy méregzöld leveleiken ezüstösen csillogott a hajnali pára, és a felkelő nap első fényei csíntalan játékba kezdtek azokon. Buja, zöldellői lombjaik megannyi létforma otthonául szolgáltak és biztosítottak számukra oltalmazó menedéket. Egymással birokra kelve magasodtak a cserjés fölé, majd a verseny győztese hitvesi csókkal illethette a kék ég orcáját.*
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-17 14:30:14
Üzenet elküldve: 2020-11-17 14:30:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyugvó nap//
*A tápláló és bőséges száraz étket nyugodtan tudja fogyasztani. A fogadó most is csendes, mint legtöbbször. Csak néhány átutazó vendég van, akik egy tál ételért vagy egy kis italért térnek be az erdei fogadóba. Kintről mintha eső szemerkélését hallaná. Az ablakon kitekintve megérzése biztossá válik. Szerencsére bent a kandallóban ropog a tűz és kellemes meleg árasztja el a fogadó légterét. Evés közben valami szokatlan hang üti meg a fülét. Csilingelő, boldog kacaj hangát hallja, s reflex szerűen odakapja a fejét a felé a sarok felé, ahol a hangot hallani véli. Meglepetten tapasztalja, hogy egy fiatal, ragyogó elf leányzó ül a sarki asztalnál. Valahogy az a furcsa érzése támad, hogy néhány perccel ezelőtt még nem volt ott, de biztos elkerülte a figyelmét, így egyelőre nem tulajdonít különösebb dolgot neki. Mindenesetre ritka, hogy ilyen szép leányzók megforduljanak itt. Gyönyörű, csipkézett, tengerkék ruhát visel, amivel egy meleg nyári napon nem lenne gond, de a tél miatt ez nagyon lenge öltözéknek számít most. Egyre furcsább neki ez a fiatal lány, a tekintetét mégsem tudja levenni róla. Van benne valami különleges, valami, ami nem mindennapi. A szőke hajtincsek félre lebbennek majd tekintetük találkozik, majd a másik nevetése mosolyt csal az arcára. Az élet apró örömei, mégis jó hangulat gyúl benne a mai estére. A következő falat miatt tányérjára néz le, majd mikor fejét újra a lány felé emeli, akkor azt tapasztalja, hogy az asztal üres, nem ül ott senki. Értetlenül néz körbe, mert arra gondol, hogy a pult felé indult el a lány, vagy másik asztalhoz, de egyszerűen nem látja sehol sem. Az evést is abbahagyja és azon rágódik, hogy mi történhetett. Nem képzelődött, olyan valóságosnak tűnt. Abba is hagyja az evést, kezét gondolkodón keresztbe fonja ölében, s hátra dől a székében. A többi vendéget figyelve úgy tűnik neki, hogy mindenki el van foglalva a saját dolgával, mintha egy ilyen ragyogó leányzót nem vettek volna észre, amit elképzelni sem tudna. A következő pillanatban az előbbi csilingelő nevetés hangján egy felszólítást hall. Mintha érezné is egy elsuhanó alakot maga mögött, de amint a hang irányába fordul ismét nem talál semmit sem. Gaelein a pultnál, a többi vendég a helyén, de a lánynak nyoma sincs. Egyre furcsábbnak találja ezt a helyzetet, s magyarázatot még nem tud rá adni, de erősen szöget üt a fejébe, hogy mi történhetett. Láthatóan rajta kívül másnak semmi különös látványban nincsen része és ez még furcsábbá teszi a helyzetet. Vesz egy nagy levegőt, kifújja, s arra gondol, hogy a toronyban a sok tanulás teljesen kimerítette az elméjét. Már készülne megrázni a fejét, hogy egyszerű képzelgésként könyvelje el a történteket, amikor két finom kéz simul arcához, majd tekintetét ellentmondást nem tűrve a korábbi elf leány a sajátjára irányítja. A zöld íriszekre teljes érthetetlenséggel néz. Az előbbi boldog hang és tekintet, most vele szemben olyan komoly és borús, sőt még szigorúnak is nevezhető. A lány újra felszólítja, hogy siessen és egy rejtélyes talányba foglalt fenyegetésről beszél. Említést tesz valakiről, aki ledobta láncait. A következő pillanatban a lány eltűnik, s Ganer mintha folyóból kirántott fuldoklásból ébredne. Szíve hevesen dobog, amint a kandalló fényére újra magához tér. Hirtelen áll fel, zaklatottan, hevesen dobogó szívvel. ~Ezt nem képzeltem. Biztosan nem. A lány itt volt. De ki ő? Hol van a hazája? Hogy tudott velem kapcsolatba lépni? Talán elementalista?~ A fejében záporoznak a kérdések. Úgy érzi, hogy ki kell mennie a friss levegőre egy kicsit. Kilépve felemeli tekintetét az égre és tesz egy rövid sétát a taverna körül, miközben folyamatosan az iménti történéseken töpreng. Elhatározza, hogy ennek mindenképp utána fog járni, nem veszi félvállról a történéseket, de kell egy kis idő, hogy rendezze a gondolatait.*
*A tápláló és bőséges száraz étket nyugodtan tudja fogyasztani. A fogadó most is csendes, mint legtöbbször. Csak néhány átutazó vendég van, akik egy tál ételért vagy egy kis italért térnek be az erdei fogadóba. Kintről mintha eső szemerkélését hallaná. Az ablakon kitekintve megérzése biztossá válik. Szerencsére bent a kandallóban ropog a tűz és kellemes meleg árasztja el a fogadó légterét. Evés közben valami szokatlan hang üti meg a fülét. Csilingelő, boldog kacaj hangát hallja, s reflex szerűen odakapja a fejét a felé a sarok felé, ahol a hangot hallani véli. Meglepetten tapasztalja, hogy egy fiatal, ragyogó elf leányzó ül a sarki asztalnál. Valahogy az a furcsa érzése támad, hogy néhány perccel ezelőtt még nem volt ott, de biztos elkerülte a figyelmét, így egyelőre nem tulajdonít különösebb dolgot neki. Mindenesetre ritka, hogy ilyen szép leányzók megforduljanak itt. Gyönyörű, csipkézett, tengerkék ruhát visel, amivel egy meleg nyári napon nem lenne gond, de a tél miatt ez nagyon lenge öltözéknek számít most. Egyre furcsább neki ez a fiatal lány, a tekintetét mégsem tudja levenni róla. Van benne valami különleges, valami, ami nem mindennapi. A szőke hajtincsek félre lebbennek majd tekintetük találkozik, majd a másik nevetése mosolyt csal az arcára. Az élet apró örömei, mégis jó hangulat gyúl benne a mai estére. A következő falat miatt tányérjára néz le, majd mikor fejét újra a lány felé emeli, akkor azt tapasztalja, hogy az asztal üres, nem ül ott senki. Értetlenül néz körbe, mert arra gondol, hogy a pult felé indult el a lány, vagy másik asztalhoz, de egyszerűen nem látja sehol sem. Az evést is abbahagyja és azon rágódik, hogy mi történhetett. Nem képzelődött, olyan valóságosnak tűnt. Abba is hagyja az evést, kezét gondolkodón keresztbe fonja ölében, s hátra dől a székében. A többi vendéget figyelve úgy tűnik neki, hogy mindenki el van foglalva a saját dolgával, mintha egy ilyen ragyogó leányzót nem vettek volna észre, amit elképzelni sem tudna. A következő pillanatban az előbbi csilingelő nevetés hangján egy felszólítást hall. Mintha érezné is egy elsuhanó alakot maga mögött, de amint a hang irányába fordul ismét nem talál semmit sem. Gaelein a pultnál, a többi vendég a helyén, de a lánynak nyoma sincs. Egyre furcsábbnak találja ezt a helyzetet, s magyarázatot még nem tud rá adni, de erősen szöget üt a fejébe, hogy mi történhetett. Láthatóan rajta kívül másnak semmi különös látványban nincsen része és ez még furcsábbá teszi a helyzetet. Vesz egy nagy levegőt, kifújja, s arra gondol, hogy a toronyban a sok tanulás teljesen kimerítette az elméjét. Már készülne megrázni a fejét, hogy egyszerű képzelgésként könyvelje el a történteket, amikor két finom kéz simul arcához, majd tekintetét ellentmondást nem tűrve a korábbi elf leány a sajátjára irányítja. A zöld íriszekre teljes érthetetlenséggel néz. Az előbbi boldog hang és tekintet, most vele szemben olyan komoly és borús, sőt még szigorúnak is nevezhető. A lány újra felszólítja, hogy siessen és egy rejtélyes talányba foglalt fenyegetésről beszél. Említést tesz valakiről, aki ledobta láncait. A következő pillanatban a lány eltűnik, s Ganer mintha folyóból kirántott fuldoklásból ébredne. Szíve hevesen dobog, amint a kandalló fényére újra magához tér. Hirtelen áll fel, zaklatottan, hevesen dobogó szívvel. ~Ezt nem képzeltem. Biztosan nem. A lány itt volt. De ki ő? Hol van a hazája? Hogy tudott velem kapcsolatba lépni? Talán elementalista?~ A fejében záporoznak a kérdések. Úgy érzi, hogy ki kell mennie a friss levegőre egy kicsit. Kilépve felemeli tekintetét az égre és tesz egy rövid sétát a taverna körül, miközben folyamatosan az iménti történéseken töpreng. Elhatározza, hogy ennek mindenképp utána fog járni, nem veszi félvállról a történéseket, de kell egy kis idő, hogy rendezze a gondolatait.*
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-16 16:29:37
Üzenet elküldve: 2020-11-16 16:29:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Nyugvó nap//
//Ganer Worcryn//
*A Három Barátban jó szokásához híven most sem tartózkodik zavaróan sok lélek. Csupán átutazók, kereskedők és vándorok fordulnak meg itt, s aligha úti célja bármelyiküknek is az erdőszéli kis fogadó.
A lángok ölelte fahasábok ropogása, a gerenda nyikorgó sóhaja lábuk alatt, valamint a kint szemerkélő eső hangjának álmosító elegye kellően tompítja az érzékeket, hát még ha ez a kellemes alapzaj némi jó serrel vagy egyéb alkoholtartalmú nedűvel párosul.
Ganer fülét azonban egészen másfajta hang ütheti meg. Csilingelő, boldog kacaj hallatszik egy sarokból, és ha a gnóm odakapja tekintetét, egy fiatal, ragyogó elfleányt találhat az asztalnál ülve. Tengerkék, csipkével szegélyezett, könnyed ruhát visel, látszólag nincs az időjáráshoz öltözve. A lány félresöpri az arcába lógó, szőke hajtincseket, majd ahogy találkozik tekintetük, ismét felnevet. Azonban mire a fiatal gnóm egyet pislog, az elfnek már hűlt helye van.
Ganer hiába pillant körbe, szemmel láthatóan a lány felbukkanása és annál hirtelenebb eltűnése senkinek sem tűnt fel a nem túl népes vendégsereglet között.*
-Siess!
*Az immáron ismerős, lágy hang ezúttal a bal fülében cseng, s szinte érzi elhaladni maga mögött a rejtélyes elfleányt. Azonban hiába kapja fejét ösztönből a hang irányába, csupán a söntés mögött álló fogadóst láthatja néhány lépésnyire, ki továbbra is kitartóan, szenvtelen ábrázattal törölgeti a korsók hadát.
Nem telik el néhány szívdobbanásnyi idő, váratlanul két finom kezet érezhet arcán, gazdájuk pedig ellentmondást nem tűrően fordítja a gnóm fejét szembe a magáéval. A szép arcon immáron nem látszik az iménti boldogság. A zöld tekintet ezúttal nem mosolyog, szigorúan pillant a sötétbarna szempárba.*
-Siess! Ahol az erdő, a hegy s a végtelen tenger egymásba karol, ott találhatsz meg. De Siessetek, Napunk Vándorai! Veszély fenyegeti örökségünk. Közeledik Ő, ki ledobta láncait… Segítsetek nekünk!
*Egy lélegzetvétel, s a gnóm eszmél, mint akit mélyvízből rántottak a felszínre. Veszély vagy rejtélyes elfleány sehol, csupán a pattogó tűz, a tetőn kopogó eső, s a fogadó népe veszi körbe. Hogy mihez kezd a továbbiakban, csak is rajta múlik.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.16 17:01:17
//Ganer Worcryn//
*A Három Barátban jó szokásához híven most sem tartózkodik zavaróan sok lélek. Csupán átutazók, kereskedők és vándorok fordulnak meg itt, s aligha úti célja bármelyiküknek is az erdőszéli kis fogadó.
A lángok ölelte fahasábok ropogása, a gerenda nyikorgó sóhaja lábuk alatt, valamint a kint szemerkélő eső hangjának álmosító elegye kellően tompítja az érzékeket, hát még ha ez a kellemes alapzaj némi jó serrel vagy egyéb alkoholtartalmú nedűvel párosul.
Ganer fülét azonban egészen másfajta hang ütheti meg. Csilingelő, boldog kacaj hallatszik egy sarokból, és ha a gnóm odakapja tekintetét, egy fiatal, ragyogó elfleányt találhat az asztalnál ülve. Tengerkék, csipkével szegélyezett, könnyed ruhát visel, látszólag nincs az időjáráshoz öltözve. A lány félresöpri az arcába lógó, szőke hajtincseket, majd ahogy találkozik tekintetük, ismét felnevet. Azonban mire a fiatal gnóm egyet pislog, az elfnek már hűlt helye van.
Ganer hiába pillant körbe, szemmel láthatóan a lány felbukkanása és annál hirtelenebb eltűnése senkinek sem tűnt fel a nem túl népes vendégsereglet között.*
-Siess!
*Az immáron ismerős, lágy hang ezúttal a bal fülében cseng, s szinte érzi elhaladni maga mögött a rejtélyes elfleányt. Azonban hiába kapja fejét ösztönből a hang irányába, csupán a söntés mögött álló fogadóst láthatja néhány lépésnyire, ki továbbra is kitartóan, szenvtelen ábrázattal törölgeti a korsók hadát.
Nem telik el néhány szívdobbanásnyi idő, váratlanul két finom kezet érezhet arcán, gazdájuk pedig ellentmondást nem tűrően fordítja a gnóm fejét szembe a magáéval. A szép arcon immáron nem látszik az iménti boldogság. A zöld tekintet ezúttal nem mosolyog, szigorúan pillant a sötétbarna szempárba.*
-Siess! Ahol az erdő, a hegy s a végtelen tenger egymásba karol, ott találhatsz meg. De Siessetek, Napunk Vándorai! Veszély fenyegeti örökségünk. Közeledik Ő, ki ledobta láncait… Segítsetek nekünk!
*Egy lélegzetvétel, s a gnóm eszmél, mint akit mélyvízből rántottak a felszínre. Veszély vagy rejtélyes elfleány sehol, csupán a pattogó tűz, a tetőn kopogó eső, s a fogadó népe veszi körbe. Hogy mihez kezd a továbbiakban, csak is rajta múlik.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.16 17:01:17
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-16 09:08:59
Üzenet elküldve: 2020-11-16 09:08:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Éjtépő a fekete telivér hátán átszeli a szántóföldeket, majd az erdőségen át eljut egészen a tavernájukig. Itt leszáll lováról, majd egy vödörben ad neki tiszta vizet és szalmát is tesz elé. Miután ezzel megvan, belép a tavernába, s tekintete körbe jár. Üresnek tűnik a hely, csupán Gaeleint látta odakint fát hasogatni, de nem akarta megzavarni, nehogy valami baleset történjen. Ritkán látni így a fogadót, de most lehetősége van egy kicsit csendben lenni. A pult mögé megy, a konyha részhez. Valami száraz ételt keres magának, mert főzéssel most nem szeretne bajlódni. Van friss cipó, sajt, füstölt hús, és egy kis alma. Ezeket egy tányérra szedi, majd a pulthoz legközelebbi asztalnál letelepszik. Hálát ad az ételért, majd hozzálát a finom falatoknak.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-12 13:52:14
Üzenet elküldve: 2020-11-12 13:52:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Erre doktor beszerző körúton//
*A vén kecske váltig állítja, hogy mekkora tudós orvos gyógyító. Igencsak kellemetlenül éri az öreg szembe locsolása.*
- Neked meg mi bajod van?
*Kizökkenti a roppantul mókás hangulatából a pohár víz. Nem éppen kellemes mikor pofán locsolják az elfet. Ki tudja mit akart a doktor elérni de Harkront felmérgelte az biztos.*
- Még, hogy én tértem észhez?
*Jól felpaprikázza az öreg. Mégis ki beszél itt össze vissza mindenféle doktorságról? Az öregnek elmentek otthonról az már biztos. Megkapja a levéltetű címet amire csak a nyelvét nyújtja.*
~Na jól van. Játszunk így nagypapesz. Lássuk milyen hatalmas doktor vagy!~
*Pléhpofát vágva szépen felveszi a szerepét. Most már aztán piszkosul kíváncsi, hogy az öreg mit fog alakítani. Legalább jól szétröhögi magát.*
- No lássad, hogy kivel van dolgod nagyapus. Vagyis Erre doktor úr. Máris hozom a lovát.
*Színpadiasan meghajlik mint valami szolga. Ez jó móka lesz az már biztos. Előremegy befogni egy lovat az istállóból. Felteszi, hogy a városba mennek. Hol máshol jutnának portékához? Itt a kinti erdőben sehol. Felmálházza meg nyergeli a lovat. Egyszerű hátas jószág minden extra nélkül. Célnak pont megteszi. Ha az öreg kivánszorog akkor feltolja a lóra már ha nem tudna magától felmászni. Harki könnyen ugrik a nyeregbe és a ló közé csap, hogy uzsgyi. Meglódulnak a város felé.*
- Aztán hol vásárolnál be doktor úr? Mondjál nekem egy úti célt mert még nem tudok gondolatot olvasni. Az a te szakterületed. Én csak egy szanitéc segéd vagyok.
*Kár, hogy az öreg nem látja. Teli szájjal vigyorog. Ha kibökné végre az irányt a doktor úr akkor arrafelé indulnak el Erre doktorral.*
*A vén kecske váltig állítja, hogy mekkora tudós orvos gyógyító. Igencsak kellemetlenül éri az öreg szembe locsolása.*
- Neked meg mi bajod van?
*Kizökkenti a roppantul mókás hangulatából a pohár víz. Nem éppen kellemes mikor pofán locsolják az elfet. Ki tudja mit akart a doktor elérni de Harkront felmérgelte az biztos.*
- Még, hogy én tértem észhez?
*Jól felpaprikázza az öreg. Mégis ki beszél itt össze vissza mindenféle doktorságról? Az öregnek elmentek otthonról az már biztos. Megkapja a levéltetű címet amire csak a nyelvét nyújtja.*
~Na jól van. Játszunk így nagypapesz. Lássuk milyen hatalmas doktor vagy!~
*Pléhpofát vágva szépen felveszi a szerepét. Most már aztán piszkosul kíváncsi, hogy az öreg mit fog alakítani. Legalább jól szétröhögi magát.*
- No lássad, hogy kivel van dolgod nagyapus. Vagyis Erre doktor úr. Máris hozom a lovát.
*Színpadiasan meghajlik mint valami szolga. Ez jó móka lesz az már biztos. Előremegy befogni egy lovat az istállóból. Felteszi, hogy a városba mennek. Hol máshol jutnának portékához? Itt a kinti erdőben sehol. Felmálházza meg nyergeli a lovat. Egyszerű hátas jószág minden extra nélkül. Célnak pont megteszi. Ha az öreg kivánszorog akkor feltolja a lóra már ha nem tudna magától felmászni. Harki könnyen ugrik a nyeregbe és a ló közé csap, hogy uzsgyi. Meglódulnak a város felé.*
- Aztán hol vásárolnál be doktor úr? Mondjál nekem egy úti célt mert még nem tudok gondolatot olvasni. Az a te szakterületed. Én csak egy szanitéc segéd vagyok.
*Kár, hogy az öreg nem látja. Teli szájjal vigyorog. Ha kibökné végre az irányt a doktor úr akkor arrafelé indulnak el Erre doktorral.*
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-11 11:32:51
Üzenet elküldve: 2020-11-11 11:32:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Erre doktor beszerző körúton//
*Ez a félnótás elf kocsma töltelék úgy elkezd nevetni mint aki fába szorult férget nyelt.*
- Mi kell ezen kinevetni? Többet tudok én az orvoslásról mint gondolod!
*A hitetlent nem győzi meg. Rágörcsöl a nevetésre ami kórossá kezd válni. Idült nevetőgörcs kapja el Harkront amin még lehet segíteni. A legjobb kezelést alkalmazza a doktor uraság. Egy pohár hideg vizet visz a földön hempergőhöz és jól szemen locsolja vele.*
- Na nesze! Most már észhez tértél?
*A hideg kiállítja a görcsöket és elállítja a rohamot. Ha kigyógyul a kórságból a nyúlszívű elf akkor még talán vállalkozna rá, hogy doktor orvosunk segéd szanitéce legyen. Mégse lehet egyből szanitéc. Mindenki segéd szanitécként kezdi egy orvos doktor mellett. Így ment ez annak idején Erre nagyapussal is. Végül megszerezte a doktor orvosi címet. A néhai tudományos akadémián még oktatott is mint professzor. De ezzel már nem henceg mert a tacskó elf állapota rosszabbodna. A végén még idegzsába görcsöt kap a röhögcsévéléstől. Már éppen indulóban volna amikor kétségbe vonják orvosi tudását.*
- Te kétéltű levéltetű! Azt hiszed nem tudok mást kezelni a seben kívül. Na majd meglátod!
*Lekeverne egy pofont a szemtelen ifjoncnak de az rangon aluli lenne egy orvos doktortól.*
- Szedelőcködjél! Kössél fel egy lovat és indulás a városba. Be kell szereznem pár dolgot a gyógyításhoz.
*Mert hogy nem csak seb kezelésre kell ugyebár. Lesz itt majd mindenféle fajta betegségnek gyógyírje amit a doktor úr alkalmazni fog. Szerencsére képben van az orvoslás legújabb vívmányairól. Ezeket a piacon is be fogja szerezni. Az öreg elfünk meglódul kifelé és várja, hogy Harkron jöjjön a lóval és induljanak már.*
*Ez a félnótás elf kocsma töltelék úgy elkezd nevetni mint aki fába szorult férget nyelt.*
- Mi kell ezen kinevetni? Többet tudok én az orvoslásról mint gondolod!
*A hitetlent nem győzi meg. Rágörcsöl a nevetésre ami kórossá kezd válni. Idült nevetőgörcs kapja el Harkront amin még lehet segíteni. A legjobb kezelést alkalmazza a doktor uraság. Egy pohár hideg vizet visz a földön hempergőhöz és jól szemen locsolja vele.*
- Na nesze! Most már észhez tértél?
*A hideg kiállítja a görcsöket és elállítja a rohamot. Ha kigyógyul a kórságból a nyúlszívű elf akkor még talán vállalkozna rá, hogy doktor orvosunk segéd szanitéce legyen. Mégse lehet egyből szanitéc. Mindenki segéd szanitécként kezdi egy orvos doktor mellett. Így ment ez annak idején Erre nagyapussal is. Végül megszerezte a doktor orvosi címet. A néhai tudományos akadémián még oktatott is mint professzor. De ezzel már nem henceg mert a tacskó elf állapota rosszabbodna. A végén még idegzsába görcsöt kap a röhögcsévéléstől. Már éppen indulóban volna amikor kétségbe vonják orvosi tudását.*
- Te kétéltű levéltetű! Azt hiszed nem tudok mást kezelni a seben kívül. Na majd meglátod!
*Lekeverne egy pofont a szemtelen ifjoncnak de az rangon aluli lenne egy orvos doktortól.*
- Szedelőcködjél! Kössél fel egy lovat és indulás a városba. Be kell szereznem pár dolgot a gyógyításhoz.
*Mert hogy nem csak seb kezelésre kell ugyebár. Lesz itt majd mindenféle fajta betegségnek gyógyírje amit a doktor úr alkalmazni fog. Szerencsére képben van az orvoslás legújabb vívmányairól. Ezeket a piacon is be fogja szerezni. Az öreg elfünk meglódul kifelé és várja, hogy Harkron jöjjön a lóval és induljanak már.*
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-10 13:48:16
Üzenet elküldve: 2020-11-10 13:48:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Erre nagyapa újjászületése//
*A nagyapus úgy megijed mintha szellemet látott volna. Nem létezik, hogy nem vette észre mi van körülötte. Talán a bor megártott a gyenge idegrendszerének.*
- Orvos doktor? Nagyapus te meg milyen dohányt szívtál?
*Röhögőgörcsök az öreg mondandójától. Belebambul a tűzbe aztán kijelenti, hogy orvos doktor lesz és persze a sebeket is tudja, hogy nem kakival kell gyógyítani. Lenyűgöző szaktudás! A röhögést elfünk nem tudja abbahagyni. Már a hasa is kezd fájni tőled de akkor se sikerül.*
- Nagyapuus hhhhegy szhhhhót shhhhe többhhhet! Itthhh hhhalok meg.
*Alig bírja kinyögni ezt is röhögés közbe.*
~Erre doktor a tudós akadémián orvos doktor lett?! Ez óriási!~
*Ezen megint beáll a görcs. Potyog a könnye úgy nevet rajta. Most már jó lenne ha nagyapus befejezné mert hasizom láza lesz a végén. Az öregnél valami nagyon bekattant. Rendelőt akar itt a kocsmából.*
- Mi? Én mint szanitéc? Dehogy ájulok el!
*Egy kis vértől ugyan nem ájul el.*
- Jóó jóóó. Terjesztem az igét!
*Hú ezt nehéz ép ésszel és komoly pofával fogadni. A kandalló mellett nyúl ki a földön görcsben röhögve. Pár percig eltart a mutatványa mire teljesen felfogja mit mondott az öreg.*
- Aztán mi van ha nem sebet kell ellátni? Akkor mit fogsz csinálni? Mert ugye tudod, hogy nem csak sebkezelésből áll az orvoslás?
*Kezd kijózanodni a kacározásból de ha a doktor úr megint valami jót mondd akkor biztos kinyúlik a padlón egy röhögőgörcs közepette. Sebkezeléstől még senki nem lesz orvos. Azért jó lenne tisztázni az öreggel mielőtt kuruzslásba kezdene. Még a végén megölné itt a jónépet a félrekezeléseivel. Igazi jó kontár doktor lesz belőle. De sebaj. Elfünk addig se fog unatkozni.*
*A nagyapus úgy megijed mintha szellemet látott volna. Nem létezik, hogy nem vette észre mi van körülötte. Talán a bor megártott a gyenge idegrendszerének.*
- Orvos doktor? Nagyapus te meg milyen dohányt szívtál?
*Röhögőgörcsök az öreg mondandójától. Belebambul a tűzbe aztán kijelenti, hogy orvos doktor lesz és persze a sebeket is tudja, hogy nem kakival kell gyógyítani. Lenyűgöző szaktudás! A röhögést elfünk nem tudja abbahagyni. Már a hasa is kezd fájni tőled de akkor se sikerül.*
- Nagyapuus hhhhegy szhhhhót shhhhe többhhhet! Itthhh hhhalok meg.
*Alig bírja kinyögni ezt is röhögés közbe.*
~Erre doktor a tudós akadémián orvos doktor lett?! Ez óriási!~
*Ezen megint beáll a görcs. Potyog a könnye úgy nevet rajta. Most már jó lenne ha nagyapus befejezné mert hasizom láza lesz a végén. Az öregnél valami nagyon bekattant. Rendelőt akar itt a kocsmából.*
- Mi? Én mint szanitéc? Dehogy ájulok el!
*Egy kis vértől ugyan nem ájul el.*
- Jóó jóóó. Terjesztem az igét!
*Hú ezt nehéz ép ésszel és komoly pofával fogadni. A kandalló mellett nyúl ki a földön görcsben röhögve. Pár percig eltart a mutatványa mire teljesen felfogja mit mondott az öreg.*
- Aztán mi van ha nem sebet kell ellátni? Akkor mit fogsz csinálni? Mert ugye tudod, hogy nem csak sebkezelésből áll az orvoslás?
*Kezd kijózanodni a kacározásból de ha a doktor úr megint valami jót mondd akkor biztos kinyúlik a padlón egy röhögőgörcs közepette. Sebkezeléstől még senki nem lesz orvos. Azért jó lenne tisztázni az öreggel mielőtt kuruzslásba kezdene. Még a végén megölné itt a jónépet a félrekezeléseivel. Igazi jó kontár doktor lesz belőle. De sebaj. Elfünk addig se fog unatkozni.*
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-10 08:26:54
Üzenet elküldve: 2020-11-10 08:26:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Igyekezett minden száraz vagy pusztulóban lévő fát megtalálni a közeli erdőségben és kivágni. Ezekhez jelzést is tett, hogy visszataláljon. Most körbejárja a helyszíneket és egy talicskába pakolva a taverna elé gyűjti a faanyagot hasogatás végett. Elég sok fát sikerült találni, köztük nagyobbakat is, amiket komoly erővel tud majd csak a megfelelő helyre cipelni. Onnan már könnyebb dolga lesz, mert a felhasítás és elrendezés feladata marad rá. A kivágott fák ide hordása biztosan beletelik neki egy egész napba. Ezt a napot viszont erre szánja, így szorgalmasan hordja a száraz fát a taverna mellé, egy hatalmas tönk köré, ahol majd baltával felhasogatja, kuglizza, hogy a kandallóba már csak be kelljen dobni.*
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-04 11:01:17
Üzenet elküldve: 2020-11-04 11:01:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Erre nagyapa újjászületése//
*Bolyong mereng a hősi csaták emlékezetében. Nagyapus felböfögi kedves emlékeit a hadiorvoslás korszakából. Nem most volt ugyan de a vén kobakja nem felejt. A lángok révületében nem hallja és nem érzi mit működik körülötte Harkron. Az idő előreugrik és az emlékek kidobják nagyapusunkat vissza a jelenbe.*
- Jáááj! Te meg mit ijesztgetsz he?!
*Ez a Harkron ide settenkedett mellé és a pofájából akarta megijeszteni. Nagyapus diadalittasan feláll a kandalló előtt a kis pokrócában.*
- Sose voltam jobban fiam! Visszatérek régen elfeledett foglalkozásomhoz. Orvos doktor leszek megint. Mint anno száz esztendővel ezelőtt. A fajok nem sokat fajultak azóta. Ugyanúgy kell a sebet is betömni. Szerencsére már én elég felvilágosult vagyok, hogy ne fekáliával kenjük a nyílt sebet. Jó arra méz is.
*Kihúzza magát a pokrócába a doktor úr.*
- Mostantól szólítsál Erre doktor úrnak. Annak idején a tudós akadémián megszereztem az orvos doktor címet. Még pergamonom is van róla valahol.
*Tekintélyes elffé lépett elő nagyapus. Ezt a zöldfülűnek jobb lesz észben tartania.*
- Itt lesz a rendelőm. A betegeket ide fogjuk ültetni. Vagy lehet oda. Vagy fent egy szobába.
*Fel alá járkál a doktor úr és a rendelés kialakításán fáradozik éppen.*
- Kell egy szanitéc segéd. Voltál te valaha szanitéc? Elájulsz a vértől?
*Harkronnak kell lenni a segédjének mert a veres elfnek addig is vinnie kellene a boltot. Ebből a klánnak jó kis bevétele lenne merthogy a jó orvos doktorokat meg kell ám fizetni. El kell terjeszteni a hírét is Erre doktor úrnak.*
- Ha betér valaki akkor mondjak neki, hogy orvos doktor van a kocsmába. Ebből megprofitálunk fiam. Neked is csurran cseppen majd egy kis aranyacska. De csak ha jól végzed a dolgod!
*Bolyong mereng a hősi csaták emlékezetében. Nagyapus felböfögi kedves emlékeit a hadiorvoslás korszakából. Nem most volt ugyan de a vén kobakja nem felejt. A lángok révületében nem hallja és nem érzi mit működik körülötte Harkron. Az idő előreugrik és az emlékek kidobják nagyapusunkat vissza a jelenbe.*
- Jáááj! Te meg mit ijesztgetsz he?!
*Ez a Harkron ide settenkedett mellé és a pofájából akarta megijeszteni. Nagyapus diadalittasan feláll a kandalló előtt a kis pokrócában.*
- Sose voltam jobban fiam! Visszatérek régen elfeledett foglalkozásomhoz. Orvos doktor leszek megint. Mint anno száz esztendővel ezelőtt. A fajok nem sokat fajultak azóta. Ugyanúgy kell a sebet is betömni. Szerencsére már én elég felvilágosult vagyok, hogy ne fekáliával kenjük a nyílt sebet. Jó arra méz is.
*Kihúzza magát a pokrócába a doktor úr.*
- Mostantól szólítsál Erre doktor úrnak. Annak idején a tudós akadémián megszereztem az orvos doktor címet. Még pergamonom is van róla valahol.
*Tekintélyes elffé lépett elő nagyapus. Ezt a zöldfülűnek jobb lesz észben tartania.*
- Itt lesz a rendelőm. A betegeket ide fogjuk ültetni. Vagy lehet oda. Vagy fent egy szobába.
*Fel alá járkál a doktor úr és a rendelés kialakításán fáradozik éppen.*
- Kell egy szanitéc segéd. Voltál te valaha szanitéc? Elájulsz a vértől?
*Harkronnak kell lenni a segédjének mert a veres elfnek addig is vinnie kellene a boltot. Ebből a klánnak jó kis bevétele lenne merthogy a jó orvos doktorokat meg kell ám fizetni. El kell terjeszteni a hírét is Erre doktor úrnak.*
- Ha betér valaki akkor mondjak neki, hogy orvos doktor van a kocsmába. Ebből megprofitálunk fiam. Neked is csurran cseppen majd egy kis aranyacska. De csak ha jól végzed a dolgod!
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-11-04 09:49:56
Üzenet elküldve: 2020-11-04 09:49:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Erre nagyapa újjászületése//
*Erre nagyapa nem fogadja valami jó szívvel a beszólásait. De hát magára vessen ha bolondozni akar elfünkkel. A vén elf megdermed a jeges vízbe. Legalább is eléggé egybe mozog. Vacogva csak kinyögi, hogy még él. Szuszogni is szuszog szóval nagy baja nem lehet. Ezek után tuti, hogy az ágyat fogja nyomni egy hatig vagy többig. Már előre látja, hogy igencsak rossz beteg lesz belőle. Az öreg foga vacog mint valami cápáé. Nem tudni mit várt a jeges víztől de az biztos, hogy most jól kicsinálja magát. Egyszeriben kimászik a vízből az aszott testű vén elf. Pokrócot terít magára és lemegy a kandallóhoz. Némán követi az öreget mert piszkosul kíváncsi, hogy mire készül. Erre nagyapa úgy masírozik lefelé mint a holdkórosok. Begubózik a kandalló elé és csak bámul ki a fejéből. Valami nagy baj vagy agybaj ütött be az öregnél mert hiába rázza a vállánál fogva. Nemigen lép vele reakcióba az öreg. Olyan mintha a lángok nézése megbabonázta volna. Nem tudni mi igézte meg a tűzbe de ezt neki is ki kell próbálnia. Oda kuckózik a földre az öreg mellé. Nézi nézi a tüzet de nem történik semmi. Szépnek szép és hangulatos de nem hat rá sehogy máshogy. Úgy biztos nem ahogy Erre nagyapát bűvöletbe ejtette.*
- Nagyapus jól vagy?
*Csak megkérdezi már hátha hallja a vén kecske. A kezét párszor elhúzza a szeme előtt hátha azt meglátja mert úgy néz ki, hogy nyitva van a nézőkéje. Lehet ez se segít de egy próbát megér. Kár, hogy nem hozott magával egy flaska orkpáleszt. Jó volna itt elszopogatni a kandalló előtt. Lök már pár fát a tűzre nehogy megfagyjon még jobban a vakmerő tata. Tatus! Mekkora jó név már! Ha cukolni akarja az öreget így fogja hívni. Biztos nagyon örül majd neki de hát az nem nagyon érdekli elfünket.*
*Erre nagyapa nem fogadja valami jó szívvel a beszólásait. De hát magára vessen ha bolondozni akar elfünkkel. A vén elf megdermed a jeges vízbe. Legalább is eléggé egybe mozog. Vacogva csak kinyögi, hogy még él. Szuszogni is szuszog szóval nagy baja nem lehet. Ezek után tuti, hogy az ágyat fogja nyomni egy hatig vagy többig. Már előre látja, hogy igencsak rossz beteg lesz belőle. Az öreg foga vacog mint valami cápáé. Nem tudni mit várt a jeges víztől de az biztos, hogy most jól kicsinálja magát. Egyszeriben kimászik a vízből az aszott testű vén elf. Pokrócot terít magára és lemegy a kandallóhoz. Némán követi az öreget mert piszkosul kíváncsi, hogy mire készül. Erre nagyapa úgy masírozik lefelé mint a holdkórosok. Begubózik a kandalló elé és csak bámul ki a fejéből. Valami nagy baj vagy agybaj ütött be az öregnél mert hiába rázza a vállánál fogva. Nemigen lép vele reakcióba az öreg. Olyan mintha a lángok nézése megbabonázta volna. Nem tudni mi igézte meg a tűzbe de ezt neki is ki kell próbálnia. Oda kuckózik a földre az öreg mellé. Nézi nézi a tüzet de nem történik semmi. Szépnek szép és hangulatos de nem hat rá sehogy máshogy. Úgy biztos nem ahogy Erre nagyapát bűvöletbe ejtette.*
- Nagyapus jól vagy?
*Csak megkérdezi már hátha hallja a vén kecske. A kezét párszor elhúzza a szeme előtt hátha azt meglátja mert úgy néz ki, hogy nyitva van a nézőkéje. Lehet ez se segít de egy próbát megér. Kár, hogy nem hozott magával egy flaska orkpáleszt. Jó volna itt elszopogatni a kandalló előtt. Lök már pár fát a tűzre nehogy megfagyjon még jobban a vakmerő tata. Tatus! Mekkora jó név már! Ha cukolni akarja az öreget így fogja hívni. Biztos nagyon örül majd neki de hát az nem nagyon érdekli elfünket.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 732-751