Nincs játékban - Taverna a Három Baráthoz
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Taverna a Három Baráthoz | Nincs "kisebb" helyszín |  |
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-17 16:41:10
Üzenet elküldve: 2019-11-17 16:41:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
- Ha Te mondod! *mondja mosolyogva a lány, és kacsint egyet, úgy hagyja ott őt, hiszen csak ugratni akarta Grarilt, esze ágában sincs megbántani. Sőt, eddig kimondottan örül, hogy éppen őt küldte el vele Chayss.
Aztán amikor visszatér, és megkapja a Wegtoren felől érdeklődő kérdésre a választ Graril származására vonatkozóan, eszébe jut, amit mesélt neki.*
- Ó, tényleg, mondtad, hogy valahol errefelé nőttél fel! *kapja fel jobb kezét a férfire mutatva hirtelen a combja mellől, ahol eddig békésen lóbálta, hátradőlve a széktámlával a fal felé, amikor eszébe jut, amit Graril említett akkor, amikor pár szót váltottak egymással a pultnál, elindulás előtti este.*
- Sajnálom a szüleidet. *mondja, ahogy az egészet végighallgatja.*
- Fura, ezt a wegtoreni bárót senki nem ismeri közelebbről. Te se wegtoreni vagy akkor. Mik meg Isannte se vele jöttek. Most meg felfogadta azt a törpét. *jegyzi meg várakozás közben, ahogy eszébe jut, amiket Mik mondott odafenn.*
- Na és milyen a nyúlragud? *kukkant bele Graril tányérjába, ha egyáltalán van még benne valami.*
- Ízlik? A leves igazán finom volt! Hm. Hozhatná már azt a bort a tündérkénk! *sóhajt, szemével követve, ahogy a szőke tündér a másik párhoz sétál. ~Majd csak eldöntik végre, mit szeretnének!~ gondolja.
Persze az élettörténet mesélős rész után jön a visszakérdezés, gondolhatta volna, mert bár fecsegni szeret, de magáról beszélni annál kevésbé.
Utálja, ha sajnálják. Így aztán az izgalmas kalandor kérdésre csak fanyar mosollyal válaszol, elhárítva az izgalmat, és kimondva a natúr valóságot.*
- Hát muszájból. Engem nem talált meg senki. De végleg elveszni meg, tudod, nem akartam. *von vállat derűsen, de ironikusan. De azért mond néhány dolgot, bár azt a sok mindent, amin keresztülment attól kezdve, hogy teljesen magára maradt, úgy sejti, valahol Artheniorban, úgyse tudja elmesélni senkinek. És sajnos nem volt minden nap csupa izgalom meg kaland. ~A legtöbb szimplán csak ótvaros éhezés volt.~ komorodik el egy pillanatra az arca.*
- Gondolom olyan hét éves lehettem, amikor a Hold Karavánpihenőből elmentem egy karavánnal Lihanechbe. Akkor még állt a Karavánpihenő.
- Annál korábbról nem sok emlékem van. Az utcán éltem, meg a piacon, arra emlékszem. *És van néhány emlékképe arról is, ahogy apjával sétál a gazdagok negyedében, kézenfogva, de ezt semmi kedve most szóba hozni: minek?*
- Lihanechben két évig éltem egy árvaházban. De sokszor kiszökdöstem a piacra, meg máshova is. *nevet.*
- Volt egy kereskedő, azzal sokszor elmentem gombát gyűjteni Erdőmélyére. Lynol Lángját. Pénzt adott érte.
- De aztán Lihanechből is tovább mentem, Wegtorenbe szöktem egy karavánnal.
- Egészen múlt év őszéig ott éltem. Wegtorenben. Aztán visszajöttem Artheniorba egy hajóval.
- A pestis alatt egy tanyán laktam, Artheniortól északra. Nem is lehet olyan messze innen. *tűnődik.*
- Még folytathatnám! *nevet Arja* - de ne akard hallani!
- Ha Te mondod! *mondja mosolyogva a lány, és kacsint egyet, úgy hagyja ott őt, hiszen csak ugratni akarta Grarilt, esze ágában sincs megbántani. Sőt, eddig kimondottan örül, hogy éppen őt küldte el vele Chayss.
Aztán amikor visszatér, és megkapja a Wegtoren felől érdeklődő kérdésre a választ Graril származására vonatkozóan, eszébe jut, amit mesélt neki.*
- Ó, tényleg, mondtad, hogy valahol errefelé nőttél fel! *kapja fel jobb kezét a férfire mutatva hirtelen a combja mellől, ahol eddig békésen lóbálta, hátradőlve a széktámlával a fal felé, amikor eszébe jut, amit Graril említett akkor, amikor pár szót váltottak egymással a pultnál, elindulás előtti este.*
- Sajnálom a szüleidet. *mondja, ahogy az egészet végighallgatja.*
- Fura, ezt a wegtoreni bárót senki nem ismeri közelebbről. Te se wegtoreni vagy akkor. Mik meg Isannte se vele jöttek. Most meg felfogadta azt a törpét. *jegyzi meg várakozás közben, ahogy eszébe jut, amiket Mik mondott odafenn.*
- Na és milyen a nyúlragud? *kukkant bele Graril tányérjába, ha egyáltalán van még benne valami.*
- Ízlik? A leves igazán finom volt! Hm. Hozhatná már azt a bort a tündérkénk! *sóhajt, szemével követve, ahogy a szőke tündér a másik párhoz sétál. ~Majd csak eldöntik végre, mit szeretnének!~ gondolja.
Persze az élettörténet mesélős rész után jön a visszakérdezés, gondolhatta volna, mert bár fecsegni szeret, de magáról beszélni annál kevésbé.
Utálja, ha sajnálják. Így aztán az izgalmas kalandor kérdésre csak fanyar mosollyal válaszol, elhárítva az izgalmat, és kimondva a natúr valóságot.*
- Hát muszájból. Engem nem talált meg senki. De végleg elveszni meg, tudod, nem akartam. *von vállat derűsen, de ironikusan. De azért mond néhány dolgot, bár azt a sok mindent, amin keresztülment attól kezdve, hogy teljesen magára maradt, úgy sejti, valahol Artheniorban, úgyse tudja elmesélni senkinek. És sajnos nem volt minden nap csupa izgalom meg kaland. ~A legtöbb szimplán csak ótvaros éhezés volt.~ komorodik el egy pillanatra az arca.*
- Gondolom olyan hét éves lehettem, amikor a Hold Karavánpihenőből elmentem egy karavánnal Lihanechbe. Akkor még állt a Karavánpihenő.
- Annál korábbról nem sok emlékem van. Az utcán éltem, meg a piacon, arra emlékszem. *És van néhány emlékképe arról is, ahogy apjával sétál a gazdagok negyedében, kézenfogva, de ezt semmi kedve most szóba hozni: minek?*
- Lihanechben két évig éltem egy árvaházban. De sokszor kiszökdöstem a piacra, meg máshova is. *nevet.*
- Volt egy kereskedő, azzal sokszor elmentem gombát gyűjteni Erdőmélyére. Lynol Lángját. Pénzt adott érte.
- De aztán Lihanechből is tovább mentem, Wegtorenbe szöktem egy karavánnal.
- Egészen múlt év őszéig ott éltem. Wegtorenben. Aztán visszajöttem Artheniorba egy hajóval.
- A pestis alatt egy tanyán laktam, Artheniortól északra. Nem is lehet olyan messze innen. *tűnődik.*
- Még folytathatnám! *nevet Arja* - de ne akard hallani!
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-17 13:58:08
Üzenet elküldve: 2019-11-17 13:58:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
*A férfi türelmesen végighallgatja Arja beszédét, de azért nem állhatja meg, hogy becsméreljék.*
- Nem vagyok olyan, mint a többi a zsoldos. Bár nem azért fizetnek, de néha gondolkodni is szoktam.*-mondja a férfi komoly hangon. Nincs benne sértődöttség, vagy bármi más, csak szeretné helyretenni a dolgokat. Miután a nő meghozza a bort, arra kéri, hogy meséljen magáról.*
- A szüleim és én egy kis tanyán éltünk, de rablók törtek ránk. Engem elbujtattak, de őket megölték, és a házunkat felgyújtották. Egy öregember talált rám és nevelt fel egy olyan félreeső faluban, ami a puszta és a város között van. Aztán el kellett jönnöm a faluból. Így érkeztem meg a városba, ahol a piacon láttam egy hirdetést, hogy embert keres a báró. Jelentkeztem, és most itt vagyok.*-zárja rövidre a mondandóját Graril.*
- És te, hogy lettél kalandor?*-érdeklődik a férfi.*
*A férfi türelmesen végighallgatja Arja beszédét, de azért nem állhatja meg, hogy becsméreljék.*
- Nem vagyok olyan, mint a többi a zsoldos. Bár nem azért fizetnek, de néha gondolkodni is szoktam.*-mondja a férfi komoly hangon. Nincs benne sértődöttség, vagy bármi más, csak szeretné helyretenni a dolgokat. Miután a nő meghozza a bort, arra kéri, hogy meséljen magáról.*
- A szüleim és én egy kis tanyán éltünk, de rablók törtek ránk. Engem elbujtattak, de őket megölték, és a házunkat felgyújtották. Egy öregember talált rám és nevelt fel egy olyan félreeső faluban, ami a puszta és a város között van. Aztán el kellett jönnöm a faluból. Így érkeztem meg a városba, ahol a piacon láttam egy hirdetést, hogy embert keres a báró. Jelentkeztem, és most itt vagyok.*-zárja rövidre a mondandóját Graril.*
- És te, hogy lettél kalandor?*-érdeklődik a férfi.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-16 18:53:46
Üzenet elküldve: 2019-11-16 18:53:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
*Arja figyelmesen hallgatja Grarilt, amikor az az elf telepről mesél.*
- Tudom már! Télen a tanyákon beszéltek róluk. A városból menekültek ők is, de nem mentek tovább Lihanechbe.
- De a tanyasiak nem használták ezt a nevet. *próbál visszaemlékezni fejét rázva.*
- Csak elf telepeseknek mondták őket. *de Arja biztos benne, hogy azokról az elf telepesekről beszél Graril.*
- A fákon építettek házat? Kíváncsi lennék rá. *csodálkozik, pedig szép lehet.*
- Lihanechben házakban él a legtöbb. Pedig ott is sok az elf, igazán.
- Sok elf település van, azt mondják, a hegyekben. Ilyen eldugott helyeken. Talán ők is úgy szeretnének élni. Ha már ott hagyták Artheniort a szegénylázadás miatt.
- Én csak a városokban jártam. Ilyen erdei elfekkel nem találkoztam még sose. *~vagy akkor már régóta a városban éltek.~ mondja, ahogy Grarilt hallgatja.
Az izomagyú elleni tiltakozásnál csak felemeli ártatlanul mindkét tenyerét: ő igazán nem mondott ilyet! De persze picit el is vigyorodik, és csak nem bírja ki, picit, igazán csak játékból, hogy tovább ne cukkolja a férfit. De csak mert jól látja a szeme csillogásán, hogy az valójában nem mérges, inkább jól veszi a lapot.*
- Minden zsoldos izomagyú. *biggyeszti le a száját, és mondja ki a megfellebezhetetlen ítéletet, de belül nagyon vihog, és a tekintete neki is nem titkoltan nevet.
Aztán otthagyja, hadd főjön a levében, persze megvárja ha valamit válaszol, és ekkor sétál el Dhorrynhoz.*
//Dhorryn//
*Aprót bólint a tündérkének, örömmel veszi az ígéretet, és bízik a lányban: ha megtud valakitől valamit, arról ők is értesülni fognak. Egy pillanatra Grarilra néz, majd a gnóm párosra siklik a tekintete.
Nem gondolná őket halálfalóknak, inkább egy elveszett párosnak néznek ki szerinte, akik véletlenül tévedtek ide ~de persze ki tudja.~*
- Igazán köszönöm! *mondja őszintén rámosolyogva a lányra, mindkettőre értve: az ígéretre is meg a borra is, majd visszaindul az asztalukhoz.*
//Graril//
- Szerintem is! *neveti el magát a megkoronázásra, ahogy leül, inkább ürügyül rendelte a bort, valami mellett csak el kell üldögéljenek, de kezdi igazán jól érezni magát ő is, ahogy hátradől, és várják a beígért bort. ~Ha olyan finom lesz, mint a leves, akkor jól járunk.~ gondolja.*
- Magadról is mesélhetnél! *néz közben a férfire.*
- Hogy ismerted meg a kalózbárót? Talán Te is wegtoreni vagy? *kérdezi kíváncsian.*
*Arja figyelmesen hallgatja Grarilt, amikor az az elf telepről mesél.*
- Tudom már! Télen a tanyákon beszéltek róluk. A városból menekültek ők is, de nem mentek tovább Lihanechbe.
- De a tanyasiak nem használták ezt a nevet. *próbál visszaemlékezni fejét rázva.*
- Csak elf telepeseknek mondták őket. *de Arja biztos benne, hogy azokról az elf telepesekről beszél Graril.*
- A fákon építettek házat? Kíváncsi lennék rá. *csodálkozik, pedig szép lehet.*
- Lihanechben házakban él a legtöbb. Pedig ott is sok az elf, igazán.
- Sok elf település van, azt mondják, a hegyekben. Ilyen eldugott helyeken. Talán ők is úgy szeretnének élni. Ha már ott hagyták Artheniort a szegénylázadás miatt.
- Én csak a városokban jártam. Ilyen erdei elfekkel nem találkoztam még sose. *~vagy akkor már régóta a városban éltek.~ mondja, ahogy Grarilt hallgatja.
Az izomagyú elleni tiltakozásnál csak felemeli ártatlanul mindkét tenyerét: ő igazán nem mondott ilyet! De persze picit el is vigyorodik, és csak nem bírja ki, picit, igazán csak játékból, hogy tovább ne cukkolja a férfit. De csak mert jól látja a szeme csillogásán, hogy az valójában nem mérges, inkább jól veszi a lapot.*
- Minden zsoldos izomagyú. *biggyeszti le a száját, és mondja ki a megfellebezhetetlen ítéletet, de belül nagyon vihog, és a tekintete neki is nem titkoltan nevet.
Aztán otthagyja, hadd főjön a levében, persze megvárja ha valamit válaszol, és ekkor sétál el Dhorrynhoz.*
//Dhorryn//
*Aprót bólint a tündérkének, örömmel veszi az ígéretet, és bízik a lányban: ha megtud valakitől valamit, arról ők is értesülni fognak. Egy pillanatra Grarilra néz, majd a gnóm párosra siklik a tekintete.
Nem gondolná őket halálfalóknak, inkább egy elveszett párosnak néznek ki szerinte, akik véletlenül tévedtek ide ~de persze ki tudja.~*
- Igazán köszönöm! *mondja őszintén rámosolyogva a lányra, mindkettőre értve: az ígéretre is meg a borra is, majd visszaindul az asztalukhoz.*
//Graril//
- Szerintem is! *neveti el magát a megkoronázásra, ahogy leül, inkább ürügyül rendelte a bort, valami mellett csak el kell üldögéljenek, de kezdi igazán jól érezni magát ő is, ahogy hátradől, és várják a beígért bort. ~Ha olyan finom lesz, mint a leves, akkor jól járunk.~ gondolja.*
- Magadról is mesélhetnél! *néz közben a férfire.*
- Hogy ismerted meg a kalózbárót? Talán Te is wegtoreni vagy? *kérdezi kíváncsian.*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-15 14:32:14
Üzenet elküldve: 2019-11-15 14:32:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Cyla és Ganer//
*Látja hogy az asztalnál ülő páros hölgy tagja többször is odasandít, vagy legalábbis úgy értékeli, persze lehet hogy téved. Így kedvesen a gnóm párosra csúsztatja a tekintetét, és illedelmesen szól.*
-Tessék az étlepunk, kérem foglalja a helyet bárhol.
*Mondja, és odébb sétál a pultnál, hogy teret adhasson Arja bizalmas beszélgetésének. Az hogy az új jövevények mit tesznek, hogy álnnak még az ajtóban, a pultnál vagy leülnek e, érdekli a lányt így hozzá teszi.*
-Nem sokára jövök.
*Mondja és édesen meghajol kicsit. Lopva lopva odasandít.*
//Arja//
*Jól sejtette, hogy a lány akár valamit tőle, persze ez véletlen egybe esés. Az nemsokára feláll, és oda sétál a pulthoz. Megköszöni a vacsorát, és a kiszolgálást. A borravalót, egy édes mosollyal elfogadja.*
-Örülünk ha tetszik a fogadó.
*Mondja, majd ezután érdeklődve hallgatja a lányt. ~Kovácsot...~ Gondolja magában, de sajnos semmi ilyesmit nem hallott, értesüléseit pedig kellemes honorárium kíséri. A hírszerzés fontos munka, elfogadja az aranyat.*
-Egyelőre semmit sem tudok róla.
*Mondja, és mikor a neve is szóba kerül, meg ork is... Ryen arca mint egy szobor meg se rándul, de agya dolgozik serényen.*
~Vasüllő... Valami. Ork kovács. Érdekes.~
*Gyakorlatilag intsünk búcsút a név második felének. Illedelmesen bólint és a megfelelő diszkrécióval válaszol.*
-Természetesen akármit hallok, értesítem majd. Körbekérdezek majd a konyhán, hátha hallottak bármit.
*Mondja majd szinte ugyan abban a pillanatban vált eladői stílusra mikor a másik bort kér. Úgy veszi a lapot mint egy dörzsölt róka. A szegénynegyedben nőtt fel. Tudja hogy megy ez.*
-Van egy kiváló borom a számukra. Kiviszem amint a másik két vendéggel is foglalkoztam.
*Mondja majd bólint, és egy kellemes mosollyal átsétál az előző párthoz, legyenek azok bárhol is.*
*Látja hogy az asztalnál ülő páros hölgy tagja többször is odasandít, vagy legalábbis úgy értékeli, persze lehet hogy téved. Így kedvesen a gnóm párosra csúsztatja a tekintetét, és illedelmesen szól.*
-Tessék az étlepunk, kérem foglalja a helyet bárhol.
*Mondja, és odébb sétál a pultnál, hogy teret adhasson Arja bizalmas beszélgetésének. Az hogy az új jövevények mit tesznek, hogy álnnak még az ajtóban, a pultnál vagy leülnek e, érdekli a lányt így hozzá teszi.*
-Nem sokára jövök.
*Mondja és édesen meghajol kicsit. Lopva lopva odasandít.*
//Arja//
*Jól sejtette, hogy a lány akár valamit tőle, persze ez véletlen egybe esés. Az nemsokára feláll, és oda sétál a pulthoz. Megköszöni a vacsorát, és a kiszolgálást. A borravalót, egy édes mosollyal elfogadja.*
-Örülünk ha tetszik a fogadó.
*Mondja, majd ezután érdeklődve hallgatja a lányt. ~Kovácsot...~ Gondolja magában, de sajnos semmi ilyesmit nem hallott, értesüléseit pedig kellemes honorárium kíséri. A hírszerzés fontos munka, elfogadja az aranyat.*
-Egyelőre semmit sem tudok róla.
*Mondja, és mikor a neve is szóba kerül, meg ork is... Ryen arca mint egy szobor meg se rándul, de agya dolgozik serényen.*
~Vasüllő... Valami. Ork kovács. Érdekes.~
*Gyakorlatilag intsünk búcsút a név második felének. Illedelmesen bólint és a megfelelő diszkrécióval válaszol.*
-Természetesen akármit hallok, értesítem majd. Körbekérdezek majd a konyhán, hátha hallottak bármit.
*Mondja majd szinte ugyan abban a pillanatban vált eladői stílusra mikor a másik bort kér. Úgy veszi a lapot mint egy dörzsölt róka. A szegénynegyedben nőtt fel. Tudja hogy megy ez.*
-Van egy kiváló borom a számukra. Kiviszem amint a másik két vendéggel is foglalkoztam.
*Mondja majd bólint, és egy kellemes mosollyal átsétál az előző párthoz, legyenek azok bárhol is.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-15 13:27:55
Üzenet elküldve: 2019-11-15 13:27:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
*A férfi bele is kezd a történetébe.*
- Még mielőtt veled útra keltem volna, a piacon sétálgattam, és meghallottam, hogy egy hölgy futárt keres Mil'Ochassba, az Ezer levél honába. Én vállaltam a feladatot és elvittem egy üzenetet Lyzandrának a közösség vezetőjének. Valamilyen mulatságra való meghívás volt azt hiszem.*-szól a férfi, majd pár falatot magához véve folytatja a történetet.*
- A főtértől körülbelül egy napi járóföld, kicsit rövidebb, én reggel indultam a Piacról, és estére már odaértem. Az üzenetet átadása után ételt és szállást is kértem. Maga a helység egy elf telep. A telepesek először sátrakban laktak, de a házaikat az ottani fák lombaji fák közé építik. Függőhidakon lehet megközelíteni a házakat és a Nagytermet, ami a telep közepén áll. Én egy sátorban kaptam helyet, ami egy olyan családé volt, akinek már megépült a háza és be is költöztek. Utána viszont siettem vissza a városba. Ezek után mutatott be Cha'yss nekem.*-zárja rövidre a dolgot, közben ő maga is látja, hogy lassan gyarapszik a vendégek száma. A megjegyzésre kicsit bosszúsan néz.*
- Attól, hogy zsoldos vagyok, nem vagyok izomagyú jó?*-mondja látszat mérgességgel, de végül szemei nevetése, és ajkának mosolygása elárulja őt. Közben Arja kérdezősködik, és egy finom bort is rendel. Graril erre is csak elmosolyodik, majd újra odaszól Arjának.*
- Ez az est tökéletes megkoronázása lesz.*-mosolyog kedvesen a zsoldos.*
*A férfi bele is kezd a történetébe.*
- Még mielőtt veled útra keltem volna, a piacon sétálgattam, és meghallottam, hogy egy hölgy futárt keres Mil'Ochassba, az Ezer levél honába. Én vállaltam a feladatot és elvittem egy üzenetet Lyzandrának a közösség vezetőjének. Valamilyen mulatságra való meghívás volt azt hiszem.*-szól a férfi, majd pár falatot magához véve folytatja a történetet.*
- A főtértől körülbelül egy napi járóföld, kicsit rövidebb, én reggel indultam a Piacról, és estére már odaértem. Az üzenetet átadása után ételt és szállást is kértem. Maga a helység egy elf telep. A telepesek először sátrakban laktak, de a házaikat az ottani fák lombaji fák közé építik. Függőhidakon lehet megközelíteni a házakat és a Nagytermet, ami a telep közepén áll. Én egy sátorban kaptam helyet, ami egy olyan családé volt, akinek már megépült a háza és be is költöztek. Utána viszont siettem vissza a városba. Ezek után mutatott be Cha'yss nekem.*-zárja rövidre a dolgot, közben ő maga is látja, hogy lassan gyarapszik a vendégek száma. A megjegyzésre kicsit bosszúsan néz.*
- Attól, hogy zsoldos vagyok, nem vagyok izomagyú jó?*-mondja látszat mérgességgel, de végül szemei nevetése, és ajkának mosolygása elárulja őt. Közben Arja kérdezősködik, és egy finom bort is rendel. Graril erre is csak elmosolyodik, majd újra odaszól Arjának.*
- Ez az est tökéletes megkoronázása lesz.*-mosolyog kedvesen a zsoldos.*
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-14 15:54:43
Üzenet elküldve: 2019-11-14 15:54:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
// Dhorryn //
- Nagyon szép hely? Jártál ott? Mesélj róla! *kéri Arja csodálkozva és kíváncsian.*
- Messze van innen?
- Hát, amekkora a forgalom... ebben azért ne bízzunk. *De talán hogy az élet rácáfoljon a lány szavára, épp ekkor nyílik az ajtó, és érkezik két vendég. ~Két góm.~ mosolyodik el Arja, egy rövid ideig figyelve őket, ahogy betérés után letelepednek az egyik asztalhoz.*
- Na! *fordul vissza széles mosollyal Grarilhoz, hogy lám mégiscsak akadnak betérők, nem volt igaza.
Amikor a férfi közelebb hajol, kíváncsian hallgatja.*
- Miért akarnák megölni? Ez butaság... *mondja a fejét rázva.*
- Egy jó kovács mindenkinek hasznos... olyan, aki *halkul el hirtelen az ő hangja is egészen, ahogy végiggondolja a dolgot* - aki démonölő fegyvert tud készíteni. *fejezi be halkan.* - Hát igen.
- Nem is vagy olyan buta, ahhoz képest, hogy zsoldos vagy! *néz elismeréssel a férfira, ahogy elgondolkodik a dolgon. Igazán, egy egyszerű zsoldoshoz képest az átlagosnál értelmesebb a kérgesarcú ~bár egy kissé kevés szavú. Na de annyi baj legyen! Legalább nem traktál folyton a szerelmi bánatával, mint Pash!~ vigyorog magában. De amit mond, abban bizony van valami.*
- Még az is lehet, hogy emiatt költözött el a pusztába. *mondja ki halkan, ami elsőre eszébe jut.*
- Hát pedig mindezt csak akkor tudjuk kideríteni, ha kérdezünk. De okosan csináljuk. *folytatja a beszélgetést, hátradőlve, majd a tettek mezejére lépve.
Megvárja, amíg a két gnóm letelepedik, és elmondják, amit kívánnak, majd amikor a tündér lányka egyedül tartózkodik a pultnál, oda sétál.*
- Köszönjük a vacsorát! Nagyon finom volt! *tol oda kedvesen 10 aranyat Dhorryn Ryenzyernek, hogy jelezze:
igazán nagyon elégedettek a kiszolgálással.*
- És volna még valami. *komolyodik el.*
- Keresünk egy ork kovácsot. *néz a lányra, úgy mondva ki a szavakat, hogy azon kívül, akinek szánja, más biztosan ne hallhassa meg.*
- Vasüllő Uzgard a neve. *folytatja halkan.*
- Mi itt töltjük ma az estét.
- Ha bármit hallottál, vagy valakitől hallanál róla, megteszed hogy véletlenül megemlíted nekünk? *tol oda még a tenyere takarásában 50 aranyat Dhorryn Ryenzyernek. Reméli, elteszi a lányka, ezért cinkosan és kedvesen rámosolyog: hadd érezze, hogy Arja nem akar rosszat. ~Még ha csak egy hata dolgozik is itt, sohasem lehet tudni, mit hall meg vagy miről tudhat itt a tavernában.~ néz rá aztán várakozón, hátha tud akár most rögtön valamit mondani nekik.*
- És kérünk szépen még egy üveg vörösbort. Valami igazán finomat. *mondja azután hangosabban, úgy, mintha csak az előbb a kínálatról tárgyaltak volna a tündérrel.*
// Dhorryn //
- Nagyon szép hely? Jártál ott? Mesélj róla! *kéri Arja csodálkozva és kíváncsian.*
- Messze van innen?
- Hát, amekkora a forgalom... ebben azért ne bízzunk. *De talán hogy az élet rácáfoljon a lány szavára, épp ekkor nyílik az ajtó, és érkezik két vendég. ~Két góm.~ mosolyodik el Arja, egy rövid ideig figyelve őket, ahogy betérés után letelepednek az egyik asztalhoz.*
- Na! *fordul vissza széles mosollyal Grarilhoz, hogy lám mégiscsak akadnak betérők, nem volt igaza.
Amikor a férfi közelebb hajol, kíváncsian hallgatja.*
- Miért akarnák megölni? Ez butaság... *mondja a fejét rázva.*
- Egy jó kovács mindenkinek hasznos... olyan, aki *halkul el hirtelen az ő hangja is egészen, ahogy végiggondolja a dolgot* - aki démonölő fegyvert tud készíteni. *fejezi be halkan.* - Hát igen.
- Nem is vagy olyan buta, ahhoz képest, hogy zsoldos vagy! *néz elismeréssel a férfira, ahogy elgondolkodik a dolgon. Igazán, egy egyszerű zsoldoshoz képest az átlagosnál értelmesebb a kérgesarcú ~bár egy kissé kevés szavú. Na de annyi baj legyen! Legalább nem traktál folyton a szerelmi bánatával, mint Pash!~ vigyorog magában. De amit mond, abban bizony van valami.*
- Még az is lehet, hogy emiatt költözött el a pusztába. *mondja ki halkan, ami elsőre eszébe jut.*
- Hát pedig mindezt csak akkor tudjuk kideríteni, ha kérdezünk. De okosan csináljuk. *folytatja a beszélgetést, hátradőlve, majd a tettek mezejére lépve.
Megvárja, amíg a két gnóm letelepedik, és elmondják, amit kívánnak, majd amikor a tündér lányka egyedül tartózkodik a pultnál, oda sétál.*
- Köszönjük a vacsorát! Nagyon finom volt! *tol oda kedvesen 10 aranyat Dhorryn Ryenzyernek, hogy jelezze:
igazán nagyon elégedettek a kiszolgálással.* - És volna még valami. *komolyodik el.*
- Keresünk egy ork kovácsot. *néz a lányra, úgy mondva ki a szavakat, hogy azon kívül, akinek szánja, más biztosan ne hallhassa meg.*
- Vasüllő Uzgard a neve. *folytatja halkan.*
- Mi itt töltjük ma az estét.
- Ha bármit hallottál, vagy valakitől hallanál róla, megteszed hogy véletlenül megemlíted nekünk? *tol oda még a tenyere takarásában 50 aranyat Dhorryn Ryenzyernek.
Reméli, elteszi a lányka, ezért cinkosan és kedvesen rámosolyog: hadd érezze, hogy Arja nem akar rosszat. ~Még ha csak egy hata dolgozik is itt, sohasem lehet tudni, mit hall meg vagy miről tudhat itt a tavernában.~ néz rá aztán várakozón, hátha tud akár most rögtön valamit mondani nekik.* - És kérünk szépen még egy üveg vörösbort. Valami igazán finomat. *mondja azután hangosabban, úgy, mintha csak az előbb a kínálatról tárgyaltak volna a tündérrel.*
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-13 20:15:42
Üzenet elküldve: 2019-11-13 20:15:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
// Dhorryn //
- Köszönöm, én sem kérek!*-mondja a férfi, majd amikor kihozzák elé az ételét elkezd enni, de végighallgatja a vele szemben ülő Arját.*
- Nem csak halottam róla, de jártam is ott.*-mondja a férfi.*
- Egy éjszakát ott is töltöttem. Nagyon szép hely.*-jegyzi meg Graril. Számára különös volt látni, hogy vannak olyanok, akik a föld helyett a fák lombos ágai között építenek ki lakrészeket, és ott élnek. Az elfek és a tündérek ebből a szempontból nagyon furcsák. Graril jobban kedveli a földön lévő házakat, amiknek kő az alapja, és téglából vagy fából épül, sokkal otthonosabb, mint egy fán lakni, legyen az bármennyire is gyönyörű.*
- A megfigyelés jó ötlet. Mivel új a hely elképzelhető, hogy be fognak térni ide olyanok, akik a puszta felől jönnek, talán ismerik is azt a kovácsot, akit mi keresünk.*-szól a férfi nyugodt hangon, majd egy kicsit közelebb hajol Arjához.*
- Viszont van egy rossz érzésem. Szerintem óvatosan kellene, puhatolóznunk a helybeliektől. Lehet, hogy a halálfalók erre a tájékra tévednek inkognitóban, és ők is keresik a kovácsot, hogy megüljék.*-súgja oda a nőnek.*
- Persze ez csak elmélet, illetve azt sem tudjuk, hogy a környék egyáltalán milyen viszonyban van ezzel az orkkal. Lehet, hogy nem kedvelik, és már a nevének a puszta említésére is furcsán tekintenének ránk.*-szól halkan a nőnek.*
- Persze az is lehet, hogy egy nagyon megbecsült vándorkovács, aki nagyon jól ért a szakmájához.*-és folytatja tovább az étkezést.*
// Dhorryn //
- Köszönöm, én sem kérek!*-mondja a férfi, majd amikor kihozzák elé az ételét elkezd enni, de végighallgatja a vele szemben ülő Arját.*
- Nem csak halottam róla, de jártam is ott.*-mondja a férfi.*
- Egy éjszakát ott is töltöttem. Nagyon szép hely.*-jegyzi meg Graril. Számára különös volt látni, hogy vannak olyanok, akik a föld helyett a fák lombos ágai között építenek ki lakrészeket, és ott élnek. Az elfek és a tündérek ebből a szempontból nagyon furcsák. Graril jobban kedveli a földön lévő házakat, amiknek kő az alapja, és téglából vagy fából épül, sokkal otthonosabb, mint egy fán lakni, legyen az bármennyire is gyönyörű.*
- A megfigyelés jó ötlet. Mivel új a hely elképzelhető, hogy be fognak térni ide olyanok, akik a puszta felől jönnek, talán ismerik is azt a kovácsot, akit mi keresünk.*-szól a férfi nyugodt hangon, majd egy kicsit közelebb hajol Arjához.*
- Viszont van egy rossz érzésem. Szerintem óvatosan kellene, puhatolóznunk a helybeliektől. Lehet, hogy a halálfalók erre a tájékra tévednek inkognitóban, és ők is keresik a kovácsot, hogy megüljék.*-súgja oda a nőnek.*
- Persze ez csak elmélet, illetve azt sem tudjuk, hogy a környék egyáltalán milyen viszonyban van ezzel az orkkal. Lehet, hogy nem kedvelik, és már a nevének a puszta említésére is furcsán tekintenének ránk.*-szól halkan a nőnek.*
- Persze az is lehet, hogy egy nagyon megbecsült vándorkovács, aki nagyon jól ért a szakmájához.*-és folytatja tovább az étkezést.*
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-11 16:55:19
Üzenet elküldve: 2019-11-11 16:55:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Cyla és Ganer//
*Már kivitte a kulcsokat, és az ételt mikor egy újabb páros lép be a helyiségbe, ha minden igaz. Két gnóm az illető, és közülük is a szebbekből válogatva. Olyan őszintén széles mosoly kúszik a lány szeplős arcára, hogy az már szinte szívderitő.*
~Méretben is megfelelő vendégek.~
*Megáll velük szemben az ajtóban majd csengő hangon megszólal.*
-Üdvözlöm önöket a Tavernában. Fáradjanak beljebb.
*Mondja majd egy szoknyaperditős hátraarccal elindul a pult felé, és menet közben az egyik asztalról elcseni a vázát, mert a pulton hagyott vágott virágok lassan fonnyadoznak, és megmenti őket. Azt a kis vázányi virágot rendezgetve kérdezi*
-Miben lehetek a szolgálatukra?
*És mind e közben fél szemét a másik párson tartja. Ha azok szólnának, vagy kérnénk bármit, szól hogy egy perc, és visszafordul a két új jövevényhez.*
*Már kivitte a kulcsokat, és az ételt mikor egy újabb páros lép be a helyiségbe, ha minden igaz. Két gnóm az illető, és közülük is a szebbekből válogatva. Olyan őszintén széles mosoly kúszik a lány szeplős arcára, hogy az már szinte szívderitő.*
~Méretben is megfelelő vendégek.~
*Megáll velük szemben az ajtóban majd csengő hangon megszólal.*
-Üdvözlöm önöket a Tavernában. Fáradjanak beljebb.
*Mondja majd egy szoknyaperditős hátraarccal elindul a pult felé, és menet közben az egyik asztalról elcseni a vázát, mert a pulton hagyott vágott virágok lassan fonnyadoznak, és megmenti őket. Azt a kis vázányi virágot rendezgetve kérdezi*
-Miben lehetek a szolgálatukra?
*És mind e közben fél szemét a másik párson tartja. Ha azok szólnának, vagy kérnénk bármit, szól hogy egy perc, és visszafordul a két új jövevényhez.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-11 15:20:09
Üzenet elküldve: 2019-11-11 15:20:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kimentve a fűtengerből//
//Tavernában//
*A boka kérdésére úgy néz ki pont kerül. Egy jó kötés is pár napa alatt csodákra képes, persze egy gyógyító figyelme vagy meglátása azért nyugtatóbb lenne ebben a helyzetben. Mosolyogva veszi tudomásul, hogy mindketten kedvelik az erőjárók faját. Valahogy irigyeli a hosszúéletűeket, főként azt, ahogyan harmonizálnak a természettel. A hosszú élet alatt sok terv és cél válhat valóra és jóval több idő jut tanulásra és más hasznos dolgokra. Csodálkozva hallgatja azt a történetet, amit Cil kezd el mesélni. Félkezű elf aki más találmányán gazdagodna meg. Ganer nem is nagyon tud ehhez mit szólni, de annyi mindenképpen érdekes a történetből, hogy a lánynak vannak találmányai, tehát foglalkozik tudományos dolgokkal.*
- Ezek szerint tudós vagy? *Kíváncsian húzza fel a szemöldökét. Az amint a gnóm fiú mond láthatóan mosolyt fakaszt a vörös hajú Cil arcára. Ez így tényleg viccesen hangzik, de olyan nehéz megfogalmazni azt, amit egy elementalista érez. A lány nagyon jól tudja érzékeltetni, visszaadni a gondolatokat, gesztusokkal is. Néha nehéz követni, mert egy-egy történetbe belemegy, majd tovább csacsog. Ezzel a bohókássággal együtt mégis nagyon érdekes személyisége van. A hókuszpókuszom már ő is mosolyog.*
- Ez tudomány, nem hókuszpókusz. Igen, a toronyról is hallottam, épp ezért jöttem Artheniorba. *Sokan hiszik, hogy az elementalisták amolyan szemfényvesztéssel érik el mások csodálatát. Pedig itt nem a csodálat a lényeg.*
- Tudod, egy elementalista érzékeny egy olyan erőre, amit képes valamilyen szinten uralni és rábírni, hogy olyan dolgokat tegyen vele, ami a józan észnek ellent mond. Pedig ez csak egy érzékelőképesség, ami valakiben vagy megvan, vagy nincs, valaki fejleszti, foglalkozik vele vagy éppen tudomást sem vesz róla. *A varázsló szóra újra elmosolyodik, miután talán túl hosszasan taglalja milyen egy érzékelő személy.*
- Nem, inkább úgy mondanám elementalista. A varázsló tényleg olyan hókuszpókuszos megnevezés. *Jobban szereti így használni, mert ez talán nem olyan félreérthető és nem hallatszik túlmisztifikáltnak. Közben egy tanyához érnek, amiről közelről már látszik is, hogy fogadó. Ganer lepattan a lóról és lesegíti Cil-t is és befelé is segíti, hogy ha nem tudna a lábán megállni.*
- Gyere, nézzünk be. *Éjtépőt odakint megköti az istállóban, vagy ha az nincs akkor az ajtó közelében.*
- Szép napot! *Köszön be talán elsőként a fogadóba. Ha Cil-nek is megfelel, akkor egy szabad asztalhoz segíti, ahol egy üres széken már nyugodtan le tud ülni a lány.*
- Mit kérsz? A vendégem vagy. *A menülapot átnézhetik és a lány is kérhet, amit szeretne. Ganer határozottan jelentette ki, hogy a vendége, ami azt jelenti nála, hogy mindenképpen ő fog fizetni. Most van egy kis idő szétnézni a fogadóban, ami egyszerű, mégis nagyszerű. Gondos kezek munkája kik értenek a szép dolgokhoz és a harmóniához. Ez sugárzik az épület minden szegletéből és berendezéséből. *
//Tavernában//
*A boka kérdésére úgy néz ki pont kerül. Egy jó kötés is pár napa alatt csodákra képes, persze egy gyógyító figyelme vagy meglátása azért nyugtatóbb lenne ebben a helyzetben. Mosolyogva veszi tudomásul, hogy mindketten kedvelik az erőjárók faját. Valahogy irigyeli a hosszúéletűeket, főként azt, ahogyan harmonizálnak a természettel. A hosszú élet alatt sok terv és cél válhat valóra és jóval több idő jut tanulásra és más hasznos dolgokra. Csodálkozva hallgatja azt a történetet, amit Cil kezd el mesélni. Félkezű elf aki más találmányán gazdagodna meg. Ganer nem is nagyon tud ehhez mit szólni, de annyi mindenképpen érdekes a történetből, hogy a lánynak vannak találmányai, tehát foglalkozik tudományos dolgokkal.*
- Ezek szerint tudós vagy? *Kíváncsian húzza fel a szemöldökét. Az amint a gnóm fiú mond láthatóan mosolyt fakaszt a vörös hajú Cil arcára. Ez így tényleg viccesen hangzik, de olyan nehéz megfogalmazni azt, amit egy elementalista érez. A lány nagyon jól tudja érzékeltetni, visszaadni a gondolatokat, gesztusokkal is. Néha nehéz követni, mert egy-egy történetbe belemegy, majd tovább csacsog. Ezzel a bohókássággal együtt mégis nagyon érdekes személyisége van. A hókuszpókuszom már ő is mosolyog.*
- Ez tudomány, nem hókuszpókusz. Igen, a toronyról is hallottam, épp ezért jöttem Artheniorba. *Sokan hiszik, hogy az elementalisták amolyan szemfényvesztéssel érik el mások csodálatát. Pedig itt nem a csodálat a lényeg.*
- Tudod, egy elementalista érzékeny egy olyan erőre, amit képes valamilyen szinten uralni és rábírni, hogy olyan dolgokat tegyen vele, ami a józan észnek ellent mond. Pedig ez csak egy érzékelőképesség, ami valakiben vagy megvan, vagy nincs, valaki fejleszti, foglalkozik vele vagy éppen tudomást sem vesz róla. *A varázsló szóra újra elmosolyodik, miután talán túl hosszasan taglalja milyen egy érzékelő személy.*
- Nem, inkább úgy mondanám elementalista. A varázsló tényleg olyan hókuszpókuszos megnevezés. *Jobban szereti így használni, mert ez talán nem olyan félreérthető és nem hallatszik túlmisztifikáltnak. Közben egy tanyához érnek, amiről közelről már látszik is, hogy fogadó. Ganer lepattan a lóról és lesegíti Cil-t is és befelé is segíti, hogy ha nem tudna a lábán megállni.*
- Gyere, nézzünk be. *Éjtépőt odakint megköti az istállóban, vagy ha az nincs akkor az ajtó közelében.*
- Szép napot! *Köszön be talán elsőként a fogadóba. Ha Cil-nek is megfelel, akkor egy szabad asztalhoz segíti, ahol egy üres széken már nyugodtan le tud ülni a lány.*
- Mit kérsz? A vendégem vagy. *A menülapot átnézhetik és a lány is kérhet, amit szeretne. Ganer határozottan jelentette ki, hogy a vendége, ami azt jelenti nála, hogy mindenképpen ő fog fizetni. Most van egy kis idő szétnézni a fogadóban, ami egyszerű, mégis nagyszerű. Gondos kezek munkája kik értenek a szép dolgokhoz és a harmóniához. Ez sugárzik az épület minden szegletéből és berendezéséből. *
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-11 12:56:08
Üzenet elküldve: 2019-11-11 12:56:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
// Dhorryn //
- Nem, én nem kérek, köszönöm! *válaszol Arja fejét rázva az ital kérdésére, Grarilra pillantva, talán ő szeretne valamit inni.
Az Ezer levél otthonáról Arja még nem hallott, megkérdezné mi az, de a kis tündérke már megy is, persze Arja érzékeli azt is, hogy mintha picit bizonytalan lenne a dologban. ~Lehet nem is tudja pontosan, vagy valami. Egy hata dolgozik itt~ jut eszébe a lánynak, mit mondott az előbb a tündérlány a pultnál, így aztán nem kérdez, utánaszólva az Ezer levél honról. ~Pedig milyen érdekes név.~*
- Te hallottál erről az Ezer levél otthonáról? *kérdezi meg a férfit kíváncsian, ahogy a lányka magukra hagyja őket.*
- Köszönjük szépen! *mondja közben komolyan bólintva, ahogy az ételt és a kulcsokat is megkapják.*
- Hát először is kérdezünk. Akitől lehet. Tőle is... *int a szőke aprónép felé fejével. ~Bár azokat a kérdéseket biztos meg kell spékelni majd néhány arannyal... De sebaj, a báró igazán nagyvonalú volt ebben a tekintetben!~ gondolja.*
- Itt meg figyelünk! *mosolyodik el, ahogy belemerít a gőzölgő levesbe előrehajolva, kiélvezve az első kanál ízét.*
- Bár ha ez egy új hely... nem sokan vannak most sem. *mondja egy idő után, megállva a meregetéssel, és a hangsúlyából kiérződik, hogy úgy véli, ebben nem érdemes annyira bízniuk. ~Lehet hogy rajtunk kívül egy árva lélek se jön be ide ma este.~*
- De talán betér valaki. Ha van egy kis szerencsénk... *kóstolja meg újra az erőlevest, és a szájához emelve a kanalat újra átadja magát az evés élvezetének. ~Igazán finom!~*
- Meg megpróbálhatjuk az északi tanyákat is, ahogy mondtad. *mondja azért közben.*
- Előbb-utóbb csak találunk valakit, aki hallott erről az Uzgardról. *teszi hozzá.*
- Ha létezik valóban. *~Meg ha itt él valóban valahol a pusztán.~ tűnődik, de hát ez úgyis kiderül majd, úgy véli. Evés közben pedig Grarilra is figyel, ha ő is hozzáteszi a magáét.*
- Ha errefelé senkit sem találunk, aki hallott volna róla, akkor nekivágunk, és lóháton bejárunk akkora területet, amekkorát egy nap alatt tudunk, végigvizslatva minden egyes fűszálat. *von vállat hátradőlve, egy kis szünetet tartva, megtörölve a száját, mert ki tudja, mit hoz a holnap.*
- Biztosan szerencsénk lesz! *mosolyodik el Grarilra nézve.*
// Dhorryn //
- Nem, én nem kérek, köszönöm! *válaszol Arja fejét rázva az ital kérdésére, Grarilra pillantva, talán ő szeretne valamit inni.
Az Ezer levél otthonáról Arja még nem hallott, megkérdezné mi az, de a kis tündérke már megy is, persze Arja érzékeli azt is, hogy mintha picit bizonytalan lenne a dologban. ~Lehet nem is tudja pontosan, vagy valami. Egy hata dolgozik itt~ jut eszébe a lánynak, mit mondott az előbb a tündérlány a pultnál, így aztán nem kérdez, utánaszólva az Ezer levél honról. ~Pedig milyen érdekes név.~*
- Te hallottál erről az Ezer levél otthonáról? *kérdezi meg a férfit kíváncsian, ahogy a lányka magukra hagyja őket.*
- Köszönjük szépen! *mondja közben komolyan bólintva, ahogy az ételt és a kulcsokat is megkapják.*
- Hát először is kérdezünk. Akitől lehet. Tőle is... *int a szőke aprónép felé fejével. ~Bár azokat a kérdéseket biztos meg kell spékelni majd néhány arannyal... De sebaj, a báró igazán nagyvonalú volt ebben a tekintetben!~ gondolja.*
- Itt meg figyelünk! *mosolyodik el, ahogy belemerít a gőzölgő levesbe előrehajolva, kiélvezve az első kanál ízét.*
- Bár ha ez egy új hely... nem sokan vannak most sem. *mondja egy idő után, megállva a meregetéssel, és a hangsúlyából kiérződik, hogy úgy véli, ebben nem érdemes annyira bízniuk. ~Lehet hogy rajtunk kívül egy árva lélek se jön be ide ma este.~*
- De talán betér valaki. Ha van egy kis szerencsénk... *kóstolja meg újra az erőlevest, és a szájához emelve a kanalat újra átadja magát az evés élvezetének. ~Igazán finom!~*
- Meg megpróbálhatjuk az északi tanyákat is, ahogy mondtad. *mondja azért közben.*
- Előbb-utóbb csak találunk valakit, aki hallott erről az Uzgardról. *teszi hozzá.*
- Ha létezik valóban. *~Meg ha itt él valóban valahol a pusztán.~ tűnődik, de hát ez úgyis kiderül majd, úgy véli. Evés közben pedig Grarilra is figyel, ha ő is hozzáteszi a magáét.*
- Ha errefelé senkit sem találunk, aki hallott volna róla, akkor nekivágunk, és lóháton bejárunk akkora területet, amekkorát egy nap alatt tudunk, végigvizslatva minden egyes fűszálat. *von vállat hátradőlve, egy kis szünetet tartva, megtörölve a száját, mert ki tudja, mit hoz a holnap.*
- Biztosan szerencsénk lesz! *mosolyodik el Grarilra nézve.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-11 10:32:57
Üzenet elküldve: 2019-11-11 10:32:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arja, és Graril//
*A párost elkíséri az asztalukhoz, és kicsit félszegen érezve magát ~Ennyire pici vagyok...~ leülteti őket.*
-Szerintem is gyönyörű. *Mosolyodik el kedvesen, majd kap egy kérdést amire nem nagyon tud válaszolni, ami nem kissé fura, hiszen itt dolgozik. Megpróbálja elütni a dolgot egy ügyes megfogalmazással, és édes mosollyal mondja.*
-Nagy itt a bürökrácia, de szervezetileg az Ezer levél otthonához tartozik azt hiszem. Inni hozhatok valamit?
*Kérdezi egybe, hogy visszakérdezésekkel már ne kelljen foglalkoznia. Ha kérnek ha nem. Bólintva visszasétál a pulthoz, majd bemegy a konyhára. Leadja a rendelést és amiben tud segít. Közben ki-ki pillantgat a fogadótérbe, hogy a két idegen, vagy esetleg új vendégek terén van e változás. Ha nincs semmi ilyesmi akkor egy gyors tizenöt perc alatt felszolgálja az ételt, és az italt is ha kértek. A kulcsokat is leteszi az asztalra.*
-Egészségükre.
*Mondja majd sarkon fordul, ha a páros máshogy nem rendelkezik. Édes mosolyát egyelőre semmi sem mossa le. Tündér, mint egy tündér.*
*A párost elkíséri az asztalukhoz, és kicsit félszegen érezve magát ~Ennyire pici vagyok...~ leülteti őket.*
-Szerintem is gyönyörű. *Mosolyodik el kedvesen, majd kap egy kérdést amire nem nagyon tud válaszolni, ami nem kissé fura, hiszen itt dolgozik. Megpróbálja elütni a dolgot egy ügyes megfogalmazással, és édes mosollyal mondja.*
-Nagy itt a bürökrácia, de szervezetileg az Ezer levél otthonához tartozik azt hiszem. Inni hozhatok valamit?
*Kérdezi egybe, hogy visszakérdezésekkel már ne kelljen foglalkoznia. Ha kérnek ha nem. Bólintva visszasétál a pulthoz, majd bemegy a konyhára. Leadja a rendelést és amiben tud segít. Közben ki-ki pillantgat a fogadótérbe, hogy a két idegen, vagy esetleg új vendégek terén van e változás. Ha nincs semmi ilyesmi akkor egy gyors tizenöt perc alatt felszolgálja az ételt, és az italt is ha kértek. A kulcsokat is leteszi az asztalra.*
-Egészségükre.
*Mondja majd sarkon fordul, ha a páros máshogy nem rendelkezik. Édes mosolyát egyelőre semmi sem mossa le. Tündér, mint egy tündér.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-10 22:11:12
Üzenet elküldve: 2019-11-10 22:11:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
// Dhorryn //
*A férfinak az ételek hallatán összefut a nyál a szájában. Úgy véli, hogy itt valóban jó ötlet enni, és megszállni, majd másnap továbbállni. Közben Arja már fizet is. Graril sem tétlenkedik és kiszámolja a 19aranyat, amit átad a tündérnek a Mustármagos nyúlragu, citromfűvel nevű ételért. Közben követima vöröskét, aki a kemence mellé ül, és továbbra is a felszolgálóval cseveg. Ha a kis tündér elmegy, akkor Graril szól pár szót Arjához.*
- Valóban barátságos hely.*-vonja le a következtetéseket a harcos.*
- A holnapi nap, hogy fog kinézni?*-érdeklődik, mivel szeretné tudni az út minden egyes részletét. Nem kotnyeles, inkább csak az a típus, aki ha nem muszáj, nem megy bele felesleges harcokba. A füves pusztán nem érdemes az embernek vásárra vinni az amúgy is drága bőrét.*
// Dhorryn //
*A férfinak az ételek hallatán összefut a nyál a szájában. Úgy véli, hogy itt valóban jó ötlet enni, és megszállni, majd másnap továbbállni. Közben Arja már fizet is. Graril sem tétlenkedik és kiszámolja a 19aranyat, amit átad a tündérnek a Mustármagos nyúlragu, citromfűvel nevű ételért.
Közben követima vöröskét, aki a kemence mellé ül, és továbbra is a felszolgálóval cseveg. Ha a kis tündér elmegy, akkor Graril szól pár szót Arjához.*- Valóban barátságos hely.*-vonja le a következtetéseket a harcos.*
- A holnapi nap, hogy fog kinézni?*-érdeklődik, mivel szeretné tudni az út minden egyes részletét. Nem kotnyeles, inkább csak az a típus, aki ha nem muszáj, nem megy bele felesleges harcokba. A füves pusztán nem érdemes az embernek vásárra vinni az amúgy is drága bőrét.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-10 17:54:13
Üzenet elküldve: 2019-11-10 17:54:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kimentve a fűtengerből//
//Taverna előtt//
-Hát, jó *bólint engedékenyen, majd lábát kicsit ki is tartja, hogy könnyebb legyen hozzáférnie a gnóm férfinak. Látszólag érdekli, amit mond, s figyel is arra, hogy melyik irányba nem szeretne menni, s melyikbe igen.*
- Én is kedvelem őket. *Jegyzi meg, de még ennyit is kár volt, mert kissé bele is pirul. Korábbi udvarlója ugyanis éppen elf volt, bár a románc kérészéletűnek bizonyult, azért az a néhány napocska kellemes pillanatokkal telt.*
- Vagyis vannak ismerőseim, akik elfek és kedvelhetőek. Mert a könyvtárban volt egy elf, aki nagyon különös volt. Hiányzott a keze, és úgy méregette a találmányomat, mintha máris a piacon szeretné árulni. *Nem nehéz elkalandoznia, mivel nagyon is szeretne elkalandozni, az meg sokszor amúgy is sikerül, ha nem akar. Így talán nem is hagy mély nyomot a pirulás, hogy kérdésre legyen méltó. Orrán az okulárét kissé megigazgatja, majd úgy helyezkedik, hogy a jótevője is mögé férhessen. *
- Bizony olyanok. Jó ideje eljöttem, tulajdonképpen... szóval... nem is tudom mióta. Úgy repülnek a napok. Lehet, hogy azóta rend van. Őszintén remélem, mert csak kerülővel tudok hazajárni... *Ha habókosnak tűnik, az nem véletlen, valóban az, de tulajdonképpen igazat beszél. Csak a titkos kis alagúton át tud bejárni a házba, mert a főbejáratot és az ablakokat védi az erődszerű spalettarendszer.*
- Tanulni? ~Felém csapódó hullámokat?~ *El kell mosolyodnia, mert most kicsit úgy érzi magát, mint ahogyan általában mások szokták érezni magukat, amikor ő beszél furcsaságokat. Hengereket, meg rugókat, és fogaskerekeket.*
- Szóval amolyan *kezével varázslatos mozdulatokat tesz maga előtt ahogy baktatnak a lovon, válla felett a gnómra pislog szemüvege mögül.* hókuszpókusz? Ismered a Mágustornyot? Esetleg csak hírből? Oda járnak a hozzád hasonló *itt újra mintha párás ablakot akarna törölgetni, köröz kicsit tenyerével e levegőben* varázstudó, vagy *a mondat itt félbe is marad, mert varázsérzékelőnek mondaná, de abban meg nem biztos, hogy nem-e butaság, amit mondana.
Haladtukban egy tanyaféle forma kezd körvonalazódni előttük.*
- Erre személy szerint sosem jártam. Nem tudom, az a település pontosan hol van. *Ahogy közelebb érnek, a kint felejtett asztalokból székekből arra következtet, ez inkább valami kis fogadó lehet, közelebb érve pedig a cégér is hirdeti, Taverna a Három baráthoz.*
//Taverna előtt//
-Hát, jó *bólint engedékenyen, majd lábát kicsit ki is tartja, hogy könnyebb legyen hozzáférnie a gnóm férfinak. Látszólag érdekli, amit mond, s figyel is arra, hogy melyik irányba nem szeretne menni, s melyikbe igen.*
- Én is kedvelem őket. *Jegyzi meg, de még ennyit is kár volt, mert kissé bele is pirul. Korábbi udvarlója ugyanis éppen elf volt, bár a románc kérészéletűnek bizonyult, azért az a néhány napocska kellemes pillanatokkal telt.*
- Vagyis vannak ismerőseim, akik elfek és kedvelhetőek. Mert a könyvtárban volt egy elf, aki nagyon különös volt. Hiányzott a keze, és úgy méregette a találmányomat, mintha máris a piacon szeretné árulni. *Nem nehéz elkalandoznia, mivel nagyon is szeretne elkalandozni, az meg sokszor amúgy is sikerül, ha nem akar. Így talán nem is hagy mély nyomot a pirulás, hogy kérdésre legyen méltó. Orrán az okulárét kissé megigazgatja, majd úgy helyezkedik, hogy a jótevője is mögé férhessen. *
- Bizony olyanok. Jó ideje eljöttem, tulajdonképpen... szóval... nem is tudom mióta. Úgy repülnek a napok. Lehet, hogy azóta rend van. Őszintén remélem, mert csak kerülővel tudok hazajárni... *Ha habókosnak tűnik, az nem véletlen, valóban az, de tulajdonképpen igazat beszél. Csak a titkos kis alagúton át tud bejárni a házba, mert a főbejáratot és az ablakokat védi az erődszerű spalettarendszer.*
- Tanulni? ~Felém csapódó hullámokat?~ *El kell mosolyodnia, mert most kicsit úgy érzi magát, mint ahogyan általában mások szokták érezni magukat, amikor ő beszél furcsaságokat. Hengereket, meg rugókat, és fogaskerekeket.*
- Szóval amolyan *kezével varázslatos mozdulatokat tesz maga előtt ahogy baktatnak a lovon, válla felett a gnómra pislog szemüvege mögül.* hókuszpókusz? Ismered a Mágustornyot? Esetleg csak hírből? Oda járnak a hozzád hasonló *itt újra mintha párás ablakot akarna törölgetni, köröz kicsit tenyerével e levegőben* varázstudó, vagy *a mondat itt félbe is marad, mert varázsérzékelőnek mondaná, de abban meg nem biztos, hogy nem-e butaság, amit mondana.
Haladtukban egy tanyaféle forma kezd körvonalazódni előttük.*
- Erre személy szerint sosem jártam. Nem tudom, az a település pontosan hol van. *Ahogy közelebb érnek, a kint felejtett asztalokból székekből arra következtet, ez inkább valami kis fogadó lehet, közelebb érve pedig a cégér is hirdeti, Taverna a Három baráthoz.*
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-09 20:36:02
Üzenet elküldve: 2019-11-09 20:36:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
// Dhorryn //
- Jól hangzik! Akkor én azt kérem! *mondja a lány az erőlevesre jókedvűen, megköszönve az ajánlást. ~Igazán jól fog esni, és biztosan finom is lesz!~ gondolja, és egyre jobban örül a meglepetés fogadónak. Még megkérdezi a tündértől, mennyi is lesz a Szoba, és előszedi a 17 aranyat, meg az Erőleves erdei szárnyasokból, tojással, tyűha, és azért is kiszámolja a 10 aranyat.
Körbenéz, és megkérdezi Grariltól.*
- Hova ülünk? Ott a kemence mellett jó lesz, nem? *indulna el, ha a férfinak is megfelel, hogy leüljenek oda. Onnan pont rálátni a bejárati ajtóra meg a kiszolgáló részre is.
De még mielőtt elindulna, tovább kérdezősködik.*
- És kié a Fogadó? Igazán nagyon tetszik.
// Dhorryn //
- Jól hangzik! Akkor én azt kérem! *mondja a lány az erőlevesre jókedvűen, megköszönve az ajánlást. ~Igazán jól fog esni, és biztosan finom is lesz!~ gondolja, és egyre jobban örül a meglepetés fogadónak. Még megkérdezi a tündértől, mennyi is lesz a Szoba, és előszedi a 17 aranyat,
meg az Erőleves erdei szárnyasokból, tojással, tyűha, és azért is kiszámolja a 10 aranyat. Körbenéz, és megkérdezi Grariltól.*
- Hova ülünk? Ott a kemence mellett jó lesz, nem? *indulna el, ha a férfinak is megfelel, hogy leüljenek oda. Onnan pont rálátni a bejárati ajtóra meg a kiszolgáló részre is.
De még mielőtt elindulna, tovább kérdezősködik.*
- És kié a Fogadó? Igazán nagyon tetszik.
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-08 18:46:56
Üzenet elküldve: 2019-11-08 18:46:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Arja, és Graril//
*A kérdéseket sorra veszi, és kellemes mosollyal válaszol. A szeplők ragyognak arcán akár a szemei.*
-A szobák itt a pult melletti folyosóról nyílnak. Egyszerű két ágyas szobák, de kérhetik külön. *Teszi hozzá édesen.*
-Vacsorára levesnek az erőlevest tudom ajánlani, az erdei madarak húsa remek ízt ad neki. De a mustáros nyúlragunk is remek ha főételre vágyik az úr.
*Mondja ezt Grarilnak. Ha minden jól megy kikeresi a két szoba kulcsát, de nem adhatja oda, amíg nem biztos benne, hogy itt alszanak, vagy nem rendezik a számlát. Még nem volt sok vendége, és az öreg nem egészen pontosan mondta meg, hogy mi itt a rend fizetésileg. Zavarát mosolyával leplezi, és bájosan mondja a vendégeknek.*
-Nem rég épült ha jól tudom. Én mindenesetre egy hát óta vagyok itt. De kiváló hely a pihenésre.
A hozzászólás írója (Dhorryn Ryenzyer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.08 18:47:53
*A kérdéseket sorra veszi, és kellemes mosollyal válaszol. A szeplők ragyognak arcán akár a szemei.*
-A szobák itt a pult melletti folyosóról nyílnak. Egyszerű két ágyas szobák, de kérhetik külön. *Teszi hozzá édesen.*
-Vacsorára levesnek az erőlevest tudom ajánlani, az erdei madarak húsa remek ízt ad neki. De a mustáros nyúlragunk is remek ha főételre vágyik az úr.
*Mondja ezt Grarilnak. Ha minden jól megy kikeresi a két szoba kulcsát, de nem adhatja oda, amíg nem biztos benne, hogy itt alszanak, vagy nem rendezik a számlát. Még nem volt sok vendége, és az öreg nem egészen pontosan mondta meg, hogy mi itt a rend fizetésileg. Zavarát mosolyával leplezi, és bájosan mondja a vendégeknek.*
-Nem rég épült ha jól tudom. Én mindenesetre egy hát óta vagyok itt. De kiváló hely a pihenésre.
A hozzászólás írója (Dhorryn Ryenzyer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.11.08 18:47:53
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-08 18:15:07
Üzenet elküldve: 2019-11-08 18:15:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
// Dhorryn //
*Graril bár hallja a hangot a söntés felől de mégsem lát először senkit, és semmit. úgy gondolja, hogy talán valami boszorkányos káprázatnak a fültanúja, de kisvártatva észreveszi a tündért, aki hang tulajdonosa, és nyilván a taverna kiszolgáló személyzetéhez tartozik. Közben Arja kezelésbe veszi az ügyeket, és leadja a rendelést, de azért a férfi véleményét is kikéri.*
- Valami sült hús, vagy pörkölt jól esne, és egy kis sör is, persze csak azért, hogy ne feküdje meg a gyomrunkat a zsíros étel.*-jegyzi meg Graril, és közben végigtekint a helységen. Barátságos kis hely, s pont olyan helyen van, ahol sok utazó megfordul. Nyilván azért lett oda építve, ahol van.*
// Dhorryn //
*Graril bár hallja a hangot a söntés felől de mégsem lát először senkit, és semmit. úgy gondolja, hogy talán valami boszorkányos káprázatnak a fültanúja, de kisvártatva észreveszi a tündért, aki hang tulajdonosa, és nyilván a taverna kiszolgáló személyzetéhez tartozik. Közben Arja kezelésbe veszi az ügyeket, és leadja a rendelést, de azért a férfi véleményét is kikéri.*
- Valami sült hús, vagy pörkölt jól esne, és egy kis sör is, persze csak azért, hogy ne feküdje meg a gyomrunkat a zsíros étel.*-jegyzi meg Graril, és közben végigtekint a helységen. Barátságos kis hely, s pont olyan helyen van, ahol sok utazó megfordul. Nyilván azért lett oda építve, ahol van.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-08 17:20:58
Üzenet elküldve: 2019-11-08 17:20:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
// Dhorryn //
*Graril is beérkezik a csinos kis ivórészbe, Arja igazán hangulatosnak és barátságosnak találja így első látásra, főleg hogy egészen ismeretlen a hely, még sosem járt itt azelőtt. De persze ne ítélj elsőre, így azért kivár ~nyugtával dicsérd a napot~ amely nyugta nemsokára el is fog érkezni, éppen emiatt tértek be ide, bár a lányka felől éppen aludhattak volna a füves pusztán is, legalábbis ő úgy készült. És különben is azt gondolja, hogy egy nap alatt úgysem fogják megtalálni az orkot, már ha megtalálják egyáltalán.
A semmiből felbukkanó csini kis fogadó viszont épp jókor jött, miért ne, töltsék hát itt az éjszakát, aztán korán reggel indulhatnak orkvadászatra ~vagy mire~ vélekedik magában.
Szerencsére nem kell soká nézelődniük, bár néhány pillanatig Arja már azt gondolta, hogy senki sincs bent ~valahol hátul vannak a konyhán biztos~ tűnődik, de a hangos köszöntésre meg a szállás felőli érdeklődésükre egyszer csak felbukkan egy aprócska, de igazán aprócska tündérforma nőszemély, virágokkal a kezében, azokat rendezgette épp úgy tűnik, de aztán leteszi hamar a jöttükre.
Arja egy pillanatig csepp lánynak nézi, de hamar ráébred: tündér. ~Annak kell lennie~ mosolyodik el.
Az aprónép feláll valamire a pult mögött, hogy egyáltalán egy magasságba kerüljenek, úgy köszön nekik vissza igazán kedvesen és udvariasan.*
- Szép napot neked is! Vagyis inkább szép estét! *válaszol Arja is mosolygósan.*
- Igen, két szobát szeretnénk. *pillant Grarilra, bár neki amúgy az is megfordult a fejében, hogy az istállóban is elalhatnának a lovak mellett, de legyen, úri dolguk van így. És mivel Graril kifejezte azon óhaját, hogy ő enni is szeretne ~legalább tovább tart, amit Mik pakolt~ az étel-italra is válaszol, mert igazán jó illatok szálldosnak a levegőben:*
- Van valami finom leves esetleg? *kérdezi vidáman.*
- Vagy Te mit szeretnél? *fordul a férfihez.*
- A szobákat merre találjuk? *néz körül még kíváncsian.*
- Ja és mennyibe kerül a szállás? *jut még eszébe azért megkérdezni. Sőt tovább kíváncsiskodik.*
- Nem hallottam róla, hogy errefelé van fogadó! Már régebben is itt állt? *kérdezi, hátha szeret beszélgetni a tündér a betérőkkel.*
- A tanyasiak sose mondták! *csodálkozik picit.*
// Dhorryn //
*Graril is beérkezik a csinos kis ivórészbe, Arja igazán hangulatosnak és barátságosnak találja így első látásra, főleg hogy egészen ismeretlen a hely, még sosem járt itt azelőtt. De persze ne ítélj elsőre, így azért kivár ~nyugtával dicsérd a napot~ amely nyugta nemsokára el is fog érkezni, éppen emiatt tértek be ide, bár a lányka felől éppen aludhattak volna a füves pusztán is, legalábbis ő úgy készült. És különben is azt gondolja, hogy egy nap alatt úgysem fogják megtalálni az orkot, már ha megtalálják egyáltalán.
A semmiből felbukkanó csini kis fogadó viszont épp jókor jött, miért ne, töltsék hát itt az éjszakát, aztán korán reggel indulhatnak orkvadászatra ~vagy mire~ vélekedik magában.
Szerencsére nem kell soká nézelődniük, bár néhány pillanatig Arja már azt gondolta, hogy senki sincs bent ~valahol hátul vannak a konyhán biztos~ tűnődik, de a hangos köszöntésre meg a szállás felőli érdeklődésükre egyszer csak felbukkan egy aprócska, de igazán aprócska tündérforma nőszemély, virágokkal a kezében, azokat rendezgette épp úgy tűnik, de aztán leteszi hamar a jöttükre.
Arja egy pillanatig csepp lánynak nézi, de hamar ráébred: tündér. ~Annak kell lennie~ mosolyodik el.
Az aprónép feláll valamire a pult mögött, hogy egyáltalán egy magasságba kerüljenek, úgy köszön nekik vissza igazán kedvesen és udvariasan.*
- Szép napot neked is! Vagyis inkább szép estét! *válaszol Arja is mosolygósan.*
- Igen, két szobát szeretnénk. *pillant Grarilra, bár neki amúgy az is megfordult a fejében, hogy az istállóban is elalhatnának a lovak mellett, de legyen, úri dolguk van így. És mivel Graril kifejezte azon óhaját, hogy ő enni is szeretne ~legalább tovább tart, amit Mik pakolt~ az étel-italra is válaszol, mert igazán jó illatok szálldosnak a levegőben:*
- Van valami finom leves esetleg? *kérdezi vidáman.*
- Vagy Te mit szeretnél? *fordul a férfihez.*
- A szobákat merre találjuk? *néz körül még kíváncsian.*
- Ja és mennyibe kerül a szállás? *jut még eszébe azért megkérdezni. Sőt tovább kíváncsiskodik.*
- Nem hallottam róla, hogy errefelé van fogadó! Már régebben is itt állt? *kérdezi, hátha szeret beszélgetni a tündér a betérőkkel.*
- A tanyasiak sose mondták! *csodálkozik picit.*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-07 23:47:27
Üzenet elküldve: 2019-11-07 23:47:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Barátkozás a Baráttal//
~Imádom ezt a helyet. Igazi mesepalota. Itt töltött egy hatom alatt szinte minden zegét, meg zugát ismerem, és hát jó helyen vagyok. Sosem gondoltam volna, hogy egy fogadó lesz az álom munkám, de mintha ide kellett volna jönnöm. Noha nekem se Eeyr, se senki nem mozgatja az utamat, de Mil'Ochassban biztos azt mondanák az istenek szánták nekem ezt a helyet. Ha így van igazuk volt. Kedves aranyos, és ami a legjobb... Teljesen nekem való... Van munka, de nem nehéz. Nem unalmas, de nem túl izgatott. Pontosan az ami nekem kell. Csak Araiven hiányzik... Meg Lyz! Ő nagyon. Ja! És hogy pofán vágjam Gwaandilrt. De ezért csak nem megyek vissza?! Ráér az a pofon akár hatokat is.~
//Arja, és Graril//
*Mikor a két vándor megérkezik, egyedül találja a tündérkét a fogadótérben, ahogy pipiskedve próbálja elérni a magasabb polcon található virágokat, hogy azokat finoman igazgassa, hogy szín szerint legyenek elválasztva. A hátába kapja a köszöntést, amire meg is ijed. a kezében lévő pár virágot a pultra teszi, és a neki kikészített kis pódiumra feláll, miközben szól az idegeneknek.*
-Üdvözöllek titeket a tavernában.
*Mondja mosolyogva, és kellemes hangon. Noha olyan hideg nincs kint, de a kandallóban már ott a tűz, és kellemesen lengeti a meleg a levegőt a térben.*
-Jobb helyen nem is járhatnának kérem.
*Mondja édesen, majd bejegyez a jegyzőkönyvbe két strigulát, majd felnéz.*
-Külön szobát óhajtanak? Esetleg ételt, italt szolgálhatok?
*Kérdezi tisztelettudóan.*
~Imádom ezt a helyet. Igazi mesepalota. Itt töltött egy hatom alatt szinte minden zegét, meg zugát ismerem, és hát jó helyen vagyok. Sosem gondoltam volna, hogy egy fogadó lesz az álom munkám, de mintha ide kellett volna jönnöm. Noha nekem se Eeyr, se senki nem mozgatja az utamat, de Mil'Ochassban biztos azt mondanák az istenek szánták nekem ezt a helyet. Ha így van igazuk volt. Kedves aranyos, és ami a legjobb... Teljesen nekem való... Van munka, de nem nehéz. Nem unalmas, de nem túl izgatott. Pontosan az ami nekem kell. Csak Araiven hiányzik... Meg Lyz! Ő nagyon. Ja! És hogy pofán vágjam Gwaandilrt. De ezért csak nem megyek vissza?! Ráér az a pofon akár hatokat is.~
//Arja, és Graril//
*Mikor a két vándor megérkezik, egyedül találja a tündérkét a fogadótérben, ahogy pipiskedve próbálja elérni a magasabb polcon található virágokat, hogy azokat finoman igazgassa, hogy szín szerint legyenek elválasztva. A hátába kapja a köszöntést, amire meg is ijed. a kezében lévő pár virágot a pultra teszi, és a neki kikészített kis pódiumra feláll, miközben szól az idegeneknek.*
-Üdvözöllek titeket a tavernában.
*Mondja mosolyogva, és kellemes hangon. Noha olyan hideg nincs kint, de a kandallóban már ott a tűz, és kellemesen lengeti a meleg a levegőt a térben.*
-Jobb helyen nem is járhatnának kérem.
*Mondja édesen, majd bejegyez a jegyzőkönyvbe két strigulát, majd felnéz.*
-Külön szobát óhajtanak? Esetleg ételt, italt szolgálhatok?
*Kérdezi tisztelettudóan.*
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-07 22:59:37
Üzenet elküldve: 2019-11-07 22:59:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
*Graril egyszerűen csak vállat von, és ügetésben követi a lányt. A vörös már ki is talált egy nevet a hátasának, ellentétben a férfinek, még nem sikerült, majd alszik rá egyet valahol. Miközben így folytatják az útjukat a szántőföldek után egy fogadószerűség tárul fel előttük. Grail ennek örül, hiszen meg tudnak pihenni, és elő is tudják készíteni a Füves pusztán végzendő keresés terveit.*
- Szálljunk meg ott, és együnk is valamit!*-mondja a férfi, majd követi a nőt. Ő maga is kiköti a lovát, majd Arja mögött maradva figyeli a helységet. Ő maga nem köszönt, csak biccent egyet. Így vár arra, hogy valaki fogadja őket.*
*Graril egyszerűen csak vállat von, és ügetésben követi a lányt. A vörös már ki is talált egy nevet a hátasának, ellentétben a férfinek, még nem sikerült, majd alszik rá egyet valahol. Miközben így folytatják az útjukat a szántőföldek után egy fogadószerűség tárul fel előttük. Grail ennek örül, hiszen meg tudnak pihenni, és elő is tudják készíteni a Füves pusztán végzendő keresés terveit.*
- Szálljunk meg ott, és együnk is valamit!*-mondja a férfi, majd követi a nőt. Ő maga is kiköti a lovát, majd Arja mögött maradva figyeli a helységet. Ő maga nem köszönt, csak biccent egyet. Így vár arra, hogy valaki fogadja őket.*
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Taverna a Három Baráthoz
Üzenet elküldve: 2019-11-05 21:31:04
Üzenet elküldve: 2019-11-05 21:31:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Arja (meg Graril) és a démonölő íj //
- Meglátjuk! Most haladjunk északnak, az biztos. *válaszolja a lány, bár mennél feljebb érnek a folyó mentén, annál jobban elfogynak mellettük a tanyák és a megművelt földek. A távolban, messze nyugatnak erdő hullámzik, az újonnan kihasított, gondosan művelt szántókat pedig lassan bekebelezi a pusztai fű végtelenje.
Jó néhány mérföldet haladnak gyors ügetésben, csendben, legalábbis Arja nem beszél, csak ha kérdezik. Bár igaz, egyszer felkiált, mikor megvilágosodik.*
- Keira! Keira lesz a neve! *nevet rá Grarilra, hogy megtalálta a ló nevét.
A nap pedig, ahogy várni lehetett, egyre lejjebb adja, sóvárgón ereszkedik egyre közelebb az őt vonzó végtelen horizont felé, ahogy minél jobban haladnak előre.*
- Amott! *szúr szemet a lánynak az erdő szélén, a fák árnyékában meghúzódó hosszú épület.*
- Ott majd megalszunk. Ha más nem az istállóban. Holnap meg nekivágunk a pusztának! *néz a távolban hullámzó fűtengerre, aztán közelebb léptet.*
- Még sohasem láttam ezelőtt ezt a helyet, biztos vagyok benne! *száll le Keiráról, és indul el kíváncsian a lovat vezetve.
Igazán tetszik neki a cseréptetős, szőlőlugassal körbe futtatott kis fogadó, már ha valóban az, a befelé vezető kis téglaösvénnyel.*
- Na, mit szólsz? *kérdezi büszkén Grariltól, mintha legalábbis ő varázsolta volna ide a helyet, bár hogy valaki ide varázsolta, az biztos, mert Arja nem hallott róla, hogy erre felé fogadó lenne, és lám mégis csak belebotlanak egybe.
Ha elhelyezték a lovakat, odabenn is körülnéz.
Nincsenek sokan, de igazán jó illatok szálldosnak a levegőben.*
- Hahó! Szép jó napot a háznépnek! *köszön Arja csengő hangon, ahogy belép.*
- Szállást keresünk ma éjjelre, ha jó helyen járunk! *néz körül, hogy kivel beszélhetnek ez ügyben.*
- Meglátjuk! Most haladjunk északnak, az biztos. *válaszolja a lány, bár mennél feljebb érnek a folyó mentén, annál jobban elfogynak mellettük a tanyák és a megművelt földek. A távolban, messze nyugatnak erdő hullámzik, az újonnan kihasított, gondosan művelt szántókat pedig lassan bekebelezi a pusztai fű végtelenje.
Jó néhány mérföldet haladnak gyors ügetésben, csendben, legalábbis Arja nem beszél, csak ha kérdezik. Bár igaz, egyszer felkiált, mikor megvilágosodik.*
- Keira! Keira lesz a neve! *nevet rá Grarilra, hogy megtalálta a ló nevét.
A nap pedig, ahogy várni lehetett, egyre lejjebb adja, sóvárgón ereszkedik egyre közelebb az őt vonzó végtelen horizont felé, ahogy minél jobban haladnak előre.*
- Amott! *szúr szemet a lánynak az erdő szélén, a fák árnyékában meghúzódó hosszú épület.*
- Ott majd megalszunk. Ha más nem az istállóban. Holnap meg nekivágunk a pusztának! *néz a távolban hullámzó fűtengerre, aztán közelebb léptet.*
- Még sohasem láttam ezelőtt ezt a helyet, biztos vagyok benne! *száll le Keiráról, és indul el kíváncsian a lovat vezetve.
Igazán tetszik neki a cseréptetős, szőlőlugassal körbe futtatott kis fogadó, már ha valóban az, a befelé vezető kis téglaösvénnyel.*
- Na, mit szólsz? *kérdezi büszkén Grariltól, mintha legalábbis ő varázsolta volna ide a helyet, bár hogy valaki ide varázsolta, az biztos, mert Arja nem hallott róla, hogy erre felé fogadó lenne, és lám mégis csak belebotlanak egybe.
Ha elhelyezték a lovakat, odabenn is körülnéz.
Nincsenek sokan, de igazán jó illatok szálldosnak a levegőben.*
- Hahó! Szép jó napot a háznépnek! *köszön Arja csengő hangon, ahogy belép.*
- Szállást keresünk ma éjjelre, ha jó helyen járunk! *néz körül, hogy kivel beszélhetnek ez ügyben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 732-751