Külső területek - Taverna a Három Baráthoz
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
MilOchass (új)
Taverna a Három BaráthozArthenior közelében (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

220. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-29 10:20:04
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

*Az, hogy törődnek vele nagyon jól esik neki. Annál, hogy kap simogatást és hogy a másik vállára hajthatja a fejét jobb nem is történhetne vele. Nagyon odavan most a másikért. Ezért is esik olyan rosszul, hogy várva várt ruhalekerülés elmarad. Szüksége is van hát a felvidításra. Az ígéretével pedig a vöröst is jobb hangulatba hozza.*
-Le bizony. Megszolgálnám.
*Nem hazudik. Teljesen komolyan gondolja. Jelen állapotában szinte tényleg akármit kérhetne tőle a másik. Veszélyes, de remélhetőleg olyasmiről lesz szó amit ő is élvezne. Hogy miről, azt szép részletesen fejti ki a lánynak, aki figyelmesen hallgatja. Azért érződik rajta, hogy ivott már kicsit. Józanabbul szebben fogalmaz, de még így is szépen és kellően megnyerőn sikerül kifejtenie a dolgot. A másik zavara csak olaj a tűzre. Most már főleg meg akarja kapni. Méghozzá ágyban! Ezzel a reakciójával többet nőtt a szemében a vörös mintha csak úgy egy csókkal az elf karjaiba vetette volna magát. A kockák újra gurulnak és az elf már csak röhög a dolgon miközben a másikat nézi nagy ábrándos pillantásokkal. A kérdésen és főleg annak a stílusán jót kuncog.*
-Majd véleményt mondok arról is.
*Ő most aranyos és bújós, de azért a céljai nem változtak. A kérdésére is megkapja a megfelelő reakciót. Sőt! Ő a hagyományos ölbeülésre számított a másiktól. Sikerül a vörösnek meglepnie a dokit aki át is karolja a karcsú félvért miközben nagyon figyelmesen hallgatja a komoly mondanivalót. Tekintetét is a másikéval együtt lesütné, de az övé félúton megáll mellmagasságban.*
~Tényleg nem nagyok. De pont hozzá illik.~
*A szép kezdés után hasonlóan érdekesen folytatódott a feltétel a ruhája visszakapásához ami széles vigyort varázsolt a képére.*
-Igen? Remélem jó alaposan megdolgoztatsz majd édesem. Így lehet már nem is akarok nyerni.
*Kuncog saját őszinte vallomásán majd a másikat kicsit szorosabban magához ölelve, ép kezével a kockákért nyúl és eldobja őket. Ötöspár, négyespár és egy hatos. Miután összesikerült fejében rakni a dolgot vigyorog a lányra.*
-Mondtam, hogy csak te kellettél édesem.
*Nyom egy nagy cuppanós puszit a félvér arcára és a hatost újra eldobja. Kettes. Visszadől és keze mintha természetes lenne a lány fenekére kerül.*
-Akkor ez kettő szép pár lett. Azért nem rossz.
*Mikor, azt mondja nem rossz kicsit bele is markol abba a fenékbe és jót röhög, hogy aztán fejét a másik vállára hajtsa.*
-Nagyon jó nő vagy tudod-e?


219. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-28 20:21:28
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

*A férfi hitetlenkedésén jót mosolyog, persze ennyi alkohol után általában már nem szokta érdekelni a férfiakat hogy lapos, mint egy deszka. Mikor pedig rávilágít az elképzelésére, látja a nagy zöld kiskutya szemekben, hogy nem aratott nagy sikert.*
-Helyes. Én is szeretném, hogy mindent beleadj szöszi. *Simít végig a másik arcán, mert ezzel most sikerül egy kis sajnálatot kicsikarni tőle. Talán már nem nagy titok, de a fél-elf ahogy egyre kapatosabb lesz, úgy oldódik a szigorú énje és bukik elő a kedves és gondoskodó, játékos kiscica. Pont ezért nem tud már leállni a kockáról. Mindenképpen nyerni akar. Majd a kérdései nyomán a férfi a vállára hajtja a fejét, amit már nincs szíve megvonni tőle, úgy felel. Nagyon is közelinek érzi magát most a szöszihez, nem csak testileg, sőt ebben a pillanatban főleg lelkileg, végig is simít a másik fején, biztatásul. A lényeget érintő kérdésre felkacag, végre kezd visszajönni a jókedve. Majd a gurításra kerül a sor és jót mosolyog a másik felháborodásán, de a sajátja szinte azonnal követi is. Ám az elf megjegyzésére valami furcsa huncutság csillan a szemében.*
-Ledolgozod? *Látszik, már beindult a nő fantáziája. Ezt követően pedig a férfi, ahogy ő azt korábban kérte hosszasan kifejti a kérdéssel kapcsolatos meglátásait. Szemei tompán összébb húzódnak, egyik öklén pedig megpihenteti az állat, míg a másik felé fordulva hallgatja. Bár ennél valamivel nyersebb megfogalmazásra számított, így kissé váratlanul érik az érzéki képek, az egyik ujjára rá is harap, nehogy nagyon kiadja magát. Bár eléggé árulkodó lehet, hogy a testén nem tud uralkodni és pont a szünet idejére időzít egy meglehetősen mély sóhajtást. Mikor pedig a férfi azt ecseteli, hogy belepusztulna, ha bizonyos kéjes hangokat nem hallhatna a mai éjszaka folyamán, már a szemébe sem tud nézni, elkapja a tekintetét, mikor az már elég közel ér hozzá, és a kockák után nyúl.*
-Ez aztán elég… tartalmas volt. *Szélesedik a mosolya, látszik, persze nem szeretné, hogy leolvasható legyen az arcáról, de most már nem tudja titkolni az érzéseit, hogy minden korábban hallott kedvére lenne. Eztán pedig kis megkönnyebbüléssel kocogtatja a kockákat a kezében, mindig is büszke volt az önuralmára, most pedig egyfolytában azzal viaskodik magában. ~Ezek a csinos pofijúak már csak erre jók. De erre nagyon… senki sem hibáztatna érte. ~ Talán a döntés már meg is született, de még mindig nem tudja meglépni az elsőt. Viszont ha továbbra is ilyen szerencsés keze lesz, abba belebolondul. Fel is fortyan, akaratlanul is kiszaladnak a száján a gondolatok és iszik. Az, hogy ezen a férfi már csak röhög, kicsit őt is átbillenti a másik oldalra, így ő is követi a szöszi példáját és széles mosolyt ölt, majd vállat von.*
-Szép mi? De ruha nélkül szebb lennék. Igaz? *Kérdez vissza kicsit ércesen, mert ha belegondolt volna, hogy az elf ezt talán még komolyan is gondolja, abba biztos belepirul. Mivel pedig már így is rózsaszínek az orcái a sok alkoholtól, nem tudná mivel lehűteni magát.*
-Rendben. *Hűsíti egy kicsit a két tenyerével az arcát, majd feláll és szemben beül a férfi ölébe, lovagló ülésben.*
-Idefigyeljkiscsikó. *Szegezi neki, egészen komoly képpel, majd a karjaival a másik nyakába kapaszkodik, csak hogy meglegyen az egyensúlyérzete.*
-Ha most nem dobsz jót, akkor… *Néz le kettejük közé.*
-Elkobzom a gatyádat. Csak szólok, ezeket a ruhácskákat, már csak ledolgozással kaphatod vissza. *Súgja szinte nevetve a másik fülébe. Ha az elf megpróbálkozik a dobással, akkor félig hátrafordul, hogy lásson mindent, azaz szinte mindent.*


218. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-28 11:36:06
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

-Nem hiszem míg nem látom. Ez az-az...izé...Tudod. Szakkifejezés is van rá. Mindegy.
*Legyint végül. Nem olyan fontos, hogy most játssza a művelt orvost mert nem az számít. Aki számít ahhoz közelebb ül és meg is nézi alaposan. Mikor az álla meg lesz kocogtatva akkor néz a zöld szemekbe és szomorúan fogadja a hírt, hogy várnia kell. Szomorúságát egy sóhajjal és nagy bánatos tekintettel is tudtára adja a vörösnek.*
-Hát jó. Akkor mindent beleadok.
*Az a minden egy bizonytalan kockadobás. Szerencse, hogy érmét már nem dobálnak mert jelen állapotában a doki nem tudná megismételni a trükkjét. Ha pedig a vörös most nekiállna valamit keresgélni a földön és meglátná négykézláb biztos nem bírna magával. Mikor a másik a hajával babrál akkor még közelebb bújik hozzá. Szereti az érintést meg ha dicsérik és nem titkolja. A feltételezésre ha hagyja akkor a vejét a másik vállaira hajtja és úgy vallja be.*
-Is. Meg, hogy ne lássák honnan jöttem.
*Nem nagy titok. És, hogy a másik mit gondol erről nem tudja, de azért sejthető, hogy senki nem akar úgy kinézni mint egy kikötői csőcselékből kiragadott valaki. Akkortájt a doki nagyon nem így nézett ki. Szóval ezzel kapcsolatban is szerencséje van a lánynak, hogy most találkoztak. A vádra jót kuncog.*
-Ejnye hát nem a lényegen volt a szemed?
*A győzelmet és a két mellet szinte a markában érzi annak ellenére, hogy a keze mellette lóg. Az izgalom egy széles hiénavigyort húz az arcára és figyeli a másikat. Aztán csak döbbenten eltátja a száját. A csalódás rá van írva az arcára.*
-De ne má'!
~Hát ez tényleg kibaszás. Levadászott.~
*Kedve is lenne inni. A vörös ajánlata azért jobb kedvre deríti.*
-Nem sajnálnám az árat abban biztos lehetsz. Ha kell ledolgozom.
*El is vigyorodik. A kérdés hallatán fel is röhög mert egyből valami huncutság jut az eszébe.*
-Ezt fejtsem ki hosszan? Jól van. Ha te akarod. Nos, ha addigra még nem is leszünk egymás karjaiban, akkorra már biztos megtörténik. Ha így folytatódik és a ruha még mindig rajtad marad akkor miközben a szád, a nyakad és azt az imádni való füledet csókolgatom*Itt tart egy kis hangulatfokozó szünetet.*Szép lassan megpróbálom levenni őket miközben feltérképezem a feszes kis karcsú tested. Te pedig miközben elönti tested és a fejed a forróság csak élvezed az érintést, a csókokat, talán a hajam illatát vagy ami a hepped. Hogy az ágyig eljutunk-e, azt nem tudom. De bele is döglök ha ma este nem hallom a kéjes sóhajaidat a fülemben édes, drága Yluskám.*Miközben beszélt egyre közelebb hajolt a másikhoz aki ha nem hajolt el már szinte csak pár centi választja el az ajkaikat egymástól és a doki tekintete belefúródik az övébe.*Mit gondolsz drágám?
*Kérdez rá vágyakozva. Ő már teljesen föl van ajzva, de ezt a másik is láthatta rajta. Már csak egymás határait feszegetik. Az elf pedig nagyon kezdi elérni a sajátját. Ha a kockák ismét előkerülnek és látja a másik dobását ő már csak röhögni tud. A vörös reakciójának láttán pedig nem bírja megállni, hogy hozzábújva egy kis buszit ne adjon neki.*
-Nem haragszom. Most olyan szép vagy.
*Hogy a póz tetszik neki ahogy a másik haja leomlik és rálát a csinos nyakra és arcra vagy maga a hevessége ő se tudja.*
-Az ölembe ülsz szerencsecsillagom?


217. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-28 10:43:19
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A folyosói taperolás végeztével még felnevet az elf által ellőtt megjegyzésen, közben pedig sikerül a kulccsal meggyőznie az ajtót, hogy bebocsátást nyerjenek. ~Cicitaperolás, az nagyon menne…~ Bár úgy véli, mellbőségben nem lehetne megkülönböztetni őket, akár a szöszinek is lehetnek akkorák, mint neki.*
-Ha megvizsgálnád, kiderülne a nagy titok, hoooogy ott tényleg nincs semmi. *Nevet fel, miközben maguk mögött az elf becsukja az ajtót. Miután szépen elhelyezkedett a másik is ledobja magát, szinte mellé. Egyrészt most már szívesen odadörgölőzne hozzá, ez látszik a tekintetében, másrészt szereti, ha minden úgy történik, ahogy azt akarja, ezt most a játékban próbálja érvényesíteni, így nem hagyhatja abba a dolgot. Mivel már elég közel vannak egymáshoz, elsőre kiszúrja, hogy a szöszi a szemei helyett inkább most más tájakat szeretne jobban szemügyre venni, így egy kicsit megkocogtatja az állát a férfinek.*
-Héé… majd ha elnyered, akkor szemügyre veheted, addig nem fognak kiugrálni az ingből… ezt biztosra megmondom ám. *Jegyzi meg, közben már lassan ő is mindenen jót mosolyog, bár a szóval tartalak, megjegyzést elsőre nem tartja annyira viccesnek, mint amennyire a másik. Majd érkezik is az óhaj, ami már egyáltalán nem lepi meg, főleg, mert a szöszit ő már félig meg is szabadította a sajátjaitól, így nyilván akar ő is magának az övéiből.*
-Majd meglátjuk. *Nézi, ahogy a másik dob a kockákkal.*
-Szépfiú bizony… kis csacsi… huncut vagy. *Marja el az egyik hajtincsét és babrál vele míg beszél.*
-Azt hiszed nem tudom, hogy erre megy ki az egééész… azért csíped ki így magad, hogy elcsavard a csajok fejét. *Majd az asztalra téved a szeme és látja, hogy bizony ezúttal valami megváltozott, a szöszi mellé állt a szerencse. Ki is esik a kezei közül a babrált hajtincs, majd a kockák után nyúl.*
-Ugye nem csaltál te kis csacsi? *Majd gurít izgatottan. Kigurul három darab kettes, egy négyes meg egy hármas. Furcsán hasonló lehet majd a végeredmény is akár, de felveszi a két eltérőt és gyorsan gurít. Az eredmény egy ötös és még egy kettes. Takargatni se tudja, szélesre húzódik a szája széle.*
-Vadász… Hát, majd legközelebb megpróbáljuk úgy, hogy az öledben ülök…de kis csacsi, az drága lesz, ha mégsem sikerül. *Mosolyog gúnyosan, majd elkezd gondolkodni, hogy mégis mit kérdezzen, majd kiböki.*
-Azt mondd meg nekem, szerinted mi fog történni, ha kiürül a maradék három pohár? *Tudja, hogy már a másik sem tartja magában a gondolatait, csak kíváncsi, mi is jár a buksijában.*
-Most pedig… *Veszi a kezébe megint a kockákat.*
-Az utolsó három icikepicike pohár a tét. Valakinek muszáj lesz meginni, nem maradhat parlagon. *Már lassan azon gondolkodik, hogy akár el is oszthatnák egymás között, csak hogy végre itt hagyhassák az asztalt. Erre kigurul egy hatos, ötös, négyes, hármas, kettes sor.*
-Baszki… *Látszik, nem igazán örül az eredménynek, el is bitorol egy kis poharat és lehúzza.*
-Hogy lehet ilyen kibaszott szerencsém, amikor nem kéne? Hát mit ártottam én neked Baszki?! *Néz a plafon felé, miközben maga elé csapja az üres poharat.*


216. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-27 16:11:59
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

*A doki nagyon élvezi a másik őszinteségét ami jelen helyzetben különösen jókedvre deríti őt. Egyrészt az őszinte vallomás saját magáról másrészt az, hogy a doki olyan akit meg kell nézni. Mikor a másikhoz hozzábújik akkor is jót mosolyog a fenyegetésre és kiélvezi a karcsú test közelségét. Azon már rég túl van, hogy finom kis módszerekkel cserkéssze be a másikat. A lényeg már ki lett mondva nem is egyszer, hogy miképp végződik az este. Egyedül arra figyel, hogy azért tapi előtt szól. A pia érdekében és hogy a hangulat se legyen oda még véletlenül se. Inkább a hangulat. A pia őt már nem érdekli csak a másik p betűs dolog.*
-Ott bizony. Bár lehet a ciciket is meg kéne vizsgálni ott nincs-e valami.
*Röhög fel és ha meglenne a másik keze azzal már le is ellenőrizte volna. De majd a szobában le lesz ellenőrizve minden. Bevágódnak ketten. Az elf be is csuklya szépen az ajtót és követi a vöröst. Mikor az leül akkor ő egy szó nélkül közelebb húzza hozzá a maradék széket és azon foglal helyet. Nem is titkolja a tényt, hogy akármi történhet távolságban akar lenni hozzá. Az összesítést igyekszik figyelmesen hallgatni bár őt a játék már nem annyira érdekli. Inkább az ami utána vár rájuk. Látszik is tekintetén ami a vörös melleit bűvölgetik. A feltétel bár elég veszélyes, de nincs ellenére. Más nem majd hazudik ha kell.*
-Bízhatsz benne, hogy egész este szóval tartalak édes.
*Röhög jót a viccén amit mint ilyen állapotában szinte mindent elképesztő humorosnak tart. Sőt, mivel most a társaság is kellemes és csak jobb dolgok várnak rá még az önképe is inkább a pozitívabb túlzásba esik mint máskor szokott előfordulni részegen. A tét kérdésére meglepően gyorsan és határozottan kinyögi a vágyát.*
-Ruhát le! Látni akarom mi van alatta.
*Egyáltalán nem fogja már vissza magát. Hogy az alkohol vagy a vörös hasonló őszintesége az oka, azt nem tudja, de nem is érdekli. Már a gondolatai leegyszerűsödtek, hogy csak a lényeget lássa. Ezért is nehéz elszakítania onnan és a kockákkal foglalkozni amiknek még a tapintása se olyan kellemes.*
-Höhö! Szépfiú.
*Tetszik neki a megnevezés neki és a dobásai se lettek olyan rosszak bár most már tovább tart, hogy felismerje mit is dobott. Kettes pár, hármas pár és egy hatos. Megfontolva a dolgot a hatossal dob újra.*
-Szerintem te hozod nekem a szerencsét. Közelebb vagyok hozzád és jobbat dobok. Ha az ölembe pattannál egyből megdobnám a lanaWIN-t.
*Mivel kettest dobott így sincs oka a panaszra ami tetszik is neki.*
-Lássuk csak van-e tetoválásod?


215. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-27 11:43:18
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

*A kedves megjegyzések jólesnek a lelkének, mikor pedig alkalma adódik kicsit mélyebben is elmerülni az elf szembogaraiban, egészen el is felejti faji mivoltát. ~Mindig a szoknyavadászoknak vannak szép szemei, ez már csak így szokott lenni.~ Majd a kulcs ismeretlen holléte egyértelműen felbosszantja, ahogy keresgéli egyre inkább. Az, hogy az alkohol szabadszájúbbá teszi, már fel sem tűnik neki, sőt értetlenséggel fogadja, hogy az elf nincs tisztában vele, a nők is felmérik, kikkel alszanak egy szobában az este.*
-Megnézem, amit meg kell… *Morogja, miközben szemével még mindig a kulcsot kutatja, ekkor érzi, meg, hogy az elf mögé lép. Nem igazán ugrik be neki, hogy esetlegesen az éppen keresett tárgy az oka, mindjárt azon jár az esze, hogy máris vetkőztetné, itt az ajtóban.*
-Naaa… még a folyosón vagyunk.. bírjál magaddal vagy odacsapok! *A hanglejtésből és a nő jelenleg telepakolt kezeiből azért érezni lehet, hogy csak kacérkodik a gondolattal, de kivitelezni nem tudná. Ekkor érzi, ahogy a szöszi keze besiklik a farzsebébe. Szerencsére eljut a fülébe, hogy az a kulcs okán válik ilyen pimaszul merésszé, így nagyobb megnyilvánulást nem hallat.*
-Na persze… *Csak ennyi csúszik ki egy kuncogással egyetemben, majd meghallja, ahogy a kulcs hozzáütődik a tartóhoz, meg a fémcímkéjéhez. ~Basszus! És tényleg ott volt! ~ Ekkor esik le neki a tantusz, így a puszi teljesen váratlanul éri, de azonnal ki is vörösödik, egyrészt, mert már egészen máson járt az esze az imént, másrészt meg a közvetlen érintések nyomán. Ahogy a másik hozzásimult, most meg a puszi, kezd egészen elfogadóvá válni a helyzet irányában.*
-Oh… szóóval ott bujkált a pimasz! *Veszi el szabad kezével a kulcsot aztán benyit. Odabent leteszi a kis asztalra a tálcát, az egyik szék támlájára, amin helyet is foglal rögvest, az övvel egyetemben. Kihalássza a zsebéből a kockákat és az asztalra teszi. A szoba berendezése teljesen megfelel mind az esti állapotuknak, mind az elvárhatónak.*
-Szóval, van még három iciripiciri piánk. A gatyádat még nem akarom elbitotitorolni tőled, ezért ha én nyerek… *Itt elgondolkodik egy kicsit, a mutatóujjára ráharapva végig veszi a számára előnyös forgatókönyveket.*
-Akkor… *Bár ez már látszik rajta, elrejteni nem tudja, hogy az érintés jóleső bizsergést váltana ki belőle, de még nem szándékozik a másik tudtára adni.*
-Hát, válaszolnod kell egy kérdésemre. De aztán jó tartalmasan! *Böki ki.*
-Én még tudok inni, de válassz tétet magadnak, ahogy tetszik. *Mint a részegesek általában, ő is abban a hitben ring, hogy akár még mind a hármat is be tudná nyomni, és attól se lenne padlón, igazi sebezhetetlen most már.*
-De dobhatsz is szépfiú… *Dől hátra nagy magabiztossággal.*




214. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-26 14:41:25
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Botjára görnyedve bandukol az öreg. Nem halad túl sokat de már a kocsmához elért ahol a veres lányka haldokolt. Pycta pikkpakk puccba vághatta a gnómot. Nem. Az öreg nem beteglátógatóba jött. Mehetnékje van egy kicsit. Elbotorkál a kocsma mellett mert be kéne néznie egy régi ismerőshöz csak úgy spontán. Valami málhás jószágot vehetett volna mert ez a kutyaglás nem a vén csontjainak való. Ganertől legközelebb elcsaklizza a lovát és majd mindig megkér valakit, hogy feltolja rá meg segítsenek leszedni. Egy szegény öregembernek ki nem segítene? Ugye! Na szóval az öreg beszerző portyászó körúton van. Nyílvetőt vesz magának, hogy otthon legyen mivel kilyuggalni a betörőket. Kéne valami nagy nyílvető a háza tövébe amivel lefelé tudna lövöldözni ha az orkok megrohannák MilOchassot. Ez igen könnyen előfordulhat. Nem árt felkészülni egy invázióra. Sosem lehet tudni.*


213. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-26 14:05:51
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Mindketten megegyezhetnek benne, hogy a halál nem jó dolog. Mármint másoké. A saját haláláról az elf elég érdekesen gondolkozik, de szerencsére az nem jön szóba. Lehet elég érdekes irányba haladna ez a beszélgetés. De szerencsére nem így van. Jó hangulatban kibeszélik a kockaszabályokat amiket éppen játszanak. Az érkező vádra az elf épp felelne, de egy felmutatott mutatóujjal találkozik. Szomorú a férfi sors mert mindig a nőknek van igaza. Megadóan szólal hát fel egy huncut mosollyal a szája szélén.*
-Hát a te kedvedért lehetek az.
*Az elf bizony egy valódi úrielf. Igazat ad a másiknak. Aztán a karját is felkínálja el ne tévedjenek majd igazi előkelőségekhez méltóan hagyják el az ivórészt. A félpucéran hazasétálásra közelebb hajol a másikhoz és kéjenc elfhez méltóan szólal meg.*
-Érted nagyobb kár lenne kedvesem.
*Fúrja a tekintetét a másikéba aki láthatja is az elf zöldjeiben, hogy tényleg nagyon sajnálná a doki ha a mai estét nélküle kéne töltenie. A másik közelsége tényleg feltüzelte a dokit. Mikor elérnek az ajtóhoz és a lány nekiáll ott keresgélni akkor szinte alig bír magával, hogy ne támadja le egyből kihasználva a helyzetet. De jól viselkedik. Vagyis viselkedne. Csakhogy az a fránya kulcs eltűnt. Ő maga lévén szeme mindig a lényegen látja is hova lett. A megjegyzésre csak jót röhög.*
-Ejnye! Neked meg arrafelé jár a szép szemed világa?*kacag egyet majd a másikhoz bújik.*A kulcs amúgy itt lesz szerintem.
*Nyúl is be abba a bizonyos zsebbe. Ha pedig még nem történt ettől baleset ki is húzza onnan a kulcsot és megcsörgeti a másik előtt.*
-Látod, látod?
*Próbál meg egy puszit nyomni a vörös pofijára.*
~De kurva jó nő.~


212. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-26 13:42:02
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

-Ez borzalmas. *Nyugtázza a halálhírt, ami látszólag is letöri, egy ilyen mindig sajnálatos. Viszont azt már hallotta, és ebben nem is kételkedik egy percig sem, hogy az anyátlanul maradt gyermek meg fog kapni mindent, amire szüksége lesz. Nem úgy ismeri az ottaniakat, mint akik csak úgy kitennék az apjával egyetemben, sőt több pótanyja is lesz neki, mint amennyire szüksége van. Ilyenkor egy kicsit örül, hogy ő faji sajátosság alapján ilyen véget nagyon apró eséllyel érhet. Közben lassan eldől az est további állása, ugyanis elhatározza, hogy a folytatást inkább a szobában ejtik meg. Amilyen szerencséje van, akár a szöszi összes ruháját elnyerheti, de nem akarja, hogy itt kidobják őket nyilvános pucérkodás miatt. *
-Mit mondtál? Már én sem tudom… *Csuklik hirtelen egyet, mire elkapja a nevetés megint. Majd szépen megkapja, hogy a vadász ugyebár a játékban, amit most játszanak a négy egyforma neve, ahogy szépen előadta azt már korábban.*
-Oh… vagy úgy! Azt hittem valami újfajta kéjenc elf hobbi… mer… mer nehogy azt mondd, hogy nem vagy az *Emeli fel az ujját a levegőbe, megállítva az esetleges ellenkezést, még ha nem is érkezik. Közben a feles is le lesz küldve és szedelőzködik. A kockákat elteszi, zsebre. Kezébe fogja a tálcát, amin még a megmaradt három darab felest egyensúlyozza, szemei már fényesen csillognak a viszonylag gyors ütemben ledöntött alkohol hatására. Mikor már talpon van, érzi, hogy itt vigyázni kell, egyrészt, nehogy a drága szesz kilötykölődjön, másrészt, nehogy elakadjon a saját lábában és az orrát törje. Az csúnya vége lenne ennek az estének, de legalább orvos akadna a közelben. Közben a szöszi is úgy véli, ezzel küzdhet, mert felajánlja egyetlen karját támasztékul, ketten csak sikeresebben veszik majd az utat.*
-Bizony! Kááár lenne, ha kettesben hagynál az ingeddel meg az öveddel… A vvégén még lelépek velük, te meg mehetsz vissza a házhoz… FÉLPUCÉRAN! *Neveti el magát a végére az alkohol közreműködése nyomán, látszik, hogy egyértelműen tiszta a rálátása az elképzelt szituációra. Közben belekarol a felkínált részbe és határozott lépéssel elindul a szobák irányába. Mikor odaér az ajtóhoz, mert arra emlékszik hányas szám volt a kulcsba vésve, de kicsit elbizonytalanodva torpan meg és gondolkodik el, miközben kiszabadítja a kezét.*
-Na de hova… hova rakhattam a kulcsot? *Nyúl be az egyik zsebébe és túr a kockák közé, de úgy fest, ott nincs, majd megtapogatja a másikat is, közben a szöszi figyelmes lehet rá, hogy a farzsebében valami dudorodik, elég gyanúsan. Közben azért óvatosan mocorog, mert a vállán még mindig ott az ing, a tálcás kezében a nadrágszíj, az alkoholról nem is beszélve.*
-Nem lesz ez íííígy jó… az a beste! Biztos elhagytam… útközben… ha csak nem dugdosod a gatyádban, azért domborodik úgy... *Morog az orra alá és maga mögé néz, szinte észbe se kap, mi csúszott ki út közben, csak fürkészi a földet, hátha ott hever valahol.*


211. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-26 12:50:08
 ÚJ
>Gaelein Warlin [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Kiszolgálás//
//Szép remények - Dél//

*Torskel határozottan tér a lényegre köszönése után. Szobát szeretne bérelni amit azonnal rendez is. Az étlapot elveszi és amint kinéztek valamit majd fognak szólni.*
- Rendben uram. Itt lesz a szobájuk kulcs. Amint kiválasztották az ételt, ételt szóljanak nyugodtan. *Egy könnyű mozdulattal átadja az egyik szoba kulcsát a férfinak majd hagyja, hogy kettesben legyen a párjával.*

//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//
//Kiszolgálás//

*Enna egy kissé bódult állapotban érkezik a pulthoz, amit az elfogyasztott ital mennyiségét tekintve egyáltalán nem talál szokatlannak. Mint mindig kedvesen fogadja a lányt és türelmesen végig hallgatja. Egy mosollyal karöltve bólint a rendelésre.*
- Természetesen kisasszony. Nyugodtan üljön csak ahová szeretne. Máris hozom a levest. *A lány kifizeti a rendelést és visszasétál a pulthoz. Amint a levesek elkészülnek, szervírozza őket tányérban és evőeszközökkel.*
- Jó étvágyat kívánok. *Leteszi az elkészült levest először a hölgynek majd az úrnak. Ezután visszasétál a pulthoz.*

//Kiszolgálás//
// Enilor //

*Egy fél-elf hölgy bemutatkozik Enil néven. Ő is az a fajta lehet, aki nem szeret túl sokat beszélni és egyből a lényegre tér. Valami erőset szeretne inni. Az említett italra egy kicsit értetlenül néz.*
- Attól tartok olyan italunk nincs. Ajánlhatok viszont az italaink közül az Őrült pap nevűt. A legerősebb, ami nálunk kapható. Ettől valamivel gyengébb az Ütős szerzetes italunk. Mindkettő erős ital. Esetleg hozhatok valamelyikből? *Az Őrült pap tényleg elég hatásos. Elnézve Umon-ék asztala felé, tapasztalható az ital hatása. Türelmesen vár, hogy a nő nyugodtan eldönthesse, hogy mennyire szeretne erős italt fogyasztani.*


210. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-25 19:50:35
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

*A doki őszinte alak. Felvállalja a hibáit is. A férfibetegség pedig ilyen dolog. Azt, pedig nem tagadná, hogy rá is jellemző, hogy olyankor jobban kívánja a törődést. A zöld szeműnek is azért volt olyan hálás. Más esetben hálásabb is lett volna neki. A vörösnek úgy tűnik új hír a haláleset.*
-Az anya. Nem fogadta meg az ágynyugalmat.
*Vagy csak a gyakran megeső szülés utáni komplikáció ami ellen nem lehet mit tenni, de ezt az emberek nem nagyon tudják elhinni hisz, azt se szokták, hogy egy gyerek kitolása után ne járkáljanak. Nem szép történet. Sőt! Kimondottan lehangoló a doki számára is. A mosolya se teljes még mikor a ruhák kérdésére válaszol.*
-Akkor azokat csak a szobában.
*Az elfet nem zavarja, hogy neki bezzeg félmeztelenül kell ott ülnie. Ha már a folytatás ilyen határozottan ki van jelentve. És a vörös továbbra is hajt rá. Amin jót mosolyog akárcsak a perverz tituluson.*
-Miért? Mit mondtam?
*Kuncog jót a viccén. Ivott már eleget, hogy ez még szórakoztatóbb legyen mint egyébként. A vadászkérdésen is röhigcsél egyet.*
-Te mondtad el a szabályokat kislány. Hogy is van a négy egyforma?
*És még róla hitték, hogy nem játszott még ilyet. Talán túl sokat is játszott. A kezdők szerencséje nagyon feltűnően elkerüli már. Ismét a vörös győz és a kérdésére meg lesz fogva a keze mire kérdőn néz a másikra. Egyáltalán nem zavarja, hogy ilyen bájos mosollyal szólják le. Sőt, szívesen hallgatná meg közelebbről. Például a másikat átkarolva. Az élvezetes lenne, de nem is kell sokat várnia.*
-Rendben. Kettesben mókásabb.
*Jelenti ki szélesen vigyorogva és fel is áll, hogy megnézze miképp húz le a másik egy felest. Meg is kívánja. Az italt is. Főleg ha a másik akarja leitatni.*
-Rendben. Nem ellenkezem.
~Semmi ellen se.~
*Fel is kínálja a karját, hogy a másik belekaroljon.*
-Csak, hogy nehogy eltévedjen az egyikünk.


209. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-25 17:08:53
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

*Mikor elhangzik, hogy a férfibetegség szörnyű, felnevet.*
-Ezzel egyetértünk. *Azt tapasztalta, hogy nagyon tudnak ám szenvedni és mindig nagyobbnak mutatják a bajt, mint amekkora valójában. A többi témára csak vállat von, a felajánlott állás komolyabban nem érdekli, a süteményről meg nem tud többet, bár így lenne.*
-HULLLLA?! *Dől előre, mert az utolsó látogatása alkalmával még ilyenről szó se volt. Látszik, hogy a férfi nagyon ki van akadva, a pelenkacsere teljesen elképzelhető, hiszen kicsi gyerek van a házban, a születésnél majdnem ott is volt.*
-Ki az? *A többi dolgot szinte el is engedte a füle mellett, lerendezve annyival, hogy érhetően frusztrált a férfi, nem voltak könnyű hatjai, főleg ha egy betege el is hunyt.*
-Pedig nagyon rutinosan csináltad azt az inglevételt. Ami pedig az én zálogomat illeti, arra csak a szobában kerülhet sor, én nyilvános helyen szeretem a ruháimat magam tartani. *Mondja féloldalas mosollyal. Közben eldől, hogy a szöszinek, már nem nagyon van mit feltenni, innia kell, ha veszít megint. Nagy magabiztossággal nézi a kockák útját.*
-Már alig várom. *Hecceli a dokit, aki nem restell kétértelmű mondatokkal előhozakodni és már benne is van annyi alkohol, hogy minden lehetséges értelmet meg tudjon találni.*
-Perverz… *Piszkálja az ujjával az egyik felespoharat, miközben a szája széle szinte már a füléig ér, viszont ahogy kigurul a két kettes, kicsit veszít az önbizalomból. Előrehajol.*
-Hogy kell vadászni? *Néz ferde szemmel, mert nem érti a dolgot. Azonban az újabb dobás nem mondhatni sikeresnek, így a szöszi már nyúl is az alkohol után. Látja rajta, hogy lehet, a hátán kell majd felcipelnie, ha a szerencséje így marad. Miközben a szöszi pedig hempereg az ágyában, ő kiszorul, aztán aludhat a padlón. Odanyúl a másik kezéhez és megfogja.*
-Elképesztő vagy… én még egy ilyen… kétbalkezest… *Mondja mosolyogva.*
-Menjünk be a szobába, hogy ha lerészegedsz, legalább ne nekem kelljen téged odáig elcipelni. *Közben, ha a másik elereszti a poharat, akkor azt ő maga lehúzza. Ez lesz neki a negyedik ma este, ami már egészen kellemes létbe ringatja, bár a másik öt felesének jobban örült volna.*
-De a következőt te iszod helyettem. *Akárhogy is történik, ő feláll az asztaltól és magához veszi az övet, az ing a vállán pihen.*



208. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-25 04:40:06
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

-Dehogy lenne! Az ágynyugalom ágynyugalom. Aki gyógyulni jön oda az azzal foglalkozzon.
*A következő kérdésen csak jót mosolyog.*
-Dehogynem! Egy férfi szinte mindig arra gondol. Vagy, hogy elterelje a gondolatait a bajáról vagy mert szüksége van a törődésre. A férfibetegség szörnyű dolog. Ilyenkor főleg, hogy kell a támogatás.
*A féltékenységet természetesen tagadja hisz ő egy jótét lélek. Bár tény, hogy ha a nővérek őt kényeztetik és a betegeket csak életben tartják akkor ő is jobban bánik a nővérkéivel. Talán nem egy szent, de ezt nem közli a másikkal bár kinézi belőle, hogy talán sejti. A sütemények kérdésére csak az állát vakargatja elmélkedve.*
-Nem tudom. Lehet, hogy nekem. Jó dolgom van akkor.
*Állapítja meg és a mosolyán látszik is az elégedettsége. Azért jó dolog rájönni, hogy neki csinálnak dolgokat és ő nem csak haszonélvezője a dolognak. Ez a helyzet nagyon elnyerte a tetszését. A leskelődéssel kapcsolatos véleményét úgy tűnik el kell magyaráznia.*
-Talán nem, de akkor is jobb. Például is kicsit odanézni mikor a helyzet úgy alakul lehetőleg úgy, hogy ne is vegye észre az áldozat mintha ott fekszik az ágyon, nem tudja magát takarni, teljesen kiszolgáltatott, te meg bemész és jól megnézed magadnak. Az parasztság.
*Jelenti ki határozottan. Véleményén még a másik jóhiszeműsége se változtat.*
-A faszt! Azért sejthető, hogy ha egy hulla és egy beteg egyszerre van a rendelőmben akkor nincs hely pelenkát cserélni és ne mondd, hogy az EGÉSZ HÁZBAN nincs máshol asztal ahol megcsinálhatják. Csak csöcsöket akart látni a mocsok. Amúgy a becsületesek pont, hogy unalmasak szerintem. Kiszámíthatóak, nincsenek jó történeteik, beszűkült a gondolkodásuk... El lehet velük lenni nem, azt mondom. Luninari-val össze is barátkoztunk mikor a lázadásból menekültünk, de ha izgalmakra vágyik az ember akkor életrevaló partner kell. Aki, tudja, hogy is működnek a dolgok a világban.
*Például saját maga vagy a vörös. Még a zöld szemű is ilyen. Neki bár tapasztalata nincs sok a való világról, de mégis izgalmas. Ez ellentmond a doki előző megállapításának. Mindegy nem kell tudni ha hülyeséget beszél az elf ha elég magabiztosan állítja. Azzal meg sose szokott baj lenni. A magabiztossága a játékban is megvan, de nem úgy néz ki mintha a szerencse az ő oldalán állna. Bár ahogy eddig alakul az elf estéje mindenképp szerencsésen fog véget érni.*
-Én, hogy szeretnék? Ezt nem mondanám. Az érdekel érdekel miféle zálogot ajánlhatsz fel kedves.
*Jelenti ki a tényt. Inge egy kellemesebb helyre távozik. Bár inkább látná egyre kevesebb ruhában a vöröst, de csak értőn bólintani tud a szerencsehozó ruhadarabra. Nem nagyon akad fenn a dolgon. Már megtapasztalta, hogy a nők valamiért imádják a férfiingeket hordani. Ez egy elég egyoldalú dolog. Bár tény, hogy mikor egyedül egy száll ing van a nőkön az a doki szerint is szép látvány. A mustrát természetesen hagyja és hátra is dől a széken, hogy jó rálátása legyen a lánynak a dolgokra. A pimasz megjegyzésre csak elmosolyodik a doki és nézi a kockák útját. Még most is nagyon szerencsés keze van a vörösnek. Hát igen. Neki ez a szerencsenapja... A feltételre a doki fellelkesül.*
-Na, akkor úgy legyen!
*Kézbe is veszi a kockákat a megjegyzésre viszont előbb még a másikra emeli a ravasz zöld szemeit.*
-Biztos elnyeri majd tetszésed. A tudásom.
*Elvigyorodik és gurulnak a kockák. Kettespár, hatos, négyes, hármas. Ez főleg felvillanyozza a dokit.*
-Nocsak, nocsak. Döntetlen is lehet még ebből. Vagy sikerül megmutatnom, hogy kell vadászni.
*A párt megtartva újra dob. Hatos ötös egyes. Elhúzza a száját.*
-Akkor én mennyit is iszom?
*Fog meg egy poharat.*


207. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-24 19:37:38
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

-Tehát, akkor nekem az is meg lenne engedve? *Húzogatja tovább az igen érdekesre sikeredett téma képzeletbeli hálóját.*
-Amúgy, aki komolyan beteg, annak valószínű ilyesmi eszébe sem jut, nem igaz? *Azért ez így felvet néhány kérdést, a féltékenység felvetésére azonban heves tiltakozásba tör ki az elf. Úgy érzi, előbukkant belőle a hivatásos orvosi lélek, akit nem hagynak nyugodni a kontárok és az izgő- mozgó betegek. A sütivel kapcsolatban csak tippelt, mert úgy rémlik neki, hogy csak a házavatón evett Lau sütijéből, bár valóban nem volt sokat otthon, de máskor nem igen tapasztalt ilyet.*
-Tehát neked sütöttek? *Mosolyodik el szélesen, számára szinte egyértelmű, miután így sikerült becserkészniük a házhoz egy gyógyítót, hogy elhalmozzák figyelmességekkel, már csak a megtartása reményében is. Közben szóba kerül a vörös elf is, akivel eddig még csak egyszer találkozott, az sem volt valami hosszú csevegés, de bizalomgerjesztő volt a tekintete. Talán csak azért, mert a hajszínük nagyon hasonló, tudja a fene. Majd felszöknek a szemöldökei ismét a meglepettségtől.*
-Miket nem hallok? Ha titokban leskelődik, az rendben van? *Emelkedik mosolyra a szája egyik szeglete, mert fény derül itt a lényegre.*
-Lehet tényleg nem hazudott, olyan jóravaló, becsületesnek tűnik… mindig azok az izgalmasak. *Tagadhatatlan, hogy kacérkodott már néhány gondolattal, amik egyértelműen nem ülnek ki az arcára, csak tekintete leple mögött bukkannak fel sejtetően. Közben szóba kerül az elfogyasztott ital mennyisége és látszik a nőn, ő a nyereményért jött és közel is érzi magát hozzá. Egyre jobban nyomja a nyereg a hátsóját, csak beleszagol a kocsma levegőjébe és érzi a győzelem mámorító illatát. Látszik nagy magabiztossággal veti a hátát a szék támlájának és tekintete várja a gurítást, ami nem is okoz csalódást. Szinte már túl könnyűnek érzi a dolgot.*
-A próbálkozást el is várom, de én úgy veszem észre, te szeretnél nagyon vetkőzni. *Tárja szét a karjait, mint aki a történetekről nem is tehet, közben tekintetével kíséri a gombok felszabadítását, majd a ruhadarab levételét. Bár nem nagy látvány a gizda elf, de ahogy a haja lágyan fickándozik a világos bőrén, attól feláll a szőr a hátán. Kicsit megborzong, de nyúl a nyereményért és a vállára dobja.*
-Szerencsét hoz. *Magyarázza közben.*
- Na nézzük… mi kéne még? *Áll fel hogy belásson az asztal mögé, felmérve, mivel szolgálhat még a szöszi neki, ami érdekli is.*
-Áh… a következő az ivás lesz. *Húzza el a száját, de a szemei mást mondanak, izgatottan hajítja el a kockákat. Ki is gurul három darab kettes egyből, egy négyessel meg egy hatossal kísérve. Fel is markolja az eltérő kettő kockát.*
-Ha most nyersz, én kettőt iszom. *Nagyon magabiztosan dobja a kockát, szinte teljesen bizonyos benne, hogy lesz még kettes benne. A nagy bizakodást egy hatos meg egy egyes töri ketté. ~Na! Nem baj. ~ Ül vissza a székre és odatolja a kockákat.*
-Mutasd mit tudsz… *Hecceli.*


206. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-24 13:48:36
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

*A dokival ritkán fordul elő, hogy valami butaságot mondd, de most csak sikerül neki. A fattyak terméketlenségével mindig így van. Ha ágyba kerülnek, akkor örül neki, de egyébként gyakran elfelejti ha csak úgy beszélgetnek.*
-Jaj már! Nem úgy értettem. Ott egy sérült, beteg ápolandó férfi, aki kihasználná a helyzetét akkor jobb az a nővér, aki nem hagyja a dolgot hanem rendbe rakja az illetőt. Bár tény, hogy veled nem járhatok úgy.
*Mosolyodik el ő is ravaszul. Úgy, hogy ő van az aktuális beteg helyében úgy már fordult meg a fejében a dolog. Arra, hogy féltékeny lenne meglepődik még a feltételezésen is. Hogy ő? Féltékeny?*
-Dehogy! Mi közöm van hozzá? De az ágynyugalom nem véletlenül ágynyugalom. És segédem...öhm...Az a szőke, aki akkor nincs mikor kéne és nem is nézek belőle ki sokat. Más nem nagyon. Laurentitia-t lenne jó beszervezni, mert ő viszonylag jól bírja a kényes helyzeteket. Csak neki meg szokása a megkérdezésem nélkül kitalálni mit tegyenek a beteggel. Például, hogy adj valami ő se tudja mit a beteg gnóm kislánynak. Na, az olyanok fel tudnak cseszni. Az én dolgom a betegek kezelése nem kell belekontárkodni. Más, azt hiszem nincs akit tudnék magam mellett folyamatosan úgy, hogy tanulni akar.
*Gondolkodik, de nem jut eszébe. A kis viccelődése úgy látszik jó húrokat pengetett meg a vörösben és ő is jót vigyorog. Akárcsak azon, hogy ő az egyetlen normális férfi.*
-Szerintem nem csak nekem sütik. De ha, azt mondod előttem nem sütötték őket akkor tényleg lehet benne valami. Hmmm.*Jelenik meg az arcán egy játékos mosoly. Ami a vörös említésére egy grimasszá válik.*
-Én nem bírom. Sunyiskodott mikor alul öltözött sérültem volt. Meg akarta lesni az olyanokat meg nem szeretem. Ha titokban csinálja, még jól van. De, hogy benyit valami indokkal telibe megbámulni miközben szerencsétlen csaj még takarni is alig tudja magát az olyan blő!
*Az elfnél kevés olyan eset fordul elő mikor nem mászik rá egy nőre, de az ilyesmi annak számít. A betegire vigyáz és le is nézi azokat, akik ki akarják használni őket. Bókja váratlanul nagy sikert hoz. A vörös megjegyzése meg is lepi és széles mosoly húzódik a képére.*
-Akár minden kockadobás után is. Ötösével.
*Vigyorog. Majd bár volt már benne egy kis gyanú, de azért csak nem múlja alul a vörös elképzeléseit aki le is húzza az adott körét. A bókra csak egy főhajtás a doki válasza. A számok hallatán vállat ránt.*
-Nem számoltam.
*Nem is ez a célja. Inni és a társaságért jött. Mindkettőt megfelelőnek találja. A zálog említésével főleg.*
-Hát...Bár már említettem mi a véleményem az urakról most tehetek kivételt és természetesen elfogadom.
*Vigyorog a másikra. Aki még egy lépéssel tovább megy ismét meglepve a dokit.*
-Nocsak? Ahhoz előbb nyerni is kéne.
*Kellett biztatni. Ismét tarolni tervez a vörös. A dokit viszont nem érdekli. Egyrészt az italok miatt, de leginkább a nyílt flört az oka.*
-Nagyon akarsz vetkőztetni. De azért én is próbálkozom.
*Vigyorog és dob is. Ötöspár, egyes, négyes hatos. Ezen elmereng egy kicsit. Egy sort megkockáztatni még számára is túl vakmerő lenne. Az ötöspárt hagyja meg és a többivel dob újra. Egyespár meg egy négyes. Hát elmosolyodik és szép lassú, de biztos mozdulatokkal nekiáll az ingét kigombolni.*
-Ez a mai a szerencsenapod. Előre ezt tervezted mikor elhoztál?
*Miután kigombolta a legkisebb szégyenlősség nélkül bújik ki a ruhadarabból és a lehetséges nézőközönséggel nem is foglalkozva teszi le a ruhadarabot az asztalra.*


205. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-24 12:16:46
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 114

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

*Felszaladnak a homloka közepére a szemöldökei, mikor az elf azt említi, hogy jobban járna vele, mintha a nővérkéi gyerek miatt kiesnének az állásból. Mármint úgy véli, talán erre akar célozgatni a férfi, bár, lehet csak az irigység beszél belőle.*
-Tehát azt mondod… *Kezd bele, kicsit nehezteléssel a mondatba, bár az arcán egyre szélesedő mosoly tanúskodik ennek az ellenkezőjéről.*
-azt… hogy velem nem járhatnál így? *Célozgat arra, ami. Nyilván már az elf fejében is megfordult a gondolat néhányszor, mióta itt húzzák egymás agyát, hogy ebből az estéből szerencsére nagyobb baja nem származhat, minthogy ellopja a gatyáját. Azt meg talán még szívesebben is adja, minthogy valaki egy bőgőmasinát akasztana a nyakába. ~Micsoda mocsok… egy gondolat.~ Valóban, sosem kellett e miatt aggódnia, bár ahogy telik az idő, azért egyre inkább hajlik a felé, hogy nem ártana neki se valaki, aki hozzá kötődik. *
- Csak nem féltékeny lennél az illetőre? Szóval nálad ilyen elvárások vannak a segédek terén. Hányról is beszélünk? *Néz rá kérdően, hiszen mostanában nem töltött sok időt a háznál, így lehet gyarapodott a létszám. A szárnyai keresgélésén felnevet.*
-Gyagyás… nem… nem vagyok tündér. *Látszik rajta, hogy élvezi a társaságot, amit a szőke elf szolgáltat neki az este folyamán.*
-Nincs veled kivételezve, értem. Pedig meg mertem volna esküdni, hogy a kislányok még süteményt is sütnek neked néha. Ha jól emlékszem, most csak te vagy férfi a háznál, aki normális. *Szögezi le a lényeget, itt a nemesre gondolva.*
-Bár még ott van az a vörös hajú elf is. *Ugrik a szeme elé a vörös hajzuhatag, nem ismeri, de valamiért már most szimpatizál vele. Közben a spiccesen kiugró bók egészen ellágyítja, már régen kapott ilyen kedves megjegyzést. Arra a vádra, hogy bizony ő akarja leitatni a szöszit, csak annyit felel:*
-Ha minden pohár után kapok egy ilyen bókot, akkor akár… *Persze tudja, mint, ahogy a másik is jól, hogy ez most a szerencsén múlik, ekkor gurulnak a kockák és lapos tekintettel figyeli, ahogy nála nagyobbat dob végre Intath.*
-Kezdesz magadra találni. *Nyúl a megmaradt 5 feles után, majd egyet lehúz, és elégedett kilégzéssel nyugtázza a bántó szeszfüst eltávozását.*
-Három és öt, ha jól számolom. *Utal arra, hogy bizony ő már ötször rábírta a férfit, hogy igyon, ő viszont még csak háromszor, azt se mindig a kockával. Megmaradt négy feles még árválkodik az asztalon, meg mellette az elnyert öv.*
-Ha nyerő szériában leszel, azért én is felajánlanék zálogot. Legyél úrielf és fogadd el. *Bár, hogy pontosan mire érti, azt egyelőre nem árulja el, csak nyúl a kockákért nagy hévvel.*
-Következőnek, ha nyerek… *Kezd bele, miközben forgatja a kockákat a kezében.*
-Az ingedet kérem. *Fejezi be komoly hangon, kicsit halkabban is. Mindig is vonzódott a férfiingekhez, bár ezt egyelőre nem kívánja a másik elé tárni, ahogy egyéb indítékát sem. Ekkor kigurul az asztal három darab hármas, egy négyes, meg egy kettes. Felveszi a két eltérőt és újradob, amiből egy ötös meg egy ismételt hármas lesz. Széles mosoly jelenik meg az arcán és hátradől.*
-Négy darab hármas, már gombolhatod is… *Jegyzi meg gúnyosan.*



204. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-24 10:32:10
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 902
OOC üzenetek: 170

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Vedelőbajnokság//

-Valóban jó volt csinálni. Tiszta és gyors. És ez után nem mertek fizetés nélkül távozni.
*Vigyorog jót a dolgon. Kár tagadni kicsit azért élvezte mikor féltek tőle. A hatalom jó dolog. Főleg ha ilyen egész ártalmatlan módon érdemli ki. Szörnyebb dolgokat is tett már. Arra, hogy a vörös milyen nővér lenne jót kuncog.*
-Ugyan egy törött kéz még nem a világ vége. Sőt, ha a helyzetembe gondolsz azért jobban járok azzal a nővérkével aki elveri a fogdosódó beteget mint azzal aki nem is tudja kezelni az ilyen betegeket. Vagy úgy kezeli, hogy kilenc hónap múlva vele kell foglalkoznom.
*Bizony. Nem könnyű jó nővérkét találni. Olyat aki kellően jól bánik a betegekkel, jól bánik a dokival és megvannak a kellő kvalitásai a feladat betöltésére. Mármint, hogy ő is be legyen töltve napi többször is. Nem is talált még ilyen segédet maga mellé a doki. Talán majd Laurentitia... A múltkori utcakölyök is! Még annyit se ért meg, hogy az összevagdosott kezét ellátta az elf. Szörnyű. A kérdésre, hogy a másik úgy néz-e ki mint egy tündér a doki alaposabban megnézi a vöröst és még a háta mögé is néz szárnyat keresve.*
-Hmmm... Vielnek sincs szárnya szóval ez még nem jelenthet semmit. És ő se férne el a zsebemben. Egyelőre a tündérséged ellen nem találtam bizonyítékot.
*Állapítja meg elgondolkodva mint egy nyomozó. A másik szavait félreérti.*
-Miért lennék jobban kinyalva? Rád is főznek és mosnak. Nincs velem kivételezés.
*Pedig nem lenne ellenére ha több törődést kapna a lányoktól. Tündérkezek masszírozgatnák, Laurentita fürdetné jó alaposan meg minden nap és valamit Luninari is tehetne. Hozzá úgy nem vonzódik a doki, de a női törődést sose utasítja el. Szép ábránd. A valóság kevésbé kegyes a dokihoz. A vörös megjegyzésére, hogy őt szeretik a kockák csak enyhén spiccesen megjegyzi.*
-Megértem őket.
*Bizony nem kevés piát tüntetett már el a doki és ez azért még rá is hatással van hiába ivott már mindenféle szeszt még, azt is ami talán nem emberi fogyasztásra volt alkalmas.*
-Vagy te akarsz engem leitatni.
*Veti fel ezt a lehetőséget is. Bizony van rá esély. Bár a vörösnek nem kellett volna ennyit fáradoznia, hogy megkapja a dokit. Elég lett volna akár csak idefele jövet nekidőlni az egyik fának és annyit mondani, hogy"Hoci!".*
~Ezek a nők...~
*Most is lehet, hogy jól dob. A kérdésre, hogy izgul-e csak vállat von.*
-Van hol aludnom szóval nincs mitől félnem.
*Még egy vigyort is megenged. A pimaszkodásra csak mosolyog.*
-Én? Mindenben.
*Dob is azokkal a kockákkal. Négyespár. Hatos, egyes, hármas.*
-Nini! Ezt megnyertem. Látod csak kérned kellett.
*Vigyorog.*


203. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-20 22:44:24
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//

- Khm... kösz... *Szóval a név legalább jó volt. Felsóhajt. Zavaros magyarázata és öntögetése alatt sok mindenről lemarad, csak olykor-olykor mer a gesztenyebarnákba tekinteni, s ekkor sem sokáig, csak erőt merít a felé irányuló biztató mosolyból, úgy látszik sikerrel. Legalábbis nem nevetik ki, ami már-már főnyereménynek mondható, már, ha versenyezne persze. De díjat nem vár, csupán úgy tesz, ahogyan szokott, ami a szívén, az a száján. A csend roppant kínos. Mondjuk, hogy annyira, hogy már-már ez készteti nevetésre az embert, de Umon legyűri ebbéli zavarát és nem nevet fel, még. Főként, hogy a két korsónyi méretű poharat megpróbálná el is tüntetni, azon nyomban, mielőtt még arra bárki rákap, körbe is pillant, hogy vajon nem nevetik-e éppen ki. Ha Enna nevetne, azt nem bánná, legalább megnevettette a lányt, ami szintén sikernek mondható, akkor úgyis ráfogja, hogy direkt volt... aztán nem ez történik, s keze elől elkapják a lényeget.*
- Ho-hogy? Ja, én nem! *Kapja félre kezét, akárha parázsba nyúlt volna, s meglepetten tekint fel a lányra. A gesztenyebarnák felett, míves szemöldök gabalyodik egymásba, s akár színlelt a felháborodás, akár nem, Umon szája lassú, zavart mosolyra húzódik. Immár nem fél felfelé nézni, mert láthatóan az előadás valóban sikeres volt. Aztán jön az elképedés.*
- Biztoshogy... *Emelné fel kezét, de szája ár csücsörít, ahogyan a lány rózsás ajkai fogadják a feles pohár tartalmát, szinte vele együtt nyel, majd kerek szemmel várja a végeredményt feszült csendben, s némi ijedtséggel, mert épp nincs nála semmi, mit maga elé tartson, ha érkezne az áldás visszafelé a borzalmas íz után. De nem jön. Az idő szinte megáll, ahogyan apró ráncokat követve szemléli előbb a befogadást, az apró fintort, kis mosolyt, majd hallgatja a véleményt.*
- Te... te megittad. *Jelenti ki, hihetetlen elmésen halkan, majd a hatalmas pohárra mered, melynek felszíne még mindig kicsit mocorog az iménti öblös merítésből.*
- Gyümölcsös... kesernyés... *Taglalja a szavakat szaggatottan, majd ismét a gesztenyebarnákba pillant, ezúttal elmosolyodik.*
- Köszönöm. *Biccent közben, s szemét is lehunyja egy pillanatra. Hogy mit köszön, s mit nem, nem lehet tudni.* Jól körülírtad, nagyon tetszik. *Még mindig mosolyog, majd egy pillanatra felnevetve megrázza magát.*
- Hát akkor? *Rikkant fel.* Rád! *Emeli meg saját korábban kiürült poharát, s megmeríti a bizonytalan színezetű löttyben. Majd ugyanazzal a kezével, melybe poharát tartja mutatóujját mereszti feddőn a lányra.*
- De te viszel fel, ha ez kiüt! *Nevet fel egy pillanatra, aztán lehajtja az italt, majd szemöldökét felhúzva mered az üres pohárra.*
- Hát... érdekes... most nagyot nőttél a szememben, bár eddig sem voltál kicsi. *Göcög magában. Annyira nem jó ugyanis az ital. Karcosabb, erőteljesebb ízekhez szokott, de valójában ennek nem is ez volt a lényege. Lehet a lánynak sem ízlik, mégis megdicsérte, elfogadta. Tűnődve tekint rá, s pillantását kezére maga is végigkíséri. Ismeri az érzést, volt már benne része, bár jóval erőteljesebben és hirtelen, sokkal fájdalmasabban. ~ Emlékek. ~ Ha nem lenne elég ital gyomrában és fejében, elfintorodna. Neki nem volt kellemes, s teljes szívéből reméli, hogy Ennának sokkal jobb lesz. Keze lassan indul el, s ha teheti, Enna poharat tartó kezét fogja meg, segít neki megmeríteni ismét. Ha a lány ránéz, csak bólint.*
- Akkor ne hagyd abba, segíts neki... mármint az emlékeknek... igyál. *S, merít maga is.*
- Furcsa dolog az emlékezés. *Tűnődik el.* Sokszor akkor jönnek elő, amikor a legkevésbé sem számít rájuk az ember. Olykor elég egy hatalmas ütés a fejre és minden világossá válik. *Keserűn felkuncog.*
- Vagy egy rossz álom, s mikor felébredsz, azt hiszed egy pillanatra, hogy minden eszedbe jutott... aztán meg, el is múlik, s marad a semmi, meg, hogy kábán nézel magad elé. *Megvonja a vállát, majd elmosolyodva halkan regélni kezd.*
- Az élet egyszer megkérdezte a halált: "Mondd csak! Miért van az, hogy engem szeretnek, téged pedig gyűlölnek?" A halál erre megvonta a vállát, majd mély hangján, reszelősen válaszolt: Azért, mert te vagy a csodálatos hazugság, én pedig a fájdalmas igazság. *Halkan felkuncog, aztán ismét a lányra néz.*
- Ne siettesd az emlékeket, jönnek azok maguktól, akkor is, amikor nem akarod, én már csak tudom, ahogy azt is, nélkülük olyan üres minden, mintha, nem is léteznél. Rád és az emlékeidre! *Emeli meg poharát ismét, s a lányéhoz koccintja, ahol épp van.*
- Hosszú még az este és kimondottan örülök, hogy velem vagy, jobb így... hosszú ideje először jobb. *Halvány, szomorú mosoly és egy őszinte tekintet, mi Enna szemein függ. Az apró szeplőkön, egy-egy aranybarna hajtincsen, a pimasz mosolyon, s a kesernyés íztől néha elfintorodó ajkakon.*
- De tényleg.


202. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-18 00:46:04
 ÚJ
>Ennalinae Traelehnn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 25

Játékstílus: Megfontolt

//Kinek a rosszabb, kinek a sanyarúbb?//

*A közös nevetés és az Umonnak nyújtott elsősegélynyújtás után Enna egyre közelebb érzi magához ezt a fura szerzete(s)t. Sejti ugyan, hogy az érzés kölcsönös, de arról fogalma sincs, hogy ez milyen ritkaságszámba megy. Ha tudná, arca valószínűleg a piros egy még felfedezetlen árnyalatában pompázna, szíve pedig a szükségesnél még inkább indokolatlanabbul hevesen kalimpálna. Így azonban pulzusa az elfogadott (felső) határértéken belül mozog, és csak egészségesen kipirult állapotú arcpofák jelzik jókedvét.
Imponál neki, hogy a másik ilyen készségesen és hősiesen veti alá magát a felkínált próbáknak. A fél-elf végre már nem egyedül játssza a bolondot, hanem ezúttal társa is akad hozzá, úgy látszik. A vitéz felajánlást tehát egy elismerő biccentéssel jutalmazza az eddigi félmosoly mellett, úgy indul meg a pulthoz. Ott aztán nagyon igyekszik nem kukucskálni, így Umon kisfiús zavaráról le is marad. Helyette azonban ő is hasonlóan gyerekes és szégyellős gondolatokat kerget a kis buksijában, épphogy csak vihorászni nem kezd a nagy várakozásban. Észleli, hogy mintha a férfi a pult felé irányítaná lépteit, ezért fél kezével igyekszik takarni látóterének azon részét, amely felől esetleg a meglepetés elrontására alkalmas történéseket láthatná. A lány azonban nem igásló, hogy szemellenzővel közlekedjen, ivott is, izgul is, így inkább a söntésnél várja meg a nagy üvegcsörömpölés-pakolászás végét. Mikor végez a pultossal, és már motozást sem hall, elindul, és helyet foglal az asztalnál, körülbelül akkor, mikor Umon is odaállít a tálcával. Ekkor teszi fel azt a bizonyos kérdést.
A tálca tartalmát elbűvölve szemléli, nem számított ennyi mindenre. Várakozóan, és (szándékai szerint) biztatóan mosolyog a férfire. Ilyen helyzetben általában csipkelődve odamondana valami olyat, hogy „Ne szerencsétlenkedj már!”, vagy „Na, mi van? Szóhoz sem jutsz?”, de most énjének ezen oldala úgy látszik vagy alszik, vagy egy másik világban jár, mert nem csak hogy nem jönnek a szavak a szájára, de még elméjének legtávolabbi zugában sem keringenek most ilyen szarkasztikus mondatok. Na jó, talán valahol leghátul mégis. De az biztos, hogy most túlságosan is csodálja a másik tetteit és szavait ahhoz, hogy ilyen hozzászólásokkal „boldogítsa”.
Lelkesen nézi, ahogy az italok egymás után a nagy pohárba ömlenek, hogy ott aztán boszorkányüsthöz hasonlóan valami rejtélyes bájitallá keveredjenek. A keverés maga ugyan nem túl látványos, de a hozzáfűzött szavakkal együtt az egész jelenet olyanná válik, mint valamiféle különleges színdarab, vagy szavalóest. A rendhagyó előadás művészisége tarol a közönség és a kritikusok körében – akiket jelen esetben Enna testesít meg. A kreatív szónoklat bohém, de ugyanakkor elmés jellege pedig olyannyira prominens, hogy azt a publikum egyöntetűen ezen műfajon belül elsőrangúnak ítéli meg. A fél-elf az elején még nevetgél, de útközben megnémul, és ajkain csupán néma „A” és „O” betűk váltakoznak, ahogy arcára újból kiül a pír.
~ Ez most komolyan elhangzott? ~ kezdi eltakarítani lassan arcáról a hangtalan hangzókat, miközben igyekszik feldolgozni, amit az imént hallott. Umon zavart viselkedése alapján nem hallucinált – magában erre jut. Csak azt nem sikerül kisütnie, mit lehet ilyenkor válaszolni.*
- Jó. Név.
*Sikerül kijelentenie végül darabosan. Nem akarja megsérteni kukaságával a szerzetest, de ettől többre most nem futja. Talán azért társa megérti, elvégre látszik a lány arcán az előadás elsöprő ereje. Hát még amikor a másik hozzáfűzi, hogy mindezt őszintén mondta. Belső Ennája dob egy szó szerinti hátast. A valós Enna ezt azonban nem teheti meg - neki keménynek kell maradnia, és agyrázkódás nélkülinek. Így hát kemény is, de még mennyire. Olyan keményeket pislog Umon irányába, mint a parancsolat. Most aztán senki sem mondhatja rá, hogy nem kemény.
A jeget végül az töri meg, mikor úgy tűnik, a poharat a művész úr el akarja tüntetni a színről. Ezt már nem tűrheti moccanatlan, hiszen vétek volna veszni hagyni egy ilyen ritka portékát.*
- Helóheló, álljunk csak meg. Hova viszed te az én boldogságomat?
*Hangzik a számonkérés, egy csipetnyi valós felháborodással. Szemöldökei dacosan összeszaladnak, úgy kaparintja meg a gigászi poharat. Maga elé veszi, majd – jobb ötlet híján – az egyik felespohárral merít belőle, és mielőtt szándékaiba beleavatkozhatnának, gyorsan lehajtja a pohárka tartalmát.
Hát, tömény, ami benne van. Tömény, nincsen erre szebb szó sajnos, ez bizony igaz rá. Nem is a folyadék sűrűsége, hanem inkább az ízek túltengése miatt. Nyelvét az ízek szinte kézről kézre adogatják egymásnak, néha pedig egyenesen olyan, mintha összevesznének a vétlen testrészen. Tulajdonképpen az itókának nincs túl nagy baja. Csak olyan, mintha egy bolondos kisgyerek lenne, aki egyszerre akarja elmesélni az egész nap összes történését – túl sokat akar mondani egyszerre. Enna orra mellett egy icipici fintor jelenik meg, miközben kortyolja az italt, de miután üresen áll a pohár, már ismét mosolyog Umonra.*
- Nem rossz. Gyümölcsös. Csak nekem kicsit keserű. Van benne valami keserű. De el ne vigyed innen, mert megisszuk. Ne hozz szégyent a nevedre, Tintás! *Fenyíti meg mutatóujjával a férfit. Majd egy kis gondolkodás után még hozzáfűzi.* - Találó a név, amit adtál neki. Azt hiszem, a boldogság is ilyesmi. Néha vegyül bele egy kis keserűség.
*Az újabb bölcselet mellé nagyokat bólogat, majd ismét merít a stampos poharával. Ujjai csöpögnek, és ragacsosak, de őt ez a legkevésbé sem zavarja. Sőt, mintha megmozdulna benne valami ettől az érzéstől. Lenéz két kezére, mintha most látná őket először. Majd bevillan egy emlékkép. Nem túl sokat mondó, és egyelőre elég homályos, de kezd körvonalazódni. Ezt hangosan is megjegyzi, tekintetét pedig közben kezeiről elemelve a másik barnáiba temeti.*
- Mintha valamire emlékeztetne ez az íz.


201. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2020-03-16 21:22:58
 ÚJ
>Sólyommadár Enilorac avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Kiszolgálás//
// Gaelein //

*Bizony a könnyű léptű fél-elf, nem nagyon csap zajt, sőt próbál feltűnésmentesen közlekedni. A fogadó egyáltalán nem látszik egy banditatanyának, de nem árt vigyázni. A barna íriszek végigszaladnak a barátságos berendezésen, és a vendégeken.*
~Meghitt hely.~
*Gondolatának valódi értelme csupán annyi, hogy nincs itt semmi különös. Nem mintha északon, a tónál, nem kellett volna semmitől tartania, de elszokott a folytonos veszélytől. Éppen ezen morfondírozva bambul el egy pillanatra, mikor a közeledő úriember cipőkopogására eszmél fel. Az üdvözlésre egy mosolygósat biccent.*
-Enil.
*Mutatkozik be ő is, hosszasabb magyarázat nélkül.*
-Valami erős jól esne.
*Sóhajtja maga elé keserédesen. Szeplős arca, csak alátámasztani tudja ezt a mondatot kicsit megviselt ábrázatával.*
-Vodka?
*Kérdezi. Már, hogy van e. Egyébként sem volt az a bőbeszédű lány, de így most még jobban spórol a szavakkal. Nem tudja mi tévő legyen. Az egyetlen otthonának ismert helyet elhagyta, és mire visszamegy, azt mintha elnyelte volna a föld.*
~Vagy csak vissza sem találok.~
*Gondolja magában, de nem igazán vigasztalja. Mind a két esetben csak fejlebiggyesztős ivás a válasza. Ez a komor hangulat kiül az arcára. Mint akit rág egy gondolat. Ha a vodka mibenlétére a válasz igenleges, akkor köszönettel bólint, és némán kér egyet. Egyelőre. Aztán lehet, hogy kettőt. Vagy egy szobát. Ki tudja.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 705-724